A félig kompozicionális szerkezetek gépi fordításainak lehetőségéről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A félig kompozicionális szerkezetek gépi fordításainak lehetőségéről"

Átírás

1 A félig kompozicionális szerkezetek gépi fordításainak lehetőségéről Vincze Veronika Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Elméleti nyelvészet alprogram, 6722 Szeged, Egyetem u. 2. Kivonat Dolgozatom a félig kompozicionális szerkezetek gépi fordításának lehetőségeit vizsgálja meg. Mivel a félig kompozicionális szerkezetek csoportjai lexikai függvényeknek feleltethetők meg, illetve a szerkezetek főnévi és igei komponensei között lexiko-szemantikai összefüggések találhatók, a dolgozat kétféle lehetséges utat vázol fel: egyfelől a lexikai függvények segítségével történő módszert, másfelől a statisztikai, pontosabban a főnév és ige közti szemantikai viszonyokon alapuló módszert mutatja be. A módszerek alkalmazása nagyban megkönnyíti és pontosabbá teszi a félig kompozicionális szerkezetek gépi úton történő fordítását. 1 Bevezetés Dolgozatom főnév + ige komplexumok gépi fordítási lehetőségeit vizsgálja meg. E szerkezetek nem alkotnak egységes kategóriát, hiszen találhatunk köztük egyfelől produktív komplexumokat (újságot olvas, levelet ír), másrészt idiomatikus kifejezéseket is (csütörtököt mond, lépre csal). Ezek mellett léteznek olyan, nem produktív, de nem is idiomatikus kifejezések, amelyek jelentése nem teljesen kompozicionális (vagyis jelentésük nem számítható ki alkotórészeik jelentéséből és azok összekapcsolódási módjából). Utóbbi kifejezésekre (1)-(7) mutat példát: magyar: előadást tart, virágba borul, lehetőség nyílik angol: to give a lecture egy előadást ad, to come into bloom virágba jön, a possibility emerges egy lehetőség felmerül német: halten eine Vorlesung egy előadást tart, in Blüte stehen virágban áll, es gibt eine Möglichkeit egy lehetőséget ad francia: faire une présentation egy előadást tesz, être en fleur virágban van, l occasion se présente az alkalom megmutatkozik portugál: fazer uma conferência egy előadást csinál, lançar flores virágokat dob, se oferecer ocasião alkalom megmutatkozik olasz: tenere una conferenza egy előadást tart, essere in fiore virágban van, emerge la possibilità a lehetőség felbukkan orosz: čitat doklad előadást olvas, pokryt sja cvetami beborítódik virágokkal, predstavljačetsja vozmožnost lehetőség adódik I. Alknyelvdok Konferencia kötet. Szerk.: Váradi Tamás MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, ISBN

2 Vincze Veronika: A félig kompozicionális szerkezetek gépi fordításainak lehetőségéről 207 A szakirodalomban nincs egységes elnevezésük ezeknek a szerkezeteknek (Dobos 1991, 2001, Langer 2005). A németben Funktionsverbgefüge (funkcióigés szerkezetek) a leggyakoribb megnevezés, az angolban complex verb structures (komplex igei szerkezetek) vagy light verb constructions (könnyű igés szerkezetek) használatos, a franciában constructions à verbe support (támasztóigés szerkezetek), az oroszban opisatel nye vyraženija (leíró kifejezések), az olaszban costruzioni a verbo supporto (támasztóigés szerkezetek), a portugálban construções com verbo suporte (támasztóigés szerkezetek) vagy construções com verbo leve (könnyű igés szerkezetek) elnevezéseket találunk. A magyarban a komplexumok megnevezésére a körülíró szerkezetek (Sziklai 1986), leíró kifejezések (Dobos 1991), illetve funkcióigés szerkezetek (Keszler 1992 nyomán) terminusok használatosak, ugyanakkor a némi értékítélettől sem mentes terpeszkedő szerkezetek kifejezés mind a Nyelvművelő kéziszótárban (Grétsy, Kemény 1996: 571), mind pedig újabb szakirodalmi tételekben is előfordul (például Heltai, Gósy (2005) a terpeszkedő szerkezetek hatását vizsgálja a nyelvi feldolgozásra). Mint látható, mind a külföldi, mind a magyar nyelvű szakirodalom többnyire az igei komponensről nevezi meg a szerkezetet azt sugallva ezzel, hogy az a szerkezet feje. Mivel azonban a komplexum fejének csak szintaktikai szempontból tekinthető az ige, hiszen szemantikai szempontból a főnév funkcionál a kifejezés fejeként (Dobos 2001), talán nem szerencsés egyik komponenst sem kiemelni. Emiatt dolgozatomban Langer (2005) nyomán félig kompozicionális szerkezeteknek fogom nevezni e komplexumokat. Dolgozatom célja, hogy a félig kompozicionális szerkezetek gépi fordításának lehetőségeiről számot adjak. Ehhez először részletesebben megvizsgálom a félig kompozicionális szerkezetek jellemzőit, majd az általában vett kollokációk gépi fordításának problémáit és az ezekre nyújtott lehetséges megoldásokat tekintem át, végül bemutatom, hogy a lexikai függvények alkalmazása miként segítheti a félig kompozicionális szerkezetek gépi fordítását. 2 A puszta köznév + ige komplexumok státusáról Ebben a részben először a puszta köznév + ige komplexumok jellemzőit mutatom be, majd a szerkezetek egy lehetséges osztályozását mutatom be röviden. 2.1 A puszta köznév + ige komplexumok korábbi vizsgálatai a magyarban A puszta köznév + ige szerkezetekre már a korábbi szakirodalom is nagy figyelmet fordított. Komlósy (1992) például négy különböző csoportba sorolja e szerkezeteket. Az első csoportba tartoznak az idiómák vagy idiomatikus egységek, amelyek jelentése az általános jelentésszabályokra támaszkodva nem számítható ki olyan jelentésekből, amelyeket részeik az adott egységen kívül hordozhatnak (1992: 488). Az idiómák közé sorolhatók a következő kifejezések: fűbe harap, tüzet okád, tőrbe csal, csütörtököt mond.

3 208 I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia A második csoportba azok a szerkezetek kerülnek, ahol az ige mellett egy köznévi vonzat szerepel. Az igéből és köznévi vonzatából álló egység jelentése nem kompozicionális, ennek ellenére a szerkezet mégsem tekinthető idiómának, hiszen a névszó eredeti jelentésében szerepel, továbbá az ige alapjelentése is fontos a szerkezet jelentésének kiszámításában. Ebbe a csoportba tartoznak a fát vág, kórházba visz, moziba megy, iskolába jár, intézetbe küld szókapcsolatok. A harmadik csoportot az idiómaszerű kifejezések alkotják: fejbe csap, orrba vág, vállon csíp, hason szúr, hátba vág A kifejezéseknek mind a főnévi, mind az igei komponensére szemantikai megkötések vonatkoznak: jelen esetben a főnév testrészt jelöl, az ige pedig fizikai kontaktust. A negyedik csoportba sorolhatók az állandó fordulatok. Szemantikai központjuk a névszó, az ige csak a szerkezet igeiségéért felelős. Ide sorolhatók a következő kifejezések: alkalom nyílik vmire, lehetőség kínálkozik vmire, módot ad vmire, okot ad vmire Kiefer Ferenc több publikációjában is (Kiefer , 2003, illetve Kiefer, Ladányi 2000) érinti a névelőtlen tárgyragos köznév + ige komplexumok vizsgálatát is. Két fő csoportba sorolja ezeket a szerkezeteket a kompozicionalitás alapján: produktív szerkezetek és idiómák. A szerkezet főnévi tagjával kapcsolatos megállapításai szerint a puszta névszói igemódosító mindig vonzata az igének, és soha nem lehet referenciális kifejezés. A tárgyas igét és egy köznévi tárgyat tartalmazó komplexumok igemódosítós szerkezetként nem nominalizálhatók, vagyis az *újságot olvasás nemlétező alak. A nem tárgyas igét tartalmazó szerkezetek nominalizációja azonban lehetséges: ilyenkor elsőként az igét nominalizáljuk, majd utána társul hozzá vonzatként a főnév: (moziba) jár járás moziba járás, (vízbe) ugrik ugrás vízbe ugrás. A nominalizáció esetéhez hasonló az -ó/-ő melléknévi igenévképző alkalmazási lehetősége is. A főnévből és az igéből létrejött komplex ige könnyen lexikalizálódik, vagyis a szerkezet jelentése kevésbé áttetsző: az ajánlatot tesz, vizsgát tesz, esküt tesz szerkezetekben ugyanaz az ige (tesz) fordul elő, a háromféle cselekvés mégis különbözik egymástól. 2.2 A puszta köznév + ige komplexumok egy lehetséges osztályozása Ahogy a korábbi vizsgálatokból kitűnik, a puszta köznév + ige komplexumok két tagja között levő viszony elemzésében nagy szerepe van a produktivitásnak és a kompozicionalitásnak (vö. Gábor és Héja (2006), illetve Kálmán (2006) a régensek és bővítményeik vizsgálatáról). Ezek alapján egy korábbi munkámban megadtam egy olyan szempontrendszert, amely alapján a puszta köznév + ige komplexumokat részletesebben is lehet jellemezni (Vincze 2006). A különféle szintaktikai és szemantikai tesztek felállításakor a magyar nyelvű puszta köznév + ige komplexumok korábban leírt jellemzőit (Komlósy 1992, Kiefer , Kiefer, Ladányi 2000 és Kiefer 2003), illetve Langer (2005) angol, német és francia nyelvre megadott tesztjeit vettem figyelembe. Az alkalmazott tesztek közül néhány (teljesség igénye nélkül): a kérdőszó tesztje (kérdezhetünk-e a főnévi komponensre?), a nominalizáció tesztje (nominalizálható-e a szerkezet?), az ige elhagyhatósága (az ige elhagyása esetén rekonstruálható-e az eredeti cselekvés?), illetve a variativitás tesztje (állhat-e (a főnévvel azonos tőből képzett) ige a komplexum helyett?) stb.

4 Vincze Veronika: A félig kompozicionális szerkezetek gépi fordításainak lehetőségéről 209 Az általam felállított tesztek alapján a puszta köznév + ige komplexumokat három fő csoportba lehet sorolni. Először, a produktív szerkezetek esetében a tesztek legtöbbje grammatikus eredményt ad. Kiefer ( ) és Komlósy (1992) példái közül a teszteredmények például a (8) alatt található kifejezéseket minősítik produktív szerkezeteknek: újságot olvas, moziba megy, levelet ír, zenét hallgat, iskolába jár, házat épít Az ide sorolható komplexumok nagy többsége konvencionalizált cselekvéseket ír le. A szerkezetek szemantikailag áttetszőek, jelentésük könnyen kiszámítható az igének, a köznévnek és a köznév esetragjának jelentéséből (azaz kompozicionalitásuk nagy fokú), emiatt nagy a produktivitásuk innen az elnevezésük. (A kompozicionalitás és a produktivitás mértékének viszonyáról l. Kálmán 2006). Másodszor, az idiómákra a tesztek agrammatikus eredményt adnak. Néhány példa (9)-ben látható: csütörtököt mond, áruba bocsát, gyökeret ver, hátat fordít Az ide sorolt szerkezetek szemantikailag nem áttetszőek, a kifejezés részeinek jelentéséből nem számítható ki a kifejezés egészének jelentése, emiatt igen kicsi a produktivitásuk. Harmadszor, van a kifejezéseknek egy olyan csoportja, amelyre a tesztek változó mértékben alkalmazhatóak. A puszta köznév + ige komplexumoknak ezt a csoportját a továbbiakban félig kompozicionális szerkezeteknek nevezzük, mivel a (teljesen) kompozicionális produktív szerkezetek és a nem kompozicionális idiómák között helyezkednek el. A félig kompozicionális szerkezetek alcsoportokra bonthatók tovább annak függvényében, hogy a tesztek során mutatott viselkedésük a produktív szószerkezetekéhez vagy az idiómákéhoz áll közelebb. Az első alcsoportba tartozó szerkezetek a produktív szerkezetekhez állnak közelebb, mivel több tulajdonságon osztoznak a produktív szerkezetekkel, mint az idiómákkal. Ebbe a csoportba tartoznak: előadást tart, parancsot ad, döntést hoz, intézkedést tesz, órát ad, órát vesz, bejelentést tesz, módot ad A második alcsoportba sorolható szerkezetek az idiómákhoz állnak közelebb viselkedésüket tekintve. Ilyen szerkezetek a következők: virágba borul, igénybe vesz, igényt tart, áruba bocsát, gyanút fog, tetten ér, csapra ver, figyelembe vesz A harmadik alcsoportba tartozó komplexumok a teszteredmények alapján egyformán közel állnak az idiómákhoz és a produktív szerkezetekhez (vagyis nem állnak közelebb se a produktív szerkezetekhez, se az idiómákhoz). Tipikus példák: alkalom / lehetőség / esély nyílik / kínálkozik / adódik

5 210 I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia 3 A kollokációk gépi fordításáról A gépi fordításban a kollokációk megfelelő kezelése jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Kollokációnak számít minden olyan többtagú kifejezés, amelynek tagjai viszonylag gyakran szerepelnek együtt, és formájuk többé-kevésbé (vö. Siepmann 2005, 2006, Sag, Baldwin, Bond, Copestake, Flickinger 2002, Oravecz, Varasdi, Nagy 2004, Váradi 2005). Néhány példa: gyáva nyúl, hatos lottó, gyengén látó, kreol bőrű, ízig-vérig, eb ura fakó A kollokációk fordítása általában nehézséget jelent mind az emberi, mind a gépi fordító számára, hiszen ezek nem teljes mértékben kompozicionálisak, így a kifejezés részeinek lefordításából előállt szókapcsolat a legtöbb esetben nem tekinthető a kifejezés idegen nyelvű megfelelőjének. 3.1 Problémák a kollokációk gépi fordítása során A kollokációk gépi fordítása kapcsán két fő probléma merül fel. Egyfelől a kollokáció tagjai nem mindig szerepelnek egymás mellett a szövegben (megszakított kollokációk). Ilyenkor a a számítógépnek fel kell ismernie, hogy a kifejezés tagjai összetartoznak (Oravecz, Varasdi, Nagy 2004), amihez az adott szó többszavas környezetét kell figyelembe venni. Másfelől a kompozicionalitás kisebb foka (vagy hiánya) miatt a kifejezések fordítása nem történhet szóról szóra (Siepmann 2005, 2006). A problémák illusztrálásához következzék néhány példamondat, amelyek félig kompozicionális szerkezeteket tartalmaznak. Az angol nyelvű mondatokat a MetaMorpho angol magyar fordítóprogram (elérhető: fordításában adom meg, ezt követi a szándékolt jelentés. All the trees have already come into bloom. (eredeti) Minden, ami a fáknak már van, bejön virágba. (MetaMorpho) Már minden fa virágba borult. (jelentés) No lecture has he given this year. (eredeti) Nincs előadás neki ezt az évet adtak. (MetaMorpho) Ebben az évben még nem tartott előadást. (jelentés) (14)-ben folytonos kollokációval találkozunk: a come into bloom kifejezés tagjai egymás mellett szerepelnek, a program azonban nem ismeri a kifejezést, ezért a szavakat külön-külön fordítja le. Mivel azonban a kifejezés nem kompozicionális, a szóról szóra történő fordítás nem ad megfelelő eredményt. (15)-ben megszakított kollokáció szerepel: a give a lecture tagjai nem szerepelnek egymás mellett (a szótári alaktól való egyéb eltéréseknek nyelvtani okai vannak). A program nem kezeli a kollokációt egy egységként, ezért nem is ad tökéletes fordítást.

6 Vincze Veronika: A félig kompozicionális szerkezetek gépi fordításainak lehetőségéről Egy lehetséges megoldás Váradi (2005) a többszavas kifejezések gépi fordítására háromféle megoldást lát. Először, a teljesen kötött kifejezéseket szerepeltetni kell a szótárban: az angol French fries sült krumpli kifejezés tagjainak jelentése nem feleltethető meg a magyar kifejezés tagjai jelentésének, ezért külön lexikai tételben kell felvenni ezt a kifejezést. Másodszor, a produktív kifejezések teljesen szabadon fordíthatók: a French wines francia borok kifejezés esetében a részek lefordítása is helyes eredményt ad, ezért a French wines nem szerepel a szótárban külön egységként. Harmadszor, az úgynevezett félig kötött kifejezéseket nem érdemes felsorolni a szótárban, ezek ugyanis a szavak egy (szemantikai) csoportjára nézve produktívak: a French-speaking population francia nyelvű lakosság kifejezés mintájára könnyen előállíthatóak a Spanish-speaking population spanyol nyelvű lakosság, Chinese-speaking population kínai nyelvű lakosság kifejezések. A félig kötött kifejezések kezelésében a számítógépes fordításban a lokális grammatikáknak jut fontos szerep. A többszavas kifejezések háromféle kezelése párhuzamba állítható a puszta köznév + ige komplexumok háromféle csoportjával. A produktív szerkezetek fordítása történhet szabadon, vagyis ezeket nem szükséges felvenni a szótárba, míg az idiómák esetében a teljesen kötött kifejezéseknek megfelelően kell eljárni, vagyis szerepeltetni kell őket a szótárban. A félig kompozicionális szerkezetek azonban túlságosan kompozicionálisak a szótárban való felsoroláshoz, mivel a szerkezet tagjai közt állandó viszony van. Ez a viszony a lexikai függvények segítségével formalizálható, amelyet a következő részben fejtek ki részletesen a lexikai függvények bemutatása után. 4 Lexikai függvények és gépi fordítás 4.1 Lexikai függvények A lexikai függvények elmélete az Értelem Szöveg Modell részeként jött létre (a modellről l. Mel'čuk 1974, 1989, 1996, 1998, 2004a, 2004b, Mel'čuk és Žolkovskij 1984, Mel'čuk és mtsai , Mel'čuk, Clas, Polguère 1995, Wanner 1997, magyarul Melcsuk 2001, Melcsuk, Zsolkovszkij 2001, Zsolkovszkij, Melcsuk 2001). A modell egyik legfontosabb elméleti hozadéka a lexikai függvények elmélete, amely univerzális: minden nyelvben képes leírni az adott nyelv lexémái között létező viszonyokat. Az orosz, francia, angol, német nyelvű vizsgálatok mellett a magyarban eddig csak a Magn intenzifikáló lexikai függvény alkalmazási lehetőségeit írták le (Répási, Székely 1998, Székely 2003). A lexikai függvények matematikai értelemben is függvények: f (x) = y formájúak, ahol f a lexikai függvény, x a függvény argumentuma és y a függvény értéke. A továbbiakban a lexikai függvény argumentumát a lexikai függvény kulcsszavának fogjuk nevezni az argumentum terminus túlságos túlterheltsége és poliszémiája miatt. A függvény kulcsszava tehát egy lexéma, a függvény értéke pedig egy lexéma(halmaz). Egy adott lexikai függvény mindig ugyanazt a szemantikaiszintaktikai relációt fejezi ki, tehát egy kulcsszó és értéke között ugyanolyan viszony

7 212 I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia van, mint ugyanazon lexikai függvény egy más kulcsszava és értéke között. A lexikai függvény így lexémák közti szemantikai viszonyokat fogalmaz meg. Ezek a viszonyok olyan szókapcsolatok között létesülnek, melyek nem teljesen kompozicionálisak, így meg kell őket tanulni (Mel'čuk, Clas, Polguère 1995). A továbbiakban nagyobb részletességgel az igei szintagmatikus lexikai függvényeket mutatom be a dolgozat témájának megfelelően. Az első csoportba Melcsuk és Zsolkovszkij szavával élve (2001: 91) a félsegédigék tartoznak. Az Oper i lexikai függvény esetén a szituáció (vagy kulcsszó) i-edik szereplője az ige első mély aktánsa és alanya, magának a szituációnak a neve pedig az ige második mély aktánsa (és első bővítménye, gyakran a tárgya). Az esetleges további aktánsok a szituáció további résztvevőinek a nevei. Egy példa: Szituáció: vki(1) engedélyez vmit(2) vkinek(3), Oper 1 (engedély) = [~t] ad, Oper 3 (engedély) = [~t] kap. A Func i lexikai függvény esetén az ige első mély aktánsa (és alanya) a szituáció neve, második mély aktánsa (és első bővítménye) a szituáció i-edik szereplője: Szituáció: vki(1) engedélyez vmit(2) vkinek(3), Func 1 (engedély) = ered, származik valakitől, Func 2 (engedély) = vonatkozik valamire. Ha nincs bővítménye az igének, a 0 index használatos: Func 0 (eső) = esik. A Labor ij lexikai függvénynél a szituáció i-edik szereplője az ige első mély aktánsa (és alanya), a szituáció j-edik résztvevője az ige második mély aktánsa és első bővítménye, a szituáció neve pedig az ige harmadik mély aktánsa és második bővítménye. Például: Szituáció: vki(1) kihallgat vkit(2) vmivel kapcsolatban(3), Labor 12 (kihallgatás) = [~nak] vet alá. A következő hármas csoport a fázisigék jelentésének megadásakor használatos: az Incep valaminek a kezdetét, a Fin valaminek az abbamaradását, a Cont pedig valaminek a folytatását jelöli. Ezek a lexikai függvények gyakran kapcsolódnak össze más lexikai függvényekkel, mint például: IncepOper 2 (hatás) = [~ alá] kerül. A Caus, Perm és Liqu lexikai függvények a kauzativitással állnak kapcsolatban. A Caus a szituáció okozását jelenti, a Perm megengedi, hogy fennálljon az adott szituáció, a Liqu pedig megszünteti az adott szituációt. Ezek a függvények is gyakran kombinálódnak az Oper, Func és Labor lexikai függvényekkel:

8 Vincze Veronika: A félig kompozicionális szerkezetek gépi fordításainak lehetőségéről 213 LiquOper 1 (tűz) = [~et] szüntet. Az Oper, Func és Labor függvényekkel egyenértékűek szintaktikai téren a Real, Fact és Labreal függvények, ez utóbbiak azonban meghatározott jelentéssel rendelkeznek: teljesíteni a szituációban bennfoglalt követeléseket. Például: Real 1 (vád) = bizonyít [egy ~at], Fact 1 (kísérlet) = sikerül, Labreal 12 (ebéd) = eszik [valamit ebédre]. 4.2 Lexikai függvények és félig kompozicionális szerkezetek Korábbi vizsgálatok A félig kompozicionális szerkezetek és a lexikai függvények összefüggéseit vizsgáló kevés kutatás egyike Apresjan nevéhez fűződik (2004): ő az orosz nyelvben a különféle igei lexikai függvényekhez társítható igei szerkezeteket vizsgálja. Megállapítja, hogy összefüggés van az adott lexikai függvény és egyfelől a predikátum osztálya, másfelől a szerkezet főnévi komponensének szemantikai típusa között. Mivel az Oper 1 lexikai függvény jelentését a következőképpen adja meg: delat X, imet X ili byt v sostojanii X X-et tenni, X-szel bírni, vagy X állapotban lenni (Apresjan 2004: 6), ezért ezzel összhangban az Oper 1 értékei a cselekvés predikátumai között olyan igék lesznek, amelyek jelentésében szerepel a tesz elem. Reuther (1996) három orosz funkcióige a vesti vezet, provodit átvezet, elvezet, és a proizvodit gyárt, termel tulajdonságait vizsgálja tanulmányában. Példáit az orosz Értelmező-kombinatorikus szótárból meríti (Mel čuk, Žolkovskij 1984), ezekben az Oper 1 lexikai függvény teremt viszonyt a funkcióige és a főnévi komponens között. Vizsgálata során megállapítja, hogy mindhárom ige esetében markáns szemantikai csoportokba lehet sorolni a főnévi komponenseket, például a provodit 'szervezett szociális tevékenység', illetve 'komplex rendszerű procedúra' jelentésű főnevekkel állhat együtt. Az orosz nyelvre épülő fenti vizsgálatok arra utalnak, hogy létezik kapcsolat egyfelől az ige választása és a főnévi komponens szemantikai típusa között, másfelől a lexikai függvény és a predikátum osztálya között. Vajon érvényesek-e ezek az összefüggések az általunk vizsgált félig kompozicionális szerkezetekre is? Összefüggések a főnévi komponens szemantikai típusa, az alkalmazott igei komponens és a lexikai függvény között Egy korábbi kutatásom során (Vincze 2005) félig kompozicionális szerkezetekből kiindulva összefüggéseket állítottam fel a főnévi komponens szemantikai típusa, az igei komponens és az alkalmazott lexikai függvények között. Az adatok a Szeged Korpusz jogi szövegeiből származnak (az évi 144. törvény a Gazdasági társaságokról, illetve az évi 76. törvény a Szerzői jogról, l. bővebben: A korpuszból az ad, hoz, tesz, vesz és végrehajt igék valamelyikét tartalmazó szerkezeteteket választottam ki. A vizsgált szerkezetek alapján tehetünk néhány általánosítást, amelyek alapján a

9 214 I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia főnévi komponens szemantikai típusa bizonyos mértékig képes előre jelezni a mellé társuló igét. A lehetőséget jelentő főnevek az ad igével társulnak az adatok alapján. A végrehajt mellett pedig az elvárást, illetve változást kifejező főnevek állhatnak. A nyelvileg végrehajtható cselekvéseket, illetve beszédaktusokat jelölő főnevek az ad, tesz és hoz igék valamelyikével szerepelnek együtt. Az igék szótári definícióinak és a lexikai függvények szemantikai tartalmának összevetéséből kiderült: az igék és a lexikai függvények szemantikai komponensei (részben) egyezést mutatnak. Azok az igék, amelyek tartalmazzák a tesz szemantikai primitívet (ad és tesz), az Oper 1 lexikai függvény értékei lesznek. A vesz jelentésének része a kezd jelentéselem, így az Incep függvény társítja a főnévi komponenséhez. A végrehajt funkcióige és a Real lexikai függvény szemantikai tartalmában egyaránt szerepel a teljesíteni a követeléseket komponens, a hoz funkcióige és a Caus függvény pedig az okoz jelentéselemben egyezik meg. A vizsgálat eredményei tehát azt mutatják, hogy a magyar nyelvben is létezik kapcsolat a főnévi komponens szemantikai típusa és az ige választása között, illetve bizonyos igék tipikusan egy adott lexikai függvény értékeként fordulnak elő Lexikai függvények és a félig kompozicionális szerkezetek alcsoportjai Térjünk vissza a félig kompozicionális szerkezetek csoportosításához! Ahogy azt korábban ( l. 2.2) bemutattuk, a szerkezetek három alcsoportot alkotnak. A különböző alcsoportok különböző lexikai függvényekkel hozhatók összefüggésbe. Először, a produktív szerkezetekhez közelebb álló csoport esetében a főnévi komponens nagyon gyakran az ige szintaktikai tárgya, például: előadást tart, parancsot ad, döntést hoz Lexikai függvénnyel kifejezve az Oper függvénnyel írható le a kifejezés két tagja közti viszony (Mel'čuk, Clas, Polguère 1995), például: Oper 1 (döntés) = [~t] hoz. Másodszor, a idiómákhoz közelebb álló csoport esetében a főnévi komponens többnyire obliquus-i esettel rendelkezik: virágba borul, igénybe vesz, csapra ver Ezt a viszonyt a Labor lexikai függvény képes kifejezni (Mel'čuk, Clas, Polguère 1995): Labor 12 (számítás) = [~ba] vesz. Harmadszor, a produktív szerkezetek és az idiómák között félúton elhelyezkedő szerkezetek főnévi komponense legtöbbször alany: alkalom nyílik, esély kínálkozik, lehetőség adódik Ennek a szintaktikai viszonynak a leírására a Func lexikai függvény alkalmas (Mel'čuk, Clas, Polguère 1995): Func 1 (alkalom) = nyílik. Láthatóvá vált, hogy a félig kompozicionális szerkezetek csoportjai nagyrészt megfeleltethetők a lexikai függvények csoportjainak, vagyis egy alcsoport egy lexikai függvénynek feleltethető meg. Mivel korábban láttuk, hogy a lexikai függvények és értékeik (jelen esetben az igék) szemantikai tartalma között összefüggés van (4.2.2), ezért várhatóan a félig kompozicionális szerkezetek különböző csoportjaira is adott

10 Vincze Veronika: A félig kompozicionális szerkezetek gépi fordításainak lehetőségéről 215 igék lesznek jellemzők, vagyis például a produktív szerkezetekhez közelebb álló szerkezetekben tipikusan más igék fordulnak elő, mint az idiómákhoz közelebb álló szerkezetekben. 4.3 Félig kompozicionális szerkezetek, lexikai függvények és gépi fordítás Magyar nyelvű anyagon végzett korábbi vizsgálataim (Vincze 2005, 2006) eredményei arra engednek következtetni, hogy egyfelől a főnév szemantikai típusa képes megjósolni, milyen igei komponens szerepel vele az adott lexikai függvény által kifejezett viszonyban, másfelől bizonyos igék tipikusan egy adott lexikai függvény értékeként fordulnak elő. Továbbá, jelen dolgozat megmutatta, hogy a félig kompozicionális szerkezetek csoportjai megfeleltethetők a lexikai függvények csoportjainak. Így tehát a magyarban bizonyos mértékig képesek vagyunk megjósolni azt, hogy a félig kompozicionális szerkezetek esetében egy adott kulcsszó (főnév) mellett milyen ige fog előfordulni egy adott szintaktikai viszony kapcsán. Egy példa: ha a tájékoztatás főnév tárgyesetű alakja mellé keresünk igét, akkor figyelembe vesszük egyfelől, hogy a tárgy ige szintaktikai viszonyt az Oper függvény írja le, és az Oper gyakori értékei a magyarban az ad, tesz, hoz, vesz, kap stb. igék, másfelől pedig hogy a tájékoztatás nyelvileg végrehajtható cselekvés, amelyet leggyakrabban a tesz, ad és hoz igék fejeznek ki. Ezek alapján kiszámíthatóak a tájékoztatást ad, illetve tájékoztatást tesz kifejezések (mindkettőre akad példa a Szeged Korpusz jogi szövegeiben). Ezek az eredmények a gépi fordításban is alkalmazhatóak. Az eredményes fordításhoz azonban az kell, hogy ezek a viszonyok mindkét nyelvre meg legyenek adva. A viszonyok leírásához nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak az értelmező kombinatorikus szótárak (idáig az orosz nyelvre (Mel'čuk, Žolkovskij 1984) és a francia nyelvre (Mel'čuk és mtsai ) készültek el a szótár töredékei, ezenkívül próbaszócikkek íródtak lengyelből, angolból és németből), amelyek tartalmazzák egy-egy lexikai egység más lexémákhoz való viszonyát lexikai függvények segítségével leírva. A lexikai függvények gépi fordításban való alkalmazhatóságára Apresjan és Cinman (2002) is felhívja a figyelmet (ők angol orosz nyelvpárral dolgoznak). Ha mindkét nyelvben megtalálható az a lista, amely a lexikai függvényeknek a remény kulcsszóra adott értékeit tartalmazza, akkor a gépi fordítás jelentősen könnyebbé és pontosabbá tehető, hiszen csak a két listát kell összevetni (a kifejezések fordítását ezúttal a megfelelő magyar lexikai függvény bemutatása helyettesíti): (28) Oper 1 (nadežda) = [~u] pitat (29) Oper 1 (hope) = cherish (30) Oper 1 (remény) = [~t] táplál A félig kompozicionális kifejezések gépi fordítása tehát két úton is megkönnyíthető. Egyrészt a kifejezések lexikai függvények formájában történő tárolása segíthet, ebben az esetben a szótár mérete nő ugyan, de a fordítás pontos lesz. Másrészt a főnév és ige szemantikai tartalma közti kapcsolat segítségével adhatunk meg fordítást az adott kifejezéshez. Ez a módszer statisztikai alapú: minden, egy adott

11 216 I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia szemantikai típushoz sorolható főnév mellett nagy valószínűséggel egy adott ige fordul elő, például a beszédaktusokat jelölő főnevek a magyar nyelvben nagyon gyakran az ad, tesz és hoz igék valamelyikével együtt alkotnak félig kompozicionális szerkezetet (Vincze 2005), az orosz nyelvben pedig a davat vagy a delat igékkel használatosak az ugyanebbe a szemantikai csoportba sorolt főnevek (Apresjan 2004). A fordítóprogram az adott szemantikai típusú főnevekhez társított igék közül az adott főnévhez tartozó megfelelő igét egy tanulókorpusz alapján készített gyakorisági mutató segítségével választja ki: így az esküt tesz szerkezet fordítása során a kljatva szó mellé a davat kerül, mivel a davat kljatvu szókapcsolat sokkal gyakoribb, mint a?delat kljatvu. Mindkét módszerhez azonban gondos előkészítés kell: vagy a lexikai függvények értékeit tartalmazó listákat kell mindkét nyelvre felállítani, vagy pedig a főnév és ige közti szemantikai típusú összefüggéseket feltérképezni mindkét nyelvben. E feladatok azonban hosszas elméleti munkát igényelnek. 5 Összegzés E dolgozat a félig kompozicionális szerkezetek gépi fordításának lehetséges módszereit mutatta be. Kétféle lehetséges utat vázolt fel: a lexikai függvények segítségével történő, illetve a statisztikai, a főnév és ige közti lexiko-szemantikai viszonyokon alapuló módszer egyaránt pontosítaná a félig kompozicionális szerkezetek gépi úton történő fordítását. Mindkét módszer azonban előzetes elméleti előkészítést követel meg, amelynek eredményeit a számítógépes nyelvészet, különösen a gépi fordítás tudná kiemelkedően hasznosítani. Remélhetőleg ezen elméleti feladatok elvégzése már nem várat sokáig magára. Irodalom Apresjan, Ju. D O semantičeskoj nepustote i motivirovannosti glagol nyx leksičekix funkcij. Voprocy jazykoznanija Vol Apresjan, Ju. D., Cinman, L. L Formal naja model perifrazirovanija predloženij dlja sistem pererabotik tekckov na estestvennyx jazykax. Russkij jazyk b naučnom osveščenii Vol. 2. No Dobos, Cs Leíró kifejezések az orosz jogi szaknyelvben. Doktori értekezés. Kézirat. Dobos, Cs A funkcióigés szerkezetek vizsgálata (különös tekintettel az orosz jogi szaknyelvre). Doktori (PhD) értekezés, kézirat, Debrecen. Gábor, K., Héja, E Predikátumok és szabad határozók. In: Kálmán L. (szerk): KB 120 A titkos kötet. Nyelvészeti tanulmányok Bánréti Zoltán és Komlósy András tiszteletére. Budapest: Tinta Kiadó, Heltai, P. Gósy, M A terpeszkedő szerkezetek hatása a feldolgozásra. Magyar Nyelvőr Vol Kálmán, L Miért nem vonzanak a régensek? In: Kálmán L. (szerk): KB 120 A titkos kötet. Nyelvészeti tanulmányok Bánréti Zoltán és Komlósy András tiszteletére. Budapest: Tinta Kiadó, Keszler, B A mai magyar nyelv szófaji rendszere. In: Kozocsa S. G. és Laczkó K. (szerk.): Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. Budapest: ELTE,

12 Vincze Veronika: A félig kompozicionális szerkezetek gépi fordításainak lehetőségéről 217 Kiefer, F Noun Incorporation in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica Vol. 40. No Kiefer, F A kétféle igemódosítóról. Nyelvtudományi Közlemények Vol Kiefer, F., Ladányi M Az igekötők. In: Kiefer F. (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan Vol. 3. Alaktan. Budapest: Akadémiai Kiadó Komlósy, A Régensek és vonzatok. In: Kiefer F. (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I: Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó Mel'čuk, I Esquisse d'un modèle linguistique du type "Sens<->Texte". In: Problèmes actuels en psycholinguistique. Colloques inter. du CNRS, nº 206. Paris Mel'čuk, I Semantic Primitives from the Viewpoint of the Meaning-Text Linguistic Theory. Quaderni di Semantica Vol. 10. No Mel'čuk, I Lexical Functions: A Tool for the Description of Lexical Relations in the Lexicon. In: Wanner, L. (szerk.): Lexical Functions in Lexicography and Natural Language Processing. Amsterdam/Philadelphia: Benjamins Mel'čuk, I Collocations and Lexical Functions. In: A. P. Cowie (szerk.): Phraseology. Theory, Analysis, and Applications, Oxford: Clarendon Press, Mel'čuk, I. et al Dictionnaire explicatif et combinatoire du français contemporain: Recherches lexico-sémantiques I IV. Montréal: Presses de l'université de Montréal, 1984, 1988, 1992, Melcsuk, I Egy értelem <-> szöveg nyelvészet felé. In: Papp F. (szerk.): A moszkvai szemantikai iskola. Budapest: Corvina Mel'čuk, I., Clas, A., Polguère, A Introduction à la lexicologie explicative et combinatoire. Louvain-la-Neuve: Duculot. Mel'čuk, I., Žolkovskij, A Explanatory Combinatorial Dictionary of Modern Russian. Bécs: Wiener Slawistischer Almanach. Melcsuk, I., Zsolkovszkij, A A mai orosz nyelv értelmező-kombinatorikus szótára. In: Papp Ferenc (szerk.): A moszkvai szemantikai iskola. Budapest: Corvina Oravecz, Cs., Varasdi, K., Nagy, V Többszavas kifejezések számítógépes kezelése. In: Alexin Z. és Csendes D. (szerk.): MSzNy 2004 II. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Répási, Gy., Székely, G Lexikográfiai előtanulmány a fokozó értelmű szavak és szókapcsolatok szótárához. Modern Nyelvoktatás Vol. 4. No Sag, I. A., Baldwin, T., Bond, F., Copestake, A., Flickinger, D Multiword Expressions: A Pain in the Neck for NLP. In: Gelbukh, A. (szerk.): Proceedings of CICLING Mexico City Siepmann, D Collocation, Colligation and Encoding Dictionaries. Part I: Lexicological Aspects. International Journal of Lexicography. Vol. 18. No Siepmann, D Collocation, Colligation and Encoding Dictionaries. Part II: Lexicographical Aspects. International Journal of Lexicography. Vol. 19. No Székely, G A fokozó értelmű szókapcsolatok magyar és német szótára. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Sziklai, L Terpeszkednek vagy körülírnak? Magyar Nyelvőr Vol Váradi, T Többszavas kifejezések kezelése MT szótárban. In: Alexin Z. és Csendes D. (szerk.): MSzNy 2005 III. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Vincze, V Funkcióigés szerkezetek vizsgálata lexikai függvények segítségével. Elhangzott: Nyelvészdoktoranduszok 9. Országos Konferenciája, Szeged november 18. Vincze, V A főnév + ige szerkezetek státusáról. Elhangzott: Nyelvészdoktoranduszok 10. Országos Konferenciája, Szeged december 1.

Félig kompozicionális fınév + ige szerkezetek a számítógépes nyelvészetben *

Félig kompozicionális fınév + ige szerkezetek a számítógépes nyelvészetben * Félig kompozicionális fınév + ige szerkezetek a számítógépes nyelvészetben * Vincze Veronika 1. Bevezetés A dolgozat a kollokációk egy altípusának, a félig kompozicionális szerkezeteknek más néven funkcióigés

Részletesebben

Motiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint joker@nytud.hu

Motiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint joker@nytud.hu VONZATKERETEK A MAGYAR NEMZETI SZÖVEGTÁRBAN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály MSZNY2005 Szeged, 2005. december 8-9. 1 MOTIVÁCIÓ 2 ESZKÖZÖK

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?

Részletesebben

FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN

FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN A doktori értekezés tézisei írta Kiss Margit Budapest 2005 I. Az értekezés témája, célja A vonzatosság kérdése régóta foglalkoztatja a nyelvtudományt. Már az 1800-as évek

Részletesebben

I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia. Budapest, 2007.02.02.

I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia. Budapest, 2007.02.02. I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia Budapest, 2007.02.02. ISBN 978-963-9074-44-6 Szerk.: Váradi Tamás Technikai szerk.: Kuti Judit Kiadja: MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2007. El

Részletesebben

Szemantika: modalitás, kompozicionalitás. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 13.

Szemantika: modalitás, kompozicionalitás. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 13. Szemantika: modalitás, kompozicionalitás Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 13. Bevezetés Szemantika: jelentéssel foglalkozó nyelvészeti részterület Mi a jelentés?

Részletesebben

0. előadás Motiváció

0. előadás Motiváció 0. előadás Dr. Kallós Gábor 2015 2016 1 A reguláris kifejezések alkalmazása széleskörű Szövegek javítása, minták cseréje Érvényesség-ellenőrzés (beíráskor) Védett űrlapok Elektronikus oktatás, javítás

Részletesebben

EGY ÁLTALÁNOS MODELLNEK MEGFELELŐ

EGY ÁLTALÁNOS MODELLNEK MEGFELELŐ EGY ÁLTALÁNOS MODELLNEK MEGFELELŐ SZERKEZETEK KINYERÉSE KORPUSZBÓL Sass Bálint sass.balint@nytud.hu MTA Nyelvtudományi Intézet Budapest, 2011. június 16. 1 / 33 1 MAGYAR IGEI SZERKEZETEK Alapmodell és

Részletesebben

ASPEKTUS ÉS ESEMÉNYSZERKEZET A MAGYARBAN

ASPEKTUS ÉS ESEMÉNYSZERKEZET A MAGYARBAN ASPEKTUS ÉS ESEMÉNYSZERKEZET A MAGYARBAN OHNMACHT MAGDOLNA 1. Bevezetés Célom elkülöníteni az aspektust az eseményszerkezett l, valamint megadni egy eseményszerkezeti osztályozást a magyarra vonatkozóan,

Részletesebben

Igei szerkezetek gyakorisági szótára

Igei szerkezetek gyakorisági szótára Igei szerkezetek gyakorisági szótára Egy automatikus lexikai kinyerő eljárás és alkalmazása doktori (Ph.D.) disszertáció tézisei Sass Bálint témavezető: Prószéky Gábor, az MTA doktora Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

Elliptikus listák jogszabályszövegekben

Elliptikus listák jogszabályszövegekben Szeged, 2015. január 15 16. 273 Elliptikus listák jogszabályszövegekben Hamp Gábor 1, Syi 1, Markovich Réka 2,3 1 BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. hampg@eik.bme.hu,

Részletesebben

A szótárról. 1. Mi ez?

A szótárról. 1. Mi ez? A szótárról 1. Mi ez? A szótár, amit az olvasó a kezében tart, a leggyakoribb magyar igei szerkezeteket tartalmazza. Egynyelvű szótár explicit szótári értelmezések nélkül; a szerkezeteket, azok jelentését

Részletesebben

A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége.

A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége. Hidasi Judit, Osváth Gábor, Székely Gábor A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége. A rokon olyan személy,

Részletesebben

Hallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében

Hallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében Hallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében Szabó Ágnes ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola agnes-szabo@caesar.elte.hu Kivonat: A hallássérültek beszédére jellemző a kiejtési

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak. Szociolingvisztika MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

A kétféle igemódosítóról

A kétféle igemódosítóról KIEFER FERENC A kétféle igemódosítóról Preverbs in Hungarian have two important properties which distinguish them from other elements in the sentence: (i) they occupy the position immediately preceding

Részletesebben

VIII. Magyar Számítógépes. Nyelvészeti Konferencia MSZNY 2011. Szerkesztette: Tanács Attila. Vincze Veronika

VIII. Magyar Számítógépes. Nyelvészeti Konferencia MSZNY 2011. Szerkesztette: Tanács Attila. Vincze Veronika VIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia MSZNY 2011 Szerkesztette: Tanács Attila Vincze Veronika Szeged, 2011. december 1-2. http://www.inf.u-szeged.hu/mszny2011 Tartalomjegyzék I. Többnyelvuség

Részletesebben

Különírás-egybeírás automatikusan

Különírás-egybeírás automatikusan Különírás-egybeírás automatikusan Ludányi Zsófia ludanyi.zsofia@nytud.mta.hu Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai Osztály VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia

Részletesebben

Számítógépes nyelvészet

Számítógépes nyelvészet Számítógépes nyelvészet Babarczy Anna A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA KEZDETEI Az intelligens gép Az embert régóta foglalkoztatja az intelligenciával rendelkező gép ötlete. Érdekes, és filozófiai szempontból

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4

Részletesebben

Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete

Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete Kohlmann Ágnes Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola kohlmannagi@yahoo.de Előzmények és kutatási kérdés

Részletesebben

Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145.

Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145. Imre Attila (szerk.) Párbeszédek kultúrája Gdansktól Oszakáig: a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus szekcióelőadásai,

Részletesebben

A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében

A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében Szépe Judit Legkésőbb Jakobson (főleg 1941) hipotézise óta tudjuk, hogy a nyelv működésfolyamatai a leglátványosabban,,tévesztésekben

Részletesebben

Olasz C2 1 1 086. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok

Olasz C2 1 1 086. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Olasz C2 1 1 086 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Katedra Nyelviskola Kft. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje Nyelvi

Részletesebben

2001-ben végze Eötvös-kollégistaként. angol nyelv és irodalom szakán, majd 2006 júliusában

2001-ben végze Eötvös-kollégistaként. angol nyelv és irodalom szakán, majd 2006 júliusában B y G y F v v m y b E y u m y ( m ó ) y v b y v u m y m j 20. A j m : m y v 1 ü - b ü ó, v m y v - v ó y, m y j y v - u m y ü m j m v. A y v u m y y m u m y, ó ü v, m m m u m y. J, m b m ó b. A MTA 56

Részletesebben

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY SPANYOL NYELV Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani. A vizsga mindkét szinten

Részletesebben

Magyar nyelvű néprajzi keresőrendszer

Magyar nyelvű néprajzi keresőrendszer Szeged, 2013. január 7 8. 361 Magyar nyelvű néprajzi keresőrendszer Zsibrita János 1, Vincze Veronika 2 1 Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Tanszékcsoport zsibrita@inf.u-szeged.hu 2 MTA-SZTE Mesterséges

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A SZÓTÁR HASZNÁLATÁHOZ

ÚTMUTATÓ A SZÓTÁR HASZNÁLATÁHOZ 11 ÚTMUTATÓ A SZÓTÁR HASZNÁLATÁHOZ A MAGYAR ELLENTÉTSZÓTÁR JELLEGE A Magyar ellentétszótár a magyar szókincs elemeit a szavak ellentétes jelentése alapján rendszerezi. A Magyar ellentétszótár megjelenéséig

Részletesebben

Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében

Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Szenczi Beáta Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében PhD értekezés tézisei Témavezető: Józsa Krisztián

Részletesebben

PAPP FERENC ÉLETRAJZA Kiefer Ferenc, Magyar Tudomány, 2002/2. 216

PAPP FERENC ÉLETRAJZA Kiefer Ferenc, Magyar Tudomány, 2002/2. 216 PAPP FERENC OLVASÓKÖNYV Szerkesztette: Klaudy Kinga Előszó: Kiefer Ferenc Bibliográfia: Bolla Kálmán A szövegek gondozói Cs. Jónás Erzsébet É. Kiss Katalin Fenyvesi István Hell György Hidasi Judit Kiss

Részletesebben

A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei:

A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: Név / cím Részletes leírás az adatbázisoknál, lexikonoknál 1 Alakzatlexikon 196 klasszikus stiliszti fogalom magyarázata, értelmezése irodalmi példákkal szemléltetve

Részletesebben

Borbás Gabriella Dóra bibliográfiája

Borbás Gabriella Dóra bibliográfiája Borbás Gabriella Dóra bibliográfiája Tudományos munkássága a Magyar Tudományos Művek Tárában: https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?lang=0&authorid=10023178 Könyv A Biblia mint kommunikációs tankönyv. Vince

Részletesebben

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések

Részletesebben

Asszociációs vizsgálatok alkalmazási lehetőségei márkák kutatásában Kovács László Bevezetés Az asszociációs vizsgálatok viszonylag hosszú múltra

Asszociációs vizsgálatok alkalmazási lehetőségei márkák kutatásában Kovács László Bevezetés Az asszociációs vizsgálatok viszonylag hosszú múltra Asszociációs vizsgálatok alkalmazási lehetőségei márkák kutatásában Kovács László Bevezetés Az asszociációs vizsgálatok viszonylag hosszú múltra tekintenek vissza. Francois Galton (1883) kezdeti introspektív

Részletesebben

NYELVÜNK BÁR- ÉS AKÁR- ELEMEINEK BEMUTATÁSI PROBLÉMÁI A MAGYAR NYELV IDEGEN AJKÚ TANULÓINAK SZÁNT GRAMMATIKÁKBAN

NYELVÜNK BÁR- ÉS AKÁR- ELEMEINEK BEMUTATÁSI PROBLÉMÁI A MAGYAR NYELV IDEGEN AJKÚ TANULÓINAK SZÁNT GRAMMATIKÁKBAN NYELVÜNK BÁR- ÉS AKÁR- ELEMEINEK BEMUTATÁSI PROBLÉMÁI A MAGYAR NYELV IDEGEN AJKÚ TANULÓINAK SZÁNT GRAMMATIKÁKBAN SZABÓ MARTINA KATALIN SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM, BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI

Részletesebben

Félig kompozicionális szerkezetek a SzegedParalell angol magyar párhuzamos korpuszban

Félig kompozicionális szerkezetek a SzegedParalell angol magyar párhuzamos korpuszban Szeged, 2010. december 2 3. 91 Félig kompozicionális szerkezetek a SzegedParalell angol magyar párhuzamos korpuszban Vincze Veronika 1, Felvégi Zsuzsanna 2, R. Tóth Krisztina 3 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói A matematikai feladatok és megoldások konvenciói Kozárné Fazekas Anna Kántor Sándor Matematika és Informatika Didaktikai Konferencia - Szatmárnémeti 2011. január 28-30. Konvenciók Mindenki által elfogadott

Részletesebben

A nem tipikus szövegek jelentésreprezentációjának egy kérdéséről

A nem tipikus szövegek jelentésreprezentációjának egy kérdéséről MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 51 (2013): 169 177. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA A nem tipikus szövegek jelentésreprezentációjának egy kérdéséről DOBI EDIT Nem újdonság,

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Igei szerkezetek gyakorisági szótára

Igei szerkezetek gyakorisági szótára Igei szerkezetek gyakorisági szótára Egy automatikus lexikai kinyerő eljárás és alkalmazása doktori (Ph.D.) disszertáció Sass Bálint témavezető: Prószéky Gábor, az MTA doktora Pázmány Péter Katolikus Egyetem,

Részletesebben

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

A fogyatékossághoz vezetõ út

A fogyatékossághoz vezetõ út 07Kende-Nemenyi(1).qxd 2005.02.23. 9:37 Page 199 KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA A fogyatékossághoz vezetõ út A 2003-as év elsõ felében, az iskolaérettségi vizsgálatok idõszakában kutatást végeztünk beiskolázás

Részletesebben

Olasz C2 1 1 080. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok

Olasz C2 1 1 080. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Olasz C2 1 1 080 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Katedra Nyelviskola Kft. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje Nyelvi

Részletesebben

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,

Részletesebben

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban

Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban Varga Marianna SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Összefoglaló Tanulmányomban a bírák által feltett kérdések típusait vizsgálom a tanúk

Részletesebben

A két tannyelvű oktatás hatása a tanulók felszíni és kognitív nyelvi kompetenciájának fejlődésére

A két tannyelvű oktatás hatása a tanulók felszíni és kognitív nyelvi kompetenciájának fejlődésére A két tannyelvű oktatás hatása a tanulók felszíni és kognitív nyelvi kompetenciájának fejlődésére DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Írta: Várkuti Anna Témavezető: dr. Göncz Lajos Pannon Egyetem Nyelvtudományi

Részletesebben

Milyen a még jobb Humor?

Milyen a még jobb Humor? Milyen a még jobb Humor? Novák Attila 1 és M. Pintér Tibor 2 1 MorphoLogic Kft., 1126 Budapest, Orbánhegyi út 5., novak@morphologic.hu 2 MTA Nyelvtudományi Intézete, 1068 Budapest, Benczúr u 33., tpinter@nytud.hu

Részletesebben

IGEI SZERKEZETEK GYAKORISÁGI SZÓTÁRA

IGEI SZERKEZETEK GYAKORISÁGI SZÓTÁRA IGEI SZERKEZETEK GYAKORISÁGI SZÓTÁRA EGY AUTOMATIKUS LEXIKAI KINYERŐ ELJÁRÁS ÉS ALKALMAZÁSA című doktori (Ph.D.) disszertáció nyilvános védése Sass Bálint sass.balint@itk.ppke.hu PPKE ITK Budapest, 2011.

Részletesebben

Strukturált nyelvi adatbázis létrehozása gépi tanulási módszerekkel. Kutatási terv

Strukturált nyelvi adatbázis létrehozása gépi tanulási módszerekkel. Kutatási terv Strukturált nyelvi adatbázis létrehozása gépi tanulási módszerekkel Kutatási terv Gábor Kata A kutatásom célja egy strukturált lexikai adatbázis felépítése magyar nyelvre gépi tanulási módszerek alkalmazásával.

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

Nyelv és iskola A jelzős szerkezetek összevonásának törvényszerűségei

Nyelv és iskola A jelzős szerkezetek összevonásának törvényszerűségei Nyelv és iskola A jelzős szerkezetek összevonásának törvényszerűségei Egy 40 éve létező, 38 évvel ezelőtt publikált és nagyon kedvező fogadtatásban részesített, de azóta csupán általam hasznosított nyelvészeti

Részletesebben

Ismeretlen kifejezések és a szófaji egyértelm sítés

Ismeretlen kifejezések és a szófaji egyértelm sítés Szeged, 2010. december 2 3. 275 Ismeretlen kifejezések és a szófaji egyértelm sítés Zsibrita János 1, Vincze Veronika 1, Farkas Richárd 2 1 Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Tanszékcsoport Szeged,

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés

Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Arra az évtizedek óta állandóan felmerülő kérdésre, hogy szükségünk van-e a magyar nyelv ápolására, művelésére, háromféle választ adhatunk: egyáltalán

Részletesebben

Az első és az egyetlen. Beszélő fordítógép, beszélő szótár, beszélő kifejezés gyűjtemény

Az első és az egyetlen. Beszélő fordítógép, beszélő szótár, beszélő kifejezés gyűjtemény Az első és az egyetlen Beszélő fordítógép, beszélő szótár, beszélő kifejezés gyűjtemény "Újdonság" Áttörés a szövegfordítás technológiájában! Nincs szükség internet kapcsoaltra! Angol-Magyar Beszélő

Részletesebben

A hát diskurzusjelölőről az óvodások diskurzusaiban

A hát diskurzusjelölőről az óvodások diskurzusaiban A hát diskurzusjelölőről az óvodások diskurzusaiban Kondacs Flóra Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti nyelvészet alprogram, I. évf. Témavezető: dr. Schirm Anita 2016. február

Részletesebben

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának

Részletesebben

Nyelvelemzés sajátkezűleg a magyar INTEX rendszer. Váradi Tamás varadi@nytud.hu

Nyelvelemzés sajátkezűleg a magyar INTEX rendszer. Váradi Tamás varadi@nytud.hu Nyelvelemzés sajátkezűleg a magyar INTEX rendszer Váradi Tamás varadi@nytud.hu Vázlat A történet eddig Az INTEX rendszer A magyar modul Az INTEX korlátai premier előtt: NooJ konklúziók, további teendők

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

Bevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Bevezetés a nyelvtudományba 7. Szemantika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szemantika Jelentéstan minden nyelvi kategóriára kiterjed a nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat

Részletesebben

SZEMLE. Szemle 89. Cambridge University Press, Cambridge, 2012. 297 lap

SZEMLE. Szemle 89. Cambridge University Press, Cambridge, 2012. 297 lap Szemle 89 SZEMLE Kertész, András Rákosi, Csilla, Data and Evidence in Linguistics (A Plausible Argumentation Model) [Adatok és evidencia a nyelvészetben (Egy plauzibilis argumentációs modell)] Cambridge

Részletesebben

A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára

A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára Gyermeknevelés 4. évf. 1. szám 55 64. (2016) A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára Szaszkó Rita Jezsik Kata Szent István Egyetem Alkalmazott

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

Intelligens elektronikus szótár és lexikai adatbázis

Intelligens elektronikus szótár és lexikai adatbázis Intelligens elektronikus szótár és lexikai adatbázis IHM-ITEM 48/2002 Oravecz Csaba MTA Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti osztály oravecz@nytud.hu Bevezetés a jelenlegi helyzet: nincs az informatikai

Részletesebben

Bevezetés a programozásba

Bevezetés a programozásba Bevezetés a programozásba 1. Előadás Bevezetés, kifejezések http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Egyre precízebb A programozás természete Hozzál krumplit! Hozzál egy kiló krumplit! Hozzál egy kiló krumplit

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

A nyelvtudomány mhelyébl

A nyelvtudomány mhelyébl A nyelvtudomány mhelyébl Az értelmezs szerkezet helye a szintagmák között II. * 9. Az értelmezs szintagmában megjelen esetbeli egyezés kérdése 9.1. Mint ahogy arról korábban már volt szó, az értelmezs

Részletesebben

Különböző régiókban élő középiskolások munkaerő-piaci tájékozottsága

Különböző régiókban élő középiskolások munkaerő-piaci tájékozottsága 164 Különböző régiókban élő középiskolások munkaerő-piaci tájékozottsága Csehné Papp Imola Különböző régiókban élő középiskolások munkaerő-piaci tájékozottsága Bevezetés Magyarországon a rendszerváltást

Részletesebben

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány?

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? 68 Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Hajdúné Csakajda Ildikó Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Nyelvi fejlesztés az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyamán a hódmezővásárhelyi Németh

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL A szóbeli felvételi : 2014. február 22. (szombat) 9 óra Megjelenés: 8 óra 45 perckor az iskola aulájában A részletes beosztást ott lehet megtekinteni Az ideiglenes felvételi

Részletesebben

Tananyag: Kiss Béla - Krebsz Anna: Lineáris algebra, többváltozós függvények, valószínűségszámítás,

Tananyag: Kiss Béla - Krebsz Anna: Lineáris algebra, többváltozós függvények, valószínűségszámítás, // KURZUS: Matematika II. MODUL: Valószínűség-számítás 21. lecke: A feltételes valószínűség, események függetlensége Tananyag: Kiss Béla - Krebsz Anna: Lineáris algebra, többváltozós függvények, valószínűségszámítás,

Részletesebben

A FRAZEOLÓGIAI UNIVERZÁLÉK FORDÍTÁSI ASPEKTUSAI ÉS ÜZENETKÖZVETÍTŐ SZEREPE EURÓPAI UNIÓS KONTEXTUSBAN

A FRAZEOLÓGIAI UNIVERZÁLÉK FORDÍTÁSI ASPEKTUSAI ÉS ÜZENETKÖZVETÍTŐ SZEREPE EURÓPAI UNIÓS KONTEXTUSBAN Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Kovács Marietta A FRAZEOLÓGIAI UNIVERZÁLÉK FORDÍTÁSI ASPEKTUSAI ÉS ÜZENETKÖZVETÍTŐ SZEREPE EURÓPAI UNIÓS KONTEXTUSBAN Nyelvtudományi

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

2010. XII. évfolyam, 2. szám FORDÍTÁS- TUDOMÁNY. Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből

2010. XII. évfolyam, 2. szám FORDÍTÁS- TUDOMÁNY. Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből 2010. XII. évfolyam, 2. szám FORDÍTÁS- TUDOMÁNY Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből Fordítástudomány XII. (2010) 2. szám 130 134. Ligia Stela

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA MAGYAR PEDAGÓGIA 0. évf.. szám 5. (00) AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA Csizér Kata és Dörnyei Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem és Nottigham University Az általános

Részletesebben

Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2013

Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2013 Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2013 2012. december 17. A Pályázati felhívás és jelen Pályázati útmutató letölthető az alábbi címen: http://www.otka.hu/palyazatok/aktualis-otka-palyazatok

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A MAGYAR FŐNÉVRAGOZÁS PARADIGMÁJÁNAK SZERKEZETÉRŐL

NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A MAGYAR FŐNÉVRAGOZÁS PARADIGMÁJÁNAK SZERKEZETÉRŐL NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A MAGYAR FŐNÉVRAGOZÁS PARADIGMÁJÁNAK SZERKEZETÉRŐL HERMAN JÓZSEF Amikor felköszönt valakit az ember, az ünnepeltet saját házában, otthonában illik felkeresnie: ezért kalandozom ebben

Részletesebben

A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban

A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban Ladnai Attiláné PTE BTK NTI OTNDI, Pécs szerencsesanita5@gmail.com Az iskola feladata A pedagógia, és így az iskola

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Angol általános nyelvi tárgyak Angol Kezdő 1 (A1) Angol Kezdő 2 (A1) TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Kezdőknek, újrakezdőknek A tanfolyam célja az angol nyelv alapjainak megismerése korszerű tananyagokkal, beszéd

Részletesebben

5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók

5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók 5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 A kiterjesztési elv 2 Nyelvi változók A kiterjesztési elv 237 A KITERJESZTÉSI ELV A

Részletesebben

ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya

ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hollós Sándor tanszékvezető

Részletesebben

A kutatási eredmények ismertetése

A kutatási eredmények ismertetése Nyilvántartási szám: T 049158 A kutatási eredmények ismertetése A II. világháború után a kolozsvári nyelvészek nagyszabású népnyelvkutató munkát végeztek a romániai magyarság körében. Számos monográfiát,

Részletesebben

Programozás alapjai Bevezetés

Programozás alapjai Bevezetés Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma

Részletesebben

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének

Részletesebben

IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN LANGUAGE B

IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN LANGUAGE B IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN LANGUAGE B (Ebből a tantárgycsoportból két tanár összegezte a véleményét, az egyikük angolt, a másikuk spanyolt tanít.) SPANYOL A szerzők

Részletesebben

Beszámoló. Általános jellemzők (Sass, 2012 illetve Sass, Hunya, 2012):

Beszámoló. Általános jellemzők (Sass, 2012 illetve Sass, Hunya, 2012): Beszámoló A kutatás a relokációk, azaz a nemzetközi termelés-áthelyezések többféle szempontú vizsgálatát tűzte ki célul. A termelés-áthelyezésnek a magyar gazdaság és az itt eszközölt közvetlen külföldi

Részletesebben

NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM

NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM AZ V. ISTVÁN KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM SÁTORALJAÚJHELY, 2004. Angol nyelv előkészítő évfolyam Az élő idegen nyelv tanításának és

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése*

A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése* Schirm Anita A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése* 1. Bevezetés A diskurzusjelölők szóosztályáról eltérően vélekednek a nyelvészet különböző területeit művelők. A nyelvművelő munkák

Részletesebben

Ph. D. vizsgatájékoztató - 2015 -

Ph. D. vizsgatájékoztató - 2015 - Ph. D. vizsgatájékoztató - 2015 - Az SZTE a PhD hallgatók számára alapfokú nyelvvizsga megszerzését teszi lehetővé, amelyre ezúton szeretnénk felhívni szíves figyelmüket. Az SZTE Doktori Képzés és Doktori

Részletesebben

A diszlexiaprevenció előkészítő osztályban Meixner Ildikó módszere alapján

A diszlexiaprevenció előkészítő osztályban Meixner Ildikó módszere alapján Módszer-Tár Csécs Erzsébet A diszlexiaprevenció előkészítő osztályban Meixner Ildikó módszere alapján Napjainkban a tanulási kudarc gyakori jelenség, melynek egyik okaként a tanulási zavart tekintjük,

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s

Részletesebben

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A diszlexiás gyermekek angol nyelvi készségeinek vizsgálata Kormos Judit és Mikó Anna ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A kutatás háttere Keveset tudunk arról, miben különbözik a diszlexiás és

Részletesebben