A CSODÁK TANÍTÁSA Munkafüzet: leckék A CSODÁK TANÍTÁSA. Munkafüzet. Leckék: 1-30

Átírás

1 1 A CSODÁK TANÍTÁSA Munkafüzet Leckék: 1-30

2 2 Kedves Útitársam! Rendkívül boldoggá tesz, hogy immár téged is a csodautasok között üdvözölhetlek! Akár az én fordításomat használod (ami az alábbiakban következik), akár a hivatalos változatot, mindenképpen egy csodálatos úton indulsz most el, amikor az első leckével nekivágsz a gyakorlatozásnak. Ez a fordítás ben készült, az akkor velem együtt gyakorló csoportom számára. Akkor ugyanis még nem létezett a hivatalos magyar változat (az csak szeptemberében jelent meg), ők pedig bár nagyon lelkesek voltak nem tudtak angolul, legalábbis nem mindegyikük, vagy nem eléggé. Később a hivatalos változat megjelenéséig eltelt 10 évben nagyon sokan rám találtak, akik boldogan fedezték fel, hogy ha nem is a teljes könyv, de a 365 lecke nálam elérhető magyarul. Örökké hálás leszek azoknak, akik örömmel fizették ki nekem a fordítás és a sokszorosítás díját sokan nem is tudják, hogy egy anyagilag igen nehéz időszakban voltak így óriási segítségemre. Először azt gondoltam, hogy a hivatalos változat megjelenésével az én fordításomra már nem lesz szükség. De meglepődve tapasztaltam, hogy tévedtem. Néhányan azért kezdték el követelni tőlem az anyagot, mert úgy tapasztalták, hogy a hivatalos fordítás szövege időnként nehézkes, érezhető rajta, hogy olyasvalaki készítette, aki maga nem végezte el a 365 gyakorlatot. Mások pedig arra hivatkoztak, hogy sokkal szívesebben vinnék magukkal a leckéket nem a vastag könyv, hanem a különböző technikai eszközökre könnyedén letölthető, pdf dokumentum formájában. Így született meg az ötlet, hogy akkor legyen ez az egyik ajándék azoknak, akik feliratkozásukkal szívesen bővítik rendszeres olvasóim táborát. Ha pedig számodra teljesen ismeretlen még ez a tanítás, az ebben a formában érkező leckék lehetővé teszik, hogy eldönthesd,

3 3 szeretnél-e vele mélyebben foglalkozni, és idővel a teljes könyvet megvásárolni. A teljes könyv ugyanis 3 részből áll: Törzsszöveg; Munkafüzet; Tanári kézikönyv. Ezek közül én csak a Munkafüzetet fordítottam le, vagyis a 365 leckét, ezek fognak tehát szépen sorban megérkezni hozzád. Ha a leckék elvégzése közben egyre nő az éhséged, és még több információra vágysz, akkor javaslom, hogy vásárold meg a könyvet, és olvasd el a többi részt is. Két alapvető különbséget fogsz tapasztalni a két fordítás között: A Holy Spirit kifejezést én Szent Szellemnek fordítottam, a hivatalos fordításban pedig Szentlélek szerepel. Az Atonement kifejezést én Jóvátételnek fordítottam, a hivatalos fordításban pedig Vezeklés szerepel. Ez akkor fontos, ha mind a két anyagot használod: tudd, hogy a különböző szavak ugyanazokat a fogalmakat takarják. Úgy érzem, bevezetőnek elég volt ennyi most már térjünk a lényegre! Az alábbiakban következő tartalomjegyzéket elég csak átfutnod. Az utána következő Bevezetést viszont olvasd el rendkívül alaposan. Itt minden fontos információt megtalálsz arról, hogyan a legjobb foglalkoznod a leckékkel. Kívánom, hogy a mai nap legyen egy örömteli, a békéhez és a boldogsághoz vezető, izgalmas utazás kezdete! Szeretettel, Sarkadi Kriszta

