A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai

Átírás

1 A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai L. Rédei Mária Absztrakt A határokat átlépő népességmozgások hatással vannak mind a célország, mind a kibocsátó ország lakosságára, életkori összetételére. A kibocsátó országok veszteséget szenvednek el a munkaképes korúak számának csökkenésével, ami gátolja a fejlesztések bővítését, miközben a fogadó országok képzett és képzetlen munkaerőhöz jutnak. Ha egy adott célterület iránt növekszik az érdeklődés, akkor a befogadó félnek sajátos szempontok alapján a válogatásra is nagyobb lehetősége van. A mindkét oldali hatások miatt szükséges a kibocsátó és a befogadó területek párbeszéde a szabad munkaerőáramlás tereiben és a távolabbi területekkel egyaránt. Az átlagos élettartam növekedése és a migrációs hajlandóság együttesen többirányú vándorlást vált, ami mögött eltérő motivációk és szándékok rejlenek. A vándorlás ma mindenkit érinthet, a szociális vonzatok szerepe megnőtt és komplikálttá vált. A migráció földrajzi bővülése, sokszínűsége és változatos mögöttesei intenzív egyeztetést igényelnek e folyamat végponti és köztes szereplőitől. A kérdések ott vetődnek fel legélesebben, ahol azokat az érintettek az adott települések mindennapjaiban megélik. Abstract The migration process modifies the spatial distribution of the population and the composition of both the baseline and the place of arrival by building relationships between the sending and receiving regions. Globalization has increased the geographic scope of those affected by the migration, population, geographical distance between the sending and the host areas. The linguistic, cultural and socialization differences and regional factors combined have increased the challenge for policy strategy. The assimilation and integration of specific geographic location is established, so the new tasks regional players have to face. The development of information and communication technology, rapid and multi-directional switch on the actors have influence

2 30 l. rédei mária on the subsidiarity of migration. The lesson can be drawn that the process cannot be stopped permanently, and the arrivals mean surplus within the host society. In the center of migration research we find how migration can advance development goals. Kulcsszavak: földrajzi determinizmus, élettartam, feminizálódás, migrációs döntés, képzettek, centrum periféria, kényszer migráció, szubszidiaritás Keywords: geographical determinism, feminization, migration decision, skilled migrants, centerperiphery, forced migration, subsidiarity Bevezetés A népesség mozgása az emberiséggel egyidős folyamat. A Föld benépesítése, a népek vándorlása az emberiség történelme során olykor spontán, máskor célzottan, de szakadatlanul zajlott. A népesség áramlása azonnali és később mutatkozó hatásokkal jár mind a kibocsátó térség lakosságára, mind a befogadó térségre vonatkozóan. Az érkezők növelik a helyiek lakosságszámát és módosítják a már ott élők életkori, kulturális jellemzőit. Az érkezéskor bekövetkezett változások a későbbiekben is hatnak, demográfiai eseményeket indítanak be (születések száma nő, fiatalító hatás) és többletmunkaerőt jelentettek, miközben kulturálisan gazdagítják az országot. A belépők szembesülnek az új környezettel, próbára teszik alkalmazkodó képességüket, ami esetenként feszültségeket okoz a helyben élő lakossággal való együttélésben. Gyakran elfogadják a helyben élők szokásait és törekednek hozzájuk hasonlóan viselkedni, más esetekben szeretnék megtartani korábbi kultúrájukat, vallásukat. Ezért elszigetelődnek, életvitelük jellemzői környezetükben, például a lakókörnyezetben, annak mennyiségi és minőségi jellegeiben is tükröződik. A rurális térségekből érkezettek számára a célterületek városias jellege, a nagy népsűrűség, az új élethelyzet gyakran idegenül hat, és erősebb alkalmazkodást követel meg. Azzal, hogy a kibocsátók és befogadók földrajzi, szocializációs értelemben eltérnek, beilleszkedési kihívás keletkezik. A máshonnan érkező kultúrák és a helyi kultúra együttélésének kialakulása hosszú, esetleg csak történelmi időtávlatban végbemenő integrációs, asszimilációs folyamat. Miközben általában a befogadók oldalán az előnyök vannak többségben, a kibocsátó országok embervesztesége nemcsak a népesség reprodukcióját kockáztatja, de a gazdasági fejlődést is hátráltathatja. A kibocsátó országok lakossága hiszen, jellemzően fiatal emberek távoznak, korstruktúrája megbillenhet, esetleg gazdasági potenciálja is gyengül, megnehezül az általános technikai fejlődés és a speciális fejlesztések befogadása. Családtagok távol kerülhetnek egymástól, ami a generációs lánc megszakadását jelentheti. Egyes államok a hazai foglalkoztatási problémákat a munkaerő

3 a nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai 31 exportjával próbálják megoldani, más országra helyezve a foglalkoztatás súlyát, és így mentesülve a munkanélküliség szociális terheitől, de valljuk be ez kétélű fegyver. A 20. század első felében az emigránsok kapcsolattartása szülőföldjükkel a földrajzi távolság és az infokommunikációs fejlettség alacsony foka miatt nehezebb volt. Harminc-negyven évvel ezelőttig, ha valaki elhagyta a hazáját, az az esetek nagy részében a végleges elszakadással volt azonos. Az elmúlt évtizedekben a külföldöntartózkodás formái és szándékai megváltoztak, és ezek az új változatok váltak jellemzővé. Napjainkban azonban lehetséges a kapcsolatok folyamatos fenntartása technikai eszközökkel, a sűrű hazalátogatás, a családtagok anyagi támogatását szolgáló rendszeres pénztranszfer, és információk nyújtása a kiutazáson gondolkodóknak. A migráció folyamatainak térbeli hálózatai minden tekintetben sűrűbbé váltak. Népesedés és mobilitás Az emberi természet része az új iránti megismerés vágya, a környezethez való alkalmazkodás, a remény, hogy máshol jobb az élet. Míg a történelem kezdetén az ember térbeli mozgása minden bizonnyal kisebb távolságra terjedt ki, a közlekedési eszközök megjelenésével és modernizálódásával új területek felfedezése és benépesítése kezdődhetett meg, ami kitágította a vándorlás földrajzi terét. Napjainkban a szolgáltatások nagy része helyben is elérhető (pl. call centerek, távtanulás és távmunka) az információáramlás és a mozgás minden vonatkozásban kétirányúvá vált. A migráció kiterjedt az egész világra és tömegeket mozgat meg. A migrációs szándékok összetétele is megváltozott, csökken a végleges letelepedésre, és nő a hosszabb-rövidebb időre kiterjedő külföldi tartózkodásra irányuló törekvés. Ábra 1: Utazások 1700 körül Forrás: Bár fokozódó mobilitásról beszélünk, az emberek döntő része otthon, a szülőhelyén éli le egész életét. Azok aránya, akik részt vesznek a határokat átlépő migrációban, bár országonként eltérő, általában csupán az országok lakosságának a 3-5 százalékát

4 32 l. rédei mária teszik ki. Látható az alábbi táblázatból, hogy a Földön dinamikusan növekszik a mobil személyek száma, a népesség azonban jóval nagyobb arányban nő. A mobilak arányát mutató számban a nevezőt jelző össznépesség növekedése gyorsabb, mint a mobilizálódók számának növekedése, ami az emigráló személyek arányát megközelítően stabilan tartja. Akárcsak a GDP számítás esetében, ez esetben is a teljes lakosság helyett csak a határon belül élő és dolgozó népességet tekinthetjük vetítési alapnak, azaz az arányszám nevezőjének. A mobilitásra váltott érvényes jegyet a szakismeretek jelentik, az iskolázottakban bekövetkező kivándorlási veszteség azonban csak lassan termelődik újra, azonban a velük kapcsolatos külhoni kereslet is szegmentált és korlátozott. A külföldről beáramló munkaerő iránti kereslet lassulásának oka, hogy a befogadó országok védik saját munkaerőforrásaikat, másrészt a mindenkori munkaerő-piaci szükségletek részletesen kimunkált kompetenciaigényeken alapulnak, tehát specializált tudású és lehetőleg fiatal bevándorlóknak nyitnak kaput, akik gyakran saját hazájukban is keresettek. Ennek megfelelően számos országban azonban a ki- és bevándorlást jogi korlátok nehezítik. Táblázat 1: A nemzetközi migrációban résztvevők száma és a világ népessége év népesség migránsok száma mobilak aránya (milliárd fő) (millió fő) (százalék) , , , , , ,8 Forrás: Mixed_Migration_Flows_FINAL.pdf Mi az, ami mégis fenntartja a mozgást? A célterületek lakossága öregszik, munkaerőpiaca igényli az új munkaerőt, általában fejlettebb a gazdaság, ami munkaerő keresletet generál. Miközben a célterületeken is van munkanélküliség, azt a szakmunkások iránti kereslet vagy annak hiánya, a 3D 1 típusú igény és a munkaerő költsége befolyásolja. A jelen helyzetben egyfelől fokozódik a kibocsátó országok felől érkező demográfiai nyomás, másfelől nő a befogadók emberi erőforrás iránti kereslete a munkaerőpiacon. Tehát a munkaerő keresletének és a kínálatának (térbeli) aránya és szerkezete kulcskérdés. Lehet, hogy egyidejűleg bővül a piaci kereslet és a kínálat, mégis alig csökken a munkanélküliség, mert a munkaerő-piaci megfelelés a részletekben, a képzettségek, helyek és időpontok illeszkedésében rejlik. 2 A munkaerőbeáramlás növekedésével adott földrajzi helyen növekvő kínálat 1 Dirty, dangerous, difficult 2 A megfelelő ember, a megfelelő helyre és feladatra.

5 a nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai 33 jelentkezik, ami a befogadót előnyös helyzetbe hozza, hiszen a helyi igényeknek megfelelően mennyiségben és minőségben válogathat. Erre találunk példákat a nagy történelmi befogadó országokban 3, ahova a legnagyobb migrációs utak vezetnek. Ők a földkerekség teljes munkaerő-kínálatából a legjobb ajánlatok közül válogathatnak. A mobilitás összefügg az élettartammal is. A mobilitás életünk egyre hosszabb időszakában jellemző, hosszabb ideig élünk, tovább dolgozunk, több alkalommal vándorlunk. Ma már hétköznapinak számít, hogy a fiatalok külföldön tanulnak, más országban dolgoznak, az idősek is elvándorolnak eredeti lakhelyükről, lakóhelyünkön és munkahelyünkön külföldi szomszédok, illetve kollégák bukkannak fel. A migránsok jellemző életkora év között van, ez az időszak tapasztalatok szerint számos más életesemény ideje: a családalapítás és gyermekvállalás, és anyagi gyarapodás időszaka. A migráció tágabb időszaka azonban kockázatos periódus: a kivándorló gyökértelenné válik, helyzetével elégedetlen, otthonából kiszakad, a célterületen új kapcsolati hálót kell építenie. Ha lakóhelyet vagy országot váltunk, az életesemények szokásos rendje és szerkezete a külföldön tartózkodás céljának függvényében megváltozhat. Véglegesen áttelepülés esetén lassan felvesszük a befogadó terület bizonyos demográfiai jellegzetességeit vagy alkalmazkodunk ezekhez. Lehet, hogy e fenti okokból példának okáért a gyermekvállalást el kell halasztanunk, de ha az áttelepülést a megszerezhető szociális támogatások motiválják, a gyermekvállalás éppen hogy sürgetővé válhat. A növekvő életkorral nem csak gyakrabban kelünk útra, összességében hosszabb ideig tartózkodunk külföldön, de többféle motiváció is útra indíthat bennünket. Ha életünk során többször jutunk el más országokba, a többféle tapasztalás világpolgári gondolkodásunkat és toleranciánkat erősíti. A tapasztalás, a helyzetek megélése különösen a magasan képzettek esetében fontos. 4 Az iskolázottság terjedése, a képzettség és készségek szintjének növekedése növeli a helyváltoztatás esélyét. Hatnak ránk más országok szokásai, az ott élők értékrendje, életminősége, tárgyi kultúrája, mindaz, amit társadalmi innovációnak nevezünk. Ha valaki elégedetlen az otthoni életével, azt a kérdést teszi fel magának: vajon az én életemben megteremthetőek-e itt helyben a számomra kedvező viszonyok, vagy útra kell kelnem, hogy elérjem őket? Életkor tekintetében fontos, hogy akkor induljunk útnak, amikor az új körülmények még hasznunkra és a befogadók hasznára is lehetnek. 5 A karrierkezdés időpontja összefügg az azt megelőző szellemi tőkefelhalmozással, és annak gyors megtérülésére támasztott igénnyel. Vannak országok, többek között Ausztrália, ahol 45 éves kor felett már nem kedvezményezik a migránsok befogadását. A befogadó or- 3 Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. 4 A képességek jelentik a mozgásra az érvényes jegyet. 5 A fa idegen környezetben soha sem virágzik olyan szépen, mondja egy közmondás. Azt hogy a honvágy a szülőföldhöz való kötödés mekkora és milyen gyötrő nem tudjuk, de azok a mondások, hogy hamvaimat vigyétek haza, vagy öregkorára valaki visszaköltözik, mutatják ezt.

6 34 l. rédei mária szágok figyelembe veszik saját korfájuk alakulását, a születési évjáratok számosságának változását, és ezek hatásait az oktatási intézmények kihasználtságára, valamint a munkaerő-piaci és nyugdíjrendszerre. Szerencsés esetben a külföldről belépőkkel ki tudják egyenlíteni a számosságbeli eltéréseket, ha preferenciát adnak a belépők egyes életkori klasztereinek. Ahogy Castles Miller (2003) megállapítja, az életminőség és a tőke vonzása mindig útra kelésre motiválta az embereket. Napjainkban azzal, hogy az emberek utazási lehetőségei kitágultak és könnyebben jutnak információhoz, a migráció motivációi is tovább sokasodtak és erősödtek. A tömeges mozgás és a migráns hálózatok is hatással vannak az útra kelést érintő döntésre, a migrációval elért sikerek hírei is nagyobb arányban jutnak haza, mint az erőfeszítéseké és a kudarcoké. A vándorlási adatok gyűjtése a nemzetközi ajánlások ellenére is országonként eltérő, a legtöbb ország számára a befelé irányuló mozgás követése a legfontosabb. Az adatgyűjtés főként a dokumentált tartózkodásra irányul. A megismerést azonban korlátok nehezítik. A tükörstatisztikák elemzései rámutatnak, hogy a fogadók és a kibocsátók adatainak mátrixban történő összehasonlítása mennyire körülményes. A kibocsátó ország statisztikái esetében fontos tudni, hogy az adatfelvétel lakhelyre vagy állampolgárságra irányult-e (gondoljunk a kettős állampolgárságra vagy a honosítás során állampolgárságot szerzett, de valójában nem az adott országban élő személyek tíz-, akár százezreire). A ki- és bevándorlás kérdései egyre inkább közpolitikai kérdéssé és érdekek ütközőpontjává válnak, egyes adatbázisok pedig ezek kiszolgálására készülnek, így a migráció nagyságrendjeit tendenciózusan alul- vagy felülbecsülik. A migrációnak szerteágazó jogi, gazdasági, demográfiai, pénzügyi, biztonsági, kulturális, vallási és emberi jogi vetületei vannak. Fontos kérdés, a migránsok szocializációja, nyelvi kulturális jellemzői mennyire térnek el a célterület lakosságáétól, hiszen a nagyobb különbségek nagyobb alkalmazkodást követelnek meg. A migráció hatásai a puszta szociografikus leíráson túl tárgyai az összefüggéseket kereső, magyarázó, előrejelző tudományos kutatásnak is, amely a migráció hasznos oldalait és a mindennapi együttélés nehézségeit is képes feltárni. A tudományos részterületek, így a demográfia értelmezési tartománya is bővül. Mára a demográfiai látókörébe kerültek a foglalkoztatás, az iskolázottság, a nemzetiségek, a nyelvi kultúra és a vallás leírásai és magyarázó elemzései, és a szakpolitika alakításának feladata is. Ha a demográfiai folyamatok eltérnek az optimálistól, helyi vagy kormányzati intézkedésekkel kell beavatkozni, bár tudjuk, hogy a szükségképpen reaktív intézkedések időzítése nem mindig szerencsés 6, hatása pedig kontraproduktív lehet. A meghirde- 6 Pl. a hazai közötti nagy létszámú korosztály 20 évvel később a nélkül is születési csúcsot jelentett volna, ha között nem támogatták volna a három gyermekes családmodell elterjedését. A kínai népesedés politika 50-es évekbeli demográfiai boomját követően a 70-es években egy mobilitási növekedés volt tapasztalható.

7 a nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai 35 tett célok és eszközök végül az egyéni vagy családi stratégiák szintjén fejtik ki várt vagy váratlan hatásaikat, amelyek egyebek között a gyermekszülést, a tanulást és a mobilitás (egyéb) formáit érintik. Ezt nevezzük individuális szubszidiaritásnak. Ábra 2: Második világháború utáni vándorlás a fejlődő térségekből Forrás: A népesedéssel foglalkozó tudományok sokoldalúan foglalkoznak a migrációval. A migráció (komplexitása) kapcsán olyan egyensúlyra törekvő folyamatról beszélünk, amely az intézményes beavatkozástól például szigorítástól vagy könnyítéstől függően hatást gyakorol más társadalmi folyamatokra, legyenek azok földrajzi, népesedési vagy más szakpolitikai jellegűek. A migráció ahogy említettük egyre átpolitizáltabbá válik, hiszen a globalizáció révén nemzeti és szupranacionális érdekek metszéspontjában áll. Váratlan hullámai és kiszámíthatatlan tömegessége megnehezítik ellenőrzését, ami nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, jóllehet az országok számára elsődleges a biztonság garantálása és a nemzeti haszonelvű stratégiák érvényesítése. Az fent említette kiszámíthatatlanság oka az, hogy a legtöbb célország csak akkor kezdett migrációs stratégia kidolgozásába, amikor már foglalkozást kereső bevándorlók tömege döngette a kapuit, akik számos eltérő kulturális, vallási, nyelvi jelleget hoztak magukkal. Míg a célterületek belső migrációjának jellege, eltekintve a vertikális mobilitás felgyorsulásától, keveset változott, az emberek a régi modell szerint a rurális térségekből a városokba, onnan a nagyvárosokba költöztek, a nemzetközi migráció a perifériáról a félperiféria, onnan pedig a gazdasági centrumországok felé mozgott. Ez pedig a fejlett világ országainak érdekei tekintetében legalább egy mini-

8 36 l. rédei mária mális konszenzus eredményezett, minden ország közös érdeke az illegális migráció három nem kívánatos kísérőjelenségének, a drog-, fegyver- és embercsempészetnek a megakadályozása. Ahogy a migráció irányításának elvei és a migrációban részt vevő szereplők változtak, úgy finomodott a migráció elemzései is. Kezdetben a mobilitás-elemzések csak két szereplővel, a kibocsátó és a befogadó országgal számoltak. Később a migráció globálissá vált, fizikai akadályok egyre kevésbé nehezítették, a nemzeti bevándorlási szabályok betartatása egyre nehezebbé, a migránsok mozgása egyre célirányosabbá vált. Közben a migrációs rendszer szereplőivé váltak olyan multinacionális vállatok és szervezetek, amelyek érdeke a nemzeti korlátozások felszámolása vagy megerősítése volt, a célországbeli szabályozások homlokterébe egyre inkább biztonsági feladatok léptek. Az egykor látszólag kétszereplős migrációs rendszer mára bonyolult, sokszereplős érdekvezérelt hálózati képletté vált, amelyet maradéktalanul átlátni és irányítani lehetetlen. Az elmúlt évtizedekben a migráció kapcsán felmerült a kérdés, miként lehet a tömegeket helyben tartani, vagy hatékonyan szembesíteni a valós lehetőségekkel. Lokális fejlesztésekkel a helyben maradás csupán kismértékben valósítható meg. A védelmi célból létesített műszaki határzárak 7, a határövezetekben migráns enklávék létesítését célzó ötletelés és az illegális migránsok büntetőjogi kriminalizálása sem képesek tartósan megállítani a bevándorlók tömegét. Ha nincs az ellenőrzést lehetetlenné tevő háborús helyzet vagy tömeges kényszermigráció, a migrációpolitikában érvényesülhet bizonyos politikai és gazdasági cél- és haszonelvűség. A második világháborút követően a korábban elszigetelt régiók lakossága számára is a demográfiai változásoktól nem függetlenül lehetővé vált a világ mobilitásába történő bekapcsolódás. A régi időkben magas születési és halálozási (arány)szám, valamint alacsony átlagéletkor volt jellemző. A fejlődő régiókban a magas születésszám fennmaradt, a járványok megfékezésével és az egészségügy fejlődésével jelentősen nőtt az átlagéletkor. Míg a mobilitás folyamatosan növekszik, míg a természetes reprodukció helyhez kötött, a fejlett és alulfejlett világ közötti demográfiai olló szétnyílik, de az eltérő népesedési trendek növekvő egymásra utaltságot sejtetnek. Napjaink egyik fő kérdése az, hogy Kínában, Indiában és a szubszaharai Afrikában miként korlátozható a népességrobbanás, illetve az euroatlanti világban hogyan lehet az elöregedés hatásait ellensúlyozni. A fejlett országok a modernitás és jólétiség csapdájában estek, alacsony a termékenység, nő a születéskor várható átlagéletkor. Felborult a korosztályok egyensúlya, egyes korosztályok létszámcsökkenése már veszélyezteti a további reprodukciót, feleslegessé tesz intézményeket és szolgáltatásokat, más korosztályok növekedése pedig új szociális szolgáltatásokat követel. A demográfiai és gazdasági stabilitás fenntartása érdekében tehát masszív és folyama- 7 Ceuta, Mellila, Berlini Fal, hidegháborús vasfüggöny, USA Mexikó közötti határ stb.

9 a nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai 37 tos, de optimális összetételű bevándorlás szükséges. 8 Ezért egyes országok életkori és nemi csoportokra bontott bevándorlási preferenciákat határoznak meg, mások a képzettséget honorálják a bevándorlók szűrésében (Krugman, 2008). Az 1960-as, 70-es és 80-as években a gyarmati országok függetlenné válása után a demográfiai átmenet következtében ezekből nagyarányú kivándorlás indult. A korábbi köztük a 19. század végi kínai és más migrációs hálózatok újjáéledtek, hatalmas vándorló tömegek jelentek meg váratlanul. Mivel a migráció számadatai mögött emberek vannak, akik ezer és ezer láthatatlan szállal kötődnek helyekhez és más emberekhez, a migráció aligha is lehet irányított folyamat. Max Frisch, német író 1965-ben elhangzott és azóta elhíresült megfogalmazása szerint munkaerőt hívtunk és emberek érkeztek. A németek már akkor tapasztalhatták, hogy a határokon átlépő munkaerő szabad(abb) mozgása egész családokat mozdít meg, a külföldiek családtagjai pedig az állampolgárokkal azonos juttatásokért állnak sorba. A női emancipáció eredményezte változások, a nők önállósága, képzettségének növekedése munkaerőpiaci előretörésükkel járt. A nők bevándorlóként is felértékelődtek. Napjainkra az agyelszívás (brain drain) 60 százalékos női részvételt mutat, a menekültek jelentős része szintén nő, és igen jelentős az embercsempészet során utaztatott nők és kiskorúak aránya is. Az elmúlt ötven évben a nők gyorsuló mobilitásával, különösen a fejlett országokban, a nemi szerepek is átrendeződtek, ami távolról sem volt konfliktusmentes. Globalizáció és a migráció A migránsok általában oda igyekeznek, ahol már élnek rokonaik, barátaik, és lehetőséget látnak a boldogulásra. A családi kötelékeken alapuló kapcsolatok kezdetben segítséget nyújthatnak az eligazodásban, a nyelvi korlátok leküzdésben. Az USA-ban sok bevándorló az angol nyelvtudás hiánya miatt nem kéri az amerikai állampolgárságot. A Kaliforniában található Szilícium-völgy beruházói kínai és indiai tőkével indultak, és honfitársaik közül toboroztak legszívesebben munkatársakat. A bevándorlók térbeli elkülönülése, szegregálódása hatással van a városrészek arculatára, az ingatlanok piaci értékére, az élet minőségére, a mindennapokra. Tehát kimondhatjuk, hogy az etnikai hálózatokhoz kötődő informális kapcsolatok döntőek a migránsok regionális települési stratégiáiban. 8 ADAPT2DC projekt, ami a csökkenő és öregedő lakosság jövőbeni szolgáltatásainak a módosításával foglalkozik. Elérés: (Letöltve: )

10 38 l. rédei mária Ábra 3: Indiai és kínai diaszpórák a világon Forrás: A világban meghatározóvá vált a hálózatosodás. A gazdálkodó úgy képes a versenyképes termelési költségeket elérni, ha jó terméket vagy hatékony szolgáltatást kínál, de minimalizálja a termelés, szállítás és munkaerő költségeit (Krugman, 2008; Lengyel, 2003). Az 1970-es évektől a gazdasági globalizáció nyomán új gazdálkodási és gazdasági térszervezési modellek jelentek meg. Az egyes régiókban zajló demográfiai robbanás együtt járt a humán infrastruktúra átalakulásával, az iskolázottság növekedésével, az innovációk terjedésével, a lakhatási komfort és az életminőség általános javulásával, az individualizáció növelte a mobilitásigényt. A technológiai áttöréssel a termelésben előtérbe nyomultak az automatizált technológiák az élőmunka rovására. A globális gazdasági szereplőket multinacionális befolyásuk a migrációs folyamatok irányításában is érdekelt szereplővé tette. Felgyorsult a vállalatok mobilitása és a tőke mozgása is a centrum és a (fél)periféria térségei között. A 90-es évekre a nagy gazdasági és szabadkereskedelmi integrációk (NAFTA, EU, ASEAN) jogi eszközökkel biztosították a tőke, az áruk és szolgáltatások valamint a munkaerő alig korlátozott mozgását. Ennek hatásai a családi otthonokba is jelentkeztek. A kivándoroltak az otthon maradottakat pénz hazautalásával támogatják. A hazautalás mértéke ma már meghaladja a nemzetközi tőkebefektetéseket (FDI), 2012-ben a Világbank adatai szerint a 400 milliárd amerikai dollárt. A pénztranszferek azonban nem csak a családok fenntartását szolgálták, hanem tőkebefektetésként is hasznosulnak.

11 a nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai 39 A 20. század végére összekapcsolódtak a tudásteremtés lokális helyszínei és a tudásfelhasználás globális terei. A művelt emberfők előállítása vagy megszerzése fontos tényezővé vált, a szellemi tőke képzése üzletté vált. Régebben a kisméretű zárt gazdaságoknak nem volt érdeke a képzésbe való nagyarányú befektetés, a fejlett és nemzetközivé vált piacgazdaság azonban érdekelté tette a lakosságot a hazai és külföldi tanulásban és készségfejlesztésében. A transzferálható tudással elkerülhető a (fiatalkori) munkanélküliség, a tehetségesek eséllyel pályázhattak a centrumországok munkahelyeire. A térbeli mobilitás a társadalmi mobilitás leggyorsabb csatornájává vált, hiszen a befogadók a legalkalmasabb munkaerőt, a bevándorlók a befogadás legkedvezőbb feltételeit keresik. Ez egyéni és regionális szinten legalább részben win-win pozíciókat eredményez. A magasan képzettek esetében a munkaerő-ügynökségek elemzéseket végeznek, hogy kiszolgálják a megbízói igényeket, de az alacsonyan képzettek tömegére is van igény. Az iskolai végzettségen mérve a bevándorlóknak csupán ötöde magasan képzett, a többség képzetlen vagy alacsonyan képzett. A migrációs döntés A migráció során a célterület kiválasztása, az elindulás, a bejutás, és a legalizált tartózkodás, később a beilleszkedés előzetes megfontolásokon, és döntéseken nyugszik. A térbeli mozgás gyorsasága, és sűrűsége, a virtuális tér megjelenése és az információs társadalom kialakulása, a jogi ismeretek terjedése megkönnyíti az előzetes tájékozódást, az otthon és a külföld viszonyainak összevetését. A nagy befogadó országok a bevándorlás befolyásolására on-line személyes kérdező-válaszoló szolgáltatói felületeket 9 működtetnek, amelyek a döntésben résztvevők tudásszintjét emelik, kockázatait mérséklik. A migrációs döntés során maghatározó, hogy a leendő migráns mennyire képes az összegyűjthető információkat értékelni, és saját alkalmazkodóképességét a leendő új környezethez helyesen megítélni. 10 Ennek esélye az iskolai végzettség arányában javul vagy romlik. Az elmúlt évtizedekben a migránsok tudatossága nőtt a célterület kiválasztásában, felkészültebbek a várható körülmények tekintetében. Egyre több ország szelektálja a bevándorolni szándékozókat kvóták és preferenciák rendszerével. A migráció a vándorlás folyamatának befejeztével válik statisztikai adattá. A statisztika azonban nem ad választ arra, hogy a migrációt kiváltó megfontolások közül, bár tudjuk, hogy ezek egyfajta határhaszon-számítás keretében interferálnak, melyek voltak a döntőek és miért. Nem ad választ arra sem, mikor nevezhető sike- 9 Elérés: print.html (Letöltve: ) 10 A Wie das man Schweizer macht? című könyv ad támpontot arra Svájcban, hogy mit is várnak el a helyiek és később, az állampolgársági kérelem során a hatóságok a migránsoktól. Vagy példa lehet a legutóbbi időbe ahogy Nagy-Britanniában mondták, akarjon brit lenni.

12 40 l. rédei mária resnek a bevándorlás és befogadtatás. Az új migrációs formák közül a rövid időre szóló vállalati áthelyezés, tudományos együttműködés, cirkuláris mozgás, szezonális munka, külföldi továbbtanulás előnye, hogy az új környezet megismerése és az önismeret próbája után bármikor komolyabb következmények nélkül visszafordítható. Említést kell tennünk a kényszermigrációról is. Ez a természeti katasztrófák, háborúk, etnikai konfliktusok, klímaváltozások, politikai üldözések által kiváltott migráció. A kényszermigráció menekülés, ami szükségképpen szorosan kapcsolódik a migráció illegális formáihoz, aminek a befogadó területek minden jogi és rendészeti eszközzel igyekszenek elejét venni. Földrajzi determinizmus A mobilitás hálózatait az ún. földrajzi determinizmus határozza meg. Az országok közötti közlekedés csatornáit, amelyek a migráció ellenőrzési pontjai is, természetföldrajzi és infrastrukturális (repülőterek és határátkelők) tényezők függvényei. A schengeni határokon belül a korábbi határok elválasztó szerepe szűnt meg, így váltak az egykori országhatárok menti térségek ma belső határként aktív kontaktzónává a gazdaság, a munkaerő és a kereskedelem, ingatlanforgalom területén (Kincses Rédei, 2011). A földrajzi meghatározottság legfontosabb elemei a gazdasági és jóléti különbségek. A jóléti lejtők aljáról a tetejére igyekszenek az emberek, oda, ahol többet kereshetnek ugyanazzal a munkával és sűrűbb a szociális háló. Korábban a befogadó országok többsége igényt tartott a 3D típusú munkákat vállaló munkaerőre is, ez alkotta a migráns munkaerő 80 százalékát (Rédei, 2007). A fennmaradó 20 százalék magasan képzett volt, akikre a technológia, az innováció és a magas hozzáadott értéket termelő gazdaság területein volt és van egyre nagyobb szükség. Bár a gazdasági-pénzügyi válság nyomán a közeli régiókból érkezett és feleslegessé vált bevándorló munkások részben hazatértek a fejlett országokból, a távolról, pl. Ázsiából érkezettek részben a szürkegazdaságba vándoroltak, a bevándorlásra gazdasági és demográfiai okból továbbra is szükség van. De a fejlett Észak és a szegény Dél demográfiai divergenciája miatt egyébként is elkerülhetetlen. A lényegi kérdés a bevándorlás tervezhetősége és irányíthatósága. A migráció folytatódására a fejlett befogadó régiók a tolerancia jegyében eszmeileg is felkészültek, de a fennálló feszültségek enyhítése, az újonnan érkezők támogatása további erőfeszítéseket, szubszidiáris megoldásokat, valamint a kibocsátó területekkel kötött megállapodásokat kíván. Összegzés A migrációs folyamat módosítja a népesség térbeli elhelyezkedését, és összetételét a kiindulás és a megérkezés helyén. Ezzel kapcsolatokat is épít a kibocsátó és fogadó régiók között. A migrációt tartósan megállítani nem lehet, a bevándorlás megfelelő politikával társítva előnyös célokat szolgálhat. A globalizációval nőtt a migrálók

13 a nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai 41 száma és aránya mind a kibocsátó, mind a fogadó népességekben. A nyelvi, kulturális és szocializációs különbségek átpolitizálták a migráció kérdését, hiszen a migráció sokoldalú hatást fejtett ki a célterületeken is, különösen a városokban, amelyek így új feszültségekkel és feladatokkal szembesültek. Az infokommunikációs eszközök fejlődése megkönnyítette minden szereplő dolgát. A globális mozgásokat a világ egyenlőtlenségei formálják. A célterületek népessége öregszik, stagnál vagy éppenséggel csökken a munkaképes lakosság létszáma. Eközben a kibocsátó országokban gyorsan nő a fiatal lakosság, akiket a fejlett világ szociális kedvezményei, a legjobbakat pedig a fejlett országok munkaerőpiacán folyó verseny és az elérhető karrierek és állások vonzzák. Utóbbiak számára a migráció a társadalmi mobilitás leggyorsabb csatornája, az útra indulók nagyobb hányada azonban képzetlen, ezért beilleszkedésük igen nehézkes. A migránsok kapcsolatot építenek a szülőfölddel, pénzt utalnak haza, közvetítenek tapasztalatokat, innovációt, későbbi külföldi befektetések működtetőivé válhatnak. A migráció a nemzetközi üzletmenet fontos eszköze. A globális gazdaság körülményei között az alacsony munkajövedelmet kínáló országokban gyors növekedés, a magas jövedelmet biztosító országokban alacsony növekedés mutatkozik. A fejlődés az alacsony képzettséget igénylő és alacsony hozzáadott értéket termelő ágazatok helyett magas hozzáadott értéket termelő és magasan képzettséget igénylő technológia-intenzív ágazatokat preferál. A piacvezető vállalatok számos telephelyet létesítenek világszerte, ezzel serkentve a munkaerő mobilitását. A globalizált gazdaság fokozottan szolgáltatás-orientált, a bevándorlók nagy hányada is a célország lakossági szolgáltatásaiba kapcsolódik be, ami viszont fokozott alkalmazkodást követel meg. Évtizedekig Délkelet-Ázsia volt a népesség mobilizációjának központja. Ez a központ ma a szubszaharai régióba és Indiába helyeződik át, de több kutató prognózisa szerint Egyiptom, Pakisztán, és a Fülöp-szigetek is jelentős iskolázatlan tömegeket bocsát majd ki, így csökkentve oktatási és jóléti kiadásait. A munkaerő szabad(abb) áramlása és a családegyesítés joga azonban nem alapozza meg a szociális ellátásokhoz való korlátlan hozzáférést. A migráció globális perspektívában humán erőforrás, amelynek keletkezésében a globális egyenlőtlenségek játsszák a főszerepet, de amely ezek kiegyenlítése felé mutat. A hazautalások például a kibocsátó és célterület közti jövedelmek kiegyenlítődésében játszanak szerepet. A földrajzi mobilitás egyéni szinten kockázatos lépés, egy átmeneti élethelyzet kezdőpontja, amely alaposan átrendezheti a tervezett életesemények rendjét, egyebek között lerövidíti az ifjúkori életszakaszt, viszont egyéni karriereket indíthat útjára, és pozitív tanulságokkal szolgálhat a befogadó társadalom számára is. A stratégiaalkotók a közeljövőben kettős feladat elé néznek. A befogadó országokban a számukra kedvező összetételű migrációt kell serkenteniük, a kibocsátókban pedig erőfeszítéseket kell tenniük a kivándorlók visszahívására és a tőlük várható előnyök kiaknázására.

14 42 l. rédei mária 1. Melyek a kibocsátó és a befogadó országokra gyakorolt demográfiai hatások? 2. Sorolja fel a migráció gazdasági hatásait? 3. Mit jelent a földrajzi determinizmus a világ migrációjában? Hozzon példát regionális szinten is! 4. Jellemezze a szabad munkaerő-áramlási terek létrejöttét és annak előnyeit! 5. Beszéljen a migráció globális és regionális kihívásairól? 6. Kik a migrációs folyamat szereplői, mi a feladatuk és céljuk? Ajánlott linkek az interneten econ.worldbank.org Felhasznált irodalom Castles, Stephen Miller, Mark J. (2003): The Age of Migration: International Population Movements in the Modern World. The Guilford Press, New York. Heller, Ágnes (1993): Ten theses on immigration, civilization, culture, human rights and houserules. International Framtider, Vol. 3., No. 2. p. 39. Kincses, Áron (2012): A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata. KSH, Budapest. p Kincses, Áron Rédei, Mária (2011): Centrum perifériakérdések a nemzetközi migrációban, Tér és Társadalom, Vol. 24., No. 4. pp Krugman, Paul (2008): New Deal economics. New York Times, Elérés: k rugman.blogs.ny times.com/2008/11/08/new-deal- economics/?_ php=true& _ type=blogs&_r=0 (Letöltve: ) Lengyel, Imre (2003): Verseny és területi fejlődés. JATE Press, Szeged. Lutz, Wolfgang (2009): New data on Human Capital. POPNET, IIASA, no. 40. Elérés: PublicationsMediaCoverage/POPNETNewsletter/popnet40.pdf (Letöltve: )