Helyi építési szabályzat

Átírás

1 TARTALOM Szöveges munkarészek: I. Általános előírások II. Területfelhasználási egységek és övezetek III. Beépítésre szánt területek IV. Beépítésre nem szánt területek V. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények VI. Helyi értékvédem VII.Záró rendelkezések Rajzi munkarészek: T-1 Szabályozási terv M= 1: (Az egyeztetési anyaghoz kicsinyített térképet mellékeltünk) 2

2 SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 24/1999. /XII.17./ sz. r e n d e l e t e Szigetszentmiklós FESLŐTAG HELYI ÉPíTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ==================================== Helyi építési szabályzat Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv-ben foglaltaknak megfelelően, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvényben (Étv.) ában kapott felhatalmazás alapján a következő helyi építési szabályzatot (továbbiakban: rendelet) alkotja és jóváhagyja a szabályozási tervet, továbbá annak kötelező alkalmazását elrendeli. I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1.. (1) E rendeletbe foglalt helyi építési szabályzat hatálya Szigetszentmiklós Felsőtag területén déli irányban az M0 autópályáig, nyugati irányban a Csepeli útig, az északi és a keleti irányban a közigazgatási határig terjed ki. (2) A tervezési terület legnagyobb része ma külterület, mely a tervezés távlatában (7-15 év) bel- és külterület lesz a településszerkezeti terv szerint. A helyi építési szabályzat alkalmazása 2.. Az 1. -ban meghatározott területen (a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt, azaz a bel- és külterületen egyaránt) területet felhasználni, vagy területfelhasználást változtatni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (erdő esetén területet) kialakítani, út- és egyéb közlekedési, közműhálózati, továbbá bármilyen műtárgyat és építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, - valamint mindezekre építési engedélyt kiadni - csak az évi LXXVIII. tv-nek (továbbiakban: Étv), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletnek (továbbiakban: OTÉK) rendelkezéseinek megtartása mellett, csak jelen rendelet előírásai, továbbá a helyi építési szabályzat mellékletét képező 1:4000-es méretarányú szabályozási tervlap együttes figyelembevételével szabad. 3

3 Szabályozási elemek Helyi építési szabályzat 3.. (1) A szabályozási terv kötelező és ajánlott szabályozási vonalakat tartalmaz, a terület fejlesztése, területfelhasználása és szerkezete szempontjából meghatározható elemeket, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet. A kötelező szabályozási elemek: - a tervezett belterület határa, - a területfelhasználási egységek határa, - a területfelhasználási egységeken belül építési övezetek határa, - az építési övezet jele, - az építési övezetekre vonatkozó előírások, - a beépítés feltételére vonatkozó előírások, - a gyűjtőutak és egyéb közterületek szabályozási területei szabályozási vonala, - védő és védett területek, - az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemei, - a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények. (2) Ajánlott szabályozási elemek mindazok, amelyeket a szabályozási terv tartalmaz, és nem tartoznak a kötelező elemek közé, csak irányadó jellegűek. (3) A szabályozási terv kötelező erejű elemeinek módosítására vonatkozóan az évi LXXVIII. tv. és a 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben foglaltak az irányadók. A telekalakítás és az építés engedélyezése 4.. Azokra a területekre, amelyekre a szabályozási terv további részletes szabályozási terv készítését írja elő: a) a terv elkészültéig telekalakítás és építés csak akkor engedélyezhető, ha az a településszerkezeti tervben meghatározott fejlesztési célkitűzésekkel összhangban van, annak megvalósítását nem akadályozza, nem nehezíti, és nem teszi költségesebbé, b) a terv elkészülte után a telekalakítás és az építés csak a részletes szabályozási tervnek megfelelően engedélyezhető. 4

