PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata"

Átírás

1 PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

2 I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV...3 I.1. AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV CÉLJAI...3 I.2. MÓDSZERTAN...3 I.3. A PROBLÉMÁK HÁTTERE, CÉLCSOPORTOK...4 I.4. HELYZETELEMZÉS...5 I.4.1. A KSH által kimutatott szegregációk lehatárolása...5 I.4.2. A szegregátumok demográfiai, foglalkoztatási viszonyai, lakáshelyzete, infrastrukturális állapota...8 I.4.3. A szegregálódó területek jellemzi...22 I.4.4. A szegregátumok egészségügyi helyzete...27 I.4.5. Az önkormányzati lakások területi elhelyezkedése...29 I.4.6. A város és a szegregátumok szociális ellátórendszere, szociális segélyezések...31 I.4.7. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban lév szervezetek...35 I.4.8. Oktatási szegregáció...37 I.4.9. Korábbi antiszegregációs tevékenységek értékelése...51 I Összegzés...60 I.5. STRATÉGIAI FEJEZET...61 I.5.1. Statégiai célok...61 I.5.2. Oktatási integráció...62 I.5.3. Foglalkoztatási integráció...71 I.5.4. A szegregátumok és szegregálódó területek infrastrukturális és lakásfejlesztései...80 I.5.5. A beavatkozások összesített táblázata, rangsorolás bemutatása...88 I.5.6. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, valamint a Roma Integrációs Tanáccsal való együttmködés kialakítása...93 I.5.7. A városfejlesztési akciók hatásai a szegregátumokra...95 I.5.8. Pályázati lehetségek...96 I.6. MELLÉKLET AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV KIDOLGOZÁSA SORÁN FELHASZNÁLT ANYAGOKRÓL I.7. MELLÉKLET AZ EGYES ÁLTALÁNOS ISKOLÁK OSZTÁLYAINAK SZEGREGÁCIÓJÁRÓL

3 I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV I.1. AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV CÉLJAI A város hosszabb távú stratégiájának meghatározása során kiemelten fontos feladat annak a vizsgálata, hogy a város népességében megtalálhatóak-e olyan csoportok, amelyek az esélyegyenlség szempontjából hátrányos helyzetben vannak, vagy veszélyeztetettnek tekinthetk. Az ilyen, valamilyen oknál fogva leszakadó csoportok vizsgálata elssorban földrajzi szempontok alapján történik meg, fképpen olyan területegységeket, városon belüli lehetséges szegregátumokat megvizsgálva, ahol a szegénységi, szociális problémákra utaló statisztikai adatok kiugróan magasak a város többi területéhez képest. Az anti-szegregációs terv célja a telepszer, szegregált lakókörnyezeti népesség társadalmi, gazdasági szempontú vizsgálata, a feltárt problémák alapján pedig cselekvési programok kidolgozása, amellyel ezek a gondok felszámolhatóak, vagy legalábbis csökkenthetek lesznek. Az egyes szegregátumok esetében megvizsgáljuk a terület demográfiai viszonyait, a szociális ellátórendszer szerepét a lakosság jövedelmi helyzetének fenntartásában, ehhez kapcsolódóan foglalkoztatási és jövedelmi helyzetét, az infrastruktúra és az elérhet közszolgáltatásokat, illetve igen hangsúlyosan az oktatási szegregáció mértékét is I.2. MÓDSZERTAN Az Antiszegregációs terv két f részre tagolódik, a helyzetelemzés részre, valamint a stratégiai részre. Elbbiben kerül sor a város szegregált területeinek megjelölésére, majd elemzésére, továbbá a város egészét érint tényezk bemutatására. A fejezet támaszkodik az Integrált Városfejlesztési Stratégiára és a Városrehabilitáció ban Kézikönyv a városok számára által meghatározott mutatókra és helyzetelemzést segít szempontokra. A stratégiai fejezetben kerülnek meghatározásra a helyzetelemzésben feltárt problémák alapján a program céljai és a szegregációt csökkent eszközök. Az Antiszegregációs tervben foglalt területek kijelölése a évi KSH Népszámlálás adatai, valamint az antiszegregációs szakértk és a városvezetés véleményei alapján történt meg. Az adatokat a KSH bocsátotta rendelkezésünkre (2001-es Népszámlálás), valamint a város statisztikai adatbázisa adott további adatokat. A helyzetfeltáró részben felhasználtuk az önkormányzati lakások 2006-os felmérésének eredményeit is. 3

4 További fontos forrást jelentettek az antiszegregációs szakértkkel, a város vezetivel, valamint a helyi civil szervezetek képviselivel folytatott megbeszélések is, ezen megbeszélések együttes figyelembevételével történt meg az Antiszegregációs terv kidolgozása. Folyamatos egyeztetéseket folytattunk többek között Gonda Tibor alpolgármesterrel, Dr. Kovács Katalin osztályvezetvel, Magay Miklós osztályvezetvel, Kiss András projektmenedzserrel, Huszár Ildikó projektmenedzserrel, továbbá számos információval látott el minket a stratégiai munkacsoport. Interjúkat készítettünk továbbá az egyes szegregátumok háziorvosaival. A város szegregátumaiban, valamint szegregálódó területeinek személyes terepbejárása további fontos információforrást jelentett az Antiszegregációs terv kidolgozása során május 16-án az antiszegregációs szakértkkel, a város vezetivel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselivel, továbbá a helyi képviselkkel, valamint civil szervezetek képviselivel megbeszélést folytattunk az Antiszegregációs Tervrl, ahol számos javaslat, észrevétel hangzott el. A szegregátumok, valamint a meszesi városrész, továbbá Vasas, Somogy, Hird szegregálódó területeinek személyes bejárása is ekkor történt meg, amelynek során a helyi lakosság is észrevételeket tudott tenni május 27-én újabb terepbejárásra került sor, ahol az elbbieken túl a város más részein lév szegregáló területek bejárására is sor került május 30-án egy újabb egyeztetés volt a stratégiai munkacsoporttal, ahol számos további észrevétel hangzott el az anyaggal kapcsolatban. Az antiszegregációs szakértkkel mindezzel párhuzamosan folytak az egyeztetések, akik folyamatosan észrevételeket tettek az Antiszegregációs tervvel kapcsolatosan. A mellékletben felsoroljuk továbbá azon anyagokat, amelyeket az Antiszegregációs terv kidolgozása során felhasználtunk. I.3. A PROBLÉMÁK HÁTTERE, CÉLCSOPORTOK A város jelenlegi szociális problémáinak háttere elssorban a rendszerváltozás utáni gazdasági változásokban keresend. A korábbi nagyipari üzemek, a bányák bezárása mind odavezetett, hogy a foglalkoztatottak aránya nagy mértékben visszaesett, míg az inaktív kereské rohamosan ntt. A munkanélküliség, a jövedelmi szint esése a társadalom széles rétegeit hozta nehéz helyzetbe. Fontos megemlíteni ezzel kapcsolatosan azt, hogy a nehéz helyzetben lév családok gyermekei gyakran szocializációs, értékrendbeli nehézségekbe is 4

5 ütköznek, ami tovább rontja a folyamatot. Mindezek a problémák nagyobb mértékben érintették a város azon tagjait, akik korábban elssorban az alacsonyabb presztízs foglalkoztatási csoportokban kaptak munkát. Az átalakulás vesztesévé elssorban a roma népesség vált., leginkább ugyanis k váltak érintetté a munkahelyek bezárásában. Munkahelyük elvesztésével gyakorta a mai napig terjeden nem tudtak újra munkához jutni, ami számos szociális probléma forrását jelenti. A szociális problémák gyakorta nagyobb összefügg területrészekre is jellemzek, emiatt Pécsett olyan slumosodó városrészek is találhatóak, ahol a szociálisan hátrányos helyzetek koncentrációja jóval meghaladja a város más részeire jellemz értékeket. Ez a slumosodás, földrajzi szegregálódás öngerjeszt folyamat is egyben: az ilyen közegbl elköltöz, módosabb családok helyére az alacsonyabb fenntartási költségek miatt szegényebb, szociális problémákkal küzd lakosok költöznek be, ezzel gyorsítva a városrész leszakadásának folyamatát. A leszakadó városrészek lakosságának mindezen okok miatt szembe kell nézniük a kirekesztdés folyamatával. A jövedelmektl, a munkaerpiactól, a szolgáltatásoktól és a társas kapcsolatoktól való elesés az egyének társadalmi részvételét akadályozva hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen gondokkal küzdk számára az egyenl hozzáférés lehetsége csorbul, amelyben leginkább a roma lakosság és a szegénységben, egyszüls családban nevelked, inaktív vagy tartós munkanélküli eltartóval rendelkez családokban nevelked gyermekek a legveszélyeztetettebbek. I.4. HELYZETELEMZÉS I.4.1. A KSH által kimutatott szegregációk lehatárolása A város szegregátumainak lehatárolása a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezk aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot, továbbá a terület népességszáma 50 f fölötti (a szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható el). Az alábbi kartogramok jelzik, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett 5

6 értékeit a következ színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, %=pink) A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk (50 f alatti népességszám) miatt mégsem tekinthetk valódi szegregátumoknak. Azok a területek, amelyek népességszáma kielégíti a szegregátum fogalmát, azok bekarikázva szerepelnek a térképeken. Az egész Pécset ábrázoló, áttekint térképpel kapcsolatosan mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a rajta szerepl, lila színnel jelzett területek dönt többsége intézmény, illetve iparterület, a valódi szegregátumokat, valamint a szegregációval érintett, azonban alacsony népességszámú, vagy az 50%-ot csak megközelít területeket külön felsoroljuk majd az anyagban. 1. ábra: áttekint térkép Pécs Megyei Jogú Város szegregátumaitól, valamint a szegregátumnak nem tekinthet területekrl (2001) Forrás: KSH 6

7 2. ábra: Pécs pécsbányai és szabolcsi szegregátumai (2001) Forrás: KSH 3. ábra: Pécs vágóhídkörnyéki, valamint a két gyárvárosi szegregátuma (2001) Forrás: KSH A térképek alapján látható, hogy a városban összesen 5 területegységet tekinthetünk szegregátumnak. Ezek mindegyike a város olyan területein találhatóak meg, amelyek számos társadalmi és gazdasági problémákkal küzdenek. Ezek a területek a szabolcsi városrész északi részén, Pécsbánya északi részén találhatóak, továbbá a Vágóhídkörnyékén, valamint Gyárvárosban két területen is. 7

8 A város szegregátumait az alábbiakban részletesen is jellemezzük. A helyzetelemzés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal és Pécs MJV Önkormányzata adott területekre vonatkozó adatai, a területen dolgozó önkormányzati, civil, egészségügyi szakemberek interjúk során tett beszámolói, valamint a helyszínbejárások során tapasztalt, illetve a lakosok által elmondott jellemzk szolgáltak. Ezeken kívül felhasználjuk a Családsegít Szolgálat 2006-ban készült kérdíves felmérését is, amely a keleti városrész slumosodó területein végeztek. I.4.2. A szegregátumok demográfiai, foglalkoztatási viszonyai, lakáshelyzete, infrastrukturális állapota I A pécsbányai szegregátum (1.) A pécsbányai szegregátum a Sétatér utca, Pécsbányatelepi út, Károly utca, Kórház utca, Pécsbányatelepi út, Károlyi tér, Kénes út, valamint a településhatár közötti területet foglalja magába. A szegregátum kialakulása elssorban arra az okra vezethet vissza, hogy a terület egykoron - a közeli bányáknak köszönheten bányászkolóniaként funkcionált, azonban a város más részein kialakult, magasabb minséget nyújtó lakótelepeinek megépülésével az egykoron itt él, magasabb presztízs bányászok és családjuk fokozatosan átköltöztek az újonnan megépült lakótelepekre (elssorban a Meszesi lakótelepre, valamint Uránvárosba az 1950-es évektl kezdden). Helyükre azonban folyamatosan érkeztek egyfell a város más részeibl, másfell az ország más területeirl olyan személyek, akik elssorban az alacsony fenntartási költségeknek, valamint a közeli munkalehetségeknek köszönheten költöztek be az elhagyott épületekbe. A munkalehetségek megszntével azonban az újonnan beköltözk életminsége nagymértékben csökkent, és alakította ki a jelenlegi, számos gonddal tzdelt társadalmi helyzetet. A város egészére jellemz folyamatok alapveten befolyásolták nem csupán a pécsbányai, hanem a város összes szegregátumának kialakulását. Az 1990 utáni gazdasági és társadalmi változások és az 1980-as évek végén meginduló városi lakásprivatizáció és ingatlanpolitika jelents folyamatokat indított el a város térszerkezetének alakulásában. Az ingatlanpiac kialakulásával megkezddött a korábban elhanyagolt épületek felvásárlása, felújítása, az üres ingatlanok hasznosítása, felértékeldtek a korábban kevésbé értékesnek tartott területek (pl.tettye). Emellett megindult a városi ipari övezet átalakulása (ld. pl.: Ipari Park), amely 8

9 jelents átrendezdéseket eredményezett a városi ingatlanpiacon. Újabb magasabb presztízs lakóterületek alakultak ki (pl. az un Papkert területen, Meszes alatt). Ezzel szemben azonban az elmúlt évtizedek elmaradt lakásfelújításai miatt a város tulajdonába maradt lakások állaga katasztrofális mértékben leromlott. Emiatt megkezddött, illetve felgyorsult bizonyos küls lakóterületek leépülésének folyamata, néhány területen beindult a gettósodás (István-akna, Györgytelep, Rücker-akna, stb.). A megélhetési és a lakásfenntartási költségek emelkedése következtében a lakótelepi lakásaikat megvásárlók jelents része komoly adósságokat halmozott fel, ezáltal helyzete kiszolgáltatottá vált, csapdába került. A piaci hatások következtében elindult egyes lakótelepek leértékeldése is (pl.kertváros egyes területei). Az egyes szegregátumok problémáit nagyban befolyásolja az is, hogy a lakások dönt részének tulajdonosa az Önkormányzat, amely csak a legalapvetbb veszélyelhárítási feladatokat tudja felvállalni, így a lakások állagát egyre inkább a bent lakók jövedelmi, életmódbeli helyzete, öners felújításai határozzák meg. Emiatt jelents különbségek vannak az egyes épületek állapotában. További probléma, hogy sok helyen megoldatlan a szeméttárolás. A közvilágítás szintén több helyen nem megoldott: a legfbb oka ennek, hogy több helyen illetéktelenül csatlakoztak rá a közvilágításra. A több mint fs pécsi lakosság korstruktúrájában a fiatalkorúak országhoz viszonyított alacsonyabb, az aktív korúaknak pedig magasabb aránya figyelhet meg (14,5%, illetve 64,8%), míg az idskorúak aránya kicsivel meghaladja az országos átlagot (20,7%). A pécsbányai szegregátum esetében összesen 251 állandó lakosról beszélhetünk, akiknek korstruktúrája nagymértékben eltér a városi adatoktól, elssorban annak köszönheten, hogy a fiatalkorúak aránya nagyon magas, a népességnek közel 22%-a. Ezzel szemben az aktív korúak relatíve alacsony arányban vannak jelen a területen (mindössze 57,7% az arányuk), az idskorúak aránya pedig hozzávetlegesen a városi átlaghoz közeli (20,6%). A fiatalkorúak magas aránya, illetve az ezt okozó magas gyerekszám több társadalmi tényez együttes hatására vezethet vissza. Kutatások megállapítják, hogy e tekintetben országos viszonylatban a legersebb hatása az elért jövedelmeknek, az iskolai végzettségnek és a kornak együttesen van. A családokban egy fre jutó munkajövedelmek hatása közel 33 %, a kor hatása 31 %, az iskolai végzettségé pedig 20 %. Mindehhez a települési elhelyezkedés, a szegregáció, stb. 9

10 nem járul hozzá magyarázó ervel. Noha a magas gyermekszámnak van jövedelemcsökkent hatása, az kevésbé ers, mint az alacsony jövedelmek gyermekszám-emel, illetve a magas jövedelmek gyermekszámcsökkent hatása. Mindebben a klasszikus demográfiai paradigma érhet tetten: az alacsony várható élettartam növeli a populációban a gyermekek számát, azonban a népességen belül a növekv társadalmi státusz hatására csökken a gyermekszám. 1 Már korábban is említettük, hogy a városban a foglalkoztatási helyzet jelents mértékben romlott a rendszerváltozás idejéhez képest, 2001-ben a foglalkoztatottak aránya mindössze 52,9%-ot tett ki az aktív korú népességbl. A pécsbányai szegregátum területének lakosságából a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, mindössze 32,7%. Ennek köszönheten mind a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (53,9%), mind a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezk aránya (63%) is jóval meghaladja a város egészét jellemz átlagokat (39,8%, illetleg 43,4%). A gazdaságilag nem aktív népesség mindebbl következen igen magas számban vannak jelen (70%), illetve ugyancsak kiugróan nagy a munkanélküli népesség aránya is (27,6%). A helyi lakosság igen alacsony iskolázottsággal rendelkezik, felsfokú végzettség lakos a területen nem rendelkezik lakhellyel, ugyanígy, igen alacsony a középfokú végzettségek aránya is. Ezzel szemben a népességnek közel 80%-a csupán nyolc általános végzettséggel rendelkezik. A népesség hátrányos munkaerpiaci helyzetét mutatja, hogy a csekély számú foglalkoztatott dönt többsége, közel 84%-a alacsony presztízs foglalkoztatási csoportokban volt foglalkoztatva. A terület lakáshelyzetében az alacsony komfortfokozatú lakások kiugró aránya jellemz. A 93 lakás 55%-a ebbe a kategóriába tartozik. A szegregátum lakásai közül 79 önkormányzati bérlakás (az összes lakás 85%-a). A lakosok szociális helyzetének alacsony fokát mutatja, hogy azon aktív korú lakosok aránya, akiknek egyedüli jövedelemforrása kizárólag helyi vagy állami támogatás volt, meghaladta a 20%-ot is. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben (I.4.6-os fejezet). Az itteni lakosok egészségi állapota rossz: elssorban légúti megbetegedések, idült gyulladásos betegségek jellemzik a lakosságot, elssorban a nem megfelel lakhatási és 1 Forrás: A szegénység csapdájában. Cigányok magyarországon szociális-gazdasági helyzet, egészségi állapot, szociális, és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Delphoi Consulting,

11 higiéniai körülmények miatt. Gyakoriak a krónikus betegségek, sok a mentálisan sérült ember. Gyakori jelenség a káros szenvedély, elssorban a cigarettázás (már igen fiatal korban), valamint a gyakori alkoholfogyasztás is jellemz. Az ezt az állapotot meghatározó tényezk közül kiemelked szerepe van az iskolai végzettségnek, a jövedelmi helyzetnek, az aktivitásnak, a lakásviszonyoknak és a lakóhelyi környezetnek. E faktorok együttesen járulnak hozzá a testi és mentális megbetegedések megjelenéséhez és tartóssá válásához. A terült infrastrukturális ellátottsága: gáz-, vízszolgáltatás az összes utcában biztosítva van, a csatornázás pedig 2008-ban a legtöbb utcában kiépül. Ugyancsak teljeskör a közvilágítás is, azonban az útminség több helyen alacsonyabb színvonalú. A terület lakásállománya ugyancsak leromlott állapotú, a Balogh-ház életveszélyes, sem víz-, sem áramszolgáltatás nincsen az épületben. 4. ábra: A Balogh-ház A szegregátum tömegközlekedési elérhetségét jelenleg két buszjárat biztosítja. A fpályaudvarra men 40-es busz munkanapokon csúcsidben 15 percenként jár, csúcsidn kívül viszont csak fél óránként. Szabad- és munkaszüneti napokon ugyancsak fél órás idközönként indul buszjárat. A 40-es buszhoz hasonlóan a 11-es busznak is itt van a végállomása: a budai állomásra induló járat igen ritka, munkanapokon óránként egy járatot jelent, szabad- és munkaszüneti napokon pedig csupán naponta néhányszor. A terület 11

12 elérhetsége csúcsidn kívül emiatt nehézkes. A szegregátum önkormányzati lakásairól 2006-ban készült egy felmérés, amely a lakások infrastrukturális ellátottságát, valamint a benne élk szociális és anyagi helyzetét mérte föl. A felmért lakások infrastrukturális állapota igen alacsony szinten áll: a lakásoknak alig több mint felében (54%-ában) található fürdszoba, mindössze 57%-ában pedig WC. A felmért lakások 43%-a gondozott megfelelen, közepesen gondozott 41%-a, 15%-a ellenben elhanyagolt állapotú. A lakosok eladósodottsága igen magas fokú, a háztartások összjövedelméhez viszonyítottan 186%-os. Ez az eladósodottság a lakbér, a víz, a villany, a szemétdíjakból tevdött össze. A szegregátum lakásainak infrastrukturális állapota tehát igen rossz, ami jelents jövedelmi problémával párosul ban a Családsegít Szolgálat a Kórház utca házaiban készített lakossági kérdívezést. 32 lakás található itt, ebbl 1 saját tulajdonú, 2 befalazott. 25 lakásban sikerült elkészíteni a kérdívet. A mellékhelységek romosak, tetszerkezetük beomlik. A kültéri WC tisztítása nincs megoldva. A lakások állapota nagyon rossz. A tetszerkezet omlik, a cserepek potyognak, a tet beázik és baleset veszélyes. A nyílászárók rosszak, a lépcs omlik. A lakások egyértelmen felújításra szorulnak, lelakottak. Az alagsori lakások dohosak és vizesek. A falak és támfalak omlanak. A családok többsége festett és mázolt, mióta a lakásban laknak. 6 család komfortjavítást és burkolást is végzett. A megkérdezettek használnak áramot, azonban hárman nem rendelkeznek villanyórával. Az utca felében kültéri a WC, ezekben a lakásokban nincs csatorna. A többi lakásban aknás rendszer van, mely ürítésével problémák vannak. 10 családnak nincs tartozása, a többiek általában a szemétszállítási díjat nem fizetik a leginkább. Mindenki szeretne változtatni lakáskörülményein: öten komfortjavítással, a többiek minségi lakáscserével. 4 család rendelkezik lakásigényléssel. A kórház u. 1-ben a tett teljesen kicserélték (új gerenda és cserép), de az egyik lakás be van falazva, és üresen áll. Az egyik épületet teljesen lebontották, csak az alagsor maradt meg, ahol még mindig élnek emberek. Ha esik az es, akkor minden falon csurog a víz, és a padlón több centis víz áll. A födém véleményem szerint életveszélyes. Ebbl az épületbl azonnal ki kellene költöztetni az embereket. A telepen nyüzsögnek a patkányok, egerek, csótányok. Az udvaron mindennapos látogatók a kígyók. A lakosok jelents száma a következkbl él: családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rokkant nyugdíj, rendszeres szociális segély, GYES, GYET. A Czerék-völgy területén végzett felmérés szerint az itteni környezet nagyon szemetes, gazos és elhanyagolt. Nagy a fertzésveszély. A vezetékek, csapok rozsdásak. A vízcsap télen gyakran befagy. 3 lakás található itt, melybl egy üres. Két kérdívet készített itt 2006-ban a 12

13 Családsegít Szolgálat. A lakásproblémájukat minségi lakáscsere igénylés beadásával kívánják megoldani. Sok patkány, egér, csótány és kígyó található itt I A szabolcsi szegregátum (2.) A szabolcsi szegregátum a Komlói út mentén fekszik a Gorkij utcáig, valamint a Tzoltó utca, Kolónia utca, Baltika utca, Török I. utca, Bánya utca mindkét oldala, a településhatár György-akna területén található. A szergegátum kialakulása hasonló okokra vezethet vissza, mint a pécsbányai szegregátum esetében: az 1950-es évektl kezdden az egykor itt élt bányászok helyére alacsonyabb presztízs csoportok települtek, akiknek munkalehetségek híján életkörülményei nagy mértékben leromlottak a rendszerváltozást követ években. Az ide költözöttek elssorban a környez településekrl érkeztek, valamint a város más részeibl, hogy a korábbiaknál magasabb minség lakókörülmények között tudjanak élni. A 694 állandó lakossal rendelkez területegység korszerkezetét a fiatalkorúak rendkívül magas aránya jellemzi. A népességnek közel 31%-a 15 év alatti, az idsek aránya ezzel szemben nagyon alacsony, csupán 11%-uk 60 év fölötti. A fiatalkorúak magas aránya a pécsbányai szegregátum esetében is bemutatott összefüggésekkel magyarázható, míg az idsek alacsony aránya vélheten összefüggésben van a szegény rétegekre jellemz, a rossz egészségügyi állapotból is következ, alacsonyabb várható élettartammal. Az aktív népesség aránya is alacsonyabb, mint a város egészében, itt a 60%-ot sem éri el. A népesség munkapiaci helyzetére jelents hátrány jellemz. A foglalkoztatottak aránya mindössze 32%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya emiatt kiugróan magas, közel 52%-os. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 66%-a nem rendelkezik, ami 28%-os regisztrált munkanélküliséggel párosul. A népesség jelents része tehát nem rendelkezik munkahellyel, a kis számú foglalkoztatottnak pedig több mint fele, 56%-a csupán alacsony presztízs munkahelyen tudott elhelyezkedni. A népesség iskolázottsága is viszonylag alacsony: a 25 év feletti népességnek csupán elhanyagolható része, 2,8%-a rendelkezett felsfokú oklevéllel, ezzel szemben a csupán általános iskolai végzettségek aránya igen magas, 67%-os. A terület lakásállományát 221 lakás adta 2001-ben. Rendkívül magas körükben az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, közel 73%. A területen nagy számban vannak jelen 13

14 önkormányzati fenntartású lakások, ezek száma 209, az összes lakás 95%-a. Itt is jellemz tehát az erteljes szociális hátrány, amit a nem önkormányzati lakások igen kis hányada is mutat. A lakások jelents része igen rossz állapotú, felújításra szorul. 5. ábra: Lakóház a Györgytelepen A lakosok szociális helyzetének hátránya nem csak ez alapján látható. Az aktív korú lakosságnak több mint 30%-a egyedül állami, vagy helyi támogatásoknak köszönheten rendelkezik egyáltalán bevétellel. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben (I.4.6-os fejezet).. A lakosok egészségügyi helyzetét a rossz higiéniai állapot befolyásolja elssorban. Gyakoriak a légúti, krónikus megbetegedések, a káros szenvedélyek (cigaretta, alkohol), valamint a táplálkozás nem megfelel volta befolyásolja kedveztlenül a lakosság egészségügyi állapotát. A terület infrastrukturális ellátásában a vízszolgáltatás, valamint a közvilágítás teljeskör, a csatornázás 2008-ban pedig ugyancsak mindenhol kiépül. Gázszolgáltatás az utcák felében nincsen. Az úthálózat a legtöbb utcában aszfaltozott, néhány utcában viszont csak zúzalékos. A szegregátum tömegközlekedési elérhetségét a 12-es, a 31-es, valamint a 31/A buszok biztosítják. A Budai állomásról induló 12-es busz az elérhetséget csak kevésbé képes javítani, munkanapokon elssorban a reggeli órákban és a délutáni órákban jár, viszont akkoris igen ritkán. Szabad- és munkaszüneti napokon összesen 6 járat indul, ami csak kis mértékben képes ellátni a tömegközlekedési igényeket. A fpályaudvarról induló 31-es busz szabad- és munkaszüneti napokon még ennél is ritkábban jár, naponta összesen 3 járattal. Munkanapokon is ritka, reggel és kora délután is csupán pár járattal. A fpályaudvarra induló 14

15 31/A ezzel szemben viszonylag gyakrabban, csúcsidben negyedóránként, csúcsidn kívül átlagosan fél óránként indul. Ez a körülbelül fél órás követési távolság a szabad- és munkaszüneti napok egészére jellemz. A szegregátum területének elérhetségét tehát ez utóbbi járat képes megfelel szinten biztosítani, csúcsidn kívüli, átlagosan fél órás követési távolsága azonban nem biztosítja a terület optimális elérhetségét. Az önkormányzati lakások 2006-os felmérése alapján a lakások közel 90%-ában nincsen fürdszoba, illetve illemhely is a lakásoknak csak alig több mint 10%-ában található. A lakásoknak mindössze fele megfelelen gondozott. 32%-a közepesen gondozott, közel 18%-a elhanyagolt. A lakosság eladósodottsága itt is jellemz: a közüzemi, valamint lakbérek összhátralékának aránya közel 142%-kal haladja meg a háztatások összjövedelmének átlagát. A Családsegít Szolgálat 2006-os felmérése azt mutatja, hogy a György-telepen összesen 113 f él a telepen, ebbl 41 n, 26 férfi és 46 gyermek. 12 család önkényes. A lakások többsége a téli idszakban nedves és penészes, a melléképületek omlanak, sokszor életveszélyesek. Jelents a szolgáltatók felé meglév tartozás, mivel az adósságkezelési program elírásának sokan nem felelnek meg. Probléma van a kígyókkal, amelyek bemennek a lakásokba. A telepen a patkányok is jelen vannak. I A vágóhídkörnyéki szegregátum (3.) A vágóhídkörnyéki szegregátum a Nyírfa utca, Légszeszgyár utca, Tüskésréti út, valamint a Sport utca mindkét oldalát magába foglalja. A szegregátum a keleti városrész szegregátumaival ellentétben nem egykori bányászkolóniák létének köszönhetik kialakulásukat, hanem annak, hogy a vasút közvetlen szomszédságában, attól délre egykoron nem az ipari funkció dominált, hanem a lakófunkció. Az ipar itteni, folyamatos kiépülésével a 1900-as évek közepétl kezdden azonban az egykori lakások dönt részét lebontották, helyükre iparvállalatok települtek. Néhány kisebb, pontszer zárvány azonban megmaradt, ezek egyike a vágóhídkörnyéki szegregátum, amelynek igen alacsony minsége, alacsony fenntartási költsége ide vonzotta a társadalom szegényebb rétegeit, akik számos társadalmi problémával küzdenek munkalehetségek hiányában. A 172 állandó lakosú terület korösszetétele az elzekben már taglalt szegregátumokhoz hasonlóan nagy mértékben eltér a város egészének értékeitl, elssorban a fiatalok szempontjából, részarányuk ugyanis itt is kiugróan magas, 27%-os, ami a korábban 15

16 bemutatott szegregátumokhoz hasonlóan a jövedelmi és képzettségi helyzettel van összefüggésben.. Az alacsony arányú idskorú-népesség (15,3%) mellett az aktív korú népesség is viszonylag alacsony aránnyal képviseli magát a területen (58%). Munkaerpiaci szempontból a lakosság igen hátrányos helyzetnek tekinthet: a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, az aktív korú népességnek mindössze 15%-a rendelkezett munkahellyel a legutóbbi népszámlálás évében, ezáltal azon háztartások aránya, ahol aktív keres nem található, kiugróan magas, közel 76%-os. Az elzekbl is következik, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez aktív korú népesség aránya is igen nagy (83%), hasonlóan a regisztrált munkanélküliek arányához (58,5%), ami a legmagasabb a város lehatárolt szegregátumai körében. A munkaerpiaci lehetségeket nagy mértékben beszkíti a lakosság alacsony iskolázottsága: a felsfokú végzettségek aránya minimális (2,1%), ezzel szemben igen magas a csupán nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezk aránya (76,5%). A területen összesen 48 lakás volt megtalálható 2001-ben, a nagyobbik részük azonban nem képes a mai kornak megfelel lakhatási körülményeket biztosítani, az alacsony komfortfokozattal rendelkez lakások aránya ugyanis közel 56%-os. Az önkormányzati lakások száma a többi szegregátumhoz mérten alacsony, összesen 7 lakás van ilyen tulajdonban (az összes lakás 15%-a), ennek ellenére ez is magas értéknek tekinthet a város egészéhez viszonyítva. A lakosok alacsony szint gazdasági helyzetét mutatja még, hogy az aktív korúak egynegyedének egyedüli bevételi forrása állami vagy helyi támogatás volt 2001-ben. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben. A terület higiéniai problémái miatt a lakosság egészségi állapotában problémák mutatkoznak. Elssorban légúti megbetegedések és káros szenvedélyek jelentik a fbb problémát. Nagy gond, hogy a cigarettázás már az egészen fiatal gyermekekre is jellemz. Az egészségtelen táplálkozásmód ugyancsak negatívan befolyásolja a lakosok egészségét. Sok továbbá a mentálisan beteg személy is, amely skizofréniától debilitásig terjedhet. A terület infrastruktúrájában a vízszolgáltatás teljeskör, közvilágítás ugyancsak minden utcában megvan. A gázhálózat, valamint a csatornázás azonban kiépítetlen, az utcák pedig nem rendelkeznek szilárd burkolattal. A terület közvetlenül tömegközlekedési eszközzel nem elérhet, azonban a közeli buszjáratok 16

17 méter sétával megközelíthetek. Ezeknek köszönheten a területet viszonylag nagy számú buszjárat lát el, konkrétan a 3-as, 6-os, 7-es, 41-es, 50-es, 103-as, 106-os, valamint a 107-es. A buszok többségének igen gyakori menetrendjébl (5-10 perces követési távolság) fakadóan a szegregátum tömegközlekedési elérhetsége megfelel. A szegregátum önkormányzati lakásait 2006-ban mérték fel. Eszerint a területre jelents infrastrukturális és szociális problémák jellemzek. A lakások felében nincsen fürdszoba és illemhely (43,7%). Megfelelen gondozott a lakások 56%-a, a fennmaradó hányadra közepes gondozottság jellemz. Az eladósodottság itt is jellemz, a háztartások összjövedelmének átlagát ugyanis 134%-kal haladja meg a közüzemi díjhátralékok összegének átlaga. I A gyárvárosi, északi szegregátum (4.) A gyárvárosi, északi szegregátum az Álmos és az Eld utca közötti területet jelenti. A szegregátum kialakulása hasonlóan a vágóhídkörnyéki szegregátumhoz elssorban annak köszönheti létét, hogy a környékrl az egykori lakóépületek többsége helyére ipar települt, csupán néhány zárványszer településrész maradt meg, ahova alacsonyabb presztízs lakosok költöztek. Ez a folyamat a területen az 1950-es évektl kezdden indult meg, amely idpont után folyamatosan érkeztek ide a város más területeirl, illetve a környez településekrl. A szegregált területek közül a legalacsonyabb népességszámmal rendelkezik, 2001-ben az állandó népesség száma csupán 74 f volt. A többi szegregátumhoz képest a népesség korösszetétele közelít a város egészéhez, bár több százalékpontos eltérés még így is található a város egészéhez viszonyítottan. A fiatalkorúak aránya több mint 5%-kal haladja meg azt (19,7%), illetve ugyancsak magasabb az idsek aránya, mint Pécs egészében (23,7%). Alacsonyabb azonban az aktív korú népesség aránya, amely 2001-ben 56,6% volt. A szegregátum lakosságának munkaerhelyzete alapján igen hátrányos helyzet: a foglalkoztatottak aránya mindössze 32%, rendszeres munkajövedelemmel pedig az aktív korúak 63%-a nem rendelkezett a Népszámlálás évében. A regisztrált munkanélküliek aránya ugyan csupán 5,9% a területen, azonban tekintettel arra, hogy országszerte nagy számban vannak olyanok, akik nem regisztrálták magukat a helyi munkaügyi központnál - valamint a foglalkoztatottak kiugróan alacsony értéke alapján - a valós munkanélküliség ennél vélheten jóval nagyobb. Pozitívum azonban, hogy a többi szegregátummal összehasonlítva jóval alacsonyabb azoknak 17

18 az aránya, akik alacsony presztízs munkakörben vannak foglalkoztatva (37,5%), amely mögött meghúzódik a helyi lakosság aránylag jobb iskolázottsági helyzete: a felsfokú végzettségek aránya pontosan 10%-os, a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya pedig 60,5%, jóval alacsonyabb, mint ami a többi szegregált területet jellemzi. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a helyi társadalom jóval sokrétbb, mint a többi szegregátum esetében, itt ugyanis nem kizárólag a legképzetlenebb, leghátrányosabb, gyakran roma rétegek élnek. A helyi lakásösszetételt ennek ellenére az alacsony komfortfokozatú lakások uralják, a 28 lakásnak csupán 39%-a volt magas komfortokozatú. Több épület kifejezetten rossz állapotú. A lakások több mint fele, összesen 15 önkormányzati tulajdonú. 6. ábra: Gyárváros észak házsora A népesség szociális helyzete ez alapján egyértelmen alacsony szint, ezt mutatja az is, hogy azon aktív korúak aránya, akiknek egyedüli bevételi forrása valamilyen állami, vagy helyi támogatás, meghaladta a 20%-ot is. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben (I.4.6-os fejezet).. A lakosság egészségügyi helyzete rendkívüli módon leromlott állapotú, köszönheten a nem megfelel higiéniai körülményeknek. A légúti, hurutos, mentális betegségek mellett jellemz az alkoholizmus, illetve jellemzek a keringési, magas vérnyomásos betegségek is. A terület infrastrukturája igen leromlott: a víz-, gáz-, csatornahálózat kiépített ugyan, de több ház nincsen rákötve, a wc-k az udvaron találhatóak. Az út zúzalékos, nehezen megközelíthet. 18

19 A szegregátum köszönheten annak, hogy a tömegközlekedési járatokban bvelked Zsolnay Vilmos út mentén fekszik elérhetsége megfelel. A területet érinti a 2-es, 2/A, 20-as, 20/A, 21-es, 31-es, 31/A, 43-as, 60-as buszjárat. A szegregátum infrastrukturális állapota a 2006-os felmérés szerint igen kedveztlen, ugyanis a lakások 100%-ában nincsen illemhely, csak a lakásokon kívül. Lakáson belüli vízcsap is csak a lakások 83%-ában található. A lakások 18%-a gondozott megfelelen, 71%-a közepesen gondozott, míg igen elhanyagolt több mint 10%-uk. A lakosok eladósodottsága is jellemz, a háztartások átlagos jövedelmét közel 150%-kal haladják meg a közüzemi tartozások. A 2006-os kérdíves felmérés során a házsor 12 lakásából 11-en válaszoltak a megkeresésre. A lakók elmondása szerint a tetszerkezet van rossz állapotban, gyakori a beázás. A lakások lelakottak és általában piszkosak. A falak repedeznek, több helyen várható, hogy leomlik. A melléképületek omlanak, veszélyesek. A lakók környezetükre nem fektetnek nagy hangsúlyt, sok a szemét. Hat család más településrl költözött ide. 9 család önkényes. Egy közkútról történik a víz vételezése. Sok család végzet komfortjavítást. Tartozás fleg lakbérbl, vízbl és szemétbl van. 4 család nyilatkozta, hogy nincs tartozása. Kevés a melléképületben lév WC. A partoldalban lév bozótos nagyon gondozatlan. Konténer van, melybe összeszedték a szemetet. Van patkány, egér és csótány is. 8 család kap családi pótlékot és rendszeres gyermekvédelmi támogatást. 6 f van GYES-en. 4-en rokkant nyugdíjasok és 4-en kapnak rendszeres szociális segélyt. I A gyárvárosi, déli szegregátum (5.) A gyárvárosi, déli szegregátum (5.) a Mohácsi út, a vasútvonal, valamint a Csaba utca mentén fekszik, a bemutatott kartogram azonban nem a pontos helyét mutatja, a jelzett helyszíntl észak-nyugati irányban található. A szegregátum kialakulása is ugyanarra az okra vezethet vissza, mint ami a vágóhídkörnyéki, valamint a gyárváros északi részének szegregátumaira jellemz. A környékre ipar települt, a megmaradt lakóházakba pedig alacsonyabb presztízs lakosok költöztek az 1950-es évektl kezdden. A terület lakosságszáma 2001-ben 89 f volt, körükben kiugróan magas a fiatalok aránya (34%). Az alacsony aktív korú (54%), valamint az ugyancsak alacsony idskorú népesség 19

20 (12%) munkaerhelyzete siralmas képet mutat: a foglalkoztatottak aránya épphogy eléri a 8%-ot, ezáltal rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 92%-a nem rendelkezett 2001-ben. Az extrém magas értékek mellé felsorakozik a gazdaságilag nem aktív népesség is (92,1%), azonban a munkanélküliségi ráta csupán 43%-os, ami ismételten felhívja a figyelmet a regisztrálás elmaradásából adódó bizonytalanságra. A népesség iskolázottsága nagyon alacsony: diplomás ember a területen nem lakik, a maximum nyolc általános iskolát végzettek aránya 90%-os, tehát középfokú végzettségek is alig laknak a területen. Az itt található 20 lakás 65%-a alacsony komfortfokozatú, többségük igen rossz állapotú, a rendkívül rossz szociális helyzet tehát infrastrukturális problémákkal is párosul. Ezt tetézi, hogy a lakások mindegyike önkormányzati tulajdonú, a lakosság szociális helyzete tehát rendkívül elnytelen. 7. ábra: Gyárváros déli lakóházak Az aktív korúak 33%-ának egyetlen jövedelmi forrása helyi vagy állami támogatások voltak. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben (I.4.6-os fejezet). A lakosság egészségügyi helyzete a nem megfelel lakókörülmények miatt problémákkal tzdelt. A többi szegregátumhoz hasonlóan jellemzek a légúti betegségek és káros szenvedélyek. A fiatalok érintettsége utóbbiakban itt is jelen van. A terület infrastrukturája: minden utcában van gáz- és vízszolgáltatás, a csatornázás

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ANTISZEGREGÁCIÓS TERV 2008. JÚLIUS 21. I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV...3 I.1. AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV CÉLJAI...3 I.2. MÓDSZERTAN...3

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Árnyékban élők - Pillanatképek Pécs szegregált területeiről -

Árnyékban élők - Pillanatképek Pécs szegregált területeiről - Árnyékban élők - Pillanatképek Pécs szegregált területeiről - Invitáció Egy városnak sok arca van. Pécs különösen gazdag e tekintetben: római város, török emlékek városa, egyetemi város, Európa Kulturális

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Komplex Telep Rehabilitáció Pécs, György-telep TÁMOP 5.3.6-11/1

Komplex Telep Rehabilitáció Pécs, György-telep TÁMOP 5.3.6-11/1 Komplex Telep Rehabilitáció Pécs, György-telep TÁMOP 5.3.6-11/1 Hol vagyunk? György-telep Pécs északi, észak-keleti végpontján helyezkedik el, a Szabolcsi szegregátum legmélyebb krízisterülete. Városrehabilitációs

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának lakáspolitikája

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának lakáspolitikája Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának lakáspolitikája Katonáné Szabó Gabriella Kecskemét Megyei Jogú Város Alpolgármestere 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Tel.: 76/513-585 2011. november 16. Lakhatási

Részletesebben

Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Kézikönyv Helyzetelemzés módszertana. Somogyi Eszter Városkutatás Kft. 2015. április 16.

Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Kézikönyv Helyzetelemzés módszertana. Somogyi Eszter Városkutatás Kft. 2015. április 16. Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Kézikönyv Helyzetelemzés módszertana Somogyi Eszter Városkutatás Kft. 2015. április 16. Helyzetelemzés célja Igazolás: az akcióterület valóban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV

%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV SZEGREGÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEKEN EGEDY TAMÁS Bevezetés Az 1989-es politikai változások következtében a poszt-szocialista országokban mély társadalmi-gazdasági átalakulás

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A kérelmező neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Családi állapota: Lakcíme:.. Tartózkodási helye:. TAJ száma:. Bankszámlaszám:.

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A kutatást végezték: Busa Csilla, kutató (Fact Intézet) Bognár Adrienn,

Részletesebben

Jászfényszaru 2013. november 28.

Jászfényszaru 2013. november 28. Jászfényszaru 2013. november 28. Telepfelszámolási törekvések a stratégiai dokumentumok szintjén Roma Integráció Évtizede Program lakhatási elemek 1. A telepeken, telepszerűlakókörnyezetben élők társadalmi

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása Firle Réka Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. június 19. Az alacsony munkapiaci aktivitás okai és növelésének lehetségei. A be- és kiáramlást szabályozó

Részletesebben

KÉRELEM Önkormányzati tulajdonú lakás bérbevételére

KÉRELEM Önkormányzati tulajdonú lakás bérbevételére KÉRELEM Önkormányzati tulajdonú lakás bérbevételére Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoport Pécs, Kossuth tér 1-3. 7621 Pécs, Pf.:40 72/533-800

Részletesebben

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER 2 TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉS 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 1 TATA VÁROS TELEPÜLÉSJA MELY KÉSZÜLT A VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MEGALAPOZÁSA

Részletesebben

Tervezett hálózati és menetrendi változások

Tervezett hálózati és menetrendi változások Tervezett hálózati és menetrendi változások Bevezetés Pécs tömegközlekedése az elmúlt időszakban számos átalakításon ment keresztül. A fonódó hálózatként elnevezett új tömegközlekedési rendszer mintegy

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAM TERVEZETE 2015-2019 1 !" # $ % & & '($) # $) ) *+, -.. /0 1!. # '$+00 '20 '20!00' '3' 3# "- 45#% * & " )0*%!",-6! %4,-6! 004,2004.7!! &

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. december 17-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő - testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez 1.1 Az ellátást igénybe vevő adatai: Név: Leánykori neve:.. Személyi igazolvány száma:.. Anyja neve:. Születési hely, idő:. Nyugdíj

Részletesebben

A helyi társadalom elégedettsége a lakással, a lakókörnyezettel és néhány szocio-kulturális tényezôvel

A helyi társadalom elégedettsége a lakással, a lakókörnyezettel és néhány szocio-kulturális tényezôvel A lakások 15,9%-ában van kiépítve a helyi körülmények között nagyobb energiatakarékosságot biztosító cirkófûtés. A lakások több mint felében gázkonvektorral történik a fûtés, illetve elég magas arányt

Részletesebben

KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához

KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához A 296/2006.(XI.28.) Kt. sz. melléklete KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához A szociális területen alkalmazott két f jogszabály

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN. Péterfi Mária szociális munkás

ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN. Péterfi Mária szociális munkás ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN Péterfi Mária szociális munkás Tartalom Társadalmi változások Probléma Adósságkezelés Hogyan tovább? Tartalom Társadalmi változások Probléma Adósságkezelés Hogyan tovább? Társadalmi

Részletesebben

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei Szociológiai Szemle 00/4. 95 0. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE A gyermekszegénység vizsgálati módszerei A társadalmi kirekesztõdéssel foglalkozó egyre burjánzóbb és divatossá is lett

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Lakossági tájékoztató a 2015. március 01. napján bevezetésre került települési támogatásokkal kapcsolatban

Lakossági tájékoztató a 2015. március 01. napján bevezetésre került települési támogatásokkal kapcsolatban Lakossági tájékoztató a 2015. március 01. napján bevezetésre került települési támogatásokkal kapcsolatban A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban:

Részletesebben

(2) A rendelet 4. -ának (7) bekezdés a) pontja helyébe a következ+ rendelkezés lép:

(2) A rendelet 4. -ának (7) bekezdés a) pontja helyébe a következ+ rendelkezés lép: Tura Város Önkormányzata Képvisel-testületének 16/2005. (IX. 28.) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 18/2004. (IX. 8.) rendeletének módosításáról 1. (1) A 18/2004. (IX.

Részletesebben

*Bankszámla száma: - -

*Bankszámla száma: - - MB 04 02 A kérelmező neve: FORMANYOMTATVÁNY TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉHEZ A kérelmező születési neve: A kérelmező születési helye, ideje: A kérelmező anyja neve: A kérelmező családi állapota: A kérelmező

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. az önkormányzat 2010. III. negyedéves gazdálkodásáról. - Tájékoztató az önkormányzat 2010. III. negyedéves

TARTALOMJEGYZÉK. az önkormányzat 2010. III. negyedéves gazdálkodásáról. - Tájékoztató az önkormányzat 2010. III. negyedéves TARTALOMJEGYZÉK az önkormányzat 2010. III. negyedéves gazdálkodásáról készült tájékoztató anyagához Tájékoztató az önkormányzat 2010. III. negyedéves gazdálkodásáról Bevételek (1. számú melléklet) Mködési

Részletesebben

Pannonhalma Város Önkormányzat. Közfoglalkoztatási tervének módosítása 2010.

Pannonhalma Város Önkormányzat. Közfoglalkoztatási tervének módosítása 2010. Pannonhalma Város Önkormányzat Közfoglalkoztatási tervének módosítása 010. Pannonhalma, 010. június 1. Bagó Ferenc dr. Török Péter polgármester jegyző I. A közfoglalkoztatási terv módosítása Pannonhalma

Részletesebben

1. Módosuló rendelkezések. 1. A 10/2006.(V.31.) önkormányzati rendelete / továbbiakban (R) / 2. (3) b.) pontját hatályon kívül helyezi

1. Módosuló rendelkezések. 1. A 10/2006.(V.31.) önkormányzati rendelete / továbbiakban (R) / 2. (3) b.) pontját hatályon kívül helyezi ARNÓT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képvisel -testületének.../2013.(xii.18.) önkormányzati rendelete A szociális ellátásokról és gyermekvédelem helyi szabályairól szóló- többször módosított 10/2006. (V.31.) önkormányzati

Részletesebben

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény PÉNZBELI ELLÁTÁSOK A gyermekvédelmi törvény valamint Enying Város Önkormányzatának 6/2006. (III.31.) sz. rendelete alapján adható pénzbeli ellátások városunkban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Vilonya Község Polgármestere 8194 Vilonya, Kossuth u. 18., Tel./Fax: 88/ 490-162; e-mail: vilonya@invitel.hu

Vilonya Község Polgármestere 8194 Vilonya, Kossuth u. 18., Tel./Fax: 88/ 490-162; e-mail: vilonya@invitel.hu Vilonya Község Polgármestere 8194 Vilonya, Kossuth u. 18., Tel./Fax: 88/ 490-162; e-mail: vilonya@invitel.hu Beszámoló A közfoglalkoztatás tapasztalatairól Tisztelt Képviselő-testület! A közfoglalkoztatás

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 27-i ülésére Tárgy: Zirc, Köztársaság u. 7/D. III. em. 9. szám alatti önkormányzati tulajdonú lakás felújítása,

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Paks Város Önkormányzata költségalapú lakás bérleti jogviszonyára

Paks Város Önkormányzata költségalapú lakás bérleti jogviszonyára Pályázat beérkezésének ideje: 2008. hó nap óra aláírás P Á L Y Á Z A T Paks Város Önkormányzata költségalapú lakás bérleti jogviszonyára 1. A pályázó neve: születési hely, idő: anyja neve: jelenlegi lakcíme:

Részletesebben

(1) R 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) R 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete../2015. (.) rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló, 29/2009.( IX.30.) számú rendelet

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben