Beszámolómat a következő főbb témák köré csoportosítottam: 1. A 2012/2013. tanév statisztikai adatai. 2. A munkatervben szereplő feladatok teljesítése

Átírás

1 Beszámoló az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája 2012/2013. tanévben végzett oktató-nevelő munkájáról Beszámolómat a következő főbb témák köré csoportosítottam: 1. A 2012/2013. tanév statisztikai adatai 2. A munkatervben szereplő feladatok teljesítése 3. A munkaközösségek beszámolói a mérésekről 4. Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése 5. Az óvodai nevelés értékelése 6. Művészeti iskolánk oktató-nevelő munkája 7. Versenyeredményeink Ezt a félévet is az állandó törvényi változások jellemezték. A tanév megkezdése előtt még abban sem lehettünk biztosak, hogy január elsejétől ki lesz a fenntartónk. Most annyit tudunk biztosan, hogy a évben nem érint bennünket fenntartói változás, de hogy későbbiekben hogyan fog alakulni a gyakorlóiskolák sorsa, arról folyamatosan tárgyalunk a minisztériummal. Most úgy tűnik, hogy számunkra a év sem hoz változást. A finanszírozással kapcsolatban annyi ígéretet kaptunk, hogy ebben a tanévben ugyanakkora összegből gazdálkodhatunk, mint az elmúlt esztendőben, és ez a finanszírozás a fenntartó egyetemen keresztül történik. Ez meg is valósult. A problémák akkor kezdődnek, ha a jövő évben sem változtatnak a finanszírozáson szeptemberétől és 2013 januárjától a Köznevelési törvény több pontja bevezetésre került: Megszerveztük a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamokon, átalakítottuk munkaközösségeinket a törvényi előírásoknak megfelelően, elkészítettük új pedagógiai programunkat és a többi dokumentumot. Változtatás nélkül fogadtuk el a kerettanterveket. Felkészültünk a hit- és az erkölcstan tantárgy szeptemberi bevezetésére. Türelmesen várjuk az életpályamodell bevezetését. 1

2 1. Statisztikai adatok általános iskolai tanuló: 918 fő magántanulók nélkül 884 fő művészeti iskolai tanuló: 1137 fő óvodás: 96 fő összesen: 2151 fő iskolánkból távozott tanulók: 24 fő iskolánkba érkezett tanulók: 19 fő pedagógus: 90 fő (3 gyes) +8 fő (óvoda) szabadidő-szervező: 1fő rendszergazda:1 fő iskolatitkár:1 fő gazdaságvezető: 1 fő adminisztratív dolgozó: 3 fő (1 gyes) dajka: 5 fő technikai dolgozó: 14 fő (1 gyes) összesen: 124 fő iskolánkból távozott nevelő(k): 5 fő (Lovai Ferencné, Szabó Jenőné, Soósné Vőneki Edina, Varga Andrásné, Csányi Anett) iskolánkba érkezett nevelő(k): 10 fő (Albert Mónika, Bubla Bence, Csányi Anett, Katona Martina, Ladányi Éva, Ábrahámné Göltl Katalin, Nyilasné Olajos Zsuzsanna, Botos Brigitta, Gubis Istvánné, Kiss Alexandra) 1.2. Statisztikai adatok magatartás átlag: 4,67 szorgalom átlag: 4,63 bukott tanulók: 0 fő kitűnő tanulók: 290 fő (alsó tagozat: 171, felső tagozat: 119) nevelőtestületi dicsértet kapott: (alsó tagozat: 139, felső tagozat: 51) példamutató magatartásáért, szorgalmáért: (alsó tagozat: 76, felső tagozat: 63) példamutató szorgalmáért: (alsó tagozat: 45, felső tagozat: 6) hiányzási átlag: 8,2 nap/fő (7259,3 nap összesen: alsó tagozat: 3166 nap, felső tagozat: 4093,3 nap) igazolatlan mulasztások: 35 óra (ebből 24 óra a 8.c osztályban) BTM-e tanuló: 22 fő SNI-s tanuló: 21 fő 2

3 1.3. A 2012/2013. tanév középfokú beiskolázási eredményeiről Százalékos megoszlás az iskolatípusok között Százalékos megoszlás az osztályok között 3

4 1.3.3 Megoszlás az egyes iskolák között Megoszlás a gimnáziumok között Megoszlás a szakközépiskolák között Hat tanulónkat 6+6-os gimnáziumokba vettek fel. 4

5 1.4 Iskolánk büszkesége címet ebben a tanévben a következő húsz nyolcadik osztályos tanulónk érdemelte ki: 8. a osztály 9 fő Antal Patrik Bákai Blanka Alexandra Hodomiczki Ádám Lajos Lilla Lehotai Levente Szűcs Laura Tóth Blanka Vass Hilda Vizoviczki Alina 8. b osztály 3 fő Horváth Viktória Király Katalin Tóth Lázár 8.c osztály 0 fő 8. d osztály 8 fő Akóczi Flóra Dombi Zita Elek Petra Jakab Tekla Lévai Luca Sóti Mirella Széll Zsófia Zawiasa Bernát 1.5 Felvételi eredmények Szövegértés osztály átlag maximum minimum 8. a b c d osztályok átlaga

6 1.5.2 matematika osztály átlag maximum minimum 8. a b c d osztályok átlaga A munkatervben szereplő feladatok teljesítése 2.1 Erdei iskola Lakitelek-Tőserdő szeptember a, Kovács Sándorné, H. Fazekas Erika és Lakatos ferenc., 6. b szeptember , Chabrecsek Terézia, Kaszt Erika, Zalai Edina. Bánkúton május c, Pataj Klára, Szűcs Mátyásné, Diamant Ágnes, 6.d május Kaszt Erika, Papné Szabó Mária, Jancsákné Majzik Andrea. Az erdei iskolák jelentőségét már nem kell méltatnom. Folytatnunk kell ezt a tevékenységünket, de sajnos közelebbi helyszínt kell keresnünk. 2.2 A Bárdos Kicsinyek Kórusának hagyományos kórustábora, szeptember től minden tanév első félévében kerül megrendezésre a művészeti iskola támogatásával. / A költségektől függően 3 vagy 4 nap/. - Érintett osztályok: 2.c, 3.c, 4.c, 5.c - Táborvezető: Diamant Ágnes - Kísérő tanárok: Ének munkaközösség tagjai: Diamant Ágnes, Csányi Zsuzsanna, Nagy Ildikó 2.3 ÁLLATI JÓ NAP (témanap az Állatok Világnapja alkalmából) Az ökoiskolai témanap október 8-án az Állatok Világnapjához (október 4.) és a Nemzetközi Madármegfigyelő Napokhoz (október 8.) kapcsolódott. Ehhez az alkalomhoz olyan helyszínt választottunk, ahol tanulóink testközelből figyelhették meg a háziállatokat illetve a pusztai madarakat, vadakat egyaránt. Az újszentiváni Szentiván Lovaspark ideális terepnek bizonyult célunk eléréséhez. A második ciklusra elnyert Ökoiskolai címmel vállaltuk, hogy továbbra is a környezettudatosság fokozását fejlesztjük tanulóinkban, egészséges életmódra neveljük őket, ennek szellemében népszerűsítjük a kerékpáros közlekedést. Az Állati jó nap nagyon sikeres volt. Köszönet a szervezésért és a lebonyolításért Kaszt Erikának és Zalai Edinának 6

