Történelmi Szemle. HUNGARIÁri HISTORICAL REVIEW REVISTA HISTÓRICA HÚNGARA TARTALOM: ^ A G Y A R E R T É K E I N K, A D A T t A' R ' 1. K.

Átírás

1 Történelmi Szemle HUNGARIÁri HISTORICAL REVIEW ' 1. REVISTA HISTÓRICA HÚNGARA TARTALOM: K. SHIRATORI sura n y i i s t v Xn FEHÉR M ÁTYÁS JENŐ TOKAY JÁNOS ERDÉLYI F. ISTVÁN KORBULY DOMONKOS BENDEFY LÁSZLÓ A csinai évkönyvek hun adatai Magyar tisztségnevek két grtizlai feliratban. A z avár nagyfejedelm i jogai oroszlánjai Négysávos oroszlán Déloroszországban Les relati(xis húngaro - khazares Régi magyar templomok örmény kapcsolatai A Xm. századi keleti magyarság szállásföldjeinek térbehelyezése "A Mongolok titkos története alapján ^ FÓRUM FÖLDVÁRY GÁBOR SÁRKÁNY KÁLMÁN MAGYAR ARNOLD O. F. M Remarks on C. A. M acartney's paper Koholmány-e az 1. András kcn'abeli magyar ima Középkori történészeink téves szóhasználata a "minoriták" körül. ^ A G Y A R E R T É K E I N K, FR. V. de VALUCROSA DOMOKOS PÁL PÉTER Caballeros Centroeuropeos en la corte Aragonesa Vadász Miklós "Compendium a " 1428-ból A D A T t A' R B. VILLELA de ALDANA Carta de Transylvania del año 1552 ( Pars II.) SZEMLE A szegedi Nem zetközi Szláv Régész Konferencia

2 MAGYAR TÖRTÉNELMI SZEMLE Tomp II. No. 2. lunlo A «inai évkönyvek hun-adatai. K.SHIRATORl : "Sinologísche Beitráge zűr G*.'chichte dér Türk-Volker '* alapján. M3BtCTIfl imnepatopckow AKAAEMM HAVKl CEHTflEPb. T. XVII. Kurakicsi áhiratori l >02-bcn in lanulinánya óta a hun-csinai kapc.<uiaiok- ről több jeleuios munka jelem meg, köztük Chavannes: Les pays d Oc - cldeni d'apres le Heou - Han - Hu {1^07),dc a legtisztább fonetika birtokában mindig Shiiatori maradt a legjelentősebb. Ké>obbi tanulmánya a Toyo Bunkó kiadásban szereplő : A study on the su-i»e or Sogdi- ana történelmileg nagyon sok adatot bogozott ki a csinál évkönyvekből. A z alább közölt adatok, amelyek a cári korszak Tudományos Akadémiájának kiadványában jelentek meg. szinte ismeretlenek sok magyar szakember előtt is. A hiungnu néptörzs neve a Cheu dinasztia uralma kezdetén Hien-yu volt, amelyeket a hunok m e 1lékneve iné k lehet tekintem, a Hi un-juh. ^ ) változattal együtt. Ez a három név téves másolások eredményének tekintendő, a csmaiak valójában megvetésből alkalmazták ezeket a neveket a nomád északi törzsekre, a- melyeket apró csatározásokból ismertek meg. így a keleti hunok törzseinek neve helyenként változott a csinai nép előtt, nemcsak harcmodorukat illetőleg, hanem foként a sok tájszólás és a még sűrűbben előforduló hangtani eltérések miatt. Eredeti és leggyakrabban használt nevük amit mai nyelven Hiungnunak ejtenek a Mongolia határainak tájszólásaiban. Ez a forma azonban a K.e. századokban Kiungnu volt. z bizonyítható, hogy Wang-mang Q E # ) trónbitorló idejében a Hiungnu törzset az Annalesekben *'r o r z s " névvel illette i ^ ) amelynek a kiejtése Kungnu, vagy másik változatában Kung, v a g y ( ^ ) Hiung lormában szerepel Amióta DEGUIGNES bebizonyította, hogy a hun törzsek valamilyen török nyelvei beszéltek és ehhez a fajhoz tartoztak, nagyon sok történész és nyelvész elfogadta tételéi; köz í S á

3 tqk KLAPROTH, RITTER és KOSKINEN. Ellenvéleménnyel jelentkeztek HYACINTH és NEU MANN. akik viszont a mongol fajhoz és nyelvhez sorolták okét. A nagy ñnnologus CAS TREN salamoni bölcsességgel "ketté vágta" a problémát azzal a feltevéssel, hogy fajilag to* rőkok, de nyelvileg mongolok lehettek. Még nagyobb zavart okozon LACOUPERIE állítása. hogy a hunok valójában nem voltak egységes emikum, sót vérségi kapcsolat sem állt fenn az egyes törzsek kozott, hanem politikai szervezet formájában alapítónak meg b í rod akmukat. Ezért ötlik fel a kérdés, hogy ennyi ellentmondás és részletmegoldás m ellen valójában tehát tőröknek ava y mongolnak tekinteado-e a hun nép? Bár az em lített "torok irányzatú" véleményeket sokan elvetettéig a kutatások folyamán annyi torökos szóval csak az erre a népre illő epizóddal találkozunk a csinai Annalesekben, hogy eredményként a hunokat törököknek kell tekintenünk. A tétel igazolására rövid tanulmányban felsorakoztatjuk ezeket az adatokat, amelyek természetszerűleg történelmiek és nyelvészetiek, egymással párhuzamban. 1."^ Th 'an g-li a hunok nyelvében ennek a csina szónak a hangzása * Tangri volt azaz a torok Tangri-vel azonos. Meg kell jegyeznem, hogy KLAPROTH és MGUIGNES erre az egyetlen szóra épftetiék fel elméletüket a hunok nyelvének torok voltáról, és amely helyes és a valóságnak m egfelelő ugyan, de eltekintve attól, hogy egyetlen szóra épített feltételezés önmagában véve már gyengelábon állhatott. A * tangri szó a mongolban is megtalálható és a jelentébe irr is "ég" - menny. 2." King-lo Gyilok,* Kard. Ezt a hun szavat a csinai Annalesekben egy korabei i nyelvész 1L\vj SHAO j I) elem ezte a HAN-SHU uralkodók idejébea Szerinte ez a "gyilok" a hunok dísze* ékszernek számítható "tor volt. A hunok egyik törzsi nek ilyszerü fegyverét ugyancsak a csinai Annalesek szerint *Ki- li-nek neveztek jegyekkel jelölve. Miután törökül a "gyilok" vagy "tör" *Kilici, amely szó * k i 1- vágni szóból ered, tulajdonképpeni jelentése * levágó. 3.-KÜ-SÜ ( * Leánya valakinek. A szó a torok * kyzil - ^leányka hangtani körüliiá* sa és Így eredete sem kétséges. 4.* Shen-Yu ( H í ) * Hatalmas. Régebbi kiejtése, főleg a fehér hunoknak ( aftal) Shenku vagy "Zsengu voii, amelyet a csagatáj nyelvjárás még ma is használ és jelentése * nagy, *e - rös, hatalmas. 5.^ Gyen-esi o W " Feleség. A hiungnu nvelvben * királyné a jelentése. 6.'" Tag ( : f t ) *'íöld. Az u.n. Wei-shu ( g történeti feljegyzésekben a bevezető részében szerepel a következő "névelemzés"; Az északi barbárok nyelvében a főidnek a neve 46 tag. 7.'' Bal (S í) 'flr, parancsoló. Ugyancsak az előbbi né velem zésből- 8."* Wu-csi (.1^ ' Halász.(Tulajdonképpen egy törzs neve,) amelyről a Sianpi Annalesek a következökei mesélik: "Mikor a Tansi-wai törzs főnöke egy alkalommal a Wuh-csi folyó partján lovagolt kíséretével, a csendes vízben rengeteg halat látott, amelyekből azonban senkinek sem sikerült egyet sem kihalásznia. Akkor hallotta, hogy a vidéken él egy nép, amelyet "Han -nak neveznek ( ^ ) nagyon ügyes a halászat terén. Meghódította tehát a népet és e2ser családot letelepített belőlük a víz partján, hogy neki halat szállítsanak. Ennek a népnek halat(tam ga jelet?) kellett viselnie.mint meg* különböztető jelvényt. Hogy a szónak a kiejtése m egközelíti a * bese lőrőkszót. amely halászóm adarat jelent, az kétségtelen. 9.*K oh-csun *fe 1eség. Lásd a törők ^Katun *királynét,

