A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai"

Átírás

1 A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai L. Rédei Mária Absztrakt A határokat átlépő népességmozgások hatással vannak mind a célország, mind a kibocsátó ország lakosságára, életkori összetételére. A kibocsátó országok veszteséget szenvednek el a munkaképes korúak számának csökkenésével, ami gátolja a fejlesztések bővítését, miközben a fogadó országok képzett és képzetlen munkaerőhöz jutnak. Ha egy adott célterület iránt növekszik az érdeklődés, akkor a befogadó félnek sajátos szempontok alapján a válogatásra is nagyobb lehetősége van. A mindkét oldali hatások miatt szükséges a kibocsátó és a befogadó területek párbeszéde a szabad munkaerőáramlás tereiben és a távolabbi területekkel egyaránt. Az átlagos élettartam növekedése és a migrációs hajlandóság együttesen többirányú vándorlást vált, ami mögött eltérő motivációk és szándékok rejlenek. A vándorlás ma mindenkit érinthet, a szociális vonzatok szerepe megnőtt és komplikálttá vált. A migráció földrajzi bővülése, sokszínűsége és változatos mögöttesei intenzív egyeztetést igényelnek e folyamat végponti és köztes szereplőitől. A kérdések ott vetődnek fel legélesebben, ahol azokat az érintettek az adott települések mindennapjaiban megélik. Abstract The migration process modifies the spatial distribution of the population and the composition of both the baseline and the place of arrival by building relationships between the sending and receiving regions. Globalization has increased the geographic scope of those affected by the migration, population, geographical distance between the sending and the host areas. The linguistic, cultural and socialization differences and regional factors combined have increased the challenge for policy strategy. The assimilation and integration of specific geographic location is established, so the new tasks regional players have to face. The development of information and communication technology, rapid and multi-directional switch on the actors have influence

2 30 l. rédei mária on the subsidiarity of migration. The lesson can be drawn that the process cannot be stopped permanently, and the arrivals mean surplus within the host society. In the center of migration research we find how migration can advance development goals. Kulcsszavak: földrajzi determinizmus, élettartam, feminizálódás, migrációs döntés, képzettek, centrum periféria, kényszer migráció, szubszidiaritás Keywords: geographical determinism, feminization, migration decision, skilled migrants, centerperiphery, forced migration, subsidiarity Bevezetés A népesség mozgása az emberiséggel egyidős folyamat. A Föld benépesítése, a népek vándorlása az emberiség történelme során olykor spontán, máskor célzottan, de szakadatlanul zajlott. A népesség áramlása azonnali és később mutatkozó hatásokkal jár mind a kibocsátó térség lakosságára, mind a befogadó térségre vonatkozóan. Az érkezők növelik a helyiek lakosságszámát és módosítják a már ott élők életkori, kulturális jellemzőit. Az érkezéskor bekövetkezett változások a későbbiekben is hatnak, demográfiai eseményeket indítanak be (születések száma nő, fiatalító hatás) és többletmunkaerőt jelentettek, miközben kulturálisan gazdagítják az országot. A belépők szembesülnek az új környezettel, próbára teszik alkalmazkodó képességüket, ami esetenként feszültségeket okoz a helyben élő lakossággal való együttélésben. Gyakran elfogadják a helyben élők szokásait és törekednek hozzájuk hasonlóan viselkedni, más esetekben szeretnék megtartani korábbi kultúrájukat, vallásukat. Ezért elszigetelődnek, életvitelük jellemzői környezetükben, például a lakókörnyezetben, annak mennyiségi és minőségi jellegeiben is tükröződik. A rurális térségekből érkezettek számára a célterületek városias jellege, a nagy népsűrűség, az új élethelyzet gyakran idegenül hat, és erősebb alkalmazkodást követel meg. Azzal, hogy a kibocsátók és befogadók földrajzi, szocializációs értelemben eltérnek, beilleszkedési kihívás keletkezik. A máshonnan érkező kultúrák és a helyi kultúra együttélésének kialakulása hosszú, esetleg csak történelmi időtávlatban végbemenő integrációs, asszimilációs folyamat. Miközben általában a befogadók oldalán az előnyök vannak többségben, a kibocsátó országok embervesztesége nemcsak a népesség reprodukcióját kockáztatja, de a gazdasági fejlődést is hátráltathatja. A kibocsátó országok lakossága hiszen, jellemzően fiatal emberek távoznak, korstruktúrája megbillenhet, esetleg gazdasági potenciálja is gyengül, megnehezül az általános technikai fejlődés és a speciális fejlesztések befogadása. Családtagok távol kerülhetnek egymástól, ami a generációs lánc megszakadását jelentheti. Egyes államok a hazai foglalkoztatási problémákat a munkaerő

