Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének június 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./C kötet

Átírás

1 I/C kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének június 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./C kötet Hódmezővásárhely és Kistérsége Fogyatékosügyi Koncepciójának elfogadása... 2

2 I/C kötet 2. oldal Iktatószám: Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Hódmezővásárhely és Kistérsége Fogyatékosügyi Koncepciójának elfogadása Az anyagot készítette: Bálint Gabriella főigazgató Kiss Ildikó szakellátási igazgató Debreczeni László szakmai vezető Bereczki Hajnal gyógypedagógus Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Valamennyi bizottságnak Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek:

3 I/C kötet 3. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesterétől Tárgy: Hódmezővásárhely és Kistérsége Fogyatékosügyi Koncepciójának elfogadása Tisztelt Közgyűlés! Az évi III. törvény 92. (3) előírja a megyei önkormányzatok, illetve a 2000 lélekszám feletti települések számára, hogy szociális szolgáltatástervezési koncepciót készítsenek a település sajátosságait, lehetőségeit és alapvető igényeit figyelembe véve. Ennek az alapkoncepciónak kell meghatározni a fő szakmai, gazdasági irányokat. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város, és a kistérségi Önkormányzatok kiemelten fontos ügynek tartják a fogyatékkal élők sorsát, társadalmi helyzetét, ebből kifolyólag érdekeiket figyelembe véve, véleményüket meghallgatva hozzák meg döntéseiket, határozataikat. Az alapkoncepció a szociális ellátórendszer vázát képezi, amelyre ráépül a fogyatékkal élők speciális ellátása, megközelítve, illetve megvalósítva a konkrét feladatokat, melyek az egészségügy, az oktatás-képzés, a kulturális élet, sport és szabadidő hasznos eltöltése, valamint a szociális ellátó rendszer egész területén merülnek fel igényként. Jelen koncepció, az ellátórendszer jelen állapotára vonatkozó felmérésével és a hiányosságok feltárásával, a közeli és távolabbi konkrét célok kitűzését kívánja elősegíteni. Mellékelten előterjesztem a Hódmezővásárhely és Kistérsége Fogyatékosügyi Koncepciójáról szóló anyagot, hogy a benne leírtakat megvitatni, elfogadni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, május 21. Dr. Lázár János sk. polgármester országgyűlési képviselő

4 I/C kötet 4. oldal Tárgy: Hódmezővásárhely és Kistérsége Fogyatékosügyi Koncepciójának elfogadása HATÁROZATI JAVASLAT Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Hódmezővásárhely és Kistérsége Fogyatékosügyi Koncepciójáról szóló anyagot megtárgyalta és elfogadta. Hódmezővásárhely, június 03. Dr. Lázár János sk. polgármester A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) Almási István alpolgármester 4.) Dr. Kószó Péter alpolgármester 5.) Kiss Andrásné főtanácsos 6.) Bálint Gabriella főigazgató 7.) Irattár

5 I/C kötet 5. oldal Hódmezővásárhely és Kistérsége Fogyatékosügyi programja 2010

6 I/C kötet 6. oldal Tartalomjegyzék 1. Fejezet: Bevezető 1.1. A Fogyatékosügyi program létrejöttének indokai 1.2. Az Országos Fogyatékosügyi Program alapelvei és stratégiai céljai 1.3. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás az Európai Uniós csatlakozás után 1.4. A Fogyatékosügyi Program elkészítésének stratégiai célja 1.5. A Fogyatékosügyi Program elkészítésénél alkalmazott munkamódszerek 1.6. A Madridi Nyilatkozat 2. A fogyatékos személyek társadalmi helyzete, a fogyatékosság gyakorisága 3. A Kistérség településeinek bemutatása 2. Fejezet: A fogyatékkal élők szociális ellátórendszerének bemutatása 2.1. A fogyatékkal élő személyek ellátásának, életviteléhez szükséges feltételeknek jogszabályi háttere 2.2. SWOT analízis 3. Fejezet: A fogyatékkal élők szociális ellátórendszerének szereplői 3.1. Intézmények bemutatása 3.2. A Kistérség Civil szervezeteinek bemutatása 4. Fejezet: A fogyatékkal élők szociális ellátó rendszerének hiányosságai 4.1. Hódmezővásárhelyen és térségében a fogyatékkal élők ellátórendszereinek hiányosságai 5. Fejezet: A fogyatékosügyi programban megfogalmazott stratégiai és fejlesztési céljok 5.1. A Fogyatékosügyi Program stratégiai céljai 5.2. Megvalósulás előtt álló beruházások 5.3. Középtávú célok, beruházások 6. Záró Gondolatok

7 I/C kötet 7. oldal 1. Bevezető Nem tudom mi a sorsod, de egy dolgot tudok: csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták, hogyan lehet másokat szolgálni. (Albert Schweitzer)

8 I/C kötet 8. oldal 1.1. A Fogyatékosügyi program létrejöttének indokai Az évi III. törvény 92. (3) előírja a megyei önkormányzatok, illetve a 2000 lélekszám feletti települések számára, hogy szociális szolgáltatástervezési koncepciót készítsenek a település sajátosságait, lehetőségeit és alapvető igényeit figyelembe véve. Ennek az alapkoncepciónak kell meghatározni a fő szakmai, gazdasági irányokat. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város, és a kistérségi Önkormányzatok kiemelten fontos ügynek tartják a fogyatékkal élők sorsát, társadalmi helyzetét, ebből kifolyólag érdekeiket figyelembe véve, véleményüket meghallgatva hozzák meg döntéseiket, határozataikat. Az alapkoncepció a szociális ellátórendszer vázát képezi, amelyre ráépül a fogyatékkal élők speciális ellátása, megközelítve, illetve megvalósítva a konkrét feladatokat, melyek az egészségügy, az oktatás-képzés, a kulturális élet, sport és szabadidő hasznos eltöltése, valamint a szociális ellátó rendszer egész területén merülnek fel igényként. Nehezítő tényező a különféle fogyatékosok megítélése, elfogadása, a nekik szükséges segítségnyújtás megfelelő formájának meghatározása. Közismert, hogy a látási fogyatékost meglátva az átlagember karját nyújtja és átvezeti az útkereszteződésben; a kerekesszékben ülőt segíti a bevásárlásban; a lépcsőn feljutásban, de az értelmi fogyatékosok elfogadása, számukra a megfelelő módon és elégséges mértékben nyújtott segítség adása komoly problémát vethet fel. Elsősorban az emberek felvilágosítására, tudatformálására lenne szükség ahhoz, hogy a fogyatékos ember is megkapja mindazt a segítséget, mely az önálló életvitele, az önbecsülése kialakításáhozszükséges lenne. Mindehhez a velük foglalkozó emberek pedagógusok, gondozók és a közvetlen hozzátartozók kiemelt támogatására és a fogyatékosok érdekvédelmére van szükség. Jelen koncepció az ellátórendszer jelen állapotára vonatkozó felmérésével és a hiányosságok feltárásával, a közeli és távolabbi konkrét célok kitűzését kívánja elősegíteni.

9 I/C kötet 9. oldal 1.2. Az Országos Fogyatékosügyi Program alapelvei és stratégiai céljai Az utóbbi időben igen jelentős változások indultak el a fogyatékos személyek elfogadottsága, társadalmi integrációja, támogatása és szociális ellátórendszerének átalakítása érdekében. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény január 1-én lépett hatályba. A korszerű alapelveken, és a fogyatékos személyek jogainak meghatározásán túl az esélyegyenlősítés célterületei között jeleníti meg a szociális ellátásokat is, így például a támogató szolgálatok, lakóotthoni formák kiépítését, valamint a bentlakásos intézmények átalakítását a humanizált, modernizált intézményi ellátás biztosítását. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény kiemelt területként kezeli az információ, a kommunikáció hozzáférhetőségének megteremtését a fogyatékos emberek számára. A törvény szellemének megfelelően a munkaügyi tárca fontos feladatának tekinti, hogy a fogyatékos emberek, családtagjaik, segítőik számára biztosítsa az akadálymentes hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos embereket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A Kormány 1065/2008. (X.14.) számú határozatában az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot kérte fel arra, hogy a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtását segítse. A törvény végrehajtására az Országgyűlés az Országos Fogyatékosügyi Programot és a Kormány középtávú intézkedési tervet fogadott el. A Program, mind elveiben, mind pedig céljaiban meghatározza az önkormányzatok kötelező feladatait, a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének, önrendelkező képességének, önálló életvezetésének, a társadalmi életben való aktív részvételének társadalmi feltételeit. Alapelvek: a prevenció elve: a társadalomnak mindent meg kell tenni a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelőzése érdekében. Fontos, hogy a fogyatékos személy a lehető legkorábban kapja meg azt a segítséget, amely lehetővé teszi személyiségfejlődését. a normalizáció elve: a fogyatékos személyek számára a következőket jelenti: lehetővé tenni, hogy a fogyatékos emberek olyan egzisztenciát érjenek el, mely lehetőség szerint a normális életfeltételekhez közelebb áll. Cél: olyan pedagógiai eszközök kidolgozása, melyek hatására a fogyatékosok életkörülményei, viselkedési formái és lehetőségei a lehető leginkább illeszkedhetnek az adott kultúra és társadalom megszokott, elfogadottnak tekintett mintáira. az integráció elve: az ép és sérült emberek kölcsönös megbecsülésben és támogatásban élnek, és ugyanazon tisztelet és elfogadás a részük, mint a társadalom többi tagjainak. az önrendelkezés elve: a fogyatékos emberek megmaradt képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajdon feletti önrendelkezésre, és ha eljuttatjuk őket akadályoztatottságuk ellenére olyan személyes önállóságba, amellyel önmaguk meghatározhatják szükségleteiket. a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elve: a fogyatékos személy nem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben, rá nézve

10 I/C kötet 10. oldal sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotából fakadóan kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek. A rehabilitáció elve: a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A fogyatékos személyek és a közszolgálati intézmények kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerződéseket kötnek, egyéni rehabilitációs tervet készítenek. Az emberség a rehabilitáció elvének egyes számú normája, az egész rehabilitációs folyamat értelme, célja maga a fogyatékossággal élõ ember. A rehabilitáció folyamata alkalmazkodjon az egyén szükségleteihez és igényeihez, szolgálja a megmaradt képességek legmagasabb szintű hasznosulását, az érintettek vegyenek aktívan részt a rájuk vonatkozó rehabilitációs folyamatokban. A személyhez fűződő jogok védelmének elve: felül kell az általános szabályok érvényesülését a fogyatékos személyek vonatkozásában, különösen a gyámságra és a gondnokságra vonatkozó szabályozást. A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtése többirányú és hosszabb időtávú feladat. Az országos stratégiai célok a következő fő pontok köré csoportosulnak: I. Fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemléletkedvező irányú megváltoztatásával kapcsolatos célok. Biztosítani kell, hogy az előítéletek lebontása érdekében anti-diszkriminációs műsorok, kampányok induljanak a médiában. Továbbá biztosítani kell, hogy kiadványok készüljenek a fogyatékos személyek kedvezőbb társadalmi megítélése érdekében. Elő kell segíteni, hogy a kultúra, a művészet vagy a tudomány területén tehetséges fogyatékos fiatalok bekapcsolódhassanak a Nemzeti Kiválóság Programba. Bővíteni kell a sajátos nevelési igényű tanulókat befogadó közoktatási intézmények körét, biztosítva az egyéni tanulási igényekhez jobban alkalmazkodó módszerek alkalmazását. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő iskolákat fel kell készíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásával kapcsolatos módszertani feladatok ellátására. Az oktatás valamennyi szintjén a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tananyagok összeállításával kell lehetővé tenni a fogyatékosságokról szóló ismeretek elsajátítását. A tanító- és tanárképző intézményekben elérhetővé kell tenni az integrált oktatási formák, a fogyatékos gyermekekkel való kommunikációs és oktatási módszerek elsajátításának lehetőségét. Szemléletformáló programokkal ösztönözni kell a turisztikai szolgáltatókat és a turisztikai létesítmények fenntartóit, hogy szolgáltatásaikat egyenlő eséllyel hozzáférhetővé tegyék. II. Fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása Felül kell vizsgálni és a fogyatékos emberek szükségleteinek megfelelően át kell alakítani a lakások, lakóházak, így a társasházak, az önkormányzati és más fenntartású bérlakóházak akadálymentesítéséhez kapcsolódó támogatási eszközöket. A fogyatékos személyt otthonában gondozó hozzátartozó részére a munkaerő-piacra való visszatérést segítő kísérleti foglalkoztatási programokat kell kidolgozni. Az alacsony iskolai végzettségű, kistelepülésen élő fogyatékos emberek számára is elérhető felnőttképzési programokat kell kidolgozni. Biztosítani kell a képzésben részt vevő oktatók