4 4 TARTALOM Bevezetés I. RÉSZ 1. Semmit nem jelent mindaz, amit látok. 2. Mindent, amit látok, én ruháztam fel jelentéssel. 3. Semmit nem értek, amit látok. 4. Semmi értelme ezeknek a gondolatoknak. 5. Soha nem a miatt vagyok zaklatott, amit gondolok. 6. Azért vagyok zaklatott, mert olyasmit látok, ami nincs ott. 7. Csak a múltat látom. 8. Az elmémet a múltra vonatkozó gondolatok foglalkoztatják. 9. Semmit sem úgy látok, ahogyan most van. 10. A gondolataimnak semmi értelme. 11. Értelmetlen gondolataim egy értelmetlen világot mutatnak nekem. 12. Azért vagyok zaklatott, mert egy értelmetlen világot látok. 13. Egy értelmetlen világ félelmet kelt. 14. Isten nem teremtett értelmetlen világot. 15. A gondolataim általam készített képek. 16. Nincsenek semleges gondolataim. 17. Nem látok semleges gondolatokat. 18. Látásmódom hatásának megtapasztalásában nem vagyok egyedül. 19. Gondolataim hatásának megtapasztalásában nem vagyok egyedül. 20. Elhatároztam, hogy látok. 21. Elhatároztam, hogy másként látom a dolgokat. 22. Amit látok, az a bosszú egy formája. 23. Kikerülhetek a világból, amit látok, ha feladom támadó gondolataimat. 24. Nem érzékelem azt, ami leginkább a javamat szolgálja. 25. Nem tudom, hogy a dolgok mire valók. 26. Támadó gondolataim a sebezhetetlenségemet támadják. 27. Mindenképpen látni akarok. 28. Mindenképpen másként akarom látni a dolgokat. 29. Isten ott van mindenben, amit látok. 30. Mivel Isten az elmémben lakozik, ott van mindenben, amit látok.

5 5 BEVEZETÉS 1. A szöveg, mint elméleti alapozás ahhoz szükséges, hogy tartalommal töltse meg a munkafüzet gyakorlatait. Ugyanakkor a gyakorlatok elvégzése az, ami lehetővé teszi, hogy a kurzus elérje a célját. Egy gyakorlatlan elme semmit nem tud elérni. A munkafüzet célja, hogy kiképezze az elmédet a szöveg megértésére és továbbgondolására. 2. A gyakorlatok nagyon egyszerűek. Nem kell velük sok időt töltened, és az sem érdekes, hogy hol vagy, amikor nekifogsz. Nincs szükség előkészületekre. A gyakorlási időszak egy év. A leckék 1-től 365-ig számozottak. Ne vállalkozz arra, hogy egy napon több gyakorlatot is elvégzel. 3. A munkafüzet két fő szakaszra osztható: az első lebontja mostani látásmódodat, a második pedig felépíti valódi érzékelésedet. Az áttekintő szakaszok kivételével a napi feladatok egy központi gondolat köré épülnek, ezt az állítást olvashatod elsőként. Ezt követi azoknak a lépéseknek a leírása, melyek követésével a napi gyakorlatban alkalmazod az alapgondolatot. 4. A munkafüzet célja az, hogy szisztematikusan begyakoroltasson az elméddel egy olyan látásmódot, mellyel egészen másként fogsz észlelni mindent és mindenkit a világon. A gyakorlatok felépítése segít abban, hogy általánossá tedd őket és így megértsd, hogy a leckék mindegyike egyformán alkalmazható mindenre és mindenkire, amit és akit magad körül látsz. 5. A valódi érzékelés begyakorlása nem úgy zajlik, mint a világ begyakorlása. Ha a valódi érzékelést sikerült elérni bármely személlyel, helyzettel vagy eseménnyel kapcsolatban, a teljes átállás bizonyossá válik mindenre és mindenkire nézve. Másrészt azonban elegendő egyetlen kivétel a valódi érzékelés alól ahhoz, hogy az elért eredmények mindenütt semmissé váljanak. 6. A végig követendő általános szabályok tehát a következők: először is, a gyakorlatokat részletes alapossággal kell elvégezni, a leírás szerint. Ez abban segít, hogy az alapgondolatot alkalmazni tudd minden helyzetre, amibe kerülsz, valamint mindenre és mindenkire, ami, s aki érintett benne. Másodszor: semmiképpen se dönts úgy, hogy vannak olyan emberek, helyzetek vagy dolgok, melyekre a gondolatok nem alkalmazhatók. Ez gátolja a

6 6 gyakorlást. A valódi érzékelés legfőbb tulajdonsága az, hogy nincsenek határai. Ez épp az ellenkezője annak, ahogy most látod a világot. 7. A feladatok legfőbb célja az, hogy megnövelje azt a képességedet, mellyel képes vagy a gyakorlandó gondolatokat mindenre kiterjeszteni. Ehhez részedről nincs szükség erőfeszítésre. Maguk a gyakorlatok alkalmasak arra, hogy ezt az átállást létrehozzák. 8. A munkafüzetben található gondolatok egy részét nehezen hihetőnek fogod tartani, másokat pedig egyenesen riasztónak találsz majd. Ez mind nem számít. Pusztán arra kérünk, hogy csináld végig a feladatokat úgy, ahogy azok le vannak írva. Egyáltalán nem kell minősítened őket. Csak használd őket. Használat közben telnek meg tartalommal, és ez mutatja meg valódiságukat is. 9. Egyre emlékezz: nem kell elhinned, és nem kell elfogadnod ezeket a gondolatokat, sőt, örülnöd sem kell nekik. Néhányukat talán kifejezetten elutasítod majd. Mindez nem érdekes, sőt az eredményességüket sem csökkenti. De ne engedd meg magadnak, hogy kivételt tegyél bármivel is, amikor alkalmazni kezded a munkafüzet gondolatait, és bármi legyen is a reakciód, csak folytasd a gyakorlást. Semmi más nem szükségeltetik, csak ez.

