POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2011. (VII. 29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Átírás

1 POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2011. (VII. 29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

2 2 POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2011. ( VII. 29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról Polgárdi Város Képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 4/A. -ában, 9. -ában, 10..(1) bekezdésében, 17. -ában, 25. -ában, 32..(1) bekezdés b) pontjában, 32..(3) bekezdésében, 37/A. (3) bekezdésében, 38..(9) bekezdésében, 43/B. -ában, 45. -ában, 46. -ában, 50..(3) bekezdésében, 62..(2) bekezdésében, 115..(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. 8. (1) és (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya kiterjed Polgárdi város közigazgatási területén élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3.. (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre. Hatáskör 2. (1) Az e rendeletben szabályozott szociális feladat- és hatásköröket a , valamint a 26. kivételével a képviselő testület által átruházott hatáskörben a szociális és egészségügyi bizottság gyakorolja. (2) A szociális és egészségügyi bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ellátások esetében az érdemi döntést nem igénylő, közbenső intézkedések megtételére a bizottság elnöke jogosult. Általános eljárási rendelkezések 3. (1) Az ellátások megállapítása iránti kérelmek kivéve a , valamint a 27..-ban foglalt ellátásokat - az e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványok kitöltésével, az azon feltüntetett dokumentumok csatolása mellett postai úton vagy személyesen a polgármesteri hivatal szociális irodájánál terjeszthetők elő. (2) Amennyiben az ellátás megállapítására irányuló igény nem az (1) bekezdésben foglaltak szerinti formanyomtatványon kerül benyújtásra, abban az esetben a kérelem előterjesztése napjának az írásban előterjesztett igény benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés a hiánypótlásnak megfelelően megtörténik.

3 3 4. (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól igazolásokat benyújtani. (kereset, jövedelem, nyugdíj, eü. állapotról szakvélemény, munkanélküli személy esetén a munkaügyi központ igazolása arról, hogy álláskereső és elhelyezkedése érdekében együttműködik, egyéb igazolások (vagyonnyilatkozat rendszeres szociális segély esetén) (2) Az APEH-tól igazolást akkor kell bekérni, ha kétség merül fel a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait illetően, vagy semmiféle adat nem áll rendelkezésre a szociális ellátás folyósításának elbírálásához. (3) Az ellátás megállapítására jogosult szerv a jogosultság feltételeit érintő bármely tényt, körülményt környezettanulmány útján ellenőrizhet. 5. A kérelmet a szociális ellátásra szoruló személy, vagy bárki előterjesztheti, aki tudomást szerez a szociális ellátásra szoruló helyzetéről. Szociális ellátás hivatalból is kezdeményezhető. 6. Jövedelemszámításnál ha jogszabály másként nem rendelkezik a havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél a kérelem benyújtását megelőző hónapot, egyéb jövedelemnél pedig a megelőző egy évet kell figyelembe venni. 7. (1) A folyamatosan folyósításra kerülő szociális ellátásokat utólag minden hónap 5-ig, az egyéb ellátásokat a határozat jogerőre emelkedését követően kell folyósítani. (2) A pénzbeli ellátások kifizetését elsősorban postai úton kell biztosítani. Indokolt esetben a döntést hozó intézkedhet a határozat azonnali végrehajtásáról, a házipénztárból készpénzben történő kifizetésről. 8. (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátást a kötelezett a polgármesteri hivatalnak 30 napon belül köteles visszafizetni. (2) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott ellátás megtérítésének elrendelése esetén a megtérítés összege, illetve a pénzegyenérték és a kamat összege amennyiben annak megfizetése az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő megélhetését súlyosan veszélyezteti, kérelmére méltányosságból elengedhető, csökkenthető, részletekben fizethető meg. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában súlyosan veszélyeztetett helyzetnek minősül, és a megtérítés összege, illetve a pénzegyenérték és a kamat akkor elengedhető, ha kérelmező a) családja összes jövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, és b) családjában három vagy több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy c) egyedül él, illetve gyermekét, gyermekeit egyedül neveli. (4) A (2) bekezdés alapján a megtérítés összege, illetve a pénzegyenérték és a kamat összege akkor csökkenthető, ha kérelmező a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg és b) családjában három vagy több kiskorú eltartásáról gondoskodik, vagy c) egyedül él, illetve gyermekét, gyermekeit egyedül neveli.

4 4 (5) A (2) bekezdés alapján a megtérítés összege, illetve a pénzegyenérték és a kamat összege akkor fizettethető meg részletekben, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg. 9. A 8..-ban meghatározott szabályok a rendelet , valamint a 27. -ban foglalt ellátások megtérítésének szabályaira nem vonatkoznak. II. Fejezet Az ellátások rendszere Pénzbeli ellátások 10. Szociális rászorultság esetén az e rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén pénzbeli ellátásként a) aktív korúak ellátása b) lakásfenntartási támogatás c) ápolási díj d) átmeneti segély e) temetési segély nyújtható. Természetbeni ellátások 11. (1) Szociális rászorultság esetén az e rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén természetbeni ellátásként a) közgyógyellátás b) átmeneti segély nyújtható (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt átmeneti segély lehet különösen: a) élelmiszer ellátás b) tüzelő támogatás c) ruházati támogatás d) közüzemi díjak támogatása

5 5 III. fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Aktív korúak ellátása 12. (1) Az aktív korúak ellátására az Szt-ben meghatározottak szerint jogosult, rendszeres szociális segélyben részesülő személy a folyósítás időtartama alatt köteles együttműködni Polgárdi Város Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával. (2) Az együttműködési kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. 13. (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult a segély folyósításának időtartama alatt köteles a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programban részt venni, amelynek megszervezése a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat feladata. Ennek érdekében köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felvenni a kapcsolatot és nyilvántartásba vetetni magát. (2) A rendszeres szociális segélyt megállapító határozat egy példányát a szociális ügyintéző megküldi a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat részére. (3) A rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködés során köteles a) tanácsadáson, b) munkavégzésre történő felkészülési programokon, c) egyéni képességeket fejlesztő vagy életmódot formáló foglalkozáson részt venni. (4) Az együttműködés tartalmáról a segélyben részesülő személy és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője megállapodást köt. A megállapodást a szociális ügyintéző részére 3 napon belül meg kell küldeni. (5) A megállapodás különösen tartalmazza a) az együttműködési program személyre meghatározott tartalmát, b) az együttműködési programon való részvétel gyakoriságát. (6) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője az együttműködési programon történő részvételről személyenként nyilvántartást vezet. (7) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az aktív korú nem foglalkoztatott a) az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem veszi fel a kapcsolatot a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, b) a 13. (3) bekezdésben foglalt tanácsadáson, felkészülési programokon, foglalkozásokon nem vesz részt. 14. (1) Nem felróható, ha a rendszeres szociális segélyezett betegsége, vagy más hitelt érdemlően írásban igazolt halaszthatatlan elfoglaltsága miatt (pl. idézésnek tesz eleget) nem jelent meg a családsegítő szolgálatnál, illetve a számára előírt

6 6 foglalkozáson, tanácsadáson és a mulasztásának okát az előírt időpontot megelőzően vagy azt követő 8 napon belül írásban a családsegítő szolgálat felé igazolja. (2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő önhibájából nem veteti magát nyilvántartásba, vagy nem köti meg a beilleszkedési programról szóló megállapodást, továbbá az általa vállalt beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz eleget, illetve nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson, és e mulasztás okát az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolta, a családsegítő szolgálat a határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül írásban értesíti a jegyzőt Az Szt. 33..(1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeken túl a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles a) az általa életvitelszerűen lakott lakáshoz, házhoz tartozó udvar, kert rendben tartására, az ott található szemét, lom jogszerű módon történő eltávolítására, eltakarítására, az ott található gyomnövény illetve fű levágására, lekaszálására, férgektől, rágcsálóktól való mentesítésére, b) az általa életvitelszerűen lakott lakás, ház előtti járda, illetve közterület, csapadékvíz elvezető árok tisztántartásáról folyamatosan gondoskodni. Lakásfenntartási támogatás 16. (1) Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást annak a személynek nyújt, akinek a háztartásában együtt élő személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek. (2) E rendelet alkalmazásában a településen elismert minimális lakásnagyság: a) hasznos alapterületét számítva 80m2 b) annál nagyobb lakás esetén személyenként számított 25 m2/fő A településen elismert minimális lakásminőség: összkomfortos. (3) Lakásfenntartási támogatás állapítható meg önálló ellátásként az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével annak a családnak, személynek, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. 17. (1) Lakásfenntartási kiadások körében figyelembe kell venni: a) a lakbér vagy albérleti díjat, b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, c) a nappali villanyáram havi fogyasztási díját 150 kwh összeghatárig, az éjszakai villanyáram fogyasztási díját 200 kwh összeghatárig, d) a víz- és csatornadíjat összesen havi 10 m3-ig, e) a szennyvíz szippantási havi díjat, f) a szemétszállítási havi díjat, g) a főzésre használt gáz esetében havi 1 db palackos gáz mindenkori fogyasztói árát vagy maximum havi 50 m3 földgáz díját, h) a tüzelőanyag költségét maximum havi ,- Ft összeghatárig.

7 7 (2) A lakásfenntartási kiadások körében nem lehet figyelembe venni a) a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját, azok fűtési költségeit, vagy azok után járó közüzemi díjakat, b) közösségi antenna használati díjat, c) az (1) bekezdés b.) pontjába nem tartozó pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét. 18. (1) Nem állapítható meg lakásfenntartási támogatás - komfortfokozatra tekintet nélkül - annak a.) akinek lakása - hasznos alapterületet számítva - a 80 m2 -, vagy annál nagyobb lakás esetén a személyenként számított 25 m2-t meghaladja, b.) aki, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója üdülőingatlannal rendelkezik, vagy azt a rendelet hatálybalépése után elajándékozta, c.) aki, a saját lakóházát nem használja, vagy más használatába adja. (2) A ban foglalt feltételek meglétét a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozóan kell igazolni. 19. Lakásfenntartási támogatásra jogosult a lakás használója. 20. (1) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó, 100 forintra kerekített összege nem lehet kevesebb Ft-nál. (2) A lakásfenntartási támogatás megállapítható 2-12 hónap időtartamra. (3) A lakásfenntartási támogatás megállapítására irányuló kérelmet évente két alkalommal lehet benyújtani. (4) A lakásfenntartási támogatásra irányuló kérelem jelen rendelet 1. sz. mellékletét képező formanyomtatványon nyújtható be. Ápolási díj 21. (1) Méltányossági ápolási díj állapítható meg annak a településen lakóhellyel rendelkező hozzátartozónak, aki 18 életévét betöltött, tartósan beteg, állandó és tartós felügyeletre szoruló személy otthoni ápolását végzi, feltéve, hogy az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló ápoló esetén annak 200%-át. (2) A kérelemhez csatolni szükséges a háziorvos által kiállított Szt. 43. (1) bekezdése szerinti igazolást és szakvéleményt. (3) Az (1) bekezdés alapján megállapított ápolási díj összege az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. (4) Az ápolást végző személy kötelezettségét nem, vagy nem az ápolt érdekének megfelelően teljesíti, ha a) az ápolt személy állandó, illetve tartós felügyeletéről nem gondoskodik, vagy

8 8 b) az ápolt személy háziorvosával egészségi állapotának helyreállítása érdekében nem tart rendszeres, illetve szükségképpeni kapcsolatot, vagy c) a Gondozási Központ által végzett segítő szakmai ellenőrzés során nem tanúsít együttműködést, vagy d) az ápolt személy részére a személyi és lakókörnyezete higiéné, illetve az egészségi állapota megtartásához, javításához szükséges előírt, valamint elvárt feltételeket nem biztosítja, az alapvető ápolási, gondozási feladatokat nem teljesíti. (5) A (4) bekezdés a) pontja alapján az ápolt személy állandó, tartós felügyeletéről az ápolást végző személy akkor nem gondoskodik, ha a) legalább az orvos előírása szerint, az ápolt személy egészségi állapotához igazodó mértékű alapvető ápolási, gondozási feladatok ellátásának időtartamára az ápolt személy lakókörnyezetében nem végez ápolási tevékenységet, vagy b) az ápolt személy felügyelet nélkül hagyása egészségi állapotának tartós, illetve helyrehozhatatlan károsodást okozhat vagy ennek közvetlen veszélyével járhat. (6) A (4) bekezdés c) pontja alapján az ápolást végző személy akkor nem tanúsít együttműködést, ha a) az ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatását akadályozza, illetve gátolja, vagy b) az első eredménytelen ellenőrzést követő felhívás ellenére bármely okból nem teszi lehetővé az ellenőrzési cselekmény elvégzését. (7) Az ápolást végző személy kötelezettsége teljesítésére kiterjedő az ápolt személy érdekeinek védelmét szolgáló segítő szakmai ellenőrzést a házi segítségnyújtást végző intézmény (Gondozási Központ) szükség szerint, de évente legalább egyszer ellenőrzi a polgármesteri hivatal szociális ellátásokért felelős szervezeti egysége írásbeli megkeresése alapján. A Gondozási Központ a megkeresést követő 30 napon belül az ellenőrzés eredményéről az ápolás fennállásának tényére vonatkozó nyilatkozatot tartalmazó ellenőrzési jegyzőkönyvet megküldi a polgármesteri hivatal szociális ellátásokért felelős szervezeti egysége részére. (8) Az ápolási díj megállapítására irányuló kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.)Kormányrendelet 4. sz. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. Átmeneti segély 22. (1) Átmeneti segély állapítható meg a rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. (2) Átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.

9 9 (3) Az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő jogosultak részére meghatározott időtartamra, illetve meghatározott időre szólóan is megállapítható havi segély. (4) Amennyiben a kérelemből, vagy az eljárás során az állapítható meg, hogy az átmeneti segélyre közüzemi, vagy intézményi étkezési térítési díj fizetése céljából van szükség, a döntést hozó rendelkezhet a fizetési kötelezettség közvetlen átvállalásáról is. 23. Az esetenkénti átmeneti segély alkalmanként megállapítható felső határa a mindenkori öregségi nyugdíj kétszeres összegét nem haladhatja meg Az átmeneti segély megállapítására irányuló kérelem jelen rendelet 2.sz. mellékletét képező formanyomtatványon nyújtható be. Temetési segély 25. (1) Temetési segély adható annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, egyedülálló esetén annak 400%-át. (2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos temetési költség 10%-ánál, de nem haladhatja meg a számlákkal igazolt összeget. (3) Nem állapítható meg temetési segély annak a személynek, aki a) nem rendelkezik Polgárdi közigazgatási területén állandó lakással b) a helyben szokásos átlagosnál nagyobb költséggel temetteti el hozzátartozóját A temetési segély megállapítására irányuló kérelem jelen rendelet 3. sz. mellékletét képező formanyomtatványon nyújtható be. IV. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások Közgyógyellátás 27.. Méltányosságból történő közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén 200%-át, továbbá havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-át.

10 10 V. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 28. Az önkormányzat az alapellátás keretében ellátja az a) étkeztetést b) házi segítségnyújtást c) családsegítést d) idősek nappali ellátását 29. (1) A 28. a)-b), d) pontjában foglalt feladatok ellátásáról a Gondozási Központ vezetője, a c) pontjában foglalt feladatok ellátásról a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője gondoskodik. 30. Étkeztetés igénybevételére jogosult a) idős korára tekintettel az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, b) az az 55 év feletti, egyszemélyes háztartásban élő személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be és havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, c) egészségi állapota miatt az a személy, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut vagy egyéb betegsége miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud és erről háziorvosi vagy szakorvosi igazolással rendelkezik, d) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt az a személy, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes és erről szóló háziorvosi vagy szakorvosi igazolással rendelkezik, és a családgondozó javasolja, e) az a személy, aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül. 31. Megszűnik az étkeztetésre való jogosultság, ha a) arról a jogosult lemond, b) a jogosultról az arra köteles vagy más személy gondoskodik, c) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn, d) a jogosult meghal, e) a jogosult az ellátást 30 napig nem veszi igénybe, f) a jogosult három hónap elteltével felszólítás ellenére sem fizeti meg a térítési díjat, g) a jogosult településen bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye megszűnik. 32. (1) Étkeztetés igénybevétele esetében teljes térítésmentes étkeztetésben részesíthető az a személy, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át. (2) Nem részesíthető térítésmentes étkeztetésben az a személy, akinek tartásra kötelezhető hozzátartozója van, vagy vele szemben valamely személyt szerződés alapján tartási kötelezettség terhel. (3) Az a személy, akinek jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át meghaladja, de nem haladja meg annak 200%-át, az étkeztetés térítési díjának 75%-át téríti.

11 (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. (2) A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátása. (3) A családsegítés átfogó feladatait a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. 34. (1) Nappali ellátást nyújtó intézmény az Gondozási Központ. Az intézmény elsősorban saját otthonukban élő és önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Napi egyszeri étkezést biztosít. (2) A nappali ellátás igénybevétele esetén a) teljes térítésmentes ellátásban részesíthető az a személy, akinek jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, b) a nappali ellátás intézményi térítési díjának 60%-át téríti az a személy, akinek jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, de nem haladja meg annak 200%-át. 35. (1) A személyes gondoskodás igénybevételéért térítési díjat kell megállapítani, melyet a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett). 36. Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorulókat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított intézménybe kell utalni. 37. (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő fizeti meg. Ha az étkezésben vagy a házi segítségnyújtásban részesülő cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes a térítési díj megfizetéséről a törvényes képviselő gondoskodik. A személyi térítési díjat az igénylő szociális helyzete és az intézményi térítési díj figyelembe vételével kell megállapítani. (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díját minden év február 28. napjáig a képviselő testület állapítja meg. Az új intézményi térítési díj alapján fizetendő személyi térítési díjat minden év március 1. napjától lehet először alkalmazni. (3) A személyi térítési díjat utólag a Gondozási Központ vezetőjénél kell befizetnie az ellátást igénybe vevőnek.

12 12 (4) Abban az esetben, ha az ellátást igénylő személy tartási, öröklési szerződést kötött, a személyi térítési díjat az eltartó köteles megfizetni. (5) A Gondozási Központ vezetője a kötelezettet hátralék esetén felhívja tartozásának rendezésére. 38. (1) A képviselő-testület a szociális szolgáltatástervezési koncepciójában meghatározott feladatok megvalósulásának végrehajtásának ellenőrzésére szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek tagjai a polgármester, jegyző, Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, Gondozási Központ vezetője. (2) A szociálpolitikai kerekasztal évente legalább 1 ülést tart. Az ülést a polgármester hívja össze. VI. Fejezet Záró rendelkezések 39. (1) A rendelet szeptember 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - 27/2004.(X.01.) Önkormányzati rendelet - 2/2005.(III.01.) Önkormányzati rendelet - 9/2005.(X.03.) Önkormányzati rendelet - 3/2006.(II.15.) Önkormányzati rendelet - 9/2007.(VIII.1.) Önkormányzati rendelet - 14/2008.(IX.30.) Önkormányzati rendelet - 3/2009.(II.18.) Önkormányzati rendelet - 3/2011.(II.25.) Önkormányzati rendelet - 10/2011.(IV.29.) Önkormányzati rendelet hatályát veszti. Nyikos László. polgármester Dr. Pahola Tünde jegyző A rendelet kihirdetése július 29. napján megtörtént. Polgárdi, július 29. Dr. Pahola Tünde jegyző A kiadmány hiteléül: Polgárdi, szeptember 6.

13 13 1. melléklet a 12/2011.(VII. 29.)Önkormányzati rendelethez K É R E L E M Lakásfenntartási támogatás megállapítására Név:... leánykori név:.. Szül.helye:... ideje: Anyja neve:... TAJ száma:... adószáma:.. Állandó lakóhelye:... Családi állapota:... foglalkozása:... Személyi igazolvány száma:. Lakás komfortfokozata:... szobaszám:... Lakásban együttélők száma: fő A lakás hasznos alapterülete... m2 Kérelmező a lakásban milyen jogcímen tartózkodik: A háztartásában előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék (a továbbiakban: készülék) került-e felszerelésre? IGEN - NEM Családtagok adatai: Név:...leánykori név: Szül.helye:... ideje:... Anyja neve:... személyi igazolvány száma:. Családi állapota:... foglalkozása:... TAJ száma:... adószáma:... Név:...leánykori név: Szül.helye:... ideje:... Anyja neve:... személyi igazolvány száma:. Családi állapota:... foglalkozása:... TAJ száma:... adószáma:... Név:...leánykori név: Szül.helye:... ideje:... Anyja neve:... személyi igazolvány száma:. Családi állapota:... foglalkozása:... TAJ száma:... adószáma:... Név:...leánykori név: Szül.helye:... ideje:... Anyja neve:... személyi igazolvány száma:. Családi állapota:... foglalkozása:... TAJ száma:... adószáma:...

14 14 Indokokaim: Alulírott hozzájárulok, hogy személyes adataimat, valamint családtagjaimét a jogosultság megállapítása és teljesítése céljából kezeljék. Kelt:... Kérelemhez mellékelni kell:... kérelmező aláírása 1./ Kérelmező és vele együtt élő hozzátartozóinak a kérelem benyújtását megelőző havi nettó jövedelmi igazolását, valamint jelen kérelemnyomtatványhoz mellékelt vagyonnyilatkozatot. Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, A bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

15 15 Munkanélküli személy esetében a munkaügyi központ igazolása arról, hogy elhelyezkedése érdekében együttműködő. Vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; 2./ A lakás nagyságáról hitelt érdemlő igazolás (használatbavételi engedély, adás-vételi szerződés stb.) 3./ A lakásfenntartási kiadások körében figyelembe vehető számlák a következők, melyeket a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozóan kell becsatolni: Lakbér vagy albérleti szerződés, Lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéről igazolás a pénzintézettől, Villanyáram díjáról számla, Víz- és csatornadíj számla, Szennyvíz szippantási díjról számla, Szemétszállítási díjról számla, Főzésre használt gáz esetén a palackos gáz fogyasztói áráról számla vagy a főzésre használt földgáz díjáról számla (maximum havi 50 m3 földgáz díj vehető figyelembe) Tüzelőanyag költségéről számla (havi maximum ,-Ft összeghatárig vehető figyelembe) VAGYONNYILATKOZAT I. A kérelmező személyi adatai Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:... Társadalombiztosítási Azonosító Jele:... II. A kérelmező és a vele együtt élő közeli hozzátartozójának vagyona

16 16 A. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe:... város/község... út/utca... hsz. alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó) 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe:... város/község... út/utca... hsz. alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.):... címe:... város/község... út/utca... hsz. alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése:... címe:... város/község... út/utca... hsz. alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft II. Egyéb vagyontárgyak Gépjármű: ' a) személygépkocsi:... típus... rendszám a szerzés ideje:... Becsült forgalmi érték:**... Ft b) tehergépjármű, autóbusz:... típus... rendszám a szerzés ideje:... Becsült forgalmi érték:**... Ft Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Kelt:... év... hó... nap Megjegyzés:... aláírás

17 17 Ha a kérelmező vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyar Köztársaság területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni. * Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. ** Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni.

18 18 2. melléklet a /2011.( )Önkormányzati rendelethez K É R E L E M átmeneti segély megállapításához Név:.. Születési helye:. ideje: Leánykori neve:.. Anyja neve:. Lakóhelye:. Családi állapota:. Foglalkozása:. TAJ szám: Adószám:. Lakás komfortfokozata:. szobaszám: Együttélő családtagok száma: fő Családtagok adatai: Név: Születési helye: ideje:.. Anyja neve:.. Családi állapota: Foglalkozása:. Név: Születési helye: ideje:.. Anyja neve:.. Családi állapota: Foglalkozása:. Név: Születési helye: ideje:.. Anyja neve:.. Családi állapota: Foglalkozása:. Név: Születési helye: ideje:.. Anyja neve:.. Családi állapota: Foglalkozása:. Név: Születési helye: ideje:.. Anyja neve:.. Családi állapota: Foglalkozása:.

19 19 Indokaim: kérelmező aláírása A kérelemhez csatolni kell: 1./ Kérelmező és vele együtt élő hozzátartozóinak a kérelem benyújtását megelőző havi nettó jövedelmi igazolását. Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, A bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Munkanélküli személy esetében a munkaügyi központ igazolása arról, hogy elhelyezkedése érdekében együttműködő.

20 20 3. melléklet a /2011.( )Önkormányzati rendelethez K É R E L E M Temetési segély megállapítására Név:... Szül.helye:... ideje:... Anyja neve:... Leánykori neve:... TAJ száma:... Adószáma:... Állandó lakóhelye:... Családi állapota:... Foglalkozása:... Lakás komfortfokozata:... szobaszám:... A lakás hasznos alapterülete... m2 Elhunyt személy neve: Együttélő családtagok száma (kérelmezővel együtt)... fő Családtagok adatai: Név:... Szül.helye:... ideje:... Anyja neve:... Családi állapota:... foglalkozása:... TAJ száma:... adószáma:... Név:... Szül.helye:... ideje:... Anyja neve:... Családi állapota:... foglalkozása:... TAJ száma:... adószáma:... Név:... Szül.helye:... ideje:... Anyja neve:... Családi állapota:... foglalkozása:... TAJ száma:... adószáma:... Név:... Szül.helye:... ideje:... Anyja neve:... Családi állapota:... foglalkozása: TAJ száma:... adószáma