MIKROVÁLLALKOZÁSOK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI A DÉL- DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MIKROVÁLLALKOZÁSOK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI A DÉL- DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN"

Átírás

1 MIKROVÁLLALKOZÁSOK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI A DÉL- DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Vajda Katalin III. évfolyam, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki BSc szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék Konzulensek: Dr. Walter Virág, egyetemi adjunktus Szabó Gábor, egyetemi tanársegéd Kaposvár, 2008

2 1. ÖSSZEFOGLALÓ Dolgozatomban a Dél-dunántúli régió mikrovállalkozásainak képzési lehetőségeit vizsgáltuk. A jelenlegi oktatási- és képzési rendszer nem igazodik kellőképpen a gazdaság igényeihez. A téma feldolgozása és kutatása során egy alapvető axióma vezérelt minket, amely szerint a képzett munkaerő a leghatékonyabb termelőerő. E tételből kiindulóan próbáltuk felmérni a mikrovállalkozások oktatási, képzési igényeit, majd ezek alapján javaslatot tenni a képzések hatékonyságának növelésére. 2. BEVEZETÉS 2.1. A mikrovállalkozás fogalmi meghatározása Nincs egyértelmű megállapodás az Unióban arról, hogy egy-egy országban mekkora vállalkozásokat tekintenek mikro-, kis- és középvállalkozásnak, általánosságban elfogadott ellenben a mikrovállalkozás meghatározása: a legfeljebb 10 főt foglalkoztató cégeket sorolják ide (Laky, 1998). A kis- és középvállalkozásokról (KKV), fejlődésük támogatásáról szóló évi XCV. törvény a KKV- három kategóriáját különbözteti meg: kis- és középvállalkozás, kisvállalkozás, mikrovállalkozás, Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelyben az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió Ft Kisvállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft Mikrovállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft (Kalmár et al., 2006) Felnőttképzés, továbbképzés Az Európai Unió a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet szán a kis- és középvállalatoknak a társadalmi össztermék előállításában és az egyéb terhek viselésében (például a foglalkoztatásban, az adók és járulékok vállalásában). A megerősítés, a képessé tétel egyik módja a vállalkozók képzése és fejlesztése (Kalmár et al., 2006). Felnőttképzés alatt az iskolarendszerű, az iskolarendszeren kívüli, tanfolyamszerű képzések, valamint a szabadabb ismeretnyújtás és a továbbá a kötetlen formájú elsajátítást értendő. Színtere az iskolán és a különböző képző szervezeteken kívül a munkahely, a közművelődés, a szórakozás és az otthon egyaránt lehet. A felnőttképzés helyett az 1990-es évek közepétől, végétől az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning, lifelong education) fogalma nyert teret (Kalmár et al., 2006). Az élethosszig tartó oktatás/tanulás alapvető szervező tényezői az akkreditáció és akkreditálhatóság, tehát az, hogy a különböző formális és informális úton szerzett ismeretek, képességek, gyakorlati tapasztalatok hogyan építhetők össze kompetenciákká és ezek hogyan ismertethetők el, hogyan dokumentálhatók a munkapiac számára (Barizsné Polónyi, 2004). 2

3 2.3. Munkaerő fejlesztés, karriertervezés Az emberi erőforrások fejlesztése tudatos folyamat. Célja, hogy felkészítse az embereket a megkívánt magatartás változtatására. A változtatást a környezet, a technológia és a stratégiaváltás befolyása idézi elő. Az emberi erőforrás fejlesztése magába foglalja az alkalmazottak képzését, továbbképzését, valamint készségeinek, képességeinek fejlesztését is. A fejlesztés szükségszerűsége minden alkalmazotti állományra igaz. A fejlesztés tevékenysége mindig előremutató, a szervezet stratégiai céljaihoz kell, hogy igazodjon (Gyökér, 1999) Mindenféle munkához sokféle képességre, készségre és tudásra van szükség. Ezek egy részét született adottságként hozzuk magunkkal, másokat tanulás útján sajátítjuk el. Képességnek nevezzük a valamely teljesítményre, tevékenységre való testi lelki adottságot, alkalmasságot, mindazt, amit meg tudunk tenni: egy feladat vagy egy munkakör elvégzésére való rátermettségünket, ügyességünket. Készségnek pedig azokat a speciális képességeket nevezzük, amelyeket gyakorlattal, gyakorlással szerzünk meg (Bakacsi. Bokor, 1996). Bakacsi és Bokor szerint a szervezetek arra törekszenek, hogy a céljaiknak leginkább megfelelő képességű embereket válasszák ki. Ehhez: 1. Meg kell tudni fogalmazni, milyen képességekre van szükség, 2. Tudni kell mérni a munkavállalóktól elvárt képességeket, 3. A mért adatok alapján előre kell jelezni a munkavállalótól várható teljesítményt és ez alapján felvenni, tovább- képezni, fejleszteni. Az attitűdök olyan személyiségjellemzők, amelyek meghatározzák, hogy a bennünket körülvevő világ különféle dolgaira kedvezően, vagy elutasítóan, esetleg ellenségesen reagálunk-e. Az attitűdök mindig konkrétan egyetlen személyre, dologra, eseményre irányulnak, és nem feltétlenül lehet belőlük általánosítani más hasonló dolgokra (Bakacsi Bokor, 1996). Szervezeti közegben számunkra azok az attitűdök fontosak, amelyek a munkakörünkre, a munkatársakra, a vezetésre, a fizetésre, az előmeneteli lehetőségekre, a célokra és tervekre, valamint azok megvalósítási módjára vonatkoznak (Bakacsi Bokor, 1996). Munkahelyünkhöz kapcsolódó legfontosabb attitűdjeink: 1. A munkával való megelégedettség (vagy elégedetlenség), amelyek visszavezethetők arra, hogy mennyire jelent kihívást számunkra az a munka, amit végzünk, mennyire találjuk az érte kapott javadalmazást méltányosnak, mennyire támogatóak a munkafeltételek és a légkör,valamint mennyire támogatóak a kollégák és a főnök 2. A munkával való azonosulás, abban való aktív részvétel, és a munkateljesítmény személyes eredményként való átélése. 3. A szervezet iránti elkötelezettség, amely lojalitást, azonosulást, részvételt eredményez (Bakacsi Bokor, 1996) A képzés célja, jelentősége A képzési célok alapvetően kétféle irányultságot mutatnak, vagy a jövőre kívánják felkészíteni az alkalmazottakat, vagy a képzettségbeli hiányokat kívánják megszüntetni (amit pl. a teljesítményértékelés folyamán megállapítottak). A szervezetben a fejlesztésre fordított pénzösszegeket nem költségként, hanem az emberi erőforrásba történő beruházásként kell értelmezni (Gyökér, 1999). A vállalatok a környezet változásához való alkalmazkodásuk folyamán képzési rendszereket hoznak létre, hogy segítsék alkalmazottaikat az adaptáció folyamatában. A legjellemzőbb képzési célok a következők: 3

4 a minőség javítása; a termelékenység növekedése; az új technológia bevezetésére való felkészülés; a szervezeti rugalmasság növelése; a munkahelyi elégedettség növelése; a szervezeti kultúra átalakítása; a munkahelyi balesetek csökkentése; a költségek minimalizálása (Gyökér, 1999). A képzés célja lehet az átalakult tulajdonviszonyokhoz, a megváltozott célokhoz, szükségletekhez hozzáilleszteni a képzést, és annak rendszerét is. A képzések további célját képezheti a munkaerő megtartása, létszámleépítés esetén pedig a piaci mobilitásuk elősegítése (Szemes Világi, 2001). A képzési program a képzési igények meghatározásával indul. A vezetés eldönti, hogy mikor és kik számára indít képzési programot, és megadja a felhasználható erőforrások mennyiségét (Gyökér, 1999) A képzés mint stratégiai eszköz A tudás jóval több, mint ismeret, információkat, készségeket, képességeket, mozgásokat, cselekvéseket, magatartást, attitűdöket, érdeklődést, szokásokat, világképet és a legmagasabb fokon világnézetet jelent. Mindez tanulással, az élet és a társadalom iskolájában sajátítható el. Az emberi erőforrás a szervezet legnagyobb tőkéje és ha azt akarjuk, hogy kiváló hozadéka legyen, ezt, illetve az emberi erőforrást alkotó személyeket is fejleszteni kell. A teljesítmények növelésének egyik legfontosabb feltétele az emberi erőforrás minőségének szakadatlan javítása, a szakértelem és a tudás fejlesztése, színvonalának emelése. A munkaerő szakmai színvonalának növelése, az új eljárások, megoldások, technológiák elsajátítása, az újabb tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása, az általános innovációs képesség az egész növekedés kulcskérdése. A szellemi tőkébe befektetett pénz az egyik leghatékonyabb beruházás. A legdrágább berendezés, a legfejlettebb technika és technológia is csak annyit ér, amennyit a működtetésével megbízott ember hozzáértése és felkészültsége lehetővé tesz (Szemes Világi, 2001). 3. ANYAG ÉS MÓDSZER A dolgozat primer és szekunder adatok felhasználásával készült. A primer adatbázist az NFI/1075-7/2005. számú, a Mikrovállalkozások képzési bővíthetősége című kutatás biztosította. A szekunder adatgyűjtést a kapcsolódó szakirodalom feldolgozása alapozta meg. A vizsgált mikrovállalkozások a Dél-dunántúli régióban működő hat kamara adatbázisaiból, a véletlenszerű kiválasztás módszerével kerültek összegyűjtésre. A vizsgálatba vont mikrovállalkozók kiválasztása két lépcsőben történt. Első lépésként a kamarai adatbázisokból kellett kiszűrni a mikrovállalkozásnak minősülőket az összes kamarai tag közül, majd második lépcsőben Cseh-Szombati et. al. (1971) iránymutatásai alapján, - mechanikus (szisztematikus) mintavétellel véletlenszerű kiválasztás módszerével határoztuk meg a mintasokaságot. A kiválasztást és a kérdőívek kipostázását is a régió kamarái végezték, amelynek oka a következő: a vizsgálatban részt vett vállalkozások elérhetőségei A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény értelmében nem publikusak, azok harmadik fél számára nem adhatóak át. 4

5 A visszaérkező kérdőívek elemzése és értékelése statisztikai programcsomag (SPSS 13.0) segítségével történt, a kapott eredményeket Word, Excel formátumban ábrázoltuk és értékeltük. Statisztikai vizsgálataink során kereszttáblákat, megoszlás- és átlagszámítást, alkalmaztunk az elemzéshez, továbbá 5%-os szignifikancia szintet (95%-os megbízhatósági szintet) tartottunk elfogadhatónak, melyet Chi 2 próbával végeztünk. A kamarák által kiküldött kérdőívek 60 százaléka (900 db) a kereskedelmi és iparkamara tagjait, 40 százaléka (600 db, 1/3-1/3-1/3 arányban) pedig a régió agrárkamaráinál nyilvántartott (tagok) mezőgazdasági vállalkozásokat célozta meg. A kérdőív 29 kérdésből tevődik össze, amelyek nyitott és zárt kérdéseket egyaránt tartalmaznak (1. melléklet). A zárt kérdéseknél megadtuk azokat a tényezőket is, amelyek megkönnyítik a válaszadási lehetőséget. A kitöltésben résztvevők nullától-ötig terjedő skálán minősíthették az adott tényezőket, természetesen minden kérdéscsoport nyitott kérdésekkel is kibővült. 4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A kiküldött 1500 kérdőívből 261 érkezett vissza, mely az összes 17,4%-a. Hasonló eljárásoknál 10-20%-os visszaérkezési arány a jellemző, tehát a 17,4%-os arány valamivel átlag feletti értéket mutat. Huszonegy kérdőív az adatok kiértékelését követően érkezett, így a mikrovállalkozásokat segítő programokat 240 visszaküldött és értékelhető kérdőív válaszai alapján elemeztük A minta bemutatása Dél-Dunántúl három megyéjében Somogy, Tolna, Baranya 240 kitöltött kérdőív válaszai alapján elemeztem a mikrovállalkozások képzési lehetőségeit. A kapott eredmények alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a kitöltött kérdőívek százalékos arányban oszlanak meg, azaz fele (120 db) a mezőgazdaságból, míg másik fele egyéb nemzetgazdasági ágból (kereskedelem, oktatás, ipar stb.) származik. A mikrovállalkozások vezetőinek életkorát a 1. ábra mutatja be. % ,8 19, ,2 21,3 21, életkor (év) Forrás: NFI/1075-7/2005. adatbázis alapján saját szerkesztés 2. ábra: A vállalkozások vezetőinek életkor szerinti megoszlása Az adatok szerint a vállalkozások tagjai életkor szerint differenciáltak. A vezetők korösszetételében feltűnően kiugró adat nem található. A vállalkozók többsége 50 év feletti 5

6 (42,6%) korosztályba tartozik, de megfigyelhető egy ugrás a év közöttieknél (19,2%) is. A mikrovállalkozások vezetőinek iskolai végzettség szerinti megoszlása egyértelműen mutatja a képzettség szintje és a vállalkozásban betöltött pozíció kapcsolatát. A 240 kitöltött kérdőív közül 238 volt értékelhető e kérdéssel kapcsolatban, de így is egyértelműen látszik, hogy a vezetők nagy része (81,5%-a) középiskolai (szakközépiskola, gimnázium, 37%) vagy ennél magasabb szintű (főiskola, egyetem, 44,5%) képesítéssel rendelkezik. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők mindössze 15,1%-ot tesznek ki, míg az általános iskolát végzettek alig (3,4%) vannak jelen a vállalkozásokban. A megkérdezett mikrovállalkozások közül az egyéni vállalkozások 51,1%, míg a társas vállalkozások 48,9%-ot. A társas vállalkozásoknál a vállalkozási formát tekintve több mint fele (53,4%) a Kft. formát választotta, majd ezt követően a Bt. (22,4%), egyéb (17,2%), Kkt. (4,3%), Kht. (1,7%), végül a szövetkezeti (0,9%) forma a jellemző. A vállalkozói tevékenységet a megkérdezettek 71,8%-a főállásban-, 28,2%-a csak mellékállásban végzi. A gazdasági tevékenység fajtája szignifikáns (p=0,000) azzal, hogy a vezetőknek ez a fő, vagy második munkahelyük. A gazdasági tevékenységeket átlagosan 77, 9%-ban végzik fő, és csak 22,1%-ban mellékállásként A mikrovállalkozások alapításának ideje, okai A 2. ábra a vállalkozások alapításának idejét mutatja be. Megállapítható, hogy a felmérésben megkérdezett mikrovállalkozások az 1989-től 2005-ig terjedő időszakban alakultak. A folyamat 1990-ig nem volt jelentős, majd az ezt követő két időszakban alakult meg a vállalkozások több mint fele (67,6%). A mikrovállalkozások létrehozásának üteme az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat ( között 20,6%, míg között már csak 5,3%). arány (%) ,6 20,6 6,6 5, től időszak (év) Forrás: NFI/1075-7/2005. adatbázis alapján saját szerkesztés 2. ábra: A mikrovállalkozások alapítási idejének alakulása A kérdőíves vizsgálat során vizsgáltuk a vállalkozás indításának okait. Az adatok alapján két fő tényező ösztönözte a vezetőket, hogy vállalkozásba kezdjenek. A rendszerváltás után visszakapott vagy örökölt föld, épületek és eszközök kedvező hasznosítási lehetősége (24,6%), valamint a jövedelem-kiegészítés (24,2%). Az új tevékenység beindítását nagymértékben befolyásolta még - szinte azonos súllyal- a korábbi munkahellyel való 6

