PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Anti-diszkriminációs programok támogatása a médiában c. pályázati felhívás

Átírás

1 I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program Anti-diszkriminációs programok támogatása a médiában c. pályázati felhívás A komponenséhez Roma és fogyatékkal élő személyek média képzése és foglalkoztatása Kódszám: TÁMOP A-09/1 A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. 1

2 Tartalom A. A támogatás célja, rendelkezésre álló forrás... 3 Alapvető cél... 3 Rendelkezésre álló forrás... 5 B. Pályázók köre... 5 Jogi forma... 5 Méret... 6 C. pályázat tartalma... 7 Támogatható tevékenységek köre... 7 Projekt területi korlátozása... 9 D. Pénzügyi feltételek és állami támogatások... 9 Támogatás formája... 9 Támogatás mértéke... 9 Támogatás összege E. Adminisztratív információk A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje

3 A. A TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS Alapvető cél A konstrukció átfogó célja, hogy a média eszközeinek felhasználásával a diszkriminációval fenyegetett, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (elsősorban a romák, a fogyatékosok, valamint a nők) társadalmi befogadását erősítsük, az irántuk megnyilvánuló előítéleteket és hátrányos megkülönböztetésüket csökkentsük annak érdekében, hogy elősegítsük mind a társadalmi, mind a munkaerő-piaci integrációjukat. A hátrányos megkülönböztetésnek az egyes társadalmi csoportokhoz kötődően (pl. a romák, a fogyatékkal élők és a nők) eltérő formái vannak jelen a társadalomban; különböző típusú és mértékű hátrányos megkülönböztetéssel szembesülhetnek a társadalmi élet egyes színterein. Ezek közül a mind a társadalom, mind az egyén szempontjából a legjelentősebb hatással bíró terület a foglalkoztatásban tapasztalható diszkrimináció. A nemzetközi és hazai statisztikák alapján a roma lakosság az etnikai előítéletek leggyakoribb célpontja Magyarországon 1. A romák esetében a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a tartós szegénység, a rossz egészségi állapot, a nem megfelelő lakhatási körülmények, valamint az előítéletek és diszkriminatív eljárások együttesen és egymással kölcsönhatásban okozzák társadalmi kirekesztettségüket. A romákat érő előítéletek, a társadalmi és gazdasági kirekesztettségük generációról generációra újratermelődnek, és jelentős társadalmi feszültségeket okoznak. A fogyatékkal élőkkel (elsősorban a megváltozott munkaképességűekkel és a rokkantakkal) szembeni diszkrimináció a foglakoztatásban jelenik meg a legélesebben 2, illetve a velük szembeni társadalmi előítéletekből adódó korlátok jóval nagyobb akadályt jelentenek a fogyatékkal élők számára a társadalomban való részvétel tekintetében, mint legtöbb esetben a fogyatékosságból eredő tényleges funkcionális korlátozottságok. A romák és a fogyatékkal élők foglalkoztatásban tapasztalható negatív megkülönböztetése megnehezíti a társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésüket, gyengíti a társadalmi összetartozást, így az ország gazdasági teljesítményére is negatív hatással van. 1 TÁRKI 2005 decemberében 1000 fő 18 év feletti magyar állampolgár megkérdezésével végzett közvélemény kutatásának eredménye szerint a megkérdezettek csaknem kétharmada egyetért azzal az erősen rasszista állítással, miszerint a bűnözési hajlam a cigányok vérében van. A magyar felnőtt lakosság négyötöde szerint a romák gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni (Dencső Blanka - Sik Endre: Adalékok az előítéletesség mértékének és okainak megismeréséhez a mai Magyarországon, Educatio, 16. évf sz. p ). Az Eurobarometer évi adatai szerint a magyar lakosság 67%-a véli úgy, hogy az etnikai alapú diszkrimináció hazánkban elterjedt, ráadásul a lakosság 61%-a úgy véli, hogy az elmúlt 5 évben az etnikai alapú diszkrimináció még elterjedtebbé vált. Emellett a lakosság 28-át kellemetlenül érintené, ha a szomszédja roma lenne (Discrimination in the European Union - Perceptions, Experiences and Attitudes, July 2008). 2 Szalai Péter (2004): Diszkrimináció a foglalkoztatásban Magyarországon, különös tekintettel a nemzeti- etnikai alapú és a mozgáskorlátozottakkal szembeni diszkriminációra, (2006. február 24.) 3

4 A diszkriminációval fenyegetett társadalmi csoportok közül a nők esetében a foglalkoztatási diszkrimináció nem közvetlenül, hanem közvetett módon jelentkezik. Egyrészt a nők foglalkoztatási aránya is nagyon alacsony (50,9% 1 ), másrészt a társadalom és a média által közvetített nemi sztereotípiák olyan előre meghatározott társadalom által elvárt szerepekbe kényszerítik mind a férfiakat, mind a nőket, amelyek hosszútávon a nőket érintik hátrányosan. Ilyen például a foglalkozásokon belüli szegregáció, amely bizonyos elsősorban alulfizetett - szakmák esetében a szakma elnőiesedéséhez vezet; a nemek közötti kereseti különbségek; a munka melletti családi kötelezettségek ellátásának terhéből fakadóan a nők és férfiak kereső és nem kereső tevékenységgel töltött idejének egyenlőtlen aránya. Ezt igazolják az EUROSTAT adatai is, melyek szerint a magyarok lakosság az attitűdök szintjén meglehetősen tradicionális nemi szereposztást tart ideálisnak 2. Többségben vannak azok, akik nem helyeslik a nők munkavállalását és egy hagyományos kereső férfi nem kereső háziasszony szereposztást tartanának helyesnek. A nemzetközi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a nemek közötti munkamegosztás és esélyegyenlőtlenség nem csupán elvont, emberi jogi kérdés, hanem társadalmilag és kulturálisan meghatározott szemlélet. Azokban az országokban magasabb a női munkavállalás és egyúttal például a termékenység is, ahol a nemi munkamegosztás egyenlőbb 3. Ennek a belátása nem enyhíthető jogi-adminisztratív módon, ehhez radikális társadalmi és családon belüli szemléletváltásra van szükség. E társadalmi csoportok társadalmi és munkaerőpiaci részvételének javítása érdekében komplex beavatkozásokra van szükség. Egyrészről munkaerő-piaci integrációs esélyeik növelése érdekében olyan piacképes szakmákra kell képezni őket, amelyekben a reprezentációjuk igen alacsony, másrészről a munkaerő-piaci integráció során törekedni kell a befogadó és előítélet-, valamint diszkriminációmentes társadalmi környezet kialakítására. Vizsgálatok igazolják, hogy a média társadalmi szerepe, vélemény-, és szemléletformáló képessége megerősödött az elmúlt évtizedben, ezért különösen fontos a diszkriminációval fenyegetett társadalmi csoportok (különösen az előítéletekből táplálkozó foglalkoztatási diszkriminációnak leginkább kitett romák és a fogyatékkal élők) közvetett és közvetlen megjelenítése a különböző médiumokban, amely csökkenti a velük szembeni előítéleteket, sztereotípiákat, valamint olyan mintákat és szerepeket mutathat be, amelyek a diszkriminációval nem, vagy kevésbé fenyegetett, többségi társadalomhoz tartozó média fogyasztóknak is azonosulási lehetőséget jelentenek, és ezáltal elősegítik a szemléletük megváltozását. 1 KSH, EUROSTAT (2006): A Statistical View of Life Of Women and Men in the EU Bálint Mónika Köllő János: A gyermektámogatási rendszer munkaerő-piaci hatásai, Közelkép Jóléti Ellátások és Munkakínálat, szerkesztette Cseres-Gergely Zsombor és Scharle Ágota. A tanulmány készítői hivatkoznak a Svédországban bevezetett, a magyartól eltérő szellemiségű támogatási rendszerre, amely népesedéspolitikai fordulatot eredményezett. A támogatási rendszer vezérfonala, hogy a dolgozó nőket támogassa a gyermeknevelésben, jól kiépített bölcsődei hálózattal, az otthonlét kötelező (a támogatás feltételéül szabott) megosztásával a szülők között, az egyénhez (és nem a családhoz) kötött támogatásokkal, valamint a nemek közötti egyenlőséget (és nem a hagyományos feleség- és anyaszerepet) hangsúlyozó közbeszéd erősítésével (Hoem, J. M. (2005): Why does Sweden have such high fertility? Max Planck-Institut für Demografische Forschung, MDIPR Working Paper, Berlin.) 4

5 A konstrukció célja a diszkriminációval fenyegetett közösségek társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedésének elősegítése. E cél elérése érdekében a konstrukció kettős megközelítést alkalmaz: egyrészt a médiumokban alulreprezentált romák és fogyatékkal élők média szakmákra való képzését célozza, másrészt olyan hiteles, pozitív média-képet kialakító médiaműsorok, termékek megjelentetését ösztönzi, amelyek elősegítik a társadalmi szemléletváltást, csökkentik a társadalmi előítéletességet és diszkriminációt, ezáltal növelik a társadalmi befogadást. Rendelkezésre álló forrás A pályázat meghirdetésekor a konstrukció keretében a támogatásra rendelkezésre álló teljes keretösszeg Ft, amelyből az A) komponens tervezett keretösszege: Ft A Közép-magyarországi Régió területén a tervezett keretösszeg legfeljebb 30 %-a, azaz legfeljebb Ft kerül felhasználásra (a lakosság arányára vetített pro-rata számítási módszer alapján). Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. B. PÁLYÁZÓK KÖRE Jogi forma Jelen pályázati kiírás keretében a előtt alakult olyan nonprofit szervezetek lehetnek Pályázók, melyek létesítő okiratában/alapszabályában szerepel a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 26. c) pontja szerinti alábbi tevékenységek legalább egyike: hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése emberi és állampolgári jogok védelme a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység, valamint az alábbi KSH besorolás alá tartoznak: egyéb egyesület (KSH 529), közalapítvány (KSH 561), egyéb alapítvány (KSH 569), egyesülés (KSH 591), közhasznú társaság (KSH 57), illetve a július 1-jét követően átalakulással létrejövő közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaságok (Kft., Zrt., Bt., Kkt. (KSH 599, KSH69)) Jelen pályázati kiírás keretében konzorciumok is nyújthatnak be pályázatot. Konzorciumi Partnerként (későbbiekben Partner) pályázhatnak olyan előtt alakult szervezetek, amelyek létesítő okiratában/alapszabályában szerepel a fenti tevékenységek legalább egyike, és/vagy tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és 5

6 oktatás, ismeretterjesztés, egyéb képzési tevékenység, és/vagy elektronikus, illetve nyomtatott média tevékenység, valamint az alábbi KSH besorolás alá tartoznak: Non-profit szervezetek, egyéb egyesület (KSH 529), közalapítvány (KSH 561), egyéb alapítvány (KSH 569), egyesülés (KSH 591), közhasznú társaság (KSH 57), illetve a július 1-jét követően átalakulással létrejövő közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaságok (Kft., Zrt., Bt., Kkt. (KSH 599, KSH69)); Képző intézményként a fentebb felsorolt szervezeteken kívül az alábbi költségvetési szervek: központilag felügyelt költségvetési szerv (KSH 312) helyi önkormányzat által felügyelt helyi költségvetési szerv (KSH 322) helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv (KSH 324) Foglalkoztatóként a fentebb felsorolt szervezeteken kívül olyan vállalkozások, amelyek az alábbi KSH besorolás alá tartoznak: közös vállalat (KSH 112) korlátolt felelősségű társaság (KSH 113) részvénytársaság (KSH 114) Foglalkoztatóként kizárólag olyan szervezetek vehetnek részt a projektben, amelyek létesítő okiratában/alapszabályában szerepel az elektronikus, illetve nyomtatott média tevékenység. A foglalkoztató vállalkozások részére kizárólag a foglalkoztatás ideje alatt, a célcsoport bérköltségei és járulékai tervezhetők és számolhatók el a D.2 pontban és a költségvetési specifikációban meghatározottak szerint. Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatott projektek megvalósítása során beszerzésre kerülő eszközök, szolgáltatások beszállítóit a vonatkozó közbeszerzési szabályok betartásával kell kiválasztani, a kedvezményezett konzorciumi partnere, nem lehet beszállító! Konzorciumban történő pályázás esetén a fent felsorolt szervezeteknek a konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kell kötni az útmutató mellékletét képező megállapodás minta alapján. A konzorciumi tagok száma legfeljebb 5 lehet, Pályázóval együtt. Egy szervezet legfeljebb az A komponensre benyújtott két pályázatban vehet részt, de csak egy pályázatban lehet Pályázó. Méret Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. 6

7 C. PÁLYÁZAT TARTALMA Felhívjuk a figyelmüket, hogy a konstrukció keretében B komponens meghirdetésére is sor került. A B komponensre csak azok a Pályázók nyújthatnak be pályázatot, akik az A komponensre is pályáztak. A B komponens keretében benyújtott pályázatok értékelésére csak e feltétel telesülése esetén kerülhet sor, azaz a kizárólag B komponensre benyújtott pályázatok automatikusan elutasításra kerülnek! Felhívjuk a figyelmüket, amennyiben mind az A, mind a B komponensre benyújtanak pályázatot, a két komponensben vállalt tevékenységeknek pl. kötelező nyilvánosság biztosítása, Kommunikációs terv elkészítése, projekt menedzsment tevékenység, projekt minőségbiztosítási folyamatainak bemutatása - egymással összhangban kell lenniük! Támogatható tevékenységek köre 1. A projekt előkészítő szakaszában előzetes helyzetfelmérés/háttérelemzés (a pályázati felhívás megjelenésének napjától a támogatási szerződésben rögzített projekt megkezdésének napjáig) készítése a projektben vállalt képzés, foglalkoztatás célcsoportjának és eszközeinek, valamint ezek összehangolásának, kiválasztásának és alkalmazásának bemutatása érdekében. Amennyiben mind az A, mind a B komponensre is benyújtásra kerül pályázat, a két komponenshez készülhetnek egymásra épülő helyzetfelmérések/háttérelemzések. 2. A projekt megvalósítási időszaka alatti szakmai tevékenységek: 2.1. Képzés A C.1.4 pontban meghatározott célcsoport tagok toborzása, kiválasztása az alábbiakban meghatározott képzéshez A célcsoport tagok az Országos Képzési Jegyzékben szereplő média szerepléshez és műsorkészítéshez szorosan kapcsolódó szakmákra (pl. műsorkészítő, műsorvezető, vágó, gyártásvezető, riporter, újságíró) történő képzése, gyakorlati és elméleti oktatása, vizsgáztatása. Felhívjuk a figyelmet, hogy a képzések esetében a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény és végrehajtási rendelete szerint kell eljárni! Indokolt esetben a képzés időtartama alatt, érvényes felnőttképzési szerződés alapján, a vidéki (nem a képzés helyszínén lakó), képzésbe bevont célcsoport tag elszállásolása. (A célcsoport képzése alatt a célcsoport tagok részére legfeljebb Ft/hó/fő szállásdíj számolható el a költségvetési specifikációban foglaltak szerint.) A célcsoport számára a képzés időtartama alatt a képzés részeként megvalósuló gyakorlati idő eltöltésére gyakorlati hely biztosítása médiumoknál Foglalkoztatás A projekt keretében képzettséget szerzett roma és fogyatékos célcsoporttagok minimum 4 hónapos foglalkoztatása a képzettség megszerzését követő 6 hónapon belül a projektben szerzett képzettségnek megfelelő munkakörben. 7

8 Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatás terhére a célcsoport bérköltsége a 25/2007 MeHVM rend. szerinti támogatási intenzitással számolható el (ld. D.2 pont). A bértámogatás csak abban az esetben számolható el, amennyiben hozzájárul a foglalkoztatott tartós foglalkoztatásához, azaz amennyiben a munkáltató (vagy jogutódja, vagy a foglalkoztatást szerződésben átvállaló) vállalja a legalább a támogatás időtartamával, bérszintjével, munkaidejével, munkakörével, az alkalmazás jogviszonyával megegyező továbbfoglalkoztatást (ld. C.10 pont) A legalább 4 hónapos foglalkoztatás időszaka alatt a célcsoport tagok nyomonkövetése és szükség esetén mentorálása, beilleszkedésük segítése A célcsoport munkaerőpiacon való elhelyezkedésének elősegítése érdekében a foglakoztatást vagy továbbfoglalkoztatást biztosító médiumok számára szakmai műhelyek, szemináriumok, konferenciák, érzékenyítő tréningek szervezése Attitűdfelmérés a munkáltató és a munkáltatói környezet a célcsoport(ok)ból kikerülő munkavállalókhoz való viszonyáról, a foglalkoztatás során történő, valamint a fenntartási kötelezettség részeként meghatározott továbbfoglalkoztatási időszakot követően adatfelvétel alapján. 3. A projekt eredményeinek disszeminációját szolgáló kötelező nyilvánosság biztosítása. 4. Kommunikációs terv készítése és megvalósítása Az A és a B komponensre együttesen pályázó Pályázóknak a két komponensben egymásra épülő kommunikációs terveket kell elkészíteniük. 5. A Pályázó honlapjának főoldaláról elérhető internetes felület fejlesztése, a projekt megvalósítási ideje alatt fenntartása. Az A és a B komponensre együttesen benyújtott pályázatok esetében kizárólag az egyik komponensben számolható el ez a tevékenység. 6. A horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntartható fejlődés) érvényesítése érdekében a pályázó által vállaltak megvalósítása. A célcsoport igényeit, sajátosságait figyelembe vevő horizontális vállalások tétele, pl. akadálymentesített helyszínek, célcsoport képzésre jutásának segítése, képzés időtartama alatt gyerekfelügyelet biztosítása. Az A és a B komponensre együttesen pályázó Pályázóknak a két komponensben eltérő vállalásokat kell tenniük. 7. A projekt megvalósításával összefüggő menedzsment és adminisztrációs tevékenység A projekt menedzsment tevékenységet és a szakmai megvalósítást fejlesztő esélyegyenlőségi és fenntartható fejlődés témájú képzések megvalósítása. Az A és a B komponensre együttesen benyújtott pályázatok esetében kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a két komponensben megvalósított képzéseknek és azok célcsoportjainak jól elkülöníthetőnek kell lenniük, azaz 1 adott fő képzésben résztvevő személy kizárólag az egyik komponensben vehető számításba. 8. A projekt minőségbiztosítása a projekt sikeres megvalósításának érdekében, amely magában foglalja a megvalósító szervezet(ek) működésében, felépítésében, irányításában szükséges fejlesztések/változások bevezetését/kezelését, 8

9 a projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során várható finanszírozási, (humán) erőforrás, stb. kockázatok kezelését, a projekt megvalósítás során lefolytatandó eljárások (pl. közbeszerzés) lépéseit. Az A és a B komponensre együttesen benyújtott pályázatok esetében kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a két komponensben megvalósított projekt minőségbiztosítási tevékenységeknek, a minőségbiztosított folyamatoknak jól elkülöníthetőnek kell lenniük. Projekt területi korlátozása A konstrukció keretében megvalósított projekt eredményeinek az egész országra kiterjedően kell hasznosulnia, melyet a projektekben vállalt tevékenységek megvalósításakor, az alábbiak szerint kell biztosítani: A pályázónak az egész országra kiterjedő toborzást szükséges biztosítania, és a képzésbe bevont célcsoporttagok esetében biztosítania kell a Középmagyarországi régió és a konvergencia régiók lakosságának 30-70%-os arányának leképezését (pro-rata számítási módszer alapján meghatározott). Ennek igazolása a célcsoport állandó/ideiglenes lakhelye alapján történik. D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK Támogatás formája A pályázó működési támogatásának nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásban (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás) részesül. Támogatás mértéke I. A támogatás mértéke - a célcsoport foglalkoztatása tevékenység kivételével- a projekt elszámolható összes költségének 100%-a. II. Foglalkoztatási tevékenység A konstrukció keretében támogatott, a célcsoport foglalkoztatásához kapcsolódó célcsoport tagok bérköltségei tekintetében a támogatási intenzitás számítása a 25/2007 MeHVM rendelet alapján történik. A fenti jogszabály rendelkezései alapján a foglalkoztatási tevékenységre nyújtott támogatás (célcsoport bérköltsége) a kedvezményezett választása alapján vagy A) csekély összegű támogatásként nyújtható (ebben az esetben a támogatási intenzitás 100%). Csekély összegű támogatás kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87.és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló december 15.- i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L sorozat 379/5/ ) (a továbbiakban: 1998/2006/EK rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani. Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján de minimis támogatás nyújtható valamennyi ágazat vállalkozásai számára az alábbi kivételekkel: a) halászati és akvakultúra ágazat (ahogyan azt a 104/2000/EK rendelet HL L 83/ meghatározza) vállalkozásai; b) az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások; c) az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy marketingjével kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások, amennyiben: 9

10 1. a támogatás összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy 2. az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbításától függ; d) exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások; e) az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás; f) a széntermeléshez kapcsolódó iparág (szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén) vállalkozásai; g) szállítóeszköz megvásárlása a közúti szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások esetében; h) nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére. Egy vállalkozásnak bármely forrásból csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma három pénzügyi év vonatkozásában nem haladhatja meg a eurót. Minden egyes új csekély összegű (de minimis) támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt de minimis támogatás teljes összegét kell figyelembe venni. A de minimis (csekély összegű) támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a támogatási intenzitás csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott mértékét. A támogatás odaítélését megelőzően az érintett vállalkozás írásos vagy elektronikus formában készített nyilatkozatot köteles eljuttatni a támogatást nyújtó részére, a vállalkozás által a megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatásról. A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni. vagy B) a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatásként, illetve a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásként nyújtható. Ebben az esetben a támogatási intenzitás számításakor a 25/2007 MeHVM rendelet 11/F. és 11/H -ában foglaltak a mérvadóak (ld. lentebb). Ezen rendelkezések alapján a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a bérköltségének 75%-át, valamint a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása a bérköltségének 50%-át. A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás 11/F. (1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a bármely adott időszak - amely alatt a fogyatékkal élő munkavállaló foglalkoztatásban van bérköltségének 75%-át. Ha a foglalkoztatás 12 hónapnál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell. (2) A fogyatékkal élő munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve, ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt. 10

11 A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok 11/H. (1) A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a felvételt követő legfeljebb 12 hónap, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók esetében 24 hónap bérköltségének 50%-át. Ha a foglalkoztatás a fenti időszakoknál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell. (2) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve, ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt. Fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához illetve a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás nem nyújtható - a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés b) pontjában foglalt tevékenységekhez az - a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez, - a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tevékenységekhez - 800/2008/EK rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott támogatásokra. Ilyen támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a projekttel kapcsolatos munkálatok vagy tevékenységek megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Nagyvállalkozásoknak nyújtott egyedi támogatás esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani, hogy a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete, vagy kiszélesedik a tevékenység köre, vagy növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg, vagy lényegesen felgyorsul a projekt végrehajtási üteme, vagy regionális beruházási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg. A 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos, vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez. A fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás az ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában halmozható a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott egyéb támogatással, amennyiben az nem vezet az érintett munkavállalók alkalmazási idejének bármely időszakában a vonatkozó költségek 100%-át meghaladó támogatási intenzitáshoz. Támogatás összege A jelen pályázati komponens keretében elnyerhető támogatás összege: legalább 50 millió Ft, de legfeljebb 80 millió Ft lehet. Amennyiben egy Pályázó által az A és B komponensre is benyújtásra került pályázat, a két komponensben összesen elnyerhető támogatás mértéke nem haladhatja meg 250 millió Ft-ot. 11

12 E. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje A pályázat magyar nyelven, kizárólag a pályázati adatlapon, elektronikusan és papír alapon nyújtható be. A projekt adatlap sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható (elektronikus benyújtás esetén 1 példányban, papír alapon 1 eredeti és 1 másolati példányban). Kézzel írott pályázatok feldolgozására nincs lehetőség. A csatolandó mellékleteket elektronikusan (CD) és papír-alapon kell benyújtani, ajánlott küldeményként vagy gyorspostai szállítás igénybevételével a következő címre: Társadalmi Megújulás Operatív Program Anti-diszkriminációs média programok és jogvédő tevékenység támogatása c. pályázatos konstrukció TÁMOP A-09/1 ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht Budapest, Postafiók 818. Amennyiben a pályázatot csomagként kívánja feladni, a csomagon az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA Kht.) 1134 Budapest, Váci út 45. C. épület címzést kell feltüntetni. Kérjük, hogy a CD lemez tokján jól láthatóan tüntesse fel a Pályázati Felhívás kódszámát (TÁMOP A-09/1), a Pályázó nevét és címét. Kérjük, ellenőrizze a kitöltött adatokat, illetve győződjön meg a kitöltés sikerességéről, az adathordozó épségéről! A nyomtatott és elektronikus formában benyújtott projekt adatlapban és az egyes mellékletben található eltérés esetén a nyomtatott és cégszerűen aláírt példány tekintendő hitelesnek, azzal, hogy a nyomtatott és az elektronikus formájú projekt adatlap, és az egyes mellékletek megegyezőségéről a Pályázó köteles gondoskodni. A pályázatok benyújtása június 22-től július 20-ig lehetséges. A pályázatok benyújtása és elbírálása egy szakaszban történik. A pályázati feltételekkel, tudnivalókkal kapcsolatosan információkat az NFÜ honlapján talál ( felvilágosítást pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség telefonos ügyfélszolgálata nyújt. Az NFÜ ügyfélszolgálatának kék száma:

13 13