TARTALOMJEGYZÉK. 2. oldal Óraterv bontott csoportokkal német kiemeléssel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK. 2. oldal Óraterv bontott csoportokkal német kiemeléssel"

Átírás

1 1

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal Óraterv bontott csoportokkal német kiemeléssel 3. oldal 1. A német nemzetiségi nevelés és oktatás irányelvei 4. oldal 2. A német nemzetiségi bővített nyelvoktatói nevelés és oktatás általános célkitűzései és feladatai 5. oldal 2.1. A német nemzetiségi bővített nyelvoktatói nevelés és oktatás általános célkitűzései, feladatai 5. oldal 2.2. Általános és kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása az idegen nyelv német nyelv tanítása során az általános iskola 1-4. évfolyamán 7. oldal 3. A tanulók értékelése a magyar és német nyelven tanított tárgyaknál 10. oldal 3.1. Értékelés (Magyar nyelven) 10. oldal 3.2. Die Beurteilung der deutchen Unterrichtsfächer 14. oldal 4. A tankönyvek kiválasztásának elvei 15. oldal 5. Német nyelven tanított tantárgyak 16. oldal 5.1. Német nyelv és irodalom 1-4. évfolyamig 16. oldal Rahmenlehrplan Deutscher Minderheitenunterricht 16. oldal Német nyelv és irodalom: 1-4. évfolyam 23. oldal 5.2. Német hon- és népismeret 28. oldal Rahmenlehrplan für die deutsche Minderheitenkunde 28. oldal Német hon- és népismeret 31. oldal 5.3. Sachkunde(Sachunterricht) 34. oldal 6. Németül és magyarul tanított tantárgyak 38. oldal 6.1. Technika és életvitel (Technik) 38. oldal 6.2. Rajz és vizuális kultúra (Malen) 57. oldal 6.3. Ének-zene (Musik) 72. oldal 6.4. Testnevelés (Sport oder Turnen) 78. oldal 7. Magyarul tanított tantárgyak 88. oldal 7.1. Magyar nyelv és irodalom 88. oldal 7.2. Matematika 113. oldal 7.3. Környezetismeret 173. oldal 7.4. Informatika 183. oldal 2

3 NÉMET NEMZETISÉGI TAGOZAT ÓRATERVE Német nemzetiségi tagozat óraterve Tantárgyak 1. oszt. magyar nyelv és irodalom 2. oszt. 3. oszt. 4. oszt. 5. oszt. 6. oszt. 7. oszt. 8. oszt , ,5 3,5 történelem német nyelv és irodalom angol nyelv matematika informatika - - 0, ,5 5,5 környezetismeret , természetismeret ,5+1 1, fizika biológia kémia földrajz ének 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0, rajz és vizuális kultúra 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0, technika és életvitel 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0, ,5 0,5 testnevelés 1,5+1,5 1,5+1,5 1,5+1, ,5 2,5 2,5 2,5 hon és népismeret 1 0,5 0,5 1 1 osztályfőnöki összesen: ,5 26,5 26, Piros kiemeléssel a német nyelven tanított tantárgyak jelennek meg, kék kitöltést a bontott órák kaptak, zöld kitöltés jelzi, ha csak a németül tanított órák bontottak. 3

4 IRÁNYELVEK 1. A NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS ÉS OKTATÁS IRÁNYELVEI A kisebbségi oktatás hazánkban a közoktatás részeként valósul meg. Emellett: - biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, - a kisebbség nyelvén való tanulást, - a kisebbség történelmének szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, - a hagyományőrzést és teremtést, - az önismeret kialakítását, - a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását, A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Az intézményünkben folyó nevelő és oktató munka során arra törekszünk, hogy tanulóink számára nyilvánvalóvá váljon a nyelvi és kulturális gazdagság előnye, alakuljon ki a reális nemzetkép és kisebbségkép. A kisebbségi oktatás iskolánkban választott formája: Bővített nyelvoktató kisebbségi oktatás, melynek célja a kétnyelvű kisebbségi, illetve az anyanyelvű oktatásra való felkészítés. A kisebbségi nyelv és irodalom tanulása, illetve a kisebbség nyelvén való tanulás egyidejűleg folyik. A részletes óraterv ezt jelzi. Az iskolánkban az oktatási forma az első osztállyal indul, és a nyolcadik osztállyal fejeződik be. Az 1-4. évfolyamokon az oktatási programunk a NAT által megfogalmazottakat figyelembe véve zömében a Nemzeti Tankönyvkiadó által összeállított kerettantervi ajánlásokat felhasználva készült. 4

5 CÉLKITŰZÉSEK 2. A NÉMET NEMZETISÉGI BŐVÍTETT NYELVOKTATÓI NEVELÉS ÉS OKTATÁS ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI ÉS FELADATAI Az élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság, s nélküle gyakorlatilag kizárt, hogy az európai oktatási rendszerbe bekapcsolódhassunk. Az idegen nyelv minél hatékonyabb elsajátításának különböző lehetőségeit keresve, eljutottunk oda, hogy a gyermekkori nyelvi fogékonyság, ideglélektani, pszicholingvisztikai, szociolingvisztikai sajátosságaiban rejlenek. E sajátosságok figyelembevétele, valamint a 6-7 éves korosztály életkori sajátosságainak szem előtt tartásával lehetőséget kerestünk arra, hogy a német nyelvet- mely számukra a kisebbségi anyanyelv is egyben- anyanyelvi szinten tudják elsajátítani. Általános célja és feladata megegyezik a bővített nyelvoktatói nevelés és oktatás célkitűzéseivel és feladataival, melyeket a következőkben összegzünk: - Tudatosítjuk, hogy a tanulók anyanyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak, idegen nyelven is kifejezhetik magukat. - Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállásukat. - Ösztönözzük a tanulókat az idegen nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk - olyan légkört, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlődik. - Fejlesszük kiemelten beszéd- és hallásértési készségüket életkoruknak és gondolkodási szintjüknek megfelelően. - Érjük el, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelően sajátítsák el az idegen nyelv tanulásának célravezető módszereit. - Emeljük készségszintre az idegen nyelv jellegzetes hangjainak képzését, mondatdallamának, - ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát. - Célunk, hogy életkori sajátosságuknak megfelelő témákban tudjanak írásban és szóban - megnyilvánulni, véleményt nyilvánítani. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni, és az idegen nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni. - Bővítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennük az Európához tartozás érzését. - Ismertessük velük azt a tényt, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. - Adjunk betekintést a célországok / Németország, Ausztria / kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek értékeinek megismerésével és megbecsülésével, azokat saját kultúrájukkal összehasonlítva a magyar kultúrát is tágabb összefüggéseiben lássák. Alakítsuk ki bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását, tolerálását, és hívjuk fel figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre. - Hangsúlyozzuk, hogy egy idegen nyelv tudása alapja lehet egy újabb elsajátításának, és eszköze más ismeretek szerzésének. - Jelentsen számukra örömet az idegennyelvű kommunikáció, információszerzés, olvasás. - Fejlesszük önbizalmukat az idegen nyelvű kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetőséget, hogy a célnyelvet szóban (televízió, diákcsere) és írásban (olvasás, levelezés) használhassák és ezeken keresztül személyiségükben is gazdagodjanak. - Célunk, hogy a tanulók a más műveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket alkalmazzák idegen nyelven, valamint az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteiket más tantárgyak tanulása során. - Fejlesszük kreativitásukat, projektek készítése által is. - A projekt a tanuló munkája, amelyet vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával önállóan, párban vagy csoportban készít, s ebben kifejezésre juttatja egyéni elképzeléseit, kreativitását. A projekt lehet tabló, hangfelvétel, videófelvétel, kollázs, kérdőív és ennek feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény. - Juttassuk a tanulókat a nyolcadik osztály végére, középszintű nyelvtudáshoz. - A német nyelv tanításának kapcsolatai a különböző műveltségi területekkel A fő oktatási célok kitűzésekor már szembetűnő, hogy szoros kapcsolatban áll a német nyelvoktatás az egyéb műveltségi területekkel. Természetesen a magyar nyelven oktatott ismertekkel is. A Tanács állásfoglalása (2008. november 21.) az európai többnyelvűségi stratégiáról (HL C 320., , 1-3. o.) A Tanács következtetései (2008. május 22.) a többnyelvűségről (HL C 140., , o.) 2.1. A NÉMET NEMZETISÉGI BŐVÍTETT NYELVOKTATÓI NEVELÉS ÉS OKTATÁS ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI, FELADATAI MŰVELTSÉGI TERÜLETENKÉNT Anyanyelv és irodalom Az anyanyelv és az irodalom tanítása nem csak az anyanyelvi kultúra oktatását szolgálja, hanem célja az irodalmi műveltség megalapozása is, melybe beletartozik a német anyanyelvi irodalom ismerete is. Iskolánk oktatási programjában a német nyelv- és irodalom oktatása külön tantárgyként szerepel elsőtől nyolcadik osztályig. Ember és a társadalom A német nyelv, mint tantárgy az ember és a társadalomműveltségi területén belül lehetővé teszi, hogy az anyaország 5

6 CÉLKITŰZÉSEK múltjával és hagyományaival, és társadalmi rendszerével, az intézményeinek ismeretével igen közvetlen kapcsolatba kerüljenek. Nagy szerepe van az ember és a társadalom műveltségi területnek abban is, hogy a tanulókban erősíti a nemzeti és állampolgári tudatot, valamint a személyiség tiszteletét. Növeli megértésüket más népek kultúrájával szemben, toleranciára nevel, arra tanít, hogy a népek egymásra vannak utalva. Ember és természet E műveltségi terület szintén jól kapcsolható a német nyelv tanításához. A német terület növény- és állatvilágának ismerete, valamint természeti környezetének bemutatása lényeges ahhoz, hogy az ott élő embereket jobban megismerjék, s megértsék. E tantárgy keretén belül az egészséges életmódra nevelést ily módon, ezen keresztül foglalkozunk az emberek életmódjával, szabadidő eltöltésével, és felhívjuk a figyelmet a környezeti ártalmakra, az emberek felelőségére, segítjük a környezetbarát szemlélet elsajátítását az által, hogy megismertetjük a tanulókkal más kultúrák pozitív példáit e téren. Földünk és környezetünk A német nyelv tanulása lehetővé teszi, hogy az anyaország népeinek szűkebb és tágabb környezetét is, annak természet és társadalmi jellemzőit is megismerhessék a diákok. Németország és hazánk földrajzi helyzete, felszíne éghajlata, tájai, ipara, települései, népességének száma, és összetétele, mid meghatározók ebben a tekintetben. E műveltségi terület feldolgozásakor említhető a környezetvédelem témakör. Művészetek Művészetek, műveltségi alapja a nemzeti és egyetemes kultúrának. Ezen belül a német és a világ különböző kultúráinak megismerésének alapja, hogy tanulóink hazánk hagyományaival, népi kulturális örökségeinkkel, kiemelkedő képzőművészeti alkotásainkkal megismerkedve eljutnak oda, hogy megismerik mások kulturális értékeit. Az ének-zene és a vizuális kultúra oktatása iskolai programunkban elsőtől negyedik osztályig német nyelven is zajlik. Az énekzene érzelmi hatása miatt jól közvetíti a nyelvet, jelentős mértékben hordoz ismereteket az illető nép hagyományairól, ünnepeiről, öröméről és bánatáról. A vizuális kultúra oktatása szintén két nyelven történik, ennek részét képezi alap szinten a német népművészet és képzőművészet megismerése is. Közös követelmények Hon és népismeret A hon és népismeret tantárgy tananyaga a nyelvi órák során az 1 3. évfolyamig tíz-tíz órában kerül feldolgozásra, integrálva a környezetismeret (Sachkunde), irodalom tantárgyon belül. 4. évfolyamon heti egy órában önálló tárgyként kerül be az óratervbe. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz A német nyelv magas szintű elsajátításával tanulóink megismerhetik az egyetemes kultúra értékeit, eldőlhetnek a határok és a megértés korlátai. A nyelvtanulás nyitottá tesz, megértővé más nemzetek iránt. A tanulók információkat szerezhetnek az emberiség közös problémáiról, és pozitív mintákat is láthatnak azok megoldásaira. Kommunikációs kultúra Idegen nyelv ismeretében a világ szinte minden részében lehetővé válik a kommunikáció. A nyelv használatához hozzátartozik a szókincs és a nyelvi szerkezetek, valamint a metakommunikáció alapos ismerete, hogy segítségével a társadalmi érintkezés sikeresebb legyen, jobban megértsük az információkat, és mondanivalónkat mások számára érthetően fejezhessük ki. Testi és lelki egészség A német nyelv tantárgy hazánk, és Németország lakóinak életmódjával is foglalkozik, így ez alkalmat ad a testi és lelki egészségre való nevelésre is. A tantárgy témái közt szerepel a szabadidő eltöltése, az egészséges életmód, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, és a fogyatékos emberek elfogadása, segítése. Tanulás A nyelvtanulás nem pusztán egy szó és kifejezéshalmaz elsajátítása, hanem német nyelven való gondolkodás. Általa fejlődik a tanuló személyisége, önálló gondolkodás, asszociációs készség, és jó memória szükséges hozzá. A tanulás folyamatában a négy készség fejlesztésére különböző technikák alkalmazására is sor kerül, segíteni kell a tanulót abban, hogy ismerje önmagát és egyéni nyelvtanulási módszereket alakítson ki. Ki kell alakítani a tanulókban a tantárgyak idegen nyelven való tanulásának speciális tanulási módszereit. Fel kell ébreszteni az önművelés igényét, buzdítani kell, hogy egyre több forrást vegyen igénybe, ismereteinek kiegészítésére, lehetővé kell tenni számára az iskolai könyvtár aktív használatát. Német nyelvi kultúra A német nyelv tanításának célja a gyakorlati nyelvi készségek elsajátításán kívül, az hogy lehetővé tegye egy másik kultúra sajátos értékeivel való megismerkedését is. Ily módon erősödjön bennük saját anyanyelvük, és kultúrájuk, valamint növekedjen a mások iránti érdeklődés, türelem és megértés. A német nyelv tanítása szükségszerűen Németországhoz kapcsolódik, melynek ez a z anyanyelve. Tanítványainknak tehát meg kell ismerkedniük az ország földrajzi adottságaival, történelmi betekintést kell kapniuk az ország gazdasági, kulturális életébe, lakóinak mindennapjaiba, életformájába, szokásaiba, és gondolkodásmódjába. A nemzetiségi nyelvoktatás során ízelítőt kapnak az ország kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiből. A kultúrát, mint tantárgyat nehéz oktatni, megtanulni sem lehet, de igényt kell ébresszünk és fejlesztenünk tanítványainkban a kultúra megismerése iránt. 6

7 CÉLKITŰZÉSEK A német és a magyar nyelvi kultúra összehasonlításával egymás mélyebb megismeréséhez is eljuthatnak a tanulók, ezáltal toleranciát fejlesztünk ki bennük, és más emberekkel, kultúrájukkal szemben, ugyanakkor megtanulhatja azt is, hogy saját kultúrája más népekénél nem alávalóbb. A célnyelv oktatásakor szembekerülünk azzal a problémával, hogy mit tekintsünk célországnak. Mivel az iskolánkba járó gyerekek többsége a német nemzetiséghez tartozik (nagyszülők, szülők) révén, így két anyanyelvi országról beszélhetünk (Németország, Ausztria), így az oktatás során sort kerítünk arra, hogy mindkét ország kultúrájába betekintést nyerjenek gyermekeink. Általános fejlesztési követelményeinkhez szorosan kapcsolható a 2003-as NAT által megfogalmazott élő idegen nyelv oktatásához kapcsolódó elvek sora: Szerezzen ismereteket a világról, a célnyelvi országokról, azok intézményeiről, az ott élő emberekről, ezeket hasonlítsa össze Magyarországgal, és vonjon le következtetéseket. Ismerje meg a fent említett országok közösségeinek kultúráját, társadalmi szokásait, viselkedési formáit a mindennapi életben és az emberi kapcsolatokban. Alakuljon ki interkultúrális tudatossága, személyes tapasztalat alapján is. Jusson interkultúrális ismeretek birtokába (kezdeményezőkészség, kapcsolatépítés, -tartás, konfliktuskezelés). Fejlődjön személyisége sokirányúan a nyelvtanulás során (nyitottság, előítéletektől való szabadulás, önbizalom, kommunikációs igény, helyes értékrend, vállalkozó szellem, ambíció, érzelmi gazdagodás, önismeret.) Fejlődjenek készségei az idegen nyelv tanulása során (figyelem, memória, feladatmegoldás, együttműködés, önálló tanulás, önismeret. Ismerje meg az idegen nyelv tanulásának különféle stratégiáit, tanulási technikáit, és válassza ki a számára legcélravezetőbbet. Emelkedjen egyre magasabb szintre kommunikációs készsége: Nyelvi összetevők: lexikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai ismeretek szociolingvisztikai összetevők: társadalmi konvenciók a nyelvben Pragmatikai összetevők: ismeretek és készségek, amelyek a nyelvi és nem nyelvi elemek használati értékére vonatkoznak. Vegyen részt projektek tervezésében, készítésében és bemutatásában. A két tanítási nyelvű oktatás célkitűzései, és feladatai mellett szem előtt kell tartanunk azokat az alapelveket, melyek az élő idegen nyelv 2003-as NAT-ra épülő kerettantervéhez íródtak ÁLTALÁNOS ÉS KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA AZ IDEGEN NYELV- NÉMET NYELV- TANÍTÁSA SORÁN AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1 4. ÉVFOLYAMÁN 1. Távlati célok A jelenleg közoktatásban részt vevő tanulók már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket elkezdeni, ezért kiemelt célként arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal, ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában magyarságtudatukat megőrizve, kellő felkészültséggel, magabiztosan és sikerrel találják meg helyüket az európai nyitott társadalmakban. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és ahhoz, hogy diákjaink hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgárai lehessenek, használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással, autonóm tanulásra képes személyiséggel, fejlett kommunikációs készségekkel, illetve számos szociális és társadalmi kulcskompetenciával kell rendelkezniük. 2. Az idegen nyelv helye a közoktatás egészében A NAT-ban képviselt iskolai nevelés-oktatás területén megfogalmazott közös értékek és a kiemelt fejlesztési feladatok (énkép, önismeret; hon- és népismeret; európai azonosságtudat egyetemes kultúra; környezeti nevelés; információs és kommunikációs kultúra; tanulás; testi és lelki egészség; felkészülés a felnőtt lét szerepeire) az oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tanulók személyiségfejlődését, a tantárgyközi kapcsolatok erősítését és a tanítás-tanulás szemléleti egységének gyakorlati megvalósítását. 3. Az élő idegen nyelv - német nyelv- és a NAT összhangja Az élő idegen -német- nyelv tanításának módszertani alapelvei, céljai és szaktárgyi tartalma teljes mértékben összhangban van az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, és tökéletesen megfelel a NAT kiemelt fejlesztési feladatainak, valamint az Európa Tanács ajánlásainak is. A 4. évfolyam végére a nyelvhasználat szintje megegyezik az Európa Tanács által kiadott ajánlás A 1 szintjével Az életkori sajátosságok és a különböző tanulási típusok figyelembevételével egyidejűleg tesz eleget a személyiségfejlesztés, a készség-képesség, illetve a kulcskompetenciák fejlesztési kívánalmainak, miközben társadalmi és interkulturális értékeket, hasznos tantárgyi tartalmakat és ismereteket közvetít, a nyelvet eszközként használva a megismerési folyamatban, melyben a diákok aktívan vesznek részt. A német nyelv oktatása során számtalan alkalom kínálkozik arra, hogy eleget tegyünk a NAT 2003-ban megfogalmazott követelményeinek és a kiemelt fejlesztési feladatoknak. Az országismereti tananyagon keresztül a tanulók más népek kultúráját és szokásait ismerik meg. Tehát kapcsolódunk Európához (E), s ugyanakkor nyitottságra neveljük őket, más kultúrák és szokások befogadására. Ezek olyan tartalmak, melyek Európához való tartozásunkat erősítik. 7

8 CÉLKITŰZÉSEK A hon- és népismereti (H) fejlesztési feladatnak akkor teszünk eleget, amikor lakóhelyünkről, szűkebb környezetünkről és Magyarországról beszélünk. Több témakör pedig lehetőséget ad arra, hogy életmóddal, életvitellel kapcsolatos kérdésekről beszélgessünk. (magyar, német/osztrák, vonatkozásban is). Hazánkban élő kisebbségek életmódjával szokásaival mélyebben megismerkedjenek. A környezeti nevelést (K) olyan témák kapcsán valósíthatjuk meg, amikor a természetről (folyókról, tavakról), állatokról, természetes alapanyagokról, gyógynövényekről beszélgetünk. A német nyelv tanításán belül szinte folyamatos az információs és kommunikációs kultúra megléte. Mivel középpontban a kommunikációs készség fejlesztése áll, magától kínálkozik az alkalom, hogy a gyerek éljen az emberi kapcsolatok kialakításának lehetőségével. A tanári kar összeállításában is fontos szerepe van az anyanyelvű kollégák jelenlétének. Több témakör (pl. család, barátok, iskolatársak) segíti a humanista értékrendre való nevelést is. A páros és csoportos tevékenységformák révén rengeteg alkalom kínálkozik az együttműködési készség fejlesztésére és a társas kapcsolatok kialakítására. Ezáltal fejlesztjük a tanulóban azt a képességet, hogy el tudja fogadni és tiszteletben tudja tartani mások véleményét. A német nyelvi órákon megvalósuló páros és csoportos munkával segítjük a szocializációs folyamatot is. Az egyes témakörök feldolgozása során fejlesztjük és gazdagítjuk a gyermek érzelemvilágát, pozitív gondolkodását. A testi és lelki egészség (TE) fejlesztése a koncentráció képességének alapozásával, az érzelmi intelligencia mélyítésével, az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével és az egészséges életmódra való neveléssel történik. Pl.: jellemzések (milyen vagyok?), sport témakör. A tanulási stratégiák (T) megválasztásában kitüntetett szempont az életkori sajátosságok figyelembevétele. A német nyelv tanulása során a tanulók az első 2-3 évben többnyire reproduktív feladatok elvégzésére képesek. Kb. a 7. évfolyamtól kezdve adhatunk nekik fokozatosan önálló feladatokat, melyek az önálló tanulási készséget és a kreativitást fejlesztik. Ilyen jellegű feladatok például: a páros és csoportos munka, szituációk; interjúk készítése, rövid történetek írása vagy átírása, szótár használata, kommunikatív és nyelvtani feladatok önálló vagy részben önálló megoldása, házi olvasmány feldolgozása, gyakorlás nyelvi laboratóriumban és/vagy számítógéppel. Fontos szempont a koncentráció más tárgyakkal (Kct.). Ez különösen lehetséges és szükséges az irodalom, a magyar nyelvtan, a természetismeret, az ének-zene, a rajz, a vizuális kultúra, a technika, a testnevelés tantárgyakkal. Ugyanakkor építsünk a tanulók korábban szerzett és otthonról hozott ismereteire is. Tanulóink egy harmada német anyanyelvű családból származik, így a két nyelven való kommunikálás számukra természetes. Ez a tevékenység segíti az összefüggések felismerését, ugyanakkor megkönnyíti bizonyos ismeretek elsajátítását. Fontos a logikus gondolkodásra való nevelés is. S bár a nyelvtant nem célként, hanem eszközként tanítjuk, a 7. és 8. évfolyamon, amikor már több nyelvi jelenséget tudatosítunk, jó ha felhívjuk a figyelmet a magyar nyelvtől való eltérésekre vagy a hasonlóságokra. Mindez rendszerező ismeretszerzésre is lehetőséget nyújt. Az általános műveltséget versek, mesék, irodalmi szemelvények tanításával, híres emberek említésével fejlesztjük. Egyéb kulcskompetenciák megvalósítása a különböző tanulói tevékenységformákban történik. (L. Tanulói tevékenységek c. fejezet.) 4. Integratív szemlélet Az idegen nyelv tanítása manapság szinte elképzelhetetlen az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet nélkül. A témakörök változatos feldolgozási módjai, a tananyagok és segédletek széles választéka figyelembe veszi a tanulók érdeklődési körét és a világról szerzett korábbi tapasztalatait is. Az alaptanterv által meghatározott kiemelt képességeket, kulcskompetenciákat (mint például kommunikációs, narratív, problémamegoldó, szabálykövető, lényegkiemelő, együttműködési, kritikai, komplex információkat kezelő) a nyelvtanulási folyamatban, változatos munkaformákban, életszerű szituációkon, szerepjátékokon, autentikus anyagok feldolgozása során, gondolkodtató, kreatív feladatokon keresztül sajátíttatják el. 5. Holisztikus megközelítés A nyelvtanulás során a tanulók egész személyiségének, képességeinek, tudásának fejlődése, fejlesztése, adottságainak minél teljesebb kibontakoztatása áll a középpontban az érzékszerveket és érzelmeket bevonó feladatokon keresztül. A nyelvtanulás igen hatékony eszköze a személyiség sokoldalú fejlesztésének, melynek színtere nemcsak az iskolai tanóra, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb területe, formája is. Az idegen nyelv tanulása e téren is kiemelkedő szerepet tölt be, hiszen a kommunikáció, az ismeretszerzés, a tapasztalatgyűjtés számára számos lehetőség adódik a számítógép, az internet, a tv, a film, a zene, az utazás, az olvasás, a művészetek, a sport és a szórakozás területein. 6. Készségfejlesztés Az idegen nyelvi órákon lehetőség nyílik olyan komplex tevékenységek végzésére, melyek miközben elősegítik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, azt is lehetővé teszik, hogy elmélyedhessenek az érdeklődési körüknek megfelelő témákban, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismeretüket, formálva ön- és világszemléletüket. Fontos, hogy az idegen nyelvi órákon is törekedjünk a gondolkodási képességek fejlesztésére, többek között a rendszerezés, a megtapasztalás, a következtetés, az összehasonlítás, az általánosítás és a konkretizálás gyakorlására. Olyan készségek, képességek, valamint idegen nyelvi tudás elsajátítása a cél, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni. A nyelvtanításban alkalmazott tevékenységi formák segítségével olyan tájékozott és tevékeny fiatalokat nevelhetünk, akik önálló és együttes munkavégzésre képesek, természettudományos problémamegoldó gondolkodásmóddal, kreativitással, képzelőerővel, kellően fejlett érzelmi 8

9 CÉLKITŰZÉSEK intelligenciával, és kitartással rendelkeznek, valamint jól ismerik saját tanulási stratégiáikat, stílusukat, szokásaikat, és nyitottak az új ismeretek megismerésére, emberi kapcsolatok kialakítására. 7. Interkulturális megközelítés Az idegen nyelvek tanulása bizonyítottan elősegíti a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést és más népek hagyományainak, szokásainak, életmódjának, ünnepeinek, vallásának megismerésére, megbecsülésére, a másság tolerálására nevel. Idegen nyelvet tanulva, külföldiekkel kommunikálva, a célnyelvi országban járva természetszerűen adódnak lehetőségek egymás történelmének, kulturális örökségének, jellemző sajátosságainak, mindennapi életének megismeréséremegismertetésére. Diákjaink interkulturális ismereteket szerezhetnek nemcsak a tanult idegen nyelv országairól és annak kultúrájáról, de megoszthatják Magyarországról szerzett tudásukat is másokkal, így tolmácsolva értékeinket az adott idegen nyelven. Ugyanakkor megismerkedhetnek az Európai Unió tagállamaival, intézményrendszerével, az uniós politikával, sőt a nyelvkönyvek változatos tananyaga lehetővé teszi azt is, hogy a tanulók megismerjék az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit is. 8. Életmód és környezeti nevelés A nyelvtanulás sokat tehet a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében is, hiszen a nyelvi nevelés során jó lehetőség nyílik a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlesztésére, a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak kialakítására, az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Az idegen nyelvi témák és tananyagok feldolgozása során a tanulók segítséget kapnak ahhoz, hogy önálló, felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan erkölcsi és etikai normáknak is megfelelő, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. A jelenleg használatos idegen nyelvi tananyagok lehetővé teszik, hogy a diákok életkoruknak megfelelő mélységben és megközelítésben az idegen nyelvi órán szembesüljenek az egész emberiséget érintő átfogó kérdésekkel, globális problémákkal is, így elősegítve a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. 9. Információs és kommunikációs kultúra Az alaptanterv szerint szintén kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni az információs és kommunikációs kultúra erősítését. Ezen a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálását, megértését, szelektálását, elemzését, értékelését, felhasználását, és közvetítését értjük. Ennek szerves részét alkotja az anyanyelv tudatos és igényes használatán túl az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. Az idegen nyelv tanulása remek lehetőségeket teremt még a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére: a valós és a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadásának, értelmezésének és megválaszolásának gyakorlására, a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására és szelektív használatára is. Ez a képesség az idegennyelv-ismerettel párosulva azt eredményezi, hogy tanulóink sikerrel aknázhatják ki az információs világháló nyújtotta lehetőségeket és az információtechnológiai eszközöket az élethosszig tartó tanulás során. A fenti alapelvek megfelelnek egyrészt a NAT 2003 követelményeinek, másrészt az idegen nyelv oktatásával szemben támasztott korszerű speciális követelményeknek, és kiegészítik a német nemzetiségi nyelvoktatás. 9

10 ÉRTÉKELÉS 3. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE A MAGYAR ÉS NÉMET NYELVEN TANÍTOTT TANTÁRGYAKNÁL 3.1. ÉRTÉKELÉS (MAGYAR NYELVEN) A közoktatásról szóló évi LXXI. törvény módosítása értelmében az első évfolyamon négyszer (november, január, április, június), a második évfolyamon félévkor értékeljük a tanulókat szövegesen. A második évfolyam végén és a felsőbb évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók minősítése, értékelése osztályozással történik. A szöveges értékelés Legyen egyértelmű, pontos nyelvi stilisztikai szempontból igényesen megfogalmazott. Derüljön ki, hogy kinek szól: a szülőnek a diáknak vagy mindkettőjüknek. A megadott szempontrendszer figyelembevételével készüljön. Ne legyen teljesítmény elvű. Legyen személyre szabott, differenciált, árnyalt. A szülő, a tanuló érezze a segítőkészséget a pedagógus részéről. Az értékelésben mindig a tanuló aktuális állapotát, viselkedését, teljesítményét rögzítsük. Ne mondjunk ítéletet! Ne vonjunk le sommás következtetéseket! Segítse a tanuló továbbfejlődését. Legyen előre mutató. Vegye figyelembe a gyermek önmagához mért fejlődését. Minél teljesebb képet adjon a gyerekek tevékenységéről, munkájukról, viselkedésükről, megnyilvánulásaikról. Kritikát, negatívumot is tartalmazhat, de észre kell venni a tanuló változtatási szándékát. Az első évfolyamon a novemberi és áprilisi értékelés során előzetes szempontok alapján megfogalmazott szöveges értékelési formát alkalmazzuk. Az első és második évfolyamon félévkor az osztálynaplóban és ellenőrzőben található szempontsor alapján értékeljük szöveges minősítéssel a tanulókat. Az előzetes szempontok alapján szabadon megfogalmazott szöveges értékelési formával megadott szempontrendszer alapján, egyénre szabottan értékeljük tanulóinkat. Ezek a szempontok támpontot nyújtanak, hogy melyek a főbb értékelendő területek. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy tanulóink egyéni képességeire is kitérjünk az értékelés során. A szöveges értékelés szempontjainak kialakításakor nem lehet célunk a valamennyi lehetséges szempontot felsoroló, teljességre törekvő lista összeállítása. Vannak területek, melyeknek fejlődését folyamatosan kell figyelemmel kísérnünk és rendszeresen kell értékelnünk szóban, míg írásos értékelésre nincs szükség. Ha pedig valóban differenciáltan kívánunk értékelni a tanulók egyéni fejlődését figyelembe véve, akkor lesznek olyan területek, amelyekre csak egyes tanulók esetében térünk ki. A továbblépés érdekében azonban a továbbhaladás feltételeinél rögzítetteket azonban szem előtt kell tartani a fejlesztendő területeket meg kell jelölni. Az értékelés folyamatába már a kezdeti szakaszban be lehet vonni a tanulókat (önértékelés). Jó gyakorlat az, ha a tanár, a szülő és a tanuló időnként együtt beszélik meg a tanuló előmenetelét, egyéni tanulmányi gondjait. A tanáraink az órai munkát természetesen honorálják piros pontokkal, tantárgyakhoz kapcsolódó nyomdával, matricákkal vagy bármi egyébbel, aminek a tanuló számára motiváló ereje van. A számonkérés minden esetben azzal a céllal történjék, hogy a hallottakat, tanultakat a tanuló beépítse a már elsajátított ismeretek közé. A számonkérés formáinak összhangban kell lenniük a korosztályra jellemző tanulási szokásokkal. Nem szerepelnek tesztek, szódolgozatok, hiszen az órák nagy része német nyelven zajlanak a második évfolyamtól. Inkább csoportban, párban végezhető feladatokat, szerepjátékokat, produkciókat végeznek. A hibajavítás módja minden szituációban tapintatos formában történik. A tanár rávezeti a tanulót a hibájára, és ha szükséges, a társak vagy a tanár javít. A hibajavítás nem mindenfajta órai tevékenység során indokolt. Ha a feladat célja például a kreatív nyelvhasználat elősegítése (írj a meséhez másfajta befejezést, adj másik címet a dalnak), akkor nem szükséges minden egyes hibát egyenként kijavítani. Azonban ha egy új nyelvtani struktúra (természetesen lexikai egységként való) begyakorlása a fő feladat, akkor javítjuk a hibákat, hiszen a célunk a helyes alak rögzítése. Értékelés, osztályzás, teljesítménymérés Az értékelés legalapvetőbb funkciója: visszajelzést adni arról, hogy a tanuló az ismeretek-készségek elsajátításában az adott időpontban (a tanév közben folyamatosan vagy a tanév végén) éppen hol tart. Visszajelzés a tanulónak (és a szülőnek), hogy melyek az erős, és gyenge pontjai, honnan meríthet bátorítást, önbizalmat, illetve hová kell még energiát befektetnie. Ugyanakkor visszajelzés ez a tanárnak is arról, hogy tanítása mennyire volt hatékony. Az értékelés során olyan feladatformákat vagy tevékenységeket kérünk számon, amilyenekkel a tanuló már találkozhatott a tanórákon vagy házi feladatokban. Az is fontos, hogy adjunk módot mind szóbeli, mind írásbeli számonkérésre. Az értékelés, ellenőrzés valamilyen fajtájára minden tanórán sor kell hogy kerüljön. Az értékelésnek mindig előre tisztázott kritériumrendszer alapján kell történnie, hogy a szubjektív elemeket minél jobban ki lehessen küszöbölni. A tanulóknak ezt a kritériumrendszert előzetesen ismerniük kell, tisztában kell hogy legyenek azzal, mit várnak el tőlük tanáraik az egyes érdemjegyekért. Általában kimondhatjuk, hogy az ellenőrzés, számonkérés módjai ugyanolyan változatosak kell hogy legyenek, mint az egyéb tanórai tevékenységek. Kerülni kell a l art pour l art, csakis az ellenőrzés kedvéért végzett feladatokat. Ahol csak lehet, megfelelő szituációkban, kommunikációs helyzetekben (például nyelvi játékok, társasjátékok kapcsán) kell számot adni a tanulónak a tanultak elsajátításáról. Kreatív írásbeli munkák, mint például fogalmazások ellenőrzése történhet úgy is, hogy a 10

11 ÉRTÉKELÉS tanulók egymás munkáját elolvassák és véleményezik. Ez nem zárja ki azt, hogy a tanár beszedje és egyenként véleményezze a munkákat, azonban nagymértékben növeli a tanuló felelősségérzetét, ha tanári feladatot bíznak rá. Szóbeli értékelés: ez az értékelési mód domináljon, folyamatos legyen. Megjegyzés: Kezdetben csak pozitív értékelésre adjunk érdemjegyet ennek bevezetésekor! Írásbeli értékelés: írásbeli házi feladatok, dolgozatírás, diktátlás. Az ellenőrzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban, pl. szóbeli feladatmegoldás, írásbeli feladatmegoldás, cselekvés, vizuális megjelenítés, szóbeli felmérés, írásbeli felmérés, szóbeli felelet, írásbeli felelet, szóbeli beszámoló, szóbeli házi feladat, írásbeli házi feladat, dolgozat, feladatlap stb. A feladatlapok tartalmazzanak feleletválasztó, feleletalkotó és képességjellegű tudást mérő feladatokat egyaránt. A tanulók értékelése A magyar nyelvi és irodalmi műveltségterületet közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. A tanító változatosan, árnyaltan értékelje a tanulók munkáját. A tanítói értékelés formáját tekintve lehet metakommunikatív, illetve szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig terjednek). A tanulók értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre, folyamatos formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre. Az év eleji diagnosztikus értékelés azt mutatja meg: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés. A formatív értékelés célja elsősorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a megerősítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében. A beszédkészség mérése folyamatos legyen, ám minden esetben jellemezze a személyiség tisztelete; hiszen célja elsősorban az önismeret fejlesztése, az önbizalom erősítése. Az anyanyelvi tudás értékelésében meghatározó az anyanyelvi jártasságok, képességek, készségek szintjének az ellenőrzése. A nyelvi rendszer megismerését előkészítő alapvető fogalmak (pl. a hang, a szóelem, a szó, a szófaj, a mondat, a mondatfajták) ismerete csak eszközjellegű, a nyelvi tudatosság fokozatos fejlesztését, a kommunikáció tanulását szolgálja, nem lehet meghatározó eleme a tanulói teljesítmény értékelésének. Az olvasásteljesítmény megítélésében a súlypont az olvasottak megértésén van, az 1 4. osztályban legfontosabb a szó szerinti megértés, ám szükség van az értelmező, interpretáló olvasás elemi műveleteinek az elsajátítására is. Az olvasottak megértését sokféleképpen bizonyíthatja a tanuló, az ellenőrzés során célszerű tehát figyelembe venni az egyéni sajátosságokat. A hangos olvasást, illetve a felolvasást illetően a megértést leginkább akadályozó hibáknak van jelentőségük (pl. mást olvasás, akadozó olvasás gyakori újrakezdéssel, túl lassú tempó, nem megfelelő hangsúlyozás, dallamvezetés, tagolás). Az írás értékelése során abból kell kiindulnunk, hogy az egyéni mozgássajátosságok kezdettől megjelennek a gyermekek írásában. Ezért természetes, hogy többségük nem képes reprodukálni az írásmintát, csak többé-kevésbé követi a szabályos betűalakítást és kapcsolást. A legfontosabb kritérium az olvashatóság. Az eszközi használat szempontjából jelentőséggel bír még a folyamatos, lendületes vonalvezetés, a tempó is. A tetszetősség fő összetevői: a tisztaság, rendezettség, egyszerűség, egyöntetűség és az ízléses elhelyezés. A fogalmazások szöveges értékelése elsősorban segítő szándékú legyen, személyre szabottan nyújtson útmutatót arra vonatkozóan, hogyan lehet a fogalmazást tovább javítani, alakítani. A tanulók munkájának az értékelése az iskolai minőségbiztosítás alapja is egyben, a pedagógus önszabályozásának az eszköze. A továbbhaladás feltételei (1. oszt) Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása A tanuló ismerje a helyes légzéstechnikát. Igyekezzen a szavakat, szószerkezeteket, mondatokat helyesen hangsúlyozni, megfelelő hangerővel, tempóval kiejteni. Értse meg az egyszerű szóbeli közléseket. Ismerje a mindennapi kommunikáció alapformáit, és alkalmazza őket a következő helyzetekben: bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás. Tudja értelmezni a nem nyelvi jeleket a gyakorolt kommunikációs helyzetekben. Tudjon 2-3 összefüggő mondatot alkotni szóban képek, élmény és olvasmány alapján. Olvasás, irodalom A tanuló legyen képes a kis és nagy nyomtatott betűk ismeretében előzetesen megbeszélt és gyakorolt rövid, egyszerű (3-4 mondatos) szöveget hangosan, kevés hibával felolvasni. Olvasás közben képezze helyesen a hangokat. Tanítói segítséggel tudja javítani olvasási hibáit. Tudjon némán 3-4 mondatból álló, ismert szavakat tartalmazó rövid szöveget olvasni. Tanuljon meg néhány verset, mondókát kívülről utánmondással. Írás A tanuló legyen képes tájékozódni a vonalrendszerben tanítói segítséggel. Az írott kis- és nagybetűk, valamint a leggyakoribb írásjelek ismeretében tudjon olvashatóan (betűi és azok kapcsolása legyen felismerhető), kevés hibával 6-7 szót vagy legfeljebb 6-7 szóból álló rövid mondatot lemásolni. Javítsa hibáit tanítói segítséggel. Írott szövegek megértése és alkotása A tanuló legyen képes az egyéni sajátosságainak megfelelően igazolni a hangosan vagy némán olvasott szövegek tartalmának megértését különböző módon (cselekvéssel, rajzzal, szóban, írásban); legyen képes tanítói segítséggel a szöveghez kapcsolódó, ismert típusú feladatok megoldására. Anyanyelvünk és helyesírásunk alapjai Értse a szöveg, a mondat, a szó, a hang kifejezéseket, használja őket a gyakorlatban. Tudja a szöveget mondatokra, mondatot szavakra, a szavakat szótagokra és hangokra bontani. Másolja le helyesen a kijelölt szavakat, szószerkezeteket és 11

12 ÉRTÉKELÉS mondatokat. Legyen képes a tanító által kijelölt szóanyag hallás utáni helyes lejegyzésére. Javítsa helyesírási hibáit tanítói segítséggel. Tanulási képesség A tanuló ismerje a füzetvezetés normáit, és törekedjen alkalmazásukra. Legyen képes önállóan tájékozódni a saját tankönyveiben. Látogasson el az iskolai vagy a helyi könyvtárba. A tanulási képesség fejlesztése A könyvtárban való tájékozódás, könyvkölcsönzés megtanulása. Az információkereső technikák megalapozása. A továbbhaladás feltételei (2. oszt) Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása A tanuló törekedjen a helyes légzéstechnika alkalmazására. Igyekezzen a szavakat, szószerkezeteket, mondatokat, rövidebb szövegeket megfelelő tempóban, megfelelő hangerővel és hangsúlyozással felolvasni és utánmondással hangoztatni. Értse meg az egyszerű szóbeli közléseket. Ismerje a mindennapi kommunikáció alapformáit, és alkalmazza őket pl. telefonálás közben. Alkalmazza megfelelően és tudja értelmezni a nem nyelvi jeleket a gyakorolt kommunikációs helyzetekben. Tudjon 3-4 összefüggő mondatot alkotni szóban képek, élmény, film és olvasmány alapján. Vegyen részt aktívan a drámajátékban és a szerepjátékokban. Olvasás, irodalom Olvasson fel a tanuló 4-5 mondatos ismert szöveget előzetes felkészülés, gyakorlás után lassú folyamatossággal (többnyire szólamokban). Ejtse tisztán a hangokat, érzékeltesse helyesen a hangok időtartamát. Olvasás közben kevés hibát kövessen el. Javítsa hibáit a tanító segítségével, pl. minta alapján. Bizonyítsa, az egyéni sajátosságokhoz igazodva, a feldolgozott olvasmányok megértését egyszerű feladatok megoldásával szóban, írásban vagy egyéb módon (pl. rajzzal, cselekvéssel). Nevezze meg a szereplőket, a fontosabb eseményeket, sorrendjüket, a helyszíneket a tanító vagy a társak segítségével. Tanuljon meg néhány verset utánmondással. Írás A tanuló füzete legyen tiszta, rendezett; írása legyen olvasható. Írjon legalább 12 betűt percenként. Másoljon írott és nyomtatott szövegről 2-3 percig folyamatosan. Írjon szavakat, legfeljebb néhány rövid mondatot látó-halló tollbamondással, illetve emlékezetből, kép alapján. Írás közben kevés hibát kövessen el. Tanítói segítséggel tudja a hibáit javítani. Írott szövegek megértése és alkotása A tanuló bizonyítsa az egyéni sajátosságokhoz igazodva a feldolgozott irodalmi és rövid ismeretterjesztő szövegek megértését egyszerű feladatok megoldásával szóban, írásban vagy egyéb módon (pl. rajzzal, cselekvéssel). Tudjon képeslapot írni tanítói segítséggel. Alkosson két-három mondatos szöveget élmény, kép vagy olvasmány alapján. Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás Különböztesse meg a magánhangzókat és a mássalhangzókat. Ismerje a magyar ábécét, és kevés hibával alkalmazza a betűrendet. Különböztesse meg az egyjegyű, a kétjegyű mássalhangzókat, ismerje a dzs hangot és betűt. Tudja a szavakat kevés hibával szóelemekre bontani. Alkalmazza helyesen a szóbeli közléseiben és az írásbeli mondatalkotáskor a - ban, -ben, -ba, -be toldalékokat. Legyen képes az egyszerű és az összetett szavak megkülönböztetésére. Ismerje föl a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavakat, alkalmazza őket a mondat- és szövegalkotásban. Ismerje a kijelentő, a kérdő, a felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatot. Alkalmazza őket a kommunikációs helyzetgyakorlatokban. Tanulási képesség A tanuló legyen képes a könyvtárban önállóan könyvet kölcsönözni, egyszerűbb feladatokat elvégezni a könyvekkel kapcsolatban. Ismerjen néhány gyermekújságot. A továbbhaladás feltételei (3. oszt) Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása A kulturált, mások számára is érthető élőszóbeli megnyilatkozás fejlesztése, az önismeret erősítése. Törekvés a mondatés szövegfonetikai eszközök tudatos alkalmazására. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése a drámajátékkal. Mese feldolgozása a drámajáték eszközeivel. A memória, a mozgáskultúra, az utánzókészség továbbfejlesztése. Változatos dramatikus formák kipróbálása. A mindennapi kommunikációs helyzetekkel kapcsolatos megfigyelések bővítése. Az ezekhez kapcsolódó egyszerűbb nyelvi fordulatok elsajátítása. Az együttműködő társas magatartás formálása. Az írásbeli szövegalkotás megalapozása a szóbeli fogalmazási készség fejlesztésével. Olvasás, szövegértés Az olvasás, a könyvek iránti érdeklődés fenntartása; rendszeres olvasóvá nevelés az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Az olvasástechnika differenciált fejlesztése, az egyéni hibák kiküszöbölése, korrekciója; a szöveghű, folyamatos, értelmes hangos olvasás kialakítása. A kifejező olvasás megalapozása. A néma olvasás technikájának és a szó szerinti megértésnek a fejlesztése. Az interpretáló olvasás fejlesztése, a kritikai és kreatív olvasás, a tanulási képesség további alapozása. Ismeretek közvetítése a természeti és a társadalmi környezettel, emberi élethelyzetekkel, viszonyokkal, magatartással, személyiségértékekkel kapcsolatban. Irodalomismeret, műismeret A műélvezet iránti igény és fogékonyság, az aktív befogadás fejlesztése. Különböző esztétikai minőségek megtapasztalása irodalmi, valamint más művészeti alkotásokban (szép, csúnya, humoros stb.) Magyar és világirodalmi 12

13 ÉRTÉKELÉS népköltészeti, műköltészeti alkotások megismertetése. Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása (mesefajták, elbeszélés, népdal, jelenet, próba, meseregény, hasonlat, ismétlés). Elemi műismeret és az irodalmi művekkel szembeni értékelő magatartás megalapozása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék, valamint az empátia, a fantázia, az önismeret, az önkifejezés és az alkotóképesség fejlesztése. Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A nyelvi tudatosság fokozása. A szófajok rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek feltárása. A főnév jelentésének, fajtáinak, toldalékolásának, helyesírásának, szövegbeli szerepének és használatának a megismerése. Az ige jelentésének, ragozásának, a főbb igeidőknek, helyesírásának, szövegbeli szerepének és használatának megismerése. Az igekötős igék jelentésének és helyesírásuknak a megfigyelése. A melléknév jelentésének, toldalékolhatóságának, helyesírásának, szövegbeli szerepének a feltárása, az ismeretek alkalmazása. A számnév jelentésének, toldalékolhatóságának, szövegbeli szerepének a feltárása, a számnevek betűvel való lejegyzése, a keltezés helyesírási szabályainak a megismerése és alkalmazása. Írás Az íráskészség továbbfejlesztése, az írástechnika automatizálása. Az írás eszközi használatát lehetővé tevő írástempó elérése. A figyelem megosztásának fejlesztése. Olvasható, rendezett, tiszta, tetszetős és gazdaságos egyéni írás kialakítása. Az írástechnikai hibák csökkentése, korrekciója, figyelemmel az egyéni sajátosságokra. A helyes írásszokások megerősítése. Az íráshoz kapcsolható egyéb nyelvhasználati képességek fejlesztése. Írott szöveg megértése, alkotása A szövegértő olvasás továbbfejlesztése. A különböző típusú szövegek elemzési szempontjainak és műveleteinek megtapasztalása; a szövegértési, -értelmezési műveletek önálló alkalmazásának a megalapozása. Általános fogalmazási ismeretek elsajátítása és alkalmazásuk a fogalmazás előkészítésekor. Ösztönzés a kreatív, önkifejező írásra. Az elbeszélés műfaji jellemzőinek a megismerése és alkalmazásuk a szövegalkotási gyakorlatokban. A párbeszéd jellemzőinek és lejegyzési szabályainak a megismerése. A tanulási képesség fejlesztése A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek bővítése. Önálló tájékozódás a könyvtárban. Az anyaggyűjtés módjainak a megismerése és tudatos kiválasztása. Az információszerzés alapvető technikáinak a megismerése. Az ítélőképesség fejlesztése A véleménynyilvánítás egyszerűbb formáinak az alkalmazása. Az udvarias vitatkozás viselkedési szabályainak a megismerése. A továbbhaladás feltételei 4. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása A szóbeli kommunikációs készség továbbfejlesztése. A mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása a kommunikációs gyakorlatokban. A szövegfonetikai eszközök és váltások célszerű alkalmazása felolvasáskor. A kitekintő felolvasás megalapozása. A nem nyelvi jelek használatának, szerepének tudatosítása. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése a drámajátékkal. Népszokás feldolgozása a drámajáték eszközeivel. A memória, a mozgáskultúra, az utánzókészség továbbfejlesztése. Újabb mindennapi kommunikációs helyzetek megismerése, a tapasztalatok és a tanulságok megfogalmazása. A mindennapi kommunikációs helyzetekkel kapcsolatos nyelvi fordulatok alkalmazása a kommunikációs körülményeknek megfelelően. Olvasás, szövegértés Az olvasás motívumrendszerének erősítése, olvasóvá nevelés az egyéni érdeklődés figyelembevételével. Az olvasástechnika differenciált fejlesztése, az egyéni hibák kiküszöbölése, korrekciója. A szöveg gondolati, érzelmi-hangulati tartalmát közvetíteni képes értelmes és kifejező olvasás kialakítása. Az interpretáló, a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése, a tanulási képesség további alapozása. A környezettel és a társadalommal, emberi sorsokkal, törekvésekkel, élethelyzetekkel, magatartásmódokkal, értékekkel kapcsolatos ismeretek nyújtása. Irodalomismeret, műismeret A műélvezet iránti igény, az esztétikai fogékonyság és az aktív, kreatív, reflektív befogadás formálása. Különböző esztétikai minőségek megtapasztalása irodalmi és más művészeti alkotásokban. Nemzeti irodalmunk és más népek nép- és műköltészeti alkotásainak olvasása; legnagyobb íróink, költőink néhány művének megismertetése. Egy hosszabb házi olvasmány elolvasása. Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása (mesegyűjtemény, gyűjtő, fordulópont, csattanó, epikus művek szerkezete, a cselekmény kezdő- és végpontja, emelkedettség a versekben stb.), az alsó tagozaton tanultak rendszerező áttekintése. Néhány alapvető irodalmi téma, emberi élethelyzet felfedeztetése. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék, valamint az önismeret, az önértékelés, az empátia, a fantázia, az önkifejezés és az alkotóképesség fejlesztése. Együttműködő, humánus magatartásra nevelés. Különböző dramatikus formák kipróbálása. Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A nyelvi tudatosság erősítése. Az igemódok megkülönböztetése, alkalmazásuk a szóbeli és az írásbeli szövegalkotásban. A szóalkotás főbb módjainak feltárása. A szófajokról tanult ismeretek bővítése, a személyes, a mutató, a kérdő névmás megismerése, szerepük felismerése a szövegben, megfelelő alkalmazásuk a szóbeli és az írásbeli megnyilatkozásokban. A tanult helyesírási szabályok alkalmazásának erősítése, a helyesírási tudatosság fokozása. A korábban tanult helyesírási szabályok rendszerezése új szempontok szerint: a kiejtésnek megfelelő, a kiejtéstől eltérő és a hagyományos írásmód alapján. A helyesírási szótár használatának gyakorlása. 13

14 ÉRTÉKELÉS Az 1 4. osztály tananyagának ismétlése, rendszerezése, a nyelvi tudatosság erősítése a szóbeli és az írásbeli megnyilatkozásokban. Írott szövegek megértése és alkotása A szövegértő olvasás fejlesztése. A különböző típusú szövegek elemző műveleteinek gyakorlása, önálló alkalmazásuk fejlesztése. A szövegértés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése. A szókincs bővítése, a tudatos nyelvhasználat erősítése. A leírás műfaji jellemzőinek feltárása és alkalmazása. A tanuló mint befogadó szerepének tudatosítása. A reklám alapvető műfaji jellemzőinek megismerése, a tömegkommunikáció manipuláló eszközeinek a felismerése és megnevezése. A tanulási képesség fejlesztése Az önálló ismeretszerzési készség fejlesztése, a könyvtár önálló használatának erősítése. A fontosabb magyar nyelvi kézikönyvek tartalmának és használatának megismerése. Az ítélőképesség fejlesztése Az udvarias véleménynyilvánítás és a vita szabályainak bővítése. Az érvelés alapjainak kialakítása. A gyerekek iskolai tanulmányi munkájukról kétnyelvű értékelést kapnak. Az 1.-3 évfolyamon a magyar és német nyelvű szöveges értékeléshez összeállított mondatbank használata segíti a pedagógust az értékelő munkájában. 4. osztályban lép be a számjegyekkel való értékelés rendszere DIE BEURTEILUNG DER DEUTSCHEN UNTERRICHTSFÄCHER Die SchülerInnen erhalten von der 1. bis 3. Klasse eine schriftliche Beurteilung. sie werden im Halbjahr in der 4. Klasse auch schriftlich beurteilt. In der Beurteilung werden folgende Fähigkeiten, Gebiete und Unterrichtsfächer bewertet: 1. Klasse: Beteiligung, Schriftliches Arbeiten, Ausdrucksfähigkeit, Lesen, Schreiben, Schrift, Musik, Sport(Turnen), Bildende Kunst(Malen/Technik) Klasse: Beteiligung, Sprachfähigkeit(D1), Lesen, Rechtschreibung(D3), Umgang mit Texten(D1), Schrift, Sachunterricht(Sachkunde), Musik, Sport(Turnen), Bildende Kunst(Malen/Technik). Am Ende des 4. Jahrganges erhalten die SchülerInnen ein Zeugnis mit Zensuren in den folgenden Fächern: Deutsche Sprache/D1 (Schriftlicher und mündlicher Sprachgebrauch), D2 (Sprachbetrachtung/ Grammatik) und D3 (Rechtschreibung) insgesamt eine Note, Lesen, Sachkunde(Sachunterricht), Sport(Turnen), Technik (Werken), Malen, Volkskunde(Minderheitenunterricht) und Musik. Zensuren und ihre Bedeutung in dem Zeugnis: Benehmen: Fleiß: 5-vorbildlich 5-vorbildlich 4-gut 4-gut 3-unterschiedlich 3-unterschiedlich 2-schlecht 2-nachlässig Zensuren in den unterschiedlichen Fächern und ihre Bedeutungen: 5-sehr gut 4-gut 3-befriedigend 2-genügend 1-ungenügend Beurteilung während des Schuljahres in den unterschiedlichen Fächern: Ab der zweiten Klasse, jeden Monat gibt es ein Diktat. Den Text, den Wortschatz üben die Kinder mit der Lehrerin ein. Die Diktate werden folgendermaßen bewertet: 0-0,5 Fehler Fehler Fehler Fehler 2 Nach den großen Themenkreisen werden die Kinder meistens schriftlich gefragt. Leistung und Bewertung: % % % % 2 unter 40% 1 Die nicht ein Thema zusammenfassende schriftliche Arbeiten werden folgendermaßen bewertet: % % % % 2 unter 40% 1 Wenn das Thema eine schriftliche Leistungskontrolle nicht erlaubt, dann geben die Lehrer eine Note auf die Beteiligung in der Unterrichtsstunde. 14

15 TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSA 4. A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A német tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyv kiválasztásánál ügyeltünk arra, hogy olyan tananyagot válasszunk, amely figyelembe veszi a magyar nyelvtanuló speciális igényeit (pl. a progresszió üteme, kontinuitás), és hangsúlyt helyez az interkulturális megközelítésre, különösképpen a magyar és a célnyelvi országok/kultúrák összehasonlítására. A tankönyvek kiválasztásának legfontosabb szempontjai: Változatos, az életkornak megfelelő témák, világos felépítés, életszerűség, fokozatosság, interkulturális ismeretek, korszerű tananyag, koncentráció más tantárgyakkal, játékosság, sokszínűség. Választásunknál arra törekedtünk, hogy mind a tanár, mind a tanulók teljes megelégedését tudjuk szolgálni, és közösen a legnagyobb fejlődést érjék el a célnyelv tanításában és elsajátításában. A magyar tankönyvek kiválasztásának elvei A magyar nyelv és irodalom tantárgy taneszközeinek kiválasztásakor mind pedagógiai, mind szakmai-tartalmi, mind formai kritériumok figyelembevételét javasoljuk. A tartalmi kritériumok között fontos, hogy a tankönyvek szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek. Építsenek az életkori sajátosságok, valamint a tantervi célok és követelmények maximális figyelembevétele mellett az olvasáskutatás, az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, az anyanyelvi tantárgy-pedagógia, a pedagógia, a didaktika és a pszichológia, ezen belül e fejlődéslélektan legújabb eredményeire. Jellemezze a tankönyveket a szakmai, didaktikai kimunkáltság; tanulhatók és taníthatók legyenek. A tananyag feldolgozását illetően elsősorban az induktív, a heurisztikus és a kooperatív tanulásra épülő módszereket részesítsék előnyben. Az olvasókönyveket gazdagság és változatosság jellemezze a szövegek forrását, típusait és műfaját tekintve. Az olvasmányok témái kapcsolódjanak a gyerekek mindennapi életéhez, ugyanakkor adjanak betekintést a gyerekek érdeklődési körének és életkori sajátosságainak megfelelően a természettel, a társadalmi élettel kapcsolatos ismeretkörökbe, segítsék a tanulókat eligazodni szűkebb és tágabb környezetükben és saját belső világukban. Tegyék lehetővé a gyerekek kognitív és emocionális szükségleteinek kielégítését, a változatos nevelő hatások érvényesítését. A szövegek kínáljanak lehetőséget a nemzeti hagyományok közvetítésére és más kultúrák megismerésére is. Az igényes szövegválasztás, szöveggondozás sikerrel járulhat hozzá az olvasás megszerettetéséhez, az olvasóvá neveléshez. A tanulók munkáltatását biztosító taneszközök sok és sokféle motiváló, játékos, mozgásos feladatot tartalmazzanak. Legyenek bennük véleménynyilvánításra ösztönző gyakorlatok, ezek legyenek alkalmasak az önismeret, az empátia fejlesztésére is. A gyakorlatok mennyisége és nehézségi foka nyújtson lehetőséget a differenciált jártasság-, képesség- és készségfejlesztésre, a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra. A tankönyvek folyamatos lehetőséget kínáljanak beszédművelésre, a szóbeli kommunikációs készség, az önálló ismeretszerzés fejlesztésére. Az írásbeli kommunikáció tanítását előzze meg a szóbeli előkészítés. A fogalmazástanítás terjedjen ki mind a kreatív írás, mind a műfaji követelményeknek megfelelő fogalmazás fejlesztésére. A tankönyvek a helyesírás folyamatos fejlesztéséhez megfelelő gyakorlóanyagot tartalmazzanak. A tankönyvek szemléltető szövegei, utasításszövegei nyelvileg, helyesírási szempontból kifogástalanok legyenek, ugyanakkor nyelvezetük ne legyen bonyolult vagy nehezen érthető a gyerekek számára. A tankönyvek megjelenésükkel is motiválják a gyermekeket olvasásra, az anyanyelvvel való foglalkozásra. Ízléses, a szövegekhez szervesen tartozó illusztrációkat tartalmazzanak. A tankönyvekben, munkafüzetekben levő tananyag, illetve a gyakorlatok jól tagoltak, áttekinthetők legyenek. A taneszközök legyenek alkalmasak a mindennapi munkára, az olvasókönyv tartós kivitelben készüljön. A tankönyveket elfogadható, reális áron kínálják. A tankönyveken kívül a magyar nyelvi és irodalmi program megvalósítását egyéb segédeszközök, így pl. tanítói kézikönyvek, felmérőlapok, feladatgyűjtemények is segítsék. A program tanítására, a tankönyvhasználatra fővárosi és vidéki helyszínnel tanító-továbbképző tanfolyamok kínáljanak felkészítést a pedagógusoknak. A német nyelven tanított tantárgyakhoz a tankönyvválasztásnál a következőket kell figyelmbe venni: Az aktuális törvényi rendelkezések figyelembevételével, azok betartása mellett, a folyamatosan bővülő és váltpzó tankönyvkínálat alapján történjen a német nemzetiségi tantárgyak oktatásához szükséges tankönyvek listájának összeállítása. Ennek megfeleően az elmúlt időszakban figyelembevettük a következő tankönyvellátásról szóló rendeletek programunkhoz kapcsolódó részeit: 1. 6/2005. (III. 17.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról 2. 1/2007. (III. 14.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI: 8.) MKM rendelet módosításáról, valamint a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról 3. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 24. (3) szerint: "A nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban - az e rendelet rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan - tankönyvként alkalmazandók azok a könyvek, amelyek 2001-ben szerepeltek a segédkönyvek jegyzékében, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz augusztus 1-jét követően nem hagytak jóvá tankönyvet." 15

16 5.1. NÉMET NYELV- ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAMIG NÉMET NYELV ÉS IRODALOM 5. NÉMET NYELVEN TANÍTOTT TANTÁRGYAK RAHMENLEHRPLAN DEUTSCHER MINDERHEITENUNTERRICHT Deutsche Sprache und Literatur an ungarndeutschen Minderheitenschulen mit zweisprachigem Unterricht und mit Unterricht in der Muttersprache Jahrgangsstufen 1-4. Ziele und Aufgaben: Die SchülerInnen sollen zur Zweisprachigkeit erzogen werden.die Kommunikationsfähigkeit der SchülerInnen soll durch Sprachhandlungen entwickelt werden.der Unterricht in der Elementarstufe darf nicht grammatikzentriert sein. Der Lehrer soll die Motivation und Fähigkeit der SchülerInnen zum selbstständigen Lernen fördern und entwickeln. Zweisprachigkeit bedeutet für die Gesamtentwicklung der Kinder eine besondere Chance. Ihr Leben wird dadurch bereichert. Sie fördert das kulturelle Einfühlungsvermögen. Das ist besonders wichtig für ein freundschaftliches Zusammenleben der verschiedenen nationalen und ethnischen Gruppen in Ungarn. Im Unterricht Deutsch als Minderheitensprache werden immer wieder interkulturelle Themen behandelt. Dadurch wird bei den Schülern das Interesse für multikulturelle Werte geweckt und ein Beitrag zur europäischen Integration geleistet. Für die Erziehung zur Zweisprachigkeit gibt es in der deutschen Minderheit besondere Voraussetzungen. Viele Kinder haben ein sprachliches und kulturelles Vorwissen. Damit haben sie eine Brückenfunktion zu ihren ungarischen Mitschülern und zum Ausland.Bei der Entwicklung der kommunikativen Kompetenzen wird die Persönlichkeit des Schülers in den Mittelpunkt gestellt, es muss dabei berücksichtigt werden, dass er Welterfahrung sammelt, sich selbst erprobt, auf Impulse individuell reagiert, Betroffenheit und Freude erlebt,neugierde entwickelt. Es müssen Redemittel eingeübt werden, die den verschiedenen Situationen angemessen sind und die benötigt werden, um eine Situation sprachlich zu bewältigen. Im Mittelpunkt der Unterrichtsgestaltung stehen Sprachhandlungen. Daraus ergibt sich, dass der Unterricht in der Elementarstufe nicht grammatikzentriert sein darf. Grammatik ist wichtig, hat aber in dieser Phase einen anderen Stellenwert. Regeln soll der Lehrer mit den Kindern aus Sprachhandlungen und Situationen ableiten, dabei soll er induktiv vorgehen. Die Regeln sollen nicht am Anfang, sondern am Ende des Lernprozesses stehen. Wenn der Lehrer seinen Schülern eine Regel bewusst machen möchte, so ist das kein einmaliger Vorgang, sondern ein längerer Prozess, in dem den Kindern ein grammatischer Sachverhalt allmählich, über Zwischenstufen, immer bewusster wird. Die Lerngruppe geht allmählich vom Rezipieren zum aktiven Gebrauch der grammatischen Erscheinung über. Der Sprachunterricht soll schülerzentriert und abwechslungsreich sein. Durch interessante Aufgabenstellungen soll er die Lernbereitschaft der Kinder erhöhen. Handlungs- und projektorientierter Unterricht regt die Klasse zur produktiven Arbeit an, die Kombination von Handeln und Sprechen (themenorientierte Bastelarbeiten, Herstellung von Wandzeitungen, Plakaten, Collagen) steigert die Behaltensleistung der Kinder sehr. Die Kinder lernen im Laufe der Zeit deutsche Texte selbst zu erschließen. Damit können sie sich selbst Informationen beschaffen. Wenn es möglich ist, sollte der Lehrer im Unterricht Materialien verwenden, die zugleich authentisch und altersgemäß sind. Materialien sind in Schülerzeitschriften, Büchern (Sachbücher, Kinderliteratur),Werbematerialien zu finden. Zum Handlungsorientierten Unterricht gehört auch der geschickte Umgang mit dem Alphabet und dem Wörterbuch. Der Deutschunterricht darf nicht isoliert gesehen werden, sondern stets als Teil der schulischen Erfahrungswelt der Schüler. Auch bei der Gestaltung des Deutschunterrichts müssen Möglichkeiten gesucht werden, auf vorhandene Kenntnisse und Erfahrungen der Schüler in anderen Fächern zu bauen oder wo es möglich ist, den Unterricht fächerübergreifend zu gestalten (Muttersprache, Sachkunde, Kunst, ). Die Themen in diesem Lehrplan sind so ausgewählt, dass sie an den Erfahrungen und an den Kenntnisstand der Schüler anknüpfen und eine thematisch wie sprachlich weiterführende Bearbeitung ermöglichen. Die Themenbereiche bilden eine offene Liste ohne Hierarchisierung, sie lassen sich schulspezifisch modifizieren und ergänzen. Entwicklungsanforderungen: Sprachverständnis und Sprechen. Reine Artikulation, rhythmisches, deutliches Sprechen z.b. beim Vortragen von Reimen, Gedichten und Zungenbrechern. Richtige Aussprache in der Alltagssprache, bei Gedichten und beim Zitieren. Verstehen und Weitergeben von mündlichen Mitteilungen und Anweisungen. Das Verstehen, Weitergeben und Verwenden von Informationen Gesten und Zeichen sprachlich ausdrücken. Verstehen der Anweisungen und Mitteilungen, angemessenes Reagieren. Dialoge in Alltagssituationen. Teilnahme am Gespräch: Begrüßung, Verabschiedung, Wunsch, Bitte ausdrücken. Übertragung des Dialogs auf verschiedene Situationen. Richtige Verwendung von Frage und Antwort. Nach gemeinsamer Vorbereitung mit Hilfe des Lehrers Beobachtungen erzählen. Über persönliche Erlebnisse, Bilder und Zeichnungen zusammenhängend erzählen. Angefangene Geschichten weiterführen. Geschichten und Märchen szenisch darstellen, vortragen. Beobachtungen und Erlebnisse zusammenhängend erzählen.fähigkeit zur Bildbeschreibung in sechs bis acht Sätzen. Inhalte der Lesestücke in zusammenhängenden Sätzen zusammenfassen und deutlich wiedergeben und nacherzählen können. Lesen und Textverständnis: Entwicklung des Lautlesens. Verschiedene Texte nach Vorbereitung fließend und lautrichtig lesen. Textgenaues, deutliches Lesen mit richtiger Aussprache und Intonation. Beachten der Satzzeichen im Satz und am Ende des Satzes. Entwicklung des sinnentsprechenden Lesens. Antworten auf Fragen. Antworten auf Fragen mit Textstellen belegen. Kenntnisse selbstständig 16

17 NÉMET NYELV ÉS IRODALOM sammeln. Sammeln von Informationen aus Sachtexten. Stilles Lesen von kindgemäßen Texten. Einfache Aufgaben zur Kontrolle der Sinnerfassung lösen. Verschiedene Textsorten angemessen wiedergeben. Inszenierung von Märchen, Vortrag von Gedichten mit Wiedergabe ihrer Stimmung. Ein Märchen mit Hilfe des Lehrers wiedergeben können. Rezitation von vier Gedichten. Vertrautmachen mit der richtigen Benutzung von Lexika und Wörterbüchern. Schreiben, schriftlicher Sprachgebrauch : Förderung des Schreibens. Niederschrift abwechslungsreicher Sätze und Texte nach Vorübungen. Abschreiben von Sätzen und kurzen Texten. Sammeln von Ausdrücken und Sätzen über Bilder: Reihenfolge, Satzbildung, Überschrift. Über ein gegebenes Thema 6 bis 8 zusammenhängende Sätze selbstständig oder mit Hilfe des Lehrers aufschreiben. Kennen lernen der Briefform, der Möglichkeiten des Briefschreibens. Nach Mustern schreiben: Einladung und Begrüßungskarte. Weiterentwicklung des Wortschatzes. Niederschrift der gesammelten Kenntnisse, z.b.: Einkaufszettel, Anzeige Persönliche Erlebnisse, Ereignisse, Wünsche schriftlich formulieren können. Rechtschreibregeln immer bewusster anwenden. Sprachbetrachtung und Rechtschreibung: Den Unterschied zwischen Laut und Buchstabe kennen. Kenntnis des deutschen Alphabets mündlich und schriftlich. Kenntnis und Übung der wichtigsten Trennungsregeln. Bekannte und geübte Wörter richtig trennen. Richtige Verwendung der Wortarten mündlich und schriftlich. Richtige Benutzung der Artikel. Verwendung der drei Fälle des Substantivs (Nominativ, Akkusativ, Dativ) im Singular und Plural mit und ohne Präpositionen in bekannten Texten. Erkennen, Verstehen und Benutzen des Präsens, Präteritums und Perfekts. Konjugation im Singular und Plural. Richtige Benutzung der Adjektivendungen bei eingeübten Texten. Gruppierung der Wortarten (Verb, Substantiv, Adjektiv). Erkennen und richtiges Benutzen der Aussage-, Frage- und Aufforderungssätze. Kenntnis der Wortfolge in den verschiedenen Satzarten. Richtige Verwendung der Satzzeichen. Richtiger Gebrauch von Satzanfang und Satzende. Verwendung der Wortfolge in den verschiedenen Satzarten mündlich und schriftlich. Jahrgangsstufe 1 : Stundenzahl im Schuljahr: 185 Lesen: 74 Schreiben: 74 Rechnen: 37 Themenbereiche Grüßen, bitten, wünschen, sich verabschieden Tätigkeiten nennen Die Familie Tatigkeiten Das Zuhause Die Schule Essen und Trinken Kleidung Jahreszeiten, das Wetter Tageszeiten Unser Körper Sinnesorgane Lerninhalte Der Tageszeit entsprechend grüßen, Wünsche, Bitten und Bedürfnisse ausdrücken. Eingeübte Fragenstrukturen anwenden. Kennen lernen wie man sich in einfacher Form erkundigt. Verschiedene Tätigkeiten erfragen können. Auf die Fragen richtig antworten können. Einfache Anweisungen während des Unterrichts verstehen und weitergeben können. Familienmitglieder nennen und vorstellen können. Handlungen in einfacher Form verbalisieren. Das Haus, die Wohnung. Verschiedene Räume eines Hauses nennen können. Gegenstände des Hauses bezeichnen und beschreiben. Gegenstände in der Schule. Im Klassenzimmer. Rechnen: Gegenstände in der Schule Die Zahlen von Besteck und Geschirr benennen und im Zusammenhang des Tischdeckens anwenden können. Kleidungsstücke benennen und beschreiben können. Meinungen zur Kleidung äußern. Kleidung in Beziehung zum Wetter setzen können. Die Jahreszeiten kennen und charakterisieren können. Den Jahreszeiten Tätigkeiten zuordnen. Die Monate nennen und den Jahreszeiten zuordnen. Über das Wetter in einfacher Form Auskunft geben. Tageszeiten unterscheiden und richtig nennen können. In einfacher Form zum Tagesablauf sprechen können. Die wichtigsten Körperteile nennen. Einfach formulieren, wie man auf die Gesundheit achten soll. Sinnesorgane nennen und entsprechende Verben zuordnen können. Mit Hilfe der Sinnesorgane Beobachtungen machen und sie sprachlich ausdrücken können. 17

18 NÉMET NYELV ÉS IRODALOM Einkaufen Lebensmittel nennen. Kennen lernen, wie man in verschiedenen Läden auf verschiedene Weise einkauft. Bei Rollenspielen in eingeübter Form Fragen stelen und adäquat antworten können. Einige Geldscheine des eigenen Landes kennen lernen. Rechnen: Addition, Substraktion Waren auf dem Markt, mir Geld bezahlen, eine Einkaufsliste zusammenstellen. Verkehr Die Natur Die gängigsten Verkehrsmittel kennen und nennen. Den Wohnort, die Adresse und das Land nennen. Unsere Umwelt. Tiere, Pflanzen, Haustiere und Wildtiere nennen und unterscheiden können. Die Tiere charakterisieren können. Die Lebensräume der Tiere nennen können. Tatigkeiten und Tiere verknüpfen. Wenn die Kinder alle Buchstaben der ungarischen Sprache kennengelernt haben, können wir auch im Deutschunterricht mit dem Lesen und Schreiben beginnen. Das ist normalerweise im 2. Halbjahr des ersten Schuljahres. Lesen, Schreiben und Rechtschreibung gehören eng zusammen. Lesen: Die Schüler sollen Sätze und einfache Texte lesen, verschiedene Laute bilden und Wörter deutlich sprechen (gute Artikulation),auf angemessene Intonation achten,s ich in einfacher Weise mit Texten auseinandersetzen Schreiben: Die Buchstaben der Schreibschrift sicher schreiben und in eingeübten Wörtern richtig anwenden. Die Schüler sollen Wörter und Sätze gut lesbar in Schreibschrift abschreiben. Rechtschreiben: Wörter aus dem Grundwortschatz richtig schreiben. Einige Besonderheiten der Rechtschreibung kennen. Großschreibung von Namen und Hauptwörtern.,Großschreibung von Satzanfängen. Rechnen: Die SchülerInnen sollen die Zahlen von 1-20 kennen und mit denen einfache Matheaufgaben lösen können. Z.B.: Plus- und Minusaufgaben. Sie sollen Mengen erkennen und miteinander vergleichen können. Mehr, weniger, doppelt so viel. Versetzungsvoraussetzungen: Kurze Mitteilungen und einfache Anweisungen verstehen und weitergeben können. Zu Bildern und Zeichnungen eingeübte Sätze sagen können. Lautrichtig und wortgenau lesen können.textteile nach Fragen aussuchen können. Nach regelmäßigen, abwechslungsreichen Übungen geübte Wörter und kurze/einfache Sätze abschreiben können. Wörter aus dem gelernten Grundwortschatz richtig schreiben können. Jahrgangsstufe 2: Stundenzahl im Schuljahr: D1: Schriftlicher und mündlicher Sprachgebrauch: 37 Stunden D2: Sprachbetrachtung 37 Stunden D3: Grundwortschatz und Rechtschreibung: 74 Stunden Lesen: 37 Stunden Insgesamt: 185 Stunden Ziele und Aufgaben: Sprachverständnis und Sprechen: auf einfache Gesprächsregeln achten (nicht auslachen, sich zu Wort melden, anreden )Zu Bildern und Zeichnungen zusammenhängend und folgerichtig kurz erzählen, ausdrucksvoll und natürlich sprechen. Lesen und Textverständnis: Satzintonation dazu auf die Satzzeichen im Satz und am Ende des Satzes achten,texte klanggestaltend lesen, aus einfachen Texten weitgehend selbstständig Informationen gewinnen. Schreiben, schriftlicher Sprachgebrauch: beim Abschreiben auf wichtige Darstellungsmittel achten (z.b.: wörtliche Rede ".."),einfache Sachtexte, Einkaufszettel, Einladung zum Geburtstag niederschreiben können. Sprachbetrachtung und Rechtschreibung: Kenntnisse über Groß- und Kleinschreibung, die wichtigsten Trennungsregeln, die Wortarten und ihre Aufgaben kennen lernen: - Substantive/ Namenwörter - Substantive in Einzahl und Mehrzahl - Substantive haben Begleiter: der, die, das ein, eine, - Verben/ Tunwörter - Adjektive/ Wiewörter Die konjugierten Formen des Verbs im Präsens richtig schreiben können. Den Aussagesatz, den Fragesatz und den Aufforderungssatz erkennen. Alphabetische Ordnung von Wörtern nach dem Anfangbuchstaben finden. 18

19 NÉMET NYELV ÉS IRODALOM Themenbereiche Wohnort Unser Haus Die Familie Die Schule Einkaufen Sport und Spiel Geburtstag Berufe Gesundheit, Krankheit Märchen und Kinderliteratur Lerninhalte Die Schüler sollen ihren Wohnort, Adresse und Heimatland nennen können, Adressen erfragen können. Die Räume eines Hauses/einer Wohnung nennen.die Hausarten nennen. Ihr Kinderzimmer mit einfachen Satzen beschreiben können. Ihre Familienmitglieder vorstellen und Aktivitaten zuordnen.ü ber ihre Tätigkeiten zu Hause erzählen können. Die Personen, die in der Schule tätig sind, nennen und über ihre Arbeit erzahlen können. Nach bestimmten Personen und Räumlichkeiten fragen können.auskunft geben können, wo bestimmte Raumlichkeiten bzw. Personen zu finden sind.ihre Unterrichtsfächer nennen. Ihren Stundenplan lessen können. Sich zu Unterrichtsfächern (Lieblingsfach/Fach, die sie nicht mögen) äußern können.die Gegenstände, die im Klassenzimmer sind, lokalisieren können. Einkaufszettel zusammenstellen können. Die Lebensmittel nennen.lernen, wie man in verschiedenen Laden einkaufen kann. In höflicher Form etwas wünschen, ablehnen, fragen. Die Geldscheine des Heimatlandes und der deutschsprachigen Länder kennen lernen. Gesunde und ungesunde Lebensmittel unterscheiden können. Sich umweltbewusst verhalten lernen. Die gängigsten Sportarten erkennen und nennen können. Die richtige Form kennen lernen, wie man sich über Sport und Spiel außern kann. Eine einfache Spielregel erklären können. Die Shüler sollen ihr Geburtsdatum nennen. Gute Wünsche ausdrücken und schreiben. Die charakteristischen Wörter zum Geburtstag kennen lernen und anwenden können. Eine Einladung zur Geburtstagsparty zusammenstellen können. Über ein Geburtstagsfest in einfacher Form berichten können. Die kennengelernten Berufe nenne können. Mit einfachen Satzen die Berufe ihrer Elztern kennzeichnen. Das Wesentliche über Berufe erzählen können. kennen lernen, warum Berufe wichtig sind. Die Schüler sollen über ihr Befinden sprechen und nach dem Befinden anderer fragen können. Kennenlernen, wie man sich beim Arzt verhalt. Gängige Krankheiten kennen. Jeder Lehrer entscheidet selbst, welche Märchen, Reime, Gedichte, Geschichten in der zweiten Klasse bearbeitet warden sollen. Auch Wortschatz (Typisches ausder Märchenwelt), Redemittel, Lernziele und Methodik wählt jeder Kollege selbst aus. Wichti ist, dass die Kinder die literarische Werke verstehen und darüber in einfacher Form sprechen können. Grammatische Themen: Satzarten: - Aussagesatz- Fragesatz- Aufforderungssatz - Trennungsregeln Verb: - Wortstamm - Infinitiv Substantiv: - Singular, Plural- Artikel (bestimmt - unbestimmt)- Verneinung Versetzungsvoraussetzungen: Anweisungen während des Unterrichts verstehen und weitergeben können, in einfacher Form Kennzeichnendes über gelernte Themen (z.b.: Schule, Familie ) aussagen, aus einem kurzen Text das Wesentliche auswählen können. Lautrichtig und textgenau lesen können, auf Fragen über das Gelesene antworten können, einfache Dialoge, kurze Texte spielerisch darstellen können. Die Buchstaben der Schreibschrift richtig schreiben und in Wörtern und Sätzen anwenden können, die gelernten Wörter und Texte gut lesbar und zügig in Schreibschrift ab- und aufschreiben können. Die gelernten Wörter aus dem Grundwortschatz richtig schreiben können. Die Verben bekannter Texte in Präsens richtig verwenden, Aussagesatz, Fragesatz (mit und ohne Fragewort) und Aufforderungssatz mit richtiger Wortstellung bilden, Satzzeichen am Satzende richtig setzen können, die Ordnung der Buchstaben im Alphabet kennen lernen. Jahrgangsstufe 3. Stundenzahl im Schuljahr: wie in der 2. Klasse Ziele und Aufgaben: Sprachverständnis und Sprechen: Informationen verstehen und mitteilen, Erlebnisse zusammenhängend, folgerichtig, kurz und lebendig erzählen, einfache Gesprächsregeln einhalten, in verschiedenen Situationen Dialoge führen, Geschichten und Märchen spielerisch vortragen. Lesen und Textverständnis: 19

20 NÉMET NYELV ÉS IRODALOM Aus Zeitungen, Zeitschriften, Kinderlexika Informationen gewinnen, einige Textarten, z.b.: Erzählung, Märchen, Fabel, Gedicht kurze authentische Texte von deutschsprachigen Autoren (z.b.: Janosch, Guggenmos)kennen lernen. Schreiben, schriftlicher Sprachgebrauch: einfache Sachtexte zusammenstellen (Anzeigen, Kochrezepte ). Situationen in Form eines Dialogs schriftlich darstellen (beim Arzt, im Geschäft ) Sprachbetrachtung und Rechtschreibung: Wörter aus dem Grundwortschatz richtig schreiben - Personalpronomen/ Fürwörter - Verben in der Gegenwart, Vergangenheit (Präteritum, Perfekt) - Adjektive/ Eigenschaftswörter Die Wortarten richtig anwenden, alphabetische Ordnung von Wörtern nach dem Zweit- und Drittbuchstaben finden. Themenbereiche Schule Familie und Umgebung Begegnung mit Pflanzen und Tieren Ernährung Gesundheit und Krankheit, Vorbeugen Familienfeste Märchen und Kinderliteratur Ferien Lerninhalte Die Schüler sollen die deutsche Bezeichnung der Gegenstände erfragen können.sie sollen jemanden bitten können, etwas zu wiederholen, erneut zu erklären.die Schüler sollen sich bedanken.sie sollen formulieren können, dass sie etwas (nicht) wissen oder verstehen. Sie sollen jemanden um etwas bitten können. Die Schüler sollen die Berufe ihrer Eltern nennen und in einfacher Form darüber sprechen können.über Tätigkeiten und Pflichten, die in der Familie getan werden, sprechen können. Sie sollen Uhrzeiten und Zeiträume kennen. Ihren Tagesablauf erzählen können, auch die Verwandten benennen können, Verwandtschaftsbezeichnungen kennen. Sie sollen die Mitglieder einer Familie charakterisieren können. Die Schüler sollen Tiere und Pflanzen benennen und sie in eingeübten Formen beschreiben können.sie sollen die Fortbewegung, die Sprache und die Tätigkeiten von Tieren benennen, die Lebensräume von Tieren kennen. Sie sollen über Haustiere erzählen können, die wichtigsten Eigenschaften von Tieren und Pflanzen beschreiben, über die vier Jahreszeiten erzählen können. Sie sollen die Lebensweise von Tieren in verschiedenen Jahreszeiten beschreiben können, einen Baum in verschiedenen Jahreszeiten beschreiben. Die Schüler sollen gesunde und ungesunde Ernährung unterscheiden können. Die Schüler sollen Hygienieregeln beachten, über ihre Speisen und Getränke berichten. Sie erkennen gesunde und ungesunde Essgewohnheiten und entwickeln das Bedürfnis, sich gesünder zu ernähren. Die wichtigsten Körperteile nennen. Sinnesorgane nennen und entsprechende Verben zuordnen können. Mit Hilfe der Sinnesorgane Beobachtungen machen und sie sprachlich ausdrücken können. Die Schüler sollen über ihr befinden sprechen und nach dem Befinden anderer fragen können. Die Schüler sollen über Krankheiten im Allgemeinen genauer Auskunft geben können. Im bereich Zahnpflege und Zahnarztbesuch sollen sich ausdrücken können. Die Schüler sollen Familienfeste nenne können. Die charakteristischen Wörter zu den Familienfesten kennen lernen. Über eigene Erfahrungen mit Festen erzählen können. Glückwünsche ausdrücken können. Einen Wunschzettel zusammenstellen können. Die Bräuche in Ungarn und in einem deutschsprschigen Land vergleichen. Auch zu diesem Themenkreis gelten die Hinweise, die zur Behandlung von Märchen und Kinderliteratut in den Anmerkungen der 2. Klasse gemacht wurden. Da die Schüler inzwischen ein weiteres Jahr Deutsch gelernt haben, müssen die Anforderungen natürlich erhöht werden. Der Themenkreis wird in den Lesestunden bearbeitet. Auskünfte einholen können. Über Pläne in den Ferien sprechen können. Einfache Beschreibungen, Einladungen und Grüße formulieren können. Adressieren können. Verbote verstehen und formulieren können. Nach dem Weg fragen und einen Plan lessen können. Grammatische Themen: Verb: - Präsens (Konjugation regelmäßiger Verben im Präsens Präteritum - Imperativ Substantiv: - Singular, Plural- Nominativ, Akkusativ, Dativ- Pronomina (Personal- und Possessivpronomina) Versetzungsvoraussetzungen: Erlebnisse lebendig und folgerichtig erzählen, wesentliche und charakteristische Merkmale von Gegenständen, Personen und Tiere benennen können. Ein Lesestück inhaltlich weitergeben können, bekannte Texte flüssig, klanggestaltend lesen, zu den 20

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelők tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik,

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Szavakat és szópárokat tudjon utánmondással, helyes idő-tartammal

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Angol nyelv. nyelvet valós célok eléréséért, valamint a készségek gyakorlására, -kutatás) ődését a többiekkel,

Angol nyelv. nyelvet valós célok eléréséért, valamint a készségek gyakorlására, -kutatás) ődését a többiekkel, Angol nyelv A tantárgy célja A tanulóban alakuljon ki pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. A tanuló olyan szinten sajátítsa el az angol nyelvet, hogy a hétköznapi kommunikáció során sikeresen tudja

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

OM: PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSAI

OM: PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSAI Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola OM: 027829 PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSAI 2014. A Szent Anna Katolikus Általános Iskola nevelőtestülete a 2014. március 27-én megtartott értekezletén a 7/2014.

Részletesebben

IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. NÉMET NYELV ÉS IRODALOM Évfolyam: 1-4.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. NÉMET NYELV ÉS IRODALOM Évfolyam: 1-4. NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 1-4. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 1. 2. 3. 4. Német nyelv és irodalom 5 5 5 5 Éves óraszám 180 180 180 180 Témakörök Tematikai egység

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Javítóvizsga követelmények 2. évfolyam. Magyar nyelv

Javítóvizsga követelmények 2. évfolyam. Magyar nyelv Javítóvizsga követelmények 2. évfolyam Magyar nyelv 1. A magyar ábécé ismerete 2. Magánhangzók és mássalhangzók csoportosítása (rövid- hosszú magánhangzók és mássalhangzók) 3. Betűrendbe sorolás 4. J hang

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános iskola Magyar nyelv és irodalom Évfolyam: 1 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.

Részletesebben

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!

Részletesebben

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

Gondolkodás- és tanulásfejlesztés 5. évfolyam

Gondolkodás- és tanulásfejlesztés 5. évfolyam Célok, feladatok: Gondolkodás- és tanulásfejlesztés 5. évfolyam Heti: 1 óra, Éves: 36 óra - Gondolkodási, tanulási, szociális kompetenciák fejlesztése. - Aktivizáló, kooperatív módszerek elsajátítása.

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Angol nyelv. 5. évfolyam

Angol nyelv. 5. évfolyam Angol nyelv 5. évfolyam Témakör 1. Család 2. Otthon 3. Étkezés 4. Idő, Időjárás 5. Öltözködés 6. Sport 7. Iskola 8. Szabadidő 9. Ünnepek, Szokások 10. Város, Bevásárlás 11. Utazás, Pihenés 12. Egészséges

Részletesebben

CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M

CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 1 1. Bevezető A Corvina Általános Iskola az alábbi intézményegységekből épül fel: Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája

Részletesebben

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

2013/14. tanév. 3.osztály

2013/14. tanév. 3.osztály 2013/14. tanév Magyar és tanmenet 3.osztály Tanító: Kottyán Dóra, Törzsökné Peske Edina Tankönyv:Földvári Erika munkatankönyv I-II. Földvári Erika munkatankönyv Éves óraszám:148 óra ( heti 4 óra) 1.hét

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

Helyi tanterv alsó tagozat

Helyi tanterv alsó tagozat Tartalomjegyzék Helyi tanterv alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom Bevezető... 3 1. évfolyam... 5 2. évfolyam... 11 3. évfolyam... 20 4. évfolyam... 31 Német népismeret Bevezető... 42 1. évfolyam... 43

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM TANULÁSMÓDSZERTAN HELYI TANTERV

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM TANULÁSMÓDSZERTAN HELYI TANTERV SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Hajdúböszörmény PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM... MOLNÁR MAGDOLNA ILONA

Részletesebben

A szövegértési stratégiák szerepe a hatékony tanulásban. MEGÚJULÓ TANKÖNY KONFERENCIA Budapest, Steklács János

A szövegértési stratégiák szerepe a hatékony tanulásban. MEGÚJULÓ TANKÖNY KONFERENCIA Budapest, Steklács János A szövegértési stratégiák szerepe a hatékony tanulásban MEGÚJULÓ TANKÖNY KONFERENCIA Budapest, 2014. 11. 14. Steklács János Olvasási stratégiák Mit jelent a kognitív stratégia? A kognitív stratégiák az

Részletesebben

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek,

Részletesebben

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP / BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, 4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 4.1 A műveltségterületek és tantárgyak viszonya: Műveltségi területek / Tantárgyak 1-4. 5. 6.

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotás érthetően beszél; megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen

Részletesebben

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem 2. évfolyam A 2. évfolyam megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek idegen nyelvi tapasztalatokkal így az általános célkitűzések az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: 1. az idegen nyelv tanulása iránti

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógus azonosító száma 1. 79849671990 főiskola 2. 78216931335 főiskola

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től

Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től 1. számú melléklet Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től Tantervek: H2010 = a 2011-ben felülvizsgált és a NAT alapján

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái V. A hallgatók lehetőségei és kötelességei a gyakorlat

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK VII. 1. Szakiskolai óratervek VII. 2. Szakközépiskolai óratervek VII.1. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK VII.1.1. Szakmai előkészítő évfolyam (9. évfolyam) I. Alapképzések II. Szocializáció

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM 51/2012. XII. 21.EMMI RENDELET 1.SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs

Részletesebben

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME

Részletesebben

Felsős munkaközösség munkaterve. 2016/2017. tanév

Felsős munkaközösség munkaterve. 2016/2017. tanév Felsős munkaterve 2016/2017. tanév Célok, feladatok A szóbeli kommunikáció erősítése A kommunikációs Az önálló ismeretszerzés képességének Önértékelés, önbecsülés Élmény alapú tanulás, tanítás alkalmazása

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: ÓRATERV 3.. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái I. Felépítés Nappali tagozat A német nemzetiségi szakirány

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Helyi tanterv melléklete

Helyi tanterv melléklete Helyi tanterv melléklete 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 1.1. Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

Beszámoló a Fenntarthatósági Témahétről

Beszámoló a Fenntarthatósági Témahétről Beszámoló a Fenntarthatósági Témahétről 2018. áprilisában megtartottuk iskolánkban, az alsó tagozaton a Fenntarthatósági Témahetet Mit mesél a természet? címmel. A szervező pedagógus neve: Bodnárné Léport

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE

TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Tanulásmódszertan helyi tanterv alapjai A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek.

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

A Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Alapítvány kerettanterveinek felülvizsgálata és a jogszabályi változásokhoz történő igazodása

A Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Alapítvány kerettanterveinek felülvizsgálata és a jogszabályi változásokhoz történő igazodása A Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Alapítvány kerettanterveinek felülvizsgálata és a jogszabályi változásokhoz történő igazodása A Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Alapítvány két kerettanterve: Kerettanterv két nyelven

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő

Részletesebben

Osztályfőnöki tevékenység

Osztályfőnöki tevékenység Osztályfőnöki tevékenység 9-12. évfolyam Az osztályfőnöki óra sajátos funkciókkal rendelkező tantervi egység. Az osztályfőnök és osztálya kötetlen együttlétére szánt intézményes keret, melynek jellege

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom ÍRÁS TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra

Magyar nyelv és irodalom ÍRÁS TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra Magyar nyelv és irodalom ÍRÁS TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra 2019. szeptember 2. Tanév eleji ismétlés 1. Ismételjünk! 2. Ismételjünk! A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Adaptált kerettanterv

Adaptált kerettanterv Adaptált kerettanterv MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az Apáczai Kiadó Helyi tantervi ajánlása alapján, kiegészítve a rendelkezésre álló 10%, illetve a szabadon tervezhető órakeret terhére felhasználható

Részletesebben

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 3.1.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A beszámoltatás, számonkérés feladatai a) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának

Részletesebben