7 7 I. RÉSZ 1. FELADAT Semmit nem jelent mindaz, amit ebben a szobában (ebben az utcában, ebből az ablakból, ezen a helyen) látok. 1. Most lassan nézz körbe magad körül és mindennel kapcsolatban, amit megpillantasz, alkalmazd ezt a gondolatot: Ez az asztal nem jelent semmit. Ez a szék nem jelent semmit. Ez a kéz nem jelent semmit. Ez a láb nem jelent semmit. Ez a toll nem jelent semmit. 2. Azután nézz messzebbre, mint a közvetlen környezeted, és alkalmazd a fentieket egy szélesebb körben: Az az ajtó semmit nem jelent. Az a test semmit nem jelent. Az a lámpa semmit nem jelent. Az a tábla semmit nem jelent. Az az árnyék semmit nem jelent. 3. Fontos észrevenned, hogy a mondatok között nincs semmiféle rendszer, és különbség sincsen a dolgok között, amelyekre a gondolat vonatkozik. Ez a gyakorlat célja. Az állítást alkalmazd egyszerűen bármire, amit megpillantasz. Ahogy napközben gyakorolsz, alkalmazd a mondatot megkülönböztetés nélkül. Nem arról van szó, hogy bárhová nézel, folyamatosan ezt mondogasd, hiszen a feladatoknak nem célja, hogy bármiféle rituálévá váljanak. Csak az a fontos, hogy semmit ne zárj ki ilyen vagy olyan okok miatt. Az alkalmazandó gondolat szempontjából minden dolog egyforma. 4. Az első három feladatot maximum kétszer gyakorold egy nap, legjobb reggel és este. Nem kell, hogy a gyakorlás tovább tartson, mint kb. egy perc, hacsak ettől úgy nem érzed, hogy siettet valaki. Alapvető fontosságú, hogy kényelmesen végezd, hiszen ráérsz.

8 8 2. FELADAT Mindent, amit ebben a szobában (ezen az utcán, ebből az ablakból, ezen a helyen) látok, én ruháztam fel jelentéssel. 1. Ezt a feladatot ugyanolyan módon kell gyakorolnod, mint az elsőt. Kezdd azokkal a tárgyakkal, amelyek a közeledben vannak, majd alkalmazd ezt az elképzelést mindenre, amin megáll a tekinteted. Azután növeld a távolságot kifelé. Fordítsd el a fejedet, hogy bevonhass mindent, ami tőled jobbra vagy balra helyezkedik el. Ha lehetséges, fordulj meg, és alkalmazd a mondatot mindarra, ami mögötted van. Amennyire csak lehet, válogatás nélkül használd, ne összpontosíts csak bizonyos dolgokra, és arra se tegyél kísérletet, hogy bevonj minden egyes apró részletet, amit egy bizonyos területen látsz, mert így erőlködéssé válik. 2. Egyszerűen csak könnyedén és viszonylag gyorsan pillants körbe, anélkül, hogy méret, világosság, szín, anyag, vagy fontosság alapján válogatnál. Fogadd a tárgyakat egyszerűen úgy, ahogy látod őket. Próbáld meg a feladatot egyforma könnyedséggel alkalmazni egy testre vagy egy gombra, egy légyre vagy a padlóra, egy karra vagy egy almára. Arra vonatkozóan, hogy milyen tárgyakra alkalmazd a mondatot, az egyetlen kritérium az, hogy rápillantottál. Fontos, hogy ne vonj be csak bizonyos dolgokat, de légy biztos abban is, hogy semmi nincs kifejezetten kizárva.

