MIKROVÁLLALKOZÁSOK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI A DÉL- DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MIKROVÁLLALKOZÁSOK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI A DÉL- DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN"

Átírás

1 MIKROVÁLLALKOZÁSOK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI A DÉL- DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Vajda Katalin III. évfolyam, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki BSc szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék Konzulensek: Dr. Walter Virág, egyetemi adjunktus Szabó Gábor, egyetemi tanársegéd Kaposvár, 2008

2 1. ÖSSZEFOGLALÓ Dolgozatomban a Dél-dunántúli régió mikrovállalkozásainak képzési lehetőségeit vizsgáltuk. A jelenlegi oktatási- és képzési rendszer nem igazodik kellőképpen a gazdaság igényeihez. A téma feldolgozása és kutatása során egy alapvető axióma vezérelt minket, amely szerint a képzett munkaerő a leghatékonyabb termelőerő. E tételből kiindulóan próbáltuk felmérni a mikrovállalkozások oktatási, képzési igényeit, majd ezek alapján javaslatot tenni a képzések hatékonyságának növelésére. 2. BEVEZETÉS 2.1. A mikrovállalkozás fogalmi meghatározása Nincs egyértelmű megállapodás az Unióban arról, hogy egy-egy országban mekkora vállalkozásokat tekintenek mikro-, kis- és középvállalkozásnak, általánosságban elfogadott ellenben a mikrovállalkozás meghatározása: a legfeljebb 10 főt foglalkoztató cégeket sorolják ide (Laky, 1998). A kis- és középvállalkozásokról (KKV), fejlődésük támogatásáról szóló évi XCV. törvény a KKV- három kategóriáját különbözteti meg: kis- és középvállalkozás, kisvállalkozás, mikrovállalkozás, Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelyben az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió Ft Kisvállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft Mikrovállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft (Kalmár et al., 2006) Felnőttképzés, továbbképzés Az Európai Unió a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet szán a kis- és középvállalatoknak a társadalmi össztermék előállításában és az egyéb terhek viselésében (például a foglalkoztatásban, az adók és járulékok vállalásában). A megerősítés, a képessé tétel egyik módja a vállalkozók képzése és fejlesztése (Kalmár et al., 2006). Felnőttképzés alatt az iskolarendszerű, az iskolarendszeren kívüli, tanfolyamszerű képzések, valamint a szabadabb ismeretnyújtás és a továbbá a kötetlen formájú elsajátítást értendő. Színtere az iskolán és a különböző képző szervezeteken kívül a munkahely, a közművelődés, a szórakozás és az otthon egyaránt lehet. A felnőttképzés helyett az 1990-es évek közepétől, végétől az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning, lifelong education) fogalma nyert teret (Kalmár et al., 2006). Az élethosszig tartó oktatás/tanulás alapvető szervező tényezői az akkreditáció és akkreditálhatóság, tehát az, hogy a különböző formális és informális úton szerzett ismeretek, képességek, gyakorlati tapasztalatok hogyan építhetők össze kompetenciákká és ezek hogyan ismertethetők el, hogyan dokumentálhatók a munkapiac számára (Barizsné Polónyi, 2004). 2

3 2.3. Munkaerő fejlesztés, karriertervezés Az emberi erőforrások fejlesztése tudatos folyamat. Célja, hogy felkészítse az embereket a megkívánt magatartás változtatására. A változtatást a környezet, a technológia és a stratégiaváltás befolyása idézi elő. Az emberi erőforrás fejlesztése magába foglalja az alkalmazottak képzését, továbbképzését, valamint készségeinek, képességeinek fejlesztését is. A fejlesztés szükségszerűsége minden alkalmazotti állományra igaz. A fejlesztés tevékenysége mindig előremutató, a szervezet stratégiai céljaihoz kell, hogy igazodjon (Gyökér, 1999) Mindenféle munkához sokféle képességre, készségre és tudásra van szükség. Ezek egy részét született adottságként hozzuk magunkkal, másokat tanulás útján sajátítjuk el. Képességnek nevezzük a valamely teljesítményre, tevékenységre való testi lelki adottságot, alkalmasságot, mindazt, amit meg tudunk tenni: egy feladat vagy egy munkakör elvégzésére való rátermettségünket, ügyességünket. Készségnek pedig azokat a speciális képességeket nevezzük, amelyeket gyakorlattal, gyakorlással szerzünk meg (Bakacsi. Bokor, 1996). Bakacsi és Bokor szerint a szervezetek arra törekszenek, hogy a céljaiknak leginkább megfelelő képességű embereket válasszák ki. Ehhez: 1. Meg kell tudni fogalmazni, milyen képességekre van szükség, 2. Tudni kell mérni a munkavállalóktól elvárt képességeket, 3. A mért adatok alapján előre kell jelezni a munkavállalótól várható teljesítményt és ez alapján felvenni, tovább- képezni, fejleszteni. Az attitűdök olyan személyiségjellemzők, amelyek meghatározzák, hogy a bennünket körülvevő világ különféle dolgaira kedvezően, vagy elutasítóan, esetleg ellenségesen reagálunk-e. Az attitűdök mindig konkrétan egyetlen személyre, dologra, eseményre irányulnak, és nem feltétlenül lehet belőlük általánosítani más hasonló dolgokra (Bakacsi Bokor, 1996). Szervezeti közegben számunkra azok az attitűdök fontosak, amelyek a munkakörünkre, a munkatársakra, a vezetésre, a fizetésre, az előmeneteli lehetőségekre, a célokra és tervekre, valamint azok megvalósítási módjára vonatkoznak (Bakacsi Bokor, 1996). Munkahelyünkhöz kapcsolódó legfontosabb attitűdjeink: 1. A munkával való megelégedettség (vagy elégedetlenség), amelyek visszavezethetők arra, hogy mennyire jelent kihívást számunkra az a munka, amit végzünk, mennyire találjuk az érte kapott javadalmazást méltányosnak, mennyire támogatóak a munkafeltételek és a légkör,valamint mennyire támogatóak a kollégák és a főnök 2. A munkával való azonosulás, abban való aktív részvétel, és a munkateljesítmény személyes eredményként való átélése. 3. A szervezet iránti elkötelezettség, amely lojalitást, azonosulást, részvételt eredményez (Bakacsi Bokor, 1996) A képzés célja, jelentősége A képzési célok alapvetően kétféle irányultságot mutatnak, vagy a jövőre kívánják felkészíteni az alkalmazottakat, vagy a képzettségbeli hiányokat kívánják megszüntetni (amit pl. a teljesítményértékelés folyamán megállapítottak). A szervezetben a fejlesztésre fordított pénzösszegeket nem költségként, hanem az emberi erőforrásba történő beruházásként kell értelmezni (Gyökér, 1999). A vállalatok a környezet változásához való alkalmazkodásuk folyamán képzési rendszereket hoznak létre, hogy segítsék alkalmazottaikat az adaptáció folyamatában. A legjellemzőbb képzési célok a következők: 3

