A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2017) 6268 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU

2 INDOKOLÁS 1. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE A pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 (MiFIR) előírja a szabályozott piacok működtetői számára annak biztosítását, hogy a származtatott termékekkel az általuk működtetett szabályozott piacokon végzett minden ügylet elszámolását központi szerződő fél végezze el, vagyis rendelkezik a tőzsdén kereskedett származtatott ügyletek elszámolási kötelezettségéről. Az említett származtatott ügyletek elszámolása céljából a szerződő felek lehetnek klíringtagok, klíringtag ügyfelei vagy létrehozhatnak közvetett elszámolási megállapodást egy klíringtaggal, vagyis lehetnek egy klíringtag közvetlen ügyfelének ügyfelei. A MiFIR 30. cikkének (1) bekezdése szerint a tőzsdén kereskedett származtatott termékek esetében lehetséges közvetett elszámolási megállapodásokat létesíteni, amennyiben ezek a megállapodások i. nem növelik a partnerkockázatot, és ii. biztosítják, hogy a szerződő fél a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 (EMIR) 39. és 48. cikkében a közvetlen ügyfelek számára biztosított védelemmel megegyező hatású védelemben részesüljön. Az EMIR felhatalmazza az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA), hogy dolgozzon ki szabályozástechnikai standardtervezetet, amely meghatározza, hogy mely típusú közvetett elszámolási megállapodások használhatók az EMIR 4. cikkében az olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott elszámolási kötelezettség teljesítéséhez, amelyek az említett kötelezettség (a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettség) alá esőnek nyilvánított kategóriába tartoznak. Az említett szabályozástechnikai standardot december 19-én fogadták el a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel 3. Az elszámolás terén lezajlott közelmúltbeli fejlemények és a szerzett tapasztalatok figyelembevétele érdekében az említett felhatalmazáson alapuló rendelet szintén módosul. Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza a tőzsdén kereskedett származtatott ügyletek esetében használható közvetett elszámolási megállapodások típusait. A MiFIR felhatalmazza az ESMA-t, hogy dolgozza ki ezeket a szabályozástechnikai standardokat, biztosítva az összhangot a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan előírt rendelkezésekkel. Az említett összhang biztosításához módosítani kell a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet egyes elemeit is. Következésképpen e felhatalmazáson alapuló jogi aktus célja: a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél nemteljesítésének kezelésére vonatkozó követelmények egyszerűsítése és pontosítása; HL L 173., , 84. o. HL L 201., , 1. o. A Bizottság 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokról, az elszámolási kötelezettségről, a nyilvános jegyzékről, a kereskedési helyszínhez való hozzáférésről, a nem pénzügyi szerződő felekről és a nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében alkalmazott kockázatcsökkentési technikákról szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 52., , 11. o.). HU 2 HU

3 a számlastruktúrák kiigazítása a közvetett elszámolási szolgáltatások kínálatának észszerűsítéséhez; közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásának lehetővé tétele a közvetlen ügyfél ügyfelén túlnyúló ügyfélláncra kiterjedően, feltéve, hogy a teljes lánc tekintetében biztosított a megfelelő és egyenértékű védelem; a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre és a tőzsdén kereskedett származtatott ügyletekre vonatkozó közvetett elszámolási megállapodások egységes követelményeinek meghatározása. 2. AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK Az ESMA november 5. és december 17. között nyilvános konzultációt tartott a MiFIR és az EMIR szerinti közvetett elszámolási megállapodásokra vonatkozó technikai standard javasolt módosításairól. Az említett konzultációt megelőzően az ESMA a MiFID IIvel és a MiFIR-rel foglalkozó, 2014 májusában közzétett vitaanyagról és a 2014 decemberében közzétett vitaanyagról folytatott konzultáció keretében állásfoglalást kért a tőzsdén kereskedett származtatott ügyletekre vonatkozó közvetett elszámolási megállapodásokról szóló, a MiFIR-ben meghatározott szabályozástechnikai standardról. Az ESMA ezt követően május 25-én elfogadta a MiFID és az EMIR szerinti közvetett elszámolási megállapodásokra vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezeteket, amelyeket május 26-án benyújtott a Bizottságnak. A technikaistandard-tervezetekkel együtt az ESMA jelentést 4 nyújtott be arról, hogy e konzultációk eredményét hogyan vették figyelembe a Bizottsághoz benyújtott végleges szabályozástechnikai standardok tervezetének kialakítása során. 3. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI Az 1. cikkben meghatározásra kerül az ügyfél, a közvetett ügyfél, a közvetett elszámolási megállapodások, a második szintű közvetett ügyfél és a harmadik szintű közvetett ügyfél fogalma. A 2. cikk meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett egy klíringtag ügyfele közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújthat, ideértve a közvetett elszámolási megállapodás szerződéses feltételei elfogadásának szükségességét. A 3. cikk a központi szerződő felek közvetett elszámolási megállapodásokkal kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozik. Az előírások figyelembe veszik a 4. cikk (4) bekezdésében javasolt új számlastruktúrákat. A 4. cikk meghatározza a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagok kötelezettségeit. Az (1) bekezdés előírja a klíringtagok közvetett elszámolási megállapodások általános feltételeivel összefüggő kötelezettségeit, többek között a közvetett elszámolási szolgáltatások észszerű üzleti feltételek mellett történő nyújtásának kötelezettségét. A (2) (4) bekezdés új lehetőségeket határoz meg a számlaválasztás tekintetében: a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagoknak fel kell kínálniuk a közvetett ügyfélnek legalább a standard gyűjtőszámla és a bruttó gyűjtőszámla közötti választás lehetőségét. A klíringtagoknak a megfelelő számlákat a központi szerződő fél szintjén kell megnyitniuk. Az (5) (7) bekezdés előírja azokat az eljárásokat, amelyeket a klíringtagoknak be kell vezetniük a 4 HU 3 HU

4 közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél nemteljesítésének kezelése céljából. Többek között olyan eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek biztosítják a közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak az ügyfél nemteljesítését követő átruházását vagy azonnali értékesítését. Ezeket a kötelezettségeket pontosították és összehangolták az EMIR 48. cikkében a központi szerződő felekre vonatkozóan megállapított megfelelő kötelezettségekkel, mely cikk megkülönbözteti a gyűjtő- és egyéni számlákra alkalmazandó eljárásokat. A módosított bekezdések meghatározzák, hogy a közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak átruházására vonatkozó kötelezettség csak a bruttó gyűjtőszámlán tartott eszközökre és pozíciókra alkalmazandó. Ennek az az oka, hogy az ilyen átruházás igen valószínűtlen abban az esetben, ha a közvetett ügyfelek eszközeit és pozícióit standard gyűjtőszámlán tartják. Ami azokat az eljárásokat illeti, amelyek lehetővé teszik az értékesítésből származó bevételek közvetlenül a közvetett ügyfeleknek való kifizetését (közvetlen [leapfrog] kifizetés), ezek is csak akkor alkalmazandók, ha a klíringtag ismeri a közvetett ügyfeleket, vagyis ha azok eszközeit és pozícióit bruttó gyűjtőszámlán tartják. Ez megfelel az EMIR 48. cikke (7) bekezdésének. A (8) bekezdés megfelel a korábbi (6) bekezdésnek. Az 5. cikk meghatározza a klíringtagok közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfeleinek kötelezettségeit. Az előírások figyelembe veszik a 4. cikk rendelkezéseit, különösen a számlastruktúrákat és a kapcsolódó kötelezettségeket. Bevezetésre kerül egy alapértelmezett számlastruktúra-választás, amelyet akkor kell alkalmazni, ha egy észszerű határidő leteltével a közvetett ügyfél nem választ számlatípust. A 6. és a 7. cikk előírásainak megfelelően lehetővé válik az elszámolási lánc oly módon történő bővítése, hogy az egyedi feltételek meghatározott csoportstruktúrákon belüli teljesülése esetén a klíringtag ügyfelének ügyfelén túli résztvevőkre is kiterjedjen. Ezekben az esetekben a klíringtagok és az ügyfelek kötelezettségei a lánc további elemeire is vonatkoznak. Az engedélyezett számlastruktúrák a standard gyűjtőszámlákra korlátozódnak, mivel a hosszabb láncokban megvalósuló összetettebb közvetítés miatt az egyénileg elkülönített számlák vagy az olyan bruttó gyűjtőszámlák, amelyek kockázati profilja az ügyfélklíring során megegyezne az egyénileg elkülönített számlákéval, nem jelentenek reális opciót, mert az ilyen típusú számlák kínálása megtévesztő módon olyan szintű védelmet ígérne, ami valójában nem érhető el a további közvetett ügyfelek részvételével létrejött közvetett elszámolási megállapodások fokozottabb technikai összetettségéből eredő technikai nehézségek miatt. HU 4 HU

5 A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 30. cikke (2) bekezdésére, mivel: (1) A közvetett elszámolási megállapodások nem tehetik ki a központi szerződő feleket, a klíringtagokat, az ügyfeleket, a közvetett ügyfeleket vagy a további szintű közvetett ügyfeleket kiegészítő partnerkockázatnak, és a közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak megfelelő szintű védelemben kell részesülniük. Következésképp elengedhetetlen, hogy a közvetett elszámolási megállapodások minden típusa megfeleljen az említett felek biztonságát garantáló minimumfeltételeknek. E célból a közvetett elszámolási megállapodásokban érintett feleket külön kötelezettségek alá kell vonni, és a közvetett elszámolási megállapodások csak akkor engedélyezhetők, ha azok megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek. (2) Mivel a közvetett elszámolási szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek eszközeinek és pozícióinak a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és 48. cikkében említettel egyenértékű hatást biztosító védelemben kell részesülniük, a közvetett ügyfelekre vonatkozó különböző fogalmak alapvető jelentőségűek e rendelet szempontjából, és azokat a rendeletben meg kell határozni. (3) Figyelembe véve, hogy a klíringtagoknak a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3 értelmében vett résztvevőnek kell minősülniük, és a közvetett ügyfelek számára a 648/2012/EU rendelet szerint az ügyfelek számára biztosított védelemmel megegyező szintű védelmet kell biztosítani, helyénvaló, hogy a közvetett elszámolási szolgáltatásokat hitelintézetek, befektetési vállalkozások, illetőleg a hitelintézetekkel vagy befektetési vállalkozásokkal egyenértékű harmadik országbeli jogalanyok nyújtsák. (4) A központi szerződő fél és a közvetett ügyfelek különböző szintjei közötti fokozottabb közvetítési tevékenység további működési lépéseket, kiegészítő számlákat, valamint HL L 173., , 84. o. Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., , 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapírelszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., , 45. o.). HU 5 HU

6 összetettebb technológiai megoldásokat és feldolgozási folyamatokat tesz szükségessé. Ennek következtében a közvetett elszámolási megállapodások összetettebbek az ügyfélklíring-megállapodásoknál. Következésképpen a közvetítés összetettségét olyan követelmények előírásával kell enyhíteni, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a közvetett elszámolási megállapodások esetében alternatív, működési szempontból egyszerűbben kezelhető számlastruktúrákat lehessen igénybe venni az ügyfélklíringmegállapodások esetében alkalmazandó számlastruktúrákhoz képest. (5) Az ügyfélklíring-megállapodások egyénileg elkülönített számlák biztosítását teszik szükségessé. A közvetett elszámolási megállapodások esetében azonban a lent említett nettósítást lehetővé tevő közvetett gyűjtőszámlákon felül csak olyan bruttó közvetett gyűjtőszámla-struktúra biztosítását indokolt előírni, amely a közvetett ügyféltől a központi szerződő félig terjedően a lehívott letét átruházását biztosító mechanizmust, és amennyiben erről megállapodás jön létre a lehívott letétet meghaladó letét átruházását biztosító mechanizmust foglal magában és nem teszi lehetővé a különböző közvetett ügyfelek pozícióinak ugyanazon bruttó közvetett gyűjtőszámlán történő nettósítását. Ez a mechanizmus lehetővé teszi, hogy az egyénileg elkülönített számlák esetében alkalmazottal egyenértékű módon lehessen azonosítani egyrészt a valamely konkrét közvetett ügyfél javára tartott biztosítékot és pozíciókat, másrészt az adott ügyfél vagy más közvetett ügyfelek javára tartott biztosítékot és pozíciókat. (6) Emellett a mechanizmus tekintettel arra, hogy közvetett elszámolási megállapodásokhoz kapcsolódó bruttó gyűjtőszámla-struktúrában tartott eszközök és pozíciók ki lehetnek téve egy másik közvetett ügyfél veszteségének, mivel egyetlen számlán keverednek a szóban forgó eszközök és pozíciók nemteljesítést követő értékesítéséhez szükséges azonosításának gyorsasága miatt hozzájárul a potenciális veszteség minimálisra csökkentéséhez. (7) Ez a mechanizmus továbbá sokkal egyszerűbb számlastruktúrát tesz lehetővé, amely az egyénileg elkülönített számlákhoz képest csökkenti a költségeket és az összetettséget, ugyanakkor lehetővé teszi a különböző közvetett ügyfelek biztosítékának és pozícióinak megkülönböztetését, és az egyénileg elkülönített számla által kínált védelemmel egyenértékű védelmet biztosít. Mindazonáltal annak előírása, hogy bruttó közvetett gyűjtőszámlát kell kínálni, nem zárhatja ki annak a lehetőségét, hogy az olyan elszámolási megállapodások keretében, amelyekben központi szerződő fél, klíringtag, ügyfél, és közvetett ügyfelek egyetlen szintje vesz részt, a közvetett ügyfeleknek egyénileg elkülönített közvetett számlákat kínáljanak. (8) Az elszámolási szolgáltatások észszerűsítése és a klíringtagok, ügyfelek és közvetett ügyfelek közötti üzleti kapcsolatok egyszerűsítése, és ezáltal a központi elszámoláshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében egyes csoportok úgy kínálnak elszámolási szolgáltatásokat, hogy közvetítőként két, ugyanahhoz a csoporthoz tartozó szervezetet vonnak be a szolgáltatások nyújtásába. Hasonló okokból az ügyfél csoportja egyes esetekben egy szervezetet vesz igénybe arra, hogy a klíringtaggal közvetlenül foglalkozzon, és egy másik szervezetet arra, hogy a közvetett ügyféllel közvetlenül foglalkozzon. Ezekben az esetekben a csoport különböző gazdasági tevékenységeire kiterjedő elszámolási szolgáltatások észszerűsíthetők, és egyszerűsíthető a klíringtagok, az ügyfelek és a közvetett ügyfelek közötti üzleti kapcsolat is. Az ilyen típusú megállapodásokat engedélyezni kell, amennyiben megfelelnek bizonyos feltételeknek, amelyek biztosítják, hogy a partnerkockázat ne növekedjen, és a közvetett elszámolás megfelelő szintű védelemben részesüljön. HU 6 HU

7 (9) A központi szerződő félen, a klíringtagon, az ügyfélen és a közvetett ügyfelek egyetlen szintjén kívül más résztvevőket is magában foglaló közvetett elszámolási láncokban az egyénileg elkülönített számlák használata váratlan technikai nehézségekhez vezethet, mivel kezelni kell a láncon belüli egy vagy több fél potenciális nemteljesítését, valamint a nagyszámú egyénileg elkülönített számlát. Amennyiben ezekben a hosszabb láncokban egyénileg elkülönített számlát lehet választani, ez megtévesztheti a feleket, amelyek az egyénileg elkülönített számlákhoz szokásos esetben kapcsolódó szintű védelemre számítanak, mivel a szóban forgó hosszabb láncok némelyikében esetleg nem biztosítható ilyen szintű védelem. A téves feltételezésből eredő kockázatok elkerülése érdekében a hosszabb közvetett elszámolási láncokban csak elkülönített gyűjtőszámlák használata engedélyezhető, feltéve, hogy azok a szerződő felek, amelyek az említett megállapodások révén végzik az elszámolást, teljes körű tájékoztatást kapnak az elkülönítés szintjéről és az adott típusú számlához kapcsolódó kockázatokról. (10) Annak biztosítása érdekében, hogy a bruttó közvetett gyűjtőszámla-struktúrán belül lehívott letét összege megegyezzen azzal az összeggel, amely egyénileg elkülönített számla közvetett elszámoláshoz való alkalmazása esetén került volna lehívásra, a központi szerződő félnek információkat kell kapnia a közvetett ügyfél javára tartott pozíciókról, hogy az egyes közvetett ügyfelekre vonatkozóan ki tudja számítani a kapcsolódó letétlehívást. (11) Az ügyfélklíringgel való egyenértékűség biztosításához a klíringtagoknak olyan eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél fizetésképtelensége esetén lehetővé teszik a közvetett ügyfelek pozícióinak alternatív ügyfélre történő átruházását. Ugyanebből az okból a klíringtagnak eljárásokkal kell rendelkeznie a közvetett ügyfelek pozícióinak és eszközeinek értékesítéséhez és az értékesítésből származó bevételeknek az érintett közvetett ügyfelek számára történő visszatérítéséhez, amennyiben ezen ügyfelek ismertek. Amennyiben az értékesítésből származó bevételek bármilyen okból nem téríthetők vissza közvetlenül az érintett közvetett ügyfeleknek, az értékesítésből származó bevételeket vissza kell utalni a nemteljesítő ügyfélhez, a közvetett ügyfelek javára. (12) Olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek révén az ügyfél nemteljesítése esetén megállapítható a közvetett ügyfelek kiléte, és a klíringtag azonosítani tudja, hogy az egyes közvetett ügyfelekhez mely eszközök és pozíciók tartoznak. (13) A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfélnek biztosítania kell a közvetett ügyfél számára a számlastruktúrák közötti választás lehetőségét. Lehetséges azonban, hogy valamely közvetett ügyfél észszerű határidőn belül nem tájékoztatta az ügyfelet a választásáról. Ebben az esetben az ügyfélnek képesnek kell lennie arra, hogy az adott közvetett ügyfél számára közvetett elszámolási szolgáltatást nyújtson valamely számlastruktúra használatával, feltéve, hogy az ügyfél tájékoztatja a közvetett ügyfelet az alkalmazott számlastruktúráról, az adott számlához kapcsolódó kockázatokról és az elkülönítés szintjéről, valamint arról a lehetőségről, hogy a számlastruktúra bármikor módosítható. (14) A közvetett elszámolási megállapodások egyedi kockázatokkal járhatnak. Ezért szükség van arra, hogy a közvetett elszámolási megállapodásokban részt vevő valamennyi fél beleértve a klíringtagokat és a központi szerződő feleket is folyamatosan azonosítsa, nyomon kövesse és kezelje az e megállapodásokból eredő lényeges kockázatokat. E célból különösen fontos az ügyfelek és a klíringtagok közötti HU 7 HU

8 megfelelő információmegosztás. A klíringtagoknak azonban biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó információkat csak kockázatkezelési és letéti célokra használják, és hogy az üzleti szempontból érzékeny információkkal ne lehessen visszaélni. (15) A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében szükséges, hogy e rendelet rendelkezései és a 600/2014/EU rendelet megfelelő előírásai azonos időponttól legyenek alkalmazandók. (16) Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul. (17) Az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet cikkének megfelelően az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: E rendelet alkalmazásában: (a) (b) (c) (d) (e) 1. cikk Fogalommeghatározások ügyfél : a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 15. pontjában meghatározott ügyfél; közvetett ügyfél : az a) pontban meghatározott ügyfél ügyfele; közvetett elszámolási megállapodás : ügyfél, közvetett ügyfél vagy második szintű közvetett ügyfél által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtói és igénybevevői közötti szerződéses kapcsolatok rendszere; második szintű közvetett ügyfél : a b) pontban meghatározott közvetett ügyfél ügyfele; harmadik szintű közvetett ügyfél : a d) pontban meghatározott második szintű közvetett ügyfél ügyfele. 2. cikk A közvetett elszámolási szolgáltatások ügyfelek általi nyújtására vonatkozó követelmények (1) Valamely ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat közvetett ügyfeleknek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül: a) az ügyfél engedélyezett hitelintézet, befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve; b) az ügyfél észszerű üzleti feltételek mellett nyújt közvetett elszámolási szolgáltatásokat, és nyilvánosságra hozza azokat az általános feltételeket, amelyek mellett az említett szolgáltatásokat nyújtja; 4 Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., , 84. o.). HU 8 HU

9 c) a klíringtag elfogadta az e bekezdés b) pontjában említett általános feltételeket. (2) Az (1) bekezdésben említett ügyfél és a közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket: a) az (1) bekezdés b) pontjában említett általános feltételek; b) az ügyfél arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy eleget tesz a közvetett ügyfél klíringtaggal szembeni kötelezettségeinek a közvetett elszámolási megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében. A közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell. (3) A központi szerződő fél nem akadályozza meg az észszerű üzleti feltételeken alapuló közvetett elszámolási megállapodások megkötését. 3. cikk A központi szerződő felek kötelezettségei (1) A klíringtag kérésének megfelelően a központi szerződő fél megnyitja és vezeti a 4. cikk (4) bekezdésében említett számlák bármelyikét. (2) Az a központi szerződő fél, amely több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit tartja a 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett valamely számlán, minden egyes közvetett ügyfél pozícióit elkülönítve tartja nyilván, kiszámítja az egyes közvetett ügyfelekre vonatkozó letéteket és bruttó alapon beszedi az említett letétek összegét, a 4. cikk (3) bekezdésében említett információk alapján. (3) A központi szerződő fél azonosít, nyomon követ és kezel a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázatot, amely hatással lehet a központi szerződő fél kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni ellenálló képességére. 4. cikk A klíringtagok kötelezettségei (1) A közvetett elszámolási szolgáltatásokat a klíringtag észszerű üzleti feltételekkel nyújtja és nyilvánosságra hozza azon általános feltételeket, amelyek mellett e szolgáltatásokat nyújtja. Az első albekezdésben említett általános feltételek közé tartoznak a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfelek tekintetében a pénzügyi forrásokra és a működési kapacitásra vonatkozó minimumkövetelmények. (2) A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtag az ügyfél kérésének megfelelően megnyitja és vezeti legalább a következő számlákat: a) gyűjtőszámla az említett ügyfél által közvetett ügyfelei javára tartott eszközökkel és pozíciókkal; b) olyan gyűjtőszámla az említett ügyfél által közvetett ügyfelei javára tartott eszközökkel és pozíciókkal, amelyhez kapcsolódóan a klíringtagnak biztosítania kell, hogy a közvetett ügyfél pozíciói ne ellentételezzék egy másik közvetett ügyfél pozícióit, továbbá, hogy a közvetett ügyfelek eszközeit ne lehessen felhasználni egy másik közvetett ügyfél pozícióinak fedezésére. (3) A klíringtag, amely több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartja, a központi szerződő fél számára napi alapon biztosítja az ahhoz szükséges összes információt, hogy a központi szerződő fél azonosítani tudja az egyes HU 9 HU

10 közvetett ügyfelek javára tartott pozíciókat. Ez az információ az 5. cikk (4) bekezdésében említett információkon alapul. (4) A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtag az ügyfél kérésének megfelelően a központi szerződő félnél megnyitja és vezeti legalább a következő számlákat: a) elkülönített számla, amely kizárólag a közvetett ügyfélnek a klíringtag által a (2) bekezdés a) pontjában említett számlán tartott eszközei és pozíciói tartására szolgál; b) elkülönített számla, amely kizárólag az egyes ügyfelek közvetett ügyfeleinek a klíringtag által a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartott eszközei és pozíciói tartására szolgál. (5) A klíringtag eljárásokat dolgoz ki a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél nemteljesítésének kezelésére. (6) Az a klíringtag, amely közvetett ügyfelek eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés a) pontjában említett számlán tartja: a) biztosítja, hogy az (5) bekezdésben említett eljárások valamely ügyfél nemteljesítését követően lehetővé tegyék a szóban forgó eszközök és pozíciók azonnali értékesítését, ideértve az adott eszközök és pozíciók központi szerződő fél szintjén történő értékesítését, és magukban foglaljanak egy olyan részletes eljárást, amellyel a közvetett ügyfelek tájékoztatást kapnak valamely ügyfél nemteljesítéséről, továbbá a szóban forgó közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak értékesítéséhez szükséges várható időtartamról; b) miután valamely ügyfél nemteljesítése esetén lezárják a nemteljesítés kezelésére irányuló eljárást, a szóban forgó eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bármely egyenleget azonnal visszatéríti az említett ügyfélnek a közvetett ügyfelek javára. (7) Az a klíringtag, amely közvetett ügyfelek eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartja: a) az (5) bekezdésben említett eljárásokba belefoglalja a következőket: i. a nemteljesítő ügyfél által a közvetett ügyfelei javára tartott eszközök és pozíciók másik ügyfélre vagy klíringtagra való átruházásának lépései; ii. iii. a szóban forgó közvetett ügyfél eszközeinek és pozícióinak értékesítéséből származó bevételek minden egyes közvetett ügyfél javára történő kifizetésének lépései; azon részletes eljárás, amellyel a közvetett ügyfelek tájékoztatást kapnak valamely ügyfél nemteljesítéséről, továbbá a szóban forgó közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak értékesítéséhez szükséges várható időtartamról; b) szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy az említett közvetett ügyfelek kérésére és a nemteljesítő ügyfél hozzájárulása nélkül elindítja a nemteljesítő ügyfél által közvetett ügyfeleinek javára tartott eszközök és pozíciók átruházását azon másik ügyfél vagy klíringtag számára, amelyet a nemteljesítő ügyfél érintett közvetett ügyfelei kijelöltek. Az említett másik ügyfelet vagy klíringtagot kötelezni kell arra, hogy csak akkor fogadja el ezeket az eszközöket és pozíciókat, ha a szóban forgó másik ügyfél vagy klíringtag korábban erre vonatkozó kötelezettséget vállalva szerződéses kapcsolatba lépett az említett érintett közvetett ügyfelekkel; HU 10 HU

11 c) biztosítja, hogy abban az esetben, ha a b) pontban említett átruházásra a közvetett elszámolási megállapodásban rögzített, előzetesen meghatározott átruházási időszakban bármely okból nem került sor, az (5) bekezdésben említett eljárások valamely ügyfél nemteljesítését követően lehetővé tegyék a szóban forgó eszközök és pozíciók azonnali értékesítését, ideértve az adott eszközök és pozíciók központi szerződő fél szintjén történő értékesítését; d) az említett eszközök és pozíciók értékesítését követően szerződésben kötelezi magát arra, hogy elindítja az értékesítésből származó bevételek minden egyes közvetett ügyfeleknek történő kifizetésére irányuló eljárásokat; e) amennyiben a klíringtag nem tudta azonosítani a közvetett ügyfeleket vagy minden egyes közvetett ügyfél tekintetében végrehajtani az értékesítésből származó bevételek d) pontban említett kifizetését, a szóban forgó eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bármely egyenleget azonnal visszatéríti az említett ügyfélnek a közvetett ügyfelek javára. (8) A klíringtag azonosít, nyomon követ és kezel a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázatot, amely hatással lehet a klíringtag kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni ellenálló képességére. A klíringtag belső eljárásokat hoz létre annak biztosítására, hogy az 5. cikk (8) bekezdésében említett információkat ne lehessen kereskedelmi célokra felhasználni. 5. cikk Az ügyfelek kötelezettségei (1) A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél választási lehetőséget kínál a közvetett ügyfelek részére legalább a 4. cikk (2) bekezdésében említett számlatípusok között, és biztosítja, hogy az említett közvetett ügyfelek teljes körű tájékoztatást kapjanak az elkülönítés különböző szintjeiről és az egyes számlatípusokhoz kapcsolódó kockázatokról. (2) Amennyiben az ügyfél által meghatározott észszerű időtartamon belül a közvetett ügyfél nem választ számlát, az (1) bekezdésben említett ügyfél kijelöl számára egy számlatípust a 4. cikk (2) bekezdésében említettek közül. Az ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a közvetett ügyfelet a kijelölt számlatípushoz kapcsolódó kockázatokról. A közvetett ügyfél bármikor választhat másik típusú számlát, úgy, hogy azt írásban jelzi az ügyfél felé. (3) A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél olyan külön nyilvántartásokat és számlákat vezet, amelyek alapján el tudja különíteni a saját eszközeit és pozícióit a közvetett ügyfelek eszközeitől és pozícióitól. (4) Amennyiben a klíringtag több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit tartja a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett számlán, az ügyfél a klíringtag számára napi alapon biztosítja az ahhoz szükséges információt, hogy a klíringtag azonosítani tudja az egyes közvetett ügyfelek javára tartott pozíciókat. (5) A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél közvetett ügyfelei választása alapján felkéri a klíringtagot, hogy nyissa meg és vezesse a központi szerződő félnél a 4. cikk (4) bekezdésében említett számlákat. (6) Az ügyfél megfelelő tájékoztatást nyújt közvetett ügyfelei számára ahhoz, hogy azok azonosítani tudják a pozícióik elszámolásához használt központi szerződő felet és klíringtagot. HU 11 HU

12 (7) Amennyiben a klíringtag egy vagy több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett számlán tartja, az ügyfél a közvetett ügyfeleivel kötött közvetett elszámolási megállapodásba belefoglal minden szükséges feltételt annak biztosításához, hogy az említett ügyfél nemteljesítése esetén a klíringtag azonnal visszatéríthesse a közvetett ügyfeleknek a szóban forgó közvetett ügyfelek javára tartott eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bevételeket a 4. cikk (7) bekezdésének megfelelően. (8) Az ügyfél megfelelő tájékoztatást nyújt a klíringtag számára a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázat azonosításához, nyomon követéséhez és kezeléséhez, amely hatással lehet a klíringtag ellenálló képességére. (9) Az ügyfél intézkedéseket tesz annak biztosításához, hogy nemteljesítése esetén haladéktalanul a klíringtag rendelkezésére bocsássa a közvetett ügyfeleire vonatkozó információkat, többek között a közvetett ügyfelek 5. cikk (4) bekezdésében említett kilétét. 6. cikk A közvetett ügyfelek által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatásokra vonatkozó követelmények (1) Valamely közvetett ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat második szintű közvetett ügyfeleknek, ha a közvetett elszámolási megállapodás felei teljesítik a (2) bekezdésben meghatározott követelmények egyikét és valamennyi következő feltétel teljesül: a) a közvetett ügyfél engedélyezett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve; b) a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket: i. A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett általános feltételek; ii. a közvetett ügyfél arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy eleget tesz a második szintű közvetett ügyfél ügyféllel szembeni kötelezettségeinek a közvetett elszámolási megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében; c) a klíringtag a második szintű közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott számlán tartja. A b) pontban említett közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közvetett elszámolási megállapodások feleinek teljesíteniük kell az alábbi követelmények egyikét: a) a klíringtag és az ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz; b) az ügyfél és a közvetett ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de sem a klíringtag, sem a második szintű közvetett ügyfél nem tartozik a szóban forgó csoporthoz. (3) A felek által a (2) bekezdés a) pontjában említett helyzetben kötött közvetett elszámolási megállapodások esetében: HU 12 HU

13 a) a 4. cikk (1), (5), (6) és (8) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre, mintha az ügyfél klíringtag lenne; b) a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre, mintha a közvetett ügyfél egy ügyfél lenne. (4) A felek által a (2) bekezdés b) pontjában említett helyzetben kötött közvetett elszámolási megállapodások esetében: a) a 4. cikk (5) és (6) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre, mintha az ügyfél klíringtag lenne; b) a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre, mintha a közvetett ügyfél egy ügyfél lenne. 7. cikk A második szintű közvetett ügyfelek által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatásokra vonatkozó követelmények (1) Valamely második szintű közvetett ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat harmadik szintű közvetett ügyfeleknek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül: a) a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél engedélyezett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve; b) a klíringtag és az ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz; c) a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a harmadik szintű közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz; d) a második szintű közvetett ügyfél és a harmadik szintű közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket: i. A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett általános feltételek; ii. a második szintű közvetett ügyfél arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy eleget tesz a harmadik szintű közvetett ügyfél közvetett ügyféllel szembeni kötelezettségeinek a közvetett elszámolási megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében; e) a klíringtag a harmadik szintű közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott számlán tartja. Az első albekezdés (d) pontjában említett közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell. (2) Amennyiben a második szintű közvetett ügyfél közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújt az (1) bekezdés alapján: a) a 4. cikk (1), (5), (6) és (8) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre és a közvetett ügyfélre, mintha azok klíringtagok lennének; HU 13 HU

14 b) a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre és a második szintű közvetett ügyfélre, mintha azok ügyfelek lennének. 8. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet január 3-tól kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, én. a Bizottság részéről elnök Jean-Claude JUNCKER HU 14 HU