9 9 3. FELADAT Semmit nem értek, amit ebben a szobában (ezen az utcán, ebből az ablakból, ezen a helyen) látok. 1. Ezt az elképzelést ugyanúgy alkalmazd, ahogy az előzőeket mindennemű megkülönböztetés nélkül. Bármit is látsz, az megfelelő tárgya a mondat gyakorlásának. Légy biztos benne, hogy soha nem kérdőjelezed meg: ez vagy az alkalmas-e az elképzelés alkalmazására. Ezek nem a minősítés gyakorlatai. Minden alkalmas, amit látsz. Valószínűleg néhány dolog érzelmi töltéssel rendelkezik számodra. Próbáld meg félretenni ezeket az érzéseket, és gyakorolj ezekkel a tárgyakkal is ugyanúgy, mint a többivel. 2. A gyakorlatok célja, hogy segítsen megtisztítani az elmédet minden múltbéli képzettársítástól, azért, hogy mindent úgy láthass, ahogy éppen most megjelenik előtted, és így felismerd, hogy milyen keveset értesz meg belőle. Ezért elengedhetetlen, hogy az elméd tökéletesen nyitott legyen, melyet nem zavarnak meg előítéletek arra vonatkozóan, hogy a napi feladatokat mely dolgokra alkalmazod. Így egyik tárgy ugyanolyan, mint a másik; egyformán alkalmas és ezért egyformán használható.

10 10 4. FELADAT Semmi értelme ezeknek a gondolatoknak. Olyanok, mint azok a dolgok, amiket ebben a szobában (ezen az utcán, ebből az ablakból, ezen a helyen) látok. 1. Az előzőektől eltérően ezek a gyakorlatok nem a mai napi mondattal kezdődnek. A mai gyakorlási periódusokban kezdd azzal, hogy körülbelül egy percig megfigyeled a gondolatokat, amelyek áthaladnak az elméden. Azután ezekre alkalmazd a fenti elképzelést. Ha szomorú gondolataid vannak, tedd őket a gyakorlás tárgyává. Ugyanakkor ne csak azokat a gondolatokat használd, amelyeket rossznak tartasz. Ha begyakorlod a gondolataid megfigyelését, észre fogod venni, hogy egy olyan keveréket alkotnak, melynek tulajdonképpen egyikére sem lehet azt mondani, hogy jó vagy rossz. Ezért értelmetlenek. 2. A mai mondat alkalmazására a megszokott feltételek az irányadóak. Ne tarts attól, hogy jó és rossz gondolatokra is használod. A valódi gondolataidat egyikük sem jelenti, mert azokat ezek elfedik. A jók csupán árnyékai mindannak, ami mögöttük rejlik, és a homály mindig megnehezíti a látást. A rosszak eltorlaszolják, és ez által lehetetlenné teszik a látást. Nyilván egyiket sem akarod. 3. Ez egy alapvető fontosságú feladat és némileg módosult formában újra és újra megismételjük majd. A cél itt az első lépéseknek a begyakorlása ahhoz, hogy végül képes legyél megkülönböztetni az értelmetlent az értelmestől. Első kísérlete annak a hosszú távú célnak, melynek eredményeképpen meglátod az értelmetlen dolgokat magad körül, majd pedig saját magadban. A kezdete annak is, hogy elméd elkezdje felismerni mindazt, ami ugyanaz, és azt is, ami különbözik. 4. Miközben a mai mondat alkalmazásához megfigyeled a gondolataidat, azonosítsd mindegyiket a benne foglalt központi figura vagy esemény alapján, például így: Semmi értelme ennek a..-ról szóló gondolatnak. Olyan, mint azok a dolgok, amiket ebben a szobában (ezen az utcán, stb.) látok. 5. Az elképzelést egy bizonyos, bántónak tartott gondolatra is alkalmazhatod. Ez a gyakorlat hasznos, de nem helyettesíti a

11 11 gondolatok véletlenszerű megfigyelésén alapuló gyakorlást. Ugyanakkor nem kell, hogy az elmédet kb. egy percnél tovább megfigyeld. Túl tapasztalatlan vagy még ahhoz, hogy elkerüld a hajlandóságot az alaptalan aggódásra. 6. Mivel ez az első ilyen típusú gyakorlat, a gondolatokkal kapcsolatos minősítés felfüggesztését talán különösen nehéznek találod majd. Nem kell, hogy a nap folyamán három-négy alkalomnál többször gyakorolj. Később majd visszatérünk e feladatokhoz.

12 12 5. FELADAT Soha nem amiatt vagyok zaklatott, amit gondolok. 1. Ahogy az előzőt, ezt az elképzelést is alkalmazhatod bármely olyan helyzetre, személyre vagy eseményre, amelyről úgy gondolod, hogy fájdalmat okoz neked. Írd körül az érzést, ami az oka a zaklatottságodnak, és erre alkalmazd a mondatot. Ez lehet félelem, aggódás, depresszió, idegesség, harag, gyűlölet, féltékenység, vagy bármilyen más formában érkező érzés, melyeket egymástól különbözőnek érzékelsz. De ez nem igaz. Azonban amíg meg nem tanulod, hogy a forma nem számít, minden, különböző formában jelentkező érzés tökéletes tárgya a mai feladatnak. Az, hogy különbözőségükben is ugyanazt az elképzelést használod velük kapcsolatban, végül ahhoz vezet, hogy felismerd azonosságukat. 2. Amikor a mai mondatot egy bármely formában tapasztalható zaklatottság okával kapcsolatban alkalmazod, használd a forma megnevezését, és az okának a leírását is. Például: Nem amiatt vagyok dühös..-re, amit gondolok. Nem amiatt félek a.. -tól, amit gondolok. 3. De itt is fontos, hogy mindez nem helyettesítheti a gyakorlási periódusokat, amelyekben először átkutatod az elmédet a zaklatottság forrásai után és az ezekből létrejövő formái után. 4. Ebben a gyakorlatban az előzőeknél talán még nehezebb, hogy válogatás nélkül, mindenre alkalmazd, és, hogy ne fektess bizonyos témákra nagyobb hangsúlyt, mint másokra. Segíthet, ha a gyakorlást az alábbi állítással kezded: Nincsenek kis lelki zavarok. Elmém békéjét egyformán megzavarják mind. 5. Azután kutass fel az elmédben mindent, ami lehangol, függetlenül attól, hogy milyen nagyon vagy milyen kevéssé teszi azt. 6. Talán az is feltűnik majd, hogy a lehangoltság néhány forrásával kapcsolatban kevésbé vagy hajlandó alkalmazni a mai mondatot, mint más forrásokkal. Ha ez előfordul, jusson eszedbe a következő:

13 13 Nem tudom ezt a fajta zaklatottságot megtartani, a többit pedig elengedni. Így a gyakorlat kedvéért mindegyiket egyformán kezelem. 7. Ezután figyeld az elmédet legfeljebb kb. egy percig, és próbáld meg beazonosítani több olyan formáját a lehangoltságnak, amely zavar téged, függetlenül attól, hogy aktuálisan mennyire tartod őket fontosnak. Mindegyikükkel kapcsolatban mondd el a mai mondatokat úgy, hogy mind az általad érzékelt okot, mind az általad tapasztalt érzést megnevezed. További példák: Nem amiatt aggódom a.. val kapcsolatban, amit gondolok. Nem amiatt vagyok depressziós a.. vel kapcsolatban, amit gondolok. A nap folyamán három-négy alkalom elegendő.

14 14 6. FELADAT Azért vagyok zaklatott, mert olyasmit látok, ami nincs ott. 1. Ennek az elképzelésnek a gyakorlatai nagyon hasonlóak az előzőekhez. Ugyanúgy, itt is szükséges, hogy a lehangoltság formáját (harag, félelem, aggódás, depresszió, stb.) és annak érzékelt forrását is pontosan megnevezd, bármire is alkalmazod a mondatot. Például: Dühös vagyok..-re, mert olyasmit látok, ami nincs ott. Aggódom a.. miatt, mert olyasmit látok, ami nincs ott. 2. A mai gondolatot érdemes mindenre, ami felzaklat, alkalmazni és ezért eredményesen használható egész nap. Ugyanakkor a három-négy kötelező gyakorlási periódust meg kell, hogy előzze egy kb. egy perces elmefigyelés, ahogy korábban is, majd az így felderített lehangoló gondolatokra is alkalmazd a mai mondatot. 3. Ha bizonyos felzaklató gondolatokkal kapcsolatban a többieknél nagyobb ellenállást tapasztalsz, emlékeztesd magad az előző leckében megfogalmazott két figyelmeztetésre: Nincsenek kis lelki zavarok. Elmém békéjét egyformán megzavarják mind. És: Nem tudom ezt a fajta zaklatottságot megtartani, a többit pedig elengedni. Így a gyakorlat kedvéért mindegyiket egyformán kezelem.