7 elégedetlenség (21,7%), a munkahely megszűnése (17,1%), a munkahely bizonytalansága (17,1%), illetve a munkalehetőség biztosítása a család számára. A családi hagyományok folytatása a válaszadók 18,3%-át, míg a tevékenység iránti érdeklődés csupán 17,1%- át motiválta vállalkozás indítására. A kényszerhelyzetet mindössze a válaszadók 11,6%-a jelölte meg. Az előállított termék piaci helyzete (5,4%), a lakóhely közelsége (9,2%)és a már meglévő vállalkozás kiegészítése (5,4%) együttesen 20%-kal van hatással a mikrovállalkozások indítására, mint motivációs tényező. A rendszerváltás után visszakapott vagy örökölt föld, épületek és eszközök szoros összefüggésben vannak a vállalkozás formájával (p= 0,0000), az iskolai végzettséggel, (p=0,0002) és a gazdasági tevékenység formájával (p=0,0000). A vállalkozás formájának tekintetében az egyéni vállalkozásokat 38,7%-ban, míg a társas vállalkozásokat 11,3%-ban befolyásolta. Az iskolai végzettséget vizsgálva látható, hogy a legnagyobb mértékben az általános iskolát végzettekre (75%) van hatással, majd rendre a szakmunkásokra (33,3%), szakközépiskolát, gimnáziumot végzettekre (29,5%), végül a főiskolai és egyetemi diplomával rendelkezőkre (25,5%). A családi hagyományok az iskolai végzettséggel (p=0,0058), a vállalkozás formájával (p=0,0000) és a gazdasági tevékenység fajtájával (p=0,0461) hozhatók összefüggésben. A legszorosabb kapcsolat a vállalkozások fajtájával mutatkozik, itt az egyéni vállalkozásokra 27,7%-kal, a társas vállalkozásokra 8,7%-kal van hatással. Az iskolai végzettséget tekintve a 8 általános végzettek 62,5%-át, szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségivel rendelkezők 20,5%-át, szakmunkásképzőt végzettek 19,4%-át, végül a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők 13,2%-át befolyásolják a családi hagyományok. A legkisebb mértékű összefüggése a családi hagyományoknak a gazdasági tevékenység fajtájával tapasztalható. Azonos mértékben hat a mezőgazdasági, vadgazdasági valamint a szálláshely, vendéglátási gazdasági ágra 30-30%-ban. A szállítási, raktározási tevékenységre gyakorolt hatása a következő, amelyre a megkérdezettek 14,3%-a válaszolta, hogy a családi hagyományok is számítottak a vállalkozás indításánál. Ezt követi a kereskedelem 10,3%-kal, végül az ingatlan ügyletek és a gazdasági szolgáltatások 9,1%-kal. A vállalkozás indító okai közül szignifikáns kapcsolat tapasztalható még a jövedelemkiegészítés esetén a gazdasági tevékenység fajtájával (p=0,0141), a vezetők életkorával (p=0,0215) és az iskolai végzettséggel (p=0,0455). A gazdasági tevékenységek közül a pénzügyi tevékenységet végzőkre és az oktatásban dolgozókra (60-60%) hat a legnagyobb mértékben. Az életkor tekintetében a (36,7%) és a év (37,0%) közöttieket befolyásolja leginkább. Iskolázottság szempontjából a 8 általánost végzettek 50%-nak fontos szempont a vállalkozás indításához annak jövedelem kiegészítő szerepe. Szignifikáns összefüggéseket mutat az életkorral (p=0,0332) és a vállalkozás formájával (p=0,0204) az, hogy a vezetőt a korábbi munkahely anyagilag vagy szakmailag nem elégítette ki. A év közöttiek 35,3%-át, a év közöttiek 30,4%-át, az év közöttiek 25,5%-át késztette a munkahellyel való elégedetlenség vállalkozásindításra. Az egyéni vállalkozások vezetőinek 16%-ának, míg a társas vállalkozások vezetőinek 27%-ának adott okot ez a tényező a vállalkozás alapítására. Életkor szerint összefüggés (p= 0,0487) mutatható ki az előző munkahely bizonytalanságával is. A év közötti és az év közötti korosztályt nagymértékben (26,5% és 27,5%) befolyásolta ez a tényező. A gazdasági tevékenységek szignifikánsak (p=0,0001) a termék piaci helyzetével. A vegyipar 100%-ánál és a fémalapanyag, fémfeldolgozó ipar 66,7%-ánál fontos a termék iránti kereslet. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 25,5%-a, a gimnáziumban vagy szakközépiskolában végzettek 13,6%-a, a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők 7

8 12,5%-a, míg a szakmunkások 2,8%-a kezdett vállalkozásba a tevékenység iránt tanúsított érdeklődés miatt. A szignifikancia szint ebben az esetben is jelentős (p=0,0479) A vezetők véleményének elemzése a szakmai ismeretekről, képzésekről A vállalkozások vezetői az általuk fontosnak tartott ismeretekről az alábbi sorrendet állították fel. A legtöbben a gazdálkodási ismereteket 61,8% (N=238), majd az adózási ismereteket 56,5% (N=237), a számviteli és pénzügyi ismereteket 46,8% (N=237), a jogi ismereteket 45,8% (N=236), majd a szervezési ismereteket 45,4% (N=238) tartják fontosnak önmaguk számára. A technikai ismereteket csak a válaszadók 23,2%-a (N=237) jelölte meg, míg az alapismereteket (fizika, kémia, biológia) csupán a vezetők 9,7%-a (N=238) tartja alapvetően szükségesnek. Alkalmazottaik számára a vezetők a termeléstechnikai ismereteket (13,9%, N=237) és az alapismereteket (12,6%, N=238) ajánlják. A többi önmaguk számára fontosnak tartott ismeretet a megkérdezettek kevesebb mint 5%-a tartja szükségesnek alkalmazottai számára is. A vezetők által önmaguk- és alkalmazottaik számára fontosnak tartott ismeretek szignifikánsak a gazdasági tevékenység típusával, a vállalkozás formájával és az iskolai végzettséggel. A vállalat formája a technikai ismeretekkel (p=0,0000), a szervezési ismeretekkel (p=0,0205), a számviteli és pénzügyi ismeretekkel (p=0,0026), valamint adózási ismeretekkel (p=0,0365) mutat szignifikáns kapcsolatot. A termeléstechnikai ismereteket az egyéni vállalkozók 35,6%-a tartja fontosnak önmaga-, 12,7%-a alkalmazottai számára, 32,2%-a pedig mindkettejük számára. 19,5%-uk egyáltalán nem tartja fontosnak ezt az ismeretet. A társas vállalkozások 47,8%-a nem tartja szükségesnek ezt az ismeretet, míg 26,5%-a alkalmazottai és önmaga számára is javasolja elsajátítani, 15%-a csak alkalmazottainak ajánlja és 10,6%-a kizárólag saját maga számára tartja szükségesnek. A szervezési ismereteket az egyéni vállalkozásvezetők 48,3%-a a társas vállalkozásvezetők 42,1%-a csupán saját maga számára tartja fontosnak. Míg alkalmazottaiknak az egyéni vállalkozók 1,7%-a, a társas vállalkozók 6,1%-a gondolja szükségesnek. A számviteli és pénzügyi ismereteket saját részről az egyéni vállalkozók 45,8%-a, a társas vállalkozók 48,7%- a gondolja fontosnak. Alkalmazotti részről a társas vállalkozások 4,4%-a, míg az egyéni vállalkozók egyáltalán nem érzik szükségesnek ezt az ismeretet. Az adózási ismerettel hasonló a helyzet. Az alkalmazottak számára az egyéni vállalkozók szerint abszolút nem, míg a társas vállalkozóknak is csak az 5,3%-a szerint szükséges. Önmaguk számára, viszont mind a két vállalkozástípus vezetői fontosnak tartják (egyéni vállalkozók - 55,1%; társas vállalkozók - 57,5%). A legmagasabb iskolai végzettség szignifikáns a termeléstechnikai ismeretekkel (p=0,0500) a szervezési ismeretekkel (p=0,0000), a gazdálkodási ismeretekkel (p=0,0277), a jogi ismeretekkel (p=0,0093), valamint a számviteli és pénzügyi ismeretekkel (p=0,0006). A vállalkozók átlagosan önmaguk számára fontosnak tartják a termeléstechnikai ismereteket (33,75%), a szervezési ismereteket (37%), a gazdálkodási ismereteket (65,7%), a jogi ismereteket (38,4%) és a pénzügyi ismereteket (36,2%). Alkalmazottaik számára a termeléstechnikai ismereteket 10%-uk, a szervezési ismereteket 2,27%-uk, a gazdálkodási ismereteket 2,7%-uk, a jogi ismereteket 0,4%-uk és a pénzügyi ismereteket 1,25%-uk érzi szükségesnek tevékenységük ellátásához. A 8 általános iskolával rendelkezők 87,5%-a a szervezési ismereteket és a számviteli és pénzügyi ismereteket egyáltalán nem érzi szükségesnek vállalkozásának működtetéséhez. A jogi ismeretekről 75%-uk és a szakmunkások 66,7%-a gondolja ugyanezt. Ezzel ellentétben a gazdálkodási ismereteket és termeléstechnikai ismereteket a 8 általánost végzettek 62,5%-a elengedhetetlennek érzi önmaga számára, míg alkalmazottai számára egyik ismeretet sem tartja szükségesnek (0%). A gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségivel, illetve főiskolai vagy egyetemi diplomával 8

9 rendelkezők az összefüggést mutató ismeretek közül a termeléstechnikai ismeretek kivételével átlagosan 55%-ban érzik szükségesnek az ismereteket önmaguk számára. Alkalmazottaiknak csak 8,3%-ban érzik fontosnak. A gazdasági ág tevékenységének típusa szoros kapcsolatot mutat a termeléstechnikai ismeretekkel (p=0,0000), a szervezési ismeretekkel (p=0,0000), a jogi ismeretekkel (p=0,0000), a számviteli és pénzügyi ismeretekkel (p=0,0000), az adózási ismeretekkel (p=0,0000). Átlagosan 34,9%-uk érzi szükségesnek önmaga számára ezeket az ismereteket. A termeléstechnikai ismeretek szükségességét a vegyipar tartja legfontosabbnak (100%), míg a megkérdezettek szükségtelennek tartják az ingatlan ügyletek-, gazdasági szolgáltatások-, az egészségügyi szolgáltatások- és az egyéb közösségi szolgáltatások (100%) területén. A szervezési ismereteket a fém alapanyag és fémfeldolgozó ipar (66,7%) szállítás, raktározás (71,4%) vezetői tartják szükségesnek önmaguk számára. Önmaguk és alkalmazottaik számára a bányászatban, a vegyiparban, a villamos energia- és gázszolgáltatásban, valamint az oktatásban alkalmazottak (100%) érzik szükségesnek. A jogi ismereteket a bányászatban és a vegyiparban foglalkoztatottak 100%-a, a szállítás-raktározásban alkalmazottak 71,4%-a és az oktatásban dolgozók 77,8%-a érzi önmaga számára elengedhetetlennek. Meglepő adat, hogy az egészségügyi szolgáltatás vezetői 100%-ban alkalmazottaiktól várják a jogi ismeretek tudását, akárcsak a számvitel és pénzügyi- valamint adózási ismereteket is. A számviteli és pénzügyi ismereteket az ágazati típusok 36,63%-a önmagától várja, míg 34,49%-a teljesen feleslegesnek tartja. Az adózási ismeretekben való jártasságot az ágazati vezetők 50,55%-a önmagától 9,62%-a alkalmazottaitól, 15,47%-a önmagától és alkalmazottaitól is, míg 24,35%- a nem tartja fontosnak ezen ismereteket. A válaszadók saját tudásukat értékelték a vállalkozás működéséhez szükséges ismereteket illetően. A minősítést 1-5-ig terjedő skálán végezhették. A 1-es válasz az ismeret teljes hiányát, míg az 5-ös a kiváló minősítést jelentette. A megkérdezettek tudásukat a legjobbra gazdálkodási gyakorlatban átlagosan 4-re (N=235), piaci ismeretekben átlagosan 3,7-re (N=230) értékelték. A szórás (σ) mindkét ismeret esetén 0,8. Míg a legrosszabbra jogi ismeretekből átlagosan 2,9-re (N=228) értékelték felkészültségüket (σ =1). A többi ismeret (pénzgazdálkodás, banki hitelek, támogatások környezetvédelem, új technológia, munkaerő) értékelése átlagosan 3,4 (N 224) értékek között helyezkedik el (σ =1,06). A működéshez szükséges ismeretek közül a támogatások szignifikánsak (p=0,0101) a gazdasági tevékenység típusával. Teljes mértékű ismerettel rendelkeznek az egyéb közösségi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások. A bányászat (100%), az egészségügyi szolgáltatás (100%) az oktatás, gépipar, élelmiszeripar, dohánygyártás (50%) és a mezőgazdaság (42,5%) csak nagy részben érzi ezeket az ismereteket magáénak. Csak részben a fémalapanyag, fém feldolgozóipar (100%) élelmiszeripar, dohánygyártás, villamos energia, gázszolgáltatók (50%). Kevéssé tájékozott a vegyipar (100%), gépipar, a szállítást-, raktározást végző vállalkozások (50%). Míg az ismeret teljes hiányáról a villamos energia, gázszolgáltatók 50%-a nyilatkozott. A munkaerővel kapcsolatos ismeretek összefüggést mutatnak az iskolai végzettséggel (p=0,0005) és a vállalkozás formájával (p=0,0397). A 8 általánost végzettek 57,1%-a az ismeret teljes hiányával küszködik, 28,6%-a kevés, míg 14,3%-a minden információval rendelkezik. A szakmunkások 40,7%-a részben, 14,8%-a teljesen, 37%-a csak nagy részben míg 7,4%-a egyáltalán nem tájékozott a munkaerővel kapcsolatos információkról. A gimnáziumi vagy szakközépiskolai végzettségűek 83,5%-a, valamint az egyetemi főiskolai diplomával rendelkező 85,4%-a van tisztában a fenti adatokkal, míg 16,5%-uk illetve 14,6%- uk információi hiányosak. Az egyéni vállalkozók 77,1%-a, míg a társas vállalkozók 90%-a jártas a munkaerővel kapcsolatos ismeretekben. A szükséges ismeretek hiányát az egyéni vállalkozók 22,9%-a, a társas vállalkozók 10%-a ismerte el. A vállalkozások formája összefüggésben van a vállalkozások működéséhez szükséges új technológiai és piaci 9

10 ismeretekkel. Az egyéni vállalkozók 83,2%-a rendelkezik megfelelő ismeretekkel az új technológiákban és 94,8%-ka a piaci ismeretekben. A társas vállalkozások 86,1%-a jártas az új technológiai ismeretekben, míg 94,5%-a a piaci ismeretekről is elegendő információval rendelkezik. Az egyéni és társas vállalkozásoknak is elhanyagolható hányada gondolja úgy, hogy információhiánnyal küzd. A pénzgazdálkodási (p=0,0026), jogi (p=0,0000) és a környezetvédelmi ismeretek (p=0,0051) megléte szignifikáns az iskolai végzettséggel. A 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők több mint fele (57,1%) az ismeret teljes hiányával küzd mind a három területen. A szakmunkások valamint középiskolában, gimnáziumban vagy felsőoktatásban végzettek átlagosan 75,2%-a rendelkezik legalább az alapismeretekkel ezeken a területeken. Érdekes eredmény azonban, hogy pénzgazdálkodási területen a 8 általánost végzettek 14,3%-a a felsőoktatásban végzettek 15,7%-a vallja magáénak e terület teljes ismeretanyagát. Míg a környezetvédelmi területen ez az arány megfordul, az általános iskolát végzettek 14,3%-a a felsőfokú végzettségűek 12%-a rendelkezik a teljes ismeretanyaggal. A mikrovállalkozások vezetőit arról is megkérdeztük, hogy az elmúlt öt évben milyen típusú képzéseken vettek részt. A legtöbben (51,3%) a szakmai továbbképzéseket választották szívesen a képzések közül, majd ezt követi a sorban a konferencia (47,9%), gyárlátogatás, teleplátogatás, tapasztalatcsere más cégeknél (40%), szaktanfolyamon (Országos Képzési Jegyzékben szereplő, képesítést adó) a válaszadók 31,7% vett részt, egyéb képzés (tréning, felsőoktatás) 46,3%-ukat érintette. A felsőoktatású képzések viszonylag alacsony számban vannak jelen (17,5%), amelyek közül a levelező oktatást (10,8%) részesítették előnyben a nappali-, valamint a távoktatással szemben. Az elmúlt 5 évben a vállalkozók által elvégzett képzések közül a tréning szignifikációt mutat a gazdasági ág típusával (p=0,0161), a szakmai továbbképzés pedig az iskolai végzettséggel (p=0,0211). A felsőoktatási távoktatás (p=0,0006) és a szaktanfolyam (Országos Képzési Jegyzékben szereplő, képesítést adó) (p=0,0267) az életkorral mutat szoros összefüggést. Míg a felsőoktatás nappali tagozata az életkorral (p=0,0002), a legmagasabb iskolai végzettséggel- (p=0,0024), addig a levelező tagozat az életkorral- (p=0,0039), az iskolai végzettséggel- (p=0,0024) és a vállalkozás formájával (p=0,0095) is szignifikáns. A vállalkozás formája (p=0,0195) és a vezetők legmagasabb iskolai végzettsége (p=0,0000) összefüggést mutat a konferenciákon való részvételükkel. A képzésekkel szemben a év közötti korosztály mutatott legnagyobb aktivitást, hiszen a felsőoktatásban a továbbképzést 24,2%-uk, nappali tagozatos képzést 18,2%-uk, levelező tagozatos képzést 24,2%-uk vett igénybe. Szaktanfolyamon átlagosan 31,8%-uk vett részt, de kiemelkedő a éves korosztály 50%-os- és a éves korosztály 45,5%-os részvétele. Szakmai továbbképzés és a konferencia érdekelte legjobban a 8 általánost végzettek kivételével a vállalkozókat. A szakmai továbbképzés az iskolai végzettségtől függetlenül átlagosan 50%-os részvételi arányt mutat. A konferenciákon legnagyobb százalékban a főiskolai végzettségűek (66%), majd a gimnáziumi, szakközépiskolai érettségivel rendelkezők (39,8%), végül a 8 általános iskolát végzettek (25%) vettek részt. A legkisebb érdeklődést a szakmunkások mutatták. A gazdasági ág típusának a képzésekkel való összefüggését vizsgálva megállapítható, hogy a különböző ágazatokban foglalkoztatottak közül átlagosan 35,5%-uk jár tréningekre. Az egészségügyi szolgáltatásban dolgozók 100%-a, az oktatási ágazat 70%-a, a gépipar, villamos energia- és gázszolgáltatók 50%-a, az ingatlan ügyletek-, gazdasági szolgáltatás területén alkalmazottak 54,5%-a vett részt az elmúlt öt évben tréningen. A felsőoktatásban levelező tagozatot az egyéni vállalkozók 8,4%-a, míg a társas vállalkozók 12,2%-a végezte el. A konferenciákon a részvételi arány mindkét típusnál magasabb volt; az egyéni vállalkozók esetén 39,5 %-a, a társas vállalkozóknál ez az arány 56,5 %. A képzésen való részvétel okai közül a válaszadók több mint fele (61,6%) a hasznos témát jelölte meg indokként. De elég magas arányban vettek részt kényszerből (55,3%) is a képzéseken. A vezetők 42,2%-a a tevékenység feltétele kapcsán, míg az alkalmazottak 10

11 13,1%-a a munkaköri előírások miatt érezte kötelességének a képzéseken való részvételt. Az érdekes témát mindössze 33,2%-uk jelölte meg okként. A pályázati lehetőségek a válaszadók 24,9%-át késztette a képzés elvégzésére. Ezekkel szemben a profitváltásra való felkészülés még a 10%-ot sem érte el, mint motiváló tényező. A képzésben való részvételek okai közül a profitváltás szignifikációt mutat a vállalkozás formájával (p=0,0069). A társas vállalkozások 11,3%-át az egyéni vállalkozások 7,8%-át ösztönözte a profitváltás a képzések elvégzésére. Az iskolai végzettség a téma minőségével (érdekes p=0,0051, hasznos p=0,0001) mutat összefüggést. Az érdekes téma a magasabb iskolai végzettségűeket (gimnázium 29,4%; főiskola 45,2%) vonzotta jobban. A hasznos téma végzettségtől függetlenül magas (átlagosan 46,5%) számban motiválta a vállalkozókat a képzés elvégzésére. Megkértem a mikrovállalkozókat, hogy minősítsék az általuk elvégzett képzések színvonalát. 1-5-ig terjedő skálán értékelhették a képzéseket a megadott szempontok alapján. Egy-egy szempontot átlagosan a válaszadók 86,25%-a (N=207) bírálta. A következő fontossági sorrend alakult ki: ráfordítás, idő és pénzarány 3,53 tudás hasznossága oktatói segédanyag 3,82 3,87 képzés jellege előadók rátermettsége szakmai ismeretek színvonala 4,07 4,1 4,14 3,2 3,4 3,6 3,8 4 4,2 Forrás: NFI/1075-7/2005. adatbázis alapján saját szerkesztés 2. ábra: A megkérdezettek által elvégzett képzések értékelése A szakmai ismeretek színvonalát a válaszadók átlagosan 4,14- re értékelték, ezen ismert átlagtól való átlagos eltérés 0,73. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók zöme 4-es érdemjeggyel válaszolt, tehát a legtöbben elégedettek voltak a képzés színvonalával. A legnagyobb szórás az oktatói segédanyagok (3,61), valamint a megszerzett tudás hasznosságának (3,82) minősítésénél tapasztalható. Ennél a két szempontnál tér el leginkább a válaszadók véleménye; válaszaik átlaga inkább a jó osztályzathoz közeli. A leggyengébb minősítés a képzésre fordított idő és a pénz arányát, illetve a megszerzett tudás hasznosságát illeti. A gazdasági tevékenység típusait nagymértékben befolyásolta a képzés színvonalát illetően a ráfordítás, idő és pénz aránya (p=0,0303). A vállalkozások formája az ismeretek színvonalában mutat összefüggést. Az egyéni vállalkozások 44,7%-a nagyrészt, míg 40,8%-a teljesen, a társas vállalkozások 64,1%-a nagyrészt, 21,4%-a teljesen elégedett volt a képzés e részével. Az iskolai végzettség az előadók rátermettségével mutat kapcsolatot (p=0,0002). Az előadóval átlagosan 39%-uk teljesen-, 29%-uk nagyrészt-, 2%-uk egyáltalán nem volt megelégedve. A válaszadók 3%-a pedig nem tudott dönteni ebben a kérdésben. 11

12 4.4. Vezetők igényei a jövőbeli képzésekkel szemben A szakmai ismeretek bővítésére alkalmazni kívánt szolgáltatások 1. táblázat N Ingyenesen Reálisan megfizethető Mindkettő % % áron % tájékoztató füzetek ,6 24,4 5,0 szaktanácsadás ,5 42,8 3,8 tanfolyam tanárral ,3 72,8 4,9 oktatófilm 65 38,5 58,5 3,1 szakkönyv ,7 77,0 4,3 e-learning 96 61,5 34,4 4,2 internet ,9 33,6 6,6 Forrás: NFI/1075-7/2005. adatbázis alapján saját szerkesztés A szakmai ismeretek bővítésére javasolt szolgáltatások igénybevételéről változatos képet kaptunk. A kérdés több válaszadási lehetőséget nyújtott. A tájékoztató füzeteket használnák a legszívesebben, összesen 180 fő jelölte ezt a szolgáltatást. Ingyenesen 70,6%-uk, reális áron 24,4%-uk venné igénybe, míg 5%-uk számára a költségektől függetlenül hasznosnak bizonyul. A szaktanácsadást és az Internetet közel azonos számban (159 és 152 fő) vennék igénybe. Megoszlásuk az ingyenesen, reális áron illetve a mindkét formában szívesen használók között a következő: szaktanácsadás igénybevevők aránya 53,5%- 42,8%-3,8%, míg az Internet használók 59,9%-33,6%-6,6%. A legkevesebben (65 fő) az oktatófilmeket használnák ismereteik bővítésére. A válaszadók 58,5%-a reálisan megfizethető áron, 38,5%-a ingyenesen venné igénybe, míg 3,1%-uk bármelyik formában szívesen alkalmazná ezt a szolgáltatást. Az ingyenesen nyújtott szolgáltatások közül a rangsor a következő módon alakul. Az első a tájékoztató füzetek (70,6%), második az e-learning (61,5%), harmadik az Internet (59,9%), negyedik a szaktanácsadás (53,5%) lett. Míg legkevesebben a szakkönyvekhez (18,7%) jutnának ingyenesen. A megfizethető áron nyújtott szolgáltatásoknál azonban más lett a fontossági sorrend. Első helyen a szakkönyvek állnak 77%-kal, második helyen a tanár által tartott tanfolyamok 72,8%-kal, harmadik helyen az oktatófilm vásárlás 58,5%-kal. A legkevesebben (24,4%) a tájékoztató füzeteket vásárolnák meg. Megfigyelhető még hogy az ingyenes szolgáltatásokkal szemben néhol a reális áron megkapható szolgáltatásokat részesítik előnyben, ilyen például a szakkönyv, amelyet 77% vásárolna meg, míg csak 18,7% szeretne ingyen hozzájutni. Ellentétben a tájékoztató füzetekkel ahol az arány megfordul, a válaszadók 70,6%-a szívesebben jutna hozzá ingyen, míg 24,4%-uk inkább megvásárolná. A második helyen álló szolgáltatás, amelyet a mikrovállalkozások vezetői szívesebben vásárolnának meg, mint elvárnának ingyen, az oktatók által vezetett tanfolyamok. Ennél az ismeretszerzési típusnál a válaszadók 72,8%-a hajlandó fizetni és csak 22,3%-uk szeretne ingyen hozzájutni. Majd a sort az oktatófilmet vásárlók (58,5%) zárják, a díjmentesen hozzájutni vágyókkal (38,5%) szemben. 12

13 Képzés fajták iránt támasztott igények a jövőre nézve 2. táblázat Vezető saját részvétele a képzésen Alkalmazottaknak ajánlott képzés N % N % Tréning , ,0 Szakmai továbbképzés , ,4 Felsőoktatás 231 9, ,4 Szaktanfolyam (OKJ) , ,1 Konferencia , ,8 Gyárlátogatás, stb , ,9 Forrás: NFI/1075-7/2005. adatbázis alapján saját szerkesztés A képzési fajták iránt támasztott igényekről a vezetőket két szempont alapján kérdeztük meg. Az egyik szempont saját részvételük a jövőbeli képzéseken, a másik az alkalmazottaik számára ajánlott képzés volt. Ez a kérdéskör hasonló az előzőhöz. A kérdések több válaszadási lehetőséget biztosítottak. A saját maguk számára fontosnak tartott képzések értékelésénél 231 fő, míg az alkalmazottaknak javasolt képzéseknél 229 fő válaszolt. A saját részre támasztott igények a következő sorrendet állították fel. A legfontosabbnak tartott forma a szakmai továbbképzés (44,2%), majd rendre a gyárlátogatás, teleplátogatás, tapasztalatcsere más cégeknél (31,6%), a konferencia (22,5%), tréning (képesség fejlesztés) (20,8%), szaktanfolyam (Országos Képzési Jegyzékben szereplő,képesítést adó) (17,3%). A legkevesebben (9,5%) a felsőoktatást tartják fontosnak saját maguk tovább képzésében, hiszen a vezetők 44,5%-nak felsőfokú (főiskolai, egyetemi) végzettsége van. Az alkalmazottaknak ajánlott képzések közül az első helyen itt is a szakmai továbbképzés áll (42,4%), majd a sorrend megváltozik. A mikrovállalkozások vezetői szerint a második legfontosabb képzés alkalmazottaik számára a tréning (képesség fejlesztés) (21,0%), amellyel szinte azonos fontossági szinten áll a szaktanfolyam (Országos Képzési Jegyzékben szereplő,képesítést adó) (20,1%). Ezek után következik a fontossági listán a gyárlátogatás, teleplátogatás, tapasztalatcsere más cégeknél 17,9%-kal. Aztán egy hirtelen zuhanás figyelhető meg az értékelésben. Az utolsó két helyen a konferencia (4,8%) és a felsőoktatás (4,4%) áll 0,4 differenciával. Ezen adatokból megállapítható, hogy a vezetők nézetei alapján az alkalmazottai számára a felsőoktatást, konferenciát, gyárlátogatást, teleplátogatást, tapasztalatcserét más cégeknél nem ajánlja, a vállalkozásban végzett tevékenységükhöz nem tartották szükségesnek. A mikrovállalkozások vezetői által a következő években elvégezni kívánt, illetve alkalmazottaiknak javasolt képzések szignifikánsak az életkorral, a gazdasági ág típusával, a vállalkozás formájával és az iskolai végzettséggel. A év közötti korosztály 67,7 %-a, év közöttiek 51 %-a, a év közöttiek és az 55 év felettiek 37,5 %-a, míg a és a 41-44év közöttiek 29%-a gondolja úgy, hogy alkalmazottainak a jövőben szaktanfolyamon (p=0,0267) lenne szükséges részt venni. Az egyéni vállalkozók 23,3 %-a, a társas vállalkozók 11%-a érzi szükségesnek szaktanfolyam (p=0,0053) elvégzését ismereteik bővítésére. Alkalmazottaiknak az egyéni vállalkozók 13,9 %-a, a társas vállalkozók 28,7 %-a a tréninget (p=0,0222) gondolja megfelelő ismeretforrásnak. A gazdasági tevékenység típusainál átlagosan 28,8%-a javasolja önmagának (p=0,0000) és 31,4 %-a alkalmazottainak (p=0,0002) a részvételt tréningen (képességfejlesztésen) az elkövetkezendő időszakban. Alkalmazottaiknak ajánlják (átlagosan 10,02 %) még a konferenciákat (p=0012). Kiemelkedő eredményt mutat az egészségügyi szolgáltatás, hiszen itt a vállalkozók 100%-a gondolja ezt. 13

14 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Az agrárvállalkozások képzésével kapcsolatban a következő sajátosságokkal kell számolni: A képzési célok között kiemelt helyen szerepelnek az élenjáró eljárások, technológiák elsajátítására irányulók; A képzés jellegét illetően előtérbe kell helyezni a szakmai gyakorlatot gazdáknál, illetve telepeken; A kívánatos képzési időszakok (őszi és tavaszi munkacsúcsok) és helyek (területileg szétszórt, vidékhez, falvakhoz köthetőek) speciálisak; A továbbképzésre jelentkezők egy része pályaelhagyó lesz egy perspektivikusabb gazdasági ágba (szolgáltatás); Az agrár mikrovállalkozások vezetőinek (37,5%) és alkalmazottaiknak (44,4%) jelentős hányada egyetemet, főiskolát végzett, tapasztalt szakember, akik nem a képzendők, hanem a képzők táborát (már jelenleg is vagy potenciálisan a jövőben) növelik. A mikrovállalkozások zömét (74,4%) közvetlenül vagy közvetetten a kényszer szülte, így a képzésre jelentkezés indítékai között is többször szerepel a kényszer (jogszabályi előírás, a vállalkozás sikeres működtetése), mint az egyéni érdeklődés. A vezetők számára kiemelten fontosak a támogatásokkal, pénzgazdálkodással, adózással, piaccal és a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos ismeretek elsajátítása. Az alkalmazottak számára a korszerű technikai, szakmai, számítástechnikai, készségfejlesztő, ismeretek kerültek az érdeklődés homlokterébe. Az oktatási segédanyagokkal való ellátottság kérdése már kívánnivalót hagy maga után, hiszen a megkérdezettek legalacsonyabbra minősítették a képzésre fordított idő és pénz-, valamint a megszerzett tudás arányát, vagyis a képzés hatékonyságát. A képzésekkel való elégedettség és elégedetlenség zömében azonos tényezőkre vezethető vissza, vagyis nem egy-egy tényező megléte vagy hiánya vált ki elégedettséget, hanem, hogy az milyen színvonalon van jelen az oktatásban. 6. IRODALOMJEGYZÉK Laky T. (1998): A kisvállalkozások növekedésének korlátai. laky.htm Kalmár S. Alpár Gy. Keszi A. Ábrahám-Bajsz B. Szabó G.(2006): Képzési programok bővíthetősége mikrovállalkozásoknak. Felnőttképzési Kutatási Füzetek, Kaposvár. Barizsné H. E. - Polónyi I. (2004): Felnőttképzés, vállalati képzés. Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar. Competitio könyvek. Gyökér I. (1999): Humánerőforrás menedzsment, Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Bakacsi Gy. Bokor A. (1999): Szervezeti magatartás és vezetés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Cseh Szombati L. Ferge Zs.(1971): A szociológiai felvétel módszerei, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Szemes L. Világi R. (2001): Személyügyi feladatok rendszere. Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs. 14

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Kari értékelés és intézkedési terv a Diplomás Pályakövető Rendszer PTE-n végzett: - 2010-es hallgatói motivációs vizsgálata, - 2007, 2009-ben végzettek vizsgálata kapcsán.

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és Kutatási tanulmány Bevezetés A Szolnoki Főiskola célja a Támop 4.1.1 projekt keretében egy olyan DPR rendszer kidolgozása, amely több szempontból képes segíteni az intézmény munkáját. A projekt keretében

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

GVK_Munkaerőpiac_2011

GVK_Munkaerőpiac_2011 Jelentéskészítő, GVK_Munkaerőpiac_0 GVK_Munkaerőpiac_0 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % 0% 0% 0%

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

Oktatási, továbbképzési útmutatás

Oktatási, továbbképzési útmutatás Oktatási, továbbképzési útmutatás Vállságtól napjainkig (2010. április) a foglalkoztat számának alakulása A válság a legnagyobb mértékben a fizikai munkaerőt igénylő ágazatokat sújtotta, így a feldolgozóipart

Részletesebben

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem

Nyugat-magyarországi Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentések Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész 2007-ben

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem

Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Végzettek 2013 Alapsokaság: 14265 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 61,5% 74,9% 72,3% 51,4% 68,0% 46,9% 59,4% 73,6% 49,0% 66,4% 94,9% Esetszám: 2185

Részletesebben

Végzettek Alapsokaság: fő

Végzettek Alapsokaság: fő Pécsi Tudományegyetem Végzettek Alapsokaság: 14265 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 61,5% 74,9% 72,3% 51,4% 68,0% 46,9% 59,4% 73,6% 94,9% 49,0% 66,4% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0%

Részletesebben

Gépészmérnöki és Informatikai Karának

Gépészmérnöki és Informatikai Karának A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának 2009/2010 TANÉV II. FÉLÉVÉRE VONATKOZÓ KURZUSÉRTÉKELÉSE Készítette: a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottsága

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Alapsokaság: fő. Hallgatók BKF KMK 10,3% BKF HFTGK 12,1% 60,0% ,0% 100,0% 20,0% 80,0% 40,0% 24,22 63,2 97,2 23, ,2. angol.

Alapsokaság: fő. Hallgatók BKF KMK 10,3% BKF HFTGK 12,1% 60,0% ,0% 100,0% 20,0% 80,0% 40,0% 24,22 63,2 97,2 23, ,2. angol. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3.702 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 10,3% 12,1%,0% 20,0% Esetszám: 592 Válaszadási ráta: 16% Hallgatók nyelvismerete

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Apor Vilmos Katolikus Főiskola Apor Hallgatók Vilmos Katolikus Főiskola Alapsokaság: 1209 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 15,70% 2 4 6 Esetszám: 248 Válaszadási ráta: 20,5% Hallgatók nyelvismerete Az adott

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Kaposvári Egyetem. Végzettek Alapsokaság: 2132 fő

Kaposvári Egyetem. Végzettek Alapsokaság: 2132 fő Kaposvári Egyetem Végzettek Alapsokaság: 2132 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 57,7% 62,5% 54,9% 72,3% 60,2% Esetszám: 487 Válaszadási ráta: 22,8% A felsőoktatásban jelenleg

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Fogyasztói magatartás 1. Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS Dátum: 2004.06.23. SORSZÁM:. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Hallgatók EJF M 12,8% EJF P 20,7% 16,1% Esetszám: ,30% 73,60% 84,30% 0, 00% 10,00% EJF M 4,50% EJF P 79,70% 85,20% 7,80% EJF összesen

Hallgatók EJF M 12,8% EJF P 20,7% 16,1% Esetszám: ,30% 73,60% 84,30% 0, 00% 10,00% EJF M 4,50% EJF P 79,70% 85,20% 7,80% EJF összesen Eötvös József Főiskol la Hallgatók Alapsokaság: 96 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: Esetszám: 99 Válaszadási ráta:,7%,0%,8% 0,7% 6,% 0,0% 0,0% 60,0% 80,0% 00,0% Hallgatók nyelvismerete

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról

Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról 1994 4. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán illetve annak jogelőd intézményében 199-ben indult az általános szociális munkások

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Témaválasztás okai: Szakdolgozati témám Érdeklődés a szektor iránt A vizsgálatok hiányosságai Vizsgálati módszer: Kérdőíves kutatás

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2012.10.24 Tartalom Diplomás pályakezdők a versenyszektorban Friss diplomások foglalkoztatása Kereslet Toborzási nehézségek Kedvező vállalati körbe való bekerülés

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő 15% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Esetszám: 715 Válaszadási ráta: 17,9% Hallgatók nyelvismerete - Az adott nyelvet legalább alapszinten

Részletesebben

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Előzmények az ország gazdasági igényei és a szakképzés lehetőségeinek közelítése közoktatás

Részletesebben

Szolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő

Szolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő Szolnoki Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő A válaszadási ráta nem érte el a közlési határt. Végzettek Alapsokaság: 2262 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 48,8% Esetszám:

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Eötvös József Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 822 fő

Eötvös József Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 822 fő Eötvös József Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 822 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya EJF-NTK 25,6% 22,2% 23,8% Esetszám: 168 Válaszadási ráta: 20,4% Hallgatók nyelvismerete - Az

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Végzettek Alapsokaság: fő

Végzettek Alapsokaság: fő Szegedi Tudományegyetem Végzettek Alapsokaság: 14294 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 38,5% 57,9% 70,6% 61,3% 68, 70,6% 50,7% 64,5% 65,6% 67,2% 89,2% 93,4% Esetszám: 2676

Részletesebben

Képzés hallgatói véleményezése

Képzés hallgatói véleményezése NYME 9400 Sopron Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Képzés hallgatói véleményezése Ez az összesítés a/az Élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnöki szak 203. decemberi felmérés eredményeit tartalmazza. A minőségfejlesztési

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Kecskeméti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3293 fő

Kecskeméti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3293 fő Kecskeméti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3293 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 12,5% 14,3% 8,8% 10,1% Esetszám: 736 Válaszadási ráta: 22,4% Hallgatók nyelvismerete - Az adott

Részletesebben

9. SZER GYORSJELENTÉS

9. SZER GYORSJELENTÉS 9. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. november 30. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Kutatási tanulmány. Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás. Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

Kutatási tanulmány. Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás. Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Kutatási tanulmány Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Alprojekt: Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése Kutatás azonosítója: KUTAT 4 Készítette:

Részletesebben

Végzettek Alapsokaság: 9288 fő

Végzettek Alapsokaság: 9288 fő Budapesti Corvinus Egyetem Végzettek Alapsokaság: 9288 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 75,8% 93,1% 76,9% 86,8% 80,3% 81,9% 79,1% 81,0% Esetszám: 1160 Válaszadási ráta:

Részletesebben

Végzettek Alapsokaság: fő

Végzettek Alapsokaság: fő Eötvös Loránd Tudományegyetem Végzettek Alapsokaság: 11000 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 80,5% 70,5% 58,8% 76,7% 61,1% 66,8% 78,6% 68,9% 71,2%,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0%

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő A válaszadási ráta nem érte el a 10%-ot. Végzettek Alapsokaság: 8801 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 9245 fő

Széchenyi István Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 9245 fő Széchenyi István Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 9245 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya SZE-ZMI 18,6% 9,2% 12,3% 19,1% 16,4% 35,1% Esetszám: 4513 Válaszadási ráta: 48,8% Hallgatók

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Részletesebben

Képzési beszámoló június - július

Képzési beszámoló június - július 2014. június - július Képzési beszámoló A TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt keretén belül megvalósuló Pályaorientációs

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Miskolci Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya ME-BBZI 10,1% 6,9% 22,4% 24,2% 25,2% 32,1% 22,6% 38,8% 50,0% Esetszám: 1564 Válaszadási ráta: 14,7%

Részletesebben

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás BKF KarrierCentrum KarrierCentrum Szakmai gyakorlat (SZGYN 09/10-1) Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

NYME Faipari Mérnöki Kar - Ipari termék- és formatervező szak () Válaszadók száma = 15

NYME Faipari Mérnöki Kar - Ipari termék- és formatervező szak () Válaszadók száma = 15 NYME Faipari Mérnöki Kar - Ipari termék- és formatervező szak () Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Kérdésszöveg Válaszok relatív gyakorisága Bal pólus Átl. elt. Átlag Medián Jobb pólus

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról 2013. február 11. Háttér A Fejér Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

TÁMOP 4.1.1/A. teljes köre,

TÁMOP 4.1.1/A. teljes köre, Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatók A hallgatói kutatás adatai nem állnak rendelkezésre. Végzettek Alapsokaság: 2008: 2.426 fő 2010: 2.740 fő A felsőoktatásban jelenleg is részt vevő aránya: BCE ÉTK BCE

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP F-13/ ) WORKSHOP

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP F-13/ ) WORKSHOP A gyakorlati képzés iránti vállalati igények és elvárások a régióban AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009)

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

Bér- és munkaügyi elszámolások

Bér- és munkaügyi elszámolások SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Emberi erőforrások felsőoktatási szakképzés személyügyi szakirány (II.) ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZAT Bér- és munkaügyi elszámolások c. tárgy tanulmányozásához

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer május-június

Diplomás pályakövető rendszer május-június Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet BGK - 14 éves korban BGK - jelenleg KGK - 14 éves korban KGK - jelenleg KVK - 14 éves korban KVK - jelenleg NIK - 14 éves korban

Részletesebben

Az intézményválasztás motivációi

Az intézményválasztás motivációi NYME 900 Sopron Bajcsy-Zsilinszky u... Az intézményválasztás motivációi Felmérési eredmények kiértékelése - Közgazdaságtudományi Kar 0 Ez az összesítés a/az Közgazdaságtudományi Kar 0 elsőseinek körében

Részletesebben

Szent István Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő

Szent István Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő Szent István Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 12541 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya SZIE-ÁOTK 6,5% 27,3% 21,5% 17,4% 32,2% 7,4% 16,1% 21% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Esetszám: 1618

Részletesebben

Végzettek Alapsokaság: 7401 fő

Végzettek Alapsokaság: 7401 fő Szent István Egyetem Végzettek Alapsokaság: 7401 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 50, 74, 68,3% 60, 74,3% 66,7% 71,7% 70,7% 85, Esetszám: 775 Válaszadási ráta: 10,5% A

Részletesebben

ELŐADÁS CÍME. Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten. Kihívások és előnyök Belina Károly

ELŐADÁS CÍME. Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten. Kihívások és előnyök Belina Károly ELŐADÁS CÍME Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten Kihívások és előnyök Belina Károly Szakképzési konferencia Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2013. november 13. Tartalom Kialakulás Mi a duális

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 9197 fő

Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 9197 fő Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 9197 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 15,6% 28,3% 22,2% 22,8% 24,2% Esetszám: 1980 Válaszadási ráta: 21,55 Hallgatók nyelvismerete

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer

KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer 1 KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer Jó napot kívánok! XY-al beszélek? QZ.. vagyok, a Szent István Egyetem megbízásából hívjuk fel a végzett hallgatókat, hogy érdeklődjünk, mi történt velük

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben