Önkormányzatok polgármesterek szemével

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Önkormányzatok 2011-14 - polgármesterek szemével"

Átírás

1 Önkormányzatok polgármesterek szemével MUNKAKÖZI ANYAG v :52:00 Készült a Helyi Obszervatóriumban december

2 Önkormányzatok polgármesterek szemével Készült a TÖOSZ megbízásából a MANORKA projekt keretében Önkormányzati kapacitásépítés norvég magyar együttműködéssel projekt HU HU11- PP Projektgazda: TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 1067 Budapest, Teréz krt. 23., 1386 Budapest 62. Pf. 908, T: , Kutatásvezető: dr. Kovács Róbert Kérdőív: Gazsó István Szerzők: dr. Kovács Róbert Sükösd Anikó Helyi Obszervatórium, december 2

3 Tartalom TÁBLÁK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 RÉSZLETES ELEMZÉS... 8 A kutatásról... 8 Helyi feltételek... 8 Önkormányzati közhangulat... 9 A helyi feladatellátás A közigazgatás átalakulása Önkormányzati kapcsolatok, az önkormányzati érdekvédelem tevékenységének megítélése Együttműködés a kormányzat és az önkormányzatok között Önkormányzati érdekvédelem esélyei, lehetőségei Az önkormányzatok egymáshoz valóviszonya Önkormányzati szövetségek, érdekvédelem, elvárások MELLÉKLET További táblák, ábrák

4 TÁBLÁK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. TÁBLÁZAT: Egyes területek helyzete 2014 és várható alakulása 2019-re TÁBLÁZAT: A helyi közszolgáltatások térképe: feladatok ellátásának megjelenése és az esetleges önkormányzati részvétel módja TÁBLÁZAT: A helyi közszolgáltatások térképe: feladatok ellátásának módja TÁBLÁZAT: A helyi közszolgáltatások térképe: mely feladatokat kellene inkább helyben ellátni ÁBRA: Hogyan érintették egyes kormányzati intézkedések és egyéb külső hatások az Önök önkormányzatának a helyzetét? ÁBRA: Egyes kiemelt területek helyzete 2014-ben és várható alakulásuk ig ÁBRA: A helyi közszolgáltatások térképe: feladatok ellátásának megjelenése, önkormányzati részvétel, % ÁBRA: Az összes figyelembe vett szolgáltatást tekintve jellemzőként említett ellátási formák szerkezete ÁBRA: A legtöbb településen preferált jellemző ellátási forma közfeladatonként ÁBRA: A helyi közszolgáltatások térképe: Milyen önkormányzati rész ÁBRA: A közigazgatási hivatalok (2013 előtt) és a kormányhivatalok (2013 óta) tevékenységének összevetése ÁBRA: Mennyire zajlott zökkenőmentesen a hatósági feladatok átadása? ábra Hogyan változott és milyen most a Kormány és az önkormányzatok közötti párbeszéd ÁBRA: Önkormányzati érdekvédelem lehetőségei, esélyei egyes intézményekkel szemben ábra Hogyan jellemezné kapcsolatát a környező települések vezetőivel? ábra Milyen területeket érint az együttműködés? ábra Melyik önkormányzati szövetségnek a tagja? ábra Vélemény az önkormányzati szövetség álláspontjáról ábra Mit vár el az önkormányzati szövetségtől?

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2014 májusa és októbere között kérdeztük a polgármesterek véleményét az elmúlt négy év tapasztalatairól és a kialakult önkormányzati rendszerrel kapcsolatban. A TÖOSZ 2014 augusztusában küldte ki a Helyi Obszervatórium által szerkesztett kérdőívet. A kitöltés elektronikus rendszeren keresztül történt. A feldolgozás során összesen 240 teljesen kitöltött, valamint 40 részlegesen (80%- osan) kitöltött kérdőívvel dolgoztunk. A minta torzulásait súlyozással korrigáltuk településméret és térbeli elhelyezkedés alapján, így országos reprezentativitást nyert vizsgálatunk. A polgármesterek nyilatkoztak a helyi feltételekkel kapcsolatban. A megkérdezett polgármesterek többsége szerint csökkent a települések lakosságszáma 1990 óta. A helyi gazdaság helyzetét az elmúlt négy évben stagnálónak értékelik. Az önkormányzat életére vonatkozóan a legpozitívabb hatásúnak az önkormányzati adósságrendezést tulajdonították. Leginkább negatívnak az EUROhoz képest viszonylag leértékelt forint hatását nevezték meg. Az önkormányzatban dolgozók közhangulatát egyértelműen úgy ítélték meg a polgármesterek, hogy romlott az elmúlt négy évben. A legrosszabb minősítést a köztisztviselők javadalmazása kapta a felsorolt tényezők közül. A polgármesterek jövőképét tekintve megállapítható, hogy 2019-re a legtöbb területen javulást vagy stagnálást remélnek (kivétel ez alól a polgármesterek javadalmazása és az önkormányzatok autonómiája, ahol egyértelműen romlásra számítanak). A legerősebb javulást a köztisztviselők javadalmazásában várják. A feladatellátást a polgármesterek többsége átláthatóbbnak tartja, mint korábban. Az önkormányzati feladatellátások közül a legmagasabb a közvilágítás, a hulladék-, víz- és szennyvíz szolgáltatások elterjedtsége, legkisebb a bölcsődei szolgáltatás (22%). Ugyanakkor, ott ahol van óvoda, bölcsőde, egészségügyi, szabadidős (kultúra, tömegsport stb.), versenysport vagy szociális foglalkoztatási feladatellátás az önkormányzatok 97-99%-a részt vesz valamilyen formában. A feladatellátás formáját tekintve az új típusú államfelfogással leginkább a közszektor által közvetlenül ellátott szolgáltatások harmonizálnak. A leggyengébb önkormányzati jelenlét esetében (iskolák, hulladék, víz-szennyvízszolgáltatások) is eléri a 60%-ot azon települések aránya, amelyen az adott szolgáltatáshoz az önkormányzatok valamilyen formában hozzájárulnak. Továbbá, a közfeladatok esetében jellemzőként megjelölt formákat összesítve azt látjuk, hogy a hivatali ellátás (24%) mellett a közszolgáltatási szerződés (23%) és az egyéb szerződés (24%) a jellemző forma. 5

