2010/ évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: Digitális vezérlésűszabályozású

Átírás

1 A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908 Digitális vezérlésűszabályozású akkumulátortöltő berendezés Energy Smart TM új kompakt fénycső-család a GE-től Sikeres évet zárt a Paksi Atomerőmű A Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság közleménye A II. félévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nyelvű szabványok jegyzéke Májusban tisztújítás Személyi változás a MEE titkárságán 103. évfolyam 2010/02

2 ELECTROSALON 4. Nemzetközi elektronikai, elektrotechnikai és automatizálási szakkiállítás Társrendezvények: INDUSTRIA 16. Nemzetközi ipari szakkiállítás CHEMEXPO 10. Nemzetközi vegyipari és mûanyagipari szakkiállítás SECUREX 10. Nemzetközi munka-, tûz- és biztonságvédelmi szakkiállítás ÖKOTECH 9. Nemzetközi környezetvédelmi és kommunális szakkiállítás Várjuk jelentkezését! HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont

3 Elektrotechnika Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Dr. Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Dr. Vajk István (MATE képviselő) Szerkesztőségi titkár: Szelenszky Anna Témafelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Szakmai jog: Arató Csaba Ifjúsági Bizottság: Turi Gábor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: Telefax: Honlap: Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: HUISSN: Hirdetőink / Advertisers hungexpo zrt. megawatt kft. OBO Bettermann kft. Tartalomjegyzék 2009/12 Dervarics Attila: Elnöki köszöntő... 4 VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK Dr. Koller László Novák Balázs: Újfajta edény indukciós főzéshez... 5 Szabó Ferenc Miháczi Viktor: Digitális vezérlésű-szabályozású akkumulátortöltő berendezés... 9 VILÁGÍTÁSTECHNIKA Schmidt Gábor: Energy Smart TM - új kompakt fénycső-család a GE-től BIZTONSÁGTECHNIKA Kádár Aba Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése Fehér György: A Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság közleménye SZAKMAI ELŐÍRÁSOK Kovács Levente: A II. félévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nyelvű szabványok jegyzéke HÍREK Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból Dr. Kádár Péter: Villamosmérnök hiány Magyarországon Tóth Éva: Fényépítészet az Allee-ban Kiss Árpád: Az Óbudai Egyetem ünnepi szenátusi ülése a Művészetek Palotájában Radvánszki Ferenc: 20 éves a PROTECTA Hungary Mayer György: Elérhető közelségbe került az áramtőzsde megindulása Mayer György: Sikeres évet zárt a Paksi Atomerőmű Tóth Éva: Új innovációs fejlesztés a Bosch és Kandósok együttműködésében Tóth Éva: FORD A-modell az Óbudai Egyetemen Kvasznicza Zoltán: POLLACK EXPO Dervarics Attila: Az energia útja kiállítás és konferencia Szegeden TECHNIKATÖRTÉNET Dr. Jeszenszky Sándor: Mítosz vagy valóság? Lindenberger Tamás: Bővülő elektrotechnikai gyűjtemény a TÜV Rheinlandnál EGYESÜLETI ÉLET Szilágyi András: Májusban tisztújítás Némethné dr. Vidovszky Ágnes: Beszámoló a VTT decemberi közgyűléséről Arany László: Évzáró-évértékelés Szegeden Tóth Éva: Személyi változás a MEE titkárságán NEKROLÓG SZEMLE OLVASÓI LEVÉL CONTENTS 12/2009 Attila Dervarics: Welcome from the President ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS Dr. László Koller Balázs Novák: Improving the energy efficiency of induction cooking Ferenc Szabó Viktor Miháczi: Battery charger with digital control and regulation LIGHTING TECHNICS Gábor Schmidt: Energy Smart TM new compact fluorescent lamp family from GE SAFETY OF ELECTRICITY Aba Kádár Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the Electric Shock Protection Committee György Fehér: Statement of the Under High Voltage Working Committee STANDARdS, ISSUES Levente Kovács: Standards concerned the electrical engineering published in Hungary during the 2nd half of year 2009 NEWS Dr. János Bencze: News from the world of Energetic Dr. Péter Kádár: Lack of power engineers in Hungary - information day for students Éva Tóth: Special light-technique application in the Allee shopnig center Árpád Kiss: The Gala Senate meeting of the Obuda Technical University in the Palace of Arts Ferenc Radvánszki: 20 years old the PROTECTA Hungary György Mayer: The Electric Energy Power Exchange will start soon György Mayer: Paks Atomic Power Plant over on a successful year Éva Tóth: R & D cooperation between Bosch and Obuda Technical University Éva Tóth: Ford model-a on the Obuda Technical University Zoltán Kvasznicza: POLLACK EXPO 2010 Attila Dervarics: The way of the Energy Conference and Exhibition in Szeged HISTORY of TECHNOLOGY Dr. Sándor Jeszenszky: Myth or reality? Tamás Lindenberger: The electrotechnical collection is growing at TÜV Rheinland SOCIETY ACTIVITIES András Szilágyi: Voting for new Executives in May Dr. Vidovszky Ágnes: Report from the 2009th General Assembly of VTT László Arany: Closing-year evaluation in Szeged Éva Tóth: Changing the officials at the Secretariat of MEE OBITUARY REVIEW LETTER FROM OUR READERS

4 Kedves MEE-tagok! Ebben az évben ünnepeljük a Magyar Elektrotechnikai Egyesület megalakításának 110 éves évfordulóját. Csak meghatottsággal és nagyfokú büszkeséggel tudok erre gondolni! Életben tartani 110 évig egy civil szervezetet már önmagában is kivételes teljesítmény, de ha még azt is figyelembe vesszük, hogy közben min ment keresztül az ország, és ebből adódóan milyen nehézségekkel kellett megküzdenie az egyesületnek, akkor okkal lehetünk meghatódottak és elődeinkre nagyon-nagyon büszkék ben, a centenárium évében a MEE vezetése és tagsága az egész országra kiterjedő rendezvénysorozattal, kiadványokkal idézte fel a 100 év eseményeit, és emlékezett meg azokról a személyiségekről, akik különösen sokat tettek az egyesületért, az elektrotechnika honi fejlődéséért. A 110 év megint alkalom az emlékezésre és a tiszteletadásra. Ez megtisztelő kötelességünk, de jó lehetőség arra is, hogy egy kicsit az egyesületünkre, más hasonló civil szervezetekre és általában a szakmánkra felhívjuk a figyelmet. Ezt a kettős célt szeretnénk elérni a június 10-én, a Magyar Tudományos Akadémia székházában rendezendő emlékkonferenciával. A nyitóelőadás mutatja be a MEE történetét, legfontosabb eredményeit. A konferencián nem csak visszatekintő előadások hangoznak el, hanem az energetikához kapcsolódó szakmai civil szervezetek jelenkori és jövőbeni kihívásaival, szerepvállalásával foglalkozók is. Szót kapnak a hatóság, a gazdasági szféra képviselői, hogy elmondják véleményüket a civil szervezetek helyéről, szerepéről, az együttműködésről. Természetesen a MEE képviselője is ki fogja fejteni ezekben a kérdésekben egyesületünk álláspontját és jövőre szóló elképzeléseinket. Ott lesznek a hozzánk közel álló egyesületek is, mint az ETE és a MET, és bemutatják saját törekvéseiket, miképpen kívánják segíteni a szakmát és ezen keresztül az ország fejlődését. Reményeink szerint a konferencia résztvevői látni fogják, ha egy egyesület a szakmai tisztességet követve a krízisek idején sem áll félre, függetlenségét megőrizve teszi a dolgát, küzd céljaiért, és időről időre képes megújulni, akkor az a szervezet hosszú távon életképes. És azt is reméljük, hogy az előadások és a hozzászólások nyomán mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy a jövőben is fontos szerepe lehet a civil szervezeteknek, és azok be is kívánják tölteni ezt a szerepet. Abban is bizakodhatunk, hogy az elhangzottak felhasználásával egyesületünk és más egyesületek célirányosabb és sikeresebb stratégiát tudnak jövőbeni feladataikhoz alkotni. Szerencsések vagyunk, meríthetünk 110 éves múltunkból, sok évtizedes tapasztalatokra támaszkodhatunk, mindez erősíthet bennünket ma és a jövőben is. Megfelelni a jövőnek, a múlthoz hasonló szerepet betölteni komoly feladat, amihez feltétlenül kellenek az értelmes célok, a jó stratégia. Ne felejtsük el, az emlékkonferencia közvetlenül az egyesületi választások után lesz, és így az új elnökségnek hasznos információkat adhat tervei kidolgozásához. Tisztelettel és barátsággal, Dervarics Attila MEE elnök A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

5 Villamos Villamos berendezések és és védelmek Berendezések Újfajta edény indukciós főzéshez A kezdeti nehézségek után, az árak csökkenésének köszönhetően, az utóbbi években már a háztartások számára is egyre inkább elérhetővé váltak az indukciós főzőlapok. Cikkünkben bemutatjuk, hogy egy újfajta edény használatával az eddigieknél még kényelmesebb, dinamikusabb és energiatakarékosabb főzés valósítható meg. The reduction of prices made the induction cooking more and more widely used in households in the last few years. We show in this paper that using a special iron pot can make the cooking more simple, convenient and dynamic, and it can save power making the technology even more environment friendly. 1. Bevezetés Az ún. hideglapos indukciós főzési technológiát, ma már egyre inkább használják háztartásban és a nagykonyhákban, energiatakarékos volta és dinamikájából eredő kényelme miatt. Ezen előnyök fokozása érdekében létrehozott újfajta edényt mutatunk be és főbb paramétereit összehasonlítjuk a hagyományoséval - a [4] cikk részletesebb ismertetése alapján. Az indukciós főzőlapok jelenleg használt kivitele - hosszas kutatási és fejlesztési munka [1] eredményeként jött létre. Szokásos elrendezésüket az 1. ábra szerinti vázlat alapján mutatjuk be. Az üvegkerámia-lap (1) alatt elhelyezett sodrott (litze) huzalból álló, r i belső sugarú, w i szélességű, gyűrű alakú induktortekercset (2) találunk, alul szegmensekből álló ferrit fluxusvezetővel (3) ellátva. Legalul helyezkedik el egy rezgőkörös inverter (frekvenciaátalakító tápforrás), amely a tekercset f 25 khz frekvenciájú árammal látja el. Ez a frekvencia, főként a teljesítmény változtatásának hatására, kis mértékben változik. Az induktor által keltett váltakozó mágneses tér a főzőlapon lévő r külső sugarú és h magasságú edény (4) ferromágneses anyagból készült v f vastagságú sík fenéklemezében - teljes hullámelnyelés mellett - örvényáramokat indukál. Az edény alja az étellel együtt melegszik az örvényáramok Joule-hőjének és a hiszterézisveszteségnek a hatására. Az edényben, mint betétben keletkező P 2 hasznos teljesítményt a P j örvényáram és a P h hiszterézis-teljesítmény összege képezi. A gyártó cégek megjelölik az edények indukciós főzésre való alkalmasságát. Közös jellemzőjük, hogy legalább az alsó részük illetve fenéklemezük ferromágneses szén- vagy krómnikkel-acélból készült. Az ilyen a továbbiakban hagyományosnak nevezett sokféle edény között egyaránt megtalálhatók az olcsóbb zománcozott kivitelű, és a drágább, szendvics szerkezetűek is, amelyekben jó hővezető tulajdonságú fémréteg gondoskodik - az indukciós hevítéskor keltett - sugárirányban egyenlőtlen hőfejlődés eloszlatásáról. Itt jegyezzük meg, hogy a hagyományosénál nagyobb P 2 is elérhető, akár nem ferromágneses anyagú, igen vékony fenéklemezű edények alkalmazásával is [2], de ezeknél kedvezőtlen, hogy a mágneses tér nagy része - áthatolva a lemezen - az edény belsejében is jelen van. A főzés pillanatnyi hatásfoka az η villamos és az η term termikus hatásfok szorzatából képezhető P t P 2 η = η η = η (1 ) (1) fözés term 1. ábra Induktor-betét rendszer hagyományos edénnyel ahol - a már említett - P 2 az edényben (mint betétben) keletkező hasznos teljesítmény, P t pedig az edénytől, valamint az edényből és az ételből a környezetbe távozó, azok hőmérsékletétől függő, veszteségi teljesítmény. P 2 adott h magasságú edény esetén annál kisebb, tehát η term annál nagyobb, minél nagyobb az edény r sugara, és ezzel szoros kapcsolatban a főzőfelület nagysága, tehát az induktortekercs (r i +w i ) külső sugara. Ezek a méretek azonban nem változtathatók tetszőlegesen; mindig egy-egy meghatározott értéket képviselnek, mert a főzőfelületek méreteivel alkalmazkodni kell a főzési technológiához. A főzés η villamos hatásfoka az induktor-betét rendszer villamos hatásfokának (η IB ) és az inverter villamos hatásfokának (η inv ) szorzatából állítható elő: η = η η I B Iinv. (2) Az induktor-betét rendszer villamos hatásfoka P2 P2 η I = B =, (3) P P + P b e 2 1 ahol P be az induktortekercs kapcsain mérhető bemenő hatásos és P 1 az induktorban (döntő mértékben a tekercsben) keletkező veszteségi teljesítmény. η IB értéke - főként P 2 növekedése által - az f frekvenciával növekszik, de a félvezetős inverteré (η inv ) csökken, tehát a frekvenciát csak a hallhatósági határt éppen meghaladó értékig (f 25 khz) érdemes növelni. Ezen a rögzített frekvencián működő, adott induktor-betét rendszer esetén, P 2 értékét csak az induktortekercs N I 1 gerjesztésének növelésével növelhetjük, de így η IB értéke csökken, mert P 2 - az edény ferromágneses tulajdonsága miatt - nem (N I 1 ) 2 -tel arányosan, hanem ennél kisebb mértékben növekszik. Így is csak addig a P 2max határértékig lehet növelni a hasznos teljesítményt, amíg az induktortekercs és a fluxusvezető hőmérséklete (mesterséges léghűtés mellett) nem melegszik fel a megengedettnél nagyobbra. Szerencsére η term az η IB csökkenésénél jobban növekszik, de csak a P 2max -nak megfelelő (η term ) max értékig. A tekercs N I 1 gerjesztésének növelésével a P 2max határértékig azért is érdemes növelni a teljesítményt, mert az étel t f felfőzési idejének csökkenése által is csökken az energiafelhasználás, valamint nő a főzés dinamikája és kényelme. Az eddigiekből látható, hogy az indukciós főzés hatásfoka, dinamikája és kényelme csak a P 2 hasznos teljesítménnyel, annak határértékéig növelhető. Adott főzőlapon az azonos méretű de különböző fajta hagyományos edényekben keletkező hasznos teljesítmény tekintetében sem mutatható ki szignifikáns eltérés, ezért megalkottunk egy újfajta edényt. Ennek használatával növeltük meg a hasznos teljesítményt, Elektrotechnika 2010/02 5

6 mégpedig adott gerjesztésnél a hagyományos edényben keletkezőnél lényegesen nagyobbra. Végeselem számításokat végeztünk egy adott főzőlap induktor-betét-rendszerének - hagyományos és újfajta - szénacélból készült edénnyel ellátott - kétdimenziós modelljén, amelyben a ϑ=180 o C hőmérsékletűnek feltételezett - ρ=2, Ωm fajlagos ellenállású acélanyag mágnesezési görbéjének alakulását és a hiszterézisveszteséget is figyelembe vettük. A mágnesezési görbét a P j örvényáram-teljesítmény meghatározásához használtuk, de ennek alapján - a jelenségek fizikai magyarázatához - a teljes hullámelnyelésére jellemző ξ d behatolás értékeit is kiszámítottuk f=25 khz frekvencián. A gyenge mágneses terek tartományában pl. H=400 A/m-nél ξ d = 0,3 mm, az erőseknél, pl. H=25600 A/m-nél ξ d = 0,45 mm értékűnek adódtak. A hiszterézis-veszteséget a P h hiszterézis-teljesítménnyel adjuk meg. Ennek kiszámításához a p h térfogategységenkénti hiszterézis-teljesítményre érvényes p 1,6 3 = 1460 f [W/m ] (4) h B m tapasztalati összefüggést használtuk fel, ahol B m a mágneses indukció csúcsértéke az anyagon belül. Nagy gerjesztő tereknél a nagyobb behatolás és térfogat miatt nagyobbra adódik a P h értéke is. Ugyan kisebb tereknél a behatolás kisebb, a kis H-hoz azonban nagyobb B m indukció tartozik, így P h aránya ebben a tartományban egyre nagyobb P j -hez képest. Az edényen belül változó indukció értéke alapján térfogatelemenként meghatároztuk a hiszterézis-teljesítményeket, majd ezek öszszegzésével kaptuk meg P h értékét. 2. Az újfajta edény Az újfajta ferromágneses anyagú edény egy - általunk előnyösnek tartott - megoldásának vázlatrajza a 2. ábrán látható. Ebben az esetben a r n külső sugarú és h n magasságú edény üregesen kiképzett v fn vastagságú fenéklemezébe - attól villamosan elszigetelve - egy gyűrű alakú r b sugarú és w r szélességű, valamint v vastagságú sugárirányban felhasított ferromágneses lemez van helyezve, célszerűen ragasztva pl. az edényeknél hagyományosan alkalmazott hőálló zománccal. A v i tengelyirányú és v r a sugárirányú szigetelések vastagsága kicsiny, mindössze néhány század milliméter lehet. A P 2 hatásos teljesítmény növelésének alapgondolata a P j örvényáram-teljesítmény növelésének lehetőségéből indult ki. Az elv egy v vastagságú felhasított gyűrű esetében a 3. ábra alapján magyarázható meg. Ebben az esetben az örvényáramok nem tudnak körkörösen záródva folyni a gyűrűben, hanem csak egy másik útvonalon. A rés keresztmetszetében áthaladva a gyűrű gerjesztő tekerccsel ellentétes oldali felületén, az alsó felület áramával ellentétes irányban folynak, majd a rést ismét elérve, újból az alsó felületen folytatják útjukat, ezzel zárva az árampályát. Ilyenkor a gyűrű bármely keresztmetszetében mérhető összáram nulla, mivel a kétoldali áramok egyenlők, de ellentétes irányúak. Mivel mindkét oldalon folyik áram, a gyűrű felett továbbra is megjelenő mágneses teret a ξ d -nél nagyobb v fn + v i +v vastagságú edény fenéklemezében indukálódó örvényáramok révén árnyékolja le. 1D számítási modell alapján is igazolható, hogy az újfajta edényben az örvényáramok által indukálódó hasznos teljesítmény háromszorosa lenne a hagyományosénak, ha a görbületeket elhanyagolnánk, és a felülettel párhuzamos mágneses teret, valamint a gyűrűben kétoldali teljes hullámelnyelést (v 2 ξ d ) tételeznénk fel. A valóságban azonban az örvény- 2. ábra Az újfajta edény felépítése 3. ábra Örvényáramok a gyűrűben A színek az áramsűrűség eloszlását mutatják: a piros szín nagyobb, a kék kisebb áramsűrűséget jelent áram-teljesítmé- nyek nem nőnek meg ilyen mértékben, hiszen a H gerjesztő térnek ilyenkor az edény aljára merőleges öszszetevője is van, illetve értéke az alj mentén sugárirányban változik. A hiszterézis-teljesítmények figyelembevételével is módosított arányokat a következő fejezetben 2D számítások eredményei alapján mutatjuk be. 3. Az újfajta és a hagyományos edény összehasonlítása Az induktor-betét rendszerek hengerszimmetrikus 2D számítási modelljei a valóságos geometriát követték, a szegmensekből álló fluxusvezető kivételével, amelyet csak tömör tárcsaként tudtuk modellezni. Az újfajta és a hagyományos edény azonos anyagból készült, és azok külső megjelenésük tekintetében is egyformák voltak. Külső sugaruk, magasságuk és fenéklemezük vastagsága r n =r=105 mm, h n =h=80 mm v fn =v f =2 mm volt. A két induktor-betét rendszer modelljét a 4. ábrán mutatjuk be. Az újfajta edény gyűrű alakú lemezének r p =30 mm volt a belső sugara, w p =60 mm a szélessége. A szigetelések vastagsága v i =0,05 mm és v r =0,1 mm volt minden esetben. A gyűrű v vastagságát azonban változtatnunk kellett az optimalizálás során. Feltételeztük, hogy mindkét edényt minden terhelési állapotban f=25 khz frekvenciával ugyanazon a főzőlap melegíti. Az r i =22 mm belső sugarú és w i =54 mm szélességű induktortekercstől az edények alja v k =7,5 mm távolságban volt. A számítások eredményei alapján az újfajta és a hagyományos edényben keletkező hasznos teljesítményeket, az induktor-betét rendszerek bemenő hatásos teljesítményeit és villamos hatásfokát, valamint a bemenő meddő teljesítményeket, továbbá a hasznos teljesítmény és a külső mágneses indukció eloszlását hasonlítottuk össze és értékeltük. Ezen utóbbi jellemzőt az R K =r +W K =105+90=195 mm sugarú hengerpaláston, a 4. ábrán szereplő Cnt kontúrvonal mentén határoztuk meg. 3.1 Hasznos teljesítmény Az 5a. ábrán az újfajta edényben keletkező P 2n (összes) hasznos teljesítménynek a hagyományos edényéhez (P 2 ) viszonyított %-os arányainak változását mutatjuk be az N I 1 gerjesztés függvényében v=0,1, 0,2, 0,4 és 0,8 mm vastag gyűrűk esetén. A diagramok alapján megállapítható, hogy a vizsgált gerjesztés-tartományban a hasznos teljesítmények arányai monoton növekszenek, ha a gyűrű v=0,4 vagy 0,8 mm vastag. Figyelembe véve az egyszerűbb gyárhatóságból és a kevesebb anyagfelhasználásból eredő előnyö- Elektrotechnika 2010/02 6