15 15 7. FELADAT Csak a múltat látom. 1. Elsőre különösen nehéz ezt a kijelentést elhinni. Mégis, ez az ésszerű magyarázata az összes eddiginek. Ez az oka annak, hogy miért nem jelent semmit, amit látsz. Ez az oka annak, hogy mindent, amit látsz, te ruháztál fel jelentéssel. Ez az oka annak, hogy semmit nem értesz, amit látsz. Ez az oka annak, hogy semmi értelme a gondolataidnak, és hogy olyanok, mint azok a dolgok, amiket látsz. Ez az oka annak, hogy soha nem amiatt vagy zaklatott, amit gondolsz. Ez az oka annak, hogy azért vagy zaklatott, mert olyasmit látsz, ami nincs ott. 2. Az idővel kapcsolatos régi elképzeléseket nagyon nehéz megváltoztatni, mert minden, amiben hiszel, az időben gyökerezik, és hat rá az is, hogy ezeket az új elgondolásokat soha nem tanultad. Mégis, pontosan ez az, amiért új fogalmakra van szükséged az időt illetően. Az idővel kapcsolatos első elképzelés nem is olyan különös, mint amennyire elsőre tűnik. 3. Vegyünk például egy csészét. Ha ránézel, egy csészét látsz, vagy pusztán áttekinted múltbéli tapasztalataidat arról, ahogy felveszel egy csészét, szomjas vagy, iszol egy csészéből, érzed a csésze szélét az ajkaidnál, reggelizel és a többi? Ugye a csészével kapcsolatos esztétikai reakcióid is a múlt tapasztalatain alapulnak? Ugyan honnan máshonnan tudnád, hogy, ha leejted, ez a csésze eltörik-e vagy sem? Mi mást tudsz erről a csészéről, azon kívül, amit a múltban megtanultál róla? Fogalmad sem lenne arról, hogy mi is ez, ha korábban nem tanultad volna meg. Tehát akkor, valóban látod? 4. Nézz körül. Mindez egyformán igaz mindenre, amit magad körül látsz. Tudatosítsd ezt azáltal, hogy kivétel nélkül mindenre, ami a szemed elé kerül, alkalmazod a mai mondatot. Például: Csak a múltat látom ebben a ceruzában. Csak a múltat látom ebben a cipőben. Csak a múltat látom ebben a kézben. Csak a múltat látom abban a testben. Csak a múltat látom abban az arcban.

16 16 5. Semminél ne időzz túl sokat, de ne is hagyj ki semmit. Röviden pillants rá az adott tárgyra, majd haladj tovább. Három vagy négy, egy-egy percig tartó alkalom elegendő lesz.

17 17 Jegyzetek: érzések, gondolatok, kérdések, felismerések..

18 18 8. FELADAT Az elmémet a múltra vonatkozó gondolatok foglalkoztatják. 1. Természetesen emiatt van az, hogy csak a múltat látod. Valójában senki nem lát semmit. Mindenki csak a kivetített gondolatait látja. A látásod egy, az idővel kapcsolatos félreértéstől szenved, és ennek az oka az, hogy elméd a múltba feledkezett. Az elméd nem tudja megragadni a jelent, pedig ez az egyetlen létező idő. Így megérteni sem tudja az időt, sőt semmi mást sem. 2. A múlttal kapcsolatos egyetlen, teljes mértékben igaz gondolat az, hogy a múlt nincs itt. Így a róla való elmélkedés egyenlő az illúziókról való gondolkodással. Csak nagyon kevesen ismerték fel, hogy mivel jár az, ha felidézzük a múltat, vagy előre vetítjük a jövőt. Ilyenkor az elme gyakorlatilag üres, mivel valójában nem gondolkodik semmiről. 3. A mai gyakorlatok célja az, hogy kiképezze az elmédet annak felismerésére, hogy mikor nem gondolkodik egyáltalán. Amíg a meggondolatlan elképzelések elfoglalják az elmédet, az igazság el van zárva. Az első lépés a látóképességünkhöz vezető úton az, ha ahelyett, hogy azt képzeljük, hogy elménk tele van valódi elképzelésekkel, felismerjük, hogy valójában üres. 4. A mai feladatot csukott szemmel kell elvégezni. Erre azért van szükség, mert így mivel valójában semmit nem látsz könnyebb felismerni, hogy mindegy, milyen élénken képzelsz el egy gondolatot, úgysem látsz semmit. Annyira könnyedén, amennyire csak lehet, a megszokott kb. egy percig kutasd át az elmédet, és pusztán figyeld meg a gondolatokat, amiket ott találsz. A központi figura vagy téma alapján adj nevet mindegyiknek, majd haladj tovább a következőre. A gyakorlási periódust így kezdd: Úgy tűnik, a. ról gondolkodom. 5. Ezután külön-külön nevezz meg minden gondolatot, például így: Látszólag (egy személy neve) -ről, (egy tárgy neve) -ról, (egy érzelem neve) ről gondolkodom, és így tovább, majd az elméd megfigyelését fejezd be ezzel:

19 19 de az elmémet a múltra vonatkozó gondolatok foglalkoztatják. 6. Négyszer vagy ötször végezd ma el a gyakorlatot, ha nem kezd el idegesíteni a dolog. Ha fárasztónak találod, három-négy alkalom is elegendő. Azonban segíthet az is, ha ezt az ideges állapotot, vagy bármely más a gyakorlat által keltett - érzelmet bevonsz az elmefigyelő gyakorlatba.

