Molnár Edit Katalin (2000): Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék, Szeged.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Molnár Edit Katalin (2000): Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék, Szeged."

Átírás

1 Molnár Edit Katalin (2000): Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék, Szeged. 1

2 AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLATOT BEMUTATÓ SZAKDOLGOZAT TARTALOM Bevezetés A szakdolgozat meghatározása Az empirikus kutatás első lépései Kutatás: A vizsgálandó probléma meghatározása A probléma felmerülése A probléma megfogalmazása A probléma átfogalmazása hipotézissé A hipotézis lebontása kutatási kérdésekké A szakdolgozat bevezetése Ellenőrző kérdések A kutatás lépéseihez A szöveghez Szakirodalmi háttér Kutatás: a probléma szakirodalmi hátterének feltárása Szakirodalmi feltárás A probléma, a hipotézisek, a kutatási kérdések újrafogalmazása, véglegesítése A szakirodalmi háttér felvázolása a dolgozatban A vizsgálandó probléma kijelölése a szakdolgozatban Ellenőrző kérdések A kutatás lépéseihez A szöveghez Módszerek Kutatás: minta, eszközök, eljárások A módszerek leírása a dolgozatban Minta Eszközök

3 Eljárások Ellenőrző kérdések A kutatáshoz A szöveghez Eredmények Kutatás: az elemzések elvégzése Az eredmények ismertetése a szakdolgozatban Az eredmények közlésének lehetőségei Általános elvek Ellenőrző kérdések A kutatáshoz A szöveghez Az eredmények értelmezése A kutató értelmező munkája Értelmezés: diszkusszió és következtetések a szakdolgozatban Ellenőrző kérdések A kutatáshoz A szöveghez Összegzés A kutatómunka lezárása A szakdolgozat összegzése Ellenőrző kérdések A kutatáshoz A szöveghez Köszönetnyilvánítás Felhasznált irodalom A bibliográfiai jegyzék összeállítása Ellenőrző kérdések Függelék, Mellékletek Közlemény elkészítése a vizsgálatról A szakdolgozat összeállítása Nyelvi követelmények Formai követelmények A címlap Nyomtatás A tartalomjegyzék Jegyzetek Publikációs stílus

4 Kötés...29 Köszönetnyilvánítás...29 Irodalom Függelék: A szakdolgozat felépítése Függelék: Példák a szakdolgozat témájának kidolgozására Függelék: A szakdolgozat címlapja Melléklet: A képzési programban megjelölt követelmények Melléklet: Szempontok a szakdolgozatok értékeléséhez Melléklet: A Magyar Pedagógia publikációs stílusa...39 A MAGYAR PEDAGÓGIA PUBLIKÁCIÓS STÍLUSA...39 Szerkezet, főbb részek...39 Tagolás, alcímek...40 Bekezdés...40 Táblázatok...40 Ábrák...41 Irodalom...41 Hivatkozások...41 Szövegben...41 Irodalomjegyzékben...42 Szerzők nevei...43 Nyelvezet, stílus...44 Kiemelések...44 Számok írása...44 Számozás, sorozatok, felsorolások...44 Idegen szavak használata

5 Bevezetés Az empirikus vizsgálatról beszámoló szakdolgozat szerkezetét maga a kutatási folyamat jelöli ki, ezért mi is ezt a folyamatot követjük, amikor leírjuk a dolgozat egyes elemeit. Először minden szerkezeti egységet külön jellemzünk, mégpedig három szempontból: Először egy rövidebb kutatásmódszertani emlékeztetőt adunk. Csupán azokat a pontokat emeljük ki, amelyekre a dolgozat megírásakor különös figyelmet kell fordítani, hiszen az egyéb tudnivalókat a szakirodalom részletesen tárgyalja (pl. Ágoston, Nagy és Orosz, 1979; Csíkos, 2000; Falus és Ollé, 2000; Falus, 1993). Az emlékeztetőt mindig dőlt betűvel szedtük. Ezt követi az adott egység szövegének jellemzése. Részletesen megmutatjuk, hogy a kutatás egyes lépéseinek hogyan kell megjelenniük a dolgozatban magában. Itt elsősorban a tudományos publikációkra jellemző nemzetközileg elfogadott követelményeket vettük alapul (pl. Eco, 1992; Girden, 1996; McCrimmon, 1984; Sternberg, 1988; Swales, 1990; Szabó, 1997). A hazai szakdolgozati útmutatók adhatnak további ötleteket, de ezek gyakran intézmény- és területspecifikusak (pl. Balogh, 2000; Görgényi és Palágyi; 1989; Máthé-Tóth és Kiss, 1996; Z. Karvalics, Zsoldos és Demmlerné, 1989). Végül a hibaforrások azonosításához adunk segítséget ellenőrző kérdések megfogalmazásával. E kérdéseket vastag betűvel emeltük ki. A dolgozat elkészítésének mechanikai kérdéseit, formai és nyelvi követelményeit az utolsó részben tárgyaljuk. A szakdolgozat szerkezetének áttekintését az 1. Függelékben közöljük. Mellékletként szerepeltetjük a szakdolgozatnak alapul szolgáló vizsgálat főbb paramétereit a szakdolgozatértékelés kritériumait és a Magyar Pedagógia publikációs stílusának kivonatát. 5

6 1. A szakdolgozat meghatározása A szakdolgozattal azt bizonyítjuk, hogy 1. birtokoljuk és alkalmazzuk azt az érzékenységet és körültekintést, ami a tudományos kutatást jellemzi; 2. ismerjük és alkalmazzuk a tudományos kutatás módszereit; 3. közölni tudjuk az eredményeinket a kutatás által megkívánt szerkezetben és nyelvezettel. A szakdolgozat fontos jellemzője, hogy kettős célt szolgál. Egyrészt célunk az, hogy valamit megtudjunk: valamilyen jelenséget leírjunk, valamilyen probléma okait kutassuk, valamilyen összefüggés meglétét bizonyítsuk vagy jellemzőit azonosítsuk. Másrészt ismert közönségnek, elsősorban a két bírálónak írjuk, hogy előttük bizonyítsuk: ismerjük és jól alkalmazzuk a kutatás szabályait, ki tudjuk használni és be tudjuk tartani azokat a szigorú tartalmi és formai elvárásokat, amelyek a kutatásról szóló beszámolót kötik. A szakdolgozat jellemzéséhez meg kell különböztetnünk: a területet, ami a vizsgálódásunk terepe; a jelenséget, ami a terület egyik eleme, összetevője; a problémát, ami egy, a jelenséggel kapcsolatban felmerülő kérdés: a jelenség egy bizonyos nézőpontból ismeretlennek, nem egyértelműnek, kérdésesnek tűnik; a témát, ami egyszerre utal a vizsgált jelenségre és annak problematikus voltára; a hipotéziseket, amelyek a kutatás során igazolni kívánt előzetes feltevéseink, magyarázataink; a kérdéseket, amelyekkel a problémát közelebbről leírhatjuk, kutathatóvá, megismerhetővé tehetjük. Ezeket a fogalmakat ilyen értelemben használjuk a továbbiakban. A szakdolgozat sajátos vonásait a következőképpen ragadhatjuk meg: Alaposan felvázolja a vizsgálat kontextusát: 1. Pontosan kijelöli és elemzi a vizsgált jelenség, probléma helyét azon a területen/kérdéskörön belül, ahova tartozik. 2. Ehhez a vonatkozó szakirodalmi eredményeket részletesen bemutatja: 6

7 a) feltárja a témának a szakirodalomban fellelhető elméleti megközelítéseit; b) elemzi, hogy a téma kutatásáról a szakirodalomban milyen módszertani tanulságok ismertek. Egyetlen téma vizsgálatára összpontosít: 1. Aprólékosan feltárja a témát magát és megindokolja, hogy miért a kiválasztott megközelítést alkalmazza az elemzésben. 2. A vizsgált témát végig a középpontban tartja: e téma értelmezésének alárendel minden, a vizsgálat folyamán felmerülő kérdést. Önmagukban bármilyen fontosak legyenek is azok, csak annyira jelennek meg, amennyire hozzájárulnak a vizsgálat tárgyának mélyebb megismeréséhez. Alapos, részletes elemzésnek ad keretet a téma alaposabb feltárása érdekében. Mindezek következtében bonyolultabb összefüggések finomabb jellemzését, átfogóbb következtetések megfogalmazását teszi lehetővé. 2. Az empirikus kutatás első lépései A kutatási folyamat a vizsgálat kijelölésével kezdődik. Számos előkészítő feladatot kell elvégeznünk, amelyeknek eredményei gyakran csak közvetetten kerülnek bele a dolgozat szövegébe. Ezek alapján azonban érdemes egy rövid összefoglalót (1-2 oldal) vagy munkatervet írni, amelyben egyrészt felvetjük a vizsgálandó problémát, másrészt megtervezzük, hogyan vizsgáljuk azt meg. Ez az összefoglaló hármas célt szolgálhat: a szakdolgozat témavezetőjének felkérésekor jó szolgálatot tehet; irányíthatja a kutatási folyamat első felét; a szakdolgozat bevezetőjének alapja lehet. Készíthetünk egy hierarchikus, logikus vázlatot is, amely nem csak a dolgozat megírását segíti, hanem annak elkészülte (és a szükséges változtatások) után a bírálót tájékoztató, az egész munka logikáját kiemelő tartalomjegyzékként is működhet. 7

8 2.1. Kutatás: A vizsgálandó probléma meghatározása Az következő lépéseket a szakirodalmi feltárással többé-kevésbé párhuzamosan tesszük meg, itt csupán szerkesztési megfontolásból választottuk el őket egymástól. Könnyen belátható, hogy a téma kikristályosodása és a téma szakirodalmi hátterének feltárása csak egymást megerősítő, befolyásoló folyamatként lehetséges. Ahhoz, hogy az egyikben továbbléphessünk, a másik eredményeinek alkalmazására van szükség és viszont. A 2. Függelékben példákkal is bemutatjuk, hogyan finomodik a kutatási folyamatban a téma, hogyan csiszolódik ki a kutatási kérdések sora A probléma felmerülése A kiindulópont az, hogy valamilyen kétséget, zavart észlelünk: valamit nem tudunk, vagy valami, amit tudunk (tudni vélünk), ellentétben áll mások felfogásával vagy a dolgok észlelt menetével. A szakértői dolgozatok esetében tipikusan egy jelenséget próbálunk megragadni és leírni, vagy pedig ismert vagy feltételezett kapcsolatok, összefüggések működését kívánjuk feltárni, jellemezni. A probléma egyaránt származhat a mindennapok gyakorlatából vagy a szakirodalom megfigyeléseiből, de valószínű, hogy az a mód, ahogyan először szavakba öntjük, nem egyértelműen jelöl ki tudományos jellegű vizsgálatot A probléma megfogalmazása A vizsgálandó jelenséget kijelöljük: mi az a dolog, amit jellemzünk, mi az a kapcsolat, összefüggés, amit feltételezünk, mi az a hatás, aminek a működését tetten akarjuk érni, felmérjük, hogy milyen helyet foglal el a területén. Pontosan meghatározzuk, miért, hogyan, mitől, honnan nézve lesz a jelenség problematikus. Világosan ki kell mondanunk, hogy mi lesz a témánk, mire fog irányulni a vizsgálat. Gyakran az észlelt probléma rendkívül bonyolult összefüggések formájában jelenik meg: amíg nem tisztáztuk, miről is van szó, nem tudjuk eldönteni, hogy hogyan lehet azt vizsgálni, és azt sem, hogy a szakdolgozat lehetőségeihez és korlátaihoz illeszkedik-e a vizsgálata. Mindez azt is jelenti, hogy a szakirodalomban használt fogalmakkal kell leírnunk a témánkat, ami egyben a lehetséges megközelítések számbavételét is segíti. A pontos megfogalmazás elősegíti a téma leszűkítését és a vizsgálat megvalósíthatóságának ellenőrzését segíti. Szintén ez adja az alapot a hipotézisek 8

9 megfogalmazásához, a kutatást irányító kérdések kidolgozásához, és nagyban elősegíti azt is, hogy a dolgozat szövege fogalmi szempontból letisztult legyen A probléma átfogalmazása hipotézissé Minden problémát több kiindulópontból közelíthetünk meg, többféleképpen magyarázhatunk. Ezért többféle hipotézis felállítása is elképzelhető. Ezeket át kell gondolnunk, és tudatosan kell választanunk közülük. Nem indulhatunk el egyszerűen abba az irányba, amely intuíciónk vagy napi gyakorlatunk alapján a legtetszetősebb. Utána kell járnunk, milyen nagyobb összefüggések, milyen rejtett hatások érvényesülhetnek. Képesnek kell lennünk arra, hogy érvekkel támasszuk alá, miért választottunk egy bizonyos magyarázatot és miért zártuk ki a többi lehetséges nézőpontot a vizsgálatunkban. Képesnek kell lennünk kívülről nézni a választott problémát, hogy alaposabban láthassuk, mi is az. A megfogalmazott probléma szerkezetét feltárjuk, megrajzoljuk a szakirodalomban talált információk alapján. A nem ismert területek kitöltésére (pl. ismeretlen egymásra hatások természete) a már ismert információk alapján logikai következtetéseket fogalmazunk meg. Ez a hipotézis egyetlen mondat lesz, amellyel a vizsgált jelenség egy vitatott vagy ismeretlen aspektusáról állítunk valamit. A vizsgálatunk során ennek a hipotézisnek az érvényességét fogjuk ellenőrizni A hipotézis lebontása kutatási kérdésekké A hipotézis helytállóságának ellenőrzését lépésről lépésre megtervezzük. Ehhez a hipotézist vizsgálható kutatási kérdésekké bontjuk le. A jól megfogalmazott kutatási kérdések kijelölik a vizsgálatban alkalmazandó módszereket is, tehát azokat az eszközöket és eljárásokat, amelyekkel információt gyűjthetünk és azokat feldolgozhatjuk, valamint a minta, az információkat adó alanyok körének kijelölését is segítik A szakdolgozat bevezetése Bár a kutatási folyamat első lépéseivel párhuzamosan tárgyaljuk a bevezetést, annak megírása a folyamat végén történik, a szakdolgozat készítésének egyik utolsó lépéseként. Nem a fenti lépéseken kell átvezetnünk az olvasónkat, hogy belelendüljenek a témába, hanem a bírálóink számára kell világossá tennünk, hogy megfelelő rálátásunk van a kutatott területre, és hogy ahhoz hozzá is tudunk járulni. 9

