AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS PROGRAMJA ÁLTALÁNOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A KÖZÖTTI IDŐSZAKRA 2009-ES AKTUALIZÁLÁS STRATÉGIAI PRIORITÁSOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS PROGRAMJA ÁLTALÁNOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2008 2010 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA 2009-ES AKTUALIZÁLÁS STRATÉGIAI PRIORITÁSOK"

Átírás

1 AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS PROGRAMJA ÁLTALÁNOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A KÖZÖTTI IDŐSZAKRA 2009-ES AKTUALIZÁLÁS STRATÉGIAI PRIORITÁSOK TARTALOM HOGYAN HASZNÁLJUK A DOKUMENTUMOT?... 3 BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR... 4 BEVEZETÉS A PROGRAM ÁLTALÁNOS ÉS KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEI FEJEZET ÁGAZATI PROGRAMOK Comenius Közoktatás Mobilitás és partnerségek Többoldalú projektek prioritás: A tanulás és a készségek elsajátításának tanulása iránti motiváció erősítése prioritás: A transzverzális kulcskompetenciák támogatását célzó oktatási és tanulási megközelítések kialakítása prioritás: Iskolavezetés prioritás: Nyelvoktatás és nyelvi sokszínűség prioritás: Az olvasási készség javítása prioritás: Digitális oktatási tartalom és szolgáltatások Hálózatok prioritás: Az iskola előtti (óvodai) nevelés és a gyerekkori tanulás lehetőségeinek fejlesztése prioritás: Iskolavezetés prioritás: A vállalkozói szellem és a munka világával való kapcsolatok támogatása prioritás: Digitális oktatási tartalom és szolgáltatások prioritás: A tudományos oktatás vonzerejének növelése prioritás: A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának fejlesztése valamennyi fiatal, különösen a fogyatékkal élők beilleszkedése céljából Erasmus felsőoktatás, felsőfokú szakoktatás és -képzés Mobilitás Többoldalú projektek Tantervfejlesztési projektek A felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködést célzó projektek A felsőoktatási intézmények modernizációját támogató projektek Virtuális egyetem projektek Tematikus hálózatok Akadémiai hálózatok Strukturális hálózatok Leonardo da Vinci szakmai alapképzés és továbbképzés Mobilitás és partnerségek Többoldalú projektek prioritás: A kompetenciák és végzettségek átláthatósága és elismerése

2 prioritás: A szakképzési rendszerek és gyakorlatok színvonalának és vonzerejének növelése prioritás: A szakképzésben részt vevő tanárok, képzésvezetők és oktatók készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése prioritás: A munkaerő-piaci igényeket figyelembe vevő szaktudás fejlesztése prioritás: A veszélyeztetett csoportok kompetenciaszintjének emelése Hálózatok ECVET-hálózatok Az érdekelt felek hálózatai Grundtvig Felnőttoktatás és más oktatási formák Mobilitás és partnerségek Többoldalú projektek prioritás: Kulcskompetenciák prioritás: A felnőttoktatás színvonalának növelése prioritás: A felnőttoktatás vonzerejének növelése és jobb hozzáférés prioritás: A nem formális és informális tanulás értékelésének javítása prioritás: A felnőttoktatás segítése a társadalom perifériájára került és hátrányos helyzetű polgárok és migránsok esetében prioritás: Időskori, valamint generációk közötti és családi tanulás és tanítás Hálózatok prioritás: Nyelvtanulás a felnőttoktatásban prioritás: Egyetemi hálózatépítés a felnőttoktatásban prioritás: A felnőttoktatásban érdekelt felek közötti hálózatépítés prioritás: Értékelés és tanúsítás FEJEZET TRANSZVERZÁLIS PROGRAM kulcstevékenység szakpolitikai együttműködés és innováció Mobilitás (tanulmányutak) Tanulmányok és összehasonlító kutatás Kulcstevékenység Nyelvek Többoldalú projektek Hálózatok Kulcstevékenység IKT Többoldalú projektek Hálózatok Kulcstevékenység Az eredmények terjesztése és hasznosítása Többoldalú projektek Tanulmányok és referenciaanyagok FEJEZET JEAN MONNET PROGRAM Jean Monnet tanítási, kutatási és reflektív tevékenységek hu 2

3 HOGYAN HASZNÁLJUK A DOKUMENTUMOT? Ez a dokumentum az egész életen át tartó tanulás közösségi programjára vonatkozó évi általános pályázati felhívás prioritásainak frissített változata. Felsorolja azokat a prioritást élvező témaköröket, amelyekre a program különböző intézkedéseinek keretében pályázni lehet. Míg a évi pályázati felhívások többsége változatlan marad, sor kerül a politikai folyamat alakulását tükröző és új programtevékenységek bevezetését elősegítő kisebb kiigazításokra. Az e dokumentumban felsorolt prioritások az oktatási és képzési politika európai szintű kidolgozásának központi kérdéseit tükrözik. Azonos minőség esetén az e prioritásokra irányuló javaslatok nagyobb eséllyel kapják meg a támogatást. Az általános pályázati felhíváshoz figyelembe kell venni a következő dokumentumokat: az Egész életen át tartó tanulás programjának a közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatot; a tevékenységek leírását és a pénzügyi és adminisztratív rendelkezéseket tartalmazó pályázati útmutatót. A pályázók figyelmét felhívják arra, hogy a pályázati útmutató a Comenius és Grundtvig ágazati programok keretében 2009-ben beindítandó számos új tevékenységet tartalmaz. 3

4 BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR Az Egész életen át tartó tanulás programjának átfogó prioritása, hogy az oktatás és képzés terén hozzájáruljon a lisszaboni célkitűzés eléréséhez: az EU-t a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell tenni, amely több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval képes a fenntartható gazdasági növekedésre. A program valamennyi része előnyben fogja részesíteni a készségszint fejlesztését, a következetes és átfogó egész életen át tartó tanulási stratégiák kidolgozását és megvalósítását, valamint az innováció és a kreativitás elősegítését célzó tevékenységeket. Ennek megfelelően a 2009-es tevékenységek prioritási területei a következők: Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram végrehajtásának támogatása, melynek célja az európai oktatási és képzési rendszerek színvonalának, hozzáférhetőségének és nyitottságának javítása, elsősorban az egész életen át tartó oktatási és képzés valamennyi formája és szakasza közötti összhang erősítése révén, fiatal kortól kezdve, és elősegítve a különböző rendszerek közötti rugalmas átjárást, például az európai képesítési keretrendszer, valamint a nem formális és informális tanulás elismerését célzó rendszerek és az egész életen át tartó pályaorientáció megvalósításának a segítségével; Az oktatás és képzés szerepének erősítése a lisszaboni folyamaton belül európai és nemzeti szinten egyaránt, nemcsak a versenyképesség növelése, de a fenntartható gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió érdekében; A kreativitás és az innováció támogatása az oktatás és képzés valamennyi rendszerében és szintjén annak érdekében, hogy a kreativitás és innováció európai éve (2009) sikeres legyen; Az egész életen át tartó tanulási stratégiák megvalósítása a hatékonyság és az igazságosság 1 alábbiak révén történő fokozása érdekében: a korai iskolaelhagyók és az alacsony szintű alapkészségekkel rendelkezők számának csökkentésére, a migránsok gazdasági és társadalmi integrációjának elősegítésére, a társadalmi-gazdasági hátrány kezelésére, a kulcskompetenciák korai elsajátítása és a fenntartható finanszírozás elősegítésére, valamint a politika és a gyakorlat tudásalapjának növelésére irányuló intézkedések. A valamennyi típusba tartozó oktatási szolgáltató személyzet különösen a tanárok és oktatók oktatása és képzése minőségének javítása; A felsőoktatási rendszerek modernizációja, összehangoltabbá tétele, és a társadalmi szükségletekhez való igazítása. A modernizációra azért van szükség, hogy az európai egyetemek kulcsszerepet játszhassanak a tudás Európájában, és egyben 1 A Tanács és a Bizottság évi közös időközi jelentése az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram megvalósításáról Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében, ; Az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság 2000-től kezdődő fő politikai kezdeményezéseinek és eredményeinek kivonata, 4

5 megbirkózhassanak a globalizáció jelentette kihívásokkal, és fejleszthessék az európaiak tudását, készségeit és kompetenciáit, valamint Európának az innovációra és a versenyképességre való kapacitását. A modernizációnak lehetővé kell tennie az egyetemek számára, hogy betölthessék a tudás Európájában őket illető szerepet, és jelentősen hozzájárulhassanak a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiához. -hu A szakoktatás és -képzés színvonalának és vonzerejének növelése a koppenhágai folyamat prioritásainak végrehajtásával nemzeti szinten, például a javasolt európai szakoktatási és szakképzési kreditátviteli rendszer (ECVET) megvalósításának tesztelése által; Különösen az idősebb munkavállalók és az alacsonyan képzettek felnőttoktatásban való alacsony szintű részvételének növelése annak érdekében, hogy csökkentsék a foglalkoztatás akadályait, valamint növeljék az embereknek a gyorsan változó élet- és munkakörnyezethez való alkalmazkodási képességét; A polgárok mobilitásának elősegítése, különösen a minőség szempontjából, többek között a mobilitás minőségének javításáról szóló ajánlás 2 megvalósításával és az Europass használatával. A fenntartható fejlődés megerősítése, beleértve az energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket az oktatás és képzés valamennyi ágában megvalósuló intézkedésekkel. A Tanácsnak és a Bizottságnak az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram megvalósításáról ( Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében ) szóló évi közös időközi jelentésén kívül a témáról számos szakpolitikai referenciadokumentum található az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság től kezdődő fő politikai kezdeményezéseit és eredményeit összefoglaló gyűjteményben 3. Az ágazati programokhoz tartozó kísérő intézkedésekre és a 2. kulcstevékenységre (nyelvek) vonatkozóan nincsenek konkrét prioritások. Valamennyi programmal kapcsolatban megjegyzendő, hogy azok kiemelt figyelmet fordítanak az eredmények rendszeres terjesztésére és kiaknázására projekt- és programszinten egyaránt. Ezért valamennyi projektjavaslatnak pontos tervet kell tartalmaznia az eredmények terjesztésére és kiaknázására vonatkozóan. Az előző években finanszírozott hálózatok új munkaprogramjának társfinanszírozására benyújtott pályázatokat a Bizottság az érintett hálózatok bizonyított teljesítményére tekintettel veszi figyelembe december 18-i 2006/961/EK ajánlás, HL L 394.,

6 BEVEZETÉS A PROGRAM ÁLTALÁNOS ÉS KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEI Az Egész életen át tartó tanulás programjának a programról szóló határozat 1. cikkében megfogalmazott általános és konkrét célkitűzéseit tájékoztatásul az alábbiakban közöljük. Ezek a program minden részére megfelelően alkalmazandók, minden alprogram esetében konkrét és működési célkitűzések által egészülnek ki, amelyeket e pályázati felhívás megfelelő fejezeteiben közlünk. A határozat 1. cikke (2) bekezdésének értelmében a program általános célkitűzése, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon az Európai Unió mint fenntartható gazdasági fejlődést mutató, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom fejlesztéséhez, biztosítva mindeközben a környezet megfelelő védelmét a jövő generációk számára. Különösen elő kívánja segíteni a Közösségen belüli oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást, hogy e rendszerek a minőség tekintetében az egész világ számára referenciaértékké válhassanak. A határozat 1. cikke (3) bekezdésében leírt konkrét célok a következők: a) hozzájárulni az egész életen át tartó minőségi tanulás fejlesztéséhez, és támogatni a magas teljesítmény elérését, az innovációt és az európai dimenziót e terület rendszereiben és gyakorlataiban; b) támogatni az egész életen át tartó tanulás európai térségének létrejöttét; c) segíteni a tagállamokon belül az egész életen át tartó tanuláshoz rendelkezésre álló lehetőségek minőségének, vonzerejének és hozzáférhetőségének javítását; d) megerősíteni az egész életen át tartó tanulás hozzájárulását a társadalmi kohézióhoz, az aktív állampolgársághoz, a kultúrák közötti párbeszédhez, a nemek egyenjogúságához és az egyéni kiteljesedéshez; e) segíteni a kreativitás, a versenyképesség, a foglalkoztathatóság előmozdítását, valamint a vállalkozói szellem erősítését; f) hozzájárulni valamennyi korosztály fokozott részvételéhez az egész életen át tartó tanulásban, beleértve a különleges nevelési igényűeket és a hátrányos helyzetűeket is, tekintet nélkül társadalmi-gazdasági hátterükre; g) támogatni a nyelvtanulást és a nyelvi sokszínűséget; h) támogatni az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, módszertan és gyakorlat fejlesztését; i) megerősíteni az egész életen át tartó tanulás szerepét az emberi jogok és a demokrácia megértésén és tiszteletén alapuló európai állampolgárság tudatának megteremtésében, valamint a más népek és kultúrák iránti tolerancia és tisztelet ösztönzésében; j) támogatni az együttműködést a minőségbiztosítás terén az európai oktatás és képzés valamennyi ágazatában; k) az oktatás és képzés minőségének javítása érdekében ösztönözni az eredmények, az innovatív termékek és folyamatok legmegfelelőbb felhasználását, és kicserélni a helyes gyakorlatokat azokon a területeken, amelyekre az Egész életen át tartó tanulás programja kiterjed. 6

7 1. FEJEZET ÁGAZATI PROGRAMOK 1. COMENIUS KÖZOKTATÁS Bevezetés: Szakpolitikai háttér A tagállamok az oktatás javítását célzó konkrét célokat tűztek ki, amelyek négyötöde az iskolai oktatást érinti 4. További erőfeszítésekre van szükség. Nem történ előrehaladás az olvasási készség terén, és továbbra is túl lassan javulnak a korai iskolaelhagyás, illetve a középfokú tanulmányok befejezésének arányai. Noha a matematikai, természettudományos és műszaki tárgyak terén a diákok elérték a kitűzött célt, a reáltanulmányokon kívüli tárgyak háttérbe szorulnak, és a lányok részvétele az oktatásban túl alacsony. Az iskolai oktatás tekintetében a decemberi ajánlás 5 nyolc kulcskompetenciát határoz meg az egész életen át tartó tanuláshoz, amelyeket az alapoktatás és szakképzés végére a fiataloknak ki kell fejleszteniük. Ezek nemcsak az alapvető kompetenciákra (anyanyelv, idegen nyelvek, matematikai, tudományos és digitális kompetenciák) terjednek ki, hanem a transzverzális kompetenciákra is (a tanulás elsajátítása, társadalmi és állampolgári kompetenciák, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, kulturális tudatosság és kifejezőkészség), melyek közül sokat a nemzeti tantervben az egész tanterven átívelő célkitűzésként jelölnek meg, tehát az iskolai fejlődés teljes időtartama alatt központi szerepük van ben a Bizottság nyilvános konzultációt tartott az iskolai oktatásnak a jelenlegi és jövőbeli kihívások megválaszolását célul tűző korszerűsítéséről 6. Elfogadott egy, a tanárképzés színvonalának javításáról szóló közleményt is 7. Egyre inkább tudatosul az iskola előtti (óvodai) nevelés és a fiatalkori tanulás szerepének fontossága az egész életen át tartó tanulás folyamatában, illetve az oktatás és szakképzés valamennyi szintjén a méltányosság biztosításában. Ennélfogva az alábbi prioritások a tudásalapú társadalom minden tagja által kifejlesztendő alapvető kompetenciák szükségességét tükrözik és azt, hogy különös figyelmet kell fordítani az oktatás szempontjából bármely hátránnyal rendelkezőkre. Mivel számos kihívás szervezeti változásokat és az oktató személyzet szakmai fejlődését teszi szükségessé, a tanárok és az iskolavezetők képzése kulcsfontosságú. 4 Council Conclusions of May 2003 on Reference levels of European average performance in education and training (benchmarks) (A Tanács májusi következtetései az európai oktatási és képzési átlagteljesítmény referenciaszintjeiről [teljesítménymérő referenciaértékek])és a évi előrehaladásról szóló jelentés, amely a Hírek menüpontban található az alábbi weboldalon: 5 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK), HL L 394, , 10. o. A nyolc kulcskompetencia a következő: Az anyanyelven folytatott kommunikáció; az idegen nyelveken folytatott kommunikáció; matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; digitális kompetencia; a tanulás elsajátítása; szociális és állampolgári kompetenciák; kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; kulturális tudatosság és kifejezőkészség

8 Bevezetés: A Comenius program konkrét és működési célkitűzései A programról szóló határozat 17. cikke (1) bekezdésének értelmében a Comenius program konkrét célkitűzései az alábbiak: a) az európai kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint az ebben rejlő érték megismerésének és megértésének fejlesztése a fiatalok és az oktatási személyzet körében; b) a fiatalok segítése a személyes fejlődésükhöz, jövőbeni foglalkoztatásukhoz és aktív európai polgárságukhoz szükséges alapvető életvezetési készségek és ismeretek elsajátításában. A programról szóló határozat 17. cikke (2) bekezdésének értelmében a Comenius-program működési célkitűzései az alábbiak: a) a különböző tagállamok tanulóit és oktatási személyzetét érintő mobilitás minőségének javítása és mennyiségének növelése; b) a különböző tagállamok iskolái közötti partnerségek minőségének javítása és mennyiségének növelése olyan mértékben, hogy a program időtartama alatt legalább hárommillió tanuló részt vegyen közös oktatási tevékenységben; c) a modern idegen nyelvek tanulásának ösztönzése; d) az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása; e) a tanárképzés minőségének és európai dimenziójának fokozása; f) a pedagógiai módszerek és az iskolavezetés fejlesztésének támogatása. A Comenius-program tevékenységeinek prioritásai 1.1. Mobilitás és partnerségek E tevékenységekre vonatkozóan nincs konkrét tematikus prioritás Többoldalú projektek A Comenius program valamennyi többoldalú projektje az innováció fejlesztésére vagy átadására vonatkozik a tanárképzés javításának és az oktatási személyzet folyamatos szakmai fejlődésének érdekében, hozzáférhetővé téve számukra oktatási segédanyagokat, módszereket és más segítséget. Az alábbi munkaterületek élveznek elsőbbséget: prioritás: A tanulás és a készségek elsajátításának tanulása iránti motiváció erősítése A tudásalapú társadalomban nem csupán a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása elengedhetetlen, hanem az egyének motiválása az iskolában és az egész életen át tartó tanulásra is. Különösen gyorsabb ütemben kell javítani a középfokú iskolát eredményesen elvégzők arányát. A projekteknek az alábbiakat célzó oktatási segédanyagok, új pedagógiai módszerek és stratégiák kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk: 8

9 a diákok motivációjának erősítése, a tanulás vonzóbbá tétele különösen a migránsok és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek szemében; a tanulási készségek elsajátításának fokozása; az iskolai oktatás és a munka világa közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése; az interkulturális oktatás és annak a társadalmi beilleszkedéshez való hozzájárulásának erősítése; a változó munkahelyű személyek és a migráns munkavállalók gyermekei igényeinek kielégítése; az oktatási lehetőségekben való részvétel kiterjesztése sporttevékenységek révén. -hu prioritás: A transzverzális kulcskompetenciák támogatását célzó oktatási és tanulási megközelítések kialakítása Egyre inkább elfogadott, hogy az alapoktatásnak a transzverzális kulcskompetenciákat (4-8. kulcskompetencia) 8 is biztosítania kell a diákok számára, amihez az iskolai személyzet minden típusának összehangolt megközelítése szükséges. A projekteknek kurzusok, oktatási segédanyagok, módszerek és innovatív stratégiák kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk (pl. kiscsoportos oktatás) prioritás: Iskolavezetés Ahogyan az iskolai környezet egyre összetettebbé válik, az iskolavezetők igazgatók vezetői képességei egyre inkább központi szerepet töltenek be az iskolák sikerességében, ám ezek fejlesztése a tanároknak szóló képzésekben alig szerepel. A projekteknek a vezetői képességek és az iskolavezetés gyakorlati oktatását biztosító megközelítések kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására, továbbá az iskolákon belüli értékelés szokásának kialakítására kell összpontosítaniuk prioritás: Nyelvoktatás és nyelvi sokszínűség A projekteknek elsősorban tantervek, kurzusok vagy oktatási segédanyagok, módszerek és pedagógiai stratégiák kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk az alábbi területeken: kisgyerekkori nyelvtanulás; a kevésbé elterjedt és tanított nyelvek tanításához és tanulásához szükséges eszközök kifejlesztése és terjesztése 9 ; 8 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK), HL L 394, , 10. o. A nyolc kulcskompetencia a következő: 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció; 2. az idegen nyelveken folytatott kommunikáció; 3. matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; 4. Digitális kompetencia; 5. a tanulás elsajátítása; 6. szociális és állampolgári kompetenciák; 7. kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; 8. kulturális tudatosság és kifejezőkészség. 9 A rendszerint nem oktatott nyelvekről van szó, tekintet nélkül arra, hogy azok az egész életen át tartó tanulás programjában részt vevő országok hivatalos, regionális, kisebbségi nyelvei-e, vagy migráns munkavállalóinak 9

10 a tartalomalapú nyelvtanulás (CLIL); valamint a nyelvi képességek tesztelése prioritás: Az olvasási készség javítása Az olvasási készség szintje EU-szerte nem javul az iskolás diákok körében, néhány esetben pedig romlik. Az olvasás kultúráját egyre jobban fenyegeti az új multimédiás eszközök vonzereje. Rendkívül nagy szükség van az olvasási készség megszerzése és fejlesztése iránti motiváció erősítésére, különösen a fiúk körében. A migráns munkavállalók és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek olvasási készségére sokszor különös figyelmet kell fordítani. A projekteknek az olvasási készség oktatásának és elsajátításának fejlesztését célzó oktatási segédanyagok, kurzusok, új pedagógiai módszerek és stratégiák kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk prioritás: Digitális oktatási tartalom és szolgáltatások Bővíteni kell a tanárok ismereteit és javítani képességüket a bármely típusú, a kereskedelmi forgalomban fellelhető vagy informálisan kifejlesztett digitális oktatási tartalmak és szolgáltatások által teremtett új lehetőségek alkalmazása terén. A projekteknek az iskolai oktatásban elsősorban a kulcskompetenciák megszerzésével kapcsolatban felhasználható jó minőségű digitális tartalom javítását célzó oktatási segédanyagok, kurzusok és új pedagógiai módszerek kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására kell összpontosítaniuk Hálózatok Az alábbi témák élveznek elsőbbséget: prioritás: Az iskola előtti (óvodai) nevelés és a gyerekkori tanulás lehetőségeinek fejlesztése E prioritás keretében a hálózatoknak fórumot kell biztosítani a iskola előtti (óvodai) és a gyerekkori tanulás terén tevékeny szolgáltatók, kutatóintézetek és szövetségek számára a felelősséget megosztva vállaló szülők bevonásával. A hálózatoknak a következőkre kell kiterjedniük: az iskola előtti (óvodai) és gyerekkori tanulás lehetőségei terén meglévő tapasztalat és bevált gyakorlat meghatározása, átadása és alapul vétele; a gyermekek kreativitását fiatal koruktól kezdve erősítő pedagógiai megközelítések; gyerekkori nyelvtanulás; nyelve, ahol a projektek segítségével javítható e nyelvek oktatásának minősége, a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés, ösztönözhető az oktatási segédanyagok előállítása, átalakítása és átadása és az információk és a bevált gyakorlat átadása. 10

11 európai szintű többoldalú projektek és más együttműködések tárgyának meghatározása. -hu prioritás: Iskolavezetés Az iskolaigazgatók központi szerepet játszanak az iskolák irányításában és vezetésében. Sok megosztott vezetésű szervezethez hasonlóan a tanári kar valamennyi felelősséggel járó pozícióban lévő tagjának szüksége van vezetői képességekre. E prioritás keretében a hálózatoknak a következőkre kell összpontosítaniuk: hatékony iskolavezetők felkészítésének és képzésének javítása; az iskolavezetők szerepének jobb megértetése prioritás: A vállalkozói szellem és a munka világával való kapcsolatok támogatása E prioritás keretében a hálózatoknak következőkre kell kiterjedniük: sikeres átmenet az alapoktatás, továbbképzés és szakmai pályafutás között, beleértve az orientációt és pályatanácsadást; a Comenius-projektek, más európai intézkedések és az iskola és a munka világának kapcsolata terén végzett tevékenységek eredményeinek felhasználása és terjesztése; a tapasztalatok átadása és az érdekelt felek (szakértők, intézmények stb.) hálózatba szervezése, az iskolák által a fiatalok munkanélküliségének visszaszorítására tett erőfeszítések fokozása érdekében; a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia a tanulók és tanárok körében történő fejlesztésére irányuló módszerek meghatározása prioritás: Digitális oktatási tartalom és szolgáltatások E prioritás keretében a hálózatoknak a következőkre kell összpontosítaniuk: a digitális tartalom összegyűjtése, értékelése és terjesztése és annak integrálása a nemzeti és regionális oktatási rendszerekbe; a tartalom többnyelvűségének és az európai értékeket és etikát tükröző jellegének biztosítása; a szerzői jogokkal, licensszel, minőségbiztosítással, a köz- és a magánszféra partnerségével és a többnyelvűséggel kapcsolatos szolgáltatások és tanácsadás biztosítása; a kulcskompetenciákkal kapcsolatos digitális oktatási tartalom biztosítása és a tanárok ösztönzése a digitális technológia és források kreatív használatára prioritás: A tudományos oktatás vonzerejének növelése E prioritás keretében a hálózatoknak a következőkre kell összpontosítaniuk: a tudományos tanulmányok vonzerejének növelése a középiskolás diákok szemében; a jövőbeli tudományos tanulmányokkal vagy pályákkal kapcsolatos tájékoztatás biztosítása; 11

12 a nemek egyenlőtlenségének csökkentésére irányuló intézkedések a tudományos tanulmányok és pályafutás terén prioritás: A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának fejlesztése valamennyi fiatal, különösen a fogyatékkal élők beilleszkedése céljából Ez a prioritás erősítené a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására vonatkozó szakpolitikák megvalósítását, valamint a speciális iskoláknak a sajátos nevelési igényű tanulók különböző alcsoportjainak oktatását elősegítő forrásközponttá való átalakítását. Kielégítené az oktatási személyzet képzési igényeit is, valamint nyitottabbá tenné ezeket az iskolákat a társadalom felé. -hu 12

13 2. ERASMUS FELSŐOKTATÁS, FELSŐFOKÚ SZAKOKTATÁS ÉS - KÉPZÉS Bevezetés: Szakpolitikai háttér Az EU felsőoktatási politikája a tagállamok felsőoktatási rendszereinek reformjait támogatja és hangolja össze, felkészültebbé téve azokat a tudásalapú társadalom kihívásaira. A reformokra azért van szükség, hogy ezek a rendszerek képesek legyenek szembenézni a globalizáció kihívásaival és az európai munkaerőt képezzék és átképezzék. A reformok lehetővé teszik, hogy a felsőoktatási intézmények betöltsék a tudás Európájában őket illető szerepet, és jelentősen hozzájáruljanak a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiához. A Bizottság az egyetemek korszerűsítésével kapcsolatban három fő reformterületet határozott meg a felsőoktatásban: o Tantervreform: háromciklusos rendszer (alapképzés mesterképzés doktori), kompetencialapú tanulás, rugalmas tanulmányi formák, az oklevelek és képesítések elismerése, mobilitás a bolognai folyamattal összhangban; o Vezetési reform: a felsőoktatási intézmények autonómiája és elszámoltathatósága, stratégiai partnerségek, minőségbiztosítás; o Finanszírozási reform: a felsőoktatási intézmények diverzifikált bevétele, képzési díj, támogatások és kölcsönök, méltányosság és hozzáférés, célzott uniós finanszírozás májusában a Bizottság közzétette Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósítása: oktatás, kutatás és innováció című közleményét 10, melyben kilenc, a felsőoktatási intézmények korszerűsítési menetrendjéhez szükséges intézkedést határozott meg, melyek kiterjednek a fenti három reformterületre: 1. Az egyetemeket körülvevő korlátok lebontása Európában; 2. Az egyetemek valódi autonómiájának és elszámoltathatóságának biztosítása; 3. Az üzleti közösséggel való strukturált partnerség ösztönzőinek biztosítása; 4. A munkaerő-piaci készségek és képességek megfelelő kombinációjának biztosítása; 5. A finanszírozási hiány csökkentése és az oktatás és kutatás finanszírozásának hatékonyabbá tétele; 6. Az interdiszciplinaritás és a transzdiszciplinaritás erősítése; 7. A tudás aktiválása a társadalommal való kölcsönhatás révén; 8. A kiválóság jutalmazása a legmagasabb szinten; 9. Az európai felsőoktatási és kutatási térség ismertségének és vonzerejének növelése világszerte. A felsőoktatási intézményektől azt várják, hogy betöltsék a rájuk szabott szerepet a tudás háromszögében (oktatás, kutatás és innováció), és hogy részt vegyenek a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés szorosabbra fűzésére irányuló projektekben: ezt a prioritást az Európai Technológiai Intézet létrehozásáról szóló bizottsági javaslat 11 hangsúlyozza, de általánosságban is alkalmazható a felsőoktatásra. 10 COM(2006)

14 A minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről szóló 2006-os ajánlás 12 végrehajtása továbbra is kiemelt feladat, ugyanígy az európai képesítési keretrendszer megvalósítása és az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszerével való kapcsolatának szorosabbra fűzése. A felsőoktatási politikai menetrend keretét továbbra is a lisszaboni stratégia és a bolognai folyamat adja, kellő tekintettel az EU és a bolognai folyamat miniszteri találkozóinak következtetéseire. Bevezetés: Az Erasmus program konkrét és működési célkitűzései A programról szóló határozat 21. cikke (1) bekezdésének értelmében az Erasmus program konkrét célkitűzései az alábbiak: a) az európai felsőoktatási térség megvalósításának támogatása; b) a felsőoktatásnak és a felsőfokú és egyéb felsőszintű szakképzésnek az innováció folyamatához való hozzájárulásának megerősítése. A programról szóló határozat 21. cikke (2) bekezdésének értelmében az Erasmus-program működési célkitűzései az alábbiak: a) az egész Európára kiterjedő hallgatói és oktatói mobilitás minőségének javítása és mennyiségének növelése, hozzájárulva ahhoz, hogy 2012-re az Erasmus program és elődprogramjai keretében a hallgatói mobilitásban legalább hárommillió fő vegyen részt; b) az európai felsőoktatási intézmények közötti többoldalú együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése; c) az európai felsőoktatásban és a felsőfokú és egyéb felsőszintű szakképzésben szerzett képesítések közötti átláthatóság és megfeleltethetőség fokozása; d) az európai felsőoktatási intézmények és vállalkozások közötti együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése; e) az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése a felsőszintű képzés terén, valamint e gyakorlatoknak többek között egyik részt vevő országból a többi országba történő átadása; f) az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása. Az Erasmus program tevékenységeinek prioritásai -hu 2.1. Mobilitás Hallgatói mobilitás, ideértve a hallgatók vállalati szakmai gyakorlatát, az oktatók és az egyéb személyzet mobilitása A hallgatók és az oktatók mobilitása kulcsszerepet játszik az európai felsőoktatási térség létrehozásában. Az Erasmus programban részt vevő intézményeknek tovább kell növelniük a hallgatók tanulmányi mobilitását és a vállalati szakmai gyakorlatban való részvételét annak érdekében, hogy elérjék a 2012-re célul kitűzött 3 millió Erasmus hallgatói létszámot, valamint növelniük kell az oktatói és egyéb személyzet mobilitását. 12 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. február 15.) a felsőoktatás terén a minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről, HL L 64.,

15 A felsőoktatási intézményeket felkérik, hogy az Erasmus egyetemi chartával és az európai mobilitásminőségi chartával 13 összhangban biztosítsák a jó minőséget a hallgatói és az oktatói mobilitási programok során. A hallgatói mobilitás terén nincs európai szinten meghatározott prioritás a tudományterületek tekintetében, a nemzeti hatóságok viszont meghirdethetnek országspecifikus prioritásokat. Az általános célkitűzés az, hogy egyenletes legyen a mobilitás földrajzi és tematikus eloszlása az EU-ban. Az oktatási személyzet mobilitásának területén prioritást élvez annak biztosítása, hogy a vállalkozások személyzete a felsőoktatási intézményekben való oktatás céljából fokozottan vegyen részt a mobilitásban. Erasmus intenzív programok Prioritást élveznek a következő programok: olyan szakterületekre való összpontosítás, ahol a rövidebb programok konkrét hozzáadott értéket teremtenek; a részt vevő intézmények tevékenységeinek teljes körű elismerése és hitelesítése; kettős vagy közös diplomát adó, integrált tanulmányi programok részét képező projektek; erősen multidiszciplináris jellegű projektek; az intenzív projektek előkészítéséhez és nyomon követéséhez IKT-eszközöket és - szolgáltatásokat felhasználó projektek, melyek hozzájárulnak a fenntartható tanuló közösség létrehozásához az érintett területen. Erasmus intenzív nyelvtanfolyamok (EILC) Prioritást élveznek azok a tanfolyamszervezők: akik bizonyítják az Erasmus intenzív nyelvtanfolyamok megszervezésére és megtartására való kapacitásukat; akik bizonyítják a teljes elismerést és hitelesítést. -hu 2.2. Többoldalú projektek Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek az e tevékenységen belül már finanszírozott projektek által nem eléggé lefedett területekre és témákra összpontosítanak Tantervfejlesztési projektek A tantervfejlesztési projekteknek az innováció folyamatát és a felsőoktatás korszerűsítését kell elősegíteniük. Bármely tudományterületen javasolhatók. Prioritást élveznek az alábbiak kialakítására vagy felülvizsgálatára irányuló projektek: 13 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/961/EK ajánlása (2006. december 18.) a Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: az európai mobilitásminőségi charta: 15

16 egy teljes tanulmányi ciklust (alapképzés, mesterképzés vagy doktori szint) lefedő, elismert kettős vagy közös diplomát adó integrált programok; a múltban szerzett tudás frissítését szolgáló továbbképzési tantervek és modulok; oktatási modulok interdiszciplináris területeken, vagy szoros transznacionális oktatási együttműködést igénylő területeken A felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködést célzó projektek Prioritást élveznek az alábbiakra irányuló projektek: a felsőoktatáson kívüli alábbi partnerek bevonása: vállalatok (különösen kkv-k), szakmai szervezetek, kereskedelmi kamarák, szociális partnerek vagy helyi/regionális szervezetek; a tanulmányok és a jövőben szükséges készségek, valamint foglalkoztatási igények közötti kapcsolat erősítése, például az üzleti szféra hozzájárulásának a tanmenetbe és a tananyagba való beemelése által; az oktatási szolgáltatások fejlesztése, pl. külön kurzusok az alkalmazottak tudásának és képességeinek frissítésére (beleértve a versenyképességet növelő nyelvi képességeket), lehetőségek részidős tanulók számára, haladó szintű szakmai képzés stb.; stratégiák tervezése a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti cserék és együttműködés előmozdítására; a hallgatói tanterv, illetve az oktatói/kutatói képességek részét képező vállalkozói szellem, kreatív gondolkodás és innovatív megközelítés elősegítése; a jövőben szükséges készségek és foglalkoztatási igények értékelése annak érdekében, hogy a készségek jobban megfeleljenek a jövőbeli piaci igényeknek A felsőoktatási intézmények modernizációját támogató projektek Prioritást élveznek a felsőoktatási intézményeket az alábbiak kialakításában segítő projektek: a felsőoktatási tevékenységek korszerűsítésére és átláthatóbbá tételére irányuló stratégiák (pl. a képesítéseknek a tanulási eredmények alapján történő leírása), valamint az orientáció biztosításának erősítése; az irányítást és a finanszírozást célzó tevékenységek annak érdekében, hogy az intézmények jobban megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak, illetve a polgárok és a társadalom igényeinek; (a felsőoktatást a szakoktatásra és -képzésre vonatkozó rendszerrel és bizonyítványokkal összekapcsoló) egész életen át tartó tanulási stratégiák, amelyek célja annak lehetővé tétele, hogy a felsőoktatási intézmények a régió továbbképzési központja vagy nyitott tanulmányi központja szerepét tölthessék be; a teljesítmény minőségének javítását és az elszámoltathatósághoz való hozzájárulást célzó intézkedések; a nem formális vagy informális tanulmányokat folytatók vagy alternatív képesítésekkel (pl. korábbi tapasztalati tanulásból származó) rendelkezők jobb hozzáférését célzó intézkedések; a felsőoktatási intézmények vonzerejét növelő és a széles nagyközönségnek az intézmények tevékenységeiről való hatékonyabb tájékoztatását elősegítő stratégiák. -hu 16

17 Virtuális egyetem projektek Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek a részt vevő felsőoktatási intézményekben nyilvánvalóan az IKT hatékony integrációját célzó globális stratégia részei, és amelyek az alábbiakat célozzák: a virtuális egyetemek létrehozására és fenntartására irányuló modellezhető megközelítések európai szintű kialakítása és terjesztése; nyílt oktatási források biztosítása, garantálva, hogy a szervezeti, technikai és minőségi kérdések az európai szintű tartalommegosztást és könnyű hozzáférhetőséget szolgálják; egy teljes tanulmányi ciklust (alapképzés, mesterképzés vagy doktori szint) lefedő, elismert kettős vagy közös diplomát adó integrált programok kialakítása vagy felülvizsgálata, amelyekben IKT-eszközöket és -szolgáltatásokat alkalmaznak a hallgatók és a személyzet virtuális mobilitásának lehetővé tételére. az együttműködés és a stratégiai tapasztalatok átadásának elősegítése a döntéshozók között a virtuális egyetem kialakításának terén, különös hangsúlyt fektetve az IKT használata eredményezte hatásokra, hozzáadott értékre és előnyökre Tematikus hálózatok Az Erasmus tematikus hálózatok két típusa: Akadémiai hálózatok: egy vagy több meghatározott tudományágban vagy multidiszciplináris területen támogatják az innovációt. Strukturális hálózatok: a felsőoktatási szervezet, igazgatás, irányítás vagy finanszírozás egy meghatározott aspektusát fejlesztik és korszerűsítik. Az egyes hálózattípusokban végzendő tevékenységek minimumát az Egész életen át tartó tanulás programjának pályázati útmutatója írja le részletesen. Valamennyi hálózatnak megfelelő számú, az érintett témában érdekelt felet kell összefognia. Prioritást élveznek azok a hálózati pályázatok, amelyek az ebben a tevékenységben már finanszírozott hálózatok által nem eléggé lefedett területekre és témákra összpontosítanak (lásd a szakaszt). A támogatási ciklusuk végére érő és a folytatásra pályázó hálózatok szintén elsőbbséget élveznek, amennyiben jelentős múltbeli teljesítményük (pl. eredmények és hatások) mellett azt is bizonyítani tudják, hogy a hálózatok jelentősen továbbfejlődnek (pl. tevékenységi körük, módszertani megközelítésük, földrajzi hatókörük szempontjából). A két hálózattípus prioritásai az alábbiak: Akadémiai hálózatok Az alábbi területek egyikére összpontosító projektek: jog, gazdaságtudomány, irodalom, a kultúra és az oktatás összekapcsolása, filozófia, 17

18 matematika, európai integrációs tanulmányok, kultúrák közötti kapcsolat és többnyelvűség, tanárképzés, fenntartható fejlődés, ideértve az energiával és éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket, testnevelés és sport, vállalkozás és innováció; transzdiszciplináris témák Strukturális hálózatok -hu A felsőoktatás elérhetősége A kulcskérdések: a nem hagyományos tanulók, pl. a szakmabeliek, idősebb tanulók és a nem formális képesítéssel rendelkezők hozzáférése és a korábbi nem formális és informális tanulmányok elismerése. Az oktatás, kutatás és innováció tudásháromszöge A kulcskérdések: a felsőoktatás és a kutatás kapcsolata, annak alkalmazása az iparban és a vállalatoknál, az egyetemek mint a regionális fejlődés mozgatói köré összpontosuló tanulmányi régiók létrehozása. A felsőoktatási intézmények igazgatása A kulcskérdések: az egyetemek autonómiájának és elszámoltathatóságának növelése, jobb személyzetirányítási rendszerek és a belső és külső minőségbiztosítási mechanizmusok megvalósítása a 2005-ben Bergenben elfogadott, az európai felsőoktatási térségre vonatkozó minőségbiztosítási normákkal és iránymutatásokkal összhangban. 18

19 3. LEONARDO DA VINCI SZAKMAI ALAPKÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS Bevezetés: Szakpolitikai háttér A Leonardo da Vinci program szakpolitikai kerete továbbra is a maastrichti közleménnyel (2004) és legutóbb a helsinki közleménnyel frissített (2006) koppenhágai folyamat. A folyamat középpontjában a szakképzési rendszerek vonzerejének növelése, minősége és teljesítménye, az átláthatóság, a tájékoztatási és pályaorientációs rendszerek javítása, a kompetenciák és végzettségek elismerése és az európai dimenzió erősítése áll. A 2010-ig tartó időszakban a szakoktatás és -képzés közös európai eszközének kifejlesztésére, tesztelésére és megvalósítására irányuló konkrét kezdeményezések hatással lesznek a program tevékenységére. Ide tartozik a szakképzéshez kialakított európai kreditátszámítási rendszer (ECVET) kifejlesztése és tesztelése, az európai képesítési keretrendszer (EQF) megvalósítása és a szakoktatás és -képzés minőségbiztosításáról szóló 2004-es tanácsi következtetések nyomon követése. E tevékenységek kulcsfontosságúak a kölcsönös tanulás, az együttműködés, továbbá a tapasztalatok és a know-how átadása szempontjából. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az ágazatok, szociális partnerek szervezetek és vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételének megkönnyítésére valamennyi Leonardo da Vinci pályázattípusban. Bevezetés: A Leonardo da Vinci program konkrét és működési célkitűzései A programról szóló határozat 25. cikke (1) bekezdésének értelmében a Leonardo da Vinci program konkrét célkitűzései az alábbiak: a) az ismeretek, készségek és képesítések megszerzése és felhasználása céljából tartott képzéseken és továbbképzéseken részt vevő személyek támogatása a személyes fejlődés, a munkavállalói esélyek és az európai munkaerőpiacon való érvényesülés megkönnyítése érdekében; b) a szakképzési rendszerek, intézmények és gyakorlatok minőségi javításának és az e téren megvalósuló innovációnak a támogatása; c) a szakképzés és mobilitás vonzóbbá tétele munkáltatók és magánszemélyek számára, valamint a szakképzésben részt vevő munkavállalók mobilitásának elősegítése. A programról szóló határozat 25. cikke (2) bekezdésének értelmében a Leonardo da Vinci program működési célkitűzései az alábbiak: a) a szakmai alapképzésben és továbbképzésben érintett személyek egész Európára kiterjedő mobilitása minőségének javítása és mennyiségének növelése azzal a céllal, hogy a vállalkozásokhoz történő gyakorlatok száma az egész életen át tartó tanulás programjának végére legalább évi re növekedjen; b) az oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek, a vállalkozások, a szociális partnerek és más érintett szervek közötti európai szintű együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése; 19

20 c) az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése a felsőfokútól eltérő szintű szakképzés terén, valamint e gyakorlatoknak többek között egyik részt vevő országból a többi országba történő átadása; d) a képesítések és a kompetenciák köztük a nem formális és informális tanulással szerzettek átláthatóságának és elismerésének javítása; e) a modern idegen nyelvek tanulásának ösztönzése; f) az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása. Meg kell említeni, hogy a Leonardo da Vinci program keretén belüli mobilitási intézkedések és az innováció átadására irányuló projektek esetében a nemzeti hatóságok meghatározhatnak kiegészítő prioritásokat (pl. tudományterület, célország stb.). E prioritásoknak összhangban kell lenniük az e dokumentumban leírt európai prioritásokkal, és azokat a Bizottságnak jóvá kell hagynia. A prioritásokat vagy meghatározott nemzeti pályázati felhívások útján, vagy a nemzeti ügynökségek weboldalának segítségével hozzák nyilvánosságra. -hu A Leonardo da Vinci program tevékenységeinek prioritásai 3.1. Mobilitás és partnerségek Nagy súlyt fektetnek a mobilitás megszervezésének minőségére, beleértve a külföldi tartózkodás pedagógiai, nyelvi és kulturális előkészítését az európai mobilitásminőségi chartában meghatározott alapelvek alapján a mobilitási tapasztalat hatásának optimalizálása érdekében. Szakképzési célú mobilitás és szakképzési szakemberek mobilitása Ez a program kétféle mobilitást érint: (1) a szakmai alapképzés bármely formájában részt vevő gyakornokok és a szakmai továbbképzésben részt vevő munkaerő-piaci szereplők mobilitása. Prioritást élveznek a gyakornokok azaz duális gyakornoki rendszerben vagy más, az iskolai és a munkahelyi képzést vegyítő rendszerben vagy vállalatoknál szakoktatási rendszerben részt vevő személyek mobilitását érintő projektek; (2) a szakképzési szakemberek mobilitása. Prioritást élveznek az alábbiak: a tanárok, trénerek és oktatók kompetenciáinak fejlesztése a kkv-kkal való együttműködés. Leonardo da Vinci partnerségek Nincsenek prioritást élvező témák. 20

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Oktatás, nevelés, szakmai képzés *

Oktatás, nevelés, szakmai képzés * Az Európai Unió és az oktatás 217 Oktatás, nevelés, szakmai képzés * Háttér Az Európai Tanács 2005. tavaszi ülése a lisszaboni stratégia újraindításával összefüggésben az emberi tõkét tekintette Európa

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Európai Uniós pályázati lehetıségek

Európai Uniós pályázati lehetıségek UWEX: Urban Water Expert Európai Uniós pályázati lehetıségek Egész életen át tartó tanulás program Bethleni Zsuzsanna Tempus Közalapítvány Budapest, 2011. október 11. Pályáztatás Tempus Közalapítvány Egész

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

(Tájékoztatások) TANÁCS AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

(Tájékoztatások) TANÁCS AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK C 119/2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.5.28. IV (Tájékoztatások) TANÁCS AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK A Tanács következtetései (2009. május 12.) az oktatás

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Pályázati lehetőségek az Egész életen át tartó tanulás programban Tempus Közalapítvány Előadó: Csesztregi Eszter Tempus Közalapítvány Pályáztatás Egész életen át tartó tanulás program: Leonardo / Erasmus

Részletesebben

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ keretprogram az Unió oktatási, képzési, ifjúsági

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Stéger Csilla Oktatási Hivatal Konferencia a pedagógusképzés megújításáért Szombathely 2011. 03. 08. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram klaszter

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

LLP program - Comenius. Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda

LLP program - Comenius. Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda LLP program - Comenius Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda Comenius Közoktatás Egész életen át tartó tanulás program LLP Erasmus Felsıoktatás és felsıfokú szakképzés Leonardo da Vinci Grundtvig Felnıttoktatás

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

WP 2 Előkészítő elemzések és kutatás a projektben részt vevő országok az Európai örökség tolmácsolás oktatásának területén fellelhető szakmákról

WP 2 Előkészítő elemzések és kutatás a projektben részt vevő országok az Európai örökség tolmácsolás oktatásának területén fellelhető szakmákról EU Lifelong Learning Program 2007-2013 (2012/C 232/04) Leonardo da Vinci Alprogram. Pályázati felhívás 2013 EAC/S07/12 "Innováció transzfer" Projekt száma: 2013-1-ES1-LEO05-66707 EURÓPAI ÖRÖKSÉG TOLMÁCSOLÁS

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program Erasmus Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak Sopron, 2008. május 26. Tempus Közalapítvány Az Erasmus páratlan program 1987 - Erasmus 3244 hallgató 1997 - Magyarország csatlakozik 856

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Projektek egy ökoiskolában

Projektek egy ökoiskolában Projektek egy ökoiskolában Forrás Pályázni kell Innovatív iskolák Fenntartás, működés- állami és önkormányzati finanszírozás Fejlesztés Fejlesztéshez forrást kell teremteni Pályázatok EU-s pályázatok forrásai

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Amit tudni kell a pályázatról:

Amit tudni kell a pályázatról: A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA Amit tudni kell a pályázatról: Az EU élethosszig tartó tanulás programjának közoktatási intézményekre vonatkozó pályázata, Az Egész életen át tartó tanulás program gyerekkortól id skoriő

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Egész életen át tartó tanulás program

Egész életen át tartó tanulás program E. RÉSZ (AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ KÉRDÉSEK) E.1. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÖSSZEGZÉSE Kérjük, részletesen mutassa be a megvalósult projekt lényegét. Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi leírást az Európai

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020

Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 Általános információ A világ gyorsan változik körülöttünk új kihívások: növekvő szükséglet a magasan képzett munkaerőt igénylő munkalehetőségek

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság. 2005.07.25. PE 360.307v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság. 2005.07.25. PE 360.307v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2005.07.25. PE 360.307v01-00 MÓDOSÍTÁSOK: 20-108 Jelentéstervezet (PE 350.041v01-00) Doris Pack az Európai Parlament és a Tanács

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Európai mobilitási lehetıségek

Európai mobilitási lehetıségek Európai mobilitási lehetıségek Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda Sinkó Zsófia Anna Sopron, 2012. május 21. Tempus Közalapítvány 1996-tól, jelenleg a Nemzeti Erıforrás Minisztériumának felügyelete

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

tekintettel az oktatásról és képzésről mint a lisszaboni stratégia egyik fő hajtóerejéről szóló, 2007. november 15-i tanácsi állásfoglalásra 2,

tekintettel az oktatásról és képzésről mint a lisszaboni stratégia egyik fő hajtóerejéről szóló, 2007. november 15-i tanácsi állásfoglalásra 2, P6_TA-PROV(2008)0625 Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében : az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram megvalósítása Az Európai Parlament

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között. 2014.december 13.

Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között. 2014.december 13. Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között 2014.december 13. 7 korábbi uniós program MEGOLDANDÓ PROBLÉMÁK Növekvő szükséglet a magasan képzett munkaerőt igénylő munkalehetőségek

Részletesebben