6 Az oktatási feladatellátás központosítása (KLIK) mellett a polgármesterek negyede mondta azt, hogy az önkormányzatnak van ellátási feladata ezen a területen is. A bölcsődék esetében a legerősebb az önkormányzati intézményi ellátási forma (41%). Az óvodák esetében az intézményi ellátással (29%) gyakorlatilag azonos arányban nevezték meg jellemző formának a hivatalt (28%), de legtöbb önkormányzatnál mégis a társulási forma, más önkormányzattal való együttműködés (38%) a jellemző, ahogy az önkormányzatok egészségüggyel kapcsolatos feladatainak vonatkozásában is. Az infrastrukturális feladatok (hulladék 48%, szennyvíz 64%, közvilágítási szolgáltatások 60%) esetében a közszolgáltatási szerződés a meghatározó a helyi ellátásban. Összességében azt remélik a polgármesterek, hogy az önkormányzatok felelőssége növekedni vagy stagnálni fog a jövőben, legnagyobb növekedést az iskola és a közművelődés, szabadidő területén szeretnék látni a polgármesterek. Azok a területek, ahol a stagnálás legmagasabb támogatottságán túl az önkormányzat szerepének csökkenését várják az az egészségügyi ügyelet, hulladékkezelés, szállítás illetve a közvilágítás feladatellátása. Az a kérdés, hogy hogyan változott az elmúlt négy évben a kormány és az önkormányzatok együttműködése szinte egyenlő három részre osztotta a polgármesteri véleményeket javult, stagnált, romlott. A kormányzati párbeszéd és más vonatkozásokban is meglehetősen optimisták a válaszadó polgármesterek, ugyanakkor bizonyos sajátos megközelítések meglehetősen pesszimista válaszokat eredményeznek A jelen vonatkozásában a törvényhozásban való érdekérvényesítést látják a legpesszimistábban. Az önkormányzatok térségi szerepével kapcsolatban a polgármesterek 6%-a nyilatkozott úgy, hogy szeretne székhelyet váltani. Azzal kapcsolatban, hogy a 2013 előtti rendszer mennyire volt hatékony, a korábbi rendszer hatékonysága tekintetében a pozitív véleménye arány nem érte el az érvényes válaszok felét (47%), ám e vonatkozásban is többségben voltak 32%- nyi semleges és 21%-nyi kritikusabb véleményű megkérdezettel szemben. A hatékonyság vonatkozásában a mai rendszer megítélése egyértelműen negatív volt. A jegyzők feladatainak változása vonatkozásában a legtöbben (45%) az újonnan kialakított rendszert támogatták. 6

7 A hatósági feladatkörök átadása a vizsgált összes terülten a megkérdezettek többsége szerint problémamentesen zajlott. A kormányzattal való együttműködését a polgármesterek az elmúlt négy év vonatkozásában közepesnek látják. A kérdés három egyenlő részre osztotta a megkérdezetteket. Lényegében ugyanannyian mondták, hogy javult, hogy romlott, illetve hogy stagnált. Ezt a változások mértékével összevetve pozitív eredménynek tekintjük. A kérdés egy másik aspektusát vizsgálva ugyanakkor azt láthatjuk, hogy az önkormányzati érdekérvényesítés esélyeit rossznak látják az önkormányzati vezetők és a jövő tekintetében sem optimistábbak. Különböző kormányzati, nem kormányzati szervek, és az Európai Unió közül a kormányzati szervek megítélése volt a rosszabb. A legrosszabbnak ugyanakkor a törvényhozás irányában való érdekérvényesítést tartották, a legjobbnak pedig a Számvevőszék irányában történőt. A unió megítélése e tekintetben közepes, de javuló. A polgármesterek több, mint 75%-a úgy gondolja, hogy legtöbb polgármesterrel jó az együttműködés, vagy jó munkakapcsolatot ápolnak. Az önkormányzatok több, mint a fele rendelkezik testvérvárosi kapcsolattal, legtöbben a civil kapcsolatot és a szabadidős tevékenységeket említik az együttműködés módjának. A válaszadók legnagyobb része, 70%-a a TÖOSZ-t jelölte meg azok közül, amelyek tagjai valamilyen önkormányzati szövetségnek. Legtöbben azon önkormányzatok kompenzálásáról, szóló álláspontját ismerik, amelyek az átlag alatti mértékben adósodtak el, illetve leginkább a szövetségek azon álláspontjaival értenek egyet, amely az eladósodott önkormányzatok kompenzálásáról szól, valamint a jövőbeni hitelfelvétel állami engedélyezéshez kötéséről. Azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzati szövetségeknek mi a szerepük, azaz a polgármesterek mit várnak el a szövetségtől, magasan, a legnagyobb százalékban az érdekvédelmet jelölték meg. 7

8 RÉSZLETES ELEMZÉS A kutatásról A kutatás előkészítése 2014 májusában kezdődött, a kérdezés augusztusban végével indult és az októberi választásig tartott. A cél az előző ciklusban aktív polgármesterek véleményének áttekintése az elmúlt ciklus nagy ívű önkormányzati átalakulásainak vonatkozásában. A polgármesterek a képzettség értelmében természetesen többségében nem tekinthetőek szakembernek, de érintett felelős vezetőként csinálták végig a reformot, és gyűjtötték be annak tapasztalatait. A kérdőív személyes megkereséssel, on-line kitöltéssel zajlott a Helyi Obszervatórium Lime Survey alapú kérdőíves rendszerében. A válaszadási hajlandóságot csökkentette a kérdőív mérete és a választási kampány miatti elfoglaltságok. Összesen 488 választ kaptunk, ebből teljen 240-en töltötték ki a kérdőívet. E 240 felett, a válaszadási hajlandóság alapján további 40, többségében, legalább 80%-osan kitöltött, de nem lezárt válaszsort is bevontuk a vizsgálatba. Így a vizsgálati elemszám 280 volt. A minta így a polgármesterek mintegy 9%-t öleli fel. Az elemszám részben a polgármesteri populáció kis mérete, részben a válaszadási hajlandóság miatt alacsony. Ez elemezési lehetőségeinket némiképpen korlátozza, de országos reprezentatív minták is készülnek ilyen elemszám mellett. A minta torzulásait súlyozással korrigáltuk településméret és térbeli elhelyezkedés alapján. Általában a nagyobb települések, ezen belül is elsősorban a keleti országrész volt alulreprezentálva. A korrekció következtében a minta reprezentatívnak tekinthető. Helyi feltételek A polgármesterek többsége szerint csökkent a települések lakosságszáma. Ez a csökkenés a megkérdezettek nagyobb mértékűnek érzékelték 1990 vonatkozásában, mint az elmúlt öt évben. A stagnálást 3,00 pont jelentette, miközben 1990-től nézve 2,65, és 2009-től 2,74 pontos átlagos értéket mértünk. Mindkettő enyhe csökkenésnek felel meg. A helyi gazdaság elmúlt négy évét lényegében stagnálónak látták. A 3,00 pontos középértéktől alig elmaradó 2,95-ös átlag értéket mértünk. Lényegében ennek megfelelően az iparűzési alapját is stagnálónak (2,93 pont) értékelték 2010 óta. A polgármesterek mintegy 82%-a állította, hogy tett is a helyi gazdaság, a vállalkozások feltételeinek javításáért. Arra a kérdésünkre, hogy a polgármesterek véleménye szerint Hogyan érintették egyes kormányzati intézkedések és egyéb külső hatások az Önök önkormányzatának helyzetét? 1 és 5 értékek között mérték fel a hatásokat ahol 1-es érték a nagyon hátrányosan és 5-ös érték a nagyon pozitívan hatást jelentette. 8