10 A bevezetés a dolgozatot vezeti be, nem a témát. Az a szerepe, hogy az értékelők és az olvasók számára áttekintést adjon a dolgozatról: kijelölje a terepet, elhelyezze a jelenséget, kiemelje a kutatási problémát, kitűzze a szakdolgozati munka célját, kijelölje, mire vállalkozik a szerző illetve mire nem, kiemelje a munka fontosságát, a vizsgálati módszerek jogosságát/alkalmasságát és az eredmények jelentőségét. Ám nem csak a problémát kontextualizálja, hanem ugyanakkor magát a kutatást is elhelyezi az ismert kutatási hagyományok, paradigmák között. A jól megírt bevezető olyan képet ad a bírálónak a teljes dolgozatról, amely lehetővé teszi, hogy a munkánk értékei egyértelműen kiemelkedjenek az olvasás során. A bevezetés tehát nem a narratívák expozíciójával rokon. Inkább a szakcikkek absztraktjához áll közel, terjedelme viszont hosszabb, 2-3 oldal. A következő kérdésekre kell a szakdolgozat bevezetésében választ adni: Milyen tágabb területbe illeszkedik a dolgozat? Mi a dolgozat témája? Mi az a probléma, amit a dolgozat konkrétan megvizsgál? (A jelenség és a probléma megkülönböztetése.) Mi a dolgozat célja? Mit akarunk a jelenségről megtudni? Milyen kutatási hagyományba illeszkedik a dolgozat? Milyen megvizsgálandó hipotéziseket állít fel a szerző a problémával kapcsolatban? Milyen kiindulópontból, hogyan közelítjük meg a problémát? Milyen lehetséges magyarázatot feltételezünk a problémára? Mi a vizsgálódás jelentősége? Általánosan hogyan jellemezhető a vizsgálat eredménye? Milyen a dolgozat szerkezete? A kutatás lépéseihez 2.3. Ellenőrző kérdések Valóban probléma az, amit vizsgálunk? Egy jelenség vitatott vagy ismeretlen aspektusát helyeztük a középpontba? Valóban lényeges problémát vizsgálunk? Pontosan látjuk, mit akarunk vizsgálni? Pontosan látjuk, miért akarjuk ezt a vizsgálatot elvégezni? 10

11 A vizsgálat tervezett lépései valóban a problémát magyarázó eredményekre fognak vezetni? A szöveghez Meghatároztuk, milyen területen végeztük a vizsgálatot? Pontosan meghatároztuk 1-2 mondatban, mi a dolgozat témája? Érzékeltettük, mit nem tudtunk eddig a vizsgált jelenségről? Kifejtettük, miért volt értelme ezt a vizsgálatot elvégezni? Rámutattunk, mi a probléma jelentősége az oktató-nevelő munka szempontjából? Világosan adtuk meg a hipotézisünket? Pontosan meghatároztuk 1-2 mondatban, mi volt a vizsgálat célja? Érzékeltettük, milyen eredményre jutottunk? Összefoglaltuk, hogyan történt a vizsgálat? 3. Szakirodalmi háttér 3.1. Kutatás: a probléma szakirodalmi hátterének feltárása Szakirodalmi feltárás A megfogalmazott probléma, hipotézisek, kutatási kérdések kijelölik a szakirodalom feltárásának irányait. Ennek módszereiről és a feltárandó adatbázisokról a már hivatkozott munkák mellett pl. Kokas, tájékoztat. Itt a következő szempontokat emeljük ki: A szakdolgozatban az irodalmi kontextus jellemzéséhez tipikusan legalább munka áttekintése szükséges. Az utóbbi öt év magyar nyelvű szakirodalmának feldolgozása szükséges ahhoz, hogy megfelelő kontextust mutathassunk be, megfelelően beágyazhassuk a témát. Kevésbé kutatott probléma esetén hosszabb távra is visszatekinthetünk. Amennyiben azonban jobban kutatott területen vizsgálódunk, öt évnél korábbi publikációt csak abban az esetben használjunk fel, ha az meghatározó jelentőségű munka a téma szempontjából. 11

12 A probléma, a hipotézisek, a kutatási kérdések újrafogalmazása, véglegesítése A szakirodalomból megismert eredmények fényében meg kell vizsgálnunk a következőket: érdemes-e ezt a problémát vizsgálni (tehát valóban probléma-e még, vagy már mindent tudunk róla, amit érdemes)? megáll-e, helyes-e az a modell, amellyel a problémát jellemeztük? valószínűnek tűnik-e a felállított hipotézisünk? a kutatási kérdéseink alapján elvégzett vizsgálatunk illeszkedik-e a kutatási hagyományokba? Amennyiben mindegyik kérdésre igennel válaszolhatunk, továbbléphetünk a kutatási folyamatban. Amennyiben nemmel válaszolhatunk bármelyikre, akkor a szakirodalomból megszerzett ismeretek alapján át kell alakítanunk a probléma megfogalmazását, a hipotéziseinket, a kutatási kérdéseinket A szakirodalmi háttér felvázolása a dolgozatban Itt van a helye a téma bevezetésének, ez az a rész, amely a vizsgált jelenség és probléma kontextusba helyezésére szolgál. Egyrészt megmutatja, hogy a szakdolgozó jól ismeri a terület legjelentősebb és legfrissebb irodalmát, másrészt hogy ez alapján jól meg tudja ragadni a felvetett problémáját és plauzibilis hipotézist tud felállítani, amelynek helytállóságát megfelelő és a kutatási hagyományokhoz illeszkedő módon meg tudja vizsgálni. Ez az a pont, ahol a szakdolgozatban vizsgált probléma létjogosultságát ki lehet emelni, hiszen a kontextus megrajzolásával rá tudunk mutatni arra, hogy miért kell azt vizsgálni, hogy mit tudunk róla, mit nem; hogy amit tudunk, az milyen újabb problémákat vet fel; hogy milyen következményekkel jár bizonyos ismeretek hiánya. Itt, a szakirodalmi háttér megrajzolásakor a következő kérdésekre kell/lehet választ adni (a terület kutatottságától függően): Mennyire kutatott az adott terület? Mennyire tartják problematikusnak és/vagy megismerendőnek? Milyen fő kutatási irányok, hagyományok azonosíthatók a területen? Milyen keretek, értelmezési módok jelennek meg? Ezek közül melyek a legelfogadottabbak? Milyen kérdéseket vizsgálnak a területet kutatók? Mi adja meg ezek jelentőségét, miért fontos ezeket vizsgálni? 12

13 Milyen módszerekkel szokás vizsgálni ezeket a kérdéseket? Milyen képet rajzolnak az eddigi vizsgálatok? Mi az, amit már tudunk és mi az, amit még nem? Helytállóak-e a szakirodalom kérdésfelvetései? Vannak-e olyan nézőpontok, ahol éppen ezek a kérdések válnak problematikussá? Vannak-e fel nem tett releváns kérdések? Valóban a felvetett problémákra hoznak-e magyarázatot, választ a szakirodalomban alkalmazott módszerek? Helytállóak-e a szakirodalom eredményei, következtetései, ha a saját kutatási közegükből kiemeljük őket? Egységes-e a szakirodalom az adott témát illetően? A különböző kutatási eredmények, következtetések összhangban vannak-e egymással? Az adott probléma különböző megközelítései milyen ellentétekre, lehetséges kutatásmódszertani hibaforrásokra mutatnak rá? 3.3. A vizsgálandó probléma kijelölése a szakdolgozatban Egy területen vizsgálódunk ugyan, de nem annak egészét kutatjuk, hanem csupán egy részét: a szakdolgozat keretei többet nem tesznek lehetővé. Így tehát le kell szűkítenünk a vizsgálatunkat egyetlen jelenségre, gyakran egyetlen problémára. Ebben a részben a vizsgálandó problémát kell meghatároznunk, majd le kell azt fordítanunk kutatási hipotézisre és kérdésekre. Mindezeket úgy kell megfogalmaznunk, hogy választ adhassunk az alábbiakra: Mi pontosan a vizsgálandó jelenség? A szakirodalomban fellelhető lehetséges megközelítések közül melyikhez illeszkedik a saját vizsgálatunk? Milyen fogalmi rendszerrel képezhetjük le a jelenséget? Milyen egyértelmű definíciókkal írhatók le az elemzéskor használt fogalmak? Hogyan helyezkedik el a jelenség a vizsgált területünkön, milyen jelentőséggel bír? Miért és mi módon vet fel problémát az adott jelenség? Milyen módokon kísérelhetünk meg magyarázatot adni erre a problémára? Előzetes ismereteink alapján mi lesz a legvalószínűbb magyarázat? 13

14 Ezt a hipotézist milyen kutatási kérdésekkel bonthatjuk le, vagyis hogyan tehetjük igazolhatóvá? Milyen hasznot remélhetünk abból, ha a feltételezett válasz helytállónak bizonyul, vagyis amennyiben igazolni tudjuk a hipotézisünket? A kutatás lépéseihez 3.4. Ellenőrző kérdések Alaposan feltártuk a téma meghatározó és/vagy kurrens irodalmát? Áttekintettük a legfontosabb publikációkat? Áttekintettük a közelmúlt publikációit és a legújabb közleményeket? El tudtunk szakadni egyes irodalmaktól, hogy mintegy kívülről, bizonyos rálátással tudjuk kezelni a vonatkozó irodalmak alapján kialakuló teljes képet? Megvizsgáltuk a saját előzetes feltevéseinket, hogy nyitottan, a lehető legobjektívebben, érvényes logikai eszközökkel tudjuk a problémát vizsgálni, megközelíteni? Pontosan látjuk, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a különböző szerzők által a jelenségről megrajzolt képek, értelmezések? A szöveghez Pontosan meghatároztuk a vizsgált jelenséget? Jeleztük, hogy a jelenség lehetséges értelmezései közül melyiket alkalmazzuk a vizsgálatban? Megmutattuk, hogyan illeszkedik a vizsgált jelenség a kontextusába? Kijelöltük pontosan, hogy milyen szempontból, milyen megközelítéssel vizsgáljuk a jelenséget? Világosan megmutattuk, hogyan válik a jelenség problémává? Egyértelmű definíciókat adtunk? Egyértelmű hipotézist fogalmaztunk meg? 14

15 A kutatási kérdésekre adott válaszok valóban pontosan a megcélzott problémáról hoznak majd információt és abból a szempontból, amelyet eredetileg kiemeltünk? Amennyiben szűkítenünk kellett a témát, megindokoltuk-e ezt a lépést? Minden hivatkozás megfelel a publikációs stílusnak? Csak releváns irodalomra hivatkoztunk? Kiemeltük az áttekintett irodalomból a valóban legfontosabbakat? Csak a témához illő, arra vonatkozó irodalomra hivatkoztunk? Minden felhasznált gondolat és idézet szorosan kapcsolódik a témához és előreviszi annak tárgyalását? Elkülönítettük a saját munkánkat a szakirodalomtól? A tartalmi és szó szerinti idézeteket megfelelően jeleztük? A saját munka (rendszerezés, kapcsolatok meghatározása, összefüggések kimutatása, hiátusok azonosítása) és szakirodalom (a forrásként használt szövegek szerzőinek megállapításai, felvetései) mindig beazonosítható? Mindig elválik-e egymástól a kettő, mindig világos-e, kinek a gondolatait közli a szöveg? Beazonosítható minden idézet? Minden idézetet megfelelő központozás vezet be? Minden idézet után szerepel a megfelelő hivatkozás? Tisztességesen kezeltük a forrásainkat? Minden esetben jeleztük, amikor gondolatot vagy szöveget vettünk át valakitől? Amennyiben nem ismerjük el, hogy mástól vettünk át szöveget vagy gondolatot, plágiumot követünk el nem számít, hogy figyelmetlenségből vagy szándékosan történt-e így! 4. Módszerek 4.1. Kutatás: minta, eszközök, eljárások A kutatási kérdések vizsgálatához a legalkalmasabb eszközöket kell kiválasztanunk illetve kifejlesztenünk. Ügyeljünk arra, hogy ne térjünk el a vizsgálat középpontjába állított probléma és a megfogalmazott hipotézis vizsgálatától akkor sem, ha az eszközök kidolgozása közben felmerülő, a témánkhoz szorosabban vagy gyengébben kapcsolódó kérdések között olyanokkal is szembesülünk, amelyeket rendkívül fontosnak találunk. Ebben az 15

16 esetben nehéz döntés elé kerülünk, mert választanunk kell az eddigi munka és az új kérdés között. Választani azonban kell, és a döntéshez tartanunk kell magunkat: a régi irányt folytatjuk, az új kérdést félretesszük, vagy pedig az eredeti célkitűzést megváltoztatva a megkezdett munkából csak azt használjuk fel, ami az új kérdés megismerését előreviszi A módszerek leírása a dolgozatban Ez a rész részletesen és pontosan bemutatja, hogyan tanulmányoztuk a problémát, s ezzel meggyőzi az értékelőt kutatásmódszertani felkészültségünkről. Bemutatja a vizsgálat felépítését (research design) és indokolja a választott módszerek jogosságát, vagyis a felvetett probléma megmagyarázására, a hipotézisek ellenőrzésére való alkalmas voltát. Itt van lehetőség annak tárgyalására is, hogy jelezzük, a választott módszerek mennyiben befolyásolják a kapott eredmények értelmezési lehetőségeit. Ez a rész három egységre bomlik, hiszen részletesen be kell mutatni a mintát, az eszközöket és az elemzés eljárásait is Minta A vizsgálatban résztvevő alanyok jellemzése 1. Milyen szempontok szerint választottuk ki az alanyokat? 2. Mi indokolta e szempontok alkalmazását? A minta összetételének jellemzése 3. Mekkora a teljes minta? 4. Milyen és mekkora csoportok különböztethetők meg a mintán belül? 5. Milyen következményekkel jár, hogy a minta ezekre az almintákra bomlik? Eszközök A vizsgálatban felhasznált eszközök általános jellemzése: 1. Milyen eszközöket használtunk fel a vizsgálatban? a) Milyen típusú eszközöket választottunk a probléma megvizsgálásához? b) Miért alkalmasak ezek az eszközök a hipotézisünk tesztelésére? 16

17 c) Milyen következményekkel jár, hogy ezeket az eszközöket választottuk (pl. mi az, amiről ezek révén nem kapunk információt)? 2. Honnan származnak ezek az eszközök? 3. Milyen összefüggések feltárását remélhetjük a kiválasztott mérőeszközök rendszerének alkalmazásától? Mit és hogyan tudunk meg ezekkel? Az egyes mérőeszközök jellemzése: 1. Mi a célja az egyes mérőeszközöknek? 2. Milyen formát öltöttek az egyes mérőeszközök? 3. Hogyan, milyen egységekből épülnek fel az egyes eszközök? 4. Milyen formában kapunk adatokat az egyes mérőeszközök itemei alapján? Eljárások A választott elemzési módszerek jellemzése, felsorolása, indokolt esetben (pl. mert újszerűek, nem szokványosak stb.) ismertetése. Az alkalmazott eljárások indoklása: hogyan illeszkednek egymáshoz a felvetett probléma és az elemzésre választott módszerek? Az adatgyűjtés körülményeinek jellemzése: 1. Mikor, hol, kinek a felügyeletével történt? 2. Hogyan, mennyi idő alatt történt? 3. Milyen utasításokat kaptak az alanyok? 4. Kaptak-e az alanyok valamiféle jutalmat a részvételért, származotte ebből valamilyen előnyük? A kutatáshoz 4.3. Ellenőrző kérdések Valóban közelebb kerülünk a módszereinkkel a vizsgált probléma megértéséhez? Megvizsgáltuk a vizsgálati elrendezés és az eszközeink reliabilitását, validitását, objektivitását? Megfelelőnek bizonyul a vizsgálat mind a három szempontból? 17

18 A szöveghez Megindokoltuk a minta kiválasztásának szempontjait? Világosan megadtuk a minta jellemzőit? Egyértelműen, követhetően írtuk le a mintavételi megfontolásokat és módszereket? Világosan megindokoltuk, miért a kiválasztott eszközökkel végeztük az adatgyűjtést? Világosan és követhetően mutattuk be az alkalmazott elemzési eljárásokat? Világosan foglaltuk össze, hogyan történt az adatgyűjtés? 5. Eredmények 5.1. Kutatás: az elemzések elvégzése Az összegyűjtött anyagot rendszerezzük, elvégezzük a kérdéseink megválaszolásához szükséges elemzéseket. Ebben a tekintetben is bőséges szakirodalom ad további tájékoztatást és mutat rá az elemzések végzése közben felmerülő lényeges kutatásmódszertani megfontolásokra (a már hivatkozottak közül lásd pl. Falus és Ollé, 2000; Falus, 1993). A már hivatkozott irodalmon túl, a kutatásmódszertani irodalomjegyzék mellett maga a már áttekintett szakirodalom, az ott bemutatott vizsgálatok elemzési módszerei adnak további útmutatót Az eredmények ismertetése a szakdolgozatban Az eredmények közlésének lehetőségei Fontos megkülönböztetni magukat az adatokat attól, amit mi mondunk róluk. Ezért az adatok elemzéséről és a kapott eredmények értelmezéséről két külön egységben számolunk be. Az eredményeket abban a formában kell közölni, ami a lehető legtöbb információt adja az olvasónak, a lehető legpontosabban és a lehető legkönnyebben áttekinthető, beazonosítható. E három szempont körültekintő 18

19 mérlegelésével kell kiválasztani az optimális közlési formát a következő három közül: Szöveg: az adatokat mondatokba foglaljuk. Elsősorban akkor választjuk ezt, ha kevés (vagy kevés azonos típusú) adatot közlünk, vagy pedig akkor, ha néhány adatot ki akarunk emelni. Táblázat: egyszerű, világos, jól áttekinthető táblázatban rendezzük el az adatokat, ha viszonylag sokat közlünk, vagy pedig ha az adatok valamilyen szabály szerint elrendezhetőek. Ábra: vizuális nyelvre ültetjük át az adatokat, ha a részletek helyett az adatokból kibontakozó általános képet kívánjuk a középpontba helyezni. Az ábrák és táblázatok együttes terjedelme ne haladja meg a szöveg terjedelmét. Ha ennél több táblázat/ábra van, ezeket helyezzük a mellékletbe, függelékbe. Az alkalmazott stíluslap adhat további támpontokat a táblázatok és az ábrák formázásához Általános elvek Az eredmények közlésekor a következő alapelveket kell követnünk: Világosan kell jelezni, hogy milyen kérdés tisztázásához milyen elemzési eljárást végeztünk és azzal milyen eredményeket kaptunk. Az eredményeket frappánsan, összefoglaltan kell közölni, a lényeg (fontos, új eredmények) kiemelésével. A táblázatokat és ábrákat sorszámmal és címmel látjuk el. A táblázatokban és ábrákon összefoglalt adatokra a szövegben mindenképpen utalunk vagy hivatkozunk. Kerülni kell a redundanciát, vagyis azt, hogy ugyanazt többször, több formában is közöljük. Ügyeljünk arra, hogy sem a táblázatok, sem az ábrák ne legyenek túlméretezettek. Mind a táblázatok, mind pedig az ábrák esetében egyaránt lényeges, hogy az azokban közölt információ világosan felismerhető és könnyen értelmezhető legyen, ezért a legegyszerűbb grafikus megoldásokat kell felhasználni. A szakdolgozat tudományos munka, nem pedig szövegszerkesztői teljesítmény. Ami a bíráló és az olvasók számára fontos, 19

20 az az ily módon közölt információk érthetősége, ezzel pedig éppen ellentétes hatást vált ki a díszítettség, a következetlenség, a zsúfoltság. A táblázatok szerkesztésekor követelmény, hogy a táblázatot címmel és megfelelő fejléccel (a sorok és oszlopok megnevezésére szolgáló rovatok) lássuk el. Az ábrákon szerepeljen a tengelyek megnevezése, a tengelyeken használt skálák, skálaértékek (mértékegységek) megnevezése. Az adatok kerekítésekor azokat kettő vagy három értékes jegyre kell megadni. A szabály az, hogy az utolsó előtti jegy már értékes, azaz az nem tartalmaz hibát, más szóval legfeljebb egy olyan jegy van, amelyet a mérési hiba (statisztikai ingadozás) még befolyásolhat A kutatáshoz 5.3. Ellenőrző kérdések Az elvégzett elemzések valóban alkalmasak-e a kutatási kérdések megválaszolására? Az elvégzett elemzések eredményei elegendőek-e a feltett kérdések megválaszolására, a hipotézis ellenőrzésére? A szöveghez Kiemeltük a legfontosabb eredményeket? A lehető legalkalmasabb módon közöltük az eredményeket? Egyszerű, világos, áttekinthető, könnyen értelmezhető-e minden ábra és táblázat? Egységes a táblázatok megjelenése? Az ábrák megjelenítése összhangban van-e a felhasznált adatok és az eredmények jellegével? Valóban az olvasható ki az ábrából, amit meg akartunk jeleníteni? Minden táblázatra és ábrára utalunk vagy hivatkozunk a szövegben? 20

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Molnár Edit Katalin (2000): Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék, Szeged.

Molnár Edit Katalin (2000): Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék, Szeged. Molnár Edit Katalin (2000): Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék, Szeged. 1 AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLATOT BEMUTATÓ SZAKDOLGOZAT TARTALOM Bevezetés...5 1. A szakdolgozat

Részletesebben

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6. Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR UNIVERSITY OF DEBRECEN FACULTY OF ARTS

DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR UNIVERSITY OF DEBRECEN FACULTY OF ARTS Debreceni Egyetem BTK Útmutató szakdolgozatok készítéséhez (A Debreceni Egyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzatának alapján) Az egységes, osztatlan képzésben, az alapképzésben, (BSc, BA), mesterképzésben

Részletesebben

Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ

Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ 2012 Témaválasztás A téma választható a megadott témajegyzék vagy egyéni ötlet alapján. A témaválasztást legkésőbb március 31-ig jelezni

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor SZAKMAI GYAKORLAT -SZAKDOLGOZAT

Dr. Bozsik Sándor SZAKMAI GYAKORLAT -SZAKDOLGOZAT Dr. Bozsik Sándor SZAKMAI GYAKORLAT -SZAKDOLGOZAT SZAKDOLGOZATKÉSZÍTÉS CÉLJA, TERJEDELME Cél: bebizonyítani, hogy adott munkahelyen képesek közgazdasági végzettséghez kötődő munkát ellátni Tartalom: szakmai

Részletesebben

Vaskohászati technikus Melegüzemi technikus

Vaskohászati technikus Melegüzemi technikus Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1185-06/1 Gazdasági tervezési, rendszerelemzési, tervezési vagy

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Szakdolgozat. I. Formai követelmények

Szakdolgozat. I. Formai követelmények Szakdolgozat I. Formai követelmények 1. Terjedelme: - főszöveg: min. 25, max. 40 oldal (bevezetés fejezetek összegzés); a fejezetek római, az oldalak arab számmal számozódnak. Az oldalak számozása a tartalomjegyzékkel

Részletesebben

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

TVSZ 5. számú melléklete. Pályatételekre, az alapvizsga-dolgozatokra és a szakdolgozatokra vonatkozó követelmények

TVSZ 5. számú melléklete. Pályatételekre, az alapvizsga-dolgozatokra és a szakdolgozatokra vonatkozó követelmények TVSZ 5. számú melléklete Pályatételekre, az alapvizsga-dolgozatokra és a szakdolgozatokra vonatkozó követelmények A tanszékek által kiírt pályatételeket bármelyik hallgató kidolgozhatja és benyújthatja.

Részletesebben

A DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

A DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT A DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT A diplomamunka kötelező részei (bekötési sorrendben) 1. Fedőlap - Bal felső sarokban a kiíró tanszék megnevezése (ha két tanszékkel együttműködve dolgozzuk

Részletesebben

Intézményi kommunikátor Kommunikátor

Intézményi kommunikátor Kommunikátor Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Gazdasági Campus Békéscsaba Tudományos Diákköri Konferencia FORMAI KRITÉRIUMOK

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Gazdasági Campus Békéscsaba Tudományos Diákköri Konferencia FORMAI KRITÉRIUMOK Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Gazdasági Campus Békéscsaba Tudományos Diákköri Konferencia FORMAI KRITÉRIUMOK 2015. 1. A 2015-ös Tudományos Diákköri Konferencia fontos

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

Szoftverfejlesztő Informatikai alkalmazásfejlesztő

Szoftverfejlesztő Informatikai alkalmazásfejlesztő 114-06 Szoftverfejlesztés Átfogó szakdolgozat készítése, mely vagy adatmodellezés alapján adatbázis-fejlesztés és tesztelési feladat megvalósítása, vagy egy adaptációs jellegű feladat megoldása specifikációja,

Részletesebben

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07.

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07. Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás 2011. január 07. Tartarlom Guide book,,...3 Trainer s slides,,...4 Trainer s handbook,,...5 CD,,...6

Részletesebben

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei készítette: Ferenczi Edéné 2009.október 14. Mi a szakdolgozat? Közgazdasági tartalmú értekezés Bizonyítja a hallgató szakterületi jártasságát Hazai és nemzetközi

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

Útmutató A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei

Útmutató A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei Útmutató A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei A záróvizsgára bocsátás feltétele a konzulens által jóváhagyott szakdolgozat benyújtása. A szakdolgozat tudományos igényű alkotás, amellyel a végzős

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS Szakdolgozat konzultáció MILYEN LEGYEN A SZAKDOLGOZAT? ELVÁRÁSOK SZEMPONTRENDSZERE SZAKIRODALMI JÁRTASSÁG irodalmi jártasság SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1147-06/1 Átfogó szakdolgozat készítése, mely egy internetes szolgáltatást tervez és valósít meg vagy a kliens-,

Részletesebben

7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill.

7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill. 7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban Pedagógiai értékelés fogalma: Az értékelés során értéket állapítunk meg: közvetlenül: közvetve: - valamilyen

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

A szóbeli vizsgafeladatot ha a feladat indokolja a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható források egészítik ki.

A szóbeli vizsgafeladatot ha a feladat indokolja a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható források egészítik ki. A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/00 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A kvantitatív kutatás folyamata

A kvantitatív kutatás folyamata A kvantitatív kutatás folyamata A kvantitatív stratégia keretében zajló kutatómunka teljes ívét a következı szakaszokra lehet osztani: 1. Tájékozódás 2. Tervezés 3. Elıvizsgálat (Pilot vizsgálat) 4. Adatgyőjtés

Részletesebben

FILOLÓGIA ÉS IRODALOM

FILOLÓGIA ÉS IRODALOM KÁRPÁT-MEDENCEI IRODALMI PHD- ÉS MA-HALLGATÓK KONFERENCIÁJA PILISCSABA, 2013. SZEPTEMBER 4 5., Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola *** A PPKE BTK IDI magyar irodalommal

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI

A SZAKDOLGOZAT TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI A SZAKDOLGOZAT TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI A beadás feltételei: A benyújtott szakdolgozat elfogadását a témavezető tanár a Konzultációs igazolás címet viselő űrlap aláírásával igazolja. A szakdolgozatokba

Részletesebben

TVSZ 1 sz. melléklet

TVSZ 1 sz. melléklet TVSZ 1 sz. melléklet A diplomadolgozat (szakdolgozat) készítésének és bírálatának rendje, tartalmi és formai követelményei valamint a záróvizsga rendje a GTK-n (2013. 10. 21.) Kivonat (http://gtk.szie.hu/sites/default/files/files/szabalyzatok/etvsz_gtk_kieg_1_mell_dipldolg.pdf)

Részletesebben

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján) Tartalomjegyzék Kutatási

Részletesebben

Tanulás- és kutatásmódszertan

Tanulás- és kutatásmódszertan PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tanulás- és kutatásmódszertan 2010/2011. II. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése

Részletesebben

Általános tudnivalók a szakdolgozat elkészítéséhez

Általános tudnivalók a szakdolgozat elkészítéséhez Általános tudnivalók a szakdolgozat elkészítéséhez I. BEVEZETŐ A Szakdolgozattal azt kell igazolni, hogy a vizsgázó önálló mérnöki munkára alkalmas, ismeri és alkalmazni tudja a mérnöki tervezési módszereket,

Részletesebben

Egyes esetekben e fejezet keretében készítjük el a Tartalomjegyzéket is, melynek technikai megvalósításáról majd az 5.6.6. fejezetben olvashat.

Egyes esetekben e fejezet keretében készítjük el a Tartalomjegyzéket is, melynek technikai megvalósításáról majd az 5.6.6. fejezetben olvashat. Szövegszerkesztés 1. Bevezetés Ebben a modulban a szövegszerkesztési szabályokat kívánjuk bemutatni. Feltételezzük, az olvasó már ismer legalább egy szövegszerkesztő programot, így annak teljes körű bemutatására

Részletesebben

FELHÍVÁS. a 2016/2017. évi tanév őszi szemeszterében tartandó Kari Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre

FELHÍVÁS. a 2016/2017. évi tanév őszi szemeszterében tartandó Kari Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre FELHÍVÁS a 2016/2017. évi tanév őszi szemeszterében tartandó Kari Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre A konferencia helyszíne: Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Cím:

Részletesebben

Általános tudnivalók a diplomaterv elkészítéséhez

Általános tudnivalók a diplomaterv elkészítéséhez Általános tudnivalók a diplomaterv elkészítéséhez I. BEVEZETŐ A Diplomatervvel azt kell igazolni, hogy a diplomázó önálló mérnöki munkára alkalmas, ismeri és alkalmazni tudja a mérnöki tervezési módszereket,

Részletesebben

Tudományos írásműfajok

Tudományos írásműfajok Tudományos írásműfajok Kutatási terv A téma meghatározása Összegyűjtött szakirodalom Kritikai forráselemzés Releváns szakirodalmak összegzése Hipotézis felállítása Hosszabb és mélyebb tanulmányok megírásához

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS A ZÁZÓVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ 1. A SZAKDOLGOZATTAL KAPCSOLATOS FORMAI ÉS TARTALMI ELŐÍRÁSOK

ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS A ZÁZÓVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ 1. A SZAKDOLGOZATTAL KAPCSOLATOS FORMAI ÉS TARTALMI ELŐÍRÁSOK ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS A ZÁZÓVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ 1. A SZAKDOLGOZATTAL KAPCSOLATOS FORMAI ÉS TARTALMI ELŐÍRÁSOK A szakdolgozat szokásos terjedelme 40-60 A/4-es gépelt oldal. Az

Részletesebben

Hogyan írjunk szakdolgozatot? v1.1

Hogyan írjunk szakdolgozatot? v1.1 Hogyan írjunk szakdolgozatot? v1.1 A szakdolgozat megírásának javasolt menete Algoritmus: 1. ötletelés, jegyzetelés 2. témavezető keresés 3. ötletelés, jegyzetelés 4. egyeztetések a témavezetővel 5. olvasás

Részletesebben

A hallgató neve Minta Elemér A NEPTUN kódja αβγδεζ A tantárgy neve Fizika I. vagy Fizika II. A képzés típusa Élelmiszermérnök BSc/Szőlész-borász

A hallgató neve Minta Elemér A NEPTUN kódja αβγδεζ A tantárgy neve Fizika I. vagy Fizika II. A képzés típusa Élelmiszermérnök BSc/Szőlész-borász A hallgató neve Minta Elemér A NEPTUN kódja αβγδεζ A tantárgy neve Fizika I. vagy Fizika II. A képzés típusa Élelmiszermérnök BSc/Szőlész-borász /Biomérnök A gyakorlat ideje pl. Hétfő 18-20 Ez egy fiú

Részletesebben

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája Kecskemét

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája Kecskemét Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája Kecskemét ÚTMUTATÓ A szakképzésben részt vevő tanulók záró dolgozat készítéséhez és értékeléséhez

Részletesebben

INFORMÁCIÓS FÜZET. a 2014/2015-ös tanév őszi félévében

INFORMÁCIÓS FÜZET. a 2014/2015-ös tanév őszi félévében INFORMÁCIÓS FÜZET az olvasás-szövegértés, a matematikai és a természettudományi tudás értékelése területén pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szakok számára a 2014/2015-ös tanév

Részletesebben

A TANÁRI MUNKANAPLÓK ALKALMAZÁSA A TANESZKÖZÖK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ

A TANÁRI MUNKANAPLÓK ALKALMAZÁSA A TANESZKÖZÖK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANÁRI MUNKANAPLÓK ALKALMAZÁSA A TANESZKÖZÖK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ KERBER

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013-14-2. FÉLÉVBEN ÉS AZ UTÁN FELVÉTELT NYERTEK RÉSZÉRE 1

TÁJÉKOZTATÓ A 2013-14-2. FÉLÉVBEN ÉS AZ UTÁN FELVÉTELT NYERTEK RÉSZÉRE 1 ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ A TERVEZÉSI, DIPLOMATERVEZÉSI, SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSI ÉS PROJEKT TÁRGYAK KÖVETELMÉNYEIRŐL A 2013-14-2. FÉLÉVBEN ÉS AZ UTÁN FELVÉTELT NYERTEK RÉSZÉRE

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített)

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített) Szakkollégiumi műhely megnevezése: Meghirdetés féléve: Tantárgy/kurzus megnevezése: BGF GKZ Szakkollégiuma 2011/2012. tanév II. félév SZAKKOLLÉGIUM

Részletesebben

Szakdolgozat írásával kapcsolatos tájékoztató

Szakdolgozat írásával kapcsolatos tájékoztató Szakdolgozat írásával kapcsolatos tájékoztató Szakdolgozat tartalmi követelményei és ellenőrzési pontjai A szakdolgozat célja, annak bemutatása, hogy a hallgatók a képzési szakra vonatkozó ismereteket

Részletesebben

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 2 27. Tel.: 461 4552, fax.: 461 452 E mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

A képzett szakemberekért. SZFP II. Hazai Peer Review 2009

A képzett szakemberekért. SZFP II. Hazai Peer Review 2009 A képzett szakemberekért SZFP II. Hazai Peer Review 2009 A külsk lső értékelés s módszertana m III.1.. előad adás Szakképz pzési Önértékelési Modell ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK Emberi erőforrások Munkatársi

Részletesebben

Szakdolgozati formai követelmények

Szakdolgozati formai követelmények SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA Szakdolgozati formai követelmények - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Konzultáció... 3 3. A szakdolgozat formai követelményei... 3 4. A szakdolgozat mellékletei... 5 5.

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 16. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Esszék

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar. Szakdolgozat-konzultációval és szakdolgozat-készítéssel kapcsolatos információk

Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar. Szakdolgozat-konzultációval és szakdolgozat-készítéssel kapcsolatos információk Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szakdolgozat-konzultációval és szakdolgozat-készítéssel kapcsolatos információk Szakdolgozattéma-választás, konzultációk: szakdolgozattéma-választás

Részletesebben

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Helyesírás A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév

Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

FIZIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

FIZIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA FIZIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga 120 perc 15 perc 240 perc 20 perc 90 pont 60 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja

Részletesebben

55 345 01 0010 55 02 Kereskedelmi szakmenedzser Kereskedelmi menedzser

55 345 01 0010 55 02 Kereskedelmi szakmenedzser Kereskedelmi menedzser A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COOLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam

Részletesebben

2/ Mozgóképgyártó szakasszisztens Médiatechnológus asszisztens

2/ Mozgóképgyártó szakasszisztens Médiatechnológus asszisztens A 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelettel módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ Szakirányú, szakvizsgás képzésre járó hallgatók részére. Szarvas

SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ Szakirányú, szakvizsgás képzésre járó hallgatók részére. Szarvas SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ Szakirányú, szakvizsgás képzésre járó hallgatók részére Szarvas 1. A szakdolgozat célja és szerepe A szakdolgozat eredményes megírásával és megvédésével bizonyítja a hallgató szakmai,

Részletesebben

Könnyűipari mérnökasszisztens Mérnökasszisztens

Könnyűipari mérnökasszisztens Mérnökasszisztens A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Szakdolgozati követelmények

Szakdolgozati követelmények Szakdolgozati követelmények (Az MKSZ-NEK Szakedző Tanfolyam Tanulmányi Szabályzatának 2. számú melléklete) MKSZ-NEK Szakedző Tanfolyam (Megjegyzés: A Szakdolgozati követelmények című melléklet tartalmának

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI KAR. Útmutató a szakdolgozat/záródolgozat készítéséhez. Hatályba lépés időpontja: január 1.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI KAR. Útmutató a szakdolgozat/záródolgozat készítéséhez. Hatályba lépés időpontja: január 1. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI KAR Útmutató a szakdolgozat/záródolgozat készítéséhez Hatályba lépés időpontja: 2013. január 1. 1. Bevezető A szakdolgozatban/záródolgozatban a hallgató

Részletesebben

18. modul: STATISZTIKA

18. modul: STATISZTIKA MATEMATIK A 9. évfolyam 18. modul: STATISZTIKA KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA, GIDÓFALVI ZSUZSA MODULJÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL Matematika A 9. évfolyam. 18. modul: STATISZTIKA Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

Szakdolgozat készítés, tartalmi és formai követelmények, záróvizsga

Szakdolgozat készítés, tartalmi és formai követelmények, záróvizsga Szakdolgozat készítés, tartalmi és formai követelmények, záróvizsga Tájékoztató az Alkalmazott közgazdaságtan alapszak BA hallgatói számára 2014/15. tanév II. (tavaszi) félév I. SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE

Részletesebben

Szakdolgozat tájékoztató

Szakdolgozat tájékoztató Szakdolgozat tájékoztató Úr Balázs Meg kell írni Szakdolgozatot ír, aki végzős Általános rendszergazda Idegenforgalmi szakmenedzser Pénzügyi szakügyintéző Reklámszervező-szakmenedzser Vendéglátó-szakmenedzser

Részletesebben

A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK" CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK" CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI I. CIKKEK, TANULMÁNYOK KÖZLÉSÉNEK RENDJE A szerző a közölni kívánt cikket a főszerkesztő címére

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ és a ZÁRÓVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ

ÚTMUTATÓ a SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ és a ZÁRÓVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ ÚTMUTATÓ a SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ és a ZÁRÓVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ 1. A SZAKDOLGOZATTAL KAPCSOLATOS FORMAI ÉS TARTALMI ELŐÍRÁSOK A szakdolgozat szokásos terjedelme 40-60 A/4-es gépelt oldal. Az

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

A szakdolgozat-készítés szabályai

A szakdolgozat-készítés szabályai A szakdolgozat-készítés szabályai Témaválasztás Bárkinek a kiadott témája választható, aki a képzésben oktat Bárkinek a kiadott témája választható, aki a tanszék főállású oktatója Önálló téma is választható,

Részletesebben

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása

Részletesebben

FELHÍVÁS a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekciójában való részvételre

FELHÍVÁS a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekciójában való részvételre FELHÍVÁS a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekciójában való részvételre 1. Általános információk, rendezők A rendezvény szervezője:

Részletesebben

FORMAI KÖVETELMÉNYEK A TÉKA 2015. ÉVI TANULMÁNYKÖTETÉHEZ. (magyar és angol nyelvű tanulmányok)

FORMAI KÖVETELMÉNYEK A TÉKA 2015. ÉVI TANULMÁNYKÖTETÉHEZ. (magyar és angol nyelvű tanulmányok) FORMAI KÖVETELMÉNYEK A TÉKA 2015. ÉVI TANULMÁNYKÖTETÉHEZ (magyar és angol nyelvű tanulmányok) A kéziratokat a következő címre kérjük elküldeni: Határidők: - a kézirat beküldési határideje: 2015. július

Részletesebben

Útmutató. a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

Útmutató. a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez gyógytornász szakirány számára 2010/11. tanév Tartalomjegyzék 1. Tájékoztató a szakdolgozat elkészítésének

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint. Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint. Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA VENDÉGLÁTÓIPARi ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint 120 perc 100 pont 15 perc A vizsgán használható segédeszközök Középszint Szöveges adatok

Részletesebben

Szakdolgozatok és TDK dolgozatok formai követelményei

Szakdolgozatok és TDK dolgozatok formai követelményei Szakdolgozatok és TDK dolgozatok formai követelményei Bioenergia tehetséggondozási műhely 1. előadás Összeállította: Prof. dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Támogató: Oktatásért Közalapítvány, Felsőoktatási,

Részletesebben

A FIZIKUS mesterszakon beadandó DIPLOMAMUNKA készítés szabályai PTE TTK Fizikai Intézet

A FIZIKUS mesterszakon beadandó DIPLOMAMUNKA készítés szabályai PTE TTK Fizikai Intézet PTE TTK FIZIKAI INTÉZET DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉS SZABÁLYAI 2010. FEBRUÁR. 02. 1 A FIZIKUS mesterszakon beadandó DIPLOMAMUNKA készítés szabályai PTE TTK Fizikai Intézet A Fizikus MSc képzéshez kapcsolódó diplomamunka

Részletesebben

AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK MATEMATIKA FIZIKA BIOLÓGIA FÖLDRAJZ KÉMIA Az OFI kínálata - természettudományok Matematika Matematika Ajánlatunk:

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék

Részletesebben

Minőség-ellenőrzés 2016

Minőség-ellenőrzés 2016 Minőség-ellenőrzés 2016 Visegrád 2016. szeptember 8. Mádi-Szabó Zoltán MKVK Minőségellenőrzési Bizottság elnöke 1 A minőség-ellenőrzés célja A minőség-ellenőrzési rendszer célja a könyvvizsgálók által

Részletesebben

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. TDK szabályzata

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. TDK szabályzata Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola a A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember Tartalomjegyzék A szabályzat célja... 3 A szabályzat hatálya... 3 A TDK célja... 3 Részvételi feltételek

Részletesebben

NÉMET NEMZETISÉGI NÉPISMERET

NÉMET NEMZETISÉGI NÉPISMERET Német nemzetiségi népismeret középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. NÉMET NEMZETISÉGI NÉPISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA PROJEKT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

III. ÓRATERV. Didaktikai feladat. Tanári instrukciók. Idézzük fel, amit az. ráhangolás, az. kulcsszavak írnak fel a tanultakkal kapcsolatosan.

III. ÓRATERV. Didaktikai feladat. Tanári instrukciók. Idézzük fel, amit az. ráhangolás, az. kulcsszavak írnak fel a tanultakkal kapcsolatosan. III. ÓRATERV A III. kooperatív óra terve A műveltségi terület/kompetenciaterület neve: magyar nyelv és irodalom Az évfolyam: 8. évfolyam Az óra címe: A szóbeli kommunikáció fejlesztése 3. Az óra célja

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Szlovén népismeret középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. SZLOVÉN NÉPISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA PROJEKT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A projektmunka értékelése

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 6. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok

Részletesebben

Útmutató szakdolgozatok készítéséhez Ez az útmutató a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karán készülő szakdolgozatokkal

Útmutató szakdolgozatok készítéséhez Ez az útmutató a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karán készülő szakdolgozatokkal Útmutató szakdolgozatok készítéséhez Ez az útmutató a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karán készülő szakdolgozatokkal kapcsolatos formai követelményeket tartalmazza. A dolgozat

Részletesebben

Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Kar Sporttudományi Intézet A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZEMPONTJAI

Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Kar Sporttudományi Intézet A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZEMPONTJAI Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Kar Sporttudományi Intézet A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZEMPONTJAI Jóváhagyta: EKF Sporttudományi Intézet Intézeti Tanácsa A diplomamunka célja a tanultak

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. Alapképzésben, mesterképzésben és felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók számára

ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. Alapképzésben, mesterképzésben és felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók számára ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Alapképzésben, mesterképzésben és felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók számára EDUTUS FŐISKOLA 2016. 1 Tartalom Előszó... 4 1. A szakdolgozat

Részletesebben

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese

Részletesebben