Környezet mobilitás biztonság. mert közlekedni, utazni, szállítani kell! közlekedési környezetvédelmi konferencia szakmai előadásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezet mobilitás biztonság. mert közlekedni, utazni, szállítani kell! közlekedési környezetvédelmi konferencia szakmai előadásai"

Átírás

1

2

3 Környezet mobilitás biztonság mert közlekedni, utazni, szállítani kell! közlekedési környezetvédelmi konferencia szakmai előadásai

4 Készítette: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1011 Budapest, Fő utca és a Nemzeti Közlekedési Hatóság 1066 Budapest, Teréz krt. 38. kérésére KTI Nonprofit Kft. Zöld Autó Központ Szerkesztőbizottság elnöke: Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár Felelős kiadó: Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Tombor Sándor ügyvezető Szakmai lektor: Dr. Szoboszlay Miklós KTI, tudományos főtanácsadó Nyelvi lektor: Petrók János újságíró Szerkesztette és gondozta: Dr. Paár István KTI, Zöld Autó Központ Nyomda: Lapnyomda Kft. Felelős vezető: Lehoczky Antal Tördelés, ábrák, borítóterv: Reményhal Stúdió 1. kiadás Szerzői jog fenntartásával! A kiadvány vagy annak részletei a jogosult előzetes írásos hozzájárulása nélkül, a forrás (kiadvány, szerzők) hivatkozásával, szabadon felhasználhatók, megjeleníthetők.

5 Környezet mobilitás biztonság mert közlekedni, utazni, szállítani kell! közlekedési környezetvédelmi konferencia Budapest, Makadám Mérnök Klub (1024 Bp. Lövőház u. 37.) szeptember :00 19:00 szakmai előadásai 2013 Budapest

6

7 Tartalomjegyzék Bevezetés Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár gondolatai a közlekedésbiztonságról, a környezetvédelemről, és a fenntartható közlekedésről oldal Előzmények oldal Schváb Zoltán: A hazai közlekedési környezetvédelem, energetika helyzete, értékelése az európai helyzet tükrében oldal Barna Péter, Dr Szoboszlay Miklós: A közlekedés szerepe, feladata és lehetőségei a hazai dekarbonizációs úton oldal Győri Gyula, Érsek István: A közlekedési hatóság új kihívásai a környezetvédelmi szabályok változása és a technikai fejlődés következtében oldal Dr Paár István, Dr Szoboszlay Miklós: Közlekedési Energiahatékonyság-javítási Cselekvési Terv oldal Dr. PhD. Hanula Barna: Áldás vagy átok? Az elektromobilítás kritikus kérdései oldal Bári Gergely, Varga Dávid, Kocsis Bence (előadó), Dr. Ailer Piroska: Elektromos és hibrid járművek összehasonlító elemzésének eredményei oldal Dr. Emőd István: Környezetbarát-e az alternatív hajtás? oldal 5

8 6

9 BEVEZETÉS Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár gondolatai a II. Közlekedés Biztonság Mobilitás konferencia alkalmából, a közlekedésbiztonságról, a környezetvédelemről, a fenntartható közlekedésről, a jövő közlekedéséről. Őszinte örömmel ajánlom a Tisztelt Olvasók figyelmébe a évi Környezet Mobilitás Biztonság konferencia kiadványát, amely ez évben is egy kiemelkedően fontos témát, a klímavédelem és energiahatékonyság kérdéskörét járja körül, többféle nézőpontot megjelenítve. A múlt év elején indítottuk útjára a Környezet Közlekedés Biztonság (KMB) konferencia sorozatot azzal a szándékkal, hogy évente egyszer a közlekedési szakmai kiváló képviselőivel közösen áttekintsük a fenntartható közlekedésnek a konferencia logójában megjelenített pillérei terén végzett munkát, a kitűzött célokat és az aktuális problémákat. Tekintsük át röviden a három területen történteket. A közlekedés irányítói, a forgalomszervezési és ellenőrzési feladatokat végzők, valamint minden közlekedő számára hosszú idő óta alapvető fontosságú feladat a közlekedésbiztonság javítása, így nem véletlen, hogy a KMB konferenciák sorát a közlekedésbiztonság témája nyitotta. Az emberi élet megóvása, a fatális kimenetelű és a súlyos sérüléssel végződő balesetek megelőzésének fontosságát aligha lehet vitatni, de gazdasági okokból nem lebecsülendő a csak anyagi kárral végződő balesetek számának csökkentését szolgáló erőfeszítések jelentősége sem. Az elmúlt időszakban a közlekedésbiztonságot szolgáló jogszabályok szigorítása, a forgalmat ellenőrző szervezetek megerősítése, a Közlekedési Operatív Program keretében biztosított anyagi források hatékony felhasználása eredményezte a közlekedésbiztonság javulását, amelynek örvendetes elismerése volt a Európai Közlekedésbiztonsági Tanács által a közlekedésbiztonsági teljesítmény index javításáért hazánknak odaítélt PIN Award 2012 díj. A díj átadása kapcsán szervezett közlekedésbiztonsági konferencián az öröm kifejezése mellett megfogalmaztuk, hogy a közlekedésbiztonság további javításának öt alapvető fejlesztési iránya van: az emberi tényező, a közlekedésben résztvevők magatartásának javítása; az infrastruktúra forgalmi- és biztonsági igényekhez illeszkedő fejlesztése; a közlekedés szabályozási környezetének biztonsági célú továbbépítése, a forgalom ellenőrző rendszer fejlesztése, valamint a közlekedésbiztonsági kutatások támogatása, hatékonyságának további növelése. A feladatok megoldásán munkálkodva biztosíthatjuk közlekedésbiztonsági vállalásunk teljesítését, 2015-re a közúti közlekedési balesetekben meghaltak számának (2001.évhez viszonyított) 50 %-os csökkenését. 7