7 2.4 Október 13-án az Alsóvárosi templomban megrendezett jótékonysági hangversenyen közreműködtek tanulóink és kollégáink, hiszen a plébánia minden évben jótékonysági koncertet szervez az autista központ javára. Ezen a rendezvényen iskolánk Bárdos kórusa rendszeresen fellép. Tanulóink az idei rendezvényre is színvonalas műsorral készültek. Az énekkar karnagya Diamant Ágnes, zongorán közreműködött Nagy Ildikó és Nánai Mária. A fellépőket Bondár Edit és Szabó Józsefné kísérték. 2.5 Október án rendezte meg Győrben a Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége Országos Módszertani Konferenciáját. A konferencián a következő kollégák tartottak nagy sikerrel előadást: Bácsi János, Bánfi Rita, Bondor Mónika, Chabrecsek Terézia, Csüllögné Bogyó Katalin, Dr. Borosné Tóth Katalin, Dr. Császárné Joó Gyöngyi, Dr. Zsigriné Sejtes Györgyi, Farkas Zsuzsanna, Gyuris Edit, Kiss Ilona, Kocsis Csilla, Kovács Sándorné, Lódiné Szabó Katalin, Lovai Róbert, Murátiné Szél Edit, Patakiné Szabó Ildikó, Szakter Zsuzsa, Szili Henrietta és Vrbovszki-Hegedűs Nikolett. Gratulálok a kollégáknak! Köszönöm munkájukat, további sok sikert kívánok! Köszönöm azok munkáját is, akik itthon helyettesítettek bennünket, és ezzel lehetővé tették, hogy részt vehessünk a konferencián. 2.6 Október 16-án az SZM választmány tagjainak tartott a kompetenciamérés eredményeiről, eredményelemzéséről nagy sikerű előadást Árvainé Líbor Ildikó mérés és értékelési szakértőnk. A szülők megismerkedtek a kompetenciamérés jelentőségével, valamint azzal, hogyan tudják gyermekük eredményét elérni és megnézni. A szülők sok kérdése bizonyította, hogy ők is fontosnak tartják a kompetenciamérés eredményeinek ismeretét, valamint az, hogy ebben az évben szinte valamennyi tanuló visszahozta a családi kérdőíveket. 2.7 A 2012/13-as tanévben november 7- én találkoztak az első osztályos gyerekek szülei a gyermekeiket tanító pedagógusokkal a SZÜLŐK NEVELŐK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT kerekasztal beszélgetés keretében. Ebben az évben is Dr. Sarungi Emőke gyermekpszichiátert kértük fel a szülők által megjelölt, ill. felvetett gyermekneveléssel kapcsolatos problémák megválaszolására. 41 szülő jött el, s estébe nyúló kellemes, kötetlen beszélgetés révén került sor információk/tapasztalatok cseréjére a 7-8 éves gyerekek kezelhetőségéről. November 29-én tartott előadást Dr. Császárné Joó Gyöngyi Konfliktuskezelés a mindennapokban szülőknek címmel. 2.8 November 19-én vette fel a történelem szaktanterem Csillik László tanár úr nevét. A bensőséges avatóünnepségen a jelenlegi és a volt kollégák emlékeztek meg a tanár úrról. Megjelent felesége és fia is. Iskolánk tanulóinak műsora színesítette az avató ünnepséget. Már három szaktantermünknek van névadója. Köszönöm Szűcs Mátyásné odaadó munkáját, amely lehetővé tette a szaktanterem névadójának megvalósulását. 2.9 Az idei tanév kiemelt eseményei közül a december 15-én megrendezett Fabatkavásár azonban (a kezdeti nehézségek ellenére is) a hagyományoknak megfelelően nagyon jól sikerült. A vásár előkészületeiben és lebonyolításában iskolánk valamennyi osztálya, pedagógusa, továbbá a szülői munkaközösségek is nagy számban vettek részt. A sok előkészület meghozta gyümölcsét, a vásáron kicsik és nagyok is jól érezhették magukat, 7

8 mindenki megtalálhatta a neki legmegfelelőbb elfoglaltságot, terméket, szolgáltatást ezen a délelőttön December 21-én rendeztük meg hagyományos karácsonyi hangversenyünket a dómban. Köszönet a nagyon színvonalas műsorért a tanulóknak és a kollégáknak! Folytatnunk kell ezt a szép hagyományt, hogy meghitt környezetben és hangulatban tudjunk egymástól és az évtől elköszönni. 2.11január 21-i héten rendeztük meg nyílt hetünket, melyre óriási volt az érdeklődés. A következő kollégák tartottak bemutató órát, órákat: - Sárvári Tünde: német, - Chabrecsek Terézia: rajz (2 óra), - Hégar Anita: angol, - Belájszki Nevenka: angol, - Diamant Ágnes: ének (2 óra), - Murátiné Szél Edit: magyar és matematika, - Lódiné szabó Katalin: magyar és matematika, - Nemes Zsuzsanna: magyar és matematika, - Paraginé Antal Ildikó: magyar és matematika. Az iskolavezetés képviselője valamennyi órán megjelent, nagyon színvonalas órákat láthattunk, büszkék vagyunk a kollégáinkra, hiszen ezek a bemutatók valóban nagyon jó hírünket keltették, és mint azt később az első osztályainkba jelentkezők létszáma jelezte, nagyon eredményes is volt februárban nagy sikerrel és minden probléma nélkül került sor a Bálint napi bál megrendezésére Március 1-jén és 4-én nagy érdeklődés mellett történt az elsősök beíratása. Minden első osztályunkba túljelentkezés volt, több mint egy osztálynyi gyereket kellett elutasítanunk. Két év múlva lesz az eddigi legsúlyosabb demográfiai mélypont, ezért különösen ügyelnünk kell arra, hogy mindig tudjunk négy első osztályt indítani Méltó módon, már hagyományosan iskolarádión keresztül ünnepeltük meg március 15- ét. Köszönet a szervezőknek a műsorért, pontosabban műsorokért, mert a humán munkaközösség tagjai a rajz munkaközösség segítségével egész évben folyamatosan készítettek iskolarádió műsorokat vagy emlékfalakat a különböző ünnepeinkhez kapcsolódóan A Bartók kórus ebben a tanévben Egerben volt kórustáborban március között Siposné Csendes Éva vezetésével, a munkát Diamant Ágnes segítette. Biztos vagyok benne, hogy a kórustábor is segítette őket a kiemelkedő eredmények elérésében Márciusban rendezte iskolánk a már hagyományos, egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó Storytelling angol nyelvű mesemondó versenyt a Somogyi Könyvtárban. Köszönöm az angol szakos kollégák munkáját a verseny szervezésében és lebonyolításában. 8

9 2.17 Március 25-én tartottuk első nevelési értekezletünket, amelyen új pedagógiai programunkat és SZMSZ-ünket vitattuk meg. Köszönöm minden kolléga munkáját, aki segített az új dokumentumok megalkotásában Április én gyűjtöttük a papírt, ami a hasznosságán túl egy kis bevételi forrást is jelent Május 10-re mosta az eső a hagyományos Kilenc próbázoo napot, ami az ötödikeseinknek minden évben felejthetetlen élményt ad Májusban a természettudományos munkaközösség megszervezte 7. és 8. osztályos tanulóinknak a már hagyományos budapesti tanulmányi kirándulást Május 13-án volt második nevelési értekezletünk, amelyen Molnár Péter előadásán keresztül megismerkedhettünk a digitális naplóval, amit 2013 szeptemberétől bevezetünk. A munkatervünkben ennek az értekezletnek témájaként a konfliktuskezelés állt, de ezt áttettük a következő tanévre, hiszen a fontossági sorrend a digitális napló kezelésének megismerését követelte meg Ebben a tanévben is két nagyrendezvénye volt a könyvtárnak, az egyik az iskolai Népmese napja, másik pedig a városi A szó elszáll, az írás megmarad c. könyv- és könyvtárhasználati versenyünk. A döntőben május 23-án öt (4 városi, ill. város környéki, 1 iskolai) 5-6. osztályos csapat mérte össze a tudását. Témájuk ebben az évben Juhász Gyula és Szeged volt Juhász Gyula születésének 130. évfordulója alkalmából Május 29-én zökkenőmentesen lezajlott 6. és 8. osztályainkban az országos kompetenciamérés Június 7-én a TIK-ben rendeztük meg jubileumi, 10. művészeti gálánkat. Még most is nehéz meghatottság nélkül beszélnem a fantasztikus színvonalú eseményről. Nagyon jó volt látni, hogy mennyi tehetséges diákunk és tanárunk van, és hogyha egy ügyért összefog nevelőtestületünk, akkor képesek vagyunk a csodákra. Köszönöm minden kollégám munkáját, aki ennek a fantasztikus rendezvény megvalósításában közreműködött. Külön köszönöm Sejtes Györgyi kolléganőmnek, akim létrehozta, megvalósította, és ilyen színvonalon működteti ezt az iskolát Június 11-én rendeztük a sportnapot, az alsó tagozatosok a Topolyán, a felsősök itt az iskolánkban versenyeztek. Köszönöm minden kolléga munkáját, aki segített a rendezvény szervezésében és lebonyolításában, különösen a testnevelés munkaközösség tagjainak Tanítványainknak nagy élményt jelentett a június 12-i osztálykirándulás, bár a jövőben a szervezők megválasztását át kell gondolni, mert néhány osztály esetén jelentkeztek komoly problémák, de köszönöm azoknak az osztályfőnököknek a talpraesettségét, akik nem fizettek az el nem végzett munkáért Minden nehézség ellenére megszerveztük és megvalósítottuk az érintett osztályokban a mindennapos testnevelést. Előkészítettük a hittan és az erkölcstan oktatását. 9

10 2.28 Bár kiszámíthatatlan a hallgatók létszáma, és a jelöltképzésért felelős igazgatóhelyettes hosszú betegsége is nehezítette a gyakorlati képzés megvalósítását, de mindezek ellenére szakvezető kollégáim nagyon magas szinten tettek eleget a gyakorlati képzéssel kapcsolatos valamennyi követelménynek és elvárásnak, és köszönöm minden kollégám munkáját, aki az egyéni és a csoportos pedagógiai-pszichológiai hospitálások keretében bemutatóórákat tartott A szülőkkel egész évben folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, a Szülői választmányi értekezletek, valamint az Iskolaszék megbeszélésein keresztül. Tájékoztattuk a szülőket az aktuális feladatainkról, valamint a folyton módosuló köznevelési törvényről és pedagógiai programunkról. Fontos a rendszeres tájékoztatás, sok félre értést lehet vele megelőzni A nagyon sok tanórán kívüli program és feladat ellenére volt időnk oktató-nevelő munkánk magas szintű végzéséhez, mint ezt az országos kompetenciamérés eredményelemzése mutatja, amelyet Árvainé Líbor Ildikó mérés és értékelési szakértőnk készített és ismertet A munkaközösségek beszámolói a mérésekről 3.1 Bemeneti és kimeneti mérések jelentősége abban áll, hogy a bemeneti mérés segít az éves feladatok megtervezésében, a differenciálásban, hiszen az ilyen mérések segítségével tudom meg, hogy milyen szinten állnak tanulóim, milyen ismeretekre tudok támasztani, miket használhatok a ráhangolódás fázisaiban. A kimeneti mérés pedig segít a tanulók fejlődésének a megítélésében. A bemeneti méréseket tanév elején, a kimenetieket tanév végén, vagy páros évek végén végezzük. Magyar nyelv és irodalomból elkészítették a kollégák minden évfolyamon a tanév eleji és tanév végi felmérő feladatlapokat, történelemből pedig 6. és 7. évfolyamon. Magyarból elsősorban szövegértési, nyelvtani feladatokat állítottak össze a kollégák. A rendszeres szövegértési gyakorlások eredményeképpen azt tapasztalták, hogy a felmérések során egyre jobb eredményeket értek el a tanulók. Ezt mutatják a sikeres felvételik, és remélhetőleg ezt fogja az országos kompetenciamérés is. A mérések értékelési rendszere még nem egységes a munkaközösségben. A matematika munkaközösség tagjai igyekeznek egységes követelményrendszert kialakítani. Sokszor íratnak azonos dolgozatot, megbeszélik, összehasonlítjuk az eredményeket, a tapasztalatokat felhasználják a korrekciók során. Egységes értékelési rendszert használnak, a témazáró dolgozatok jegyei az év végi átlag kiszámításánál súlyozottan, (duplán) számítanak. A súlyozottság kérdését egységesen kell majd kezelni az egész nevelőtestületben. A természettudományi munkaközösség keresi azokat a módszereket, amelyekkel csökkenteni lehet a szövegértésből illetve matematikából alapszintet el nem érő tanulók számát. Ennek érdekében valamennyi természettudományos tantárgyból a tanév elején kompetenciaalapú, írásbeli bemeneti mérést végeznek, természetesen a tantárgyi specifikumok figyelembevételével. Az ehhez szükséges tudásszintmérőket elkészítették, az eredményeket elemezték. Az elemzések alapján készítették el az egyes tantárgyak /osztályok

11 éves tanmenetét. Ezzel is igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy minden tanulónk elérje az önálló ismeretszerzéshez szükséges szintet, valamint, hogy csökkenjen egy adott osztályon belül a különbség, mely sok esetben gátja az optimális fejlődésnek. A tanév végén az osztályokban kimeneti mérést végeznek. A tanév során tantárgyanként egységes/egyeztetett kompetenciaalapú témazáró dolgozatot íratnak, így az egyes témák után az adott évfolyam tanulóinak teljesítménye elemezhető, mely a felzárkóztató/fejlesztő munkához sok segítséget ad. Értékelési rendszerük egységes, mérési eredményeiket csatolták, amelyet a későbbiekben a tervező munkához fel tud használni az iskolavezetés. Az élő idegen nyelv munkaközösség mérőeljárásai meglehetősen egységesek, hiszen évekkel ezelőtt már megbeszélték a százalékokat és ehhez tartják magukat. A témazáró dolgozatok számát is egyeztették, mégsem jutottak teljesen egységes véleményre. A 10 nyelvtanár: 7 angol és 4 német szakos kolléga (Albert Mónika angol-német szakos) közül hét kolléga 3-4 témazárót írat évente, 2 kolléga 3-at, egy kolléga 5-öt, egy pedig 2-őt. (A 3-4 azt jelenti, hogy emelt szintű osztályban 3-at, normál tantervi osztályban 4-et) 6 kolléga 2-szer számítja a témazáró jegyét, 5 egyszer. A munkaközösség a bemeneti és a kimeneti mérések eredményeit dokumentálta, például az egyik összehasonlításból kiderül, Az emelt szintű csoportban a gyerekek 46,6%a teljesített jelesre és jóra, a nem tagozatos csoportban 41,7%. Az ilyen összehasonlítások segíthetnek a munka tervezésében, a színvonalemelésben. Az 1-2. osztályosok munkaközössége felmérései más jellegűek, mint a magasabb évfolyamoké. Náluk a legfontosabb bemeneti mérőeszköz a DIFER. A tanév elején minden első osztályos kisgyerekkel kötelezően elkészítették, a tanító nénik és a hallgatók a DIFER tesztet, mely jelzést adott a gyermekről. Az lenne az ideális, ha a gyerekek úgy jönnének az óvodából, hogy hoznak magukkal legalább két DIFER méréseredményt. Azok a tanítok, akik a hang- és betűtanítás előtt egy 6-8 hetes előkészítő időszakot tartanak, nagyon jól megfigyelhetik a gyerekeket, képességeiket felmérik, hiteles képet kapnak egy adott tanulóról. S a betűtanítás kezdeténél már látja a tanító, hogy hol kinél van szükség, differenciálásra, segítésre. A 3-4. osztályosok munkaközösségének szintén kiemelt feladata volt az oktatónevelő munkánk színvonalának megtartása, emelése az eredményelemzések alapján. Ehhez kapcsolódóan az átvett osztályokban -3. évfolyamon- matematikából, nyelvtanból és szövegértésből egységes bemeneti mérést végeztek, amelynek kiértékelésében Árvainé Libor Ildikó kolléganő volt a segítségükre. Így nemcsak az osztályon belül volt lehetőségük összehasonlítani a tanulókat, hanem az osztályokat is egymással, amely megmutatja egy osztály erősségét, amelyre építeni lehet, és azokat a hiányosságokat is, amelyeket pótolni kell. Ezt a mérést a jövőben is szeretnék elvégezni. Készségtárgyak munkaközössége esetén énekből van írásbeli számonkérés, ehhez rendeltek százalékos értékelést, de nem ez a jellemző, bár évente két dolgozatot íratnak. Az ének-zene készségtárgya mérőeljárásai merőben eltérnek a hagyományostól. Az értékelés során az órán való aktív részvétel a legfontosabb, melyet elsősorban figyelembe veszünk az évi munka értékelése során. Ki mennyire tevékeny, hogyan tud hozzájárulni az óra sikerességéhez, illetve a tanárjelöltek munkájának sikerességéhez. Az értékelésükkel kapcsolatos problémát abban látom, hogy túl sok szaktárgyi elégtelen kerül a naplóba bizonyos osztályokban, és gyanítom, ez nem a szaktárgyi teljesítményt tükrözi. A pozitív megerősítést kellene előtérbe helyezni. Testnevelésből a munkaközösség a megadott országos 11

12 standard alapján dolgozik, mérőeljárásaik egységesek. Az országos fittségi mérés alapján az eredmények egy hétfokú skálán a következők lehetnek: igen gyenge, gyenge, elfogadható, közepes, jó, kiváló, extra. Így a közepes mértéket elérő tanulók a testnevelés tantárgyban az országos standard alapján az átlagot képviselik. A testnevelők konszenzusos megegyezése alapján a megszerzett pontokat nem érvényesítik jegyek formájában, de százalékokban kifejezik, és erről visszajelzést adnak a gyerekek részére. A szülőknek is kellene a visszajelzés. És a naplóban rögzítsék ezt a teljesítményt, ahogyan a mérések esetében már több magyar, és természettudományos tárgy esetén megtörtént. Rajz esetén országos mérőegység, vagy eljárás, mérési szempont, összehasonlítás nem áll rendelkezésre. A munkaközösség nem használ olyan egységes mérőeljárást, amely minden osztályra vagy évfolyamra nézve azonos - mert a kötelező és mérhető fejlesztési feladatokon túl - tantárgyukban sok személyes, egyéni szempontot is figyelembe vesznek az értékeléskor. Nincsenek egységes mérőszámok. Mérték lehet a különböző képzőművészeti versenyeken való részvétel, de sajnos nem mindig a szakmaiság a szelektáló szempont, sokszor a zsűri sem szakmabeli. Az értékelés módjai közül a következőket alkalmazzák: szóbeli felelet, témazáró dolgozat, tanítási órákon végzett munka, gyűjtőmunka, tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítmény, projektek értékelése kooperatív technikákkal. Jó lenne, ha a készségtárgyak esetén kidolgozna a munkaközösség egy olyan egységes szempontrendszert a tanulók értékelésére, amit minden kolléga tud használni, és azt szeretném, hogy énekből és testnevelésből sokkal kevesebb elégtelen osztályzat szülessen. Az osztályfőnöki munkaközösség egyik fő feladata ebben az évben az volt, hogy el kellett készíteniük az új Házirendet. Ha azonban a nevelőtestület értékelési rendszere nem egységes, hogyan lehetne egységesen megállapítani a szorgalomjegyeket? A munkaközösség sok olyan értékes javaslatot adott, amelyekkel a jövő évi munkaterv összeállításakor foglalkozni fogunk. 3.2 A munkaközösségek a témazáró dolgozatok értékelésekor a következő százalékokhoz rendelik hozzá az érdemjegyeket. Ezek teljes egységesítése megfontolást igényel humán / /60-69/74 35/40-49/59 mat.-inf term.tud nyelv ének 78, ,3-78,7 35,3-54,2 17,2-35,2 3-4.o o

13 3.3 Az országos kompetenciamérés eredményeit és jelentőségét másképpen értelmezik az egyes munkaközösségek, pedig azt a tényt tudomásul kell vennünk, hogy ezek az eredmények az egyik legfontosabb alapját képezik iskolánk megítélésében, valamint azt, hogy a kompetenciamérések eredménye nemcsak a matematika és a magyartanár munkáját tükrözi, hanem az egész nevelőtestületét, mint arról később még szólni fogok. A munkaközösségek kétféle nézetet alakítottak ki. Az elsőbe azok tartoznak, akik úgy érzik, hogy semmi, vagy nem sok közük van a kompetenciamérések eredményeihez, vagy nem is tudják befolyásolni azt. Idézek néhány véleményt: A testnevelők egyáltalán nem foglalkoztak a kompetenciamérésekkel. Az éves kompetenciamérés a készségtárgyunkat közvetlenül nem érinti (ének-zene). A kompetenciamérés eredményeit figyelemmel kísérjük, de a mi munkánkat ez nem befolyásolja (1-2.o. mk.). A rajzosok képezik az átmenetet a két tábor között, ők a következőket írják: Tantárgyunk csak bizonyos fejlesztési pontokon találkozik az országos kompetenciamérésen vizsgált készségekkel és képességekkel. Majd nagyon helyesen részletezik a találkozási pontokat. Nézzünk néhány véleményt a másik tábor felfogásából: A kompetenciamérés feladattípusait felhasználják, és gyakoroltatják a gyerekek számára nehéznek bizonyultakat. A közös írásbeli felvételire készülésnél pedig hangsúlyozottan alkalmazzák a kompetenciamérés feladatait. A kompetenciamérés kapott eredményei természetesen támpontot adnak ahhoz, mit kell erősíteni, fejleszteni. A tanulói kompetenciákat nem csak a tanítási órákon fejlesztjük sokoldalúan, hanem a tehetséggondozás, a felvételi előkészítés és a különböző versenyekre készítés alkalmával is (humán mk.). A kompetenciamérés hatással van az idegen nyelvi munkaközösség munkájára. A magyar szövegértés és alkotás eredményei alapján következtethetünk a tanulók és az osztályok nyelvi kompetenciájára, láthatjuk, hogy egy-egy osztályban hány tanulónak van jelentős elmaradása, ami az idegen nyelv elsajátítását is nehezítheti, speciális módszerek alkalmazását teheti szükségessé. A kiemelkedően jó eredményt elérő tanulók száma pedig reményt adhat rendkívüli eredmények elérésére idegen nyelvből is (élő idegen nyelv mk.) A természettudományos tantárgyak mindegyike az ok-okozati összefüggések megláttatásával a logikai és kritikai gondolkodás fejlesztésével foglalkozik, így szinte minden eleme kapcsolódik a kompetenciaméréshez. A természettudományos tanórákat általában a gyakorlati élethez kapcsolódó problémafelvetéssel indítjuk el, így a gondolkodási-, problémamegoldó- és a szövegalkotó képesség is fejlődik, amíg a probléma lehetséges megoldásait keressük. A szövegértés fejlesztését, szövegfeldolgozáson, szövegértelmezésen, olvasáskészség javításán keresztül kívántuk megvalósítani. Ehhez nagy segítséget nyújt a szöveg alapján készített rajz, a szövegben lévő összefüggések feltárása, vagy az olvasottak dramatizálása. Szövegfeldolgozás fejlesztésére a kooperatív csoportmunkák jó lehetőséget adnak, más-más értelmezés, lényegkiemelés, információátadás formájában. Gyakran dolgoztunk fel az órákon csoportmunkában egyszerűbb, leíró jellegű tudományos szövegeket. Az ilyen feladatoknál az együttgondolkodás, a kérdések alapján történő feldolgozás nagymértékben segíti a tanulókat (term.tud.mk.). Iskolánk 6. és 8. évfolyamos tanulói az elmúlt években ezen a megmérettetésen (országos kompetenciamérés) mindig nagyon szépen szerepeltek. Mivel számunkra is fontos az elért eredmény igyekeztünk a tanulók motiváltságát növelni. Évek óta hagyomány, hogy a 13

14 dolgozat megírását követő napokban kijavítjuk, százalékosan értékeljük a gyerekek munkáját. Az elért pozitív eredményeket (és csak azokat) az év végi osztályzásnál beszámítjuk. Ennek a nem kis munkának a motiváltság növelésén túl az is célja, hogy pontosabb képet kapjunk az egyes feladattípusok megoldása során felmerült gondokról, mi ment jól, mely feladattípusokra kell jobban odafigyelnünk a következő évben. Erre minden kolléga nagyon figyel, és a gondot jelentő feladattípus már szeptembertől nagyobb figyelmet kap az órákon. A gyerekek is alig várják az eredményeket, és tudjuk, hogy jobb hatásfokú a gyors visszajelzés, mintha 1 év múlva, amikor már nem is emlékeznek a konkrét feladatokra, tekinthetnek meg az interneten egy értékelést (mat.-inf. Mk.). A könyvtár egész éves munkája pedig a kompetenciák gyakorlati megvalósulásáról és integrációjáról szól, ezért kellene még több tanítási órát a könyvtárba szervezni, hiszen Cs. Bogyó Katalin ehhez minden segítséget megadott és megad. A könyvtár a kompetenciafejlesztés egyik igazi műhelye. Minden tantárgy ugyanolyan fontos a kompetenciafejlesztésben. Hogy ki mennyire okos és intelligens, azt döntően két kompetencia határozza meg: az anyanyelvi és a matematikai. Ez a két kompetencia két-két alkompetenciára oszlik, és még részben keresztezik is egymást. Az anyanyelvi a szókincsre és a szövegértésre, a matematikai a matematikai műveletekre és a szöveges feladatok megértésére. Ezek további részkompetenciákra bonthatók, az anyanyelvi: beszédhang-felismerő készség, beszédhangkiemelő készség, betűfelismerő készség, betűkapcsoló készség, betűző szóolvasó készség, rutinszerű szóolvasó készség, betűző mondatolvasó készség, rutinszerű mondatolvasó készség, sémakövető mondatolvasó készség, szövegolvasó, -értő készség, szövegfeldolgozó, - értelmező készség. A matematikai: analízis, szintézis, absztrahálás, konkretizálás, általánosítás, specializálás, összehasonlítás, kiegészítés, rendezés, analógia, lényegkiemelés, összefüggések leírása, ítéletalkotás, bizonyítás, fogalomalkotás, transzferálás. Minden munkaközösségnek, akinek még nem sikerült, meg kell találnia, hogy ennek a rendszernek mely elemeit fejleszti, mert akkor valóban kompetenciafejlesztésről beszélhetünk majd. 14

15 4. Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése A kompetenciamérés eredményeinek elemzése segítségével tájékozódhatunk oktatónevelő munkánk eredményességéről, segíti céljaink meghatározását a következő tanévre. A 2012-es mérés eredményei alapján elmondhatjuk, hogy iskolánk tanulói az országos mintához képest felülreprezentált mintát alkotnak mind a családi háttér, mind az elért teljesítmény tekintetében. Azonban az is világosan látszik, hogy vannak olyan tanulóink is, akik nem, vagy alig érik el az önálló ismeretszerzéshez szükséges szinteket. Ennek megfelelően a céljaink között kell szerepelnie ezen tanulók felzárkóztatása, mely elsősorban differenciálással, korrepetálással, egyénre szabott feladatokkal kivitelezhető. A kompetenciamérésben részt vett tanulók 2012-ben 109 hatodikos és 96 nyolcadikos tanulónk volt. Közülük 108 hatodikos és 91 nyolcadikos diák eredménye szerepel a jelentésben. Az SNI tanulók is részt vettek a felmérésben, de eredményeik nem szerepelnek a jelentésben. A BTMN tanulók részt vettek a felmérésben, az ő eredményeik szerepelnek a jelentésben. A kompetenciamérésben részt vett tanulók száma 2012-ben tanul ók szám a a jelentésb en szerepel SNI/BT MN tanulók CSHindexszel rendelke zik 6.év f év f CSH-indexszel azok a tanulók rendelkeznek, akiknek szülei kitöltve visszaküldik a Tanulói kérdőívet. A kérdőív néhány, a család szociális-kulturális helyzetére vonatkozó kérdésére adott válasza alapján számítják a tanulók jelentésben szereplő CSH-indexét. Ez a mutató az eredmények helyes értelmezéséhez nélkülözhetetlen, hiszen ma Magyarországon a tanulók iskolai teljesítménye elsősorban a családi háttér függvénye. Ezért fontos, hogy minél több tanulótól megkapjuk a kitöltött kérdőívet. A hatodikos tanulók 14,6%-a, a nyolcadikosok 14,5 %-a nem töltötte ki értékelhető módon a tanulói kérdőívet. Ha ez a szám 25 % fölé emelkedik, az elért eredmények reális értékelése nem valósulhat meg. Ezért fontos, hogy a szülőket tájékoztassuk a kompetenciamérés jelentőségéről és segítséget adjunk az eredmények értelmezéséhez. Iskolánk tanulóinak CSH-indexe 1,1175 (6. osztály) és 1,038 (8. osztály), ez jelentősen meghaladja az országos és a megyeszékhelyi átlagot is. Ez azt jelenti, hogy tanulóink kiemelkedően jó családi szociális és kulturális háttérrel rendelkeznek. 15

16 Az egyes területeken elért átlageredmények és az alapszintet el nem ért tanulók Az egyes területeken elért átlageredmények évf. iskolai átlag (konf. int.) országos átlag (konf. int.) matematika (1582;1663) 1767 (1731;1804) 1489 (1489;1490) 1612 (1611;1613) szövegértés (1590;1646) 1720 (1688;1754) 1472 (1470;1473) 1567 (1566;1568) Mindkét évfolyam iskolai átlaga mindkét mérési területen szignifikánsan magasabb az országos és a megyeszékhelyi iskolák átlagánál. Ez természetesen elvárás, hiszen az ország valamennyi tanulója ugyanazt a tesztet tölti ki. Nem különbözik azonban tanulóink teljesítménye a CSH-index alapján elvárható teljesítménytől és a korábbi évek eredményeitől. Figyelemre méltó azonban, hogy 8.-os tanulóink mindkét mérési területen szignifikánsan jobb eredményt értek el annál, ami a korábbi mérés alapján tőlük elvárható volt. Az alapszintet el nem érő tanulók (%) évf. iskolánkban országosan matematika szövegértés 6. 10,2 39, ,0 41,6 6. 3,7 27,7 8. 6,6 34,7 A jó szövegértési képesség és a matematikai eszköztudás az önálló tanulásnak, az új tudás megszerzésének elengedhetetlen feltétele. Ehhez a hatodikosoknak legalább a 3., míg a nyolcadikosoknak a 4. szintet kell elérniük a kompetenciamérésen. Az alapszintet el nem ért tanulók aránya mindkét évfolyamon jelentősen alacsonyabb az országos átlagnál. Matematikából és szövegértésből is a hatodikosok között van kevesebb olyan tanuló, aki nem éri el az önálló ismeretszerzéshez szükséges szintet. Ha a nyolcadikosaink teljesítményét az 16

17 előző mérési eredményükhöz (6. osztály) hasonlítjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy az alapszintet el nem ért tanulók száma nem változott jelentősen, hiszen ugyanezen tanulók 10,6%-a matematikából és 8%-a szövegértésből a korábbi mérésen sem érte el az alapszintet. Ez azonban azt jelenti, hogy ezen tanulók differenciált fejlesztése nem valósult meg a kellő mértékben az előző mérés óta. Ha a két mérési területet hasonlítjuk össze, akkor azt látjuk, hogy mindkét évfolyamon matematikából több azon tanulóknak a száma, akik nem érik el a szükséges 3. (hatodik osztály) illetve 4. (nyolcadik osztály) szintet. A hatodikosok eredményei Hatodikosaink mindkét mérési területen szignifikánsan jobb eredményt értek el az országos és a megyeszékhelyi nagy általános iskoláknál is. Az eredmény azonban nem különbözik a CSH-index alapján elvárható eredménytől, vagyis elmondhatjuk, hogy tanulóink a szociokulturális hátterük alapján elvártaknak megfelelő teljesítményt érték el. Matematika Matematikából 1624 pont az átlageredményünk, ez az országos és a megyeszékhelyi nagy iskolák eredményénél is (1542 pont) is szignifikánsan jobb. Ez utóbbiak közül 8 nálunk jobb eredménnyel rendelkezik, 56 hozzánk hasonlóan teljesített, és 138-an nálunk szignifikánsan gyengébb eredménnyel rendelkeznek. Ezen a területen tanulóink több mint háromnegyede az országos átlagnál magasabb eredményt ért el. Ez mindenképp figyelemre méltó. A legjobb negyedbe tartozó tanulóink szinte valamennyi populáció maximum pontját is meghaladják. Bár 2008 óta most a legalacsonyabb az átlageredményünk matematikából, szignifikáns különbség nincs a korábbi évek eredményéhez képest. A képességszintek szerinti eloszlás normál eloszlást mutat, az országos eloszláshoz hasonlítva jobbra tolódik, a legtöbb az átlag körüli eredményt elért tanulók száma. Matematikából a hatodikosaink 10,2 %-a nem érte el a szükséges 3. szintet. Ez lényegesen alacsonyabb az országos és a megyeszékhelyi nagy iskolák átlagánál is. Sajnos 2 tanuló az 1. szint alsó harmadában teljesített és a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb a kiemelkedő 6. (3,7 %) illetve 7. (0,9 %) szintet elért tanulónk száma. Szembetűnő a különbség az egyes osztályok képességeloszlása között. A legnagyobb a szórás a b osztályban, itt a legnagyobb a különbség a legjobb és leggyengébb teljesítmény között. Évfolyamszinten is ez a két eredmény a két szélsőérték. A nagy különbség egyik magyarázata, hogy itt található az évfolyamon kimagasló legjobb eredmény (2052 pont), illetve az évfolyam egyetlen számolási nehézséggel küzdő BTM-s tanulójának gyenge eredménye (1191 pont). (Ez a tanuló azóta már teljes körű felmentést kapott a matematika tantárgy értékelése alól). A nagy szórás ellenére a b osztályban a legmagasabb a medián értéke, mintegy 100 ponttal meghaladva a többi osztály ezen értékét. Érdekes, hogy bár a c osztályban a legkisebb a tanulók közötti különbség, itt a legalacsonyabb a medián értéke. Az a osztályban a leszakadó tanulók között a legkisebb a szórás, míg a b és c osztályban az osztályban pont ezen tanulók között a legnagyobb a különbség. Sajnos minden osztályban van olyan tanuló, aki nem érte el a hatodikban kívánatos 3. szintet, a b osztályban ketten csak az 17

18 1. szintet érték el. A c osztály kivételével mindegyikben vannak a 6. illetve 7. szintet elért tanulók. Magasnak tekinthető az a és d osztályokban a 3. szinten teljesítő tanulók száma. Megfelelő (személyre szabott) fejlesztés hiányában ők várhatóan nem fogják 8. osztályban elérni a minimálisan elvárható 4. szintet. Célszerű lenne az egyéni azonosítók segítségével kigyűjteni azokat a tanulókat, akik a minimálisan elvárt 3. szint alatt, vagy annak alsó harmadában teljesítettek, hogy ők valóban személyre szabott, differenciált fejlesztésben részesüljenek. Képességeloszlás az egyes osztályokban matematikából osztály a b c d A kompetenciamérés eredményeit az előző év végi matematikajegyekkel is érdemes összehasonlítani. Azt láthatjuk, hogy a d osztályban legnagyobb az átfedés az egyes osztályzatok között. Itt ugyanolyan teljesítményt elért tanulók között van 3-as, 4-es de 5-ös matematika osztályzatú tanuló is. Az azonos osztályzatú tanulók között is itt találjuk a legnagyobb különbséget, a matekból ötös tanulók legjobb és leggyengébb képességpontjának különbsége 521 pont. Figyelemre méltó még a c osztály azon hármas osztályzatú tanulója, akinek az elért képességpontja magasabb, mint az osztály ötös matekosainak medián értéke. Az a osztály két matekból kettes tanulójának teljesítménye sem maradt el az évfolyam hármas, négyes matekosainak eredményétől. Szövegértés Az 1617 pontos átlageredményünket a hozzánk hasonló paraméterekkel rendelkező megyeszékhelyi általános iskolákhoz (1524 pont) érdemes hasonlítani. Megállapíthatjuk, hogy mindössze 3 nálunk eredményesebb ilyen iskola van, 48-an hozzánk hasonló eredményekkel büszkélkedhetnek és 151 iskolánál jobb teljesítményt értek el diákjaink. A 2012-es eredményünk néhány ponttal alacsonyabb a korábbi évek átlagától (kivéve a 2010-es évet), de azoktól nem különbözik szignifikánsan. Ha a képességeloszlást vizsgáljuk, láthatjuk, hogy tanulóink közel háromnegyede az országos átlagnál jobb eredményt el. Az iskolán belül középmezőnyben teljesítő diákjaink többsége országos tekintetben a legjobb negyedben helyezkednek el. Tanulóink kb. 10%-a minden (a jelentésben szereplő) populáció legjobb teljesítményét felülmúlja. A képességszintek szerinti eloszlás normál eloszlást mutat, az országos eloszláshoz hasonlítva jobbra tolódik, tehát többségben vannak a felmérésen jó eredményt elért tanulók. 18

19 Örvendetes, hogy a korábbi évektől eltérően hatodikosaink között nincs az 1. szinten vagy az alatt egyetlen tanulónk se. A tanulók 3,7%-a azonban a 2. szintet érte el, így a kívánatos 3. szint alatt teljesített. Országos és megyeszékhelyi iskolákhoz viszonyítva lényegesen kisebb százalékban található ilyen tanuló az iskolánkban. Továbbra is magas azoknak a diákoknak a száma, akik a kimagasló 6. illetve 7. képességszintet érik el. Természetesen különböző a képességeloszlás az egyes osztályok tekintetében. A legjobb és leggyengébb eredményt elért tanulók eredménye között a legnagyobb különbséget a matematikához hasonlóan a b osztályban találjuk. Ezen a mérési területen is ebben az osztályban található azonban a legmagasabb képességpontot elért tanuló és három BTM-es tanuló is van az osztályban (ez az összlétszám 12,5%-a), ez lehet a magyarázata a nagy szórásnak. A legjobb eredményt elért és az alsó negyedbe tartózó tanulók között is az a osztályban, míg a középmezőnybe tartozók között a d osztályban van a legkisebb különbség. A legmagasabb a medián értéke szövegértésből a c-seknél. Míg az a és b osztályokban 2-2 tanuló nem érte el a szükséges 3. szintet, addig a c és d osztályokban nincs ilyen tanuló. A 7. képességszintet az a osztályban nem érte el senki, a b-ben 2, a c-ben és d-ben 1-1 tanuló. Képességeloszlás az egyes osztályokban szövegértésből osztály a b c d A nyolcadikosok eredményei Nyolcadikos tanulóink teljesítményének vizsgálatakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a kompetenciamérés írásakor már a felvételi eredményeikről tudomást szereztek a tanulók. Néhány a vártnál gyengébb teljesítmény magyarázata lehet a motiváció hiánya. Bár az elért eredmények összességében azt mutatják, hogy tanulóink komolyan vették a feladatot. Nyolcadikos tanulóink is mindkét mérési területen magasabb átlagot értek el az országos és a megyeszékhelyi nagy iskolák átlagánál. Sőt az elért teljesítménypont a korábbi mérés alapján várhatónál is szignifikánsan jobb. Nem különbözik azonban az eredmény a korábbi méréseken elért jó eredménynél. Valamennyi (a jelentésben szereplő) nyolcadikosunk rendelkezik a korábbi mérési eredménnyel, így teljesítménye ennek tükrében is vizsgálható. 19

20 Matematika A matematikából elért 1767 pont kiemelkedően jó eredmény, hiszen az országos (1612 pont) és a megyeszékhelyi nagy iskolák (1659 pont) eredményét felülmúlja. Az utóbbiak közül mindössze 3 intézmény diákjai értek el ennél jobb eredményt, 44-en hozzánk hasonlóan, 144-en gyengébben teljesítettek. A korábbi méréshez viszonyított eredményünk alapján várható 1708 pontos teljesítménynél is szignifikánsan jobban teljesítettek nyolcadikosaink. Tanulóink közel 80%-a az országos átlagnál magasabb pontszámot ért el, 20%-uk pedig teljesítménye alapján az ország legjobb 5%-ába tartozik. Azonban az is látszik, hogy iskolán belül nagy a különbség a diákok között, a jelentésben szereplő legjobb és leggyengébb eredmény között 856 pont különbség van. Ez jelentős különbség. (Ez a valóságban még több, hiszen ezen az ábrán a legjobb és leggyengébb 5% eredménye nem szerepel.) A képességszintek szerinti eloszlás normál eloszlást mutat, az országos eloszláshoz hasonlítva erőteljesen jobbra tolódik, kevesebb a gyenge teljesítmény, az átlag körüli eredményt elért tanulók száma a legtöbb. Bár az országos és megyeszékhelyi nagy iskolákhoz viszonyítva is lényegesen kevesebb a kívánatos 4. szintet el nem ért tanulók száma, tanulóink 27,5 %-a e szint alatt teljesített. Most először van olyan tanulónk nyolcadikban, aki az 1. szinten teljesített. Kevés olyan tanulónk van, aki a korábbi (6.-os) mérésnél kevesebb képességpontot ért el matematikából. Van azonban egy tanuló, aki jelentősen (kb. 500 pont) gyengébben teljesített most, mint hatodikos korában. Diákjaink többsége a korábbi mérési eredmény és a CSH-index alapján várható teljesítményt érte el, de természetesen mindkét irányban van ettől eltérés. Megnyugtató, hogy többen vannak azok, akik a vártnál jobban, mint akik annál gyengébben teljesítettek. Nyolcadikosaink minden eddiginél magasabb átlagot értek el matematikából, de ez nem különbözik szignifikánsan a korábbi mérések eredményénél. Ha osztályonként vizsgáljuk a képességeloszlást, azt láthatjuk, hogy az a osztályba jár a legmagasabb pontszámot elért tanuló, itt található a legmagasabb medián érték is. A c osztályban a legnagyobb a tanulók teljesítménye között a különbség. Itt a leggyengébb tanuló 762 ponttal maradt le legjobban teljesítő osztálytársánál. Érdekes, hogy a legjobban teljesítő tanulók között viszont ebben az osztályban a legkisebb a különbség, tehát itt mindenképp szükséges (lett volna) a leszakadókkal való differenciált foglalkozás. Ezt indokolja az is, hogy itt 5 tanuló nem érte el a szükséges 4. szintet. A d osztályban is 5 ilyen tanuló van, a b-ben 3, az a-ban pedig nincs egy sem. A leggyengébb teljesítmények között a b osztályban, a legjobbak között a c-ben van a legkisebb különbség, a középmezőny pedig a d osztályban a legegységesebb. Képességeloszlás az egyes osztályokban matematikából osztály

21 a b c d Vizsgáljuk meg a teljesítményeket az előző év végi matematikajegy függvényében! Szembetűnő annak az a osztályos tanulónak a teljesítménye, akik 7.-ben kettes volt matematikából, de jobb eredményt ért el az évfolyam ötös matekosainak többségénél. (Ilyen mértékű eltérés esetén érdemes megvizsgálni a tesztírás körülményeit!) Ha az azonos osztályzattal rendelkező tanulók képességpontjait hasonlítjuk össze, azt láthatjuk, hogy az a osztályban a négyes, de különösen ötös matekosok elért eredménye között nagy a különbség, 326 illetve 463 pont. Évfolyamszinten is itt a legnagyobb a különbség az azonos osztályzatú tanulók között. Kiemelkedően nagy még a különbség a c osztály kettes és négyes matekosainak elért pontszáma között is. Az előző mérési eredményhez is hasonlíthatjuk a teljesítményeket tanulói szinten is. Azt tudjuk, hogy a várható teljesítménynél jobb eredményt értek el évfolyamszinten, de természetesen vannak ettől eltérő tanulók is. Az a osztályban 4-en értek el kevesebb pontot, mint hatodikban, de így is elérték legalább a 4. képességszintet, sőt egyikük a 7. szinten teljesített. A b osztályban az a két tanuló, aki gyengébben teljesített most, a 4. szintet érte el így. A c osztályban szintén 4-en teljesítettek most gyengébben, közöttük van az a tanuló, aki közel 500 ponttal maradt le korábbi teljesítményétől és ezzel az 1. szintet érte csak el, míg korábban az 5. szinten teljesített. A d osztályban egyetlen tanuló ért el néhány ponttal kevesebbet, mint hatodikban. Sajnos azonban ő hatodikos korában is gyenge eredményt ért el. Sajnos minden osztályban van néhány olyan tanuló, aki a tőle elvárhatónál gyengébben teljesített, de örvendetes, hogy többen vannak azok, akik jobban teljesítettek a korábbi mérés alapján elvárhatónál. Kiemelkedik az a osztály, itt 9 olyan tanuló van, akinek a fejlődése látványos. Szövegértés A szövegértésből elért 1720 pont kiemelkedően jó teljesítmény, hiszen a megyeszékhelyi nagy iskolák (1614 pont) közül egyikben sem született ennél jobb eredmény. Hozzánk hasonlóan teljesített 45 ilyen iskola, míg 156 iskola tanulói ennél gyengébb eredményt értek el. Az országban 2475 iskola eredménye szerepel a jelentésben, közülük mindössze 78-ban született ennél jobb eredmény. (Ezek között ott találjuk a gimnáziumok 8. osztályát is.) Az elért átlagpont nem különbözik szignifikánsan a korábbi évek eredményénél. Tanulóink közel 80%-a jobb eredményt ért el az országos átlagnál (1567 pont). A középmezőnybe és az élbolyba tartozó diákok között kicsi, míg a lemaradó diákok között jelentős a különbség iskolai szinten. 21

22 A képességeloszlás normás eloszlást mutat, jobbra tolódik, legtöbben az 5., 6. szintet érték el. Sajnos azonban vannak tanulóink, akik csak az 1., 2. vagy 3. szinten teljesítettek. Igaz, hogy számuk lényegesen kisebb, mint országosan vagy megyeszékhelyi nagy iskolákban, de tanulóink 6,6 %-a nem érte el az önálló ismeretszerzéshez szükséges 4. szintet. Ez azért is érdemel kiemelt figyelmet, mert a korábbi években nem fordult még elő, hogy nyolcadikos tanulónk csak az 1. szintet érje el, a 2. szinten sem teljesített ennyi tanulónk eddig. Figyelemre méltó, hogy a megyeszékhelyi iskolákhoz hasonlítva kimagasló a 6. és 7. szintet elérő tanulónk száma. Tanulóink többsége magasabb pontszámot ért el, mint az előző mérés során. Néhány tanulónk azonban az előző mérésnél szignifikánsan gyengébben teljesített, de kiugróan gyengébb teljesítmény nem született. Ha a képességeloszlást osztályonként vizsgáljuk, szembetűnő a c osztályban a nagy különbség a tanulók között. Itt 807 pont a különbség a legjobb és leggyengébb teljesítmény között. Ennek az oka a leszakadók közötti nagy különbség, hiszen az élbolyban itt a legkisebb a különbség a tanulók között és ebben az osztályban a legmagasabb a medián értéke. Szintén nagy még a különbség a b osztályban a leggyengébben teljesítők között. A legegységesebb teljesítményt az a osztály tanulói hozták. A legalacsonyabb a medián a d osztályban. Képességeloszlás az egyes osztályokban matematikából osztály a b c d Az a és a c osztályban többen is jobb eredményt értek el, mint ami a korábbi mérés alapján elvárható tőlük, míg a b és a d osztályban azok száma sok, akik gyengébben teljesítettek a tőlük elvártnál. Összegzés 22

23 Hatodikos és nyolcadikos tanulóink is mindkét mérési területen a korábbi mérési eredményeknek és a CSH-index tekintetében elvártaknak megfelelően teljesítettek a 2012-es kompetenciamérésen. Nincs szignifikáns eltérés a korábbi mérésekhez képest. Természetesen a magas átlagpontoknál még jobb eredmény elérése nem is elvárható. Tanulóink teljesítményét a megyeszékhelyi nagy iskolákhoz érdemes hasonlítani. Mindkét évfolyamon az élmezőnyben végeztünk ezek között az iskolák között is. Nyolcadikosaink nagy része jelentős fejlődést mutatott az előző mérés óta. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy olyan tanulók is vannak közöttük, akik úgy fejezik be az általános iskolát, hogy az önálló feladatmegoldásra, ismeretszerzésre képtelenek. Hatodikosaink között is vannak néhányan, akiknek differenciált fejlesztése szükséges. Mindenképp szükségesnek tartom ezen tanulók egyéni teljesítményének vizsgálatát, a szaktanárok, osztályfőnökök tájékoztatását. 5. Az óvodai nevelés értékelése Óvodánk a tanévet 96 gyermekkel kezdte meg 4 homogén csoportban. Szeptembertől 57 óvodapedagógus hallgató kezdte meg szakmai gyakorlatát. 17 fő záróvizsgázott, 7 hallgató munkája dicséretes. A beszoktatás és visszaszoktatás ideje lerövidült, a hallgatók napi 2-3 foglalkozást tartottak még kiscsoportban is már szeptember közepétől kezdve. Mi ezt sikernek könyveljük el, mert gyermekeink nagyon sok ismerettel és élménnyel gazdagodnak, minden foglalkozásra a hallgatók rengeteg szemléltető eszközt készítenek, különleges hangszereket használnak, az írásbeli munkájukat portfóliószerűen készítik el. Ebben minden óvodapedagógus maximális elméleti és gyakorlati tudással segíti a hallgatókat. A törvényi előírásoknak megfelelően átdolgoztuk az SZMSZ-t és a Pedagógiai Programot, amelyek korszerűek, a helyi elvárásoknak megfelelőek. A gyermekeink rengeteg óvodán kívüli programon vettek részt (bábszínház, koncertek, kirándulás, barkácsdélután), és külső előadók műsorán is szórakozhattunk. Egyik középső csoportos kislányunk a rajzversenyen jó eredményt ért el, így automatikusan felvételt nyer a Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola rajzos osztályába. Sikeres Gyermeknapi Játszódélutánt és Sportnapot tartottunk, amelyekre meghívtuk a volt és leendő óvodásainkat. A szülői értekezleteken és fogadó órákon kívül ezeken a rendezvényeken van lehetőség a szülőkkel való kapcsolatépítésre. Ezeken a programokon a végzős hallgatók is részt vettek tanulás céljából. A Bölcs Bagoly csoport továbbra is sikeres, a 2013/2014-es tanévre minden gyermeket felvettek az első helyen megjelölt iskolába. A tantestület 8 tagjából 5 fő rendelkezik szakvizsgával. Jelenleg egy kolléganő végzi a közoktatás vezetői képzést, egy munkatársunk a 120 órás továbbképzését teljesíti. Az év végi fogadó órák során a szülők maximális elégedettségüket fejezték ki az óvoda és a pedagógiai, nevelési munkánk iránt. Nevelőtestületünk úgy érzi, hogy sok munkával, de eredményes tanévet zártunk. 23