3 a nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai 31 exportjával próbálják megoldani, más országra helyezve a foglalkoztatás súlyát, és így mentesülve a munkanélküliség szociális terheitől, de valljuk be ez kétélű fegyver. A 20. század első felében az emigránsok kapcsolattartása szülőföldjükkel a földrajzi távolság és az infokommunikációs fejlettség alacsony foka miatt nehezebb volt. Harminc-negyven évvel ezelőttig, ha valaki elhagyta a hazáját, az az esetek nagy részében a végleges elszakadással volt azonos. Az elmúlt évtizedekben a külföldöntartózkodás formái és szándékai megváltoztak, és ezek az új változatok váltak jellemzővé. Napjainkban azonban lehetséges a kapcsolatok folyamatos fenntartása technikai eszközökkel, a sűrű hazalátogatás, a családtagok anyagi támogatását szolgáló rendszeres pénztranszfer, és információk nyújtása a kiutazáson gondolkodóknak. A migráció folyamatainak térbeli hálózatai minden tekintetben sűrűbbé váltak. Népesedés és mobilitás Az emberi természet része az új iránti megismerés vágya, a környezethez való alkalmazkodás, a remény, hogy máshol jobb az élet. Míg a történelem kezdetén az ember térbeli mozgása minden bizonnyal kisebb távolságra terjedt ki, a közlekedési eszközök megjelenésével és modernizálódásával új területek felfedezése és benépesítése kezdődhetett meg, ami kitágította a vándorlás földrajzi terét. Napjainkban a szolgáltatások nagy része helyben is elérhető (pl. call centerek, távtanulás és távmunka) az információáramlás és a mozgás minden vonatkozásban kétirányúvá vált. A migráció kiterjedt az egész világra és tömegeket mozgat meg. A migrációs szándékok összetétele is megváltozott, csökken a végleges letelepedésre, és nő a hosszabb-rövidebb időre kiterjedő külföldi tartózkodásra irányuló törekvés. Ábra 1: Utazások 1700 körül Forrás: Bár fokozódó mobilitásról beszélünk, az emberek döntő része otthon, a szülőhelyén éli le egész életét. Azok aránya, akik részt vesznek a határokat átlépő migrációban, bár országonként eltérő, általában csupán az országok lakosságának a 3-5 százalékát

4 32 l. rédei mária teszik ki. Látható az alábbi táblázatból, hogy a Földön dinamikusan növekszik a mobil személyek száma, a népesség azonban jóval nagyobb arányban nő. A mobilak arányát mutató számban a nevezőt jelző össznépesség növekedése gyorsabb, mint a mobilizálódók számának növekedése, ami az emigráló személyek arányát megközelítően stabilan tartja. Akárcsak a GDP számítás esetében, ez esetben is a teljes lakosság helyett csak a határon belül élő és dolgozó népességet tekinthetjük vetítési alapnak, azaz az arányszám nevezőjének. A mobilitásra váltott érvényes jegyet a szakismeretek jelentik, az iskolázottakban bekövetkező kivándorlási veszteség azonban csak lassan termelődik újra, azonban a velük kapcsolatos külhoni kereslet is szegmentált és korlátozott. A külföldről beáramló munkaerő iránti kereslet lassulásának oka, hogy a befogadó országok védik saját munkaerőforrásaikat, másrészt a mindenkori munkaerő-piaci szükségletek részletesen kimunkált kompetenciaigényeken alapulnak, tehát specializált tudású és lehetőleg fiatal bevándorlóknak nyitnak kaput, akik gyakran saját hazájukban is keresettek. Ennek megfelelően számos országban azonban a ki- és bevándorlást jogi korlátok nehezítik. Táblázat 1: A nemzetközi migrációban résztvevők száma és a világ népessége év népesség migránsok száma mobilak aránya (milliárd fő) (millió fő) (százalék) , , , , , ,8 Forrás: Mixed_Migration_Flows_FINAL.pdf Mi az, ami mégis fenntartja a mozgást? A célterületek lakossága öregszik, munkaerőpiaca igényli az új munkaerőt, általában fejlettebb a gazdaság, ami munkaerő keresletet generál. Miközben a célterületeken is van munkanélküliség, azt a szakmunkások iránti kereslet vagy annak hiánya, a 3D 1 típusú igény és a munkaerő költsége befolyásolja. A jelen helyzetben egyfelől fokozódik a kibocsátó országok felől érkező demográfiai nyomás, másfelől nő a befogadók emberi erőforrás iránti kereslete a munkaerőpiacon. Tehát a munkaerő keresletének és a kínálatának (térbeli) aránya és szerkezete kulcskérdés. Lehet, hogy egyidejűleg bővül a piaci kereslet és a kínálat, mégis alig csökken a munkanélküliség, mert a munkaerő-piaci megfelelés a részletekben, a képzettségek, helyek és időpontok illeszkedésében rejlik. 2 A munkaerőbeáramlás növekedésével adott földrajzi helyen növekvő kínálat 1 Dirty, dangerous, difficult 2 A megfelelő ember, a megfelelő helyre és feladatra.

5 a nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai 33 jelentkezik, ami a befogadót előnyös helyzetbe hozza, hiszen a helyi igényeknek megfelelően mennyiségben és minőségben válogathat. Erre találunk példákat a nagy történelmi befogadó országokban 3, ahova a legnagyobb migrációs utak vezetnek. Ők a földkerekség teljes munkaerő-kínálatából a legjobb ajánlatok közül válogathatnak. A mobilitás összefügg az élettartammal is. A mobilitás életünk egyre hosszabb időszakában jellemző, hosszabb ideig élünk, tovább dolgozunk, több alkalommal vándorlunk. Ma már hétköznapinak számít, hogy a fiatalok külföldön tanulnak, más országban dolgoznak, az idősek is elvándorolnak eredeti lakhelyükről, lakóhelyünkön és munkahelyünkön külföldi szomszédok, illetve kollégák bukkannak fel. A migránsok jellemző életkora év között van, ez az időszak tapasztalatok szerint számos más életesemény ideje: a családalapítás és gyermekvállalás, és anyagi gyarapodás időszaka. A migráció tágabb időszaka azonban kockázatos periódus: a kivándorló gyökértelenné válik, helyzetével elégedetlen, otthonából kiszakad, a célterületen új kapcsolati hálót kell építenie. Ha lakóhelyet vagy országot váltunk, az életesemények szokásos rendje és szerkezete a külföldön tartózkodás céljának függvényében megváltozhat. Véglegesen áttelepülés esetén lassan felvesszük a befogadó terület bizonyos demográfiai jellegzetességeit vagy alkalmazkodunk ezekhez. Lehet, hogy e fenti okokból példának okáért a gyermekvállalást el kell halasztanunk, de ha az áttelepülést a megszerezhető szociális támogatások motiválják, a gyermekvállalás éppen hogy sürgetővé válhat. A növekvő életkorral nem csak gyakrabban kelünk útra, összességében hosszabb ideig tartózkodunk külföldön, de többféle motiváció is útra indíthat bennünket. Ha életünk során többször jutunk el más országokba, a többféle tapasztalás világpolgári gondolkodásunkat és toleranciánkat erősíti. A tapasztalás, a helyzetek megélése különösen a magasan képzettek esetében fontos. 4 Az iskolázottság terjedése, a képzettség és készségek szintjének növekedése növeli a helyváltoztatás esélyét. Hatnak ránk más országok szokásai, az ott élők értékrendje, életminősége, tárgyi kultúrája, mindaz, amit társadalmi innovációnak nevezünk. Ha valaki elégedetlen az otthoni életével, azt a kérdést teszi fel magának: vajon az én életemben megteremthetőek-e itt helyben a számomra kedvező viszonyok, vagy útra kell kelnem, hogy elérjem őket? Életkor tekintetében fontos, hogy akkor induljunk útnak, amikor az új körülmények még hasznunkra és a befogadók hasznára is lehetnek. 5 A karrierkezdés időpontja összefügg az azt megelőző szellemi tőkefelhalmozással, és annak gyors megtérülésére támasztott igénnyel. Vannak országok, többek között Ausztrália, ahol 45 éves kor felett már nem kedvezményezik a migránsok befogadását. A befogadó or- 3 Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. 4 A képességek jelentik a mozgásra az érvényes jegyet. 5 A fa idegen környezetben soha sem virágzik olyan szépen, mondja egy közmondás. Azt hogy a honvágy a szülőföldhöz való kötödés mekkora és milyen gyötrő nem tudjuk, de azok a mondások, hogy hamvaimat vigyétek haza, vagy öregkorára valaki visszaköltözik, mutatják ezt.

6 34 l. rédei mária szágok figyelembe veszik saját korfájuk alakulását, a születési évjáratok számosságának változását, és ezek hatásait az oktatási intézmények kihasználtságára, valamint a munkaerő-piaci és nyugdíjrendszerre. Szerencsés esetben a külföldről belépőkkel ki tudják egyenlíteni a számosságbeli eltéréseket, ha preferenciát adnak a belépők egyes életkori klasztereinek. Ahogy Castles Miller (2003) megállapítja, az életminőség és a tőke vonzása mindig útra kelésre motiválta az embereket. Napjainkban azzal, hogy az emberek utazási lehetőségei kitágultak és könnyebben jutnak információhoz, a migráció motivációi is tovább sokasodtak és erősödtek. A tömeges mozgás és a migráns hálózatok is hatással vannak az útra kelést érintő döntésre, a migrációval elért sikerek hírei is nagyobb arányban jutnak haza, mint az erőfeszítéseké és a kudarcoké. A vándorlási adatok gyűjtése a nemzetközi ajánlások ellenére is országonként eltérő, a legtöbb ország számára a befelé irányuló mozgás követése a legfontosabb. Az adatgyűjtés főként a dokumentált tartózkodásra irányul. A megismerést azonban korlátok nehezítik. A tükörstatisztikák elemzései rámutatnak, hogy a fogadók és a kibocsátók adatainak mátrixban történő összehasonlítása mennyire körülményes. A kibocsátó ország statisztikái esetében fontos tudni, hogy az adatfelvétel lakhelyre vagy állampolgárságra irányult-e (gondoljunk a kettős állampolgárságra vagy a honosítás során állampolgárságot szerzett, de valójában nem az adott országban élő személyek tíz-, akár százezreire). A ki- és bevándorlás kérdései egyre inkább közpolitikai kérdéssé és érdekek ütközőpontjává válnak, egyes adatbázisok pedig ezek kiszolgálására készülnek, így a migráció nagyságrendjeit tendenciózusan alul- vagy felülbecsülik. A migrációnak szerteágazó jogi, gazdasági, demográfiai, pénzügyi, biztonsági, kulturális, vallási és emberi jogi vetületei vannak. Fontos kérdés, a migránsok szocializációja, nyelvi kulturális jellemzői mennyire térnek el a célterület lakosságáétól, hiszen a nagyobb különbségek nagyobb alkalmazkodást követelnek meg. A migráció hatásai a puszta szociografikus leíráson túl tárgyai az összefüggéseket kereső, magyarázó, előrejelző tudományos kutatásnak is, amely a migráció hasznos oldalait és a mindennapi együttélés nehézségeit is képes feltárni. A tudományos részterületek, így a demográfia értelmezési tartománya is bővül. Mára a demográfiai látókörébe kerültek a foglalkoztatás, az iskolázottság, a nemzetiségek, a nyelvi kultúra és a vallás leírásai és magyarázó elemzései, és a szakpolitika alakításának feladata is. Ha a demográfiai folyamatok eltérnek az optimálistól, helyi vagy kormányzati intézkedésekkel kell beavatkozni, bár tudjuk, hogy a szükségképpen reaktív intézkedések időzítése nem mindig szerencsés 6, hatása pedig kontraproduktív lehet. A meghirde- 6 Pl. a hazai közötti nagy létszámú korosztály 20 évvel később a nélkül is születési csúcsot jelentett volna, ha között nem támogatták volna a három gyermekes családmodell elterjedését. A kínai népesedés politika 50-es évekbeli demográfiai boomját követően a 70-es években egy mobilitási növekedés volt tapasztalható.

7 a nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai 35 tett célok és eszközök végül az egyéni vagy családi stratégiák szintjén fejtik ki várt vagy váratlan hatásaikat, amelyek egyebek között a gyermekszülést, a tanulást és a mobilitás (egyéb) formáit érintik. Ezt nevezzük individuális szubszidiaritásnak. Ábra 2: Második világháború utáni vándorlás a fejlődő térségekből Forrás: A népesedéssel foglalkozó tudományok sokoldalúan foglalkoznak a migrációval. A migráció (komplexitása) kapcsán olyan egyensúlyra törekvő folyamatról beszélünk, amely az intézményes beavatkozástól például szigorítástól vagy könnyítéstől függően hatást gyakorol más társadalmi folyamatokra, legyenek azok földrajzi, népesedési vagy más szakpolitikai jellegűek. A migráció ahogy említettük egyre átpolitizáltabbá válik, hiszen a globalizáció révén nemzeti és szupranacionális érdekek metszéspontjában áll. Váratlan hullámai és kiszámíthatatlan tömegessége megnehezítik ellenőrzését, ami nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, jóllehet az országok számára elsődleges a biztonság garantálása és a nemzeti haszonelvű stratégiák érvényesítése. Az fent említette kiszámíthatatlanság oka az, hogy a legtöbb célország csak akkor kezdett migrációs stratégia kidolgozásába, amikor már foglalkozást kereső bevándorlók tömege döngette a kapuit, akik számos eltérő kulturális, vallási, nyelvi jelleget hoztak magukkal. Míg a célterületek belső migrációjának jellege, eltekintve a vertikális mobilitás felgyorsulásától, keveset változott, az emberek a régi modell szerint a rurális térségekből a városokba, onnan a nagyvárosokba költöztek, a nemzetközi migráció a perifériáról a félperiféria, onnan pedig a gazdasági centrumországok felé mozgott. Ez pedig a fejlett világ országainak érdekei tekintetében legalább egy mini-

8 36 l. rédei mária mális konszenzus eredményezett, minden ország közös érdeke az illegális migráció három nem kívánatos kísérőjelenségének, a drog-, fegyver- és embercsempészetnek a megakadályozása. Ahogy a migráció irányításának elvei és a migrációban részt vevő szereplők változtak, úgy finomodott a migráció elemzései is. Kezdetben a mobilitás-elemzések csak két szereplővel, a kibocsátó és a befogadó országgal számoltak. Később a migráció globálissá vált, fizikai akadályok egyre kevésbé nehezítették, a nemzeti bevándorlási szabályok betartatása egyre nehezebbé, a migránsok mozgása egyre célirányosabbá vált. Közben a migrációs rendszer szereplőivé váltak olyan multinacionális vállatok és szervezetek, amelyek érdeke a nemzeti korlátozások felszámolása vagy megerősítése volt, a célországbeli szabályozások homlokterébe egyre inkább biztonsági feladatok léptek. Az egykor látszólag kétszereplős migrációs rendszer mára bonyolult, sokszereplős érdekvezérelt hálózati képletté vált, amelyet maradéktalanul átlátni és irányítani lehetetlen. Az elmúlt évtizedekben a migráció kapcsán felmerült a kérdés, miként lehet a tömegeket helyben tartani, vagy hatékonyan szembesíteni a valós lehetőségekkel. Lokális fejlesztésekkel a helyben maradás csupán kismértékben valósítható meg. A védelmi célból létesített műszaki határzárak 7, a határövezetekben migráns enklávék létesítését célzó ötletelés és az illegális migránsok büntetőjogi kriminalizálása sem képesek tartósan megállítani a bevándorlók tömegét. Ha nincs az ellenőrzést lehetetlenné tevő háborús helyzet vagy tömeges kényszermigráció, a migrációpolitikában érvényesülhet bizonyos politikai és gazdasági cél- és haszonelvűség. A második világháborút követően a korábban elszigetelt régiók lakossága számára is a demográfiai változásoktól nem függetlenül lehetővé vált a világ mobilitásába történő bekapcsolódás. A régi időkben magas születési és halálozási (arány)szám, valamint alacsony átlagéletkor volt jellemző. A fejlődő régiókban a magas születésszám fennmaradt, a járványok megfékezésével és az egészségügy fejlődésével jelentősen nőtt az átlagéletkor. Míg a mobilitás folyamatosan növekszik, míg a természetes reprodukció helyhez kötött, a fejlett és alulfejlett világ közötti demográfiai olló szétnyílik, de az eltérő népesedési trendek növekvő egymásra utaltságot sejtetnek. Napjaink egyik fő kérdése az, hogy Kínában, Indiában és a szubszaharai Afrikában miként korlátozható a népességrobbanás, illetve az euroatlanti világban hogyan lehet az elöregedés hatásait ellensúlyozni. A fejlett országok a modernitás és jólétiség csapdájában estek, alacsony a termékenység, nő a születéskor várható átlagéletkor. Felborult a korosztályok egyensúlya, egyes korosztályok létszámcsökkenése már veszélyezteti a további reprodukciót, feleslegessé tesz intézményeket és szolgáltatásokat, más korosztályok növekedése pedig új szociális szolgáltatásokat követel. A demográfiai és gazdasági stabilitás fenntartása érdekében tehát masszív és folyama- 7 Ceuta, Mellila, Berlini Fal, hidegháborús vasfüggöny, USA Mexikó közötti határ stb.

9 a nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai 37 tos, de optimális összetételű bevándorlás szükséges. 8 Ezért egyes országok életkori és nemi csoportokra bontott bevándorlási preferenciákat határoznak meg, mások a képzettséget honorálják a bevándorlók szűrésében (Krugman, 2008). Az 1960-as, 70-es és 80-as években a gyarmati országok függetlenné válása után a demográfiai átmenet következtében ezekből nagyarányú kivándorlás indult. A korábbi köztük a 19. század végi kínai és más migrációs hálózatok újjáéledtek, hatalmas vándorló tömegek jelentek meg váratlanul. Mivel a migráció számadatai mögött emberek vannak, akik ezer és ezer láthatatlan szállal kötődnek helyekhez és más emberekhez, a migráció aligha is lehet irányított folyamat. Max Frisch, német író 1965-ben elhangzott és azóta elhíresült megfogalmazása szerint munkaerőt hívtunk és emberek érkeztek. A németek már akkor tapasztalhatták, hogy a határokon átlépő munkaerő szabad(abb) mozgása egész családokat mozdít meg, a külföldiek családtagjai pedig az állampolgárokkal azonos juttatásokért állnak sorba. A női emancipáció eredményezte változások, a nők önállósága, képzettségének növekedése munkaerőpiaci előretörésükkel járt. A nők bevándorlóként is felértékelődtek. Napjainkra az agyelszívás (brain drain) 60 százalékos női részvételt mutat, a menekültek jelentős része szintén nő, és igen jelentős az embercsempészet során utaztatott nők és kiskorúak aránya is. Az elmúlt ötven évben a nők gyorsuló mobilitásával, különösen a fejlett országokban, a nemi szerepek is átrendeződtek, ami távolról sem volt konfliktusmentes. Globalizáció és a migráció A migránsok általában oda igyekeznek, ahol már élnek rokonaik, barátaik, és lehetőséget látnak a boldogulásra. A családi kötelékeken alapuló kapcsolatok kezdetben segítséget nyújthatnak az eligazodásban, a nyelvi korlátok leküzdésben. Az USA-ban sok bevándorló az angol nyelvtudás hiánya miatt nem kéri az amerikai állampolgárságot. A Kaliforniában található Szilícium-völgy beruházói kínai és indiai tőkével indultak, és honfitársaik közül toboroztak legszívesebben munkatársakat. A bevándorlók térbeli elkülönülése, szegregálódása hatással van a városrészek arculatára, az ingatlanok piaci értékére, az élet minőségére, a mindennapokra. Tehát kimondhatjuk, hogy az etnikai hálózatokhoz kötődő informális kapcsolatok döntőek a migránsok regionális települési stratégiáiban. 8 ADAPT2DC projekt, ami a csökkenő és öregedő lakosság jövőbeni szolgáltatásainak a módosításával foglalkozik. Elérés: (Letöltve: )

10 38 l. rédei mária Ábra 3: Indiai és kínai diaszpórák a világon Forrás: A világban meghatározóvá vált a hálózatosodás. A gazdálkodó úgy képes a versenyképes termelési költségeket elérni, ha jó terméket vagy hatékony szolgáltatást kínál, de minimalizálja a termelés, szállítás és munkaerő költségeit (Krugman, 2008; Lengyel, 2003). Az 1970-es évektől a gazdasági globalizáció nyomán új gazdálkodási és gazdasági térszervezési modellek jelentek meg. Az egyes régiókban zajló demográfiai robbanás együtt járt a humán infrastruktúra átalakulásával, az iskolázottság növekedésével, az innovációk terjedésével, a lakhatási komfort és az életminőség általános javulásával, az individualizáció növelte a mobilitásigényt. A technológiai áttöréssel a termelésben előtérbe nyomultak az automatizált technológiák az élőmunka rovására. A globális gazdasági szereplőket multinacionális befolyásuk a migrációs folyamatok irányításában is érdekelt szereplővé tette. Felgyorsult a vállalatok mobilitása és a tőke mozgása is a centrum és a (fél)periféria térségei között. A 90-es évekre a nagy gazdasági és szabadkereskedelmi integrációk (NAFTA, EU, ASEAN) jogi eszközökkel biztosították a tőke, az áruk és szolgáltatások valamint a munkaerő alig korlátozott mozgását. Ennek hatásai a családi otthonokba is jelentkeztek. A kivándoroltak az otthon maradottakat pénz hazautalásával támogatják. A hazautalás mértéke ma már meghaladja a nemzetközi tőkebefektetéseket (FDI), 2012-ben a Világbank adatai szerint a 400 milliárd amerikai dollárt. A pénztranszferek azonban nem csak a családok fenntartását szolgálták, hanem tőkebefektetésként is hasznosulnak.

11 a nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai 39 A 20. század végére összekapcsolódtak a tudásteremtés lokális helyszínei és a tudásfelhasználás globális terei. A művelt emberfők előállítása vagy megszerzése fontos tényezővé vált, a szellemi tőke képzése üzletté vált. Régebben a kisméretű zárt gazdaságoknak nem volt érdeke a képzésbe való nagyarányú befektetés, a fejlett és nemzetközivé vált piacgazdaság azonban érdekelté tette a lakosságot a hazai és külföldi tanulásban és készségfejlesztésében. A transzferálható tudással elkerülhető a (fiatalkori) munkanélküliség, a tehetségesek eséllyel pályázhattak a centrumországok munkahelyeire. A térbeli mobilitás a társadalmi mobilitás leggyorsabb csatornájává vált, hiszen a befogadók a legalkalmasabb munkaerőt, a bevándorlók a befogadás legkedvezőbb feltételeit keresik. Ez egyéni és regionális szinten legalább részben win-win pozíciókat eredményez. A magasan képzettek esetében a munkaerő-ügynökségek elemzéseket végeznek, hogy kiszolgálják a megbízói igényeket, de az alacsonyan képzettek tömegére is van igény. Az iskolai végzettségen mérve a bevándorlóknak csupán ötöde magasan képzett, a többség képzetlen vagy alacsonyan képzett. A migrációs döntés A migráció során a célterület kiválasztása, az elindulás, a bejutás, és a legalizált tartózkodás, később a beilleszkedés előzetes megfontolásokon, és döntéseken nyugszik. A térbeli mozgás gyorsasága, és sűrűsége, a virtuális tér megjelenése és az információs társadalom kialakulása, a jogi ismeretek terjedése megkönnyíti az előzetes tájékozódást, az otthon és a külföld viszonyainak összevetését. A nagy befogadó országok a bevándorlás befolyásolására on-line személyes kérdező-válaszoló szolgáltatói felületeket 9 működtetnek, amelyek a döntésben résztvevők tudásszintjét emelik, kockázatait mérséklik. A migrációs döntés során maghatározó, hogy a leendő migráns mennyire képes az összegyűjthető információkat értékelni, és saját alkalmazkodóképességét a leendő új környezethez helyesen megítélni. 10 Ennek esélye az iskolai végzettség arányában javul vagy romlik. Az elmúlt évtizedekben a migránsok tudatossága nőtt a célterület kiválasztásában, felkészültebbek a várható körülmények tekintetében. Egyre több ország szelektálja a bevándorolni szándékozókat kvóták és preferenciák rendszerével. A migráció a vándorlás folyamatának befejeztével válik statisztikai adattá. A statisztika azonban nem ad választ arra, hogy a migrációt kiváltó megfontolások közül, bár tudjuk, hogy ezek egyfajta határhaszon-számítás keretében interferálnak, melyek voltak a döntőek és miért. Nem ad választ arra sem, mikor nevezhető sike- 9 Elérés: print.html (Letöltve: ) 10 A Wie das man Schweizer macht? című könyv ad támpontot arra Svájcban, hogy mit is várnak el a helyiek és később, az állampolgársági kérelem során a hatóságok a migránsoktól. Vagy példa lehet a legutóbbi időbe ahogy Nagy-Britanniában mondták, akarjon brit lenni.

12 40 l. rédei mária resnek a bevándorlás és befogadtatás. Az új migrációs formák közül a rövid időre szóló vállalati áthelyezés, tudományos együttműködés, cirkuláris mozgás, szezonális munka, külföldi továbbtanulás előnye, hogy az új környezet megismerése és az önismeret próbája után bármikor komolyabb következmények nélkül visszafordítható. Említést kell tennünk a kényszermigrációról is. Ez a természeti katasztrófák, háborúk, etnikai konfliktusok, klímaváltozások, politikai üldözések által kiváltott migráció. A kényszermigráció menekülés, ami szükségképpen szorosan kapcsolódik a migráció illegális formáihoz, aminek a befogadó területek minden jogi és rendészeti eszközzel igyekszenek elejét venni. Földrajzi determinizmus A mobilitás hálózatait az ún. földrajzi determinizmus határozza meg. Az országok közötti közlekedés csatornáit, amelyek a migráció ellenőrzési pontjai is, természetföldrajzi és infrastrukturális (repülőterek és határátkelők) tényezők függvényei. A schengeni határokon belül a korábbi határok elválasztó szerepe szűnt meg, így váltak az egykori országhatárok menti térségek ma belső határként aktív kontaktzónává a gazdaság, a munkaerő és a kereskedelem, ingatlanforgalom területén (Kincses Rédei, 2011). A földrajzi meghatározottság legfontosabb elemei a gazdasági és jóléti különbségek. A jóléti lejtők aljáról a tetejére igyekszenek az emberek, oda, ahol többet kereshetnek ugyanazzal a munkával és sűrűbb a szociális háló. Korábban a befogadó országok többsége igényt tartott a 3D típusú munkákat vállaló munkaerőre is, ez alkotta a migráns munkaerő 80 százalékát (Rédei, 2007). A fennmaradó 20 százalék magasan képzett volt, akikre a technológia, az innováció és a magas hozzáadott értéket termelő gazdaság területein volt és van egyre nagyobb szükség. Bár a gazdasági-pénzügyi válság nyomán a közeli régiókból érkezett és feleslegessé vált bevándorló munkások részben hazatértek a fejlett országokból, a távolról, pl. Ázsiából érkezettek részben a szürkegazdaságba vándoroltak, a bevándorlásra gazdasági és demográfiai okból továbbra is szükség van. De a fejlett Észak és a szegény Dél demográfiai divergenciája miatt egyébként is elkerülhetetlen. A lényegi kérdés a bevándorlás tervezhetősége és irányíthatósága. A migráció folytatódására a fejlett befogadó régiók a tolerancia jegyében eszmeileg is felkészültek, de a fennálló feszültségek enyhítése, az újonnan érkezők támogatása további erőfeszítéseket, szubszidiáris megoldásokat, valamint a kibocsátó területekkel kötött megállapodásokat kíván. Összegzés A migrációs folyamat módosítja a népesség térbeli elhelyezkedését, és összetételét a kiindulás és a megérkezés helyén. Ezzel kapcsolatokat is épít a kibocsátó és fogadó régiók között. A migrációt tartósan megállítani nem lehet, a bevándorlás megfelelő politikával társítva előnyös célokat szolgálhat. A globalizációval nőtt a migrálók

13 a nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai 41 száma és aránya mind a kibocsátó, mind a fogadó népességekben. A nyelvi, kulturális és szocializációs különbségek átpolitizálták a migráció kérdését, hiszen a migráció sokoldalú hatást fejtett ki a célterületeken is, különösen a városokban, amelyek így új feszültségekkel és feladatokkal szembesültek. Az infokommunikációs eszközök fejlődése megkönnyítette minden szereplő dolgát. A globális mozgásokat a világ egyenlőtlenségei formálják. A célterületek népessége öregszik, stagnál vagy éppenséggel csökken a munkaképes lakosság létszáma. Eközben a kibocsátó országokban gyorsan nő a fiatal lakosság, akiket a fejlett világ szociális kedvezményei, a legjobbakat pedig a fejlett országok munkaerőpiacán folyó verseny és az elérhető karrierek és állások vonzzák. Utóbbiak számára a migráció a társadalmi mobilitás leggyorsabb csatornája, az útra indulók nagyobb hányada azonban képzetlen, ezért beilleszkedésük igen nehézkes. A migránsok kapcsolatot építenek a szülőfölddel, pénzt utalnak haza, közvetítenek tapasztalatokat, innovációt, későbbi külföldi befektetések működtetőivé válhatnak. A migráció a nemzetközi üzletmenet fontos eszköze. A globális gazdaság körülményei között az alacsony munkajövedelmet kínáló országokban gyors növekedés, a magas jövedelmet biztosító országokban alacsony növekedés mutatkozik. A fejlődés az alacsony képzettséget igénylő és alacsony hozzáadott értéket termelő ágazatok helyett magas hozzáadott értéket termelő és magasan képzettséget igénylő technológia-intenzív ágazatokat preferál. A piacvezető vállalatok számos telephelyet létesítenek világszerte, ezzel serkentve a munkaerő mobilitását. A globalizált gazdaság fokozottan szolgáltatás-orientált, a bevándorlók nagy hányada is a célország lakossági szolgáltatásaiba kapcsolódik be, ami viszont fokozott alkalmazkodást követel meg. Évtizedekig Délkelet-Ázsia volt a népesség mobilizációjának központja. Ez a központ ma a szubszaharai régióba és Indiába helyeződik át, de több kutató prognózisa szerint Egyiptom, Pakisztán, és a Fülöp-szigetek is jelentős iskolázatlan tömegeket bocsát majd ki, így csökkentve oktatási és jóléti kiadásait. A munkaerő szabad(abb) áramlása és a családegyesítés joga azonban nem alapozza meg a szociális ellátásokhoz való korlátlan hozzáférést. A migráció globális perspektívában humán erőforrás, amelynek keletkezésében a globális egyenlőtlenségek játsszák a főszerepet, de amely ezek kiegyenlítése felé mutat. A hazautalások például a kibocsátó és célterület közti jövedelmek kiegyenlítődésében játszanak szerepet. A földrajzi mobilitás egyéni szinten kockázatos lépés, egy átmeneti élethelyzet kezdőpontja, amely alaposan átrendezheti a tervezett életesemények rendjét, egyebek között lerövidíti az ifjúkori életszakaszt, viszont egyéni karriereket indíthat útjára, és pozitív tanulságokkal szolgálhat a befogadó társadalom számára is. A stratégiaalkotók a közeljövőben kettős feladat elé néznek. A befogadó országokban a számukra kedvező összetételű migrációt kell serkenteniük, a kibocsátókban pedig erőfeszítéseket kell tenniük a kivándorlók visszahívására és a tőlük várható előnyök kiaknázására.

14 42 l. rédei mária 1. Melyek a kibocsátó és a befogadó országokra gyakorolt demográfiai hatások? 2. Sorolja fel a migráció gazdasági hatásait? 3. Mit jelent a földrajzi determinizmus a világ migrációjában? Hozzon példát regionális szinten is! 4. Jellemezze a szabad munkaerő-áramlási terek létrejöttét és annak előnyeit! 5. Beszéljen a migráció globális és regionális kihívásairól? 6. Kik a migrációs folyamat szereplői, mi a feladatuk és céljuk? Ajánlott linkek az interneten econ.worldbank.org Felhasznált irodalom Castles, Stephen Miller, Mark J. (2003): The Age of Migration: International Population Movements in the Modern World. The Guilford Press, New York. Heller, Ágnes (1993): Ten theses on immigration, civilization, culture, human rights and houserules. International Framtider, Vol. 3., No. 2. p. 39. Kincses, Áron (2012): A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata. KSH, Budapest. p Kincses, Áron Rédei, Mária (2011): Centrum perifériakérdések a nemzetközi migrációban, Tér és Társadalom, Vol. 24., No. 4. pp Krugman, Paul (2008): New Deal economics. New York Times, Elérés: k rugman.blogs.ny times.com/2008/11/08/new-deal- economics/?_ php=true& _ type=blogs&_r=0 (Letöltve: ) Lengyel, Imre (2003): Verseny és területi fejlődés. JATE Press, Szeged. Lutz, Wolfgang (2009): New data on Human Capital. POPNET, IIASA, no. 40. Elérés: PublicationsMediaCoverage/POPNETNewsletter/popnet40.pdf (Letöltve: )

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSF SFÖLDRAJZ 2. A Föld F népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek tek be a földet! f ldet! Teremtés

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

L. Rédei Mária - 1-1 11 FÜ É 1 Ü É

L. Rédei Mária - 1-1 11 FÜ É 1 Ü É L. Rédei Mária - - L. Rédei Mária - 2-2 L. Rédei Mária - -. függelék. A magasan képzettek mobilitásának gazdasági hatásai L. Rédei Mária - - KÜLDŐ ORSZÁG: POZITÍV HATÁSOK A tudomány és technológia területén

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról 2014.10.15. El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni.

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Munkaerő-piaci ismeretek

Munkaerő-piaci ismeretek 2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs VÁROSI KÖZLEKEDÉS 7. előadás: Földhasználat -tervezés és Hajós Balázs FEJLŐDÉS 1. Városi közlekedés 7. előadás FEJLŐDÉS 2. Városi közlekedés 7. előadás KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Salamin Géza 2014.11.11. 2

Salamin Géza 2014.11.11. 2 GAZDASÁG DEMOGRÁFIA TERÜLETI FEJLŐDÉS Salamin Géza főosztályvezető Magyar Nemzeti Bank Gazdaságstratégiai Igazgatóság Népesedési Kerekasztal Jubileumi Konferencia KSH, 2014.11.11. 1 Demográfiai átrendeződés

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Európai Integrációs Alap. Szerb állampolgárok Magyarországon

Európai Integrációs Alap. Szerb állampolgárok Magyarországon Európai Integrációs Alap Szerb állampolgárok Magyarországon 2012 Dr. Gábrity-Molnár Irén A szerb-magyar határon át migráló vajdaságiak életvitele Határ menti migrációs térség A válaszadók nemzetiségi megoszlása

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Az előrejelzés szempontjai 1. A munkapiac leírása és foglalkoztatási igények előrejelzése. 2. Az oktatási igények

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Fókuszban a Család konferencia Pécs, 2015. május 14 15. Blaskó Zsuzsa, PhD tudományos főmunkatárs blasko@demografia.hu A transznacionális család fogalma

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben