KÖRÖS TANULMÁNYOK Szent István Egyetem Gazdasági Kar Békéscsaba 2011

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRÖS TANULMÁNYOK Szent István Egyetem Gazdasági Kar Békéscsaba 2011"

Átírás

1 KÖRÖS TANULMÁNYOK Szet Istvá Egyetem Gazdasági Kar Békéscsaba 0

2 Szerkesztőbizottság HALMAI PÉTER MICHELLER MAGDOLNA PUSKÁS JÁNOS SIMON IMRE SZAKÁCS ATTILA Felelős szerkesztő MICHELLER MAGDOLNA Techikai szerkesztő BAKOSNÉ MORÁTH CSILLA A kiadváy az Oktatásért Közalaítváy támogatásával jelet meg. Kiadja Szet Istvá Egyetem Gazdasági Kar, Békéscsaba, 0. Felelős kiadó Borzá Aita déká Készült Premier-Duó Kft., Békéscsaba ISSN X

3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Előszó 5 Borzá Aita Szigeti Cecília Felelős vásárlás és a atúrhatám fogyasztó Lakatos Vilmos A KKV-k kotrollig sajátosságai Kelet- Magyarországo Krajcsóé Kraszkó Iloa Tóth Jáos Dilomás ályakövető redszer adataiak értékelése a SZIE- Micheller Magdola Az MTA SZAB Békés Megyei Tudomáyos Testület tevékeysége között Nagy Rózsa Najaik ézügyi válsága az euróövezetbe Simo Sádor A köryezetvédelmi termékdíj kiszámításáak modellezése a Microsoft vállalatiráyítási redszerébe Horváthé Kökéy Aamária Merre tart az igatlaiac? Kovács Mihály Az Euróai Uió regioális olitikája Fodor Ákos A területi külöbségek mérése. Nuts szitű külöbségek a visegrádi országokba Jakab Dáiel Új, em széhidrogé eredetű eergiaforrások föltárásáak és haszálatáak lehetőségei Békés megyébe Végh Sádor Az atomeergia szükségessége Magyarországo Molár Istvá Az első ozitív egész szám -edik hatváya alteráló összegéek kiszámítása mátrixos módszer segítségével

4 Tartalomjegyzék Szilágyi Miro A klaszterek szeree a regioális olitikába. Lehetőségek a Dél-Alföldi Régióba Bodóczi Istvá A borturizmus bemutatása és gazdasági hatásai az egri borrégió éldájá Vozár Adrea Tímea A Dél-Alföldi Régió mezőgazdaságáak szeree és helye a válság előtt és a válság utá Karlovitz Jáos Tibor Oktatási-kézési módszerek hátráyos helyzetű felőttek körébe Hrabovszki Katali A szervezeti tudás elméleti megközelítései Micheller Magdola Példaké lehet-e ma egy araszt-olitikus? Velkey Gábor Közolitikai dilemmák és alteratívák a közfiaszírozott itézméyes alafokú oktatás szervezésébe Virágé Horváth Erzsébet Iterkulturális kacsolatok a határ meté Videréa Viktória Egy dél-alföldi teleülés általáos iskolájáak elemzése a bevételek szerkezete alajá Vadlik Jáosé Családfakutatás, családtörtéetek az iterete Leelőssy Aita A meekültek helyzete és társadalmi megítélése Magyarországo Szabó Katika Miléa Kía agrár-külkereskedelméek fotosabb szegmesei Table of cotets 75

5 Előszó Előszó A Szet Istvá Egyetem (SZIE) Gazdasági Kara (GK), s aak jogelőd itézméyeiek szakmai vezetése kezdetektől feladatáak tekiti az igéyes oktatás mellett a tudomáyos alkotás és ublikálás feltételeiek garatálását is. Természetese a vezetői akarat mellett a taári kar tagjaiak személyes motivációira, kutatás iráti belső igéyére is szükség va. A Kar közel két évtizede kiadja Körös Taulmáyok éve évete a taárok és a TDK tudomáyos műhelyeibe kiemelkedő diákok adott évbe készült kutatási eredméyeit. Most is ez törtéik. A kötetbe 5 ublikációt aduk közre: 4 taár, admiisztratív mukatárs és 8 TDK-s diák mukáját. A szerzők többsége a SZIE GK mukatársa, diákja, illetve a Karhoz kacsolódó személyiségek. A témakörök a Kar jellegéből következőe elsősorba a gazdasági élet (abba is főleg a Dél-Alföld) roblémái szereelek a ézügyi válságtól a klaszterek lehetőségéig (valamit a humá erőforrás, kézés aktuális lehetőségei. A yolc TDK-s diák az Oktatásért Közalaítváy által kiírt NTP-OKA-XXII. kódszámú A felsőoktatási itézméyek karai és taszékei működő, tehetséggodozó műhelyek és a tudomáyos diákköri tevékeység keretébe működő kutatóműhelyek támogatása ályázat sorá yert ayagi lehetőségből yertek támogatást. A műhely eve: Régió és Idetitás Hallgatói Kutató Műhely. Első bemutatkozásuk a Karo Tehetséga keretébe 0. árilis 0á valósult meg. A kötet új fedőlaja a SZIE kiadváyok egységes arculatához alkalmazkodik. Kiadváyukat jó szívvel ajáljuk mide érdeklődő kolléga és diák figyelmébe. Hozzáférhetősége a kar holajá elektromosa is garatált. Számítuk újragodolásra és visszajelzésekre is. Békéscsaba, 0. október 5 a felelős szerkesztő

6 Borzá Aita Szigeti Cecília BORZÁN ANITA SZIGETI CECÍLIA FELELŐS VÁSÁRLÁS ÉS A NATÚRHATNÁM FOGYASZTÓ. Felelős vásárlás A köryezet iráti felelősség em csak a termelő, haem a fogyasztó oldaláról is megközelíthető. Természetese meghatározó jeletőségű, hogy milye a kíálat, miből választhat a vevő éldául egy régi lakótelee élve hiába szereték eergiafogyasztásuk agyobb részét megújuló eergiaforrásokból fedezi, erre egyéileg, rövidtávo reális esély ics. Ugyaakkor a fogyasztó sok esetbe választhat felelősebb terméket, arról szite mide esetbe döthet (kivéve az extrém szűkös kíálatot), hogy egy boltba melyik terméket választja a hasoló fukciót betöltők közül, de gyakra arról is, hogy a szükséges terméket milye boltba (. ábra) vásárolja meg, sőt arról is, hogy vásároljo-e egyáltalá.. ábra: Biobolt Forrás: htt:// Az, hogy visszaválthatót vagy egyutas kiszerelésű italt, magyar vagy olasz szőlőt, hagyomáyos, vagy méltáyos kereskedelemből származó kávét vásárol egy ember, ömagába csak agyo kis léést jelet, de mide dötések súlya va és a dötések jeletősége gyakra túlmutat ömagá. Erre hívja fel a figyelmet a Dalai Láma az Ősi bölcsesség, moder világ című köyvébe: egyéi jólétük elválaszthatatlaul kötődik 6

7 Felelős vásárlás és a atúrhatám fogyasztó valameyi embertársukéhoz, illetve a köryezethez, amelybe élük. Ebből edig az következik, hogy mide cselekedetük, szavuk és godolatuk, bármilye jeletékteleek tűjék is, emcsak rák magukra, haem mideki másra ézve is következméyekkel jár. Hogy az adott választékból melyik a felelősebb termék, ehéz lee otosa defiiáli, de három alavető szemot segíthet a dötésbe. Felelős az a termék: amelyet köryezetbarát- köryezetet kevéssé terhelőmódo állítottak elő, amely kereskedelme sorá a termelő is hozzájutott a méltáyos jövedelemhez, amely helybe vagy a forgalmazás helyéhez közel előállított termék.. Köryezet iráti felelősség, ökológiai termék Ökológiai termékkét (más éve biotermék vagy ökotermék) csak azok a mezőgazdasági alaayagok és élelmiszeriari termékek hozhatók forgalomba, amelyeket az erre voatkozó jogszabályokak megfelelőe állítottak elő. Az Uióba 00. júius -jétől kezdve az új bioterméket egységesített zöld jelzéssel (. ábra) látják el, amelyet legkésőbb 03-ra mide EU-s országak haszália kell, és az említett termékeke láthatóvá kell tei a vásárlók számára.. ábra: Az EU új egységes ökocímkéje Az EU-ba, így Magyarországo is az ökológiai gazdálkodás jogi kereteit a Taács 834/007/EK és a Bizottság 889/008/EK Redelete biztosítja. Ezeket a redeleteket szokták Őszetsége a Dalai Láma (00): Ősi bölcsesség, moder világ Euróa Köyvkiadó 7

8 Borzá Aita Szigeti Cecília az EU bio törvéyéek evezi. Az EU bio-redeleteit még a 79/009 FVM redelet egészíti ki. Ezek a jogszabályok többlet előírásokat tartalmazak, vagyis redelkezéseiket mide más hatályos jogszabály (l. vetőmag törvéy, övéyvédelmi törvéy, állatjóléti redeletek, élelmiszer törvéy stb.) előírásai túl kell betartai. Az 996-ba létrehozott Biokotroll Hugária Norofit Kft. elleőrző és taúsító szervezet (3. ábra) mára már a magyarországi biotermékek közel 95%-át elleőrzi. 3. ábra: A Biokotroll Hugária védjegye Fotos megjegyezi, hogy reform- és atúrélelmiszer (- termék) fogalmakra ics se jogszabályi defiíció, se elleőrzési redszer. Ugyaakkor mivel a termékcímkézés em kötelező számos olya termék is létezhet, amely megfelel a biotermékekkel szembe támasztott követelméyekek, de em redelkezik ökocímkével. 3. Méltáyos kereskedelemből származó, Fair Trade A Fair Trade (FT) mozgalomak az a fő célja, hogy a harmadik világ országaiba élő termelők méltáyos árat és biztos jövedelmet kajaak az áruikért. A méltáyos kereskedelem léyege, hogy az általáos világiaci áraktól függetleül olya árba állaodak meg a résztvevők, amely valóba kifejezi az előállítók ayagi és mukaráfordításait. Ugyaakkor eze termékek előállításáál szigorúbb köryezetvédelmi előírások is érvéyesülek. A civil társadalom htt:// 8

9 Felelős vásárlás és a atúrhatám fogyasztó egy olya mozgalmáról va szó, ami a kritika mellé a megoldást is odateszi. Talá ée ezért az egyik leggyorsabba fejlődő és legészerűbb civil mozgalom ma Magyarországo. A mozgalom legtávolabbi gyökerei a 9. század végi agol és olasz szövetkezeti mozgalomba yúlak vissza 3. A második világháború utá sok segélyszervezet figyelme a fejlődő országok felé fordult, amerikai vallási csoortok már ekkor elkezdtek kézműves termékeket közvetleül a uerto rico-i termelőktől vásároli, ezzel támogatva a megélhetésüket. Az első korai, méltáyos kereskedelemből származó termékeket árusító bolt 958-ba yílt meg az USA-ba. Az első hivatalos Fair Trade szervezet 964-be jött létre. Párhuzamosa a civil kezdeméyezésekkel a fejlődő országok több olitikai fórumot is megszólítottak, mit l. a második UNCTAD kofereciát 968-ba Delhibe (az ENSZ kofereciája a kereskedelemről és a fejlődésről), azzal a céllal, hogy a "Trade Not Aid" ("kereskedj, e segélyezz") üzeetet közvetítsék. Ez a megközelítés egy egyelő kereskedelmi kacsolat létrehozására helyezi a hagsúlyt észak és dél 4 között, amelybe em csak az északiak a megtermelt javak élvezői, és amelybe a javakak em csak egy kis része jut vissza délre, az is csak fejlesztési segélyek formájába. 973-ba a holladiai szervezet elsőkét "igazságos kereskedelemből" származó kávét imortált kis guatemalai termelőktől. Több mit 30 évvel később a Fair Trade kávé már fogalom. Azóta több ezer kávétermelőek szolgált javára a Fair Trade kávé, Euróába is egyre több fogyasztó választja. Ma az északi FT (Fair Trade) szervezetek haszáak 5-50%-a ebből a termékből származik. A kávét követőe az élelmiszerek skálája jeletőse kibővült, és ma már magába foglalja a teát, a kakaót, a cukrot, a bort, a gyümölcslevet, a mogyorót, a fűszereket, a rizst...stb. Az élelmiszerek lehetővé teszik a FT szervezetek számára, hogy olya új iacoko jelejeek meg, mit a szuermarketek és a bioboltok. 3 Fair Trade törtéetéek összefoglalása az alábbi webla alajá törtét htt:// 4 észak az iari országok, dél a fejlődő országok szioimája 9

10 Borzá Aita Szigeti Cecília Midezek közbe azoba új módszer fejlődött ki aak érdekébe, hogy a méltáyos kereskedelemből származó termékek szélesebb yilváosságot kajaak. Azok az áruk, amelyek a méltáyos kereskedelem szabályaiak betartásával termelődek, és kerülek kereskedelmi forgalomba, jogot kaak arra, hogy viseljék a logót. Az embléma segítségével a termékek kiemelkedek a boltok olcai az átlagos áruk közül, így köyebbe eljutak a vásárlóhoz. 988-ba Holladiába megalaították a Max Havelaar emblémát. Az ötlet sikeresek bizoyult: egy éve belül az ezzel a jelzéssel ellátott kávé (4. ábra) a teljes kávéforgalom 3%-át tette ki. 4. ábra: Fair Trade kávé Forrás: htt:// Hoge_koffierijs_biedt_kleie_koffieboere_gee_ikomstegaratie Az ezt követő évekbe más euróai országokba, és Észak- Amerikába is hasoló o-rofit FT-címkéző szervezetek jöttek létre, így 997-be megalakult az FLO (Fair Trade Labellig Orgaisatios Iteratioal) (5. ábra). Ma ez a szervezet felelős a emzetközi FT szabváyok megállaításáért, a termékek hitelesítéséért, a szabváyok szeriti kereskedelem elleőrzéséért és a termékek címkézéséért. 0

11 Felelős vásárlás és a atúrhatám fogyasztó 5. ábra: FLO termékcímke A égy legagyobb szervezet (FLO, IFAT, NEWS!, EFTA) 998 óta tart hivatalos találkozókat. Amikor eze szervezetek együtt dolgozak a kezdőbetűkből összeállított FINE rövidítést haszálják. A FINE célja, hogy lehetővé tegye a felsorolt hálózatok együttműködését olya fotos mukaterületeke, mit a támogató muka, a kamáyolás, illetve a méltáyos kereskedelem szabváyaiak kialakítása és azok elleőrzése. 4. Magyar termék, helyi termék A Magyarországo készült helyi termelő által készített termékek vásárlásával támogatjuk a hazai gazdaságot, a hazai termelőket. Továbbá köryezetvédelmi érvek is szólak emellett, hisze a rövidebb szállítási útvoal egyúttal kevesebb szédioxid-kibocsátást is jelet. Ilye éldául a iaco, automatából megvásárolható friss, hűtött termelői tej (6. ábra), amely a kisebb szállítási igéy mellett a kevesebb csomagoláso keresztül is csökketi a köryezetterhelést. 6. ábra: Ceglédi tejautomata Forrás: htt://varvag.hu/idex.h?otio=com_cotet&view=category&layout=blog&id=65&itemid=

12 Borzá Aita Szigeti Cecília Az előbbi három szemot alajá gyűjti a Magyarországo is kaható termékeket a Tudatos Vásárlók Egyesületéek Jó termék adatbázisa, amelybe bio-, FT és magyar termékek szereelek. 5 A gyűjtés célja em az, hogy tökéletes termékeket mutassaak be, haem az, hogy segítseek a dötésbe. 5. Good eough is good eough 6 A segítségyújtás azért is fotos a fogyasztók részére, mert a határtala árubőség lassa mide termékfajtára kiterjed. Ez még akkor is megfigyelhető, ha a globalizáció és a emzetközi szabváyok miatt em sok külöbség va az egyes termékek között, legalábbis em akkora, mit amekkorát külsejük vagy áraik külöbsége sugall. Mégis gyakra hosszasa válogatuk, keresgélük (7. ábra). A sok termék közötti eligazodás, válogatás egyre több időt igéyel és a fogyasztók megelégedettségét sem mide esetbe öveli. 7. ábra: Keresgélük Forrás: htt:// A jobbra váruk, miközbe a jót, vagy az elég jót" elszalasztjuk. Herbert Simo Nobel-díjas közgazdász általáos tétele miszerit em midig érdemes a jobbra vári, ha az elég jó, illetve ha a megfelelő redelkezésükre áll emcsak a vállalatok üzleti lehetőségeire érvéyes, haem a vásárlás egyéi dötéseire is. Barry Schwartz amerikai szichológus a vásárlás aradoxoáak evezi ezt a jeleséget. A választás midig szichés teher és felelősség is. A számtala választási 5 htt://tudatosvasarlo.hu/jo_termekek 6 A fejezet Szvetelszy Zsuzsaa: A bőség zavar című cikke alajá készült htt://tudatosvasarlo.hu/cikk/boseg-zavar

13 Felelős vásárlás és a atúrhatám fogyasztó lehetőség közeette sokszor túl sokat foglalkozuk azzal, hogy mi lett vola ha, ezáltal az esetleges kimaradt lehetőségekre godolva csökke a megelégedettségük. A övekvő kíálat em köyíti, haem ehezíti a választást. 7 Kéyszerese otimalizáluk, hátha sikerül lakóhelyükhöz legközelebb a legjobb miőségből beszerezi a legolcsóbbat. A kíokat léyegébe jövedelemtől függetleül szevedjük el, hisze mide sávba áttekithetetleül megőtt a választék. A felelős és még felelősebb termékek utái hajsza csadahelyzetet okozhat, ha a jó választásra való törekvés és a termékek közötti válogatás más, sokkal haszosabb időtöltéstől veszi el az időt. A fogyasztó számára edig az idő értéke egyre ikább felértékelődik, bizoyítja Fodor Móika étkezési szokásokat vizsgáló értekezése. 8 A több: kevesebb, állítja Schwartz. Az elég jó edig téyleg elég, és jó is: good eough is good eough. 6. Natúrhatám olgár 9 Az öko- és biotermékek fogyasztása státusszimbólummá is vált, vásárlásuk egyfajta értékítéletet jelet: ekem fotos a köryezet kérdése. A biotermék fogyasztás, a köryezettudatosság, a túlhagsúlyozott egyszerűség divatjeleségkét köye öcélúvá válhat. A atúrhatám olgár kevert fogyasztási struktúrával jellemezhető. Ugyaolya örömmel vásárol, mit a diszkotfogyasztó, de érzelmeit megemesíti, hogy biotermék került vesszőből fot kosarába. A vásárlói élvezethez hozzátartozik az ökológiai felelősség megélése: lám, vigyázok a bolygóra, hisz biobaát vettem! Társaságba ugyaúgy elcseveg a vásárlás aktusáról, mit a diszkotfogyasztó. Ám míg utóbbi azért csöget be a szomszédasszoyhoz, mert hallotta, hol kaható olcsó zsír, addig a atúrhatám kifiomult tieket ad: va egy bolt itt és 7 Dar-Nimrod, Ia; D. Raw, Catherie; Lehma, Darri R; Schwartz; Barry (009): The Maximizatio Paradox: The costs of seekig alteratives Persoality ad Idividual Differeces 46 (009) Fodor M. (009): Az élelmiszerfogyasztói refereciák a mukahelyi étkeztetésbe doktori PhD értekezés 9 A fejezet ötlete és a kiemelt idézetek Szvetelszky Zsuzsaa (003): Natúrhatám olgár című cikkéből származik Liget 003/7 3

14 Borzá Aita Szigeti Cecília itt, és ott téyleg mide százszázalékos, téyleg semmi adalék ics bee, kézi és egyedi. Árakról szó sem esik. A biotermék gyakra drágább, a fair trade edig szite mide esetbe, mit a hasoló, de kommersz áru, a választás így gyakra em az ismeretek és igéyek kérdése, haem gazdasági kéyszer. A zöld tudás és a zöld fogyasztás külöbsége em elhayagolható téyező. Aki műayag tálba keveri a tésztát, az sem biztos, hogy azért teszi, mert megveti a kézzel faragott, öblös fatálakat, haem mert másra em futja eki. Akiek a fürdőszobájába bio-szemráckrémet (8. ábra) illatuk meg, arról még e feltételezzük emelkedettséget, egyszerűe csak meg tudja fizeti, és az öregedéstől ugyaazzal a félelemmel meekül, mit a "kommersz vásárló". 8. ábra: Bio szemráckrém 840 Ft-ért Forrás: htt:// Toby M. Smith A zöld marketig mítosza című köyvébe ír arról, hogy a vállalatok az ökológiai diskurzus észerű retorikáját meglovagolva mítoszt állítaak elő a köryezetbarát jelleget hagsúlyozó reklámokkal. A mítosz aztá megvédi őket az ökológiai árbeszédtől, és feloldja az elletmodásokat, a gazdasági övekedéssel kacsolatos ideológiákat zöld meggyőződésbe ágyazza (ezzel mégis elismerve a övekedés miatt előálló ökológiai válság létét). A mítosz feladata, hogy támogassa és megszilárdítsa a fogyasztói idetitást: emcsak a gazdaság virul, de a termelés is egyre zöldül. Olvasmáyfajta lett a huszadik századba a termékleírás, a mosócédula, a csomagoláso feltütetett összetevők listája. A leíró vagy 4

15 Felelős vásárlás és a atúrhatám fogyasztó reklámozó szöveg a termékek éha csak egyetle voását emeli ki. 9. ábra: Ökoeleka Forrás: htt:// Az Alaa öko eleka (9. ábra) előállításáál mellőztük a felesleges alaayagokat, ugyaakkor garatáljuk a megszokott rémium miőséget. A felhaszált cellulóz köryezetbarát módo oxigéel fehérített, és köryezetkímélőe megművelt erdőkből származik. A légáteresztő, edvszívó magot körülvevő fólia biológiailag 00%-ba, a edvszívó mag 0%-ba bomlik le. A eleka csomagolása teljes mértékbe komosztálódik. olvasható a eleka ismertetőjébe a cég holajá. Hogy mi lesz a többi 80 százalékkal? Erről már em tuduk semmit sem. A biotermékek iráti igéy éháy furcsa termék keletkezéséhez is vezetett, mit a 0. ábrá is látható bio magalicából készült szaloa. 0. ábra: Bioszaloa Forrás: htt://selyemfu-webaruhaz.hu/sl/70603/bio_husok_felvagottak 5

16 Borzá Aita Szigeti Cecília Felhaszált irodalom: Fodor Móika (009): Az élelmiszerfogyasztói refereciák a mukahelyi étkeztetésbe PhD értekezés Dar-Nimrod, Ia; D. Raw, Catherie; Lehma, Darri R; Schwartz; Barry (009): The Maximizatio Paradox: The costs of seekig alteratives Persoality ad Idividual Differeces 46 (009) Őszetsége a Dalai Láma (00): Ősi bölcsesség, moder világ Euróa Köyvkiadó Szvetelszky Zsuzsaa (003): Natúrhatám olgár Liget 003/7 Szvetelszy Zsuzsaa (007): A bőség zavar htt://tudatosvasarlo.hu/cikk/boseg-zavar htt:// htt:// 6

17 Lakatos Vilmos LAKATOS VILMOS A KKV-K KONTROLLING SAJÁTOSSÁGAI KELET- MAGYARORSZÁGON Bevezetés Magyarországo a redszerváltás óta örökzöld gazdasági feladatkét értelmezik a kis- és közévállalkozások helyzetéek erősítését, stabilitását, kitütetve e vállalkozási méretkategória szereét a foglalkoztatásba, GDP termelésbe. A KKV-k emzetközi és hazai forrásokból törtéő sokrétű elsődlegese ályázati úto törtéő támogatása makro- és mikroökoómiai elemzések szerit em érte el a kellő hatékoyságot. Egy eheze tervezhető gazdasági feltételredszerbe kiemelt szereet kaak azok a területek, amelyek erősítei tudják magukat a vállalkozásokat és segítségükkel részbe csökkethető a tevékeység kockázata. E terület egyik legfotosabb elemekét a még midig sok vezetőek idegekét ható kotrollig szemléletet és módszereket lehet kiemeli, amelyek bevezetése és alkalmazása viszoylag rövid időtávo belül már kézzel fogható eredméyekkel szolgál a vállalkozások vezetői, dötéshozó számára. A kotrollig valóba megváltás lehet a KKV-k vezetői számára? Nem! Ez csuá egy lehetőség, hogy a vezetők és ez sok esetbe az igazi robléma többlet idő, eergia és sok esetbe eze felül még ayagi ráfordításokkal jussaak olya iformációkhoz, amit az iformációhoz való jutás utá úgy értékelek: ezt már sejtettem; vagy: ezt amúgy is tudtam. Több kisvállalkozás vezetőjével beszélgetve érezhető az a robléma, hogy az iformációhoz való jutást ugya agyo fotosak tartják, de ez túlyomó részbe csak a külső iformációkra beszállítókra, vevőkre, kokureciára voatkozik, s a vállalkozási tevékeység részletesebb belső iformációiak többségét saját szürkeállomáyukba gyűjtik - dolgozzák fel elemzik értékelik s ezek alajá hozak dötéseket másodercek töredékei alatt. Tudjuk, hogy az emberi agy szuerszámítógé, de mégis redelkezik bizoyos korlátokkal, 7

18 A KKV-k kotrollig sajátosságai Kelet-Magyarországo külööse a múltbeli, sőt a közelmúltbeli iformációk tárolása, újbóli feleleveítése, értékelése teré. Ée ezek azok az iformációk, amelyek viszot agy szereet játszaak az otimális dötések előkészítésébe, meghozatalába és segíteék a vállalkozás sikeres működtetését. Eek feltétele az adatok, iformációk folyamatos gyűjtése, dokumetálása, redszerezése, feldolgozása, összesítése, gazdasági számítások végzése, az eredméyek értékelése. Mi szükséges ehhez, ha csak eyi múlik a siker? A legegyszerűbb válasz: még egy ember a vállalkozás alkalmazásába, aki teljes elkötelezettséggel iformatikai eszközök (megfelelő, a vállalkozás igéyeihez igazodó hardver és szoftver) igéybevételével végrehajtja az iformációkkal kacsolatos fetebb említett feladatokat. A kisvállalkozás vezetőjébe rögtö felmerül a kérdés: meyibe kerül ez ekem? S egy gyors fejszámolás utá amibe már amúgy is va rutija rájö: regeteg költséget jelet, ha csak miimálbérbe godolkozik (mibe másba?) járulékostól közel foritot. A jég hátá is megéli igyekvő vállalkozó, ha em is ismeri kokréta, de rögtö alkalmazza az egyik számviteli alaelvet: aráyba áll az így yert iformációkkal előállítható bevétel az iformáció szerzés költségeivel, s elbizoytalaodik Mit tehet akkor a vállalkozás vezetője? Továbbra is saját magára, esetleg a vezetőtársára-társaira számítva kell az iformációkat kitermelie a dötésekhez, de em esetleges, fejszámolóbűvész módo, haem a vállalkozás feltételredszerét, a vezető(k) igéyeit figyelembe vevő mii vállalatiráyítási rogramok bevezetésével és alkalmazásával. Mit igéyel ez a vállalkozás vezetőjétől? Sajos több időt-, eergiát-, s részbe ayagi ráfordítást, hisze ha em is ai szite, de hetete legalább egyszer a szükséges adatokat fel kell viie a számítógére, s ha már ezt megtette a következő léésbe a számolt mutatókat illik lekérdezie, értelmezi, értékelie. E sok összetevős folyamatot az előbbiek sorá leegyszerűsített formába mutattam be, hisze egy jól működő vállalkozási iformációs redszer sem biztos, hogy garatálja a sikert, de legalább jelzi a költség, árbevétel tredeket és felhívja 8

19 Lakatos Vilmos a figyelmet a változásokra, eltérésekre, amelyek alajá a vezető, ha akar, dötéseket hozhat, s ez már ömagába agy eredméy! És ez már kotrollig módszerek alkalmazását is jeleti egybe! Kokrét vizsgálataimba az előzőekbe megfogalmazott folyamatokat elemeztem. 0 tavaszá kérdőíves felmérés keretébe iformációkat katam 8 vállalkozás tervezési, működési és elemzési sajátosságairól, a végleges feldolgozásba 73 vállalkozás került be, amelyek megfeleltek a KKV méretek és a taulmáy címébe megfogalmazott földrajzi kritériumak.. Vizsgálatok, eredméyek A vizsgált vállalkozások három kelet-magyarországi régióból kerültek ki az. ábrá látható területi elosztásba.. ábra A vizsgált vállalkozások régiók szeriti megoszlása, % 0% 6% 46% 8% Forrás: Térké: Zetai L., 006, adatok: saját számítás A vállalkozási tevékeységhez természetese szükség va szakmai hozzáértésre, taasztalatra és elvárt a megfelelő szakmai végzettség is. A vállalkozások 86%-ál ez adott volt, a vezetők vagy már a vállalkozás idításakor eleve redelkeztek szakiráyú végzettséggel, vagy a kezdeti működés sorá szereztek végzettséget taúsító bizoyítváyt. A szakmai 9

20 A KKV-k kotrollig sajátosságai Kelet-Magyarországo hozzáértést mutatja az a téy is, hogy a meedzserek 63% -a felsőfokú végzettséggel redelkezik. A kérdőív rákérdezett a vállalkozás iráyításához kacsolódó szakmai ismeretek meglétére, amely a gazdasági folyamatok tervezési, szervezési, ézügyi területére voatkozott, tehát a vállaltiráyítási tevékeységre. A helyzet e tekitetbe már kedvezőtleebb, mit a szakmai hozzáértésél volt taasztalható. A meedzserek midössze 38%-a szerzett korábba dokumetálta gazdálkodással összefüggő ismereteket, 48%-uk vélekedett úgy, hogy bár em taultak, de az évek sorá taasztalati úto szert tettek rá illetve a vállalkozáso-családo belül hozzáférhető ez a fajta szaktudás, s midössze 4%-uk jelezte, hogy ics és hiáyzik is ekik az ilye tíusú ismeret (. ábra). ábra A vállalkozók gazdálkodási szakismerettel való redelkezése Forrás: saját A feti ábrából kitűik, hogy a vállalkozások közel kétharmadáál biztos, hogy hiáyozak a vállalatszervezésheziráyításhoz szükséges korszerű gazdálkodási ismeretek. Akik számára hiáyzik e szaktudás, még kedvezőbbe miősíthetők, mit azok, akik úgy vélik, hogy a taasztalati úto megszerzett tudással hosszú távo tervezi és megalaozott dötéseket tudak hozi. A gazdasági folyamatokba ez a réteg miősíthető a legveszélyesebbek akár a köryezetükre, akár saját magukra ézve is, ugyais a dötéselőkészítési folyamataikra a ruti és em a megalaozottság a jellemző. A vizsgálatba vot vállalkozások 85%-a yilatkozta, hogy a működés sorá már merültek fel likviditási godok. A válaszok eheze kategorizálható miőségi jellemzőkkét em voltak 0

21 Lakatos Vilmos alkalmasak kvatitatív mérőszámokkal is alátámasztható rerezetatív értékelésre. Likviditási zavarkét értelmezték a éháy aos fizetési késedelemtől a több hete-hóaja, esetekét már eres eljárás alatt lévő em teljesített kötelezettségeket egyarát. A agy aráyba megjeleő fizetési godok még jobba felhívják a figyelmet a folyamatok tervezésére, kotrollálására még kis-és közees vállalkozási méretek eseté is, bár eek elletmodaak azok a vállalkozói megjegyzések, amelyek a kiszámíthatatla követelésteljesítésekről, a megredelések igadozásáról, végső soro a bevételek realizálásáak ehézségeiről teszek említést. A vállalkozásokak csuá 3%-a redelkezett a tevékeység idításakor üzleti tervvel. A működés sorá már többségük redelkezett teljes vagy részleges tervvel, amelyek oeratív szitűek voltak (3. ábra). 3. ábra A vállalkozások üzleti terv készítési jellemzői, db Forrás: saját Az ábráról jól kitűik, hogy a vállalkozások zöme az értékesítést, a beszerzést, készleteket, a termelést, a bevételeket és a költségeket tartja érdemesek megtervezi. A KKV-k többsége em érzi fotosak a létszámok, a bérek és ami megleő a likviditás és a cash flow tervezését. Eze tervaráyok is jól érzékeltetik a vállalkozások értékítéletét az egyes vállalati

22 A KKV-k kotrollig sajátosságai Kelet-Magyarországo fukciók teré, valamit a gazdálkodási folyamatok kiszámítható ésszerű tervezhetőségét illetőe. A kérdőív a vállalkozások téylegese kotrollig tevékeységére is rákérdezett. A válaszokból kiderült, hogy a kis méret, a viszoylag szűk tevékeységi kör, a humáerőforrás hiáya és a viszoylag magas ráfordítási igéy miatt em alkalmazak tudatosa és redszerese kotrolligmódszereket a működésük sorá (88%). A részletesebb rákérdezések viszot igazolták, hogy a vállalkozók többsége mid a termeléshez, mid az értékesítéshez, mid az egész válallat értékeléséhez redszerese felhaszál a kotrollig által haszált mutatókat: közvetle és általáos költségekett, tőke-, illetve költséghatékoyságot, fizetőkéességet, fedezet-kéességet, ettó forgó tőkét, ROA, ROI mutatókat, ézáramlásokat, stb. S kik szolgáltatják ezeket az adatokat a vállalkozókak téyeleges kotrolligot végző alkalmazottak hiáyába? Sok vezető hajladó fizeti ezekért a szolgáltatásokért a köyvelő irodák felé, ahol az iut adatok többsége a ézügyi számviteli yilvátartásokból amúgy is redelkezésre áll. Tedeciakét említhető, hogy a családi vállalkozások fiatalabb résztvevői felsőoktatási taulmáyaikat felhaszálva segítik a tevékeység sikerességét, s em utolsósorba maguk a meedzserek érzik szükségességét az ilye jellegű kimutatásokak, s eek lrdekébe saját magukat kézik, hogy ez se jeletse többlet terhet az amúgy is szűkös vállalkozási költségvetések. Összefoglalás A 0-es felmérés értékeléséből kitűik, hogy a KKV-k vezetői tisztába vaak azzal a téyel, hogy korszerű vállalatiráyítási kotrollig szemlélet élkül hosszú távo agy valószíűséggel csökke az eredméyességük azokkal szembe, akik ezeket a módszereket a folymatokba éítette redszerese alkalmazzák. Eek kivédése érdekébe ótlólagos ráfordítások felhaszálásával a vállalkozás sajátosságaira illesztett iformációs redszer kialakítása szükséges, amelyek működtetésével a vállalkozás alkalmazkodókészsége, rugalmassága és verseykéessége is fokozható.

23 Krajcsóé Kraszkó Iloa Tóth Jáos KRAJCSÓNÉ KRASZKÓ ILONA - TÓTH JÁNOS DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER ADATAINAK ÉRTÉKELÉSE A SZIE-N A hallgatói véleméy mit a felsőoktatásba végzett muka miőségéről értékelést adó legfotosabb véleméy -, redkívül fotos eleme a felsőoktatás miőségbiztosításáak. Ezek megvalósítását a fejlett világba, a jogszabályi köryezet is előírja. Eek megvalósítása keretébe törtéik több helye a hallgatók megkérdezése, így ez a Dilomás Pályakövető Redszer SZIE- megvalósuló formája. Ezek keretébe több megkérdezés, kérdőíves felmérés törtét a hallgatók körébe, így a végzett hallgatók körébe is. Ezekek a felmérésekek a feldolgozására vállalkoztuk, kokréta a hallgatók társadalmi, kulturális hátterét, az ezt alátámasztó összetételét tettük vizsgálatuk céljává. Ebbe a taulmáyba vizsgáli fogjuk a választ adók összetételét, külöböző szemotok szerit. Ez kiterjed többek között emek, lakóhely, életkor kérdésekre. A redelkezésre álló adatok közül a 0. tavaszi felmérés adatait dolgoztuk fel kizárólag, többféle asektusból. A feldolgozás sorá adatelemzési célt tűztük maguk elé. Eek keretébe a leíró statisztika módszereit haszáltuk dötő mértékbe, vagyis a statisztikai elemzés egyszerűbb eszközeit választva végeztük el az adatok feldolgozását.. A választ adók lakóhelye A választ adó összes hallgató több mit 50 %-a két megyéből Békés és Pest -, és Budaestről kerül ki a SZIE egészére voatkozóa (. számú táblázat). Eze belül is külööse magasak tekithető a budaesti lakóhellyel redelkezők aráya, a közel 30 %-os megoszlással. A két említett megye 3-3 % körüli aráyal redelkezik, az összes választ adó között. Az ország mide megyéjéből va hallgatója a SZIE-ek azaz országos beiskolázási körzettel redelkezik -, de az említett két megye kivételével mideütt alacsoyabb az aráy a választ adók 0 %-áál. 3

24 Dilomás ályakövető redszer adataiak értékelése a SZIE-. táblázat: A választ adó hallgatók adatai megye és em szerit a SZIE egészébe Megye Férfi Nő Összese Létszálászálálás Megosz- Lét- Megosz- Megosz- Létszám (Fő) (%) (Fő) (%) (Fő) (%) Bács-Kisku 6 7,4 4 3,4 30 4,8 Baraya 3,4 5, 8,3 Békés 4 6,5 63 5,3 77,3 Borsod-Abaúj- Zemlé 9 4, 5 6, 34 5,4 Budaest 68 3,3 7 8,5 85 9,5 Csográd 5,5 5, 33 5,3 Fejér 3,4 8,9,8 Győr-Moso- Soro 0,9 5, 7, Hajdú-Bihar 3,4 8,9,8 Heves 5,5 6,5 8,9 Jász-Nagyku- Szolok Komárom- Esztergom 4,8 4 5,8 8 4,5 0,9 9,,8 Nógrád 3,4 6,5 9,4 Pest 36 6,6 5,4 87 3,9 Somogy 3,4 5, 8,3 Szabolcs- Szatmár-Bereg 4 6,5 8 4,4 3 5, Tola 0,9 0,5 4 0,6 Vas 0,9 4,0 6,0 Veszrém 4,8 4 3,4 8,9 Zala 5,3 6,5,8 Összese 7 00,0 4 00, ,0 Három megyébe találuk 5 % feletti megoszlást, ezek a kéző helyek valamelyikéhez földrajzilag közel találhatók, Borsod-Abaúj-Zemlé, Csográd és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék az 5 %-ot meghaladó megoszlással redelkezők. A emek szeriti adatokba hasoló tedecia figyelhető meg. Egy említésre méltó eltérés taasztalható, mégedig az, hogy Békés megyéből a férfi választ adók aráya a egyedik 4

25 Krajcsóé Kraszkó Iloa Tóth Jáos helyre szorul a megyék ragsorába, ebből értelemszerűe következik az, hogy ebből a megyéből a ői választ adók aráya léyegese magasabb lesz így, mit az együttes aráya eek a megyéek. Ez természetese azzal magyarázható, hogy Békés megye kéző helyei ikább a őies ályák szakembereiek kézése folyik, elsősorba a edagógus kézésre kell itt godoluk, majd ezt követőe a gazdasági szakemberek kézésére. A megyék területi elhelyezkedése szerit azt tudjuk leolvasi az adatokból, hogy a Duátúl megyéiből választ adók aráya léyegese alacsoyabb, mit a Dua másik oldaláról válaszolóké. Összese 3,6 % az ezekből a megyékből válaszolók aráya. Ezt természetes dologak kell tartauk, hisze yilvávalóa, törekvés va a hallgatók részéről a lakóhelyükhöz közelebb lévő kéző itézméy választására, raktikus okokból elsősorba. Ezek az adatok lehetőséget adtak a kacsolat vizsgálatra is, amit el is végeztük. Eek alajá elmodhatjuk, hogy redkívül laza kacsolat áll fe a lakóhely és a emek között (. számú táblázat).. táblázat: Kacsolatszorossági mutatók Adatár χ N s t T megye-em megye-iskolatíus kézési forma-em iskolatíus-em 35, ,4 05, ,65 3, ,097 9, ,086. A választ adók életkora A lakóhely megismerése utá egy fotos iformáció a felmérésből az, hogy háy évesek, milye korúak a választ adók. Erre először korcsoortos formába redszerezett adatokból keresük választ. A SZIE összesített adatait tekitve azt olvashatjuk le, hogy a legagyobb háyadba a 6-30 év közöttiekkel találkozhatuk a választ adók között, 43,9 % az összesített aráy ebbe a korcsoortba. számú ábra). A férfi választ adók közül ebbe a 5

26 Dilomás ályakövető redszer adataiak értékelése a SZIE- korcsoortba magasabb aráyuk tartozik (5, %), mit a ők között (40 %). Ebből természetese az következik, hogy leszek olya korcsoortok, ahol fordított aráyal foguk találkozi. Ezt a fordított aráyt a következő legmagasabb aráyt mutató korcsoortál máris taasztaljuk, ez edig a 5 év alattiak korcsoortja. Ezt az életkort a választ adó 70 hallgató 3,5 %-a jelölte meg. Eze belül a ők 5,7 %-a ilye életkorú, ami 6, % ottal magasabb, mit a férfiaké. 74 választ adó, azaz az összes választ adó 0,6 %-a 3-35 éves korú. A választ adó férfiak, %-a tartozik ebbe a korcsoortba, a ők esetébe,5 % ottal alacsoyabb ez az aráy. Ez gyakorlatilag azt jeleti, hogy közel 80 %-a a választ adó hallgatókak 35 éves, vagy aál fiatalabb. Ezt a viszoylag fiatal korú válaszadói kört yilvá jeletőse befolyásolja az a dolog, hogy a megkérdezettek végzéséek éve 008 és 00 volt, vagyis a közelmúlt. Azt edig, mit hosszú ideje a felsőoktatásba dolgozók taasztalatból tudjuk, hogy egyre fiatalabb korúak a kézésbe részt vevő hallgatók. Ez alavetőe a em aali tagozato taulókra igaz, illetve ott jeleik meg markásabba. Pozitíva ítélhetjük meg ezt a jeleséget - ami ma már tedeciáak is evezhető -, elsősorba edagógiai szemotból, hisze a fiatalabb korba végzett taulás sokkal jobb hatékoyságú. Az is mellette szól, hogy ha fiatalabb korba szerzik meg a kézettséget, akkor ettől a fiatal kortól tudak agyobb értékalkotást végezi, leszek haszosabb tagjai a társadalomak. 6

27 Krajcsóé Kraszkó Iloa Tóth Jáos. ábra: A válaszadók korcsoort szeriti megoszlása Az életkor szeriti vizsgálatál lehetőség volt az átlag, a módusz, a mediá és a szórás mutatóiak a kiszámítására is (3 számú táblázat). Egység 3. táblázat: A választ adók átlagos életkora Életkor (év/fő) Létszám (fő) Átlaga Mediája Módusza Szórása ABK 70 34,7 9 többszörös,0 ÁOTK 7 7,5 7 7, EKI 36 35, ,5 GÉK 44 9, ,9 GK 30, 8 5 6,5 GTK 90 3, ,7 MKK 97 8, ,7 PK 34 30, ,4 VKK 0 33, 7 6 4, YMÉK 80 8, ,6 SZIE , ,9 A SZIE egészére 30,9 éves átlagos életkor olvasható le, valamit az, hogy a leggyakrabba előforduló és a közéső életkori érték megegyezik egymással. Az egyes hallgatók 7

