I. FEJEZET. Általános rendelkezések. A rendelet célja. A rendelet hatálya

Átírás

1 Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2007. (VII. 27.) rendelete a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályozásáról A Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy a Törökbálint Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a lakosság szociális biztonsága érdekében illetékességi területén megállapítsa a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, azok formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Törökbálint Nagyközség illetékességi területén lakcímmel (lakcím az a lakóhely, vagy tartózkodási hely, ahol a kérelmező életvitelszerűen lakik) rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre (Szt. 3. (1), e) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68 EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint f) az Szt. 32/B (1) bekezdésben meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek (Szt. 3. (3) (2) Az átmeneti segély, étkeztetés, szállás tekintetében kiterjed az Európai Szociális Chartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. 1

2 (3) Az Önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére biztosítja az Szt 7. (1) bekezdésében foglalt ellátásokat. Hatásköri szabályok 3. (1) Az e rendeletben szabályozott elsőfokú szociális hatásköröket a Képviselő-testület a (4) bekezdés kivételével a polgármesterre ruházza át. (2) Az (1) bekezdésben foglalt átruházott hatáskörök tekintetében a II. fokot az Szociális és Egészségügyi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) előzetes állásfoglalásának figyelembevételével a Képviselő-testület gyakorolja. (3) A (2) bekezdésben foglalt döntés előkészítése és végrehajtása a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) feladatát képezi. (4) A 7., a 17. (7), (9) bekezdés, a 23. (2)-(3), a 28. (12), (13), (14), a 29. (4), 30. (9) bekezdések, valamint a 38. esetében a Képviselő-testület az I. fokú hatáskört a Bizottságra ruházza át. (5) A 8., a 9., a 15., és a 21. -ban foglalt ellátással kapcsolatos hatásköröket az Szt. rendelkezései alapján a jegyző gyakorolja. Eljárási szabályok 4. (1) E rendeletben szabályozott szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy a nyilatkozatok alapján közös háztartást vezetnek-e vagy sem. A nyújtandó támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit. (2) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmet - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kérelmező jogosultság megállapításához szükséges nyilatkozatok, igazolások csatolásával a jelen rendelet-, illetve a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának és folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) melléklete szerinti nyomtatványon Törökbálint Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában, a Népjóléti Irodájában, és az Ügyvitelellátó Csoportnál hivatali időben, vagy postai úton nyújthatja be. (3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybe vétele tekintetében a 28. -ban foglaltak szerint kell eljárni. 2

3 5. (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell. (2) A jövedelmet az alábbiakban felsoroltak szerint kell igazolni: a.) társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvénye, ennek hiányában az utolsó havi bankszámlakivonata, b.) más havonta mérhető rendszeres jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző háromhavi jövedelem, c) egyéb (nem rendszeres) jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző tizenkéthavi jövedelem, d) alkalmazásban állók jövedelmének igazolását a munkáltatónak kell igazolni, a vállalkozó jövedelmét az illetékes Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal igazolja a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, e.) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelemről, f.) munkanélküli ellátás a Munkaügyi Központ megállapító határozata, ennek hiányában a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvénye. (3) A munkanélküli státusz az illetékes Munkaügyi Központ által igazolható. (4) A tizenhatodik életévet betöltött gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható. (5) Annak igazolása, hogy a gyermekét a szülő egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi ítélet, gyermektartásdíj megállapításáról szóló bírói végzés vagy a kérelmező büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozata szolgál. (6) Amennyiben e rendelet vagyonnyilatkozat tételét írja elő az igénylőnek és családtagjainak nyilatkoznia kell a Szt. 4. (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerinti vagyonukról, valamint arról, hogy rendelkeznek-e tartási életjáradéki, illetve örökösödési szerződéssel. (7) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, amennyiben a benyújtott dokumentumok alapján a jogosultság egyértelműen nem állapítható meg, a Hivatal környezettanulmányt készít különösen az: a) ápolási díj, b) átmeneti segély, c) lakásfenntartási támogatás, d) temetési segély (a 19.. bekezdésében foglalt) esetben, (8) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a Hivatalban a kérelmező vagy családtagja egyéb ellátás iránt benyújtott kérelme kapcsán 12 hónapon belül készült környezettanulmány már rendelkezésre áll, és körülményeikben annak felvétele óta lényeges változás nem következett be. 3

4 (9) A kérelmezőnek az igényelt támogatás elbírálása érdekében a hatóság munkáját elő kell segíteni. Ennek elmulasztása esetén az igényelt támogatás nem állapítható meg számára. (10) A kérelmezőt ért váratlan esemény (így különösen baleset, azonnali kórházi beutalás, elemi kár, az igénylő sérelmére elkövetett bűncselekmény) esetében az eseti támogatás iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. (11) A jogosultsági feltételek megállapításához e -ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályainál kerül felsorolásra. (12) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. és a végrehajtására kiadott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Pénzbeli ellátások folyósításának és elszámolásának szabályai 6. (1) A pénzbeli támogatás kifizetését postai úton, vagy ha kérelmező pénzintézeti számlájának számlaszáma ismert, a határozat meghozatalát követő nyolc napon belül pénzintézeti átutalással kell teljesíteni. (2) A kérelmező részére megállapított pénzbeli támogatás indokolt esetben az ellátást biztosító intézmény címére közvetlenül is átutalható. (3) Az 5. (10) bekezdésben meghatározott körülmények esetén a Hivatal pénztárából bizonylat alapján közvetlenül a kérelmezőnek, vagy meghatalmazottjának is kiadható a támogatás. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 7. A pénzben vagy természetben nyújtott ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személyt a Szt a alapján visszafizetésre kell kötelezni. 4

5 II. FEJEZET Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról Időskorúak járadéka 8. Az időskorúak járadékát az Szt. 32/B., Szt. 32/C., Szt. 32/D. alapján kell megállapítani és folyósítani. Rendszeres szociális segély 9. (1) A rendszeres szociális segélyre jogosultak körét, a támogatás mértékét, illetőleg a jogosultság feltételeit a Szt. 37/A -37/H -ai és e rendelet határozzák meg. (2) Az (1) bekezdés szerint megállapított rendszeres szociális segély 50%-a pénzbeli ellátásként, 50%-a természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható akkor, ha a jogosult családjában a Gyvt a szerint védelembe vett gyermek él, és a gyermekjóléti szolgálat véleménye alapján feltételezhető, hogy a jogosult a pénzbeli segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a rendszeres szociális segély 50%-át a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, illetve az jogosult családjában élő védelembe vett gyermek számára kirendelt családgondozó részére kell kifizetni. (4) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője vagy családgondozója a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tankönyvet, iskolai felszerelést, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolhat és kifizetheti a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 napon belül számlákkal köteles elszámolni a Hivatal felé. 10. (1) A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként köteles együttműködni az Önkormányzattal, a Pest Megyei Munkaügyi Központ Budaörsi Kirendeltségével, a Törökbálint Nagyközség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával és köteles vállalni a beilleszkedést segítő programban való részvételt. (2) A jogosultságot megállapító határozatnak tartalmaznia kell az együttműködésre kijelölt intézmény nevét, pontos címét, a jelentkezés határidejét, valamint ennek elmulasztásának következményeit. (3) Az együttműködési kötelezettség elmulasztása esetén a rendszeres szociális segély nem állapítható meg, illetve a megállapított ellátást meg kell szüntetni. 5

6 (4) Együttműködési kötelezettség elmulasztásának minősül, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy: a) a programvállalási egyeztetésen nem jelenik meg, b) a vállalt programot három hónapon keresztül önhibájából nem teljesíti. (5) Együttműködési kötelezettség megszegése esetén a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama 6 hónap 11. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét a beilleszkedést segítő programban való részvétellel teljesíti, ennek érdekében köteles a rendszeres szociális segély megállapításáról hozott határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál együttműködésre jelentkezni. (2) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a beilleszkedést segítő programban részt. vevő nem foglalkoztatott személyt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza beilleszkedést segítő programban részt vevő nem foglalkoztatott személy: a) Szt ában foglalt adatait, továbbá b) az iskolai végzettségét és szakképzettségét. (3) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot dolgoz ki, melyről a segélyben részesülő személlyel írásbeli megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza különösen: a szolgáltatások típusát, helyét, időpontját és a résztvevő szakemberek közreműködésének célját, az érintettek nevét és aláírását. A megállapodás egy példányát a Hivatal felé haladéktalanul továbbítani kell. (4) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője írásban jelzi a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy három hónapig nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. (5) A beilleszkedést segítő programok elkészítéséért, folyamatos korszerűsítéséért, valamint a programoknak szabályozott eljárási rendben történő lebonyolításáért a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője a felelős. (6) Beilleszkedést segítő program típusai: a) csoportos önsegítő, életmódot formáló foglalkozások, b) álláskereső klub, c) munkavégzésre felkészítő foglalkozások. 6

7 Helyi lakásfenntartási támogatás 12. (1) Az Szt. 38. (2) bekezdésében meghatározott normatív lakásfenntartási támogatáson túlmenően helyi lakásfenntartási támogatásban részesíthető az a személy - lakásonként egy fő -, akinek a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének - egyszemélyes háztartás esetén a 220%-át, - kettő vagy több személyes háztartás esetén a 200%-át és a lakásfenntartás e rendelet szerint igazolt havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30%-át eléri. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (Szt. 39. (2) (3) Helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező által lakott lakás: a) alapterülete nem nagyobb mint 80 m2, ha a háztartásban egy-három személy lakik, b) három személy felett az a) pontban megjelölt lakásnagyság felett minden további személy után 20 m2 vehető figyelembe, c) 70 év feletti egyedülálló személy esetében az általa lakott lakás méretétől függetlenül adható támogatás, ha a jogosultsági feltételeknek egyébként megfelel. (4) A lakásfenntartási kiadások körében egy lakásra havonta figyelembe lehet venni: a) személyenként legfeljebb 5 m3 vezetékes vízfogyasztás költségét, b) a fűtési költségeket: - vezetékes gázfogyasztást igénybevevő háztartásoknál családi ház esetén 300 m3, egyéb lakás esetén havi 200 m3 gáz költségét, vagy - vezetékes gázfogyasztásba be nem kapcsolt háztartásoknál legfeljebb havi 2 db 11,5 kg palackos gáz költségét, vagy - legfeljebb összesen Ft/fűtési idény összegben a vegyes tüzelés költségét igazoló számlákat, c) 150 kwh villanyáram költségét, d) lakbért vagy albérleti díjat, e) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletét, f) a társasház közös költségét, g) a csatornahasználati díjat, h) a kommunális szemétszállítás költségeit, legfeljebb az igazolt havi költségek mértékéig. 13. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra számított összege: a) egyszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a, b) kettő vagy több személyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-a 7

8 (2) A támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítve úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem lehet kevesebb 2500 Ft-nál. 14. (1) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti kérelmeket minden év február 15., illetve augusztus 15. napjáig kell benyújtani. (2) A normatív lakásfenntartási támogatásra is jogosult személy részére megállapított helyi lakásfenntartási támogatás összegét a normatív lakásfenntartási támogatás összegével csökkenteni kell. (3) A megállapított lakásfenntartási támogatás a jogosult kérelmére az általa megjelölt szolgáltató részére havonta kerül átutalásra. (4) Amennyiben a környezettanulmány alapján vélelmezhető, hogy a kérelmező életvezetési problémákkal küzd, a lakásfenntartási támogatást a közüzemi szolgáltatóhoz vagy díjbeszedőhöz, illetve a 12. (4) bekezdés f) pontjában meghatározott díj beszedésére jogosult társasházhoz történő utalással kell biztosítani. (5) A helyi lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni, ha: a) a kérelmezőnek a lakásfenntartási kiadásai tekintetében a folyósítás ideje alatt három hónapnál több tartozása keletkezik, b) a kérelmező olyan ingatlannal vagy vagyoni értékű joggal rendelkezik, melynek értékesítésével a megélhetését biztosítani tudná, illetve c) akinek a jövedelmi, vagyoni körülményeiben kedvező változás következik be, de azt elmulasztja 15 napon belül bejelenteni. (6) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításához az alábbi igazolások szükségesek: a) kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása, b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása, c) lakástulajdon, vagy a használat igazolására alkalmas okirat (pl: lakásbérleti, albérleti szerződés), illetve a kérelmező / a lakás tulajdonosának nyilatkozata a lakáshasználat egyéb jogcíméről, d) kérelmező nyilatkozatát a közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozásról, e) pénzintézeti lakáskölcsönről szóló igazolás, f) közüzemi díjakat igazoló 6 hónapnál nem régebbi számlák, g) társasház közös képviselője által kiállított igazolás a közös költség havi összegéről Ápolási díj 15. (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (Szt. 40. ) (2) A Bizottság az Szt. 43/B., illetve a Kormányrendelet ápolási díjra, vonatkozó szabályainak figyelembevételével méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, 8

9 gondozását végzi, akkor, ha a beteg ellátását más hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja megoldani. (3) A jogosultság megállapításának feltétele, hogy a kérelmező háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén másfélszeresét ne haladja meg. 16. (1) A méltányosságból megállapított ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a. (2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. (Szt. 44. (2)) (3) Azon személyek, akik az Szt. 41. (1) bekezdése alapján jogosultak ápolási díjra, kérhetik ápolási díjuk kiegészítését a 16. (1) bekezdésben meghatározott összegre. A kiegészítő támogatást külön határozatba kell foglalni és megállapításához a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása szükséges. (4) Az ápolási díjat határozatlan időre kell megállapítani, kivéve, ha a kérelmező a határozott idejű fizetés nélküli szabadságát igazolja. (5) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a Hivatal kétévente felülvizsgálja, az ápolási kötelezettség teljesítését a Népjóléti Iroda útján évente ellenőrzi. (6) A jogosultság megállapításához, illetve fennállásának igazolásához az alábbi nyilatkozatok, igazolások szükségesek: a) a háziorvos igazolása arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg és állandó és tartós gondozásra szorul, b) az ápoló nyilatkozata arról, hogy végez-e jövedelemszerzéssel járó tevékenységet, illetve részesül-e rendszeres pénzellátásban, c) az ápoló és családtagjainak jövedelemigazolása. (7) A jogosultság felülvizsgálata során az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítése az alábbi esetekben nem fogadható el: a) a háziorvossal való együttműködés nem megfelelő, b) környezettanulmány alapján az ápolás-gondozás körülményei nem megfelelőek, c) a jogosult személy az ápolással-gondozással kapcsolatosan elvárható kötelezettségeit nem megfelelően teljesíti, d) a jogosult napi négy órát meg nem haladó időtartamban végzett keresőtevékenysége az ápolt ellátásának biztonságát veszélyezteti. 9

10 Átmeneti segély 17. (1) Az Önkormányzat átmeneti segélyben részesíti a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyt, ha a saját illetve családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) Egyedül élő esetén 220%-át b) kétszemélyes családesetén 195%-át c) háromszemélyes, illetve ennél több tagú család esetén 170%-át. (2) Rendkívüli élethelyzetben levőnek kell tekinteni különösen azt a kérelmezőt: a) aki közgyógyellátásra nem jogosult, de betegsége miatt kiemelkedően magas a gyógyszerköltsége, b) aki közgyógyellátásra nem jogosult, de betegsége miatt rendelt egyszeri gyógyszerköltsége eléri a vele egy családban élők egy főre számított jövedelemének 10%-át, c) akinek gyógyszerei (gyógyászati segédeszközei) közgyógyellátási igazolványra nem válthatók ki, d) aki elemi kár okozta váratlan kiadásra kényszerült, e) aki bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, f) akinek közüzemi (víz, villany, gáz, szemétszállítás) díjhátraléka keletkezett és a szolgáltatás felfüggesztésének vagy megszüntetésének megelőzésére, illetve a szolgáltatás visszaállítására támogatást igényel; amennyiben a környezettanulmány alapján vélelmezhető, hogy a kérelmező életvezetési problémákkal küzd, az átmeneti segélyt a közüzemi szolgáltatóhoz vagy díjbeszedőhöz történő utalással kell biztosítani. (3) Átmeneti segély alkalmanként, - a (4) és a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - évente legfeljebb hat alkalommal nyújtható. (4) Átmeneti segély évente legfeljebb négy alkalommal nyújtható abban az esetben, ha a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élő személy részére a tárgyévben helyi lakásfenntartási támogatást, méltányosságból ápolási díjat, rendszeres szociális segélyt, méltányossági jogkörben átmeneti segélyt állapítottak meg. (5) Az átmeneti segély éves összege - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (6) Nem jogosult átmeneti segélyre a 2. (3) bekezdés kivételével az a személy vagy család aki az Szt-ben meghatározott vagyonnal rendelkezik és e vagyon hasznosításából önmaga vagy családja gondjait képes lenne elhárítani. (7) Kivételes méltányosságból az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételektől függetlenül, a rendkívüli élethelyzetre tekintettel - évente egy alkalommal a Bizottság kivételes méltányosságból is megállapíthat átmeneti segélyt, amennyiben: 10

11 a kérelmező saját és családtagjai jövedelme meghaladja 16. (1) bekezdés szerinti értékhatárt, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedülálló esetén három és félszeresét vagy a kérelmező vagyonnal rendelkezik, illetve lakásfenntartási támogatásban részesül. (8) A kivételes méltányosság alapján megállapított átmeneti segély összege az e rendeletben meghatározott összeghatárnál magasabb összegben is meghatározható, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét. (9) A 100. életévet betöltött törökbálinti lakos részére az Önkormányzat egyszeri, Ft értékű támogatást nyújt. Ebben az esetben az átmeneti segélyre való jogosultságot vizsgálni nem kell. 18. (1) Az átmeneti segély megállapításához az alábbi nyilatkozatok és igazolások szükségesek: a) a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása, illetve a munkanélküliség igazolása b) a kérelmező és családtagjai vagyonnyilatkozata, c) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, illetve a létfenntartási gondok igazolása. (2) A 17. (2) bekezdés a-c.) pontjai szerint gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre igényelt támogatás iránti kérelem mellé csatolni kell a kezelőorvos (háziorvos, szakorvos) igazolását, mely tartalmazza a gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz szükségletet, illetve a gyógyszer-, segédeszköz költségeket, egészségügyi szolgáltatás díját. Temetési segély 19. Temetési segélyre jogosult az a személy, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti (Szt. 46. (1) a) A létfenntartást veszélyeztetettnek kell tekinteni, ha az eltemettetésről gondoskodó személy családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét. b) A temetési segély a számla kiállítását követő három hónapon belül kérelmezhető. 20. (1) A temetési segély összege: a) Ft, ha a kérelmező és családja egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, b) Ft, ha a kérelmező és családja egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg, 11

12 c) Ft, ha a kérelmező és családja egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét nem haladja meg, d) Ft, ha kérelmező és családja egy főre számított havi jövedelme meghaladja a c) pontokban meghatározott összeget. (2) A temetési segély megállapításához szükséges igazolások: a) a kérelmező és vele közös háztartásban élő családtagok jövedelemigazolása, b) a temetés költségeit igazoló, az eltemettető nevére kiállított eredeti számla, c) a halotti anyakönyvi kivonat másolata. (3) A temetéssel kapcsolatos anyagi terhek csökkentése érdekében a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének megfelelő összegben - legfeljebb egy év alatt visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájában nyújtható támogatás annak: a) akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét meghaladja, és b) a kölcsön havi egyenlő részletekben való visszafizetésére írásbeli nyilatkozatával kötelezettséget vállal. 12

13 III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások Közgyógyellátás 21. (1) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek az Szt. 50. (2) bekezdésben meghatározott havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége (továbbiakban: gyógyszerköltség) eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át és háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. (2) Közgyógyellátásra jogosult továbbá a) aki egyedül él, és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét meghaladja, és havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10 %-át, b) aki két vagy többszemélyes családban él, ahol az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét meghaladja, és a kérelmező havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10 %-át, (3) Kivételes méltányosságból jogosult közgyógyellátásra, akinek a jövedelme a (2) bekezdés a-b) pontokban meghatározott jövedelemhatárt meghaladja, de bizonyíthatóan egészségkárosodást szenvedett, illetve életkörülményei miatt igénye indokolt. Többtagú család esetében kivételes méltányosságból csak egy közgyógyellátási igazolvány adható. (4) Közgyógyellátási jogosultság megállapításához szükséges igazolások: a) a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása, b) a Kormányrendelet 10. számú melléklete alapján kiállított háziorvosi igazolás. Köztemetés 22. A Képviselő-testület az Szt.-nek a köztemetésre vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. 13

14 Tüzelő támogatás 23. (1) Tüzelő támogatás állapítható meg a 16. (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeknek megfelelő személyeknek. (2) Egyedi esetben méltányosságból a Bizottság annak a kérelmezőnek is megállapíthat tüzelő támogatást, akinek az egy főre számított családi jövedelme az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladja. (3) A tüzelő támogatásként megállapított átmeneti segélyt az Önkormányzat évente egy alkalommal, természetben, kizárólag aprított tűzifa házhoz szállításával biztosítja. (4) A tüzelő támogatás értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének megfelelő összeg. Házi szakápolás 24. (1) Az Önkormányzat házi szakápolást biztosít azoknak a szociálisan rászorultaknak a) egyszemélyes háztartás esetén, akinek a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-t, b) két vagy többszemélyes háztartás esetén, akinek a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-t nem haladja meg. (2) Az Önkormányzat a házi szakápolást kizárólag az általa megbízott szolgáltató közreműködésével biztosítja. (3) A házi szakápolás igénybevételére a rászorultság megállapítását követően 3 napon belül - a háziorvos által kiállított szakápolást elrendelő lap alapján a polgármester döntése után történik, figyelembe véve a 43/1999. (III.03.) Korm. rendeletben foglaltakat, valamint a községben biztosított havi vizitszám kimerítését, illetve az OEP által az ápoltra biztosított vizitszám felhasználását. (4) Egy évben biztosított vizitek száma betegenként legfeljebb 30 lehet. (5) Nem részesülhet Önkormányzat által biztosított házi szakápolásban az a személy, akire az OEP felé elszámolható vizitszám még nem merült ki. (6) A házi szakápolási tevékenységet ellenőrizni köteles a háziorvos. 14

15 Támogatás közterületek rendben tartásához 25. (1) Az alábbi együttes feltételek esetén támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki a 17. (1) bekezdés szerint szociálisan rászorulónak minősül, és: a) Törökbálint Nagyközség területén belterületi ingatlanra tekintettel közterület rendben tartására kötelezett, b) az ingatlan tulajdonjogát, illetve a használatára vonatkozó jogot igazolja, és c) idős kora, vagy egészségi állapota miatt a szükséges munkák elvégzésére nem képes. (2) Támogatás állapítható meg továbbá annak az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmezőnek is, aki veszélyes vagy egyéb okból vágásra kijelölt fa kivágatásához, levágatásához igényel támogatást. (3) A közterület rendben tartására megállapított támogatást az Önkormányzat évente legfeljebb négy alkalommal, természetben, a Polgármesteri Hivatal Falugazda Csoportjának közreműködésével, évente az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének megfelelő mértékben biztosítja. 15

16 IV. FEJEZET A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal kapcsolatos szabályok Szociálpolitikai Kerekasztal 26. (1) A Képviselő-testület a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, valamint a rendszeres felülvizsgálat céljából Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre. (2) A Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, az ülés megszervezése az Népjóléti Iroda (továbbiakban: Iroda) vezetőjének feladata. (3) A Kerekasztal tagja az Szt. 58/B. (2) bekezdésében meghatározottakon túl: a) a Bizottság elnöke, b) a Népjóléti Iroda vezetője, c) az Önkormányzat által alapított szociális-, gyermekvédelmi-, gyermekjóléti-, egészségügyi ellátásokat biztosító intézmények, illetve az Önkormányzattal ellátási szerződéses jogviszonyban álló szolgáltatók vezetői és az egyes ellátási típusok szakmai vezetői, d) helyben működő szociális és prevenciós feladatokat ellátó civil szervezetek, e) a helyben működő közoktatási intézmények képviselői, f) a kistérségi társulás képviselője, g) a Kerekasztal vezetője által felkért szakértők. (4) A Kerekasztal vezetője a polgármester. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái 27. (1) A Képviselő-testület a rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást saját intézményében, valamint ellátási szerződés keretében más fenntartó által biztosított szolgáltatás útján biztosítja. (2) Az alapszolgáltatások működtetésének célja a szociálisan rászoruló személyek saját lakókörnyezetben történő ellátásának biztosítása. (3) Az Képviselő-testület által helyben biztosított szociális alapszolgáltatások a következők: a) étkeztetés (Szt. 62. ) b) házi segítségnyújtás (Szt. 63. ) c) családsegítés (Szt. 64. ) d) időskorúak nappali intézményi ellátása (Szt. 65/F. ) e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Szt. 65. ) f) támogató szolgáltatás (Szt. 65/C. ) 16

17 A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére vonatkozó szabályok 28. (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. (Szt. 93. (1)) (2) Az ellátás iránti kérelmet az ellátást nyújtó intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. (3) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. (4) A jogosultsági feltételek megállapításához e -ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályainál kerül felsorolásra. (5) Az igénybevételre irányuló kérelmek elbírálásáról az intézményvezető dönt. (6) Az intézményvezető a kérelmeket nyilvántartásba veszi, és a kérelem beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátásról. (7) Az intézményvezető a 27. (3) bekezdés a), b), e), f) pontja szerinti ellátásról, illetve a 27. (3) bekezdés c) pontja esetében a gondozásba vételről azonnal gondoskodik, amennyiben a kérelmező körülményei a soronkívüliséget indokolják, és a) az igényelt ellátás, szolgáltatás vonatkozásában az intézmény szabad kapacitással rendelkezik, vagy b) szabad kapacitás hiányában legalább átmenetileg a közvetlen kockázatok elhárítása érdekében- képes ellátást biztosítani. (8) A soron kívüli ellátás akkor indokolt, ha: a) azt az igénylő és/vagy törvényes képviselője kéri, és b) a körülmények vizsgálata alapján megállapítható, hogy: ba) a várakozási idő alatt a kérelmező ellátása más módon nem biztosítható, és emiatt a bb) a késedelem a kérelmező, vagy környezete életét, egészségét, testi épségét veszélyezteti. (9) Több soron kívüli ellátásra vonatkozó igény sorrendjéről az intézményvezető a Bizottság elnökének bevonásával dönt. (10) Törökbálint Nagyközség illetékességi területén kívül élő személyek szociális alapellátása, intézményi elhelyezése iránti igény felmerülése esetén a felvétel csak helyben élő kérelmező hiányában történhet. (11) Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában az 27. (3) bekezdés c), pontja kivételével - az intézményvezető a kérelmezővel megállapodást köt. 17

18 (12) A megállapodás tervezete a szakmai program mellékletét képezi. Az Önkormányzat által alapított intézmények vonatkozásában a szakmai program jóváhagyása a Bizottság hatáskörébe tartozik. (13) Az Önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés alapján működtetett szociális szolgáltatás esetében a szolgáltató fenntartója a jóváhagyásáról szóló döntést megelőzően köteles a szakmai program, illetve az ellátottal kötendő megállapodás tervezetet a Bizottságnak véleményezésre megküldeni. Ha a Bizottság a szakmai programban, illetve a megállapodás tervezetében az ellátottak érdekét, az Önkormányzat ellátási kötelezettségét sértő szabályokat észlel, határidő megjelölése mellett felhívja a szolgáltatót a szakmai program, illetve a megállapodás tervezet kijavítására, gyakorlatának helyesbítésére. Amennyiben a szolgáltató nem biztosítja az érintett szolgáltatás működésének jogszerűségét, az ellátottak érdekeinek védelmét, a Bizottság a feladatellátási szerződés felmondását, vagy a működést engedélyező hatóság intézkedését kezdeményezi. (14) Az Önkormányzat által alapított és fenntartásában működő intézmények esetében, amennyiben az igénylő az intézményvezető döntését vitatja, a Képviselő-testülethez fordulhat. Az intézményi jogviszony megszűnése, megszüntetése 29. (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra létrejött intézményi jogviszony az Szt ában foglaltak esetén, és eljárási rendben szűnik meg. (2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátást az intézményvezető köteles megszüntetni a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelme alapján. (3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátást az intézményvezető megszüntetheti az alábbi esetekben: a) amennyiben a jogosult az intézményi jogviszonyt keletkeztető megállapodásban rögzített együttműködési kötelezettségét megtagadja, vagy az ellátást a megállapodásban rögzített ideig bejelentés nélkül nem veszi igénybe, b) nappali és bentlakásos intézményeknél a házirendben meghatározott azon esetekben, melyeket a házirend az együttélési szabályok súlyos megsértése között nevesít, c) amennyiben az adott intézményi ellátás a jogosult számára szakmai tekintetben nem megfelelő, illetve nem szükséges: ca) más intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy cb) ellátás iránti jogszabályban meghatározott- személyes szükséglet nem áll fenn. (4) Az Önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények esetében az intézményvezetőnek az intézményi jogviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos intézkedésével, valamint az intézményi jogviszony fennállása alatt az ellátással kapcsolatosan benyújtott panasz elbírálása a Bizottság hatáskörébe tartozik. 18

19 Térítési díjak 30. (1) A 27. (3) bekezdés a), b), d), f) pontjaiban meghatározott ellátásokért - az Szt. előírásainak figyelembe vételével - a kötelezettnek térítési díjat (továbbiakban: személyi térítési díj) kell fizetni. (2) A 27. (3) bekezdés d), pontjában meghatározott nappali ellátásért fizetendő intézményi térítési díjat a szolgáltató fenntartója, a személyi térítési díjat az intézményvezető határozza meg. (3) Az (1) bekezdés szerinti személyi térítési díjat az intézményvezető e rendelet, illetve annak 2. számú mellékletében foglaltak alkalmazásával, az alábbi eltérésekkel állapítja meg: a) amennyiben az étel házhoz szállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő személyi térítési díjat csak a magasabb összeget fizető személyre lehet megállapítani. b) étel házhoz-szállítása esetén a 31. (4) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével - a térítési díjon felül alkalmanként a házi segítségnyújtásban 15 perc gondozási időre járó díjnak megfelelő összegű díj fizetendő. c) az (1) bekezdésben foglalt ellátások estében a 80 éven felüli egyedülálló esetében a személyi térítési díjat egy fizetési sávval csökkentett összegben kell megállapítani. (4) Az Önkormányzat az (1) pontban meghatározott ellátásokat térítésmentesen biztosítja az alábbi esetekben: a) az étkeztetést: a 31. (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételek fennállása esetén, b) a házi segítségnyújtást: amennyiben a kérelmező háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el. c) a házi segítségnyújtást az étkeztetést valamint a szállítást a 90. életévüket betöltött helyi lakosok részére a szolgáltatás iránti igény esetén. (5) A házi segítségnyújtás méltányosságból térítésmentesen biztosítható: a) egyedül élő jogosult esetén, akinek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-t, b) annak az ellátottnak, aki ba) étkezésben nem részesül, és bb) bc) tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs, és háztartásában az egy főre számított havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-t, (6) A (3), (4), (5) bekezdésekben meghatározott kedvezményeken túl az intézményvezető által megállapított térítési díj méltányosságból csökkenthető vagy elengedhető abban az esetben, ha az ellátást igénylő a számára az e rendelet alapján megállapítható személyi térítési díj megfizetésével létfenntartását időszakosan vagy tartósan veszélyeztető helyzetbe kerülne. 19

20 (7) A személyi térítési díj (4), (5) bekezdés szerinti, méltányosságból történő csökkentése vagy elengedése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. (8) A kérelmező által közölt adatok ellenőrzése céljából az intézmény vezetője környezettanulmányt készíthet. (9) A (7) bekezdésben foglalt méltányossági kérelmekről - az intézményvezető előkészítését követően az Népjóléti Iroda előterjesztése alapján egyedi méltányossági jogkörben - a Bizottság dönt, melyről az Iroda vezetője értesíti a kérelmezőt. Az egyes szolgáltatásokra vonatkozó speciális szabályok Étkeztetés 31. (1) Az Szt. 62. alapján étkeztetésben kell részesíteni azokat a személyeket akik a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmenetileg nem képesek azt biztosítani. (2) Az Önkormányzat étkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételt a szociálisan rászorult személyeknek az alábbi feltételekkel biztosít: a) amennyiben a kérelmező háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el, az étkeztetés térítésmentes b) amennyiben a kérelmező háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át nem éri el, az étkeztetésért az intézményi térítési díj 20% fizetendő, c) amennyiben a kérelmező háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem éri el, az étkeztetésért az intézményi térítési díj 40% fizetendő, d) amennyiben a kérelmező háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-át nem éri el, az étkeztetésért az intézményi térítési díj 60% fizetendő, e) amennyiben a kérelmező háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem éri el, az étkeztetésért az intézményi térítési díj 80% fizetendő, f) amennyiben a kérelmező háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át meghaladja, az étkeztetésért az intézményi térítési díj 100% fizetendő. 20