4 5.. (1) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás, vagy az építési övezet a településszerkezeti terv szerint megváltozik, a részletes szabályozási tervnek megfelelően engedélyezhető. (2) A területen építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után (részletes szabályozási terv valamint terület előkészítés, vízrendezés, közművesítés stb.), az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható. II. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK, ÖVEZETEK 6.. (1) Az 1.. (1) bekezdésében lehatárolt terület építési szempontból beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt területekre tagozódik. (2) Beépítésre szánt területek: - lakóterület, - vegyesterület, - üdülőterület, - különleges terület, (3) Beépítésre nem szánt területek: - közlekedési- és közműterület, - erdőterület, - mezőgazdasági terület, - egyéb terület. A belterület területfelhasználási egységei és építési övezetei 7.. (1) Jelen előírások hatálya Szigetszentmiklós Felsőtag településrész belterületére és a jelenlegi külterületének belterületbe vonandó részeire terjed ki. A terület jelenlegi és tervezett belterületi határát a szabályozási tervlap tünteti fel. A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervnek és jelen helyi építési szabályzatnak megfelelően kell gondoskodni. (2) A fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ezáltal belterületté nyilvánított terület tervezett felhasználása is időszerű. 5

5 8. Helyi építési szabályzat (1) A területfelhasználási egységek és építési övezetek jeleit, határvonalait a szabályozási tervlap ábrázolja. (2) Területfelhasználási egységek, építési övezetek és övezetek a belterületen: a) Beépítésre szánt területek Lakóterület - Kertvárosias lakóterület KEL Vegyesterület - Településközpont vegyes terület TV (a településközpont kereskedelmi-, szolgáltatási-, oktatási területei lakóterülettel vegyesen) - Központi vegyes terület KV Üdülőterület - Hétvégi házas üdülőterület HÜ Különleges terület - Sportpálya területe SP - Szabadidőközpont SZK - Bányaterület B b) Beépítésre nem szánt területek Közlekedési- és közművek elhelyezésére szolgáló közlekedési terület K Erdőterület - Védelmi Ev - Egészségügyi-szociális, turisztikai E III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterület 9.. (1) A lakóterületek építési övezeteit a szabályozási tervlap (T-1, M= 1:4000) tünteti fel. (2) Szigetszentmiklós Felsőtag területén a szabályozási terv szerint a jelenlegihez képest változó övezetű, újonnan kialakítandó lakóterületek: 6

6 - Tervezett lakópark területe - Tihanyi és Királyerdő út mellett, valamint a szabályozási terv szerinti területeken kialakítandó új kertvárosias lakóterületek A lakóterületekre vonatkozó általános előírások 10. (1) A tervezett - vagyis az új - lakóövezeteknél az OTÉK 13.. szerinti (kertvárosias lakóterület) építési övezet, valamint jelen rendelet előírásait kell alkalmazni. (2) A helyi építési szabályzat (jelen előírások ai) szabályozza a lakóövezetek telekméretét, a beépítési módot, beépítési százalékot, az építménymagasságot, a beépítés feltételének közművesítettségi és a kialakítható zöldfelület mértékét. (3) A lakóövezetek épületeire vonatkozó általános helyi építési szabályzat a következő: a) Az elhelyezésre kerülő épületek paramétereit a szomszédos épületek szélességi, magassági, geometriai formájához, arányaihoz kell igazítani. b) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,5 m lehet ( az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó!) c) Az építési engedélyhez minden esetben utcakép csatolandó (a szomszédos 3-3 épület homlokzatának feltüntetésével). d) Az épületeket magastetővel kell kialakítani, a tető hajlásszöge között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva. Ettől csak indokolt esetben lehet eltérni, ha a környező beépítés erre okot ad. Tetőforma nyeregtető, vagy kontyolt nyeregtető lehet, tetőtérbeépítéssel. (4) A Királyerdő és a Tihanyi utcák melletti meglévő lakótelkeken az építési vonalat a kialakult állapotnak megfelelően, a szomszédos telkek beépítési vonalához igazodóan, illetve a kedvező tájolás figyelembevételével az I. fokú építésügyi hatóság határozhatja meg. (5) Az új lakóterületeken, 1500 m 2 területnagyságig 1 lakás, 1500 m 2 fölötti területen 2 lakás helyezhető el. (6) Lakóterületen a háztartás viteléhez szükséges kiegészítő helyiségek a lakóépülettel egy tömegben helyezhetők el. (7) A lakóterületeken üzemanyagtöltő nem létesíthető. (8) A lakóterületeken nyeles telek nem alakítható ki. (9) A lakótelkeken kerítés az OTÉK 44. -a szerint építhető, az utcafronton a kerítés építési engedély köteles. 7

