EU szociálpolitika - vizsgakérdések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EU szociálpolitika - vizsgakérdések"

Átírás

1 EU szociálpolitika - vizsgakérdések MA-szociológia május 1.) Szociális jogok a közösségi jogforrási hierarchiában 2.) II. Világháború és a jóléti állam ideája 3.) Párizsi Szerződés (ESZAK) és a szociális jogok 4.) A RSZ (1957) szociális szabályozása mögött meghúzódó alapelvek 5.) A 70-es évek eleji szociálpolitikai irányváltás előzményei 6.) A Párizsi Csúcstalálkozó (1972) 7.) A Közösségek első Szociális Akcióprogramja (1974) 8.) : A szociálpolitika első aranykora 9.) Az Egységes Európai Okmány (SEA) és a szociális tér (espace sociale) 10.) A SEA szociálpolitikai rendelkezései 11.) Az Európai Szociális Charta (1961) 12.) Módosított Szociális Charta (1996) 13.) Közösségi Charta a Munkavállalók alapvető szociális jogairól (1989) 14.) A Maastrichti Szerződés: Szociálpolitikai Jegyzőkönyv és Megállapodás 15.) Zöld és Fehér Könyv a Szociálpolitikáról (1994) 16.) Az ún. Esseni prioritások (1994) 17.) Az Amszterdami Szerződés és a szociálpolitika 18.) Foglalkoztatási és Munkaerőpiaci Bizottság és az employment guidelences 19.) Luxemburgi csúcs: az 1998-as foglalkoztatási irányvonalak 20.) Cardiffi (1998), Bécsi (1999) és a Berlini (1999) csúcsértekezlet 21.) Kilencek kezdeményezése a szociális Európáról (2007) 22.) Flexicurity- a Bizottság flexicurity útvonalai (2007. június 27-) 1

2 23.) A Lisszaboni Szerződés szociálpolitikája: cikk 24.) A Lisszaboni Szerződés: egyenlő munkáért egyenlő díjazás 157. cikk 25.) Az Európai Szociális Alap (ESZA) helye a strukturális alapok között 26.) Az ESZA működésének szakaszai 27.) Lisszaboni Stratégia és EU ) Az európai szociális párbeszéd szereplői: ETUC, CEEP, UNICE, UEAPME 29.) Öregedő Európa (?) 31.) Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció Web: S:\SZOCPOL 2009\Szociális program HU 2011 KÖZÖSSÉGI CHARTA A DOLGOZÓK ALAPVETŐ SZOCIÁLIS JOGAIRÓL XV. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG TIZENEGY TAGÁLLAMÁNAK ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFŐI AZ 1989 DECEMBER 9-ÉN TARTOTT TALÁLKOZÓJUKON Egyetértve abban, hogy az EGK Szerződés 117. cikkelye alapján, a harmonizáció érdekében szükséges a dolgozók élet- és munkakörülményei javításának további támogatása; Kinyilvánítván az Európai Tanács Hannoveri, Rodoszi és Madridi találkozóinak megállapításai alapján, az egységes európai piac megalapításával összefüggésben, hogy ugyanolyan jelentőséget kell tulajdonítani annak szociális és gazdasági vonatkozásainak, a közöttük lévő megfelelő összhang fenntartásával; Tekintetbe véve az Európai Parlament március 15-én, szeptember 14-én és november 22-én elfogadott határozatait, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottság február 22-i véleményét; Abban a meggyőződésben, hogy a belső piac kiteljesítése a Közösségen belüli munkahelyteremtés és jólét biztosításának leghatékonyabb eszköze; kinyilatkoztatván, hogy a foglalkoztatási helyzet javítását és a munkahelyteremtést a belső piac kiteljesítésénél 2

3 elsődleges célnak kell tekinteni; kinyilvánítván, hogy a Közösség feladata választ adni a gazdaság versenyképességével kapcsolatos jövőbeli kihívásokra, különösen tekintettel a regionális különbségekre; Megerősítvén, hogy a szociális konszenzus hozzájárul a vállalkozások, az egész gazdaság versenyképességének növeléséhez, továbbá a munkahelyteremtéshez; ebben a vonatkozásban a szociális konszenzus a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításának elengedhetetlen feltétele; Kijelentvén, hogy a belső piac kiteljesítésénél az Európai Közösségen belül az élet- és munkakörülmények fejlődésének közelítését, valamint a gazdasági és szociális kohéziót kell elsődlegesnek tekinteni; Kijelentvén, hogy a belső piac kiteljesítésének az Európai Közösség dolgozói szociális helyzetének javulásához kell vezetnie, különösen a szabad mozgás, az élet- és munkakörülmények, a munkahelyi egészség és biztonság, a szociális védelem, az oktatás valamint a képzés tekintetében; Megerősítvén, hogy az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a diszkrimináció valamennyi formája ellen küzdeni kell, ide értve a nem, szín, faj, meggyőződés alapján történő hátrányos megkülönböztetést, valamint a szolidaritás szellemében fontos a szociális kirekesztés elleni küzdelem; Kinyilvánítván, hogy a Tagállamok kötelesek a nem tagállamokból származó azon munkavállalókat és hozzátartozóikat, akik jogszerűen tartózkodnak az Európai Közösségben, az élet- és munkakörülmények tekintetében a Tagállamok állampolgáraihoz hasonló bánásmódban részesíteni; Figyelembe véve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Egyezményeit és az Európa Tanács által elfogadott Európai Szociális Kartát; Megállapítván, hogy az Egységes Európai Okmánnyal módosított Szerződés rendelkezései lefektetik a Közösség hatáskörét többek között a munkavállalók szabad mozgásával (7., cikkelyek), a letelepedés jogával ( cikkelyek), a cikkelyekben lefektetett feltételek szerint a szociális területtel különösen a munkahelyi egészséges és biztonságos környezettel (118a. cikkely), a vezetés és a dolgozók közötti európai szintű párbeszéd fejlesztésével (118b.cikkely) egy közös szakképzési politika általános elveinek végrehajtásával (128. cikkely), a gazdasági és szociális kohézióval (130a. és 130c. cikkelyek, és nagyobb általánosságban a jogalkotás közelítésével (100., 100a. és 235. cikkelyek) összefüggésben; a Charta végrehajtása nem vonja maga után a Közösség Szerződésekben megállapított hatáskörének kiterjesztését; Kinyilvánítván, hogy a Charta egyfelől konszolidálni hivatott a szociális téren elért fejlődést, a Tagállamok, a foglalkoztatás két oldala valamint a Közösség tevékenységén keresztül; Kinyilvánítván, hogy másfelől annak az ünnepélyes deklarálása a cél, miszerint az Egységes Európai Okmány végrehajtásánál különös figyelemmel kell lenni a Közösség szociális 3