4 a minőség javítása; a termelékenység növekedése; az új technológia bevezetésére való felkészülés; a szervezeti rugalmasság növelése; a munkahelyi elégedettség növelése; a szervezeti kultúra átalakítása; a munkahelyi balesetek csökkentése; a költségek minimalizálása (Gyökér, 1999). A képzés célja lehet az átalakult tulajdonviszonyokhoz, a megváltozott célokhoz, szükségletekhez hozzáilleszteni a képzést, és annak rendszerét is. A képzések további célját képezheti a munkaerő megtartása, létszámleépítés esetén pedig a piaci mobilitásuk elősegítése (Szemes Világi, 2001). A képzési program a képzési igények meghatározásával indul. A vezetés eldönti, hogy mikor és kik számára indít képzési programot, és megadja a felhasználható erőforrások mennyiségét (Gyökér, 1999) A képzés mint stratégiai eszköz A tudás jóval több, mint ismeret, információkat, készségeket, képességeket, mozgásokat, cselekvéseket, magatartást, attitűdöket, érdeklődést, szokásokat, világképet és a legmagasabb fokon világnézetet jelent. Mindez tanulással, az élet és a társadalom iskolájában sajátítható el. Az emberi erőforrás a szervezet legnagyobb tőkéje és ha azt akarjuk, hogy kiváló hozadéka legyen, ezt, illetve az emberi erőforrást alkotó személyeket is fejleszteni kell. A teljesítmények növelésének egyik legfontosabb feltétele az emberi erőforrás minőségének szakadatlan javítása, a szakértelem és a tudás fejlesztése, színvonalának emelése. A munkaerő szakmai színvonalának növelése, az új eljárások, megoldások, technológiák elsajátítása, az újabb tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása, az általános innovációs képesség az egész növekedés kulcskérdése. A szellemi tőkébe befektetett pénz az egyik leghatékonyabb beruházás. A legdrágább berendezés, a legfejlettebb technika és technológia is csak annyit ér, amennyit a működtetésével megbízott ember hozzáértése és felkészültsége lehetővé tesz (Szemes Világi, 2001). 3. ANYAG ÉS MÓDSZER A dolgozat primer és szekunder adatok felhasználásával készült. A primer adatbázist az NFI/1075-7/2005. számú, a Mikrovállalkozások képzési bővíthetősége című kutatás biztosította. A szekunder adatgyűjtést a kapcsolódó szakirodalom feldolgozása alapozta meg. A vizsgált mikrovállalkozások a Dél-dunántúli régióban működő hat kamara adatbázisaiból, a véletlenszerű kiválasztás módszerével kerültek összegyűjtésre. A vizsgálatba vont mikrovállalkozók kiválasztása két lépcsőben történt. Első lépésként a kamarai adatbázisokból kellett kiszűrni a mikrovállalkozásnak minősülőket az összes kamarai tag közül, majd második lépcsőben Cseh-Szombati et. al. (1971) iránymutatásai alapján, - mechanikus (szisztematikus) mintavétellel véletlenszerű kiválasztás módszerével határoztuk meg a mintasokaságot. A kiválasztást és a kérdőívek kipostázását is a régió kamarái végezték, amelynek oka a következő: a vizsgálatban részt vett vállalkozások elérhetőségei A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény értelmében nem publikusak, azok harmadik fél számára nem adhatóak át. 4

5 A visszaérkező kérdőívek elemzése és értékelése statisztikai programcsomag (SPSS 13.0) segítségével történt, a kapott eredményeket Word, Excel formátumban ábrázoltuk és értékeltük. Statisztikai vizsgálataink során kereszttáblákat, megoszlás- és átlagszámítást, alkalmaztunk az elemzéshez, továbbá 5%-os szignifikancia szintet (95%-os megbízhatósági szintet) tartottunk elfogadhatónak, melyet Chi 2 próbával végeztünk. A kamarák által kiküldött kérdőívek 60 százaléka (900 db) a kereskedelmi és iparkamara tagjait, 40 százaléka (600 db, 1/3-1/3-1/3 arányban) pedig a régió agrárkamaráinál nyilvántartott (tagok) mezőgazdasági vállalkozásokat célozta meg. A kérdőív 29 kérdésből tevődik össze, amelyek nyitott és zárt kérdéseket egyaránt tartalmaznak (1. melléklet). A zárt kérdéseknél megadtuk azokat a tényezőket is, amelyek megkönnyítik a válaszadási lehetőséget. A kitöltésben résztvevők nullától-ötig terjedő skálán minősíthették az adott tényezőket, természetesen minden kérdéscsoport nyitott kérdésekkel is kibővült. 4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A kiküldött 1500 kérdőívből 261 érkezett vissza, mely az összes 17,4%-a. Hasonló eljárásoknál 10-20%-os visszaérkezési arány a jellemző, tehát a 17,4%-os arány valamivel átlag feletti értéket mutat. Huszonegy kérdőív az adatok kiértékelését követően érkezett, így a mikrovállalkozásokat segítő programokat 240 visszaküldött és értékelhető kérdőív válaszai alapján elemeztük A minta bemutatása Dél-Dunántúl három megyéjében Somogy, Tolna, Baranya 240 kitöltött kérdőív válaszai alapján elemeztem a mikrovállalkozások képzési lehetőségeit. A kapott eredmények alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a kitöltött kérdőívek százalékos arányban oszlanak meg, azaz fele (120 db) a mezőgazdaságból, míg másik fele egyéb nemzetgazdasági ágból (kereskedelem, oktatás, ipar stb.) származik. A mikrovállalkozások vezetőinek életkorát a 1. ábra mutatja be. % ,8 19, ,2 21,3 21, életkor (év) Forrás: NFI/1075-7/2005. adatbázis alapján saját szerkesztés 2. ábra: A vállalkozások vezetőinek életkor szerinti megoszlása Az adatok szerint a vállalkozások tagjai életkor szerint differenciáltak. A vezetők korösszetételében feltűnően kiugró adat nem található. A vállalkozók többsége 50 év feletti 5