10 A közlekedésbiztonság kérdéskörét követi az ugyancsak több évtizedes múlttal bíró környezetvédelem. A kettő között a különbség: a közlekedésbiztonsági hiba gyorsan, a környezetvédelmi hiányosság lassan öl. A közlekedés a környezetvédelem minden területén, így a talaj- es vízszennyezésben, az élőhelyek feldarabolásában is jelentős hatású, de kiemelkedően fontos a közlekedési eredetű levegőszennyezés és a zajkibocsátás mérséklése, ezért ezek képezték a évi környezetvédelmi konferencia központi témáját. Az előadásokban a városok levegőminőségének értékelése világosan mutatta, hogy a közlekedési emisszió csökkentés vitathatatlan eredményei dacára még intenzív munkára van szükség az egészségkárosító hatások további mérséklése érdekében. Áttekintést kaptunk a közúti gépjárművek kibocsátásának csökkentési lehetőségeiről részint a nemzetközi típus-jóváhagyási előírások, részint az üzemelő gépkocsik környezeti állapotának ellenőrzése, valamint a komplex közlekedési környezetvédelmi intézkedések együttes alkalmazása révén. Az utóbbira, a komplex intézkedéscsomagra példa az ultra finom szilárd részecskék, a PM 10 szennyezés csökkentése érdekében Korm. határozattal elfogadott ágazatközi program, amely csak a fő cselekvési irányokat kiemelve felöleli a közlekedési-szállítási igények mérséklését, a környezetkímélő közösségi közlekedés preferálását, valamint a gépjárművek kibocsátásainak csökkentését célzó intézkedéseket, mint az üzemelő gépkocsik emissziós ellenőrzése és a retrofit részecskeszűrők vagy alternatív üzemanyagok és hajtások alkalmazása. A levegőszennyezéssel azonos súllyal jelent meg a zajvédelem témaköre a konferencián. Ismertetésre került a környezeti zaj kezelésének megalapozása érdekében végzendő stratégiai zajtérképezési munka, az azon alapuló intézkedési tervkészítés folyamata és eredményei, továbbá az előadók áttekintették a gördülési és hajtómű zajok csökkentésének lehetőségeit, a járművizsgálati és minősítési eljárások kérdéseit. A közlekedés üvegház gáz kibocsátása 2012-ben már elengedhetetlen fejezete a környezetvédelmi konferenciának. A kutatók beszámoltak a közlekedés CO 2 kibocsátásnak prognosztizálása terén végzett munkáról, a dekarbonizációs lehetőségek számbavételének, hatékonyságuk becslésének kezdeti lépéseiről. Az éghajlatváltozás megelőzését, mérséklését szolgáló járműipari fejlesztéseket pedig az e téren élenjáró Toyota cég előadása és jármű bemutatója reprezentálta. A konferencián elhangzottak világosan megmutatták,hogy a közlekedési levegőés zajszennyezés csökkentése még hosszú ideig aktuális feladat marad, amelynek megoldása a közlekedési kormányzat egyértelmű politikai elkötelezettségét, befektetőbarát szabályozási környezet megteremtését, a gazdasági élet szereplőivel, a szakmai szervezetekkel való együttműködést és a lakosság támogatásának elnyerését igényli. A szeptember 11-i KMB konferencia folytatása az előző évi tanácskozásnak, az időközben történt változásoknak megfelelő, a klímavédelem és erőforrás- 8