20 20 9. FELADAT Semmit sem úgy látok, ahogyan most van. 1. Ez az elképzelés nyilvánvalóan következik az előző kettőből. Intellektuálisan esetleg elfogadod, de valószínűtlen, hogy most még túl sokat jelenthessen a számodra. Azonban a megértés ezen a ponton még nem szükséges. Tulajdonképpen annak felismerése, hogy valamit nem értesz, előfeltétele annak, hogy téves elképzeléseidtől megszabadulhass. Ezek a feladatok a gyakorlásról, nem pedig a megértésről szólnak. Amit már értesz, azt nem kell gyakorolnod. Körben járnánk csak, ha a célunk a megértés lenne, és azt feltételeznénk, hogy már értesz mindent. 2. A gyakorlatlan elme számára nehéz megérteni, hogy a kép, amit lát, az nincs ott. Ez az elképzelés meglehetősen zavaró lehet és az aktív ellenállás legkülönbözőbb formáit válthatja ki. De ez nem lehet gátja a gyakorlásnak. Az összes feladatnál ez az egyetlen elvárás. Minden apró lépés csökkenti a sötétséget, és a megértés végül bevilágítja az elme minden olyan részletét, ahonnan már eltakarítottuk a homályt okozó törmeléket. 3. Három-négy gyakorlási periódus elegendő ebből a feladatból. Nézz körül és alkalmazd a mondatot mindenre, amit látsz. Közben emlékezz arra, hogy mindezt válogatás nélkül tedd, és ne feledd az alapvető szabályt: ne zárj ki semmit. Például: Nem úgy látom ezt az írógépet, ahogyan most van. Nem úgy látom ezt a telefont, ahogyan most van. Nem úgy látom ezt a kart, ahogyan most van. 4. Kezdd a hozzád legközelebb elhelyezkedő dolgokkal, majd nézz távolabbra: Nem úgy látom azt a fogast, ahogyan most van. Nem úgy látom azt az ajtót, ahogyan most van. Nem úgy látom azt az arcot, ahogyan most van. 5. Ismét fontos hangsúlyozni, hogy ne próbálj meg mindent felölelni a gyakorlatban, ugyanakkor ne is zárj ki semmit ilyen vagy olyan okok miatt. Légy őszinte magadhoz, amikor ezt a megkülönböztetést használod. Előfordulhat, hogy kísértést érzel majd arra, hogy ködösíts.

21 FELADAT A gondolataimnak semmi értelme. 1. Ez az elképzelés minden gondolatodra érvényes; azokra is, melyeknek tudatában vagy éppen most, és azokra is, melyek majd a gyakorlási periódusban jutnak az eszedbe. Azért vonatkozik mindegyikre közülük, mert ezek nem a te valódi gondolataid. Ezt a különbséget már említettük korábban és később is meg fogjuk tenni. Most még nincs összehasonlítási alapod. Amikor lesz, kétség sem fér majd hozzá, hogy azok, amikre korábban azt hitted, hogy a gondolataid, nem jelentettek semmit. 2. Második alkalommal használjuk most ezt az elképzelést. A forma csak egy kicsit változott: ezek a gondolatok helyett a gondolataim kifejezést használjuk, és a feladat nem kapcsolódik közvetlenül a körülötted lévő tárgyakhoz. A hangsúlyt most arra helyeztük, hogy mennyire nem egyezik a valóság azzal, amit gondolsz a gondolataidról. 3. Az átalakítási folyamat ezen része azzal kezdődött, hogy kijelentettük: a gondolataid értelmetlenek (inkább kint, mint bent megfigyelve); majd kihangsúlyoztuk a jelen helyett a múltra vonatkozó tulajdonságukat. A most következő lépés pedig az a megállapítás, hogy ezeknek a gondolatoknak a jelenléte azt jelzi, hogy nem gondolkozol. Ez pusztán egy másképp fogalmazott megismétlése annak a korábbi állításunknak, hogy az elméd valójában üres. Ennek belátása az értéktelenség felismerését jelenti, ami tulajdonképpen a látóképesség előfeltétele. 4. A feladat elvégzéséhez hunyd le a szemed, és kezdd azzal, hogy a fenti mondatot lassan elmondod magadban. Aztán tedd hozzá: Ez a megállapítás abban segít, hogy megszabaduljak mindentől, amit most hiszek. Mint korábban, a feladat most is abban áll, hogy válogatás és minősítés nélkül minden elérhető gondolatot felkutass az elmédben. Próbálj meg elkerülni mindenféle osztályozást. Segíthet annak az elképzelése, hogy egy furcsán összeállított felvonulást szemlélsz, melynek csak kis, vagy semmilyen köze nincs hozzád. Ahogy egyenként áthaladnak az elméden, mondd: Semmi értelme a.-ról szóló gondolatomnak. Semmi értelme a.-ről szóló gondolatomnak.