6 (42,6%) korosztályba tartozik, de megfigyelhető egy ugrás a év közöttieknél (19,2%) is. A mikrovállalkozások vezetőinek iskolai végzettség szerinti megoszlása egyértelműen mutatja a képzettség szintje és a vállalkozásban betöltött pozíció kapcsolatát. A 240 kitöltött kérdőív közül 238 volt értékelhető e kérdéssel kapcsolatban, de így is egyértelműen látszik, hogy a vezetők nagy része (81,5%-a) középiskolai (szakközépiskola, gimnázium, 37%) vagy ennél magasabb szintű (főiskola, egyetem, 44,5%) képesítéssel rendelkezik. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők mindössze 15,1%-ot tesznek ki, míg az általános iskolát végzettek alig (3,4%) vannak jelen a vállalkozásokban. A megkérdezett mikrovállalkozások közül az egyéni vállalkozások 51,1%, míg a társas vállalkozások 48,9%-ot. A társas vállalkozásoknál a vállalkozási formát tekintve több mint fele (53,4%) a Kft. formát választotta, majd ezt követően a Bt. (22,4%), egyéb (17,2%), Kkt. (4,3%), Kht. (1,7%), végül a szövetkezeti (0,9%) forma a jellemző. A vállalkozói tevékenységet a megkérdezettek 71,8%-a főállásban-, 28,2%-a csak mellékállásban végzi. A gazdasági tevékenység fajtája szignifikáns (p=0,000) azzal, hogy a vezetőknek ez a fő, vagy második munkahelyük. A gazdasági tevékenységeket átlagosan 77, 9%-ban végzik fő, és csak 22,1%-ban mellékállásként A mikrovállalkozások alapításának ideje, okai A 2. ábra a vállalkozások alapításának idejét mutatja be. Megállapítható, hogy a felmérésben megkérdezett mikrovállalkozások az 1989-től 2005-ig terjedő időszakban alakultak. A folyamat 1990-ig nem volt jelentős, majd az ezt követő két időszakban alakult meg a vállalkozások több mint fele (67,6%). A mikrovállalkozások létrehozásának üteme az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat ( között 20,6%, míg között már csak 5,3%). arány (%) ,6 20,6 6,6 5, től időszak (év) Forrás: NFI/1075-7/2005. adatbázis alapján saját szerkesztés 2. ábra: A mikrovállalkozások alapítási idejének alakulása A kérdőíves vizsgálat során vizsgáltuk a vállalkozás indításának okait. Az adatok alapján két fő tényező ösztönözte a vezetőket, hogy vállalkozásba kezdjenek. A rendszerváltás után visszakapott vagy örökölt föld, épületek és eszközök kedvező hasznosítási lehetősége (24,6%), valamint a jövedelem-kiegészítés (24,2%). Az új tevékenység beindítását nagymértékben befolyásolta még - szinte azonos súllyal- a korábbi munkahellyel való 6

7 elégedetlenség (21,7%), a munkahely megszűnése (17,1%), a munkahely bizonytalansága (17,1%), illetve a munkalehetőség biztosítása a család számára. A családi hagyományok folytatása a válaszadók 18,3%-át, míg a tevékenység iránti érdeklődés csupán 17,1%- át motiválta vállalkozás indítására. A kényszerhelyzetet mindössze a válaszadók 11,6%-a jelölte meg. Az előállított termék piaci helyzete (5,4%), a lakóhely közelsége (9,2%)és a már meglévő vállalkozás kiegészítése (5,4%) együttesen 20%-kal van hatással a mikrovállalkozások indítására, mint motivációs tényező. A rendszerváltás után visszakapott vagy örökölt föld, épületek és eszközök szoros összefüggésben vannak a vállalkozás formájával (p= 0,0000), az iskolai végzettséggel, (p=0,0002) és a gazdasági tevékenység formájával (p=0,0000). A vállalkozás formájának tekintetében az egyéni vállalkozásokat 38,7%-ban, míg a társas vállalkozásokat 11,3%-ban befolyásolta. Az iskolai végzettséget vizsgálva látható, hogy a legnagyobb mértékben az általános iskolát végzettekre (75%) van hatással, majd rendre a szakmunkásokra (33,3%), szakközépiskolát, gimnáziumot végzettekre (29,5%), végül a főiskolai és egyetemi diplomával rendelkezőkre (25,5%). A családi hagyományok az iskolai végzettséggel (p=0,0058), a vállalkozás formájával (p=0,0000) és a gazdasági tevékenység fajtájával (p=0,0461) hozhatók összefüggésben. A legszorosabb kapcsolat a vállalkozások fajtájával mutatkozik, itt az egyéni vállalkozásokra 27,7%-kal, a társas vállalkozásokra 8,7%-kal van hatással. Az iskolai végzettséget tekintve a 8 általános végzettek 62,5%-át, szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségivel rendelkezők 20,5%-át, szakmunkásképzőt végzettek 19,4%-át, végül a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők 13,2%-át befolyásolják a családi hagyományok. A legkisebb mértékű összefüggése a családi hagyományoknak a gazdasági tevékenység fajtájával tapasztalható. Azonos mértékben hat a mezőgazdasági, vadgazdasági valamint a szálláshely, vendéglátási gazdasági ágra 30-30%-ban. A szállítási, raktározási tevékenységre gyakorolt hatása a következő, amelyre a megkérdezettek 14,3%-a válaszolta, hogy a családi hagyományok is számítottak a vállalkozás indításánál. Ezt követi a kereskedelem 10,3%-kal, végül az ingatlan ügyletek és a gazdasági szolgáltatások 9,1%-kal. A vállalkozás indító okai közül szignifikáns kapcsolat tapasztalható még a jövedelemkiegészítés esetén a gazdasági tevékenység fajtájával (p=0,0141), a vezetők életkorával (p=0,0215) és az iskolai végzettséggel (p=0,0455). A gazdasági tevékenységek közül a pénzügyi tevékenységet végzőkre és az oktatásban dolgozókra (60-60%) hat a legnagyobb mértékben. Az életkor tekintetében a (36,7%) és a év (37,0%) közöttieket befolyásolja leginkább. Iskolázottság szempontjából a 8 általánost végzettek 50%-nak fontos szempont a vállalkozás indításához annak jövedelem kiegészítő szerepe. Szignifikáns összefüggéseket mutat az életkorral (p=0,0332) és a vállalkozás formájával (p=0,0204) az, hogy a vezetőt a korábbi munkahely anyagilag vagy szakmailag nem elégítette ki. A év közöttiek 35,3%-át, a év közöttiek 30,4%-át, az év közöttiek 25,5%-át késztette a munkahellyel való elégedetlenség vállalkozásindításra. Az egyéni vállalkozások vezetőinek 16%-ának, míg a társas vállalkozások vezetőinek 27%-ának adott okot ez a tényező a vállalkozás alapítására. Életkor szerint összefüggés (p= 0,0487) mutatható ki az előző munkahely bizonytalanságával is. A év közötti és az év közötti korosztályt nagymértékben (26,5% és 27,5%) befolyásolta ez a tényező. A gazdasági tevékenységek szignifikánsak (p=0,0001) a termék piaci helyzetével. A vegyipar 100%-ánál és a fémalapanyag, fémfeldolgozó ipar 66,7%-ánál fontos a termék iránti kereslet. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 25,5%-a, a gimnáziumban vagy szakközépiskolában végzettek 13,6%-a, a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők 7