7 4. ábra Az induktor-betét rendszerek hengerszimmetrikus 2D számítási modelljei: a) hagyományos, b) újfajta edény ket, az újfajta edény esetében v=0,4 mm vastag gyűrűt választottuk, és a további eredményeink is mindig erre vonatkoznak. Így pl. nagy, N I 1 =600 A gerjesztésnél a következő - jelentősnek tekinthető - hasznos teljesítményarányok adódtak: P 2n /P 2 =155 %. Egészen kicsiny (N I 1 =100 A) gerjesztés esetén azonban csak kis mértékű az összes hasznos teljesítmény növekedése (P 2n /P 2 =108 %). Megjegyezzük, hogy ilyen kis gerjesztések a gyakorlatban nem fordulnak elő, mert a kis teljesítményeket általában egy közepes nagyságú gerjesztés megfelelő arányú ki-be kapcsolgatásával állítják elő. A 5b. ábrán szintén az N I 1 gerjesztés függvényében ábrázoltuk a v=0,4 mm vastag gyűrűvel ellátott újfajta edény P jn., P hn és P 2n, valamint a hagyományos edény P j., P h és P 2 hasznos teljesítményeinek változását. Megállapítható, hogy egészen kis gerjesztések esetén az örvényáram- és a hiszterézis-teljesítmények közel azonosak. A gerjesztés növekedésével azonban az örvényáramok teljesítménye egyre inkább meghaladja a hiszterézisét. N I 1 =600 A gerjesztésnél például az arányok a hagyományos edénynél a P j /P h =7,29, az újfajtánál pedig a P jn /P hn =5,31 értéket érik el. Az is leolvasható a diagramokról, hogy azonos értékű összes hasznos teljesítmény mennyivel kisebb a gerjesztéssel valósítható meg az újfajta edénnyel. Például N I 1 =600 A-nél a hagyományos edényben P 2 =3273 W hasznos teljesítmény keletkezik, az újfajtában pedig ugyanehhez a teljesítményhez N I 1 =470 A gerjesztés is elegendő. Ez azt jelenti, hogy az induktortekercs vékonyabb és olcsóbb lehet, közelebb kerülhet az edényhez, és növekedhet η IB értéke. pl. P ben /P be =150 %. Nem meglepő tehát az induktorbetét rendszerek 100 %-nál alig kisebb (tehát igen jónak tekinthető) hatásfoka (6b. ábra). A főzés η villamos hatásfoka (2) az inverter ezeknél lényegesen kisebb villamos hatásfoka (η inv ) miatt csökken le 90 % körüli értékre. A 6b. ábra alapján azonban az a lényeges eltérés is megfigyelhető a két eset között, hogy míg a hagyományos edénynél a hatásfok 0,74 %-ot csökken a gerjesztés növelésének hatására, az újfajtánál 0,28 %-ot és így N I 1 =600 A-nél az újfajta edénnyel a főzés η eredő villamos hatásfoka 0,52 %-kal nagyobb és kevesebb az energiafelhasználás. Ebben az esetben a több mint másfélszeres hasznos teljesítmény további - még sokkal nagyobb - energiamegtakarítást eredményez az étel felmelegítése (ún. felfőzés) során. 3.3 Bemenő meddő teljesítmény Az induktor tekercsének kapcsain mérhető P be bemenő hatásos teljesítmény mellett a Q be bemenő teljesítmény értékét is meg kell határozni, mert ettől függ az inverter rezgőköri kondenzátorának C kapacitása és az induktortekercsben folyó I 1 áram f frekvenciája. Belátható [4], hogy a bemenő meddő teljesítmények nőnek a gerjesztés növelésével, és az újfajta edény esetén nagyobbak az értékek mint a hagyományosnál: arányuk nagyobb, mint a hatásos bemenő teljesítményeknél (N I 1 =600 A gerjesztésnél pl. Q ben /Q be =185 %). Az újfajta edény alkalmazásának következménye, hogy a főzőlap gerjesztő-frekvenciájának értékét csak úgy tudjuk megtartani, ha a rezgőköri kondenzátor kapacitását lecsökkentjük, tehát a hagyományos edényre hangolt tápforrás kondenzátorát egy annál kisebb kapacitásúra cseréljük [4]. Ha nem változtatnánk a rezgőköri kondenzátoron, tehát 3.2. Bemenő hatásos teljesítmény és villamos hatásfok Az induktor-betét rendszerek villamos hatásfokának meghatározásához először tekintsük a hagyományos edénnyel ellátott változatot. Az η IB villamos hatásfok kiszámításához P 2 hasznos teljesítmény mellett ismernünk kell a ρ= Ω fajlagos ellenállású, induktortekercs kapcsain mérhető P be bemenő hatásos teljesítményt és ehhez az induktor P 1 veszteségi teljesítményét, amely egyrészt a gerjesztő tekercsben, másrészt a ρ=1000 Ω fajlagos ellenállásúnak, μ r =700 relatív permeabilitásúnak feltételezett fluxusvezetőben keletkező veszteségi teljesítményt jelenti (lásd a (3) összefüggést). A fluxusvezető hiszterészis-veszteségét nem vettük figyelembe. Ezen értékek a végeselem számítások eredményeként adódnak. Az újfajta edény esetében η IBn, P 2n, P ben és P 1n értékeket kell meghatározni. Az újfajta és a hagyományos edény induktor-betét rendszere bemenő hatásos teljesítményeinek (P ben és P be ) változása látható az N I 1 gerjesztés függvényében a 6a. ábrán, a villamos hatásfokoké (η IBn és η IB ) pedig a 6b. ábrán. A 6a. ábrán szereplő diagramok csak P 1n és P 1 értékeiben (tehát csak kis mértékben különböznek) az 5b. ábrán a P 2n és P 2 hasznos teljesítményekre bemutatottaktól, N I 1 =600 A gerjesztésnél 5. ábra Az N I1 gerjesztés függvényében a P2n/P2 (összes) hasznos teljesítmények arányainak változása v=0,1, 0,2, 0,4 és 0,8 mm vastag gyűrű esetén (a.) A hasznos teljesítmények változása (b.). 6. ábra Az N I1 gerjesztés függvényében a Pben és Pbe bemenő hatásos teljesítmények (a.), valamint az ηibn és ηib villamos hatásfokok változása (b.). Elektrotechnika 2010/02 7

8 7. ábra Az edény aljában keletkező hasznos teljesítménysűrűség (p An és p A ) változása az r sugár függvényében azonos P 2 =2138 W hasznos teljesítményél (a). A külső mágneses indukció W K =90 mm-re lévő C nt kontúrvonal menti legnagyobb értékei- max nek ( B és B cnt n max cnt ) változása a P 2 hasznos teljesítmény függvényében (b). ugyanazt a tápforrást használnánk, mint a hagyományos edénynél, akkor lecsökkenne a rezgőköri frekvencia. A hagyományos edényre hangolt rezgőkörű főzőlapon tehát az újfajta edény csak hátrányosabban lenne használható Hasznos teljesítmény- és külső mágneses indukció-eloszlás. Az újfajta és a hagyományos edény aljában felületegységenként keletkező hasznos teljesítménysűrűség (p An és p A ) változását az r sugár függvényében azonos P 2 =2138 W hatásos teljesítményél mutatjuk be (7a. ábra). Megállapítható, hogy az eloszlások jelentősen eltérnek egymástól. A hagyományos edény aljának középső része melegszik a legjobban, a maximális érték az r m =52,5 mm közepes sugár környékén jön létre. Az újfajta edényben a gyűrű r b =30 mm-es belső sugaránál alakul ki maximális érték, így a belső részeken is jelentős hőfejlődés tapasztalható. A teljesítménysűrűség helyi maximuma a gyűrű r k =90 mm-es külső sugaránál létrejön és a külső részekben is kis mértékű hőfejlődés jön létre. Az újfajta edény esetében tehát az eloszlások jellege a gyűrű sugaraival változtatható. Az induktor-betét rendszerek által létrehozott külső mágneses indukció értékét az egészségügyi határértékek betartása szempontjából fontos kiszámítani. Ez a határérték [3] f = 25 khz frekvenciájú, az egész testet érő, átlagos mágneses térre B lim =6,25 µt. Az indukciós főzés során, ahogy azt számításaink során megállapítottuk, a legnagyobb tér az induktortekercs és az edény közötti magasságában jön létre, mely hatásnak az emberi test csak egy kisebb tartománya van kitéve. Az indukció-eloszlás lehetséges legnagyobb értékeit ( Bcnt n max max és B cnt ) az edény falától W K =90 mm-re lévő Cnt kontúrvonal mentén határoztuk meg, mely eredményeket a 7b ábrán ábrázoltuk a P 2 hasznos teljesítmény függvényében. A diagramok alapján megállapítható, hogy azonos teljesítmény esetén az újfajta edénynél a külső mágneses indukció jelentősen nagyobb, mint a hagyományos edénynél. Pl. P 2 =3 kw-nál B max max Cnt n / BCnt = 170%. Az induktor-betét rendszertől távolodva azonban a tér rohamosan csökken, pl. újfajta edénnyel P 2 =3000 W teljesítményen, a W K =300 max mm távolságra lévő kontúrvonalon BCnt n =4,15 µt értékű, amely már B lim értékénél kisebb. 4. Következtetések 1. Az újfajta edényben indukálódó hasznos teljesítmény (P 2n ) különösen - a gyakorlatban alkalmazott - nagyobb gerjesztések tartományában a hagyományos edényekben keletkezőnél (P 2 ) lényegesen nagyobbra növelhető meg (azonos gerjesztés esetén P 2n /P 2 = 155 % is lehet). 2. Az újfajta edényeknek a hagyományosak helyett való alkalmazásával: - Lényegesen nagyobb határteljesítményű és relatíve olcsóbb főzőlapok állíthatók elő. - Növekszik a főzés hatásfoka, a villamos hatásfok kisebb, és a termikus hatásfok lényegesen nagyobb mértékű növekedése miatt. A jelentős energiamegtakarítás révén az üzemeltetési költségek is lényegesen csökkennek. - Nő a főzés kényelme a dinamika növekedése és a felfőzési idő csökkenése miatt. - Kedvezőbb az edény aljában felületegységenként keletkező hasznos teljesítménysűrűség sugár menti eloszlása, mert az a belső részeken is jelentős a hőfejlődést eredményez. Az eloszlások jellege az edény kivitelével változtatható. - Lényegesen nagyobbak az induktor-betét rendszer által létrehozott külső mágneses tér lehetséges legnagyobb értékei (azonos hasznos teljesítmény esetén max max BCnt n / BCnt =170 % is lehet), az egészségügyi határérték azonban így is betartható. - Lényegesen nagyobbak az induktor-betét rendszer bemenő meddő teljesítményei (azonos gerjesztés esetén Q ben /Q be =185 % is lehet). 3. Az újfajta edények előnyei a hagyományos edényekre hangolt inverterű főzőlapon - a frekvencia csökkenése miatt - nem mutatkoznak meg, csak akkor, ha a főzőlap rezgőköri kondenzátorának kapacitását megfelelő arányban lecsökkentjük. Lényegében tehát nem csak újfajta edényeket, hanem ezek használatára alkalmas főzőlapokat is kell gyártani. 4. Az újfajta edények gyártásából eredő többletköltségek csak töredékét teszik ki a főzőlapok árának csökkenéséből és az energiamegtakarításból adódó költségmegtakarításnak. 5. Eredményeink a hagyományos edénnyel való főzés elméletének megértését és annak gyakorlatban való alkalmazását is segítik. 5. Irodalom [1] Koller, L.-Tevan, Gy.-Becker, P.- Márkus I.: Indukciós főzés. Elektrotechnika. 89 (1996) 3. sz. pp [2] Koller, L.: Erhöhung des Wirkungsgrades beim induktiven Kochen. WORKSHOP. Elektrophisikalische Verfahren. Okt TU Ilmenau Fachgebiet Elektrowärme. pp [3] 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet a 0 Hz-300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről. [4] Koller, L, Novák, B: Improving the energy efficiency of induction cooking, Electrical En-gineering, Springer Berlin / Heidelberg, 2009/10, Vol 91. pp DOI: /s Dr. Koller László egyetemi docens, tudományos főmunkatárs BME, GAMF Kecskeméti Főiskola koller.laszlo@vet.bme.hu koller.laszlo@gamf.kefo.hu Novák Balázs tanársegéd BME nbalazs@eik.bme.hu Lektor: Dr. Tevan György, műszaki tudományok doktora Elektrotechnika 2010/02 8

9 Villamos Villamos berendezések és és védelmek Berendezések Digitális vezérlésű-szabályozású akkumulátortöltő berendezés A cikk egy nagy megbízhatóságú, automatikus működésű akkumulátortöltő berendezéscsalád DTPQ 3x400V/ típusú tagját mutatja be, amely tervezésénél szem előtt tartották az energiaellátó rendszerekre általánosan érvényes tervezési szempontokat. A szerzők bemutatják a berendezés főbb egységeit, működési elvét, rámutatnak a felépítésből adódó előnyökre, különös tekintettel a digitális vezérlő szabályozó áramkörök működésére. The article represents DTPQ3x400V/ type battery charger member of a high reliable automatic operating battery chargers family. During the planning it was kept in view the general effectual designing considerations concerning power-supply systems. The authors state the main units and the working principle of the equipment indicate the benefits comes from the structure especially working of the digital operate and control circuits. Bevezetés A szünetmentes energiaellátó rendszerek elengedhetetlen része hálózat kimaradás esetén az energiát biztosító az akkumulátortelep töltésére szolgáló akkumulátortöltő berendezés. Egy ilyen berendezésnek nagy megbízhatóságúnak, automatikus működésűnek, felügyelet nélkülinek kell lennie. Az alábbiakban, egy 2005-ben kifejlesztett jelenleg már sorozatban gyártott akkumulátortöltő berendezéscsalád DTPQ 3x400V/ típusú tagját mutatjuk be 1, amely tervezésénél szem előtt tartottuk az előzőekben leírtakat. A DTPQ típusú digitális akkumulátortöltők korszerű, több processzort magában foglaló modul kialakítású berendezések. A modulos kialakításnál fogva a legkülönfélébb kommunikációs eszközökkel (pl.: TCP/IP, CAN-busz, RS-485, GSM, stb.) bővíthető, továbbá kiegészíthető áram és feszültség távadókkal és akkumulátor diagnosztikai eszközökkel. A felhasználónak lehetősége van széles tartományban beállítani a berendezések kimeneti feszültségét, áramkorlátozásait, távjelzési eseményeit, jogosultságokat tud hozzárendelni a különböző kezelői beavatkozásokhoz és paraméterállításokhoz. Felépítés A főáramkör ismertetése A főáramkör felépítése hagyományos, tirisztoros hídkapcsolású egyenirányító. A háromfázisú hálózati feszültség rádiófrekvenciás szűrőn és a bemeneti kismegszakítókon, valamint a bemeneti mágneskapcsolón keresztül jut a csillag-csillagkapcsolású főtranszformátor primer tekercseire. A berendezés bekacsolásakor keletkező tranziens áram csökkentése érdekében a fő mágneskapcsoló bekapcsolása előtt a transzformátor primer tekercsére segéd mágneskapcsoló segítségével ellenállásokon keresztül kapcsolódik a hálózati feszültség. A transzformátor szekunder tekercse egy háromfázisú, hídkapcsolású, teljesen vezérelt tirisztoros egyenirányítót táplál. A tirisztorokat félvezetővédő kismegszakítók védik. Az egyenirányító egység egyenáramú ágában két soros fojtóból és egy párhuzamos kondenzátorból álló szűrőkör található. A kimenő áramot és az akkumulátor áramot galvanikusan szigetelt áramváltók segítségével mérjük. A kimeneti feszültséget galvanikusan független feszültségváltók segítségével mérjük, a megbízható működés érdekében a szabályozó és hibaérzékelő áramkörök egymástól független feszültségváltóról kapják a mérési értékeket. A fogyasztó és az akkumulátor kimeneti ágában kismegszakítók védik a berendezést túlterhelés, vagy zárlat esetén. Mind a fogyasztói, mind pedig az akkumulátor kimeneten rádiófrekvenciás zavarszűrő került beépítésre. A főáramkör kialakítása az 1. ábrán látható. A főbb modulok ismertetése Kijelző/kezelő modul Az akkumulátortöltő berendezés kezelésére és a működésének nyomon követésére önálló kijelző modul szolgál. A kijelző lehetőséget nyújt grafikus ábrák, valamint szöveges információk egyidejű, kombinált, és ezek időben változó, (animált) megjelenítésére. A berendezés kezelése a kijelző modulon található, numerikus és alfabetikus beviteli mezőt, léptető, funkcióváltó, nyugtázó feladatú nyomógombokat tartalmazó billentyűzet segítségével történhet. A 2. ábrán a kezelő felület látható. A 3. ábrán a kezelési funkciók kiválasztására szolgáló menüszerkezet látható, ahol többféle üzemmód választható, és számos beállítási paraméter adható meg. Emiatt a kezelés többszintű, grafikus szimbólumok megjelenésével segített menürendszerrel lehetséges. A többnyelvű kezelhetőséget szolgálja, hogy három nyelv közül menüpont segítségével választhatunk, (magyar, angol, és egyéb), vagyis valamennyi szöveg, felirat a kiválasztott nyelven jelenik meg. Megjeleníthetjük a berendezés kapcsolási vázlatát (4. ábra), ahol láthatóak a mért pillanatnyi jellemzők (feszültség, áram) és a berendezés mágnes-kapcsolóinak, biztosítóinak pillanatnyi állapota (nyitott/zárt), a berendezés hőmérséklet-mérőpontjainak hőmérsékletértékei. A kijelző-kezelő modulban kapott helyet egy kivehető memóriakártya, ami azt a célt szolgálja, 1. ábra 1 A család paraméterválasztéka: U be =230V/U ki =60V/I ki = 1 6 A U be =3x400V/U ki =400V/I ki =1000A Elektrotechnika 2010/02 9

10 d l δ vezett távjelzésére távolabbi felügyeleti berendezés, vagy diszpécserközpont számára. A berendezés három, egymástól független kontaktussal rendelkezik, amelyek működése rugalmasan programozható. Kijelölhetjük a jelzés működését egyetlen hiba esetére, de megadhatunk hiba, vagy eseménycsoportokat is. 2. ábra 3. ábra Működtető modul A működtető egység feladata a berendezésben található feszültség- és áramváltó áramkörök analóg jeleinek feldolgozása (bemeneti 3 fázisú feszültség, kimeneti egyenfeszültség, akkumulátor- és fogyasztói áram), a biztosítók segédkontaktusainak figyelése, továbbá a mágneskapcsolóinak és távjelző jelfogóinak működtetése és az egyes főáramköri egységeken található hőmérő egységek jeleinek feldolgozása. Az egység folyamatosan ellenőrzi a szabályzás paramétereit (kimeneti feszültség, töltőáram), a bemeneti feszültség értékét, illetve a biztosítók állapotát, és ha rendellenességet észlel, leállítja a berendezés működését a fogyasztó és az akkumulátortelep védelme érdekében, továbbá független kontaktusokon keresztül távjelzést ad. A DTPQ típusú akkumulátortöltő rendelkezik 4 db belső hőmérsékletérzékelővel, amelyek mért értékei a kijelzőn megtekinthetők. Az érzékelők a következő főáramköri elemek hőmérsékletét figyelik: tirisztoros híd, főtranszformátor, kimeneti fojtótekercs, valamint mérik környezeti hőmérsékletet. Ha bármelyik érzékelő mért értéke meghaladja a beállított védelmi szintet, a berendezés automatikusan csökkenti a berendezés kimenő teljesítményét Szabályozó modul A szabályozó egység feladata a berendezés kimeneti feszültségének szabályozása, az akkumulátor és fogyasztói áramok figyelése és a beállított áramkorlátozások figyelembevételével történő szabályozása. A modul I-U karakterisztika szerint tölti az akkumulátor telepet. A szabályozó egység optikai kábelen keresztül tartja a kapcsolatot az akkumulátor helyiségben elhelyezett hőmérséklet távadóval, és annak mérési eredményétől függően hőmérsékletkompenzáltan tölti az akkumulátor telepet. A szabályozó párhuzamos üzemmódra is képes. Ha több berendezést optikai kábellel összekapcsolunk, a szabályozó egységek automatikusan elkezdenek 4. ábra hogy az akkumulátortöltő működése során lezajlott események utólag nyomon követhetőek legyenek. A kijelző modul olyan óra/naptár áramkört tartalmaz, ami a berendezés teljes kikapcsolása esetén is folytatja működését. Így az eseménynaplóba történt bejegyzések pontos időpont és dátum megjelöléssel rendelkeznek. Az 5.ábrán látható az eseménynapló egy részlete. Az akkumulátortöltő berendezés és annak kezelő modulja többszintű hozzáférési kóddal látható el, a beállítási paraméterek megváltoztatásához jelszó megadása szükséges. Az akkumulátortöltő nagy megbízhatósága révén rendszerint helyszíni felügyelet nélkül működik. Emiatt szükség van a töltési folyamattal és a működéssel kapcsolatos események úgyne- 5. ábra Elektrotechnika 2010/02 1 0

11 kommunikálni egymással, és az összekapcsolt berendezések között létrejön a terhelőáramok egyenlő megosztása. A berendezés moduljai TMS 320LF2406, illetve TMS 320LF2407 TEXAS DSP mikrokontrollereket tartalmaznak. Előnyök A hagyományos főáramköri felépítés digitális vezérlő-szabályozó egységgel kiegészítve számos előnyt mutat. A kiváló statikus és dinamikus tulajdonságokon (ΔU stat =0,2%, ΔU din =15V, Δt sz =250msec, ΔI=I N ) túl a moduláris felépítésénél fogva a berendezés legkülönfélébb kommunikációs eszközökkel (pl.: TCP/ IP, CAN-busz, RS-485, GSM, stb.) egyszerűen bővíthető, továbbá kiegészíthető akkumulátor diagnosztikai eszközökkel is. A bemutatott akkumulátortöltő berendezés ipari környezetben került telepítésre, ahol a villamos zavarok nagymértékűek lehetnek. A berendezés moduljai galvanikusan nincsenek kapcsolatban egymással, tehát a villamos zavarok számára nincs közvetítő közeg. A modulok közötti információs kapcsolatokat optikai adatkábelek biztosítják. A modulrendszerű kialakítás - esetleges meghibásodás esetén - könnyű hibabehatárolást és szervizelhetőséget tesz lehetővé. Szabó Ferenc fejlesztőmérnök Powerquattro ZRT Budapest XVI., János u pqinfo@powerquattro.hu Miháczi Viktor fejlesztőmérnök. Powerquattro ZRT Budapest XVI., János u pqinfo@powerquattro.hu Lektor: Molnár Károly fejlesztési igazgató, Powerquatro Zrt. FORD A-MODELL az ÓBUDAI EGYETEMEN Az első Ford T-modell gyártósorról való legördülésének 100. évfordulója alkalmából a tervező-főkonstruktőr Galamb József emléke előtt tisztelegve az egykori oktatási intézményének jogutódja vásárolt egy 1922-ben gyártott T-modellt, mely a restaurálását követően az egyetem Népszínház utcai épületében került kiállításra. Erről az eseményről olvashattak az Elektrotechnika 2008/10 szám 15. oldalán. A gyártás megkezdésétől több mint 15 millió Ford T-modell gördült le a szerelőszalagról május 28-ig, amikor abbahagyták a széria gyártását. Az új Ford megtervezésének feladata Edsel Fordra és Galamb Józsefre hárult. A jó ízléssel rendelkező és az ipari formatervezésben otthonosan mozgó Edsel Ford tervezte a karosszériát, Galamb József és munkatársai feladata lett az egyéb alkotóelemek tervezése és a gyártásra való felkészítés. Az új A-Ford mechanikus négykerékfék-rendszerét a szintén magyar Farkas Jenő tervezte. A lengéscsillapítás is az ő nevéhez fűződik. A szintén nagy népszerűségre szert tett új A-modellből közel hat év alatt 4,8 milliót gyártottak. Az egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának hallgatói és oktatói egy 1928-as gyártású Ford A-modellt is restauráltak amely az egyetem Bécsi úti központi épületének aulájában került elhelyezésre. Forrás: Sajtóközlemény Tóth Éva POLLACK EXPO 2010 Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Pollack Expo 2010 szakmai kiállítása és konferenciája, február án kerül megrendezésre a PÉCSI EXPO CENTER - ben. A kiállítás átfogja az építő-, és villamosipar valamint a gépészet, építészet és informatika területét. Az elmúlt három év rendezvényeiről, a kiállító cégek és a látogatók részéről is pozitív visszajelzések érkeztek. Úgy tűnik, hogy ez a kiállítás és rendezvény a Pécsi Ipari Vásár szerepét is részben átvállalta. A Szervezők kiállítással párhuzamosan a kiállító cégek számára szakmai konferencia keretében lehetőséget biz- tosítanak kutatási-, fejlesztési eredményeik bemutatására. A Pollack Expo 2010-hez kapcsolódik a 20. Fűtés- és Légtechnika Konferencia, valamint a Dél-dunántúli Energetikai Klaszter által szervezett XXI. század energetikája című konferencia. A kiállítás az érdeklődők részére mind a két napon ingyenesen látogatható. A korábbi évekhez hasonlóan a Mérnök Kamara és az Építész Kamara tagjai részvételükkel továbbképzési kreditpontokat szerezhetnek, ami a látogatottságot erősíti. A kiállításról és a rendezvényekről bővebben a honlapján olvashatnak. Legyen részese a gazdaság és a felsőoktatás találkozásának! Kvasznicza Zoltán intézetigazgató Elektrotechnika 2010/02 11

12 Világítástechnika világítástechnika világítástechnika világítástechnika Energy SmartTM új kompakt fénycső család a GE-től A GE bemutatta a forradalmi Energy SmartTM kompakt fénycső családját, mely a hagyományos izzólámpa formáját a kompakt fénycsövek hatásfokával és energiatakarékosságával ötvözi. GE has introduced the brand new Energy SmartTM compact fluorescent product family which combines the traditional incandescent shape with the energy-saving benefits of compact fluorescent lamps. Izzólámpa búrában épített kompakt fénycső Izzólámpa búrában épített kompakt fénycső metszete GE Energy Smart kompakt fénycső család arculata A felhasználók több mint száz éve kedvelik a hagyományos izzólámpát kellemes, meleg színhőmérsékletű fényéért, kiváló színvisszaadásáért, valamint kompakt méretéért. Ám, mint az köztudomású, az energiafelhasználó termékekről szóló európai uniós direktíva (2005/32/EC) korlátozza a kevéssé hatékony elektromos fényforrások forgalmazását. Ennek első lépéseként 2009 szeptemberétől betiltották a 100W, vagy ennél nagyobb teljesítményű világos izzólámpák, illetve az összes homályosított izzólámpa forgalmazását. Idén követik őket a 75W, vagy ennél nagyobb teljesítményű világos típusok, szeptember 1-jétől a 60W teljesítményű változatok, majd egy évvel később az összes többi, 60W-nál kisebb teljesítményű izzólámpa is eltűnik a boltokból. A kompakt fénycsövek mintegy 30 éve vannak jelen a piacon. Ma már szinte mindenki tudja, hogy akár 80 százalékkal hatékonyabban használják a villamos energiát, s a színhőmérséklet-kínálat is rendkívül változatos. Ezek a funkciók, ahogy a javított színvisszaadás is, a többsávos fényporok alkalmazásával vált lehetővé. Mindezen kedvező tulajdonságok mellett a kompakt fénycsövek kezdetben szokatlan alakja, az izzólámpákhoz képest nagyobb mérete is folyamatosan fejlődött, megjelentek a T3-as, majd a T2-es csövek is. Ám a lakosság egy jelentős része továbbra is idegenkedik a hajlított, vagy spirál formára tekert kisülőcsőtől, illetve a működtető elektronikát tartalmazó műanyag háztól. Ezt felismerve a GE egy forradalmian új megoldást dolgozott ki a probléma feloldására: a GE Energy Smart TM egyesíti a kompakt fénycsövek előnyeit a hagyományos izzólámpa jól ismert formájával. A két technológia kombinálásának legtökéletesebb módja, ha izzólámpa burát használunk, s a kompakt fénycső alkatrészeit ennek belsejében helyezzük el. Noha az ötlet első hallásra egyszerűnek tűnik, a megvalósítás valójában rengeteg műszaki problémával szembesítette a fejlesztőket. A fejlesztés a legelső lépésektől a tömeggyártás beindításáig több mint 2 évet vett igénybe. A komoly, globális kutatás-fejlesztési programot a GE budapesti globális fényforrás technológiai központja irányította, a magyar munkatársak mellett részt vettek benne amerikai, kínai, indiai és japán mérnökök is. Az első, a legnagyobb, észak-amerikai piacra tervezett típusok 2008 végén jelentek meg: 120V-os kisfeszültségű hálózatra, 9, 15 és 20W névleges bemenő teljesítménnyel, E26-os fejjel szerelve. Ezek a lámpák mind színhőmérséklet, mind méret és forma szempontjából tökéletesen alkalmasak a 40, 60, illetve 75W-os izzólámpák kiváltására, azoknak megfelelő fényáramot állítanak elő. Ahogy korábban említettem, a GE EnergySmart TM fényforrások izzólámpa burák felhasználásával készülnek, ezért a méretük szabványos A19 (9 és 15W) és A21 (20W) jelzésű. Észak-amerikai testvéreiket 2009 őszén követték az Európának szánt típusok, immáron 230V-os bemenő feszültséggel, E27 és B22 fejjel. Az itteni igényeknek megfelelően a sorozatot kiegészítettük egy 11W-os névleges bemenő teljesítményű változattal, így a termékcsalád alkalmas a W-os izzólámpák helyettesítésére. A gyártástechnológia kidolgozása során a legnehezebb feladat a belső szerelvény, azaz a kisülőcső, a működtető elektronika, a tartó és rögzítő alkatrészek, a hőszigetelő rendszer, valamint a vezetékek elhelyezése volt a hagyományos burában. Ezek együtt, előszerelve kerülnek a burába, annak elvágása után. A belső szerelvény gyakorlatilag teljesen kitölti a bura belső térfogatát, ezért annak legnagyobb átmérőjén történik a vágás. Az ezt követő művelettel a burát újra összeforrasztjuk, ezután következik a fejelés illetve a festés. Ez utóbbi munkafázis során alakítjuk ki a diffúz fedőréteget (homályosítás), természetesen környezetbarát, vízalapú festék felhasználásával. Ezután következik a bélyegzés, majd gondos tesztelés után az utolsó művelet, a csomagolás. Komoly kihívást jelentett a működtető elektronika (ballaszt) elhelyezése a burán belül, ugyanis erre gyakorlatilag csak a bura nyakában volt lehetőség. Ezt az általánosan alkalmazott megoldások méretének csökkentésével értük el. A 9, 11 és 15W-os típusokban kis mérete miatt T2 átmérőjű kisülőcsövet alkalmaztunk, míg a 20W-os típusba T3 átmérőjű csövet építünk be. Környezetünk védelme érdekében a technológiához, vagyis a higanykisüléshez szükséges lehető legkisebb mennyiségű amalgámot adalékoljuk. A kiváló, háromsávos fényporokkal alakítjuk ki a különböző színhőmérsékleteket, így a vadonatúj Energy Smart TM lámpák Észak- Amerikában 2700, 4000 és 6500K, míg Európában 3000, 4000 és 6500K színhőmérséklettel megvásárolhatóak. A hőszigetelő rendszer felelős az optimális higanygőznyomás beállításáért végső soron ez határozza meg a lámpa fénytani paramétereit, valamint az elektronikai alkatrészek hővédelméért. A GE Energy Smart TM termékcsalád tagjai az első, a hagyományos izzólámpát teljes mértékben helyettesítő kompakt fénycsövek: olyan foglalatokba is behelyezhetők, melyekben eddig nem volt mód az izzólámpákat energiatakarékos fényforrásokra cserélni. Az újító termékcsalád 2009 végétől már a nagyobb hazai áruházláncokban is megvásárolható. Schmidt Gábor fejlesztési csoportvezető GE Lighting gabor.schmidt@ge.com Lektor: Kovács Zsolt, technológiai vezető GE Elektrotechnika 2010/02 12

13 A hazai ipar egyedülálló bemutatkozásának színhelye az 4. Nemzetközi elektronikai, elektrotechnikai és automatizálási szakkiállítást május 4-7. Tisztelt MEE PártolóTagok! Felhívjuk a Pártoló Tagok figyelmét az ELECTROSALON szakkiállításra. Jelentkezésüket várjuk az ágazat legnagyobb szakmai találkozójára. A MEE és a Hungexpo Zrt.-vel évek óta jól működő kapcsolatának köszönhetően egyedi részvételi csomagot ajánlunk. Visszajelzést az egyesületnél, szelenszky@mee.hu, vagy az electrosalon@hungexpo.hu-n kérünk. Néhány információ a kiállításról: A kiállítók a évi helydíj árakon vehetnek részt a rendezvényen A kiállítás B2B jellegéből adódó előnyök közül kiemelendő, hogy első kézből tájékozódhatnak a színvonalas konferenciákon Üzletember találkozót tervezünk az érdeklődő cégeknek, 3-5 tárgyaló partner biztosításával, előre egyeztetett beosztás szerint Szakmai partnerei meghívásához korlátlan számú meghívót biztosítunk, a felhasznált bónok után kedvezményes belépőárat számítunk Szolgáltatás ajánlatunkban rejlő új reklámlehetőségek kiaknázásával cége külön figyelmet kap, hogy a potenciális vevők is biztosan megtalálják A kiállítás Nagydíja egyedi PR értéket teremt a pályázat díjazottjai számára már a kiállítás előtt, alatt és azt követően is Új együttműködő partnereink az IPAR NAPJAI-n: MAROVISZ Magyar Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetség, Magyar Biotechnológiai Szövetség, 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai és Nyomdaipari Klaszter Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, Tűzvédelmi Szolgáltatók és Vállalkozók Szövetsége,Levegő Munkacsoport, HUMUSZ, ÖKO-KORD Nonprofit Kft., MELT- Magyarországi Elektronikai Társaság Egyidejű szakkiállítások: Industria, Chemexpo, Securex, Ökotech Helyszín: HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont További információval a telefonszámon készséggel állunk rendelkezésére. címünk: electrosalon@hungexpo.hu A jelentkezési határidőt meghosszabbítottuk: február 15-ig. Jelentkezési anyag, árucsoport lista, egységstand ajánlat a weboldalon, a Kiállítói információ menüpont alatt található. Várjuk jelentkezését! Güntner Attila irodavezető Storch Ágnes kiállítási igazgató

14 biztonságtechnika Biztonságtechnika biztonságtechnika biztonságtechnika Érintésvédelmi Munkabizottság ülése december 2. A munkabizottság ülésén először dr. Novothny Ferenc elnök ismertette, hogy témakörünkben a magyarázatos kiadáshoz eddig, illetve az idei évben milyen szabványok jelentek meg, s a közeljövőben mi várható. Az MSZ 2364-hez, ill. az MSZ HD hez kiadott pótlapok 1. pótlapok 2004 (MSZ 2364) -100: rész: Alkalmazási terület, tárgy és alapelvek -410:1999+1M: kötet: áramütés elleni védelem* -430: kötet: Túláramvédelem -753: főfejezet: Padló-és mennyezetfűtési rendszerek *) ezt fölváltotta, a 4. pótlapokban megjelent MSZ HD : pótlapok 2005 (MSZ 2364) -610: rész Első ellenőrzés* -702: főfejezet: Úszómedencék és egyéb medencék -711: rész: Kiállítások, bemutatók és standok * Ezt fölváltja az MSZ HD :2007, amely magyar nyelven már megjelent, magyarázatos kiadás 2010 II. negyedévében várható 3. pótlapok 2006 (MSZ 2364) : fejezet: Lámpatestek és világítási berendezések : rész: Szaunafűtő berendezést tartalmazó helyiségek és fülkék : rész: Napelemes (PV) energiaellátó-rendszerek : rész: törpefeszültségű világítási rendszerek : főfejezet: Lakókocsik és lakóautók villamos berendezései 4. pótlapok 2008 (MSZ 2364) -4-41: rész: Áramütés elleni védelem : rész: Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal : rész mezőgazdasági és kertészeti építmények Az MSZ HD sorozathoz én megjelent magyar nyelvű újabb HD-k* -5-54:: rész: Földelőberendezések, védő- ls egyenpotenciálra hozó vezetők -6 6 rész: Ellenőrzés (első és időszakos ellenőrzések) : rész: Építési és bontási területek Magyarázatos kiadás várhatóan 2010 második negyedévében Az MSZ HD sorozathoz én megjelent magyar nyelvű újabb HD-k* : fejezet: Légköri vagy kapcsolási túlfeszültségek elleni védelem -5-51: rész: Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Általános követelmények : rész Vezetőanyagú szűk helyek : rész: Vásárokban, vidámparkokban és cirkuszokban lévő szerkezetek, szórakoztató eszközök és pavilonok ideiglenes villamos berendezései Magyarázatos kiadás várhatóan 2010 negyedik negyedévében. Az MSZ HD sorozathoz jén megjelent angol nyelvű újabb HD-k -1: rész: Alapelvek, általános jellemzők elemzése, fogalom-meghatározások : fejezet: Túlfeszültségvédelmi eszközök Ezt követően egy konkrét kérdésre adandó válaszként megtárgyalta a MuBi az α kiolvadási szorzó kérdését. A konkrét kérdés ugyan kismegszakítóval védett közvilágítási hálózatra vonatkozott, amire az MSZ EN nem érvényes, azonban iránymutatóként alkalmazható. A további probléma az, hogy a CENELEC szabvány csupán az időtartamokat szabja meg, túláramszorzót egyáltalán nem ad; elképzelése az, hogy azt mindenkor a kioldószerv gyári adataiból kell megállapítani. Ezek az adatok azonban többnyire különösen korábban létesült berendezéseknél nem hozzáférhetők. Itt lehet abból kiindulni, hogy a szabványok követelményei nem kötelező, hanem csupán iránymutató adatok. Ezekkel azonos biztonságú, más megbízható adatok alkalmazása megengedett. Kismegszakítók alkalmazása esetén a gyorskioldó szabványos kioldási értékét lehet (és célszerű) elfogadni. Ez pedig B típusú kismegszakító esetén 3-5-szörös, C típusú esetén 5-10-szeres névleges áramerősségű beállítást ad meg. Így tehát gyári adat helyett B típus esetén az α=5, C típus esetén az α= 10 szorzó vehető fel. Olvadó biztosító esetén a helyzet kissé bizonytalanabb. Az olvadó biztosítók szabványai az idők során megváltoztak, a kioldási áramerősségeket még a gyári katalógusok is konkrét értékek helyett csupán jellegsávval adják meg, s a biztosítók termékszabványai az MSZ EN ben szereplő értékekre még korlátértékeket sem adnak meg. Ha azonban figyelembe vesszük azt, hogy az MSZ EN ben megadott időtartamok nem élettani határértékek, itt is alapozhatunk az e szabvány magyarázatos kiadásában a tapasztalatok alapján megadott értékekre; annak ellenére, hogy ezek nem a szabvány részei, hanem csupán ajánlások. A 32 A-nál nem nagyobb névleges áramú végáramkörökre azonban (az MSZ EN : szakaszának új követelménye, illetve a korábbi szabvány szakasz kivételének elhagyása szerint) a hordozható készülékek -re megadott szorzókat kell figyelembe venni. A MuBi az ülés végén meghallgatta Güntner Attila irodavezető ismertetését az egyesület szervezési változtatásairól. Egyhangúlag döntött arról, hogy az eddigi Fogyasztói Szakosztály átnevezésénél a biztonságtechnika megnevezését okvetlenül szükségesnek tartja, s nem tartja szerencsésnek az épületvillamossági kifejezést, mert ez a kifejezés az épületen belülre korlátozná hatáskörét, ami pedig ennél messze kiterjedtebb. Ugyancsak egyhangúlag támogatta Garai János kollégának, az OBO Bettermann Kft. ügyvezetőjének a szakosztály vezetői tisztségre jelölését. Kádár Aba, Az ÉV Mubi tiszteletbeli elnöke Dr. Novotny Ferenc Az ÉV MuBi vezetője Elektrotechnika 2010/02 14

15 A Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság közleménye A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló, a 60/2005.(VII. 18.) GKM rendelettel módosított 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet 2. (2) b) pontja értelmében a Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság (FAM Bizottság) az általa kiadott laboratóriumi ajánlások valamint a pályázati kiírás és az erre benyújtott pályázatuk alapján, a feszültség alatti munkavégzési eszközök (FAM eszközök) átvételi vizsgálatának és periodikus felülvizsgálatának végzésére a következő gazdálkodó szervezeteket minősítette (1) : (1) Megjegyzés: A 72/2003. (X.29.) GKM rendelettel kiadott FAMBSz pontja értelmében a április 30-a után gyártott egyéni védőeszközök periodikus (időszakos) felülvizsgálatát a külön jogszabályban (18/2008.(XII.3.) SzMM rendelet) meghatározottak szerint a FAM tevékenységet végző kérelmére a gyártó vagy bejelentett (notifikált) szerv végezheti. A FAM Laboratórium minősítés tehát önmagában nem elegendő. VEIKI VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft Budapest, Vasgolyó u A minősítés kiterjed a következőkben felsorolt középfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközcsoportok átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség, mechanikai és villamos minőség): I. FAM eszközök 1. Szigetelő rudak 2. Védőburkolatok 3. Szigetelőkarú emelőkosaras gép, szigetelő létra 4. Vegyes: csigasor, hevederes vagy láncos feszítő, feszítőbéka, fázisegyeztető, sönt kábel, stb. 5. Szigetelő rudakhoz csatlakozó szerkezetek és adapterek 6. Állomástakarító eszközök II. Egyéni védőeszközök 7. Szigetelő kesztyű 8. Szigetelő karvédő 9. Védőszemüveg valamint a kisfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközök és egyéni védőeszközök átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség, mechanikai és villamos minőség): I. FAM eszközök 1. Szigetelt kéziszerszámok II. Egyéni védőeszközök 2. Szigetelő kesztyű 3. Védőszemüveg, védőálarc és Mádi és Társa Műszaki, Biztonságtechnikai Szolgáltató Kft Budapest, Dembinszky u. 1. A minősítés kiterjed a középfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközök és egyéni védőeszközök átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség, mechanikai és villamos minőség): I. FAM eszközök 1. Szigetelő rudak 2. Védőburkolatok 3. Nyergek és tartozékok 4. Szigetelő rudakhoz csatlakoztatható eszközök 5. Anyagmozgatási eszközök és tartozékok 6. Állomástakarító eszközök II. Egyéni védőeszközök 2. Szigetelő kesztyűk 3. Szigetelő karvédők 4. Védőszemüveg valamint a következőkben felsorolt kisfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközcsoportok periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség és villamos minőség): I. FAM eszközök 1. Szigetelt kéziszerszámok 2. Eszközök az ideiglenes elszigeteléshez 3. Egyebek: csigasor, kötél, kábel csatlakozó elem, áthidaló kábel, stb. II. Egyéni védőeszközök 4. Szigetelő kesztyű 5. Védőszemüveg, védőálarc E.ON Hálózati Szolgáltató Kft Pécs, Malomvölgyi út 2. A minősítés kiterjed a középfeszültségű, műszaki lappal rendelkező, a következőkben felsorolt FAM eszköz csoportok és egyéni védőeszközök átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség és villamos minőség): I. FAM eszközök 1. Szigetelő rudak 2. Vonórudak 3. Védőburkolatok 4. Szerelő elhelyezkedése: Szigetelő létra illeszthető elemekből 5. Vegyes: csigasor, hevederes vagy láncos feszítő, feszítőbéka, fázisegyeztető, sönt kábel, stb. 6. Állomástakarító eszközök II. Egyéni védőeszközök 7. Szigetelő kesztyű 8. Szigetelő karvédő és VILLBEK Kft Szeged, Külterület 4. A minősítés kiterjed a következőkben felsorolt középfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközcsoportok átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség, mechanikai és villamos minőség): I. FAM eszközök 1. Szigetelő rudak 2. Vonórudak 3. Nyergek és tartozékok 4. Védőburkolatok 5. Anyagmozgatási eszközök és tartozékok 6. Szerelő elhelyezkedése, szigetelő létra 7. Vegyes: csigasor, hevederes vagy láncos feszítő, feszítőbéka, fázisegyeztető, sönt kábel, stb. 8. Szigetelő rudakhoz csatlakozó szerkezetek és adapterek 9. Állomástakarító eszközök Elektrotechnika 2010/02 1 5

16 II. Egyéni védőeszközök 10. Szigetelő kesztyű valamint a kisfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközök és egyéni védőeszközök átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség, mechanikai és villamos minőség): I. FAM eszközök 1. Eszközök az ideiglenes elszigeteléshez 2. Szigetelt kéziszerszámok 3. Egyebek: csigasor, kötél, kábel csatlakozó elem, áthidaló kábel, stb. II. Egyéni védőeszközök 4. Szigetelő kesztyű és Budapesti Műszaki Egyetem Nagyfeszültségű Laboratórium Budapest XI., Egry József u.18. A minősítés a kutatás, fejlesztés, oktatás, valamint a FAM alkalmazása során felmerülő - laborvizsgálatokkal kapcsolatos - elméleti és gyakorlati problémák megoldására irányuló feladatokra terjed ki. Fentiek keretében a minősítés kiterjed a következőkben felsorolt nagyfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközcsoportok átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira: A pályázati dokumentumok alapján az elvi minősítést a bizottság megadja. A tényleges laborminősítéshez a konkrét dokumentumok, a személyi és tárgyi feltételek birtokában a pályázatot egészítse ki. valamint a középfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközcsoportok átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség, mechanikai és villamos minőség): I. FAM eszközök 1. Szigetelő rudak 2. Vonórudak 3. Nyergek és tartozékok 4. Védőburkolatok 5. Anyagmozgatási eszközök és tartozékok 6. Szerelő elhelyezkedése, szigetelő létra 7. Vegyes: csigasor, hevederes vagy láncos feszítő, feszítőbéka, fázisegyeztető, sönt kábel, stb. 8. Szigetelő rudakhoz csatlakozó szerkezetek és adapterek 9. Állomástakarító eszközök II. Egyéni védőeszközök 10.Szigetelő kesztyű 11. Szigetelő karvédő 12. Védőszemüveg valamint a kisfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközök átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség, mechanikai és villamos minőség): I.FAM eszközök 1. Szigetelt kéziszerszámok 2. Eszközök az ideiglenes elszigeteléshez 3. Egyebek: csigasor, kötél, kábel csatlakozó elem, áthidaló kábel, stb. II. Egyéni védőeszközök 4. Szigetelő kesztyű 5. Védőszemüveg, védőálarc és MU-VILL Szolgáltató Bt Nagykanizsa, Hunyadi tér 4. A minősítés kiterjed a kisfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközök periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség, mechanikai és villamos minőség): I. FAM eszközök 1. Szigetelt kéziszerszámok 2. Eszközök az ideiglenes elszigeteléshez 3. Egyebek: csigasor, kötél, kábel csatlakozó elem, áthidaló kábel, stb. II. Egyéni védőeszközök 4. Szigetelő kesztyű 5. Védőszemüveg, védőálarc Budapest, január 12. FAM Bizottság Fehér György elnök Az energia útja kiállítás és konferencia Szegeden A Szegedi Erőmű 115 éves működést követően 2009 szeptemberében zárta be kapuit. Az Erőmű öt generáció ipartörténeti alkotása. Ennek az alkotásnak kíván emléket állítani az EDF DÉMÁSZ Zrt. és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közös szervezésében megrendezésre kerülő kiállítás és konferencia. A Szegedi Erőmű ben már csak történelem, amely szolgálta Szeged Város közvilágítását és az EDF DÉMÁSZ Zrt. partnereit. A szervezők célja, hogy a jelen és a jövő generációi számára bemutassák és megőrizzék a Szegedi Erőmű működése során betöltött küldetést. A kiállításon a Szegedi Erőmű ipartörténete mellett az energia tudományának is helyet biztosítanak. A látogatók egyrészt egy időutazáson vehetnek részt, ahol az energia felhasználótól a forrásokig juthatnak vissza, sőt azokon túl is, egészen az univerzum keletkezéséig. Másrészt áttekinthetik az erőműtípusok skáláját, és elgondolkodhatnak azon, hogy hogyan termelik jövőbarát energiát, amely barátságban a természettel fenntartja energiatudatos kényelmünket és fenntartja otthonunkat, a Földet is a jövő generációi számára. A kiállításhoz kapcsolódó szakmai konferencián az ipari örökség mellett helyet kap az energiatudatosság és a jövő erőműveinek gondolata. A konferencia és a kiállítás megnyitása március 18-án lesz. A kiállítás március végéig tekinthető meg az EDF DÉMÁSZ Zrt. Szeged, Klauzál tér 9. sz. alatti székházában. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. Dervarics Attila, MEE elnök Elektrotechnika 2010/02 16

17 Szakmai szakmai elôírások elôírások Szakmai előírások szakmai előírások A 2009 II. félévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nyelvű szabványok jegyzéke A szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetők az MSZT Szabványboltban (1082 Budapest Horváth Mihály tér 1., levélcím: 1450 Budapest 9., Pf. 24., telefon: , telefax: ), illetve elektronikus formában beszerezhetők a címen. A megjelenő európai szabványokat az MSZT magyar nyelvű címoldallal, jóváhagyó közleménnyel, angol nyelvű változatban automatikusan bevezeti. Az így bevezetett nemzeti szabványok felsorolása e rovat korlátozott terjedelme miatt nem lehetséges. Ezen szabványok a Szabványügyi Közlöny havonta megjelenő számaiban, szürke alapon találhatók. Azonban a következő felsorolás tartalmazza az így bevezetett szabványok közül azokat, amelyeknek a vizsgált időszak alatt magyar nyelvű változata megjelent. Az MSZT honlapján ( a közérdekű információk alatt az európai szabványokat bevezető magyar szabványok -ra kattintva, megtalálhatók az összes (függetlenül attól, hogy magyar vagy angol nyelvű változatban) honosított európai szabványok jegyzékei; e felsorolást rendszeresen frissítjük. A szabványok fordításos bevezetésére akkor kerül sor, ha annak költségeit az érdekelt felek biztosítják. Magyar nyelven vagy magyar nyelvű változatban bevezetett szabványok MSZ 15688:2009 A villamosenergia-fejlesztő, -átalakító és -elosztó berendezések tűzvédelme E szabvány tárgya a közzététele után tervezett, felújított, átalakított vagy bővített, 150 kva-nél nagyobb névleges teljesítményű villamosenergia-fejlesztő, -átalakító és -elosztó berendezések, valamint villamos kapcsolóberendezések, a bányák külszíni berendezéseit is beleértve, továbbá az ilyen berendezések elhelyezésére szolgáló építmények, illetve az ilyen berendezések előírt tűztávolságán belül telepítendő más építmények, helyiségek, éghető anyagot tároló területek tűz elleni védelme. MSZ 10900:2009 Kisfeszültségű villamos berendezések időszakos (tűzvédelmi) ellenőrzése E szabvány tárgya azoknak a vizsgálati eljárásoknak a rögzítése, amelyekkel a létesítmények üzemben lévő, kisfeszültségű, általános esetben az MSZ 2364/MSZ HD sorozat, robbanásveszélyes térségek esetén az MSZ EN szerint létesített villamos berendezésein az időszakos ellenőrzés alkalmával vizsgálni kell, hogy teljesülnek-e a létesítési követelmények közül a személyek és állatok biztonságát, valamint a vagyontárgyaknak a berendezés hibájából származó hő és tűz által okozott károsodását érintő követelmények. E szabványt együtt kell alkalmazni az MSZ HD villamos berendezések időszakos ellenőrzésére vonatkozó részével, amely az általános követelményeket határozza meg, míg e szabvány tűzvédelmi szempontból ad kiegészítő követelményeket, elsősorban az ellenőrzési pontok kiválasztására vonatkozóan. MSZ 447:2009 Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra való csatlakoztatás A szabvány tárgya a kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatról ellátott vagy ellátandó felhasználási helyek (pl. lakóépület, irodaépület, üzletház, szolgáltatóház, rendelőintézet, pavilon, ipari és kereskedelmi felhasználók, garázs, ingatlan stb.) csatlakozó berendezéseinek és felhasználói vezetékhálózatának az általános biztonsági előírásokon túlmenő azon műszaki feltételei, amelyek teljesítéséhez köti a Villamos Energia Törvény az ellátási kötelezettséget. Az itt szabályozott kérdésekben három érdekelt fél van: az elosztóhálózati engedélyes, a vele szerződő felhasználó és az ingatlantulajdonos. MSZ EN :2009 Áram-védőkapcsolók, beépített túláramvédelem nélkül, háztartási és hasonló alkalmazásokra (RCCB-k). 1. rész: Általános szabályok (IEC : A1:2002, módosítva) Ez a nemzetközi szabvány a váltakozó áramú, legfeljebb 440 V névleges feszültségű és legfeljebb 125 A névleges áramú, rögzített szerelésre tervezett, a hálózati feszültségtől funkcionálisan független vagy attól funkcionálisan függő, beépített túláramvédelem nélküli, különbözeti áram működtetésű védőkapcsolókra (a továbbiakban RCCBvédőkapcsolókra) vonatkozik, amelyek elsősorban érintésvédelmi célra szolgálnak. Ezek a készülékek személyek közvetett érintés elleni védelmére szolgálnak a villamos berendezés megérinthető fémrészeinek megfelelő földelővel való összekötése esetén. Ezek használhatók tartós földzárlati hibaáramnak tulajdonítható tűzveszélyek elleni védelem céljára is, túláramvédelmi eszköz működése nélkül. Az RCCB-védőkapcsolók beépítésére és alkalmazására vonatkozó szabályokat az IEC tartalmazza. MSZ EN :2005 Villamos berendezések üzemeltetése Az EN szabvány két részből áll, ezen első rész az összes CENELEC-tagország számára érvényes minimális követelményeket, és a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos néhány kiegészítő tájékoztató mellékletet tartalmaz. A második rész egyes EU-tagállamok előírás státuszú nemzeti mellékletét tartalmazza. Az EN :1996 már több mint egy évtizede használatban van, ez az új kiadás most integrálja az ezt a szabványt alkalmazó országok észrevételeit. (Igen fontos azonban, hogy a nemzeti szabályzatokkal rendelkező országokban, ellentmondás esetén a szabályzatokban lévő rendelkezések az érvényesek e szabvány előírásaival szemben.) Ez az elképzelés egy meghatározó lépés a biztonsági színvonal fokozatos összehangolására Európában a villamos berendezések üzemeltetésével, illetve a villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken vagy azok közelében végzett munkákkal kapcsolatban. Ez a dokumentum elfogadja a jelenleg különböző, biztonsággal kapcsolatos nemzeti követelményeket. A szándék idővel a közös biztonsági szint meghatározása. Ez a szabvány a villamos berendezések üzemeltetésére, illetve a villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken Elektrotechnika 2010/02 17

18 vagy azok közelében végrehajtott minden munkavégzésre vonatkozik. Ezeknek a villamos berendezéseknek a feszültségszintje a törpefeszültségtől a nagyfeszültségig terjedhet; e szabvány szempontjából a nagyfeszültség fogalmába a közép- és az igen nagy feszültség is beletartozik. MSZ 1585:2009 Villamos berendezések üzemeltetése. (Az EN :2004 és nemzeti kiegészítései) E szabvány tartalmazza az előbbiekben ismertetett MSZ EN :2005.Villamos berendezések üzemeltetése szabvány általános követelményeket tartalmazó részeinek teljes szövegét, valamint az azzal együtt alkalmazandó részletes nemzeti kiegészítéseket. E szabvány fejezet- és szakaszszámozása követi az MSZ EN fejezet- és szakaszszámozását. Annak adott fejezetéhez vagy szakaszához kiegészítő követelményt adó fejezet vagy szakasz száma 100-zal kezdődő sorszámmal egészül ki, A szabvány új C mellékletet: elsősegélynyújtási útmutatót (áramütéses balesetekhez) is tartalmaz. MSZ EN :2008 Robbanóképes közegek. 17. rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása (IEC :2007) A robbanásveszélyes térségekben lévő villamos berendezések külön e célból tervezett olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszik azokat az üzemelésre az ilyen közegekben. Az ilyen térségekben a biztonság szempontjából alapvető, hogy ezek a speciális tulajdonságok a berendezések teljes élettartama során változatlanul fennálljanak; ezért szükség van egy első felülvizsgálatra és ezt követően vagy e szabványnak megfelelő: a) rendszeres időszakos felülvizsgálatra; vagy b) szakképzett személyek által végzett folyamatos felügyeletre, és amikor szükséges, karbantartásra. Az IEC sorozatnak ez a része az üzemeltetők számára készült. E szabványt akkor kell alkalmazni, ha robbanóképes gáz vagy por levegővel alkotott keveréke vagy éghető porréteg jelenlétének kockázata állhat fenn normál atmoszférikus körülmények között. MSZ EN 50191:2001 Villamos vizsgálóberendezések létesítése és üzemeltetése Ez a szabvány a rögzített és az ideiglenes villamos vizsgálóberendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozik. E szabvány nem vonatkozik a vizsgálóberendezések energiaellátására. Ebben az esetben a létesítésre a HD 384 sorozat szabványai (legfeljebb 1000 V névleges feszültségre) vagy a HD 637 S1 (1 kv-ot meghaladó névleges feszültségre), az üzemeltetésre pedig az EN alkalmazhatók. MSZ EN :2001 Erősáramú relék. 5. rész: Szigeteléskoordináció mérőrelékhez és védelmi készülékekhez. Követelmények és vizsgálatok (IEC :2000) A szabványsorozatnak ez a része általános előírásokat ad mérőrelék és védelmi készülékek szigeteléskoordinációjához. A szabvány főleg a következő témákkal foglalkozik: - fogalommeghatározások; - útmutatás légközök és kúszóáramutak megválasztásához, mérőrelék és védelmi készülékek szigetelésével összefüggő egyéb szempontokhoz; - feszültségvizsgálatok és a szigetelési ellenállás mérésének követelményei. MSZ EN 61057:2000 Szigetelt karú emelőgépek 1 kv-nál nagyobb váltakozó áramú feszültség alatti munkavégzéshez (IEC 61057:1991, módosítva) E szabvány olyan emelőgépekre (mozgó munkaállványokra; MMÁ [mobil elevating work platforms; MEWP]) vonatkozik, amelyek rendelkezhetnek kiegészítő segéd emelőkarral, legalább a felső karjuk szigetelő (kitolható szerkezet), és 1 kv és 800 kv effektív érték közötti névleges feszültségű, hálózati frekvenciájú feszültség alatti munkavégzésre szolgálnak. E szabvány előírja: - a feszültség alatti munkavégzés miatt szükséges szigetelő részekkel (kar, kitolható szerkezet, kosár, tartozékok, stb.) szemben támasztott különleges műszaki jellemzőket, vizsgálatokat és ellenőrzéseket; - a munkavégzés tárgyát képező feszültség alatti részhez történő helyzetbeállításhoz szükséges vezetőképes alkatrészek és vezetőképes kellékek műszaki jellemzőit, vizsgálatait és ellenőrzéseit; - azon különleges jellemzőket, amelyek alapvetően meghatározzák a biztonságos feszültség alatti munkavégzéshez nélkülözhetetlen biztonságot és pontosságot. MSZ EN 61472:2005 Feszültség alatti munkavégzés. A legkisebb megközelítési távolságok 72,5 kv-tól 800 kv-ig terjedő feszültségtartományú váltakozó áramú rendszerek esetében. Számítási módszer (IEC 61472:2004) Ez a nemzetközi szabvány a 72,5 kv és 800 kv közötti feszültségen végzett feszültség alatti munkavégzés során a legkisebb megközelítési távolságra vonatkozó számítási módszert írja le. E szabvány meghatározza a rendszer túlfeszültségeit, valamint a munkavégzési távolságokat a különböző potenciálú részek és/vagy a munkavégzők között, valamint megadja a leírt számítási módszerrel számított megkövetelt feszültségállóság és a legkisebb megközelítési távolság értékelésénél figyelembe veendő tényezőket. MSZ EN :2009 Elektromágneses összeférhetőség (EMC) rész: Vizsgálati és mérési módszerek. A villamos energia minőségének mérési módszerei (IEC :2008) Az IEC e része a villamosenergia-minőségi paraméterek mérési módszereit és az eredmények értelmezését határozza meg az 50/60 Hz-es váltakozó áramú erősáramú rendszerekre vonatkozóan. Az e szabványhoz tartozó paraméterek mérése a feszültséggel kapcsolatos olyan jelenségekre korlátozódik, amelyeket az erősáramú rendszeren lehet mérni. A villamos energia minőségét jellemző paraméterek: a hálózati frekvencia, a tápfeszültség nagysága, a villogás (flicker), a tápfeszültség letörései és túllendülései, a feszültségkimaradások, a tranziens feszültségek, a tápfeszültség aszimmetriája, a feszültségharmonikusok és közbenső feszültségharmonikusok, a hálózati jelfeszültségek, valamint a gyors feszültségváltozások. Elektrotechnika 2010/02 18

19 MSZ EN :2006 Villámvédelem. 4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek építményekben Az IEC nek ez a része az építményben lévő villamos és elektronikus rendszerek LEMP elleni védelmi rendszerének tervezésével, létesítésével, felülvizsgálatával, karbantartásával és mérésével foglalkozik az elektromágneses villámimpulzus által okozott tartós meghibásodások kockázatának csökkentése céljából. E szabvány nem foglalkozik a villám elektromágneses zavarása által az elektronikus rendszerekben okozott hibás működések elleni védelemmel. Az elektromágneses zavarás elleni védelmi intézkedésekkel az IEC és az IEC sorozat foglalkozik. Angol nyelven bevezetett szabvány magyar nyelvű változataként, vagy közvetlenül magyar nyelven bevezetett szabványként jelentek meg a villámvédelemre vonatkozó MSZ EN szabványsorozat része (A teljes EN szabványsorozat a Villámvédelmi berendezés elemei (LPC Lightning Protection Components) főcím alatt a következő részekből áll: 1. rész: Összekötő elemek követelményei 2. rész: A vezetők és a földelők követelményei 3. rész: Az összecsatoló szikraközök követelményei 4. rész: Vezetőtartók követelményei 5. rész: A földelők ellenőrzési aknáinak és a földelők tömítéseinek követelményei 6. rész: A villámcsapás-számlálók követelményei 7. rész: Földelésjavító anyagok követelményei A sorozat 7. része magyar nyelvű változatban már 2009 márciusában megjelent, 5. és 6. része azonban magyar szabványként jelenleg még csak címoldalas jóváhagyó közleménnyel, vagyis angol nyelvű változatban van meg.) MSZ EN :2009 Villámvédelmi berendezés elemei (LPC). 1. rész: Összekötő elemek követelményei Ez az európai szabvány a villámvédelmi rendszer részét képező fémes összekötő elemek követelményeit és vizsgálatait határozza meg. Az elemek jellemzően összekötő, csatlakozó és áthidaló elemek, tágulási közdarabok, valamint vizsgáló összekötők lehetnek. MSZ EN :2009 Villámvédelmi berendezés elemei (LPC). 2. rész: A vezetők és a földelők követelményei Ez az európai szabvány - a felfogórendszer és a levezetők fémes vezetőire (a természetes vezetők kivételével), valamint - a földelőrendszer fémes földelőire vonatkozó követelményeket és vizsgálatokat írja elő. A villámvédelmi berendezés elemei alkalmasak lehetnek robbanásveszélyes közegben való alkalmazásra is. MSZ EN :2009 Villámvédelmi berendezés elemei (LPC). 3. rész: Az összecsatoló szikraközök követelményei Ez az európai szabvány a villámvédelmi rendszerekben használatos összecsatoló szikraközök (ISG) követelményeit és vizsgálatait határozza meg. Az összecsatoló szikraközöket az egyéb, közeli fémszerkezeteknek a villámvédelmi rendszerrel való közvetett összekötésére (összecsatolására) alkalmazzák akkor, amikor a közvetlen összekötés a működés szempontjából nem megengedhető. Jellemző alkalmazások például a következőkkel való összecsatolások: - energetikai berendezések földelőrendszerei, - távközlési rendszerek földelőrendszerei, - váltakozó áramú és egyenáramú vasutak sínföldelése, - laboratóriumok mérőföldelései, - katódos védelemmel rendelkező berendezések és kóboráramú rendszerek, - tetőtartó rúd kisfeszültségű szabadvezetékekhez, - csővezetékek szigetelő karimáinak és szigetelő csatlakozásainak áthidalása. MSZ EN :2009 Villámvédelmi berendezés elemei (LPC). 4. rész: Vezetőtartók követelményei Ez az európai szabvány a követelményeket és vizsgálatokat írja elő: - a felfogórendszerhez és a levezetőkhöz használt fémes és nemfémes vezetőtartókra; - nem vonatkozik a tartóknak az építmények előre gyártott/lemez/kavics tetőkialakításaihoz történő rögzítésére, a modern szerkezeti megoldások nagy száma és sokfélesége miatt. Összeállította a Szabványügyi Közlöny számai alapján: Kovács Levente okl. villamosmérnök, okl. gazdasági mérnök Magyar Szabványügyi Testület levente.kovacs@mszt.hu FELHÍVÁS PÁRTOLÓ TAGJAINKHOZ A Magyar Elektrotechnikai Egyesület mint szakmai partner, saját standdal jelenik meg az alábbi szakkiállításokon: Magyarregula március Construma április ElectroSalon május 4-7. Ezúttal is lehetőséget adunk partnereinknek, hogy a MEE standján céges információs anyagaikat elhelyezzék és szakembereik a helyszínen termékeikről információt szolgáltasson az érdeklődőknek. Amennyiben ezt a lehetőséget igénybe kívánják venni, úgy kérjük jelezzék a MEETitkárságán Szelenszky Annának a kapcsolattartó személy nevének és elérhetőségének megadásával, hogy elkészíthessük a beosztást. Elérhetősége: Tel: , Mobil: címe: szelenszky@mee.hu; Elektrotechnika 2010/02 19

20 Hírek hírek Hírek Energetikai hírek a világból Vietnam vízerőművet épít A vietnami kormány honlapján olvasható, hogy az EVN (Electricity of Vietnam) Vietnam északi régiójában igen rövid határidővel - vízerőmű építését határozta el. A beruházás tervezett költsége közel 2 milliárd USD, termelése évente 4,7 milliárd kilowattóra lesz. A projektet a vietnami Nemzeti Közgyűlés (parlament) jóváhagyta. Dél-Afrikai Köztársaság ben jelentős áramhiánnyal számol Az előrebecsült gazdasági fejlődéssel nem tart lépést a villamos áram termelése a Dél-Afrikai Köztársaságban. Amíg az új termelő kapacitások belépnek, 35%-al emelik a villamos energia árát, feltehetően ez ösztönzőleg hat majd az energiahatékonyság növelésére,és ezzel egy időben a fogyasztás növekedés mérséklődésére, az energiatakarékosságra ben lép be az első új áramtermelő kapacitás, egy MW-os szénfűtésű hőerőmű. A fő energiafogyasztók a Köztársaságban a bányák és a kohászati üzemek, melyek termelése az elmúlt negyedév során már elkezdett növekedni. Törökország atomerőművet kíván építeni Miután az első tenderkiírás meghiúsult, jelenleg Oroszországgal tárgyalnak két atomerőmű közös tervezése és kivitelezése tárgyában, jelentette ki a török energiaügyi miniszter egy Török amerikai energetikai kerekasztal beszélgetés során a közelmúltban. General Electric Oklahoma államban szélerőmű park bővítését tervezi General Electric (GE) 117 millió $ befektetéssel bővíti az Oklahoma állambeli szélerőmű farmot. A Blue Canyon-ban már meglévő 225 MW-os szélerőmű parkot további 99 MW beépítésével bővíti. Az ilyen módon bővített szélerőmű farm háztartás energia ellátását biztosítja, és egybe több mint tonna üvegház hatású gáz kibocsátását takarítja meg ben a GE 6 milliárd dollárt invesztál megújuló energiák előállítására, szél-, biomassza, víz- és geotermikus erőművek előállítására. Kenya 10 MW kapacitású szélerőműparkot épít Kenya Spanyolországtól 20 millió kölcsönt kapott kimondottan szélerőműpark építésére. Ez év januárjában tette közzé tenderfelhívását 10 MW szélerőmű-kapacitás létesítésére. A tenderfelhívást a Kenyai Villamos Művek tette közzé (KenGen; Kenya Electric Generating Company) tervezésre, szállításra, üzembe helyezésre vonatkozóan. A KenGen Kenya villamosenergia-igényének 77%-át biztosítja, 2009-ben 5,1 MW szélerőmű-kapacitást létesített. Ausztráliában jelezték a nagy áramtermelők, hogy a közeljövőben áramár-növekedés várható Ausztráliában jelentős fejlesztéseket kívánnak végrehajtani az erőművekben és az átviteli hálózatokon egyaránt. Ezen fejlesztések várható költsége 27 milliárd USD. A nagy áramtermelő vállalatok figyelmeztették a fogyasztóikat az áramár várható növekedésére. Ez a növekedés az elkövetkezendő három évben folyamatos lesz, várhatóan eléri a 30%-ot. A szabályozó hatóság (ottani MeH) jóváhagyta az áremelést, elismeri a költségek között a fejlesztésre fordított összeget. A görög energetika vállalat jelentős fejlesztésekre készül Az egyik legjelentősebb görög energetikai cég a PPC (Public Power Corporation) jelentős beruházásokat tervez, melynek keretében lignit bányát nyitnak, és erre erőművet építenek. A teljes projekt 2300 munkahelyet teremt. A cég jelenleg nehéz helyzetben van, egyrészről a válság okozta jelentős villamosenergia-igény csökkenése, másrészt a CO 2 -kibocsátási büntetés miatt. A cég vezetői megjegyezték, hogy az általuk értékesített villamos energia ára a legalacsonyabb az EU-15-ök között. A nehezedő feltételek miatt a PPC is kénytelen lesz emelni az áram árát. Litvánia bezárta atomerőművét Litvánia az Európai Unióval való csatlakozási szerződésében rögzítette, hogy legkésőbb 2010 januárjában bezárja a még szovjet érában beszerzett, Ignaliában felépített atomerőművének utolsó blokkját is. Az erőművet január első hetében leállították. Az erőmű típusa megegyezett azzal az erőművel, amely 1986-ban katasztrófát okozott Csernobilban. Az Ignalia az utolsó, Csernobilihez hasonló, szovjet gyártmányú atomerőmű, amely Oroszországon kívül üzemelt. Bár litván tudósok szerint még további évig biztonságosan üzemelhetett volna az erőmű, de erről Brüszszelt nem tudták meggyőzni. Az esemény hatására jelentősen növekedik a villamos energia ára. A háztartásokban 30%-kal, az ipari fogyasztók számára 20%-kal. Egy 2007-es megállapodás értelmében Litvánia Lettországgal, Észtországgal és Lengyelországgal karöltve 2015-ig egy új, megawatt kapacitású atomerőművet szándékozik felépíteni, éppen az Ignalina Atomerőmű közelében. A CEZ három erőművet épít Törökországban A CEZ állami tulajdonú cseh energetikai óriáscég, egy török energetikai céggel (Akenerji) közös vállalkozásban három vízerőművet épít Törökországban 64 MW összteljesítménynyel. A beruházás teljes költsége 120 millió. Az erőművek Elektrotechnika 2010/02 20