22 22 5. A mai mondat természetesen bármely, téged zavaró gondolatra alkalmazható, bármikor. Ezen felül az ajánlott gyakorlási periódusok száma öt, nem több mint egy-egy percig tartó elmekutatással összekötve. Ezt az időtartamot nem javasoljuk megnövelni, és csökkentsd fél percre vagy kevesebbre, ha kényelmetlenül érzed magad közben. Fontos, hogy lassan ismételd el a mondatot, mielőtt a gondolatonkénti alkalmazással folytatod. A végén pedig tedd hozzá: Ez a megállapítás abban segít, hogy megszabaduljak mindentől, amit most hiszek.

23 FELADAT Értelmetlen gondolataim egy értelmetlen világot mutatnak nekem. 1. Az átalakítási folyamat egy nagyobb szeletének a világról való gondolkodás megfordításának - első mondatához érkeztünk. Látszólag a világ határozza meg az észlelésedet. A mai mondat azt az elméletet vezeti be, mely szerint a gondolataid határozzák meg azt a világot, amit látsz. Alkalmazd a mondat eredeti formáját nagy örömmel, hiszen ezen elképzelés által válik a megszabadulásod biztossá. A megbocsátás kulcsa rejlik benne. 2. A mai gyakorlási periódusok kicsit eltérnek az előzőekben megszokottaktól. Kezdd azzal, hogy becsukod a szemed és elismétled magadnak a mondatot. Aztán nyisd ki a szemed, és nézz körül: közel és távol, föl és le bármerre. Az ezzel töltött kb. egy perc alatt ismételgesd a mondatot, sietség és erőfeszítés nélkül. 3. Ahhoz, hogy ez a gyakorlat a legjobb hatást érje el, viszonylag gyors tempóban pillants egyik tárgyról a másikra; fontos, hogy tekinteted semmin ne időzzön túl sokáig. A szavakat viszont sietség nélkül, sőt komótosan, ráérősen ejtsd ki. Amennyire csak lehet, kényelmesen végezd a gyakorlatot. Amit megpróbálunk elérni, az az aggodalmaktól való megszabadulás, béke, és ellazulás alapját képezi. Végezetül újra csukd be a szemed, és lassan ismételd el magadnak a mondatot. 3. Valószínűleg ma elég lesz három gyakorlási periódus. Ha azonban a feladat nem, vagy csak kis kellemetlenséget okoz, és úgy érzed, szívesen gyakorolnál többet, akkor maximum ötre növeld a számukat. Ennél több nem ajánlott.

24 FELADAT Azért vagyok zaklatott, mert egy értelmetlen világot látok. 1. Ez az elképzelés azért fontos, mert egy lényeges észlelési torzulás korrekcióját tartalmazza. Te azt gondolod, hogy ami felzaklat téged, az egy ijesztő világ, vagy egy szomorú világ, vagy egy erőszakos világ, vagy egy elmebeteg világ. Ezekkel a jellemzőkkel mind te láttad el a világot. Önmagában a világ értelmetlen. 2. A mai gyakorlatot nyitott szemmel kell végezni. Nézz körül, ez alkalommal meglehetősen lassan. Próbáld úgy ütemezni, hogy ahogy tekintetedet lassan egyik dologról a másikra irányítod, körülbelül ugyanannyi idő teljen el köztük. Ne engedd meg, hogy itt vagy ott jelentősen kevesebb vagy több idő teljen el; próbálj meg egy szinte mérhető, egyenletes tempót kialakítani. Mindegy, hogy mit látsz. Ezt azzal tanítod meg magadnak, hogy bármire pillantasz is, annak egyenlő időt és egyenlő figyelmet szentelsz. Ez egy kezdő lépés annak megtanulásában, hogy egyenlően is értékeljük mindazt, amit látunk. 3. Ahogy körülnézel, mondd el magadnak: Azt gondolom, hogy egy félelmetes világot, egy veszélyes világot, egy ellenséges világot, egy szomorú világot, egy gonosz világot, egy őrült világot látok, és így tovább, felhasználva minden jelzőt, ami csak az eszedbe jut. Ha előbukkannak inkább pozitívnak, mint negatívnak tűnő szavak, használd őket. Például lehet, hogy jó világra, vagy megnyugtató világra gondolsz. Ha ilyen jelzők jutnak az eszedbe, használd őket a többivel együtt. Ha nem érted, hogy ezek a kedves szavak mit keresnek ebben a feladatban, akkor jusson eszedbe, hogy egy jó világ egy rosszat, és egy megnyugtató világ egy felkavarót is feltételez. Bármely, elmédben felbukkanó jelző alkalmas tárgya a mai gyakorlatnak. Látszólagos tulajdonságuk nem számít. 4. Az is fontos, hogy ne változtass a felhasznált időn annak alapján, hogy mi az, amit kellemesnek és mi az, amit kellemetlennek tartasz. A gyakorlat célja szempontjából nincs köztük különbség. A gyakorlás végén tedd hozzá: