PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata"

Átírás

1 PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

2 I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV...3 I.1. AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV CÉLJAI...3 I.2. MÓDSZERTAN...3 I.3. A PROBLÉMÁK HÁTTERE, CÉLCSOPORTOK...4 I.4. HELYZETELEMZÉS...5 I.4.1. A KSH által kimutatott szegregációk lehatárolása...5 I.4.2. A szegregátumok demográfiai, foglalkoztatási viszonyai, lakáshelyzete, infrastrukturális állapota...8 I.4.3. A szegregálódó területek jellemzi...22 I.4.4. A szegregátumok egészségügyi helyzete...27 I.4.5. Az önkormányzati lakások területi elhelyezkedése...29 I.4.6. A város és a szegregátumok szociális ellátórendszere, szociális segélyezések...31 I.4.7. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban lév szervezetek...35 I.4.8. Oktatási szegregáció...37 I.4.9. Korábbi antiszegregációs tevékenységek értékelése...51 I Összegzés...60 I.5. STRATÉGIAI FEJEZET...61 I.5.1. Statégiai célok...61 I.5.2. Oktatási integráció...62 I.5.3. Foglalkoztatási integráció...71 I.5.4. A szegregátumok és szegregálódó területek infrastrukturális és lakásfejlesztései...80 I.5.5. A beavatkozások összesített táblázata, rangsorolás bemutatása...88 I.5.6. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, valamint a Roma Integrációs Tanáccsal való együttmködés kialakítása...93 I.5.7. A városfejlesztési akciók hatásai a szegregátumokra...95 I.5.8. Pályázati lehetségek...96 I.6. MELLÉKLET AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV KIDOLGOZÁSA SORÁN FELHASZNÁLT ANYAGOKRÓL I.7. MELLÉKLET AZ EGYES ÁLTALÁNOS ISKOLÁK OSZTÁLYAINAK SZEGREGÁCIÓJÁRÓL

3 I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV I.1. AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV CÉLJAI A város hosszabb távú stratégiájának meghatározása során kiemelten fontos feladat annak a vizsgálata, hogy a város népességében megtalálhatóak-e olyan csoportok, amelyek az esélyegyenlség szempontjából hátrányos helyzetben vannak, vagy veszélyeztetettnek tekinthetk. Az ilyen, valamilyen oknál fogva leszakadó csoportok vizsgálata elssorban földrajzi szempontok alapján történik meg, fképpen olyan területegységeket, városon belüli lehetséges szegregátumokat megvizsgálva, ahol a szegénységi, szociális problémákra utaló statisztikai adatok kiugróan magasak a város többi területéhez képest. Az anti-szegregációs terv célja a telepszer, szegregált lakókörnyezeti népesség társadalmi, gazdasági szempontú vizsgálata, a feltárt problémák alapján pedig cselekvési programok kidolgozása, amellyel ezek a gondok felszámolhatóak, vagy legalábbis csökkenthetek lesznek. Az egyes szegregátumok esetében megvizsgáljuk a terület demográfiai viszonyait, a szociális ellátórendszer szerepét a lakosság jövedelmi helyzetének fenntartásában, ehhez kapcsolódóan foglalkoztatási és jövedelmi helyzetét, az infrastruktúra és az elérhet közszolgáltatásokat, illetve igen hangsúlyosan az oktatási szegregáció mértékét is I.2. MÓDSZERTAN Az Antiszegregációs terv két f részre tagolódik, a helyzetelemzés részre, valamint a stratégiai részre. Elbbiben kerül sor a város szegregált területeinek megjelölésére, majd elemzésére, továbbá a város egészét érint tényezk bemutatására. A fejezet támaszkodik az Integrált Városfejlesztési Stratégiára és a Városrehabilitáció ban Kézikönyv a városok számára által meghatározott mutatókra és helyzetelemzést segít szempontokra. A stratégiai fejezetben kerülnek meghatározásra a helyzetelemzésben feltárt problémák alapján a program céljai és a szegregációt csökkent eszközök. Az Antiszegregációs tervben foglalt területek kijelölése a évi KSH Népszámlálás adatai, valamint az antiszegregációs szakértk és a városvezetés véleményei alapján történt meg. Az adatokat a KSH bocsátotta rendelkezésünkre (2001-es Népszámlálás), valamint a város statisztikai adatbázisa adott további adatokat. A helyzetfeltáró részben felhasználtuk az önkormányzati lakások 2006-os felmérésének eredményeit is. 3

4 További fontos forrást jelentettek az antiszegregációs szakértkkel, a város vezetivel, valamint a helyi civil szervezetek képviselivel folytatott megbeszélések is, ezen megbeszélések együttes figyelembevételével történt meg az Antiszegregációs terv kidolgozása. Folyamatos egyeztetéseket folytattunk többek között Gonda Tibor alpolgármesterrel, Dr. Kovács Katalin osztályvezetvel, Magay Miklós osztályvezetvel, Kiss András projektmenedzserrel, Huszár Ildikó projektmenedzserrel, továbbá számos információval látott el minket a stratégiai munkacsoport. Interjúkat készítettünk továbbá az egyes szegregátumok háziorvosaival. A város szegregátumaiban, valamint szegregálódó területeinek személyes terepbejárása további fontos információforrást jelentett az Antiszegregációs terv kidolgozása során május 16-án az antiszegregációs szakértkkel, a város vezetivel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselivel, továbbá a helyi képviselkkel, valamint civil szervezetek képviselivel megbeszélést folytattunk az Antiszegregációs Tervrl, ahol számos javaslat, észrevétel hangzott el. A szegregátumok, valamint a meszesi városrész, továbbá Vasas, Somogy, Hird szegregálódó területeinek személyes bejárása is ekkor történt meg, amelynek során a helyi lakosság is észrevételeket tudott tenni május 27-én újabb terepbejárásra került sor, ahol az elbbieken túl a város más részein lév szegregáló területek bejárására is sor került május 30-án egy újabb egyeztetés volt a stratégiai munkacsoporttal, ahol számos további észrevétel hangzott el az anyaggal kapcsolatban. Az antiszegregációs szakértkkel mindezzel párhuzamosan folytak az egyeztetések, akik folyamatosan észrevételeket tettek az Antiszegregációs tervvel kapcsolatosan. A mellékletben felsoroljuk továbbá azon anyagokat, amelyeket az Antiszegregációs terv kidolgozása során felhasználtunk. I.3. A PROBLÉMÁK HÁTTERE, CÉLCSOPORTOK A város jelenlegi szociális problémáinak háttere elssorban a rendszerváltozás utáni gazdasági változásokban keresend. A korábbi nagyipari üzemek, a bányák bezárása mind odavezetett, hogy a foglalkoztatottak aránya nagy mértékben visszaesett, míg az inaktív kereské rohamosan ntt. A munkanélküliség, a jövedelmi szint esése a társadalom széles rétegeit hozta nehéz helyzetbe. Fontos megemlíteni ezzel kapcsolatosan azt, hogy a nehéz helyzetben lév családok gyermekei gyakran szocializációs, értékrendbeli nehézségekbe is 4

5 ütköznek, ami tovább rontja a folyamatot. Mindezek a problémák nagyobb mértékben érintették a város azon tagjait, akik korábban elssorban az alacsonyabb presztízs foglalkoztatási csoportokban kaptak munkát. Az átalakulás vesztesévé elssorban a roma népesség vált., leginkább ugyanis k váltak érintetté a munkahelyek bezárásában. Munkahelyük elvesztésével gyakorta a mai napig terjeden nem tudtak újra munkához jutni, ami számos szociális probléma forrását jelenti. A szociális problémák gyakorta nagyobb összefügg területrészekre is jellemzek, emiatt Pécsett olyan slumosodó városrészek is találhatóak, ahol a szociálisan hátrányos helyzetek koncentrációja jóval meghaladja a város más részeire jellemz értékeket. Ez a slumosodás, földrajzi szegregálódás öngerjeszt folyamat is egyben: az ilyen közegbl elköltöz, módosabb családok helyére az alacsonyabb fenntartási költségek miatt szegényebb, szociális problémákkal küzd lakosok költöznek be, ezzel gyorsítva a városrész leszakadásának folyamatát. A leszakadó városrészek lakosságának mindezen okok miatt szembe kell nézniük a kirekesztdés folyamatával. A jövedelmektl, a munkaerpiactól, a szolgáltatásoktól és a társas kapcsolatoktól való elesés az egyének társadalmi részvételét akadályozva hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen gondokkal küzdk számára az egyenl hozzáférés lehetsége csorbul, amelyben leginkább a roma lakosság és a szegénységben, egyszüls családban nevelked, inaktív vagy tartós munkanélküli eltartóval rendelkez családokban nevelked gyermekek a legveszélyeztetettebbek. I.4. HELYZETELEMZÉS I.4.1. A KSH által kimutatott szegregációk lehatárolása A város szegregátumainak lehatárolása a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezk aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot, továbbá a terület népességszáma 50 f fölötti (a szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható el). Az alábbi kartogramok jelzik, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett 5

6 értékeit a következ színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, %=pink) A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk (50 f alatti népességszám) miatt mégsem tekinthetk valódi szegregátumoknak. Azok a területek, amelyek népességszáma kielégíti a szegregátum fogalmát, azok bekarikázva szerepelnek a térképeken. Az egész Pécset ábrázoló, áttekint térképpel kapcsolatosan mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a rajta szerepl, lila színnel jelzett területek dönt többsége intézmény, illetve iparterület, a valódi szegregátumokat, valamint a szegregációval érintett, azonban alacsony népességszámú, vagy az 50%-ot csak megközelít területeket külön felsoroljuk majd az anyagban. 1. ábra: áttekint térkép Pécs Megyei Jogú Város szegregátumaitól, valamint a szegregátumnak nem tekinthet területekrl (2001) Forrás: KSH 6

7 2. ábra: Pécs pécsbányai és szabolcsi szegregátumai (2001) Forrás: KSH 3. ábra: Pécs vágóhídkörnyéki, valamint a két gyárvárosi szegregátuma (2001) Forrás: KSH A térképek alapján látható, hogy a városban összesen 5 területegységet tekinthetünk szegregátumnak. Ezek mindegyike a város olyan területein találhatóak meg, amelyek számos társadalmi és gazdasági problémákkal küzdenek. Ezek a területek a szabolcsi városrész északi részén, Pécsbánya északi részén találhatóak, továbbá a Vágóhídkörnyékén, valamint Gyárvárosban két területen is. 7

8 A város szegregátumait az alábbiakban részletesen is jellemezzük. A helyzetelemzés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal és Pécs MJV Önkormányzata adott területekre vonatkozó adatai, a területen dolgozó önkormányzati, civil, egészségügyi szakemberek interjúk során tett beszámolói, valamint a helyszínbejárások során tapasztalt, illetve a lakosok által elmondott jellemzk szolgáltak. Ezeken kívül felhasználjuk a Családsegít Szolgálat 2006-ban készült kérdíves felmérését is, amely a keleti városrész slumosodó területein végeztek. I.4.2. A szegregátumok demográfiai, foglalkoztatási viszonyai, lakáshelyzete, infrastrukturális állapota I A pécsbányai szegregátum (1.) A pécsbányai szegregátum a Sétatér utca, Pécsbányatelepi út, Károly utca, Kórház utca, Pécsbányatelepi út, Károlyi tér, Kénes út, valamint a településhatár közötti területet foglalja magába. A szegregátum kialakulása elssorban arra az okra vezethet vissza, hogy a terület egykoron - a közeli bányáknak köszönheten bányászkolóniaként funkcionált, azonban a város más részein kialakult, magasabb minséget nyújtó lakótelepeinek megépülésével az egykoron itt él, magasabb presztízs bányászok és családjuk fokozatosan átköltöztek az újonnan megépült lakótelepekre (elssorban a Meszesi lakótelepre, valamint Uránvárosba az 1950-es évektl kezdden). Helyükre azonban folyamatosan érkeztek egyfell a város más részeibl, másfell az ország más területeirl olyan személyek, akik elssorban az alacsony fenntartási költségeknek, valamint a közeli munkalehetségeknek köszönheten költöztek be az elhagyott épületekbe. A munkalehetségek megszntével azonban az újonnan beköltözk életminsége nagymértékben csökkent, és alakította ki a jelenlegi, számos gonddal tzdelt társadalmi helyzetet. A város egészére jellemz folyamatok alapveten befolyásolták nem csupán a pécsbányai, hanem a város összes szegregátumának kialakulását. Az 1990 utáni gazdasági és társadalmi változások és az 1980-as évek végén meginduló városi lakásprivatizáció és ingatlanpolitika jelents folyamatokat indított el a város térszerkezetének alakulásában. Az ingatlanpiac kialakulásával megkezddött a korábban elhanyagolt épületek felvásárlása, felújítása, az üres ingatlanok hasznosítása, felértékeldtek a korábban kevésbé értékesnek tartott területek (pl.tettye). Emellett megindult a városi ipari övezet átalakulása (ld. pl.: Ipari Park), amely 8

9 jelents átrendezdéseket eredményezett a városi ingatlanpiacon. Újabb magasabb presztízs lakóterületek alakultak ki (pl. az un Papkert területen, Meszes alatt). Ezzel szemben azonban az elmúlt évtizedek elmaradt lakásfelújításai miatt a város tulajdonába maradt lakások állaga katasztrofális mértékben leromlott. Emiatt megkezddött, illetve felgyorsult bizonyos küls lakóterületek leépülésének folyamata, néhány területen beindult a gettósodás (István-akna, Györgytelep, Rücker-akna, stb.). A megélhetési és a lakásfenntartási költségek emelkedése következtében a lakótelepi lakásaikat megvásárlók jelents része komoly adósságokat halmozott fel, ezáltal helyzete kiszolgáltatottá vált, csapdába került. A piaci hatások következtében elindult egyes lakótelepek leértékeldése is (pl.kertváros egyes területei). Az egyes szegregátumok problémáit nagyban befolyásolja az is, hogy a lakások dönt részének tulajdonosa az Önkormányzat, amely csak a legalapvetbb veszélyelhárítási feladatokat tudja felvállalni, így a lakások állagát egyre inkább a bent lakók jövedelmi, életmódbeli helyzete, öners felújításai határozzák meg. Emiatt jelents különbségek vannak az egyes épületek állapotában. További probléma, hogy sok helyen megoldatlan a szeméttárolás. A közvilágítás szintén több helyen nem megoldott: a legfbb oka ennek, hogy több helyen illetéktelenül csatlakoztak rá a közvilágításra. A több mint fs pécsi lakosság korstruktúrájában a fiatalkorúak országhoz viszonyított alacsonyabb, az aktív korúaknak pedig magasabb aránya figyelhet meg (14,5%, illetve 64,8%), míg az idskorúak aránya kicsivel meghaladja az országos átlagot (20,7%). A pécsbányai szegregátum esetében összesen 251 állandó lakosról beszélhetünk, akiknek korstruktúrája nagymértékben eltér a városi adatoktól, elssorban annak köszönheten, hogy a fiatalkorúak aránya nagyon magas, a népességnek közel 22%-a. Ezzel szemben az aktív korúak relatíve alacsony arányban vannak jelen a területen (mindössze 57,7% az arányuk), az idskorúak aránya pedig hozzávetlegesen a városi átlaghoz közeli (20,6%). A fiatalkorúak magas aránya, illetve az ezt okozó magas gyerekszám több társadalmi tényez együttes hatására vezethet vissza. Kutatások megállapítják, hogy e tekintetben országos viszonylatban a legersebb hatása az elért jövedelmeknek, az iskolai végzettségnek és a kornak együttesen van. A családokban egy fre jutó munkajövedelmek hatása közel 33 %, a kor hatása 31 %, az iskolai végzettségé pedig 20 %. Mindehhez a települési elhelyezkedés, a szegregáció, stb. 9

10 nem járul hozzá magyarázó ervel. Noha a magas gyermekszámnak van jövedelemcsökkent hatása, az kevésbé ers, mint az alacsony jövedelmek gyermekszám-emel, illetve a magas jövedelmek gyermekszámcsökkent hatása. Mindebben a klasszikus demográfiai paradigma érhet tetten: az alacsony várható élettartam növeli a populációban a gyermekek számát, azonban a népességen belül a növekv társadalmi státusz hatására csökken a gyermekszám. 1 Már korábban is említettük, hogy a városban a foglalkoztatási helyzet jelents mértékben romlott a rendszerváltozás idejéhez képest, 2001-ben a foglalkoztatottak aránya mindössze 52,9%-ot tett ki az aktív korú népességbl. A pécsbányai szegregátum területének lakosságából a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, mindössze 32,7%. Ennek köszönheten mind a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (53,9%), mind a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezk aránya (63%) is jóval meghaladja a város egészét jellemz átlagokat (39,8%, illetleg 43,4%). A gazdaságilag nem aktív népesség mindebbl következen igen magas számban vannak jelen (70%), illetve ugyancsak kiugróan nagy a munkanélküli népesség aránya is (27,6%). A helyi lakosság igen alacsony iskolázottsággal rendelkezik, felsfokú végzettség lakos a területen nem rendelkezik lakhellyel, ugyanígy, igen alacsony a középfokú végzettségek aránya is. Ezzel szemben a népességnek közel 80%-a csupán nyolc általános végzettséggel rendelkezik. A népesség hátrányos munkaerpiaci helyzetét mutatja, hogy a csekély számú foglalkoztatott dönt többsége, közel 84%-a alacsony presztízs foglalkoztatási csoportokban volt foglalkoztatva. A terület lakáshelyzetében az alacsony komfortfokozatú lakások kiugró aránya jellemz. A 93 lakás 55%-a ebbe a kategóriába tartozik. A szegregátum lakásai közül 79 önkormányzati bérlakás (az összes lakás 85%-a). A lakosok szociális helyzetének alacsony fokát mutatja, hogy azon aktív korú lakosok aránya, akiknek egyedüli jövedelemforrása kizárólag helyi vagy állami támogatás volt, meghaladta a 20%-ot is. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben (I.4.6-os fejezet). Az itteni lakosok egészségi állapota rossz: elssorban légúti megbetegedések, idült gyulladásos betegségek jellemzik a lakosságot, elssorban a nem megfelel lakhatási és 1 Forrás: A szegénység csapdájában. Cigányok magyarországon szociális-gazdasági helyzet, egészségi állapot, szociális, és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Delphoi Consulting,

11 higiéniai körülmények miatt. Gyakoriak a krónikus betegségek, sok a mentálisan sérült ember. Gyakori jelenség a káros szenvedély, elssorban a cigarettázás (már igen fiatal korban), valamint a gyakori alkoholfogyasztás is jellemz. Az ezt az állapotot meghatározó tényezk közül kiemelked szerepe van az iskolai végzettségnek, a jövedelmi helyzetnek, az aktivitásnak, a lakásviszonyoknak és a lakóhelyi környezetnek. E faktorok együttesen járulnak hozzá a testi és mentális megbetegedések megjelenéséhez és tartóssá válásához. A terült infrastrukturális ellátottsága: gáz-, vízszolgáltatás az összes utcában biztosítva van, a csatornázás pedig 2008-ban a legtöbb utcában kiépül. Ugyancsak teljeskör a közvilágítás is, azonban az útminség több helyen alacsonyabb színvonalú. A terület lakásállománya ugyancsak leromlott állapotú, a Balogh-ház életveszélyes, sem víz-, sem áramszolgáltatás nincsen az épületben. 4. ábra: A Balogh-ház A szegregátum tömegközlekedési elérhetségét jelenleg két buszjárat biztosítja. A fpályaudvarra men 40-es busz munkanapokon csúcsidben 15 percenként jár, csúcsidn kívül viszont csak fél óránként. Szabad- és munkaszüneti napokon ugyancsak fél órás idközönként indul buszjárat. A 40-es buszhoz hasonlóan a 11-es busznak is itt van a végállomása: a budai állomásra induló járat igen ritka, munkanapokon óránként egy járatot jelent, szabad- és munkaszüneti napokon pedig csupán naponta néhányszor. A terület 11

12 elérhetsége csúcsidn kívül emiatt nehézkes. A szegregátum önkormányzati lakásairól 2006-ban készült egy felmérés, amely a lakások infrastrukturális ellátottságát, valamint a benne élk szociális és anyagi helyzetét mérte föl. A felmért lakások infrastrukturális állapota igen alacsony szinten áll: a lakásoknak alig több mint felében (54%-ában) található fürdszoba, mindössze 57%-ában pedig WC. A felmért lakások 43%-a gondozott megfelelen, közepesen gondozott 41%-a, 15%-a ellenben elhanyagolt állapotú. A lakosok eladósodottsága igen magas fokú, a háztartások összjövedelméhez viszonyítottan 186%-os. Ez az eladósodottság a lakbér, a víz, a villany, a szemétdíjakból tevdött össze. A szegregátum lakásainak infrastrukturális állapota tehát igen rossz, ami jelents jövedelmi problémával párosul ban a Családsegít Szolgálat a Kórház utca házaiban készített lakossági kérdívezést. 32 lakás található itt, ebbl 1 saját tulajdonú, 2 befalazott. 25 lakásban sikerült elkészíteni a kérdívet. A mellékhelységek romosak, tetszerkezetük beomlik. A kültéri WC tisztítása nincs megoldva. A lakások állapota nagyon rossz. A tetszerkezet omlik, a cserepek potyognak, a tet beázik és baleset veszélyes. A nyílászárók rosszak, a lépcs omlik. A lakások egyértelmen felújításra szorulnak, lelakottak. Az alagsori lakások dohosak és vizesek. A falak és támfalak omlanak. A családok többsége festett és mázolt, mióta a lakásban laknak. 6 család komfortjavítást és burkolást is végzett. A megkérdezettek használnak áramot, azonban hárman nem rendelkeznek villanyórával. Az utca felében kültéri a WC, ezekben a lakásokban nincs csatorna. A többi lakásban aknás rendszer van, mely ürítésével problémák vannak. 10 családnak nincs tartozása, a többiek általában a szemétszállítási díjat nem fizetik a leginkább. Mindenki szeretne változtatni lakáskörülményein: öten komfortjavítással, a többiek minségi lakáscserével. 4 család rendelkezik lakásigényléssel. A kórház u. 1-ben a tett teljesen kicserélték (új gerenda és cserép), de az egyik lakás be van falazva, és üresen áll. Az egyik épületet teljesen lebontották, csak az alagsor maradt meg, ahol még mindig élnek emberek. Ha esik az es, akkor minden falon csurog a víz, és a padlón több centis víz áll. A födém véleményem szerint életveszélyes. Ebbl az épületbl azonnal ki kellene költöztetni az embereket. A telepen nyüzsögnek a patkányok, egerek, csótányok. Az udvaron mindennapos látogatók a kígyók. A lakosok jelents száma a következkbl él: családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rokkant nyugdíj, rendszeres szociális segély, GYES, GYET. A Czerék-völgy területén végzett felmérés szerint az itteni környezet nagyon szemetes, gazos és elhanyagolt. Nagy a fertzésveszély. A vezetékek, csapok rozsdásak. A vízcsap télen gyakran befagy. 3 lakás található itt, melybl egy üres. Két kérdívet készített itt 2006-ban a 12