11 I/C kötet 11. oldal speciális pedagógiai ismereteinek bővítését, valamint az oktatáshoz szükséges, az egyenlő esélyű hozzáférés előírásainak megfelelő tárgyi feltételeket és infrastruktúrát. A fogyatékos személyek internet-hozzáférésének, munkavállalási esélyeinek javítása érdekében ki kell dolgozni a fogyatékos személyek részére történő kedvezményes számítógépvásárlás pénzügyi rendszerét. A fogyatékos emberek szükségleteinek figyelembevételével felül kell vizsgálni és át kell alakítani a gyógyászati segédeszközökhöz és az önálló életvitelt segítő egyéb eszközökhöz való hozzájutás feltételeit és szabályait. Pályázati programokkal kell biztosítani a különösen nehezen beszerezhető és alternatív kommunikációs eszközök regionális szinten történő kölcsönzési lehetőségét. A személyi segítést nyújtó szolgáltatások (ideértve a házi segítségnyújtást, házi gyermekfelügyeletet, illetve a támogató szolgáltatást) fejlesztésével biztosítani kell a fogyatékos személyeket ellátó családtag rekreációjának lehetőségét. A sportoló fogyatékos emberek, valamint az integrált sportegyesületek számának növelését célozva pályázatokkal kell támogatni a fogyatékos emberek sportszövetségeinek, illetve a fogyatékos embereket integráló sportszövetségeknek a fejlesztését. Olyan programokat kell indítani, melyek célja felkelteni és ösztönözni a fogyatékos tanulók, fiatalok körében az egészséges élet iránti igényt (pl. sportos életmódra, egészséges táplálkozásra ösztönzés; kábítószer prevenció). Képzési programokat kell indítani a fogyatékos személyek sportjában tevékenykedő szakemberek számára a fogyatékosságokkal kapcsolatos ismereteik bővítése érdekében. Az Európai Unió és az Európa Tanács ajánlásainak és normáinak megfelelően el kell készíteni a fogyatékos személyeket ellátó, nagy létszámú bentlakásos intézmények átalakításának hazai ütemtervét és a kivitelezés költséghatékonyságának elemzését tartalmazó irányelveket, különös tekintettel a felszabaduló épületek újrahasznosítására, a szükséges átalakításokra, a szolgáltatások feltételeinek javítására és bővítésére, a gondozási módszerek korszerűsítésére. III. Fogyatékos személyek társadalom életében való aktív részvételének elősegítése Biztosítani kell, hogy készüljenek prevenciós célú oktatófilmek, dokumentumfilmek, tájékoztató kiadványok, melyek célja, hogy a fogyatékos személyek megismerjék személyhez fűződő jogaikat, azok érvényesítésének lehetőségeit, valamint felismerjék a hátrányos megkülönböztetés helyzeteit. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 4. -ának fa)-fb) és fd) pontjai alapján valamennyi tárcának ki kell dolgoznia a saját vagyonkezelésében működtetett, közszolgáltatást nyújtó épületeire az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának ütemezését, gondoskodva egyúttal az annak megvalósításáért felelős szervezeti egység kijelöléséről. El kell készíteni a tömegközlekedési rendszereknek a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvényben előírt határidőig történő egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételének részletes ütemtervét. Gondoskodni kell a közszolgáltatások internet-alapú hozzáférhetőségét biztosító, az Európai Unió fogyatékosságügyi irányelveit figyelembe vevő speciális megoldások hazai alkalmazásáról. Támogatni kell a hazai kutyakiképzés kapacitásának növelését, valamint meg kell alkotni a vakvezető-, jelző-, asszisztens-, és terápiás kutyák alkalmazásának és kiképzésük minőségi követelményeinek szakmai szabályait.

12 I/C kötet 12. oldal Gondoskodni kell a fogyatékos személyek nyílt munkapiaci munkavállalását ösztönző szolgáltatási programok kidolgozásáról. A foglalkoztatási rehabilitációhoz való hozzáférés biztosítása érdekében ki kell dolgozni az aktív korú, betegség vagy baleset következtében megváltozott munkaképességű személyeknek az egészségügyi rehabilitációt követő elemi és szociális rehabilitációt biztosító szolgáltatások rendszerét. A támogatott döntéshozatal modelljét alapul véve át kell alakítani a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt álló fogyatékos személyek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályokat a kirekesztettségük megszűnése érdekében. A humán-erőforrás menedzserek és referensek képzésével fel kell készíteni őket a fogyatékossággal élő, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkavállalással kapcsolatos nehézségeinek leküzdésében, való segítségnyújtásra, a szükséges koordinációs, közvetítői feladatok ellátására. IV. Rehabilitációval kapcsolatos célok Az életkorhoz kötött egészségügyi szűrővizsgálatokhoz kapcsolódóan a fogyatékosságok felismerésére és a fogyatékos állapotokból eredő helyzetek kezelésére vonatkozó továbbképzési programokat kell indítani a védőnők és házi gyermekorvosok körében. Meg kell alkotni a kora-gyermekkori diagnosztika és fejlesztés működtetésének a meglévő ellátórendszerek összehangolására alapozott szabályait és a rendszer felállításához szükséges ütemtervet. El kell készíteni az autizmussal élő személyek komplex (foglalkozási, szociális és pedagógiai) rehabilitációjára, valamint az autizmus diagnosztizálására alkalmas intézményrendszer koncepcióját. A speciális ellátási szükségletű fogyatékos emberek szakszerű és teljeskörű egészségügyi ellátása érdekében modell-programok keretében kell kidolgozni ellátásuk szakmai és minőségi protokolljait, valamint a többlet-szükségletből eredő magasabb költségek finanszírozásának szabályait. A szakképzésbe bekapcsolható fogyatékos fiatalok esetében a képzés és pályaorientáció intézményrendszerének fejlesztésével meg kell teremteni a képzés, a rehabilitáció és a foglalkoztatás összhangját. A fogyatékos személyekkel kapcsolatos napi gyakorlati munkában részt vevő szakdolgozók (gyógypedagógusok, szociális munkások, rehabilitációs szakemberek) számára a mentális kiégésüket (burn-out) megelőző rekreációs és szakmai programokat kell indítani Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás az Európai Uniós csatlakozás után Mit gondolsz, mi a helyesebb, ha embertársaid egyéniségében a hibákat, ütközőpontokat keresed, vagy az, miképpen tudod megérteni őket, s amennyire jellemük befogadja, megpróbálsz összehangolódni velük a saját törvényeik szerint? (Szepesi Mária) Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltétele, hogy az állampolgárok köztük a fogyatékossággal élő emberek számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet

13 I/C kötet 13. oldal minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A város vezetésének minden döntésében érvényesülnie kell a jogkövetési norma elvének, intézkedéseivel harmonizálni kell épp úgy a hazai, mint a közösségi jog elveivel. Kiemelt prioritásként a minőségi szolgáltatások egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. A fogyatékossággal élő emberek számára megszervezendő hatékony ellátórendszer kialakításához szükség van helyi, kistérségi és regionális szinten szerveződő civil szervezetekre, amelyek a klasszikus érdekvédelmi feladatok ellátása mellett aktívan szerepet vállalnak az államtól átvállalt közfeladatok megvalósításában, valamint együttműködő partnerei kívánnak lenni a területen dolgozó valamennyi állami és nem-állami szereplőnek. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítésével, az intézmények kiépítésével, korszerűsítésével és átalakításával, illetve a lakókörnyezeti és az integrált formában történő ellátásszervezés erősítésével. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően Hódmezővásárhely Többcélú Kistérségi Társulás komoly munkát indított el és feladatának tekintette a fogyatékkal élő polgárainak támogatását, ahhoz, hogy emberi jogaikban, méltóságukban hiány ne essék. Olyan ellátás biztosítása volt a cél, amely életvitelükben, megélhetésükben, rehabilitációjukban előrelépést jelent. Hódmezővásárhely évszázadokra visszanyúló hagyományaival, erőteljes kulturális gyökereivel befogadja és aktívan integrálja a fogyatékkal élő polgárait, a kultúra, a sport, a meglévő olvasókörök, kulturális és oktatási intézmények segítségével folyamatosan segíti beilleszkedésüket. A fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemléletkedvező irányú megváltoztatásával kapcsolatos célok. A kultúra, a művészet vagy a tudomány területén tehetséges fogyatékos fiatalok bekapcsolódhattak a Nemzeti Kiválóság Programba, a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség tevékenységébe, valamint a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület aktivitásaiba. Bővítésre került a sajátos nevelési igényű tanulókat befogadó közoktatási intézmények köre, és megvalósult az egyéni tanulási igényekhez jobban alkalmazkodó módszerek alkalmazása, valamint a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő iskolák módszertani feladatok ellátása. A fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása Hódmezővásárhelyen és térségében A fogyatékos emberek szükségleteinek megfelelően nagytöbbségben, átalakításra kerültek az önkormányzati fenntartású intézmények. A fogyatékos személyek internet-hozzáférésének biztosítása a városi könyvtár, az oktatási és szociális intézmények segítségével megtörtént. További cél a kedvezményes számítógépvásárlás pénzügyi rendszer kidolgozása a fogyatékos személyek részére. Megvalósult a személyi segítést nyújtó szolgáltatások (ideértve a házi segítségnyújtást, házi gyermekfelügyeletet, illetve a támogató szolgáltatást) fejlesztése, aminek segítségével biztosítottuk a fogyatékos személyeket ellátó családtag rekreációjának lehetőségét. Létrejött a sportoló fogyatékos embereket képviselő sportegyesület, az ezen személyeket integráló egyesület fejlesztése pályázatok segítségével történik. Vodafone projekt az épek és akadályozott személyek sport általi integrálása.

14 I/C kötet 14. oldal Elindultak olyan programok, amelynek céljuk felkelteni és ösztönözni a fogyatékos tanulók, fiatalok körében az egészséges élet iránti igényt (pl. sportos életmód, egészséges táplálkozás, ösztönzés, kábítószer prevenció). - Egészséges Vásárhely Program. A fogyatékos személyek sportjában tevékenykedő szakemberek a fogyatékosságokkal kapcsolatos ismereteik bővítése érdekében helyi valamint központi képzési programokon vettek részt. Az Európai Unió és az Európa Tanács ajánlásainak és normáinak megfelelően elkezdődtek a fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos és nappali intézmények átalakításai és a kivitelezés költséghatékonyságának elemzését tartalmazó irányelvek, különös tekintettel a felszabaduló épületek újrahasznosítására, a szükséges átalakításokra, a szolgáltatások feltételeinek javítására és bővítésére, a gondozási módszerek korszerűsítésére. Létrejött a bentlakásos intézmény melletti lakóotthon, megépült pályázati pénzből a Csodaház Foglalkoztató Napközi. A fogyatékos személyek társadalmi életében való aktív részvételének elősegítése Kiadásra kerültek a hatósági bizonyítványok közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevétele céljából a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. -a alapján. A cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt álló fogyatékos személyek foglalkoztatása a kirekesztettségük megszűnése, integrálásuk, szociális és társadalmi fejlődésük érdekében történik. Sikerült megvalósítani a munkarehabilitációs jellegű szociális foglalkoztatást. A rehabilitációval kapcsolatos célok Továbbképzési programok elindítása a védőnők és házi gyermekorvosok körében az életkorhoz kötött egészségügyi szűrővizsgálatokhoz kapcsolódóan a fogyatékosságok felismerésére és a fogyatékos állapotokból eredő helyzetek kezelésére. - Egészséges Vásárhely Program. Megvalósul az autizmussal élő személyek komplex foglalkozási, szociális és pedagógiai rehabilitációja. - Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola. A szakképzésbe bekapcsolható fogyatékos fiatalok esetében városi szinten a képzés és pályaorientáció intézményrendszerének fejlesztésével egy időben valósul meg a képzés, a rehabilitáció és a foglalkoztatás. - Kalmár Zsigmond HISZK Tagintézmény. Nagyon fontos cél a fogyatékos személyekkel kapcsolatos napi gyakorlati munkában részt vevő szakdolgozók (gyógypedagógusok, szociális munkások, rehabilitációs szakemberek) számára a mentális kiégésüket (burning-out) megelőző rekreációs és szakmai programok megvalósítása A Fogyatékosügyi Program elkészítésének stratégiai célja: Hozzásegíteni a fogyatékkal élő embereket egy minőségében értékesebb élethez a szükségletek kielégítésével. A szervezés és tervezés összehangolásával dinamikusabb, rugalmasabb és individuális ellátás biztosítása. Nagy létszámú bentlakásos intézmények leépítése kitagolással (speciális lakóotthonok létrehozása). Az ellátások megszervezésénél figyelembe kell venni a professzionalitás elvét. Minden ember a megfelelő helyen kapja meg az ellátást. Az idős embert a lehetőségekhez mérten otthonában tartson meg a rendszer, (házi segítségnyújtás fejlesztése), míg a

15 I/C kötet 15. oldal fogyatékkal és betegséggel élők számára a lakóhelyükhöz közeli ellátást kell biztosítani. A munkahelyek, középületek akadálymentesítésével, a fogyatékkal élők részére is elérhetők legyenek. Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a városban (Támogató Szolgálat igénybevétele). Új munkahelyek, különösen védőmunkahelyek (szociális foglalkoztatók) kialakításával a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem aktív résztvevőjeként kíván Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város fellépni. A jelenleg működő HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató további bővítésével minél több csökkent munkaképességű ember foglalkoztatása. A civil szervezetek és egyházak szorosabb bevonása a fogyatékkal élők szociális ellátásába. A szükséges fejlesztések oly módon való tervezése és megvalósítása, hogy mindezek megalapozottak és szervesen illeszkedik a meglévő igényekhez. Pályázati lehetőségek kihasználása a humánerőforrás és eszközfejlesztés terén. Hatékony kommunikáció kialakítása a fenntartó, az intézmények, az egyházak és civil szervezetek között. Többszöri folyamat-elemzéssel a rendszer gyenge pontjainak időbeli észlelése, a tervezés aktualizálása és a párhuzamos ellátások kiküszöbölése A Fogyatékosügyi Program elkészítésénél alkalmazott munkamódszerek Adatgyűjtés KSH elemzések Meglévő adatok Irodalom felhasználás Gyulavári Tamás Kötzei György: Európai Szociális Jog Kiadó: Osiris Budapest 2000 Szociális igazgatás szerkezet Kiadó: SZOFA Alapítvány Debrecen 2003 Az értelmi Fogyatékossággal élő Személyek Emberi Jogai, Nemzeti Jelentés Kiadó: ÉFOÉSZ Budapest 2002 Egyeztető ülés Egészségügyi, Szociális, Népjóléti és Családvédelmi Bizottsággal Intézmény vezetőkkel Civil szervezetek képviselőivel Kerekasztal Egyeztető Fórum Egyéni szakmai konzultációk 1.6. A Madridi Nyilatkozat (2002. március, részlet) A FOGYATÉKOSÜGY EMBERI JOGI KÉRDÉS. A fogyatékos embereket ugyanazok az emberi jogok illetik meg, mint minden más állampolgárt. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja: minden ember szabad és egyenlő méltóságában és jogaiban. E cél teljesülése érdekében minden közösség ünnepelje a közösségeken belüli sokféleséget, és törekedjen biztosítani, hogy a fogyatékos emberek élvezhessék az emberi jogok teljes körét: a különféle nemzetközi egyezmények, az EU

16 I/C kötet 16. oldal Szerződés, valamint a különböző nemzeti alkotmányok által elismert állampolgári, politikai, szociális, gazdasági és kulturális jogokat. 2. A fogyatékos személyek társadalmi helyzete, a fogyatékosság gyakorisága Magyarország Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Területe négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Népességszáma a évi népszámlálás adatait figyelembe véve fő a következő megoszlással: 0-14 évesek: fő (azaz: 16,61%), évesek: fő (azaz: 22.2%). A évesek: fő (azaz: 40.76%), valamint 60 év felett: fő (azaz: 20.41%). Magyarország népessége: 0 14 év év év 60 év felett A évi népszámlálás adatai szerint fő fogyatékos ember él Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. Az évi népszámláláshoz képest a fogyatékos emberek létszáma és aránya jelentősen emelkedett. A létszámnövekedés azzal is összefügghet, hogy 2001-ben a fogyatékos emberek - többek között a jól előkészített és végrehajtott kommunikáció eredményeképpen - többen vállalták fogyatékosságukat, mint 1990-ben. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a fogyatékosság mind pontosabb meghatározása következtében többen vannak tisztában egészségi állapotuk fogyatékos jellegével. Csupán ezt az adatot viszont nem tekinthetjük önmagában, hiszen a fogyatékkal élő lakosságnak közel rokona, ismerőse, barátja és szakember segítője van. A majd 2 és fél millió állampolgár pedig a lakosság közel 30%-át jelenti. Magyarország népessége, közülük fogyatékos és ezek részaránya (%): Év Népesség Fogyatékosok Részaránya % ,66 (Központi Statisztikai Hivatal adata)

17 I/C kötet 17. oldal fogyatékkal élők (5,6%) nem fogyatékkal élők A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. A fogyatékossággal élők között minden tizedik ember az értelmi fogyatékos személyek közé tartozik. A fogyatékos férfiak és nők fogyatékosságtípus szerinti megoszlása némileg különbözik egymástól, a férfiak körében magasabb az értelmi fogyatékosok, alsó, felső végtag hiányából adódó fogyatékosságúak és az egyéb festi fogyatékosok aránya, a mozgássérültek, gyengénlátók hányada viszont a nők között nagyobb. A népesség fogyatékosság típusa és nemek szerint 2001-ben: Fogyatékosság típusa Fogyatékosok száma % arányban Férfi Nő Mozgáskorlátozott (MK) , Látássérült (LS) , Értelmi fogyatékos (Ért.F) , Hallássérült, beszédhibás (HS) , Egyéb , Összesen (Központi Statisztikai Hivatal adata)

18 I/C kötet 18. oldal Összesen Férfi Nő MK LS Ért F HS Egyéb Egy társadalom erkölcsi-jogi és mentális állapotát jól jellemzi az, hogy miképpen tudja segíteni különböző okokból, például egészségügyi állapot miatt hátrányos helyzetbe került tagjainak munkavállalását, munkaerőpiacon történő elhelyezkedését. A fogyatékos emberek társadalomba történő beilleszkedését, más emberek által történő elfogadottságát jelentős mértékben elősegíti, ha dolgoznak, ha megélhetésüket munkából származó jövedelemből tudják biztosítani. Természetesen a fogyatékosság jellege, súlyosságának foka erőteljesen befolyásalja a munkavállalás lehetőségét, ennél is fontosabb azonban, hogy egy adott országban milyen a foglalkoztatottság mértéke, a munkanélküliek aránya, a munkaerőpiac általános helyzete. A fogyatékkal élők társadalmi helyzetét vizsgálva elmondható, hogy a munkanélküliség jelensége sújtja az aktív korú sok esetben szakmával, vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkező abszolút munkaképesek körét is. Kevés a szociális foglalkoztatók száma és befogadóképessége, ill. az ott foglalkoztatottak azok a rászoruló, megváltozott munkaképességűek, akiknek létfenntartásához elengedhetetlen az innen származó jövedelem. A népesség fogyatékosság és gazdasági aktivitás szerint, 2001: Gazdasági aktivitás 2001 Összesen fogyatékos nem fogyatékos Foglalkoztatott 36,2 9,0 37,8 Munkanélküli 4,1 2,0 4,2 Inaktív kereső 32,4 76,7 29,8 Eltartott 27,3 12,3 28,2 (Központi Statisztikai Hivatal adata) Magyarország ma már az Európai Unió aktív tagja. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke elismeri a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó

19 I/C kötet 19. oldal intézkedésekre. E csoport tagjai ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint bármely más európai polgár. Az EU felismerte: a fogyatékkal élők jogainak biztosítása csak úgy lehetséges, ha kiemelt figyelemmel kezeljük az őket érintő sokrétű problémákat. Az elsődleges cél, hogy a fogyatékkal élők betölthessék állampolgári szerepüket, és elláthassák az ehhez kapcsolódó feladatokat. Hasonlóan fontos, hogy döntési lehetőségeikben, életük irányításában ugyanakkora szabadságot élvezhessenek, mint nem fogyatékos társaik. Az e téren indított kezdeményezéseknek a hozzáférés, a társadalmi befogadás és az egyenlő bánásmód biztosítását kell célul tűzni. Minden rászoruló számára rendelkezésre álljon a tartós ápolás és a támogató szolgáltatások igénybevételének lehetősége. Ezen felül az EU figyelmet fordít a fogyatékosság jelentette terhek csökkentésére, a habilitáció és rehabilitáció biztosítására, a fogyatékosság szociális és gazdasági következményeinek enyhítésére, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. A kiemelt feladatokat e területen a társadalmi kirekesztés csökkentése, az akadályok és korlátok megszüntetése, a mobilitás elősegítése, valamint az információs technológia nyújtotta lehetőségek kiaknázása jelenti. Ismeretes, hogy az értelmi sérültek feladattartó képessége gyengébb, időben és térben valamint tartalmában korlátozott. A piacgazdaság elvárásának úgy, mint abszolút minőség és határidő csak kevesen tudnak megfelelni. Az alacsony iskolai végzettség, a sérülésből adódó elvárt teljesítmény hiánya, a lehetőségek korlátozott mennyiségi és minőségi mutatói, gyakorlatilag meghatározzák az iskola befejezése utáni, un. felnőtt lét természetesen elvárt elemeit úgy, mint a munka jövedelem otthon. Az említettek hiányában torzul az ÉN kép, az önbecsülés, deformálódik a személyiség, mely már alapvetően sérült képletet mutat. Hiányzik a pozitív visszajelzés, felgyorsul a leépülés folyamata, mely kihat a sérültet nevelő család működésére is. Az értelmileg akadályoztatott felnőtt korúak gyakorlatilag a szociális ellátórendszer örökös tagjai úgy, mint szociális járadékosok, intézeti, vagy intézményi ellátottak, a családok örök gyerekei, vagy az is előfordul, hogy a szomszédoktól eltitkolt szégyenfoltok. Nem elegendő a törvényi szabályozás, hisz tökéletesek a benne megfogalmazottak csak nem számolnak az emberi tényezővel, a stigmák, az intolerancia erős szembefordulásával. A társadalmi tudatformálás lehetőségei nincsenek harmonizálva a gyors integrációs törekvésekkel, a fogyatékos lét pozitív értékeinek bizonyítási lehetőségeivel. Itt ismét összefüggés mutatkozik a dolgozni vágyó és törekvő sérült ambíciói és a megvalósítás eszközei között. A súlyos fogyatékosokat gondozó családok helyzete a legnehezebb, hiszen ha gyermekét otthon kívánja ellátni az egyik szülőnek minden esetben otthon kell maradnia, minek következtében kiesik a munkavállalás lehetőségéből, a kétkeresős családmodellre épülő háztartás anyagilag összeomlik, vagy erősen perifériára szorul. A felnőtt fogyatékos nevelés, gondozás és ellátás nem korlátozódhat csak a fogyatékos személyre, hanem a család komplex gondozása szükséges. Az Országos Fogyatékosügyi Program adatai szerint a fogyatékos személyek 16%-a egyedül, vagy más fogyatékos személlyel él közös háztartásban, 23%-a lakik másodmagával (nem fogyatékos személlyel), 49%-a három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban él, míg megközelítőleg 12%-a intézetben kapott elhelyezést. A Központi Statisztikai Hivatal feldolgozása szerint a következő a felosztás: Fogyatékkal élők száma Nem intézetben élő Intézetben élő fogyatékosok száma fogyatékosok száma Magyarország Csongrád megye Magyarország Csongrád megye Magyarország Csongrád megye

20 I/C kötet 20. oldal Magyarország Csongrád Fogy. élők száma Nem int. élők száma Int.élők száma Kimutatások szerint a halmozottan sérült gyermekek és fiatalok kb: 45%-a csonka családban él, a fizikai és lelki teher miatt a szülők 30%-a rokkant nyugdíjas. A nemzetközi arányszámokat figyelembe véve (a veleszületett fogyatékosok aránya a populáció egészét tekintve annak 3%-a) Csongrád megyében a fogyatékos lakosság száma és összetétele a következőképp alakul: Lakosság száma Csongrád Ebből fogyatékkal élők Fogyatékkal élők száma megyében összesen fogyatékosság tipusa szerint Mozgássérült Alsó, felső végtag hiánya 561 Egyéb testi fogyatékos Gyengén-látó Egyik szemére nem lát 757 Vak 357 Értelmi fogyatékos Nagyot-halló Siket, siket-néma, néma 402 Beszédhibás 302 Egyéb Fogyatékosok összesen: (Központi Statisztikai Hivatal adata) Csongrád megye népessége, közülük fogyatékos és ezek részaránya (%):