8 12,5%-a, míg a szakmunkások 2,8%-a kezdett vállalkozásba a tevékenység iránt tanúsított érdeklődés miatt. A szignifikancia szint ebben az esetben is jelentős (p=0,0479) A vezetők véleményének elemzése a szakmai ismeretekről, képzésekről A vállalkozások vezetői az általuk fontosnak tartott ismeretekről az alábbi sorrendet állították fel. A legtöbben a gazdálkodási ismereteket 61,8% (N=238), majd az adózási ismereteket 56,5% (N=237), a számviteli és pénzügyi ismereteket 46,8% (N=237), a jogi ismereteket 45,8% (N=236), majd a szervezési ismereteket 45,4% (N=238) tartják fontosnak önmaguk számára. A technikai ismereteket csak a válaszadók 23,2%-a (N=237) jelölte meg, míg az alapismereteket (fizika, kémia, biológia) csupán a vezetők 9,7%-a (N=238) tartja alapvetően szükségesnek. Alkalmazottaik számára a vezetők a termeléstechnikai ismereteket (13,9%, N=237) és az alapismereteket (12,6%, N=238) ajánlják. A többi önmaguk számára fontosnak tartott ismeretet a megkérdezettek kevesebb mint 5%-a tartja szükségesnek alkalmazottai számára is. A vezetők által önmaguk- és alkalmazottaik számára fontosnak tartott ismeretek szignifikánsak a gazdasági tevékenység típusával, a vállalkozás formájával és az iskolai végzettséggel. A vállalat formája a technikai ismeretekkel (p=0,0000), a szervezési ismeretekkel (p=0,0205), a számviteli és pénzügyi ismeretekkel (p=0,0026), valamint adózási ismeretekkel (p=0,0365) mutat szignifikáns kapcsolatot. A termeléstechnikai ismereteket az egyéni vállalkozók 35,6%-a tartja fontosnak önmaga-, 12,7%-a alkalmazottai számára, 32,2%-a pedig mindkettejük számára. 19,5%-uk egyáltalán nem tartja fontosnak ezt az ismeretet. A társas vállalkozások 47,8%-a nem tartja szükségesnek ezt az ismeretet, míg 26,5%-a alkalmazottai és önmaga számára is javasolja elsajátítani, 15%-a csak alkalmazottainak ajánlja és 10,6%-a kizárólag saját maga számára tartja szükségesnek. A szervezési ismereteket az egyéni vállalkozásvezetők 48,3%-a a társas vállalkozásvezetők 42,1%-a csupán saját maga számára tartja fontosnak. Míg alkalmazottaiknak az egyéni vállalkozók 1,7%-a, a társas vállalkozók 6,1%-a gondolja szükségesnek. A számviteli és pénzügyi ismereteket saját részről az egyéni vállalkozók 45,8%-a, a társas vállalkozók 48,7%- a gondolja fontosnak. Alkalmazotti részről a társas vállalkozások 4,4%-a, míg az egyéni vállalkozók egyáltalán nem érzik szükségesnek ezt az ismeretet. Az adózási ismerettel hasonló a helyzet. Az alkalmazottak számára az egyéni vállalkozók szerint abszolút nem, míg a társas vállalkozóknak is csak az 5,3%-a szerint szükséges. Önmaguk számára, viszont mind a két vállalkozástípus vezetői fontosnak tartják (egyéni vállalkozók - 55,1%; társas vállalkozók - 57,5%). A legmagasabb iskolai végzettség szignifikáns a termeléstechnikai ismeretekkel (p=0,0500) a szervezési ismeretekkel (p=0,0000), a gazdálkodási ismeretekkel (p=0,0277), a jogi ismeretekkel (p=0,0093), valamint a számviteli és pénzügyi ismeretekkel (p=0,0006). A vállalkozók átlagosan önmaguk számára fontosnak tartják a termeléstechnikai ismereteket (33,75%), a szervezési ismereteket (37%), a gazdálkodási ismereteket (65,7%), a jogi ismereteket (38,4%) és a pénzügyi ismereteket (36,2%). Alkalmazottaik számára a termeléstechnikai ismereteket 10%-uk, a szervezési ismereteket 2,27%-uk, a gazdálkodási ismereteket 2,7%-uk, a jogi ismereteket 0,4%-uk és a pénzügyi ismereteket 1,25%-uk érzi szükségesnek tevékenységük ellátásához. A 8 általános iskolával rendelkezők 87,5%-a a szervezési ismereteket és a számviteli és pénzügyi ismereteket egyáltalán nem érzi szükségesnek vállalkozásának működtetéséhez. A jogi ismeretekről 75%-uk és a szakmunkások 66,7%-a gondolja ugyanezt. Ezzel ellentétben a gazdálkodási ismereteket és termeléstechnikai ismereteket a 8 általánost végzettek 62,5%-a elengedhetetlennek érzi önmaga számára, míg alkalmazottai számára egyik ismeretet sem tartja szükségesnek (0%). A gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségivel, illetve főiskolai vagy egyetemi diplomával 8