4 dimenziójára, és ebben az összefüggésben szükséges az Európai Közösség munkavállalói, különösen az alkalmazottak és az önálló munkavállalók szociális jogainak javítását megfelelő szinten biztosítani; Kihangsúlyozva, hogy az Európai Tanács Madridi találkozójának megállapításaival összhangban pontosan meg kell állapítani a Közösségi szabályok, a nemzeti jogalkotás és a kollektív szerződések ide vonatkozó szerepét; Megerősítve, hogy a szubszidiaritás elve alapján ezeknek a szociális jogoknak a végrehajtásával kapcsolatos kezdeményezés a Tagállamok és alkotórészeik, valamint hatáskörének korlátain belül az Európai Közösség felelőssége; a végrehajtás történhet törvény, kollektív szerződések vagy a különböző szinteken már meglévő gyakorlat útján és sok területen igényli a foglalkoztatás két oldalának aktív részvételét; Megállapítván, hogy az alapvető szociális jogok ünnepélyes nyilatkozatának az Európai Közösség szintjén történő végrehajtása nem adhat lehetőséget visszalépésre a jelenlegi helyzethez képest a Tagállamokban; A "KÖZÖSSÉGI CHARTA A DOLGOZÓK ALAPVETŐ SZOCIÁLIS JOGAIRÓL" SZÓLÓ ALÁBBI NYILATKOZATOT FOGADTÁK EL: I. CÍM A dolgozók alapvető szociális jogai Szabad mozgás 1. Az Európai Közösség minden dolgozójának joga van a szabad mozgásra a Közösségen belül, amely jogot a közrend, a közbiztonság és a közegészségügy által igazolt korlátozások fenntartásával gyakorolhat. 2. A szabad mozgás magában foglalja azt a jogot, hogy a dolgozó bármely szakmát vagy hivatást gyakoroljon a Közösségen belül, és az egyenlő bánásmód elve érvényesüljön a munkához jutás, a munkafeltételek és a szociális védelem tekintetében a befogadó országban. 3. A szabad mozgás joga magában foglalja: a tagállamokban való tartózkodás feltételeinek harmonizálását, különös tekintettel a családegyesítésre; a diplomák vagy az egyenértékű szakmai képesítések el nem ismeréséből eredő akadályok megszüntetését; a vándorló munkaerő élet- és munkafeltételeinek javítását. 4

5 Foglalkoztatás és bérezés 4. Mindenki szabadon választhat és vállalhat munkát az egyes foglalkozásokra irányadó szabályok szerint. 5. Minden dolgozó jogosult a tisztességes bérezésre. Ezért a vonatkozó szerződésekkel összhangban minden országban: méltányos bért kell biztosítani a dolgozóknak, amely biztosítja a megfelelő életkörülményeket; azok a dolgozók, akik nem határozatlan időre szóló szerződéssel, teljes munkaidőben foglalkoztatottak, méltányosan megállapított arányos bérre jogosultak; a munkabérek visszatartása, levonása vagy átutalása csak a nemzeti jog rendelkezéseivel összhangban történhet meg; és ezek a rendelkezések kötelesek biztosítani a dolgozónak és családjának a létfenntartáshoz szükséges javak folyamatos élvezetét. 6. A közérdekű állásközvetítés mindenki számára ingyenes. Az élet- és munkakörülmények javítása 7. Az Európai Közösség belső piacának kiépítése a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulásához kell, vezessen. Ezt a fejlődést a feltételek közelítésével kell elérni, különösen a munkaidő tartama és felosztása terén, valamint a foglalkoztatás formájával kapcsolatosan a határozatlan időre szóló szerződésektől eltekintve, a határozott idejű szerződések, a részmunkaidős foglalkoztatás, az idénymunka és az alkalmi munka vonatkozásában. A feltételek javítása indokolt esetben ki kell, terjedjen a foglalkoztatási szabályok egyes területeinek továbbfejlesztésére, mint például a tömeges elbocsátásokra és a csődeljárásokra vonatkozó eljárásokra. 8. Az Európai Közösség minden dolgozójának joga van a heti pihenőidőhöz és az éves fizetett szabadsághoz, amelynek időtartamát fokozatosan harmonizálni kell a nemzeti gyakorlatok figyelembe vételével. 9. Az Európai Közösségben minden dolgozó foglalkoztatásának feltételeit törvényben, kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben kell meghatározni, az adott ország szabályozásának megfelelően. Szociális védelem Az egyes tagállamokban érvényes szabályok alapján: 10. Az Európai Közösségben minden dolgozónak joga van a megfelelő szociális védelemhez, valamint társadalmi helyzetétől és az őt foglalkoztató vállalkozás méretétől függetlenül a kielégítő szintű társadalombiztosítási ellátáshoz. 5

6 Azoknak a személyeknek, akik nem képesek elhelyezkedni vagy újra elhelyezkedni a munkaerőpiacon és létfenntartásuk nem biztosított, megfelelő forrásokat és szociális támogatást kell biztosítani figyelembe véve sajátos helyzetüket. A társulás és a kollektív szerződés szabadsága 11. Az Európai Közösség munkaadóinak és dolgozóinak joga van a társuláshoz, annak érdekében, hogy szabad akaratuk szerint szakmai szervezeteket, illetve szakszervezeteket alapítsanak gazdasági és szociális érdekeik védelmére. Minden munkáltató és dolgozó joga az ilyen szervezetekbe szabadon belépni, vagy az ahhoz való csatlakozást megtagadni anélkül, hogy ezért személyes jellegű vagy munkahelyi hátrány érné. 12. Egyfelől a munkaadók vagy a munkaadók szervezetei, másfelől a dolgozók szervezetei jogosultak tárgyalásokat folytatni és kollektív szerződést kötni egymással a nemzeti jogalkotás és jogalkalmazás által meghatározott feltételek szerint. A két oldal között kialakítandó európai szintű párbeszéd, ha a felek kívánatosnak tartják szerződéses kapcsolatokat eredményezhet, különösen a szakmák között és ágazati szinten. 13. Érdekellentét esetén a kollektív fellépés magában foglalja a sztrájkhoz való jogot, a nemzeti jogban és a kollektív szerződésekben foglalt kötelezettségek tiszteletben tartásával. A munkahelyi viták rendezésének elősegítése érdekében a nemzeti gyakorlattal összhangban támogatni kell a békéltető, közvetítő és választott bírósági eljárások kialakítását és igénybe vételét. 14. Az Európai Közösség belső jogrendszere határozza meg, hogy a cikkelyben foglalt jogok mely feltételek esetén és milyen mértékben alkalmazandók a fegyveres erőkre, a rendőrségre és a közszolgálatban. Szakképzés 15. Az Európai Közösség minden dolgozójának joga van a megfelelő szakképzéshez, valamint ahhoz, hogy az így szerzett tudásból anyagi előnyre tegyen szert munkája során. A szakképzésben való részvétel feltételeit illetően tilos a nemzetiség alapján tett megkülönböztetés. Az illetékes hatóságok, a vállalkozások, vagy az érdekegyeztetés két oldala saját hatáskörében állandó és folyamatos képzési rendszereket hoz létre, amelyek mindenki számára lehetővé teszik a továbbképzést, különösen a tanulmányi szabadság segítségével, a szakismeretek bővítését, vagy új szakismeret megszerzését, különösen tekintettel a technikai fejlődésre. 6

7 Férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód 16. Biztosítani kell a férfiak és a nők között az egyenlő bánásmód elvét. Ki kell terjeszteni a férfiak és a nők esélyegyenlőségét. Ennek elérése érdekében fokozott intézkedéseket kell tenni a férfiak és a nők közötti egyenjogúság alapelvének érvényesítése érdekében, különösen a munkához jutás, a bérezés, a munkafeltételek, a szociális védelem, az oktatásügy, a szakképzés és a szakmai előrejutás tekintetében. Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a férfiak és nők össze tudják egyeztetni munkahelyi, illetve családi kötelezettségeiket. A dolgozók joga a tájékoztatásra, a konzultációra és a részvételre 17. A dolgozók tájékozódási, konzultációs és részvételi jogosítványait a kívánt irányba kell bővíteni a tagállamok különböző gyakorlatainak figyelembe vételével. Ez különösen vonatkozik azokra a társaságokra és társaságok csoportjaira, amelyek az Európai Közösség két vagy több tagállamában működnek, illetve van vállalkozásuk. 18. A tájékozódási, konzultációs és részvételi jogokból eredő kötelezettségeknek megfelelő időben kell eleget tenni, különösen akkor: a) ha olyan technológiai váltás történik a vállalkozásban, amely a munkakörülmények és a munkaszervezet szempontjából jelentős következményekkel jár a dolgozókra nézve; b) ha a vállalkozás olyan átszervezésére, vagy egyesülésre kerül sor, amely hatással van a dolgozók foglalkoztatására; c) ha tömeges elbocsátásokra kerül sor; d) ha kifejezetten a vándorló munkaerő érdekeit sérti az őket alkalmazó munkaadó foglalkoztatással kapcsolatos intézkedése. Munkahelyi egészség- és biztonságvédelem 19. Minden dolgozónak joga van a megfelelő mértékben egészséges és biztonságos munkahelyi környezethez. Megfelelő intézkedéseket kell tenni ezen a területen a már elért eredmények fenntartása mellett a feltételek további harmonizációja érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek a meghozatalánál különös tekintettel kell lenni a dolgozók képzésére, tájékozódásra, konzultációra és kiegyensúlyozott részvételre irányuló igényeire, ami a veszélyforrásokat és az azok megszüntetésére, illetve csökkentésére irányuló lépéseket illeti. A belső piac megvalósítására irányuló rendelkezéseknek ezt a védelmet kell erősíteniük. 7

8 A gyermekek és fiatalkorúak védelme 20. A dolgozók alsó korhatára, a fiatalok számára kedvező olyan kivételektől eltekintve, mint a szakképzés keretében végzett gyakorlat, illetve kivételesen néhány könnyű fizikai munkakör, nem lehet alacsonyabb az iskolaköteles kor felső határánál, de legalább 15 évnél. 21. A fiatalkorú dolgozók a nemzeti gyakorlattal összhangban álló méltányos bérezésben kell részesüljenek. 22. Megfelelő intézkedéseket kell tenni a fiatalkorú dolgozókra vonatkozó munkaügyi szabályok módosítására annak érdekében, hogy azok kellő mértékben figyelembe vegyék a fiatalok különleges előmeneteli, szakképzési és munkához jutási szükségleteit. A munkaidőt úgy kell korlátozni, hogy ezt a korlátozást ne lehessen megkerülni a túlórára vonatkozó szabályok segítségével, valamint meg kell tiltani a 18. év alatti dolgozók éjszakai munkavégzését, kivéve a nemzeti törvényekben és rendeletekben foglalt bizonyos foglalkozásokat. 23. Az iskolalátogatási kötelezettség lejárta után a fiatalkorúaknak biztosítani kell azt a jogot, hogy olyan megfelelő időtartamú szakképzésben részesüljenek, amely felkészíti őket a jövőbeni dolgozói feladatok ellátására; a fiatal dolgozók ilyen képzését a munkaidő alatt kell biztosítani. Az időskorúak Az egyes tagállamokban érvényes szabályok alapján: 24. az Európai Közösség minden dolgozója a nyugdíjkorhatár elérése esetén jogosult a megélhetéshez elegendő mértékű nyugellátásra. 25. Minden olyan személy, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, de nem szerzett jogot öregségi nyugdíjra, vagy más, a megélhetését biztosító ellátásra, szükségleteihez mérten megfelelő támogatásra, orvosi és társadalombiztosítási ellátásra jogosult. Fogyatékosok 26. Minden fogyatékos embernek, fogyatékossága okától és jellegétől függetlenül, társadalmi és szakmai beilleszkedésének elősegítése érdekében tényleges kiegészítő támogatást kell biztosítani. Ezeknek az intézkedéseknek, a támogatottak adottságaival összhangban, különösen a szakképzésre, munkaegészségügyre, a mobilitásra, a közlekedési lehetőségekre és a lakáspolitikára kell vonatkozniuk. II. CÍM A Charta végrehajtása 8

9 27. A tagállamoknak fokozott a felelőssége, hogy nemzeti gyakorlatukkal összhangban, különösen a jogalkotás és a kollektív szerződések segítségével biztosítsák a Chartában foglalt alapvető szociális jogokat, valamint végrehajtsák a belső piac zavartalan működéséhez elengedhetetlen szociális intézkedéseket, amelyek a gazdasági és szociális kohéziós stratégia részét képezik. 28. Az Európai Tanács felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül a Szerződésben foglalt hatásköre alapján tegye meg javaslatait azon jogok hatékony végrehajtását elősegítő jogi eszközökre, amelyek a belső piac kiépülésével a Közösség hatáskörébe tartoznak. 29. A Bizottság minden év utolsó három hónapjában jelentést készít a Charta alkalmazásáról a tagállamokban és az Európai Közösségben. 30. A Bizottság éves jelentését megküldi az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek valamint a Gazdasági és Szociális Bizottságnak. EU ALAPVETŐ JOGOK CHARTÁJA (2007) IV. CÍM SZOLIDARITÁS 27. cikk A munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz A munkavállalók vagy képviselőik számára az uniós jogban, valamint a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban meghatározott esetekben és feltételekkel biztosítani kell a megfelelő szintű és kellő időben történő tájékoztatást és konzultációt. 28. cikk A kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog A munkavállalóknak és a munkaadóknak, illetőleg szervezeteiknek az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban joguk van arra, hogy megfelelő szinten kollektív tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek, valamint hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve. 29. cikk A munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez való jog Mindenkinek joga van az ingyenes munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez. 30. cikk Az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem 9

10 Az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez. 31. cikk Tisztességes és igazságos munkafeltételek (1) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. (2) Minden munkavállalónak joga van a munkaidő felső határának korlátozásához, a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. 32. cikk A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme Tilos a gyermekek foglalkoztatása. A foglalkoztatás alsó korhatára a fiatalok számára kedvezőbb szabályok sérelme nélkül és korlátozott kivételekkel nem lehet alacsonyabb, mint a tanköteles kor felső határa. A fiatal munkavállalóknak életkoruknak megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani, védeni kell őket a gazdasági kizsákmányolással szemben és minden olyan munkától, ami sértheti biztonságukat, egészségüket, fizikai, szellemi, erkölcsi és szociális fejlődésüket, vagy összeütközésbe kerülhet nevelésükkel, oktatásukkal. 33. cikk A család és a munka (1) A család jogi, gazdasági és szociális védelmet élvez. (2) A család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe. 34. cikk A szociális biztonság és a szociális segítségnyújtás (1) Az Unió, az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által megállapított szabályokkal összhangban, elismeri és tiszteletben tartja a szociális biztonsági ellátásokra és szociális szolgáltatásokra való jogosultságot, amelyek védelmet nyújtanak anyaság, betegség, munkahelyi baleset, gondoskodásra utaltság vagy idős kor, továbbá a munkahely elvesztése esetén. (2) Az Unión belül jogszerűen lakóhellyel rendelkező és tartózkodási helyét jogszerűen megváltoztató minden személy jogosult az uniós joggal, valamint a 10

11 nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban szociális biztonsági ellátásokra és szociális előnyökre. (3) A társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése érdekében az Unió az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által lefektetett szabályokkal összhangban elismeri és tiszteletben tartja a jogot a tisztes megélhetést célzó szociális támogatásra és lakástámogatásra mindazok esetében, akik nem rendelkeznek az ehhez elégséges pénzeszközökkel. 35. cikk Egészségvédelem A nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban megállapított feltételek mellett mindenkinek joga van megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez. Valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. 36. cikk Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Unió a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban foglaltak szerint és a Szerződésekkel összhangban elismeri és tiszteletben tartja az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférést az Unió társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása érdekében. 37. cikk Környezetvédelem A magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat. 38. cikk A fogyasztók védelme Az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét. SZOCIÁLPOLITIKAI MENETREND I Biztosítani kívánta a pozitív és dinamikus kölcsönhatást a gazdaság-, a foglalkoztatásés a szociálpolitika között Hangsúly a teljes foglalkoztatásra, a gazdasági dinamizmusra, erőteljesebb szociális kohézióra és nagyobb méltányosságra épülő cselekvési programok megvalósítására 11

12 Középpontjában az európai szociális modell modernizációja állt II Kiegészíti és támogatja a márciusban újraindított Lisszaboni Stratégiát, mely a növekedésre és a munkahelyteremtésre fókuszál Mottója: "Szociális Európa a globális gazdaságban: munkahelyek és esélyek mindenki számára" Meg kell erősíteni az EU állampolgárainak bizalmát a generációk közötti megközelítés változások a fiatalok érdekében együttműködés a változások érdekében a külső dimenzió (globalizáció) jobb figyelembe vétele Erőfeszítéseket kell tenni az alábbi két kulcsfontosságú intézkedési területen: foglalkoztatás (cél a teljes foglalkoztatás elérése..) esélyegyenlőség és befogadás (cél egy összetartóbb társadalom..) III. Európai Bizottság közleménye július 2. Lehetőségek, hozzáférés, közösségvállalás: úton a XXI. századi Európa új szociális jövőképének kialakítása felé 3 célkitűzés: 1. egyformán fontos és egymással összefüggő 2. az európai polgárok jólétének és életminőségének javításáért 3. A lehetőségek megteremtése - több és jobb munkahely, a mobilitás elősegítése, jólét növelése A hozzáférhetőség biztosítása - Európa minden polgára számára biztosítani kell a magas színvonalú képzéshez, a szociális védelemhez, az egészségügyi ellátáshoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést hosszabb, egészségesebb élet A szolidaritás demonstrálása - a társadalmi befogadás, integráció, szociális párbeszéd és a szegénység elleni küzdelem elősegítése ~ szolidaritási menetrend is egyben - Számos konkrét intézkedés 7 prioritási területen A megújított szociális menetrend a Bizottság által 2007-ben indított széles körű nyilvános konzultációt követően jött létre, melynek célja Európa változó társadalmi helyzetének felmérése volt. Egy a mai napon közzétett új Eurobarométer-felmérés részletesen ismerteti az uniós polgárok szociális jólétükre vonatkozó elvárásait 20 éves távlatban (lásd MEMO/08/467). Összefoglaló cikk: A Bizottság egy megújított szociális menetrendet javasol a XXI. század Európájában élők támogatása és életkörülményeinek javítása érdekében Július 2-án és 3-án a Bizottság átfogó és ambiciózus kezdeményezés-csomagot mutat be. Ez a csomag a szociális Európa melletti új elkötelezettséget hivatott képviselni, és különböző 12

13 politikákat átfogó integrált megközelítésen alapul. Azt ismerteti, hogy hogyan segíthet az Európai Unió a lehetőségek megteremtésében, a hozzáférés biztosításában és a szolidaritás megvalósításában azáltal, hogy intézkedéseket tesz a fokozott munkahelyteremtés, az oktatás és a szakismeretek fejlesztése, a megkülönböztetés elleni küzdelem, a mobilitás támogatása, valamint az európai polgárok segítése érdekében azért, hogy hosszabb és egészségesebb életük lehessen. A megújított szociális menetrend szándéka az, hogy az európaiak, elsősorban is a fiatalok kezébe adja azokat az eszközöket, amelyek segítséget nyújtanak abban, hogy hogyan kezeljék a gyors mindenekelőtt a globalizáció, a technológiai fejlődés és az elöregedő társadalom okozta változásokat és fejlődéseket, mint például az élelmiszerek vagy az olaj árának legutóbbi hirtelen növekedését, vagy akár a pénzügyi piacokon tapasztalható zűrzavart. Az intézkedéscsomag célja továbbá olyan polgárok támogatása, akik nem képesek megbirkózni ezekkel a változásokkal. Európa szociális dimenziója még sosem volt ennyire fontos, mint ma. jelentette ki José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke. Az Európai Unió lisszaboni stratégiájának vezérelve a gazdasági növekedés serkentése, valamint jobb munkahelyek teremtése az uniós polgárok számára. Európának egy olyan modern szociális menetrendre van szüksége, amely választ ad a gyors gazdasági és társadalmi változásokra, lehetőségeket teremt, előmozdítja a hozzáférést és erősíti a szolidaritást az Unió valamennyi polgára számára. A gazdasági sikerek társadalmi előnyökkel járnak, és a Bizottság által ma javasolt csomag célja annak biztosítása, hogy senki se maradjon ki ezekből az előnyökből, Európa gazdasági fellendülésének gyümölcseiből mindenki részesülhessen. Az európai polgárokat aggasztja a globalizáció munkahelyükre gyakorolt hatása és az elszegényedés lehetősége fűzte hozzá Vladimir Špidla szociális ügyekért felelős biztos. Az is tudatossá vált számukra, hogy a diszkrimináció miatt továbbra is túl sok embert fosztanak meg bizonyos lehetőségektől. Munkahelyek vesznek el például amiatt, hogy az üzemi tanácsok határokon átnyúló együttműködése nem elég hatékony. Közös fellépéssel az Európai Unió az emberek életkörülményeit javítani kívánó nemzeti szintű intézkedések tekintetében hozzáadott értéket képviselhet. A szociális intézkedések elsősorban tagállami hatáskörbe tartoznak, amelyeket a polgárokhoz a lehető legközelebb, nemzeti, regionális és helyi szinten kell meghozni ben a tagállamok GDP-jük 26%-át fordították szociálpolitikai intézkedésekre, szemben az Egyesült Államokkal és Japánnal, ahol a GDP 15%-át, illetve 17%-át szentelték hasonló célokra. Ezek a kiadások azonban célzottabbak és hatékonyabbak is lehetnének. Az EU sikeresen egészíti ki a nemzeti intézkedéseket, és erősíti a gazdasági-társadalmi változások kezelésére irányuló együttműködést. A szegénység elleni küzdelem egyik lépéseként az EU segítséget nyújt az erőfeszítések koordinálásában annak érdekében, hogy előmozdítsa az aktív beilleszkedést beleértve a munkaerő-piaci integrációt is, valamint azt, hogy megérje munkát vállalni, továbbá támogatja az egész életen át tartó tanulást különösen olyan egyéneknél, akik a legtávolabb állnak a munkaerőpiactól. A Bizottság célja ezen kívül annak biztosítása, hogy az egységes piac és a versenyszabályok megkönnyítsék a jó minőségű, mindenki számára hozzáférhető és fenntartható szociális szolgáltatások fejlődését, beleértve a szociális gazdasági vállalkozások (pl. szövetkezetek, biztosító egyesületek) által nyújtottakat is. 13

14 A szociális Európa múltbéli többek között a munkavállalók szabad mozgása terén elért eredményeinek (lásd MEMO/08/466) szilárd alapjaira építve a megújított szociális menetrend az új realitásoknak és tendenciáknak megfelelően kialakított közösségi politikákból áll. Ez meghagyja a szociális Európa alapvető célkitűzéseit: így az Európai Uniót továbbra is olyan harmonikus, összetartozó és az integrációt szem előtt tartó társadalmak alkotják, amelyeket jól működő szociális piacgazdaság és az alapvető jogok tiszteletben tartása jellemez. A megújított szociális menetrend alappilléreit a lehetőségek, a hozzáférés és a szolidaritás képezik, fő elve pedig az, hogy eszközöket adjon az egyének kezébe annak érdekében, hogy azok saját képességeiket a lehető leghatékonyabb mértékben kiaknázhassák, ugyanakkor segítse azokat, akik erre nem képesek. A megújított szociális menetrend július 2-án és 3-án elfogadott csomagja összességében 19 kezdeményezést tartalmaz a foglalkoztatás, a szociális ügyek, az oktatás- és ifjúságpolitika, az egészségügy, az információs társadalom és a gazdasági ügyek területére vonatkozóan (lásd MEMO/08/471). A kezdeményezések az alábbi prioritások köré épülnek: 1. Felkészülés a jövőre: Gyermekek és fiatalok Problémák: 19 millió gyerek szegénységben, gyermekkori nélkülözés, egészségtelen életmód, gyenge iskolai teljesítmény, gyermekek társadalmi kirekesztése, fiatalok nagyarányú munkanélkülisége Intézkedések: - a gyermekek jogainak általános érvényesítésére a közösségi fellépésekben, a fiatalok egészségének védelmére - az internet biztonságosabb használatának előmozdítására - gyermekszegénység átfogó megközelítésének kialakítására 2. Befektetés az emberekbe: A változások kezelése Probléma: a tagállamok munkaerőpiacainak nem megfelelő működése modernizálására van szükség Intézkedések: o szociális partnerek törekvéseinek támogatása o vállalati szintű, nemzetek közötti szerződések fontossága o Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, o javaslat működésének javítására kezdeményezések előterjesztése a készségek és oktatási rendszerek modernizálásához adott támogatások tekintetében (digitális, média és pü-i műveltség) o Közlemény a többnyelvűségről az EU-ban 3. A hosszabb és egészségesebb élet támogatása Problémák: elöregedő társadalom, állami finanszírozás fenntarthatóságának kérdése, minőségi eü-i ellátáshoz való hozzáférés hiánya Intézkedések: 14

15 Irányelv-tervezet a határon átnyúló egészségügyi ellátást igénybevevő betegek jogairól Közlemény az elöregedő társadalomból adódó kihívások kezeléséről és a közpénzek rendszerének hosszú távú fenntarthatóságáról Közleményt készít az egészségügy területén fennálló egyenlőtlenségek kezelésére Tanácsi ajánlástervezetet javasol a betegek biztonságáról és az eü-i szolgáltatások minőségéről 4. Diszkrimináció elleni küzdelem Problémák: hátrányos megkülönböztetés, rasszizmus, idegengyűlölet, nemek közötti egyenlőtlenségek Intézkedések: Javaslat irányelv-tervezetre a vallási és hitbéli meggyőződésen, az életkoron, a nemi orientáción, illetve a fogyatékosságon alapuló diszkrimináció leküzdésére a foglalkoztatás területén kívül Jelentés a romák társadalmi integrációjának közösségi eszközeiről A jövőben: Nemek közötti egyenlőség elveinek jobb érvényesítése az EU valamennyi tevékenységében Stratégiák végrehajtásának nyomon követése Jogalkotási javaslatok a magánélet és a hivatás összeegyeztethetőségéről (a terhes nők védelmére..) Kiemelt téma a nemi alapú bérezési különbségek csökkentése! Hangsúly a szegénység által fenyegetett nők arányának csökkentésére vonatkozó nyílt koordinációs módszerre 5. Eszközök megerősítése 6. A nemzetközi menetrend arculatának kialakítása 7. Az elszegényedés és a szociális kirekesztés elleni küzdelem Problémák: szegénység kockázata az EU népességének 16%-át érinti, kb.78 millió; főként a munkanélkülieket, fogyatékkal élőket, időseket, nőket sújtja Intézkedések: Ajánlások az aktív befogadás témájában (munkaerő-piaci aspektusaira, a bértámogatásra, és a minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésre); 2010, mint a társadalmi befogadás és a Szegénység elleni küzdelem Európai Éve átalakítja és jelentős mértékben kiterjeszti az európai élelmezési segélyezési programot a leginkább rászorulóknak. A "digitális műveltség fejlesztése (fogyatékkal élők körében is) A Bizottság például egy olyan jogszabályt javasol, amely áthidalja a jelenlegi jogi keretben fennálló hiányosságokat, valamint védelmet nyújt a munkahelyen kívüli, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéssel szemben. (lásd IP/08/1071 sajtóközleményt) Egy, a csomag részét képező másik jogalkotási javaslat célja, hogy megkönnyítse a betegek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését más uniós tagállamokban (lásd IP/08/1080). 15

16 Az intézkedéscsomag tartalmazza továbbá a Bizottságnak arra vonatkozó nézeteit, hogy milyen iskolákra van szükség a XXI. században, és megvizsgál bizonyos, a migráns háttérrel rendelkező gyerekek oktatásával és társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos kérdéseket is. További információk: Az Európai Bizottság szociális ügyekkel foglalkozó új weboldala: A Debate Europe fórum honlapján az Európa szociális kihívásairól folytatott párbeszéd: A témával kapcsolatos tájékoztató videoklipek az alábbi weboldalon érhetők el: Új európai szociális cselekvési program Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye (2009/C 27/22) október 25-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság felkérést kapott a jövőbeli francia elnökségtől, hogy dolgozzon ki véleményt a következő tárgyban: Új európai szociális cselekvési program. A bizottsági munka előkészítésével megbízott Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság szekció június 10-én elfogadta véleményét. (Előadó: Jan OLSSON.) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság július 9 10-én tartott, 446. plenáris ülésén (a július 9-i ülésnapon) 133 szavazattal 2 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt. Jelen vélemény elfogadása idején tekintettel a Lisszaboni Szerződésről június 12-én tartott népszavazásra a szerződés státusza és jövője még kérdéses. A vélemény több helyen hivatkozik a Lisszaboni Szerződésre, annak szociális politikai vetületére, illetve az e téren általa kínált lehetőségekre. Az EGSZB úgy véli, hogy egy ambiciózus, részvételen alapuló új európai szociális cselekvési program melletti érvelés nem veszti érvényét, és még nagyobb szükség van rá, mint eddig. 1. Következtetések és ajánlások 1.1 Új európai szociális cselekvési programra van szükség, hogy a szociális fejlődés az EUban lépést tarthasson gazdasági és piaci fejleményekkel. Az új lehetőségeket, hatásköröket és célokat teremtő új Lisszaboni Szerződés fényében is időszerű egy még inkább részvételi és dinamikus szociális Európa létrehozása. Az új európai szociális cselekvési program (a továbbiakban ESAP) feladata, hogy kézzelfogható és gyakorlati módon ösztönözze az EU szociális politikai céljait és ambícióit jóval 2010-en túl is, és átfogó politikai útitervként szolgáljon. 1.2 A szociális párbeszéd a továbbiakban is az egyik fő pillér marad, amelyet meg kell erősíteni. A programnak újból kapcsolatot kell teremtenie az EU és a polgárok, valamint a 16

17 szervezett civil társadalom között, lehetővé téve, hogy az alulról felfelé irányuló részvételi eljárások ideértve a civil párbeszédet is kölcsönhatásba kerüljenek az uniós kezdeményezésekkel. 1.3 A program célja, hogy kifejezetten olyan politikai területekkel foglalkozzon, mint az életminőség, az alapvető szociális jogok, az emberek felelősséggel való felruházása, a társadalmi szolidaritás, a foglalkoztatás és a magas színvonalú munka, a társadalmi vállalkozói szellem, a tendenciák kezelése vagy a fő szociális normák előmozdítása az EU külkapcsolataiban, mindenekelőtt a kereskedelem területén. A rendelkezésre álló összes eszközt fel kellene használni. A közösségi módszer megőrzi helyét, de adaptálni kell, kiegészítve más, új módszerekkel. A jelenlegi költségvetés pénzügyi forrásait át lehetne csoportosítani a program támogatása érdekében. A 2013 utáni költségvetési reformnak a társadalmi kohézióra kell összpontosítania. 2. Bevezetés háttér 2.1 A jövőbeli francia uniós elnökség felvetette az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak egy európai szociális cselekvési program létrehozásának gondolatát. 2.2 A francia felkérés az EGSZB korábbi, az európai szociális körülmények felméréséről szóló véleménye folyományának tekinthető, amely azt javasolta, hogy az Európa előtt álló társadalmi kihívásokkal kapcsolatos új konszenzus megalapozása érdekében új» szociális cselekvési programot «lehetne felvázolni, amely figyelembe veszi mind a gazdasági körülményeket, mind a társadalmi elvárásokat (1). 2.3 A fent említett vélemény az 1989-es európai szociális cselekvési programra hivatkozott, amely szerves részét képezte annak, amit európai szociális modellnek nevezhetünk, és megmutatta az egységes belső piac szociális dimenziójának valóságosságát. 3 éves cselekvési programként a Bizottság szociális területen hozott kezdeményezéseinek fő támaszaként működött, 45 olyan egyértelmű intézkedéssel, amelyeket az Európai Bizottság feltétlenül szükségesnek ítélt ahhoz, hogy közösségi szinten kézzelfogható módon kifejeződést nyerjenek a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló közösségi chartában lefektetett elvek (2). A jogalkotási, illetve nem jogalkotási intézkedések a közösségi fellépés szinte minden szociális területét átfogták a szerződésben lefektetett jobb élet- és munkakörülményekre irányuló célkitűzések megvalósítása érdekében. 2.4 Az 1989-es szociális cselekvési program eredményeképpen elért szociális vívmányok nem tartottak lépést a globalizáció, az éghajlatváltozás és a demográfiai fejlődés jelentette jelenlegi gazdasági és szociális kihívásokkal. Ezek a kihívások még súlyosabbá váltak a gazdasági növekedés lassulása, a pénzügyi viharok és a fenyegető élelmiszerválság folytán. Bizonyos csoportok és polgárok ráadásul úgy érzik, hogy az európai szociális politika holtpontra jutott a belső piaci politikák terén elért haladáshoz képest. (1) Lásd az EGSZB január 18-i véleményét a következő tárgyban: Mérleg a mai európai társadalomról, előadó: Jan Olsson (HL C 93., , 5.8. pont). (2) Idézet a program chartájából, Szociális Európa 1/90, 28. oldal. 2.5 A társadalom helyzetének felmérése megmutatta, hogy egy jóléti és gyorsan változó európai társadalom több lehetőséget kínál, de egyúttal új szociális kockázatok megjelenésével is jár. A helyzetfelmérés számos problémát kiemelt, úgymint az eltérő jövedelmek és az esélyegyenlőség, a munkaerő-piaci változások, a nemek közötti egyenlőség és a fizetésbeli különbségek, a gyermekkori szegénység és a társadalmi kirekesztés, a generációs szakadék, a változó családi minták, a lakhatáshoz és gyermekgondozáshoz 17

18 való hozzáférés, a fogyatékkal élők helyzete, valamint a migráció és a beilleszkedés. 3. Az európai szociális cselekvési program új kerete 3.1 A politikusok egyre inkább felismerik, hogy az európai szociális modell kihívásainak megválaszolásához elengedhetetlenek az új politikai iránymutatások. Európa polgárai várakozással tekintenek az új szociálpolitikai intézkedések elé, amelyeknek szociálisan haladó jellegűnek és gazdaságilag fenntarthatónak kell lenniük. 3.2 A Lisszaboni Reformszerződés azáltal teremt új lehetőséget az európai szociális cselekvési program megvalósítására, hogy az EU számára új szociális célokat jelöl ki (3): teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást [ ], [ ] küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét. 3.3 A reformszerződés erősíti az Európai Unió e szociális célok eléréséért vállalt felelősségét. 3.4 A szociálisabb Európa lehetőségeit elsősorban az Alapjogi Charta, az átfogó szociális záradék kötelező rendelkezése, valamint az általános érdekű szolgáltatásokról szóló jegyzőkönyv rögzíti. A szerződés szintén lehetővé teszi a megerősített együttműködést, amelyet a tagállamok ösztönözhetnek, és igénybe vehetnek a szociális területen (4). 3.5 A szerződés megerősíti a szociális partnereknek azt a szerepét, hogy hozzájárulnak Európa gazdasági és szociális haladásához. A részvételi demokráciára vonatkozó rendelkezések révén új lehetőségeket és további eszközöket például a polgári kezdeményezések is teremt arra, hogy a polgárokat és szervezeteiket bevonják egy még inkább szociális Európa építésébe. Az EGSZB-nek ebben tevékeny szerepet kell vállalnia. 3.6 Az EGSZB hivatkozásképpen felidézi azt a kilenc kormány által elfogadott nyilatkozatot (5), amely az európai szociális modell megerősítését sürgette, mivel az valódi társadalmi fejlődést eredményezett, és képes arra, hogy szembenézzen a jelen kihívásaival. A nyilatkozat hangsúlyozta az uniós intézmények felelősségét a szociális Európa újbóli fellendítésében és abban, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt felhasználjanak, kiemelve a szociális párbeszéd jelentőségét e szempontból. Az EU 27 tagállama nem egyszerűen csak szabadkereskedelmi zóna, hanem az is feladata, hogy biztosítsa a gazdasági szabadság és a szociális jogok közötti szükséges egyensúlyt úgy, hogy a belső piac a szociális szinten is szabályozhatóvá váljék. Az Unió külpolitikáinak elő kell mozdítania saját szociális modelljének értékeit, a tisztességes globalizáció és a mindenkit megillető tisztességes munka érdekében. 3.7 Egy szóval új európai szociális cselekvési programra van szükség, hogy az EU-ban a szociális fejlődés lépést tarthasson a gazdasági és piaci fejleményekkel, és segítsen a lisszaboni stratégia megerősítésében, egy szintre hozza a szociális, gazdasági és környezetvédelmi dimenziót, majd együttesen fejlessze őket tovább. Az is időszerű az új Lisszaboni Szerződés fényében, hogy egy olyan, még inkább részvételi és dinamikus szociális Európát hozzunk létre, amely megfelel a polgárok igényeinek és várakozásainak. Ezért kell az európai szociális cselekvési programot teljes mértékben beilleszteni a munkahelyekre, növekedésre, társadalmi kohézióra és fenntarthatóságra alapuló Lisszabon utáni stratégiába, amelynek keretében a szociális dimenzió egyenrangú lesz majd a gazdasági dimenzióval. 4. Az új európai szociális cselekvési program elvei és elemei 18

19 4.1 Az új európai szociális cselekvési programnak szilárdan az Európai Unió Lisszaboni Szerződésben rögzített értékein és céljain kell alapulnia. Referenciakeretként kellene szolgálnia az Európa minden polgára számára nyitott demokratikus, szolidaritásalapú, fenntartható, szociálisan befogadó és versenyképes jóléti térséghez, amely az életben kapott esélyek szélesebb körű elosztásán alapul, és mindenkit megóv a lemaradástól, valamint az Alapjogi Chartában rögzített polgárjogok biztosításának fő eszközévé kellene válnia. Az ESAP-nak a tagállamok közötti pozitív együttműködésen kell alapulnia, és nem egy színvonalromlást eredményező versengésen a szociális jogok, a szociális védelem és a munkakörülmények terén. Az Európai Unió így megerősíti az emberi jogokkal kapcsolatos törekvését, ezek lehető legmagasabb szintjének biztosítása érdekében. 4.2 Az ESAP az európai társadalmi modellnek egy olyan jövőképét támasztja alá, amely mind a szociális piacgazdaság, mind pedig az európai szociális modell koncepcióját magában foglalja. Választ ad a polgárok igényeire és törekvéseire, jogokkal és kötelességekkel ruházva fel őket, miközben előmozdítja a részvételi demokráciát, és azonosítja, illetve mobilizálja a szereplőket egy megerősített szociális párbeszéd, valamint egy eredményes civil párbeszéd keretében. Az új szociális cselekvési programnak egy kreatív és innovatív megközelítést kellene előmozdítania az új kihívások és kockázatok kezelésére. 4.3 Az új programnak hosszú távú szociális és társadalmi perspektívákon kell alapulnia, és meg kell felelnie az új elvárásoknak és realitásoknak. A hosszú távú fenntarthatóság perspektívájának előtérbe kellene helyeznie a gyermekeknek és a fiatal generációnak szóló intézkedéseket. C 27/100 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja (3) 2. cikk. (4) IV. cím, 10. cikk. (5) A szociális Európa megerősítése, előterjesztők: Belgium, Bulgária, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg és Magyarország munkaügyi miniszterei: 4.4 A programnak ezért jóval 2010-en túlmutatóan is aktualizálnia kell és meg kell erősítenie az EU szociálpolitikai céljait, javaslatait és törekvéseit. Olyan átfogó politikai cselekvési útitervként kellene szolgálnia valamennyi szinten egy revitalizált szociális Európa érdekében, amelyet a közös értékek alapján rendszeresen aktualizált szociálpolitikai menetrendek támogatása kísér (6). 4.5 Az ESAP együtt jár a dinamikus európai szociális modellel (7). A modell ereje főként abban áll, hogy képes építeni a helyzetek széles skálájának szerves részét képező közös értékekre, hogy a legitim szereplőkkel közösen megfelelő eszközöket, eljárásokat és intézkedéseket dolgozzon ki, ami lehetővé teszi a valódi konvergenciát a haladás terén. Az EU finanszírozási kapacitása meghatározó szerepet játszik a következetes fejlődés biztosításában és a strukturálisan lemaradt országok felzárkóztatásában. 4.6 A program felismeri, hogy a gazdasági fejlődés és a szociális előrelépés egymást kölcsönösen erősítő és összefüggő folyamatok. Az európai polgárok jóléte úgy ösztönözhető a legmegfelelőbben, ha a gazdasági versenyképességet összekapcsoljuk a társadalmi igazságossággal és szolidaritással. A program a kedvezményezetteket védő, bizonyos, később meghatározandó garanciákkal összekapcsolhatná a magán- és közületi kezdeményezéseket annak érdekében is, hogy fenntartható pénzügyi forrásokat találjon a befogadó szociális jólét finanszírozására. 19

20 Ennek során olyan keretet kellene teremtenie, amely biztosítja az általános érdekű szolgáltatások egyetemességét, hozzáférhetőségét és minőségét. 4.7 Az új szociális cselekvési programnak támogatnia kellene a szociálisan felelős vállalkozásokat, a tisztességes versenyt és az egyenlő feltételeket, amelyek lehetővé teszik a belső piac felvirágzását, anélkül, hogy azt potenciálisan aláásná a szociális dömping. Ebben a kontextusban különös figyelmet kellene szentelnie a magas színvonalú munkahelyeknek a jövőre nézve, valamint az ezt szükségszerűen kísérő tudásalapú társadalomnak. 4.8 Az általánosabb értelemben vett és az Európai Bizottság meghatározása (8) szerinti vállalkozói szellem fejlesztése növelni fogja mind a gazdasági, mind a szociális teljesítményt (9). A vállalkozások terén meg kell őrizni és ösztönözni kell a pluralitást, kiaknázva a kis- és középvállalkozásokban, valamint a szociális gazdaság vállalkozásaiban rejlő előnyöket, illetve a szociális dimenzióhoz való hozzájárulásukat. Európai szabályzatokra van szükség az egyesületek, alapítványok, önsegélyező pénztárak és kisvállalkozások számára, egyenlő versenyfeltételeket teremtve valamennyi gazdasági szereplő között. 4.9 Az ESAP-nak egy átfogó és koherens megközelítésen kell alapulnia, megvizsgálva azt a koncepciót is, hogy a szociálpolitikát az egyéb politikai területekbe integrálják. Az ESAP-nak a makrogazdasági politika, az adó- és versenypolitikák, a fenntartható fejlődési stratégia, az iparpolitika, a területi kohézió és az EU külső dimenziójának természetes részévé kell válnia Az új ESAP-nak kézzelfogható módon meg kell erősítenie az Európai Bizottság által a közelmúltban bemutatott új, az életesélyek jegyében kidolgozott XXI. századi szociális jövőképet (10). Az Európai Bizottság, szabályozási keretet javasol az EU-politikák számára, és hangsúlyozza, hogy a lehetőségek, a hozzáférés és a közösségvállalás menetrendje a társadalmi és humántőkébe való hosszú távú beruházást tesz szükségessé. A hasonló beruházások növelik a gazdasági teljesítményt, de egyúttal a fenntartható fejlődés perspektívájából is igazolhatók. Az EGSZB határozottan támogatja ezt az elgondolást, és úgy véli, hogy a társadalmi és humántőke finanszírozásának biztosítására mind uniós, mind tagállami szinten innovatív módokat kell találni. Az EU költségvetését ennek megfelelően kell alakítani. Egy egész Európára kiterjedő, a szociális infrastruktúrát érintő fejlesztéseket támogató kölcsönrendszer létrehozásának lehetőségét is meg kellene vizsgálni Az ESAP-nak az igazságosabb és kiegyensúlyozottabb globalizáció megvalósításához is hozzá kellene járulnia azáltal, hogy szociális modelljének elveit és értékeit népszerűsíti az EU külkapcsolataiban. Fokozott technikai és pénzügyi segítségnyújtással kísért partnerségeket kellene létrehozni harmadik országokkal a szociális és civil párbeszédek, valamint a foglalkoztatási és szociális jóléti politikák ösztönzése érdekében. A kereskedelmi kapcsolatok során tiszteletben kellene tartani az alapvető és a szociális emberi jogokat, ahogy azt például az ILO elvei és normái is rögzítik (11). 5. Többszintű kormányzás 5.1 Az Európai Unió intézményeinek a szociális haladás érdekében helyt kell állniuk saját vezető szerepükben és a szerződés keretében rájuk ruházott kötelezettségek végrehajtásában. Egy új európai szociális cselekvési program ezért időszerű. A gyakorlatban a Szerződésben (12) erre a célra előirányzott valamennyi eszközt és intézkedést a gyakorlatiasság és hatékonyság elvének 20

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999. július 12-i 1784/1999/EK RENDELETE az Európai Szociális Alapról * AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit A családi élet és a munka összeegyeztethetősége Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit Fogalom Cél: családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetősége Lényege: - Az egyén munkája

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram *

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * DOKUMENTUM A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * Az Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés, különös tekintettel a 137(2) cikk második

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

1. cikk Az emberi méltóság Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.

1. cikk Az emberi méltóság Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell. AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Preambulum Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövôben. Szellemi és

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Európai Üzleti Szakközép és Szakiskola OM: 200466 7623 Pécs, Szabadság u. 23. Tel.: 06-72/516-118; 06-72/522-889 Honlap: www.euszki.hu e-mail: info@euszki.hu E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Jelen munkahelyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM: 038451 6300 Kalocsa, Tompa M. u. 10-14.. Tel.: 78/461-667, e-mail: nebulokalocsa@gmail.com ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 15.4.2015 2014/2236(INI) JELENTÉSTERVEZET a Szociális vállalkozásokról és szociális innovációról a munkanélküliség leküzdése során (2014/2236(INI))

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben