ADATSZERKEZETEK (VEREM, SOR)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ADATSZERKEZETEK (VEREM, SOR)"

Átírás

1 ADATSZERKEZETEK (VEREM, SOR) 1. ADATSZERKEZET FOGALMA Az adatszerkezet egymással kapcsolatban álló adatok összessége, amelyen meghatározott, az adatszerkezetre jellemző műveletek végezhetők el. Az adatok közötti kapcsolatok alapján megkülönböztethetünk: - szekvenciális szerkezeteket, sorozatokat (pl. szekvenciális fájl, verem, sor, lista): azonos típusú elemeket tartalmaznak, minden elemnek (az utolsót kivéve) pontosan egy rákövetkező eleme van, ez meghatározza a feldolgozás sorrendjét. - hierarchikus szerkezeteket: egy elemek hierarchikusan egymás alá vannak rendelve. (pl. bináris fa, általános fa) - hálós szerkezeteket: bármely elem bármely másikkal kapcsolatban állhat (gráf) Az adatszerkezetek nagyobb része a programozási nyelvekben nem definiált, azt a programozó hozza létre problémák megoldásához. 2. VEREM (STACK) 2.1 A verem fogalma A verem adatszerkezet egy speciális szekvenciális tároló, amelyből mindig a legutolára betett elemet vehetjük ki legelőször. Emiatt szokás a vermet LIFO (Last In First Out) szerkezetnek nevezni. 2.2 A verem megengedett műveletei - Verembe (push): egy elem betétele a verembe (a verem tetejére ). Csak lehetséges, ha a verem még nem telt meg. - Veremből (pop): a verem tetején található elem kivétele a veremből. Csak tudunk elemet kivenni, ha a verem nem üres. - Inicializálás:(init): alapállapotba helyezés, űrítés. (Dinamikus megvalósítása esetén ez két különböző eljárás.) - Üres?: igaz, ha a veremben egyetlen elemet sem tárolunk. - Teli?: igaz, ha a verembe már nem tehetünk újabb elemet, mert megtelt. (Dinamikus megvalósítás esetén csak van tele a verem, ha a rendelkezésünkre álló memória elfogyott) 2.3 A verem statikus megvalósítása Statikus megvalósítás esetén a verembe tett elemeket egy vektorban tároljuk, a veremben lévő elemek számát, más szóval az utoljára betett elem sorszámát egy ún. veremmutató tartalmazza. Ha új elemet teszünk a verembe, a veremmutató értéke eggyel nő, ha kiveszünk, eggyel csökken. Üres verem esetén értéke 0, teli verem esetén pedig egyenlő a vektor maximális indexével. 1

2 Konstans Max=... Típus ElemTipus=... TVerem=Rekord Mut:Egész Elemek:Tömb[1..Max]:ElemTipus Eljárás Init(Változó V:TVerem) V.Mut:=0 Függvény Ures(V:TVerem):Logikai Ures:= (V.Mut=0) Függvény Teli(V:TVerem):Logikai Teli= (V.Mut=Max) Függvény Verembe(Változó V:TVerem;E:ElemTipus):Logikai Ha nem(teli(v)) V.Mut:=V.Mut+1 V.Elemek[V.Mut]:=E Verembe:= Igaz Verembe:= Hamis Függvény Verembol(Változó V:TVerem;Változó E:ElemTipus):Logikai Ha nem(ures(v)) E:=V.Elemek[V.Mut] V.Mut:=V.Mut-1 Verembol:= Igaz Verembe:=Hamis Megjegyzések: - Ebben a megvalósításban a Veremből, Verembe műveletek végrehajtásának sikerét egy logikai értékkel adjuk vissza, a műveleteket ezért függvényszerűen írtuk meg. Hívásuk pl.: Ha Nem(Verembe(V,E)) Akkor Uzenet( Tele a verem! ) - Kicsit hatékonyabb, ha a Verembe függvényben a Ha nem(teli(v)) feltétel helyett Ha Teli(V)-t írunk, és a két ágat felcseréljük. (Csak nem olyan szép.) - A statikus megvalósítás hátránya, hogy is lefoglaljuk a maximális veremterületet, ha a veremben kevés elem van. 2

3 2.4 A verem dinamikus megvalósítása Dinamikus megvalósítás esetén a verem elemeit láncoltan ábrázoljuk, minden elemhez tartozik egy mutató, amely a következő elemre mutat. A legutolsó elemhez tartozó mutató NIL. A TVerem típust egy mutatóként definiáljuk, amely a verem tetején lévő elemre mutat. Verembe tételkor egy rekordnyi (TVeremRekord) helyet lefoglalunk a heap-ben, az adatrészbe beírjuk az új elemet, és a rekordot a verem elé láncoljuk. Kivételkor a verem tetején található rekord adatrészét kiolvassuk, majd a rekordot kiláncoljuk a veremből, helyét felszabadítjuk. Type ElemTipus=... Mutato=^TVeremRekord TVeremRekord=Rekord Adat:Elemtipus Mut:Mutato TVerem=Mutato Eljárás Init(Változó V:TVerem) V:=Nil Függvény Ures(V:TVerem):Logikai Ures:= (V=Nil) Függvény Teli(V:TVerem):Logikai Teli:= KevesAHeapEgyElemhez // Pascalban: MaxAvail<SizeOf(TVeremRekord) Függvény Verembe(Változó V:TVerem;E:ElemTipus):Logikai Változó Uj:Mutato Ha nem(teli(v)) Lefoglal(Uj) // Pascal: New(Uj) Uj^.Adat:=E Uj^.Mut:=V V:=Uj Verembe:=Igaz Verembe:= Hamis Függvény Verembol(Változó V:TVerem;Változó E:ElemTipus):Logikai Változó Regi:Mutato Ha nem(ures(v)) E:=V^.Adat Regi:=V V:=V^.Mut Felszabadit(Regi) // Pascal: Dispose(Regi) Verembol:=Igaz Verembe:=Hamis 3

4 Eljárás Urit(Változó V:TVerem) Változó E:ElemTipus Ciklus amíg nem(ures(v)) Verembol(V,E) Ciklus vége Megjegyzés: - Az Urit eljárás nem helyettesíthető az Init-tel, mivel az utóbbi nem szabadítja fel a verem elemei által lefoglalt heap területet. Az Urit eljárást viszont használhatjuk az Init helyett. 2.5 A verem alkalmazása Néhány példa a verem adatszerkezet alkalmazására: - Programozási nyelvekben az egymásba ágyazott eljárások, illetve függvények, valamint a rekurzió megvalósítása. Az eljárások, függvények lokális változói, érték szerint átvett paraméterei a rendszer veremben kerülnek létrehozásra. Az eljárás végrehajtása után kikerülnek a veremből, azaz megszűnnek. Beágyazott eljárás, függvény hívásakor a veremre kerül a visszatérési cím is, vagyis az, hogy melyik sornál kell majd folytatni a programot, ha a beágyazott eljárás végrehajtásra került. - Zárójelezett kifejezés / (), [], {} / helyességének az ellenőrzése. Bal zárójel a verembe kerül, jobb zárójel esetén kivesszük a verem tetején lévő bal zárójelet, és összehasonlítjuk az aktuális jobb zárójellel. Ha párt alkotnak, nem romlott el a zárójelezés, tovább vizsgáljuk. Zárójelezési hibák: nem megfelelő pár; túl sok bal zárójel (a vizsgálat végén marad elem a veremben); túl sok jobb zárójel (üres veremből akarunk kivenni). Hasonlóan ellenőrizhető Pascal programban a begin/end; repeat/until; case/end párok helyessége. - Undo (mégsem) funkció megvalósítása az alkalmazói programokban. Kissé módosított verem, ugyanis a túlságosan régen végrehajtott műveleteket nem tároljuk. A végrehajtott műveletek kódja (esetleg néhány jellemzője) a verembe kerül, a mégsem végrehajtásakor a legutolsó művelet kódját kivesszük, és visszavonjuk a műveletet. 3. SOR (QUEUE) 3.1 A sor fogalma A sor adatszerkezet egy speciális szekvenciális tároló, amelyből mindig a legelsőként betett elemet vehetjük ki legelőször. Emiatt szokás a sort FIFO (First In First Out) szerkezetnek nevezni. 3.2 A sor megengedett műveletei - Sorba (put): egy elem betétele a sorba (a sor végére ). Csak lehetséges, ha a sor még nem telt meg. - Sorból (get): a sor elején található elem kivétele. Csak tudunk elemet kivenni, ha a sor nem üres. - Inicializálás:(init): alapállapotba helyezés, űrítés. - Üres?: igaz, ha a sorban egyetlen elemet sem tárolunk. 4

5 - Teli?: igaz, ha a sorba már nem tehetünk újabb elemet, megtelt. (Dinamikus megvalósítás esetén csak van tele a sor, ha a rendelkezésünkre álló memória elfogyott) 3.3 A sor statikus megvalósítása Statikus megvalósítás esetén a sorba tett elemeket egy vektorban tároljuk, az első, ill. az utolsó elem sorszámát (mutatóját), valamint a sorban lévő elemek darabszámát egy-egy egész értékben tároljuk. Ha új elemet teszünk a sorba, a vége mutató, ha kiveszünk egy elemet, pedig az eleje mutató értéke nő (ciklikusan) eggyel. A ciklikus növelés azt jelenti, hogy a maximális érték elérése után a következő lépésben 1 lesz az értéke. Ez a megoldás lehetővé teszi a vektor teljes kihasználását. (Ha a sorba helyezett elemekkel elértük a vektor végét, és közben vettünk ki az elejéről, a sorba tett újabb elemek fizikailag - a vektor elejére kerülnek) A darabszám tárolása egyszerűsíti a megvalósítást. Konstans Max=... Típus ElemTipus=... TSor=Rekord Eleje,Vege,Db:Egész Elemek:Tömb[1..Max]:ElemTipus Eljárás Init(Változó S:TSor) S.Db:=0 S.Eleje:=1 //Ha egy elemet beteszünk, az S.Eleje és az S.Vege is 1 lesz! S.Vege:=0 Függvény Ures(S:TSor):Logikai Ures:=(S.Db=0) Függvény Teli(S:TSor):Logikai Teli:=(S.Db=Max) Függvény Sorba(Változó S:TSor;E:ElemTipus):Logikai Ha Nem(Teli(S)) S.Db:=S.Db+1 Ha S.Vege<Max S.Vege:=S.Vege+1 S.Vege:=1 S.Elemek[S.Vege]:=E Sorba:=Igaz Sorba:=Hamis 5

6 Függvény Sorbol(Változó S:TSor; Változó E:ElemTipus):Logikai Ha Nem(Ures(S)) S.Db:=S.Db-1 E:=S.Elemek[S.Eleje] Ha S.Eleje<Max S.Eleje:=S.Eleje+1 S.Eleje:=1 Sorbol:=Igaz Sorbol:=Hamis 3.4 A sor dinamikus megvalósítása Dinamikus sor esetén az elemeket (a dinamikus veremhez hasonló módon) láncoltan ábrázoljuk, minden elemhez tartozik egy mutató, amely a következő elemre mutat. A legutolsó elemhez tartozó mutató NIL. A TSor típust egy két mutatót (Eleje, Vége) tartalmazó rekordként definiáljuk. Sorba tételkor egy rekordnyi (TSorRekord) helyet lefoglalunk a heap-ben, az adatrészbe beírjuk az új elemet, és a rekordot a sor végére láncoljuk. Kivételkor a sor elején található rekord adatrészét kiolvassuk, majd a rekordot kiláncoljuk a sorból, helyét felszabadítjuk. Type ElemTipus=... Mutato=^TSorRekord TSorRekord=Rekord Adat:Elemtipus Mut:Mutato TSor=Rekord Eleje,Vege:Mutato Eljárás Init(Változó S:TSor) S.Eleje:=Nil S.Vege :=Nil Függvény Ures(S:TSor):Logikai Ures:= (S.Eleje=Nil) Függvény Teli(S:TSor):Logikai Teli:= KevesAHeapEgyElemhez // Pascalban: MaxAvail<SizeOf(TSorRekord) 6

7 Függvény Sorba(Változó S:TSor;E:ElemTipus):Logikai Változó Uj:Mutato Ha nem(teli(s)) Lefoglal(Uj) Uj^.Mut:=Nil Uj^.Adat:=E Ha Ures(S) S.Eleje:=Uj S.Vege^.Mut:=Uj S.Vege:=Uj; Sorba:=Igaz Sorba:=Hamis Függvény Sorbol(Változó S:TSor;Változó E:ElemTipus):Logikai Változó Regi:Mutato Ha nem(ures(s)) E:=S.Eleje^.Adat Regi:=S.Eleje S.Eleje:=S.Eleje^.Mut Felszabadit(Regi) Sorbol:=Igaz Sorbol:=Hamis Eljárás SorUrit(Változó S:TSor) Változó E:ElemTipus Ciklus amíg nem(ures(s)) Sorbol(S,E) Ciklus vége // Pascal: Dispose(Regi) 3.5 A sor alkalmazása Néhány példa a sor adatszerkezet alkalmazására: - Billentyűzet puffer, nyomtatási sor - Gráf szélességi bejárásakor az algoritmus egy sorban tárolja a még nem bejárt, de már kiterjeszett (piros) csúcspontokat. - Szimulációk: közlekedés, várakozás szimulálása - MI: emlékezet szimulálása: a megismert információk (pl. Memory játékban a felütött lapok) egy sorba kerülnek. Minél jobb a gépi játékos, annál nagyobb a sor kapacitása. Ha a sor megtelik, az elejéről kikerülnek az információk (felejtés) 7

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája Adatszerkezetek Összetett adattípus Meghatározói: A felvehető értékek halmaza Az értékhalmaz struktúrája Az ábrázolás módja Műveletei Adatszerkezet fogalma Direkt szorzat Minden eleme a T i halmazokból

Részletesebben

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot

Részletesebben

Verem Verem mutató 01

Verem Verem mutató 01 A számítástechnikában a verem (stack) egy speciális adatszerkezet, amiben csak kétféle művelet van. A berak (push) egy elemet a verembe rak, a kivesz (pop) egy elemet elvesz a verem tetejéről. Mindig az

Részletesebben

Adatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot kódoltan tároljuk

Részletesebben

5. SOR. Üres: S Sorba: S E S Sorból: S S E Első: S E

5. SOR. Üres: S Sorba: S E S Sorból: S S E Első: S E 5. SOR A sor adatszerkezet is ismerős a mindennapokból, például a várakozási sornak számos előfordulásával van dolgunk, akár emberekről akár tárgyakról (pl. munkadarabokról) legyen szó. A sor adattípus

Részletesebben

Egyirányban láncolt lista

Egyirányban láncolt lista Egyirányban láncolt lista A tárhely (listaelem) az adatelem értékén kívül egy mutatót tartalmaz, amely a következő listaelem címét tartalmazza. A láncolt lista első elemének címét egy, a láncszerkezeten

Részletesebben

Rekurzió. Dr. Iványi Péter

Rekurzió. Dr. Iványi Péter Rekurzió Dr. Iványi Péter 1 Függvényhívás void f3(int a3) { printf( %d,a3); } void f2(int a2) { f3(a2); a2 = (a2+1); } void f1() { int a1 = 1; int b1; b1 = f2(a1); } 2 Függvényhívás void f3(int a3) { printf(

Részletesebben

Adatszerkezetek 1. előadás

Adatszerkezetek 1. előadás Adatszerkezetek 1. előadás Irodalom: Lipschutz: Adatszerkezetek Morvay, Sebők: Számítógépes adatkezelés Cormen, Leiserson, Rives, Stein: Új algoritmusok http://it.inf.unideb.hu/~halasz http://it.inf.unideb.hu/adatszerk

Részletesebben

Kupac adatszerkezet. A[i] bal fia A[2i] A[i] jobb fia A[2i + 1]

Kupac adatszerkezet. A[i] bal fia A[2i] A[i] jobb fia A[2i + 1] Kupac adatszerkezet A bináris kupac egy majdnem teljes bináris fa, amely minden szintjén teljesen kitöltött kivéve a legalacsonyabb szintet, ahol balról jobbra haladva egy adott csúcsig vannak elemek.

Részletesebben

Információs Technológia

Információs Technológia Információs Technológia Sor és verem adatszerkezet Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2009. november 19. Alapötlet

Részletesebben

Adatszerkezetek és algoritmusok

Adatszerkezetek és algoritmusok 2009. november 13. Ismétlés El z órai anyagok áttekintése Ismétlés Specikáció Típusok, kifejezések, m veletek, adatok ábrázolása, típusabsztakció Vezérlési szerkezetek Függvények, paraméterátadás, rekurziók

Részletesebben

Adatszerkezetek 7a. Dr. IványiPéter

Adatszerkezetek 7a. Dr. IványiPéter Adatszerkezetek 7a. Dr. IványiPéter 1 Fák Fákat akkor használunk, ha az adatok között valamilyen alá- és fölérendeltség van. Pl. könyvtárszerkezet gyökér () Nincsennek hurkok!!! 2 Bináris fák Azokat a

Részletesebben

Adatszerkezetek I. 7. előadás. (Horváth Gyula anyagai felhasználásával)

Adatszerkezetek I. 7. előadás. (Horváth Gyula anyagai felhasználásával) Adatszerkezetek I. 7. előadás (Horváth Gyula anyagai felhasználásával) Bináris fa A fa (bináris fa) rekurzív adatszerkezet: BinFa:= Fa := ÜresFa Rekord(Elem,BinFa,BinFa) ÜresFa Rekord(Elem,Fák) 2/37 Bináris

Részletesebben

3/1. tétel: Linearis adatszerkezetek és műveleteik

3/1. tétel: Linearis adatszerkezetek és műveleteik 3/1. tétel: Linearis adatszerkezetek és műveleteik A gyűjtemények (collections) közé sorolhatók a halmaz (set), a csomag (bag, multiset) és a vector (sequence, list). Gyűjtemények általánosan Értelmezzük

Részletesebben

Amortizációs költségelemzés

Amortizációs költségelemzés Amortizációs költségelemzés Amennyiben műveleteknek egy M 1,...,M m sorozatának a futási idejét akarjuk meghatározni, akkor egy lehetőség, hogy külön-külön minden egyes művelet futási idejét kifejezzük

Részletesebben

Láncolt listák. Egyszerű, rendezett és speciális láncolt listák. Programozás II. előadás. Szénási Sándor

Láncolt listák. Egyszerű, rendezett és speciális láncolt listák. Programozás II. előadás.  Szénási Sándor Láncolt listák Egyszerű, rendezett és speciális láncolt listák előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Láncolt

Részletesebben

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás Kódgenerálás Memóriagazdálkodás Kódgenerálás program prológus és epilógus értékadások fordítása kifejezések fordítása vezérlési szerkezetek fordítása Kódoptimalizálás L ATG E > TE' E' > + @StPushAX T @StPopBX

Részletesebben

Emlékeztető: a fordítás lépései. Szimbólumtábla-kezelés. Információáramlás. Információáramlás. Információáramlás.

Emlékeztető: a fordítás lépései. Szimbólumtábla-kezelés. Információáramlás. Információáramlás. Információáramlás. Emlékeztető: a fordítás lépései Forrás-kezelő (source handler) Szimbólumtábla-kezelés Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Lexikális elemző (scanner) Szintaktikus elemző (parser) Szemantikus elemző

Részletesebben

Láncolt Listák. Adat1 Adat2 Adat3 ø. Adat1 Adat2 ø Adat3

Láncolt Listák. Adat1 Adat2 Adat3 ø. Adat1 Adat2 ø Adat3 Láncolt Listák Adatszerkezetek Adatszerkezet: Az adatelemek egy olyan véges halmaza, amelyben az adatelemek között szerkezeti összefüggések vannak Megvalósítások: - Tömb, Láncolt lista, Fa, Kupac, Gráf,

Részletesebben

Web-programozó Web-programozó

Web-programozó Web-programozó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Mutatók és címek (ism.) Indirekció (ism)

Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Mutatók és címek (ism.) Indirekció (ism) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény

Részletesebben

Programozási segédlet

Programozási segédlet Programozási segédlet Programozási tételek Az alábbiakban leírtam néhány alap algoritmust, amit ismernie kell annak, aki programozásra adja a fejét. A lista korántsem teljes, ám ennyi elég kell legyen

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Egyszerű programozási tételek

Egyszerű programozási tételek Egyszerű programozási tételek 2. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 15. Sergyán (OE NIK) AAO 02 2011. szeptember 15.

Részletesebben

A lista adatszerkezet A lista elemek egymásutániságát jelenti. Fajtái: statikus, dinamikus lista.

A lista adatszerkezet A lista elemek egymásutániságát jelenti. Fajtái: statikus, dinamikus lista. Lista adatszerkezet A lista adatszerkezet jellemzői 1 Különböző problémák számítógépes megoldása során gyakran van szükség olyan adatszerkezetre, amely nagyszámú, azonos típusú elem tárolására alkalmas,

Részletesebben

Miről lesz ma szó? A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1. Dinamikus adatszerkezetek. Dinamikus adatszerkezetek. Önhivatkozó struktúrák. Önhivatkozó struktúrák

Miről lesz ma szó? A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1. Dinamikus adatszerkezetek. Dinamikus adatszerkezetek. Önhivatkozó struktúrák. Önhivatkozó struktúrák 2012. március 27. A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1 Vitéz András egyetemi adjunktus BME Híradástechnikai Tanszék vitez@hit.bme.hu Miről lesz ma szó? Dinamikus adatszerkezetek Önhivatkozó struktúra keresés, beszúrás,

Részletesebben

félstatikus adatszerkezetek: verem, várakozási sor, hasítótábla dinamikus adatszerkezetek: lineáris lista, fa, hálózat

félstatikus adatszerkezetek: verem, várakozási sor, hasítótábla dinamikus adatszerkezetek: lineáris lista, fa, hálózat Listák félstatikus adatszerkezetek: verem, várakozási sor, hasítótábla dinamikus adatszerkezetek: lineáris lista, fa, hálózat A verem LIFO lista (Last In First Out) angolul stack, románul stivă bevitel

Részletesebben

Láncolt listák. PPT 2007/2008 tavasz.

Láncolt listák. PPT 2007/2008 tavasz. Láncolt listák szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Láncolt listák elvi felépítése Egyirányú egyszerű láncolt lista Egyirányú rendezett láncolt lista Láncolt

Részletesebben

Mindenki abból a három tantárgyból tesz szigorlatot, amelyet hallgatott.

Mindenki abból a három tantárgyból tesz szigorlatot, amelyet hallgatott. Szigorlati témakörök az Informatika (szigorlat) (BMEVIAU0181) c. tantárgyat felváltó Informatika (BMEGERIEEIS) tantárgyból az okleveles energetikai mérnökképzés (2N-0E) hallgatói számára 1. tantárgy: Programozás

Részletesebben

OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj.

OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_01-1 - E jegyzet másolata

Részletesebben

Absztrakt adatstruktúrák A bináris fák

Absztrakt adatstruktúrák A bináris fák ciós lámpa a legnagyobb élettartamú és a legjobb hatásfokú fényforrásnak tekinthető, nyugodtan mondhatjuk, hogy a jövő fényforrása. Ezt bizonyítja az a tény, hogy ezen a területen a kutatások és a bejelentett

Részletesebben

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek

Részletesebben

Adatszerkezetek és algoritmusok

Adatszerkezetek és algoritmusok 2010. január 8. Bevezet El z órák anyagainak áttekintése Ismétlés Adatszerkezetek osztályozása Sor, Verem, Lengyelforma Statikus, tömbös reprezentáció Dinamikus, láncolt reprezentáció Láncolt lista Lassú

Részletesebben

Kulcs transzformációs táblázat

Kulcs transzformációs táblázat Kulcs transzformációs táblázat Ennek a táblázatnak az ábrázolása folytonos. Soros táblázat esetén egy elem helyét a beszúrás időpontja, önátrendező táblázatnál a feldolgozás gyakorisága, rendezett táblázatnál

Részletesebben

Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás

Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás Szintaxis, szemantika BNF szintaxisgráf absztrakt értelmező axiomatikus (elő- és utófeltétel) Pap Gáborné. Szlávi Péter, Zsakó László: Programozási

Részletesebben

Adatszerkezetek Bevezetés Adatszerkezet Adatszerkezet típusok Műveletek Bonyolultság

Adatszerkezetek Bevezetés Adatszerkezet Adatszerkezet típusok Műveletek Bonyolultság datszerkezetek Bevezetés datszerkezet adatok rendszerének matematikai, logikai modellje elég jó ahhoz, hogy tükrözze a valós kapcsolatokat elég egyszerű a kezeléshez datszerkezet típusok Tömbök lineáris

Részletesebben

1.előadás Tornai Kálmán

1.előadás Tornai Kálmán 1.előadás Tornai Kálmán tornai.kalman@itk.ppke.hu Általános tudnivalók Előadás: 2 óra (Labor)gyakorlat: 3 óra Előismeretek: Kötelező: Bevezetés a programozásba I-II. Algebra és diszkrét matematika I. II.

Részletesebben

A programozás alapjai

A programozás alapjai A programozás alapjai Változók A számítógép az adatokat változókban tárolja A változókat alfanumerikus karakterlánc jelöli. A változóhoz tartozó adat tipikusan a számítógép memóriájában tárolódik, szekvenciálisan,

Részletesebben

Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás

Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás Szempontok Programozási nyelvek osztályozása Felhasználói kör (amatőr, professzionális) Emberközelség (gépi nyelvektől a természetes nyelvekig)

Részletesebben

Irányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása

Irányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása Irányítástechnika 1 9. Elıadás PLC-k programozása Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Jancskárné Anweiler Ildikó: PLC programozás az IEC 1131-3 szabvány

Részletesebben

Programozás alapjai. 5. előadás

Programozás alapjai. 5. előadás 5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk

Részletesebben

Számítógépek felépítése

Számítógépek felépítése Számítógépek felépítése Emil Vatai 2014-2015 Emil Vatai Számítógépek felépítése 2014-2015 1 / 14 Outline 1 Alap fogalmak Bit, Byte, Word 2 Számítógép részei A processzor részei Processzor architektúrák

Részletesebben

Programozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu

Programozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember

Részletesebben

Haladó rendezések. PPT 2007/2008 tavasz.

Haladó rendezések. PPT 2007/2008 tavasz. Haladó rendezések szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Alapvető összehasonlító rendezések Shell rendezés Kupacrendezés Leszámláló rendezés Radix rendezés Edényrendezés

Részletesebben

Adatszerkezetek és algoritmusok

Adatszerkezetek és algoritmusok 2009. november 20. Bevezet El z órák anyagainak áttekintése Ismétlés Adatszerkezetek osztályozása Sor, Verem, Lengyelforma Statikus, tömbös reprezentáció Dinamikus, láncolt reprezentáció El z órák anyagainak

Részletesebben

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit

Részletesebben

29. Visszalépéses keresés 1.

29. Visszalépéses keresés 1. 29. Visszalépéses keresés 1. A visszalépéses keresés algoritmusa Az eddig megismert algoritmusok bizonyos értelemben nyílegyenesen haladtak elôre. Tudtuk, hogy merre kell mennünk, és minden egyes lépéssel

Részletesebben

6. LISTÁK ábra. A lista absztrakt adatszerkezet (ADS)

6. LISTÁK ábra. A lista absztrakt adatszerkezet (ADS) 6. LISTÁK Az előző fejezetekben megismerkedtünk a láncolt ábrázolással. Láttuk a verem és a sor, valamint előre tekintve a keresőfa pointeres megvalósításának a lehetőségét és előnyeit. A láncolt ábrázolással

Részletesebben

Podoski Péter és Zabb László

Podoski Péter és Zabb László Podoski Péter és Zabb László Bevezető Algoritmus-vizualizáció témakörében végeztünk kutatásokat és fejlesztéseket Felmértük a manapság ismert eszközök előnyeit és hiányosságait Kidolgoztunk egy saját megjelenítő

Részletesebben

Tartalom Keresés és rendezés. Vektoralgoritmusok. 1. fejezet. Keresés adatvektorban. A programozás alapjai I.

Tartalom Keresés és rendezés. Vektoralgoritmusok. 1. fejezet. Keresés adatvektorban. A programozás alapjai I. Keresés Rendezés Feladat Keresés Rendezés Feladat Tartalom Keresés és rendezés A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán

Részletesebben

Adatszerkezetek 2. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek 2. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek 2. Dr. Iványi Péter 1 Hash tábla A bináris fáknál O(log n) a legjobb eset a keresésre. Ha valamilyen közvetlen címzést használunk, akkor akár O(1) is elérhető. A hash tábla a tömb általánosításaként

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

Architektúra, megszakítási rendszerek

Architektúra, megszakítási rendszerek Architektúra, megszakítási ek Mirıl lesz szó? Megszakítás fogalma Megszakítás folyamata Többszintű megszakítási ek Koschek Vilmos Példa: Intel Pentium vkoschek@vonalkodhu Koschek Vilmos Fogalom A számítógép

Részletesebben

Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs

Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember 7. Sergyán

Részletesebben

Operációs rendszerek III.

Operációs rendszerek III. A WINDOWS NT memóriakezelése Az NT memóriakezelése Memóriakezelő feladatai: Logikai-fizikai címtranszformáció: A folyamatok virtuális címterének címeit megfelelteti fizikai címeknek. A virtuális memóriakezelés

Részletesebben

Keresés és rendezés. A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán

Keresés és rendezés. A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán Keresés Rendezés Feladat Keresés és rendezés A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán 2016. november 7. Farkas B., Fiala

Részletesebben

REKURZIÓ. Rekurzív: önmagát ismétlő valami (tevékenység, adatszerkezet stb.) Rekurzív függvény: függvény, amely meghívja saját magát.

REKURZIÓ. Rekurzív: önmagát ismétlő valami (tevékenység, adatszerkezet stb.) Rekurzív függvény: függvény, amely meghívja saját magát. 1. A REKURZIÓ FOGALMA REKURZIÓ Rekurzív: önmagát ismétlő valami (tevékenység, adatszerkezet stb.) Rekurzív függvény: függvény, amely meghívja saját magát. 1.1 Bevezető példák: 1.1.1 Faktoriális Nemrekurzív

Részletesebben

A Verem absztrakt adattípus

A Verem absztrakt adattípus A Verem absztrakt adattípus Értékhalmaz: E Verem = [a 1,...,a n : a i E,i = 1,...,n,] Műveletek: V : Verem, x : E {Igaz} Letesit(V) {V = []} {V = V } Megszuntet(V) {Igaz} {V = V } Uresit(V) {V = []} {V

Részletesebben

1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok

1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok Számítógépes szimulációk 1. Bevezetés BME Fizika Intézet 2015. szeptember 9. Bevezetés A félév menete C-ismétlés, 1. rész Oktatók: Nagyfalusi Balázs: nagyfalusi@phy.bme.hu, F3 211. : tcsaba@eik.bme.hu,

Részletesebben

Adatszerkezetek I. 9. előadás

Adatszerkezetek I. 9. előadás Adatszerkezetek I. 9. előadás Nem bináris fák A fa rekurzív adatszerkezet jellemzői: sokaság: azonos típusú elemekből áll; akár 0 db elemet tartalmazhat; Üres: rekurzív nullelem, kitüntetett konstans;

Részletesebben

Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication)

Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1 Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1. A folyamat (processzus, process) fogalma 2. Folyamatok: műveletek, állapotok, hierarchia 3. Szálak (threads)

Részletesebben

... fi. ... fk. 6. Fabejáró algoritmusok Rekurzív preorder bejárás (elsőfiú-testvér ábrázolásra)

... fi. ... fk. 6. Fabejáró algoritmusok Rekurzív preorder bejárás (elsőfiú-testvér ábrázolásra) 6. Fabejáró algoritmusok Fa bejárásán olyan algoritmust értünk, amelynek bemenete egy F fa és egy M művelet, és az algoritmus adott sorrendben pontosan egyszer végrehajtja az M műveletet a fa pontjaiban

Részletesebben

Hátizsák feladat. Példa: A tárgyak (súly, fontosság) párokban (4,6) (3,5) (2,3) (2,3) a hátizsák kapacitása 8.

Hátizsák feladat. Példa: A tárgyak (súly, fontosság) párokban (4,6) (3,5) (2,3) (2,3) a hátizsák kapacitása 8. Hátizsák feladat Egy adott hátizsákba tárgyakat akarunk pakolni. Adott n tárgy minden tárgynak van egy fontossági értéke ( f [i]), és egy súlya (s[i]), a hátizsákba maximum összesen S súlyt pakolhatunk.

Részletesebben

Rendezések. A rendezési probléma: Bemenet: Kimenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat

Rendezések. A rendezési probléma: Bemenet: Kimenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat 9. Előadás Rendezések A rendezési probléma: Bemenet: n számot tartalmazó (a 1,a 2,,a n ) sorozat Kimenet: a bemenő sorozat olyan (a 1, a 2,,a n ) permutációja, hogy a 1 a 2 a n 2 Rendezések Általánosabban:

Részletesebben

Programozás alapjai 9. előadás. Wagner György Általános Informatikai Tanszék

Programozás alapjai 9. előadás. Wagner György Általános Informatikai Tanszék 9. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Leszámoló rendezés Elve: a rendezett listában a j-ik kulcs pontosan j-1 kulcsnál lesz nagyobb. (Ezért ha egy kulcsról tudjuk, hogy 27 másiknál nagyobb,

Részletesebben

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző

Részletesebben

2. AZ ADATTÍPUS ABSZTRAKCIÓS SZINTJEI...2

2. AZ ADATTÍPUS ABSZTRAKCIÓS SZINTJEI...2 2. AZ ADATTÍPUS ABSZTRAKCIÓS SZINTJEI...2 2.1. Absztrakt adattípus (ADT)... 2 2.1.1. Algebrai (axiomatikus) specifikáció... 3 2.1.2. Funkcionális (elő-, utófeltételes) specifikáció... 4 2.1.3. Algoritmusok

Részletesebben

Algoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer

Algoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer Algoritmusok helyességének bizonyítása A Floyd-módszer Algoritmusok végrehajtása Egy A algoritmus esetében a változókat három változótípusról beszélhetünk, melyeket az X, Y és Z vektorokba csoportosítjuk

Részletesebben

15. tétel. Adatszerkezetek és algoritmusok vizsga Frissült: 2013. január 30.

15. tétel. Adatszerkezetek és algoritmusok vizsga Frissült: 2013. január 30. 15. tétel Adatszerkezetek és algoritmusok vizsga Frissült: 2013. január 30. Edényrendezés Tegyük fel, hogy tudjuk, hogy a bemenő elemek (A[1..n] elemei) egy m elemű U halmazból kerülnek ki, pl. " A[i]-re

Részletesebben

Információs Technológia

Információs Technológia Információs Technológia Rekurzió, Fa adatszerkezet Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatika Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. november 18. Rekurzió Rekurzió

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 13. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. december A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/10 Tartalomjegyzék Objektumok

Részletesebben

Programozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs

Programozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember

Részletesebben

Hátizsák feladat. Példa: A tárgyak (súly, fontosság) párokban (4,6) (3,5) (2,3) (2,3) a hátizsák kapacitása 8.

Hátizsák feladat. Példa: A tárgyak (súly, fontosság) párokban (4,6) (3,5) (2,3) (2,3) a hátizsák kapacitása 8. Hátizsák feladat Egy adott hátizsákba tárgyakat akarunk pakolni. Adott n tárgy minden tárgynak van egy fontossági értéke ( f [i]), és egy súlya (s[i]), a hátizsákba maximum összesen S súlyt pakolhatunk.

Részletesebben

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >> I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

elektronikus adattárolást memóriacím

elektronikus adattárolást memóriacím MEMÓRIA Feladata A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriájában vannak. Az információ tárolása

Részletesebben

ALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK

ALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK ALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK 1. ELÁGAZÁSOK ÉS CIKLUSOK SZERVEZÉSE Az adatszerkezetek mellett a programok másik alapvető fontosságú építőkövei az ún. algoritmikus szerkezetek.

Részletesebben

Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet. Adatszerkezetek és algoritmusok. Geda Gábor

Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet. Adatszerkezetek és algoritmusok. Geda Gábor Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet Adatszerkezetek és algoritmusok Geda Gábor Eger, 2012 Készült a TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0038 támogatásával. 2 Tartalomjegyzék 1. Előszó 4

Részletesebben

A számítástudomány alapjai. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A számítástudomány alapjai. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A számítástudomány alapjai Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bináris keresőfa, kupac Katona Gyula Y. (BME SZIT) A számítástudomány

Részletesebben

Egy Erlang refaktor lépés: Függvényparaméterek összevonása tuple-ba

Egy Erlang refaktor lépés: Függvényparaméterek összevonása tuple-ba Egy Erlang refaktor lépés: Függvényparaméterek összevonása tuple-ba Témavezető: Horváth Zoltán és Simon Thompson OTDK 2007, Miskolc Egy Erlang refaktor lépés: Függvényparaméterek összevonása tuple-ba OTDK

Részletesebben

Programozás alapjai. 7. előadás

Programozás alapjai. 7. előadás 7. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Jótanács (1) Tipikus hiba a feladat elkészítésekor: Jótanács (2) Szintén tipikus hiba: a file-ból való törléskor, illetve a file-nak új elemmel való

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke

Részletesebben

1. Az utasítás beolvasása a processzorba

1. Az utasítás beolvasása a processzorba A MIKROPROCESSZOR A mikroprocesszor olyan nagy bonyolultságú félvezető eszköz, amely a digitális számítógép központi egységének a feladatait végzi el. Dekódolja az uatasításokat, vezérli a műveletek elvégzéséhez

Részletesebben

Láncolt lista. az itt adott nevet csak a struct deklaráción belül használjuk

Láncolt lista. az itt adott nevet csak a struct deklaráción belül használjuk Láncolt lista int szam char szoveg[10] következő elemre mutató pointer int szam char szoveg[10] következő elemre mutató pointer elem elem elem int szam char szoveg[10] következő elemre mutató pointer A

Részletesebben

A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1. Függvény mint függvény paramétere. Függvény mint függvény paramétere. Függvény mint függvény paramétere

A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1. Függvény mint függvény paramétere. Függvény mint függvény paramétere. Függvény mint függvény paramétere 2012. április 10. A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1 Vitéz András egyetemi adjunktus BME Híradástechnikai Tanszék vitez@hit.bme.hu Miről lesz ma szó? alaki szabályok használata - mintapélda használata - mintapélda

Részletesebben

SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN

SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN Az Excelben az egyszerű adatok bevitelén kívül számításokat is végezhetünk. Ezeket a cellákba beírt képletek segítségével oldjuk meg. A képlet: olyan egyenlet, amely a munkalapon

Részletesebben

Adatszerkezetek 2. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek 2. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek 2. Dr. Iványi Péter 1 Fák Fákat akkor használunk, ha az adatok között valamilyen alá- és fölérendeltség van. Pl. könyvtárszerkezet gyökér (root) Nincsennek hurkok!!! 2 Bináris fák Azokat

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 2. gyakorlat Változók, kiiratás, bekérés Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 24, 2007 1 tar@dcs.vein.hu

Részletesebben

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor Ismerkedjünk tovább a számítógéppel Alaplap és a processzeor Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív

Részletesebben

Programozás I. - 11. gyakorlat

Programozás I. - 11. gyakorlat Programozás I. - 11. gyakorlat Struktúrák, gyakorlás Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 16, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar

Részletesebben

Operációs rendszerek. UNIX fájlrendszer

Operációs rendszerek. UNIX fájlrendszer Operációs rendszerek UNIX fájlrendszer UNIX fájlrendszer Alapegység: a file, amelyet byte-folyamként kezel. Soros (szekvenciális) elérés. Transzparens (átlátszó) file-szerkezet. Link-ek (kapcsolatok) létrehozásának

Részletesebben

1. Alapok. #!/bin/bash

1. Alapok. #!/bin/bash 1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk

Részletesebben

Számítógép felépítése

Számítógép felépítése Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége

Részletesebben

Adatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor

Adatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor Adatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor Adatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor Publication date 2013 Szerzői jog 2013 Eszterházy Károly Főiskola Copyright 2013, Eszterházy Károly Főiskola Tartalom

Részletesebben

hatására hátra lép x egységgel a toll

hatására hátra lép x egységgel a toll Ciklusszervező utasítások minden programozási nyelvben léteznek, így például a LOGO-ban is. LOGO nyelven, (vagy legalábbis LOGO-szerű nyelven) írt programok gyakran szerepelnek az iskola számítástechnikai

Részletesebben

Oktatási segédlet 2014

Oktatási segédlet 2014 Oktatási segédlet 2014 A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012- 0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPI GRAFIKA VÁGÁS

SZÁMÍTÓGÉPI GRAFIKA VÁGÁS SZÁMÍTÓGÉPI GRAFIKA VÁGÁS FELADAT: Ha az alakzat nagyobb, mint a képtartomány, amelyben megjelenítendő, akkor a kívül eső részeket el kell hagyni, azaz az alakzatról le kell vágni, röviden szólva: az alakzatot

Részletesebben

Generikus Típusok, Kollekciók

Generikus Típusok, Kollekciók Generikus Típusok, Kollekciók Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Generikus Típusok, Kollekciók 2013 1 / 26 Tartalomjegyzék 1 Enumeráció 2 Generikus Típusok 3 Kollekciók System.Collections

Részletesebben