A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS: A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKEZELÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN, MAGYARORSZÁGON ÉS A BUDAPESTI ERZSÉBETVÁROSBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS: A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKEZELÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN, MAGYARORSZÁGON ÉS A BUDAPESTI ERZSÉBETVÁROSBAN"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció Szak Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS: A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKEZELÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN, MAGYARORSZÁGON ÉS A BUDAPESTI ERZSÉBETVÁROSBAN Készítette: Janklovics Ildikó Budapest, 2005.

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA, A KONCEPCIÓ KIALAKULÁSA A NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS FŐ ÁLLOMÁSAI...6 a) Római Klub jelentései, b) ENSZ Környezetvédelmi Konferencia záródokumentuma - Stockholm, c) Brundtland Bizottság, d) Közös jövőnk jelentés, e) ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia - Rio de Janeiro, f) ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszaka (Rió+5) - New York, g) Fenntartható Fejlődés Világkonferencia - Johannesburg, A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS HULLADÉKKEZELÉS A HULLADÉK FOGALMA ÉS FAJTÁI A HULLADÉK OKOZTA KÖRNYEZETI HATÁSOK A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETPOLITIKÁJA ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOZÁSA AZ EU-S KÖRNYEZETPOLITIKA IRÁNYELVEI AZ EURÓPAI UNIÓS KÖRNYEZETPOLITIKA ALAKULÁSA: AZ EU HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOZÁSA AZ EU TÁMOGATÁSI PROGRAMJAI Az EU csatlakozás környezetvédelmi követelményeinek való megfelelőséget elősegítő programok A tagállamoknak nyújtott Európai Uniós támogatások A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON A KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁSOK ÉS MAGYARORSZÁG A MAGYAR HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól A évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgtv.) A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) A termékdíj törvény és a betétdíjas szabályozás A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS SZEREPLŐI Az önkormányzat szerepe A közszolgáltatás BUDAPEST ÉS ERZSÉBETVÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZERE BUDAPEST BUDAPEST FŐVÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FŐVÁROSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ERZSÉBETVÁROS Erzsébetváros Környezetvédelmi Programja Erzsébetváros hulladékgazdálkodása Az erzsébetvárosi hulladékgazdálkodás problémái és jövőbeli tervek ÖSSZEGZÉS...90 TÁBLÁZATOK...92 ÁBRÁK FELHASZNÁLT IRODALOM:

3 1. Bevezetés A környezeti problémák többnyire visszavezethetők azokra a téves feltételezésekre, melyek szerint a természet kiapadhatatlan teherbíró képességű, a gazdasági növekedés folyamatosan kikényszeríthető, a technikai fejlődés végtelen lehetőségekkel bír és képes a válságok kezelésére. Azonban minél sürgetőbbé és aktuálisabbá válik a környezet problémáinak kezelése, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a természethez, környezethez való viszonyunkat át kell értékelni. Ehhez a társadalom és gazdaság minden szintjén gyökeres értékrend átalakulásnak kell végbemennie. A korlátlan növekedés és fogyasztási cél helyett a természeti környezettel összhangban a fenntartható fejlődésre kell törekedni. Ez nem jelenti a szükségletek korlátozását, csak azt, hogy próbáljuk meg ezeket kevesebb anyag és energia felhasználásával és a szennyezés minimalizálásával kielégíteni. A fenntartható fejlődés koncepció kialakulásának, ezen belül a hulladékkérdés megjelenésének áttekintése után megvizsgálom, hogy a probléma hogyan jelenik meg az Európai Uniós szabályozásban, illetve a magyar törvénykezésben. Az Európai Unióhoz való csatlakozással hazánknak is meg kell felelnie az uniós előírásoknak, a jogharmonizáció és a gyakorlati tapasztalatok átvétele egyaránt követelményként jelenik meg. Célom az, hogy bemutassam az Európai Unió hulladékkezelési koncepcióját, a probléma kezelése érdekében tett lépéseket, valamint ismertessem Magyarország hulladékkezelési szabályozását és gyakorlatát. A problémakezelés vizsgálatát tovább szűkítem Budapest, ezen belül Erzsébetváros hulladékkezelési gyakorlatának bemutatásával. Arra vagyok kíváncsi elsősorban, hogy a globális probléma, illetve annak kezelése hogyan jelenik meg helyi, kerületi szinten, hogyan lehetséges ez a társadalom különböző szintjein, megvizsgálom a lakosság bevonásának lehetőségeit a hulladékgazdálkodásba, a megelőzésbe, valamint a szelektív hulladékgyűjtés kialakításába. 4

4 2. A fenntartható fejlődés fogalma, a koncepció kialakulása A fenntartható fejlődés koncepciójának kialakulásában fontos lépés volt a válság és a jelen kor felelősségének felismerése az ember, a gazdaság és a környezet viszonyában. A szociális és környezeti problémák felismerésével és a megoldási lehetőségek keresésével kialakult az a nézet, mely szerint a szociális, környezeti tényezők és a gazdasági fejlődés szorosan összefüggenek egymással, ezért ezt a három területet együtt kell vizsgálni. A fenntarthatóság, fenntartható fejlődés kifejezés a nyolcvanas évek elején jelent meg a nemzetközi szakirodalomban ban megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amely 1987-ben kiadta Közös jövőnk című jelentését. Ebben felvázolja a gazdasági növekedés új korszakának lehetőségét, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, és amely megoldást jelenthet a fejlődő országokban jellemző szegénységre is. A jelentés meghatározta a fenntartható fejlődés fogalmát: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket 1. A fenntartható fejlődés három alappillérét (a szociális, a gazdasági és a környezeti pillért) együttesen, kölcsönhatásaik figyelembe vételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák kidolgozása során. Ennek megfelelően a természeti erőforrások racionális hasznosítása, a káros hatások csökkentése és a környezet állapotában történő visszafordíthatatlan változások elkerülése elősegítheti a szociális jólétet és a méltányos életkörülményeket mindenki számára, beleértve a jelen és jövő nemzedékeket is. A definíció megfogalmazásában két kulcsfontosságú fogalom szerepel: a szükségletek és a korlátozások eszméje, azaz a szükségletek kielégítése mindaddig harmonikusan biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik. A növekvő szükségletek kielégítése fejlesztéssel érhető el, de csak a harmonikus fejlesztés lehet hosszútávon fenntartható. A fejlesztés akkor harmonikus, ha az adott társadalmi forma és gazdasági színvonal összhangban van a környezet eltartó képességével. A világ fejlett ipari országaiban a környezet-gazdaság-társadalom hármas kapcsolatrendszerét illetően az utóbbi évtizedben jelentős elmozdulás tapasztalható. A kormányzati környezetpolitikák a korábbi szűken értelmezett környezetvédelemtől érzékelhetően elmozdultak a fenntartható fejlődés széleskörű célrendszerének 1 5

5 megfogalmazásáig, mely a korszerű környezetpolitikai programok vezérelvévé vált. A fenntartható fejlődés lényege, hogy az általános fejlődés folyamatában következetesen egyensúlyra kell törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között. A fogalomban nemcsak az ökológiai kölcsönös függőség és az egyensúly-fenntartás követelménye jelenik meg, hanem az etikai felelősség is. Olyan fejlődésre van szükség, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk életfeltételeit. 2 Ennek alapját képezi a természeti erőforrásokkal való ésszerű és hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartások kialakítása. A fenntartható fejlődés fő jellemzői: - fenntartja az élet általános minőségét, - biztosítja a természeti erőforrások folyamatos elérhetőségét, - elkerüli a tartós környezeti károkat A nemzetközi összefogás fő állomásai Mindennek a felismerésével az új kihívásokra új válaszokat kellett megfogalmazni. A problémák globalizálódásával nemzetközi összefogásra volt szükség, mely különböző állomásokon keresztül valósult meg. a) Római Klub jelentései, 1968 A globális problémák feltárására alakult meg Aurelio Pecceli olasz közgazdász vezetésével a nem hivatalos nemzetközi szervezet, melynek tagjai között tudósok (közgazdászok, matematikusok, pedagógusok, mérnökök, jövőkutatók...) és tőkés vállalkozók voltak. A Római Klub jelentései címmel tanulmányokat készítettek, és tudományos kutatásaik során megkíséreltek függetlenek maradni a politikától. A globális problémák feltárása után (a legveszélyesebb válságtényezőnek a természeti erőforrásokat tartották) megállapították, hogy a gazdasági növekedésnek léteznek határai, melyek matematikailag modellezhetők. Az elméleti eredményeken túl megpróbáltak alternatív megoldásokat is felvázolni. A Római Klub 1990-es években kiadott jelentése kettőt emel ki a globális válságok közül, melyek az ezredvégre problémát jelentenek: a népességgyarapodás és a környezetrombolás. Megoldási 2 KvVM Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek

6 javaslatában a politika, a tudomány és a nemzetközi szervezetek szoros együttműködését jelöli meg. b) ENSZ Környezetvédelmi Konferencia záródokumentuma - Stockholm, 1972 A környezetvédelemmel kapcsolatos első világméretű program. A résztvevők elfogadták a környezetvédelem alapelveiről szóló nyilatkozatot és a nemzetközi feladatokat, melyek az emberi környezet megóvását és javítását tűzték ki célul. Az együttműködés irányítására és a nemzetközi intézkedések összehangolására létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP). A megállapodás 21. pontjába belefoglalták, hogy az állami szuverenitás csorbítható, amennyiben más államok érdekei is veszélybe kerülnek. Azóta a globális szabályozás alapelvei a következők: - az állami kötelezettségek részét képezik a környezet állapotának figyelemmel kísérésére, a várható környezeti hatások felbecsülésére és a környezet megóvására tett lépések is, - az állami működés alapelveinek részét kell képeznie a nemzetközi együttműködés elvének, - a nyilvánosság tájékoztatásának és bevonásának elve más ország lakói felé is kötelező érvényű az országhatárt áthágó hatásokkal kapcsolatban. c) Brundtland Bizottság, ben az ENSZ közgyűlés létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságot, melynek vezetésével Gro Harlem Brundtland asszonyt, volt norvég miniszterelnöknőt bízták meg. A bizottság Közös jövőnk címmel 1987-ben publikálta jelentését. d) Közös jövőnk jelentés, 1987 A jelentés meghatározása szerint a fenntartható fejlődés nem állandósított harmónia, hanem inkább folyamatos változás, melynek során a beruházások célja, a technológiai fejlődés iránya és az intézményi változások összhangban vannak mind a jelen, mind a jövő igényeivel 3. A megfogalmazott fejlődési modell egyaránt tartalmazza a mennyiségi növekedést és a minőségi fejlődést. 3 Dr. Hubai József: Környezetgazdálkodás és környezetvédelem. GBF-KKFK, Budapest, old. 7

7 e) ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia - Rio de Janeiro, 1992 A konferencia előkészítése során figyelembe vették a Közös jövőnk jelentés megállapításait. A konferenciára előkészített cselekvési programok a közös tennivalókat tartalmazták: - az Agenda 21 akcióprogram, amely feladatokat vázol fel a XXI. századra, irányelveket fogalmaz meg a társadalom és gazdaság, erőforrások és környezet, a társadalom egyes csoportjainak szerepe és felelőssége és a végrehajtás módjainak vonatkozásában; - a Riói Nyilatkozat, amely a konferencián résztvevő állam- és kormányfők értekezletének dokumentuma, a környezetvédelem általános elveivel, konkrét kötelezettségek megfogalmazása nélkül. - Cselekvési program a tengerekről, fajokról és erdőkről, - A riói egyezményeknek nevezett Biológiai sokféleségről szóló egyezmény és a Keretegyezmények az éghajlatváltozásról is itt kerültek elfogadásra. f) ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszaka (Rió+5) - New York, 1997 A riói világkonferencia után öt évvel értékelték a program megvalósítását. Az ENSZ és szakosított szervezetei és egyéb nemzetközi szervezetek is elkészítették fenntartható fejlődés programjukat, az OECD ajánlásokat fogadott el 2001-ben. Az EU is elkészítette Fenntartható Fejlődés Stratégiáját, melyet júniusában a göteborgi ülésen fogadtak el. g) Fenntartható Fejlődés Világkonferencia - Johannesburg, 2002 Tanulmányozták a riói konferencia óta eltelt tíz évet, értékelték az elért eredményeket és a kitűzött célok megvalósulását, megvizsgálták az akadályozó tényezőket. Megállapították, hogy igen kevés előrelépés történt a környezeti és fejlesztési szempontoknak a gazdasági tervezésben és döntéshozatalban történő integrálása érdekében. A nemzetközi környezetvédelmi együttműködés számos területén történt ugyan előrelépés, de mégsem tapasztalható javulás a föld környezeti állapotában. Az Agenda fejezete tárgyalja a szilárdhulladék és szennyvíz környezettudatos kezelésével kapcsolatos kérdéseket, eleget téve a 44/228. 8

8 közgyűlési határozat I. fejezet 3. paragrafusának, melyben a Közgyűlés kijelenti, hogy a konferenciának stratégiákat és szabályokat kell kidolgoznia annak érdekében, hogy megállítsa és visszafordítsa a környezet romlásának hatásait a fokozott nemzeti és nemzetközi erőfeszítések értelmében, melyek a fenntartható és környezettudatos fejlődésre irányulnak minden országban, és eleget téve a határozat I. fejezet 12.(g) paragrafusának is, melyben a Közgyűlés kijelenti, hogy a környezettudatos hulladékkezelés kiemelt jelentőségű a föld környezetének megóvásában és különösen abban, hogy minden ország megvalósítsa a környezettudatosságot és a fenntartható fejlődést. 4 A 21. fejezet értelmében szilárd hulladéknak minősül minden háztartási hulladék és a nem veszélyes hulladékok, a kereskedelmi és közületi hulladékok, az utcai hulladékok és építési törmelékek. Néhány országban a szilárd hulladékkezelés rendszerébe tartozik az emberi hulladék is. A környezettudatos hulladékkezelés nemcsak a biztonságos elhelyezéssel és szállítással foglalkozik, hanem a probléma kiindulási okaival, mint a fenntarthatatlan termelés és fogyasztási minták. Éppen ezért az integrált életciklus kezelést ajánlja. A szükséges intézkedések kidolgozásának a feladatok fontossági sorrendjén kell alapulnia és a következő négy fő, hulladékkal kapcsolatos területre kell koncentrálnia: - a hulladék minimalizálása, - a környezettudatos hulladék újrafelhasználás és újrafeldolgozás maximalizálása, - környezettudatos hulladék elhelyezés és kezelés előmozdítása, - hulladékkal kapcsolatos szolgáltatás területeinek kiterjesztése. A négy terület kapcsolatban van egymással, és kölcsönösen erősítik egymás hatását, és ezért egységesnek kell lennie annak érdekében, hogy egy átfogó és megfelelő keretet biztosítson a települési szilárd hulladékkezelés számára. A négy terület aránya és hangsúlyai változhatnak a helyi társadalmi-gazdasági és fizikai feltételek, a hulladék keletkezésének mértéke és összetétele szerint. A társadalom minden szintjének részt kell vállalnia mind a négy területben. 5 4 Agenda Letöltés ideje: saját fordítás 5 Agenda Letöltés ideje: saját fordítás 9

9 Az Stockholmtól Johannesburgig tartó harminc év során az ENSZ egy olyan folyamatot indított el, melynek célja további eredmények elérése a globális fenntartható fejlődés érdekében. Ez alatt az idő alatt a fenntartható fejlődés számos területe került megvitatásra és átgondolásra, és a 2002-es világkonferencia egy bíráló felszólítás volt a cselekvésre. Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának új programja került kidolgozásra, mely kétéves ciklusokon alapszik, jól körülhatárolt teendőkkel az egyes területeken. Ez a 2004/2005-től 2016/2017-ig tartó többéves akcióprogram hét kétéves ciklust tartalmaz, melyekben az egyes témakörök integrált módon szerepelnek, a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok figyelembevételével. A hulladékkezelés a 2010/2011-es ciklus részét képezi A környezetvédelem és hulladékkezelés 7 A fenntartható fejlődés elveire épülő környezetvédelem céljai: - az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása, - az emberi beavatkozás hátrányaitól a levegő, a víz, a talaj és a növény- és állatvilág megvédése, - az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése. E célok érdekében a környezetvédelmi tevékenység kiterjed: - a környezetet szennyező és károsító kibocsátások csökkentésére, illetve megakadályozására (termelés- és termékintegrált környezetvédelem), - a környezetet szennyező és károsító kibocsátások és hatásaik elemzésére, - valamint ezen hatások döntően műszaki eszközökkel és módszerekkel történő redukálására (additív-környezetvédelem), - a bekövetkezett környezetszennyezések, környezeti károk felszámolására (szanáló környezetvédelem). A fenntartható fejlődés szempontjából a megelőzésre irányuló környezetvédelmi szemlélet kiemelkedő jelentőségű, amely a termelésbe integrált, a termelés szerves részét képező környezetvédelmi tevékenységet jelent. A termelés- és termékintegrált környezetvédelem a termelési és fogyasztási technológia teljes folyamatába beépült, a tervezés, szervezés, megvalósítás és ellenőrzés során az alkalmazott környezetvédelmi szemléletmód és gyakorlat valósul meg, amelynek elsődleges célja 6 Multi-Year Programme of Work for CSD: 2004/2005 to 2016/ Letöltés ideje: KvVM Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. alapján. 10

10 a technológia és az előállított termék környezetszennyező hatásainak csökkentése és megelőzése. A termelési és fogyasztási folyamat célja az emberi szükségletek kielégítése, ám a termelési folyamatban a nyersanyagok, alapanyagok, energia és segédanyagok feldolgozása során a lakossági vagy ipari fogyasztásra alkalmas termékek mellett gyakran melléktermékek és maradékanyagok is keletkeznek. A keletkezett melléktermékek az adott termelőnél nem, de más termelési folyamatban felhasználásra kerülnek, a termelési és szolgáltatási folyamatban keletkező maradékanyagok a termelési hulladékok. A termelők és szolgáltatók hulladékai lehetnek technológiai (pl. timföldgyártásnál a vörösiszap) és amortizációs termelésspecifikus (termelő berendezések), valamint nem termékspecifikus (pl. csomagolóanyagok, irodai papír, irodai számítógép) hulladékok. A technológiai hulladék egy részét gyakran az adott üzemen belül újrahasznosítják. A technológiai hulladék külön részét képezik a veszélyes vagy különleges kezelést igénylő hulladékok, melyeket adott üzemen belül nem lehet újrahasznosítani, hanem vagy máshol hasznosíthatók, vagy ártalmatlanítják. Környezetvédelmi szempontból a termelési hulladéknak ez a legveszélyesebb és a technológia legkritikusabb pontja. Az amortizációs hulladékok, amik a műszakilag elavult termelő berendezések, általában hasznosíthatók az adott üzemen kívül. A termelési hulladék csökkentése tehát elsősorban gyártástechnológiai kérdés és emiatt alapvető a környezetvédelmi szempontokat a termelési folyamat integráns részének tekinteni. A termelésintegrált környezetvédelem célja a termékek gyártási folyamatában keletkező maradékanyag minimalizálása. Az elhasználódott termékek (fogyasztási eszközök, tárgyak és csomagolóanyagok) alkotják a fogyasztási hulladékot, amelynek nagy részét a települési szilárd hulladék teszi ki. A termelés és szolgáltatás nem specifikus hulladékai is a települési hulladék mennyiségét növelik. A termékintegrált környezetvédelem célja a termékek oly módon való kialakítása, hogy használatuk után összetevőiket a termelési folyamatba vissza lehessen vinni, hasznosítani lehessen. Az 1.sz. ábra az integrált megelőző környezetvédelem folyamatait jelöli. A környezetvédelem és egyben a hulladékgazdálkodás két alappillére a termelésés termékintegrált környezetvédelem, amelynek célja a végleges lerakásra kerülő hulladék csökkentése. A hulladékgazdálkodás e két tevékenységen kívül magában foglalja a hulladékok előkezelését, előkészítését a fizikai úton való hasznosításra és 11

11 termikus, kémiai, biológiai úton történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, valamint az ezek keretéül szolgáló jogi, gazdasági és infrastrukturális feltételeket is A hulladék fogalma és fajtái Általános értelemben hulladéknak tekintendő az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé váló, ott közvetlenül fel nem használható, különböző minőségű és halmazállapotú anyag, anyagegyüttes, termék, maradvány, tárgy, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet a birtokosuk sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud és amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni 8. A hulladék fogalmát igen jól közelíti meg a gyakorlat és az igazgatás szemszögéből a Hulladékgazdálkodási törvény meghatározása, miszerint hulladék bármely, a törvény 1.sz. melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles 9. Azt, hogy az adott anyag, tárgy hulladéknak minősül-e, az anyagi jellemzők mellett meghatározzák a társadalmi és gazdasági tényezők, az egyének anyagi helyzete, a társadalmi, műszaki és gazdasági fejlettség szintje. A hulladékok legegyszerűbb rendszerezése a termelő és szolgáltató, illetve a fogyasztási szférában képződő termelési és települési (kommunális) hulladékok megkülönböztetése. A termelési hulladékok árnyaltabb csoportosítása a gazdasági ágazat szerinti, illetve a kibocsátó technológia szerinti csoportosítás. Az anyagi minőség szerinti rendszerezés a hulladék, vagy annak domináns összetevője kémiai elnevezésén alapul. A környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásuk alapján megkülönböztetjük a veszélyes és nem veszélyes hulladékokat. A veszélyes hulladékok körének meghatározása nem egységes, ugyanis egyes országokban tágabban, míg máshol konkrétabban meghatározott feltételek szerint sorolják ide a különleges szennyezettségű hulladékokat. Általában azok tartoznak ide, amelyek a vonatkozó előírásokban, illetve jogszabályokban lefektetett határértékeknél nagyobb mennyiségben tartalmaznak bizonyos szempontok szerint veszélyesnek minősülő anyagokat. Eredet szerint települési, termelési és veszélyes hulladékokat különíthetünk el. Az egyes csoportok anyagi minőségüket tekintve nagyon 8 KvVM Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. 12

12 heterogének lehetnek. A hulladékok eredet, veszélyesség és halmazállapot szerinti csoportosítását az 1.sz. táblázat mutatja. A hulladékgazdálkodási törvény alapján a települési hulladék alatt a háztartásokból származó szilárd és folyékony hulladékot, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladékot értjük. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001 (XI. 14.) kormányrendelet a települési (kommunális) szilárd hulladék fogalmát a következő módon fejti ki: - háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék - közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületeken keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék - háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező külön jogszabályban meghatározott - veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék A települési folyékony hulladék a 213/2001 (XI. 14.) kormányrendelet megfogalmazása szerint: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve a szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely származhat: - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, - a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, - a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységekből. A csomagolási hulladék magában foglal minden, hulladéknak minősülő csomagolást a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002 (V. 5.) kormányrendelet alapján. A csomagolás jelenthet csomagolóanyagot, illetve eszközt, illetve olyan terméket, amely termék, áru befogadására, megóvására, szállítására, csoportosítására és kínálására használnak fel. A csomagolás lehet: - fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez a végső felhasználó vagy fogyasztó számára a vásárláskor, beleértve a gyorsétkeztetésnél használatos, eldobható edényeket és evőeszközöket is; 13

13 - gyűjtő (másodlagos) csomagolás, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, függetlenül a végső felhasználó vagy fogyasztó részére történő értékesítéstől, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülöníthető anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná; - szállítási (harmadlagos) csomagolás, vagyis a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás. 10 Ugyan a települési hulladékok jelenleg a figyelem középpontjába kerültek, de ne hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az összes hulladéknak csupán kicsi (persze nem jelentéktelen) hányada a települési szilárd hulladék, s nagyobb részt a termelési hulladékok teszik ki. Az EU tagállamokban az es periódusban az összes hulladéknak csak 14%-a volt települési hulladék, míg a bányászati és alapanyagkitermelési tevékenységek termelték a hulladék 29%-át, a termelési folyamatok a 26%-át, az építőipari tevékenységek (ideértve a bontást is) 22%-ot A hulladék okozta környezeti hatások A környezetbe kibocsátott és elsősorban a nem megfelelően kezelt hulladékoknak különböző környezetkárosító hatásai lehetnek. A nem veszélyes termelési és települési hulladékok környezetre gyakorolt hatása a környezet szennyezésén túl döntően a környezet terhelésében és igénybevételében nyilvánul meg (nem megfelelően elhelyezett hulladékok tájromboló és esztétikai hatása, a lerakás okozta szükségtelen termőföld-igénybevétel, fertőzésveszély stb.). A helytelenül kezelt nem veszélyes hulladékok hosszútávon jelentkező, maradandó környezetszennyezést, környezetkárosítást eredményeznek (talaj, talajvíz, illetve felszíni vízszennyezések). - A talaj, talajvíz és a felszíni vizek szennyeződése: a nem megfelelően kezelt hulladékok, azok bomlástermékei a csapadék által a talajba szivárognak. Ennek hatására a talaj felszíne elszennyeződik, az anyagok a talajvízbe kerülnek, és az áramlás miatt gyakran jelentős vízbázisokat veszélyeztetnek. A hulladékok közvetve a vízminőség romlásához is vezetnek. A felszíni vizek esetében közvetlen és közvetett szennyeződést eredményezhetnek a nem megfelelően kezelt kommunális és ipari szennyvízbevezetések. 10 Hulladékgazdálkodás. Szerk.: Zimler Tamás. Tertia Kiadó, Budapest, o. 14

14 - A levegő szennyeződése: előidézői lehetnek a szervesanyag-tartalmú hulladék bomlása során keletkező gázok (pl. ammónia), a kezelés nélküli hulladékok pora, illetve darabjai (pl. papír, műanyag). A hulladéklerakókon öngyulladás következtében bekövetkező vagy hulladékok nyílt téri égetésekor keletkező égéstermékek közvetlenül szennyezik a levegőt. Jelentős veszélyforrás a hulladéklerakók üvegházhatást növelő metán- és széndioxid kibocsátása is. - Fertőzésveszély: a települési és egyéb termelési hulladékok kórokozó mikroorganizmusai különböző fertőző betegségeket idézhetnek elő. Megfelelő körülmények között a kórokozók hosszabb ideig képesek életben maradni a hulladékokban, ahonnan a talajba és vízbe kerülve közvetlen érintkezés útján is fertőzhetnek. - Rovarok és rágcsálók elterjedése, elszaporodása: (pl. légy, patkány) ezek az állatok a fertőzések terjesztői lehetnek, ezért a gyakori hulladékbegyűjtés a lakásoktól, a lakott területen minél rövidebb ideig tartó és zárt tárolás alapvető jelentőségű. - A környezetszennyezés esztétikai velejárója: a rendezetlen, szétszórt hulladék látványa tönkreteszi a táj szépségét, csökkenti a pihenés, kikapcsolódás teljes körű lehetőségét A hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás alatt azt a tudatos emberi tevékenységet értjük, melybe beleértendő mindenekelőtt a hulladék keletkezésének megelőzése, kiküszöbölése, a felhasznált nyersanyagok és a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, majd a kiküszöbölhetetlenül keletkező hulladék minél nagyobb hasznosítása, és csak az ezután fennmaradó hulladékmennyiség megfelelő kezelése és ártalommentes elhelyezése. 12 A tevékenységek közé tartozik a ezen folyamatok tervezése és ellenőrzése, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetése és bezárása. A hulladékgazdálkodás ún. prioritási sorrendje, egyben az Európai Közösség V. Környezetvédelmi Akcióprogramjában lefektetett korszerű hulladékgazdálkodási feladatok: megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás. 11 Közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban. Szerk.: Kovács József és Sándor Csaba. EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület, Budapest, o. alapján 12 Vermes László: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó, Budapest 13.o. 15

15 A megelőzésre, illetve a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésére irányuló intézkedések a következők lehetnek: - anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazása, - az anyagnak, illetve a hulladéknak a termelési-fogyasztási folyamatban tartása, - a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítása, - a kockázatot jelentő anyagok kiváltása. A megelőzés két lehetséges fajtája a technológia útján történő megelőzés és a termékek útján történő megelőzés. Ezt követi az újrahasznosítás, melynek során az eredeti rendeltetésüknek megfelelően tovább nem használható anyagok közvetlenül (átalakítás nélkül, eredeti állapotban) vagy közvetve (átalakítást követően) a termelési vagy szolgáltatási folyamatba visszakerülnek, és amelyen belül előnyösebb az eredeti formában történő újrahasználat (pl. többutas csomagolóanyagok), mint az anyagában történő újrahasznosítás. A hasznosítást követően a hulladék mint másodnyersanyag, illetve mint energiahordozó vagy mint félkész-, illetve késztermék kerül vissza a termelési folyamatba, bizonyos esetben közvetlen felhasználásra 13. A hulladékhasznosítás maradék anyagai további ártalmatlanítást igényelnek. A komposztálás a szerves hulladékok hasznosítására alkalmas. A hasznosítás akkor indokolt, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott. 14 A hasznosítás teljes folyamatában gyűjtés, szállítás, feldolgozás, értékesítés biztosítani kell a résztvevők gazdasági érdekeltségét. A hulladékok hasznosításának legalapvetőbb feltételei: A hulladékok újrahasznosításának hosszú távú előfeltétele, hogy a folyamatos, gazdaságos, ipari hasznosításra megfelelő mennyiségű és minőségű hulladék álljon rendelkezésre. Az újrahasznosítás a hulladék utóválogatásával vagy szelektív hulladékgyűjtés útján nyert hulladékokból egyaránt történhet. Az utóválogatáshoz kapcsolódó technikai háttér telepítése és üzemeltetése a költségeket tekintve drágább, mint a másik lehetőség, mivel az ömlesztett hulladék révén az egyes elemek, összetevők egymást szennyezik. 13 A hulladék elégetésekor keletkező energia felhasználását egyes terminológiák nem nevezik újrahasznosításnak. 14 Hulladékgazdálkodás. Szerk: Zimler Tamás. Tertia Kiadó, Budapest, o. 16

16 Mivel technikai szinten a hulladékfeldolgozás rendszerint drágább folyamat, mint alapanyagokból új termék előállítása, ezért az európai tapasztalat az, hogy állami ösztönző és kényszerítő rendszer szükséges a tervszerű hulladékgazdálkodás megvalósításához. A lakosság környezeti tudatának formálása nélkül elképzelhetetlen egy ilyen jellegű vállalkozás eredményessége. Fontos, hogy a társadalom egyre szélesebb rétegei szerezzenek hasznosítható ismereteket a környezetvédelemről, s így alkalmasabb partnerré váljanak a hosszú távú célok elérésében. Ártalmatlanításra az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, technológiai, illetve gazdasági lehetőségek nem adottak, vagy a hasznosítás költségei aránytalanul magasak az ártalmatlanítás költségeihez képest. A hulladéklerakás az anyagi minőség megváltoztatásával nem járó, a környezet elemeitől való elszigetelésen alapuló ártalmatlanítási eljárás. Célja a hulladék és a környezet kölcsönhatásának megakadályozása, amely a talajban vagy a talaj felszíne felett rendezett lerakás formájában valósítható meg. Az egyes hulladékgazdálkodási stratégiák között olykor gazdaságossági átváltás érvényesül: ha nagyon sikeres a forrásnál történő hulladékcsökkentés, akkor a fennmaradó kis mennyiségű anyag hasznosítása gazdaságtalanná válhat. A hulladékok feldolgozása ugyanis annál gazdaságosabb, minél kevesebb helyről, minél nagyobb tömegben gyűjthető össze, illetve minél homogénebb minőségű a hasznosítható hulladék. Ezen kívül a nagy szállítási távolság és az ekkor keletkező környezetszennyezés ésszerűtlenné teheti egyes anyagok újrahasznosítását. Ez az oka annak, hogy amíg Magyarország már a 90-es években viszonylag jól állt a vállatoknál keletkező hulladékpapír újrahasznosításával, addig a nehezebben begyűjthető, kevésbé koncentráltan keletkező és inhomogén lakossági hulladékpapír hasznosítására csak kisebb mértékben került sor. Közgazdasági értelemben véve a hulladékok keletkezésének megelőzése, illetve azok újrahasznosítása olyan mértékig ésszerű, ameddig annak határköltségei meg nem haladják a hulladéklerakásból származó környezeti határkárokat. A hulladékot nem érdemes teljes mértékig hasznosítani, ha annak további költségei már meghaladják a lerakás/égetés költségeit. A fenti összefüggés természetesen csak akkor igaz, ha mind a hulladékok keletkezésének, mind pedig a hulladékhasznosítás 17

17 összes költségét figyelembe vesszük. A hulladék termelője által a megvásárolt termék árán felül fizetendő díjnak ezért ideális esetben magában kell foglalnia a következő tényezőket: a hulladék visszagyűjtésének határköltsége +a hulladékkezelés határköltsége + a hulladék externális határköltsége = a hulladék díja A hulladékkezelés költségének magában kell foglalnia a hasznosítás/égetés/lerakás/ minden folyó és beruházási költségét. A hulladék externális határköltségének pedig tartalmaznia kellene minden, a hulladék által a környezetben okozott kárt és költséget, mint pl. a levegőbe kerülő szennyezőanyagok által okozott egészségkárosodást, az esetleges talajszennyezést, stb Ábelovszkyné Villányi Judit: A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Magyarországon c. szakdolgozata. (BGF-KVIF, 2004.) 18

18 3. Az Európai Unió környezetpolitikája és hulladékgazdálkodási szabályozása A közös cselekvés szükségessége a hetvenes évek elejére az EGK környezeti politikai integrációjának elindításához vezetett. A felismerés hátterében a gazdasági integrációt akadályozó tényezők álltak, mint a termékszabályozás különbözőségei, az erőforrások felhasználásában rejlő korlátok, az erősebb és a lazább környezetvédelmi követelményeket támasztó országok közti különbségek. Az első környezetvédelmi akcióprogram elindítása előtt, a tagállamok 1972-ben Párizsban megrendezett államés kormányfői csúcskonferenciáján a következő nyilatkozat született: A gazdasági növekedésnek, amely önmagában nem lehet végcél, elsődlegesen az életfeltételekben mutatkozó különbségek enyhítéséhez kell hozzájárulnia. Ennek az összes társadalmi partner részvételével kell végbemennie, az életminőség és az életszínvonal javítását kell eredményeznie. Az európai eszméhez illően különös figyelmet kell szentelni a kézzel nem fogható értékeknek és a környezet védelmének, oly módon, hogy a haladás valóban az emberiség szolgálatába állítható legyen Az EU-s környezetpolitika irányelvei 17 - A magas szintű védelem: a környezetpolitikának figyelembe kell vennie a tudományos tényeket, a Közösség régióinak környezeti állapotát, a Közösség e téren végzett tevékenységeinek költségeit és hasznát, valamint a Közösség és az adott régió gazdasági-társadalmi helyzetét. A magas szintű védelem ugyanaz, mint a tagállamokban alkalmazott legjobb gyakorlat (best practice). - Az elővigyázatosság elve: a környezetkárosítást minden eszközzel meg kell próbálni elkerülni. Ez képezi alapját az integrált környezetvédelmi technológiák fejlesztésének, amelyek elkerülik a problematikus anyagok keletkezését. - A megelőzés elve: a lehetséges környezeti hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni, megelőzve a szennyezés szétterjedését a környezetben. - A szennyező fizet elve: a környezeti kár költségeit a kár okozójának kell viselnie. Ez egyaránt jelenti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szennyezés által okozott károk megtérítését. Az EU az elvet egyelőre csak lazább értelmezésben alkalmazza, mert még nincsenek elég hatékony eszközök (pl. közösségi környezetvédelmi adók), amelyek segítségével 16 Bándi Gyula: Környezetjog. Osiris Kiadó, Budapest, old. 17 Engem is érint: Környezetvédelem az Európai Unióban. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma. 19

19 a szennyezőket minden esetben az elhárítás költségeinek megfizetésére kötelezhetnék. - Az integrálás alapelve: az Amszterdami Szerződés 3.c cikkelyében került megfogalmazásra. A környezetvédelmi politika bevezetésének nincs értelme akkor, ha az ellentétben áll más politikákkal (pl. az általános gazdaságpolitikával), illetve a környezetvédelmet minden részpolitikába integrálni kell. - A szubszidiaritás elve: az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát a tagállamoknál hatékonyabban tudja kezelni. A hatékony környezetvédelem csak a politikai szintek (helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi) együttműködésével valósítható meg. - A fenntartható fejlődés: az elv szerepel a Európai Unióról szóló szerződésben, illetve a tagállamok a Riói Agenda 21, a Klímaegyezmény, a Biodiverzitás és az Elsivatagosodás Egyezmény aláírásával is elkötelezték magukat a fenntartható fejlődés mellett. - A partnerség elve: A fenntartható fejlődés szereplőinek párbeszédet és együttműködést kell kialakítaniuk a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. Ez együttműködési megállapodásokhoz (pl. az önkéntes, az üzleti és az állami szektor közötti megállapodásokhoz), illetve az állampolgárok és a társadalmi szervezetek fokozott bevonásához vezet Az európai uniós környezetpolitika alakulása 18 : Az első szakasz ( ): Az ötvenes évek közösségi intézményeinek létrehozásakor a gazdasági fejlődés volt a fő prioritás, ezért ebben a másfél évtizedes periódusban lényegében nem voltak környezetvédelmi intézkedések. A második időszak ( ): Az 1960-as évek végére megnőtt a környezetvédelmi tudatosság, az 1972-es ENSZ Emberi Környezet című stockholmi konferencia és a Római Klub jelentése hatására az Európai Közösség is belátta a közös környezetpolitika szükségességét. Az Európai Bizottság első erre vonatkozó közleményét 1971-ben bocsátotta ki, ezt követte 1972 tavaszán az 1. környezetvédelmi akcióprogram tervezetének elkészítése. A döntés formálisan az 18 Környezetpolitika és uniós csatlakozás. Szerk.: Glatz Ferenc. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, alapján. 20

20 1972-ben Párizsban tartott csúcstalálkozón született meg. Ezután 1973 júliusában ült össze az első Környezetvédelmi Tanács, és elfogadta a közös környezetpolitika alapelveit, majd novemberben döntött az 1. környezetvédelmi akcióprogram megvalósításáról. Az akcióprogram szerint az Európai Közösség környezeti politikájának célja a Közösség polgárai életkörülményeinek, életminőségének, környezetének javítása. E politikának a legjobb életfeltételeket nyújtó környezet megteremtésével kell segítenie az embert szolgáló növekedést, és e növekedést össze kell egyeztetnie a természetes környezet megőrzésének egyre növekvő parancsoló szükségességével 19. Ebben fogalmazták meg a környezetpolitikai alapelveket, az ún. tizenegy parancsolatot, mely a mai napig a közösségi környezetpolitika alapja: 1. A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál történő fellépés 2. A környezeti hatások figyelembevétele 3. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása 4. A tudomány és a technika környezetvédelmi célú fejlesztése 5. A szennyező fizet elve 6. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak 7. A fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele 8. Az Európai Közösség és a tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése 9. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell 10. A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása 11. A tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és harmonizálása a Közösségben 1977-ben, az öt év elteltével kiadták a 2. környezetvédelmi akcióprogramot, mely gyakorlatilag ugyanazokra a területekre terjed ki, mint az első. Elsőbbséget biztosít a víz-, a levegő- és a zajvédelem számára, és kiemeli a terület, környezet és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítását. Hangsúlyozza a szennyezés, a hulladékkeletkezés és a földhasznosítás terén a megelőzést szolgáló eszközöket. A program környezetfejlesztéssel foglalkozó fejezete kiemelt szerepet szán a környezeti hatásvizsgálatok és értékelési rendszer kidolgozásának, elemzi a 19 Bándi Gyula: Környezetjog. Osiris Kiadó, Budapest, o. 21

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Környezetgazdálkodás környezetpolitika Az utóbbi évtizedekben kénytelenek voltunk belátni, hogy a környezetvédelem nem választható külön

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30 JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 2011. TÉMAKÖR: 1 / 30 Hulladékgazdálkodás Levegővédelem Termékdíj Természetvédelem Vízvédelem, vízgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem 2 / 30 TÖRVÉNYEK

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál

A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál Ezért az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy intézkedéseket

Részletesebben

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS 2.óra Hulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Környezetvédelem célja, tárgya, területei Fenntartható fejlődés Hulladék

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A környezetvédelem alapelvei

A környezetvédelem alapelvei A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Földeák község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 7/2005./III.24./ rendelete (egységes szerkezetben) Földeák község

Részletesebben

Környezettechnológia

Környezettechnológia Tantárgy neve Környezettechnológia Tantárgy kódja KVB1303, KVB1304, KVB1305 Meghirdetés féléve 2., 4., 6. Kreditpont 3+1+2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 1+0, 0+3 Számonkérés módja koll, koll, gy.j. Előfeltétel

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2. Környezet politika Elvi keretek. Az Európai Unió környezet politikájának

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

KE/31-05 Hulladékok gyűjtése

KE/31-05 Hulladékok gyűjtése D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar KE/31-05 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május 05. Készítette:

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. A félév tananyagáról Tananyag: Bevezetés a hulladékgazdálkodásba HULLADÉKFELDOLGOZÁS. Mai óra tartalmából HULLADÉKELDOLGOZÁS

Hulladékgazdálkodás. A félév tananyagáról Tananyag: Bevezetés a hulladékgazdálkodásba HULLADÉKFELDOLGOZÁS. Mai óra tartalmából HULLADÉKELDOLGOZÁS HULLADÉKFELDOLGOZÁS 1. óra Környezetvédelemhulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Tananyag: Bevezetés a hulladékgazdálkodásba Átfogó kép hulladék feldolgozásról,

Részletesebben

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

A körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből

A körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből A körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből Dr. Makai Martina Helyettes államtitkár KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÜZLETI FÓRUM Circular Hungary Program Budapest 2018. november 14. 1 Az EU körforgásos

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hartman Mátyás (SZIE KGI), 2004. 1 Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Mikroműanyagok az EU-ban

Mikroműanyagok az EU-ban KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése Baranyai Gábor: Mikroműanyagok az EU-ban szabályozási dilemmák Nemzeti Közszolgálati

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. KE 4.6. / 6 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A körforgásos gazdaság felé

A körforgásos gazdaság felé A körforgásos gazdaság felé V. Németh Zsolt Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkár A VÁLTOZÁS KORA! XIX. Hulladékhasznosítási Konferencia 2017. szeptember 28-29. Gyula,

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Magyar joganyagok - 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet - az építési és b 2. oldal (4) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az

Magyar joganyagok - 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet - az építési és b 2. oldal (4) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az Magyar joganyagok - 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet - az építési és b 1. oldal 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

Részletesebben

NEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017.

NEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017. NEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP-1.1.0-15-2016-00004 KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017. Hulladék management Mit kezdjünk az elhasznált hűtőközegekkel?

Részletesebben

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

11170/17 ol/eo 1 DGG1B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (Tantárgy kód: F1KNHULLG) Dr. Schöberl Miklós ny. egyetemi docens

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (Tantárgy kód: F1KNHULLG) Dr. Schöberl Miklós ny. egyetemi docens (Tantárgy kód: F1KNHULLG) Dr. Schöberl Miklós ny. egyetemi docens Hulladékgazdálkodás a környezetvédelemi tevékenység része KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPPROBLÉMA İSEMBER BIOLÓGIAI LÉT SZÜKSÉGLETEK KÖZÖSSÉG TÁRSADALOM

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum 1. melléklet TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben

Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben Nemes Mariann fejlesztéskoordinációs referens VIII. Életciklus-elemzési szakmai konferencia

Részletesebben

Matolcsi Anita Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Patológiai Osztály

Matolcsi Anita Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Patológiai Osztály Matolcsi Anita Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Patológiai Osztály 2017.04.21. A hulladék fogalma Általános értelemben hulladéknak tekinthető az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége

Részletesebben

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás megelőzése és csökkentése érdekében NÉB)( Maradék nélkül konferencia 2016. november 18. Szöllősi Réka Élelmiszer-feldolgozók Országos

Részletesebben

Jogszabályok listája

Jogszabályok listája Kiadás száma 03 Kiadás dátuma: 2018.07.10. Oldal 1/8. KÖRNYEZETVÉDELEM 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 83/1997. (IX.26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról

Részletesebben

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE

Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE az Önkormányzat által szervezett települési szilárd hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállításáról, valamint az avar és

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE Célok a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009ig, 50%-ának hasznosítása 2013 végéig a lerakott hulladék biológiailag

Részletesebben

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció

Részletesebben

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Fürdőüzemi gépkezelő Fürdőüzemi gépész 2/42

Fürdőüzemi gépkezelő Fürdőüzemi gépész 2/42 A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei

A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei Köztisztasági Egyesülés Nem iskolai rendszerben történő hulladékgazdálkodási ismeretek terjesztését célzó szakmai tájékoztató füzetek A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei 1. sz. füzet 1

Részletesebben

A körforgásos gazdaság hazai kihívásai

A körforgásos gazdaság hazai kihívásai A körforgásos gazdaság hazai kihívásai László Tibor Zoltán Főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztály Gazdasági szervezetek környezetvédelmi feldatai körforgásos

Részletesebben

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Palotai Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Részletesebben