Szálkai Önkormányzat 4/2006. (III. 28.) rendelete az állatok tartásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben

Átírás

1 Szálkai Önkormányzat 4/2006. (III. 28.) rendelete az állatok tartásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Szálka Község Önkormányzatának Képvisel-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel az állategészségügyrl szóló évi CLXXVI. törvényben, az állatok védelmérl és kíméletérl szóló évi XXVIII. törvényben, az országos településrendezési és építési követelményekrl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben, továbbá a települési önkormányzat jegyzjének az állatok védelmével valamint az állatok tartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreirl szóló 245/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltakra - az alábbi rendeletet alkotja Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Szálka Község közigazgatási területén: a) minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságra és szervezetre, aki/amely állatot tart, vagy akinek/amelynek a tulajdonában (használatában, kezelésében, stb.) lév ingatlanon állatot tartanak; b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, állatvásárokra, lósporttelepre, nagyüzemi állattenyészt és állattartó telepre, gyepmesteri telepre, laboratóriumi kísérleti állattartásra, a fegyveres testületek és rendvédelmi szervek állattartására, valamint a veszélyes állatok tartására. 2. A rendelet alkalmazása szempontjából a) Haszonállat: aa) nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér; ab) közép haszonállat: juh, kecske, sertés; ac) kis haszonállat: baromfi, húsgalamb, házinyúl, ad) prémes állat: nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc és görény, ae) méh. b) Vadon él állat az Európai Tanácsnak a természetes élhelyek, valamint a vadon él állatok és növények védelmérl szóló 92/43/EGK irányelvében felsorolt, Magyarországon honos állat, amely a természetben él és szaporodik, kivétel a kalitkában tartott dísz- és énekesmadár, illetve a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM- NKÖM-BM együttes rendeletben felsorolt állatok. c) Kedvtelésbl és lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésbl tartott díszmadár, díszhal, kistest rágcsáló (tengerimalac, aranyhörcsög, stb.), engedélyhez nem kötött hüll, valamint az egyedi eljárásban engedélyezett egyéb állategyed. d) Kisüzemi állattartásnak minsül az az állattartás, amely az 1. sz. mellékletben meghatározott állatlétszámot nem haladja meg. e) Nem minsül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, maximum10 napig zárt, illetve bekerített helyen tartott legfeljebb 10 db baromfi. f) Kutyasétáltatás fogalmán közterületen az állatnak pórázon történ vezetése értend.

2 2 g) Kutyafuttatásnak minsül az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területen. h) rz-véd kutya az az eb, amelyet magán vagy társas vállalkozásban folytatott rzvéd szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetje igazolja. i) Vakvezet az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el. j) Jelz eb a halláskárosultak segítségét szolgálja, amelynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. k) Zárt rendszer az a galambtartás, ahol az állattartó gondoskodik arról, hogy galambjai a tartásukra szolgáló térbl kiszállni nem tudnak. l) Foglalkozásszer ebtenyésztés: értékesítési céllal folytatott tevékenység, amelynek célja fajtatiszta ebegyedek szaporítása. m) Foglalkozásszer macskatenyésztés: értékesítési céllal folytatott tevékenység, amelynek célja fajtatiszta macskaegyedek szaporítása. Az állattartás általános szabályai 3. (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelel életfeltételekrl gondoskodni. (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelent, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelel rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenrzésérl. 4. (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelel és biztonságos elhelyezésérl, szakszer gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetségét. (3) A szabadban tartott állatot - különleges igényeit is figyelembe véve - védeni kell az idjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitl. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelel mozgásteret biztosítani. (4) A kedvtelésbl tartott állat ürülékét az állattartó a közterületrl köteles eltávolítani. (5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során elnyben kell részesíteni az állatkímél technológiákat. (1) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zajterhelésre, a leveg, a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására. 5.

3 3 (2) Az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a települési önkormányzat jegyzjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreirl szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. -ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a jegyz az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma 6. (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhet fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad: a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, illetleg állatviadalra idomítani, c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszer táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e) a teljesítképességét felismerheten meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. (2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésre, illetve a c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre. 7. (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közremködés, részvétel, fogadáskötés. (2) Tilos állatviadal céljára a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni; b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani. (3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történ kiképzésére, vadászaton való alkalmazására. 8. Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elzése, elhagyása vagy kitétele tilos. Beavatkozás az állaton 9. (1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást - az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével - kizárólag szakirányú végzettséggel, illetve az

4 4 állattartók körében szokásos beavatkozás esetében csak gyakorlattal rendelkez személy végezhet. (2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhet, ha az érzéstelenítés, illetleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint a beavatkozás. A gazdasági haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezhet beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik. (3) Az állatkísérletekrl az állatok védelmérl és kíméletérl szóló évi XXVIII. törvény külön szabályai rendelkeznek. 10. (1) Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy késbbi egészségkárosodásának megelzése céljából történ sebészeti beavatkozás - az ivartalanítás, valamint kutya esetében a Földmvelésügyi Minisztérium által elismert tenyészt szervezet tenyésztési programjában meghatározott küllemi elírások kialakítását biztosító sebészeti beavatkozás (fül-, illetve farokkorrekció) kivételével - nem végezhet. (2) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó - külön jogszabályban meghatározott - megoldást kell alkalmazni. Az állat életének kioltása 11. Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minsül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertz betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevk irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Kutya és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minsül elfogadható oknak, körülménynek. 12. (1) Az állat életének kioltása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag kábítás után történhet. (2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszer gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon. (3) Külön jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történ kioltásáról, amelynél az elzetes kábítás nem kötelez, ha az eljárás azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz. (4) A vágóállatok levágásának és leölésének esetében a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I. 27.) FVM rendelet elírásait kell alkalmazni. 13. Aki a tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat elírásait megsérti, magatartásának súlyához,

5 5 ismétldéséhez igazodó mérték állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Állatvédelmi bírság kiszabása helyett, illetve azzal egyidejleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, illetve pótlására kell kötelezni. 14. (1) Szálka község belterületén - figyelemmel a település helyi sajátosságaira és hagyományaira is - csak jelen rendeletben felsorolt állatok, valamint lakásban kedvtelésbl tartott díszmadarak, díszhalak, kistest rágcsálók (tengerimalac, aranyhörcsög, stb.), engedélyhez nem kötött hüllk tarthatók. A Polgármester a felsorolt állatfajoktól eltér fajú kedvtelésbl tartott állat tartását is engedélyezheti az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával egyedi eljárás keretén belül. Az egyedi engedély iránti kérelemben szerepeltetni kell a tartani kívánt állat fajtáját, a tartás célját, az elhelyezés módját, körülményeit. (2) Szálka község belterületén az egészségügyi, szociális intézmények, élelmiszer elállító, készít, illetve forgalmazó üzemek, vagy üzletek,valamint oktatási, nevelési, mveldési és egyházi intézmények telkének határától számított 1éteren belül tilos gazdasági haszonállatot tartani. (3) A község közigazgatási területén állatokat tartani csak a 2. számú mellékletben szerepl védtávolságok, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a környez lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bz, stb.) szabad. (4) TILOS gazdasági haszonállatot tartani lakóházban és annak nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségiben (alagsor, szuterén, pince, padlás, garázs, fáskamra, mosókonyha, stb.), kivéve a galambokat. (5) Az állatok tartására szolgáló, építési engedély köteles építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények létesítése, kialakítása építési engedély alapján történhet, a 2. számú mellékletben szerepl védtávolságok, a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. (6) Meglév kiegészít funkciójú gazdasági épületet állattartásra csak a rendeltetés megváltoztatására irányuló építéshatósági engedély birtokában lehet felhasználni. (7) Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, a 3. sz. mellékletben meghatározottak szerint takarítani, ferttleníteni, a káros rovarok irtásáról folyamatosan, a káros rágcsálók irtásáról szükség szerint, de évente legalább kétszer gondoskodni és az állattartás során az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi elírásokat folyamatosan betartani. (8) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelel tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételérl gondoskodni. (9) Az állattartás korlátozható vagy megtiltható, ha a tartás körülményei elzetes felhívás ellenére sem felelnek meg a vonatkozó jogszabályok elírásainak, vagy az engedélyezettl eltér számú és fajtájú állatot tartanak. Az állattartás korlátozásáról, megtiltásáról jogszabály eltér rendelkezése hiányában - a Polgármester rendelkezik. (10) A lebontásra kerül lakásokból - vagy egyéb okból - történ elköltözés esetén a tulajdonos köteles állatai elhelyezésérl gondoskodni. Amennyiben az állataira nem tart igényt, akkor elzetes bejelentés alapján, a felmerül költségek megtérítésével köteles a gyepmesterrel történ elszállításról gondoskodni. (11) Az állattartó köteles a 3. számú mellékletben foglaltak szerint a trágya (trágyalé) kezelését folyamatosan végezni.

6 6 15. (1) Foglalkozásszer eb- és macskatenyésztés, állatmenhely, állatpanzió, lovaglóiskola, prémes állattenyésztés kizárólag mködési engedély alapján folytatható. (2) Az állatmenhely és az állatpanzió létesítését az állatok védelmérl és kíméletérl szóló évi XXVIII. törvény 41. -ában foglaltak alapján a jegyz engedélyezi. Az állattartás közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi követelményei 16. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket könnyen tisztítható, hézagmentes szilárd burkolattal kell ellátni. 17. Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. Állattartási övezetek 18. (1) 1 Az állattartás szabályozása szempontjából a község az alábbi állattartási övezetekre tagozódik: I. Állattartási övezet:az sközség területén belül, a Petfi illetve Táncsics utcában a nyílt vízelvezet árokkal határos ingatlanok. Ebben az övezetben az ingatlan alapterületétl függetlenül - tilos a nagy haszonállatok karámos tartása! Nagy haszonállatból legfeljebb 2 db de kizárólag istállóban tartható-, továbbá legfeljebb 5 db közép, legfeljebb 100 db kishaszonállat, legfeljebb 30 db prémes állat, legfeljebb 5 db vadon él állat, legfeljebb 30 méhcsalád, valamint jelen rendeletben meghatározott korlátozásokkal eb és macska tartható. II. Állattartási övezet: sközség (Kossuth u., Petfi u., Táncsics u., Napfény u. és Erdalja u.) Ebben az övezetben legfeljebb 5 db nagy-, legfeljebb 10 db közép, legfeljebb 200 db kishaszonállat, legfeljebb 30 db prémes állat, legfeljebb 5 db vadon él állat, legfeljebb 30 méhcsalád, valamint jelen rendeletben meghatározott korlátozásokkal eb és macska tartható. III. Állattartási övezet: Istenvölgy Ebben az övezetben legfeljebb 200 db kishaszonállat, legfeljebb 30 db méhcsalád, valamint jelen rendeletben meghatározott korlátozásokkal eb és macska tartható, nagy- és közép haszonállat, vadon él állat, továbbá prémes állat nem tartható. IV. Állattartási övezet: belterület (Szilfás völgy, Széplak völgy) beépítetlen területek Ebben az övezetben állatok számbeli korlátozás nélkül tarthatók. (2) A község külterületén állatok számbeli korlátozás nélkül tarthatók. 1 Módosította a 6/2008. (XI.13.) szálkai ör. 1. -a. Hatályos december 1-tl.

7 7 (3) Szálka Község közigazgatási területén vadon él ragadozó állat, nem tartható. A haszonállattartás általános szabályai 19. (1) Az állattartó az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 34. -ának (1) bekezdése alapján köteles állattartási tevékenységérl (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi- és nyúlállomány esetén száz egyed felett) a tevékenység megkezdésérl, illetve megszüntetésérl az állatállományt ellátó állatorvost, illetleg a jegyzt egyidejleg tájékoztatni. (2) Az állatszaporulat - valamennyi fajta esetében - az elválasztást követ legfeljebb 30. napig a tartható állatok számát nem érinti. (3) Jelen rendelet szerint megengedett állatlétszámot csak megfelel méret hígtrágya-, trágyaelhelyez terület megléte mellett lehet tartani. (4) Közterületen haszonállatot, valamint vadon él állatot csak pórázon (kötféken), az emberre, valamint állatra való veszélyességet meggátló módon lehet vezetni. Az I-III. állattartási övezetben (utcán, tereken, parkok területén, közutak mentén, sportpályákon stb.) haszonállatot, valamint vadon él állatot legeltetni és felügyelet nélkül hagyni tilos. (5) Az állatot közterületen felügyel személynek az állat által okozott szennyezdést haladéktalanul el kell távolítania. Az állattartással kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályok 20. (1) E rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben els fokon átruházott hatáskörben a Polgármester jár el. (2) E rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényt (Ket.) kell megfelelen alkalmazni. Prémes állat tartása 21. (1) A prémes állat csak a Polgármester által kiadott hatósági engedély alapján, az abban meghatározott feltételekkel tartható. A hatósági engedély kiadásánál legalább a (2)-(7) bekezdésben meghatározott minimális követelményeknek teljesülniük kell. (2) A prémes állatokat csak kell szakértelemmel és tapasztalattal rendelkez személyek gondozhatják, akik képesek felismerni a betegségeket, megállapítani, ha az állomány veszélybe kerül és megtenni a szükséges intézkedéseket a káros körülmények megszüntetésére. (3) Az állatok egészségi állapotát nyugalmuk zavarása nélkül naponta ellenrizni kell. (4) A prémes állatok férhelye feleljen meg a faj különleges igényeinek, nyújtson védelmet az idjárás viszontagságai ellen, óvja az állatokat a lármától, rezgésektl, szennyez környezeti hatásoktól.

8 8 (5) A prémes állatoknak legyen elegend helyük, mozgásterük, érintkezhessenek fajtársaikkal. (6) A prémes állatokat naponta, szabályos idközökben etetni és itatni kell. (7) A prémes állatok nem tarthatók teljes sötétségben, sem vakító fényben. Természetes vagy mesterséges fénnyel kell szolgáltatni az állatok számára kedvez megvilágítást. (8) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadását megelzen be kell kérni az ÁNTSZ Szekszárd Városi Intézete, a hatósági állatorvos és Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Fépítészi Iroda Építési Osztályának szakmai véleményét. Az ebtartás szabályozása 22. (1) A község közigazgatási területén veszélyes, illetve veszélyesnek minsített eb nem tartható. (2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek közös helyiségében, udvarán lakásonként 1 eb és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható, a közvetlen szomszédok, valamint az épületben lakók nyugalmának biztosításával. A tartási létszámon felül tartható még 1 db vakvezet kutya és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig. (3) Szálka község igazgatási területén kertes lakó ingatlanonként legfeljebb 3 db eb és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható. A tartási létszámon felül tartható még 1 db vakvezet kutya és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig. (4) Az e rendeletben meghatározottnál nagyobb számú ebet ingatlanonként maximum 5 dbot - és egyszeri szaporulatát 3 hónapos korig vadászat céljára, érvényes vadászjeggyel rendelkez személy tarthat. (5) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, - zárt helyen (kennelben) vagy körbe kerített ingatlanon - hogy az elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjon, mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Ezen állattartási szabályok megsértése esetén az állattartás korlátozására, illetve megtiltására a Polgári Törvénykönyvrl szóló évi IV. törvény 191. (1) bekezdése alapján a jegyz jogosult. (6) Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet ának (1) bekezdése alapján az eb tartója - a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási, a vám- és pénzügyri szervek, a határrség kivételével - köteles az eb tartási helye szerint illetékes jegyznek bejelenteni, ha az állata a) a három hónapos kort elérte, b) elhullott vagy elveszett, c) tartási helye három hónapnál hosszabb idre megváltozott, vagy d) új tulajdonoshoz került. (7) A bejelentett ebekrl nyilvántartást kell vezetni, amelyben az ebtartó adatain kívül (név, lakcím) az eb azonosítási adatait (fajtáját, születési évét, nemét, színét, ha van, jelölési számát) és a veszettség elleni legutóbbi védoltás idpontját is fel kell tüntetni. (8) Az ebek nyilvántartásba vételével, valamint az ebek veszettség elleni kötelez védoltásának megszervezésével kapcsolatos hatósági hatásköröket a az állategészségügyrl szóló év CLXXVI. törvény alapján a jegyz gyakorolja. (9) A bejelentés alapján az eb nyilvántartásba vételével, valamint az ebek veszettség elleni kötelez védoltásának megszervezésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. (10) A Polgármesteri Hivatal feladatellátása során az eb tulajdonosát az eb azonosítása céljából egyedi azonosító sorszámmal látja el. Az ebazonosító sorszám beszerzésének

9 9 költségei az állat tulajdonosát terhelik. Az eb tulajdonosa, illetve felügyeletével megbízott személy köteles az ebazonosító sorszámot az eb nyakörvén elhelyezni, s az azonosító sorszám elvesztése esetén annak pótlásáról gondoskodni. (11) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természet, valamint nagytest ebet megkötés nélkül akkor lehet tartani, ha a bekerített és zárt helyrl történ kiszabadulása, illetve kiharapása biztos módon megakadályozható. A telek, ház, lakás, illetleg egyéb ingatlan bejáratán a harapós kutyára utaló megfelel figyelmeztet táblát szembetn módon el kell helyezni. (12) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani TILOS! (13) Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve az ingatlan határait felügyelet nélkül ne hagyhassa el. (14) Ebet épület erkélyén, folyosóján, balkonján tartani TILOS! 23. (1) Közterületen ebet sétáltatni - tiltó tábla hiányában - bárhol lehet. (2) Ebet közterületen futtatni tilos. (3) Ebet póráz nélkül közterületre kivinni tilos. (4) Közterületre veszélyes, illetve veszélyesnek minsített, nagytest, továbbá harapós, támadó, vagy kiszámíthatatlan természet ebet csak szájkosárral és pórázzal felszerelve, 18. életévét betöltött személy vihet ki. (5) Közterületen történ tartózkodás esetén a veszettség elleni oltást igazoló manyag lapocskát az eb nyakörvére ersítve kell tartani és azt szükség esetén (az ellenrzésre jogosult, illetve megharapott személy részére) fel kell mutatni. (6) Ebharapás esetén a tulajdonos vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles az ebet a harapástól számított 24 órán belül állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviseljének a vizsgálatot követen haladéktalanul bemutatni. (7) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze (gyalogjárda, sétány, park, stb.). Az e területeken keletkezett szennyezdést köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történ tartózkodás során az eb tulajdonosa, illetve felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) és azt ellenrzés esetén bemutatni. (8) Ebek ürítése a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefügg tevékenységekrl szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 13. -ának (3) bekezdése alapján közterületen csak az erre kijelölt helyeken, továbbá a járda melletti víznyelbe engedhet meg. 24. (1) A vakvezet és rendrségi kutya kivételével tilos ebet beengedni, illetve bevinni: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, élelmiszerüzembe élelmiszert árusító üzletbe, helyiségbe, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, kulturális, egyházi intézmény területére, valamint kegyeleti helyre; b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe; c) játszótérre, sportpályára; d) patakba, tóba, víztározóba, strandra.

10 10 (2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt létesítménybe, illetve területre, amennyiben az ingatlan védelme szükségessé teszi és a tartási feltételek biztosíthatók, az rz-véd kutyák bevihetk. (3) Élelmiszer szállítására szolgáló jármvön ebet szállítani TILOS! (4) Tömegközlekedési jármvön ebet csak szájkosárral, pórázzal és az érvényben lév utazási szabályok betartásával lehet szállítani. 25. (1) Eb tenyésztése a 30. -ban foglaltaknak megfelelen - csak engedély alapján folytatható, amire a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet elírásai az irányadóak. (2) Állatotthon létesítése, mködtetése és fenntartása engedélyköteles, amelyre az állatkert és az állatotthon létesítésének, fenntartásának, mködésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KÖM-FVM-NköM-BM együttes rendelet szabályait kell alkalmazni. 26. (1) rz-véd szolgálatot ellátó magánszemélyek, szervezetek ebtartásához elzetes engedély szükséges. Az engedélyt a Polgármester adja ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szekszárdi Intézete és a hatósági állatorvos szakvéleményének figyelembevételével. Az engedély kiadására az érdekképviseleti szervek véleményének kikérését követen kerül sor. (2) Az engedélyben a jelen rendeletben, illetve egyéb vonatkozó jogszabályban meghatározott elírásokon túlmenen - a helyi körülményeket, a közvetlen környezet nyugalmát figyelembe véve - speciális feltételek betartására (pl. kerítés létesítése, zajártalommal szembeni védelem biztosítása, stb.) kötelezhet az ebtartó. 27. Amennyiben az eb tulajdonosa vagy a felügyeletével megbízott személy az ebtartásra vonatkozó szabályokat megszegi és elzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat jogszabály eltér rendelkezése hiányában a Polgármester az eb tartását korlátozhatja, illetve megtilthatja. A macskatartás szabályozása 28. (1) Kertes családi házban és udvarán legfeljebb 5 db macska, illetleg egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható, utána a meghatározott tartható létszámig csökkenteni kell az állományt. (2) Társasházban, többlakásos épületben és közös helyiségében, udvarán lakásonként legfeljebb 2 db macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható. (3) A macskatartásra egyebekben értelemszeren az ebtartásról szóló rendelkezések az irányadóak. A veszélyes állatok tartásának szabályai 29.

11 11 Veszélyes állat tartására a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet rendelkezései irányadók. Külön engedélyhez kötött állattartási módok 30. (1) Foglalkozásszer eb- és macskatenyésztés megkezdéséhez és folytatásához a Polgármester engedélye szükséges. (2) A foglalkozásszer eb- és macskatenyésztés megkezdésének és folytatásának engedélyezésére irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) az eb- és macskatenyészt nevét, címét; b) a telephely megnevezését; c) a tenyészteni kívánt eb, illetleg macska fajtáját és azok nyilvántartott egyedeinek számát. (3) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadását megelzen be kell kérni: a) foglalkozásszer ebtenyésztés megkezdésére és folytatására irányuló kérelemnél a hatósági állatorvos, Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Fépítészi Irodájának Építési Osztálya, a Magyar Ebtenyésztk Országos Egyesülete Szekszárdi Önálló Jogú Szervezet; b) foglalkozásszer macskatenyésztés megkezdésére és folytatására irányuló kérelemnél a hatósági állatorvos, Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Fépítészi Irodájának Építési Osztálya szakmai véleményét. (4) Az (1) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha: a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei biztosítottak; b) a foglalkozásszer eb- és macskatenyésztés megkezdése és folytatása nem sérti a köznyugalmat és nem veszélyezteti a környezet biztonságát. (5) Az engedély visszavonható, ha az engedélyes a jogszabályi elírásokat és az engedélyben elírt kötelezettségeit megsérti, illetleg a jogsért állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg. Az engedély visszavonását az érdekvédelmi szervezet is kezdeményezheti. Vegyes rendelkezések 31. (1) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és a Gyepmesteri Telepre történ szállításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. Az állat befogásáról az illetékes állatorvost értesíti. (2) Az állat rzésérl a befogást követ 8 nap elteltéig a Gyepmesteri Telepen a gyepmester gondoskodik. A befogott ebet - a tartás és a szállítás költségeinek megtérítését követen - igazolt tulajdonosa 8 napon belül kiválthatja. A 8 nap eltelte után a gyepmester a befogott állatot az állatmenhelyre szállítja. (3) Közterületen talált elhullott állatot a Polgármesteri Hivatalnak kell haladéktalanul bejelenteni.

12 12 (4) Közterületrl származó, valamint hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak elszállítása ügyében a leölést követen haladéktalanul, a bejelentéstl, illetve az észleléstl számított 24 órán belül a Polgármesteri Hivatal intézkedik. (5) Az állat tulajdonosa az állathullát, állati hulladékot annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. (6) Az állati hulladékokat keletkezésüket követ 24 órán belül össze kell gyjteni és el kell szállítani állati hulladékgyjt helyre, vagy gyjt-átrakó telepre, vagy kezel és feldolgozó üzembe, állateledelt, mszaki terméket gyártó üzembe, biogáz- és komposztáló telepre, állati hulladéktemetbe vagy az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet szerint engedélyezett egyéb létesítménybe. Ez a kötelezettség az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 9. -ának (1) bekezdése szerint nem vonatkozik az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömeg kedvtelésbl tartott állatokra, az elhullott baromfira, továbbá 3 hetesnél fiatalabb elhullott malacra, szopósbárányra, kecskegidára, borjúra, évente legfeljebb 50 kg össztömegig, továbbá azon állati hulladékokra, melyek szállítása jelents köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal jár, ha azokat elföldelik. Ezen állatok hulláját az állattartó saját telkén haladéktalanul eláshatja, a szomszédos ingatlan határától mért legalább -es távolságra. Az állati hullát ferttlenít szerrel (mész, mésztej) kell leönteni és legalább 1 m vastag földréteggel kell befedni. Az elszállításról az állat tulajdonosa köteles gondoskodni, az elszállítással kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik. (7) Azon állati hullát, hulladékokat, melyek szállítása jelents köz- és/vagy állat-egészségügyi kockázattal jár, az állattartás helyén elásás vagy elégetés útján kell ártalmatlanná tenni. Amennyiben ez az állattartás helyén bármely okból - ideértve a tzgyújtás tilalmát is - lehetetlen, az állattartás helyéhez legközelebb es (az állategészségügyi hatóság által engedélyezett) helyen kell megtenni. Az elszállításról az állat tulajdonosa köteles gondoskodni, az elszállítással kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik. (8) A feldolgozott állati hulladékokat - az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 10. -ának (1) bekezdése alapján - az állat-egészségügyi és élelmiszerellenrz állomás engedélyének birtokában lehet szállítani, a jármveken egyértelmen jelezni kell a szállított anyag jellegét a következ felirat feltüntetésével: nem állati fogyasztásra csak égetésre (együttégetésre), állati hulladéktemetbe. (9) Aki Szálka közigazgatási területén veszett, vagy veszettségre gyanús kóbor ebet, vagy egyéb állatot észlel, köteles azt elssorban az állatorvosnak, vagy a Polgármesteri Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni. Szabálysértési rendelkezések 32. Aki a) a rendeletben, illetleg egyedi engedélyben meghatározott darabszámot meghaladó állatot tart, b) csak engedéllyel tartható állatot engedély nélkül tart, c) az állattartás e rendeletben meghatározott közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi követelményeit megszegi, d) haszonállatot közterületen legeltet, illetleg azt felügyelet nélkül hagyja, e) jelen rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

13 13 f) közterületre ebet póráz, illetleg veszélyes, illetve veszélyesnek minsített, továbbá nagytest, valamint harapós, támadó, vagy kiszámíthatatlan természet ebet póráz és szájkosár nélkül kienged, g) a felügyelete alatt álló állat által közterületen okozott szennyezdést nem távolítja el, h) a tulajdonában lév kutya nyakörvén a kutya közterületen történ tartózkodásakor nem helyezi el az eb azonosító sorszámát, illetleg védoltást igazoló manyag kártyáját, szabálysértést követ el és Ft-ig terjed pénzbírsággal sújtható. Záró rendelkezések 33. (1) E rendelet április 1-én lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésekor a rendelet rendelkezéseibe ütköz módon állattartást folytatók kötelesek február 28-ig 2 tevékenységüket jelen rendelet elírásainak megfelelen megváltoztatni. (3) 3 (4) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az állategészségügyrl szóló évi CLXXVI. törvény, az állatok védelmérl és kíméletérl szóló évi XXVIII. törvény, az állam és közbiztonságról szóló évi 17. tvr., a veszélyes és veszélyesnek minsített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet, a települési önkormányzat jegyzjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreirl szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet, az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet, az egyes szabálysértésekrl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet, a méhészetrl szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet, a veszélyes és a veszélyesnek minsített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló 15/1997. (II. 5.) BM rendelet, az ebek veszélyessé minsítésével összefügg szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról szóló 15/1997. (III. 5.) FM rendelet, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, a mezgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet, a termföldrl szóló évi LV. törvény és a vizek mezgazdasági eredet nitrátszennyezéssel szembeni védelmérl szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Dr. Ferincz János aljegyz Záradék: A kihirdetés napja: március 28. módosította: a 6/2008. (XI.13.) szálkai ör. Pálfi János polgármester Dr. Ferincz János aljegyz 2 Módosította a 6/2008. (XI.13.) szálkai ör. 2. (2) bekezdése. Hatályos december 1-tl. 3 Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte a 6/2008.(XI.13.) 2. (3) bekezdése. Hatálytalan december 1-tl.

14 14 a 4/2006. (III. 28.) rendelet 1. sz. melléklete A kisüzemi állattartás fogalma A rendelet alkalmazása szempontjából kisüzemi állattartásnak minsül az, ahol haszonállattartás folyik és az állatlétszám (db) nem haladja meg: 1260 m 2 -nél nagyobb m 2 -nél Ha a telek m 2 -nél nagyobbm m m 2 nagyobb nagy haszonállat közép haszonállat kis haszonállat prémes állat vadon él állat méhcsalád

15 15 a 4/2006. (III. 28.) rendelet 2. sz. melléklete Haszonállat elhelyezésére és állattartó épületekre vonatkozó szabályok 1. Új (jelen rendelet hatályba lépése napján végleges használatba vételi engedéllyel nem rendelkez) ingatlan esetén az állattartó épületek minimális védtávolsága: Megnevezés db szám Nagy haszonállat: Lakóépülettl Kerti csaptól Ásott kúttól Fúrt kúttól 3 db-ig; 3 db felett 1 20 m 1 20 m Közép haszonállat: 5 db-ig 5 db felett 1 20 m 1 20 m Kis haszonállat: 200 db-ig 200 db felett 1 20 m 1 Prémes állat 30 db-ig 30 db felett Vadon él állat 1 20 m 1 5 db-ig 5 db felett 1 20 m 1 20 m Méhcsalád 30 m telekhatártól 3 m 3 m 3 m A trágya- és trágyalétároló minimális védtávolsága lakóépülettl, kerti csaptól, ásott és fúrt kúttól egyaránt 20 m, vízfolyástól.

16 16 2. Régi (jelen rendelet hatályba lépése napján végleges használatba vételi engedéllyel rendelkez) ingatlan esetén az állattartó épületek minimális védtávolsága: Megnevezés db szám Nagy haszonállat: Lakóépülettl Kerti csaptól Ásott kúttól Fúrt kúttól 3 db-ig; 3 db felett 1 1 Közép haszonállat: 5 db-ig 5 db felett 1 1 Kis haszonállat: 200 db-ig 200 db felett 3 m Prémes állat 30 db-ig 30 db felett Vadon él állat 1 3 m 5 db-ig 5 db felett 1 1 Méhcsalád 30 m telekhatártól 3 m 3 m 3 m A trágya- és trágyalétároló minimális védtávolsága lakóépülettl, kerti csaptól, ásott és fúrt kúttól, valamint vízfolyástól egyaránt. Az egyes állattartási övezeteket, valamint az azokban tartható maximális állatlétszámot jelen rendelet 18. -a tartalmazza.

17 17 a 4/2006. (III. 28.) rendelet 3. sz. melléklete Útmutató az állattartás higiénéjéhez 1.) Az állatok tartására szolgáló gazdasági udvart a lakóház környékétl elkerítve, tisztán kell tartani. 2.) Az állatok tartására szolgáló építményeket (istálló, ól, ketrec, kifutó, stb.) rendszeresen, naponta legalább egyszer, de szükség esetén naponta többször kell takarítani. 3.) Az állattartásra szolgáló építményeteket szükség szerint, de legalább havonta egyszer meszeléssel (mésztejjel vagy mészporral, esetleg klórmésszel való behintéssel) és 2 %-os hypo oldattal kell ferttleníteni. 4.) Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentésérl, így különösen védnövényzet (él sövény, sr falomb, gyorsan növ futónövényekbl létesített lugas, stb.) ültetésével, rendszeres takarítással, a trágya mésztejes locsolásával, az alomanyag rendszeres cseréjével, a kellemetlen szagú takarmány fedett tárolásával. 5.) A rovarok elszaporodását napi rendszeres takarítással, kéthetente ferttlenítéssel és rovarirtó szerek (pl. Neo Mustox) használatával kell megakadályozni. 6.) Az állati trágyát naponta az ingatlanon létesített trágya- illetve trágyalé-tárolóba kell helyezni és a jogszabályokban által elírt szabályoknak megfelelen havonta rendszeresen üríteni. 7.) A trágya- és a trágyalé-tárolót az állattartás célját szolgáló melléképülettel egy idben kell megépíteni. 8.) Biztosítani kell, hogy a csapadékvíz ne folyjon a trágya- és trágyalé-tárolóba. A trágya kezelése, tárolása során úgy kell eljárni, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyezdhessen. 9.) Trágyát csak zárt rendszer, szivárgásmentes, trágyalét pedig csak zárt rendszer, szivárgásmentes, fedett, felnyitható tetvel ellátott tárolóban lehet elhelyezni. 10.) A trágya- és trágyalétároló rtartalmát a tartott haszonállatok darabszáma és a tartástechnológia figyelembevételével kell meghatározni. A tároló kapacitásának alkalmasnak kell lennie legalább három hónap alatt termeldött trágya elhelyezésére.

18 18 a 4/2006. (III. 28.) rendelet 4. sz. melléklete Az állattartásra alkalmas épület meghatározása Az állatok tartására szolgáló épületekben az elírások szerint engedélyezhet állatlétszám tartható. Ennek megfelelen az állatok férhelyigénye: - csibe mélyalmon 8 hetes korig: db/m 2, - tojótyúk mélyalmon: 5-7 db/m 2, - tojótyúk ketrecben: db/m 2, - koca ellet: 2,25 x 2,4 m 2 /db - kocaszállás: 2,25 x 0,6 2 /db - hízó: 0,6 x 0,8 m 2 /db - szarvasmarha tartás: 6 m 2 /db - növendék szarvasmarha tartás: 3-2 /db - ló istállóban: 2 /db, valamint 100 m 2 karám (ezen max. 3 ló tartható, további lovanként ez 20%-kal növelend)