13 Családsegít Szolgálat. A lakásproblémájukat minségi lakáscsere igénylés beadásával kívánják megoldani. Sok patkány, egér, csótány és kígyó található itt I A szabolcsi szegregátum (2.) A szabolcsi szegregátum a Komlói út mentén fekszik a Gorkij utcáig, valamint a Tzoltó utca, Kolónia utca, Baltika utca, Török I. utca, Bánya utca mindkét oldala, a településhatár György-akna területén található. A szergegátum kialakulása hasonló okokra vezethet vissza, mint a pécsbányai szegregátum esetében: az 1950-es évektl kezdden az egykor itt élt bányászok helyére alacsonyabb presztízs csoportok települtek, akiknek munkalehetségek híján életkörülményei nagy mértékben leromlottak a rendszerváltozást követ években. Az ide költözöttek elssorban a környez településekrl érkeztek, valamint a város más részeibl, hogy a korábbiaknál magasabb minség lakókörülmények között tudjanak élni. A 694 állandó lakossal rendelkez területegység korszerkezetét a fiatalkorúak rendkívül magas aránya jellemzi. A népességnek közel 31%-a 15 év alatti, az idsek aránya ezzel szemben nagyon alacsony, csupán 11%-uk 60 év fölötti. A fiatalkorúak magas aránya a pécsbányai szegregátum esetében is bemutatott összefüggésekkel magyarázható, míg az idsek alacsony aránya vélheten összefüggésben van a szegény rétegekre jellemz, a rossz egészségügyi állapotból is következ, alacsonyabb várható élettartammal. Az aktív népesség aránya is alacsonyabb, mint a város egészében, itt a 60%-ot sem éri el. A népesség munkapiaci helyzetére jelents hátrány jellemz. A foglalkoztatottak aránya mindössze 32%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya emiatt kiugróan magas, közel 52%-os. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 66%-a nem rendelkezik, ami 28%-os regisztrált munkanélküliséggel párosul. A népesség jelents része tehát nem rendelkezik munkahellyel, a kis számú foglalkoztatottnak pedig több mint fele, 56%-a csupán alacsony presztízs munkahelyen tudott elhelyezkedni. A népesség iskolázottsága is viszonylag alacsony: a 25 év feletti népességnek csupán elhanyagolható része, 2,8%-a rendelkezett felsfokú oklevéllel, ezzel szemben a csupán általános iskolai végzettségek aránya igen magas, 67%-os. A terület lakásállományát 221 lakás adta 2001-ben. Rendkívül magas körükben az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, közel 73%. A területen nagy számban vannak jelen 13

14 önkormányzati fenntartású lakások, ezek száma 209, az összes lakás 95%-a. Itt is jellemz tehát az erteljes szociális hátrány, amit a nem önkormányzati lakások igen kis hányada is mutat. A lakások jelents része igen rossz állapotú, felújításra szorul. 5. ábra: Lakóház a Györgytelepen A lakosok szociális helyzetének hátránya nem csak ez alapján látható. Az aktív korú lakosságnak több mint 30%-a egyedül állami, vagy helyi támogatásoknak köszönheten rendelkezik egyáltalán bevétellel. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben (I.4.6-os fejezet).. A lakosok egészségügyi helyzetét a rossz higiéniai állapot befolyásolja elssorban. Gyakoriak a légúti, krónikus megbetegedések, a káros szenvedélyek (cigaretta, alkohol), valamint a táplálkozás nem megfelel volta befolyásolja kedveztlenül a lakosság egészségügyi állapotát. A terület infrastrukturális ellátásában a vízszolgáltatás, valamint a közvilágítás teljeskör, a csatornázás 2008-ban pedig ugyancsak mindenhol kiépül. Gázszolgáltatás az utcák felében nincsen. Az úthálózat a legtöbb utcában aszfaltozott, néhány utcában viszont csak zúzalékos. A szegregátum tömegközlekedési elérhetségét a 12-es, a 31-es, valamint a 31/A buszok biztosítják. A Budai állomásról induló 12-es busz az elérhetséget csak kevésbé képes javítani, munkanapokon elssorban a reggeli órákban és a délutáni órákban jár, viszont akkoris igen ritkán. Szabad- és munkaszüneti napokon összesen 6 járat indul, ami csak kis mértékben képes ellátni a tömegközlekedési igényeket. A fpályaudvarról induló 31-es busz szabad- és munkaszüneti napokon még ennél is ritkábban jár, naponta összesen 3 járattal. Munkanapokon is ritka, reggel és kora délután is csupán pár járattal. A fpályaudvarra induló 14

15 31/A ezzel szemben viszonylag gyakrabban, csúcsidben negyedóránként, csúcsidn kívül átlagosan fél óránként indul. Ez a körülbelül fél órás követési távolság a szabad- és munkaszüneti napok egészére jellemz. A szegregátum területének elérhetségét tehát ez utóbbi járat képes megfelel szinten biztosítani, csúcsidn kívüli, átlagosan fél órás követési távolsága azonban nem biztosítja a terület optimális elérhetségét. Az önkormányzati lakások 2006-os felmérése alapján a lakások közel 90%-ában nincsen fürdszoba, illetve illemhely is a lakásoknak csak alig több mint 10%-ában található. A lakásoknak mindössze fele megfelelen gondozott. 32%-a közepesen gondozott, közel 18%-a elhanyagolt. A lakosság eladósodottsága itt is jellemz: a közüzemi, valamint lakbérek összhátralékának aránya közel 142%-kal haladja meg a háztatások összjövedelmének átlagát. A Családsegít Szolgálat 2006-os felmérése azt mutatja, hogy a György-telepen összesen 113 f él a telepen, ebbl 41 n, 26 férfi és 46 gyermek. 12 család önkényes. A lakások többsége a téli idszakban nedves és penészes, a melléképületek omlanak, sokszor életveszélyesek. Jelents a szolgáltatók felé meglév tartozás, mivel az adósságkezelési program elírásának sokan nem felelnek meg. Probléma van a kígyókkal, amelyek bemennek a lakásokba. A telepen a patkányok is jelen vannak. I A vágóhídkörnyéki szegregátum (3.) A vágóhídkörnyéki szegregátum a Nyírfa utca, Légszeszgyár utca, Tüskésréti út, valamint a Sport utca mindkét oldalát magába foglalja. A szegregátum a keleti városrész szegregátumaival ellentétben nem egykori bányászkolóniák létének köszönhetik kialakulásukat, hanem annak, hogy a vasút közvetlen szomszédságában, attól délre egykoron nem az ipari funkció dominált, hanem a lakófunkció. Az ipar itteni, folyamatos kiépülésével a 1900-as évek közepétl kezdden azonban az egykori lakások dönt részét lebontották, helyükre iparvállalatok települtek. Néhány kisebb, pontszer zárvány azonban megmaradt, ezek egyike a vágóhídkörnyéki szegregátum, amelynek igen alacsony minsége, alacsony fenntartási költsége ide vonzotta a társadalom szegényebb rétegeit, akik számos társadalmi problémával küzdenek munkalehetségek hiányában. A 172 állandó lakosú terület korösszetétele az elzekben már taglalt szegregátumokhoz hasonlóan nagy mértékben eltér a város egészének értékeitl, elssorban a fiatalok szempontjából, részarányuk ugyanis itt is kiugróan magas, 27%-os, ami a korábban 15

16 bemutatott szegregátumokhoz hasonlóan a jövedelmi és képzettségi helyzettel van összefüggésben.. Az alacsony arányú idskorú-népesség (15,3%) mellett az aktív korú népesség is viszonylag alacsony aránnyal képviseli magát a területen (58%). Munkaerpiaci szempontból a lakosság igen hátrányos helyzetnek tekinthet: a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, az aktív korú népességnek mindössze 15%-a rendelkezett munkahellyel a legutóbbi népszámlálás évében, ezáltal azon háztartások aránya, ahol aktív keres nem található, kiugróan magas, közel 76%-os. Az elzekbl is következik, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez aktív korú népesség aránya is igen nagy (83%), hasonlóan a regisztrált munkanélküliek arányához (58,5%), ami a legmagasabb a város lehatárolt szegregátumai körében. A munkaerpiaci lehetségeket nagy mértékben beszkíti a lakosság alacsony iskolázottsága: a felsfokú végzettségek aránya minimális (2,1%), ezzel szemben igen magas a csupán nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezk aránya (76,5%). A területen összesen 48 lakás volt megtalálható 2001-ben, a nagyobbik részük azonban nem képes a mai kornak megfelel lakhatási körülményeket biztosítani, az alacsony komfortfokozattal rendelkez lakások aránya ugyanis közel 56%-os. Az önkormányzati lakások száma a többi szegregátumhoz mérten alacsony, összesen 7 lakás van ilyen tulajdonban (az összes lakás 15%-a), ennek ellenére ez is magas értéknek tekinthet a város egészéhez viszonyítva. A lakosok alacsony szint gazdasági helyzetét mutatja még, hogy az aktív korúak egynegyedének egyedüli bevételi forrása állami vagy helyi támogatás volt 2001-ben. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben. A terület higiéniai problémái miatt a lakosság egészségi állapotában problémák mutatkoznak. Elssorban légúti megbetegedések és káros szenvedélyek jelentik a fbb problémát. Nagy gond, hogy a cigarettázás már az egészen fiatal gyermekekre is jellemz. Az egészségtelen táplálkozásmód ugyancsak negatívan befolyásolja a lakosok egészségét. Sok továbbá a mentálisan beteg személy is, amely skizofréniától debilitásig terjedhet. A terület infrastruktúrájában a vízszolgáltatás teljeskör, közvilágítás ugyancsak minden utcában megvan. A gázhálózat, valamint a csatornázás azonban kiépítetlen, az utcák pedig nem rendelkeznek szilárd burkolattal. A terület közvetlenül tömegközlekedési eszközzel nem elérhet, azonban a közeli buszjáratok 16

17 méter sétával megközelíthetek. Ezeknek köszönheten a területet viszonylag nagy számú buszjárat lát el, konkrétan a 3-as, 6-os, 7-es, 41-es, 50-es, 103-as, 106-os, valamint a 107-es. A buszok többségének igen gyakori menetrendjébl (5-10 perces követési távolság) fakadóan a szegregátum tömegközlekedési elérhetsége megfelel. A szegregátum önkormányzati lakásait 2006-ban mérték fel. Eszerint a területre jelents infrastrukturális és szociális problémák jellemzek. A lakások felében nincsen fürdszoba és illemhely (43,7%). Megfelelen gondozott a lakások 56%-a, a fennmaradó hányadra közepes gondozottság jellemz. Az eladósodottság itt is jellemz, a háztartások összjövedelmének átlagát ugyanis 134%-kal haladja meg a közüzemi díjhátralékok összegének átlaga. I A gyárvárosi, északi szegregátum (4.) A gyárvárosi, északi szegregátum az Álmos és az Eld utca közötti területet jelenti. A szegregátum kialakulása hasonlóan a vágóhídkörnyéki szegregátumhoz elssorban annak köszönheti létét, hogy a környékrl az egykori lakóépületek többsége helyére ipar települt, csupán néhány zárványszer településrész maradt meg, ahova alacsonyabb presztízs lakosok költöztek. Ez a folyamat a területen az 1950-es évektl kezdden indult meg, amely idpont után folyamatosan érkeztek ide a város más területeirl, illetve a környez településekrl. A szegregált területek közül a legalacsonyabb népességszámmal rendelkezik, 2001-ben az állandó népesség száma csupán 74 f volt. A többi szegregátumhoz képest a népesség korösszetétele közelít a város egészéhez, bár több százalékpontos eltérés még így is található a város egészéhez viszonyítottan. A fiatalkorúak aránya több mint 5%-kal haladja meg azt (19,7%), illetve ugyancsak magasabb az idsek aránya, mint Pécs egészében (23,7%). Alacsonyabb azonban az aktív korú népesség aránya, amely 2001-ben 56,6% volt. A szegregátum lakosságának munkaerhelyzete alapján igen hátrányos helyzet: a foglalkoztatottak aránya mindössze 32%, rendszeres munkajövedelemmel pedig az aktív korúak 63%-a nem rendelkezett a Népszámlálás évében. A regisztrált munkanélküliek aránya ugyan csupán 5,9% a területen, azonban tekintettel arra, hogy országszerte nagy számban vannak olyanok, akik nem regisztrálták magukat a helyi munkaügyi központnál - valamint a foglalkoztatottak kiugróan alacsony értéke alapján - a valós munkanélküliség ennél vélheten jóval nagyobb. Pozitívum azonban, hogy a többi szegregátummal összehasonlítva jóval alacsonyabb azoknak 17

18 az aránya, akik alacsony presztízs munkakörben vannak foglalkoztatva (37,5%), amely mögött meghúzódik a helyi lakosság aránylag jobb iskolázottsági helyzete: a felsfokú végzettségek aránya pontosan 10%-os, a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya pedig 60,5%, jóval alacsonyabb, mint ami a többi szegregált területet jellemzi. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a helyi társadalom jóval sokrétbb, mint a többi szegregátum esetében, itt ugyanis nem kizárólag a legképzetlenebb, leghátrányosabb, gyakran roma rétegek élnek. A helyi lakásösszetételt ennek ellenére az alacsony komfortfokozatú lakások uralják, a 28 lakásnak csupán 39%-a volt magas komfortokozatú. Több épület kifejezetten rossz állapotú. A lakások több mint fele, összesen 15 önkormányzati tulajdonú. 6. ábra: Gyárváros észak házsora A népesség szociális helyzete ez alapján egyértelmen alacsony szint, ezt mutatja az is, hogy azon aktív korúak aránya, akiknek egyedüli bevételi forrása valamilyen állami, vagy helyi támogatás, meghaladta a 20%-ot is. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben (I.4.6-os fejezet).. A lakosság egészségügyi helyzete rendkívüli módon leromlott állapotú, köszönheten a nem megfelel higiéniai körülményeknek. A légúti, hurutos, mentális betegségek mellett jellemz az alkoholizmus, illetve jellemzek a keringési, magas vérnyomásos betegségek is. A terület infrastrukturája igen leromlott: a víz-, gáz-, csatornahálózat kiépített ugyan, de több ház nincsen rákötve, a wc-k az udvaron találhatóak. Az út zúzalékos, nehezen megközelíthet. 18

19 A szegregátum köszönheten annak, hogy a tömegközlekedési járatokban bvelked Zsolnay Vilmos út mentén fekszik elérhetsége megfelel. A területet érinti a 2-es, 2/A, 20-as, 20/A, 21-es, 31-es, 31/A, 43-as, 60-as buszjárat. A szegregátum infrastrukturális állapota a 2006-os felmérés szerint igen kedveztlen, ugyanis a lakások 100%-ában nincsen illemhely, csak a lakásokon kívül. Lakáson belüli vízcsap is csak a lakások 83%-ában található. A lakások 18%-a gondozott megfelelen, 71%-a közepesen gondozott, míg igen elhanyagolt több mint 10%-uk. A lakosok eladósodottsága is jellemz, a háztartások átlagos jövedelmét közel 150%-kal haladják meg a közüzemi tartozások. A 2006-os kérdíves felmérés során a házsor 12 lakásából 11-en válaszoltak a megkeresésre. A lakók elmondása szerint a tetszerkezet van rossz állapotban, gyakori a beázás. A lakások lelakottak és általában piszkosak. A falak repedeznek, több helyen várható, hogy leomlik. A melléképületek omlanak, veszélyesek. A lakók környezetükre nem fektetnek nagy hangsúlyt, sok a szemét. Hat család más településrl költözött ide. 9 család önkényes. Egy közkútról történik a víz vételezése. Sok család végzet komfortjavítást. Tartozás fleg lakbérbl, vízbl és szemétbl van. 4 család nyilatkozta, hogy nincs tartozása. Kevés a melléképületben lév WC. A partoldalban lév bozótos nagyon gondozatlan. Konténer van, melybe összeszedték a szemetet. Van patkány, egér és csótány is. 8 család kap családi pótlékot és rendszeres gyermekvédelmi támogatást. 6 f van GYES-en. 4-en rokkant nyugdíjasok és 4-en kapnak rendszeres szociális segélyt. I A gyárvárosi, déli szegregátum (5.) A gyárvárosi, déli szegregátum (5.) a Mohácsi út, a vasútvonal, valamint a Csaba utca mentén fekszik, a bemutatott kartogram azonban nem a pontos helyét mutatja, a jelzett helyszíntl észak-nyugati irányban található. A szegregátum kialakulása is ugyanarra az okra vezethet vissza, mint ami a vágóhídkörnyéki, valamint a gyárváros északi részének szegregátumaira jellemz. A környékre ipar települt, a megmaradt lakóházakba pedig alacsonyabb presztízs lakosok költöztek az 1950-es évektl kezdden. A terület lakosságszáma 2001-ben 89 f volt, körükben kiugróan magas a fiatalok aránya (34%). Az alacsony aktív korú (54%), valamint az ugyancsak alacsony idskorú népesség 19

20 (12%) munkaerhelyzete siralmas képet mutat: a foglalkoztatottak aránya épphogy eléri a 8%-ot, ezáltal rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 92%-a nem rendelkezett 2001-ben. Az extrém magas értékek mellé felsorakozik a gazdaságilag nem aktív népesség is (92,1%), azonban a munkanélküliségi ráta csupán 43%-os, ami ismételten felhívja a figyelmet a regisztrálás elmaradásából adódó bizonytalanságra. A népesség iskolázottsága nagyon alacsony: diplomás ember a területen nem lakik, a maximum nyolc általános iskolát végzettek aránya 90%-os, tehát középfokú végzettségek is alig laknak a területen. Az itt található 20 lakás 65%-a alacsony komfortfokozatú, többségük igen rossz állapotú, a rendkívül rossz szociális helyzet tehát infrastrukturális problémákkal is párosul. Ezt tetézi, hogy a lakások mindegyike önkormányzati tulajdonú, a lakosság szociális helyzete tehát rendkívül elnytelen. 7. ábra: Gyárváros déli lakóházak Az aktív korúak 33%-ának egyetlen jövedelmi forrása helyi vagy állami támogatások voltak. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben (I.4.6-os fejezet). A lakosság egészségügyi helyzete a nem megfelel lakókörülmények miatt problémákkal tzdelt. A többi szegregátumhoz hasonlóan jellemzek a légúti betegségek és káros szenvedélyek. A fiatalok érintettsége utóbbiakban itt is jelen van. A terület infrastrukturája: minden utcában van gáz- és vízszolgáltatás, a csatornázás

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ANTISZEGREGÁCIÓS TERV 2008. JÚLIUS 21. I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV...3 I.1. AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV CÉLJAI...3 I.2. MÓDSZERTAN...3

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok

1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok Mellékletek 1. sz. melléklet: A KSH-tól beszerzett városrész szintű adatok; 2. sz. melléklet: Helyzetelemzést segítő adatok az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Anti-szegregációs Terv kidolgozásához;

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez

Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez (Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Árnyékban élők - Pillanatképek Pécs szegregált területeiről -

Árnyékban élők - Pillanatképek Pécs szegregált területeiről - Árnyékban élők - Pillanatképek Pécs szegregált területeiről - Invitáció Egy városnak sok arca van. Pécs különösen gazdag e tekintetben: római város, török emlékek városa, egyetemi város, Európa Kulturális

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes

Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes A 2016. évi mikrocenzus, kis népszámlálás Célja, hogy két népszámlálás között

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Komplex Telep Rehabilitáció Pécs, György-telep TÁMOP 5.3.6-11/1

Komplex Telep Rehabilitáció Pécs, György-telep TÁMOP 5.3.6-11/1 Komplex Telep Rehabilitáció Pécs, György-telep TÁMOP 5.3.6-11/1 Hol vagyunk? György-telep Pécs északi, észak-keleti végpontján helyezkedik el, a Szabolcsi szegregátum legmélyebb krízisterülete. Városrehabilitációs

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

Romák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban. Németh Lajosné Bischof Géza

Romák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban. Németh Lajosné Bischof Géza Szívbarát életmóddal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért Budapest, 2006. május 20. Romák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban Németh Lajosné Bischof

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Kézikönyv Helyzetelemzés módszertana. Somogyi Eszter Városkutatás Kft. 2015. április 16.

Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Kézikönyv Helyzetelemzés módszertana. Somogyi Eszter Városkutatás Kft. 2015. április 16. Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Kézikönyv Helyzetelemzés módszertana Somogyi Eszter Városkutatás Kft. 2015. április 16. Helyzetelemzés célja Igazolás: az akcióterület valóban

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának lakáspolitikája

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának lakáspolitikája Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának lakáspolitikája Katonáné Szabó Gabriella Kecskemét Megyei Jogú Város Alpolgármestere 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Tel.: 76/513-585 2011. november 16. Lakhatási

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A kérelmező neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Családi állapota: Lakcíme:.. Tartózkodási helye:. TAJ száma:. Bankszámlaszám:.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV

%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV SZEGREGÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEKEN EGEDY TAMÁS Bevezetés Az 1989-es politikai változások következtében a poszt-szocialista országokban mély társadalmi-gazdasági átalakulás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A kutatást végezték: Busa Csilla, kutató (Fact Intézet) Bognár Adrienn,

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Jászfényszaru 2013. november 28.

Jászfényszaru 2013. november 28. Jászfényszaru 2013. november 28. Telepfelszámolási törekvések a stratégiai dokumentumok szintjén Roma Integráció Évtizede Program lakhatási elemek 1. A telepeken, telepszerűlakókörnyezetben élők társadalmi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER 2 TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉS 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 1 TATA VÁROS TELEPÜLÉSJA MELY KÉSZÜLT A VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MEGALAPOZÁSA

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó. Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely március 18.

Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó. Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely március 18. Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó PhD hallgató, PTE TTK. FDI Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely 2014. március 18. Bevezetés Elmúlt évtizedek

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása Firle Réka Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. június 19. Az alacsony munkapiaci aktivitás okai és növelésének lehetségei. A be- és kiáramlást szabályozó

Részletesebben

Tervezett hálózati és menetrendi változások

Tervezett hálózati és menetrendi változások Tervezett hálózati és menetrendi változások Bevezetés Pécs tömegközlekedése az elmúlt időszakban számos átalakításon ment keresztül. A fonódó hálózatként elnevezett új tömegközlekedési rendszer mintegy

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási

Részletesebben