9 Hogyan érintették egyes kormányzati intézkedések és egyéb küls ő hatás ok az Önök önkormá nyza tá na k helyzetét?...a csökkenő infláció 3,43...a csökkenő hitel- és betéti kamatok 2,8...az EURO-hoz képest viszonylag leértékelt forint...az ágazati és egyéb különadók megjelenése 2,52 2,82...a jövedelmet terhelő adók csökkentése...a rezsicsökkentés...az önkormányzati adósságrendezés 3,41 3,48 3,58 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4, ÁBRA: Hogyan érintették egyes kormányzati intézkedések és egyéb külső hatások az Önök önkormányzatának a helyzetét? A polgármesterek szerint az általunk felsorolt hatások közül az önkormányzatok életét legpozitívabban az önkormányzati adósságrendezés érintette, erre átlagosan 3,58 pontra adtak (azaz a semleges hatáshoz képest enyhén a pozitív hatás felé hajlik). A csökkenő infláció és a rezsicsökkentés a második legpozitívabb hatásúak az önkormányzatok számára, egyaránt 3,48 átlagpontot kaptak. Alig marad el ettől a jövedelmet terhelő adók csökkentés (3,41). A leginkább negatív hatásúnak az EURO-hoz képest leértékelt forint hatását nevezik meg a polgármesterek, átlagosan 2,52 ponttal. Továbbá, negatív hatásúnak tartják a csökkenő hitel- és bérleti kamatot és az ágazati és egyéb különadók megjelenését is (átlagosan 2,8 ponttal). Önkormányzati közhangulat Az önkormányzat vonatkozásában 2009-ben a gazdasági környezetet enyhén rossznak (1,85 pont - a középérték 2,00 volt), míg az önkormányzati javadalmazást közepesnek (1,98 pont, a közepes érték 2,00). A 2013-as évben a gazdasági környezetet, a fentiekkel összhangban, a 2009-essel szinte azonosan (1,84 pont) értékelték, míg a javadalmazás megítélésében érzékelhető csökkenést (1,74 pont) mértünk 2013 vonatkozásában. 9

10 Összességében az önkormányzatokban dolgozók hangulatában romlást mértünk: 2,52 szemben a 3,00 pontos középértékkel. Ennek néhány összetevőjét részletesebben vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a közepesnek tekinthető értéket két terület, az önkormányzatok működésének jogi feltételei, 1,90 pont és az önkormányzati autonómia 1,89 pont közelítették meg. Messze a legrosszabb minősítést a köztisztviselők javadalmazásának helyzete (1,45 pont) kapta. A megkérdezettek 2019-re a legtöbb területen javulást vagy stagnálást várnak, mindössze két területen gondolják úgy, hogy romolhat a helyzet. A 2019-re várt viszonyok esetében a polgármesterek javadalmazását ítélték a legrosszabbnak átlagosan 1,67 pontra ítélve. Ez egyértelmű romlás, és 0,16 ponttal erősebb, mint amit a korábbi időszakra mértünk. Az önkormányzat autonómiája a másik terület, ahol a korábbi enyhe romlással szemben egy, azt 0,10 ponttal meghaladó, valamelyest artikuláltabb romlást várnak 2019-re a polgármesterek. Ezzel szemben a köztisztviselők javadalmazásában, amely a 2014-re fordulóan a legrosszabb helyzetű területnek minősült határozott, 0,71 pontos javulást várnak, ami azt jelenti, hogy a köztisztviselők javadalmazásában a polgármesterek immáron javulást várnak (2,16 pont 2019-re). A változás mértékében kisebb, de a várt helyzet tekintetében a jobb helyzetet prognosztizálnak a polgármesterek a közalkalmazottak javadalmazása esetében (0,49 pontos javulás, összességében 2, érték re), mint a köztisztviselőkre vonatkozóan. A 2019-ben várható helyzet esetében a fejlesztési lehetőségek javulhatnak a harmadik legnagyobb mértékben (0,24), és sajátos módon a harmadik legjobb helyzetű területet (2,02) is ez jelenti. Ám a fejlesztési lehetőségeket így is csupán stagnálónak látják a polgármesterek 2019-re. 1,45 1,79 1,89 1,78 1,92 1,9 1,82 1,76 1,84 1,67 1,83 2,02 2,34 2,16 Önkormányzatok autonómiája Fejlesztési lehetőségek Az önkormányzatok jogi feltételei Az önkormányzatok pénzügyi feltételei A közalkalmazottak javadalmazása A köztisztviselők javadalmazása A polgármester javadalmazása 1 1,5 2 2, ÁBRA: Egyes kiemelt területek helyzete 2014-ben és várható alakulásuk 2019-ig Megjegyzés: 2 feletti érték a jó, illetve javuló átlagot jelenti, a 2 alatti a rossz, romló helyzetet. 10

11 A helyi feladatellátás Az érvényes választ adók mintegy harmada (35%) értett egyet azzal, hogy az önkormányzatok feladatai ma átláthatóbbak, mint korábban. Vagyis mintegy kétharmaduk (65%) elutasította a feltételezést. Megpróbáltuk konkrétan, közszolgáltatás-csoportok vonatkozásában is felmérni a 2014 közepére kialakult szolgáltatási térképet. A megkérdezett önkormányzatok mindegyikén ellátnak közvilágítási tevékenységet (100%), és majdnem teljes szemét, és hulladékkezeléssel (98%), a víz- és szennyvízszolgáltatással (96%), valamint a különböző kulturális, szabadidős és tömegsport tevékenységgel (96%) büszkélkedők aránya. Messze a legalacsonyabb a bölcsődei szolgáltatási települési elterjedtsége (22%), ezt követi a versenysport (44%), mint második legritkább. A szolgáltatások előfordulása azonban nem azonos a települési önkormányzat részvételével a településeken működő, elérhető közszolgáltatásokban. A helyi közösségi ellátórendszer változása talán éppen ebben volt a legmarkánsabb az elmúlt négy évben. Bár a helyi szolgáltatásokban már nem szükségszerűen vesznek részt az önkormányzatok a legtöbb vizsgált szolgáltatási területen kisebbnagyobb mértékben részt vállalnak az önkormányzatok is. Az óvoda, bölcsőde, egészségügyi, szabadidős (kultúra, tömegsport stb.), versenysport vagy szociális foglalkoztatási feladatok esetében az önkormányzatok 97-99%-a részt vesz valamilyen formában. Alig valamivel alacsonyabb ez az arány a közvilágítás és gazdasági, ingatlangazdálkodási tevékenységek vonatkozásában (93-95%). Ennél a temetkezés (85%), iskola (76%), a hulladék, víz-szennyvízszolgáltatás (61-64%) esetében találunk kisebb arányú részben vagy egészben szolgáltató önkormányzatot. Ezek az arányok, amelyeket az önkormányzatoknak a kiemelt szolgáltatáscsoportokban részvételére vonatkozóan bemutattunk természetesen nem az összes, csupán az adott szolgáltatással rendelkező halmazára vetítve értelmezendő. (vö. 3. ábra, 2. tábla) 11