9 rendelkezők az összefüggést mutató ismeretek közül a termeléstechnikai ismeretek kivételével átlagosan 55%-ban érzik szükségesnek az ismereteket önmaguk számára. Alkalmazottaiknak csak 8,3%-ban érzik fontosnak. A gazdasági ág tevékenységének típusa szoros kapcsolatot mutat a termeléstechnikai ismeretekkel (p=0,0000), a szervezési ismeretekkel (p=0,0000), a jogi ismeretekkel (p=0,0000), a számviteli és pénzügyi ismeretekkel (p=0,0000), az adózási ismeretekkel (p=0,0000). Átlagosan 34,9%-uk érzi szükségesnek önmaga számára ezeket az ismereteket. A termeléstechnikai ismeretek szükségességét a vegyipar tartja legfontosabbnak (100%), míg a megkérdezettek szükségtelennek tartják az ingatlan ügyletek-, gazdasági szolgáltatások-, az egészségügyi szolgáltatások- és az egyéb közösségi szolgáltatások (100%) területén. A szervezési ismereteket a fém alapanyag és fémfeldolgozó ipar (66,7%) szállítás, raktározás (71,4%) vezetői tartják szükségesnek önmaguk számára. Önmaguk és alkalmazottaik számára a bányászatban, a vegyiparban, a villamos energia- és gázszolgáltatásban, valamint az oktatásban alkalmazottak (100%) érzik szükségesnek. A jogi ismereteket a bányászatban és a vegyiparban foglalkoztatottak 100%-a, a szállítás-raktározásban alkalmazottak 71,4%-a és az oktatásban dolgozók 77,8%-a érzi önmaga számára elengedhetetlennek. Meglepő adat, hogy az egészségügyi szolgáltatás vezetői 100%-ban alkalmazottaiktól várják a jogi ismeretek tudását, akárcsak a számvitel és pénzügyi- valamint adózási ismereteket is. A számviteli és pénzügyi ismereteket az ágazati típusok 36,63%-a önmagától várja, míg 34,49%-a teljesen feleslegesnek tartja. Az adózási ismeretekben való jártasságot az ágazati vezetők 50,55%-a önmagától 9,62%-a alkalmazottaitól, 15,47%-a önmagától és alkalmazottaitól is, míg 24,35%- a nem tartja fontosnak ezen ismereteket. A válaszadók saját tudásukat értékelték a vállalkozás működéséhez szükséges ismereteket illetően. A minősítést 1-5-ig terjedő skálán végezhették. A 1-es válasz az ismeret teljes hiányát, míg az 5-ös a kiváló minősítést jelentette. A megkérdezettek tudásukat a legjobbra gazdálkodási gyakorlatban átlagosan 4-re (N=235), piaci ismeretekben átlagosan 3,7-re (N=230) értékelték. A szórás (σ) mindkét ismeret esetén 0,8. Míg a legrosszabbra jogi ismeretekből átlagosan 2,9-re (N=228) értékelték felkészültségüket (σ =1). A többi ismeret (pénzgazdálkodás, banki hitelek, támogatások környezetvédelem, új technológia, munkaerő) értékelése átlagosan 3,4 (N 224) értékek között helyezkedik el (σ =1,06). A működéshez szükséges ismeretek közül a támogatások szignifikánsak (p=0,0101) a gazdasági tevékenység típusával. Teljes mértékű ismerettel rendelkeznek az egyéb közösségi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások. A bányászat (100%), az egészségügyi szolgáltatás (100%) az oktatás, gépipar, élelmiszeripar, dohánygyártás (50%) és a mezőgazdaság (42,5%) csak nagy részben érzi ezeket az ismereteket magáénak. Csak részben a fémalapanyag, fém feldolgozóipar (100%) élelmiszeripar, dohánygyártás, villamos energia, gázszolgáltatók (50%). Kevéssé tájékozott a vegyipar (100%), gépipar, a szállítást-, raktározást végző vállalkozások (50%). Míg az ismeret teljes hiányáról a villamos energia, gázszolgáltatók 50%-a nyilatkozott. A munkaerővel kapcsolatos ismeretek összefüggést mutatnak az iskolai végzettséggel (p=0,0005) és a vállalkozás formájával (p=0,0397). A 8 általánost végzettek 57,1%-a az ismeret teljes hiányával küszködik, 28,6%-a kevés, míg 14,3%-a minden információval rendelkezik. A szakmunkások 40,7%-a részben, 14,8%-a teljesen, 37%-a csak nagy részben míg 7,4%-a egyáltalán nem tájékozott a munkaerővel kapcsolatos információkról. A gimnáziumi vagy szakközépiskolai végzettségűek 83,5%-a, valamint az egyetemi főiskolai diplomával rendelkező 85,4%-a van tisztában a fenti adatokkal, míg 16,5%-uk illetve 14,6%- uk információi hiányosak. Az egyéni vállalkozók 77,1%-a, míg a társas vállalkozók 90%-a jártas a munkaerővel kapcsolatos ismeretekben. A szükséges ismeretek hiányát az egyéni vállalkozók 22,9%-a, a társas vállalkozók 10%-a ismerte el. A vállalkozások formája összefüggésben van a vállalkozások működéséhez szükséges új technológiai és piaci 9

10 ismeretekkel. Az egyéni vállalkozók 83,2%-a rendelkezik megfelelő ismeretekkel az új technológiákban és 94,8%-ka a piaci ismeretekben. A társas vállalkozások 86,1%-a jártas az új technológiai ismeretekben, míg 94,5%-a a piaci ismeretekről is elegendő információval rendelkezik. Az egyéni és társas vállalkozásoknak is elhanyagolható hányada gondolja úgy, hogy információhiánnyal küzd. A pénzgazdálkodási (p=0,0026), jogi (p=0,0000) és a környezetvédelmi ismeretek (p=0,0051) megléte szignifikáns az iskolai végzettséggel. A 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők több mint fele (57,1%) az ismeret teljes hiányával küzd mind a három területen. A szakmunkások valamint középiskolában, gimnáziumban vagy felsőoktatásban végzettek átlagosan 75,2%-a rendelkezik legalább az alapismeretekkel ezeken a területeken. Érdekes eredmény azonban, hogy pénzgazdálkodási területen a 8 általánost végzettek 14,3%-a a felsőoktatásban végzettek 15,7%-a vallja magáénak e terület teljes ismeretanyagát. Míg a környezetvédelmi területen ez az arány megfordul, az általános iskolát végzettek 14,3%-a a felsőfokú végzettségűek 12%-a rendelkezik a teljes ismeretanyaggal. A mikrovállalkozások vezetőit arról is megkérdeztük, hogy az elmúlt öt évben milyen típusú képzéseken vettek részt. A legtöbben (51,3%) a szakmai továbbképzéseket választották szívesen a képzések közül, majd ezt követi a sorban a konferencia (47,9%), gyárlátogatás, teleplátogatás, tapasztalatcsere más cégeknél (40%), szaktanfolyamon (Országos Képzési Jegyzékben szereplő, képesítést adó) a válaszadók 31,7% vett részt, egyéb képzés (tréning, felsőoktatás) 46,3%-ukat érintette. A felsőoktatású képzések viszonylag alacsony számban vannak jelen (17,5%), amelyek közül a levelező oktatást (10,8%) részesítették előnyben a nappali-, valamint a távoktatással szemben. Az elmúlt 5 évben a vállalkozók által elvégzett képzések közül a tréning szignifikációt mutat a gazdasági ág típusával (p=0,0161), a szakmai továbbképzés pedig az iskolai végzettséggel (p=0,0211). A felsőoktatási távoktatás (p=0,0006) és a szaktanfolyam (Országos Képzési Jegyzékben szereplő, képesítést adó) (p=0,0267) az életkorral mutat szoros összefüggést. Míg a felsőoktatás nappali tagozata az életkorral (p=0,0002), a legmagasabb iskolai végzettséggel- (p=0,0024), addig a levelező tagozat az életkorral- (p=0,0039), az iskolai végzettséggel- (p=0,0024) és a vállalkozás formájával (p=0,0095) is szignifikáns. A vállalkozás formája (p=0,0195) és a vezetők legmagasabb iskolai végzettsége (p=0,0000) összefüggést mutat a konferenciákon való részvételükkel. A képzésekkel szemben a év közötti korosztály mutatott legnagyobb aktivitást, hiszen a felsőoktatásban a továbbképzést 24,2%-uk, nappali tagozatos képzést 18,2%-uk, levelező tagozatos képzést 24,2%-uk vett igénybe. Szaktanfolyamon átlagosan 31,8%-uk vett részt, de kiemelkedő a éves korosztály 50%-os- és a éves korosztály 45,5%-os részvétele. Szakmai továbbképzés és a konferencia érdekelte legjobban a 8 általánost végzettek kivételével a vállalkozókat. A szakmai továbbképzés az iskolai végzettségtől függetlenül átlagosan 50%-os részvételi arányt mutat. A konferenciákon legnagyobb százalékban a főiskolai végzettségűek (66%), majd a gimnáziumi, szakközépiskolai érettségivel rendelkezők (39,8%), végül a 8 általános iskolát végzettek (25%) vettek részt. A legkisebb érdeklődést a szakmunkások mutatták. A gazdasági ág típusának a képzésekkel való összefüggését vizsgálva megállapítható, hogy a különböző ágazatokban foglalkoztatottak közül átlagosan 35,5%-uk jár tréningekre. Az egészségügyi szolgáltatásban dolgozók 100%-a, az oktatási ágazat 70%-a, a gépipar, villamos energia- és gázszolgáltatók 50%-a, az ingatlan ügyletek-, gazdasági szolgáltatás területén alkalmazottak 54,5%-a vett részt az elmúlt öt évben tréningen. A felsőoktatásban levelező tagozatot az egyéni vállalkozók 8,4%-a, míg a társas vállalkozók 12,2%-a végezte el. A konferenciákon a részvételi arány mindkét típusnál magasabb volt; az egyéni vállalkozók esetén 39,5 %-a, a társas vállalkozóknál ez az arány 56,5 %. A képzésen való részvétel okai közül a válaszadók több mint fele (61,6%) a hasznos témát jelölte meg indokként. De elég magas arányban vettek részt kényszerből (55,3%) is a képzéseken. A vezetők 42,2%-a a tevékenység feltétele kapcsán, míg az alkalmazottak 10

11 13,1%-a a munkaköri előírások miatt érezte kötelességének a képzéseken való részvételt. Az érdekes témát mindössze 33,2%-uk jelölte meg okként. A pályázati lehetőségek a válaszadók 24,9%-át késztette a képzés elvégzésére. Ezekkel szemben a profitváltásra való felkészülés még a 10%-ot sem érte el, mint motiváló tényező. A képzésben való részvételek okai közül a profitváltás szignifikációt mutat a vállalkozás formájával (p=0,0069). A társas vállalkozások 11,3%-át az egyéni vállalkozások 7,8%-át ösztönözte a profitváltás a képzések elvégzésére. Az iskolai végzettség a téma minőségével (érdekes p=0,0051, hasznos p=0,0001) mutat összefüggést. Az érdekes téma a magasabb iskolai végzettségűeket (gimnázium 29,4%; főiskola 45,2%) vonzotta jobban. A hasznos téma végzettségtől függetlenül magas (átlagosan 46,5%) számban motiválta a vállalkozókat a képzés elvégzésére. Megkértem a mikrovállalkozókat, hogy minősítsék az általuk elvégzett képzések színvonalát. 1-5-ig terjedő skálán értékelhették a képzéseket a megadott szempontok alapján. Egy-egy szempontot átlagosan a válaszadók 86,25%-a (N=207) bírálta. A következő fontossági sorrend alakult ki: ráfordítás, idő és pénzarány 3,53 tudás hasznossága oktatói segédanyag 3,82 3,87 képzés jellege előadók rátermettsége szakmai ismeretek színvonala 4,07 4,1 4,14 3,2 3,4 3,6 3,8 4 4,2 Forrás: NFI/1075-7/2005. adatbázis alapján saját szerkesztés 2. ábra: A megkérdezettek által elvégzett képzések értékelése A szakmai ismeretek színvonalát a válaszadók átlagosan 4,14- re értékelték, ezen ismert átlagtól való átlagos eltérés 0,73. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók zöme 4-es érdemjeggyel válaszolt, tehát a legtöbben elégedettek voltak a képzés színvonalával. A legnagyobb szórás az oktatói segédanyagok (3,61), valamint a megszerzett tudás hasznosságának (3,82) minősítésénél tapasztalható. Ennél a két szempontnál tér el leginkább a válaszadók véleménye; válaszaik átlaga inkább a jó osztályzathoz közeli. A leggyengébb minősítés a képzésre fordított idő és a pénz arányát, illetve a megszerzett tudás hasznosságát illeti. A gazdasági tevékenység típusait nagymértékben befolyásolta a képzés színvonalát illetően a ráfordítás, idő és pénz aránya (p=0,0303). A vállalkozások formája az ismeretek színvonalában mutat összefüggést. Az egyéni vállalkozások 44,7%-a nagyrészt, míg 40,8%-a teljesen, a társas vállalkozások 64,1%-a nagyrészt, 21,4%-a teljesen elégedett volt a képzés e részével. Az iskolai végzettség az előadók rátermettségével mutat kapcsolatot (p=0,0002). Az előadóval átlagosan 39%-uk teljesen-, 29%-uk nagyrészt-, 2%-uk egyáltalán nem volt megelégedve. A válaszadók 3%-a pedig nem tudott dönteni ebben a kérdésben. 11

12 4.4. Vezetők igényei a jövőbeli képzésekkel szemben A szakmai ismeretek bővítésére alkalmazni kívánt szolgáltatások 1. táblázat N Ingyenesen Reálisan megfizethető Mindkettő % % áron % tájékoztató füzetek ,6 24,4 5,0 szaktanácsadás ,5 42,8 3,8 tanfolyam tanárral ,3 72,8 4,9 oktatófilm 65 38,5 58,5 3,1 szakkönyv ,7 77,0 4,3 e-learning 96 61,5 34,4 4,2 internet ,9 33,6 6,6 Forrás: NFI/1075-7/2005. adatbázis alapján saját szerkesztés A szakmai ismeretek bővítésére javasolt szolgáltatások igénybevételéről változatos képet kaptunk. A kérdés több válaszadási lehetőséget nyújtott. A tájékoztató füzeteket használnák a legszívesebben, összesen 180 fő jelölte ezt a szolgáltatást. Ingyenesen 70,6%-uk, reális áron 24,4%-uk venné igénybe, míg 5%-uk számára a költségektől függetlenül hasznosnak bizonyul. A szaktanácsadást és az Internetet közel azonos számban (159 és 152 fő) vennék igénybe. Megoszlásuk az ingyenesen, reális áron illetve a mindkét formában szívesen használók között a következő: szaktanácsadás igénybevevők aránya 53,5%- 42,8%-3,8%, míg az Internet használók 59,9%-33,6%-6,6%. A legkevesebben (65 fő) az oktatófilmeket használnák ismereteik bővítésére. A válaszadók 58,5%-a reálisan megfizethető áron, 38,5%-a ingyenesen venné igénybe, míg 3,1%-uk bármelyik formában szívesen alkalmazná ezt a szolgáltatást. Az ingyenesen nyújtott szolgáltatások közül a rangsor a következő módon alakul. Az első a tájékoztató füzetek (70,6%), második az e-learning (61,5%), harmadik az Internet (59,9%), negyedik a szaktanácsadás (53,5%) lett. Míg legkevesebben a szakkönyvekhez (18,7%) jutnának ingyenesen. A megfizethető áron nyújtott szolgáltatásoknál azonban más lett a fontossági sorrend. Első helyen a szakkönyvek állnak 77%-kal, második helyen a tanár által tartott tanfolyamok 72,8%-kal, harmadik helyen az oktatófilm vásárlás 58,5%-kal. A legkevesebben (24,4%) a tájékoztató füzeteket vásárolnák meg. Megfigyelhető még hogy az ingyenes szolgáltatásokkal szemben néhol a reális áron megkapható szolgáltatásokat részesítik előnyben, ilyen például a szakkönyv, amelyet 77% vásárolna meg, míg csak 18,7% szeretne ingyen hozzájutni. Ellentétben a tájékoztató füzetekkel ahol az arány megfordul, a válaszadók 70,6%-a szívesebben jutna hozzá ingyen, míg 24,4%-uk inkább megvásárolná. A második helyen álló szolgáltatás, amelyet a mikrovállalkozások vezetői szívesebben vásárolnának meg, mint elvárnának ingyen, az oktatók által vezetett tanfolyamok. Ennél az ismeretszerzési típusnál a válaszadók 72,8%-a hajlandó fizetni és csak 22,3%-uk szeretne ingyen hozzájutni. Majd a sort az oktatófilmet vásárlók (58,5%) zárják, a díjmentesen hozzájutni vágyókkal (38,5%) szemben. 12

13 Képzés fajták iránt támasztott igények a jövőre nézve 2. táblázat Vezető saját részvétele a képzésen Alkalmazottaknak ajánlott képzés N % N % Tréning , ,0 Szakmai továbbképzés , ,4 Felsőoktatás 231 9, ,4 Szaktanfolyam (OKJ) , ,1 Konferencia , ,8 Gyárlátogatás, stb , ,9 Forrás: NFI/1075-7/2005. adatbázis alapján saját szerkesztés A képzési fajták iránt támasztott igényekről a vezetőket két szempont alapján kérdeztük meg. Az egyik szempont saját részvételük a jövőbeli képzéseken, a másik az alkalmazottaik számára ajánlott képzés volt. Ez a kérdéskör hasonló az előzőhöz. A kérdések több válaszadási lehetőséget biztosítottak. A saját maguk számára fontosnak tartott képzések értékelésénél 231 fő, míg az alkalmazottaknak javasolt képzéseknél 229 fő válaszolt. A saját részre támasztott igények a következő sorrendet állították fel. A legfontosabbnak tartott forma a szakmai továbbképzés (44,2%), majd rendre a gyárlátogatás, teleplátogatás, tapasztalatcsere más cégeknél (31,6%), a konferencia (22,5%), tréning (képesség fejlesztés) (20,8%), szaktanfolyam (Országos Képzési Jegyzékben szereplő,képesítést adó) (17,3%). A legkevesebben (9,5%) a felsőoktatást tartják fontosnak saját maguk tovább képzésében, hiszen a vezetők 44,5%-nak felsőfokú (főiskolai, egyetemi) végzettsége van. Az alkalmazottaknak ajánlott képzések közül az első helyen itt is a szakmai továbbképzés áll (42,4%), majd a sorrend megváltozik. A mikrovállalkozások vezetői szerint a második legfontosabb képzés alkalmazottaik számára a tréning (képesség fejlesztés) (21,0%), amellyel szinte azonos fontossági szinten áll a szaktanfolyam (Országos Képzési Jegyzékben szereplő,képesítést adó) (20,1%). Ezek után következik a fontossági listán a gyárlátogatás, teleplátogatás, tapasztalatcsere más cégeknél 17,9%-kal. Aztán egy hirtelen zuhanás figyelhető meg az értékelésben. Az utolsó két helyen a konferencia (4,8%) és a felsőoktatás (4,4%) áll 0,4 differenciával. Ezen adatokból megállapítható, hogy a vezetők nézetei alapján az alkalmazottai számára a felsőoktatást, konferenciát, gyárlátogatást, teleplátogatást, tapasztalatcserét más cégeknél nem ajánlja, a vállalkozásban végzett tevékenységükhöz nem tartották szükségesnek. A mikrovállalkozások vezetői által a következő években elvégezni kívánt, illetve alkalmazottaiknak javasolt képzések szignifikánsak az életkorral, a gazdasági ág típusával, a vállalkozás formájával és az iskolai végzettséggel. A év közötti korosztály 67,7 %-a, év közöttiek 51 %-a, a év közöttiek és az 55 év felettiek 37,5 %-a, míg a és a 41-44év közöttiek 29%-a gondolja úgy, hogy alkalmazottainak a jövőben szaktanfolyamon (p=0,0267) lenne szükséges részt venni. Az egyéni vállalkozók 23,3 %-a, a társas vállalkozók 11%-a érzi szükségesnek szaktanfolyam (p=0,0053) elvégzését ismereteik bővítésére. Alkalmazottaiknak az egyéni vállalkozók 13,9 %-a, a társas vállalkozók 28,7 %-a a tréninget (p=0,0222) gondolja megfelelő ismeretforrásnak. A gazdasági tevékenység típusainál átlagosan 28,8%-a javasolja önmagának (p=0,0000) és 31,4 %-a alkalmazottainak (p=0,0002) a részvételt tréningen (képességfejlesztésen) az elkövetkezendő időszakban. Alkalmazottaiknak ajánlják (átlagosan 10,02 %) még a konferenciákat (p=0012). Kiemelkedő eredményt mutat az egészségügyi szolgáltatás, hiszen itt a vállalkozók 100%-a gondolja ezt. 13

14 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Az agrárvállalkozások képzésével kapcsolatban a következő sajátosságokkal kell számolni: A képzési célok között kiemelt helyen szerepelnek az élenjáró eljárások, technológiák elsajátítására irányulók; A képzés jellegét illetően előtérbe kell helyezni a szakmai gyakorlatot gazdáknál, illetve telepeken; A kívánatos képzési időszakok (őszi és tavaszi munkacsúcsok) és helyek (területileg szétszórt, vidékhez, falvakhoz köthetőek) speciálisak; A továbbképzésre jelentkezők egy része pályaelhagyó lesz egy perspektivikusabb gazdasági ágba (szolgáltatás); Az agrár mikrovállalkozások vezetőinek (37,5%) és alkalmazottaiknak (44,4%) jelentős hányada egyetemet, főiskolát végzett, tapasztalt szakember, akik nem a képzendők, hanem a képzők táborát (már jelenleg is vagy potenciálisan a jövőben) növelik. A mikrovállalkozások zömét (74,4%) közvetlenül vagy közvetetten a kényszer szülte, így a képzésre jelentkezés indítékai között is többször szerepel a kényszer (jogszabályi előírás, a vállalkozás sikeres működtetése), mint az egyéni érdeklődés. A vezetők számára kiemelten fontosak a támogatásokkal, pénzgazdálkodással, adózással, piaccal és a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos ismeretek elsajátítása. Az alkalmazottak számára a korszerű technikai, szakmai, számítástechnikai, készségfejlesztő, ismeretek kerültek az érdeklődés homlokterébe. Az oktatási segédanyagokkal való ellátottság kérdése már kívánnivalót hagy maga után, hiszen a megkérdezettek legalacsonyabbra minősítették a képzésre fordított idő és pénz-, valamint a megszerzett tudás arányát, vagyis a képzés hatékonyságát. A képzésekkel való elégedettség és elégedetlenség zömében azonos tényezőkre vezethető vissza, vagyis nem egy-egy tényező megléte vagy hiánya vált ki elégedettséget, hanem, hogy az milyen színvonalon van jelen az oktatásban. 6. IRODALOMJEGYZÉK Laky T. (1998): A kisvállalkozások növekedésének korlátai. laky.htm Kalmár S. Alpár Gy. Keszi A. Ábrahám-Bajsz B. Szabó G.(2006): Képzési programok bővíthetősége mikrovállalkozásoknak. Felnőttképzési Kutatási Füzetek, Kaposvár. Barizsné H. E. - Polónyi I. (2004): Felnőttképzés, vállalati képzés. Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar. Competitio könyvek. Gyökér I. (1999): Humánerőforrás menedzsment, Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Bakacsi Gy. Bokor A. (1999): Szervezeti magatartás és vezetés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Cseh Szombati L. Ferge Zs.(1971): A szociológiai felvétel módszerei, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Szemes L. Világi R. (2001): Személyügyi feladatok rendszere. Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs. 14

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS Dátum: 2004.06.23. SORSZÁM:. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Témaválasztás okai: Szakdolgozati témám Érdeklődés a szektor iránt A vizsgálatok hiányosságai Vizsgálati módszer: Kérdőíves kutatás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Előzmények az ország gazdasági igényei és a szakképzés lehetőségeinek közelítése közoktatás

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő 15% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Esetszám: 715 Válaszadási ráta: 17,9% Hallgatók nyelvismerete - Az adott nyelvet legalább alapszinten

Részletesebben

Szolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő

Szolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő Szolnoki Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő A válaszadási ráta nem érte el a közlési határt. Végzettek Alapsokaság: 2262 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 48,8% Esetszám:

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás BKF KarrierCentrum KarrierCentrum Szakmai gyakorlat (SZGYN 09/10-1) Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő A válaszadási ráta nem érte el a 10%-ot. Végzettek Alapsokaság: 8801 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Miskolci Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya ME-BBZI 10,1% 6,9% 22,4% 24,2% 25,2% 32,1% 22,6% 38,8% 50,0% Esetszám: 1564 Válaszadási ráta: 14,7%

Részletesebben

A hajléktalan emberek véleménye a kidolgozott szakmai és módszertani elveket alkalmazó programokról MUNKÁNK EREDMÉNYEI

A hajléktalan emberek véleménye a kidolgozott szakmai és módszertani elveket alkalmazó programokról MUNKÁNK EREDMÉNYEI A hajléktalan emberek véleménye a kidolgozott szakmai és módszertani elveket alkalmazó programokról MUNKÁNK EREDMÉNYEI Az elégedettségi kérdőív A válaszadás önkéntes volt A kérdőív kitöltése névtelen volt

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Munkatársi elégedettségvizsgálat eredményei 2008.

Munkatársi elégedettségvizsgálat eredményei 2008. Munkatársi elégedettségvizsgálat eredményei 2008. Vizsgálat tárgya: munkatársi elégedettség Kutatás módszere: 1-5-ig megválaszolható zárt típusú kérdéseket tartalmazó önkitöltős kérdőív (papíralapú) Adatfelvétel

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából 1 Modell dokumentálása, eredmények disszeminációja Kutatás, felmérés, értékelés Adaptáció, alkalmazás A szakmai modellprogramok kialakításának és adaptációjának

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

A minőségszakemberek elégedettsége, fizetésük és továbbképzési terveik az USA-ban

A minőségszakemberek elégedettsége, fizetésük és továbbképzési terveik az USA-ban A MINÕSÉGBIZTOSÍTÁS EMBERI TÉNYEZÕI, SZAKKÉPZÉS 3.1 A minőségszakemberek elégedettsége, fizetésük és továbbképzési terveik az USA-ban Tárgyszavak: minőségszakember; munkafeltételek; elégedettség; javadalmazás;

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Do not cite without authors permition. 1

Do not cite without authors permition. 1 A munkahelyi tanulás és képzés sajátosságai a magyarországi dél-alföldi, a nyugatdunántúli, és az észak-alföldi régiók kutatási eredményeinek összehasonlító elemzése alapján Gábor Erdei 1. A kutatás előzményei,

Részletesebben

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével Társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével ÉLETERŐ 2 Igényfelmérés eredményei a D-Dunántúli és É-Alföldi régióban dolgozó gyermekvédelmi szakemberek körében A

Részletesebben

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:.

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:. Toborzó lap Tájékoztató: A pályázati program célja a műemléki topográfiák elkészítését segítő szakmai szolgáltatások társadalmi vállalkozási formában való megteremtése Magyarországon egy fenntartható innovatív

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban...

Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban... Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban... 11 1 A projekt szakmai értékeléséhez készítettünk egy olyan

Részletesebben

A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015

A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015 A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015 Agrár szakbizottság Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Budapest, 2015. november 10. Alapképzésben az alábbi képzési szakok közül választhat a hallgató

Részletesebben

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő és a TDK mozgalom Kósi Kálmán Környezetirányítási szakértő akkreditálás 2001. december (indítás 2002) A szak indítását elsősorban a gazdálkodói és

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Kutatási tanulmány. Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás. Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

Kutatási tanulmány. Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás. Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Kutatási tanulmány Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Alprojekt: Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése Kutatás azonosítója: KUTAT 4 Készítette:

Részletesebben

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ OM azonosító: 201190 Felnőttképzési akkreditációs szám: 01056-2008 7632 Pécs, Melinda u. 23. Tel./fax: 72/410-596 email: miok@mail.datanet.hu

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Minőség a számvitelben

Minőség a számvitelben Minőség a számvitelben Dr. Pál Tibor Sopron, 2010.10. 01. A minőség megközelítése Tudományos Gyakorlati üzleti szempontok A számvitel minősége az előállított információk - valóságtartalmát - teljességét

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I T E V É K E N Y S É G, P Á L Y A I R Á N Y Í T Á S EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY KESZTHELY 2 0 1 1-2 0 1 2 Készítette:

Részletesebben

Kereskedelmi Szakmenedzser

Kereskedelmi Szakmenedzser Kereskedelmi Szakmenedzser Képzés célja Olyan legalább egy idegen nyelven beszélő, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik: kis- és közepes méretű, kereskedelmi tevékenységet folytató

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei

A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei Keszi Roland A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei www.krolify.hu Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kisterem 2005.április 22. A célszervezetek számának időbeli változása (N)

Részletesebben

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30.

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30. T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben Tata 204.0.30. Stratégia Nemzetközi és hazai helyzetelemzésen alapszik Rövid és középtávú konkrét beavatkozások 204-2020- as időszakra

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Képzési programok bővíthetősége mikrovállalkozásoknak

Képzési programok bővíthetősége mikrovállalkozásoknak Dr. Kalmár Sándor, Dr. Alpár György, Dr. Keszi Andrea, Ábrahám-Bajsz Brigitta, Szabó Gábor Képzési programok bővíthetősége mikrovállalkozásoknak Kutatási zárótanulmány Budapest, 2006 Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ Csépe Valéria 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. Témavázlat A magasabb iskolai

Részletesebben