28 Dilomás ályakövető redszer adataiak értékelése a SZIE- életkora az átlagos életkortól 7,9 évvel tér el átlagosa, vagyis 0 % feletti az eltérés. Hat olya szervezeti egységet találuk, ahol az életkor átlaga alacsoyabb a SZIE együttes értékéél. Ezek az ÁOTK (7,5 év), a GÉK (9,3 év), a GK (30, év), az MKK (8,3 év), a PK (30,6 év) és az YMÉK (8,8 év). Viszoylag alacsoy ezekél a karokál a szórás mutatója is, éldául az ÁOTK-ál em éri el a 0 %-ot sem. Az átlagos életkor szemotjából három olya kart emelék ki, ahol léyegese magasabb értéket taasztaluk, mit a SZIE egészére, ezek edig az ÁBK (34,7 év), az EKI (35,5 év) és a VKK (33, év) Ezekél az egységekél a szórás is léyegese agyobb, mit a SZIE egészébe Összegzés A beiskolázás területeit tekitve, országos beiskolázás figyelhető meg a SZIE egészébe. A karok voatkozásába szűkülő körrel találkozhatuk, sokszor éháy megye kéezi egy-egy kar beiskolázási területét. A választ adók életkorát tekitve, fiatalak modható a hallgatóság, a maga 30,9 éves átlagos életkorával. Kiegyelítettek tekithető életkor szemotjából a hallgatók állomáya. Abstract The aim of the study was to reveal the mai arameters of the social-cultural backgroud of the focus grou of studets. The results showed that the roortio of the sex of the studets was about the same. Studied by couties of the residece of the studets SZIE covered the whole coutry, however the orgaizatioal uits rovided a more heterogeeous icture, the area they covered regardig their studets was sigificatly arrower tha i case of overall SZIE. O the whole the age level of the studets is youg, with the average years of about 3. Key words: erolmet area, average age 8

29 Micheller Magdola MICHELLER MAGDOLNA Az MTA SZAB Békés Megyei Tudomáyos Testületéek tevékeysége között 0 Talá elsősorba az évete szervezett Magyar Tudomáy Üee tudomáyos redezvéyeiek köszöhetőe ma már egyre közismertebb, hogy elsősorba Szécheyi Istvá felajálásáak és ezüst foritjaiak köszöhetőe 85. ovember 3. aját tekitjük a magyar tudomáy ajáak és a magyar akadémia születésajáak is egybe. 85-től 0-ig azoba többféle rögös út vezetett a magyar tudomáy házáak feléítéséig (Peste a Láchíd lábáál), valamit a tudós társaság országos kiéüléséig, a tudomáyterületek magyar yelvű műveléséig, szakmai viták és ublikációk (köztük a köyvkiadás) közzétételéek megszervezéséig. A agy társadalomtörtéeti cezúrák (848-49, 98-9, ) erős yomot hagytak a tudomáyszervezés országos és helyi törekvései. A Kádár-korszak liberalizálódó olitikája, vidékfejlesztő törekvése tette lehetővé, hogy a tudomáyt e csak a fővárosba műveljék, s főleg itézméyeit vidéke (azaz em csak Budaeste) is kiéítsék, fejlesszék. A Dél-alföldö Szegede hoztak létre akadémiai bizottságot (96). Ez a koordiáló testület ily módo, Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) éve 50 éve működik. Az adott bizottság jeleleg 7, tudomáyterületekét szerveződő mukabizottság mukáját koordiálja, és 7 akadémikussal büszkélkedhet. A SZAB hatásköre a Dél-alföld három megyéjére (Bács-Kisku, Békés, Csográd) terjed ki, de a felsőoktatás törtéeti múltjából és miőségi szitjéből következőe természetese elsősorba a Szegede oktató és alkotó taárokból, kutatókból kerülek ki a meghatározó tudósok. Az orvostudomáy és a természettudomáyok túlsúlyáak lehetséges fejlesztését és 0 Jele közleméy az adott testület tájékozató közgyűlésé (Békéscsaba, Vigadó, 0. szetember 9-é) elhagzott előadás szerkesztett változata Köztestületi tagok 003. MTA, B. Szerkesztette Tolai Márto. Előszó: Vizi E. Szilveszter 9

30 Az MTA SZAB Békés Megyei Tudomáyos Testület tevékeysége között művelését még Klebelsberg Kuo teremtette meg Szegede a 0. század első harmadába. A SZAB törekvései a másik két megyére is hatak. Ez esetbe is a kutató itézetek és a felsőoktatás régebbi vagy újabb alaítású főiskolái (egyetemek kihelyezett tagozatai) jelethették a tudomáyszervezés háttéritézméyeit (. ábra).. ábra: Kutatóhelyek Békés megyébe 996. Békés megyébe, Békéscsabá a megyei székhelyek közül a 9-ből 8. helye, csak 986-ba idult főiskolai kézés. Eek a kezdések idé va a 5. éve. Talá már em érdemes felemlegetük azt a városi, megyei igéyteleséget, ami e kezdeméyezés elmaradásáak hátterébe meghúzódott. Talá helyesebb, ha arról a kezdeméyezésről emlékezük, ami 5 éve idult. Az újat akaró vezetés éháy romies személyiségéek evét itt is leírjuk. Így Szövéyi Zsolt (a miisztérium kéviseletébe), Földesi Béla (első főigazgató Debreceből ide helyezve), valamit a megyei vezetésből id. Vámos László osztályvezető és Becsei József az akkori megyei taácselök-helyettes. Utóbbiak a közelmúltba ajálhattuk fel, hogy a 5 éve működő Békés Megyei Tudomáyos Testület (továbbiakba Bm-i TT) elöke legye, immár emeritus rofesszorkét. A békéscsabai főiskolai kézés idulásáak 0. évfordulójá, 996 árilisába merült fel az a godolat (részbe a Nyíregyháziak törekvését a mi helyzetükre adatálva), hogy az MTA SZAB keretébe megyei tudomáyos testület létrehozását kezdeméyezzük. Ezt az alaító szádékot dokumetáló levelet 50 taár, kutató írta alá. A felhívást mide 30

31 Micheller Magdola olya tudomáyal, felsőoktatással, oktatással foglalkozó személyiségek elküldtük, aki a megyébe született és/vagy a megyébe született és itt végzi mukáját, ill. aki a megyébe dolgozik az adott területek valamelyiké. Az aláírók többsége egyetemi doktori címmel redelkezett, - akadémikus, illetve akadémiai doktor, 4 dr. uiv címmel redelkező tudós kolléga mellett a 3 kadidátus (. ábra) jeletős tudós hátteret (az aláírók 6%-a) jeletett az akkor 0 éves főiskola körül.. ábra: A BMTT összetétele 996. Külö is megemlítjük, hogy a kezdeméyezést támogató akadémikus Pál Léárd megyei születésű tudós, illetve az akadémiai doktor Gásár László taár úr volt. Utóbbi már ics az élők sorába. Ugyacsak a szellemi világból követheti már csak mukákat Dr. Virág László taár úr, aki korábba a város művelődési osztályát vezette. Nem a mai divatos tedeciák oká, haem a korabeli téyek külöössége miatt említjük, hogy a tudomáyos testületbe em kérhette felvételét Gyulai Edre Szeged-Csaádi megyei üsök (em lévé doktori címe), de támogató levelébe az Iste áldását kérte törekvésükre. A kadidátus alaító tagok közül a ma is aktív Köteles Lajos, Simo Imre és Timár Judit (RKK) evét emeljük ki. Az előírásokak megfelelőe hét tagú elökség kezdett mukához. Az elöki teedőket két ciklusba Sios Adrás tudomáyos főmukatárs, kadidátus, a Szarvasi arborétum igazgatója látta el agy eláal és elkötelezettséggel. Őt Patay Istvá egyetemi taár, rektor követte az elöki székbe. Míg Sios Adrás a SZAB-bal való kotaktusokat szorgalmazta, Az MTA SZAB Békés Megyei Tudomáyos Testületéek működési szabályzata december 9. Jóváhagyó aláíró: Dr. Telegdy Gyula akadémikus, a SZAB elöke 3

32 Az MTA SZAB Békés Megyei Tudomáyos Testület tevékeysége között addig Patay Istvá a megye ökormáyzati vezetőivel teremtett élő kacsolatokat. A titkári teedőket edig e sorok írója, maga is alaító tag, kadidátus látta el 5 évig. Az elökség fiatalítása a 0. júiusi ülésé yert megerősítést (. ké).. ké: Elökségi ülés a SZIE GK köyvtárába Ugyacsak kezdetektől azt vállalta fel az elökség, hogy céljaiak megfelelőe a térség olgári fejlődése érdekébe a megye tudomáyos eredméyeit megjeleíti, kéviseli (lásd szabályzat. otja). E cél hatékoyabb s részbe újszerű megvalósítása érdekébe midegyik közoti szerebe lévő városak (Békéscsaba, Gyula, Szarvas) azt a feladatot fogalmazta meg az elökség, hogy ki-ki sajátosságaiak megfelelőe erősíti a főiskola(k) körüli szakmai gyűrűt, a város és a kézőhely (camus) tudomáyos, oktatási, művészeti kötődéseit. Talá szeréyteleség élkül említhetjük, hogy Békéscsabá 996-tól 008-ig, azaz évig működtettük a Testület Közéleti Szaloját. A szegedi Közéleti Kávéház modelljét helyi sajátosságokra alakítva vettük, hoztuk át. Helyet a Szlovák Kultúra háza biztosított. Illesse vezetőiket e helyről is köszöet. A Közéleti Szalo általába félévete - alkalommal yitott. A év alatt összese 5 sikeres, írásos meghívóval is dokumetálható tudomáyos, szakmai estet szervezett. Az estek témái ige változatosak voltak a magyar-romá gazdasági kacsolatoktól a magyar mezőgazdaság új útjaiig, valamit az atiszemitizmustól az evagelizáció mai üzeetéig. 008-ba úgy ítéltük meg, hogy a sorozat elérte célját. Nészerűsítettük az 3

33 Micheller Magdola esteke szerelő kollégák legújabb tudomáyos eredméyeit, s barátokat szereztük a város adott szellemi körébe a főiskolai kézések, számos átszervezések és átalakulásak. A békéscsabai Közéleti Szalo előadói között szarvasi, gyulai, debrecei és budaesti személyiségek is szereeltek. A többi megyei város yilvá más eszközökkel észerűsítette tudomáyos eredméyeit. Talá a legehezebbe Békéscsaba város és a Békés Megyei Ökormáyzat vezető testületeivel éült, éül a kacsolat. Eek okait most em feladatuk elemezi, de a hatékoyság egyik mutatója az is, hogy egy város milye tudomáyos oteciállal redelkezik, s azt hogya haszosítja az ott élők érdekébe 3. A Bm-i TT elöksége (. sz. melléklet) az MTA és a SZAB elökség alaelveivel, valamit a Szet Istvá Egyetem (SZIE) rektori vezetéséek törekvéseivel összhagba 4 éháy éve, s jeleleg is azt szorgalmazza, hogy a felsőoktatási itézméyek itézeteibe tudomáyos hagulatot, s a tudomáy műveléséek igéyét és örömét kell megteremtei 5. E követelméyhez jó kereteket kíál a Műhelyek kialakítása, működtetése (. sz. melléklet). A SZIE öálló karai érdemi tudomáyos mukát végez mide kolléga, aki már miősítést szerzett, vagy belátható idő belül PhD fokozatot kívá szerezi adott tudomáyterülete. A Bm-i TT-ek 0. szetember 5-é 9 regisztrált tagja va (3. ábra), tudomáyterületi megoszlásba (4. ábra) edig érdemes megjegyezi, hogy 4 tudomáyterület va jele, s közülük az agrár, a föld, a evelés és a gazdálkodás tudomáyok a jeletősebb súlyúak. Ugyaakkor újoa jelet meg a zeetudomáy és a yelv és irodalom mellett a műszaki terület is. A továbbiakba is számítuk a művészetek területé aktív tagokra. Hisszük, hogy a tudomáy mellett a zee, a festészet, a fotó is eredméyesebbé, szebbé teszi, teheti életüket. 3 Kamis György és mtsai: A magyar tudomáy itézméyi szerkezete és kometeciái Magyar Tudomáy 0/ old. 4 Solti László: Egyetle módszer va a miőséghez való ragaszkodás. Szet Istvá Egyetem laja, 0. szetember, 3-5. old. 5 Palló Gábor: A tudomáyos siker kettős természete: fiatal kutatók és a siker. Magyar Tudomáy 0/ old. 33

34 Az MTA SZAB Békés Megyei Tudomáyos Testület tevékeysége között 3. ábra: Felsőfokú kézőhelyek Békés megyébe - 0 Az elökség azt javasolja, hogy a továbbiakba a Műhelyek regisztrálják tagjaikat. Szereték továbbra is a műhelyek soraiba láti, hallai a taasztalt tudós-taárokat, kutatókat. Ugyaakkor a TDK (tudomáyos diákkör) már vagy jeleleg aktív diákokak is midig szól a meghívó. Így felelük meg igazá a tudomáyos tevékeység álladó és folytoos létéek, jövőjéek is. 34

35 Micheller Magdola elök. melléklet: A jelelegi elökség tagjai MTA dr. földrajztud., Becsei József rofesszor emeritus elökhelyettes Dakó Miklós orvosi tud. kad., f. taár ügyvezető elök Micheller Magdola ev.tud.kad., f.taár titkár Simo Sádor PhD közgazd.tud., e.doces szervező titkár Árási Zoltá PhD hallg. gazdálk. tud., ts. műhelyvezető Köteles Lajos tört.tud.kad., f.taár műhelyvezető Virágé Horváth Erzsébet e.dr. tört. tud, PhD irod. tud. f. taár. melléklet: A tudomáyos műhelyek és vezetőik Egészségtudomáy Óvodaedagógia, emzetiségedagógia Klaszterek a mezőgazdaságba Dakó Miklós, Fodor Lajos Licsei Imre, Szakács Mihályé Puskás Jáos Művelődéstörtéet Köteles Lajos Regioalizmus Üzleti itelligecia Nemzetiségek, kisebbségek Irodalom Művészetek Borzá Aita, Simo Imre, Bodár Gábor Simo Sádor, Lakatos Vilmos, Avramucz Istvá Micheller Magdola, Máthé Iloa Csajáyi Melida Virágé Horváth Erzsébet Szemeyei Sádor, Loovics László, Várkoyi Jáos Megjegyzés: A közleméy ábráit a szerző tervei alajá Simo Sádor egyetemi doces szerkesztette. 35

36 Nagy Rózsa NAGY RÓZSA NAPJAINK PÉNZÜGYI VÁLSÁGA AZ EURÓÖVEZETBEN Feáll a veszélye egy újabb gazdasági világválságak, és ez összefügg azzal, hogy Euróába és az Egyesült Államokba gyege a gazdasági vezetés. Miközbe a iacok érdemi léésre várak, Amerikába hóaok óta ideológiai viták zajlaak. A ézügyi iacokak szükségük va olitikai tájékozódási otokra. Ehelyett azt taasztalják a iacok, hogy az Egyesült Államokba ideológiai vita zajlik a takarékossági csomagról, és az Euróai Uió túl késő és túl gyegé reagál az adósságválságra. Egyre gyakrabba hallai, hogy az euró kötvéy bevezetése segíthete az euróai adósságválság elhárításába, de kötelező költségvetési fegyelemmel együtt. A ézügyi iacok szerte a világo válságba kerültek a 007. augusztusi amerikai jelzálogválságot követőe, ami arra késztette a közoti bakokat, hogy sürgős készézijekciókkal biztosítsák a gazdaságok működését és elkerüljék a likviditási válság feyegetését. A helyzet akkor vált igazá kritikussá, amikor egyre több és egyre jeletősebb államokat ért el a válság, kihatott a Wall Street működésére is és az Egyesült Államokat recesszióba taszította. Bár Euróát eleite elkerülte a krízis, mégis begyűrűzött ide is. Mide EU-tagállam drasztikus itézkedések fogaatosítására kéyszerült aak érdekébe, hogy megmetse bakredszerét és elkerülje gazdasága összeomlását. Ez többek között készézijekciókat, bakközi kölcsööket, részleges vagy teljes államosításokat és a bakbetétek garaciáiak emelését jeletette a olgárok megyugtatása céljából. A válság hatásai között a befektetések és a fogyasztás visszaesését, a mukaélküliség övekedését és a recessziót emlegetik a leggyakrabba.. Euróai Uió euróövezete Az Euróai Uió euróövezetéek a GDP-je 00-be 456 milliárd dollár volt, ami a világ GDP-jéek a 0%-a. Az egy 36

37 Najaik ézügyi válsága az euróövezetbe főre jutó GDP-je a világo a huszokettedik. Az euróövezet éessége 39.6 millió fő és jeleleg 7 országból áll. Az euróövezet egy gazdasági és moetáris uió, ami azo országok együttese az Euróai Uió belül, ahol az euró a hivatalos ézem. A fiskális olitika országokét eltérhet, de vaak betartadó iráyelvek. A költségvetési fegyelem megteremtése érdekébe, létrehozták a Stabilitási és Növekedési Paktumot. Ebbe meghatározzák, hogy a költségvetési hiáy em haladhatja meg a GDP 3%-át, az államadósság edig a GDP 60%-át. Az euróövezete belüli országok moetáris olitikájáért az Euróai Közoti Bak (ECB) a felelős. Az euróai moetáris hatóság a FED től eltérő olitikát alkalmaz, eki a legfotosabb feladata az árstabilitás biztosítása, de a jelelegi helyzetbe az euróai ézügyi redszer megmetésébe vállal aktíva szereet.. A válság hatása az euróövezet GDP-jére Az euróövezetet GDP-je 5%-ot is csökket a válság alatt, ami agyobb, mit az Egyesült Államok GDP-jéek a csökkeése. Az ösztözések idukálta felledülés is kisebb mértékű, mivel az euróövezet eseté ez %, ellebe az Egyesült Államokba.8%. ECB hivatalosa em folytat quatitative easig-et, de két éve gyakorlatilag korlátla likviditást biztosít az eurózóa bakredszeréek és agy szereet játszik az euróövezet államadósság-válság kezelésébe. 00 májusa óta a iaco vásárolja a moetáris uió legkockázatosabb államkötvéyeit, eddig mitegy 70 milliárd eurót költött és a további kötvéyvásárlásokat szükség eseté folytatja. Ez érvéyes a reóhitelekre is, ami keresztüli korlátla fiaszírozását biztosít a bakredszer számára. Az Euróai Közoti Bak az alakamatot 009-óta %-os szite tartja, amit idé árilisba.5%-ra emelt fel. Mivel 0-től az ifláció tartósa % fölött tartózkodott kéytele volt megléi ezt a léést. 37

38 Nagy Rózsa Az ECB kommuikációja meglehetőse elletmodásos, mivel hivatalos közleméyeiek túlyomó részét az árstabilitás felett való őrködés teszi ki. Eek megfelelőe az euróai moetáris hatóság még a gyaúját is el akarja kerüli aak, hogy a ézyomtatás eszközéhez yúla. Az euróai ézügyi redszer havi redszerességgel szereel a hírekbe, hogy össze akar omlai, valamelyik tagország túlzott eladósodása miatt. Az ECB kötvéyvásárlásai az a célt szolgálja, hogy fetartsa a iacok bizalmáak szükséges miimumát, amíg az euróai kormáyok megoldását em találak. 3. Legfotosabb kockázatok A tagállamokba hatalmas az államadósság állomáya és ezek miatt kialakuló adósságválság, komoly roblémát jelethet. Görögország, Írország, Portugália és Sayolország azok az országok, amelyek túlzotta magas adósságokkal redelkezek. Ha az euróövezetbe az államadósság-válság újabb hullámai söörek végig a kockázatosabb országokba, akkor az ECB újra ehéz helyzetbe kerülhet és a vészjósló hagok ismét az euró megszűését skadálhatják. Ezért az Euróai Uió euróövezetéek országai egységese fiskális szigort hirdettek, amivel em egedik, hogy tovább övekedje az adósság állomáyuk. Emellé árosul azért egy likviditási rogram, de eek volumee elmarad az Egyesült Államok ösztözéséhez kéest. Az országokak meg kell találiuk a megoldást arra, hogy a fiskális szigor e vesse vissza jobba a gazdaságikat és emellett törlesztei tudják adósságaikat. Mivel a kormáyok az adósságaik törlesztésére fordítják a bevételeiket, így kisebb rész jut a kormáyzati vásárlásokra, hogy ösztöözék a gazdaságot. Természetese csökketett bevételek mellett, amik em tartalmazak hitelfelvételt és adó emelést. Ha a bevételi oldalt sikerül öveli modjuk bakadóval, akkor máris teret egedük a kormáyzati vásárlások volumeéek övelésére. A bakadó vagy más tőkeátcsoortosítás azért jelethet roblémát, mert olya torzításokat okozhatak az egyes szektorokba, vagy a gazdaságba, amelyek csak további ehézségeket eredméyezhetek. A kormáyzati bevételek helyes megválasztása, ezek a szemotok miatt agyo fotosak. 38

39 Najaik ézügyi válsága az euróövezetbe Euróába általáosságba elmodható, hogy kedvelt eszköz a bakadó, de vaak országok, ahol más szektorális adókat is alkalmazak. Az biztos, hogy ahhoz, hogy törlesztei tudják az országok a hiteleiket, be kell idítai a gazdaságot, hogy legye egyáltalá miből törlesztei az adósságot. Emiatt az országokak olya fiskális olitikát kell, hogy folytassaak, ami beidítja a gazdaságot és ezáltal a tagállamok vissza fogják tudi fizeti kötelezettségeiket, de ha olya itézkedéseket létetek életbe, mit a bakadó, vagy más szektorális adók, ami rövidtávo csökketi igaz a hiáyt, de elvoják a ézt a gazdaságból és a beruházásoktól, hogy befoltozzák az adósságokat. Ez esetbe sokkal hosszabb időbe fog az teli, hogy beiduljo a gazdasági övekedés, mivel ez ot ezt fogja korlátozi. Az euróövezet országai előtt agyo hosszú út áll még és az sem biztos, hogy ez a megfelelő út. Az biztos, hogy a magas államadósság miatt megövekedett törlesztések em fetarthatóak, mivel ez csökketi a emzeti megtakarítást, ami miatt magasabb kamatok alakulak ki. Ezek edig visszafogják a hitelezést és a beruházási aktivitást. Tehát a lecsökketett államadóság vozó lehet a hazai és külföldi befektetőkek a beruházások végett. Mivel a fiskális olitika országokét változik, és eltérő helyzetbe vaak a tagállamok, a övekedés és az államadósságok teré, ezért általáosságba elmodható az, hogy igaz a költségvetési szigor az eurózóába, de hogy ez meyire effektív a gazdaság övelése szemotjából az más kérdés. Az biztos, hogy az adósságot csökketei kell, de em a övekedés terhére. 4. Mi várható az eurózóa éháy országába? Görögország valószíűleg egy éve belül csődbe jut, miutá felőrölte az euróövezeti tagországok türelmét, de az euró feladásáak esélye midössze egy az öthöz - derül ki a Reuters hírügyökség által gazdasági szakértők körébe végzett felmérésből. Görögország számára összeállított első, 0 milliárd eurós metőcsomag aktuális részletéek kifizetése előtt az Euróai Uió delegációja látogatást tette, majd az MTI által idézett beszámolók szerit "feldúlta" távozott. 39

40 Nagy Rózsa A delegáció azért szakította meg a tárgyalásokat, mert elégedetleek voltak a görög kormáy reformitézkedéseivel, és úgy látták, em teljesül a Görögország számára erre az évre (0) kitűzött deficitcél. Úgy vélik, a görög kormáyak em ayira a gazdaságot fékező új adókkal, haem a megígért szerkezeti átalakításokkal és a rivatizációval kellee segíteie az adóssággodo. Az uió és az IMF támogatása élkül a görög állam ézzavarba kerülhet, már csak október közeéig va elég forrás a kötelezettségek teljesítésére, éldául a yugdíjak és az állami alkalmazottak béréek kifizetésére. A görög szerkezeti átalakítással foglalkozó uiós bizottság ajálása szerit közel 8 milliárd euróyi olya rogramot találtak, amely a kohéziós, azaz felzárkózási támogatások kifizetéséek gyorsítására alkalmasak. Görögország a közötti költségvetési ciklusba az őt illető 0, milliárd euróak csak 30 százalékát tudta lehívi. Az egész eurózóát megregeté, ha Görögország, Írország és Portugália utá az olasz vagy a sayol gazdaság is csődközeli helyzetbe kerüle. A befektetők egyelőre em temetik egyik országot sem, az olasz és a sayol kormáy edig látszólag tisztába va a kéyes helyzettel, úgyhogy megszorításokkal és a hatalmas tartalékokkal redelkező Kíáak való udvarlással róbálják megelőzi a roblémákat. Az egyesúly azoba törékey, ráadásul a befektetők borús jóslatai eddig öbeteljesítők voltak. A emzetközi befektetők az eurózóa szélé lévő államokat az úgyevezett PIIGS-csoortba sorolják. A csoort Portugália, Olaszország, Írország, Görögország, Sayolország agol evéek kezdőbetűiből kata a evét, amely agolul azt jeleti, diszók (igaz, egy i betűvel több va bee, mit a ig szóba). A csoort három tagja jeletős EU-s gazdasági segítséget kaott. A sayol és az olasz csőd sokkal komolyabb következméyekkel jára, mivel a két ország gazdasági súlya jóval jeletősebb, mit a görög, az ír vagy a ortugál gazdaságé. Eddig domióeffektus jellemezte az euróai adósságválságot, vagyis egymás utá kértek segítséget azok az 40

41 Najaik ézügyi válsága az euróövezetbe országok, amelyekért a iac korábba aggódott. Azt lehetett láti, hogy a befektetők bizalma megigott Görögország, Írország, majd Portugália esetébe, később edig bejött a befektetők jóslata, az említett az országok sorra metőcsomagért fordultak az Euróai Uióhoz és a Nemzetközi Valutaalahoz. Ha eddig beváltak a jóslatok, adódik a kérdés, hogy ki lehet a következő: Sayolország, esetleg Olaszország? Bár kétségtele, hogy óriási az olasz államadósság, a GDP-hez mérte meghaladja bőve a 00 százalékot, de egyelőre a iaci árazások azt jelzik, hogy a befektetők em számítaak fizetéskételeségre sem Olaszország, sem edig Sayolország esetébe. Felhaszált irodalom htt:// htt://cimkezes.origo.hu/cimkek/ortugalia/idex.html?tag=portug%el ia htt://cimkezes.origo.hu/cimkek/valsagortugaliaba/sayolorszagba/idex.html?tag=v%els%eg+portug %Eli%Eba&tag=Sayolorsz%Egba&target= 4

42 Simo Sádor SIMON SÁNDOR A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ KISZÁMÍTÁ- SÁNAK MODELLEZÉSE A MICROSOFT VÁLLA- LATIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉBEN Összefoglaló Az iformációs társadalom kialakulása, a globalizáció olya átalakulási folyamatokat idított el az ember és a természeti köryezet viszoylatába, melyek hatásáak mérésére kevés eszköz áll redelkezésükre. E folyamattal igyekszik léést tartai a köryezetolitika is, és olya jogszabályi előírásokat, iaci ösztöző eszközöket hoz létre, melyek alkalmazása új követelméyeket támaszt a gazdasági életbe, melyekre sok vállalat dötéshozatali mechaizmusa em készült fel kielégítő mértékbe. A vállalati dötéshozatalba agyo fotos a hatékoy iformációáramoltatás és feldolgozás. A Microsoft számítástechikai vállalat Dyamics NAV elevezésű szoftvere olya komlex vállalatiráyítási redszer, amely emcsak a teljes termelési folyamatot tudja a bizoylati redjé keresztül modellezi, de megfelelő szoftveres fejlesztésekkel l. az egyes esetekbe a csomagoláshoz kötődő köryezetvédelmi termékdíj kiszámításába, yilvátartásába és számviteli elszámolásába is haszos lehet.. A köryezetvédelmi termékdíj gazdasági háttere Az uralkodó gazdaságfilozófiai elméletek alajá a köryezetolitika eszközredszerébe a hagyomáyos ormatív módszereket felváltotta a közvetett, gazdasági érdekekre ható szabályozás. A magyarországi voatkozó dokumetumok közül kiemelkedő jeletőségű a Nemzeti Köryezet- és Természetvédelmi Koceció, Köryezetvédelmi törvéy, Nemzeti Köryezetvédelmi Program. Ezek szite egységese tartalmazzák a "szeyező fizet" és a "haszáló fizet" alaelvet. A moder, revetív tíusú köryezetvédelembe a károk következméyeiek a felszámolása helyett a károk megelőzésé (az "okozói elv" helyett az "előzetes godoskodás elvé") va a 4

43 A köryezetvédelmi termékdíj kiszámításáak modellezése a Microsoft vállalatiráyítási redszerébe hagsúly, azaz olya eljárásoko, amelyek takarékosa báak a yersayaggal és az eergiával, ugyaakkor em terhelik a köryezetet. Az adók és a díjak is jól alkalmazhatók e szemotból ézügyi ösztöző jellegük miatt. (Szalay 998),. A termékdíj számítás és yilvátartás számviteli háttere A díjak olya kifizetések, melyért cserébe termékek és szolgáltatások járak. A termékdíjakat olya termékekre vetik ki, amelyek a termelési, a fogyasztási vagy az értékesítési folyamat sorá veszélyesek a köryezetre, amelyek köryezeti roblémákat okozhatak meyiségük miatt, vagy edig, mert a köryezetre külööse veszélyes ayagokat tartalmazak. (Euróai Parlamet, Taács 994) A termékdíj a termékdíj törvéybe leírt kivételekkel, az adózás redjéről szóló törvéy eljárási szabályai alajá - meghatározott termékek utá fizetedő. A termékdíjat aak kell megfizetie, aki a termékdíjköteles terméket először Magyarországo forgalomba hozza, vagy saját célra felhaszálja. Általáos esetbe a termék vámtarifaszáma a meghatározó. A redelet a vámtarifaszámok segítségével határolja le a termékdíjköteles termékeket. (Köryezetvédelmi és területfejlesztési miiszter 995) Az általáos szabály alól kivétel a csomagolás. A csomagolás esetébe a termékdíjfizetési kötelezettség em a csomagolószer (csomagolóeszköz, csomagolóayag, csomagolási segédeszköz) forgalmazásához kacsolódik, haem a csomagolás forgalomba hozatalához, vagy saját célú felhaszálásához. A voatkozó törvéy (Törvéy 995) alajá termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozatala vagy saját célú felhaszálása (ami a gyűjtő és szállítási csomagolásáak a terméktől törtéő elválasztását jeleti) eseté köryezetvédelmi termékdíjat kell fizeti. A behozott és forgalomba hozott termékdíjköteles termékekről, valamit azok csomagolásáról ú. terméksecifikus yilvátartásokat kell vezeti. A termék-secifikus yilvátartások kialakítása sorá külö-külö kell rögzítei és kezeli az áruk törzsadatait, majd ezeket a termék-törzsadatokat ki kell egészítei azokkal a seciális adatokkal, amelyek a 43

44 Simo Sádor termékdíj-fizetési kötelezettség kiszámításához, illetve a termékdíj bevallások elkészítéséhez szükségesek. A folyamatosa karbatartott és a forgalmi adatokkal kiegészített termék- törzsadatokból meghatározható a termékdíj alaja, amely a megfelelő termékdíj-tétellel szorozva megadja a termékdíj- fizetési kötelezettség összegét. A miimális termék-törzsadatok, amelyeket egy értékesítedő áru esetébe yilvá kell tartai, a következők: a termékdíjköteles termék (összetevő) megevezése, a termékdíjköteles termék (összetevő) belső azoosítója (l. cikkszám), a termékdíjköteles termék (összetevő) külső azoosítója (l. GTIN szám), a termékdíjköteles termék (összetevő) vámtarifaszáma, a termékdíjköteles termék (összetevő) 7 jegyű KT kódja, a termékdíjköteles termék (összetevő) egységyi tömege (kg), és a termékdíjköteles termék (összetevő) termékdíj-tétele (Ft/kg). 3. Iformatikai kivitelezés a Ms Dyamics NAV-ba Bár alaesetbe a forgalomba hozatal sorá kiállított számlá feltütetett teljesítés aja a fizetési kötelezettség keletkezéséek az időotja, az 995. évi LVI. törvéy 008. évi módosítása lehetőséget ad a készletre vételkor teljesítei a termékdíjjal kacsolatos kötelezettségeket, így ebbe az esetbe a beszerzéskor kell megállaítai a kötelezettséget. Sem a szoftver alaváltozata sem a magyarországi lokalizációja ics felkészítve erre, ezért a gyártó kiadott egy kiegészítő szoftvert, a Microsoft Dyamics NAV 5.0 SP FP -et. A következőkbe eek az alkalmasságát fogom értékeli a csomagoláshoz kötődő termékdíj kiszámítását és yilvátartását illetőe. Az ERP redszerek cotrollig fukcióiak és a csomagoláshoz kötődő díjak vizsgálata ige észerű. (Decker 008; Daeva et al. 008; Rhoma et al. 00; Zhag et al. 996) Az FP-et teleítve kiegészítő táblázatok (table) és modul meüotok éülek be a redszerbe. Az. ábrá látható Package Material (csomagoló ayag) elevezésű új táblázat lehetőséget ad a mezők sorredjébe listaszerűe kóddal elláti, megevezi a csomagolóayagokat, a csomagolóayag meyiségi egységéhez kötött termékdíjtételt, a köryezetbarát 44

45 A köryezetvédelmi termékdíj kiszámításáak modellezése a Microsoft vállalatiráyítási redszerébe miőség utá igéybe vehető kedvezméy aráyát, és a termékdíjmetesség százalékos aráyát. A. ábrá látható a cikk-kartoak a teleítést követő módosuló változata. Az Item (cikk) meüot almeüjéek felyílásakor megjeleik egy hivatkozás Package Material felirattal, és kattitásra a 3. ábrá található táblázat yílik meg. Ezzel a cikk karto módosításakor, éldául készletrevételkor köye megadhatók a termékdíjszámítás bemeeti adatai is, ugyais az Item Package Materials evű táblázatba lehet megadi listaszerűe a mezők sorredjébe a díjköteles termékek és csomagolóayagok meyiségi mértékegységéek kódját (l. kg), majd a Package Material táblázatra hivatkozva a csomagoló ayag kódját, és a csomagolóayag meyiségi egységeiek számát. A forgalomba hozott termékek utá fizetedő termékdíj úgy kérdezhető le, hogy a Pézügy modul Készletek almodul Jeletések meüotjába újoa beéülő Package Tax Calculatio almeüotra kattitva egy szokott formátumú NAV jeletést készíttetük el. Értékelve a szoftver lehetőségeit megállaítható, hogy a Ms Dyamics NAV 5.0 SP Feature Pack évre keresztelt szoftverkiegészítés igazá haszos kostrukció. A köryezetvédelmi termékdíj kiszámítható köye, és a számviteli elszámolás meete is automatikussá tehető. A számítás bemeeti adatai köye rögzíthetők: a szoftverkiegészítéssel új táblák éülek be a redszerbe, amelyek főkét a Cikk karto mezőivel kerülek szikroizálásra. A Cikk kartoról megyitható űrlaok segítségével a tematikusa is összetartozó iformációk egyszerre rögzíthetők, így a cikksecifikus termékdíjkalkulációs adatok (a csomagoló ayag kódja, a csomagolóayag meyiségi egységeiek száma) a cikk alavető aramétereiek megadásakor is bevihető. A. otba ismertetett miimális termék-törzsadatok egy része köye rögzíthető az ábráko bemutatott űrlaoko, de a GTIN szám, a vámtarifaszám és a KT kód részére egy-egy mezőt célszerű lee beszúri. Ehhez a módosításhoz szükséges émi rogramozási yelvismeret, amely gyakra egy átlagos ügyviteli felhaszáló számára ics meg. A kalkulációt záró 45

46 Simo Sádor jeletés szabatos, tartalmazza a táblázatoko bevitt adatok midegyikét valamit azo vevők legfotosabb adatait, melyek felé törtét értékesítés sorá termékdíj lett meghatározva és köyvelve. További széséghibája a szoftverfejlesztések, hogy a magyarországi lokalizáció bemutató adatbázisa objektumait em támogatja, így csak az agol yelvű verziót tudtam demostráli.. ábra: A csomagolóayagokak a termékdíj számításhoz kötődő adatai. ábra: A módosított cikk karto meüredszere 46

47 A köryezetvédelmi termékdíj kiszámításáak modellezése a Microsoft vállalatiráyítási redszerébe 3. ábra:a cikkhez kötődő csomagolóayag szükséglet Felhaszált irodalom Daeva, M. Wieriga, Æ Roel 008: Cost estimatio for crossorgaizatioal ERP rojects: research ersectives Software Quality Joural Decker Ch. - Berchtold M. - Weiss L. - Chaves F. - Beigl M. - Roehr D. - Riedel T. - Beuster M, Herzog T. - Herzig D 008: Cost-beefit model for smart items i the suly chai IOT'08 Proceedigs of the st iteratioal coferece o The iteret of thigs Sriger-Verlag Berli, Heidelberg Euróai Parlamet és a Taács 994: 94/6/EK IRÁNYELV (994. december 0.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról Köryezetvédelmi és területfejlesztési miiszter: 0/995. (IX. 8.) KTM redelet a köryezetvédelmi termékdíjról Rhoma, F. Zhag, Z. Luo Y. Noche B. 00: Evirometal & ecoomical otimizatio for muicial solid waste collectio roblems, a modelig ad algorithmic aroach case study MAMECTIS'0 Proceedigs of the th WSEAS iteratioal coferece o Mathematical methods, comutatioal techiques ad itelliget systems World Scietific ad Egieerig Academy ad Society (WSEAS) Steves Poit, Wiscosi, USA Szalay Z. Köryezetolitika Szécheyi Istvá Főiskola Győr , Törvéy: 995. évi LVI. törvéy a köryezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek köryezetvédelmi termékdíjáról Zhag, Y.F., Fuh J.Y.H., Cha W.T. 996: Feature-based cost estimatio for ackagig roducts usig eural etworks Comuters i Idustry

48 Horváthé Kökéy Aamária HORVÁTHNÉ KÖKÉNY ANNAMÁRIA MERRE TART AZ INGATLANPIAC? Összefoglaló A hitelezés és a megtakarítások közötti egyesúly eltolódott. A biztoságos hitelfelvételek a hosszú távú előtakarékoskodás az egyik elegedhetetle feltétele. Az állam szabályozó szeree fotos, mid a hitelfeltételek szigorításáál, mid az igatlaiac szabályozásába, mid az éítőiar helyzetéek stabilizálásába. Taulmáyomba az igatlaiacot befolyásoló állami itézkedéseket szeretém bemutati és azok hatását elemezi. Bevezetés A magyar lakásiac 00. évbe mélyotra zuhat. A kiszámíthatatla gazdasági köryezet, a magas hiteltörlesztő részletek és a boyolult támogatási redszerek, valamit a hitelbírálatok szigorúsága miatt soka elhalasztják lakásvásárlásukat, vagy teljese le is modaak róla.. Lakáscélú állami támogatások A lakhatás feltételeiek biztosítása kiemelt közfeladat. Egy megfelelő otthoteremtési rogram támogatja a lakáséítést, a felújítást, az új és a haszált lakás vásárlását is. Alavető követelméy a midekori kormáyal szembe, a fiatalok lakáshoz jutási támogatása. Az igéyelhető lakáscélú állami támogatások mértékét, és feltételeit a /00. (I. 3.) Kormáyredelet szabályozza. A korábba hatályos állami lakáscélú támogatások agy része 009. július.-vel megszűt. A korábbi vissza em térítedő állami támogatást kamattámogatás váltja fel. A 34/009. (VI. 3.) Kormáyredelet alajá a kamattámogatást 35 év alattiak, valamit a 45 év alatti, vagy többgyermekes családok igéyelhetik új lakás éítéséhez, új lakás vásárlásához, illetve meglévő lakás korszerűsítéséhez. A fiatalok lakáskölcsöéhez kacsolódó állami kezesség vállalásáak és érvéyesítéséek részletes szabályait a 4/005. (I..) Kormáyredelet 48

49 Merre tart az igatlaiac? szabályozza. A korábbi vissza em térítedő állami támogatás, azaz megelőlegező kölcsö 6, állami kezességvállalás melletti kölcsöé alakult át.. ábra: Egedélyezett lakáscélú hitelek összegéek alakulása és állami támogatás szeriti megoszlása Magyarországo (adatok millió foritba) kék: államilag támogatott, bordó: állami támogatás élküli Forrás: htt://ortal.ksh.hu/ls/ksh/docs/hu/xstadat/xstadat_eves/i_zrh00.html, A 35 év alatti fiatal házasárok, élettársak vagy gyermeküket egyedül evelők igéyelhetik. Ezek a támogatott személyek, lakáshitelhez kacsolódó állami készfizető kezesség biztosításával vásárolhatak lakást, ameyibe legalább 30 százalékos öerővel redelkezek.. Lakástakarékéztárak 997. jauár -jé életbe léett az 996. évi CXIII. törvéy a lakástakarékéztárakról. A lakáscélú betétek gyűjtésére szakosodott lakástakarékéztárak azokak yújtaak segítséget, akik több éves, redszeres megtakarítást tudak vállali lakáscéljaik megvalósítására. (Kiss, 997) A lakáselőtakarékosság az ögodoskodás elvé alaul. Nics szükség hozzá iduló tőkére. A lakáselőtakarékosság megtakarítás és hitellehetőség is egybe. Négy részből áll: az ügyfél redszeres megtakarításaiból, az adott évbe befizetett betétekre évete jóváírt 30%-os - de maximum évi A fiatal házasár az öerő övelése érdekébe kérhette a kedvezméyre jogosító feltételek feállása eseté a kedvezméy kölcsökét törtéő megelőlegezését a még meg em született gyermekek utá. A gyermektele fiatal házasár két születedő gyermek, az egygyermekes fiatal házasár további egy születedő gyermek vállalása eseté volt jogosult a megelőlegező kölcsö igéybevételére. A gyermekvállalás teljesítésére voatkozó határidő, amely egybe a megelőlegezés időtartama is, egy gyermek esetébe 4 év, két gyermek esetébe 8 év volt. 49

50 Horváthé Kökéy Aamária foritos 7 - állami támogatásból és az ezekre jóváírt kamatból, valamit a megtakarítási idő lejártát követőe a redkívül olcsó, fix kamatozású forit alaú lakáshitelből.. Személyi jövedelemadó lakáscélú kedvezméye 00. jauár elsejétől a korábbi 0 százalékos adókedvezméy 40 százalékra, illetve a korábbi forit foritra övekedett jauár elsejétől 0000 foritra csökket. Emellett külöbséget tett a törvéy az új és a haszált lakás utái kedvezméy között, ugyais a haszált lakás megszerzésére felvett hitelek utái kedvezméy 40%-ról 30%-ra csökket. Ezt a 30 és 40 százalékos adókedvezméyt a magászemély csak akkor tudta teljes mértékbe érvéyesítei, ha az éves jövedelme em érte el a foritot jauár -jétől kikerültek az adókedvezméyek köréből a lakáscélú kedvezméyek. Eek elleére a lakásvásárlások em akkor csökketek le agymértékbe, hisze ez az időszak a devizahitelezés féykora volt. 3. A hitelezés szabályozása Az új hitelek igéylésekor szigorodott a jövedelem elleőrzés a hitelfelvételek sorá, illetve a devizahitelek esetébe több öerőre volt szükség. A korábbi évek gyakorlatától eltérőe az igatla értékéhez kéest kevesebb hitel kaható. Megalkották a 36/009. (XII. 30.) Kormáyredeletet a körültekitő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelkéesség vizsgálatáról. A kormáyzat célja a hitelállomáy összetételéek megváltoztatása volt. Valójába a bakok belső szabályzatai ugyailye iráyba terelték az újabb hitelkihelyezéseik esetébe a deviza és forit hitelek állomáyát. Az ügyfelek is jobba érzékelték 008. év végétől a devizahitelekbe rejlő ézügyi kockázatokat és ezek következméyeit. Egyre ikább a forit hiteleket részesítették előybe. Az akcióterv a már kialakult helyzetet róbálja megoldai, külö-külö megoldási módozatot kíálva a tulajdojogukat elvesztettek, illetve a tulajdojogukat még 7 Kivételek a társasházak, illetve lakóközösségek, ahol 4-él több lakásos éület eseté a maximális állami támogatás értéke Ft/év évi CXVII. törvéy 38. (4) 004-be hatályos törvéyszövege alajá 50

