Falképeken végzett sürgősségi beavatkozások

Átírás

1 Annamaria BACIU Falképeken végzett sürgősségi beavatkozások Esettanulmányok Kulcsszavak [megőrzés, restaurálás, sürgősségi beavatkozás, dokumentáció]

2 FALKÉPEKEN VÉGZETT SÜRGŐSSÉGI BEAVATKOZÁSOK ESETTANULMÁNYOK Anamaria BACIU A sürgősségi beavatkozások gyűjtőfogalomhoz egy olyan eljáráskategória tartozik, amely elméletileg számban korlátolt. Az esettanok statisztikai elemzése azonban azt bizonyítja, hogy a falképeken végzett sürgősségi beavatkozások tárháza mind gazdagabb és gazdagabb, hiszen mindegyik műemlék egyedi megközelítést igényel, amelyeket nehéz bizonyos szabályok mintájára csoportosítani. A falkép és falazott hordozója közötti bizonyos pontig felbonthatatlan kapcsolat miatt bármely beavatkozás, legyen az a falkép/fal kettős bármely tagjának a javítása vagy helyreállítása, nem kivitelezhető a másik fél figyelembevétele nélkül. Így az építmény falképeket hordozó tartószerkezetén végzett beavatkozások extrém eljárásokat igényelhetnek, bizonyos felületek eltávolításának a kategóriájából, amelyek a tartószerkezet merevítő elemeinek az irányvonalával keresztezik egymást, úgy ahogy egy falkép restaurálása, amely egy olyan falon/hordozón történik, amelynek már nincsen tartó szerepe, csak kockázatosan jöhet létre. E fogalompár egyidejű léte már az általános műemlékrestaurálási terv koncepciós szakaszában felszínre kell kerüljön, hogy egyeztetni lehessen az építmény összes elemére jellemző beavatkozás szakaszait és módszereit, amelyet elméletben már kijelentettek és felvállaltak, de gyakorlatban azonban ritkábban alkalmaztak. A sürgősségi beavatkozás egyik formája, a falképek esetében, általában akkor fordulhat elő, amikor a falazat megerősítésekor veszik észre, hogy ennek legalább az egyik oldalát díszes freskók borítják. A festett réteg megvédéséhez vagy a megerősítéshez szükséges elemek útjából való eltávolításához egy olyan terv szükséges, amely alapján megóvhatóak a képzőművészeti elemek az építményen végzett szerkezeti beavatkozások teljes időtartamára. Legtöbbször, a falképrestaurátor javaslatai nem egyeznek a tartószerkezeti tervező eredeti tervével, a felhasznált anyagok és kivitelezési technológiák összeférhetetlensége miatt, így gyakran a terv jelentős változtatásokon megy keresztül. Egyre gyakrabban felmerülő helyzet az, amikor a falkép-restaurátort a műemlék kutatási szakaszában keresik fel, hogy jellegzetes kutatási eszközök segítségével az építmény interdiszciplináris megközelítéséhez és az illető építmény összes elemének figyelembevételével kompatibilis képletek megtalálásához javasoljon megoldásokat. Sürgősségi jellegű eljárásokként, a képeket hordozó fal beomlásának fenyegető közelsége vagy a pikturális részletek leromlott állapota (amelyek azonnali intézkedések hiányában akár el is tűnhetnek) által meghatározott, falképeken végzett sürgősségi beavatkozások megelőzik és előkészítik a tartószerkezet megerősítési munkálatait, fontos részei a műemlék megerősítését segítő programoknak, és, természetesen, úgy kellene, hogy az építmény-rehabilitáció után létrejöjjön egy olyan program, amely által a képzőművészeti elemek is megóvhatóak és kiemelhetőek, amelyek az illető épületegyüttes szerves részei. A következőkben bemutatott esettanulmányok célja, hogy feltüntessék az épített örökség restaurálásakor gyakran észlelt helyzeteket, képzőművészeti elemeket hordozó műemlékek esetében, amelyek a tárgyalásuk pillanatában omlott állapotban találhatóak. Szentháromság fejedelmi templom, Cerneţi, Mehedinţi megye A Szentháromság fejedelmi templom keletkezéséről két datálási hipotézis létezik: az első Gheorghe Ghica ( ) fejedelmet nevezi meg a Grigore Ghica (1663) által befejezett munkálatok kezdeményezőjeként. A második ezt a pillanatot későbbre teszi, 1676-ra. Az épület festését IV. Grigore Dimitrie Ghicának tulajdonítják 1827-ben, legalábbis az utolsó réteget. Az építmény valóban monumentális, és ritkaságnak számít a román építészetben, mivel egyesíti az egyházi és a védelmi építészetet. A külső előcsarnokban (exonartex) egy teljesen eredeti boltozási rendszer látható, amely a csegelyek és a falra támaszkodó szamárhátívek váltakozásán alapul. (1. ábra) 2

3 1. ábra A templom Ny-K-i hosszmetszete, a fontosabb károsodás-kategóriák bejelölésével, a belső felületen történő megoszlásuk szerint (Cerneţi, Mehedinţi-1995) A restaurátor munkája összetett volt, kutatás és sürgősségi beavatkozás, az első kategóriába a kiterjedt rétegtani kutatás tartozik, amelyet több egymásra festett, leromlott állagú, különböző technikákkal kivitelezett réteg jelenléte követel meg, technikák, amelyek a falkép elkészítésének különböző szakaszainak felelnek meg, és amelyeket az építményen végzett hasonló változtatásokkal lehet összefüggésbe hozni. 2. ábra A falkép rétegeinek egymásutánisága surlófényben. Előcsarnok (pronaos), déli fal. (Cerneţi, Mehedinţi-1995) A belső előcsarnok (endonartex) északi falán, a rétegtani vizsgálatok feltártak egy lovon ülő Szent Demeter-ábrázolást. Ezt a képet egy piros csík keretezi, és a vizsgálatok során kiderült, hogy ez a jelenet 3

4 nem kapcsolódik a helyiség ikonográfiai sorozatához, hanem egy vakolt fehér mezőben helyezkedik el. Ez egy álló festő számára könnyen elérhető magasságban készített jelenet, akárcsak a méretei (100x150 cm) és a piros keretezés, valamint a VASILE név többszöri kalligrafikus leírása ahhoz a következtetéshez vezethet bennünket, hogy az illető freskó egy mester kísérletező munkája. A Cerneţi-i képek általános rétegtani vizsgálata szerint, ez a freskódarab egy alsóbb rétegen található, még a legrégebbi képmaradványok (drapéria jellegű díszek) alatt helyezkedik el, amelyek részleteit már csak itt-ott a belső előcsarnokban és a templomhajóban lehet felfedezni. A zárt előtérben (naos) található festett drapéria körüli falkutatás révén sikerült az információkat a régészeti ásatások eredményeivel egyeztetni, az így kapott adatokat megerősíteni, valamint sikerült a helyiség eredeti járószintjét is megállapítani. A templom külső falain megmaradtak részletek az eredeti vakolatból, a védőszent ikonjának triptikhonja a nyugati homlokzaton, és egy későbbi beavatkozás eredményeképpen, a zárt előtér déli homlokzatán látható napóra. Megjegyzendő, hogy a templom XIX. században készült makettje szerint, amely a Vaskapuk Múzeumában látható, létezett egy az övpárkány felső síkjának a boltíveinél látható, álló szenteket ábrázoló kép. Ezt az információt a védőszent ikonja körül felfedezett színmaradványok is igazolják, a maketten bejelölt helyeknek megfelelően. A sürgősségi beavatkozás célja egyrészt a több, egymásra festett réteg megerősítése, az építő beavatkozási felületén található festett rétegek védelme volt, amelyek esetében legtöbbször porló vagy hámló festékekről volt szó, másrészt pedig a képeket hordozó felületek megerősítése és injektálásra készítése, valamint ugyanakkor az építő falszerkezeti munkájának a segítése volt. A képeket hordozó, téglából épült mész- és homokhabarcs kötésű falazat megerősítési terve körbefutó koszorúk öntését írta elő az alapozási szintnél, az ablakok szintje alatt és a koronázó párkány fölött, amelyeket a sarkokon, az oldalsó és keleti apszisok csatlakozásánál elhelyezett pillérek kötnek össze, valamint a falazaton található repedések injektálását is beütemezte. Miután előkészítettük a falképet a megerősítési munkálatokra és injektálásra, az épület restaurálása befejeződött, a munkálatokat átadták, azonban a képzőművészeti tartozékok restaurálása ugyanabban a stádiumban maradt, 1997-től, különböző más károsodások jelentkezésével: lepattogzások, sókérgek, porlerakódások és működésképtelen helyre jellemző szerves anyagok megjelenése. Következésképpen, mivel befejezetlenek maradtak a konzerválási munkálatok, amelyek a szerkezeti beavatkozásoknak készítették elő a terepet, egy befektetést befagyasztottak, a műemlék továbbra is rongálódott és a belső falképek nagy mennyiségben tönkrementek. Mivel a restaurálási munkálatok több éven keresztül folynak, néha még egy évtizednél is többet tartanak, az eredeti tervek, valamint a szóban forgó műemlékek jogállása változásokon mehet át, és időszerűsítésre szorulhat. A Cerneţi-i fejedelmi templom, amely az első beavatkozások idején a Drobeta- Turnu Severinben található Vaskapuk Múzeumának a gondnokságában volt, 2005-től kolostortemplommá vált, az Olténiai Érsekség hatáskörébe tartozik, egy hónappal ezelőtt pedig két új lakóépület alapköveit tették ide le. A szerkezeti/építészeti munkálatok átadása már több éve megtörtént, míg a képzőművészeti tartozékokra, a falképek megóvására nem szántak többé pénzt. Keresztelő Szent János születése templom ( Coconi, a Domniţelor, a Beizadelelor ), Suceava, Suceava megye Az 1643-ból származó templom még őrzi eredeti külső díszítését, amelyet vörös vas-oxiddal készítettek fehér alapon, és amely olyan díszeket foglal magába, amely a vakárkádokból, pilaszterekből és számos nyílásból (ajtók és ablakok, átjárók) álló építőművészeti kialakításokat emeli ki. A restaurálás célja a mértani díszeket hordozó eredeti vakolat megmentése és kiemelése volt. A képzőművészeti tartozékok restaurátorának segítenie kellett az építő által kivitelezett beavatkozásoknál, úgy a megerősítési elemek számára szükséges hasítékok megjelölésében (3. ábra), a díszek beazonosítása és felmérése (4. ábra) által (rajzok és fényképek segítségével), mint pedig a megerősítési munkálatok kivitelezésénél, az eredeti 4

5 vakolatok széleinek a nem megfelelően végzett javítások alól való kibontásával, ezen széleknek a körülvágásával és a levált övezetekben a freskó falhoz való tapadásának a helyreállításával. 3. ábra Kép a falazat megerősítéséhez szükséges pillérnek szánt rések kivágása idejéről. (Coconi, Suceava, 1998) 4. ábra Lap az épület megerősítési tervéből, a koszorúk és pillérek helyének a megjelölésével. (Coconi, Suceava-1998) 5, 6. ábra Képek a díszes vakolatok megóvásakor (Coconi, Suceava, 1998) A restaurálásnak egy másik fontos aspektusa az építő vakolómunkásaival való együttműködés volt a hiányzó felületek kiegészítésében, olyan vakolat használatával, amely minőségében (jelleg és szemcsészet) és színvilágában megegyezik az eredeti, feltárt freskórészleteikkel. Az új beavatkozásnál egy enyhe színbeli eltérés mellett, valamint a kiegészítő vakolatrétegnek az eredeti szint alatti megszakítása mellett döntöttek. 5

6 Strâmba de Jos (de Jiu) kolostorának Szentháromság temploma, Gorj megye A Strâmba kolostort Stoichiţă Râioşeanu ben építette egy régi kolostor helyére, amelyet aztán a főporkoláb, Constantin Râioşeanu 1793-ban újjáépített és ebből az évből származik a műemlék falfestménye is. 7, 8. ábra A templom déli nézete és a templom az előcsarnokban látható fogadalmi képen, a szentségtartó képviseletével, ahol a templom oszlopfolyosója és törzse ugyanolyan magasak. (Strâmba, Gorj-1995) A restaurálás elsődleges célja az arriccio és intonaco rétegek közötti tapadás visszaállítása volt, úgy a tartószilárdság folytonosságának a helyreállításáért, mint pedig a festmény tartószerkezeti munkálatok alatti védelméért, egy művelet, amelyet a tervező-építő kettős tervezett. 9,10. ábra Nézetek a toronyból, a freskók szerkezeti beavatkozáshoz szükséges előkészítésével A szerkezet megerősítési terve előírta a torony erősítését, amely a tengelye körüli csavarodásra mutatott hajlamot, valamint annak a templomhoz való csatolását olyan elemek segítségével, amelyek leereszkednek a torony szintjéről az alapozási szintig. Mivel a vidéken végzett bányászás miatt az épület gyakran rezgések áldozata, a falazat és a falfestmények károsodtak, a freskó hordozójának az előzetes megerősítése kötelező volt ahhoz, hogy a szerkezeti beavatkozásokat a képanyagok elveszítése nélkül lehessen elvégezni. Mivel a megerősítési munkálatok több éven keresztül folytak, hosszabb szünetekkel, Strâmba de Jiu-ban az új kolostoregyüttesbe, amely a műemlék köré épült, egy kápolnát is emeltek, amely átveszi a 6

7 régi templom funkcióit, amelynek a megerősítése két évvel később fejeződött be. A falkép restaurálási tervét időszerűsíteni kell. Szent György templom, Şerbeşti (Ştefan cel Mare), Neamţ megye A harangtorony nyugati homlokzatán látható kőfelirat szerint, a Şerbeşti-i Szent György templom 1637-ben épült. A templom több változtatáson ment keresztül, főleg a homlokfal szintjén, amelyet úgy statikai problémák, mint pedig az épület hivatalos állapotának a megváltozása határozott meg, restaurálás céljából a templomon egy összetett kutatást kellett volna végezni. A Nemzeti Kulturális Örökségi Tervezőközpont által megfogalmazott kerettéma értelmében vizsgálatokat végeztek a vakárkádoknál, minden homlokzaton, ahol kiindulópontként a már létező repedéseket vették figyelembe. A teljes felületet már gyakran kijavították, vakolták és meszelték, egy előzetes homokszórás után. A vizsgálatok és a XIX. századi vakolatok apránkénti eltávolítása után a falak alsó részén egy rombuszlánc alakú díszítés vált láthatóvá, amely a nyugati, déli és keleti homlokzatokon, az északi rizalit vonaláig folytatódik. A vizsgálatok a műemlék restaurálásának alakulását meghatározó információkat eredményeztek, abban az értelemben, hogy az övpárkány freskórétegének folytonossága a harangtorony felületén megerősítette azt a hipotézist, amely szerint a harangtorony egyidőben épült magával a templommal. Az északi homlokzaton előkerültek a régi vakárkádok élei, amelyeket valamikor befalaztak és levakoltak. A festett díszek komplexitása által, amelyeket az eredeti fennmaradt freskó átfogó felületi kutatásakor fedeztek fel, kialakult a műemlék végső kinézete és a teljes színskála meghatározása. A felfedett díszítések vízszintes sávokban helyezkednek el, kezdve a téglából készített, fogazott prákánytól, amely a lábazatot választja el a fal többi részétől, folytatva a középen végigfutó rombusz alakú frízekkel és befejezve a kis és nagy vakárkádok kiterjedt sávjával, amelyeknek éleit vörös tégla utánzattal hangsúlyozzák ki. (11, 12. ábra) 11,12. ábra Az északi és déli homlokzatokon végzett rétegtani kutatások összegző felmérése (Şerbeşti, Neamţ, 1995) A vasárkádok sávját alól egy drapéria jellegű festés, felül pedig a keresztekből álló koszorúpárkány határolja, egy olyan motívum, amely a nagy vasárkádok mezőin is fellelhető. Az északi és déli homlokzatokon, közvetlenül a párkány alatt, a falak kapcsolódásánál, különálló freskótöredékeket fedeztek fel, amelyeken növényi elemek, egy amforaszerű edényből kifutó virágindák láthatóak. Ennek a dísznek a maradványait az északi rizaliton található ablak mindkét oldalán is megtalálták, sajnos ezek nagy része az kivitelező beavatkozása után megsemmisült, aki pontosan oda vágta a falazat megerősítésénél alkalmazott injektáláshoz szükséges hasadékokat, ahol a díszek voltak. A homlokzat teljes díszítését spontánul, szabadkézzel, vörös vas-oxiddal, friss vakolaton készítették, a freskó-technikához hasonló körülmények között. Bebizonyított tény, hogy egy már fennálló dekoratív program nem létezett, a színeket felvivő ecsetvonások szabad jellege, a próbálkozások sorozata, amellyel a díszítési módot és ennek ritmusát próbálták meghatározni az északi homlokzaton levő lábazat 7

8 fogazatánál mind ezt tanúsítják ki, a végső megoldás végül a déli és keleti homlokzatokon látható, vagyis pontosan azokon az oldalakon, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a templomudvarba belépő látogatókra. Ugyanakkor, a külső vakolatokon végzett vizsgálatok segítségével fel lehetett állítani a szerkezetmegerősítéshez szükséges koszorúk irányvonalát úgy, hogy azok betölthessék a kijelölt szerepüket, de ne sértsék a műemlék kevés eredeti fennmaradt díszítő elemét. A rétegtani kutatásként kigondolt sürgősségi beavatkozás olyan elemeket fedezett fel, amelyek meghatározóak voltak a műemlék keletkezésének időpontját és kinézetét illetően, amely a teljesen dokumentált homlokfalak bemutatási koncepciójával végződött. 13. ábra A műemlék északnyugati nézete (Şerbeşti, Neamţ, 2005) A Răchitoasa kolostor Istenanya elszenderedése templom, Bacău megye Ahogy a déli homlokzaton álló kőfelirat is hirdeti, a templomot 1697-ben alapította Ilie Enache vel Spătar és felesége, Tofana, a templomot 1738-ban felújították, és ebből az évből származik a belső falfestmény is, amely tempera-technikával készült. A templom hosszúkás alakja, valamint a hiányos építési technika odavezetett, hogy a három torony támívei idővel tönkrementek. A tervezőmérnök által kidolgozott szerkezet-megerősítési megoldás az elhajolt ívek lebontását, valamint azok újjáalakítását írta elő egy a boltozat tehermentesítésének szempontjából helyes irányvonal szerint. 8

9 14,15. ábra Hossz- és keresztmetszet az újjáépítendő építészeti elemek (ívek) bejelölésével, amelyekről el kell távolítani a falképet. (Răchitoasa, Bacău-1998) Ebből az okból kifolyólag, eltávolították a lebontandó felületekről a falfestményt, majd a szerkezet megerősítése után, a leválasztott részleteket visszahelyezték eredeti helyükre. A festményt tartó vakolat omlékony jellege, valamint a színréteg erős porlékonysága miatt, a kiválasztott eltávolítási technika a strappo volt. 16,17. ábra Képek a templom belsejéből, a helyén maradt kép állapotának a kiemelésével ( Răchitoasa, Bacău, 1998) Eltávolították azokat a falképeket, amelyek a műemlék megerősítéséhez kijelölt irányvonalak mentén feküdtek. A helyükön hagyott és az építő beavatkozási területével érintkező képeket pedig 9

10 levédték, majd a beavatkozás befejeztével, a falkép megóvási és restaurálási tervének felfrissítése után, visszahelyezték az eltávolított falfestményt és elkezdték a teljes épületegyüttes restaurálását. Közben az idősek otthona, amely a régi kolostor helyiségeiben volt 1998-ban, amikor elkezdődtek a sürgősségi beavatkozások, átköltözött egy pár hónapon belül egy új székházba, és a régi épületek visszakerültek a kolostor fennhatósága alá. A templom restaurálása befejeződött, a munkálatokat 2006-ban adták át, míg a falkép restaurálási tervét időszerűsíteni kell. Az eltávolított képrészletek a falképrestaurátor felügyelete alatt állnak, amíg vissza nem kerülnek eredeti helyükre. Szent György templom ( Mirăuţi"), Suceava, Suceava megye A Moldva régi székesegyházának helyére épült, XVII. századi Mirăuţi kolostor sok változtatáson ment keresztül, 1900 körül pedig a Karl Romstorfer által vezetett restaurálási munkálatok során gyökeresen átalakították, felépül a templom felső része és kifestik a templom belsejét, valamint a külső fal felső részét. Az agyagos területen elhelyezkedő műemlék legutóbbi restaurálása 1994-től a belső és külső falképeken végzett beavatkozásokat is magában foglalta, úgy a szerkezet-megerősítés alatti segítségnyújtást, mint pedig a teljes képanyag tulajdonképpeni restaurálását illetően. A tervezett erősítési elemek nagy száma miatt, amelyek aláfalazási, középső, valamint a koronázópárkány fölötti koszorúkból álltak, amelyeket a támpillérek irányvonalán elhelyezett elemek fogtak össze, nagy felületeket el kellett a külső falképből távolítani, amelyeket az eredeti terv alapján a régi helyükre kellett volna visszahelyezni, de a megerősítési munkálatok alakulása miatt továbbra is megőrzés alatt állnak, majd lehet, hogy múzeumi kiállításra fogják őket előkészíteni. 18. ábra Részlet a falképrestaurátor feljegyzéseiből, az eltávolított felületek bejelölésével; középpontban, a déli apszis. (Mirăuţi, Suceava, 1995) 10

11 Irodalom Balş, I., Istudor, I., Contribuţii la cunoaşterea materialelor folosite în pictura murală exterioară a bisericilor din secolul al XVI-lea din Bucovina şi la unele probleme de tehnică, In: R.M,. Anul V, Nr. 6, 1968, p Bandini, F., Lanfranchi, M., Senserini, U., Attivita' all'estero del settore pitture murali: un cantiere in Romania, p , In: OPD, nr. 13, Basile, E. I., D Anna, G., Rinaldi, S., Roccasecca, P., Spinelli, P., I supporti nelle arti pittoriche - storia, tecnica, restauro /Parte prima - supporti parietali per graffiti e dipinti, Mursia, Milano, Cantacuzino, Gheorghe I., Opinii privind relaţia între cercetarea arheologică şi restaurarea unor monumente istorice, CTS, p Caproşu, I., Grigoraş, N., Biserici şi mănăstiri vechi din Moldova, Ed. Meridiane, Bucureşti, Choay, Francoise, Alegoria Patrimoniului, Uniunea Arhitecţilor din România, Ed.Simetria, Bucureşti, ***Concepte şi tehnici de restaurare, Sesiunea de comunicări ştiinţifice a D.M.I., Bistriţa, 8-10 octombrie Conti, Cristiana, Lo stacco e lo strappo dele pitture murali nei casi di incontroversa necessita : vantaggi e svantaggi dei due procedimenti, tesa di laurea, OPD, Firenze, Curinschi-Vorona, Gheorghe, Conservare, restaurare şi punere în valoare a monumentelor istorice, Ed.Tehnică, Bucureşti, Ignat, Sanda, Biserica Sf. Gheorghe - Şerbeşti, com. Ştefan cel Mare, jud. Neamţ, cercetare arhitectură, în RMI, Anul LXIV, Nr. 1-2 /1995, Bucureşti 1996, p Ionescu, Dan, Intervenţia minimală, In: CTS, p. 59. Mihalcu, Mihail, Valori medievale româneşti, Ed. Sport-Turism, Bucureşti, A rajzok és fényképek a szerző tulajdonát képezik 11