7 (10) Lakóterületen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por, vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települést esztétikai szempontból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges. Környezetvédelmi hatástanulmányt igénylő tevékenységek az övezetben nem helyezhetők el. (pl. autófényező, galvanizáló, stb.) (11) Lakóterületen állattartás nem engedélyezhető. A lakóterületekre vonatkozó zöldfelületi és környezeti feltételek 11.. (1) Az övezetben az egyes telkeken legalább a telek területének 50 -át zöldfelületként kell kialakítani. (2) Növények telepítésekor az ingatlanok határától a következő minimális ültetési távolságok tartandók be: a) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,5 m, b) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,0 m, c) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 2,0 m. (3) Az övezet területein kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el: a) a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg, az egyes szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket az MSZ es szabvány és módosításai tartalmazzák. b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók, c) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók, d) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani kell. e) a vízbázisok szabályozási terven jelölt hidrogeológiai A és B védőterületein belül létesítmények elhelyezése, tevékenységük folytatása a 123/1997 (VII.28.) Korm. rend. előírásainak megfelelően történhet. f) ha a szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során, a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek, azokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni. g) az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén nem tárolhatók. 8

8 h) a kisipari-, kisüzemi- és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező környezeti zajszint a létesítmények telekhatáránál nappal (6-22 ) 50dB-t, éjjel (22-6 ) a 40 db-t nem haladhatja meg. Lakóterületek építési övezetei Tervezett övezetek 12. (1) KEL I. - Kertvárosias lakóterület - övezet: ebbe az övezetbe az új lakóterületfejlesztési területek tartoznak. Ez az övezet elsősorban laza beépítésű, kertes, főként családi házas lakóépületek elhelyezésére szolgál. A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény is. Az építési telek beépítési módja övezeti jele területe m 2 legnagyobb beépítettsége zöldfelület építményének legnagyobb építmény magassága (H) m SZ/O x SZ/O x KEL I ,5 sz= szabadonálló o=oldalhatáron álló (2) Az övezetben az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: Előkert: 8,0 m Hátsókert: 6,0 m Oldalkert: szabadonálló beépítésnél 4,5 m, oldalhatáron álló beépítésnél - a kedvező tájolást figyelembe véve - lakóépület az északkeleti vagy északnyugati oldalhatáron helyezendő el a telekhatártól: 1,5 m-re ellenkező oldalon: 7,5 m-re (3) Az övezetben kialakítandó építési telek szélessége 25,0 m, mélysége 35,0 m lehet. 9

9 (4) Jelen helyi építési előírások mellett az OTÉK ait is kötelező figyelembe venni (1) KEL II. - Kertvárosias lakóterület - övezet: ebbe az övezetbe a tervezett lakópark területe tartozik. Az építési telek beépítési módja övezeti jele területe m 2 legnagyobb beépítettsége zöldfelület építményének legnagyobb építmény magassága (H) m SZ/O x KEL II. K x ,00 sz/o x sz =szabadonálló o =oldalhatáron álló K x =kialakított telekméret, mely m 2 közötti érték (2) Az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: Előkert: 8,0 m Hátsókert: 6,0 m Oldalkert: szabadonálló beépítésnél 4,5 m, oldalhatáron álló beépítésnél - a kedvező tájolást figyelembe véve - - lakóépület az északkeleti vagy északnyugati oldalhatáron helyezendő el a telekhatártól: 1,5m-re ellenkező oldalon: 7,5m-re (3) A lakóterületeken csak lakás építhető, telkenként legfeljebb 2 lakás helyezhető el. (4) Jelen helyi építési előírások mellett az OTÉK ait is kötelező figyelembe venni. (5) A terület beépítésének előfeltétele a teljes közművesítés (1) KEL III. Kertvárosias lakóterület övezet: ebbe az övezetbe a tervezett lakópark melletti terület tartozik, ahol a kialakított telek mérete 1750 m 2. 10

10 Az építési telek beépítési módja övezeti jele területe m 2 legnagyobb beépítettsége zöldfelület építményének legnagyobb építmény magassága (H) m szabadonálló KEL III m ,0 (1) Az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: Előkert: 8,0 m Hátsókert: 6,0 m Oldalkert: 4,5 m (2) A lakóterületen, telkenként legfeljebb 2 lakás helyezhető el. (3) Jelen helyi építési előírások mellett az OTÉK ait is kötelező figyelembe venni. (4) A terület beépítésének előfeltétele a teljes közművesítés. Meglévő övezetek 15.. (1) KEL IV. - Kertvárosias lakóterület övezet: ez a lakóterület az RSD mellett található. Az építési telek beépítési módja övezeti jele területe m 2 legnagyobb beépítettsége zöldfelület építményének legnagyobb építménymagassága (H) m szabadonálló KEL IV. K x ,50 K x =kialakult állapot (2) Építési hely: a kialakult állapot szerint. 11

11 (3) Jelen helyi építési előírások mellett az OTÉK ait is kötelező figyelembe venni. (4) Telkenként egy lakás helyezhető el. Vegyes terület 16. (1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál. (2) A vegyes terület lehet a) településközpont vegyes és b) általános vegyes terület. (3) A vegyes területek építési övezeteinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. Településközpont vegyes terület 17. (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes terület építési övezetet a szabályozási terven feltüntetett TV felirat jelzi. (3) A létesítményekhez az OTÉK 42. -a által előírt szükséges parkoló-mennyiséget telken belül kötelező kialakítani. (4) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóépület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (5) A településközpont vegyes területek belterületbe csatolása akkor szükséges amikor a környező területek beépítettsége indokolttá teszik a központ kialakítását. (6) Az épületek engedélyezési terve részeként a zöldfelületek tervezett kialakításáról kertépítészeti tervet kell készíteni, a zöldfelületeket az engedélyezett kertépítészeti terv alapján kell kivitelezni. (7) A településközpont vegyes területre (TV) vonatkozó szabályok: 12

12 Az építési telek beépítési módja övezeti jel területe m 2 legnagyobb beépítettsége zöldfelület építményének legnagyobb építménymagassága (H) m Szabadonálló TV ,0 (8) Az övezetben kialakítható építési telek szélessége 30,0 m, mélysége 40,0 m lehet. (9) Az övezetben az építési hely határain belül csak egy épület építhető, magastetős kialakítással, a tető hajlásszöge között választható meg. (10) Az övezetben építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: Előkert: 8,0 m (ha szükséges, az előkert közterületként is kialakítható) Hátsókert: 6,0 m Oldalkert: 6,0 m (11) Jelen helyi építési szabályok mellett az OTÉK ait is kötelező figyelembe venni. (12) A terület telekalakítási terv alapján építhető be, a terület beépítésének előfeltétele a teljes közművesítés. Központi vegyes terület 18.. (1) A központi vegyes terület - az MO autóút szigetszentmiklósi csomópontjánál alakítható ki. - ahol a területen elhelyezhető igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató kulturális épület, egyházi, oktatási, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, más lakások az épületek második szintjétől és a tetőtérben helyezhetők el. (2) A központi vegyes területet a szabályozási terven a KV felirat jelöli. (3) A létesítményekhez az OTÉK 42. -a által előírt szükséges parkoló-mennyiséget telken belül kötelező kialakítani. (4) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóépület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. 13

13 (5) Az épületek engedélyezési terve részeként a zöldfelületek tervezett kialakításáról kertépítészeti tervet kell készíteni, a zöldfelületeket az engedélyezett kertépítészeti terv alapján kell kivitelezni. (6) A központi vegyes területre (KV) vonatkozó szabályok: Az építési telek beépítési módja övezeti jel területe m 2 legnagyobb beépítettsége zöldfelület építményének legnagyobb építménymagassága (H) m Szabadonálló KV ,0 (7) Az övezetben kialakítható építési telek szélessége 40,0 m, mélysége 40,0 m lehet. (8) Az épületek magastetős kialakításúak lehetnek, a tető hajlásszöge között között válaszható meg. (9) Az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: Előkert: 8,0 m Hátsókert: 6,0 m Oldalkert: 6,0 m (10) Az építési hely határain belül egy épület építhető. (11) Jelen helyi építési szabályok mellett az OTÉK ait kötelező figyelembe venni. (12) A terület telekalakítási terv alapján építhető be, a terület beépítésének előfeltétele a teljes közművesítés. A vegyes területre vonatkozó zöldfelületi és környezeti feltételek 19.. (1) Az övezetben az egyes telkeken legalább a telek területének 40-át zöldfelületként kell kialakítani. (2) Az övezet területén kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el: 14

14 a) a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg, az egyes szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket az MSZ es szabvány és módosításai tartalmazzák. b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók, c) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók, d) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, ill. előkezelni kell, e) a vízbázisok szabályozási terven jelölt hidrogeológiai A és B védőterületein belül létesítmények elhelyezése, tevékenységük folytatása a 123/1997 (VII.28.) Korm. rend. előírásainak megfelelően történhet. f) az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, amely során a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek, g) az övezet területén veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel, h) a kisipari-, kisüzemi- és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező környezeti zajszint a létesítmények telekhatáránál nappal (6-22 ) az 50 db-t, éjjel (22-6 ) a 40 db-t nem haladhatja meg. (3) Az övezeten kívüli területeken kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetők, amelyek során az övezetben a közlekedési környezeti zajszint az övezetre megengedett zajszinthez képest növekedést nem okoz. Üdülőterületek 20.. (1) Az üdülőterületek építési övezeteit a szabályozási tervlap (M=1:4000) tünteti fel. (2) A szabályozási terv szerint a jelenlegihez képest változó övezetű, újonnan kialakított üdülőterület: - a Sósok melletti kiskert övezet északkeleti oldalán található. Üdülőterületekre vonatkozó előírások, építési övezetek 21.. (1) Mind a kialakult, mind a tervezett üdülőterületekre az OTÉK 21. és 23. -a (hétvégi házas terület) szerinti építési övezeti, valamint jelen rendelet előírásait kell alkalmazni. (2) A hétvégi házas területre (HÜ I. és HÜ II.) vonatkozó szabályok: 15

15 Az építési telek beépítési módja Oldalhatáron álló K x = kialakult övezeti jele HÜ I. HÜ II. területe m 2 K x 750 legnagyobb beépítettsége zöldfelület építményének legnagyobb építménymagassága (H) m - 4,5 m - 4,5 m (3) Üdülőterületen üdülőépület, kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és sportlétesítmények helyezhetők el. Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmény az üdülőépület 50 -án alakítható ki, az övezetre megengedett beépítési százalék (15) teljes területe e célra nem használható fel. A létesítményekhez az OTÉK 42. -a által előírt szükséges parkoló mennyiséget telken belül kötelező kialakítani. (4) Üdülőtelkeken legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. (5) Az újonnan kialakított üdülőterületen az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: Előkert: 5,0 m Hátsókert: 6,0 m Oldalkert: a kedvező tájolást figyelembe véve üdülőépület az északkeleti vagy északnyugati oldalhatáron helyezendő el a telekhatártól 1,5 m-re, ellenkező oldalon az oldalkert 4,0 m-nél kevesebb nem lehet. Két üdülő épület között min. 6,0 m kialakítása kötelező. A meglévő üdülőterületen az építési hely határainak a kialakult beépítési határ tekintendő. Ezen területen régi épület helyett új épület a régi épület helyére építhető. (6) Az RSD melletti területen a parti sétány szabályozási szélessége 3-6 m közötti. A parti sétány kialakítása és fenntartása az üdülőtelek tulajdonosának feladata. (7) Üdülőtelken az OTÉK 1.sz. melléklet 54. pontjában meghatározott melléképítmények elhelyezhetők. (8) A meglévő üdülőterületen (HÜ I.) lévő állandó lakókra az üdülőterületre vonatkozó előírások betartása kötelező. (9) Üdülőegységenként - telken belül - legalább egy személygépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni. Különálló személygépkocsi-tároló nem létesíthető. 16

16 (10) Az üdülőtelkeken kerítés az OTÉK 44. -a szerint építhető, az utcafronton a kerítés építési engedély köteles. (11) Az üdülőterületen nyeles telek nem alakítható ki, a kialakítható telekszélesség min. 10 m. (12) Üdülőtelken lakókocsi és üdülősátor elhelyezésére az OTÉK 43. -át kell alkalmazni. (13) Az üdülőterületre vonatkozó zöldfelületi és környezeti feltételek: 1. Az övezetben az egyes telkeken legalább a telek területének 70-át zöldfelületként kell kialakítani. 2. Az övezet területén kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el: a) a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg, az egyes szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket az MSZ es szabvány és módosításai tartalmazzák. b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók, c) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók, d) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. e) a vízbázisok szabályozási terven jelölt hidrogeológiai A és B védőterületein belül létesítmények elhelyezése, tevékenységük folytatása a 123/1997 (VII.28.) Korm. rend. előírásainak megfelelően történhet. f) az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, amely során a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek, g) az övezet területén veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel, h) a kisipari-, kisüzemi- és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező környezeti zajszint a létesítmények telekhatáránál nappal (6-22 ) az 50 db-t, éjjel (22-6 ) a 40 db-t nem haladhatja meg. 3. Az övezeten kívüli területeken kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetők, amelyek során az övezetben a közlekedési környezeti zajszint a jelenlegi zajszint növekedését nem okozza HÜ I. - Kialakult (Üdülősor utca, RSD melletti) - Hétvégi házas terület - övezet: - A 360 m 2 -nél nagyobb üdülőtelkekre jelen rendelet 21. -a érvényes. - A 360 m 2 -nél kisebb üdülőtelkek legnagyobb beépítettsége 20, a legnagyobb építménymagasság 3,0 m lehet. 17

17 - Ezen telkekre az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: Előkert (közút felöl értendő) : a kialakult állapot szerinti Oldalkert: - benapozott oldalon 3,0 m, abban az esetben, ha az oldalkert felé néző homlokzaton 30 -nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén nyílászárok nem kerülnek elhelyezésre, -ellenkező oldalon a telekhatártól 1,0 m. Hátsókert: 6,0 m - A területen nyeles-telek nem alakítható ki. Különleges terület 23.. (1) A különleges területek építési övezetét a szabályozási tervlap (M=1:4000) tünteti fel. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) szabályozást igényelnek. (2) A különleges területek a) Nyersanyaglelőhely (bánya) (B) b) Sportolási célú (SP) c) Szabadidő központ (SZK) övezetekbe sorolhatók. (3) A területekre vonatkozó helyi építési szabályok: Az építési telek beépítési módja Szabadon álló övezeti jele x B SP SZK x övezeti jelek: B = Bányaterület SP = Sportpálya SZK = Szabadidő Központ területe m 2 kialakult 1,0 ha 3,0 ha legnagyobb beépítettsége zöldfelület építményén ek legnagyobb építménym agassága (H) m -4,50 18

18 (4) Az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: Helyi építési szabályzat Előkert: Oldalkert: Hátsókert. 10,0 m 6,0 m 10,0 m (5) Az épületeket, vagy épületegyütteseket magastetővel kell kialakítani, a tető hajlásszöge legfeljebb 45 lehet. (6) Jelen előírások mellett az OTÉK ai is érvényesek. (7) A meglévő és tervezett bányaterületek újrahasznosítása csak szabadidő központ lehet. Azokra a területekre rekultivációs terv készítendő. A vízfelület a teljes bányatelek területének 2/3-a lehet. (8) A létesítményekhez szükséges parkoló-mennyiséget telken belül kötelező kialakítani (OTÉK 42. -a). A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett határértékei 24.. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett alsó és felső határértékeit az alábbi táblázat tartalmazza: Építési övezet Megengedett legnagyobb szintterület - sűrűség Legnagyobb beépítettség Építmény magasság (m) Legkisebb zöldfelület Kialakítható telekterület (m 2 ) Kialakítható telekszélesség (m) KEL I. 0,6 30 5, KEL II. 0,6 30 6, K x KEL III. 0,6 30 6, K x KEL IV. 0,6 30 4,5 50 K K x TV 1,5 40 6, KV 1,5 35 7, HÜ I 0,2 15 4,5 70 K 10 HÜ II. 0,2 15 4, K x B 0,1 10 4, ,0 ha 100 SP 0,1 10 4,5 40 1,0 ha 100 SZK 0,2 15 4,5 40 3,0 ha 100 K x = kialakult, ill. kialakított 19

19 IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési- és közműterületek 25.. (1) Közlekedési- és közművek elhelyezésére szolgáló közlekedési területen a) A szabályozási tervben a közlekedési létesítmények számára meghatározott területsávban semmilyen létesítményt nem szabad elhelyezni. b) A közlekedési létesítmények számára fenntartott területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység csak a területsáv fejlesztésének várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető. (2) A közlekedési területek számára szükséges területbiztosítás a szabályozási terv szerint a következő: - tervezett gyűjtőút 22,0 m - tervezett kiszolgáló utak ill. helyi mellékutak 16,0 m 12,0 m 10,0 m - gyalogút 3,0 m - kerékpárút 3,0 m (3) Az út mintakeresztszelvények elemei közül a forgalmi sávok száma és szélessége, valamint az elemek egymáshoz viszonyított elrendezése kötelező jellegű, a további méretek irányadó jellegűek. (4) A tervezett beépítéseknél az OTÉK 42. -a szerinti parkolási igények telken belül elégítendők ki. (5) Az RSD parti sétány szabályozási szélessége 3,0-6,0 m közötti. (6) Az autópálya védőtávolsága m a tervezett végleges keresztmetszet tengelyétől. A védőtávolságokon belüli építkezésekhez minden esetben az Autópálya KHT hozzájárulása szükséges. (7) A Csepeli út szabályozási szélessége Budapest területén 18 m, Szigetszentmiklós területén 40 m, ahol a védőtávolsága m. A védőtávolságokon (50 m) belüli építkezésekhez minden esetben közútkezelői hozzájárulás szükséges. Ezen építményekre, ill. létesítményekre a közúti érdekek érvényre juttatása céljából a PMKF szakhatósági hozzájárulását is meg kell kérni. 20

20 (8) A tervezett közmű vezetékekkel a közutat megközelíteni és keresztezni csak a nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírások közzétételéről szóló 9004/1982 ( Közlekedési értesítő 16. sz.) és a KPM-IPM e közleményében valamint az MSZ 7487/3-80 Közmű és egyéb vezetékek elrendezése közterületen című szabványban foglaltak alapján lehet. Közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló közterület 26.. (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületeken, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. (2) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat kell figyelembe venni. (3) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell aterületi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemelő hozzájárulása esetén engedélyezhető. (4) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építményépület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni. (5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak - szükség esetén - egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közműveket fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földön. (6) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható. (7) A Vecsés-Budafok földgázvezeték biztonsági övezetén belül a 6/1982. IPM sz. rendelet előírásai az irányadók. A biztonsági övezeten belül csak a Bányakapitányság engedélyével lehet munkát végezni. (8) A későbbiekben készülő bármilyen közműtervet jelen terv közműellátási javaslataival egyeztetni kell. (9) A tervezési területen közmű építési tevékenységet folytatni a felszíni vízrendezés után 21