51 Merre tart az igatlaiac? megtartai tudók számára. Az árfolyamrögzítés melletti törlesztést azokak célszerű választai, akik már alig tudják fizeti a iaci árfolyam melletti törlesztő részleteiket, de még erő felül is róbálják a tulajdojogukat megtartai az igatlaok felett. Azokak viszot, akik még tuják fizeti iaci árfolyam mellett is a hiteleiket, ekik em éri meg ezt a lehetőséget választai, ugyais kamatos kamattal kell ezt később visszafizetiük. Azok az ügyfelek, akik már em kéesek fizeti a hiteleiket, tisztába kell leiük azzal, hogy a tulajdojoguk em maradhat meg az igatla felett. Eek megoldását szolgálja az eszközkezelő társaság felállítása, amely a tulajdojog átruházása mellett jelet megoldást a lakás élkül maradtakak is. Jeleleg folyik az igatlafedezetű devizahitelek végtörlesztéséhez kacsolódó szabályok kidolgozása. Ez várhatóa agymértékbe befolyásoli fogja az igatlaiac jövőjét. 4. Igatlaiac helyzete A hazai éítőiar válságba va. Az ország éítőiari teljesítméye 009-ről 00-re 9,%-kal csökket, viszot a 006. évhez kéest közel 0 százalékkal. 40 %-kal kevesebb éítési egedélyt adtak ki, ami a 003. évbe kiadott éítési egedélyek 6,8%-át teszi csak ki. 003-ba volt a legtöbb az egedélyezett hitelek száma, 9667 db, amiből állami támogatásba 3360 hitel részesült. Ez folyamatosa csökket, 009-be már csak 4054 támogatott hitelt egedélyeztek.. ábra: Az összes kiadott új éítési egedély (kék oszlo) és éített összes lakás (bordó oszlo) Magyarországo (adatok db) Forrás: htt://statifo.ksh.hu/statifo/themeselector.js?age=&szst=zrp,

52 Horváthé Kökéy Aamária 003-ba millió forit volt az összes államilag támogatott lakáshitel, 009-be edig már csak millió forit. A 004. évi személyi jövedelemadó lakáscélú adókedvezméyéek agy mértékű szabályozásával kevesebb, mit felére csökket a felvett hitelek száma. A deviza alaú hitelek 004-be törtéő megjeleésével fokozatosa visszaszorultak a forit alaú hitelek, azok kedvezőtleebb feltételei miatt. Amíg 004-ről 005-re az egedélyezett hitelek foritba számított értéke csak 5%-kal emelkedett, addig a deviza alaú hitelek aráya 0,8%-ról 57,%-ra őtt. Ez az aráy 008-ba már 88,9%, azaz az egedélyezett hitelek már csak,%-a volt forit hitel a ézügyi válság megjeleésekor. 009-re az összes egedélyezett hitelállomáy millió foritról 357 millió foritra esett vissza, ami 66,%-os csökkeést jelet. 00-es évbe még tovább csökket az egedélyezett hitelek száma és összevot értéke. 9 A hitelfelvételek csökkeéséek következméye az éítőiar teljesítméyéek romlása, ráadásul az ágazatot jellemzi a rossz fizetési morál is. Az Új Szécheyi terv megbízásai talá fordulóotot jelethetek az ágazat számára, bár a szakma esszimista a jövőt illetőe. További teljesítméycsökkeés várható az ágazatba. Összegzés A lakosság az elmúlt évekbe agymértékbe eladósodott. A közötti időszakba egyrészt köyebbe jutottak hitelhez a hitelfeltételek eyhítései miatt, másrészt a lakosság agy háyada devizába vette fel a hitelét. A gazdasági válság következtébe soka elvesztették állásaikat is. Egyre ehezebbé vált a hitelek törlesztése. Hitel élkül agyo ehéz a lakhatás saját tulajdoba törtéő biztosítása. A megfelelő öerő megléte sem biztosított agyo sok esetbe. Nem megfelelő az emberek ézügyi kultúrája. Hiáyzik az emberek szemléletéből az ögodoskodás, a hosszú távú felelős godolkodás. Az igatla vásárlásához és éítéséhez kacsolódó állami támogatások agymértékbe lecsökketek. A lakáscél személyi jövedelemadó kedvezméykét való támogatása is megszűt. 9 htt://ortal.ksh.hu/ls/ksh/docs/hu/xstadat/xstadat_eves/i_zhr00.html,

53 Merre tart az igatlaiac? Az igatlaok iráti kereslet lecsökket, amelyek következtébe csökketek az igatlaok iaci árai is. Az éítőiar vállalatai egyre ehezebbe tudak talo maradi. Összehagolt állami szabályozás szükséges a hatékoy megoldás érdekébe. Abstract There is a crises of the global fiacial world ad of the ledig based o the real estate. The balace betwee creditig ad savigs has chaged. By meas of selfcare eole ostoe urchases, what is more, they comlemet it by borrowig credit. The log time advace savigs is the recoditio of the borrowig credit i secure. Baks have icreased the severity of coditios of ledig. More ow resource is ecessary for a housig loa. The regulator task of the state is imortat both at icreasig the severity of recoditios of ledig ad at regulatig the real estate market as well as at stabilizig the ositio of buildig idustry. I this study I will show the actios of the state ifluecig the real estate market ad aalyse the effects of them. Felhaszált irodalom Kiss Korélia (997): A lakás-takarékéztár: A törvéy és a redeletek magyarázata, Diasztia kiadó-ház Rt évi CXVII. törvéy a személyi jövedelemadóról 996. évi CXIII. törvéy a lakástakarékéztárakról /00. (I. 3.) Kormáyredelet a lakáscélú állami támogatásokról 4/005. (I..) Kormáyredelet a fiatalok lakáskölcsöéhez kacsolódó állami kezesség vállalásáak és érvéyesítéséek részletes szabályairól 34/009. (VI. 3.) Kormáyredelet a fiatalok, valamit a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöeiek állami támogatásáról 36/009. (XII. 30.) Kormáyredelet a körültekitő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelkéesség vizsgálatáról htt://ortal.ksh.hu/ls/ksh/docs/hu/xstadat/xstadat_eves/i_zhr00.html, htt://statifo.ksh.hu/statifo/queryservlet?ha=ef0&lag=hu,

54 Kovács Mihály KOVÁCS MIHÁLY AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJA Összefoglalás Tudomáyos kutatásom célja, megvizsgáli a közigazgatás területi szerkezetéek változását, a változással kacsolatos közgazdasági ézőotokat. A voatkozó uiós ormaayag ismerete ehhez elegedhetetle. A redszerváltást követőe a midekori magyar kormáyzatok követedő iráykét az euróai itegrációt jelölték meg. A területfejlesztés kérdésköre regioális olitika elevezéssel az Uió egyik magasa referált olitikája. Ismerük kell jeletőségét, cél- és eszközredszerét, hisze a magyar szabályozást is ezzel komatibilis módo törekedtek kialakítai a 90-es évek második felétől, illetve uiós tagállamkét természetese ajaikba és a jövőbe is ez jeleti a zsiórmértéket a területfejlesztési olitika alakításába.. Az Euróai közigazgatási tér Arra a kérdésre, hogy létezik-e valamiféle euróai közigazgatási modell, melyek 004. május. utá meg kellee felelük - a válasz egyértelmű: em. Az uió tagállami kometeciába hagyta a kérdéskört, egy ilye iráyú ormatív szabályozás súlyosa ériteé a szuvereitásukat, sőt egész egyszerűe meg is buka azo. (Így tehát ez a harmadik illér, vagyis a bel- és igazságügyi együttműködés hatásköre alá esik.) Ebből fakadóa közigazgatási szitek számára, elevezésükre, hatásköreikre sics semmiféle követedő ormaayag. A magyar közészit igazgatásszervezési dillemájára tehát az acquis commuautaire-től em várhatuk választ, azoba a soft law szitjé kialakult egy új dimezió, melyek tredjei vitathatatlaul alakítják a jele közigazgatási struktúráját, működését; valamit iráymutatással kell, hogy szolgáljaak egy jövőbeli közigazgatási reformhoz is. Amióta megalkották a fogalmát, euróai közigazgatási tér (Euroea admiistrativ sace), em teljese egyértelmű, és a mai aig szakmai viták tárgya, hogy tulajdokée mit is értük alatta. Vaak, akik szerit egyáltalá em létezik, a 54

55 Az Euróai Uió regioális olitikája bizoyos euróaizálódást kiváltó folyamatok általáosa köthetők a társadalom moderizálódáshoz kacsolódó követelméyekhez. Léyegébe az Euróai Közösség által vallott és gyakorolt értékek, alaelvek alkotják. Ilyeek a közszféra- és a magászféra elválasztása, a olitikai és a közigazgatási terület megkülöböztetése, a közszféra magasabb szitű foglalkoztatási védelme, stabilitása kiszámíthatósága, a területi igazgatással kacsolatba a decetralizáció követelméye. A koehágai kritériumoktól kezdve folyamatosa fogalmaztak meg iráyadó elveket az egyes csúcstalálkozóko. Ezek az alábbiak: jó térségi megközelíthetőség, átláthatóság, hatékoyság, eredméyesség, méltáyosság, stabilizáció, legitimáció, fetarthatóság, verseykéesség, iováció. Az együttműködés kereteit 00 óta két éves közétávú rogramokba határozzák meg a szakmiiszterek. A jeleleg érvéybe lévő re szóló közétávú rogramot 003 júliusába fogadták el a rodoszi találkozó. A rogram főbb területei a következők: e-kormáyzás (A), iovatív közszolgálat (B), emberi erőforrás meedzsmet (C). A témák elemzésével mukacsoortok foglalkozak, az elfogadott elvek és iráyok gyakorlati megvalósításáról a főigazgatók godoskodak. A feti uiós elvárásokat a hazai gyakorlattal összevetve arra juthatuk, hogy lemaradásuk e tére ige jeletős. Ugyais még újak, idegeek, és sokszor feleslegesek érzik ezek teljesítését, külööse az elmaradottabb térségekbe. De ez érthető is egy olya redszerbe, amelyek az alajai hiáyosak, hisze icse egy olya itegráló itézméy, amely a tervezésre lee szakosodva. A moder uiós közigazgatási hatékoysági kíváalmak edig kvázi a hajtásai egy kézeletbeli fáak, melyek stabil gyökerek illetve ágak hiáyába em virágozhatak. Magyarország mégsem maradhat le az euróai közigazgatási verseybe, fel kell készüli a fet vázolt kritériumok teljesítésére. A forráshiáyos kisteleülések külööse em kéesek öállóa megfeleli az elvárásokak, szükség va valamiféle együttműködésre. 55

56 Kovács Mihály. A regioális Charta A Regioális Ökormáyzatok Euróai Chartáját (a továbbiakba Charta) 997-be fogadta el a Helyi és Regioális Hatóságok Euróai Kogresszusa 0. Ez a szerv az Euróa Taácso belüli fórum, mely a tagországok (és em régiók) kéviselőit tömöríti. Célkitűzése a helyi és regioális demokrácia elősegítése, működésébe kevésbé markása jeleik meg a regioalizmus erősítése, ikább az országkéviseleti szemot hagsúlyosabb. A Charta tartalma: első cikkelyébe rögzíti, hogy a régiókat alkotmáyos elismerésbe illetve védelembe kell rögzítei. Majd részletezi, hogy a régiók határa hozzájárulásuk élkül em módosítható, jogaik védelmébe bírósághoz fordulhatak, tevékeységük felett csak utólagos törvéyességi elleőrzés gyakorolható. Ezt követőe a régió fogalmát is megadja a Charta: az állam legagyobb területi egysége, amelyik a helyi ökormáyzatok és a közoti állam között helyezkedik el, és választott testülettel redelkezik. A mai szabályozásukba ez a megyei szit, mivel l. a tervezési statisztikai régiók már az előző kritériumokak sem felelek meg, hasolóa a regioális fejlesztési taácsokhoz, amelyek tagjait ráadásul delegálják, em közvetleül választják. A régiókak saját és átruházott feladataik megvalósításához megfelelő szabályozási és végrehajtási eszközzel kell redelkeziük. A régiókat általáos hatásköri felhatalmazással kell elláti, a szubszidiaritás elvét követve, mid a teleülésekkel, mid a emzeti állammal való viszoyredszerbe. Ez a megyék tekitetébe hiáyosság, hisze a szűkre szabott célfeladatokra redeltettek, amelyek közel sem evezhetők valódi, erős, általáos hatáskörek. A következőkbe a Charta az egyfajta fiaszírozási kiegyelítő szereet javasol a helyi ökormáyzatok iráyába. Ez egyfajta hierarchiát feltételeze a helyi és a közészit iráyába, ami sérteé a helyi ökormáyzatok autoómiáját. Sem Magyarországo, sem a legtöbb euróai országba em 0 Cogress of Local ad Regioal Authorities i Euroe, CLRAE 56

57 Az Euróai Uió regioális olitikája teszek eek eleget, ebből a asszusból is fakad az, hogy a Charta immáro yolc éve csak tervezet formájába létezik, maradéktala elfogadásához hiáyzik az összeuróai koszezus. A charta külö kiemeli az iterregioális kacsolatok, a határo túli együttműködés jeletőségét. A gyakorlatba főleg utóbbi mutat övekvő tedeciát, az elmúlt évekbe számos határo átyúló együttműködés jött létre egész Euróába, melyek ige eltérő természetűek, de átfogóa eurorégióak evezzük őket. Nem redelkezek öálló ökormáyzattal, ics olitikai hatalmuk, tevékeységük az őket alkotó helyi és területi hatóságok hatáskörébe tartozik. Az eurorégiók tehát em kéezek admiisztratív szitet egyik országba sem, csak az egyes államok közigazgatási egységeiek megállaodása hozza létre őket. Ilye éldául a DKMT Dua-Kőrös- Maros-Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügyökség- Közhaszú Társaság, melyek tagjai az Arad Megyei Ökormáyzat, a Bács-Kisku Megyei Ökormáyzat, a Csográd Megyei Ökormáyzat, a Huyad Megyei Ökormáyzat, a Kassó-Szöréy Megyei Ökormáyzat, a Temes Megyei Ökormáyzat és Vajdaság Autoóm Tartomáy. Ikább a regioális fejlesztésbe fotosak, ezért ott bővebbe visszatérek az eurorégiókra. Közigazgatási asektusból ehelyütt ayiba va jeletőségük, hogy szité ics előírás, milye szitű közigazgatási egységek foghatak/fogjaak össze, tehát a Charta eze kitételéél em kahatuk támotot a régió vagy megye? kérdés eldötéséhez. A magyar gyakorlati taasztalatok általába a megyék együttműködését mutatják, hisze az eurorégiók jellemzője, hogy alulról éítkezve, bottom u módo alakulak ki, főbb egyesítő téyezői közé tartozak a közös kulturális gyökerek, közös törtéelmi eriódusok- melyek hazákba a megyék szitjé alkotak szerves egységeket. A folytatásba a Charta kiköti a régiók részvételi jogát az őket éritő emzeti dötéshozási eljárásba. A Charta deklarálja a régiók részvételi jogát az euróai itézméyekbe és a emzetközi kacsolatok alakításába. Uiós szite eek kozultatív fóruma az Euróai Régiók Bizottsága márciusába jött létre, s azóta a régiók, városok és a helyi 57

58 Kovács Mihály teleülések hagadó szereét tölti be- olitikai kéviselőike keresztül- a közösségi dötéshozatal folyamatába, Megalakulása jeletős léés volt a szubszidiaritás elvéek érvéyesítésébe illetve a tagállamok és alsóbb szitű egységeik közötti gazdasági és szociális kohézió elősegítésébe. Az eltelt több, mit tíz év alatt valamelyest megerősítette helyzetét az uiós dötéshozatal folyamatába, azoba még em redelkezik itézméyi raggal, még az Uió jogalkotásába sem elég jeletős a szeree, és ics joga arra sem, hogy írásba, vagy szóba kérdéseket itézze az Euróai Bizottsághoz. A Bázeli Nyilatkozatak egyébkét ez a fajta kozultatív szerekör egyáltalá em felel meg, sokkal agyobb beleszólási jogosultságot talála megfelelőek. Deklarálják, hogy a régiókak saját forrásokkal kell redelkeziük, amely magába foglalja az adó-megállaítási és kivetési jog biztosítását Kérdéses, hogy mikorra várható a Charta elfogadása. Hisze egyrészt em éritheti az államok szuvereitását, másrészt ha áttekitjük az egyes tagállamokba lezajlott, vagy ée zajló regioalizációs folyamatokat, ige sok kudarcak lehetük szemtaúi. Nagy-Britaiába megtorat a regioalizáció, a régiókba a meghirdetett választási és kormáyrogram elleére em került sor ökormáyzatok kialakítására, illetve megválasztására (leszámítva Nagy-Lodo Taácsát és a Skót Parlametet) csuá ügyökségek, kormáyhivatalok illetve regioális delegált gyűlések működek, évekig folyt egy regioális kísérleti rogram, végül is lekerültek a kísérleti régiók a közigazgatási térkéről. Görögországba ugya létrejöttek a régiók, ám a hatalom a refektus és a választott testületek között egyelőre jeletős viták tárgya, így a decetralizációs út hosszadalmasak és rögösek látszik. Abstract My research toic is to aalyse the chage of the territorial structure of the ublic admiistratio as well as the related ecoomic ersectives. Beig familiar with the alicable EU laws is essetial i this regard. Followig the regime chage (989) the Hugaria govermets clearly targeted the 58

59 Az Euróai Uió regioális olitikája Euroea itegratio. The regioal olicy is oe of the most sigificat olicies withi the Euroea Uio. The imortace, targets ad assets thereof shall be kow sice the Hugaria legislatio has bee desiged accordigly from the late 90s. For Hugary beig a Member State obviously the EU legislatio is ad will be the stadard i laig the regioal develomet olicy. Felhaszált irodalom BOYTHA GY. PAPP M. (005): Az Euróai Uió létrejötte, itézméyredszere és jogforrásai, Szet Istvá Társulat, Budaest CZUCZAI J. - FICZERE L. (Szerk.) (999): Euróa A-tól Z-ig. Az Euróai Itegráció kéziköyve. ELTE ÁJTK. Budaest Az Euróai Uióhoz való csatlakozásak a magyar jogredszert éritő léyeges kérdései (IM-KÜM:IM/EUR/000/TERVEZET/8/8., 7. függelék: Az egyes tagállamok közigazgatási redszeréek feléítése és secialitásai) Budaest, 00 HORN M. (995.): The Political Ecoomy of Public Admiistratio, Cambridge Uiversity Press HORVÁTH GY. (003): Regioális támogatások az Euróai Uióba. Osiris, Budaest KENGYEL Á. (00): Az EU regioális olitikája Aula, Budaest MOLNÁR B. (005): A strukturális alaok meedzsmetje az Euróai Uió tagállamaiba, Comitatus, 005. ovember december, o. HIX S. (999.): The Political System of the Euroea Uio, Exlaiig the EU Political System, -7. Régiók Euróája, az Euróai Uió regioális olitikája c. taulmáy, 4-6. o. 59

60 Fodor Ákos FODOR ÁKOS A TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK MÉRÉSE NUTS szitű külöbségek a Visegrádi Országokba Összefoglaló A globalizáció miatt egyre ikább fotossá válik azo gazdasági folyamatok feltárása, melyek alajá értelmezhető az életmiőség differeciálódása a térbe. Feltételezésem az, hogy viszoylag kisméretű, összefüggő és világviszoylatba homogé területeke is feállak jeletős életszívoalbeli külöbségek, ezek számszerűsített mérésére teszek kísérletet. A ehézség mideekelőtt az, hogy az életmiőség kifejezésére haszált HDI (Huma Develomet Idex) em túl hatékoya alkalmazható, főkét azért, mert a mutatót globális külöbségek mérésére alkották, így aak egyik téyezője (az összekombiált írástudási háyados és beiskolázási aráy) em tekithető relevásak euróai összehasolításokba. Kulcsszavak: regioális differecáltság, életszívoal, Közé- Euróa Bevezetés Széleskörűe elfogadott és köye belátható az az állítás, hogy gazdaság és társadalom em függetleíthető el egymástól. Soka úgy godolták, hogy a kaitalizmus térhódításával csökket a gazdaság társadalmi beágyazódása (ami egyébkét igaz), ezért is jelet meg és a mai aig haszálatos a dötéseit tisztá a racioalitás mezejé meghozó ember mit gazdasági szerelő. Az utóbbi húsz év kutatásai azoba bebizoyították, hogy a gazdaság és a társadalom összefoódása még midig agyo erős. Meggyőződésem, hogy a gazdaság és a társadalom szövevéyes kacsolata egy az életmiőséget fókuszba vevő mutató segítségével fogható meg a legikább. Dolgozatomba megkísérlek egy, az életszívoal fiom külöbségeiek jelzésére alkalmas idikátort megalkoti majd ezt egy világviszoylatba viszoylag homogé ország csoort 60

61 A területi külöbségek mérése régióiak összehasolító elemzésére felhaszáli. Némi közgazdasági elfogultsággal, a világosságra és a mérhetőségre törekedve utilitarista koceciók vezérlik godolatmeetem.. Módszer Átfogó szakirodalmi áttekitést követőe megállaítottam (Horváth 006, Legyel-Rechitzer 004, ESPON 006), hogy az adatok hozzáférhetőségét figyelembe véve a következő téyezők meghatározó jeletőségűek az euróai életszívoal mértékéek alakulásába:. Születéskor várható élettartam, mely a hosszú és egészséges életet rerezetálja (HDI). A tudomáy és techológia területé haszosuló humá erőforrások aráya, mely elősegíti az összhagot a gazdasági övekedés és a társadalmi fejlődés között 3. Foglalkoztatási aráy, hisze az egyé boldogulásáak alavető feltétele az ayagi erőforrásokhoz jutás, valamit segíti a társadalmi itegritás megőrzését és a státusz leggyakoribb forrása is 4. Bruttó hazai termék, mely az egyéi forrásokból útjá realizálódó szükséglet-kielégítés mellett tartalmazza a közjószágokból való részesülést is (HDI) 5. Az iteretkacsolattal redelkezők aráya, azzal idokolva, hogy az iteretes jelelét megköyíti a szociális hálóba való bekacsolódást Mivel az -es és 4-es számú faktorok az ENSZ HDI-t részletező módszertaába megtalálhatók, valamit a számítás meetét is oa vettem át (Husz 00), ezért mukámba csak a többi alkalmazásáak létjogosultságáról fotos említést tei. A -es számú humáerőforrás téyező a hazákba ajaikba is tartó tudás vagy taulás alaú gazdaság térhódítása miatt lesz meghatározó. A magasa-kézett humá erőforrás élkülözhetetle a fejlődés és a tudás felhalmozásáak és áramoltatásáak szemotjából, hisze kaocskét játszik szereet a techológiai változás, a gazdasági övekedés, a társadalmi fejlődés és az általáos jólét között. (EC 008). A HRST mutató tehát a tudásbázis méretéek, fejlettségéek jelzőszáma, mely a vállalatok számára ige felértékelődött 6

62 Fodor Ákos erőforrás, ily módo agyo fotos téyezője az életmiőségek. A következő két kritérium közül legalább az egyikek megfelelő személyek kvalifikálják magukat tudomáyos és techológiai tére haszosuló emberi erőforráskét:. Iskolázottság alajá felsőfokú végzettséggel redelkező egyéek. Foglalkoztatottság alajá tudomáyos techológiai területe mukát végzők Euróai Uiós szélsőértékei (%): Maximum: 60, (Prov. BrabatWallo) Miimum: 5,9 (Nord-Est, Romáia) A foglalkoztatási aráy azért játszik fotos szereet, mert egyes társadalomtudomáyi elméletek szerit az esélyegyelőség egyik téyezője a mukáhozjutás, az (esély)egyelőség megléte edig a jóléti államok alatulajdosága, valamit a jólléti koceciók kiidulóotja. EU-s szélsőértékei: Maximum: 85, (Izlad) Miimum: 43,7 (Camaia, Olaszország) Társadalmi szite értelmezve egy olaszországi éldá keresztül bizoyított (Putam, 993), hogy a demokratikus itézméyek működéséek sikeressége függ a civil közösség szerveződéséek szitjétől. Civil közösségek számít az államolgárok mideféle szerveződése, melyek általába külöféle szabadidős klubok, szakszervezetek. Az ilye jellegű tömörülések társadalmi tőkét teremteek, mivel megköyítik az egymás közötti kommuikációt, a másik megbízhatóságával kacsolatos iformációk birtoklása edig felerősíti az egymás iráti bizalmat, valamit megszilárdítja a recirocitást mit koveciót. Következéské elősegíti a kooerációt, hisze öveli az oortuista vagy tisztességtele magatartás költségét, A közismert érdeklődési kör által meghatározott és rajogói klubok mellett létezek a szociális hálóba törtéő bekacsolódást agymértékbe elősegítő egyéb olie közösségek is, mit éldául:

63 A területi külöbségek mérése mivel azok kockáztatják a kacsolatokból származó előyöket, melyeket az tagok a részvételtől várhatak, jellemzőe hosszabb távo és folyamatosa. Ameyibe a hozadékokat egyéi szite értelmezzük, úgy a kacsolati tőkére kell godoli. Graovetter (98) szerit a szociális hálókba kétféle kötés létezik, erős és gyege. Ezek elkülöülése a kacsolat áolására fordított idő, az érzelmek szitje, itimitás, illetve a kölcsöös szolgáltatások cseréjéek a függvéye. Erős kötés va tehát a közeli barátok, családtagok és gyege az ismerősök között. Ezek a gyege kötések összekötő kaocskét fukcioálak a társadalmi hálók egymástól egyébkét teljese elhatárolódószigetei között.. ábra: Erős és gyege kötések, társadalmi tőke 63

64 Fodor Ákos Eredméyek:. sz. ábra: A NUTS szitű életszívoal-külöbségek a Visegrádi Négyek országaiba a Well-beigIdex mutató alajá (007) WBI Forrás: saját szerkesztés Várakozásaikak megfelel a égy közoti régió jó eredméye. Prága az első, Pozsoy régiója a második, Közé- Magyarország a harmadik, míg a legyel Mazowieckiea hatodik helyre került. Fotos megjegyezi, hogy eze régiók ugya midegyike regioális értelembe vett közoti térség (fővárosi), de tartalmuk korátsem hasoló egymáshoz. Míg Csehországba a főváros maga, addig Szlovákiába már a ozsoyi metroolitá térség, Magyarországo Pest megye, Legyelországba edig a Krakkót körülölelő vajdaság alkot egy-egy NUTS -es régiót. Fotosak tartom kiemeli meyire gyegé teljesít élettartam szemotjából a közémagyarországi régió verseytársaihoz kéest, mivel csak a 8. helyezést érte el, em kevesebb, mit 3,3 évvel lemaradva Prága mögött. Mazowieckie ezzel szembe iteret lefedettségbe köyvelhet el óriási lemaradást. Ott ugyais háztartások kevesebb, mit fele redelkezik iteret hozzáféréssel ottho, ami otosa 5%-kal kevesebb az életszívoalba vezető csehrégió hasoló adatáál. Közé-Magyarország yilvávalóa a kimagasló egy főre jutó GDP-jéek és ige kedvező iteret lefedettségéek köszöhetőe vezeti e csoortot. Az előbbi 03 %-a az EU 7-ek átlagáak, míg az iteret lefedettség 7 %, 64

65 A területi külöbségek mérése ami az egész felmérésbe a második legjobb Pozsoy (75%) mögött. A következő, divízióba érdekes módo midössze két cseh régió került, Severovýchod és StredíMorava, ezek a 8. és 9. legjobb életszívoallal redelkező régiók. GDP-jük ezt hűe tükrözi, míg foglalkoztatási ráta és várható élettartam alajá kicsit jobb helyet (5-7.) érdemeléek, ám HRST-jük, de külööské az iteret lefedettségük (redre 6. és 4. legjobb) léyegese lerotja az összesített eredméyüket. A egyedik divízió foglalja magába a felmérés tárgyát kéező régiók csakem felét, hisze 7 térség tartozik ide. E csoort belső homogeitása a bee foglalt területi egységek agy száma elleére agyo magas, vagyis egyekét jellemezi em kíváom a tagjait, mivel azok közt a külöbség em jeletős mértékű. Az adatsorokat jobba szemügyre véve azoba egy érdekes jeleségre lehetük figyelmesek, amit a szociológiába ismert belső státusz-ikozisztecia mitájára belső téyező-ikoziszteciáak evezek el. Arra kell godoli, hogy bár egymáshoz agyo közeli WBI értékeket vettek fel a egyedik divízió régiói, azok az egyes téyezők skálái egésze máshol helyezkedek el. Az első ZáadéSlovesko éldául GDP, foglalkoztatás és iteret lefedettség tekitetébe a helyezéséek megfelelő értékekkel redelkezik, míg várható élettartam szerit a 3-ik, HRST-be edig csak a 5-ik helyre kerül. Małoolskie legyel régió viszot ée iteret lefedettség és GDP dimeziókba agyo gyege (0. és 3.), míg HRST szerit összesített eredméyéek megfelelő, várható élettartamba edig kiemelkedő értékkel (76,9 év) redelkezik, ami a felmérésbe a yolcadik legjobb. Végül fordítsuk figyelmük az életszívoal szemotjából leggyegébb csoortra. Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Duátúl régiókak kizárólag GDP és HRST mutatójuk ics a legutolsó helyeke, melyek közül GDP-be csuá Dél- Duátúl, HRST szerit edig Észak-Magyarország és Dél- Duátúl ka helyet valamivel a 30 előtt. Dél-Duátúl, Észak-Alföld és Észak-Magyarország mide életszívoalat meghatározó mutatója agyo kedvezőtle, azaz icse egyetle olya kiugróa magas faktor sem egyes legyel régiókvárható élettartamához, a csehek 65

66 Fodor Ákos GDP-jéhez, vagy a szlovákok iteret-lefedettségéhez hasolóa mely kicsit javítaá helyzetüket. Az előző részbe elvégzett vizsgálato túl érdemesek tartottam megézi, hogy a WBI idikátor által kijelölt divíziókba háy ember él, vagyis a lakosság mekkora háyada tartozik a külöböző életszívoallal megbélyegzett térségekbe. Részletes elemzésbe em bocsátkozok, mivel ahhoz figyelembe kellee vei a ésűrűséget is az egyes régiókba, ám aggregálta szemlélve, a részletesség igéye élkül elmodható, hogy a V4-ek lakosságáak eleyésző része, midössze,83 %-a él a térségbe kimagaslóak számító életszívoalo. Ha edig összeadjuk az első három divízió éességszámát, akkor megkajuk a megítélésem szerit EU 7- ek átlagához közeli életmiőséggel redelkezők számát, ami hozzávetőlegese 8,5 millió fő, a teljes lakosság csuá 7 %- a.. táblázat: A külöböző életszívoalú területeke élők száma a V4-ekbe PL CZ HU SK sum 0 00, 0 608,8 808,9 580, 407, , , , , 95, 3547, , , , , , ,7 um s 7 380, 0334, 0055, 9 3 Forrás: saját szerkesztés 5397, A társadalom rétegzettségéek térbeliségére, illetve a rétegzettség mértékére is tehető becslés az adatok alajá. Ehhez a közéső, 3-as jelű régió által elhatárolt relatíve magas és alacsoy életszívoallal redelkező lakosság társadalom tömegét hasolítom egymáshoz (. táblázat). Megjegyzés: a táblázat szíei a. sz. ábra által jelölt területekhez köthetők. 66

67 A területi külöbségek mérése. sz. táblázat: A felső és alsó WBI divíziók megoszlása országokét (%) PL CZ HU SK (++3)/s um 3,6 65, 8,7 45,8 4/sum 6, , (5+6)/sum 3,7 0 50,3 0 Forrás: saját szerkesztés Az elvégzett vizsgálatok segítségével egyértelműe bizoyítható az életszívoal térbeli differeciáltságáak a megléte. A felmérésembe midvégig elsősorba a régiók egymáshoz viszoyított relatív életszívoalát tartottam szem előtt. Eek köszöhetőe köye észrevehető az a jeleség, hogy a magasabb életszívoaltól az alacsoyabb felé fokozatosa egyre csökke a térségek közötti differecia mértéke. Kimodható tehát, hogy a V4-ek lakossága heterogé WBI területekből áll, melyek külöböző mértékű belső homogeitással redelkezek régióik szerit. Ez a kacsolat ugya em függvéyszerű (a egyedik divízió belső szórása a legkisebb), de világos tedecia mutatja, hogy a belső homogeitás a magas életszívoalú régiók eseté kisebb, mit az alacsoyabbak eseté. A csoortoko belüli szórás az életszívoal agysága szerit sorba redezett régiók elejé jóval, a végé edig valamivel agyobb, ami a társadalom térbeli kohéziós erejéek a gyegeségét jelzi, hisze az átlagosál jobb és rosszabb életszívoalú térségek az átlagosak csoortjától mitegy egyedi módo szétcsúszva helyezkedek el. Az térbeli differeciálódás oka általába több (esetekét mide) téyező együttes hatásáak az eredméye. Ez alajá megállaítható, hogy az életszívoal mérésére korlátozotta alkalmas GDP és az életszívoal egyéb meghatározói között ozitív korreláció rejlik, vagyis egy agyobb GDP-vel redelkező régió valószíűsíthetőe magasabb életszívoallal is redelkezik. Ugyaakkor e megállaítás alól számos kivétel létezik, következéské a GDP valóba em alkalmas az életszívoal otos kifejezésére. 67

68 Fodor Ákos Abstract Due to globalizatio, regioal ecoomics call for a growig eed for the accurate descritio of regioal ecoomic rocesses.its fidigsgive a reasoable basis to assume that those have a cosiderable imact o the well-beig ad livig stadard of local commuities. My assumtio comrises that eve small, cotiuous, globally relatively homogeous territories are made u of areas with diverse extet of wellbeig. I ited to measure ad exress this diversio i umbers. It is a difficulty that the idex reresetig livig stadard, i.e. Huma Develomet Idex is ot alicable effectively, chiefly because it was desiged for global comarisos, hece oe of the factors (literacy rate combied with educatioal articiatio) is ot relevat i Euroea comarisos. Felhaszált irodalom Husz Ildikó: Az emberi fejlődés idexe. Szociológiai Szemle, 00/ o. Graovetter, M. S A gyege kötések ereje. A hálózatelemzés felülvizsgálata. Putam, R. D.:MakigDemocracyWork: CivicTraditiosi Moder Italy. Priceto Uiversity Press, Priceto, 993. ESPON (006) ESPON.3. Goverace of Territorial ad Urba Policies from EU to Local Level. Fial Reort, Luxembourg: ESPON Horváth Gy. (szerk.) (006): Régiók és teleülések verseykéessége. MTA RKK, Pécs. Feyővári Zs. Lukovics M. (008): A regioális verseykéesség és a területi külöbségek kölcsöhatásai. Tér és Társadalom,, -0. o. Web hivatkozások: htt://e.eurostat.ec.euroa.eu/statistics_exlaied/idex.h/huma_r esources_i_sciece_ad_techology htt://ec.euroa.eu/regioal_olicy/sources/docoffic/official/reorts/coh esio4/df/4cr_e.df 68

69 Jakab Dáiel JAKAB DÁNIEL ÚJ, NEM SZÉNHIDROGÉN EREDETŰ ENERGIAFOR- RÁSOK FÖLTÁRÁSÁNAK ÉS HASZNÁLATÁNAK LEHETŐSÉGEI BÉKÉS MEGYÉBEN Összefoglaló A dolgozat koceciójáak legfotosabb eleme: Békés megye gazdasági felledítése a mezőgazdasági termékek feleslegéek és melléktermékeiek eergiává való átalakítása révé. A bioüzemayagok felhaszálásáak és a melléktermékek hő, illetve villamos eergiává alakítása lehetőségeiek bemutatása, továbbá Békés megye termálkicseiek haszosítása. A dolgozat célja léyegébe: feltári az ige ehéz helyzetbe lévő agráriumok jövőjéek és felledítéséek folyamatait, lehetőségeit, bemutatva Békés megye mezőgazdaságába lévő azo lehetőségeket, amelyek társadalmi, gazdasági és tudomáyos felzárkózást jelethetek az Euróa Uió régióihoz. Kulcsszavak: mezőgazdaság, megújuló eergia, bioüzemayag, mukaélküliség csökketése Bevezetés Megújuló eergiahordozók vagy eergiaforrások alatt azokat az eergiaforrásokat értjük, amelyek felhaszálása illetve haszosítása közbe em csökke a kiyerhető forrás, haem azoos, vagy miimális idő elteltével újratermelődik, megújul. Alavetőe a széleergia, a aeergia, a geotermikus eergia, a vízeergia és a biomassza tartozik a megújuló eergiaforrások közé. A megújuló eergiaforrások jeletősége, hogy haszálatuk összhagba va a fetartható fejlődés alaelveivel, tehát alkalmazásuk em rombolja a köryezetet, ugyaakkor em is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szembe a fosszilis (kőszé, kőolaj, földgáz stb.) haszálatával, em 69

70 Új, em széhidrogé eredetű eergiaforrások föltárásáak és haszálatáak lehetőségei békés megyébe okozak olya halmozódó káros hatásokat, mit az üvegházhatás, a levegőszeyezés, vagy a vízszeyezés. Amilye sokrétű a megújuló eergiák fajtái, ayira sokoldalú a felhaszálási terület is. Hagyomáyosa legfotosabb alkalmazási területük a fűtési célú hőeergiatermelés, az utóbbi időkbe azoba a villamoseergia-termelés vált hagsúlyossá. Ez utóbbi két terület jeletősége emzetközi viszoylatba is meghaladhatja a megújuló eergiahordozók villamoseergia-termelésébe játszott szereét. Az említett alkalmazási lehetőségek ma a fosszilis eergiahordozó felhaszálás elsődleges területei, amelyek megújuló eergiahordozókkal való kiváltása jeletős gazdasági és társadalmi előyökkel járhat. A megújuló eergiahordozókak a fosszilis eergiahordózókkal szembe óriási előye va, mivel az utóbbiak ics köryezetkárosító hatása. Gazdasági szemotból előtérbe helyeződhet a megújuló eergia a fosszilis eergiahordozók folyamatos áremelkedése és a készletek fogyatkozásával szembe. Aak elleére, hogy a megújuló eergia felhaszálás agy múltra tekit vissza, euróai méretekbe jeletőse alacsoy háyadát teszi ki az eergiafelhaszálás tekitetébe, így Magyarországo is. A megújuló eergia iac diamikusa fejlődő ágazat. A következő évek, évtizedek egyik legagyobb lehetősége mid az eergiaiar, mid a mezőgazdaság számára. A megújuló eergiahordozók ágazata sok részterületet foglal magába, ahol elsősorba a mezőgazdasághoz a biomasszára alaozott eergetika tartozik. Biomassza alatt mide olya mezőgazdasági roduktumot, mellékterméket értük, amiből haszosítható hő-, villay-, üzemayag tíusú eergia. Békés megye mezőgazdasági és geotermikus adottságai révé kerülhet előtérbe a megújuló eergiaforrások tekitetébe.. A biomassza haszosítás lehetőségei Békés megyébe Békés megye területe mitegy 563,05 égyzetkilométer, ebből több mit 395,9 égyzetkilométer szátó művelési ágú terület. A megye legfotosabb természeti kicse a termőföld és aak elleére, hogy a talajmiőség változatos, aráyait tekitve a Békés megyei földek a legjobb miőségűek az országba. Ebből következik az, hogy Békés megyéek kiváló adottsága 70

71 Jakab Dáiel va a mezőgazdaság és az ezzel kacsolatos megújuló eergiaiar területé. Ez a téy most is elmodható, de az iari fejlődés és a övekvő eergiaszükséglet következtébe alacsoy hatékoysági foko va. A következő táblázatból kiderül, hogy Békés megye területé agy meyiségű mezőgazdasági terméket állítaak elő.. Táblázat: Békés megyébe előállított mezőgazdasági termékek ( , 000 kg) búza kukorica araforgó összese Ha Békés megye bioüzemayag előállító üzemeket létesítee és a felesleges gaboából gyártaa etaolt, vagy biodízelt, akkor egyrészt foglalkoztatási szemotból serketeék a térséget, az így is magas 8, %-os mukaélküliséget csökketei lehete. Ezt a hatékoyságot jól kidolgozott haszosítási tervvel övelhetjük, a térségbe keletkezett felesleges gaboát biodízellé, vagy bioetaollá alakíthatá. A biodízel telítetle zsírsavakból előállított metil-észter. Alaayagai leggyakrabba a övéyi olajok, állati zsiradékok és haszált sütőolajok. Békés megye e tére kiváló agroökológiai adottságokkal redelkezik, amelyek alajá a legfotosabb termesztett alaayag a rece és a araforgó lehet. A feldolgozás folyamata közbe több, szité felhaszálható melléktermékkel számolhatuk. Az olajréselés sorá jeletős meyiségű olajogácsa keletkezik, amely értékes, fehérjébe gazdag takarmáykét, vagy eergetikai célra is haszálható. A biodízel előállításáak felfutása lehetőséget biztosíthat a termelőkek a rece és araforgó értékesítésére, így magasabb jövedelmezőséget jelető terméket tudak előállítai. A biodízele kívül óriási teret hódíthat a bezit kiváltó bioetaol. 7

72 Új, em széhidrogé eredetű eergiaforrások föltárásáak és haszálatáak lehetőségei békés megyébe A bioetaol magas tisztasági fokú vízteleített fiomszesz. Üzemayagkét való felhaszálása törtéhet eredeti formájába bezibe keverve, illetve tisztá, E85 (85 százalékba bioetaol, 5 százalékba bezi) jelzéssel ellátott üzemayagkét. A bioetaol felhaszálást az Euróai Uió is ösztözi. 00. jauár.-je óta Uiós elvárás a bezibe 5,75 százalékos bioetaol aráy biztosítása. A bioetaol leggyakrabba cukorból és keméyítőtartalmú övéyből állítják elő, illetve második geerációs eljárással cellulóz tartalmú ayagokból (kukoricaszár, szalma). Az ár- és költségviszoyok figyelembevételével a legelterjedtebb alaayagok a kukorica és a kalászosok leszek, ezzel új értékesítési csatorát biztosítva a gazdálkodó termelőkek a termékeik értékesítésére illetve melléktermékeik haszosításával magasabb fokú jövedelmezőségre tudak szert tei, amelyek rövidtávo a gazdák gazdasági helyzetét javítaá, hosszú távo újabb beruházásokat, gévásárlásokat ösztööze, amely serketeé a gégyártást és az ezzel árosuló iart, amely újabb mukahelyek létesítését jeleti. A mezőgazdasági hulladék haszosítása tovább övelé a mezőgazdaságba dolgozó gazdák kilátásait, mivel ebbe az esetbe a övéy többi része is értékesítésre kerüle. Erre yújt megoldást a biogáz rogram. A biogáz szerves ayagok aaerob bomlásával keletkező, elsősorba metát és szédioxidot tartalmazó gázkeverék. Felhaszálása elsősorba hő előállítására iráyul, de eél sokkal kevésbé közismert, hogy a miőségi követelméyekek megfelelő biogáz közvetleül bevezethető az országos gázhálózatba, vagy más csatoráko tovább értékesíthető. Felhaszálható külöböző mezőgazdasági géek motorjaiak meghajtására, így akár a gazdálkodók saját maguk tudák előállítai a gazdaságuk üzemeltetéséhez szükséges eergiát. A biogáz előállítása hagsúlyosa köryezetvédelmi kérdés, amely sorá a szerves hulladékok kezelés, ártalmatlaítása korszerű módo, eergia-előállítással összekacsolva valósulhat meg. A biogáz alaayagát a mezőgazdaságba keletkező magas szerves ayag tartalommal bíró melléktermékek, illetve az állattartó teleeke keletkező híg és szerves trágya adhatja. Ezeke az állattartó teleeke a trágyakezelést olya módo valósíthatják meg, amely sorá a 7

73 Jakab Dáiel trágyatároló em holttőkét jelet, haem biogáz haszosításával, értékesítésével megtérülő beruházássá válhat, illetve övelheti az állattartás jövedelmezőségét. Azoba Békés megyébe egy jeletőse agyobb eergetikai lehetőség laul, ez a biomassza. A biomassza eergetikai felhaszálásáak jeleleg legelterjedtebb módszere aak eltüzelése. Számoli kell a teljes övéyből előállított második geerációs eergiaforrásokkal. Ugyais aak sokkal jobb az eergiamérlege, ha em csak magát a szemeket, de a szárat is haszosítjuk éldául hőerőművekbe, villamos eergiaelőállításra. A gazdálkodók részére a biomassza-tüzelés több iráyú lehetőséget jelethet. Elsősorba alteratív, a termőhelyi adottságokhoz jobba alkalmazkodó kultúrák termesztésére yílik lehetőség, ezzel együtt a melléktermékek (szalma, szár stb.) és hulladékok (veyige, yesedék stb.) értékesítésére. További fotos lehetőség, hogy biomassza kazáok üzembe állításával a termelők a saját költségeiket is csökketei tudják, ezáltal függetleebbé válhatak a külső eergiáktól és azok övekvő áraitól. Tüzeléstechikai alaayagkét alavetőe szite bármilye biomassza felhaszálható, a fás szárú eergiaültetvéy, a szátóföldi lágy szárú eergiaövéy, a külöböző szátóföldi melléktermékek és kertészeti hulladékok. Magyarországo a gaboaiac beszűkülése következtébe a megújuló eergiaforráskét felhaszáladó faültetvéyek jó termőkéességű területeke létesültek, a szátóföldi gazdálkodás tereviszoyai mellett. Tehát olya területeke, amely egykor mezőgazdasági tevékeység folyt vagy folyhata jeleleg is, de a mezőgazdasági termék iráti kereslet jeleleg hiáyzik. A biomassza felhaszálás övelésével illetve bioetaol és biodízel előállításáak ötvözésével meg lehete találi az ideális egyesúlyt, hogy a siláyabb miőségű termőterületeke, illetve a szikes, szódás, homokos területeke eergiaerdőket, a jó miőségű területeke edig a emes mezőgazdasági kultúrákat és gaboaövéyeket termelheték. A fás szárú eergiaültetvéyek em keveredők össze a hagyomáyos erdővel, ezek eergetikai célra teleített, sűrű faállomáyú seciális ültetvéyek. Lágy szárú eergiaövéyek lehetek a külöböző keder-, fű-, ádfélék és egyéb eergiaövéyek. A biomassza tüzelése, tárolása törtéhet közvetle formába vagy 73

74 Új, em széhidrogé eredetű eergiaforrások föltárásáak és haszálatáak lehetőségei békés megyébe mechaikai átalakítást követőe. A mechaikai átalakítás leggyakoribb formája a fa brikett és ellet készítése. A tüzeléstechikai felhaszálás célja lehet kisebb, egyedi fogyasztók hőellátása, iari cél, vagy techológiai gőz előállítása, illetve agyobb erőművekbe törtéő kombiált hő és villamoseergia-előállítás. A céliráyosa termesztett lágy és fás szárú eergiaövéyek agyo fotos, alteratív kultúraválasztási lehetőséget biztosít a gazdálkodókak. Ezek közül agyo sok kultúra olya területeke is termeszthető, ahol a hagyomáyos élelmiszerövéyek már em vagy csak em kielégítő termésátlaggal kecsegtetek. Ez által bővülhet a kultúraválaszték a szikes vagy belvizes terülteke és a övekvő kereslet hatására ezekek a területek az értéke is őhet, sőt a továbbiakba őhet a mezőgazdaságba becsatolt területek száma is, ezzel lehetőséget adva több gazdálkodóak is birtoka övelésére, amely újabb mukaerőigéyel jeletkeze, mivel ezek az ültetvéyek teleítésé kézi erőt követel.. A geotermikus eergia haszosításáak lehetőségei Békés megyébe Magyarország a mezőgazdaságba rejlő lehetőségek mellett, egy természeti kics is hatalmas megújuló eergia lelőhelyet biztosít. Ez a geotermikus eergia. A geotermikus eergia a Föld belső hőjéből származó eergia. A Föld belsejébe lefelé haladva 00 méterekét átlagosa 3 Celsiusfokkal emelkedik a hőmérséklet. A geotermikus eergia haszosítása szemotjából agy jeletősége va aak, hogy a Föld belseje felé haladva milye gyorsa emelkedik a hőmérséklet. 74

75 Jakab Dáiel Magyarországo ez az érték 00 méterekét 5 Celsius-fok, ami a világátlag több mit másfélszerese. A geotermikus eergia haszosításáak két tíusát külöböztetjük meg, a sekély mélységű és a agy mélységű geotermikus haszosítást. A agy mélységű, vagy mélységi haszosítás érdekébe fúrt kút akár 5000 méter mélységre is leyúlhat. Sekély mélységűek számít a méter mélységig terjedő haszosítás. A mélységi geotermikus eergia haszosítása geotermikus hőerőművekkel törtéik. A geotermikus erőmű föld mélyebb rétegeibe található magas hőmérsékletű és yomású víz eergiáját alakítják át villamos eergiává. A földtörtéet sorá az egymásra rakódó kőzetrétegek között megrekedt víz közelebb kerül a föld köeyéhez, így egyre magasabb hőmérsékletű lesz, míg a mélységgel a yomás is folyamatosa övekszik. Megfelelő mélységbe eze rétegek között a hőmérséklet meghaladhatja a 350 Celsius-fokot is, míg a víz a magas yomás hatására folyékoy állaotba marad. A rétegek közül természetes úto a felszíre törő jeleségeket evezzük gejzírek. Ha emberi segítséggel kerülek a felszíre, akkor azt geotermikus erőműbe villamos eergia előállításra felhaszálhatjuk. Amit már az említettem Magyarország 75

76 Új, em széhidrogé eredetű eergiaforrások föltárásáak és haszálatáak lehetőségei békés megyébe geotermikus eergia szemotjából külööse jó adottságokkal redelkezik. Ami az ábrá is látszik, hogy Magyarországo, Békés megye területé is számos termálkút található, ezzel szembe ez a tiszta eergiaforrás még kihaszálatla. A geotermikus eergiát áramtermelése kívül is sokfélekée lehet haszosítai: belső terek fűtésére, melegvízszolgáltatásra, termálfürdőkbe, iari célokra és a mezőgazdaságba. A termálvíz fűtési és melegvíz-szolgáltatási haszosítása általáos és a mezőgazdaságot is ériti (. övéyházak, fóliaházak, baromfiteleek, istállók stb. fűtése), de ebbe az ágazatba lehetőség yílik seciális alkalmazásokra a fűtési időszako kívül is (terméyszárítás, halteyésztés). Ezekél az alkalmazásokál a termálvíz előye em csuá fűtőolaj vagy földgáz megtakarításába jeletkezik, haem a kocetráltság és a sokrétű haszosíthatóság miatt vállalkozások alaítására, kereskedelmi tevékeység idítására is alkalmat yújt, valamely térség komlex fejlesztéséhez (termelés, kommuális ellátás, termálfürdő, sortuszoda) járul hozzá. Összegzés Békés megye revitalizációjáak folyamatába a közeljövőbe a biomassza és a gaboatöbblet, valamit a mezőgazdaságba keletkező összes melléktermék eergiává alakítása fotos szereet játszhat. Ezekek, valamit a geotermikus eergia haszosításába rejlő lehetőségekek a kihaszálásával javítai lehete mukaélküliség illetve a gazdák helyzetét. A emzeti fejlesztési tervek és az Új Szécheyi Terv megvalósítása már a közeljövőbe ozitív változásokat hozhat. Abstract The most imortat elemets i the cocet of aer: how to iitiate the Békés Couty's ecoomic boost utilizig the surlus of agricultural roducts ad by-roducts by covertig them ito eergy. To give a outlie of use of bio-fuels ad byroducts for heat ad electrical eergy roductio, ad the utilizatio of Békes couty thermal water resources as well. The mai goal of the aer is i essece: to aalyze the future oortuities ad recovery rocesses of agraria regios 76

77 Jakab Dáiel focusig o those caabilities of Békes Couty s agriculture which give a chace for social, ecoomic ad scietific covergece to the more develoed regios of the Euroea Uio. Keywords: agriculture, reewable eergy, bio-fuels, uemloymet Felhaszált irodalom htt://emzetifaklya.atw.hu/ews.h?readmore= htt:// htt:// assza.html Ma & Hola Magazi Budaest, 008. VIII. htt://megujuloeergia.eu/idex.h?site=geotermikus htt://megujuloeergia.eu/idex.h?site=biomassza 77

78 Végh Sádor VÉGH SÁNDOR AZ ATOMENERGIA SZÜKSÉGESSÉGE MAGYAROR- SZÁGON Az atomeergia hatva éve osztja meg a közvéleméyt. Keméyebbe fogalmazva agy a hisztéria ajaikba az atomeergia körül. Sajos a Fukusimába törtétek hatására tízméteres hullámokkal érkező cuamihoz hasolóa csaott át a világo a félelem. Ugyaakkor a fosszilis tüzelőayagok csökkeése, a megújuló eergiaforrások magas ára és bizoytala redelkezésre állása, valamit az a téy, hogy több mit égyszáz atomerőmű mégiscsak biztoságosa működik, yilvávalóvá tették, hogy a jövőbe em agyo tuduk meglei atomeergia élkül. A laikusok többségéek azoba csak féliformációi vaak erről a techológiáról, em árt tehát összeszedi a voatkozó alaismereteket és rácáfoli éháy tévhitre, mielőtt túlzotta megijedük. Ráadásul a emzetközi, és hazai média kevés bölcsességet közvetít/taúsít a agyközöség felé.. Egy boyolult vízforraló Az atomerőművek működési elve sok oto hasolít a fosszilis tüzelőayagokkal működő hőerőműkéhez. Az utóbbiakba a tüzelőayaggal vizet melegíteek, a megtermelt vízgőzt turbiákra egedik, az így yert mozgási eergiával edig geerátorokat hajtaak meg, a többlécsős folyamat végé ezek termelik a villamos eergiát. Az atomerőművek léyegébe csak az első léésbe, a vízforralás módjába külöbözek ettől. (Eistei modta, hogy az atomerőmű a vízforralás legboyolultabb módja.) Ezekbe a létesítméyekbe a maghasadás, illetve a ukleáris lácreakció sorá felszabaduló hőeergia melegíti fel a vizet, a keletkező gőz aztá ugyaúgy turbiára megy, azok edig geerátorokat hajtaak 78

79 Az atomeergia szükségessége Magyarországo. Kivált akár több széerőművet Egy atomerőmű eergiatermelése a reaktorok (blokkok) számától és azok teljesítméyétől függ. A ma üzemelő erőművek többsége a hatvaas-hetvees évekbe éült, ezek blokkokét általába megawattot tudak termeli. A később éültek többyire agyobb villamos teljesítméyűek, reaktorokét megawatt is összejö. A agyobb teljesítméy iráyába azért mozdultak el a későbbi mérökök, mert gazdaságos volt: egy 000 megawattos blokk éítése em kerül kétszer ayiba, mit egy 500 megawattosé. A fosszilis (szé-, gáz- vagy olajtüzelésű) erőművek között létezek éháyszor tíz megawattosak is, de ikább a éháyszor száz megawatt a jellemző. Egy atomerőmű tehát ki tud váltai egy széerőművet (akár többet is), sőt a jelelegi erőműfajták közül az atomerőműbe a legagyobb a teljesítméysűrűség: kis helyről jö akár több ezer megawatt. Ráadásul az atomerőművek általába folyamatosa, száz százalékos teljesítméye termelek áramot, míg más erőműtíusokak em ilye jó a kihaszáltságuk. Külööse a szél- és aerőművekkel összehasolítva látszik a külöbség, melyekél a 0%-os kihaszáltság már agyo jóak modható. 3. A cserobili veszélyes kostrukció volt A fukusimai, a cserobili és a aksi atomerőmű eltérőe működik. Attól függőe, hogy a termelődő hőt elvezető vízközeg elforr-e a reaktorba, megkülöböztetük yomottvizes és forralóvizes reaktorokat. A yomottvizes tíusba a víz olya agy yomáso va, hogy kétszázháromszáz Celsius-foko sem tud elforri. A forralóvizes reaktorok esetébe a víz elforr, a rimer körbe gőzt termelek, és azt egedik közvetleül a turbiára. A yomottvizes erőművekbe a rimer körbe áramló víz em éritkezik a turbiával: egy hőcserélő (gőzfejlesztő) keresztül adja át az eergiát a szekuder körbe áramló vízek, és az ott keletkező gőz kerül a turbiára. Ez azt jeleti, hogy a yomottvizes reaktorok tisztábbak, mert a rimer közeg radioaktív gőze em éri a turbiát ez biztosági kérdések mellett a karbatartás szemotjából sem midegy. A fukusimai erőművek forralóvizesek, a aksi yomottvizes. 79

80 Végh Sádor Az atomerőműveket a moderátorközegük szerit is megkülöböztetik. A világ atomerőműveiek többsége vízmoderálású, a volt Szovjetuióba viszot éültek olya erőművek, amik grafitot haszáltak moderátorak. A cserobili baleset óta a forralóvizes, grafitmoderálású erőműveket gyakra cserobili tíusú erőműkét emlegetik. Ezekbe ics reaktortartály, ezért kevesebb korlátozással éíthető, viszot a grafit óriási biztosági kockázatot jelet. A cserobili katasztrófa hatása is ezért volt olya usztító: a grafit kigyulladt és hosszú ideig égett. Ilye baleset Fukusimába a legrosszabb forgatóköyv eseté sem törtéhetett vola. Atomerőművek esetébe három alavető cél, hogy a hasadások számát szabályozi lehesse, a hűtés folyamatosa biztosítható legye, illetve hogy e kerüljö a köryezetbe radioaktív ayag. Az utóbbit többek között külöféle fizikai gátakkal, védőrétegekkel érik el, ilye éldául magáak az üzemayag-kazettáak a burkolata, a reaktortartály általába több mit tíz cetis vastagságú acélfala vagy a tartályt körülvevő acél- vagy vasbetoszerkezet, a kotémet. A biztosági fukciókat függetle redszerekkel és redudás módo oldják meg, tehát ha éldául az atomerőmű leáll, akkor a maradváyhőt termelő fűtőelemek hűtéséhez szükséges villamos eergiát külső távvezeték-hálózatról biztosítják, ha edig arra sem lehet számítai, midig vaak kézél dízelgeerátorok. Fukusimába a földregés hatására azoal leálltak a reaktorok, és ugya az országos távvezetékhálózat összeomlott, a hűtés is redbe elidult a dízelgeerátorokról. Azoba ezeket elsodorta a földregés utá érkező cuami, tehát a ót-ótredszer is kiesett, ezért alakult ki a krízis. Hagsúlyozi kell! A fukusimai baleset semmibe em hasolít a cserobili balesethez! A cserobili emberi hiba volt, Fukusimába edig megmutatta a természet azo retteetes usztító erejét, amit em lehet kiszámoli, illetve megjósoli. A villamos alaterhelésbe jól alkalmazható atomerőműről Magyarország em modhat le, hisze ezekek a beredezésekek az éves redelkezésre állása 90 százalék felett va, a hazai termelés legolcsóbb forrásai, üzemayaga kis helye elfér, és akár évekre előre is jól készletezhető. Az atomerőművek működésük közbe em bocsátaak ki szé- 80

81 Az atomeergia szükségessége Magyarországo dioxidot, ami a klímavédelem szemotjából felbecsülhetetle előy. Az Euróai Uióba ma működő atomerőművek ayi szé-dioxidot takarítaak meg, ameyit az uióba közlekedő gékocsik kibocsátaak. Vagyis,ha leállítaák az összes euróai uiós atomerőművet és ayi szé-dioxidot akarák a légkörbe juttati, mit ma, akkor valameyi gékocsit ki kellee voi a forgalomból. Az a téy késztetett eze cikkem megírásához, hogy évete midig megszavaztatom a diákjaimat a magyar atomerőműről. A kérdésem midig az, hogy ha észavazást kellee tartai, vajo mire szavazáak? Zárjuk be és szereljük le Pakso az atomerőművet, vagy dolgozzo tovább redületleül? 0 évvel ezelőtt a diákság több mit 60 százaléka Paks megtartása és további üzemeltetése mellett voksolt. Ma viszot, a fukusimai baleset óta 70 százalék fölött volt az idei szavazó diákság Paks elle, azaz bezártatá a kormáyal az atomerőművet. No, ez agyo egem megdöbbetett. Egyértelmű a helyes ismeretek hiáya, a média, adós a korrekt ismeretterjesztéssel. Mert em csak a hírek közlése a feladat, haem a hírmagyarázat is része a műsorokak. Ha a tömegek felszíes tudással és ismerettel redelkezek, az bizoy agy veszélyt és rossz dötések sorozatát hozza magával a későbbiekbe. Érdemes ugyaakkor megjegyezi, hogy ormál üzemi körülméyek között az atomerőművek em egedek ki radioaktív ayagot, a szétüzelésű erőművekből viszot redszerese távozik ilye, mert a szébe levő, kis meyiségű radioaktív ayag a szé égetésével feldúsul, és a füsttel a köryezetbe kerül. Sokszor lehet hallai, hogy a megújuló eergiaforrások és az eergiahatékoyság övelése megoldja az ellátás kérdését. Jó lee, ha igaz lee, de a téyek mást modaak. Például Németországba a szélerőművek beéített kaacitása között 3500 MW-tal övekedett, a szélkerekekkel termelt áram meyisége viszot ez idő alatt 0 százalékkal csökket. Szélerőművet éítei midekiek jó, em csak Németországba, máshol is. Jeletős beruházási támogatást lehet rá kai, a megtermelt csekély meyiségű áramot az átlagárál jóval drágábba el lehet adi, mert erre is va támogatás. Az ilye befektetés a közézekből törtéő, illetve a fogyasztókra hárított támogatásak és em a techológia 8

82 Végh Sádor előyeiek köszöhetőe hamarosa ézügyileg megtérül, csak az eergiaellátás em oldódik meg. Egy reális eergiastratégia valameyi forrással és lehetőséggel megalaozotta számol, és igyekszik felhaszáli azok valameyi előyét. Ugyaúgy helytele lee a következő évtizedek áramellátását csak az atomeergiára alaozi, mit ahogy helytele azt hii, hogy a megújuló források kéesek leszek mide köryezetterhelést eltütetve elegedő villamos eergiát termeli. Ezért úgy véljük, hogy az elkövetkező ötve évbe az atomeergiáak meg kell tartaia jelelegi szereét a magyar gazdaságba. Ehhez edig mid a meglévő aksi blokkok üzemidejéek meghosszabbítására, mid edig új blokkok éítésére szükség va. No meg Magyarország területe éldául kevésbe szeles, em lehet egy Dáiával összehasolítai, ahol sokkal gyakoribb és erősebb a széljárás.. Pakso 98 és 987 között égy reaktor kezdte meg működését - az atomerőmű jeleleg az ország villamoseergiatermeléséek 40 százalékát adja. A aksi atomerőmű már húsz évvel ezelőtt végrehajtott biztosági itézkedéseket, többek között megövelte a blokkok földregésállóságát. A émet kacellár, Agela Merkel emrégibe jeletette be, hogy Németország 0-ig lekacsolja mid a 7 működőkées atomerőművét ehhez edig az is kell, hogy az eergiahaszálatot 0 százalékkal csökketsék 00-ig, a megújuló eergiaforrások, mit a szél- és a aeergia haszálatát edig tovább öveljék. Eze hírekhez hozzáfűzém azt, hogy ha egy ilye hatalmas iari ország, mit Németország visszaálla a fosszilis eergiahordozók égetésére, akkor legye az bármilye körszerű égetőmű, katasztrofális meyiségbe termelék a légkörbe a szé-mooxid, ké-mooxid, itrogé-mooxid, a szé-dioxid, a ké-dioxid, a itrogé-dioxid gázokat. Több millió köbmétert aota. A hagyomáyos eergiahordozók szereéek övekedése az atomeergia kikacsolásával azoba többekbe kételyeket ébresztett. A svéd köryezetvédelmi miiszter, Adreas Carlgre azt yilatkozta, hogy a berlii dötés irreális és kockáztatja egy életbevágóa fotos küldetés, a szé-dioxid kibocsátás csökketés teljesítését. Hogy foguk tudi eleget 8

83 Az atomeergia szükségessége Magyarországo tei a kettős kihívásak, hogy egyszerre csökketsük az atomeergia-függőséget és a (em csak)szé-dioxid kibocsátást? - tette fel a kérdést. A mai mezőgazdaság, gyáriar, acélgyártás, műayaggyártás, stb. szité redkívül erőse függ ezektől. Kiváltásuk sorá gyakra megváltókét emlegetik az atomreaktorokat, azoba ha Föld áramigéyébe, az ősmaradváyi források okozta hiáyt atomeergiával kíváák fedezi, hetete kellee egy atomerőművet éítei, 5 éve keresztül. Erre már ics sem elegedő idők, sem elegedő urá, így más megoldásokat kell keresük Az urá em is lesz tartós megoldás. Készletek: Az urákészletekből.3 millió toát már kitermeltek, jeleleg már csak Kaadába vaak olya ércek, melyekbe az urátartalom meghaladja az %-ot. A világ többi részé ez a z aráy 0.% alatt va, és a bizoyított készletek harmada eseté ez 0.06% alatti. Fotos megjegyezi, hogy miél kisebb a relatív urátartalom az ércbe, aál drágább kiyeri belőle a haszosítható ayagot, és 0,0-0,0%-os urátartalom alatt, ettó eergiayelővé válik az urábáyászat. Jeleleg az erőművek 67 ezer toa urát igéyelek évete, ebbe 4 ezer toát biztosít a kitermelés, a maradék 5 ezer toát az 980 előtt felhalmozott készletek adják. Mivel ez a készlet 0 éve belül kimerül, ezért a kitermelést 50%-al meg kell öveli, hogy fedezze az igéyeket. A Föld jeleleg ismert készletei 4.5 millió toa kitermelhető urát tartalmazak. Ez árba 30 $/kg-os urát jelet. Eze felül józaul feltehető, hogy még vaak fel em fedezett készletek is, összese.53 millió toa meyiségbe. A készleteket jeletőse túlbecsülték az 980-as évekbe, azoko mostaába 0-30%-os csökketést hajtottak végre (l. USA, Fraciaország esete). Már kamasz koromba a 70-évekbe kijeletette a tudomáy, hogy az uráium készletek hamarabb el fogak fogyi, mit ahogy azt az emberiség szereté. Lám ez a jóslat ajaikra kezd megvalósuli. Az összes atomerőmű, születésüktől számolva, két emberöltő utá valószíűleg iari műemlék lesz csuá. Akkor mire ez a agy hisztéria? 83

84 Végh Sádor Mideesetre az USA báyái már léyegébe kimerültek. Fraciaország báyái ugyaígy kimerültek, eek a vizsgálatak a árját ott is el lehet végezi. Teller Ede a halála előtt ár évvel, az újabb techológiák kifejlesztését húsz-huszoöt éve belül jósolta. Továbbá a jelelegi urákészletek em elegedőek ahhoz, hogy kiváltsák az áram termelésébe a fogyatkozó ősmaradváyi erőforrások helyét A civilizáció vívmáyaiak az élvezetéhez regeteg eergia kell. Ásváykicsekbe szegéy Magyarországak eergia ügyekbe agyo bölcs dötéseket kell hozi. A magyar emberek sem maradhatak ki megfizethető eergiahordozók mideai felhaszálásából. Mi magyarok, em vagyuk meg az atom élkül. Nagy atomtudósuk Teller Ede is ezt javasolta ekük. Ellekező esetbe megfizethetetleül drága lee az életük. 84

85 Molár Istvá 85 MOLNÁR ISTVÁN AZ ELSŐ POZITÍV EGÉSZ SZÁM -EDIK HATVÁNYA ALTERNÁLÓ ÖSSZEGÉNEK KISZÁMÍTÁSA MÁTRIXOS MÓDSZER SEGÍTSÉGÉVEL Matematikai roblémák megoldása sorá gyakra felmerül külöböző alteráló hatváyösszegek kiszámításáak kérdése. Eek oká jele dolgozat tárgya az k k k S * alteráló összeg kiszámítása, ahol természetes szám és ozitív egész. Az * 0 S kiszámításával külö em foglalkozuk, mivel köye belátható, hogy: áratla. ha, áros ha 0, * 0 S k k Máské felírva: * 0 S. A robléma egyik klasszikus megoldása az első ozitív egész szám -edik hatváya összegére való visszavezetése alaszik. Itt két esetet kell vizsgáluk, az alábbiak szerit:. eset: ha áros ( Z k k ; ), akkor k i i k k k k k k i S *, ; ; ; ; ; k k k i k i S S S S S S i i

86 Az első ozitív egész szám -edik hatváya alteráló összegéek kiszámítása mátrixos módszer segítségével 86 ahol S... 3, míg S ; edig az első ozitív egész szám -edik hatváya összegét jelöli.. eset: ha áratla ( Z k k ; ), ez esetbe, ; ; ; ; ; * k k k i k i k i i S S S S S S i i k k k k k k i S a hol S ; az első ozitív egész szám -edik hatváya összegét jelöli. Összefoglalva a feti eredméyeket, kajuk hogy k S S S ; *, ahol 4 ) ( k. A következőkbe egy olya módszert mutatuk be, amelyél szité egy rekurziós összefüggést vezetük le, ezúttal azoba az * S sorozat tagjai között. Itt agy előy, hogy az eredméyekhez ics szükségük az S hatváyösszegekre.. Mátrixos összegzés A bemutatásra kerülő módszer haszálatához em szükségesek mélyebb matematikai ismeretek. A mátrixaritmetikai alaismeretek segítséget yújtaak ugya, de mit majd láti fogjuk léyegébe ezek ismerete sem

87 Molár Istvá 87 szükségszerű. Olyayira em, hogy a mátrix szó helyett a táblázat megevezést is haszálhatjuk. Az ismertetedő módszer léyege, hogy egy adott mátrix elemeit külöböző csoortosításokba összegezzük és így jutuk el a kívát rekurzióhoz. Tekitsük a következő x -es mátrixot: A () Ha sorokét összegezzük az A mátrix elemeit, akkor az elemek összege *... S () Ezutá tekitsük a következő mátrixokat: - legye A az A-hoz redelt felső háromszögmátrix, - az A az A-hoz redelt alsó háromszögmátrix, - míg 3 A az A-hoz redelt diagoális mátrix. Az A mátrix elemeit oszlookét összegezve kajuk, hogy... *... S. (3) Az A mátrix elemeit sorokét összegezve: k k S S S S * ; * ; * ; * ;..., (4) ahol k k k S * ;....

88 Az első ozitív egész szám -edik hatváya alteráló összegéek kiszámítása mátrixos módszer segítségével Az A 3 mátrix elemeiek összege: * S.... (5) Felhaszálva, hogy A A A A3, a ()-(5) összefüggések alajá adódik, hogy S * * * * S Sk; S, melyet átredezve az alábbi k összefüggést kajuk: S * * S S. (6) k * k; * Belátható, hogy az S kiszámítása az eredméyeiek felhaszálásával törtéik. S * * *, S,..., S. Lécsős összegzés Ha egyáltalá em akaruk mátrixaritmetikai fogalmakat haszáli, akkor az előző módszerhez kéest szigifikása más úto az ú. lécsős módszer segítségével is eljuthatuk a (7) táblázat alajá a (6) összefüggéshez a következőkée: 3... A (7) Ha a lécsőzetes kiszámítást végezzük el, akkor az egy lécső (l. a k-adiko) lévő elemek összege: 88 Az i-edik ( i ;;...; ) lécső elemei a táblázat a a,..., a, a, a,..., a elemei, vagy máské i, i ii i i i i fogalmazva midazo a ij és a ji elemek, amelyekre j i. Ha sorokét összegezzük az A táblázat elemeit, akkor az elemek összege *... S.

89 Molár Istvá 89 * ; * ;... k k k k k k k k S k k S k k k Mivel k végigfut az,,..., számoko, felírva midegyik k-ra a lécső lévő elemek összegét, továbbá elvégezve a k szeriti összegzést, megkajuk az A táblázatba szerelő elemek összegét, amire az, * ; * ; * k k k k k k k k k k k S k k S S vagyis az * * * ; * k k S S S S összefüggés adódik. Ez utóbbi egyelőséget átredezve a már ismert (6) összefüggéshez jutuk. A lécsős összegzési módszer egy relatív egyszerű és jól haszálható eszköz, amelyek agy előye, hogy mit láttuk csak elemi matematikai ismeretekkel dolgozik, em haszál a mátrixos (táblázatos) módszerrel elletétbe mátrixaritmetikai fogalmakat és eszközöket. Alkalmazások Ha, akkor a (6) összefüggés alajá * 0 * 0 * 0 * 0 * ;0 * 0 * S S S S S S S k k k k k k k. 4 4 * 0 S

90 Az első ozitív egész szám -edik hatváya alteráló összegéek kiszámítása mátrixos módszer segítségével 90 Tehát: * S. Ha, akkor felhaszálva az * S -ra kaott eredméyt, ismét csak a (6) összefüggés alajá * 0 * * 0 * * * * * ; * * S S S S S k S k S S S S k k k k k k k k k Tehát: * S. Összefoglalva kijelethető, hogy sem a mátrixos, sem a lécsős összegzés em igéyel felsőbb matematikai ismereteket, így köye taítható, akár közéiskolai diákokak is, gazdagítva ezzel matematikai módszertai aarátusukat. Felhaszált irodalom Skljarszki D.O. Csecov N.N. Jaglom I.M.: Válogatott feladatok és tételek az elemi matematika köréből I., Tyotex Kiadó, Budaest, 000

91 Szilágyi Miro SZILÁGYI MIRON A KLASZTEREK SZEREPE A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN Lehetőségek a Dél-alföldi régióba Összefoglaló Jele taulmáy arra törekszik rávilágítai, hogy meyire fotos illetve agy szereet tölteek be a klaszterek Magyarországo, valamit hogya lehete továbbfejlesztei a sokak számára még ismeretle klaszter tíusú együttműködési formát. Igyekeztem miél több észérvet, ötletet felsoroli, amelyekkel elő tudom segítei a helyes dötések meghozatalát a saját emzedékem és a jövő geerációi számára. Kulcsszavak: klaszter, Dél-alföldi régió, termálvíz, turizmus, gyógyfürdők Bevezetés Mit evezük klaszterek? Olya cégek gazdasági hálózatát, amelyek ugyaabba az ágazatba (előállítók, szállítók, kutatók, szolgáltatók) dolgozak, illetve azoos ágazatokat fogak össze (Kereskedelmi és Iarkamarák). Az idegeforgalom és a vedéglátás egyarát a szolgáltató szektorba tartozak. Azoba mit ahogy mide szolgáltató szektor, ez a kettő is fejlesztésre szorul. Értem ez alatt, az idegeforgalom területé belül a közlekedési útvoalakat,(vasúthálózatok, autóályák haszálatáak megköyítése) valamit a külföldről érkező vedégek, turisták elszállásolásáak módját. Magyarország jeletős turistavozó kéességgel redelkezik, amelyek köszöhetőe évről évre redszerese agy számba érkezek más országokból látogatók, üdüli vágyók. Az idegeforgalom és a vedéglátás agrárrégiókba tervezett fejlesztései kacsá meg kell említei azokat a gazdasági társaságokat, vagy máské fogalmazva, 9

92 A klaszterek szeree a regioális olitikába élkülözhetetle ágazatokat, amelyek élkül egyik szolgáltatási szektor sem tud hatékoya és eredméyese működi. Eze területekhez tartozak az előállítók, beszállítók, valamit a kutatást végző csoortok. Najaik egyik favorizált fejlesztési eszköze a külöböző szolgáltatási szektorok klaszterekbe szervezése. Az idegeforgalom és vedéglátás területé vizsgálva a klaszterezés lehetőségét, meg kell határozuk azokat a szolgáltatókat, beszállítókat, előállítókat, kutatókat, szerelőket akik e területe végezek eredméyes mukát, és tevékeységükkel elősegíthetik a klaszter szerveződés előyeiek kihaszálását. E témakörbe a jeleleg Gyulá élő, Dr. Albel Ador és Dr. Tokaji Ferec végeztek korábba alaos kutató mukát amiek eredméyeit köyv formájába is megjeletettek, Alföld Sa címe, melyek alcíme, Gyógyítás és welless a Dél-Alföld termálfürdőibe.nem mellesleg, Dr. Albel Úr, a Dél-Alföldi Termál Klaszter létrehozója és egybe eze közhaszú egyesületekek az elöke is. Jele taulmáyba az elődeim által is fölvetett godolatokat botom, illetve egészítem ki a magam értelmezésébe egy fiatalabb korosztály látásmódjával.. A klaszterek lehetséges szeree Dél-Alföld regioális fejlődésébe.. A klaszter szerelők számáak a természeti adottságokra alaozott övelése Dél-Alföld, mit agráradottságú régió óriási termálvízkészlettel redelkezik, mely ics teljes mértékbe kihaszálva. Ilye fürdők Békés megyébe l. Orosházá a Gyoáros és Gyulai Várfürdő, Gyomaedrődi Liget Fürdő, Tótkomlósi Rózsa Fürdő valamit a Békéscsabai Árád Fürdő. Eze fürdők gyógy turizmus szemotból törtéő kihaszálásába látszik legikább a klaszterezés jeletősége. Országosa, de Euróába is agy számba élek mozgásszervi betegségbe szevedő emberek, akikek gyógyulását vagy rehabilitációját elősegítheték a klaszterezés révé létrejövő együttműködések valamit a tudomáyos eredméyek teré szerzett taasztalatcserék. Ebbe a redszerbe kellee bevoi az utazási irodákat, TB itézméyeket, de mideekelőtt továbbfejlesztei és működteti a békéscsabai reülőteret. 9

93 Szilágyi Miro Ahhoz, hogy a külföldről gyógyuli vágyó betegeket ide tudjuk hozi, adott a már korábba említett békéscsabai reülőtér, ami jeletős mértékbe megköyíteé és lerövidíteé az utazás időtartamát. Nemrég került átadásra ez a reülőtér, ami ugya a legmoderebb techikával felszerelt, ugyaakkor mégiscsak a közeesél kisebb reülőgéek fogadására alkalmas, mivel a leszálló álya hosszúsága em teszi alkalmassá agyobb géek fogadását. A kifutóálya meghosszabbítása ugya komoly ayagi eszközöket igéyele, de megvalósítása alafeltétele lee a agyobb reülőgéek fogadásáak. Ameyibe ez a rojekt megvalósula, léyeges előreléést jeletee a már említett betegszállítás szemotjából. Továbbá újabb kitörési ot a megye fejlődéséek szemotjából is. Ezzel együtt be lehete voi a régiókba a marketiggel és utazásszervezéssel foglalkozó vállalkozókat, vállalkozásokat, amelyek érdekeltek leéek abba, hogy külföldö is észerűsítsék régiók gyógy turizmusába rejlő lehetőségeket. Ezekek a cégekek lee a feladatuk, hogy külföldi artercégeike keresztül megismertessék az itt fellelhető termálvizek összetételét és miőségét és beük rejlő gyógyító hatásaikat. A légi közlekedés gyorsabbá és egyszerűbbé ugyaakkor kéyelmesebbé teé az utazást valamit euróai országokba élő betegek számára is elérhetővé teé ezt a régiót. A reülőtér kihaszálásába a klaszter szerveződés révé be lehete voi a betegszállításba tevékeykedő vállalkozásokat, valamit a személyszállítással foglalkozó cégeket, egyéi vállalkozókat. Az ehhez kacsolódó szolgáltatások, l. welless-szállodák, gyógyszállók, valamit hétvégi kikacsolódásra alkalmas aziók, szálláshelyek bevoása tovább öveli a klaszter hatékoyságát. Eze szálláshelyek beszállítói körébe be kell voi a helyi őstermelőket, előállítókat. Az őstermelőktől kaják meg a szállodák az általuk megtermelt friss zöldséget, gyümölcsöt valamit a hústermékeket. Említésre méltóak a ékek, és az egyéb termelők, mit éldául tésztakészítők, mosodát üzemeltetők, takarító vállalkozók, redezvéyszervezők. A szállodák, gyógyszállók üzemeltetése érdekébe együtt kell működi a kézőitézméyeket, ahol a megfelelő szakembereket kézik. 93

94 A klaszterek szeree a regioális olitikába.. A klaszter szerelők számáak a kulturális szolgáltatásokra alaozott övelése A em kimodotta gyógyulási szádékkal érkező vedégeket, haem csuá ihei, kikacsolódi vágyó vedégek elhelyezésére is godolva további szálláshelyek éítése, válhat idokolttá. Eze szálláshelyek megéítése szité komoly tőkeerő bevoását igéyli. Ahhoz, hogy a ihei vágyó vedégek teljes ellátása és kiszolgálása biztosítva legye, érdemes bevoi a helyi gasztroómiával foglalkozó vállalkozókat, termelőket, akik a szükséges alaayagokat biztosítai tudják. Az egyik legfotosabb a gyógyuli vagy kikacsolódi vágyó emberek étkeztetésébe, hogy a lehető legfrissebb és természetes úto megtermelt ételeket szolgálják fel ekik. Ugyais ha egy külföldről érkező csoort ihei, kikacsolódi, feltöltődi vágyik, a welless közot éttermi részlegé belül meg kell ismerteti velük a helyi ételkülölegességeket, gasztroómiai szokásokat, secialitásokat. A gasztroómiai élvezetek mellé, hogy teljes legye a kiszolgálás, godoskodi kell a megfelelő kulturális szórakoztatásról is. Ebbe a helyi lehetőségekre támaszkodva, l. a Mukácsy Mihály Múzeum valamit a agy hagyomáyokkal redelkező Békés Megyei Jókai Szíház műsoraiak továbbá az újoa átadott Ibse Palota kíál lehetőségeket. Ebből következik, hogy a Jókai Szíházat be kell, vojuk a folyamatos együttműködésbe, hogy egész évbe godoskodhassuk a kulturális igéyek kielégítéséről. Erre kiválóa alkalmasak a már hagyomáyokkal redelkező eseméyek, mit l. a Városházi Esték Békéscsabá, a Gyulai Várjátékok. A emrégibe 50.-dik évfordulóját üelő Csabai Szimfoikus Zeekar rogramjait is be lehet voi eze kulturális eseméyek kíálatába, hisze emcsak az 50.-dik évforduló kacsá haem egyébkét is igéyes rogramokat tudak yújtai. A kulturális rogramok mellé az agrárrégióba ige észerű lovas rogramok kíálata is fejleszthető l. Mezőhegyese, Orosházá és a régió egyéb lovas hagyomáyaival redelkező teleülései. A golfályák em csak a sort haem a kacsolatteremtés sziterei is, az üdüli vágyók között agy meyiségbe érkezek olyaok, akik az üzleti életbe aktíva tevékeykedek. Eze üzletemberek 94

95 Szilágyi Miro yitott szemmel járak, ami ayit jelet, hogy iheő idejük közbe is kéesek kacsolatokat kiéítei és a térségbe rejlő üzleti lehetőségeket felismeri, amelyek a későbbiekbe haszosak lehetek számukra és a régió számára egyarát. A kacsolatok kiéítéséhez edig megfelelő helyet tudak biztosítai a golfályák, ahol a játék közbe a résztvevők új üzleti arterekkel is találkozhatak.. Az eergetikai klaszter kialakításáak lehetőségei a Dél- Alföldö.. A aeergia haszosítására kialakítadó klaszter Régiókba az évi asütéses órák száma országosa a legmagasabbak közé tartozik. Eek elleére sajos a mai aig ige csekély mértékbe törtéik meg a aeergia haszosítása. A tőlük yugatabbra elhelyezkedő euróai országokba vaak helyek ahol erre szakosodott iarágak alakultak és bár látváyba eléggé köryezet idegeek tűő, ugyaakkor mégis agy valószíűséggel jócská megtérülő beruházások az ott leteleített akollektor arkok. Akár agyüzemi módo teleítve, akár a lakosság részére kiéítve jelethet óriási eergia megtakarítási lehetőséget eze akollektorok működtetése. Németországba egésze agy létékbe is láttam már a aeergia haszosításáak lehetőségét, ami számomra hihetetleek tűő mitegy 3 hektáryi területet fedett le és egy mezőgazdasági szövetkezet eergia ellátásáak jeletős részét volt hivatott biztosítai. Németország dél-keleti részé a széleergia haszosítására is sok erőművet láti. Az Alföldö a már említett éves asütéses órák számáak alakulása miatt célszerűbb megoldásak látszik a akollektorok elterjesztéséek lehetősége. Mivel köryékükö akollektor gyártás, mit tevékeység ige gyerek ciőbe jár, ezért érdemesebb lee a fejlettebb techológiákat gyártó cégekkel felvei a kacsolatot, és elsősorba az értékesítésre és a akollektorok teleítésére létrehozi egy aeergia haszosító klasztert. Régiókba, az utóbbi évekbe egyre-másra jeletek meg a klímatechikával foglalkozó cégek, melyekek fő rofilja főleg a regeteg eergiát igéylő hűtő-fűtő klíma techikai beredezések beéítése. Tovább övelve ezzel régiók villamos eergia felhaszálását, edig a valós cél, ot eek az 95

96 A klaszterek szeree a regioális olitikába ellekezője lee. Mai világuk kéyelmi szemotjából, midekée szükség va eze beredezésekre, de köryezettudatosságuk arra it miket, hogy ezeket a beredezéseket is, miél ikább köryezetbarát eergiával működtessük. Erre természetese a akollektorok teleítése az egyik legkézefekvőbb megoldás. Összefoglalás Összefoglalva az elhagzottakat, térségük a Dél-Alföldi régió földrajzi adottságaiál fogva redelkezik azo seciális, a klaszterezés szemotjából léyegesek modható lehetőségekkel, amelyek jelelegi és a jövőbei fejlődést biztosíthatják. Azok a termálvízkészletek, melyeket térségük földjéek mélye rejt magába illetve a agy meyiségű asütéses órák száma mid-mid kiakázásra váró feladat, mid a köryéke élők, mid a köryéke termelők és felhaszálók számára egyarát. Biztosítva ezzel a fetartható fejlődést és az eergiahaszosítás gazdaságosságát, mely a civilizáció femaradásáak szemotjából ige fotos téyező. Abstract First of all, I would like to show the clusters imortace i Hugary, how ca we develo this cluster- tye-form of cooeratio which is still ukow for may eole ad what should we do to make it kowable? I tried to list as much ideas as ossible which ca cotribute to my ad the ext geeratios to make the best decisios. I thik this is the most imortat thig, I mea to make the right decisios. Felhaszált irodalom htt:// Albel Ador-Tokaji Ferec: Alföld Sa, Gyógyítás és welles a Dél- Alföld termálfürdőibe Albel Ador-Tokaji Ferec: Turizmus a Dél-Alföldö, A turisztikai régió éve: htt:// e&id=5&itemid=8&lag=hu htt:// 96

97 Bodóczi Istvá BODÓCZI ISTVÁN A BORTURIZMUS BEMUTATÁSA ÉS GAZDASÁGI HATÁSAI AZ EGRI BORRÉGIÓ PÉLDÁJÁN Összefoglaló A magyar borászat és borkultúra agy hírévek örved, évről évre diamikusa fejlődő gazdasági ágazattá vált. Az utóbbi tíz évbe olya szitre jutott, hogy külö seciális ágazat kezdett el köré foódi, és a befektetők is fatáziát látak bee. Észrevehető a gazdaságra tett hatása is, jeleleg az összturizmus körülbelül -3 százalékát teszi ki, de ez folyamatosa ő. Magyarországo vaak olya területek, amik világhírévre tettek szert eze adottságaik alajá. A megvizsgált adatok azt mutatják, hogy a borral foglalkozó szolgáltató egységekre és szolgáltatást igéybe vevőkre voatkozó adatok évről évre őek tehát folyamatos fejlődés taasztalható. A redelkezésre álló adatok alajá em volt ehéz kiválasztaom azt a régiót, amely kutatásom fő tárgyát kéezi, mert ez Magyarország egyik legközkedveltebb és legagyobb hírévek örvedő borrégiója evezetese az egri borrégió. Kulcsszavak: borgazdaság, borturizmus, egri borrégió. Az Egri Borrégió Az Eger köryéki dombok irtáshelyeit a XIII - XIV. századba teleítették be szőlővel. A megteleedő cisztercita szerzetesek ezekből a szőlőkből fedezték borszükségletüket. Budaesttől mitegy hatva kilométerre keletre emelkedik a Mátra messziről ma is óriási tűzháyóra emlékeztető voulata. A Mátrát elhagyva, az M3-as autóályá tovább autózva jobb kéz felől továbbra is az Alföld sík vidékét, bal kéz felől edig: a Bükk mészkőtömbjét láthatjuk. Száz kilométer hossza a hegyek déli lejtői folyamatosa szőlőskertekkel találkozuk: a Mátraaljai, az Egri és a Bükk aljai borvidéket soroljuk ebbe a régióba, amelyek legismertebb borai az Egri Bikavér, az Egri Leáyka, a Debrői Hárslevelű és az olaszrizlig. A emzetközi 97

98 A borturizmus bemutatása és gazdasági hatásai az egri borrégió éldájá fajták közül elterjedt a chardoay, muscat ottoel, a tramii, a vörösbort adó fajták közül az utóbbi évekbe soka kísérletezek iot oir-ral. A Mátra aljá illatos és gyümölcsös borok készülek reduktív techológiával. Az Északiközéhegység déli lejtőire teleült szőlőskerteket méter magas hegyek védik az északi szelektől. A közéhegységi táj teljese eltérő hagulatot áraszt, mit a Duátúl lágya hullámzó dombvidékei. A régió falvaiba - éháy kivételtől eltekitve - kevésbé maradt fe a hagyomáyos tájjellegű éítészet, mit a többi régióba, Eger azoba Magyarország egyik legvozóbb barokk városa. A várost mide iráyba szőlők veszik körül, amelyek vulkái eredetű kőzetekre teleültek A régióba a XI-XII. századtól, már az írásos emlékek taúsága szerit is folyt itt szőlő és bortermelés. A XV. századba a már a emzetközi kereskedelmi forgalomba is bekerültek az itt termelt borok. Legagyobb felvevő iacuk Dél- Legyelország, Krakkó és köryéke volt. Jeletős bortermelésről em csak írásos emlékek vaak, ezt bizoyítják a régió teleülései alatt található kiterjedt ősi iceredszerek is. Eger és köryéke a török háborúk idejé a XVII. századba török megszállás alá került, ami visszavetette ugya a bortermelést, de ebbe az időszakba hoosodtak meg a köryéke a vörösborszőlők. A XVIII. század második felébe, az Egerbe termett borok túlyomó többsége már vörösbor, ami legagyobbrészt kadarkából és kékoortóból készült. Ezek a fajták voltak az alajai a XIX. századba híressé vált Bikavérek. A kadarka mellett a késői szüret, a hosszú ideig tartó héjo áztatás és a két-három évig tartó érlelés alakította ki a régi Bikavér íz világát. A több fajta házasításából előállított Bikavér a filoxéra vész és az elmúlt évtizedek agyüzemi szőlőteleítéseiek következtébe jeletőse átalakult. Ma már a Kadarka ültetvéyek eltűése miatt a Bikavérbe a kékfrakos domiál, amit emzetközi fajták egészíteek ki. A régió yugati részé midig is a fehérbortermelés volt a meghatározó, a Mátra lejtői a filoxéra vészt követőe az olaszrizlig, a leáyka, a muskotály, és a hárslevelű terjedt el. Az utóbbi tíz évbe egyre divatosabb a chardoay és a tramii. A régió közotja, Eger vozó turisztikai célot. 98

99 Bodóczi Istvá. Az egri borrégió borvidékeiek rövid bemutatása A borvidék leghíresebb bora a Bikavér. Ez a bor több vörösborszőlő boráak házasításával készül. Valaha a Kadarka külöböző változatai adták az alaját, ma gyakra a kékfrakos. Magyarország eredetvédett borai közül ez az első. A hegyközség megalkotta a Bikavér Kódex -et 997-be. Talá az egyik legfotosabb szabálya hogy egy listába megadott vörösborszőlő-fajták közül legalább három borából kell házasítai a Bikavért. Aak elleére, hogy az ökológiai adottságok a fehér szőlőek kedvezek az Egri Bikavér tette híressé Eger városát és köryékét. A Város alatt hatalmas kiterjedésű üreg és iceredszer húzódik. Az összeyitott iceágako keresztül a város a föld alatt is teljes szélességébe átjárható. Az üregek agy része természetes eredetű, többsége mesterségese kialakított faragásokkal díszített. 560 hektár területe húzódik el a klímájára a hűvös kevés csaadék, és a hosszú tél jellemzi. Talaja riolittufa és lávakőzet a következő borokak az otthoa: Kékfrakos, Caberet, Merlot Kékoortó, (ezek alkotják az Egri Bikavér alaayagát) Leáyka és Olaszrizlig. 3. Az egri borrégió turisztikai elemzése. ábra:00000 lakosra jutó vedégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeke (008) 99

100 A borturizmus bemutatása és gazdasági hatásai az egri borrégió éldájá Az ábra a lakosra jutó vedég éjszakák számát jelzi a Heves megyei térségek között. A legvilágosabb szí aráyaiba a kevesebb vedégéjszakákat jelzik és egyre sötétülve a legsötétebbig eljutva a legtöbbet láthatjuk. Fotos hogy ezekbe az adatokba az összes vedég éjszakák száma szereel, ezért azt a következtetést lehet levoi, hogy talá megleetéskét, de a bélaátfalvai térség va legikább kihaszálva ilye szemotból, tehát az emberek többsége választja szálláshelyéül Bélaátfalvát, mit éldául Eger térségét. A megyébe, ahogy folyamatosa délre haladuk láthatjuk, hogy egyre csökkeek az aráyok, ez azt mutatja, hogy a megye közoti területeit Eger és Bélaátfalva térségei jeletik.. ábra: lakosra jutó külföldiek által eltöltött vedégéjszakák száma a kereskedelmi szállásba (008) Ez az ábra a lakosra jutó külföldi vedégéjszakát mutatja a Heves megyei térségek között. Itt is mit az előzőél a világos a gyegébbe kihaszált területeket mutatja az egyre sötétedő edig a miél jobba kihaszált területeket. Azt az érdekes következtetést vohatjuk le az előzőhöz kéest, hogy a külföldiek körébe az Egri és a gyögyösi vedéglátó, szállásadó helyiségek domiálak ikább. Ez eltér attól, ha az összes vedégéjszakákat tekitjük. Ez többek között azért va, mert a külföldiek esetébe elsődlegese em az ár domiál, haem sokkal ikább a helyek a híreve, és az arról 00

101 Bodóczi Istvá szerzett iformációk. Az egri térség em csak a boraiak a evét kéviseli, haem midehol agyobb hagsúlyt fektetek a reklámozására ismertetésére. Továbbá aak is agy része va bee, hogy az autóálya is azo a területe voul el. És a külföldről érkezők elsősorba az autóálya voalá érkezek. A Diagramokból észrevehető a téy miszerit a hazai vedégéjszakák száma va túlyomó előybe a külföldiekhez kéest. Ebből következik, hogy ikább a belföldi borturizmus a észerűbb. A külföldi turizmus körülbelül 0%-át teszi ki az összes turizmus mutatójáak a 008. évbe. Továbbá látható hogy Heves megye déli része kevésbé látogatottabb, mit az északi, és a mutatók figyelembevételével az Egri, a Bélaátfalvai és Gyögyösi térségek a legjobba kihaszáltak ilye szemotból, ami részbe a kiéítettségek és a hírévek köszöhető. 3. ábra:00000 lakosra jutó külföldi vedégek száma a kereskedelmi szálláshelyeke (008) Ez az ábra a lakosra jutó vedégek számát mutatja a 008. évbe Heves megye térségeibe. Míg a vedégek száma elég csekély a hevesi és a hatvai részeke, 30 és 750 darab addig a gyögyösi és bélaátfalvai része már 580 darab éjszaka található. De eek sokszorosát mutatja a majdem darabbal az Egri térségbe. Ez agyo jól mutatja azt, hogy ha em csak szálláshelyekről, haem vedéglátó egységekről is beszélük meyivel észerűbb ez a külföldiek 0

102 A borturizmus bemutatása és gazdasági hatásai az egri borrégió éldájá számára és sokkal ikább látogatottabb, mit Heves megye más részei. Ez köszöhető az ifrastruktúrájáak, és a megye térségei közül legikább kiéítettségéek, és felszereltségéek. 4. ábra: lakosra jutó vedégek száma összese a kereskedelmi szálláshelyeke (008) A következő ábra mutatja a lakosra jutó vedégek számát összese a kereskedelmi vedéglátóhelyeke a Heves megyei térségekbe. Eze a legikább szembetűő az, hogy megit csak a Bélaátfalvai térség a legikább kihaszált közel vedéggel, amíg az egri és a gyögyösi rész icit visszafogottabb közel.000 darabszámot kéviseli. Ebből is az látható hogy mivel a borturizmus agyobb részét a belföldiek adják, ikább az olcsóbb térségeket választva, ahol az árszívoal kissé alacsoyabb az Egriéhez kéest. Az első ábra azt mutatja, hogy a külföldiek ikább az egri térséget választják látogató helykét, viszot az alatta látható ábra már azt, hogy a belföldi szolgáltatást igéybe vevő vedégek adataival kiegészülve már a Bélaátfalvai térség domiál. Eek az oka, hogy a külföldiek jobba értesülek az Egri szolgáltatásokról és hírévről, az ittho élő emberek edig a számos jó lehetőségek és ajálatokak köszöhetőe kihaszálják más heves megyei térségek szolgáltatásait is, mit szállást igéybe véve és éttermi vagy borkóstolási lehetőségeket és az egy aos rogramokat is ideértve. 0

103 Bodóczi Istvá 5. ábra: Oeratív rogramok turisztikai forrásai Forrás: ÖTM turisztikai Szakállamtitkárság Ezt az ábrát azért tartom fotosak a ublikáció szemotjából, mert részekre botva látható a diagramo hogy melyik régió meyi támogatást ka. Ebbe a szakaszba jeletős összeget szátak a turisztikai források szétosztására, ami szám szerit megközelítőleg 300 milliárd foritot jelet. Jól mutatja, hogy jeletős éz bevételi forrást jelet ez a forgalmak és vedégek igéyeiek kielégítése mellett. Ezt a területi fejlesztési koceciót a hét régióra osztva látjuk és látható rajta, hogy az Észak Magyarországi régióak va a legagyobb része ebbe, ami azt is bizoyítja, hogy agy hagsúlyt ka, és ebbe agy mértékbe Heves megye turisztikai felkaottságáak és a borturizmusak is szeree va. 6. ábra: Egy adófizetőre jutó összes belföldi jövedelem

104 A borturizmus bemutatása és gazdasági hatásai az egri borrégió éldájá Eze az ábrá az egy adófizetőre jutó összes belföldi jövedelmet láthatjuk Heves megye térségeibe. Itt a legfotosabb az, hogy Eger térsége kimagasló a többihez kéest ez azért lehet, mert a belföldi turizmus Bélaátfalvára kocetrálódik ikább Egerre viszot emellett a külföldi is. Ebből az következik, hogy több szívoalasabb mukahelyet teremtett a borturizmus az egri térségbe ez által valamivel az életszívoal is jobb ott. Ez a megye legfejlettebb térsége. 7. ábra: Egy adófizetőre jutó összes belföldi jövedelem 008 Összehasolítás kée az előző adatokat láthatjuk immáro egész Magyarország területé, ayi külöbséggel, hogy az ország kistérségeivel tudjuk ez esetbe összehasolítai. Ami agyo fotos eze az ábrá az az, hogy Magyarország szívoalához kéest az általam vizsgált részek a legelőkelőbb helye szereelek. Ez azt is bizoyítja, hogy a turizmusak milye jótékoy hatásai is vaak a gazdaságra ézve. Összefoglalás A kutatás elejé már körvoalazódtak beem azok a szemotok, amiket biztosa akarok vizsgáli. Fotos volt, hogy valamelyest kacsolódjo a szakomhoz is ami Turizmus Vedéglátás. Midekée még hozzá tartozik a kutatásomhoz a turizmus által geerált ézügyi mozgások és azok jótékoy hatásai. Ki is derült, hogy ez az elmúlt évek folyamá folyamatosa ő. Egyre több ézt ivesztálak bele, mit 04

105 Bodóczi Istvá magá emberek, társadalmi forrásokat is felhaszálak. Meg vizsgáltam, és összehasolítottam az általáos jövedelemi helyzetet más régiókkal és területekkel. Amiből az derült ki, hogy az általam vizsgált részek a legjobb helye szereelek. Bár agyo ehéz otos és csak erre kiterjedő adatokat találi a KSH és TEIR oldalak agy segítségemre voltak, amikor a turizmus jeleségéek mértékét vizsgáltam az adott helyeke. A kutatásból bebizoyosodott az, hogy milye jó szite áll az egri borturizmus és borászat által az adott térség. Természetese em csak ez az ami hozzájárul gazdasági fejlettségéhez de midekée a része va bee. Abstract The Hugaria wie culture ad wie has great reutatio, year after year has become a dyamic ecoomic sector ad i the last te years reached such a level that a secial sector started develoig aroud it ad ivestors iterests is also icreasig. There is a oticeable effect o the ecoomy, the wie-related tourism curretly gives about -3 ercet of total tourism, but it cotiues to grow. I Hugary, there are areas that have gaied worldwide fame o the basis of these abilities. The data examied show that the wie-service-uits ad reciiets of services is icreasig year by year i.e. there is a cotiuous imrovemet. O the basis of available data was ot difficult to choose the regio which is the mai subject of my research because it is oe of Hugary's most oular ad most reowed wie regios amely the Eger Wie Regio. Key words: vieyard, wie tourism, wie regio of Eger Felhaszált irodalom Németh Móika, 006. Budaest Verseykéesség és érdekkéviselet Magyar bor iacá Hajdu Istváé Bormarketig 004. Kiadó: Mezőgazda kiadó kft. Dr. Lehota József - Dr. Fehér Istvá, 008. BOREXPORT- MARKETING Kiadó: Szet Istvá Egyetem Gödöllő Forrás: ÖTM turisztikai Szakállamtitkárság 05

106 Vozár Adrea Tímea VOZÁR ANDREA TÍMEA A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ MEZŐGAZDASÁGÁNAK SZEREPE ÉS HELYE A VÁLSÁG ELŐTT ÉS A VÁLSÁG UTÁN, ÖSSZEHASONLÍTVA A TÖBBI MAGYAR RÉGIÓVAL A Dél-alföldi régió mezőgazdaságáak helyzete a gazdasági válságot követőe még ikább hátráyos helyzetbe került. A kiváló természeti adottságok elleére az agrárszektor szeree, részesedése fokozatosa csökke. A szerző fotosak tartja a fejlődés érdekébe kiakázi a régióba lévő természeti kicseket, és megróbáli kedvezméyekkel, vagy külöféle lusz juttatások segítségével öveli valahogy a mezőgazdaságba alkalmazásba állók létszámát. Kulcsszavak: Dél-Alföld, gazdasági válság, mezőgazdaság. A Dél-alföldi régió fotosabb jellemzői A Dél-alföldi régió az ország déli, délkeleti részé terül el, magába foglalva Bács-Kisku, Békés és Csográd megyét. A régió közotja Szeged. Ez a lehatárolt rész az ország legagyobb kiterjedésű régiója, melyek területe km. (az ország összterületéek 9,7%-a).(DAOP). A ésűrűség a régióba a 00-es évbe 7 fő / km volt. Eek következtébe a Dél-duátúli régiót követőe ez a térség számít a második legalacsoyabb ésűrűségű területek hazákba. Az ország éességéek edig 3,4%-a (.35 ezer fő) él itt. (KSH 009) Az Euróai Uió statisztikai hivataláak (Eurostat) 00- be kiadott elemzése alajá az EU 7 régiója közül az egy főre jutó GDP alajá a 0 legszegéyebb Bulgáriába, Legyelországba, Romáiába és Magyarországo található. Ebbe a legutolsó 0 régióba szereel a Dél-Alföld is, három másik hazai régióval együtt. Ez aak is köszöhető, hogy a régiókba található 5 kistérség közül 7 a gazdasági és társadalmi mutatóik alajá az ország 48 leghátráyosabb 06

107 A dél-alföldi régió mezőgazdaságáak szeree és helye a válság előtt és a válság utá kistérsége közé tartozik. Ez a 7: Jáoshalmi, Bácsalmási, Kisteleki, Mórahalmi, Mezőkovácsházi, Sarkadi, Szeghalmi. A Dél-Alföld agyo sokat köszöhet a sokrétű természeti adottságaiak: elsősorba agyo agy előyt jelet a régióak, hogy jó klíma és kitűő miőség talaj található itt. Bács Kisku megyébe is a mezőgazdaságak va fotos szeree, de míg Békésbe a övéytermesztés és az állatteyésztés lett a húzóágazat, addig a régió yugati térségébe megjeleő homokos talaj, és az országos átlaghoz kéest agyobb mértékű asütéses órák száma a szőlő- és más gyümölcs termesztéséek kedvezett és kedvez a mai aig is. Békés megyébe még jeletős erőforrást jelet a termálvíz, amelyre sok város (Gyula, Orosháza) fürdőket éítetett, és az erre kiéített gyógyturizmus jeletős bevételekhez juttatja a megyét, és ez által a régiót is. A régió harmadik megyéjébe viszot ikább az iar domiál az ott megtalálható széhidrogévagyo, vagyis a kőolaj és a földgáz miatt.. Gazdasági világválság A ajaikra is hatással levő es válság a agy gazdasági világválság (99-33) utá a második legjeletősebbkét va számo tartva. Kirobbaásáak voltak közvetle és közvetett okai. Közvetle okak tekithető az, hogy a bakok, főleg jelzálog hitelyújtáskor em voltak elég körültekitőek, és em vizsgálták meg jobba a hitelt kérelmező ayagi hátterét. Modvá, hogy ha em tud az ügyfél fizeti, elveszik az igatlaát, azt értékesítik, és a bak, modjuk, hogy jól jár. Azoba egy idő utá a bakok egyre több igatla tulajdoosai lettek, amelyeket értékesítei szerettek vola. Csakhogy ez által egyre több igatla jelet meg, a már amúgy is elég telített iaco, és eek következtébe az igatlaok árai folyamatosa csökketek. Így kezdtek el lassa csődbe mei az igatlairodák, majd számos olya bak, amely jelzáloghitelezéssel foglalkozott. Így szé lassa válság kezdett kialakuli az USA- belül. Azoba mivel az USA a mostai globalizált világukba közoti szereet tölt be, így az eleite helyi válság gyorsa világválsággá őtte ki magát. Elemzők közvetett okak tekitik éldául a gazdaság felledítése helyett a 008-as amerikai elökválasztás 07

108 Vozár Adrea Tímea kamáyára elköltött regeteg ézt, a külöböző háborúkra elköltött agy összegeket. 3. Dél-Alföld mezőgazdasági helyzete a válság előtt Ugya a mezőgazdasági termelés gazdasági jeletősége fokozatosa csökke, mégis vaak olya régiók, ahol az agrárszektor szeree ma is jeletős. Ilye régió a Dél-alföldi is, hisze itt megfelelő termelési és termőhelyi lehetőségek vaak jele, kitűő miőségű talaj, és klíma található itt, ezért maradhat a mezőgazdaság fotos gazdasági téyezőkét jele, főleg a kisebb teleüléseke. Mégis a mezőgazdaság aráyáak csökkeése a bruttó hozzáadott termékből, mit mide más régióba, itt is megfigyelhető. Mid a égy vizsgált időotba a legmagasabb értékek a Dél-alföldi régióba voltak: míg 995- be az országos átlag több mit kétszeresét, addig 006-ba már közel háromszorosát (,85) termelte meg ez a térség. A Délalföldi térségbe 3,3%-os csökkeés következett be év alatt, ezzel a harmadik jeletősebb változás, osztozva a Közéduátúli, és az Észak-magyarországi régióval. (. táblázat). táblázat (százalék) A mezőgazdaság aráya a bruttó hozzáadott értékből, régiókét Változás Régió között Dél-Alföld 5,0 0,,7,7-3,3 Dél-Duátúl,3 8,6 9,6 9,8 -,5 Észak-Alföld,6 9, 8,5 8,5-4, Nyugat- Duátúl 8,7 4,6 5,5 4,8-3,9 Közé- Duátúl 8, 4, 4,8 4,8-3,3 Észak- Magyarország 7,8 4,4 4,9 4,5-3,3 Közé- Magyarország,5,0 0,8 0,7-0,8 Összese 7, 4, 4,3 4, -3 Forrás: A mezőgazdaság fejlettségéek regioális külöbségei, KSH, 008 A régiók részesedése is változott a rimer szektor által előállított bruttó hozzáadott termékből. Voltak olya régiók, ahol övekedett az érték, de volt ahol csökket. Összességébe 08

109 A dél-alföldi régió mezőgazdaságáak szeree és helye a válság előtt és a válság utá az modható, hogy a változások -,5 és +,4 százalékot között mozogtak. A legagyobb övekedés régiókba következett be: 006-ba az ország mezőgazdaságából származó bruttó hozzáadott értékek egyegyedét állította elő, ami,4 százalékotos övekedést jeletett az 995-ös értékhez kéest. 006-ba a két legrosszabb helyzetbe lévő régió a Közé-, és az Észak-magyarországi volt, ugyais régiókba az ottai részesedéshez kéest közel háromszoros részesedéssel bírt a mezőgazdaság által előállított GDP-ből. (. táblázat). táblázat (százalék) A régiók részesedése az ország mezőgazdasága által előállított GDP-ből Régió Változás (+/-) Dél-Alföld 3,6 5,0,4 Dél-Duátúl 4,4 5,4,0 Észak-Alföld 9, 9,7 0,5 Közé-Duátúl,5,5 0,0 Közé - Magyarország 8,8 8, -0,6 Nyugat-Duátúl,3,5-0,8 Észak-Magyarország 0,3 8,8 -,5 Összese 00,0 00,0 - Forrás: A mezőgazdaság fejlettségéek regioális külöbségei, KSH, Dél-Alföld mezőgazdasági helyzete a válság utá Még 009-es év elejé az egyes gazdasági elemzők, és magyar olitikusok úgy godolták, hogy a gazdasági ézügyi válság em lesz léyegi hatással a magyar mezőgazdaságra. Ezzel a feltevéssel kacsolatba akkori agrármiiszterük, Gráf József úgy yilatkozott: a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeriart más ágazatokál kevésbé ériti a jelelegi gazdasági válság, mert a magyar élelmiszerekek megva a iacuk, és így az ágazatba kevésbé eshet vissza a termelés, és 008 jauár és ovembere között a magyar agrárágazat kivitele 4,6 milliárd eurót tett ki. A behozatal 3, milliárd euróra rúgott. A ozitív szaldója így,6 milliárd euró. 3 Azoba em számoltak egyrészt azzal, hogy sok mezőgazdasági termelőek va hitele, amely a jövedelemtermelő kéességükhöz kéest irracioálisa drága lett a válság következtébe. Másrészt az időjárás 3 htt:// letöltve:

110 Vozár Adrea Tímea viszotagságaival: a 009 és 00-es évek természeti csaásokba bővelkedtek, - vihar, belvíz, árvíz-, amelyek em kedveztek az agrárágazatak. Ezek az okok vezettek oda, hogy a mezőgazdaság is válságba jutott, és az élelmiszerárak jeletős mértékbe megőttek. Ha megvizsgáljuk hazák GDP-ek, és az ehhez hozzájáruló agrárszektorak az alakulását, látható, hogy 008-ig mid kettőek az értékei övekedtek. A válság bekövetkezését követőe viszot midkettő csökkeések idult. A teljes GDP,6 százalékkal csökket 008-hoz viszoyítva. Ehhez kéest viszot a mezőgazdaság hozzáadott értéke agyobb mértékbe, 4,7 százalékkal csökket. (3. táblázat) 3. táblázat A bruttó hozzáadott érték agrárszektor szerit (milliárd forit) Változás (%) Agrárszektor 843,0 878,3 970,0 730,3-4,7 Teljes GDP 3.785, 5.49, 6.753, ,3 -,6 Forrás: Magyar statisztikai évköyv, 009, KSH A magyar agrárszektorba alkalmazásba állók létszámába is bekövetkezett változás: látható, hogy 007-ről 008-ra csökkeés következett be a Közé-magyarországi kivételével mide más régióba. 009-re azoba már ott is csökkeés mutatkozott, ugyaakkor az Észak-magyarországi, és az Északalföldi régiókba létszámövekedés figyelhető meg a válság elleére is. Dél-alföldi régióba a vizsgált évekbe lassú csökkeés figyelhető meg. Ha 007-hez viszoyítjuk a 009-es adatokat, akkor elmodható, hogy egy olya régió va csak, ahol övekedés figyelhető meg: Észak-Alföld (+0 fő) Régiókba viszot elég jeletős mértékű csökkeés következett be (.537 fő), ugyaakkor, ha ezt a többi régió helyzetéhez viszoyítjuk, akkor látható, hogy em itt törtét a legagyobb változás, haem a Közé-magyarországiba. (- 89 fő). Magyarországo edig összességébe 6800 fővel csökket a mezőgazdaságba alkalmazásba állók létszáma (4. táblázat). 0

111 A dél-alföldi régió mezőgazdaságáak szeree és helye a válság előtt és a válság utá 4. táblázat Alkalmazásba állók létszáma az agrárszektorba 007 és 009 között (fő) Régiók Változás 007- hez kéest Közé-Magyarország Közé-Duátúl Nyugat-Duátúl Dél-Duátúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összese Forrás: Területi statisztikai évköyv, Dél-Alföld 007, 008, 009, KSH 5. Jövőbei fejlődési lehetőségek: A KAP kiemelte foglalkozik a mezőgazdaságot éritő geerációs kérdésekkel. Ugyais fotosak tartom megemlítei, hogy az euróai agrártermelőkek csak alig 7 százaléka fiatalabb, mit 35 év. Ugyaakkor több mit 4,5 millió mezőgazdasági termelő fog yugdíjba vouli az elkövetkezedő közel 0 évbe. Ez, viszot ha belegodoluk riasztó szám, aak tükrébe edig főleg, hogy jeleleg Euróába közvetleül 3,6 millió ember dolgozik mezőgazdaságba, vagyis közel egyede hagyá abba a mukát. Ezért viszot agyo fotos, hogy ezt a yugdíjba vouló részt sürgőse ótoli kell, külöbe későbbiekbe komoly godok adódhatak az agrárszektorba, ezáltal az élelmiszer előállításba is. Ezért fotos a fiatalok ösztözése, arra, hogy e csak a szolgáltató szektorba róbáljaak érvéyesüli, haem a rimer ágazatba is. Fotos a vidéket észerűbbé tei, mit amilye most. És ezt szereté az EU is. Úgy godolom, hogy szükség va még a régiókba megtalálható természeti erőforrások védelmére, és ésszerű kitermelésére. És az elmúlt évekbe jeletőse felőrösödtek azok a godolatok, amelyek szerit a vidék és a mezőgazdaság jövője az eergiatermelésbe va. Végre egy kitörési lehetőség lehete, a túltermeléssel és megélhetési válsággal küzdő agráriumból élő társadalmi réteg számára. Sajos azoba a tedeciák azt mutatják, hogy kezdük átesi a ló túlsó oldalára.

112 Vozár Adrea Tímea Sok helye a semmiből őek ki a bioetaol és biodízel elkézelések, azt figyelembe sem véve, hogy az ország adottságai milye korlátokat szabak, vagy azt, hogy a szabályozói köryezetbe milye változásokra, változtatásokra va szükség. Abstract The situatio of agriculture i the South-Easter Regio of Hugary has faced with icreasig disadvatages after the ecoomical crisis. Desite the excellet evirometal coditios, the sigificace ad the share of the agricultural sector has decreased cotiuously. The author highlights the imortace of the use ad exloitatio of the available atural resources i the regio, as well as the icrease of the umber of emloyees i the agricultural sector by offerig discouts ad additioal allowaces. Felhaszált irodalom DAOP Dél-alföldi Oeratív rogram A mezőgazdaság fejlettségéek regioális külöbségei, Közoti Statisztikai Hivatal, 008 Magyar statisztikai évköyv, 009, Közoti Statisztikai Hivatal, Budaest Területi statisztikai évköyv, Dél-Alföld 007, 008, 009, Közoti Statisztikai Hivatal, Budaest htt:// htt:// htt://e.eurostat.ec.euroa.eu

113 Karlovitz Jáos Tibor KARLOVITZ JÁNOS TIBOR OKTATÁSI-KÉPZÉSI MÓDSZEREK HÁTRÁNYOS HELYZETŰ FELNŐTTEK KÖRÉBEN Összefoglaló A statisztikákból világosa kiolvasható, hogy Magyarországo a felőttkézésbe ikább az iskolázottabbak veszek részt: míg a dilomásokak agyjából a %-a vett részt az elmúlt évekbe a felőttkézések valamilye formájába, addig ugyaabba az időszakba a yolc általáos iskolai évfolyam elvégzésével, vagy még ayival sem redelkezők midössze három százaléka. Midez azt jeleti, hogy a magasa kvalifikált szakemberek között több, mit hétszer agyobb a felőtt korú taulók aráya, mit a legalacsoyabb iskolai végzettségűek, illetve végzettséggel em redelkezők körébe. Az adragógiai kutatásokak ugyaakkor kiemelt területe a hátráyos helyzetű rétegek taulás útjá törtéő felemelése, társadalmi beillesztése. Taulmáyom alaját a Miskolci Egyeteme zajló, TÁMOP-4../A- 0//KONV sz. ályázat keretébe végzett mukám adta, amelybe a hátráyos helyzetű felőttek taulási-fejlesztési lehetőségeit vizsgáltam. Kulcsszavak: felőttoktatás, hátráyos helyzetű felőtt, taulási akadályozottság Az alábbiakba megróbálom érzékelteti, hogy meyire kiemelte kell kezelük egy olya réteget, amelyek felzárkóztatása, a mukaerőiacra törtéő elvezetése külöleges jeletőséggel bír (Torgyik, 009). Ők azok a leszakadt, a muka- és legális jövedelemszerzés lehetőségeiből java részt kirekesztődött emberek, akik eddig jobbára segélyekből és alkalmi mukákból tegették saját és családjuk életét, létét. Közülük soka egésze írástudatlaok (aalfabéták), rossz körülméyek között élők, halmozotta hátráyos helyzetűek. Mukához, jövedelemhez, kultúrához juttatásuk mégis az egész 3

114 Oktatási-kézési módszerek hátráyos helyzetű felőttek körébe magyarországi társadalom számára kulcsfotosságú, máskülöbe a szegéység és ami ezzel együtt jár: kiszolgáltatottság, bűözés, leromlott egészségügyi állaotok miatti fertőzések, gyermekszegéység, szegregáció stb. újratermelődik. A taulási-kézési segítségre szoruló hátráyos helyzetű felőtt csoortokat redszerit a következő tulajdoságok jellemzik, illetve a következőkée csoortosíthatók (Cseré Aderma et al. felosztása alajá, 006 módosítva): alacsoy iskolai végzettségűek, szakkézetleek, a mukaerőiaco haszálható szakkéesítéssel em redelkezők, akadályozottak (korábbi szóhaszálattal: fogyatékosok), megváltozott mukakéességűek, tartósa mukaélküliek, 45 éves felüli mukavállalók, ayák, krimializálódott felőttek. Ezt a felosztást ki lehete egészítei továbbiakkal is. Ilyeek lehetek éldául azok, akikek jeletős adósságuk va, amelyek egyetle fedezete utolsó vagyotárgyuk, a lakásuk. Vagy, akikek egésze rosszak a lakáskörülméyeik (ics villay, víz, csatora, vagy ezek díját már em tudják megfizeti: vagyis kicsi arra az esélyük, hogy áolta, mosdotta jelejeek meg oteciális mukahelyükö). Nem szereelek a listá azok a csoortok sem, akikek a lakóhelye gyege ifrastrukturális szívoalú köryezetbe helyezkedik el (éldául azért em tudak eljári dolgozi, mert ics megfelelő, elérhető közösségi közlekedés). Kimaradtak azok is, akikek ayira alacsoy a legális mukavállalásból származó jövedelmük, hogy az az alavető létfetartási cikkek beszerzésére sem elegedő. Magyarországo számuk alajá jelelétük még em ayira feltűő a yugat-euróai társadalmak egyik ige agy szegéyréteg-godja, az eredeti hazájukból, szülőhelyükről, az úgyevezett harmadik világból gazdasági, olitikai, vallási stb. okok miatt meekültek kérdése, sorsa, mukaerő-iaci felkészítésük lehetőségei. A felsorolásból kimaradtak a szevedélybetegek alkoholisták, drogfüggők, 4

115 Karlovitz Jáos Tibor gyógyszer-függők, játékszevedély rabjai stb. is, akik ugyacsak sajátos báásmódot igéyeléek: esetükbe a mukaerőiacra felkészítő kézéseket addiktológiai kezelésekek is kellee kísériük (feltéve, hogy erre ezek az emberek hajladóak, vagyis ki akarak jöi destruktív életállaotukból). Aak elleére, hogy az adragógiai szakirodalom kiemelt helye kezeli a hátráyos helyzetű felőttek iskolai, taulásikézési úto törtéő kitörését (éldául Mayer, 005; Cseré Aderma et al., 006), társadalmi felemelkedését, ugyaakkor ige kevés kokrétumot lehet találi arról, hogya lehete őket előkészítei a taulási, kézési folyamatokra (vö. Bábosik, 006). Már az 990-es évektől elidult egy komoly módszertai muka a felőttek taulását segítő módszertai adatbakok kidolgozására, ám az ezekbe fellelt módszerek ige kevéssé alkalmazhatók a hátráyos, halmozotta hátráyos helyzetű, alacsoy iskolázottságú felőttek körébe. Sőt, mi több: igecsak úgy tűik, a taulásra és kézésre legikább rászorulóak tartott felőtt csoortok számára aligha találuk relevás módszertai gyűjteméyeket. (Ilye módszertai gyűjteméy Magyarországo a Nemzeti Szakkézési és Felőttkézési Itézetbe jelet meg mid yomtatotta, mid edig elektroikusa Szkleár, 006.) Moitorozva a felőttkézési vállalkozások gyakorlati taasztalatait úgy tűik, a meglevő, kidolgozott módszerek korlátozotta alkalmazhatók halmozotta hátráyos helyzetű, alacsoy iskolai végzettségű felőttek körébe. (Hadd tegyük hozzá azt is, hogy az őket oktatók alkalmazott szakmai-módszertai reertoárja szűkösek tekithető, a módszertai adatbázisokba felhalmozott tudásbázist mérsékelte igéybe vevő.) A felőttkéző vállalkozások egyre többször arról számolak be, hogy a legagyobb godot az aalfabéta, illetve fukcioálisa aalfabéta felőttek kézése jeleti. Nehéz megítéli, hogy az alacsoy iskolázottságú felőtt rétegek taulási ehézségeit csak a gyermek- vagy fiatalabb életkorba elmaradt taulásak tulajdoítsuk-e, vagy va-e, lehet-e olya oka is, hogy a (redszerit) eheze élő, élkülöző felőtteket em érdekli a taulás: ők a közvetle ézszerzéssel, a mideai szükségleteik kielégítéséhez szükséges dolgok 5

116 Oktatási-kézési módszerek hátráyos helyzetű felőttek körébe megszerzésével vaak elfoglalva, a mideai túlélésért vívják saját gigászi küzdelmüket. Így a Nemzeti Szakkézési és Felőttkézési Itézet módszertai adatbakjába szerelő kézési módszerek valószíűleg jól alkalmazhatók leéek réteg-secifikusa adatálva, ugyaakkor ez a felőtt-réteg valószíűleg csak azokra az ismeretekre yitott, amelyekkel adott ézkereső tevékeységet a közeli jövőbe (azaz majdem azoal) elvégezhetek. Az szite teljese biztos, hogy a hagyomáyos kézés egyoldalúsága a frotális szervezési módba yújtott taári előadás, taári magyarázat túlsúlya, amely kevésbé hatékoy a megértés szitjéek redszeres elleőrzésébe csak azok esetébe működőkées, akik aak idejé legalább közees szite vették a közoktatási redszerbe elvégzett iskoláikba a taulmáyi akadályokat. Ebbe a társadalmi rétegbe mégis látszik egyfajta változás: szegéységbe, mélyszegéységbe élők gyerekeit egyre gyakrabba láti iskolai, közművelődési iformatikai tereke mozogi. A edagógikum óriási felelőssége, hogya lehete ezeket a gyerekeket az őket közvetleül érdeklő játékok mellett a majdai mukavégzés szemotjából is értékes iformatikaiszámítástechikai ismeretekhez juttati, illetve olya feladatokat adi, amelyek később haszosulak. A teleház-redszer, a közművelődési itézméyek, az iskolák számítógé-állomáyát elsősorba az iskoláskorú korosztályok veszik igéybe, már csak azért is, mert ezek yitva tartása többyire a felőttek mukaidejére esik. A felőtt ember, ha dolgozik akár alkalmi mukát végez, vagy ilyere vár, jobbára csak akkor jut számítógéhez és iteretes hozzáférhetőséghez, ha va a családjába iskoláskorú gyermek, aki igéyli és redszerese haszálja ottho is a számítógéet. A sokféle téyező eredőjekét a felőttek között vaak, akik magas szívoalo kéesek kezeli az IKT-techológiák előyeit. Ők feltehetőe hamarabb veszik észre, hogy saját maguk hol állak a társadalomba, és vajo mit kell teiük aak érdekébe, hogy ökézéssel, átkézéssel, szakma-váltással, külföldi mukavállalással több jövedelemhez jussaak. Így a digitális írástudás ömagába elidítója lehet személyes életek, karrierek felíveléséek de ehhez legalább áramak leie kell a 6

117 Karlovitz Jáos Tibor lakásba, illetve telie kell iteretes hozzáférésre, telefovoalra. Amely réteggel viszot most foglalkozom, ezek sokszor elérhetetleek, megfizethetetleek a számukra. Egyre ikább övekszik a szakadék az IKT-techológiához hozzáférő, azt redszerese haszáló, és az azt igéybe vei em tudók tábora között. Akárhogya is vesszük, szükséges egy bizoyos jövedelemszit ahhoz, hogy valaki birtokosa, és így redszeres haszálója lehesse a techikai eszközökek. Ez a halmozotta hátráyos helyzetű felőttek körébe szite elérhetetle még ha lee is olya rogram, amely számítástechikai eszközökhöz juttatá ezt a réteget, villayáram élkül, alavető létfetartási eszközök hiáyába valószíűleg gyorsa túladáak ezeke a készülékeke. A módszertaok alkalmazhatóságát jeletős mértékbe befolyásolják a felőttkori élethelyzetek. Ilyeek éldául a családi állaot megváltozása, vagy családba törtéő eseméyek bekövetkezése (beléés árkacsolatba, árkacsolat vége, gyermek születése, családtag halála). Ilyeek az idősödéssel együtt járó folyamatok is: a húszas, harmicas évek felfutását követi a stagálás időszaka az életút egyvees-ötvees éveibe, majd a ozíciótartás az ötveesekbe. A mukaerő-iaci szükségletek alakulásával járak együtt a mukahely-váltások, időleges vagy tartós mukaélküli (állásélküli) szakaszok az ember életébe, a mukahelyi hierarchiába elfoglalt, betöltött helyek és fukciók változásai és ezek kultúrája adott társadalmo, illetve mikroköryezete belül. Abstract This study is based o survey i Uiversity of Miskolc o. TÁMOP-4../A-0//KONV, what is a comlex rogram. I this essay I robe to exlai what are the difficulties i learig i adulthood, esecially whe adults are oor ad low educated eole. I show i this study some educatioal methods what are useful i educatio for disadvataged eole. 7

118 Oktatási-kézési módszerek hátráyos helyzetű felőttek körébe Felhaszált irodalom BÁBOSIK Zoltá (006): A evelés és a szakkézés alavető kérdései. I: Beedek Adrás (szerk.): Szakkézés-edagógia. Tyotex Kiadó, Budaest. CSERNÉ ADERMANN Gizella et al. (006): A felőttek foglalkoztathatóságáak övelésére iráyuló komlex kézési modellek, külöös tekitettel a hátráyos helyzetű csoortokra, javaslatok itézkedésekre. Kutatási zárótaulmáy. Felőttkézési kutatási füzetek c. sorozat, 3. Nemzeti Felőttkézési Itézet, Budaest. MAYER József (szerk.) (005): A második esély iskolái. Országos Közoktatási Itézet, Budaest. SZKLENÁR Judit (szerk.) (006): Szakma módszertár. Szakiskolai Fejlesztési Program II. Nemzeti Szakkézési Itézet, Budaest. TORGYIK Judit (009): Az együttműködés lehetőségei a roma gyerekek érdekébe. I: Bábosik Istvá & Torgyik Judit (szerk.): Az iskola szocializációs fukciói. Eötvös József Köyvkiadó, Budaest,

119 Hrabovszki Katali HRABOVSZKI KATALIN A SZERVEZETI TUDÁS ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉ- SEI Összefoglaló Tudásgazdaságba a tudás, mit erőforrás jeleti a cetrális elemet a szervezetek stratégiájába. A tudás értelmezése azoba korátsem homogé. Az egyes iráyzatok mást-mást tartaak a tudás léyegéek. Az iráyzatok eltérek abba is, hogy meyire tartják a tudást meedzselhetőek, milye szereet redelek a felsővezetések. A taulmáy a szervezeti irodalom leggyakrabba hivatkozott három, egymással verseyző, ugyaakkor a tudás értelmezéséhez egymást kiegészítő iráyzatát mutatja be és elemzi. A szervezeti tudás heterogé megközelítései az eltérő diszciliáko (szervezetelméletek, stratégiai meedzsmet, szervezetszociológia, társadalmi atroológia, evolúciós közgazdaságta, kogitív szichológia), aradigmáko alaulak. Az egyes kutatási iráyzatok külöbözek aszerit, hogy: milye elemzési egységet tekiteek kutatásuk tárgyáak a szervezeti, ill. a hozzá illeszkedő tudásstratégiát meyire tartják iráyíthatóak, rogramozhatóak (a stratégiát a stratégiai tervek, rogramok által végrehajtadóak, vagy alulról kialakulóak tartják-e). Stratégiai meedzsmet szemotból a szakirodalom a két iráyzatot a maagemet by desig és a maagemet by commuity kifejezésekkel társítja milye szereet redelek a felsővezetések hogya értelmezik a tudást, mit birtok (ossessio), vagy mit folyamat (kowig) A külöböző diszciliák, aradigmák tudásfelfogásából a következő, a tudást, taulást cetrális elemkét kezelő stratégiai meedzsmet és szervezetelméletek bírak kiemelkedő jeletőséggel: 9

120 A szervezeti tudás elméleti megközelítései stratégiai meedzsmet közotú felfogás evolúcióelméleti felfogás a tudás, taulás társadalmi atroológia alaú szemlélete. Stratégiai meedzsmet közotú felfogás A stratégiai meedzsmet domiás aradigmája az erőforrás alaú elmélet(ek), ill. az ehhez szorosa kacsolódó alavető kometeciákra (Prahalad és Hamel, 990) éülő folyamatelmélet(ek). A stratégiai meedzsmet kutatások a vállalat teljesítméyét a tudatosa megtervezett és végrehajtott vállalati stratégiához kötik. Értelmezésükbe vállalati stratégia szádékolt, valamilye tervezési folyamat eredméye. A stratégia kidolgozása ebbe az értelembe meedzseri feladat. A szervezet felsővezetőiek feladata ezért a jövőkéhez és a külsőbelső köryezethez, a meglévő erőforrásokhoz és a felhalmozott taasztalatokhoz illeszkedő stratégia kidolgozása, ill. a stratégia végrehajtását lehetővé tévő szervezeti forma és az ehhez kacsolódó iráyítási struktúrák kialakítása. Az erőforrás alaú elmélet értelmébe a tudás a vállalat stratégiai erőforrása, ill. a tudást felhalmozását lehetővé tevő szervezeti taulási folyamatok a verseykéesség szemotjából kulcsjeletőségű folyamatok.. Evolúcióelméleti megközelítés Elletétbe a stratégiai meedzsmet iráyzattal az evolúciós szervezetelmélet és a szervezet társadalmi atroológia alaú szemlélete a stratégiát em felülről iráyított tervezési folyamat, haem ikább alulról jövő folyamatok eredméyéek tekiti. Evolúcióselméleti ézőotból a szervezetek túl komlexek ahhoz, hogy előre megtervezett beavatkozások révé, kiszámítható módo a kívát állaotba kerüljeek (Kieser, 995). Az evolúcióelméleti iráyzat sem egyetle elmélet, haem elméletek gyűjtőeve. A Nelso és Witer (98) mukásságá alauló megközelítés a szervezetet a szervezeti rutiokba megtestesült tudástárházak tartja, ahol a szervezeti rutiok azok az ismétlődő tevékeységek, amelyek elősegítik és kotrollálják a szervezet zökkeőmetes működését. A szervezeti rutiok alkotják a szervezeti tudás elemeit, a 0

121 Hrabovszki Katali kometeciákat. Ilye szervezeti kometeciák l. az eljárási iráyelvek, szabadalmak, recetek, termék- és termelési techikák, a termelésiráyítás eljárásai, az éítési tervek, a számítógées rogramok, szervezési tervek, mukaköri leírások, vezetési alaelvek és vállalati filozófiák. (Kieser, 995) A szervezeti tudásbázis a variáció, szelekció (köryezeti kiválasztódás), a megőrzés és rerodukálás folyamatai keresztül alakul. Ebbe az értelembe az iráyzat diamikus, a hagsúlyt a változásra, a taulásra helyezi, de a változást evolúcióelméleti értelmezésbe em a változtatást előidéző személyek szádékai hozzák létre. A szervezeti változások a rutitevékeységek közötti iterakciókból botakozak ki.. A hagyomáyos rutitevékeységek és az új helyzetek közötti kölcsöhatás révé a szervezetek taulak, az új helyzethez való alkalmazkodás sorá megváltozak a rutitevékeységek. A szervezeti rutiok a az éítőtéglái a szervezeti diamikus kéességéek. A meedzsmet iráyíthatja a változásokat a hatékoyabb rutiokak a szervezet más részébe törtéő átteleítésével, a em hatékoy rutitevékeységek kikacsolásával, valamit új rutitevékeységek bevezetésével, de a stratégiai meedzsmet iráyzattal szembe az evolúciós megközelítésbe a meedzserek kogitív szeree em elsődleges. Az elmélet a szervezet tagjai egészéek közös, megosztott kogitív erőfeszítéseire helyezi a hagsúlyt. A taulás társadalmi atroológiai szemotból törtéő megközelítése Lave és Weger (99), valamit Brow és Duguid (99) mukássága yomá terjedt el és vált észerűvé. Az iráyzat azokra a folyamatokra összotosít, amelyek révé a társadalmi iterakciók sorá létrejö és exlicitté válik a tudás. A kutatási iráyzat közéotjába a tudást a ai gyakorlat sorá működtető gyakorlatközösségek állak. A tudás az itererszoális és kollektív kacsolatoko keresztül működik, olya téyezők támogatásával, mit a bizalom, a recirocitás, arratívák, yelv és szocializációs stratégiák. Ez a megközelítés a közösségek és szervezeti kultúrák társadalmi diamikájára éül és a hagsúlyt a csiálva taulásra, aak, taasztalati és útfüggő természetére helyezi.

122 A szervezeti tudás elméleti megközelítései A három megközelítés külöbözősége a tudás eltérő értelmezésé alaul. A ézetek külöbözek abba, Ahogya értelmezik a tudás hordozóját (azt az etitást, amely aktiválja, raktározza, fejleszti a tudást). A stratégiai meedzsmet szemléletébe a kulcsszere a kogitív kéességekkel redelkező egyéé (a stratégiaalkotó meedzsereké). Az evolúciós elmélet fókusza az egyé, ill. az a mód, ahogy az egyéek kogitív tevékeységük sorá kialakítják a kollektív koordiáció mitáit (a rutiokat). Társadalmi atroológiai megközelítésbe a fókusz a gyakorlatközösségeke va. A tudás értelmezésükbe a ai a társadalmi iterakciók révé, a ai mukavégzés sorá jö létre és formálódik. Az elmélet abba a tekitetbe új szemléletet vitt a stratégiai godolkodásba, hogy az irodalom által korábba em éritett csoortokak, a ai mukájukat végző, kollektívát alkot egyéekek (mit a taulás és iováció letéteméyeseiek) redelt kulcsszereet. Külöbözek a taulási mechaizmusok értelmezésébe. A stratégiai meedzsmet megközelítés fókusza az a mód, ahogya a szervezet külöböző szitjei a meedzserek elősegítik és itegrálják a taulási folyamatokat. Az evolúciós elmélet közéotja a két fő taulási mechaizmus: a keresés (searchig) és a kísérletezés (trial ad error), valamit az a mód, ahogy ezek iterakcióba kerülek a meglévő rutiokkal. Végül a tudásatroológiai ézetek szerit a fókusz a erifériáko fellelhető taulási folyamatoko va. A három ézet a szervezeti kometeciákat is eltérő módo értelmezi. Stratégiai meedzsmet értelmezésbe a verseyelőy forrásai a eheze másolható kometeciák, az evolúciós elmélet szerit a kometeciák a hatékoya működő szervezeti rutiokból eredeztethetők, míg tudásatroológiai ézőotból a kometeciák a gyakorlatközösségekbe ágyazottak, a szervezeti tudás a szervezet külöböző otjai létező gyakorlatközösségekbe fellelhető. A gyakorlatközösségek tagjait a közös tevékeység, érdeklődési kör, rojekt kacsolja össze.

123 Hrabovszki Katali Harmadszor a három iráyzat külöbözik egymástól iráyítási (goverace) mechaizmusaikat tekitve. A stratégai meedzsmet szemléletbe a hagsúly a meglévő, az összeolvadásra, felvásárlásra, stratégiai szövetségekre voatkozó dötéseivel a vállalati határokat változtati kées, elsősorba vertikális koordiációs és kotroll eszközöket alkalmazó hierarchiá va. Az evolúciós megközelítésbe a tudásmeedzsmet, ill. az új tudás kifejlesztése és a meglévő tudás kihaszálása közti egyesúly létrejötte a rutiok és a iac szelekciós mechaizmusai közötti kölcsöhatás eredméye. A tudás/taulás társadalmi atroológia ézete szerit a gyakorlatközösségek működése, a szétszórt (distributed), a szervezet külöböző helyei található és külöböző tíusú tudáselemek, valamit a taasztalati és a tudásgeerálás egyéb formáiak összehagolása a feladat. Negyedszer az iráyzatok külöbözek abba is, hogy a taulás és az iováció ösztözésére eltérő módszerekbe godolkodak. A stratégiai meedzsmet szemléletbe a meedzser feladata az ösztözőredszer kidolgozása (bóuszok, em ézügyi ösztözők). Evolúcióelméleti ézőotból az ösztözők a rutiokba ágyazottak. Tudásatroológiai ézőotból defiíciószerűe ics szükség ösztözőkre, a közösséget az általa követett társadalmi ormák tartják össze. A tudás formálása az iráyzatba em jeleik meg exlicit célkét, ha egyáltalá alkalmazak ösztözőket, azok a kultúrá keresztül hatak. Végül az iráyzatok külöbözek abba, ahogya a racioalitást értelmezik. Az első két iráyzat a racioalitás viszoylag magas szitjével számol. A társadalmi atroológiai ézetekbe ezzel szembe a racioalitásak csak gyege szitje értelmezhető. A fet említett külöbségek alajá belátható, hogy a tudásteremtés és meedzsmet három eisztemológiai szemotból eltérő ersektívája em itegrálható egyetle átfogó elméletté, ugyaakkor midhárom léyeges egyedi megközelítését adja a szervezetekbe fellelhető tudásak, 3

124 A szervezeti tudás elméleti megközelítései valamit a tudás- és taulási folyamatokak. Eek alajá a következők rögzíthetők: a szervezet stratégiája és a stratégiai célok elérését támogató tudásstratégia exlicit módo megfogalmazható, de a megvalósított stratégia az alulról kiiduló folyamatok miatt eltérhet a szádékolttól A szervezeti tudás kumulatív és útfüggő, a szervezeti rutiokba maifesztálódó, a szervezeti kometeciáko keresztül oeracioalizálható és megragadható a tudás, mit birtok mellett fotos a tudás cselekvéskét való értelmezése a szervezeti tudás teremtésébe agy szeree va a kulturális szűrőek, valamit a csoortfolyamatokak Abstract I the kowledge ecoomy kowledge is the key resource, the cetral elemet of strategy makig i firms. The isights about kowledge however differ i some resects. The differet schools of thoughts are ot homogeeous i resect of what they cosider the essece of kowledge, to what degree they fid the kowledge to be maageable ad what role they reder to the maagers. The study aalyses the three basic schools of thoughts: the strategic maagemet, the evolutioary ad the social athroology aroach to firms. Felhaszált irodalom Brow, J. S. Duguid, P. (99): Orgaizatioal learig ad commuities-of-ractise: toward a uified view of workig, learig, ad iovatio. Orgaizatio Sciece, Vol., No., February Kieser, A. (995) (szerk.): Szervezetelméletek. Egyetemi jegyzet, BKE Lave, J. Weger, E. (99): Situated learig: Legitimate eriheral articiatio. Cambridge: Cambridge Uiversity Press Prahalad, C. K. Hamel, G. (990): The core cometece of the cororatio. Harvard Busiess Review, 68, 3May-Jue,

125 Micheller Magdola MICHELLER MAGDOLNA PÉLDAKÉP LEHET-E MA EGY PARASZT-POLITIKUS? E sorok írója em számítható Áchim L Adrás rimer kutatói közé 4. Ugyaakkor, mit társadalomtörtéettel, eveléstörtéettel foglalkozó főiskolai taár, aki emcsak kutat, haem több évtizede oktatja is a felsőoktatásba tauló ifjakat (jeleleg főleg itézméyi kommuikátor és adragógia szako) úgy ítélte meg, hogy a feti kérdést érdemes feltei, megválaszolására kísérletet tei. Az Áchim L. Adrás tiszteletére szervezedő koferecia terve több éve érlelődött. A kivitelezés hatékoysága érdekébe mit más esetbe is szervező bizottság jött létre 5. Eek tagjakét már számos fellegzős terv és kivihetetle álom taúi és esetekét terjegős, éha sértő viták résztvevői lehettük. Többe amellett érveltük, hogy Áchim L. A. emléke, tevékeysége azt kívája a mai utódoktól, hogy e csak az évek óta megszokott módo, stílusba, etá még ugyaazo előadókkal emlékezzük. Ily módo kizárjuk, de legalább is em kacsoljuk be az újabba e témával (vagy e témával is) foglalkozó tudós taárokat és azok taítváyait. Pedig valaha maga Ady Edre írta, hogy üeeli csak oly módo szabad, 4 Jele közleméy az Áchim emlékülése (0. május 6., Békéscsaba, Városháza) elhagzott korreferátum szerkesztett változata. 5 Áchim L. Adrás élete, tevékeysége hullámzó módo ugya-, de több évtizede a kutatók, szociográfusok, törtéészek, irodalomtörtéészek) érdeklődési körébe va. Nevezetese a fotosabbak véltekből: a) Békéscsaba törtéelmi és kulturális moográfiája. Főszerkesztő: Dr. Koris Géza, városi közigazgatási és kulturtaácsok. Előállította a Kőrösvidék Nyomdája Békéscsabá, 930. b) Erdei Ferec: Magyar város, Akadémiai K., Budaest, 974. c) Hasomás kiadás, bee a közévárosok között Békéscsaba elemzése (66-7. oldal) s a araszt-olgár mezővárosi szereéről írtak ( oldal) d) Féja Géza: Viharsarok (937.), Széirodalmi K., Budaest, 980. E kötet dolgozta fel elsőkét Áchim L. Adrás agrárszocializmusát, életét, kofliktusait ( old.), melyért a szerzőt az első megjeletést követőe 5 hóai fogházra ítélték. e) Molár M. Eszter: Áchim L. Adrás emlékezete (Áchim L. Adrás az irodalomba) Mezőgazdasági K., Budaest 997. (külööse az Áchim L. Adrás és Bajcsy Zsiliszky Edre szereéek összevetése taulságos!, 4-4. old.) f) Vádor Adrea: Főhajtás Áchim emléke előtt, Á.L.A. születéséek 40. évfordulójá. Csabai Mérleg, 00. árilis 7., 3. oldal. 5

126 Példaké lehet-e ma egy araszt-olitikus? hogy ugya az öregek legyeek ott a domb-aljá, de a dombo az ifjak legyeek 6. Végül az a realitás győzött, hogy az emlékkoferecia Békéscsabá, a Városházá legye, s az előadók közé egedjeek be a SZIE (Szet Istvá Egyetem) Gazdasági Karáról is korrefereseket, s a meghívottak körébe vojuk be az adott kar hallgatóit is. A hallgatók (a már említett kommuikátor FSZ (felsőfokú szakkézés) keretbe taulókra szervezőkét is számíthattuk, örömükre. Közülük került ki a koferecia szite mide eseméyét megörökítő ige szakszerű fotós is, Urbacsok Győző személyébe. A hallgatók másik csoortja adragógia szakos, akik ée a művelődéstörtéet kollokviumhoz tudták felhaszáli legfrissebb ismereteiket Áchim L. Adrásról és a 00 évvel ezelőtti magyar társadalomtörtéetről. A kofereciát megelőző félévzáró kozultáció azo taári kérdésre, hogy mit kell, mit lehet arról tudi, ki volt Áchim L Adrás? 7 a kortüetek megfelelőe az egyik készséges hallgató azt felelte, máris rákattitok, taárő. S valóba yomba olvasta a mobilo megjeleő iformációt: arasztolitikus a 0. század elejé. Hogy Békéscsaba országgyűlési kéviselőjekét került a arlametbe, hogy a csabai módos arasztságot ártba szervezte, hogy a legedák szerit baráti viszoyba került Ady Edrével, s hogy mideze törekvésével az életével fizetett ötve évese miderről em szólt a hallgató, mert ezt em hozta, s láe em értelmezte az oly gyorsa elérhető iteret. A araszt-olitikus fogalom értelmezését hallgatóik bár érdeklődéssel, ugyaakkor mégis erős fetartással fogadták. Először is számukra a araszt kifejezés túlzotta leegyszerűsítve a kézetlet, a faragatlat, - mai szleggel élve a bukót jeleti. E sorok írója, ki maga is (s így yilvá ősei is) araszt családból származik, em azoosul(hat) hallgatói véleméyével, helyette ikább Erdei Ferec véleméyét idézi. Erdei azt írta a Parasztok c. mukája bevezetőjébe, hogy 6 Ady Edre: Üe a dombo I: Ady Edre összes versei.. kötet, Széirodalmi K., B old. 7 Jele közleméy az Áchim emlékülése (0. május 6., Békéscsaba, Városháza) elhagzott korreferátum szerkesztett változata. 6

127 Micheller Magdola gyűlöli a arasztsorsot, de tiszteli az embert, aki araszt. Majd még hozzátette, hogy ez egy araszt-ország, s em szabad arasztak maradi 8 Ezt a godolatot erősítette két (talá) legagyobb magyar költők is. Petőfi azt modatja a falu szélé yáját terelgető juhász-bojtárral, hogy Kukorica Jacsi a becsületes evem, egy kicsit arasztos, de é em szégyelem 9. S talá midyája tudjuk idézi, hogy e távoli álmokba megjeleő huszárok közé vágyik. Juhász helyett huszár, katoa szerete lei. Aray Jáos Toldiját (aki egyébkét emesi származású, em is a ór éből való!) úgy kérdezi a falu átyargaló katoák aracsoka, hogy hé, araszt, melyik út megye itt Budára? 30. E megközelítések azt dokumetálják, hogy egésze a 0. század második feléig a araszt a társadalmi szerkezet legalsó foká élt, jogilag, emberileg, életmód szerit is elkülöítve, kirekesztve. Még a közelmúltba elhuyt volt köztársasági elökük sem haszálta származására tekitve a araszt kifejezést. Azt modta, felmeői földművesek voltak. Nyilvá ezzel csak azt kíváta jelezi, miből éltek az ősei, s em azt, hogya. Áchim L. Adráshoz visszatérve tehát a araszt jelző ma csak ehézséget, a lehetetle megváltoztatására szóló kísérletet, lázadást jelet a mai huszoévesekek. Egy ilye élda edig em hogy em vozó, haem egyeese taszító, amibe már belefogi sem érdemes. Ki akar ma forradalmi folyamat részese, etá aak vezetője lei? A mai világ em is ezt közvetíti. Ma főleg a globalizáció közvetítése yomá jól kell éli, ézesek kell lei, hogy midet megvehess. Hogy ersze eze, vagy csak ez-e a boldogság, azt számos godolkodó vitatja. Talá még azt is hozzátehetjük, hogy meghatározható olitikai áramlatok (s ersze azok olitikusai is!) Veres Péter valamikori tételeihez is hasolíthatóa ébe, emzetbe godolkodak. Több évtized taasztalatai, a redszerváltást követő éveké is, azoba agyo kevés éldakét idézhető, etá követhető 8 Erdei Ferec: Parasztok. Akadémiai K., (938) Petőfi Sádor: Jáos vitéz. I: Petőfi Sádor összes költeméyei, Széirodalmi K., Budaest, old. az idézett godolat. 30 Aray Jáos: Toldi. I: Aray Jáos összes költeméyei. kötet, Széirodalmi K., Budaest, 978., 04. oldal. az idézett modat. 7

128 Példaké lehet-e ma egy araszt-olitikus? olitikust mutattak fel. A megélhetési olitikus lett a mita, aki elsősorba a kacsolati tőkéből 3 éítkezik, s főleg a maga és családja (esetleg szűkebb baráti köre) számára kívá jólétet teremtei. A ma főiskolásai, egyetemistái e sorok írója által is helyeselhetőe többségükbe em akarak ilye olitikusok se lei. Aki mégis, azt a társai émi irigységgel vegyes távolságtartással követik. A fetiekbe leírtakat részbe összegezve, tehát sem arasztak, sem olitikusak lei em vozó élda ma Magyarországo. Ebből értelemszerűe az is következik, hogy Áchim L. Adrás araszt-olitikus akkor sem lee éldaké, ha ismerék életét, tevékeységét a fiatalok. Hogy ez ics így, abba elsősorba em a taítváyok a hibásak. Ha a törtéelem taár, a hoismereti kör, az országos és a helyi média többet szól, beszél egy-egy törtéeti személyiségről, az eredméy is ozitívabb lehet. E tevékeységbe éldául Békéscsabá is többet teheték, ha egy lehetséges Áchim L. Adrás emlékbizottság (több érdekelt bizottsági taggal) a Tessedik Sámuel vagy a Harrucker Jáos György térségi szereéhez hasolóa Áchim éldáját is felhaszálá a PR mukába. E folyamatba, e sorok írója külö is értelmezé, hogy Áchim emcsak szlovák módos araszt volt, a Nas Adriskó, haem az L. (Licker) arra utal, hogy felvidéki ősei között émet ajkúak is voltak. No meg természetese az is üzeet lehete, hogy az ée elkészült magyar arlametbe választott országgyűlési kéviselőkét ékes magyarsággal szóokolt. Nem tudjuk, igaz-e hogy belovagolt a mai Fiume étterméek agytermébe, hogy valóba fogadta-e ugyaott Ady Edrét, hogy valóba húszezer ember met-e a koorsóját követve az evagélikus agytemlom elé? De azt tudjuk, hogy Áchim Liker Adrásról többet kellee tuduk, taítauk. Megérdemelé, megérdemelék. 3 Szalai Erzsébet: Az elitek átváltozása Új Madátum K., B.,

129 Velkey Gábor VELKEY GÁBOR DILEMMÁK ÉS ALTERNATÍVÁK AZ ALAPFOKÚ OKTATÁS SZERVEZÉSÉBEN Najaikba az ország a külöböző agy állami ellátóredszerek reformkéyszerétől hagos. Az elmúlt évek közolitikai vitái olya társadalomolitikai alakérdések körül forogtak, mit az állam szereéek és feladataiak újragodolása, a agy állami ellátóredszerek (egészségügy, oktatás, szociálolitika) fetarthatósága, az állami ellátásokat, szolgáltatásokat szervező és egyúttal a helyi közszolgáltatásokért is felelős ökormáyzati redszer súlyos működési zavarai, továbbá az egyre szélesebb körbe jellemző és bizoyos térségekbe már kezelhetetle kofliktusokat okozó társadalmi, területi külöbségek. Az elmúlt két évtizedbe az oktatási redszert a folyamatos változtatgatás jellemezte, az ebből is következő álladósuló bizoytalaság megszütetése jogos igéye mide éritettek, sőt mára már az egyszeri radikális átalakítás elfogadtatása is kisebb kofliktust jelet, mit a módosítgatásokkal 3 redre előidézett újabb és újabb roblémák kezeléséből, illetve a redszer működését alajaiba meghatározó fiaszírozás yilvávaló tarthatatlaságából következő fokozódó bizoytalaság. Abba, hogy a közfiaszírozott itézméyes oktatás hogya biztosítja az elvárt szolgáltatásokat 33, az itézméyes működtetés összetett szabályredszeréek és a közfiaszírozás techikájáak va dötő szeree. Taulmáyom az e kérdéssel kacsolatos dilemmák és a közolitika szitjé felmerült szabályozási ötletek rövid jelzésszerű áttekitését célozza. A emzetközi gyakorlat alajá az alaellátás szervezéséek két érdembe eltérő modellje külöböztethető meg; 3 A közoktatási tv évi elfogadása utá 996-ba, 999-be és 003-ba egy-egy érdemi, szite a teljes redszert éritő módosítás törtét, ezt követőe edig 009-ig évete legalább egy alkalommal fiomították, alakították a szabályokat. A csúcsot 009. és 00. jeleti az éve belüli legalább háromégy módosítással. 33 A közfiaszírozott itézméyes szolgáltatással kacsolatos jogos elvárásokat, máskét fogalmazva aak legfotosabb társadalmi feladatait (fukcióit) szerzők sora (Halász, Forray Kozma, Balázs, Zsolai, Sáska, Magyari Beck) róbálta többyire külöböző megközelítés révé meghatározi. E szerzők mukáit is részletese áttekitve (Velkey 0) úgy vélem szakmai koszezus is jellemzi a következő legfotosabb fukciók elkülöítését: korszerű ismeretek elsajátítása, az egyé kéességeiek kiteljesítése, szociális kometeciák kialakítása, esélyegyelőség biztosítása, a társadalmi kohézió erősítése és a kézés redszerszitű beágyazottságáak elősegítése. 9

130 Dilemmák és alteratívák az alafokú oktatás szervezésébe az állam által, tehát közotosított hatáskörbe yújtott és szervezett szolgáltatás, illetve decetralizált, a helyi társadalom által vállalt, felügyelt és szervezett szolgáltatás. A kotietális Euróára ikább a közotosított modell jellemző, a trasz-atlati és skadiáv térségbe edig a helyi közösség felelősségi körébe tartozó szolgáltatásszervezés (Sáska 006). A két modell értelemszerűe összefügg az adott térség államalakulataiak törtéetével, tradicioális szereével, felelősségi redszerével, a területi közigazgatás és területi autoómia törtéeti alakulásával. Bár jeleleg is a tiszta modellek a jellemzőbbek, előfordulak átmeeti formációk is. A közvetle állami szolgáltatás-szervezés modellje szerit a közoktatási szolgáltatások biztosítása és fiaszírozása közvetleül az állam 34 feladata, amit az általa fetartott és a közoti költségvetésből fiaszírozott állami itézméyredszerrel old meg. Ebbe az esetbe az ellátást yújtó itézméyek az állam tulajdoába vaak, az itézméyek iráyítását az állam hierarchikus szervezeti redszerébe illeszkedő takerületi iráyító és felügyelő egységek fogják át, melyek felügyelete a végrehajtó hatalom (állam) feladata. Az itézméyek szakmai mukáját iráyító vezető és a szakmai szolgáltatást yújtó személyzet szité az állam alkalmazottja, továbbá az állam egységese határozza meg a szolgáltatás tartalmi követelméyeit, amit mide itézméybe igyekszik azoos szívoalo biztosítai. A redszer feléítéséek logikus következméye, hogy mide éritett igéybe veheti az állam által yújtott szolgáltatást, és értelemszerűe abba az itézméybe, ahol számára a legkéyelmesebb, vagyis logikusa a lakóhelye közelébe. Az egységes szolgáltatás és garatált szívoal értelmetleé teszi az itézméyválasztást, amit azoba em tiltaak. E modellbe az állam em az egyes államolgárok oktatásához járul hozzá, haem fetartja és fiaszírozza az állami itézméyredszert. Nem kötelező e szolgáltatás igéybevétele, de ha más szolgáltatót választ valaki, fizetie kell a szolgáltatásért. Az itézméyredszerre, aak területi struktúrájára, az egyes itézméyek 34 Szövetségi redszerbe feléülő államalakulat esetébe az egyes szövetségi államok, vagy tartomáyok hatáskörébe is tartozhatak e feladatok. 30

131 Velkey Gábor méretére, a felvehető gyermekek, illetve az idítható osztályok számára voatkozó dötéseket az állam hozza. E redszer jellemző sajátossága még, hogy az oktatási itézméyek szite kizárólag oktatással foglalkozak, vagyis em végezek egyéb szociális tevékeységet (a modelle belüli e kérdésbe figyelhetők meg a legagyobb eltérések), általába em biztosítják a gyermekek étkeztetését és aközbei ellátását, felügyeletét sem. A decetralizált, helyi társadalmi felelősségi körbe szervezett oktatási szolgáltatás modellje szerit a közoti állam csuá keretszabályokat fogalmaz meg, ami országos szite garatálja a szolgáltatás egységességét. A részletszabályok megfogalmazása, az itézméyek fetartása, fiaszírozása a helyi társadalom hatáskörébe tartozik. Eze belül két lehetséges gyakorlatról beszélhetük, az egyikbe a em közotosított dötések többségét helyi (teleülési), a másikba itézméyi szite hozzák meg (Balázs Palotás 006). Midkét esetbe jellemző azoba, hogy a fiaszírozás alaját a helyi bevételek, többyire helyi adók adják. A decetralizált modellbe az adóbevételek helyi és közoti szit közötti megosztása a feladatok elosztását követi. Vagyis e modellbe az állam rögzíti a kötelező garatált ellátás szitjét, de az eek fiaszírozásához szükséges forrásokat em gyűjti a közoti szitre, haem közvetleül a szolgáltatás yújtásáért felelős szite egedi beszedi. A területi külöbségek kezelését többek között ée a kiegyelített szívoalú szolgáltatásyújtás garatálása miatt a jövedelmek területi újraelosztásával oldják meg. Az egy területi egysége belüli azoos szívoalú szolgáltatás biztosítása edig a helyi társadalom szerveiek feladata. A kiegyelített területi szolgáltatás és az egyes területi egységek közötti jövedelemkiegyelítés közel azoos agyságú, komakt egységkét értelmezhető területi lehatárolást kívá. A redszer logikájából következik, hogy az állami keretszabályok figyelembevételével megalkotott helyi részletszabályok a területi egység mide szolgáltatójára voatkozak. A társadalmi szemot e részletszabályokba jeleik meg, a szakmai elvárásokat edig az ökormáyzat szakigazgatási szerve közvetíti. E redszer is az itézméyi szolgáltatás mide éritett számára törtéő biztosítására éül, amit em kötelező igéybe vei, ám aki az utóbbit választja, helyt is áll 3

132 Dilemmák és alteratívák az alafokú oktatás szervezésébe (fizet) a szolgáltatásért. A szabad itézméyválasztás kihagsúlyozása e logikába is értelmetle. Az itézméyekre általába komlex szolgáltatás yújtása jellemző, vagyis e redszer iskolái az oktatás mellett többyire szociális, közművelődési, közösségi, sort és egyéb szabadidős tevékeységeket is végezek. Azo redszerek esetébe, ahol az itézméyi hatáskörök fotosak, sem e sorolt szolgáltatások vállalásáak kérdésébe, haem a feladat kokrét végrehajtásába (edagógiai rogram) jeleek meg a külöbségek. A közotosított és a decetralizált modellre egyarát jellemző az iskolaszék működtetése, amely a szolgáltatás szerelőiek (taulók, taárok, fetartó, helyi közösség) egyfajta érdekegyeztető, összehagoló fóruma. Léyegébe ez a szerv teremti meg a társadalmasítás itézméyesített formáját (Velkey 00). A hazai oktatási redszer a redszerváltás előtt egyértelműe a közotosított, a redszerváltás utá edig a helyi társadalmi hatáskörbe szervezett oktatási modell jellemzőihez áll közelebb, ez utóbbi belül edig az itézméyi szite hozott dötések domiaciájával jellemezhető országok közé tartozik (Balázs Palotás 006), amit em mellesleg kiüresít a ajaikra már szite kezelhetetleé váló forráshiáy (Varga 008). A hazai redszer diszfukciói a tiszta modellek felől közelítve még szembetűőbbek. Midez aak következméye, hogy egyrészt a modellváltás em szerves folyamat eredméyekét következett be, másrészt az új modell bevezetése em törtét következetese, harmadrészt edig a redszer túlzott decetralizációja (Balázs 005) és a fiaszírozást szolgáló források folyamatos visszaesése (Velkey 004) amit tovább erősítettek az érdekeltségi és hatásköri zavarok óriási belső egyelőtleségeket, a szolgáltatás szegmetálódását és az elitizmus erősödését eredméyezte (Hricsoviyi-Józsa 0, Kertesi-Kézdi 004, Imre 005, Ladáyi 009, Havas-Liskó 006). A modellek vázlatos áttekitése azt is köye beláthatóvá teszi, hogy a hazai redszerek a tiszta modellek iráyába törtéő módosítása érdemi, az oktatási redszere is túlmutató változtatásokat igéyel. Az utóbbi évekbe a szakirodalom és a közolitikai szitjé is érzékelhető jeleség, hogy a hátráyos helyzetű, leszakadó 3

133 Velkey Gábor térségek szolgáltatásaiak elégtelesége, a hatalmas szívoalbeli külöbségek és a gyorsuló szegregáció osztalgiát ébreszt az állami szolgáltatásszervezés irát. Ez a osztalgia az újraállamosítás iráyába hat, abba azoba, hogy meddig terjedje, mit és hogya éritse az államosítás többféle többyire kiforrottak, vagy részletese kidolgozottak eheze evezhető elgodolás fogalmazódott, fogalmazódik meg. Az egyik gyakorta emlegetett elkézelés a bérköltségek teljes állami átvállalásába godolkodik, miközbe a fizikai ifrastruktúra fetartását továbbra is az ökormáyzatok kezelésébe tartaá. Ezzel azoba egy sor evides robléma em oldóda meg: ilye a kisebb osztálylétszámokkal redelkező, fajlagos költségeit tekitve léyegese drágább szolgáltatások kérdése, a fizikai ifrastruktúrába megfigyelhető hatalmas külöbségek, továbbá az, hogy a rosszabb állaotú, em megfelelőe felszerelt itézméyek azoko a teleüléseke találhatók, ahol emhogy fejlesztésre, de karbatartásra, állagmegóvásra sics elegedő forrás. Eze túl a szolgáltatás két szerelő révé törtéő biztosítása álladó hatásköri vitákat, feszültségeket eredméyeze. Az állam szereéek erősítése felvetődött a legroblémásabb ellátási területekre szorítkozva, vagyis kizárólag a hátráyos helyzetű térségek, teleülések voatkozásába. A javaslat ebbe az esetbe is regeteg roblémát vet fel: Lehetetle korrektül meghatározi, hogy mely teleülések, mely itézméyek iráyába yíljo meg ez a lehetőség. A többlet állami támogatás előteremtése költségvetési forrásokat igéyel, az em biztosítható sem az ökormáyzati redszer, sem az oktatás terhére, hisze a változtatással az állam elismeri, hogy az éritett fetartók em redelkezek elegedő forrással a fetartói hozzájárulás előteremtéséhez. A változtatás em kezelé az itézméyi szolgáltatás súlyos hiáyosságait a bölcsődei, óvodai, gyermekvédelmi ellátásokba, vagy a edagógiai szolgáltatásokba, továbbá em kezelé a em hátráyos helyzetű térségekbe is jele lévő szegregációs jeleségeket, illetve az egy teleülése belül megfigyelhető léyeges szívoalbeli eltéréseket. Ráadásul a javaslat emcsak em segíti, haem megakadályozza az ellátás területi összehagolását ott, ahol a logikailag egy egy- 33

134 Dilemmák és alteratívák az alafokú oktatás szervezésébe ségbe (körzeti ellátás) tartozó területe az állam által átvett szolgáltatás mellett megmarad az ökormáyzati fetartás. A területi összehagolásak az a hatékoyságot és szívoalat javító evides következméye sérül akkor is, amikor redszer teljes államosítása mellett a teleülések döthetek az ellátás megtartásáról. A jobb ézügyi helyzetű városok, megyei jogú városok esetébe ezzel a város és vidéke egységes, összehagolt ellátásszervezése válik lehetetleé (eél a többcélú társulás modellje is itegráltabba kezelte a roblémát). Az általáos iskolai ellátás közvetle állami szolgáltatássá változtatása korrekt módo csuá a teljes itézméyredszer és szolgáltatás állami kezelésbe vételével oldható meg. Ez a bürokratikus szabályozás miatt talá hatékoyabb szolgáltatásszervezést jelethete, ám a kiegyelített, midekiek azoos szívoalo biztosított ellátások bizoyosa léyegese több forrást igéyeléek, mit amit a ormatíváko keresztül az állam és fetartói hozzájáruláskét az ökormáyzatok ma erre a célra fordítaak. Eze túl létre kellee hozi az iráyítás új hierarchikus területi szerveit, redezi kellee az itézméyek komlex szolgáltatásait (szociális, oktatási, közösségi), azok szétválogatását és elkülöített támogatását (ami újabb forrásokat igéyel), továbbá kérdésessé (fizetőssé) váláak azok a többletszolgáltatások, melyeket a helyi társadalom tagjai számára yújthat az itézméy akár személyzetével, akár csak az ifrastruktúra révé. A jelelegi hazai redszer tartalmilag léyegese közelebb áll a decetralizált modellhez, ugyaakkor aak tiszta bevezetése a hazai ökormáyzati redszer (feladatellátás, fiaszírozás) érdemi reformját kíváá, amiek megalaozott, az éritettekkel is leegyeztetett átalakítása a sikeres emzetközi gyakorlat alajá legalább égy-hat évet igéyele (a hatalmi erővel kikéyszerített gyors változtatásokat többyire visszaredeződés követi, vagy em érik el azt a szitet, ami érdemi előreléést eredméyeze (Pálé, 008). Megítélésem szerit egyértelműe ebbe az iráyba kellee továbbléi, méghozzá úgy, hogy a megtett itézkedések illeszkedjeek az ökormáyzati redszer hosszabb időtáv alatt végrehajtható reformjához, és összehagolhatók legyeek az aak eredméyekét létrejövő új struktúrákkal. 34

135 Velkey Gábor Felhaszált irodalom Balázs É. 005: Közoktatás és regioális fejlődés. Országos Közoktatási Itézet, Budaest. Balázs É., Palotás Z. 006: A közoktatás iráyítása. I: Jeletés a magyar közoktatásról 006 (szerk. Halász G., Laert J.) Országos Közoktatási Itézet, Budaest, Havas G., Liskó I. 006: Óvodától a szakmáig. Oktatáskutató Itézet, Új Madátum Kiadó, Budaest. Hricsoviyi J, Józsa K. 0: A családi háttér szeree az óvoda-iskola átmeet szelekciós mechaizmusába. Iskolakultúra 6-7. Budaest, Imre A. 005: A felekezeti iskolák jellemzői a statisztikai adatok tükrébe. Educatio Kertesi G., Kézdi G. 004: Általáos iskolai szegregáció. Okok és következméyek. Budaesti Corvius Egyetem, MTA KTI, Budaesti Mukagazdaságtai Füzetek 7. Ladáyi J. 009: A burkolt szelekciótól a yílt diszkrimiációig. Párbeszéd a vidékért. MTA Törtéettudomáyi Itézet, MTA társadalomkutató Itézet, Budaest. Pálé K. I. 008: Helyi kormáyzás Magyarországo. Dialóg Camus Kiadó, Budaest Pécs. Sáska G. 006: Euróa oktatásügye, ahogy a Kárát-medecéből látszik. Iskolakultúra Varga J. 008: Az iskolaügy itézméyredszere, fiaszírozása. I: Zöld köyv a magyar közoktatás megújításáért. (szerk. Fazekas K., Köllő J., Varga J.) ECOSTAT, Budaest, Velkey G. 00: Az oktatás hazai redszere, működési zavarai és megújításáak iráyai (A szakkézési hozzájárulás és a szakkézési alarész felhaszálásáak területi és strukturális jellemzői, a szabályozás változásáak következméyei és továbbfejlesztéséek javasolt iráyai) Foglalkoztatást elősegítő mukaügyi kutatások (OFA Kutatási évköyv 5.) OFA, Budaest, Velkey G. 0: A (szak)kézés hazai redszere, működési zavarai és megújítása (PhD értekezés, kézirat). 35

136 Virágé Horváth Erzsébet VIRÁGNÉ HORVÁTH ERZSÉBET INTERKULTURÁLIS KAPCSOLATOK A HATÁR MENTÉN Összefoglaló A magyar-romá határo átyúló iterkulturális együttműködést az Euróai Uió Euróai Regioális Fejlesztési Alajáak a támogatása tette lehetővé. Az oktatási itézméyek együttműködése a határo átyúló régió általáos és közéiskolai edagógus közösségeiek a szakmai-módszertai megújító kézésébe, a metális állaot kometeciáiak az iteraktivásába, a edagógus idetitás erősítésébe testesült meg. A dolgozat e tevékeység megvalósulásáak összefoglalására vállalkozik. A Szet Istvá Egyetem Pedagógiai Kara (Szarvas) arterségi megállaodást kötött a Partiumi Keresztéy Egyetem Bölcsészettudomáyi Karával (Nagyvárad) egy határo átyúló együttműködési ályázati rojekt megvalósítására. A ályázat a Határmeti edagógus közösségek iterkulturális kometeciáiak az erősítése címmel az Euróai Uió Euróai Regioális Fejlesztési Alajáak a támogatásával valósult meg. Az volt a céluk, hogy a határo átyúló emberi és szakmai kacsolatok keretébe új tíusú kulturális diskurzust teremtsük, hogy a tudástartalmak traszfer működtetését, iovációját, új kézési és fejlesztési formákat valósítsuk meg; hogy a fejlesztésbe, iovációba alulértékelt térségek edagógusaiak szakmai idetitása, metális állaota, megküzdési stratégiái erősödjeek, hogy az oktatási szféra térségi erői aktivizálódjaak. Az Euróai Uió Regioális Fejlesztési Alajáak a Két ország, egy cél, közös siker! szlogeje új térségi godolkodás üzeete. A közös szükségletek és érdekek felismerése segített 36

137 Iterkulturális kacsolatok a határ meté abba, hogy az euróai erifériák kulturális felzárkózása a multikulturális térségi hagyomáyokat megújítsa, hogy a magyar és a romá oktatási itézméyek iovációját hatékoyabbá tegye. A ályázati rojekt a 009. ovember. és 00. október 3. közti időszakba valósult meg. A rojekt yitókofereciájára 009. december 5-é került sor, Nagyvárado, 5 magyarországi és 55 romáiai résztvevővel. A redezvéy emzetközi kofereciakeretbe valósult meg. Rerezetálta a magyar-romá határo átyúló jelleget, a határo átyúló új tíusú kulturális regioalitás szellemiségét, a edagógus humá erőforrás fejlesztéséek magyar-romá együttműködése alauló közös kocecióját. A koferecia résztvevői Békés és Bihar megye olitikai, társadalmi, oktatási és kulturális szervezeteiek vezetői, iráyítói és edagógusai voltak; a régió társadalmi, etikai és kulturális jeleléte az iter- és multikulturalitás szellemiségét fejezte ki. A rojekt zárókofereciájára 00. október 5-é került sor, amelyre a Szet Istvá Egyetem és a Partiumi Keresztéy Egyetem vezetői mellett (rektorok, kacellár, dékáok) jele volt Tőkés László, a PKE elöke, az Euróai Parlamet alelöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elöke, továbbá a megyei és városi vezetők (megyei ökormáyzat alelöke, olgármester, a Pedagógusház igazgatója); a VÁTI budaesti és békéscsabai kéviselői, továbbá a kézési közotok (iskolák) vezetői, a szakiráyítás szakemberei és a rogramba részt vevő edagógusközösségek kéviselői. A szakmai-módszertai kézési rogram megvalósítására 6 kézési közotot (Orosháza, Békés, Méhkerék Gyula, ill. Nagyszalota, Nagyszalota Nagyvárad Bihardiószeg, Nagyvárad) szerveztük A kézés résztvevői magyarországi és romáiai edagógusok vegyes csoortjaiból kerültek ki. A kézési és egyúttal iformációs közotok (bázisiskolák) alkalmasak voltak az iterkulturalitás szakmai, módszertai, gyakorlati és kulturális modulokkal törtéő demostrálására. A megvalósult mukaformák alkalmazkodtak az iterkulturalitás szelleméhez. E formák a kölcsöösség, az 37

138 Virágé Horváth Erzsébet itererszoalitás humá légkörébe valósultak meg (előadás, worksho, rezetáció, bemutatás, bemutató órák, gyakorlati tere foglalkozásai, kozultáció, taasztalatcsere, rojekt és kooeratív módszerek demostrálása, kulturális rogramok, oktatási-evelési itézméyek látogatása stb.). A kézések rogramja számos alavető és aktuális szakmai kérdést dolgozott fel. Ezek közül kiemelt értékek és eredméyek véljük az újgeerációs módszertaok elméleti és gyakorlati bemutatását, a edagógus és edagógiai kometeciák elemzését, a edagógus idetitás kérdéseit, az itegrált és ikluzív evelés éldáit; valamit a kézési közotok iter- és multikulturális tevékeységéek a megismerését. A hozzáadott multilikációs hatás és érték az a személyes és itézméyszitű kacsolat, amely a jelelévők között létrejött (iskolák együttműködése; közös ályázati rojekt, szakmai és kulturális verseyek stb.). Az előbbi egy aos kézésbe összese 8 magyarországi és 6 romáiai (546) edagógus vett részt. Eredméyek tartjuk a kézési, az iformációs közotok létrehozását, a humá edagógiai erőforrás szakmai-módszertai kometeciáiak a fejlesztését, a tudástartalmak traszfer működtetését, azaz a szakmai és kulturális felzárkózás elősegítését. A határmeti edagógusértelmiség személyi, szakmai, metális és iterkulturális kometeciáiak az erősítésére és fejlesztésére szerveztük 3 aos itezív rogramot 4 kézési közotba (Békés, Szeghalom, Kétegyháza, Nagyvárad). A három szekcióba zajló rogram a művészetteráiák (biblio- vagy irodalomteráia; kézőművészeti-zeeteráia) és szichoteráiák eszközeivel valósult meg, esetekét összese fővel oly módo, hogy a szekciókba midig vegyes csoortok ( fő magyar és 5 fő romá) dolgoztak, illetve mide csoort, a 3 a alatt, mide teráiás és tréig foglalkozáso részt vett. Sajátos sziergia hatásak miősíthetők az eltérő szakmai, kulturális, metalitásbeli, idetitásbeli kodíciók; életviteli és szociális taasztalatok, melyek az egyéi és csoortteráiák sorá felszíre kerültek. A kétyelvűség külö értéket kölcsöözött a mukáak, ugyais itt 38

139 Iterkulturális kacsolatok a határ meté botakozhatott ki valójába, a yelvi kultúra szitjé is, az iterkulturalitás, az egymás fordítása, továbbá az a szemléletbeli másság, amely mit hozzáadott érték vált külö iovációs mozzaattá midkét fél számára. A biblioteráiával a személyi kometeciák; a szichoteráiával a edagógus és edagógiai kometeciák; a kézőművészeti teráiával az ökifejezés és a kreativitás fejlesztése és erősítése valósult meg iterkulturális tartalommal és formával. A fejlesztés mukaformái az adott célcsoorthoz és a kitűzött célokhoz igazodtak. Jellemző voásak miősíthető az életszerű és gyakorlati szituációkba és kotextusokba megvalósuló tevékeység, az azoosulások kifejezése külöböző magá- és társadalmi szereekbe; az emberi és szakmai differeciák, kofliktusok és frusztrációk meg- és feloldása, kezelése. A határmetiség kotextusa em mit idegeszerűség, haem mit kihívást jelető másság kaott értelmet egyrészt, másrészt sajátos módo artikulálta a hasolóság és az azoosság tudatát. A multikulturalitás taasztalataik szerit emcsak elválaszthat, de össze is köthet szakmai-társadalmi és kulturális közösségeket. Ez a felismerés számukra is léyeges eredméyértékek miősíthető. A teráia- és tréigsorozat az egész személyiségre gyakorolt komlex hatást: az itellektuális, kommuikációs, emocioális, metális szférák aktivizálásába töltött be meghatározó szereet, illetve összességébe az iterkulturális kometecia fejlesztését és erősítését, a edagógus idetitás stabilizálását szolgálta. A célcsoortok szereét a határmeti régiók hátráyos helyzetűek tekithető edagógus közösségei töltötték be. A fejlesztésbe, iovációba alulértékelt edagógiai szakmai közösségekek, az esélyegyelőtleségekek; a többemzetiségű és etikumú terület sajátosságaiból fakadó kofliktushelyzetek értelmezése és kezelése valósult meg. Az értékek cseréje, iterkulturális dialógus folytatása, a közös iováció határo átyúló értékké vált. Céluk volt a szakmai, a kulturális, a metális és az egziszteciális traumák kezelése a sok tekitetbe margiális helyzetű határmeti kulturális régióba. Az adott oktatási itézméyek új tíusú kulturális együttműködése iterkulturális 39

140 Virágé Horváth Erzsébet diskurzus folytatását, a tudástartalmak traszfer és részbe itézméyesült működését, a kölcsöös iovációt, az iter- és multikulturális értékek cseréjét, új miőségű idetitások formálódását tette lehetővé. Segítette az euróai harmoizáció kibotakozását, a határmetiségre jellemző seciális hátráyok leküzdését. A ályázati rojekt hozzáadott értékei és eredméyei az elméleti és gyakorlati tudás megújításába; az idetitás, a metális állaot és szemlélet motiválásába; a szakmai, a szociális, az iterkulturális kommuikációs kometeciák határo átyúló, együttműködése alauló fejlesztésébe; a szakmai és egyéi kihívásokak való megfelelés erősítésébe összegezhetők. Multilikátor hatáskét értékeljük a határo átyúló térségi godolkodás és szemlélet formálását, a szerzett tudás- és személyiségkometeciák hatásáak a kisugárzását l. kutatásba, továbbkézésbe, szakmai kofereciák szervezésébe, a Határmeti Pedagógusok Iterkulturális Közotjáak a működésébe. A rojekt megvalósítása hozzájárult az élethosszig tartó taulás megvalósításáak a rogramjaihoz, a muka változó világához való alkalmazkodáshoz is. Az iterkulturalitás olya szükségszerűség, amely a szakmai, a szociális, a metális és a kommuikációs kometeciák korszerű értelmezésébe yeri el értelmét, és tölti be küldetését. Az oktatási szférá túlmutató, a társadalmi, kulturális és kommuikációs euróai harmoizációs törekvések alaja. Abstract Hugaria-Romaia cross-border itercultural cooeratio has bee redered ossible by the suort of the EU s Euroea Regioal Develomet Fud. The joit teder of the Faculty of Educatio (Szarvas) of Szet Istvá Uiversity ad Partium Christia Uiversity (Oradea) was imlemeted i 00. The roject aimed at stregtheig the itercultural cometeces of educators commuities alog the border. The cooeratio of the two istitutios was embodied by reewig rofessioal ad methodological traiig of the cross-border regio's rimary ad 40

141 Iterkulturális kacsolatok a határ meté secodary school teacher commuities, imrovig their metal outlook ad stregtheig their idetity as teachers. The aer udertakes to summarize the imlemetatio of these activities.. melléklet A kézés és teráia illaatkéei Békés_iklúzió.jg Békés_módszerta.jg Mukába az iklúzió/itegráció szekció Békése Nagyszalota_család.jg Újgeerációs módszerek feldolgozása Békése Nagyszalota_közélet.jg Családi evelés és agresszió Nagyszalota Orosháza_megyitó.jg Közéletiségre evelés fórum Nagyszalota Szeghalom_biblioteráia.j g Szakmai a Orosháza Biblioteráia szekció Szeghalom 4

142 Videréa Viktória VIDERÉNA VIKTÓRIA EGY DÉL-ALFÖLDI TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK ELEMZÉSE A BEVÉTELEK SZERKEZETE ALAPJÁN Összefoglaló Egy hátráyos helyzetű kisteleülése komoly erőfeszítéseket kell tei egy oktatási itézméy zökkeőmetes működéséért. A legtöbb kis teleülés közoktatási itézméye álladó fiaszírozási roblémákkal küzd. A ormatív támogatás viszoylag alacsoy és ics elegedő saját tőkéje. Ilyekor az eladósodás elle metőövkét szolgálhat egy elyert ályázat. A Kós Károly Általáos Iskola agy hagsúlyt fektet az Euróai Uiós források megszerzésére. Próbál miél agyobb támogatási itezitású ályázatokat megcélozi, így örészre csak alig vagy egyáltalá em lesz szüksége Összességébe elmodható, hogy a közoktatási itézméyek tevékeységi körébe egyre agyobb szereet ka a ályázati aktivitás. Kulcsszavak: ályázati aktivitás, közoktatási itézméy, kisteleülés, oktatásfiaszírozás Bevezetés A mai tudásalaú társadalom korszakába a tudás megszerzése mideajaik kulcsfotosságú részévé vált, ám eek eléréséhez elegedhetetle a magas szívoalú oktatás. A közoktatási itézméyek feladata, hogy a diákok megfelelő kézést kahassaak. Az iskolák gyakra még az alavető szükségleteket is csak ehéz ayagi körülméyek között tudják előteremtei. Az álladó fiaszírozási roblémák hosszú távo a taítás szívoaláak erőteljes csökkeéséhez vezethetek. A megfelelő szívoal eléréséhez em elegedő csuá az állami támogatás. A közoktatási itézméyek teljes éves költségvetéséhez szükséges összeg jeletős részét a fetartó 4

143 Egy dél-alföldi teleülés általáos iskolájáak elemzése a bevételek szerkezete alajá szervekek kell fiaszíroziuk saját forrásból vagy céltámogatásokból. Dolgozatomba bemutatom a ályázati tevékeység fotosságát, jellegzetességeit egy kis Csográd megyei teleülés általáos iskolája éldájá keresztül. Elemzésre kerül a zsombói Kós Károly Általáos Iskola 009. évi bevételeiek alakulása, továbbá megvizsgálom az itézméy forrásszerző tevékeységét, külöös tekitettel a 009-es év sikeres ályázataira. A vizsgált itézméy része a Zsombó- Csólyosálos Községek Általáos Iskolája, Óvodája, Alafokú Művészetoktatási Itézméye társulásak, de az elemzésbe csak az általáos iskolát éritő adatok szereelek.. Itézméyi gazdálkodás és a 009. évi itézméyi bevételek 008. július 3-től Zsombó és Csólyosálos Községek Ökormáyzatáak Kéviselő-testületei együttműködésével létrehozták a Zsombó - Csólyosálos Községek Általáos Iskolája, Óvodája, Alafokú Művészetoktatási Itézméyét. Gazdálkodási jogkörét tekitve részbe öállóa gazdálkodó, előiráyzatai felett teljes jogkörrel redelkező költségvetési szerv, amelyek ézügyi gazdasági feladatait a Zsombó Község Polgármesteri Hivatala látja el. 35 Mivel csak részbe gazdálkodik öállóa, az itézméy összes bevétele először a helyi ökormáyzathoz folyik be, majd rajta keresztül jut el az adott tagitézméyhez. Az általáos iskola éves költségvetéséek bevételi oldala meghaladja a 0 millió Foritot. Ez az összeg több mit kétharmad részbe az állami, orma szeriti támogatásból áll. Az ökormáyzati hozzájárulás itezitása az államihoz kéest alacsoyabb, midössze 3% (. ábra/a diagram). 35 Zsombó Csólyosálos Községek Általáos Iskolája, Óvodája, Alafokú Művészetoktatási Itézméy Alaító Okirata, 009. október. ajától hatályos módosítása 43

144 Videréa Viktória. ábra (A, B diagram): 009. évi összes bevétel és azo belül az Ökormáyzat yújtotta források eloszlása Összes bevétel eloszlása 76685,883; 68% 36073; 3% Ökormáyzati támogatás Normatív támogatás Kós Károly Általáos Iskola Ökormáyzati bevételei (ezer Ft) 850; % 7905; 5% Működési bevételek Támogatásértékű bevételek Véglegese átvett ézeszközök 635,676; 46% Forrás: Zsombó Község Ökormáyzatáak 009. évi költségvetése végrehajtásáak értékelése, 3. számú melléklete alajá Nyilvávaló, hogy miél agyobb összegű állami támogatást ka az iskola, aál kisebb mértékű hozzájárulással kell ezt a helyi ökormáyzatak kiegészíteie. Összességébe ez a majdem 77 millió Foritos éves ormatív támogatás más Csográd megyei általáos iskolákhoz kées elég alacsoy. Ellebe ha az aráyokat ézzük maximálisa elégedettek lehetük, hogy ez a ormatíva még így is több mit a kétszerese az ökormáyzat által yújtott támogatásak... Állami ormatív bevételek Általáosa a ormatív támogatás egy összegbe érkezik meg az ökormáyzatokhoz, majd a helyi vezetés hatáskörébe tartozik a külöféle itézméyek között létszám illetve feladat mutatók alajá szétosztai azt. Fotos hagsúlyozi azoba, hogy az egyes hozzájárulások körét, mértékét, igéybe vételét az ökormáyzat költségvetési terve szabályozza. 44

145 Egy dél-alföldi teleülés általáos iskolájáak elemzése a bevételek szerkezete alajá Az iskola teljes taulólétszámát, csak az alahozzájárulásál és az itézméyi társulás támogatásáál veszik figyelembe. 009-be 58 diák tault az általáos iskolába, akikre összese majdem 48 millió Forit jutott csak az alatámogatásból. Ha ezt az összeget személyekre lebotjuk, akkor diákokét az iskola körülbelül 85 ezer Foritot ka évete, ami havi átlagba 5.44 Foritot tesz ki. Ez bizoy em túl magas összeg, de további kiegészítésekkel már lehet vele gazdálkodi. Jeletős godot okoz a evelési oktatási itézméyek működéséek fiaszírozásáál, hogy az állami hozzájárulás redszere folyamatosa átalakítás alatt áll, s eek hatására, illetve a csökkeő gyermeklétszámból eredőe a teleülés általáos iskolája egyre kevesebb evelési oktatási célú ormatívához jut. Ez azt voja maga utá, hogy az ökormáyzatak a saját bevételeiből egyre erőteljesebbe kell támogatia az iskolát, ami egy hátráyos helyzetű kisteleülés eseté ugyacsak ehéz feladat... Ökormáyzati támogatások Az ökormáyzati bevétel redkívül megosztott. Az ökormáyzati támogatások forrásait részbe a közoti költségvetésből biztosított ézeszközök, részbe az ökormáyzatok saját bevételei alkotják. A véglegese átvett ézeszközök csak ige kis részt, alig %-ot (850 ezer Ft) teszek ki az összese ezer Foritból. A működési és a támogatásértékű bevételek aráya szite egyforma. Midössze 6 %-kal több ez utóbbi, ami 587 ezer Foritos eltérést jelet (. ábra/b diagram). A saját bevételek és az ökormáyzati fiaszírozás aráyát jeletőse befolyásolják az itézméyi ályázatok, melyek egyegy tevékeység elidítását segítik. Ellebe ha ics utákövető ályázat, amiből a már elidított oktatási és kézési tevékeység tovább folytatható lee, akkor a ályázatokba vállalt fetartási időszak fiaszírozása az ökormáyzat költségvetését terheli. Az ökormáyzati forrás csökkeését a 009. évbe megyert két agy összegű ályázat okozta, amelyek egyszeri, em ismétlődő bevételek. 45

146 Videréa Viktória. Pályázati tevékeység Elmodható, hogy Zsombó az adott körülméyek miatt átfogó fejlesztés csak ályázati ézeszközből valósítható meg. 009-be a Kós Károly Általáos Iskola több ályázatba is részt vett, amelyből számos még most is folyamatba va. Ilye éldául az Oktatási Közalaítváy Diákökormáyzati támogatása, több euróai uiós ályázat és éháy emzetközi rojekt is. A regeteg ályázat és rojekt közül a vizsgált évbe midössze három ályázatból jött be ézösszeg, közülük kettő euróai uiós, egy edig egy kisebb drogreveziós ályázat volt. Ha megvizsgáljuk, hogy a támogatásértékű bevételek között ez a 3 ályázat hogya oszlik meg, akkor megfigyelhető, hogy a uiós ályázat va legagyobb mértékbe jele. A már korábba is említett támogatás értékű bevételek összege majdem eléri a 8 millió Foritot. Eek 5%-át a Hefo kometes oktatást segítő ályázat adja, ami összegszerűe több mit 9 millió Forit. %-os részvételi aráyával a Támo ifrastruktúrafejlesztő rojektje a második körülbelül 4 millió Forittal, ami az elyert rész 0%-a. Midkét uiós támogatás további részét 0-ig folyósítják. A támogatásértékű bevételekél a legkisebb részt a már említett dorgreveciós ályázat foglalja el 58 ezer Forittal (%). További 3-3% -os részvételi aráyal va jele az iskolatej rogram és az egyéb hozzájárulások. Ez utóbbi a kistérségi társulásak köszöhetőe befolyt összeg (. ábra). Forrás: Zsombó Község Ökormáyzatáak 009. évi költségvetése végrehajtásáak értékelése, 0. számú melléklete alajá 46

147 Egy dél-alföldi teleülés általáos iskolájáak elemzése a bevételek szerkezete alajá Fotosságuk miatt a továbbiakba bővebbe is kifejtek éháy fotosabb elyert ályázatot... Humáerőforrás-fejlesztési Oeratív Program 004 és 006 között az Euróai Uió Strukturális Ala felhaszálására idította el Magyarország a Nemzeti Fejlesztési Tervet. Az NFT fő célja, hogy csökketse a jövedelemkülöbségeket az uió átlagához kéest. A terv részekét lehetett ályázi a Humáerőforrás-fejlesztés Oeratív Programba euróai uiós és hazai rojektekkel. A támogatás teljes költségvetése 750 millió euró volt Magyarország 009-be a Humáerőforrás-fejlesztés oeratív rogram keretei belül több, mit 3,5 milliárd Forit támogatást kaott. A Dél-Alföldi régió ebből körülbelül 400 millió Forittal részesült. 009-be az egész élete át tartó tauláshoz és az alkalmazkodókéesség előmozdításához a Dél-Alföldi régió éháy oktatási itézméye (43 db) 340 millió Foritos támogatáshoz jutott. Közülük a Csográd megyei itézméyek az összegek több mit a felét katák meg. Eek a legfőbb oka az, hogy Csográd megyébe a yertes itézméyek száma magasabb, mit a másik két megyébe összese. Tehát 009- be a Dél-alföldö a rogramba részt vevő iskolákra átlagosa majdem 8-8 millió Forit jutott oktatásfejlesztésre (3. ábra). Forrás: htt://teir.vati.hu 47

148 Videréa Viktória... Már együtt vagyuk kometesek rogram A Humáerőforrás-fejlesztés Oeratív Program Már együtt vagyuk kometesek címe hirdette meg ályáztatást. A zsombói és a csólyosálosi iskola közöse igéyelte és yerte el a támogatást, amelyek összege, mit említettem meghaladja a 9 millió Foritot. A támogatási itezitás mértéke 00%-os, öerőt em igéyel. A ályázat előfiaszírozott, az eddig felhaszált részéből többek között taköyveket, mukafüzeteket, szemléltetőtáblákat, szoftvereket és taórá kívüli digitális tartalomhoz való hozzáférést segítő eszközöket vásároltak, ami agyba segítette az iskola felszereltségéek javulását. A vásárolt javak összessége elősegíti az oktatásfejlesztést az általáos iskolába hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megfelelő miőségű és szitű oktatásba részesülhesseek... Társadalmi Megújulás Oeratív Program Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretei belüli rogram költségvetése több mit 4 milliárd euró. Fiaszírozásáak forrását az Euróai Szociális Alao keresztül 85%-ba az Euróai Uió biztosítja, 5%-ba edig a kacsolódó hazai források kéezik. 009-be Magyarország a TÁMOP által majdem 50 milliárd Forithoz juthatott hozzá, amely révé a Dél-Alföldi régió midössze 9%-kal, azaz 4 milliárd Forittal lett gazdagabb. A TÁMOP 9 rioritási beavatkozáso keresztül valósul meg. A harmadik rioritási tegelybe a miőségi oktatás és hozzáférés biztosítása midekiek szité a kometecia alaú oktatást szorgalmazó ályázatok szereelek, amelyre az uió a költségvetés legagyobb részét, %-t haszálta fel. Szereet ka még a közoktatási redszer hatékoyságáak fokozása, az esélyegyelőség főkét a romákál illetve a halmozotta hátráyos helyzetű taulókál és az iterkulturális oktatás is. A miőségi oktatás érdekébe 009-be a Dél-Alföldö a 96 darab ályázó itézméy közel 6,5 milliárd Foritot yert meg. Megoszlásába itt is az összeg legagyobb része Csográd megyébe folyt be, de a,5 milliárd Forit alig 38%-a dél-alföldi értékek. A yertes ályázatok utá a dél-alföldi régióból a 48

149 Egy dél-alföldi teleülés általáos iskolájáak elemzése a bevételek szerkezete alajá résztvevő oktatási itézméyek több milliós agyságredű támogatásokhoz jutottak (4. ábra). Forrás: htt://teir.vati.hu... Hárma kooeráluk rojekt A Kós Károly Általáos Iskola a TÁMOP 3. keretei belül ályázta meg a Hárma kooeráluk címe kiírt ályázatot. A rogram célja az ifrastruktúra fejlesztése, a edagógustovábbkézés és a kometecia alaú oktatást segítő eszközök beszerzése. A több mit 38 millió Foritot Zsombó Csólyosálos Községek Általáos Iskolája, Óvodája, Alafokú Művészetoktatási Itézméye igéyelte meg, amelyből a Kós Károly Általáos Iskola majdem millió Forit értékbe részesült. Szité előfiaszírozott és öerőt em igéyel. A 009. december 3-ig felhaszált összeg ezer Forit volt. A femaradó összeget az iskola 00. december 3-ig volt köteles felhaszáli. A vizsgálatom lezárásáig beszerzett tárgyak: 4 db DVD lejátszó, 8 db DVD felvevő, 9 db edrive, 6 db hordozható CD-s rádiós magó, 6 db szíes televízió, db yomtató és 9 db taári Notebook. Ez is jeletős eszközgyaraodást hozott. Az előzőekbe felsorolt javak az itézméy korszerű techika felszereltségéhez járulak hozzá, amelyek az alaszitű oktatás miőségé agyot javítaak. 49

150 Videréa Viktória Összefoglalás Zsombó egy halmozotta hátráyos helyzetű kis teleülés, amely komoly erőfeszítéseket tesz itézméyei- többek között iskolája - zökkeőmetes működéséért, folyamatos fejlesztéséért. A bemutatott három ályázat sorá beszerzésre került javak összessége elegedhetetle a miőségi, szívoalas oktatáshoz. Ha az itézméyek saját forrásból kellett vola a beszerzéseket megoldai, akkor valószíűleg csak a legfotosabbakra lett vola ayagi keret vagy még azokra sem. Tudjuk, hogy a legtöbb közoktatási itézméy álladó fiaszírozási roblémákkal küzd. Hatváyozotta igaz ez az olya itézméyekre, amelyek kis teleüléseke működek, mit éldául Zsombó is. A ormatív támogatások viszoylag alacsoyak és az iskolákak ics elegedő saját tőkéje. A Kós Károly Általáos Iskola az egyik legjobb élda arra, hogy ilyekor az eladósodás vagy az ayagi leusztulás elle egy-egy agyobb összegű elyert ályázat metőövkét szolgálhat. Az iskola tevékeységi körébe elegedhetetle és egyre fotosabb a ályázási aktivitás. Az itézméy megtault ályázi, a vezetés felismerte az ebbe rejlő forrásszerzési lehetőséget. Az iskola ályázati tevékeységéről elmodható, hogy a ályázatok agy része 00 %-os támogatási itezitású. Ez azért raktikus, mert az ökormáyzatak egyáltalá icse vagy csak miimális saját forrásra va szüksége a megvalósításhoz. Összességébe megállaítható hogy ajaikba a fejlesztések és felújítások legjobb eszköze egy kis teleülés oktatási itézméyébe a folyamatos ályázati tevékeység. Abstract A disadvataged small commuities must strive to smooth oeratio of a educatioal istitutio. Most of the small villages ublic schools steady fudig roblems. The er caita fudig is relatively low ad there are ot eough ow recourses as well. I such a situatio to wi roject teders might be the meas avoid the debt. The aalyzed Kós Károly Primary School laces great emhasis o the acquisitio of EU fuds, tryig to target the higher-itesity alicatios, i such case the istitutio does ot eed ay ow resources or oly a few. 50

151 Egy dél-alföldi teleülés általáos iskolájáak elemzése a bevételek szerkezete alajá Overall, i the activities of the ublic educatio istitutios the alicatio activity lays a growig role. Keywords: alicatio activity, educatioal istitutios, small muicialities, educatio fudig Felhaszált irodalom Csermák Judit, Költségvetési szervek gazdálkodási tevékeységéek elemzése, Perfekt ZRT. 004 Zsombó-Csólyosálos Községek Általáos Iskolája, Óvodája, Alafokú Művészetoktatási Itézméye Alaító Okirata, Hatályos: 009, október. atól, Zsombó 009 Zsombó Község Ökormáyzatáak 009.évi költségvetés végrehajtásáak általáos értékelése htt:// htt://teir.vati.hu htt://zsombo.hu htt://ksh.hu 5

152 Vadlik Jáosé VANDLIK JÁNOSNÉ CSALÁDFAKUTATÁS, CSALÁDTÖRTÉNETEK AZ INTERNETEN Bevezetés A családfakutatás eredméyei sok területe felhaszálhatók. Általába rokoság, rokosági fok, emesi származás, emzetiségi-vallási hova tartozás megállaítása a cél. Örökösödési-vagyojogi ereskedés is lehet az okok között. Nevezetes személyek származásáak, utódáak bemutatása, birtok- vagy helytörtéet feltárása, orvos-geetikai vizsgálat, érajzi kutatás, vagy egyszerűe csak a családi múlt iráti érdeklődés is állhat a közéotba. Kulcsszavak: családtörtéet, helytörtéet, iformatika, adatbázis, Iteret, köyvtár, levéltár, digitalizálás, oktatás,. Családfakutatás A törtéelem segédtudomáyai közé tartozó családfakutatást külöböző szabado letölthető és terjeszthető szoftverek segítik. 36 Közülük válogatva megköyíthető és gyorsabbá tehető mukák sorá összegyűlt ayagok redszerezése és szemléletessé tétele. Az említett szoftverek közé tartozak éldául: Legacy, Great Family, GeoPro, WiFamily, Agelog Tree, WiAhe, grafikus felületű családfakészítő rogramok. Profi családfakutató irodák foglalkozak azokak a megbízókak az ügyeivel, kik hobbi szite sem tudak időt fordítai családfájuk kutatására, viszot valamilye (magáéleti vagy hivatalos) okból szükségük va a rokosági fokok felkutatására, családfa összeállítására. Felsoroláskét éháy magyar iroda az Iterete találhatóak közül: 36 <htt://csaladfa-szoftver.la.hu/> [0. október 3.] 5

153 Családfakutatás, családtörtéetek az iterete Family Tree 37 Nemzetközi Örököskutató Iroda Gyökerek Ősfakutató Cetrum 38 Scheillig Geealógiai Iroda Duai Sváb, ill. magyarországi émet családfakutatás 39 Galut Családtörtéeti Kutató és Szolgáltató Kft. 40 Számtala, amatőr családfakutató saját családját bemutató oldalt létezik, a htt://magyarcsaladok.freeweb.hu/age.htm segítségükre lehet az eligazodásba.. Családkutató szoftverek összehasolítása A szoftverek elemzéséél az a szemot vezetett, hogy magyar yelve kezelhető rogramok közötti összehasolítást tudjak végezi és a felület grafikus legye. Programozási yelvbe járatos (kokréta a diamikus weboldalakat előállító Perl szkritek ismerete) érdeklődők részére ideális lehet az olie családfa létrehozása 4.. GeoPro szoftver bemutatása Aak elleére, hogy magyar yelve is kezelhető szoftvereket kerestem, ez a szoftver bekerült az összehasolítások közé. yelvet lehet a rogramhoz teleítei: agol, fracia, sayol, émet, olasz, legyel, ortugál, orosz, arab, kíai, jaá, stb. A GeoPro 4 agol yelvű rogram haszálatával fel- és lemeő rokoaik "struktúráját" ábrázolhatjuk. A rogram kezelése viszoylag egyszerű, a kezdeti léések megtaulásához agy segítséget jelet a beéített varázsló. A GeoPro érdekessége, hogy a családfába kéeket és iteret likeket is elhelyezhetük. A GeoPro GEDCOM és HTML formátum kovertálása is kées. 37 Family Tree Családfa Kft. <htt:// [0. október 3.] 38 Gyökerek Ősfakutató Cetrum. <htt:// [0. október 3.] 39 Scheilig Geealógiai Iroda. Duai sváb, ill. magyarországi émet családfakutatás <htt://scheilig.hu/> [0. október 3.] 40. Galut Családtörtéeti Kutató és Szolgáltató Kft. weblaja <htt://galut.hu> [0. október 3.] 4 Olie családfa készítése. Bodo Ferec Holaja <htt:// október 3.] 4 GeoPro családfaszerkesztő: <htt:// [0. október 3.] 53

154 Vadlik Jáosé A GEDCOM 43 (GEealogical Data Commuicatio: geealógiai adatok rögzítése, exortálása, imortálása) a családfa adatbázisok egyik legelterjedtebb szabváya, amely lehetővé teszi az egyes rogramok közötti adatcserét.. WiFamily szoftver Magyar yelvű változatba is haszálható szoftver. A rogram agyo felhaszálóbarát, szíes, grafikus felületű, köye kezelhető: ősfát, leszármazási táblát, kombiált családfát is kées megjeleítei. A WiFamily GEDCOM adatok imortálására és exortálására is kées. Az adatbázisokra jellemző adatlekérdezési, összehasolítási, atár, adatküldési, metési és statisztikai fukciókkal redelkező, összetett mukafolyamatokra kées rofi szoftvert ismerhetük meg. Természetese a családfához kéeket is hozzáadhatuk, azokat szerkeszthetjük és weblaot hozhatuk létre, aak mide összetevőjével. A agyméretű, boyolult családfák összeállításához ideális alkalmazás. Szemléltetésül a rogram alkotói törtéelmi személyiségek családfáit tették elérhetővé. 3. Családi Emlékezet Program A Nemzeti Emlékezet Program keretébe idították útjára a Családi Emlékezet rogram szoftvert, melyek segítségével családfát lehet rajzoli, így a családok törtéetét össze lehet kacsoli a emzeti törtéelem taköyvekből ismert eseméyeivel. Az Oktatási Miisztérium külööse fotosak tartotta, hogy bővítse a közoktatásba azokat az ismereteket, amelyek a hagyomáyok őrzését, a családtörtéettel kacsolatos iformatikai és törtéelemtudást gyaraítják. A szoftver egy webszerverről futó alkalmazás, amelyet az Iterete lehet eléri: htt://csaladfa.emlekezet.hu Csak regisztrációt követőe lehet haszálatba vei. Adatoko kívül dokumetumokat, kéeket is fel lehet töltei. 50 Mbyte áll redelkezésre, de agyobb tárhelyet is lehet igéyeli. 43 The GEDCOM Stadard Release5.5 <htt://homeages.rootsweb.com/~mcbride/gedcom/55gctoc.htm> [[0. október 3.] 44 WiFamily szoftver. <htt:// [0. október 3.] 54

155 Családfakutatás, családtörtéetek az iterete A bevitt személyes adatok csak a felhaszáló hozzájárulásával kezelhetők. (Lásd: adatvédelmi yilatkozat a holao.) Az Oktatási Miisztérium és a Magyar Országos Levéltár közötti megállaodás alajá a az üzemeltetést és a karbatartást a levéltár végzi. A rogram haszálata biztoságos, csakis jelszó megadásával lehet megtekitei vagy módosítai a bevitt adatokat. A külső támadások elle tűzfal véd, az iformációk kezelését levéltári admiisztrátorok végzik. 4. Adatbázisok 45 bemutatása A legígéretesebb adatbázisokak a saját kutatásom szemotjából a Hugaria Jewish Roots, az agol yelvű Family Search és a magyar RadixIdex bizoyult, a családomról redelkezésre álló adatok alajá sajos em találtam teljes egyezést. Az adatbázisok közé soroltam a kutatható levéltárak jegyzékét és az iteretes ortálokat is (a teljesség igéye élkül), a Nete kutatók kéességükek és érdeklődésükek megfelelőe válogathatak a magyar és idege yelvű oldalak között. Kutatható levéltárak: Balovitz László Müller Veroika (szerk.): Magyarország Levéltárai. Budaest-Szeged 996. Iteretes változat ISBN Magyar Elektroikus Köyvtár 46 Magyar Országos Levéltár adatbázisai: htt:// Iteretes ortálok: htt://csaladfa-szoftver.la.hu/ htt://torteelmicsaladok.la.hu/ htt://geealogia.la.hu/ htt://csalad.la.hu/ htt://terke.la.hu htt:// htt://gortal.hu/ortal/csaladfa/ htt://mek.oszk.hu/0000/0099/0099.htm 45 Siki Zoltá: Adatbáziskezelés és tervezés. Jegyzet Műegyetemi Kiadó 995. BME Felsőgeodéziai Taszék holaja <htt:// [0. október 3.] 46 Blazovich László Müller Veroika (szerk.): Magyarország Levéltárai Budaest-Szeged <htt://mek.oszk.hu/0000/0099/0099.htm> [0. október 3.] 55

156 Vadlik Jáosé 4. RadixIdex RadixIdex=Adatbázisok a családtörtéet és a helytörtéet kutatóiak (Bogárdi Jáos weblaja). 47 Adatbázisából kartográfiai adatokat tudtam yeri. Az adatbázis iarosok és kereskedők évjegyzéke, véleméyem szerit elég hűe tükrözi egy-egy vezetékév előfordulási helyét az Magyarország 89. évi területé. Az ábra a magyarországi szlovákság átteleüléséek egyik jellemzőjét ábrázolja. Az 89-es évbe csak három megyébe látható ez a családév: Bars, Bács-Bodrog és Békés, megyékbe, a szlovákság célzott Alföldre teleítéséek egyik jellemzőjét láthatjuk.. ábra: Keresés eredméye Vadlik vezetékévre RadixIdex adatbázisba 4. KSH Köyvtár Külö megemlíteém a KSH Köyvtára weblaját. Gyűjtőkörükbe jeleleg több mit dokumetum található. Teljességre törekvőe gyűjtik a magyar, válogatva a külföldi statisztikai és demográfiai szakirodalmat. A szerzeméyezésél a statisztika és a demográfia mellett kiemelt fotosságú a közgazdaságtudomáy, a szociológia, a jog, a olitika, valamit az összes tudomáyterület gazdasági és statisztikai voatkozású irodalma. Ige fotos szolgáltatásuk kutatók számára Magyarország helységévtárai digitalizált változatai. 47 Radixidex. Adatbázisok a családtörtéet és a helytörtéek kutatóiak. <htt:// [0. október 3.] 56

157 Családfakutatás, családtörtéetek az iterete 4.3 Magyarország Helységévtára A helységévtárakat redkívül soka keresik mid kutatási, mid oktatási vagy csak személyes célra. Az első országos hivatalos helységévtár 873-ba jelet meg, és már kevés eredeti éldáya maradt fe. Hasoló a helyzet a későbbi évek éldáyaival is. Ezek az okok tették szükségessé Statisztikai Hivatal által kiadott hivatalos országos helységévtárak digitalizálását. 48 A Helységévtárba saját családfám felállítása előtt a redelkezésre álló dokumetum (házasságlevél) alajá végeztem kereséseket. Összefoglalás Taulmáyomba azt kívátam bemutati, hogya lehet iformatikai szoftverek segítségével megköyítei, kezelhetőbbé és redszerezhetőbbé tei a családfakutatás sorá összegyűlt adataikat. Dokumetumok (ké, ayaköyvi kivoat, házasságlevél, családfa, stb.) rögzítéséhez külöböző szoftverekre lehet szükség. A családfa szoftverek midezt egy kézbe kéesek végrehajtai, egységes szabváy segítségével a gyors adatcsere, illetve az elkészült családfa weblao törtéő közzététele is megvalósulhat. Felhaszált irodalom Amet Ador: Zsebköyv családfa kutatáshoz. Szerző kiadása Budaest, 005. Czeizel Edre: Tudósok, géek, dilemmák. A magyar származású Nobel-díjasok családfaelemzése. Galeus Budaest, 00. Wells, Secer: Az ember útja (Egy geetikai Odüsszeia) Taletum Tudomáyos Köyvtár - Akkord co. Budaest, htt://koyvtar.ksh.hu/idex.h?otio=com_cotet&task=view&id=3&itemid=67 57

158 Leelőssy Aita LEELŐSSY ANITA A MENEKÜLTEK HELYZETE ÉS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON Összefoglaló Taulmáyomba a Magyarországo lévő meekültek helyzetéről és társadalmi megítéléséről írok. Bemutatom, hogy háya érkezek meekültkét Magyarországra és melyek azok az országok ahoa a legtöbbe vádorolak hozzák. Majd kitérek a magyarok meekültekhez való viszoyulására, végül a saját kutatásomból mutatok be éháy részletet, amelybe az egyetemisták meekültekhez való hozzáállását vizsgáltam. Kulcsszavak: meekültek, társadalom, egyetemisták hozzáállása Bevezetés Magyarországo élve, magyar államolgárkét sokszor fel sem tűik az emberekek, hogy voltakée milye egyszerű helyzetbe vaak. Megszületük, és máris magyar államolgárkét veszek yilvátartásba, és élhetjük életüket a békés országba. Nem dúl olgárháború, em vagyuk kitéve üldöztetésekek. A hivatalos iratokál magától értetődőe írjuk be az államolgárság rubrikába azt, hogy magyar. Rutikérdés, teljese egyértelmű, hogy magyar államolgárok vagyuk. Viszot vaak olya emberek, akikek em ilye egyértelmű, hogy mit írjaak be, ekik egésze mást kell beíri a magyar helyett. Ezek az emberek rögös utakat jártak be addig, amíg országukba jutottak, akár ár hétig, vagy akár évekig tartózkodak is áluk. Más-más életutak állak mögöttük, más-más kultúrákat kéviselek, mégis egy közös beük: hogy meekültkét tartózkodak Magyarországo. 58

159 A meekültek helyzete és társadalmi megítélése Magyarországo. Meekültek Magyarországo: hazai tedeciák Magyarország 989.-be csatlakozott a meekültek helyzetéről szóló Gefi Egyezméyhez. Ietől fogva beszélhetük meekültkét elismert személyekről az országba. Hazákba meekült státust akkor kahat valaki, ha az illető a hazájába üldöztetések va kitéve és más ország ics, amely államolgári jogokat biztosítaa számára. Mivel a leteleedési vagy tartózkodási egedélyél jóval szélesebb jogkört jelet, ezért csak igazá idokolt helyzetbe adható és hosszas, megfotolt dötés előzi meg. (Gyulai, 009.) A legkülöfélébb országokból érkezek Magyarországra meekültek. 009-be a legtöbbe koszovóiak, és afgáok érkeztek méghozzá a többi emzetiséghez kéest kimagaslóa soka. Míg koszovói meekültekből 786, afgá meedékkérő edig 94 fő érkezett Magyarországra, az utáuk következő legmagasabb számba szerbek érkeztek 536 fővel. Őket követik a grúzok 6, a törökök 4, a szomáliai emzetiségű meekültek edig 75 fővel. Egyéb emzetiségű meedékkérők összese 85 fővel érkeztek.(báh statisztikák) Az előbb említett hat emzetiség érkezett legagyobb tömegbe meedékkérőkét Magyarországra 009-be. Az említett államoko kívül még agyo sok országból érkezek meekültek, olya helyekről is, amit az átlagember em is godola, ha em éz utáa ilye adatokak, iformációkak. Többek között sierra-leoei, kubai, akisztái, örméy, moldáv, aleszti, sri-lakai, egyitomi, kamerui, kíai, bagladesi és ukrá államolgárságú meekültek érkezek Magyarországra.(KSH statisztitkák) Sok egzotikusa hagzó, messzi ország, de az oa érkező meekültekek egyáltalá em az egzotikumot és érdekességet jeleti, haem egy helyet, amelyet el kellett hagyiuk, és ami már em yújthat számukra hazát, otthot, biztoságot.. A magyarok és a meekültekhez, külföldiekhez való hozzáállás A magyarok idegeekhez való hozzáállását és előítéletét legjobba bemutatja a TÁRKI közvéleméy-kutató cég felmérése, amelybe megkérdezték a magyarokat, mit godolak, hogya vélekedek a iréz é befogadásáról. A 59

160 Leelőssy Aita iréz a TÁRKI mukatársai által kitalált fiktív é, valóságba em létezek. 006-ba egy idegeelleességet vizsgáló felmérésbe tették be először a kitalált irézeket is felsorolásba, aak kiderítésére, hogy vajo a fiktív éel szembe is megjeleik-e az elutasító attitűd. Őket ismét szereeltették egy 007-es ugyacsak idegeelleességet felmérő kutatásba. A iréz é mellett szereeltek a más országba élő magyarok, oroszok, kíaiak, romáok és arabok. Az elutasító attitűd edig megjelet, az alábbi eredméyek születtek a felmérések sorá: határo túli magyarokat alig említették, viszot az arabokat, a kíaiakat, az oroszokat, a romáokat a agy többség 77-87% és még a em létező irézeket is a válaszadók 68%-a egyáltalá em találá kellemes vedégek Magyarországo. Eze kutatás eredméyei szerit 0-ből 3 lakos egy meedékkérőt sem láta szívese Magyarországo. ( 3. Szet Istvá Egyetem Gazdasági kará hallgató egyetemisták viszoyulása a meekültekhez Foglalkozatott az a kérdés, hogy vajo a velem egy korosztályba tartozók, mit godolak a meekültekről, mi a véleméyük róluk, tudják-e, hogy milye emzetiségű meekültek érkezek Magyarországra. Mivel a meekültügy em általáos beszédtéma az egyetemisták között, és em is tájékozottak a témába, ezért godoltam, hogy midekée érdekes lee megtudi mi a véleméyük. A kutatást egy yolc kérdésből álló kérdőívvel végeztem, a célcsoortot a Szet Istvá Egyetem Gazdasági Karáak külöböző szakos hallgatói alkották. A kérdőívemet 40 egyetemista töltötte ki, aali és levelező tagozatos diákok egyarát. A yolc kérdés eredméyei közül a legérdekesebbeket emelem ki a továbbiakba. Az első kérdésemmel - mi az első godolatod, ha meghallod a meekült szót? - azt szerettem vola megtudi, hogy mi az, ami a megkérdezett hallgatókak legelőször eszükbe jut, ha valahol meghallják a meekült szót, milye jelzők, milye kifejezések azok, amelyek először megjeleek a godolataikba. Mivel yitott kérdés volt, ezért a válaszokba leggyakrabba előforduló kulcsszavakat gyűjtöttem össze és ragsoroltam előfordulásuk szerit. a legtöbbször adott válasz a 60

161 A meekültek helyzete és társadalmi megítélése Magyarországo valamilye okból el kell hagyia a hazáját modat volt, a megkérdezettek 30%-a írta ezt a szókacsolatot. Ez ozitív eredméyt jelet számomra, hisze ez em egy egatív modat illetve godolat. Ez azt mutatja, hogy az első beyomás semleges, és azt feltételezik, hogy a meekült személyek talá öhibájuko kívül kerültek ebbe a helyzetbe. A második legtöbbször említett fogalom a háború szó volt. A válaszadók összese 0%-a írta ezt. Egy háborús övezetből származó ember, illetve a háború jelesége volt az, amit válaszkét írtak a kérdésre. A hallgatók 9%-a írta a más országból jövő ember modatot, így ez a harmadik leggyakrabba előforduló válasz. Ezt követi a hotalaság szó előfordulása, amelyet a megkérdezettek 8%-a írt első godolatkét. Az ötödik leggyakrabba előforduló godolat az illegalitás volt. A válaszadókak egy olya ember jutott eszükbe a meekült szóról, aki egedély élkül érkezik országukba, vagy megfelelő aírok élkül. Összese 7%-ál jelet meg ez a szó válaszkét. Itt egy kis fogalomzavarral is találkoztam, hisze volt olya válaszadó, aki az illegális bevádorlókkal keverte a meekülteket. Ugyacsak 7%-ál jelet meg az együttérzés első godolatkét. A válaszok között előfordult olya is, hogy ics sok iformációja a meekültekről, de együttérez velük, hisze ehéz sorsuk lehet. Ezt követi a segítségre szoruló kifejezés 6%-kal, és ugyacsak 6%-ot ért el a válaszadók körébe a szegéység és a rossz érzés godolata is. A rossz érzés a válaszadóba megjeleő érzés a meekült szó hallatá. A megkérdezett hallgatók 5%-áak jutott eszébe az áolatlaság. Egy iszkos, áolatla, em megfelelő higiéiával redelkező ember jutott eszükbe a szóról. Ez az első kokréta egatív jelző, ami a meekültekre iráyul, ozitívum, hogy csuá 5%-ak él egy ilye ké a godolatába. 4% írta a sötét bőrű ember kifejezést válaszkét. Ez egy újabb meekültek küllemére voatkozó godolat, és azt tükrözi, hogy valószíűleg arab vagy afrikai származású embereket kézelek el meekültkét, vagy az ottai országokba lévő kofliktusok miatt godolhatják ezt. 6

162 Leelőssy Aita Egyéb előforduló válaszokak miősítettem azokat a godolatokat, amelyek csak egy-egy emberél fordultak elő. Ilye volt éldául a bűöző és a kulturális külöbség kifejezések. Az egyéb válaszok összese %-ot tettek ki. Az első kérdésre adott válaszok alajá úgy vélem, hogy a megkérdezett egyetemisták többségéek em egatív dolog jut eszébe a meekült szóról. A válaszok azt mutatják, hogy a meekült szóról ikább egy helyzet jut eszükbe, mitsem egy meekült személy külleme, illetve viselkedése. Sokkal ikább vélik úgy a megkérdezett hallgatók, hogy külső körülméyek miatt kéyszerülek a meekültek elhagyi az otthoukat, és ezért meek más országokba és hozzák, Magyarországra. Szerettem vola felméri, hogy az egyetemisták, hogya viszoyuláak egy olya helyzethez, ha egy meekült személlyel kellee együtt dolgoziuk. Kérdőívembe meg kellett idokoliuk, hogy miért zavará illetve miért em zavará őket egy ilye szituáció. A kérdésre az alábbi válaszok születtek: A válaszadók agy része, 46%-a vélekedett úgy, hogy em zavará a szituáció, hisze ugyaolya ember, mit ő. Attól, hogy meekült, még ő is ember, ezért em külöbözteté meg, és em is zavará. 7% szerit egy meekültek is ugyaolya joga va dolgozi, mit bárki másak. Ha jól dolgozik, és jól végzi a feladatát, em zavará, ha ilye mukatársa lee. Voltak olya megkérdezettek, akiket a kulturális eltérések zavaráak: valószíűek tartják, hogy ez roblémát okozhata, illetve azt, hogy em ismeré a meekült személy vallási, kulturális szokásait és esetleg emiatt akaratlaul megbátaá, kofliktus alakula ki közöttük. Összese 3% idokolta így a válaszát. 0%-ot az zavara, hogy em ismeré az adott személyt. Úgy godolom, hogy ez em csak egy meekült, akármilye új mukatárs eseté feáll, hisze kevés helyzetbe tudjuk előre milye emberek leszek a mukatársaik. A hallgatók 6%-a azért em örüle, ha meekült lee a mukatársa, mert úgy véli, hogy Magyarországo így is agy a mukaélküliség, és egy meekült személy elveé a mukát egy magyar álláskereső elől, ezt em tartaá elfogadhatóak. A 6

163 A meekültek helyzete és társadalmi megítélése Magyarországo válaszok között említették a yelvi akadályokat: 5% feltételezi, hogy az esetleges meekült mukatárs em beszélé a magyar yelvet, és ez megehezíteé, akadályozá a mukavégzést. Csekély számba, 3% megkérdezett godolja úgy, hogy azért zavará egy ilye szituáció, mert feltételezi, hogy az adott meekült bűöző lee, ezért em tuda megbízi bee. Kutatásom eredméyeit látva úgy godolom, hogy az egyetemisták legikább semlegese állak a meekültekhez. Bíztató az, hogy em találkoztam agyo egatív és durva véleméyekkel a meekültekről, és az, hogy a magyar átlagál ozitívabba álltak hozzá ehhez a kérdéshez. Feltételezhető, hogy ez a geeráció már yitottabb akár a meekültek, akár bármilye más emzetiségű és kultúrájú emberek irát. Feltételezem, hogyha bármelyikük kerüle valamilye kacsolatba meekültekkel, vagy személyes iterakcióba, esetleg valóba megtörtée, hogy együtt kellee dolgoziuk egy ilye személlyel, akkor egyáltalá em leéek elutasítóak és em akadályozák, sőt segíteék a meekült személyt a társadalmi itegrációba. Összességébe úgy godolom, hogy a meekültekhez való hozzáállás megváltozatásáak és befolyásolásáak kulcsa lehete a meekültügyről való széleskörű iformációterjesztés. A médiába csak agyo kevés esetbe esik szó a meekültekről, ezért alakulhat ki fals ké az emberekbe erről az ügyről, és ezért va az, hogy csak a saját elkézeléseikre támaszkodhatak. Véleméyem szerit az lee ideális, ha em csak a szakmabeliek tudáak a meekültek valós helyzetéről, haem az átlagemberekhez is el kellee juti olya tájékoztató ayagokak, amelyek hitelese és aktuálisa mutatják be ezt a jeleséget. Így talá kevesebbe godolák a meekültekről azt, hogy kellemetle idegeek és betolakodók Magyarországo. Abstract The urose of my thesis is to give detailed iformatio about the state of refugees i Hugary ad also examie their social accetace. It shows the lesser-kow fact about them to the uiitiated, ad also draws attetio the matters of the case. I will reset how may refugees arrive i Hugary, ad what are 63

164 Leelőssy Aita the mai atioalities of them. My aer also iteds to give iformatio about how Hugaria eole accet these eole, ad how they are able to adot to them. Fially, I will show my research. Felhaszált irodalom Gyulai Gábor (009): Külföldiek Magyarországo Segédlet újságírókak a migráció és a meekültügy témájáak bemutatásához. h.. k.. Bevádorlási és Államolgársági Hivatal: Statisztikák

165 Szabó Katika Miléa SZABÓ KATINKA MILÉNA KÍNA AGRÁR-KÜLKERESKEDELMÉNEK FONTO- SABB SZEGMENSEI A fejlett világak a Made i Chia jól ismert címkéje helyett, immár a Made by Chia címkével kell megbarátkozia. (Szalavetz Adrea, 009) Ez a szellemes, de mögöttes tartalmát tekitve aál komolyabb modat rövide és tömöre magába hordozza Kía világolitikai és gazdasági felértékelődését. Mukám aktualitását is ez a hihetetle ütembe fejlődő kotiesyi ország adja, illetve aak bekacsolódása a emzetközi mukamegosztás folyamataiba. Kía diamikus gazdasági övekedése már több mit három évtizedre tekit vissza, de csak az utóbbi évtizedbe került igazá a figyelem közéotjába. Gazdasága már a második legagyobb a világo és a olitikai súlyáak övekedésével regioális hatalomból egyértelmű, hogy lassa világhatalommá válik. Érdemes szemügyre vei, hogy a gazdaság több területé zajló folyamatos moderizáció mellett, mikét szereel a XXI. századba a kíai külkereskedelem, azo belül is az agrártermékek exortja, illetve imortja világszite, mivel a mezőgazdasági termelés és fejlesztés, a megfelelő meyiségű és miőségű élelmezés, az agrárium fejlesztése számos országba, az új évezredbe is súlyos roblémát jeleteek. Tehát, az imét említettek alajá mukám egyik fő célja, hogy ismertessem a Kíai Néköztársaság agrárkereskedelméek főbb jellegzetességeit, mit a kezdeteket jelető kíai yitás olitikája, az agrár-külkereskedelem termékszerkezete, főbb kereskedelmi arterei mid világ, mid edig regioális szite, illetve külö hagsúlyt fektetve az Euróai Uióra, hazákra és a jövőbei iráyvoalakra Magyarország tekitetébe. Kulcsszavak: Kía, agrár-külkereskedelem, EU, Magyarország, iacbővítés 65

166 Kía agrár-külkereskedelméek fotosabb szegmesei. A yitás olitikája a mezőgazdaságba A három évtizeddel ezelőtti yitás olitikája elősegítette a kíai mezőgazdaság reformját és fejlesztését. Elsősorba felledült a kereskedelem, a baromfi- és halteyésztés, a friss gyümölcsök és zöldségek kereslete és fejlett techológiák jeletek meg Kíába. Másrészről a külföldi kedvező hitelekek és támogatásokak köszöhetőe őttek a befektetések a mezőgazdaságba. Harmadszor, a külföldi beredezések imortálásával gyorsa fejlődött mezőgazdasági géark, illetve az állatteyésztés és a halászat. Az, hogy Kíáak sikerült yitia más országok felé, lehetővé tette, hogy kacsolatba kerülhesse több emzetközi mezőgazdasági és ézügyi szervezettel, illetve így kétoldalú, többoldalú vagy regioális megállaodásokat köthesse. Mára sikerült az országak olya erőssé és stabillá vália, hogy segítséget tud yújtai a fejlődő országok számára, és egyúttal terjeszkedi is kées éldául más ázsiai, afrikai és lati-amerikai országok iráyába. Kía a 00-es WTO csatlakozását követőe a mezőgazdaság a teljes körű reformok és yitás szakaszába léett. Igazi vetélytárskét csatlakozott be a emzetközi iaci verseybe, átalakították a vámredszert és elfogadták a vámcsökketést. Bevezették az úgyevezett TRQ (Tariff-rate Quota), magyarul vámkotiges redszert, amely szerit meghatározott meyiségig bizoyos termékek alacsoyabb vagy ulla vámköltséggel juthatak be az adott ország iacára, viszot agyobb meyiség eseté az imortőr magasabb vámokat vet ki. Ezt a redszert alkalmazták a búzára, kukoricára, rizsre, gyaotra, övéyi olajra, cukorra, gyajúra, természetes gumira és egyéb fotos mezőgazdasági termékre egésze 006-ig, amikor is bizoyos termékekre eltörölték a vámkotigest és a agrártermék exort támogatásokat is eltörölték. Kía teljes agrár-kereskedelme 6,0 milliárd USD-ról 99,6 milliárd USD-ra őtt 978 és 008 között, ami 9,7 százalékos éves övekedést jelet. 007-be a kíai agrárkereskedelem a világ teljes kereskedelméek 3,4 százalékát tette ki, ezzel Kía volt a világ egyedik országa a mezőgazdasági termékek kereskedelmébe. 66

167 Szabó Katika Miléa. Kía agrár-külkereskedelméek termékszerkezete Kíába igazodak az úgyevezett HS-redszerű termékcsoortosításhoz. Ez a Harmoized System (HS), magyarul harmoizált redszer a termékeket elsősorba alaayaguk szerit osztályozza és egy hat számjegyből álló kódsort alkottak a csoortokak, amely számok vám- és statisztikai jeletéssel redelkezek. A kíai mezőgazdasági exort legfotosabb égy csoortja az állati eredetű élelmiszerkészítméyek (9%), a zöldség- és gyümölcskészítméyek (4%), a friss zöldségek (3%) és a halak, édesvízi állatok (%) kereskedelme. 006-ba ez a égy árufőcsoort a kíai összes kivitel több mit felét adta. A kíai mezőgazdasági imort gericét három termékcsoort alkotja, az olajos magvak (34%, azaz a kivitel egyharmada), az állati, övéyi zsír és olaj (7%) és a halak, édesvízi állatok (3%) kereskedelme. 006-ba ez a három árufőcsoort a kíai összes behozatal több mit 60 százalékát tette ki. (. ábra). ábra: Kía agrár-külkereskedelméek termékszerkezete 006-ba Kía exortszerkezete Kía imortszerkezete Forrás: Iotai Adrás Juhász Ottó: A változó Kía 3. kötet (008) (Kartali Wager: A magyar-kíai kétoldalú kacsolatok fejlesztéséek lehetőségei az agráriumba c. fejezet 97. oldal) 3. Kía agrár-külkereskedelméek iaci szerkezete Kía a legjobb úto halad, hogy a világ agráriacá agyhatalommá váljo. Agrár-külkereskedelmébe az utóbbi évekbe erőteljes yitás következett be. (Kartali Jáos Wager Hartmut, 008) A Kíai Néköztársaság elsődleges mezőgazdasági exortiaca Jaá (7%), ez a termékkivitel közel egyharmadát jeleti, de regioális szite egyéb fotos iacokkal is redelkezik még, mit Hogkog (9%) és Dél-Korea (9%). 67

168 Kía agrár-külkereskedelméek fotosabb szegmesei 006-ba, globális tekitetbe a második legagyobb meyiségű agrár-exortot az USA-val (%) boyolítja. Euróa területé kevesebb jeleetős exortiaccal redelkezik Kía, eze a területe három országot lehet kiemeli, ezek Németország (4%), Oroszország (3%) és Holladia (%). A folyamatos meyiségi övekedések, illetve miőség és biztoságjavulásak köszöhetőe a jövőbe sokkal ikább elfogadottabbá válhatak a kíai termékek világszerte, így őhet az exort is. Kía három legjeletősebb imortőre az USA (9%), Brazília (6%) és Argetía (0%), melyek a agy meyiségű szójaszállításukkal érhettek el külööse magas értéket, 006- ba az imort 45 százalékát ők boyolították. Regioálisa fotos artere továbbá Thaiföld (5%) és Idoézia (5%) egyarát. Legjeletősebb euróai arterei közül kettőt érdemes külö kiemeli, ezek Oroszország (5%) és Fraciaország (%). (. Ábra) Megfigyelhető viszot, hogy egyre több külöleges, euróai termék áramlik be Kíába, mit éldául a tradicioális borok vagy égetett szeszesitalok. Kíába egyre ikább elfogadak és megszeretek midet, ami más kultúrából származik, ez a későbbiekbe sok lehetőséggel szolgálhat Euróa számára.. ábra: Kía agrár-külkereskedelméek iaci szerkezete 006-ba Kía fotosabb exortiacai Kía fotosabb imortiacai Forrás: Iotai Adrás Juhász Ottó: A változó Kía 3. kötet (008) (Kartali Wager: A magyar-kíai kétoldalú kacsolatok fejlesztéséek lehetőségei az agráriumba c. fejezet 98. oldal) 4. Kía agrár-külkereskedelme az EU-7 tagállamokkal Kíáak, főleg a WTO-s csatlakozása óta, léésről léésre sikerül egyre szorosabbra fűzie a kacsolatát az Euróai Uió tagállamai. A fetiekbe már említésre került, hogy Kíáak 68

169 Szabó Katika Miléa csak éháy agyobb, fotosabb agrár-külkereskedelmi artere va egyelőre Euróába, ellebe azt is érdemes megvizsgáli, hogy az EU-ak meyire jeletős artere az ázsiai óriás. Az EU tagállamok agrárexortjáak szemotjából legjeletősebb arterei Oroszország, USA, Jaá és az EFTA tagállamai, így a Kíába iráyuló termékek kiviteléek értéke majdem mide mezőgazdasági termék eseté az imét említett országok megelőzik. Egyetle kivételt az italok és doháyáruk kéezek, mivel ezekből a termékekből Kíába exortálak a legagyobb értékbe. 008-ba millió eurós értékbe exortáltak szeszesitalokat és doháyt az EU területérő Kíába. Az EU tagállamok agrárimortja esetébe viszot már egy sokkal változatosabb kéet kauk. Kía az összes mezőgazdasági termékcsoort eseté az EU harmadik vagy egyedik legagyobb imortőre. 008-ba éldául Kía volt az Uió harmadik legagyobb imortőre az USA és az EFTA tagállamok utá élelmiszerekből és élő állatokból.779 millió eurós értékbe. (. Táblázat) Összességébe tehát megállaítható, hogy az EU egyelőre em Kíával boyolítja agrár-külkereskedelméek legagyobb részét, viszot em is modható jeletékteleek, mivel agráriaca még ajaikba is folyamatosa formálódik. Illetve fotos megemlítei azt a téyt is, hogy az iari termékek és egyéb külöféle iari tételek oldaláról vizsgálva már Kía az EU legjeletősebb imortőre. Sőt a géek és szállítóeszközök külkereskedelmébe mid exort, mid imort tekitetébe a legagyobb értékű forgalmat Kíával boyolítja az EU. 69

170 Kía agrár-külkereskedelméek fotosabb szegmesei. táblázat: Az EU-7 külkereskedelme Kía felé 008-ba (millió EUR) Exort Imort Élelmiszer és élő állat Italok és doháy Nyersayagok, kivéve üzemayag Ásváyi üzemayagok, géolajok és egyéb yersayagok Állati és övéyi olajok, zsír és viasz Vegyi ayagok és termékek 9 46 Iari termékek Géek és szállító eszközök Külöféle iari tételek Áru és egyéb ügyletek Forrás: Eurostat Statistics i Focus 59/009; Georgios Xeellis: Geeral ad regioal statistics (The value of EU-7 imorts from Chia almost triled betwee 00 ad 008, 3. oldal). A kíai-magyar agrár-külkereskedelem Magyarország eddigi agrár-kereskedelme sorá em került szoros kacsolatba Kíával, hazák teljes exortjáak, illetve imortjáak töredékét boyolította le az ázsiai óriással. Ugya 003 és 006 között kicsit agyobb értékű kivitel zajlott, de 007-re ismét visszaesett. Az imort tekitetébe ellebe más a helyzet, a behozatal mértéke igadozó ugya, de 005 óta folyamatosa övekszik, sőt 007-re megdulázódott az akkori érték. Tehát hazák agrárimortjába Kía egyre agyobb szereet játszik. Végül az is megállaítható, hogy a két ország közötti agrárkülkereskedelmi egyeleg látváyosa Kía javára alakul, tehát folyamatosa egyre több az imortuk, mit az exortuk. (3. Ábra) 70

171 Szabó Katika Miléa 3. ábra: Magyarország agrár-külkereskedelméek alakulása Kíával 99 és 007 között (millió USD) Forrás: Iotai Adrás Juhász Ottó: A változó Kía 3. kötet (008) (Kartali Wager: A magyar-kíai kétoldalú kacsolatok fejlesztéséek lehetőségei az agráriumba c. f. 99. old.) Magyarország legfotosabb exorttermékei Kíába a toll, ehely és a vágási melléktermékek, mit éldául a kacsa- vagy libaszáry, a teljes kivitel értékéek jeletős részét ezek az áruk teszik ki, de viszot éldául a tojásexort a madáriflueza miatt 007-re hatalmasat zuhat. Öt-hat éve törtek be a kíai iacra a magyar borok és vetőmagok, melyekek iaci helyzete egyelőre agyo változó, exortértéke istabila övekszik, aak elleére, hogy a kíaiak körébe agy sikert aratott éldául a híres Tokaji boruk. Hazák tehát csak egyetle termékkel, a toll exortjával va jele stabila a kíai iaco, viszot ez is csak csekély háyadát teszi ki Kía behozataláak. A kíai mezőgazdasági termékei közül zöldségeket és olajövéyeket imortál hazák a legagyobb értékbe. Ezekél az árufőcsoortokál kiugró övekedés figyelhető meg, 003 és 007 között az olajos magvak, takarmáyövéyek behozatala majdem kétszeresére, a zöldségféléké edig több mit égyszeresére övekedett. A főcsoortoko belül edig a legagyobb értékbe hazákba imortált termékek a szárazbab, földimogyoró, örkölt földimogyoró, illetve 005 óta még idesorolható a mák, halkozerv és doháy is. (. Táblázat) 7

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása Rudas Tamás: A hibahatár a becsült meyiség függvéyébe a mért ártrefereciák téves értelmezéséek egyik forrása Megjelet: Agelusz Róbert és Tardos Róbert szerk.: Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertai

Részletesebben

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés kapcsolatába törtéelmileg három fejlődési típus vázolható fel: megelőző, lácszerűe együtt haladó, utólagosa

Részletesebben

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása Az új építőipari termelőiár-idex részletes módszertai leírása. Előzméyek Az elmúlt évekbe az építőipari árstatisztikába egy új, a korábba haszálatos költségalapú áridextől eltérő termelői ár alapú idexmutató

Részletesebben

Paktum Hírlevél. közzétételét. Amellett, hogy rendszeresen tájékoztat majd a Hegyháti Paktum aktuális történéseirõl, szeretne gyakorlatias

Paktum Hírlevél. közzétételét. Amellett, hogy rendszeresen tájékoztat majd a Hegyháti Paktum aktuális történéseirõl, szeretne gyakorlatias Paktum Hírlevél p A Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás kiadváya p 2007. jauár p 1. szám p Kedves Olvasó! A Hírlevél, melyet kezébe tart, az elkövetkezõkbe még kilec alkalommal jeleik majd meg. Feladatáak

Részletesebben

IKT eszközök használata az oktatásban

IKT eszközök használata az oktatásban IKT eszközök haszálata az oktatásba CZÉDLINÉ BÁRKÁNYI Éva Szegedi Tudomáyegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged czedli@jgypk.u-szeged.hu Tíz éve már, hogy a mitegy egyed százados közoktatási gyakorlat

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL csz10 visszhat.qxd 2007. 02. 25. 18:23 Page 141 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL Civil Fórum, az erdélyi civil társadalom lapja Nyitrai Imre Civil szervezetkét létezi, civilek lei még ma sem köyû Kelet-Európába.

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoiformatikai Kar Igatlameedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakiráyú Továbbképzési Szak Igatlafiaszírozás és befektetés 2. Gazdasági matematikai alapok Szerzı:

Részletesebben

Területi koncentráció és bolyongás Lengyel Imre publikációs tevékenységében

Területi koncentráció és bolyongás Lengyel Imre publikációs tevékenységében Lukovics Miklós (szerk.) 204: Taulmáyok Legyel Imre professzor 60. születésapja tiszteletére. SZTE Gazdaságtudomáyi Kar, Szeged, 5-24. o. Területi kocetráció és bolyogás Legyel Imre publikációs tevékeységébe

Részletesebben

Európai Rendır Akadémia (CEPOL)

Európai Rendır Akadémia (CEPOL) Európai Redır Akadémia (CEPOL) 2010. Jauár 29. Európai Redır Akadémia (CEPOL) A CEPOL létrejötte, céljai, feladatai (I.) Az Európai Redır Akadémiát az Európai Uió Taácsáak Határozata (2000. december 22.)

Részletesebben

Számsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.

Számsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik. Számsorozatok 2015. december 22. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Határozzuk meg az a 2 + 7 5 2 + 4 létezik. sorozat határértékét, ha Megoldás: Mivel egy tört határértéke a kérdés, ezért vizsgáljuk meg el

Részletesebben

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2.1. Az iformációs társadalom és gazdaság fogalmáak külöbözô értelmezései 2.1.1. Az iformációs társadalom Bármely iformációs

Részletesebben

A figurális számokról (IV.)

A figurális számokról (IV.) A figurális számokról (IV.) Tuzso Zoltá, Székelyudvarhely A továbbiakba külöféle számkombiációk és összefüggések reprezetálásáról, és bizoyos összegek kiszámolásáról íruk. Sajátos összefüggések Az elekbe

Részletesebben

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 91 A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS EGY ÚJ TÁMOGATÁSI RENDSZER FELÉ? 1 Bevezető és módszertai keretek Kákai László A magyarországi civil szervezetek redszerváltás

Részletesebben

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet): A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak

Részletesebben

Piacmeghatározás. Hipotetikus monopolista teszt. Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása. Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása

Piacmeghatározás. Hipotetikus monopolista teszt. Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása. Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása Moder iacelmélet Moder iacelmélet A iaci erő mérése ELTE TáTK Közgazdaságtudomáyi Taszék Selei Adrie ELTE TáTK Közgazdaságtudomáyi Taszék Készítette: Hidi Jáos A taayag a Gazdasági Verseyhivatal Verseykultúra

Részletesebben

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT KÍVÁNCSISÁGVEZÉRELT MATEMATIKA TANÍTÁS STÁTUS KIADÓ CSÍKSZEREDA, 010 c PRIMAS projekt c Adrás Szilárd Descrierea CIP a Bibliotecii

Részletesebben

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov. Pályázat címe: Új geerációs sorttudomáyi kézés és tartalomfejlesztés, hazai és emzetközi hálózatfejlesztés és társadalmasítás a Szegedi Tudomáyegyeteme Pályázati azoosító: TÁMOP-4...E-5//KONV-05-000 Sortstatisztika

Részletesebben

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 157 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁRÓL A Budapest XVIII. kerületi Civil Alap létrejöttéek második évfordulójá Domaiczky

Részletesebben

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról 8 Sztakó Péter 00 Eticitás Körösszakálo. Szakdolgozat. DENIA (Debrecei Néprajzi Itézet Adattára) Vermeule, Has Govers, Cora (ed.) 99 The Atropology of Ethicity. Beyod Ethic Groups ad Boudaries. Amsterdam:

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről Vác Város Ökormáyzat 11 /2004. (IV.30.) számú redelet az ökormáyzati beruházások és felújítások redjéről Vác Város Képviselőtestülete az ökormáyzati beruházások és felújítások egységes szemléletű gyors

Részletesebben

Matematikai statisztika

Matematikai statisztika Matematikai statisztika PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS alapszak, A szakiráy Arató Miklós Valószíűségelméleti és Statisztika Taszék Természettudomáyi Kar 2019. február 18. Arató Miklós (ELTE) Matematikai statisztika

Részletesebben

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei Villamos gépek tatárgy tételei 7. tétel Mi a szerepe az áram- és feszültségváltókak? Hogya kapcsolódak a hálózathoz, milye előírások voatkozak a biztoságos üzemeltetésükre, kiválasztásukál milye adatot

Részletesebben

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 111 CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 Beszedics Otília Bevezetõ A 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. közötti idõszakba a GPS

Részletesebben

A brexit-szavazás és a nagy számok törvénye

A brexit-szavazás és a nagy számok törvénye Mûhely Medvegyev Péter kadidátus, a Corvius Egyetem egyetemi taára E-mail: peter.medvegyev@uicorvius.hu A brexit-szavazás és a agy számok törvéye A 016. év, de vélhetőe az egész évtized legfotosabb politikai

Részletesebben

a legjobb kezekben K&H Csoport

a legjobb kezekben K&H Csoport a legjobb kezekbe A K&H Biztosító 1992 óta működik Magyarországo, és közel félmillió ügyfelet szolgál ki. A K&H Biztosító a magyar piac sajátosságait figyelembe véve alakította ki szolgáltatási palettáját,

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS

A HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS A HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1. Törtéeti összefoglaló A tizekilecedik század végé a fizikát lezárt tudomáyak tartották. A sikeres Newto-i mechaika és gravitációs elmélet alapjá a Napredszer bolygóiak mozgása

Részletesebben

NÉMETH LÁSZLÓ FŐISKOLAI ADJUNKTUS. Családi állapot: elvált Születési év: 1960 Születési hely: Celldömölk. kémia-fizika szakos tanár

NÉMETH LÁSZLÓ FŐISKOLAI ADJUNKTUS. Családi állapot: elvált Születési év: 1960 Születési hely: Celldömölk. kémia-fizika szakos tanár NÉMETH LÁSZLÓ FŐISKOLAI ADJUNKTUS SZEMÉLYI ADATOK Családi állapot: elvált Születési év: 1960 Születési hely: Celldömölk ISKOLÁK 1979-1984 JATE TTK Szeged kémia-fizika szakos taár 1987-1990 Veszprémi Vegyipari

Részletesebben

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/ 5 öveli a traszformátorok öveli a traszformátorok A techológia előyei A költségek csökketéseek folyamatos kéyszere és a zavartala eergiaellátás ehézségei szükségessé teszik a traszformátorok tervezett

Részletesebben

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy.

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy. Baraya megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése 93/2011. (X. 21.) Kgy. Határozat A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése a Baraya megye közoktatásáak

Részletesebben

24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje.

24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje. 24. tétel valószíűségszámítás elemei. valószíűség kiszámításáak kombiatorikus modellje. GYORISÁG ÉS VLÓSZÍŰSÉG meyibe az egyes adatok a sokaságo belüli részaráyát adjuk meg (törtbe vagy százalékba), akkor

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 21 FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI CIVIL SZERVEZETEK VIZSGÁLATA EGY ERNYŐSZERVEZETRŐL KÉSZÜLT ESETTANULMÁNY ALAPJÁN 1 Gyorgyovich Miklós A felőttképzés

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 123 KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 Scsaurszki Tamás Bevezetés A hazai oprofit közéletbe idõrõl idõre felbukka a közösségi alapítváyok eve, majd ismét eltûik

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA. Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium 9330 Kapuvár, Fő tér Intézmény adatai. 2. Fenntartó adatai

KÖZZÉTÉTELI LISTA. Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium 9330 Kapuvár, Fő tér Intézmény adatai. 2. Fenntartó adatai 030692 Felsőbüki Nagy Pál Gimázium 9330 Kapuvár, Fő tér 25. KÖZZÉTÉTELI LISTA Az Oktatási Hivatal által működtetett közevelési iformációs redszerbe (KIR) a emzeti közevelésről szóló törvéy végrehajtásáról

Részletesebben

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 3 4. SZÁM csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

I. A Szent István Egyetem

I. A Szent István Egyetem I. A Szent István Egyetem REKTORI KÖSZÖNTŐ 2000-ben - több, korábban önálló egyetem és főiskola integrációjával - létrehozott egyetemünk névadójára, államalapító Szent István királyunkra az egész ország

Részletesebben

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Alkalmazott Kutatási Noprofit Kft. Szombathely 2012. április 24-25-26. Elektroikai hulladékok szelektív begyűjtése és komplex kezelése Chrabák

Részletesebben

1. A lehetséges finanszírozási források és azok ára

1. A lehetséges finanszírozási források és azok ára 3. kozultáció 1. A lehetséges fiaszírozási források és azok ára 1.1. A fiaszírozás belső forrásai 1.2. Külső fiaszírozási források 1.3. A fiaszírozási források ára 1.4. A pézügyi lehetőségek egy részéek

Részletesebben

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH

Részletesebben

NAGYVADÁLLOMÁNY JELLEMZŐ ADATAINAK MEGHATÁROZÁSA KÖZVETETT ÚTON

NAGYVADÁLLOMÁNY JELLEMZŐ ADATAINAK MEGHATÁROZÁSA KÖZVETETT ÚTON 634.0.907.13 GYARMATI LÁSZLÓ, HAVAS TIBOR NAGYVADÁLLOMÁNY JELLEMZŐ ADATAINAK MEGHATÁROZÁSA KÖZVETETT ÚTON Vadgazdálkodási terveik legsebezhetőbb potja a meglévő vadállomáy jellemzése. Fotos érdek fűződik

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı modul

Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı kutatási ismeretek modul Tudomáyos kutatási alapayag feldolgozása, elemzési ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai c ivil szemle www.civilszemle.hu X. évfolyam 3. szám ElmélEtilEg Ki a Köz és mi a haszo és Ki szerit? a Közhaszúság fogalmi és tartalmi deilemmái (Sebestéy Istvá) KözösségEK és civil társadalom a magyar

Részletesebben

A Kormány 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelete a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételérõl

A Kormány 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelete a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételérõl M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 200. évi 43. szám 809 A Kormáy 82/200. (III. 25.) Korm. redelete a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételérõl A Kormáy a hitelitézetekrõl és a pézügyi

Részletesebben

Nevezetes sorozat-határértékek

Nevezetes sorozat-határértékek Nevezetes sorozat-határértékek. Mide pozitív racioális r szám eseté! / r 0 és! r +. Bizoyítás. Jelöljük p-vel, illetve q-val egy-egy olya pozitív egészt, melyekre p/q r, továbbá legye ε tetszőleges pozitív

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPPEL INTEGRÁLT SZÁLLÍTÁS MODELLEZÉSE (MODELING OF COMPUTER INTEGRATED TRANSPORTATION)

SZÁMÍTÓGÉPPEL INTEGRÁLT SZÁLLÍTÁS MODELLEZÉSE (MODELING OF COMPUTER INTEGRATED TRANSPORTATION) SZÁMÍTÓGÉPPEL INTEGRÁLT SZÁLLÍTÁS MODELLEZÉSE (MODELING OF COMPUTER INTEGRATED TRANSPORTATION) Csiszár Csaba, csiszar@kku.bme.hu Westsik György Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésméröki Kar Közlekedésüzemi

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Minden Kedves oovasónknak Szeretetteljes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendõt Kívánunk!

Tisztelt Olvasó! Minden Kedves oovasónknak Szeretetteljes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendõt Kívánunk! Tisztelt Olvasó! Semmilye szél em jó aak, kiek ics célul kiszemelt kikötõje. Motaige Carpe diem! (Haszáld ki a jelet!...) Horatius Még el sem kezdõdött a XXI. század, s máris elsõ évéek végé, 2001 decemberébe

Részletesebben

A szórások vizsgálata. Az F-próba. A döntés. Az F-próba szabadsági fokai

A szórások vizsgálata. Az F-próba. A döntés. Az F-próba szabadsági fokai 05..04. szórások vizsgálata z F-próba Hogya foguk hozzá? Nullhipotézis: a két szórás azoos, az eltérés véletle (mitavétel). ullhipotézishez tartozik egy ú. F-eloszlás. Szabadsági fokok: számláló: - evező:

Részletesebben

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely

Részletesebben

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya II RÉZ 2 EJEZE 2 Az együttműködő vllamoseerga-redszer teljesítméy-egyesúlya 2 A frekveca és a hatásos teljesítméy között összefüggés A fogyasztó alredszerbe a fogyasztók hatásos wattos teljesítméyt lletve

Részletesebben

CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele

CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele csz10 elm 2 birosag.qxd 2007. 02. 25. 17:56 Page 19 ELMÉLETILEG CIVIL VERDIKT Az egyesületek yilvátartásba vétele Márkus Eszter Ilye eddig még em volt. A megyei bíróságok, ítélõtáblák és fõügyészségek

Részletesebben

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról Lezárva: 2009. szeptember 3. Hatály: 2009.X.1. - 1. oldal 21/2001. (II. 14.) Korm. redelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról A Kormáy a köryezet védelméek általáos szabályairól szóló 1995.

Részletesebben

Adatkezelési tájékoztató

Adatkezelési tájékoztató Adatkezelési tájékoztató A VITAMED PHARMA Kft. (6720 Szeged, Szécheyi tér 2/A fsz. 6., cg.: 06-09-009134, képviseletébe dr. Zoltai Gergely ügyvezető, a továbbiakba: Adatkezelő) a gazdasági tevékeysége

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

I. FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN

I. FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN I FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN 1 Az alapfeladat 1 Feladat Két település közti távolság 40 km Két gyerekek ezt a távolságot kellee megteie a lehetőlegrövidebb időalattakövetkező feltételek mellett: Va egy biciklijük

Részletesebben

Orosz Gyula: Markov-láncok. 2. Sorsolások visszatevéssel

Orosz Gyula: Markov-láncok. 2. Sorsolások visszatevéssel Orosz Gyula: Marov-láco 2. orsoláso visszatevéssel Néháy orét feladat segítségével vezetjü be a Marov-láco fogalmát és a hozzáju acsolódó megoldási módszereet, tiius eljárásoat. Ahol lehet, több megoldást

Részletesebben

Kontra József A pedagógiai kutatások módszertana

Kontra József A pedagógiai kutatások módszertana Kotra József A pedagógiai kutatások módszertaa egyetemi jegyzet A kiadváyt A kompetecia-alapú pedagógusképzés regioális szervezeti, tartalmi és módszertai fejlesztése (TÁMOP - 4.1..-08/1/B-009-0003) című

Részletesebben

1. Krajcsóné Kraszkó Ilona Tóth János: A hallgatói rekrutáció és társadalmi háttér

1. Krajcsóné Kraszkó Ilona Tóth János: A hallgatói rekrutáció és társadalmi háttér 1. Krajcsóné Kraszkó Ilona Tóth János: A hallgatói rekrutáció és társadalmi háttér Abstract The aim of the study was to reveal the main parameters of the social-cultural background of the focus group of

Részletesebben

Általános taggal megadott sorozatok összegzési képletei

Általános taggal megadott sorozatok összegzési képletei Általáos taggal megadott sorozatok összegzési képletei Kéri Gerzso Ferec. Bevezetés A sorozatok éháy érdekes esetét tárgyaló el adást az alábbi botásba építem fel:. képletek,. alkalmazások, 3. bizoyítás

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 61 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRE AZ EQUAL PROGRAM VIZSGÁLATA ALAPJÁN 1 Sebők Dóra Valéria Bevezetés

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI dr. Mosóczi László, elök Hugrail Magyar Vasúti Egyesület A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre tartó forgalom Európából

Részletesebben

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.9 Csapágyak üzem közbei vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 Gergely Mihály okl. gépészmérök, Acceleratio Bt. Budapest Tóbis Zsolt doktoradusz, Miskolci Egyetem Gépelemek

Részletesebben

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996 62 Kertesi Gábor Köllõ Jáos Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 997. július augusztus (62 634. o.) Kertesi Gábor Köllõ Jáos Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 A bérszerkezet átalakulása Magyarországo,

Részletesebben

HELYI TERMÉKEK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN Budapesti Corvinus Egyetem 2011. január 18. Méltányosan forgalmazott termékek a közétkeztetésben

HELYI TERMÉKEK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN Budapesti Corvinus Egyetem 2011. január 18. Méltányosan forgalmazott termékek a közétkeztetésben HELYI TERMÉKEK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN Budapesti Corvinus Egyetem 2011. január 18. Méltányosan forgalmazott termékek a közétkeztetésben Újszászi Györgyi Védegylet Mi a méltányos kereskedelem, vagyis a FAIR

Részletesebben

Statisztikai hipotézisvizsgálatok

Statisztikai hipotézisvizsgálatok Statisztikai hipotézisvizsgálatok. Milye problémákál haszálatos? A gyakorlatba agyo gyakra szükségük lehet arra, hogy mitákból származó iformációk alapjá hozzuk sokaságra voatkozó dötéseket. Például egy

Részletesebben

A függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok,

A függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok, l.ch FÜGGVÉNYSOROZATOK, FÜGGVÉNYSOROK, HATVÁNYSOROK Itt egy függvéysorozat: f( A függvéysorozatok olyaok, mit a valós számsorozatok, csak éppe a tagjai em valós számok, 5 haem függvéyek, f ( ; f ( ; f

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Számítások. *Előadásanyagban nem szerepel. Kamat idővel egyenesen arányos. 1.3. Példa - Kamatos kamat egész évekre éven belül egyszerű kamat

Számítások. *Előadásanyagban nem szerepel. Kamat idővel egyenesen arányos. 1.3. Példa - Kamatos kamat egész évekre éven belül egyszerű kamat Számítások.Kamatszámítás..Péda - Kamatos kamat Számítsuk ki a visszafizetedő összeget az aábbi kostrukció eseté (kamatos kamatta számova), ha 2005.0.0-é köcsö adtuk 200.000 Ft- ot, 205.2.3-é kapjuk vissza

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE csz10 tars 2 zam.qxd 2007. 02. 25. 18:18 Page 91 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE A MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSÉBEN AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kitartottság vagy itegráció a felzárkózás

Részletesebben

Cserjésné Sutyák Ágnes *, Szilágyiné Biró Andrea ** ismerete mellett több kísérleti és empirikus képletet fel-

Cserjésné Sutyák Ágnes *, Szilágyiné Biró Andrea ** ismerete mellett több kísérleti és empirikus képletet fel- ACÉLOK KÉMIAI LITY OF STEELS THROUGH Cserjésé Sutyák Áges *, Szilágyié Biró Adrea ** beig s s 1. E kutatás célja, hogy képet meghatározásáak kísérleti és számítási móiek tosságáról, és ezzel felfedjük

Részletesebben

NUMERIKUS SOROK II. Ebben a részben kizárólag a konvergencia vizsgálatával foglalkozunk.

NUMERIKUS SOROK II. Ebben a részben kizárólag a konvergencia vizsgálatával foglalkozunk. NUMERIKUS SOROK II. Ebbe a részbe kizárólag a kovergecia vizsgálatával foglalkozuk. SZÜKSÉGES FELTÉTEL Ha pozitív (vagy em egatív) tagú umerikus sor, akkor a kovergecia szükséges feltétele, hogy lim a

Részletesebben

INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR Követelméyspecifikáció 30 MB KÁLMÁN MIKLÓS ÉS RÁCZ JÓZSEF PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK 1 A követelméyspecifikáció szerepe Meghatározza azokat a követelméyeket

Részletesebben

Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP

Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP UNIUNEA EUROPEANĂ GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE AMPOSDRU Fodul Social Europea POSDRU 2007-2013 Istrumete Structurale 2007-2013 GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII,

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA. Angol Nyelvet Emelt Szinten Oktató Általános Iskola 1046 Budapest IV. kerület, Fóti út Intézmény adatai. 2.

KÖZZÉTÉTELI LISTA. Angol Nyelvet Emelt Szinten Oktató Általános Iskola 1046 Budapest IV. kerület, Fóti út Intézmény adatai. 2. 034864 Agol Nyelvet Emelt Szite Oktató Általáos Iskola 1046 Budapest IV. kerület, Fóti út 66. KÖZZÉTÉTELI LISTA Az Oktatási Hivatal által működtetett közevelési iformációs redszerbe (KIR) a emzeti közevelésről

Részletesebben

A matematikai statisztika elemei

A matematikai statisztika elemei A matematikai statisztika elemei Mikó Teréz, dr. Szalkai Istvá szalkai@almos.ui-pao.hu Pao Egyetem, Veszprém 2014. március 23. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 3 Bevezetés................................

Részletesebben

Elektronikus közzétételi lista:

Elektronikus közzétételi lista: Elektroikus közzétételi lista: 2016. 09.30. I. Szervezeti, személyzeti adatok dat Frissítés Megőrzés 1. Elérhetőségi adatok (a hivatalos eve, székhelye, postai címe, telefo- és telefaxszáma, elektroikus

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február Posta szakmai folyóirat X. évfolyam 1. szám 2008. február Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete A TARTALOMBÓL A Magyar Posta társadalmi felelôsségvállalása A mukaköri redszer fejlesztésével

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK a FIZIKA kétszitű érettségire felkészítő tafolyamhoz A fizika mukaközösségi foglalkozásoko és a kétszitű érettségi való vizsgáztatásra felkészítő tafolyamoko 004-009-be elhagzottak

Részletesebben

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY Adószám: 19660011-1-41 Bejegyzı szerv: Fıvárosi Bíróság Nyilvátartási szám: 1261 Közhaszú szervezet yilvátartásba vételi száma: 14.Pk65.072/12. Közhaszú tevékeységéek cél szeriti tevékeysége: evelés és

Részletesebben

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 75 VILÁG-NÉZET A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT Tatjaa Rakar Zika Kolarič Bevezető Az úgy evezett szocialista

Részletesebben

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Jele taulmáy tartalma em feltétleül tükrözi az Európai Uió hivatalos álláspotját. TARTALOMJEGYZÉK 1 GEOTERMIKUS HŐHASZ OSÍTÁS LEHETŐSÉGEI... 4 1.1 Direkt hévíz haszosítási javaslat... 4 1.2 Hőszivattyús

Részletesebben

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG csz12 skadi.qxd 2007. 06. 13. 15:05 Page 207 ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG NONPROFIT SZEKTORÁRÓL Csaba László Gyula Tévesek bizoyult az a széles körökbe elterjedt feltevés, hogy a moder jóléti

Részletesebben

[A MINŐSÍTETT MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSÉNEK TÁRGYÁBAN KÉSZÍTETT FELMÉRÉS ÖSSZEGZÉSE]

[A MINŐSÍTETT MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSÉNEK TÁRGYÁBAN KÉSZÍTETT FELMÉRÉS ÖSSZEGZÉSE] 2011. Egészségügyi Szkképző és Továbbképző Itézet [A MINŐSÍTETT MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSÉNEK TÁRGYÁBAN KÉSZÍTETT FELMÉRÉS ÖSSZEGZÉSE] Részletek z értékelésből A miősített mérőeszközök kezelése részletek z

Részletesebben

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 5 ELMÉLETILEG ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Duátúlo Nárai Márta Bevezetés A civil

Részletesebben

Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a dokumentumban.-86. ábra: A példa-feladat kódolási változatai

Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a dokumentumban.-86. ábra: A példa-feladat kódolási változatai közzétéve a szerző egedélyével) Öfüggő szekuder-változó csoport keresése: egy bevezető példa Ez a módszer az állapothalmazo értelmezett partíció-párok elméleté alapul. E helye em lehet céluk az elmélet

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI Bak Dées, ügyvezető igazgató, GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2012. szeptember 25. A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre

Részletesebben

2. egy iskola tanulói, a változók: magasságuk cm-ben, súlyuk (tömegük) kilóban; 3. egy iskola tanulói, a változó: tanulmányi átlaguk;

2. egy iskola tanulói, a változók: magasságuk cm-ben, súlyuk (tömegük) kilóban; 3. egy iskola tanulói, a változó: tanulmányi átlaguk; Statisztika Tegyük fel, hogy va egy halmazuk, és tekitsük egy vagy több valószíűségi változót, amelyek a halmaz mide elemé felveszek valamilye értéket. A halmazt populációak vagy sokaságak evezzük. Példák:

Részletesebben

Boldog új évet kíván karunk és az egész Pécsi

Boldog új évet kíván karunk és az egész Pécsi TARTALOMALOM Dékái üdvözlet Vezetõi értekezletek OEC-hírek ATovábbképzõ Közpot hírei Ülések: Taári Testület, Gyógyszerterápiás Bizottság Jubileumok: Kísérletes Sebészet Barayai Aurél emlékülés AGazdasági

Részletesebben

A Nyíregyházi Kosár. A kezdetek

A Nyíregyházi Kosár. A kezdetek A Nyíregyházi Kosár. A kezdetek Kulturális Kreatív találkozók Előkészítés Gazdák megkeresése Móricz Kert www.nyiregyhazikosar.hu Önkéntesség, Csapatépítés Közösségi

Részletesebben

1. A radioaktivitás statisztikus jellege

1. A radioaktivitás statisztikus jellege A radioaktivitás időfüggése 1. A radioaktivitás statisztikus jellege Va N darab azoos radioaktív atomuk, melyekek az atommagja spotá átalakulásra képes. tegyük fel, hogy ezek em bomlaak tovább. Ekkor a

Részletesebben

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 107 VILÁG-NÉZET A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES KÖZÉLETI SZEREPLÕVÉ VÁLÁSA Gojko Bez ova Bevezetés Az utóbbi 15 év folyamá Horvátországba ige kevés empirikus

Részletesebben