12 Szociális foglalkoztatás, vállalkozás Gazdasági tevékenység Temetkezés Közvilágítás Víz, szennyvíz Szemét, hulladék Versenysport Közművelődés, szabadidő, tömegsport Egészségügyi ellátletás, ügyelet Bölcsőde Iskola Óvoda 0% 20% 40% 60% 80% 100% Hozzájárul-e valamilyen formában az önkormányzat? Igen (%) Van a településen? Igen (%) 3. ÁBRA: A helyi közszolgáltatások térképe: feladatok ellátásának megjelenése, önkormányzati részvétel, % 4. ÁBRA: Az összes figyelembe vett szolgáltatást tekintve jellemzőként említett ellátási formák szerkezete Az önkormányzatoknak a helyi közszolgáltatásokban való részvételi módjai közül természetesen a szolgáltatás fenntartása a legjellemzőbb. Ez a domináns forma az óvodák és a bölcsődék esetében, ahol a létező szolgáltatás a települések 70%- a esetében önkormányzati fenntartású. Lényegesen kisebb arányban, de továbbra a legjellemzőbb forma az önkormányzati fenntartás az érintett települések 30-45%-ában a temetkezés (31%), egyes gazdasági tevékenységek (32%), az 12

13 egészségügyi ügyelet (32%), szabadidős programok közművelődés - tömegsport (41%) vagy a közvilágítás (43%). Ezen belül a gazdasági tevékenységek esetében kiegyenlített azon önkormányzatok aránya, amelyek működtető és azoké, amelyek fenntartóként minősítik magukat és viszonylag magas (31%) a közvilágítás esetében. Az önkormányzat 47%-a, vagyis közel a fele működtetőként jelölte meg magát a közfoglalkoztatás vonatkozásában. A versenysport számára viszony jellemzően (38%) csak eszközöket és forrásokat biztosítanak, amíg a hulladék (40%), illetve a víz-szennyvíz (38%) szolgáltatások esetében a legtöbb önkormányzat semmilyen formában nem járul hozzá a szolgáltatáshoz. Az iskolák esetében ez az arány 34%. A változó önkormányzati rendszer első néhány évében, részben a változó korszellem miatt is érdekessé vált az ellátás formája is. A korábbi szélesebb alapok, a magán illetve civil szervezetekhez kiszervezett közszolgáltatásokkal szemben sokkal inkább a közszektor által közvetlenül ellátott szolgáltatások harmonizálnak az új államfelfogással. E tekintetben a civil, a magán szektor mellett az önkormányzatok visszaszorulásának is voltak jelei. Adataink ugyanakkor azt mutatják, hogy a vizsgált helyi közszolgáltatás csoportok esetében, még a leggyengébb önkormányzati jelenlét esetében (iskolák, hulladék, vízszennyvízszolgáltatások) is eléri a 60%-ot azon települések aránya, amelyen az adott szolgáltatáshoz az önkormányzatok valamilyen formában hozzájárulnak. Ahogy az önkormányzati hozzájárulás tekintetében, úgy az adott szolgáltatásokkal kapcsolatos ellátási / szolgáltatásszervezési pont is meglehetősen változatos. Az önkormányzati hivatal, önkormányzati intézmények, társulások, az Állam (kormányzati szervek), cégek vagy civil szervezetek, egyházak tölthetik be ezt a funkciót. A korszellem, az új állam-koncepcióba, illetve közfeladat-ellátási felfogásba leginkább az intézményi és közvetlen hivatali ellátás illik bele. Ugyanakkor az egyes közfeladatok esetében jellemzőként megjelölt formákat összesítve azt kapjuk, hogy a hivatali ellátás (24%) mellett a közszolgáltatási szerződés (23%) és az egyéb szerződés (24%) a jellemző forma. A fentiek mellett nagyon erős jellemzően a társulásban, vagy a más önkormányzatokkal való együttműködésben ellátott feladat. Ez utóbbi egy korábbi preferált, de nehezen, csupán erős támogatásokkal, és ellenállás mellett teret nyert forma továbbélését mutatja. (vö. 4. ábra). Az önkormányzati hivatal szerepe elsődlegesen egyes önkormányzati hatáskörben maradt a hatósági ügyek intézésében, ideértve akár segélyek megítélését, folyósítását (pl. szociális ellátás, temetkezés), tervezésben, programalkotásban, szervezésben (programok, intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó tevékenységek), végrehajtásban található meg. Például, közművelődés, 13

14 szabadidő, tömegsport, versenysport, óvodai, bölcsődei ellátás stb.. A hulladék (3%), víz és szennyvíz ellátás (1%) kapcsán nevezték meg legkevesebben az önkormányzat hivatalát, mint jellemző ellátási formát. (vö. 5. ábra, 3. táblázat) Szociális foglalkoztatás, vállalkozás Óvoda 6 5 Iskola Gazdasági tevékenység Temetkezés Szociális ellátás Bölcsőde Közvilágítás Egészségügyi ellátletás, ügyelet Víz, szennyvíz Szemét, hulladék Versenysport Közművelődés, szabadidő, tömegsport 5. ÁBRA: A legtöbb településen preferált jellemző ellátási forma közfeladatonként Ahogy a hatósági jogkörök vonatkozásában a legutóbbi törvénykezési hullám nyomán, az intézményi feladatellátásban gyakorlatilag az elmúlt évben folyamatos volt az átalakulás. Legutóbb az iskolai ellátás változása, államosítása nyomán, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) létrehozásával a helyi közoktatásban az állami, kormányzati szerepvállalás vált meghatározóvá, ugyanakkor fennmaradtak önkormányzati feladatok. A megkérdezett polgármesterek 25%-a mondta, hogy van intézményi ellátási feladata ezen a területen. A helyi közoktatásban ugyanakkor már 47%-a a településeknek egyéb szerződések alapján látja el a feladatait. Bár ugyanez a meghatározó forma a gazdasági tevékenységek vonatkozásában is (68%), de ott tartalmában, és a partnerek tekintetében is mást jelent. Ugyanakkor, a korábbi reformok sem múltak el nyomtalanul. Erre mutat egyedül a bölcsődék esetében a legerősebb az önkormányzati intézményi ellátási forma (41%), mert más feladatok esetében részben alternatív megoldások váltják. Így az óvodák esetében az intézményi ellátással (29%) gyakorlatilag azonos arányban nevezték meg jellemző formának a hivatalt (28%), de legtöbb önkormányzatnál mégis a társulási forma, más önkormányzattal való együttműködés (38%) a jellemző, ahogy az önkormányzatok egészségüggyel kapcsolatos feladatainak vonatkozásában is. 14

15 Az infrastrukturális, a temetkezési, a gazdasági tevékenységek és a szociális foglalkoztatásban nem jellemző az intézményi forma. Az önkormányzati cégek viszont talán éppen ezeken a területen végzik a legnagyobb arányban a tevékenységüket. A közvilágítás ez alól kivétel, itt a települések nem egészen 2% van csak önkormányzati cég. A hulladékgyűjtés, -elhelyezés és a szociális foglalkoztatás az, ahol a legmagasabb (8%) az önkormányzati cégek, mint jellemző ellátási forma aránya. Végső soron azonban az infrastrukturális (hulladék 48%, szennyvíz 64%, közvilágítási szolgáltatások 60%) esetében a közszolgáltatási szerződés a meghatározó a helyi ellátásban. (vö. 5. ábra, 3. táblázat) Végül rákérdeztünk arra is, hogy a polgármesterek milyen önkormányzati jelenlétet tartanának indokoltnak az egyes ellátási területeken. A legtöbb területen a polgármesterek az önkormányzati felelősség növekedését vagy szinten maradását szeretnék látni. (vö. 6. ábra, 4. tábla) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% nagyobb, % közepes, % kisebb, % 6. ÁBRA: A helyi közszolgáltatások térképe: Milyen önkormányzati rész Megjegyzés: 2 feletti érték a jó, illetve javuló átlagot jelenti, a 2 alatti a rossz, romló helyzetet. A legnagyobb növekedést az iskola (3,57 pont) és a közművelődés, szabadidő (3,46) területén szeretnék látni a polgármesterek 1. Az előbbi esetében a 1 Ebben az esetben az 1-es volt a minimum érték és az 5-ös a maximum. 3 felett felelősség növekedés iránti igényről beszélni, ez alatt a felelősség csökkenését várják. 15

16 polgármesterek többsége 51%-a kisebb vagy nagyobb növekedést szeretne látni, további 37% a jelenlegi feladatmegosztás fennmaradását szeretné, és mindössze 12% szeretné önkormányzatok felelősségét tovább csökkenteni. Meglehetősen magas a támogatottsága az önkormányzatok szerepnövekedésének még a szociális foglalkoztatásban (47% szeretne kisebb vagy nagyobb mértékben több önkormányzati részvételt), illetve más (helyi) oktatási vagy közművelődési szabadidős tömegsport területen (46-46%-os támogatás). Említésre méltó a szociális terület feletti nagyobb önkormányzati ellenőrzés támogatottsága (44%). Ezzel szemben nincs olyan terület, ahol az önkormányzati szerepvállalás csökkentésének támogatói lennének többségben. Ugyanakkor a helyi ellenőrzés növelésének alacsonyabb támogatottsága, és a kiemelten magas támogatottságú status quo fenntartási igény egyes esetekben eredményezett 3 alatti átlagos értékeket, vagyis olyan kérdéseket, amelyekben az önkormányzati felelősség csökkentésének a tábora viszonylagos többségbe került a felelősség növelését igénylőkkel szemben. Ilyen területek az egészségügyi ügyelet és ellátás (2,90), a hulladékgyűjtés, kezelés (2,93 pont) és a közvilágítás. Az egészségügyi ügyelet esetében 47% támogatja a jelenlegi helyzet fenntartását, 26% növelné és 28% csökkentené az önkormányzatok felelősségét. A hulladékkezelés, szállítás illetve a közvilágítás esetében 61-62% a jelenlegi helyzet fenntartásának a támogatása, és 17-18% az önkormányzati szerep növelésének, 21% pedig a csökkentésének a támogatása. A fennálló helyzet támogatása a temetkezés esetében a legmagasabb (74%), és fentebb említettek mellett még kiemelkedően magas az óvoda (58%), illetve vízszennyvízszolgáltatatás (59%) esetében. (vö. 4. tábla) A közigazgatás átalakulása Járások kialakítása A válaszadó polgármesterek 5% képviselt járásszékhelyet. Ugyanakkor mindössze 31% az, amelyen semmilyen képviselete nem a járási hivatalnak. A megkérdezettek által képviselt települések 13%-án rendes képviselete van a járási hivatalnak és 57%-án pedig legalább ügysegédlettel van jelen a járási hivatal. A jelenlegi járásbesorolás stabilnak mondható. Összességében azonban mindössze 6% szeretne székhelyet változtatni. Mindössze 5%-ban látják úgy, hogy más település alkalmasabb lenne járásszékhelynek a jelenleginél. Közigazgatási hivatalok A közigazgatása hivatalok megítélése a polgármesterek válaszai alapján, visszatekintve némileg jobb, mint az újonnan kialakított kormányhivatali rendszeré. Három viszonylatban tudtuk összehasonlítani a 2013 előtti és az azóta 16

17 hatályos rendszert: együttműködési készség, szakmai szempontok és hatékonyság. (vö. 7. ábra) A 2013 előtti rendszer működése esetében a kérdéseinkre válaszoló polgármesterek 54-55%-a értett egyet (kisebb mértékben vagy teljesen) azzal, hogy együttműködő volt, és szakmai értelemben is megfelelt. A korábbi rendszert ma e két vonatkozásban kisebb vagy nagyobb mértékben kritizálók 14-18%-ot tettek, a fennmaradó részt a köztes véleményt vallók teszik ki. A korábbi rendszer hatékonysága tekintetében a pozitív véleménye arány nem érte el az érvényes válaszok felét (47%), ám e vonatkozásban is többségben voltak 32%-nyi semleges és 21%-nyi kritikusabb véleményű megkérdezettel szemben Együttműködés az eljárások során 2013 előtt Együttműködés az eljárások során 2013 óta Felügyeleti jog gyakorlása 2013 előtt Felügyeleti jog gyakorlása 2013 óta Szkamai kérdések 2013 előtt Szkamai kérdések 2013 óta Hatékonyság egyszerűség 2013 előtt Hatékonyság egyszerűség 2013 óta Egyáltalán nem vagy inkább nem Közepesen Inkább igen vagy teljes mértékben 7. ÁBRA: A közigazgatási hivatalok (2013 előtt) és a kormányhivatalok (2013 óta) tevékenységének összevetése Megjegyzés: 2013 a közigazgatási hivatalok nem rendelkeztek felügyeleti jogi felhatalmazással, így ez a kérdés nem volt feltehető A 2013 óta hatályos rendszer megítélésében a mérleg némileg a fenntartásokkal rendelkezők fele billen. Az együttműködés és a szakmaiság megítélése vonatkozásában kicsit többen voltak a pozitív véleményt vallók (38-39%), mint például a semlegesek (29-33%). Az együttműködés esetében a végső mérleg inkább pozitív, hiszen a negatív vélemények kisebbségben volt (32%), de a szakmaiság esetében kiegyenlítettebbek voltak a viszonyok (32%) foglalt el negatív álláspontot. A hatékonyság vonatkozásában a mai rendszer megítélése egyértelműen negatív volt. A pozitív válaszokat adók egyértelműen kisebbségben (29%) voltak a negatív véleménnyel rendelkezőkkel (42%) szemben. Itt a 17

18 semleges álláspontot képviselők aránya 31% volt. Az új rendszer megítélése érdekes módon azon a területen, a felügyeleti jog gyakorlása vonatkozásában volt a legpozitívabb, amely jogosítvány a korábbi rendszerben nem létezett. A felügyeleti jog gyakorlásáról 43% vélekedett pozitív módon és 23% kritikusan, a fennmaradóak semlegesen. A jegyzői feladatkör változása A jegyzők feladatainak változása vonatkozásában a legtöbben (45%) az újonnan kialakított rendszert támogatták. Ennek ellenére nagyon hasonló volt azok aránya (42%), akik a ma is hatályos vegyes rendszert támogatják, de a feladatokat másképp osztanák fel. A tiszta megoldások hívei mindkét szélsőséges, tiszta megoldás vonatkozásában elenyésző kisebbséget jelentenek. A kormányzati irányítású hivatalokhoz 5% rendelt volna minden hatáskört, míg a jegyzőhöz 8%. Az átalakulás a polgármesterek mintegy kétharmada (66%) szerint diktátumként zajlott. A megkérdezettek 14%-a beszámolt tisztázó tárgyalásokról és 3% szerint elfogadták az önkormányzat véleményét. 17% választott egyfajta diplomatikus választ: voltak ellentétek, de elsimultak. Feladatok átadása A hatósági feladatkörök átadása a vizsgált összes terülten a megkérdezettek többsége szerint problémamentesen zajlott. Az ügyek és az ingatlanok átadása esetében 55-56% mondta, hogy teljesen vagy inkább problémamentesen zajlott, míg az eszközök átadása és a személyi ügyek rendezése esetében 52-53% vélekedett így. Ellenpróbaként elmondható, hogy kisebb vagy nagyobb mértékű negatív tapasztalattal az eszközök, az ingatlanok és a személyi kérdések esetében mindössze 20-21% rendelkezett, és az ügyek vonatkozásában pedig csupán 17%. az ingatlanok esetében? a személyi változások esetében? az eszközök esetében? az ügyek esetében? % 49% 50% 51% 52% 53% 54% 55% 56% 8. ÁBRA: Mennyire zajlott zökkenőmentesen a hatósági feladatok átadása? 18

19 Megjegyzés: A válaszok esetében a polgármesterek 1-5 értékelték az egyes kérdéseket. A fenti ábrában a 4 és 5 pontokat választók aránya szerepel. Összegző megállapítások A megkérdezett önkormányzatok 86%-ának van rendszeres kapcsolata a járási (fővárosi kerületi) hivatalokkal. Az átalakítás hasznosságáról erősen megoszlanak a vélemények: 34% kérdőjelezi meg az átalakítás hasznosságát kisebb vagy nagyobb, és ugyanennyien (34%) fogadja el kisebb-nagyobb mértékben. A járási hivatalok és az önkormányzat együttműködését az érintettek több mint négyötöde (76% inkább vagy teljesen egyetért) zökkenőmentesnek tartja, és mindössze 6% látja kisebb vagy nagyobb mértékben problémásnak. Önkormányzati kapcsolatok, az önkormányzati érdekvédelem tevékenységének megítélése Együttműködés a kormányzat és az önkormányzatok között Arra a kérdésre, hogy hogyan változott az elmúlt négy évben a kormány és az önkormányzatok együttműködése a polgármesterek által adott átlagos pontszám 2,99 volt, ami a közepes értéket jelent. A részleteket elemezve azt látjuk, hogy 35% szerint javult, vagy nagyon javult a párbeszéd minősége, 33% szerint nem változott és 33% szerint kisebb nagyobb mértékben romlott. A kérdés tehát szinte három egyenlő részre osztotta a válaszadókat. Ez figyelembe véve azt a meglehetősen nagy átalakulást, ami végbement a joganyag radikális átalakulásával, a feladatok átrendeződésével, a források megosztásának új rendjével, jelentős kormányzati sikerként is értékelhető. Egyfajta megerősítésként külön is rákérdeztünk, hogy a jelenlegi párbeszéd milyennek értékelhető. A válaszok között árnyalatnyi különbségként megfigyelhető egyfajta közép felé tolódás. A válaszok átlagos értéke ugyanakkor a korábbival megegyező módon 2,99. A jelenlegi helyzetet tehát 33% látja jónak vagy nagyon jónak és 29% rossznak vagy nagyon rossznak. 19

20 6% 9% Erősen romliott Romlott 4% 9% Nagyon rossz Rossz 29% 23% Nem változott 28% 20% Is/is 33% Javult 39% Jó Sokat javult Nagyon jó a. Hogy váltott a párbeszéd? b. és milyen most? 9. ábra Hogyan változott és milyen most a Kormány és az önkormányzatok közötti párbeszéd Önkormányzati érdekvédelem esélyei, lehetőségei Láthattuk, hogy a kormányzati párbeszéd és más vonatkozásokban is meglehetősen optimisták a válaszadó polgármesterek, ugyanakkor bizonyos sajátos megközelítések meglehetősen pesszimista válaszokat eredményeznek. Úgy tűnik, hogy az érdekvédelem lehetőségei, esélyei ilyen terület. Miközben tehát a polgármesterek javulást tapasztalnak, és jónak ítélik a kormányzattal való párbeszédet. Egyes helyeken olvashattuk, hogy a kormányzat meghallgatja az önkormányzatok véleményét fontos kérdésekben a kérdés e vetületben való megközelítésében se a jelen se a jövő vonatkozásában nem kapunk pozitív válaszokat, nagyon is pesszimista kép rajzolódik ki. (vö. 10. ábra) A jelen vonatkozásában a törvényhozásban való érdekérvényesítést látják a legpesszimistábban. Erre 1-5-g tartó skálán, ahol a középérték 3 volt 2,54 pontot adtak. A pozitív tartományban aktuális érdekérvényesítés esetében egyedül az Állami Számvevőszék kapott bár szerény mértékű, de pozitív értéket. Így ez az az intézmény, amellyel szemben legnagyobb mértékben érvényesíteni tudni vélik érdekeiket a megkérdezett polgármesterek. A 2014-es őszi választásokat követő időszakra vetítve több területen jobb eredményeket várnak, mint amit a 2014-es választásokat megelőző, időszakban tapasztaltak. Ám az eredmények azt mutatják, hogy az egyes területeken mért javuló, és a más területeken mért romló várakozások kioltják egymást. egy- Vagyis a polgármesterek összességében nem bíznak abban, hogy a helyzet javulni fog. A helyzet a tekintetben sem változik, hogy továbbra is a törvényhozásban történő érdekérvényesítés lehetőségében bíznak a legkevésbé, és a Számvevőszékben (2,98 pont) a legjobban. Ugyanakkor a 2014 utáni időszakra éppen a törvényhozásban való érdekérvényesítés tekintetében javult a legnagyobb mértékben (+0,14 pont) a megítélés, és a Számvevőszékében csökkent a legnagyobb mértékben (-,10). 20

21 A listában kormányzat, nem kormányzati szervek és az Európai Unió is szerepelnek. Általában a kormányzati szervekkel kapcsolatos érdekérvényesítés nehezebbnek tűnik a polgármesterek számára, de a konkrétan megnevezett Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014-ig tartó időszakra a partneribb arcot mutató intézmények közé tartozik, bár a jövőre vonatkozóan viszonylag jelentősen romló helyzetet várnak. A Számvevőszék mellett a médiát, társadalmi kontrollt és az ombudszmanokat tűntettük fel a listán, mint nem kormányzati szervezeteket. Ebből az utóbbiak megítélése volt jobb. Az Európai Unió megítélése az érdekérvényesítés tekintetében inkább közepes, bár javuló. A média, a társadalmi kontroll Az Európai Unió Az Állami Számvevőszék Az Ombudszmanok Az Emberi Erőforrások minisztériuma A Miniszterelnökség A minisztériumok általánosságban A Törvényhozás A Kormányzat általánosságban 2,5 2,75 3 3,25 3, után jelenleg 10. ÁBRA: Önkormányzati érdekvédelem lehetőségei, esélyei egyes intézményekkel szemben Az önkormányzatok egymáshoz valóviszonya A polgármesterek véleményt nyilvánítottak arról, hogy milyennek ítélik meg az önkormányzatok közötti kapcsolatot illetve az önkormányzati érdekképviseletet. A polgármesterek legnagyobb része úgy gondolja, hogy legtöbb polgármesterrel jó az együttműködés (44%). Valamint, a válaszadók 32,7%-a szerint jó munkakapcsolatot ápolnak. Összességében, inkább jónak tartják a kapcsolatot a környező települések vezetőivel. 21

22 Hogyan jellemezné kapcsolatát a környező települések vezetőivel? Rossz, egyáltalán nincs együttműködés A rivalizálás dominál Vannak problémák 0,80% 2% 6,50% A legtöbb polgármesterrel jó az 44% Jó munkakapcsolat 32,70% Szoros, baráti 14,10% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 11. ábra Hogyan jellemezné kapcsolatát a környező települések vezetőivel? A települések nagyobbik fele (52,3%-a) rendelkezik testvérvárosi kapcsolattal, 53,6% mondta azt, hogy van nemzetközi települési kapcsolata. Ugyanakkor, mindössze a települések 10,7%-a tagja nemzetközi szervezetnek. Azzal kapcsolatban, hogy milyen területeken folytatnak együttműködést más önkormányzatokkal, legtöbben a civil kapcsolatot említik, közel a polgármesterek fele. Alig marad el ettől a szabadidős kapcsolat, 35,7% ápol ilyen jellegű kapcsolatot. A pályázati együttműködés, valamint az önkormányzati közigazgatási tapasztalatcsere megközelítőleg az önkormányzatok 30%-a esetében történik más önkormányzatokkal. A legkevesebben a gazdasági együttműködést említik, csupán a polgármesterek 11,8%-a. Milyen területeket érint az együttműködés? Közösen üzemeltetett szolgáltatás 13,60% Pályázati együttműködés Önkormányzati-közigazgatási 25,40% 29,30% Gazdasági kapcsolat 11,80% Szabadidős kapcsolat 35,70% Civil kapcsolat 47,50% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 12. ábra Milyen területeket érint az együttműködés? 22

23 . Önkormányzati szövetségek, érdekvédelem, elvárások Azzal kapcsolatban, hogy melyik önkormányzati szövetségnek a tagjai az önkormányzatok magasan a legnagyobb százalékban a TÖOSZ-t jelölték meg. A polgármesterek 67%-a tagja a TÖOSZ-nak. A második legnépesebb csoport, de jócskán elmarad ettől a MÖSZ tagok száma 17%-kal. A többi szövetségi tagság 7-3% körül van. Melyik önkormán yz at i sz övetség nek a tagja? MÖSZ TÖOSZ MÖOSZ MJVSZ Magyar Faluszövetség Községek, Kistelepülések és Kistérségek KÖOÉSZ 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 13. ábra Melyik önkormányzati szövetségnek a tagja? A polgármesterek véleményezték, hogy mennyire ismerik, illetve értenek egyet az önkormányzati szövetségek bizonyos álláspontjaival kapcsolatban. Ez alapján megállapítható, hogy a legtöbben azon önkormányzatok kompenzálásáról, szóló véleményét ismerik, amelyek az átlag alatti mértékben adósodtak el (70%). A második leginkább ismert álláspont a 2013-as adósságkonszolidációról szól. Ezt a polgármesterek 66%-a ismeri. Továbbá, minden általunk említett álláspontot a polgármesterek több mint fele ismerte. Leginkább azzal az állásponttal értenek egyet, amely az eladósodott önkormányzatok kompenzálásáról szól, valamint a jövőbeni hitelfelvétel állami engedélyezéshez kötéséről. A polgármesterek 58%-a egyet ért ezekben a kérdésekben az önkormányzati szövetségek állásfoglalásával. Magas egyetértési százalékot kapott a főállású polgármesteri tisztséggel kapcsolatos álláspont (42%-al). Legkisebb mértékben, ám elég magas százalékkal (36%) azzal értenek egyet, amely azon önkormányzatok kompenzálásáról szól, amelyek nem szorultak állami segítségre az adósságrendezés során. Hasonló százalékban értenek egyet a 2013-as adósságkonszolidációról kialakított állásfoglalásukkal kapcsolatban (37%). 23

24 Önkormányzati szövetségek álláspontja......a jövőbeni hitelfelvétel állami engedélyhez kötéséről?...a főállású polgármesteri tisztséggel kapcsolatban?...azon önkormányzatok kompenzálásáról, amelyek az...azon önkormányzatok kompenzálásáról, amelyek nem...a 2013as önkormányzati adósságkonszolidáció 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% Egyet ért vele Ismeri 14. ábra Vélemény az önkormányzati szövetség álláspontjáról Azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzati szövetségeknek mi a szerepük, azaz a polgármesterek mit várnak el a szövetségtől, magasan a legnagyobb százalékban az érdekvédelmet jelölték meg. A válaszadók 81%-a szerint a szövetség érdekképviseleti szerepet kell, hogy betöltsön. A pályázatokkal kapcsolatos segítségnyújtás a polgármesterek 41%-a szerint feladatuk; valamint a képzéseket 30%-uk jelölte meg. Mit vár el az önkormányzati szövetségtől? Pályázatok Képzések Érdekvédelem 0% 20% 40% 60% 80% 100% 15. ábra Mit vár el az önkormányzati szövetségtől? 24

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését A fővárosiak többsége nem ért egyet a Fidesz szimbolikus intézkedéseivel. Az ingatlanadó több kerületben történt bevezetése a legnépszerűtlenebb, a dohányzási

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült:. május A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából. májusában

Részletesebben

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása KÉRDŐÍV (MUNKAVÁLTOZAT) (A TELEPÜLÉS JEGYZŐJE TÖLTI KI.) ÁROP 1.1.22 2012 2012 001 Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. projekt I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Alapító okirata

Szivárvány Óvoda Alapító okirata Szivárvány Óvoda Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén

A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén G Ö M ÖRI Z S O LT, E L N Ö K M AGYA R PA R A L I M P I A I B I Z OT T S ÁG Fogyatékosok sportját érő társadalmi hatások összetevői

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

eredmények Nemdohányz tulajdonosainak körébenk

eredmények Nemdohányz tulajdonosainak körébenk Közvélemény-kutatási eredmények Nemdohányz nyzók k védelmv delméről l szóló törvényjavaslat hatása, annak megítélése a vendégl glátóhelyek tulajdonosainak körébenk Kutatási módszertanm A Századvég telefonos

Részletesebben

Általános Nevelési Központ Óvodája, Iskolája Kővágószőlős ALAPÍTÓ OKIRATA

Általános Nevelési Központ Óvodája, Iskolája Kővágószőlős ALAPÍTÓ OKIRATA Általános Nevelési Központ Óvodája, Iskolája Kővágószőlős ALAPÍTÓ OKIRATA Az Államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 66. -a, továbbá a közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX.

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 217/2009. (V.07.) KT. H A T Á R O Z A T A

Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 217/2009. (V.07.) KT. H A T Á R O Z A T A Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 217/2009. (V.07.) KT. H A T Á R O Z A T A Nagykálló Város Polgármesteri Hivatal alapító okiratának elfogadása tárgyában (a 331/2009. (VII.10.) KT, 405/2009.(VIII.25.)

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 11. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 11. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 11. jelentés Készült az Állampolgári részvétel hete 01 program keretén belül 01. szeptember. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet H-8000

Részletesebben

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének az 5/2010.(XI.16.) KT sz. rendeletével elfogadott Szervezeti és

Részletesebben

Alapító okirat A költségvetési szerv Neve

Alapító okirat A költségvetési szerv Neve Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

2015. február 19-i rendes ülésére

2015. február 19-i rendes ülésére Új napirendi pont 31. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i rendes ülésére Tárgy: A 2015. évi hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez - más szakterületek, ágazatok esetében és szakmaközi komplexitásban is megvalósítható- I. Célja: 1. Alakuljon helyi

Részletesebben

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Alapítva: 1989 A múlt - TÖOSZ A szövetségek közül elsőként alakult meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) - 1989. március a települési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára

E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Fodorné Szabó Mária E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Hiánypótlás. Hiánypótlás HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. készített ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓHOZ 2011. FEBRUÁR 9. 1/11

Hiánypótlás. Hiánypótlás HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. készített ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓHOZ 2011. FEBRUÁR 9. 1/11 Hiánypótlás Hiánypótlás a HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓHOZ 2011. FEBRUÁR 9. 1/11 Tartalom 1) Átalakított szervezeten belüli eljárások száma... 3 2) A hivatal szervezetfejlesztési

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134.

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134. Ságújfalu és Kishartyán Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján, az általuk alapított

Részletesebben

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. június 23- i ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóira vonatkozó társulási

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

K i v o n a t. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2014. K i v o n a t Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből 149/2014.

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2015. (V.27.) önkormányzati határozata

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2015. (V.27.) önkormányzati határozata Önkormányzata Képviselő-testületének 9/015. (V.7.) önkormányzati határozata a Nyírbátori Óvoda, Bölcsőde alapító okiratának módosításáról A Képviselő-testület I. - elhatározza, hogy a Nyírbátori Óvoda,

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. 2015. október 28-i RENDES ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. 2015. október 28-i RENDES ülésére A NAPIREND SORSZÁMA: 2. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának felülvizsgálata E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban

Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban dr. Pulay Gyula számvevő igazgató előadása Veresegyháza MAFIS nemzetközi konferencia az önkormányzati pénzügyi menedzsment megújításáról A korrupció

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

SKANSKA OFFICE INDEX 2008 Magyarország Tartalom 1 A cél és a folyamat 2 Összegzés 3 Eredmények 1 A cél és a folyamat A cél 4 A kutatás lényege információgyűjtés az irodapiaci szükségletekről, az elvárásokról

Részletesebben

ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 128/2003. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPTÓ OKIRATÁRÓL

ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 128/2003. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPTÓ OKIRATÁRÓL ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 128/2003. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPTÓ OKIRATÁRÓL Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2013. március 28-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2013. március 28-i rendes ülésére 14. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-i rendes ülésére Tárgy: A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 2013. június 21. napján kelt, 2013. július 1-től hatályos alapító

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014. (II. 27.) KT.

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata 2. sz. melléklet a 114/2009. (VIII. 27.) sz. KT. határozathoz. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata /egységes szerkezetben / Kardoskút Község Önkormányzata

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

fr fuszámú előterjesztés

fr fuszámú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere fr fuszámú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Egészségügyi Szolgálat alapító okiratának módosításáról

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

Települési esélyegyenlőségi igényfelmérés 1

Települési esélyegyenlőségi igényfelmérés 1 Budapest Esély Nonprofit Kft. 1091 Budapest tel: (1) 216-0809 Üllői út 45. info@pestesely.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0227-07, Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL2005 Csapó Gábor Koltai

Részletesebben