4 10.*^ T'uh-bah - ^ ) * takaró, magyarul * suba. 11.* Chen(cseu) ^ szóvészés. foglalkozást jelölve. 12. * Ko-pho-csen ('1^ *kapus, ajtónálló, 13.*^ Pi-teh H i ) '' ira&. Mongolul e z ^ ^ ) - *BicsikDek hangzik. A hunok e- gyik törzsénél a x * M?tort hfvták Pi-tch-cseii-iicK 1 4. Ko-sun * Császárné. Ez is a torok Kntun átírása. 15.-» Na-do Királyszállás. * Udvar. 16.* Ku'wa ( 2 * ko. * evémánt. 17. ' Ilo-shu (Vvo-.>uu> * vas. Ennél a ^ n a l SCHlRAKyRI m egjegyzi, hogy " e z t a torokók nem használták", mert a *vas szó helyen a *temur fogatommal jelslték meg a Címet. 18.^ Ka-li ( w a > * Qnnepí ebéd, * vendégség ( ami Gocsejbeíi a lakodal<»nkor a násznép közt még ma ij.**\llni szokon foiiottas kalács kalinko" nevére utal). 19. ^Csao-wa K ) *ííólyom. 20.* Csao-wu-er ' ffi. * csata. 21.-Sa-ln rllíj,^1) Cha-la Dofu^iiordó. Mandzsu nyelven az edényt, amelyből a bon kiöntik néven nevezik. Az u jgur nyelven a * bor neve * surma(erjesztett ital), ó-jnpáiii iiyciven ^ shiru, törőkben ** Se^a, magyarul *sőr. A hunoktól ered tehát a S a l a - Z.1 '.1 folyó neve is, mint jó bortermo vidéké. 22.*' Bo-li < jg.) rossz. 23.* Wu-la icrhu-lj) (IL ) * nyáj, csorda, * gulya. A csinai Annalesek, (Yuen-csi története) giíiiyolódvn ne\rr7.uh a hunok vezérét * Ku-la-csih ( 2 ^ néven..24." A-csu (p ^ OS. Magyarul * Acsád és * Acs^a helynevekben. 25.' Ku-sa-liaii ( JÍS S * f) * Kusan, * uralkodó,* méltóságnév. 26.-^ Chao-1 ^ l<alap. 27.^^ Kot-li (*^1 * el-kőtni (p l.lo v a t),lo p n i. 28.* Tar-Heh megművelt fold, * tarló. 29. Liang-hu jjj]) * v5r5shajú leány (egy istenns neve Liaoshi kap. 15.szerint). Mcmgol ban hilan - * vöro>. 30.' Su-lu * irha Takaró, * szúr Wo-lu-T<» (! ^ ) * palota. 32." Swaii ( ^ ) bij'.ilnm #*mher íispán!) 33. ' * palota ispán, ndvarl ispán. 34.* Uralkodók cím ei, iviéiióságnevek: * Bak-ga-tot ^ P{ {) * Tu-tun (Tu-dun ) Í(H le '» é s ^ -Y a b -g u S S S E ze k v o lt a k a fo k ir á ly o k, n a gy le jc d e lm e k n e v e i.k is e b b m é h tóvág volt a Bak-pui (1^ % ) ahol a második iel fejezte ki a méltóság jellegét. Rövidítve is használták ez uióbi>i mélióságnevet * Bat t ' ^ ) formában, amelynek a jelentése általánosságban * űr értelmében fordítható. 35. Mu-ku-li * kopaszfeju. Ezzel a kifejezéssel kapcsolatban, amely kétségtelenül törzsi név volt az un. "juan-juan" Annalesek Weishu történetíró tollából (kap S.l.) a kővetkező epizódot em líti K.SCHIRAT(MU: "Egy topái lovas fogságba ejtett egy embert, aki a nevét "elfelejtette"és így a lovas clitóvezte o t* Muh-kuhlu -nak ami valóban "kerekfejut" jelent, mert ennek a népnek ez a neve. "A név tokéleceseu ráiüett a más forrásokból * m u kr i -nak ismert hun törzsre, amely nyugatra is elkerü lt. 36.* A-lu-tun (p if ^ * előkelő, * h íes, * hírneves. 37.* A i-tien * előkelő, ^húneves, (a z előbbi rövidítése.) Folytatjuk.

5 UNE FALSIFICATION DEVALORISE DES CENTAINES DE LIVRES ENTIFIQUES, SCI- ( Prague ) CTK (L agencie de nouvelles tcheque ) Une falsilication irés habile d un supposé manuscrit tcheque du Moycn Age íut découvertepar que nombreux savants, politiciens et staticiens parmi eux le Pape Pie XI. furent induits en erreur. D* aprés les renseignements foumis par 1 agencie de nouvelles tcheque, la falsification fut decouverte aprés application des " rayons Laser" dans les laboratoires technoliques cri minels de la police de Prague. Le manuscrit moyanageux tch^que, nomme "Kralov Dvur" trouvé en 1 année 1817 garantí avoir été écrit au 9^ siécle était en réalité une falsification mise a jour au debut du 19^ síécle et faite par 1 administrateur du Musé National Tchéque, Vaclav Hanka. L' agence de nouvelles tchéque a fait connsítre egalement qu' aprés cette decouverte des centaínes de livres et d études scientifiques furent perdus le valeur. En effet de nombreux chercheurs en linguistíque, en linerature et en histoíre tchsque avaient utilisé le manuscrit comme base de leur études. L authenticité du manuscrit fut mise en doute des 1 année 1880 cependant la falsification ne fut découverte que trés récemment. Le motif de cette altération est du probablement parait-íl á la tentative de demontrer la prí orité de la culture bohemienne sur la culture germaine, que les allemands imposaieni aux tchéques des le début du XVII. siecle. E G Y CSEH HAMISÍTVÁNY KIADVÁNYOK SZAZAIT ERTÉKTELENNE T E S Z I... A németországi "Kleine Zeitung',' V. 12. közlése. (Prága). - Egy rendkívül ügyesen hamisúott, állítólag a középkorból származó cseh kéziratot lepleztek le, amely számos tudóst, politikust és államférfit, köztük XI. P i us pápát is megtévesztett. Mint a C TK (Cseh Távirati Iroda) jelentette, sikerült a prágai rendőrség bűnügyi laboratóriumában Laser -sugarakkal végérvényesen bebizonyítani, hogy az un. "Kralov - Dvur " kézirat, amelyről azt hitték,hogy a 9.századból származik és a- melyet 1817-ben fedeztek fel, valójában a 19. század elejéről származik és HANKA VACLAV a cseh Nemzeti Múzeum kurátorának a h am is ít v ány a. A CTK közlése szerint ezzel a leleplezéssel könyvek és tanulmányok százai v á l nak makulatúrává, mert számos tudós nyelvészeti, irodalmi és történelmi kutatásainak eredményeit erre a kéziratra alapozta a korai középkori Csehországgal kapcsolatban. A kézirat hitelét egyébként már 1880 óta sokan vitatták, de hamisítvány voltát csak most sikerült felderíténi. A kézirat hamisításának motívuma az a szándék lehetett, hogy bebizonyítsák, mi szerintacseh kultura korábbi, mint a német, amelyet a 17. század óta kényszerítettek a németek a csehekre.

6 Magyar tisztségnevek két grúziai feliratban SURXn YI ISTVÁN Griízia ősi fővárosa M zcheta területén, a mai Tiflis és Gcritől kb. 20 kilométernyire északnyugati irányban^ 1942-ben a grdziai Tudományos Akadémia vezetésével folytatott ásaiasok alkalmával többezemyi arany, ezüst, drágakő és jelentős mindennapi használatra szánt tárgy került felszínre. A leletek közt azonban szellemtudományi és egyben ma gyár őstörténeti szempontból azonban egy ugyancsak ez alkalommal felbukkant k é t n y e l vű sírfelirat a legjelentősebb. Tsereteli, a legképzettebb grrfz nyelvész már az ásatás évében ben foglalkozott a görög és arameus szövegge^(l) amely az ázsiai korai történészek és nyelvészek sorában nagy figyelm et és érdeklődést keltett. Még a második világháborúi a- latt többek közt M.N. Tód (2 ) és H. W. Bailey (3 ) foglalkoztak a kétnyelví sirkőfelirat- tal, amely hozzászólásokra Tsereteli 1948-ban a "Westnik drewwnej istorii má* sodik kötetében válaszolt, most már szélesebb kapcsolatokat keresve első tanulmányához. A magyar őstörténet szemp<xitjáből, de főként a hun rovásírásra vonatkozólag azonban fontosságban jóval felülmúlja F. Altheim "D ie Bilinguis von Mzcheta " c. tanulmányai 4 ), amely a tőle megszokott alapos tájékozottsággal bővíti ki az értékes lelet vonatkozásait. Jelen tanulmányunkban ez utóbbi adatfelsorolást óhajtom magyar őstörténeti kapcsolatokkal gyarapítani, amelyek nemcsak a Kaukázus vidékén, hanem a hunok és avarok nyomán alsóbbrangú magyar tisztségviselők nevében, címeiben is felfedezhetők. Nem érdektelen ez irányú kutatásunk, hiszen a már többek által tárgyalt alán s magyar kulttírkapcsolatokon tdl ősibb érintkezési lehetőségeket is bizonyítanak, mint a két nevezett nép egyszeri! egymásmellettélés földrajzi szomszédsága. F. Altheim megem líti, hogy a kétnyelvít sírfelirat lelőhelyén már 1867-ben is e- lőkerült egy görög nyelvű felirat : Vespasian és T i t u s társcsászárok ajándékát jelezve az ibér, a grúzok ősi neve. királyának Mithridatesnek.(5) Ugyancsak innét e- red két 1940-ben kiásott töredék, szintén görög feliratokkal. Ezek két egymásfelé forduló a- lakot ábrázolnak, nyilván a halottak dombor faragásií képei. A feliratuk nagyon jelentős magyar őstörténeti szempontból : " *Aa7iaQOvxi^ " = Asparukis pitiazés" mert az avarokkal szoros együttélésben szereplő ó-bolgár fejedel - mi nevet egyúttal tisztségjelzővel is e 11átja. A jelzett sírban egy ezüsttál szerepelt, mint a halottnak szánt ajándék. Ennek szövege ugyancsak görög, pontozott fe l írással n, Dades Flavius király ajándékoztam Bersuma Pitiaxes-nek" Ezek a felírások az ősi ibér vidék, a mai Grdzia helytartóinak a névsorához tartoznak. De a tanulmányban részletesen tárgyalt kétnyelvű sírfelirat ezeknél sokkal többet mond és célunk a már említettek m ellett a Mzchetában talált emlék adatait az előbbiekkel együtt kiértékelni. A nevek talán nem is annyira jelentősek és inkább csak a szereplők idő- és tér-. beli keretbeíllesztésénél van szerepük. Tanulmányunk szempontjából sokkal jelentősebb a tisztségnevek következetes feltüntetése és kb. Szent László koráig nyúló szereplése. i 5 7

7 A tanulmány tárgyát képezd sirkő^az alsó részén nyersen faragott, felső részén ke* rckre csiszolt kemény terméskő. A görog szöveg a kő felső. körolbeial e^ty harmadát tölti ki, m íg az arámi nyelvű felírat az alsó kétharmadrészt borítja be. Mindkét.szöveg tiz-tiz scvból áll és T se rete 11 átírásában a következők : ZflQanelrig Ztfováxov ro v retúzégov nixtá^ov OvyáxiiQ, JIofmXiMÍov 'A yqixna w ítídfot) vtov 'lat^/jtavydvov ywrj xov noxxáí veíkag nouqaavxo^t htirgánov fteyéxov EijqntQVOiÓY^^» Oave v ú»x Qa it& v xa^ TÓ xáxxoc d/uifujtov elxb. Az arámi szöveg, ugyancsak G. Tsereteli átírásában és F. A 1th e lm kiegészité.<évcl a következő : *nh s'rapyi brty zy zywh qlyl bflis zy prsmn mik *ntt zy ywdmrgn wn yh wkbyr 'rml *byd* rb Irbs zy hsypmwg mik bry 'gryp rb trb^ zy prsmn mik hbl bblyk m* zy prruos l* gmyr whky*n fb wspyr yhwh hyk zy br *yns r dm* yhwh mn ibwl wm'ylyn bsni 21. Magyar fordítása : "Én vagyok Serapit. a király Parsman bítaxának. az ifjabb Zewaxnak a leánya, Gyodmanganak a neje, aki g y ő zelmeket aratott és arat, a király Csefarnungjái ak udvarmestere és Agrippa fia, aki a király par&manjának udvarmestere. Sirj, sirj.sirj^ felette, aki az öregkort nem érte el és olyan jó és szép volt.hogy* senki sem volt hozzá hasonló és aki 21 éves korában már m e g h a lt. A felirarban szereplő nevek közul már most ki kell emelnünk a " n ixtáíí^í " nevet a görög szövegből, az arámiból pedig az ennek m egfelelő rövidített formát " b ita tí " alakban. Jelentése, mint már a közölt szövegrészből is kitűnik, azonos ;i"parsm an" m ás váliozatban "Pa$m an" vagy még inkább "Passman " tisztségnéwel, amelyet később a kaukázusi népek történetében már személynévként is használtak, mint a pártus eredetű ki* rályok gruzíúl helytartóit jelölő nevet. így tartja számon az ókori történelem I. és II. Par» man ibcr királyok neveit.(g ) A sírfeliratban szereplő Parsman nevét egyedül e z a lelet rette iíinertté a kutatók előri. ) Ugyancsak jelentős adat, hogy a görög szöveg két

8 esetben használja a " " = pitiaxes címet a halon Serapit apősára Agrlppára és saját apjára Zewxra.aklt az ibér történelem kutatók Z e b a c s néven tartanak számon. (8 ) A z arameus szöveg azonban különbséget tesz Agríppa és 2^bacs cím eí között, mert az elsőt RB TRBS, a másodikat BTHS névvel illeti. Miután a görög szöveg a régebbi arameus szöveg szavainak fonetikus átirása. fontosnak tarjuk megjegyezni, hogy az arameus ősibbnek tekintendő már.csak azért is, mert a mágus vallás képviselőinek tisztségneveiből eredőknek tarjuk. Mielőtt azonban a két cím és a hozzájuk az idők folyamán kapcsolódó személynevek és szerepük elemzéséhez fognánk, időbelileg rögzítve Hadrián és Antonius Pius u- ralkodási éveire kell tennünk a sírfelirat megszerkesztésének és a rajta szereplő történelmi személyek működési idejét. ( 9 ) A "bitaxs" és "pitaxa" tisztségnév, teljes értelmében "egyenértékűséget, vagy F. Altheim szerint "Gleíchwertig m it... " jelent, vagyis a "király he> lyettese ( Stellvertreter des Königs) és Tsereteli iy48-ban megjelent tanulmányában több történelmi szem éllyel kapcsolatban is előfordul, főként a mágusok vallá* si képviselői között. Mindjárt az első ilyen név /laricfíorji; mágus, aki Hero- dotos szövegében, mint az ál-smeredis testvére szerepel és papi funkciói mellett hatalmi törekvései is voltak.h e rod ot o s szerint ő volt az a "mágus", akire Kambyses király, mikor Egyptom meghódítására készült és ors2:ágát őreá bizta, Patizeithes saját öccsét igyekezett a trónra juttami. (1 0 ) Herodotos történelmi munkáihoz irt kommentárjaiban a m i le tosí Dy on isi US a mágus nevét már JIav^oé0T q formában használja. ( 11) A név további változatai egyre gyarapodtak. így pl Diogenes Laertus- nál ria^áxtjg, az un. C hr on icon Pas cale-ban pedig IJaxCáxrjg, ahol még mindig az intrikus mágusról beszélnek. (12 ) A másik nagy görög történetiró, Prokopios is használja többizben a nevet de ő már személynévnek tünteti fel, A hires "Be llum persicum " -ban használt változatai a következők : 13, 16 Ilirv á írjg (nirvácr g P ) 14, 3 Ih rv d irjv V, IlttváCTjv G, IliriáC rjv P 14,38 (JIixváóf G, IlixtiíC i] P ) T h. N ö Id e ke (1 3 ) tanulmányában a TInxiáÍr g = a z örmény BDEASK-őr- gróf ( Markgraf) fogalmával, szirnyelvben pedig PTHS, a talmudi nyelvben PTKS azonosak hangtani és tartalmi értékben, j. m ar qu a r t a georgiai "pitiaxsi, de még inkább "patiaxsi" alakra bontotta fel. (1 4 ) Hogy a felsorolás teljes legyen, megemlítjük F. Altheim tanulmányának fontos adatát K. u, ből, amely szerint a pamiri Dura városában is ismerték ezt a tiszt ségnevet. A tanulmányrészletet jelentősége miatt szószerint közlöm :"Be son dere Auf- merksamkeit verdienen zwei Formen, die in unmíttelbare Nahe des von unserer Inschrift (a jelzen M zcheta m ellett talált kétnyelvű sírfelirat!) g e - botenen BTHS gegenüber jiixiá^rjí dér griechischen Fassung, führen. D ér Kontrakt von Dura aus dem Jahr nennt M annesos, Str ate- gen von Mesopotamian und Parapotamien.den Herrn dér Araber.Er- tragt den Titel fiaxrfaa dér etymologisch mit dem unseren zusam- mengehört und als einziger das anlautende "b" aufweist. " A kezdeti

9 "b " hang a görögben tehát "p "-vé változott és így a tisztségnév még több variánst, változatot tud felmutami.(15 )Althelm azonban még mindig nem merül ki az adatok fclcorldsában és a magyai őstörténelem nyomaira még biztosabban vezeti a kutatőt,"n orii merk- wurdiger ist ein zveiter Fali. Bei Thcophancs unter dem Jahrfí erscheint ein Herrscher dér Alánén mit dem Titel «.\ i t a x e». Er zeigt, dass, wie zu erwarten, anlautendes "b" m PTH? a ls "w g e s prochen verden konnte, und Viti-xae bei Ammianu>.'.dr- cellinus erbringen die Best2Ttigung. '*(1 6 )A közölt adailio/. idézem Ammia- nus Marcellinus so ra it:"s u n t autem in omni Perside haec regiones maximae,quas- vitaxae(id est magistri equitum) curant et reges et satrapae,magyarra fordir- va: Vannak egész Perzsiában nagy vidékek, melyeket a "vitax'-ok, vagyis a lov.i'sáv ; rancsnokai gondoznak... (17 ) A nyelvészeti kutatások azt mutatják. ho>í\^ a jelzett tiíztségnév nuir a leeő>*ibh i- dők őta hangzásban némileg eltér ugyan, de végső fokcxi kétségtelenül a suniér p a t e s f névből ered és a városállamdc legfőbb urai a theokratikus eszme körében az i^te nek a- vagy istennők voltak. A világtörténelem lecelso mitol6gikus államfcn-málnak földi képviselői a papkirályok, a patesi*k gy akorolták haralnuikar sumér város.illamokban. Későbben, m ik (» már az asszírok lettek Mezopotámia urai es azcnye? uralkodók "diviniticaloü- tak", vagyis isteni rangra emelték önmagukat, helyetteseik. or;>zágrészeil( helytartói, al*k> rályai viselték a patesi tisztségnév külctoféle változatait. Részben pedig megmaradt név használatban a királyi környezetben élő legfőbb papi méltóság jelzésére. A mágus vallás főpapjai közül többnek a nevét megőrizte a történelem. így pl. I. Saphur felirataiban. a sasanida, arsacida királyi udvarokban egyformán szerepel a "pa le^i" - " vitaxa " részint a mágus vallás és változatainak főpapi szerepében, avagy, mint a mindenkori királyok helyettese államkormányzati hatalmat gyakorolva. A "patesi" suniér szereplésével Bidez-Cumont foglalkoztak alapvető munkájukban a "Les maces hell^fni- s é s "-bení 18 ). ahol még a városi istenségek megtestesítőiként szerepelnek és a nép kulti* kus tisztelettel hódol nekik. A már em litett l. Saph ur idejéből származó Ka bai Zardust felírat sasanidakorszaki pahlévi nyelvén BYTHSKN. az arsacida korszakban pedig BTHS formában vannak m egem lítve,eltérőleg a görög torzító formától, a vésett sorok következő egymásutánjában: mxvá^ov. 64 nixt^iyov = sás. hglliikn, ars. hthékn 66 fiíd ií = sas. bulh^, ars. bth g mxá^ov. 61 ^ (1 9 ) F. Altheim nyelvészeti alapon levezetett következtetéseiben a magas kultúrájú choresmi birodalom fővárosának^toprak-kalai várpalotájában, az Amu-darja alsó folyásánál K. u. 300-ból 57ármazó feliratos emlékek felhasználásával szintén ki tudta mutatni a tisztségviselők nevelt, bár még nem tekinti végérvényesnek eredményeit a szovjet tu- á6sck féltékeny zárkózottsága m iatt.(2 0 ) Mlndenestre S. P. Tolstov töredékes közlése alapján ezekből a chcwezmi feliratokból 1948-ban az említett Toprak-kalai várpalota déli épflletszámyában eddig legalább 80 darab bőrre, fára. papírra és pergamenre rótt és irt szöveg került elő (2 1 ) amelyek a sumér történelmi időktől kezdve egészen a K. u. Ili. századig írott és személyekhez kötött fc»mában örökítik meg a sok nyelvi átalakulás után is lényegében hangzati és tartalmi, jelentési azonosságon alapuló tiszi$égnevct.(22 )

10 őstörténelmi kutat.isunk szempontjából a a sumér patesí és az elgörögösitett és a legtöbb kaukázusi vagy iráni névben bitaxa.arnmianus vitaxae formáinak kezdeti " i hangja a mai modern nyelvészet módszerei szerint egyenesági fejlődés folytán nehezen alakulhatott át "a" hanggá, bár mint láttuk Herodotosnál is Patizeithes né ven szerepel a hatalomra törő főmágus. Ebben a névben a történetírás atyja még az ősök kiejtési módján a grecizálás ferdítéseit elkerülte a kezdeti " a hang megtartásával, mint kommentátorai is, köztük a míletosi Dionysius és Diogenes Laertus, bár ez utóbbiak a név második felét annál jobban torzították. ( 23) Ugyancsak az ősi sumér kezdőhanggal jelölte durai szerződéstöredék, amely - A Ithe im véleménye szerint - az egyetlen " b" kezdőhanggal induló forma és az arabok helytartóját bates a névvel illeti. ( 24)T o. vábbi "p a kezdetüek még az Altheim által annyira kiemelt "pari" alakzat, amelyről a következőket irja:"pati " scheint hier die Bedcutung "glechwertig mit" - ( egyenértékű valam ivel,.. ) zu besitzen, die durch eine Reihe awestischer- Stellen gesichert ist".(25) Szükségesnek láttam a teim nyelvészeti kutatások és történelmi szereplők ismételt és csoportositon felsotolását, mert igy töretlen vonalnak tarthatjuk ennek a tisztségnévnek több évezredes használatát a népek és nyelvek nagy találkozóhelyeihez rögzítve. Eme szándékomban csak megerősít az ó-iráni nyelvek szótárának nagymestere Chr. Bartholomae.aki pl a "padsah " óperzsa királynevet "pat-sax" ból vezeti le azzal, hogy a rövidhangú "páti" megnyujtott formáját, páti alakításban rögzíti, ( 26 ) A z eddig felsorolt adatok mellett megemlítem még a párizsi BibliothSque Nationale- ban lévő numizmatikai gyűjtemény egy jelentős darabját, amely a "T as nép" hercegét áb. rázolja egy óníxlapba bekarcolva. Szerencsére a tisztségnév m ellett "pitiaxes" ó-georgiai és betűzött formában " bdcaskh "-nak feloldható alakja mellett személyneve is szerepel a feje körül irt és elég nehezen olvasható szavakkal:arsusa az ibérek vitaxa " -ja. Í27' A pajzsszerü óníxlap idejét és A r sus a személyét eddig nagyon sok tudós kutatta és magát a képet Ennio Visconti görög ikonográfiája (2^) is közli, éremta- ni szempontból pedig V. Langlois foglalkozott vele. (29) Legjobb leírását Chabouillet katalógusa közli. f30) Arsusa a régi, keletről bevándorolt M amikoni és Kam- s ara kan pártus családokkal állt közeli rokonságban Í3I) és szerepéről a sasanida korszakból az örmények két nagy történetírója P*a r p i I á z á r és bizánci F a u s t is m egem lékeznek munkáikban, az első " pqjrut2ju az ibérek vitaxa' formában r<2) inig a másikuk a Goghten nép helytartójának nevezi. Legfontosabb a történelmi szereplés szempontjából az, hogy a hunokkal és később már a perzsa uralom idején az ava okkal a nevezett "Vitaxa"-k, vagy később "bates "-e k állandó harcban álltak, mint a királyok királyának a helytartói.íj3) Ugyancsaku lmrő' ennek a tisztségviselőnek a feladatköre a mágus vallás továbbélése szempontjából, amelyre a korai georgiai-örmény hagiografíában nagyon sok adatunk van, amellyel különösen a ;í o 11 a n d í st á k foglalkoztál' átfogó, rendszerező munka még nem jelent meg. (34) részleteiben de teljesen A griíziai leletek felsorolása nem lenne teljes az 1942-ben amarr Institut által közölt, ún. bori ezüsttál felírása nélkül, amelyet nyelvészetileg szintén G. Tsereteli dolgozott fel elsőnek és R. Stíehl kapcsolt hozzá F. Altheim eddigiekben alapvető kiindulásként felhaszált tanulmányához. (35) A z ezüst edény belső felületén bevésett és hat szóból álló arameus szöveg található jobbról balra folvó olvasatban. A szöveg feloldása a következő : BW Z MYHR BYTY HS TB, fordítása pedig, melyet egyöntetüleg minden em lített kutató elfogadott Buz Mihrnek, a jóságos Patiaxa-nak.(36) Ez

11 a szöveg már K. 5 t i e h l szerint a Mitra-kultuszt is bekapcsolta a a "királyhetyettes*'- '*alki> rály" tisztség név m ellé. Bennünket azonban egész különösen is érdekel a felirat B W Z részlete, mert mint a nagyszentmiklősi arany leletek sorozatában Csallány Dezső a legjárt» sabb magyar és avar rovásírás szakértő megállapította a 6. és 2. számú korsók feliratait,a bo- ri ezüst tál BWZ = "bu z", vagy "b é z -z e l az<mos, amely mint nemzetség* vagy személynévként szerepel. Ugyancsak a "p a t **, vagy "bat névről is a battonyai rovásir ásos gyűrűn, valamint a nagyszentmiklósí lő. és 16.számd d a ra b ja in -C sa llá n y Dezső o l vasata szerint - bizoiyos hasonlatosságot állapíthatunk meg. nemcsak a szereplő nevek jelentéstartalma és hangzásf(»nája alapján, hanem a magyarországi és griíziai rovásbetuk vonatko* zásában is.( ~)Csallány Dezső tanulmányának ene vonatkozó részletét az alábbiak ban közlöm :.Miiiií'irv 14 c/rlön ItiLMiiIkd/lain a l>ailon\ai ik «s<'*tuyiírñ rovásíí»liralával, a/.onl)aii akknii i'jiihmi'lrm m«ni Irhrtöxr a '!z<')vcjr viii;- lalí'í n u 'jro ld á s á ia nwiílrji(«si kí>«rl<*il ui a kú\«ik< /n \oll; D - a 11^ a á7/- ö /- ii ij'-n' i' > / ' //- ö / // A ImHIouvhí i-dvásfi'linitátiak ihtíuiív és Mi*/.ítív kt* )i. 2: 1. ' C m UtUty D., I t o N - i U í n i m w ü v ű r ű k I V I a t f y a r o r K / i t K d t i. K o U - a tv. r u i i i n i n i t j H e t i x k i t i i p ih /.» iikiiu: Á ivh. É r i 1 7 í > - -Sö. í62

12 12 n A i * K l m v a s j f l s i i r H. rcrn ic''s/.i l ( * s r «a s /.íiv r jí ln l v i < n i( <i;ul(lákál r s iik l«ir íiu ü l Uiilii s/siki'inlicr \ «! I lo /.z á s / ó ll a n ir ^ ^ lr jlr s i k í s r r! r i Ii<*/ l'r a n / A l l l n * i m. - X t iii f o i í a d t a v\ u n ir ^ 'o ld á s o iiia l ««s a k«i\rík<v.<> trv < *s o l v a s a t n i a ílt a ; / h is V/'r-i/-n--\s-f~tJ - I ÍÍlt /// Nns n íshifffl k th t... i. a i i i r r * ( i i n < l ) ( s e j ) i l a s C r l i n y ^ n i. D i c s / i i \ v ü n s ( < l i i M i s í e l i ( t I i i u I k m u I d i e S k l a \ i n ". A lia / a i k i i l a t á s a i a p j á l k r jm v.o n a jí\ s / i-iii m ik ló s i r o v á s j o l o k, a m o l y c k i 'i a k k o r < 11 i> a la p u l \ r n» 'i n ( i. i n.. I. kc- )). 1 < il»í)s ('^ iik l> rn l ő v f s h s in ^ ő r t ( k ii< k. > / i ( \ r i r i n o j í l o j l í 's i i k I ll'll [M 'íliíí 1«l j í s r n h iu á s a k v o l t a k. A. s / ('k r lv - t n a ír y n r r o v á s í r á s v r l á r i s v o n a lk o / ú s a iit si*m í s i n o r l i i k. mmu» a t (in 'ik á l i r c ó k ImM u ik H iin M y h a n ^ <»k k a l jf 'lö lik.'* A k u m a n i i n i v á s f o i i r a l o k Iíi,1. >-Ih 11 iih 'if p i i i i l i k á l a t l a n o k v o lt a k. ^.\ n a if\.s / í* n tiiiik ló s i a r a i i y k i n c s r o \ á s - I r l i r a t a i i hmiíií ihmii s ik e r ü lt 1i.s y.lá / in u u / A U a t i o i i x a i p c í'.s ó t u y íir ű rovússy.<»v<*ií( l. a j f i r k o t j o l i l i r ó l h a ln i o l v a s v a a i i i r k irá s r< n<ls/.cn*k s o ^ it s í *i <*ví'l it ie ^ M ld h a lju k..\ 12 r o \ á s j r l k ó z u l v o lt a i i K 'íília t á r o z á s ó s l i a i i u é r t é k : a 2. ó s 7. r o v á s j r l i u 'l. A k é t j e l a z o n o s, a z // I x 't u r o v á.s jc le, a m e l y tn iiic le n iit t a z o n o s a la k l> a ii m a r a d t in e ^. A S. irá.s je l is v á l t o z a t l a n, a f e l i r a t o k o n a z x z ( Af) r o v á s j e l e...n e m z e lk < >,i j e l n ( k " s y.á in ít, l i K l o k o l l a 4. Im I u ft n iv á s je h * is..\ z O r e l i o n -. l e n i s z o j é s N íi^ y s z i- n t m ik lő s f e l i r a t a i n a z o u o v h a lié ié r t é k k i»l é s j e l l e l s z e r e p «* l.. \ r í. l» e t ű a z.v ( = j5) r <» v á s j i * U. A z ( ) r e l i o n - l < * n i. s z e j í V ' l i r a t o k o n a z o n o s á l k e l t é s s e l t a l á l j u k.,\z S».. (}.. I t i é s 12. r o v á s j e l n é l n e m v o l t h e ly e s a n ie iííild á s o n i..\ 12. j e l h a n t r é r t é k e é s je lz é.s e?. N o v o e s e r k a s z k,. M o ja c k o je. X a»ív.'!z (* n t- i n i k l i is IV 'lir a t a ln t a l á l k o z u n k v e le. - /'run'..h U trtin, * i l «T M u m i k - i i, J. H e H i i i l i l. l H, 27 X. l» i r l i i s t ' h r i r i e i i «Ifs S í - h «l y. «s \ o ii X» i ; f y s 7: «' i i l m i k l t» s : i t i l i l i «i t ( i «f i i O r i e n l u l i s I l i i i i L ' i i r U ' M. I I. h H - s l I! K { 2. ' //../fftmti,, I )i* Sc'lirift in V fiv iit iu e n lw ii niul <í<*iíeiiurtrl. it«rliii lí».*»s, 4(M* 404. í'x.»/. fu t';/ i )., A s/.f*ke y.inn»íy»ir w iv iu íw s líir íé iii U'*lM*/ K i.'</.l(irít sy.rk«ly.*</.k«i*vi*iiu'«-i - s/.kopi niiii«'si's/.k<hm pi.s/.nih. - /ui* < «M liie lile «h*i* H/.ékl«-r-uii^aris«*lii-ii K f H i w l ir i r t ;.\ri*h. K r i., límilí, - 4ri.. 1. M. ScMtriHik-, I ^ * s iiim < M -i ilí4i II S i i i i ' o i i i i i i i S s u r U *s p i i T i ^ * s f i i * K l u i i i i i i i i r a ( a i < ( 'aiii*ii.s<> i n. \ ( > r < l ) <>l ti> p i o l t l é i n r < l r t i l p i i H l M ' l n i n ú i i «' l«-.'< T t i n * s ( w c i d c i i l i i i i N :. A d u n r í f i i l a l i t i. I ) ( I Í H i '2 ), 21(0. r.. 1. X a i l p Í H / i K i m m n n s - /. k i ' o l í o n H Ü s í - s i i : S /. o \ j i > (.. «/ k a j a. V t v l i e ^ i l o t r i j a, I ( H M» : ) ). 2!» s : < ( M. " (.««///»»/ // /f.,, \ i i» i ^ y s /. f i i t i i i i k l «R < í H r M i i y k i i i c s n i v M s f f l t i x l a i a a k i i i i t í l ' «j t * ^ * é f» l «"» r U i H l i l i á l t i T * *. I»!«K i l l /. i r i i T U i n í «l e r K «T l i s «' l i r i f l» ii < li-s <; c» i l i «h a l / «v \«hi N a u y s x e i i l i i i i k k» * I l i i d i l i r l i i s i o r i s r l i i T I l i i i l c i - i r M i i K l. s t «i i - i «- «, < / k i j p l i i i i i r iu < /.s ir ii> \ k a r i i i i i i * «* s /, k i l i i m d - p í s /. f j / «> l < > f (» u ( i k l a d a i/. \ a «l s /. f n t i i i i k l. < í «; i i \ i n - j í v l i á /. i J ó s a A i i t l m s.\ iri/.«> tiiii K v - k < * i i _ \ \» '.. \. l í H i T. ( I 968 ) : t i ' ' 4.

13 A grúziai kétnyelvű felirat. ( A Westnik Drewiiej Isiorii után.)

14 Az.1. ős il. a/dfios rovásjí 1: iiz ()n litui-.h*n s7,í*j-v <l< k ff'liraliiin mini k ImMíí fordul flo. A I». rs I(í. iiiíyatu'sak ismóllődö a/.(»n<»s Im'UI. Xa^ysztMil miklósoii a t rí)vásj#»l<*. Itt is M>zi1iv iunkjáhan vósirk ki. All. nivúsjol( i initii az r lirlíi mxásjolól. alapronuájáhaii az Orcluui-,Jt*iiisz<*j vidókí'ii lali\ljiik A fhsorcilt kapcnolalok k<-<ziil: ()r< lhui-.j<*iilszí*j vidéke* van túl.siilyban. Irhái a k<ik-t<irók írásrrnílszrr kolrli fso x>r1 jánjik kiiróhi' tartozik. A I»al1(>nyai frliral a na*íyszcnl niikl<»si őx a szókrly-magyar mvásírással nem azono.s. ílr módszertani sz<*ni >i>n(itól ritívrlimubc kt'llotl \(Min< in a na^yszontmlklósi álk'cót. a más fr^liralokkal való íisszi*rüi;v('s(*ke1 <*s nmi kizán»- la^<ikiui. mcrevon, az ürclion-.lfni.szrj türk írásrcnd.szorón«k jeloii..\ Imttonyai felirat ( k i i i I o s átírásai ji ki*\olke/ő; - /;'w. ~,s. \ felirat helyes olvasata : f ) ü ihüm-h ü (/ Htn-á.'<-(ffip fi n - /)/ nt'tt~hr(/-/)(in c.'t h 'h tri. vajryis. hénes héjí a kél)-né > ura'. A fttl' szó,l)éir*-nek olva.san«ló. A konstani iná >o yi székely-inaifvar nuásleliraton: S::rtiin-f:r, r.sá.'ízár kitételhcn van niej;. A na^ys*zf*nl tniklósi e«yik feliraton (ő. sz. kor.s«in): Rhft-pvl,' m ujhlifcj =.Klye-hr^ najívűré.** Ilya Klye fia P< *ier l,*ihí»-l>en llároniilya nevű íir<"»kl1t l)irt«iká> óm déiiármárkáért eladia H«*esei Töl itisnek, niejrtarlva inauának Ktryházas Ilyál. Szenllászló és Örs liatárt»sa. Moilroir nie»rye Ny i vi«lékén lekheleil. \ fn k s/ó.l»ek -nek olvasandó, de ro\ásjí-lél niciítartja. I d i -.i'ir. tópikiil. Németh (íyiila. a türk eredetű kazár nié ti'i.sáyn<*vek közíiit <*nilíli: lu k ': Ihn Fadlan fi:*2-i injának leirá.sáhan elmondja, lio^^x a kazárok királva. a najry ka^'án nétrx hónaponként ejryszc'r jelenik nieií alattvalói elön ; iníl^ helylarlójai. a l)é<; kormányoz, vezet hadat s alá vannak nmidelxc a szoni>/.«>dok né H*k urnlkodói. Mezitlál) jelenik moíi a natry kaifán elöti s ilyenkor fáklyái tíyújl nie^ előtte..v héjr alá van rendelve a kiindii ka&rán. s ez alalt áll u dzíir-^igir. A fökirály esak nej/yven évijj uralkodhat, ha <*z1 e>ry nappal is 1úle* ie. alattvalói me tr«íiik, mert jizi mondják, lioiry értelme meírifvenkült." A rovákfeliralú bronz peeséljíyurűl liattonyán. Maii l.siván lelkén, 11. k(*r. Sárvári utea 2<>. sz. a., ilomhelhordás után. annak láhjálmn találták. A íívűrn Froelj s Miklós volt hallcmyai laktis 1ulajdtmáhan van. aki jelenh'ir a Keszlhelyi Balatoni Múzeum muzc>olói;usa. A Imttonyai flomh alól ( lokerült tómt'^sír. lovassir esontanyagán olyan.scnilwek voltak láthatók, amelyek az IÍI42. évi tatárjárás mészárlásaira * />.. A H/.«<k«ly-n^yiir niváhíitís riiilékci; Xyfn*nyháxi Kvkönyv, III. límm). >rw/»íw»/ />., Nyi'itvyh, ílvk., X. I9(»7. 44, «H». íi;t 'rjftf (ff/.. A/..Ái* MÍW-knri l'ömraj/^, líhíh, 72<K *' O'ff., A ikiiilitiirlkló iiihfíyhi'sáf; kíhlakul>l*«a. I( K Kt lí)ho, 212. fitf'trf/tf Öf/., Taiiuliiiőtiydk a iiih(<:yhr állhiii cnilctéivíl. IflőO \G5

15 em lókcztötnek. A lovjisnír fórfiíísíinl vázának ko}k>nyájál>ii vaknyílhojfv vtill IwInrtMlvH.'- A nufryszent niiklfikí arnnyeménzén (15., Ki. sz. nyele.s essze); Pafattful-nhc -w Haí-<ttt\n/ nlez. vu^íyis.bal-anyád uráé' loliral olvas> A n y a kö/séu ejry rész<*, Blli nevű birtokosáról a B o la n ya n evet kapta, a m ely a falunak a tatárjáráxkor történt elpu-sztulásii után Botanyae^rvháza né*\\é bővü lt. B otanya b irto k o l B ot.szarlodjával oirvütt a k irá ly I:)40-In*ii Beesei fn iivn ek adta.'^ HuUut'a,d k«r/.kéi; n eve a na^yszontniiklókí foiira lon, B iitton ya tatárjivráft «lőni nevél ő rizte ineíi. \ t! lietfi n»vá.sjele <*su ián nia^ryar kir*sinyíto ké»ző(?)..\ birtokos; n eve ninek feltüntetv<>, e.^ak annyit tu<llmtunk, li<»};y a köz-sój; birtokosa akkor török n yelvű v o lt: UH ~ <Wr =.úr*. Batanya nem ta rtozíitt a ('nanádok birtokai kíizé, le íifflje b b női á^<tn. Kzérl iss/t n*pel a na^\ szent m iklósi kiii(*s( n a felinit esak két es<w.én. B e e s e i Im n *. a B ee s< > ^ e ru e ly -n e n il)o li B o t li b ih a r i ÍM >án b ir t o k a it k i'iv e - télti> örökir»t t jo ^ o n. í ^ y B«it m o n o.sto rá t ( B o t m o n o s t o r á t ). B a l a l j á t ( P a t a l a ), d e m e ir v H t é k l l á r o m i l y a ( - - K ly e ) ö r ö k lö t t b ir to k o t is B eek eí T ö t t ö s n e k :i;{(l-b e n B o d r o t ; m e ir y é lie n. d e m e }is z e n zt ék h a s o n ló e im o n B o t a n y a b ir to k o t is C vían ád m eiryélm M i. ijr y B o t h I s l v á n b ih a r i is p á n t, a I^ M lro i; m e ir v r i B o t m o n o s t o r a é p lt t e t ő jé t ( H» 2 1IW3) t e k in t h e t jü k l e l i á t a (* K a n á d -n e m nőálm r o k o n á n a k. I ^ it a n 'á d b ir t o k u r á n a k. (1 te h e te tt a fiö rö fr bc*tű.s, tö n 'ik «izövet'ü k e n 's z te lő e s é.s z e (2 1. s z.) t u la jd o n o s a B o t - a ljá n ( B o t a u l = B o t a lj), a k i a n i n y r s a t o l i- s in á lt a t o t t a r r a a k e n 's z le lő e 8<'*szére (2 1. s z.). a m e ly e t B o l> a z a p á n ( = z s u )m n. s z a b á n ).<<zanádi k á n ' (B<»ila = l^ t ly a ) k é s z ít t e t e t t. B o ly a, m in t a C y i i l a f i a k e g y i k e, u *íy a n e.sa k a <'s4in á d o k n ő á g i r o k o n a le h e te tt ' Na K á n n e m z e t m íí l a írja k é n t l 0 4 r> k ö r ü l v»*zet ő szen*p<'i t ö lt ö t t b e a P o ir á n y lá z a d á s o k n á l. P é t e r k i r á l y H M ti b a n m in t ö ssztm -sküvől f e la k a s z t a t t a.'* * Beeseífertjely nem zet.sé^r ta gja i kiv/ött kell keresni annak a I)én«*s- -béifiií»k a n evét, aki báni( 0 m éltúságot viselt a batton yai petssétgyilru tanú sága szi'rin t..\ Bee,segergely nem zetség geneahigiai táblázatán évek körül, három Dénes n eve is ism ert, de ezek nem voltak bámik.^ I-eln 1 htitfv ez<*n nem zetség ta gja l<*hetett <>. év körül.szereplő Dénes onszágnagv. ha<lv<»zér. Báes m egye főispánja. <lalm át-liorvát é «len gern ifllék i bán ( ) és nádor (1184).'*.Vz ő peesétgyíírű jét m egtalálhatták B atton yán. B ác«m egye főispánjának, mint m egyei birtokosnak, kíize lehetett a Bá<*s nií»gyei tiszai révhez Becséhez, a m ely fontos á tk elő h ely M»H. pe<-sétgyűrű rovásjeleit e g y ho.sszú. kétélű, kereszt vassal ellá tott kard osztja két ré.s7.re. \ kard szim b ólu m : Iwulvezérre em lékeztet. A nagyszent miklf>si <i. sz, a n tn ykorsón : x:ahanwt Pez. í*an*tt «,B éz szabán. (X a g y )ú r rová^felirat o lva sh a ló. A pan'a «z ó áhráz^olása mif^yobb ' Ari h. K n. lü.vi, S. S2. />., Xyíivíryh. Évk,, X. líhít, ii:i. '* djtorffft ('/ /., A/. ÁrfM«l-k<>rí Mutíyaninr/áe rr»it4i ii ti riüdrajka, I9ÍÜI, H4S. Vtirztf Pt'fcr, ( y Illa éh.ajtony: SjwiiríKMerj' Kiiilékkőnyv, Bp. I9:W, 4K2. Kanh'mitn».hintut, A iiiaiíyar rm*inzlmíníf k a X IV. s/áxajil kö/4> )úig, 1. BfieHt HK)0, 214 (táhiu). " Wrrttwf.l/őr. A z Ár)Máil-korí iwlnok: SxáxMilok, 1009, 3H2.1SS. \

16 m érrtű. Aléjr ejjv jcjryzot is felf<*<lezliot«nz odóiiyon,.«/! rová^szóviil, am ely törökül annyi! jh rh t : fó rfi m kon. iiovór fia. A Bt *zií*k<*t a ('K anád-nom fűií^akónt ta rtjá k n yilván. E fiy icloi^ egyes ta g ja i, főként a \W*z novií, a m ai Ki-szom bortól D K -re, P o rgán y tó l keletre eső fa lu b a n laktak s azért nevezzük < kként. H árom <rnaládfatörc <lck ismeretes nem zedékreniljélníl: így T o rn y o s M iklós ispán (1296) cw leszárm az(»tlai. A Bézi nemeseket em lítik ugyan 1247-l>en is K elem en ös-palotája h atá rjárásánál. íle e.siik 132«-l)en n um dja iiz ara<li k áp talan világosiin, ÍMigy Tornv ai M iklós ivadékai is a (\*«anád-nem hajtásai.*^ Igazolórlott u gyan a ( 'sanádoktói v aló stiármazásuk, íle a nagyszent miklósj 0. sz. korsó riivásmegjegn-zése szerint..férfi rokon, nővér fia**: a női nem liajtá.sj'il m utatja. Épp<*n ezért rendk ívül érd<*kes, lu)gy a 2. szám ú arjuiykorsó lovu salak ján ál. am ely <^Hnád vezért áh n izo lja az A ju m y elleni győztes harehan. a levágott fejjel,* * a zászh'in l<*vő piciny m éretű rovás.szövegen, felnagyítás után a fí/c név tisztán olvasható. Tehát a (*saná<l nem zetség n agy ságát, ú g y látszik, a női ághoz tartozó Réz szahán n agyú r m intáztatta meg. S áp birtokról 1274-lH*n em lékeznek m eg előszíir az oklevelek..\ C san ád nem beli.m akófalviak és T<*impö.<iek ő w in ek osztozkm lásakor tíz előbbiek kapták. A battonyaí pecw tgyñrfin a kán hzó helyett p fin -t is lehet oiva»ni. annál is in k ább, mert ténylege.sen a p lx*tu nivásjelét vésték ki. A zon ban vigyáznunk ki ll a helyes értelm ezésére, mert a nagyszent ni iklósi feliratokon: a f í t : n év: /Vr é»s H tc változatban szerep<*l; Patanád<tt: B a ta n á d u a k m o n d ju k : :a n 'n l*a f-a já n azonos H in'u B ü l-til}á -n»\ (T r, B a ta ljá n ); sziibanud P<*z, p a n 'u = szalm nud Béz, p an 'u (Btv. szabán (n a g y )ú r). A kétn yelvűség korái)an n n n niindtl' te.sznek különb.séget a zöngétlen p a zöngés h rovásjele k«izh.v p nixá.sjrlét 6 lianirértékkel adják vl.s.sza tö b b n y ire, bár a ft-nek é.s /;-nrk i.s m i'gvan a külön rovásj<*le..\ /HUt'a szót mindkét esetlkui.pán y- nak é.s nem.b á n -nak kell olvasni. Il<)gy <*z e.setl»en nem lehet h hangértéket adni. ígaz<ilja a /ww'// szó n jelt*, am elyet nem a türk m vásírásból tartottak ni< g. hanem az egyhii/i C irlll-írás u betűjét v<*tték köles('m. A fenti f>éldák «'idiultik, liogy a kérdé.scs.szól itt k in n a k és nem /MÍtt'mU' kell olv:i.sni. -\..I)«*ni's-bég p á n " olvasíitíit lehetőn<>k tartju k. Valószínűsíthetjük egy Dént's bán.szen f)u si'*t is. és összeveté.sét a forrásadatokkal. De niikép M>n niagyurázzuk nieír az ut<» só két sz«'i értelmét i.milyen qá jh ÍrV ' népnek X'olt Dénes bánjad.\z előzm ények ida]iján a p rovásjt let h hangért ékkel használjuk. így kiejté.se; k rb tri..\z t-ri =.nép* népe* syó népnévh<*z já r u l: kóh-cri.^* \,kébnép' azonos a,géb-nép*-p«*l: a (jth id á k k a i (uepidákk al). (.\ k ^ g h an gváltozatn ál lásd a pék ~ bá j.szavakat.) Kliíször fordul elő M agyarországon, hogy a konstantinosi kábar népnévre forrá.sadatot itdálunk q a p -flr í -^ktb^vri népnév f<irm ájában, a batton yaí pe«-sélgyűrű n ivásfeliratán. ** KfiniríHtHffi.láwm, i. ni., :i4<i. /)., Xyin*>:\li. ílvk., X. IÍMÍ7, V'I. I. Ib,.\1X. I. 3. 1^ j «t j y /.., S í i 9. '* Xt'ntfi/t fitf., A íioiif<)^lhló iiih(;vatxii^ kiulakiiláka, ItjieHt. I9:t0, 240. '\Q>7

17 Csallány Dezső megfigyeléseit tehát kapcsolatba hozhatjuk a griíziai felitásokkal Ez annyit jelent, hogy a magyarság közvetve, vagy közvetlenül azotos tisztségnevekét örökölt olyan népektől, amelyek a Kaukázus vidékén éltek és ezt az örökséget évezredekben lehet számítani. E tekintetben elég H. W. Haussig egybehangzó véleményét idéz ni. aki kínai forrásokból kiindulva az európai avárok eredetével kapcsolatban, egyik vezetőjük nevét "ta-lák-bát" alakból Antókiai János történelmi adatainak segítségével "Taraq-bat -ban állapítja meg (39) és a következő tredményri <ui TDie zweite Bestandteil.bat, ist.... ursprunglich iranische Bezeichnung für " "Fürst" (40) Az emlitert Antiókiai János-féle történeti a- datok szerint Taraq-bat 515 táján K. u. a mai ; krajna utuícu n élő "hunok" egyik kapcsolt törzsének a "bates"-a volt, tehát egy törzsszervezet urának egyenrangú vezetője saját etnikai csoportja, törzse felett.í41)a kinai fonás maga a K. e. II. évszázadból ered.,. A proto-bolgárok uralkodói sorában is találkozunk a "bat méltóságnévvel T h e o - phanes Is a uric us (meghalt ben ) irt krónikájában ( 42 ) feljegyezte, heg) akubán folyó vidékén alakult Bolgár Birodalom történelmileg is ismert nacvít h Jrltne K u \ r a ( ) halálos ágyán magához hivatta öt fiát és meghagyta nekik, hogy az ősi földet soha el ne hagyják. A fiuk közül csak az elsőszülött Bot-Baján, tehát a nagylejedelem ' 0- lyettese maradt a birodalom területén. Theophanes ezzel a szóval is ielzi, hogy B oi lia- ján-nak különleges cime volt,( 43 ) Bár sok történész "legendának" minősiti az epizódot a végrendelkező Kuvrát-ról, megtörtént eseménynek kell tartanunk, mert a felsorolt hercegek nevei között a grúziai ieliratokban is szereplő As pari eh neve és történelmi szerepe valóban igazolva van. ( 44) A mi esetünkben tehát a Bat-Baján név arra mutat, hogy a bol< gárok a törökös népek törzsszövetségének tagjaiként vették át ezt az ősi, keleti tisztségnevet, amely az eddig telsorolt analóg esetekkel jelentésben és hangzásban teljesen azonos. Foglalkozott ezzel a kérdéssel és névelemzéssel már Gombócz Zoltán is,(4 5 )aki szintén törökös tisztségnévnek tartja, bár kazár behatásra. Egész különleges figyelmet érdemel egyébként a Kuvrát név Theophanes által K(i{i(»áT0? használt formája, amelyet egy másik, majdnem egyidős forrás N ik e ph o- ros pátriarka ( meghalt 829-ben ) történelmi összefoglalásában alakban találunk mint az avarokkal szövetséget kötő bolgárok fejedelmét. A7. század óta tehát már a mai Felsőausztriában és Stájerországban szerepelnek ezek a bolgár, rokon törzsek. A szlavisztika sokat citált helynévkutatója^stur ( 46) ui. egész sor település nevet szlávnak minősíta- zon az alapon, hogy a horvátság régi maradványai. A bolgárok itteni megtelepedésének történelmi alapja van ( 47 ) és az általuk is használt "Bat" méltóságnév elterjedésének logikus magyarázataként tekinthetők, A magyar őstörténet, a mai kutatások alapján, legalább is az avarok történetével kéz* dődik az ún. "kettős honfoglalás" átértékelésében. Tanulmányunk e téren a nyugatra vándorolt avarság történetében is talál példákat a Bat, Boto, Vatho "Markgraf" tisztségetvi* selő nevekre. Ilyennek tekintjük az Aribo nemzetségből a VIII.században I. Boto őrgrófot. Róla Írja a Névtelen (50) " I.Aríbót,ki a családnak történeti szereplését megkezdi, K arlm an herceg elűzte, de később ennek atyja, L a j os visszafogadta, sőt hercegi címmel Tuln vidéke körül, egész a felső Enns folyásáig terjedő részt kapta s a morvák ellen őrgrólul állítatott. Utódai közül többen nevezetes szerepet játszottak. a fejedebni méltóság

18 got viselők közt megemlítjük Botot ( I I I. A rib o fiá t), aki Cunc vagy Conrad karintr ai gróffal együtt pártot ütött ül. Henrik császár ellen, de mindketten kénytelenek voltak I. András magyar király udvarába menekülni. Boto a már szétágazó s nagy befolyási! Ari- b ó család közbenjárására elnyerte Henrik bocsánatát...az annalista S a x o az évre ismét em lit egy Botot, aki Karinthia őrgrófja volt. Többek közt azt is m egjegyzi róla,hogy melléknevén "erős"-nek nevezték és hogy testvérével Erdoval együtt "noricumi"nem- zetségüek, ahol a legrégibb nemességet örökölték. Muchar stájer iró állítása szerint B o t o t vadászaton egy vadkan ölte m eg... Ez összeállított adatokból kitetszik, hogy ez a nemzetség nem lehetett sem német, sem szláv, mert a kútfők nem mondanák noricumí nem zetségüeknek, miután a bajor és osztrák levelek a német és szláv szármozást világosan meg szokták mondani, - A z emlitett két testvér neve osztrák oklevelekbencaribo comes de Hegirmos et fráter eius Poto comes de Botensteine. Rendszerint velük szerepel Sarchilo comes de Mosebach... és gondolkozóba kell esnünk, hogyan került ez a Sarchilo név Ausztriába, amelyen a bizánci irók egy on ugor vezért említenek, aki az avarok szereplésének kezdetén élt. "(SB A z általam avarnak tekintett, de részben már elnémetesedett B o t o -nemzetség azonosa Salamon király idejében Magyarországra költöző "gene ratio Poth"-al (52)- és Sebestyén Gyula, valamint H óm an Bálint véleménye és határozott állásfoglalása az ellenvéleményekkel szemben csak erősítik a Névtelen iró által is vallott nézetet.' 53). Hóman a N ibelunénekben rejtőző X. és XI. s zá zad 1 tör t éne t i e le me- két kutatva tér ki apotho-botho "comes palatii" és "őrgrófi" szereplőkre az alább közölt részlet szerint: A Nibelungének X XI. századi történeti elemei két, illetőieit három forrásra vezethetők vissza. A X. századi bajor, osztrák eredetű elemekben bár összefolyva világosan felismerhető a passaui püspökség latinnyelvű forrás útján felhasznált hagyománya és az Enns-Traisen közti területtel^ valamint Piligrim személye révén a passaui püspökséggel is kapcsolatban állt Aribo-nemzetség hagyománya, A XI. századi magyar elemek az Arpád-ház ifjabb ágának, nevezetesen Salamon, I. (}éza és Szí Lá.szló korának ( ) hagyományára vezethetők vissza. Mivel e háromféle forrásból származó történeti elemek kétségtelenül egyidőben, még pedig a pafisaui latin forrás használatának tanúsága szerint egy tanult, tudós költő tollán olvadtak össze a régi mondái hagyománnyal, azt kell kutatnunk, hol és mikor ismerhetők fel e különféle eredetű hagyományok érintkezésének határozott nyomai? Az Aribo-nemzetség rokonsági viszonyaival bővebben foglalkoznunk felesleges. Elég lesz itt a német tudósok idevágó eredményeiből annyit kiemelnünk, hogy e család mely^ hez Piligrim passaui püspök és kortársa, Büdiger, tartoztak s mellyel úgy látszik a velük együtt szereplő Dietrich is

19 közeli kapcsolatban állt iffen naery szerepet játszott a X X I. sz. bajor történetben. A nemzetség tagjai viselték négy generáción át a bajor pfalzgrafi (comes paiatii) méltóságot. A családfa bennünket érdeklő része itt következik: I. Hartvik Pilignm com. paiatii pasfiaiú püspök k I. Anbo com. pal J II. Hartvik I. Cadalhoh Aribo com. pal k. maiozi érsek t 1035 II. Aríbo Potho II. Cadalhoh Pilignm com. pal. comes 1045 k. kölni érsek t 1036 II. Aribo és Potho (Botho) 1054-ben résztvettek Konrád herceg lázadásában. Ennek bukása ntán előbbi méltóságát, mindketten vagyonukat vesztették és Konráddal együtt M a gyarországra menekültek I. András királyhoz ( ). Ivadéksiikkal német földön nem találkozunk. Potho azonban 1060-ban újra feltűnik Németországban ugyanakkor, amikor I. András fia, Salamon, anyjával és német feleségével együtt sógorához, IV. Henrik császárhoz menekült nagybátyja, I. Béla ( ) király támadása elől. Salamon ig német földön, többnyire Bajorországban, anyja az ausz^iai Mölkben tartózkodott A Salaknon által IV. Henxik támogatásával trónja elfoglalásáért vívott harcokban Potho a német seregben küzdött s az egykorú írók csodákat mesélnek nagy vité^géröl ban azonban eltűnik és csak Salamon bukása (1074) után, 1075-ben kerül újra elő, mint IV. Henrik követe. Ekkehard szerint 1104-ben öreg korában húnyt el. Ivadékait azonban német földön hiába keressük, aminthogy nyoma veszett még 1055-ben testvérének, Aribo egykori Pfalzgraínak is.* Hova lettekf a XI. századi magyar Gesta világosit fel ^ L Hartvik ée Piligrim rokonságának foka eddig bizonvtalan. 2 MhiderrSl réezletesed Hirtek id. m. I. S2-39, 43, 48, 5S. L, III L (H. Brutlau pótlásai); Lűmmerhirt id. h OU$ebr»cht id. m. III L, Meyer v. Knonau: Jbficher d. DR. cm tér Heinrich IV. I. Leiprig, , , , L MtlUnger Kamilla: Botond. Budapest, L

20 X III X IV. századi krónikáink e XI. sz. ősforrás nyomán a jövevény nemzetségek közt említik a generatio Pothrot, melynek őse, Pothy Salamon korában vándorolt be Mag^arors^eba.* A X III. század második felében élt krónikás hozzátette, hogy e család ivadéka a hatalmas főúr. Óvári Konrád ( ), kinek birtokai a Laijta mentén voltak. A nemzetségrnek ezt a mosonme^ei ágát, amelynek családfáján többször találkozunk a Potho, Poth névvel (I. Poth nádor , II. Poth ), a mosonmegyei Lébényen levő törzsbirtokáról Lébényieknek is nevezték.^ A nemzetség többi ágait is egybefoglaló állandó magyar nemzetségnév azonban Győr volt Nemzetségi monostoruk Somogy megyében, Zselicszentjakabon volt. A Bécsi Képes Krónika egy a XI. századi ősforrásból származó részletében e monostor alapítójának Salamon nádorát (comes palatii), Othot vagy Athá-i mondja.3 Egy évi oklevél is megemlékezik az alapításról s idéz egy XI. századi oklevélből, melyet állítólag az alapító Ottó somogyi comes 1061.ben adott volna ki,* Az idézett oklevél dátuma hibás s egészében gyanús. Nyilván a krónika értesítése alapján készült, talán egy X I. százafdi oklevél formuláinak felhasználásával. Az Otho név mindenesetre a XI. sz. Gesta valamelyik folytatójának tollán létrejött szövegromlás ai krónika más helyén is említett Potho (Poth) helyett, mert hiszen a nemzetséget alapítóiról sohasem genus Otíio, hanem mindig genus P oth[o] és genus Győr néven említik forrásaink s a Potho név a családfán is többször szerepel A másik névadó ős, kinek neve szintén megismétlődik a családfán, Győr volt.5 Ez a tősgyökeres magyatr személynév nem egyéb az Aribo vagy Arbo névnek tudákos etymologíával a magyar Győr város latin Arabo nevének hatása alatt készült fordításánál. Magyarországon tehát a XI. század óta élt egy előkelő nemzetség, melynek ősei Potho és Győr (Aribo) voltak, kik Salamonnal 1063-ban jöttek be Németországból s egyikük Salamon udvarában ug^-anazt a méltóságot (comes palatii) viselte, amit apáik a bajor hercegi udvarban. Atega a nemzetségalapitó Potho exponált főembere lévén Salamonnak ( ), ennek bukása után visszatért ősei hónába, de testvére s ennek családja Magyarországon maradt és számos kiváló ' Képes Krónika: Poth rero generatio, undo ConraduB de Altenburg derivatur, temporibub regig Salamoni6 venit in Pannoniam. Florianus II I ^ Kisai: PoBt liunc introivit Pót de Lebyn. U. o. 94. o. Kipes Krónika: Atha palatinub rogavit regem [Salomonem] et dnoem [GeyBa], ut in constnictione monasterii sui, quod in honore s. Jacobi edifi- (-avcrimt in Zelyz, intereesent, quod et factum eet. U. o L * Fejér: Codex diplomaticus L ^ A nemzetség történetére vonatkozó adatokat lásd Karácsonyi: Magyar nemzetségek. II. Budapest, L, a bajor Boto és magyar Poth azonosságáról: Sebestyén: A mag^'ar honfoglalás mondái. II. Budapest, Amit Kardesonyi és MelUnger (id. h.) a kettő azonossága *11^ felhoznak, a német források ismerete mellett nem állhat meg.