11 hatékonyság irányába történő elmozdulással. Az eltolódást egyrészt az Európai Uniónak a évi üvegház gáz kibocsátás és energia felhasználás csökkentés terén megfogalmazott követelményei, valamint a 2030-ig terjedő időszak klímapolitikai kerettervének folyamatban lévő kidolgozása, másrészt a hazai energiafüggőség mérséklése, a közlekedés energiahatékonyságának a gazdaság versenyképessége szempontjából fontos javítása indokolja. Ebből fakad, hogy a II. KMB konferencia előadásai szinte kivétel nélkül az energiához, a CO 2 kibocsátáshoz, a klímavédelemhez kapcsolódtak. A II. KMB konferencia nem csak a környezet és klímavédelem közötti hangsúlyt változtatta meg. Míg korábban alapvetően a közlekedés volt a téma, addig ez évben a járműipar klímavédelmi célú fejlesz téseinek bemutatására is sor került. Az előadásokat olvasva látható, hogy a nézetek meglehetősen eltérnek a klímavédelem szükségességétől kezdve az alternatív hajtások megítéléséig, a járműipari fejlesztési irányait illető lényeges kérdésekben. Az elhangzottakból világosan kirajzolódik az ipar útkeresése, amelynek következtében szinte minden irányban végeznek kutatásokat, fejlesztik a hagyományos belsőégésű motorokat és járműveket, kutatják az akkumulátoros és üzemanyagcellás gépkocsik hatótávolságának, megbízhatóságának javítási lehetőségét, vizsgálják az alternatív hajtóanyagok klíma hatékony előállításának és használatának kérdéseit. Úgy vélem, nem kaptunk receptet a közlekedés klímavédelmi feladatainak megoldására, de például hasznos szempontokat, gondolatokat ismertünk meg, amelyek segítenek a dekarbonizációs út már sokáig nem halogatható tervezéséhez, végrehajtásának megkezdéséhez. A KMB konferencia fontos célja a közlekedési kormányzat jövőképének ismertetése, megvitatása, amire eddig csak részleteket illetően került sor. A közlekedés egészét, a KMB cím mobilitás elemét illetően az ez évi konferencia A magyar közlekedés jövője; mivel, mikor, hogyan mert utazni, szállítani kell alcíme mutatja az utat. Hatékony, megfizethető és fenntartható közlekedés nélkül nincs társadalmi jólét és nincs versenyképes gazdaság. A Nemzeti Közlekedési Stratégia ismertetése és megvitatása teszi teljessé a fenntartható közlekedés három pillérének áttekintését és elfogadása után a Stratégia jelöli ki a feladatokat, határozza meg a lehetőségeket és a rendelkezésre álló eszközöket, adja meg a közlekedés jövőképét a 2030-ig terjedő időszakra. Budapest, október 4. Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 9

12 10

13 ELŐZMÉNYEK 2012 A fenntartható közlekedés problémáinak megoldása szerteágazó fejlesztéseket igényel. A legszélesebb keretet, a közép és hosszú távú közlekedéspolitikai célokat és fejlesztési irányokat rögzítő, készülő Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) adja. Az NKS-ben foglalt célokat, feladatokat kell lebontani tervekre, programokra és végül konkrét projektekre a közlekedés számára kihívást, feladatokat jelentő területeken. A tervezési, programalkotási feladatok megoldásában szükség van a közlekedésben dolgozó szakemberek közös gondolkodására, együttműködésére, és már a kezdetektől fogva be kell vonni a munkába a szakmai szervezeteket, szövetségeket és a lakosságot képviselő társadalmi szervezeteket. Ennek érdekében szervez a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedésért Felelős Államtitkársága egy-egy témakör áttekintésére, megvitatására szakkonferenciákat. A környezetvédelem témában először szeptember 10-én tartottunk, Környezet Mobilitás Biztonság címmel konferenciát, amelynek előadásai, publikációvá átdolgozva külön kiadványban is megjelentek (elektronikus formában letölthető: címről), és amellyel a közlekedési kormányzat számára fontos közös gondolkodást kívántuk elősegíteni. Most, a második konferencia előadásai előtt hasznosnak tartjuk az első konferenciát röviden összefoglalni, rövid video betekintést nyújtani a 2012-es konferencia tartalmába, hangulatába. 11

14 Az elhangzott előadások: (A QR kód az előadásrészletet tartalmazó videóra irányít.) Schváb Zoltán (NFM): A közlekedés előtt álló környezetvédelmi, energetikai kihívások a 21. században A súlyosbodó éghajlati hatások, a fosszilis energiaaforrások szűkössége és ellátási bizonytalansága a közlekedésben is megköveteli az energia szerkezet, és felhasználás optimalizálását. Az Európai Unió előírásai az energiafelhasználás csökkentését, és a megújuló energiák arányának növelését írják elő. A közlekedés környezeti ártalmai pedig a klímavédelem, a levegőszennyezés és a zajcsökkentés, terén rónak ránk feladatokat. Ezekről a kérdésekről mondta el véleményét a Közlekedési Helyettes Államtitkár úr. Barna Péter (NFM): A közlekedés okozta levegőszennyezés csökkentése, feladatok, megoldási lehetőségek A növekvő mobilitás, az egyéni gépkocsihasználat térnyerése, valamint az áruszállítás növekvő teljesítménye miatt a közlekedés egyre inkább szenynyezőanyagokkal és üvegház gázokkal terheli a környezetet. Ugyanakkor az újonnan forgalomba kerülő gépjárműveket, a járműpark megújult részét a motortechnika és a kipufogógáz utókezelési technológiák fejlődésének köszönhetően mérséklődő szennyezés jellemzi. Az elért emisszió csökkentés és a közlekedés javuló energiahatékonysága önmagában, az alternatív üzemanyagok és hajtások bevezetése, valamint a közlekedési rendszert érintő beavatkozások nélkül nem lesz képes ellensúlyozni a közlekedési-, szállítási volumen növekedését. Tekintettel arra, hogy a spontán folyamatok nem biztosítják a levegőminőségi-, és energetikai célok teljesülését, gondosan kidolgozott közlekedéspolitika, megalapozott, tudatos környezeti stratégia alkalmazására van szükség. Főosztályvezető úr előadása a feladatok megoldását szolgáló közlekedési környezetvédelmi politika főbb összefüggéseit mutatja be. 12

15 Dr. Paár István, Dr. Szoboszlay Miklós (KTI Nonprofit Kft): Közlekedési dekarbonizáció, CO 2 kibocsátás csökkentés (2050) időszakban Az Unió energetikai és klímavédelmi célkitűzései egyre koncentráltabban foglalkoznak a közlekedéssel, határoznak meg konkrét célokat, feladatokat. A KTI munkatársai tanulmányban elemezték e célokat, a célok európai teljesítésével kapcsolatos elképzeléseket, és a hazai államigazgatás ezzel összefüggésben megfogalmazható feladatait. Módszert fejlesztettek ki a hazai közlekedési kibocsátások számítására, amelyet közötti tény futtatással igazoltak. Később a módszert a (2050) kibocsátás becslésére is kipróbálták. A modellezés számos kérdést, feladatot vetett fel, és bizonytalanságai ellenére jó előzetes képet adott a CO 2 kibocsátás várható helyzetéről, és korlátozásának jövőbeni feladatairól. Hajdú Sándor (KTI Nonprofit Kft): Közlekedési zajvédelem fokozódó elvárások és megoldandó problémák a következő évtizedekben A lakosságot érő zajterhelés fő forrása a közlekedés. A különböző közlekedési módok (közúti-, vasúti- és légi közlekedés) miatti zajhatások eltérő mértékben zavarnak. A gépjárműállomány-, és közlekedésiszállítási teljesítmények növekedésével a közúti közlekedés okozza a zajpanaszok döntő részét. Az előadás áttekintette a közúti közlekedés miatt kialakuló környezeti zajterhelés mérséklésének adminisztratív lehetőségeit, a hazai szabályozás sajátosságait, a zajhelyzetet befolyásoló trendeket, és új kihívásokat. 13

16 Lukács András (Levegő Munkacsoport): A környezeti tudatosság szerepe az élhető városok megteremtésében A környezeti tudatosság elterjesztésében meghatározó szerepet játszanak a civil szervezetek. Ennek szemléltetésére közlekedéssel foglalkozó nemzetközi és külföldi nemzeti szervezetekről adunk rövid áttekintést, ismertetve néhány jellemző tevékenységüket, helyenként megemlítve a magyarországi vonatkozásokat is. Végül olyan kutatást ismertetünk, amely számszerű adatokkal erősíti meg, hogy minél erősebb egy városban a civil társadalom, annál élhetőbb, annál inkább környezetbarát maga a város. Krajcsovits Sándor (Toyota Motor Hungary Kft.): Mai és jövőbeli technológiák az autók CO 2 kibocsátásának mindennapi csökkentésért A gépkocsik CO 2 emissziója mindennapi téma a médiában. Az autósokat nem csak azért foglalkoztatja, mert ezzel divatos dolog foglalkozni, hanem azért is, mert a környezetvédelmi technikák a fenntartási költségeket is befolyásolják. A gondolatébresztő előadás a marketinges szakemberek, fejlesztők számára megfogalmazott egyes kérdéseire, és feladataira világított rá. 14

17 A hazai közlekedési környezetvédelem, energetika helyzete, értékelése az európai helyzet tükrében Schváb Zoltán Közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1011 Budapest, Fő utca Tel: Az EU tagállamaihoz hasonlóan, Magyarországon is megoldatlan probléma a közlekedési eredetű levegőszennyezés megfelelő csökkentése. A szilárd részecskék és kisebb részben a nitrogén-oxidok kibocsátása magas, a levegő szennyezettsége forgalmas útvonalak mentén gyakran túllépi a megengedett mértéket. A levegőtisztaság védelmén túl, a közlekedésben is előtérbe kerültek az energiahatékonyság javítási és ÜHG kibocsátás-csökkentési, un. dekarbonizációs célok. A feladatok megoldása többek között a járművek környezeti teljesítményének lényeges javítását, a járműállomány folyamatos és intenzív megújítását, a korszerű járművek üzemeltetéséhez szükséges feltételek biztosítását, az alternatív üzemanyagok és hajtások működtetéséhez szükséges infrastruktúrák kiépítését igényi. A szükséges intézkedéseknek be kell épülniük a hazai fejlesztéspolitikai programokba (Nemzeti Reformprogram, Nemzeti Energiastratégia, Nemzeti Éghajlatváltozás Stratégia, Országos Területrendezési Terv, Nemzeti Logisztikai Stratégia, Európai Területi Együttműködési programok) és elsődlegesen a közlekedési rendszer fejlesztési stratégiájába, az NKS-be, beleértve a környezeti teljesítményt a rendszer szintű hatékonyságot javító intézkedéseket, és az azok megvalósításához szükséges műszaki, szervezeti és anyagi feltételeket. BEVEZETÉS A legtöbb gazdasági és a társadalmi folyamatot szennyezőanyagok kibocsátása kíséri, ez alól a közlekedés sem kivétel. A közlekedési környezet- és klímavédelem áttekintését célszerű az EU várható társadalmi-gazdasági fejlődésével, azok közlekedési és környezeti hatásainak részletesebb vizsgálatával kezdeni. A közlekedés stratégiai céljainak kitűzésében, a közlekedési jövőkép tervezésénél 15

18 meghatározó elem az EU célok figyelembe vétele. A környezet védelméről, és az erőforrások hatékony használatáról úgy kell intézkednünk, hogy közben a gazdaság versenyképessége, és a társadalom mobilitása ne sérüljön. A motorizáció térnyerésével a mobilitás fenntartása mellett, a közlekedésfejlesztés egyik legfontosabb feladata a levegőtisztaság védelme, a közlekedés és a környezet együttélésének, a levegőtisztaság védelmének megteremtése, és az élhető környezet megőrzése. E feladatok az elmúlt másfél évtizedben a klímavédelem és az energiahatékonyság növelés sajátos követelményeinek kielégítésével egészültek ki. A lehetséges cselekvések tárháza széles, számos intézkedés létezik, amely mind az energiahatékonyság javítását és környezetszennyezés csökkentését szolgálja. A két fontos érték, a környezet és közlekedés között feszülő ellentétek feloldása azonban nem ilyen egyszerű. Azt is el kell érni ugyanis, hogy a társadalom megértse és elfogadja a szükséges környezet- és klímavédelmi intézkedéséket, előírásokat, a mobilitási igények némileg más módon történő kielégítését. A LEVEGŐMINŐSÉG HELYZETE A levegőtisztaság-védelem a környezetvédelem egyik legrégebben megkezdett és legmesszebb jutott területe. Jótékony hatásának köszönhető, hogy Európában a gazdasági és kommunális források együttes szennyezőanyag-kibocsátása több összetevő tekintetében is csökkenő tendenciát mutat, ám a szennyező anyagok magas lokális koncentrációja még ma is ártalmas az egészségre és az ökoszisztémára. A szennyezőanyag-kibocsátás levegőminőségre gyakorolt sokrétű és bonyolult hatása miatt a kibocsátás csökkenése nem minden esetben jár levegőminőség-javulással. Európában, a lakosság jelentős része olyan körzetekben, nagyvárosokban él, ahol rendszeres a levegőminőségi normák túllépése. A levegőszennyezés nem ismer határokat. Gyakori, hogy a nagy ipari központokkal és közlekedési csomópontokkal zsúfolt európai országok kibocsátása rontja a kevésbé szennyező szomszédos országok levegőminőségét. Ezen túlmenően, a nemzetközi áruszállítás és személyközlekedés is hozzájárul a szenynyezőanyagok határon túli terjedéséhez, növelve a szomszédos országok levegőjében például a kritikusnak tekintett szálló por (PM) és ózon (O 3 ) szenynyezettségét. Az EU-ban 2001 óta végeznek rendszeres levegőminőségi méréseket. Ezek alapján, a 2008/50/EK számú irányelv előírásai szerint folyamatosan értékelik a helyzetet. A szennyező anyagok kár okozó hatása a koncentrációval, és a terhelési idővel arányos. 16

19 A levegőszennyezés legfőbb következményei: emberi egészségre ártalmas szennyező anyagok belekerülnek, és felhalmozódnak a táplálék láncban; a szárazföldi és vízi ökoszisztéma savasodik, károsítva a növény és állatvilágot; a savasodás és az ózonszennyezés károsítja az épített környezetet is; a szárazföldi és vízi ökoszisztéma eutrofizációja veszélyezteti a fajok sokszínűségét; a talajközeli ózon (O 3 ) szennyezés károsítja a természeti környezetet, és csökkenti a mezőgazdasági terméseredményeket; a mérgező anyagok (pl. nehézfémek) környezetbe jutása, élőlényekben való felhalmozódása (bioakkumuláció), tartósan fennálló (perzisztens) pusztítást jelent az élőlények és az élettelen környezet kapcsolatrendszerét jelentő ökoszisztémára; az üvegház hatású gázok kibocsátása hozzájárul a globális klímaváltozáshoz; a levegőszennyeződés szélsőséges esetben csökkentheti a láthatóságot, rontja a forgalombiztonságot. Az EU hatályos levegőminőségi szabályozását a 2004/107/EK irányelvvel kiegészített 2008/50/EK irányelv rögzíti, amelynek fő elemei: határértékek a megengedett legnagyobb koncentráció értéke. A határértékeket szennyezőanyagonként, koncentráció mértékegységben adják meg. A határértékhez átlagérték számítási időszakok, éves elérési számok esetenként a határérték alkalmazására vonatkozó naptári időszakok kapcsolódnak. A határértékek a tagállamok számára kötelezően alkalmazandók. célértékek nem kötelező szennyezettség értékek a gazdasági ráfordítással arányos, elérendő cél érdekében. A célértékek közelebb vannak a WHO levegőminőségi irányelveiben rögzített, az EU határértékeknél lényegesen szigorúbb követelményekhez. Jelenleg Európában az emberi egészségre legveszélyesebb szennyező anyagok a szilárd részecskék (PM, korom és hozzájuk kapcsolódó aeroszolok, szulfátok, szilikátok) és a talaj közeli ózon (O 3 ). A levegőszennyezés lakosságra gyakorolt hatásáról az EK határérték és WHO AQG 1 érték %-ában megadott átlagos terhelést mutató 1. táblázat ad átfogó képet. A számok megerősítik, hogy a lakosságot főleg a szálló por (PM) és ózon (O 3 ) szennyezés terheli. 1 Az Egészségügyi Világszervezet által 1987 óta megjelentetett levegőminőségi iránymutatás, utolsó változatát 2005-ben adták ki (WHO AQG World Health Organization Air Quality Guideline) 17

20 1. táblázat Szennyező EU referencia szint Becsült terhelés (%) WHO referencia szint Becsült terhelés (%) PM 2,5 Év (20) Év (10) PM 10 Nap (50) Év (20) O 3 8-óra (120) óra (100) >97 NO 2 Év (40) 6 12 Év (40) 6 12 BaP Év (1 ng/m 3 ) Év (0,12 ng/m 3 ) SO 2 Nap (125) < 1 Nap (20) CO 8-óra (10 mg/m 3 ) óra (10 mg/m 3 ) 0 2 Pb Év (0,5) < 1 Év (0,5) <1 C 6 H 6 Év (5) < 1 Év (1,7) 7 8 A színes kódok a lakosság referencia szint feletti koncentrációknak kitett részarányát jelölik. <10% 10-50% 50-90% >90% A globális éghajlatváltozásban szerepet játszó, közlekedési eredetű levegőszenynyező komponensek a széndioxid, a nitrogén-oxidok, az N 2 O, a szálló por fő alkotóelemei, és a talajközeli ózon (O 3 ). A KÖZLEKEDÉS HATÁSA A LÉGSZENNYEZÉSRE A levegőminőségi helyzet bemutatása után logikus a kérdés, hogy a szennyezésért milyen mértékben felelős a közlekedés? Első közelítésben az európai tapasztalatok adhatnak valamiféle támpontot, bár az átlagértékekhez viszonyított eltérés, országonként akár 10-40%-os mértékű is lehet. A tendenciák viszont a legtöbb országra érvényesek. A évi helyzetet összefoglalóan szemlélteti az 1. ábra, melyről az európai közlekedés együttes részaránya, és belső, alágazati szerkezete is leolvasható. Az ábra szerint a közlekedés különösen a NO x szennyezésben játszik jelentős szerepet, amelynek több mint fele a közlekedésből származik. A szilárd részecske kibocsátás csak mintegy 25%-a közlekedési eredetű, azonban egészségügyi hatásait felerősíti, hogy a kibocsátás néhány deciméterrel a járda szintje fölött, a gyalogosforgalom közvetlen közelében történik. Az egyes alágazatok szerepét vizsgálva egyértelmű a közúti közlekedési kibocsátások meghatározó szerepe. Ezen belül is figyelemre méltó a PM szennyezé- 18

21 sek esetében a nem motorikus eredetű, a súrlódó betétek, gumiabroncsok és az útpálya kopásából keletkező szennyezés meghatározó részaránya. Hazai vonatkozásban a közlekedési levegőszennyezés struktúrája egyszerűbb az ábrán láthatónál, mert az ábrázoltak közül a Nemzetközi repülés -nek, a Belföldi repülés -nek, a Nemzetközi hajózás -nak, és sajnos a Belvízi hajózás -nak gyakorlatilag nincs szerepe. Ez a körülmény a hazai közlekedés környezeti hatásainak vizsgálatát a közútra és vasútra szűkíti. 1. ábra. A közlekedés szerepe az európai levegőszennyezésben A tendenciákat vizsgálva az európai közlekedési kibocsátások az 1990-es évek óta, komponensenként és országonként, egyaránt csökkenő jelleget mutatnak. A csökkenés az új gépkocsikkal szemben támasztott, egyre szigorúbb tipusvizsgálati előírások (Euro követelmények), és a szintén szigorodó üzemanyag-minőségi előírások következménye. Az NO x és PM 10 kibocsátások más komponensekhez képest kisebb mértékű csökkenésében a dízelmotorok 1990-ben kezdődött fokozott elterjedése meghatározó tényező. A dízelmotorok fajlagosan [úthosszra vetítve, (g/km) mértékegységben] lényegesen többet bocsátanak ki az előbbi két szennyező komponensből, mint benzinmotoros társaik és ez különösen igaz a korom (BC black carbon) és NO 2 összetevőkre. 19

22 A KÖZLEKEDÉS ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁSOK KAPCSOLATA A klímaváltozás sajátos szerepet tölt be és új követelményeket támaszt az égéstermékek, kipufogó- és füstgázok kibocsátásával járó tevékenységekkel szemben. Az éghajlatváltozás olyan összetett folyamat, melynek során az egészségre közvetlenül nem káros anyagok a Föld légkörébe kerülve, megváltoztatják a Föld és környezetének hőcsere folyamatát, felborítják a korábbi egyensúlyt, és jellemzően a Föld infravörös kisugárzásának légköri visszatartásával, felmelegedést okoznak. A felmelegedést szélsőséges időjárási események kísérik, melyek megváltoztatják a földi élet környezeti viszonyait, visszafordíthatatlan változásokat, károkat okozva az élővilágnak. A klímaváltozás gazdasági többletköltséget is jelent, különösen a fejlődő országoknak: a mezőgazdasági terméshozamok visszaesnek, a szélsőséges időjárási jelenségek súlyos károkat okoznak, a negatív hatások miatti elvándorlás korlátozza a gazdasági fejlődést. A klímaváltozás kiélezi és tovább fokozza az erőforráshiányt. Az EU tagországok üvegházgáz kibocsátásának alakulását, az Éghajlat változási Keretegyezménynek 2 megfelelően, az 1990-től 2010-ig terjedő időszakban, a 2. ábra szemlélteti. Az ábrán a közúti, vasúti és vízi közlekedés kibocsátását a nemzetközi légiközlekedéssel együtt a zöld vonalak, a tengerhajózás ÜHG kibocsátását a kék színű vonalak mutatják. A diagramon a időszakban mutatkozó kibocsátás-csökkenés megfelelő irány lenne a 2030-as cél eléréséhez, ha a csökkenést nem a gazdasági válság, hanem tudatos klímavédelmi intézkedések okoznák. A közlekedés ÜHG kibocsátási céljainak eléréséhez az egyes alágazatok eltérő mértékben és módon járulhatnak hozzá. Az európai közlekedéspolitika fontos célja az energia-hatékony vasúti közlekedés szerepének erősítése és a villamos vontatás teljes körűvé bővítésével, a közvetlen vasúti ÜHG kibocsátás megszüntetése. A közúti közlekedés részaránya a közlekedési ÜHG kibocsátásban 80-85%, így érthető módon e területre összpontosulnak a meglehetősen összetett, műszaki, szervezési, gazdasági területet felölelő klímavédelmi intézkedések is. A légiközlekedés területén a fogalom növekedését és a kibocsátás csökkentési lehetőségeket összevetve, reálisan csak 34% csökkentés várható, azaz a közlekedés egyéb ágazataira, főként a közúti közlekedésre még nagyobb csökkentési kényszer hárul. A tengeri szállítás környezeti, energiahatékonysági teljesítménye technológiai eszközökkel, a tüzelőanyagok és a működési eljárások fejlesztésével növelhető: 2050-re a tengeri közlekedésből származó uniós szén-dioxid-kibocsátást összességében 40%-kal, a évi szint alá kell csökkenteni. 2 Framework Convention on Climate Change (FCCC) New York

23 2. ábra. Az EU27 országok kibocsátásának 1990 és 2010 közötti alakulása, és 2030-ig, illetőleg 2050-ig kitűzött csökkentési céljai Tendenciáit tekintve a magyar közlekedés ÜHG kibocsátása is követi az európai változásokat, között nőtt. A növekedés oka ekkor, a hazai gépkocsi állomány európai átlagot meghaladó ütemű bővülése volt, amely fokozta az ÜHG kibocsátás növekedését. A hazai keresetekhez képest magasabb üzemanyag-árak és a gépkocsi állomány kései dízelesedése ugyanakkor mérsékelte azt. Ezek eredője a 2. ábrán láthatóhoz hasonló lefolyású hazai CO 2 növekedés volt, amely a gazdasági válság beköszöntével nálunk is csökkenő irányt vett. A tapasztalatok és az értékelések szerint a magyar közlekedés ÜHG csökkentési feladatai annak ellenére sem kisebbek a motorizáció terén előttünk járó országokénál, hogy az egy főre jutó hazai közlekedési eredetű kibocsátás, uniós szinten, a legkisebbek között van. A HAZAI KÖZLEKEDÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA A környezeti problémák megoldásához számos út vezet, amelyek kiinduló pontját, az EU kötelezően betartandó határértékei és magatartási normatívái jelentik. A közúti közlekedés térnyerésével, valamint a személygépkocsi használat intenzív növekedésével együtt járó negatív hatásokra reagálva az 1970-es évek elejétől kezdődően Európában megszülettek a városi levegőminőség romlását, a zajterhelés fokozódását, a forgalmi torlódások állandósulását korlátozó előírások. A hazai közlekedési környezetvédelem követte ezt az utat, és eleinte némi késéssel ugyan de átvette az egységes európai előírásokat és eljárási szabályokat. 21

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008

KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008 Dr Paár István Közlekedéstudományi Intézet kft ZÖLD AUTÓ KÖZPONT KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008 avagy fenntartható közúti közlekedés Előadás tematikája Fenntartható közúti közlekedés: 1. MÉRGEZŐ

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17.

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. Dr. Dobi Bálint főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési Főosztály PM 10 - kisméretű

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Mobilitás-szervezés és fenntartható városi közlekedés Éri Vilma Környezettudományi Központ Alapítvány

Mobilitás-szervezés és fenntartható városi közlekedés Éri Vilma Környezettudományi Központ Alapítvány Mobilitás-szervezés és fenntartható városi közlekedés Éri Vilma Környezettudományi Központ Alapítvány Mozdulj a jó irányba! Fenntartható Városi Közlekedési Tervek XI. Európai Mobilitási Hét előkészítő

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Közösségi közlekedésfejlesztési igények Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank 1 2013. november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 2 » Az európai lakosság több, mint 70%-a városi környezetben él, ezek az agglomerációk az Európai Unió

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509

Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509 Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509 gaalb@sze.hu 1 A rendszerváltás utáni időszak Kiindulási helyzet: Új társadalmi gazdasági környezet Állami költségvetés helyzete Infrastruktúra 2 90-es évtizedre reális

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

HajózásVilág konferencia

HajózásVilág konferencia HajózásVilág konferencia Vasúti és folyami árufuvarozás: együttműködési lehetőség vagy konkurenciaharc? Vernes András ügyvezető igazgató Budapest, 2017. 03. 30. 1 Fejlesztéspolitikai célkitűzések Cél:

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,

Részletesebben

ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA. A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény

ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA. A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény Parking Kft. Előadó: Devecz Miklós 2011. Július 6. BEVEZETÉS Európai teherszállítási logisztika: a fenntartható mobilitás

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály?

A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály? A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály? Dr. Pálvölgyi Tamás BME egyetemi docens MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központ XXVII. Téglás Napok 2012. október 4. Hunguest Hotel Palota, Lillafüred Mi fán

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs VÁROSI KÖZLEKEDÉS 7. előadás: Földhasználat -tervezés és Hajós Balázs FEJLŐDÉS 1. Városi közlekedés 7. előadás FEJLŐDÉS 2. Városi közlekedés 7. előadás KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2017. március 22-23. 2014-20 IDŐSZAKRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2016. április 26-28. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZOP ÉS IKOP

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Jedlik Ányos Terv. Dr. Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Magyar Energia Szimpózium 2015. Budapest, 2015. szeptember 24.

Jedlik Ányos Terv. Dr. Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Magyar Energia Szimpózium 2015. Budapest, 2015. szeptember 24. Jedlik Ányos Terv Dr. Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. Jelenlegi helyzet az EU-ban Kőolajimport-függőség: az EU közlekedésre fordított

Részletesebben

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV NEMZETKÖZI PROJEKTEK A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSBEN Széchenyi István Egyetem, Győr, 2014. március 27.- 28. ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV Hajnal Tünde Kerényi László Sándor közlekedésstratégia Budapesti Közlekedési

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 216. április Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya Dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 Nemzetgazdasági ágak besorolása Primerszektor kitermelő

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON Berta Tamás KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozat KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI AKCIÓPROGRAM

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI KÖRNYEZET TERVEZÉS

KÖZLEKEDÉSI KÖRNYEZET TERVEZÉS KÖZLEKEDÉSI KÖRNYEZET TERVEZÉS I. ELŐADÁS MOBILITÁS ÉS FENNTARTHATÓSÁG D E R T S Z S Ó F I A 2. oldal 2016.09.07. Tantárgy tematika 1. Derts Zsófia Bevezető előadás: igények a várossal és a közlekedéssel

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben