Tartalom. FOTO MOZAIK 2004 október

Átírás

1

2

3 Tartalom Tartalomjegyzék Pályázatok Események naptára Kiállításról kiállításra Fotó Piac Börze Kedvezménykuponok Terjesztô szaküzletek Kiállítás Zene Kép World Press Photo Fotótárlat Digitális világ Kattintás után Fototechnika Szerintem csak fotózni kell, az a lényeg / Interjú Pitrolffy Zoltán divatfotóssal Eifert János: Az én oldalam / Csendélet 7. / Olvasói levelekre, telefonokra válaszolva Bere Mario: Pontról pontra portré (5.) / Képkorrekciók Fotós szemmel / Giselle Jobb ez így Brezina Zoltán: Fekete-fehér fotók laborálása magas szinten V. / A kontraszt Varró Imre: Digitális diavetítés Fotofelszerelés Teszt / Nikon Coolpix 8800, 8400, Teszt / Nikon F Teszt / Pentax Optio 750Z Újdonság Casio QV-R Casio Exilim PRO EX-P Canon EOS-1Ds Mark II Epson EMP-830 és EMP Adobe Photoshop Elements Epson Stylus C45 és Stylus C Konica Minolta Dynax 7D Olympus C-370 ZOOM Samsung Digimax V Creo Leaf Aptus digitális hátfalak Nikon D2X Fotoelmélet Tillai Ernô: Képelemzés, értékelés / Ösztönös értelmezések Dr. Mann Judit: Fényképezõgépek leírásainak másolása Beszámoló Fényecset Természetfotós Napok Fenyvesi Edit: Fotográfiai képzések VIII. / Szellemkép Szabadiskola Mesterkurzus 2004/ Elméleti elõadássorozat 2004/ Cserháti Fotómûvészeti Alkotótábor Újra börze Ebben a lapszámunkban az alábbi partnereinkrõl talál bõvebb információt Artwork Photo , 35, 41 Aryca , 99 Axico Camera Canon CCS Webshop Color Photo Digital Creator Digitáltechnika DigitCam Erva ESG Kft Eurofoto Fókusz Fotó és Video Fotex Fotó Bara Foto Fix Fotó Paradicsom Fotolux Extra Kft Fotoplus Foto&Film Digital Guards Rt G. Network Kft Hamarits Fotóstúdió Hunor Minilabs Il-Dia Júlia Fotó Karát Fotó Leitz Hungary Magyar Fényképész Ipartestület Mediker , 75 Mikrosat Molnár Imre Money Kft Nikon Optiform Bt Orbán és Tsa Panasonic Photocentrum Prontophot Studio Rotchild Soós Kereskedés TAJP Bt Tripont Werner Foto FOTO MOZAIK 2004 október

4 Újdonságok fényképezőgép 6 megapixeles A effektív felbontással és 3-szoros optikai zoommal rendelkezik, a felvételek megtekintésére nagy méretű, 2 -os TFT színes kijelző ad lehetőséget. A fémburkolattal ellátott készülék természetesen nem nélkülözheti a korábbi Casio modellekből már jól ismert Best Shot látványmintákat sem, melyekből az R61-es esetében 23- at rögzítettek előre a tervezők. A mozgófelvétel, önkioldó, naptár, világidő és képes ébresztő funkciók úgyszintén bővítik a készülék által kínált alkalmazások széles skáláját. További jellemzők: auto makro funkció, vaku asszisztens, ikon segéd funkció. A kívánt nyomtatási, előhívási képmérethez szükséges felbontás kiválasztásában a szintén új nyomtatási kalauz nyújt segítséget. A gép 9,7 MB-os belső memóriája SD, illetve MMC memóriakártyákkal bővíthető, kompakt méretei révén pedig gyakorlatilag minden zsebben elfér, így állandó Az élességállítást hibrid autofókusz rendszer segíti, míg az auto makro funkció révén a gép automatikusan váltja az élességállítási módot az aktuális tárgytávolság függvényében. Az EX-P700-as lehetőséget ad az élességállítási pont teljesen szabadon történő megválasztására is, kijelölve arra a kép tetszőleges pontját. Az úgynevezett Multi Bracketing funkció társ lehet. Az október elején megjelenő modell számos tartozékkal (nagy kapacitású akkumulátorok, akkumulátor gyorstöltő, hordszíj, USB kábel és szoftver CD) és opcionális kiegészítővel (kétféle tok; QVR-CASE 1 / QVR-CASE 2 és hálózati adapter; AD-C30) kerül az üzletekbe. CCD: 1/1,8, 6,37 miilió teljes, 6 millió effektív pixel Képformátum: JPEG, AVI (Motion JPEG) Adattárolás: beépített Flash memória (kb. 9.7 MB), SD / MMC memóriakártya Képméretek: 2816x2112, 2816x1870 (3:2), 2048x1536, 1600x1200, 1280x960, 640x480, mozgófelvételek 320x240 pixel (300 kb/s, 15 kép/s) Objektív: F2,8 4,9, f=8 24 mm ( mm ekvivalens) Közelpont: 10 cm Expozícióvezérlés: középre súlyozott CCD mérés, programozott AE Expozíciókompenzáció: ±2 Fé Expozíciós idõk: 4 1/2000 Fehéregyensúly: automatikus, 6 elõre rögzített, manuális Exilim PRO EX-P700 7,2 megapixel A nagy fényerejű, mm ekvivalens Canon optikával és 7,2 megapixeles effektív felbontással rendelkező modell a PRO termékvonal második generációjaként került bemutatásra. Azok számára, akik a technikai képességek mellett kiemelt fontosságot tulajdonítanak gépük megjelenésének is, a 700-as PRO fekete, matt és fényes felületekben váltakozó, markáns külsője igazi különlegesség lehet. alkalmazásával a fényképezőgép sorozatokat tud készíteni a legkülönbözőbb beállításokkal, majd a feladat végeztével az elkészült képek közül kiválaszthatók a legjobbak. Nem hiányozhatnak a Best Shot mód beállításai sem. Az itt bemutatásra kerülő készülékben 27 látványmintát találunk előre rögzítve, melyek között korábban még nem alkalmazott motívumo Mûszaki adatok QV-R61 Érzékenység: automatikus / ISO 64, ISO 125, ISO 250, ISO 500 Felvételi funkciók: fényképfelvétel, önkioldó, makro, Best Shot, mozgófelvétel, sorozatfelvétel Beépített villanó: automatikus, állandó (derítéshez), vörösszem-hatás csökkentése, kikapcsolt, hatótávolság 0,6 2,6 m Monitor: 2 színes TFT, 354x240 (84 960) pixel Keresõ: LCD kijelzõ és optikai keresõ Csatlakozások: hálózati adapter (DC3V), USB (Mini-B) Áramforrás: 2 db AA méretû akkumulátor vagy elem Méretek: 88,3x60,4x33,4 mm Tömeg: 168 g kat is fellelhetünk, mint például az enyhe fókusz vagy a sport beállítások. Meg kell említenünk az Ikon Segéd elnevezésű programot, mely a különböző fotográfiai módok között hivatott segíteni az eligazodást utóbbira minden bizonnyal sokszor szükségünk lesz majd, nem úgy, mint a Business Shot elnevezésű látványmintára, amely a prezentációkon kive tített, trapéz formává torzult diák korrekcióját végzi el. Az alapvető, például a fehéregyensúlyt vagy az érzékenység értékeit érintő beállítások gyors elvégzését a PRO sorozatban megjelenő EX gomb használata teszi lehetővé. A manuális beállítások gyors és precíz elvégzésében az EX-Findernek nevezett grafikus menürendszer segít. Az Exilim PRO EX-P700-as modell forgalmazása október elején kezdődött meg. CCD: 1/1.8, 7,2 millió effektív, 7,41 millió összes pixel Képformátum: TIFF, JPEG, AVI (Motion JPEG), WAV Adattárolás: beépített Flash memória (kb. 8,9 MB), SD/MMC memóriakártya Képméretek: 3072x2304, 3072x2048 (3:2), 2304x1728, 1600x1200, 1280x960, 640x480, mozgókép: 320x240 pixel (300 kb/s, 15 kép/s) Objektív: Canon (8 lencse 7 csoportban) F2,8 4, f=7,1 28,4 mm ( mm ekvivalens) Közelpont: 10 cm Expozícióvezérlés: program, mélységélesség, zársebesség, manuális Expozíciókompenzáció: ±2 Fé Expozíciós idõk: 60 1/2000 s Mûszaki adatok Fehéregyensúly: automatikus, 7 elõre programozott, manuális Érzékenység: ISO 80, 160, 320, 640 Felvételi funkciók: fényképfelvétel, önkioldó, makro, Best Shot (27 beállítás), hangalámondás (max. 30 s/kép), mozgókép (hangrögzítéssel is), gyors sorozatfelvétel (3 kép/s, max. 5 kép egy sorozatban) Auto Bracketing (AE/ WB/AF szerint), Multi Bracketing (színszûrõ, portré, élesség, színtelítettség, kontraszt), diktafon, Manual Assist funkció Beépített villanó: automatikus, vörösszem-hatás csökkentése, kikapcsolt, állandó (derítéshez); hatótávolság: 0,4 3,6 m Monitor/keresõ: 2.0 színes TFT, 480x240 ( ) pixel, átnézeti keresõ Csatlakozások: USB/AV (NTSC/PAL) kompatibilitás Áramforrás: Super Life Battery (Li-ion akku) Méretek: 97,5x67,5x45,1 mm Tömeg: 225 g FOTO MOZAIK 2004 október

5 Újdonságok Ha a Nikon D2X kapcsán feltettük a költői kérdést, mi jöhet még, úgy illik, hogy rögtön meg is válaszoljuk. A reagálás honnan máshonnan, mint a Canon háza tájáról érkezett, mégpedig az EOS- 1Ds utóda személyében. Megjelent a Canon EOS- 1Ds Mark II. Az új gép megtartotta az előd 24x36 mm-es CMS szenzorát, de mintegy hatmillió pixellel megnövelte annak felbontását. Technikai adatok Canon EOS-1Ds Mark II Canon EOS-1Ds Mark II 16,7 Mega Nem kevesebb mint 16,7 megapixelről beszélhetünk. Ez azonban korántsem minden! A fényképezőgép tanult a konkurenciától és vezeték nélküli kommunikációra is képes. Főbb jellemzők: ISO ig kiterjesztett érzékenység, 4 kép/másodperces sorozatfelvétel, megnövelt puffer (32 jpeg, 11 raw), WTF-E1 vezeték nélküli adó, E-TTL II vakuvezérlés, RGB hisztogram megjelenítése, kettős kártyafoglalat (CF és SD), 230 ezer pixeles nagy felbonátsú LCD monitor. A gép ára várhatóan 8000 euró körül alakul. Canon EOS-1Ds Szenzor 36x24 mm CMOS, 16,7 millió pixel 36x24 mm CMOS, 11,1 millió pixel Felbontás 4992x3328, 3600x2400, 3072x2048, 2496x1664 pixel 4064x2704, 2032x1352 pixel Processzor DIGIC II Ismeretlen Fehéregyensúly képszenzor képszenzor, külsõ szenzor Érzékenység ISO , Boost ISO 50, ISO 3200 ISO , Boost ISO 50 Színtér 4x srgb, Adobe RGB, 2x felhasználói 4x srgb, Adobe RGB Sorozatkép 4 kép/s 3,3 kép/s Puffer JPEG 32, RAW 11 JPEG 10, RAW 10 Vakuvezérlés E-TTL II E-TTL Tárolás CompactFlash, Secure Digital CompactFlash Csatlakozás IEEE 1394, USB 1.1 IEEE 1394 LCD monitor 2 TFT, pixel 2 TFT, pixel Orientációs szenzor Igen Nem FOTO MOZAIK 2004 október

6 Újdonságok Epson EMP-830 és EMP-835 Szabadabb prezentáció akár hálózatban is Elmúltak azok az idők, amikor a prezentáció előkészítése során külön be kellett tervezni a vetítő beállításához szükséges időt is! Az Epson jól ismeri a profi felhasználók igényeit, és azok számára, akik egyszerűen, gyorsan és a legmagasabb színvonalon szeretnének vetíteni, piacra hozta két új High-End XGA-projektorát: az Epson EMP-830 és az Epson EMP-835 modellt. A két új projektor a gyorsösszeállítás funkció segítségével teljesen automatikusan, a fáradságos beállítást és összeszerelést megtakarítva, kevesebb mint 20 másodperc alatt már vetíti is a képeket. Elég egy gombnyomás, és a készülék automatikusan hozzáigazítja a kivetített kép méretét a vetítővászon méretéhez, valamint beállítja a kép élességét. Elvégzi az egzakt kép létrejöttéhez szükséges trapéztorzítás (keystone) korrekciót, a kivetített kép a szintén automata fényerőbeállítás segítségével akár vetítővászon használata nélkül, a falra is kivetíthető. A sötét háttérhez igazítás szintén automatikusan történik. Elegendő egy másik gombnyomás, és a projektor azonnal felismeri az adatforrást, és máris indulhat a prezentáció. Mindkét projektor könnyedén integrálható a LAN hálózatokba és számítógép nélkül is működtethető. Az Epson EMP-835 vezeték nélküli hálózatokra max Ansi lumen fényerõ 600:1 kontrasztarány XGA (1024x768 pixel) képfelbontás LAN és WLAN kapacitás (WLAN csak az Epson EMP-835 modellnél) Epson EasyMP technológia gyors vezeték nélküli adatátviteli sebesség (IEEE802.11g / max. 54 Mbit/s) magas fokú biztonság a wireless adatátvitel során: WEP, WPA (TKIP) és LEAP USB és PCMCIA interfészek komputer nélkül is használhatók Quick Set-Up funkció (automata képhozzáigazítás a vetítõvászonhoz) halk (28 db) hûtés nagy teljesítményû, 5 W-os hangszórók gyorsindítás (Quick Start-Up), 15 s 1:1,6 zoomos objektív ötféle vetítési módozat az optimális képvisszaadás érdekében is csatlakoztatható, ráadásul az IEEE802.11g szabványnak megfelelően az elérhető leggyorsabb LAN kapcsolaton keresztül (54 Mbit/s adatátviteli sebesség). A wireless kapcsolat védelmét a vezető biztonsági protokollok, a WEP, a WPA (TKIP) és a LEAP biztosítják. A készülék a kiváló képminőséget a 3000 Ansi lumen fényerővel, XGA felbontással (1024x768 pixel), valamint a 600:1 kontrasztaránnyal éri el. A projektorokhoz az USB vagy PCMCIA interfészen keresztül közvetlenül csatlakoztathatók külső adattároló egységek, ezáltal lehetővé válik bemutatók és filmek hálózaton kívüli, valamint számítógép igénybevétele nélküli lejátszása. A nagy teljesítményű beépített hangszórók, az 1,6-szeres zoom, a jelszavas védelem, az integrált URL mutató (pointer), valamint számos további funkció segítségével az Epson kivetítők ideális megoldást jelentenek azoknak a professzionális felhasználóknak a számára, akiknek irodájukban, a konferenciákon, szemináriumokon és az értékesítési tevékenységük során kiváló minőségű és mobil megoldásokra van szükségük. Az Epson kivetítők lelke, vagyis az LCD technológia előnye a képek valósághű visszaadását lehetővé tévő igen széles színtartomány. Az Epson EMP-830 és az Epson EMP , illetve 3890 euró áron kapható az üzletekben. Az Epson EMP-830 és az Epson EMP-835 projektorok legfontosabb jellemzõi rögzítés esetén az áramellátás közvetlenül kapcsolható ki és be beépített pointer kép a képben funkció automatikus adatforrás-keresés és -beállítás jelszavas védelem által nyújtott biztonság stabil hordozófül 4,7 kg tömeg Az Epson a Stylus C45 és a Stylus C86 modellek révén sikeres irodai nyomtatók két új kiadását kínálja, megújult köntösben. Epson Stylus C45 és Stylus C86 Duett 4 színnel Az Epson Stylus C86 modell az Epson DURABrite tintáit használja. Ezek a tinták olyan kifejező színeket kínálnak, amelyek a mindennapok megpróbáltatásaival, mint például a kiborult vízzel vagy a szövegkiemelővel szemben is elmosódásmentes ellenállást tanúsítanak. A nyomtató használható alkalmi fényképnyomtatónak is, a képek a megfelelő papír alkalmazása mellet akár 80 évig is megőrzik eredeti fényüket. A készülékekhez az Epson Web-To-Page szoftvere mellett az Epson PhotoQuicker Adobe Photoshop Elements 3.0 Mélyebb vizeken Az Epson Stylus C86 tulajdonságai digitális fényképezés térhódítása hatással volt a szoftver A fejlesztők munkájára is, hiszen egy-egy program fontossága e gépek esetében nem pusztán az utólagos képmódosításokban, de a működés feltételeként is megmutatkozik. A Photokina számos példát hozott mindegyikre, hiszen a firmware frissítések mellett számos új képkezelő program került bejelentésre. Többek között az Adobe kedvelt képmódosító programja, a Photoshop Elements is átesett egy frissítésen. Az új opciók között immár megtaláljuk a rendkívül jól használható gyógyító ecsetet (amely egy új, ún. Spot verzióval is kiegészült), sőt, a program immár támogatja a 16 bites raw fájlokat is. A szintén új, ún. SmartFix megoldás a képek analizálásáért és automatikus korrigálásáért felel, de sokat javult a vörösszem-csökkentés lehetősége is. A 3.0 verzió emellett több mindent is átvett a Photoshop Album képrendező programból. A gyártó gondolt a megosztásra is, a program PhotoMail funkciója kisméretű, keretezett fotók küldését is lehetővé teszi. Sőt, akár hangaláfestéses vetítéseket is készíthetünk vele. A szoftver ára száz dollár körül alakul. Az Adobe palettáján további új szín az otthoni videószerkesztést megvalósító Premiere Elements. Az Epson Stylus C45 tulajdonságai Kiemelkedõ nyomtatási minõség, akár 2880 optimalizált dpi felbontással Gyors nyomtatási sebesség, akár 12 lap/perc fekete-fehér USB csatlakozás a gyors üzembe helyezéshez Az Epson PhotoQuicker a fényképek felhasználóbarát nyomtatását biztosítja Epson Web-To-Page szoftver legújabb 3.5-ös változata is jár. Az előbbi automatikusan biztosítja, hogy az internetről nyomtatott képek a megfelelő formában kerüljenek papírra, míg az Epson PhotoQuicker 3.5 lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy könnyedén elvégezhesse a képeken a szükséges módosításokat az optimális eredmény elérése érdekében. Az Epson Stylus C86 ára , míg az Epson Stylus C45-ösé forint. Különálló tintapatronok a költségek ala-csonyan Epson PhotoQuicker 3.5 képfeldolgozó Akár 5760 optimalizált dpi felbontás a tartásához szoftver megfelelõ hordozóanyagon Szegélymentes képek A/4-es formátum-ban Epson Web-To-Page szoftver 4 színû nyomtatás Új, kompakt kivitelezésû borítás Csúcssebességû nyomtatás, 22 oldal/perc Opcionális hálózati használat Automatikus 120 lapos adagoló nagy mennyiségû nyomtatáshoz 11

7 Újdonságok A várva várt Dynax Dynax 7D Két új optika A Konica Minolta még a Photokina előtt feltette az i-re a pontot: hivatalosan is bejelentette készülő digitális tükörreflexesének technikai paramétereit. A Minolta táborának izgalma érthető, a gépért nyúló remegő kezekre azonban a gyártó is gondolt. Az új fényképezőgép esetében integrált rázkódáscsökkentő rendszer gondoskodik a tökéletes (de legalábbis éles) felvételekről. A remek felhasználó felülettel ellátott SLR Minolta A bajonettet kapott, így bármilyen Maxxum AF optikát fogadhat. Az ún. Anti-Shake védelem a 16 mm-es halszemet és néhány makrooptikát kivéve mindegyik lencserendszerrel kompatibilis. A gép hátulját nagyméretű LCD uralja, a képek nagy sebességű feldolgozását a már jól ismert CxProcess III technológia végzi. Az új SLR mellé új objektív is dukál, melyekből a Konica Minolta mindjárt kettőt is bemutatott. Az AF mm F2,8 4 (D) és az AF F2,8 (D) típusok a másfeles szorzótényezőnek köszönhetően és mm-es gyújtótávolságot adnak a fotográfusok kezébe. Bár a Konica Minolta Dynax 7D Digital SLR a meglévő, mintegy negyven objektívvel is kompatibilis, e két új objektívet az új gép igényei szerint terveztük nyilatkozta Todd Schrader, a Konica Minolta Photo Imaging U.S.A., Inc. alelnöke. A főtémát övező életlen hátteret előnyösebbé tevő kört formáló rekeszlamellák mellett a két új lencserendszer magában foglalja a Konica Minolta fejlett vakuvezérlési technológiájának (Advanced Distance Integration, ADI) támogatását. Technikai adatok Váz anyaga: magnéziumötvözet Szenzor: 23,5x15,7 mm Anti-Shake CCD, 6, 31 millió teljes és 6,1 millió effektív pixel A/D konverter: 12 bit Felbontás: 3008x2000, 2256x1496, 1504x1000 pixel Formátumok: RAW (9,8 MB), RAW + JPEG (Fine), JPEG (EXIF 2.21) Színtér: srgb (Natural), srgb (Natural+), Adobe RGB Objektívek: Minolta A (1,5x) AF: 9 pontos TTL, 1 és 18 Fé között (ISO 100) AF segédfény: vaku által, öt méterig Programok: P, S, A, M Fénymérés: 14 mezõs mátrix, középre súlyozott, spot (0 20 Fé ISO 100 F1,4) Expozíciósorozat: lehetséges, 3 vagy 5 képig 0,3 vagy 0,5 Fé értékben, ±3 Fé Érzékenység: ISO 100, 200, 400, 800, 1600, 3200 Expozíciós idõk: 30 1/4000 s, B Vaku: 1/160 s Fehéregyensúly: automata, napfény, árnyék, felhõs, mûfény, neon, vaku, Kelvin, manuális Paraméterek: kontraszt, telítettség, élesség, zajcsökkentés Keresõ: cserélhetõ, G típusú mattüveg, látómezõ 95% Betekintési távolság: 25 mm, 0,9x nagyítás LCD: 2,5 TFT LCD, pixel Vaku: beépített (külsõ csatlakozás lehetséges) Kulcsszám: 12 Kivilágítási szög: 24 mm 835 mm ekvivalens Vakufunkciók: expozíciókompenzáció, vörösszem-effektus csökkentése, vezeték nélküli kioldás, rear, rövididõszinkron Sorozatkép: RAW/RAW + JPEG, 3 kép/s 9 képig Csatlakozás: USB 2.0, Video out, DC-IN Tárolás: CompactFlash I/II Áramforrás: NP-400 Li-ion Méretek: 150x106x78 mm Tömeg: 760 g Master szoftver A Dynax 7D mellé új képszerkesztő és katalogizáló program is jár, melyet a Konica Minolta fejlesztői DiMAGE Masternek neveztek el. Az opcionális szoftver többek között a raw fájlok feldolgozására is képes. A program célja a kreatív munkafolyamat biztosítása mind profi, mind haladó amatőr fotográfusok számára. A szoftver újonnan kifejlesztett, ún. 3D Lookup Table technológiája a raw fájlok feldolgozásakor biztosít a korábbinál pontosabb színreprodukciót. Különböző képkezelési opciók katalogizálás, korrigálás, nyomtatás stb. valósíthatók meg a három fő vezérlőablakban. Főbb képességek: 3D- LUT színkonverzió, egyénre szabható kategorizálás, élességellenőrzés egy egérkattintással (nagyítás), képösszehasonlítás (hisztogram, fehéregyensúly stb. alapján), képkorrekció, rugalmas utólagos élesítés, precíz színkezelés (ICC profilok), kötegelt feldolgozás. 12 FOTO MOZAIK 2004 október 13

8 Újdonságok Olympus C-370 ZOOM Szórakoztató fotózás mindenkinek Az Olympus C-370 ZOOM-mal nem kell professzionális fényképésznek lenni a kiváló eredmények eléréséhez: az egy gomb, egy funkció elv alkalmazásával a felhasználók kényelmesen élvezhetik a fényképezőgép használatát. Míg az újratervezett menü ismertetőkkel segíti az expozícióvezérlési programok használatát, a 3,2 megapixeles felbontás a megcélzott felhasználó réteg igényei szempontjából kellően részletgazdag képeket biztosít. A PictBridge kompatibilis fényképezőgép makro üzemmódban 2 cm-es közelponttal rendelkezik. A fotók tárolására 12 MB-os belső memória vagy cserélhető xd-picture Card szolgál. A fényképeket 3-szoros optikai zoommal rendelkező objektív ( mm ekvivalens) rajzolja, amely három aszférikus lencsét is tartalmaz. A 4-szeres digitális zoom további nagyítást tesz lehetővé. A kompakt és könnyű C-370 ZOOM az új Olympus Master 1.0 szoftvert is tartalmazza. A fényképezőgép várhatóan 2004 őszétől vásárolható meg, kedvező áron. Samsung Digimax V6 Nagy, kompakt, Samsung A V sorozat alumíniumházba bújtatott vezérgépe 6 megapixelt, háromszoros Schneider-Kreuznach típusú optikai zoomot ( mm ekvivalens) és manuális expozícióprogramot kínál. A V6 hangos mozgókép felvételére is képes, mégpedig 30 kép/ másodperces sebességgel, VGA (640x480 pixel) minőségben. A nagy teljesítményű lítiumakkuval egy feltöltéssel több száz kép készíthető. A gép kezelését kilenc beépített témamód és egyszerűen felépített, jól olvasható menürendszer könnyíti meg. Technikai adatok Szenzor: 1/1,9 CCD, 6,4 millió teljes és 6,1 millió effektív pixelszám Felbontás: 2816x2112, 2560x 1920, 2272x1704, 2048x1536, 1600x1200, 1024x768 pixel Formátumok: TIFF, JPEG (DCF), EXIF 2.2, DPOF 1.1, PictBridge 1.0, AVI (MJPEG), WAV Objektív: Schneider-Kreuznach mm ekvivalens, F2,7 4,9 Közelpont: 6 cm (makro) Érzékenység: 50, 100, 200, 400 Expozíciókompenzáció: ±2 Fé Programok: P, A, S, M Fehéregyensúly: automatikus, napfény, felhõs, neon I, neon II, mûfény, egyéni Keresõ: optikai és LCD (1.5 TFT, pixel) Csatlakozás: USB 1.1, AV out, DC-in Tárolás: SD/MMC Áramforrás: 2xAA / 1xCR-V3 Méretek: 106x55x38 mm Tömeg: 170 g Mûszaki adatok Felbontás: Leaf Aptus 22: 4056x5356 pixel Leaf Aptus 17: 3576x4716 pixel Szenzorméretek: Leaf Aptus 22: 48x36 mm Leaf Aptus 17: 43,2x31,7 mm Dinamikus átfogás: 12 rekesz Színmélység: 16 bit Felvételi sebesség: 1,2 kép/s LCD: 3,5, pixel Tárolás: CF II; 20 GB Digital Magazine; opcionális FireWire lemez Fájlméretek: (Leaf Aptus 22/17): Leaf HDR 16 bit: 126 MB/99 MB Leaf raw HDR 16 bit: 42 MB/33 MB RGB 8 bit: 63 MB/48 MB CMYK 8 bit: 84 MB/65 MB Érzékenység: ISO Kompatibilis fényképezõgépek: Hasselblad H1 és V sorozat, Mamiya 645AFD, RZ67, RB67; Contax 645AFD; Fuji GX680; Bronica SQA/ETRS; Sinar, Toyo, Cambo, Linhof, Horseman, Rollei X-Act stb. Creo Leaf Aptus digitális hátfalak A húszasoké a világ Az idei Photokinán debütáltak a Creo által gyártott, új generációs Leaf Aptus 17 és Aptus 22 digitális hátfalak. A nagyméretű, 6x7 cmes érintőképernyős LCD monitorral rendelkező hátfalak 17, illetve 22 megapixeles felbontásra képesek, energiaellátásukról Li-ion akku gondoskodik. A fogyasztói termékek hordozhatóságát a professzionális világ robusztusságával ötvöző hátfalak jól illeszkednek a mindennapi munkafolyamatba. Egy feltöltéssel mintegy ezer felvétel készíthető, az új hardver másodpercenként 1,2 kép sebességre képes. A 20 GB-os magazin kétezer kép tárolására ad lehetőséget, amely külső FireWire meghajtókkal akár 250 GB-ig vagy tovább bővíthető. A Leaf Aptus a világ első hátfala, amely grafikai felületet és érintőképernyőt kínál. A szintén egyedi, vezeték nélküli megjelenítési technológia által akár egy palmtopon is láthatóvá válik a digitális proof. A hátfal tömörített nyers HDR (CHDR) formátumban rögzíthet, amely megtartja az eredeti adatokat, de méretét tekintve mégis felére csökkenti az állományt. A termék 2005 februárjától lesz elérhető. Jelenleg a szintén újnak számító Leaf Valeo 22Wi és Leaf Valeo 17Wi hátfalak kaphatók. A későbbi upgrade-re lehetőséget ad a gyártó. 14 FOTO MOZAIK 2004 október

9 Újdonságok gyártók közötti versenyhelyzet és a megapixelek utáni hajsza új kihívások elé állította A a Nikont. Fokozatosan szorult a hurok, lévén a kereslet rendkívüli módon megnövekedett egy olyan digitális tükörreflexes fényképezőgép iránt, amely a D2H teljesítményét magasabb pixelszámmal ötvözi. Most megérkezett a D2X. Nikon D2X Újragondolt teljesítmény A D1 megjelenése óta valamennyi Nikon digitális SLR fényképezőgép ugyanazzal a Nikon DX formátumú képérzékelővel rendelkezett. A D2X nagyobb pixelszámát egy új CMOS (Complementary Metal Oxide Semiconductor) képérzékelő beépítése biztosítja, s így a hasznos képpontok száma 12,4 millióra emelkedett. A nagyobb képméret szerencsére nem ment a sebesség rovására. Az új technikai megoldások lehetővé teszik, hogy a D2X a 12,4 millió képpontos jpeg vagy raw képeket sorozatfelvétel módban 5 kép/s sebességgel készítse. A képfeldolgozást nagy kapacitású puffer segíti: segítségével a felvételek készítése akár 15 képig is lehetséges. Érdekes szolgáltatás az ún. High Speed Cropped funkció, amely levágja a kép széleit és csak a középső részt rögzíti. Bár ez elsőre kissé furcsán hangzik, ha jobban végiggondoljuk, nem rossz találmány. Egyrészt mert a kivágást sportkereső módjára precíz mező jelöli a keresőben, másrészt mert általa egy 300 mm-es optika használatával 600 mm-nek megfelelő látószöget kapunk, még mindig 6,8 megapixeles felbontás mellett. Ráadásul így a sorozatfelvétel sebessége elérheti a másodpercenkénti 8 képet is. Az új dual-area képérzékelő mellett újratervezték az összes képfeldolgozó funkció, sőt a D2X a legújabb nyomtatók nagy részében megtalálható sycc színprofilt is támogatja. A professzionális fotósok minden bizonnyal örömmel fogadják, hogy az Adobe RGB a három színmód mindegyikében kiválasztható. Az olyan funkciók, mint az RGB színcsatorna-specifikus hisztogrammegjelenítés, a világidő funkció és a 2 10 képből álló többszörös expozíció lehetősége csupán néhány példa a D2X által nyújtott kényelmi szolgáltatásokból. Megmaradtak az elődtől örökölt tulajdonságok is, beleértve a villámgyors rendelkezésre állási időt, a mindössze 37 milliszekundumos kioldási késedelmet és a 11 mezős automatikus élességállítási rendszert. Mostantól a D2X fényképezőgép vezeték nélküli LAN rendszeren keresztül is vezérelhető a számítógépen telepített Nikon Capture 4 (4.2) szoftver segítségével. A Nikon új kábeltípust is kifejlesztett: az MC-35-öt, amellyel a fényképezőgépet GPS műholdas helymeghatározó rendszerhez lehet csatlakoztatni ezáltal a képinformációk olyan adatokkal is bővülhetnek, mint a felvételkészítés helyének földrajzi szélessége, hosszúsága és magassága. A váz legfontosabb jellemzői a könnyed kezelés, a tartósság és a vízálló kiépítés. A Nikon Corporation világszerte 2005 januárjától kezdi forgalmazni a D2X fényképezőgépet. Hasznos képpontok: 12,4 millió Képérzékelõ: CMOS szenzor, 23,7x15,7 mm méret, 12,84 millió teljes pixelszám Rögzíthetõ képpontok száma: teljes kép: [L] 4288x2848 / [M] 3216x2136 / [S] 2144x1424, nagy sebességû vágott kép: [L] 3216x2136 képpont / [M] 2400x1600 / [S] 1600x1064 képpont Érzékenység: ISO Tárolási rendszer: NEF (12 bites RAW, tömörítetlen vagy tömörített), Exif 2.21 kompatibilis, DCF 2.0 és DPOF kompatibilis (tömörítetlen TIFF-RGB vagy tömörített JPEG) Tároló média: CompactFlash (I / II) és Microdrive Felvételi módok: egy felvétel [S] mód; nagy sebességû sorozatfelvétel [CH] mód: teljes kép; 5 kép/s / nagy sebességû vágott kép; 8 kép/s; kis sebességû sorozatfelvétel [CL] mód: teljes kép; 1-4 kép/s (menübõl választható), nagy sebességû vágott kép; 1-7 kép/s (menübõl választható); önkioldó mód: beállítható késleltetési idõvel; tükörfelcsapás mód: elsõ lenyomás: tükör felcsapása, második lenyomás: elengedés Fehéregyensúly: automata (hibrid az 1005 képpontos RGB szenzor, CMOS képérzékelõ és külsõ fényérzékelõ); manuális (6 lépés finomhangolással); elõre beállított (5 beállítás); színhõmérsékletbeállítás Kelvinben (31 fokozat választható); fehéregyensúly-sorozat (2 9 kép, 10, 20, 30 MIRED lépésben állítható) LCD monitor: 2,5, képpont, fehér háttérvilágítással Mûszaki adatok Keresõ: optikai beépített dioptriaszabályozással ( 3 és +1 m 1 között) Betekintési távolság: 19,9 mm ( 1 m 1 dioptriánál) Keresõ képfedése: kb. 100% Keresõ nagyítása: kb. 0,86-szoros végtelenre állított 50 mm f/1,4 objektívvel Automatikus élességállítás: TTL fázisérzékelés, Nikon Multi-CAM2000 autofókusz modul; tartomány 1 és 19 Fé között Fénymérési mód: 3D-Color Matrix Metering II (1005 képpontos RGB szenzor), középre súlyozott átlagoló (75% 8 mmes körben súlyozva), spot (3 mm-es körmezõ) Expozíciós módok: P, S, A, M Expozíció módosítás: ±5 Fé, 1/3, 1/2 vagy 1 Fé lépésenként Zár: elektromágnesesen vezérelt, függõleges lefutású, 30 1/8000 s, B Vakuvezérlés: kreatív világítási rendszer (Creative Lighting System): i-ttl kiegyenlített derítõ vakuzás a Nikon SB- 800 / SB-600 vaku TTL szenzorával: fejlett vezeték nélküli vakurendszer, vakuérték (FV) rögzítés, színinformáció-kommunikáció az automatikus fehéregyensúly meghatározáshoz, automatikus nagy sebességû fókuszsík vakuszinkron, modellezõ vakumûködés; D-TTL kiegyenlített derítõ vakuzás: az SB-80DX / 50DX vakuval, illetve a felhelyezett objektív által megengedett használat esetén az öt szegmensû többérzékelõs TTL vezérlés (TTL Multi Sensor) lehetõvé teszi a 3D multiszenzoros kiegyenlített derítõ vakuzást (3D Multi-Sensor Balanced Fill-Flash), a multiszenzoros kiegyenlített derítõ vakuzást (Multi-Sensor Balanced Fill-Flash), valamint a normál D-TTL kiegyenlített derítõ vakuzást (Standard D-TTL Balanced Fill-Flash); AA (automatikus rekesz) A típusú vaku mód az SB-800 / 80DX és beépített CPU-val rendelkezõ optikák használatakor; nem TTL automata A típusú vaku mód az SB-800/30/27/22s stb. vakuk használatához; az SB-800 vaku lehetõvé teszi a tartomány prioritásos manuális módot. Interfész: USB 2.0 Egyéb: opcionális WT-1/1A (IEEE b) és WT-2/2A (IEEE b/g) vezeték nélküli jeladó, hangemlékeztetõ, szövegbevitel, GPS Energiaellátás: EN-EL4 tölthetõ lítiumion akkumulátor (11,1 V DC), MH-21 gyorstöltõ, EH-6 hálózati adapter (opcionális) Méretek: 157,5x149,5x85,5 mm Tömeg (akku nélkül): 1070 g Érdekes és nem a Nikon által bejelentett hír miszerint a D2X CMOS szenzorát a Sonynak köszönhetjük. A tény meglepetés értéke nézőpont kérdése, hiszen a Nikon korábbi digitálisaihoz is a Sony gyártotta a CCD-ket

10 Interjú Szerintem csak fotózni kell, az a lényeg Interjú Pitrolffy Zoltán divatfotóssal Széles látókör, türelem, az együttműködés képessége és persze kreatív látásmód az alapfeltétele annak, ha valaki a divatfotózás folyamatosan változó, de talán épp emiatt izgalmas színpadán lépked. A megrendezett képek elkészültét komoly háttérmunka előzi meg: a kész kép a modell, a sminkes, a stylist és a fotográfus felelőssége. Pitrolffy Zoltán szobrászművészként végzett a főiskolán, ám 1998 óta fő foglalkozásként trendeken átívelő divatképeket farag. sl Jogos a kérdés: miért pont a divat? Korábban is szerettem embereket fényképezni, a modellfotózás szinte automatikusan következett. A főiskolán egyik grafikus barátom kért meg, hogy készítsek részére divatfotókat, amelyek aztán elég jól sikerültek. Onnantól kezdve szinte magától ment minden. Témájából adódóan ez az a műfaj, amely az átlagosnál szélesebb rálátást követel a külföldi trendekre. Egy munkánál mennyire lehetsz kreatív? Ugyan a megrendelők hozzáállása változó, a divatfotóban mindenképpen követni kell a nemzetközi trendeket, mert hát azok diktálnak. A cégek imázsát, fejlődésük irányát elsősorban a külföldi trendek határozzák meg. S bár egyik-másik munkánál előfordul, hogy vevők a koncepciómra, a legtöbb esetben kompromisszumot kell kötni: a megrendelőnek elég szigorú feltételei vannak és pontosan tudja, mit szeretne viszontlátni. De ezzel együtt is azt gondolom, egy jó fotós rendelkezik egy rá jellemző, felismerhető képi világgal. Milyen Pitrolffy Zoltán képi világa? Egy szóval nem könnyű meghatározni. Vonzódom a klasszikus divatfotózáshoz, egy olyan irányzathoz, amely, ha létezik egyáltalán, akár tíz éve vagy még régebben is hasonlított arra, ami most történik. Tehát nem követi hónapról hónapra a változásokat. Azok a képek tetszenek a legjobban, amelyeknél nem dönthető el egyértelműen, hogy a 90-es években készültek vagy 2004-ben. Ez a képi világ persze, lévén, hogy sokféle munkán dolgozom, nem minden megrendelésen ismerhető fel teljesen. Egy tesztfotózáson például, túl az egyediségen, egy jó modell esetében számítani kell arra, hogy külföldön szeretne dolgozni. Így ott még szigorúbbak az elvárások. Kezdő vagy profi modellel könnyebb dolgozni? 18 FOTO MOZAIK 2004 október 19

11 Interjú Sokszor előfordul, hogy valakit teljesen kezdőként kell fotózni, de ehhez hozzászokik az ember. Egyrészt fel vagyok készülve rá, másrészt van annyi rutinom és gyakorlatom, hogy az eredmény érdekében segíteni tudjak. Az mondjuk biztos, hogy egy olyan modellel, aki már számtalan fotózáson van túl, könnyebb és egyszerűbb is együtt dolgozni. Ő maga is tudja, mi az, ami előnyös neki, tudja, miként oldódjon föl, és ezáltal jóval pörgősebb a munka. A divatfotózás csapatmunka. Ki a főnök? A modell azért van ott, hogy a lehető legjobban megcsinálja a munkát, amelyre felkérik. Nyilván sok múlik rajta, de érdemben mégsem szólhat bele, az a fotós, a stylist és egyáltalán, a csapat felelőssége. A stylist szerepe elég meghatározó, hiszen a legtöbb esetben legalábbis a magazinoknál egyben ő a divatszerkesztő is. Tehát nagyon sokszor a stylist az, aki meghatározza a koncepció alapjait, vagy akár azt, hogy milyen helyszínen dolgozzunk és ki legyen a modell. Azt, hogy a fotós vagy az ő szerepe fontosabb-e, nem tudom. Mindkettő meghatározó, az biztos. Hogyan jutnak el hozzád? Szerintem ez egyszerű. Ismerik a fotósokat. Tudják, hogy kivel tudnak a legjobban együtt dolgozni, és ki az, akinek a stílusa egy adott munkára a leginkább megfelel. Milyen technikával dolgozol? Még mindig jobban szeretem a hagyományos technikát, többet fotózom analóggal. Digitálisra inkább a szériamunkákat készítem, tehát amikor sok kép kell, és nem is olyan nagy méretben. Leggyakrabban 6x7-es Pentaxokat és 645- ös Mamiyákat használok. Melyek egy jó modell adottságai és mennyiben a fotós felelőssége ezeket felerősíteni? Ezt nehéz pontosan megfogalmazni, annyira változatos trendek uralkodnak. Manapság már nincsenek szigorú követelmények, a klasszikus szépségeszmény már nem annyira döntő, mint pár évvel ezelőtt volt. A karakteres, érdekes lányok ugyanúgy nagyon sikeres modellek lehetnek. Azt gondolom, ez nem annyira nehéz szakma. Ha valakinek megvannak az adottságai, akkor előbb-utóbb jó lesz benne. Ettől függetlenül minden fotósnak megvannak a saját modelljei, akikkel a legszívesebben dolgozik, akikről a legjobb képeket csinálja. Színes vagy fekete-fehér? Szeretek fekete-fehér képet fotózni. Igazából a helyszín és a munka jellege dönt. A megrendelések nagy részénél a színes kerül előtérbe, hiszen a ruháknak színeik vannak, amit a megrendelő joggal szeretne viszontlátni. Ugyanez vonatkozik a magazinokra is, az sem elsősorban önkifejezés, és nem az a legfontosabb, hogy én milyennek szeretném látni. Az igazság az, hogy régóta nem foglalkozom már vele, színes vagy fekete. Amelyik éppen az adott dologhoz alkalmas. Szóba került az önkifejezés. A napi munkán túl van egyáltalán időd ilyesmire? Nagyon ritkán. Hirtelen nem is tudom, mikor fordult elő utoljára. Ha az ember nagyon sokat dolgozik, és nap mint nap ezt csinálja, akkor kevés idő és energia marad. A szabadidőmet pihenéssel próbálom meg eltölteni, fontos, hogy fel tudjak töltődni egy kicsit. Persze elképzelhető, hogy eljön majd az életemben egy olyan periódus, amikor kevesebbet kell dolgozni és amikor nagyobb kedvem lesz ezen gondolkozni. Pár kiállítást már csináltam, és voltak pályázatok is, amelyeken részt vettem, de az előbbi összehozása elég nagy feladat, borzasztó sok idő kell hozzá. Egyik legutóbbi, nyuszis magazinnak készített fotóanyagod alaposan beleivódott a köztudatba. Görög Zita elsősorban nem modellkarrierjének köszönhetően vált ismertté, hiszen a modellek nevét, legalábbis Magyarországon, nem ismerik az átlagemberek. A szakmában persze mindenki tudja, melyik modell hol dolgozik, miket csinált. Zita is a televízió kapcsán lett közismert, és az anyag elkészülte, amelyről beszélünk, leginkább ennek köszönhető. Bár a laptól folyamatosan keresték, ő nagyon okosan kivárta azt az időszakot, amikor már mint médiaszereplőt kérik föl. A fotózásnál ez volt a kiindulási pont. Maga a koncepció, Budapest éjszaka, Zita és az újság közös ötlete volt és borzasztóan megnehezítette a munkát. Minden szempontból nehéz körülmények között kellett fotózni, és most ideértem a fotótechnikát és a modellmunkát is. Miként készültek a képek? Broncolor stúdióvakukkal világítottam, gyakorlatilag úgy, mintha műteremben dolgoztunk volna. A munkát nehezítette, hogy a háttérnek is látszódnia kellett, ráadásul felismerhetően. Normális esetben, ha éjszaka rávillantasz valakire egy vakuval, ő be van világítva, de szurokfekete marad a környezet. Tehát a vakukhoz hozzá kellett exponálnom a hátteret, ami ezeknél a képeknél körülbelül plusz egyperces expozíciót jelentett. Ez idő alatt természetesen Zitának egy helyben kellett maradnia. Így tudtuk elkerülni a bemozdult képeket. Ráadásul hideg is volt, megszenvedtünk vele rendesen. Mennyiben lehet zavaró a közterület? Műterem vagy szabadtér? Ha jó helyszínen fotózom és látom, hogy az elkészült képek majd jól fognak kinézni, az mindenképpen inspiráló. Régebben jobban szerettem szabadtéren fotózni, a stúdióban nehezebben találtam meg a helyem. Mostanában már kényelmesebbnek, gyorsabbnak tartom a stúdiómunkát, ugyanakkor szinte nap mint nap kell valami külső helyszínen is, például szórakozóhelyeken, kávézókban fotózni. Mit tanácsolsz a divatfotózás terén kezdő fotósnak? Aki szeret fotózni és jó szeme is van, a technikai hátteret gyorsan meg tudja szerezni hozzá. Igazából az a fontos, hogy minél többet fotózzon valaki, és minél jobban lássa, hogy mit szeretne a képeken viszontlátni. Célszerű elemezni a végeredményt, megnézni, mi az, ami tetszik rajta, és mi az, ami nem. Figyelni kell a többi fotóst is, akár a külföldieket. Mindenféleképpen szükséges egyfajta látásmódot szerezni és egy képi világot megvalósítani, a technikát nem érzem ebben döntőnek. Nagyon sok esetben előfordul, hogy valaki technikailag százszázalékosan képzett, de nem rendelkezik megfelelő látásmóddal. A szem sokkal fontosabb, mint a technika. A technika tanulható, ráadásul nem is nagyon bonyolult. Szerintem csak fotózni kell, az a lényeg. 20 FOTO MOZAIK 2004 október 21

12 Az én oldalam Csendélet 7. Olvasói levelekre, telefonokra válaszolva Eifert János Joseph Nicéphore Nièpce: Csendélet (kb. 1830) A látás a szem munkafolyamata. A kép felépítése nem egyéb, mint a különböző optikai momentumok színárnyalat, tónusérték, telítettség, textúra, helyzet, forma, irány, távolság, nagyság lemérése és összehasonlítása. Kepes György Köszönöm a témához kapcsolódó kérdéseiket, észrevételeiket, amelyekkel menet közben is alakították sorozatomat. Bizonyára nem kell mondanom, hogy egy újság nem a szerkesztőség, a lapkészítők polcaira készül, hogy majd díszkötésben összegyűjtve jól mutasson a látogatók előtt. A szakíró, újságíró sem magának írja cikkeit. Hogy Önök olvassák, hasznosnak ítéljék írásait, figyelembe veszi az igényeket, kitapintja az érdeklődés irányát, és mint tapasztalták, színvonalban soha nem száll alá. Ma már egy korszerű lapot csak az Olvasóval együtt lehet szerkeszteni, éppen azzal, aki olykor többet tud az adott témáról, csak éppen készsége, lehetősége talán az ideje nem engedi, hogy megírja. A szakmai részt tehát rábízza a tollforgatóra, és észrevételeivel, kéréseivel, elvárásaival, információival úgymond beleszól a szerkesztésbe, olykor még a témát és a terjedelmet is sugallva. A csendéletről szóló sorozatom lezárásaként most kérdéseikre válaszolok. A helytakarékosság, valamint a személyiségi jogok tiszteletben tartása végett a neveket rövidítem, az ismétlődő kérdésekre adott csoportos válasznál csak az első nevet említem. Lássuk a medvét Kié az elsõbbség? P. Tamás szeretné tudni, kit illet az elsőbbség a világ első fotográfiájának elkészítésében, és ki készítette az első csendéletet? A kérdésre vonatkozó adatok szerinte még a rangosnak mondott lexikonokban, fotótörténeti munkákban is ellentmondanak egymásnak. Válaszom: a különböző forrásokban közölt adatok a sajtóhibákat Raphaelle Peale: Fürdés után (1823), olaj és olykor a butaságot leszámítva az adott korszak tudásanyagát, kutatásainak eredményeit tükrözik. A művészettörténészek, elméleti szakemberek csak hozott anyaggal vagy saját kutatásaik eredményeivel gazdálkodhatnak, az újabb és újabb kutatások, tudományos felfedezések gyakran felülírják ismereteiket. Így van ez a világ első megmutatható fényképfelvételével is, no meg az első fotográfiai csendélettel. Mai tudásunk szerint Joseph Nicéphore Niepce Kilátás a dolgozószoba ablakából, egy 16,5x21 cm nagyságú, aszfaltbevonatú ónlapra, több mint 8 órás exponálási idővel készült fényképét mondjuk a világ első fényképfelvételének, amely körülbelül 1826-ban készült. A felvételt sokáig elveszettnek hitték, ám 1952-ben Angliában megtalálták. Az első fotográfiai nature morte szintén Niepce-től való, és kb ban készült a szerző által héliográfiának nevezett technikával. A művészettörténész, kutató mint egy nyomozó apró elemekből, dokumentumokból rakja össze a képet. Az adatok különbözősége, az évszámok változékonysága a különböző feljegyzések, levelek hiányos vagy pontatlan dátumozásából is adódhat. Például Niepce fivérének, Claude-nak bátyjához intézett levele arra enged következtetni, hogy a sikeres kísérlet 1824 őszén zajlott, viszont Niepce meniszkusz prizmával ellátott kameráját, amellyel a felvételt készítette, csak 1826 januárjában vásárolta meg a jól ismert párizsi optikusok, Charles és Vincent Chevalier üzletében. Az ónlemezzel amelyre a levendulaolajban feloldott júdeai aszfaltot vékony rétegben felvitte a fotográfus csak ban kezdett kísérletezni. (Ajánlott irodalom: Michèle és Michel Auer: Encyclopédie Internationale des Photographes de 1839 a nos jours, Editions Camera Obscura, Svájc, 1985; Szilágyi Gábor: A fotómûvészet története, Képzõmûvészeti Alap Kiadóvállalata, 1982; Hans- Michael Koetzle: Fotóikonok, Képek és történetük 1., Taschen, Vince Kiadó, 2003). Eberhard Grames: Froschkönig/Békakirály (1989 körül) T. Zsuzsa drótpostán küldött levelében rákérdez, nem az aktfotós belemagyarázása-e, hogy Raphaelle Peale: Fürdés után (1823) című festménye lehet, hogy nem is csendélet? a felfüggesztett fürdőlepedő mesteri megörökítése mellett finom erotikát is hordoz. Szerintem hordoz, de meggyőzőbb lehet válaszom, ha mellétesszük a festmény reprodukcióját. Úgy vélem, nemcsak ennél, hanem más csendéletnél is felfedezhető az érzékiségre, erotikára való utalás. Gyönyörű példákat tudnék felsorakoztatni, amelyeknél a gömbölyű, érett gyümölcsök testszerű látványán keresztül a szimbolikus gondolkodásmód teljesen közvetlen kapcsolatot tud teremteni az érzékiséggel, de helyhiány miatt ezt most elhagyom. A tárgy és képe között sajátos viszony van S. Gyöngyi kifogásolja, hogy gyakran túlhangsúlyozom a kompozíciót. Szerinte a modern fotográfia, beleértve a csendéletet is, éppen a dekomponáltságával hat. A Végvári Lajos professzortól tanultak és saját tapasztalataim alapján én meg azt állítom, hogy a kompozíció általában szerkezetet jelent. Az ábrázolásban a kép elemeinek (formáknak, színeknek, vonalaknak stb.) képszerű rendezése abból a célból, hogy a jelenség esetlegességeivel szemben zárt képi rendet teremtsünk, amelyben a kifejezés esztétikusan hat. A kompozíció rendje egyaránt közölhet harmóniát és diszharmóniát, szimmetriát és aszimmetriát, egyensúlyt és feszültséget, ritmust. A tárgy és képe között sajátos viszony van. Ezt a viszonyt az ábrázolás célja határozza meg. Cél lehet a korrekt, műszaki szempontból 22 FOTO MOZAIK 2004 október 23

13 Az én oldalam korrekt ábrázolás is, melynek segítségével az ábrázolt tárgyak dokumentálhatók, esetleg újra elkészíthetők, legyárthatók. Ez esetben az arányoknak, a perspektívának, a ránézeti szögnek stb. inkább a visszaolvashatóságot, a valósághűséget kell szolgálnia. A csendélettel azonban más céljaink is lehetnek, ezért legtöbbször a valóság végtelenül gazdag jegyei közül elhagyjuk a feleslegeset, és ismereteinkre, képzelőerőnkre támaszkodva újjáformáljuk, átalakítjuk (átlényegítjük) a tárgyi/természeti motívumokat, mintegy lelket lehelvén beléjük. Mint ahogyan ezt S. Faragó Gyöngyi Sodrásban vagy Lelovics Melinda Lázár (2001) című kompozícióiban láthatjuk. (Ajánlott irodalom: Rajz és mûalkotások elemzése, kísérleti tankönyv dr. Végvári Lajos válogatásával és magyarázataival; Kárpáti Andrea: Képolvasás, Tankönyvkiadó) Nem mind csendélet, amit annak címeznek K. Renáta szóvá tette, hogy sorozatomban ugyan említettem, de az illusztrációból kihagytam Tabák Lajos Csendélet trágyadombon (1932) című képét, amely szerinte a XX. század fotóművészetének meghatározó darabja. Nem vitatkozom a kedves olvasóval, tanítványommal: az említett kép nemcsak a hazai, hanem az egyetemes fotótörténet kihagyhatatlan műve. Nincs olyan fotótörténeti munka, lexikon, amely Tabák Lajosnak a múlt század harmincas éveiben, baloldali elkötelezettséggel készült szociofotóit ne tartaná jelentősnek, és történetesen ezt a művét ne említené. Mégis kihagytam, valóban, mert az említett kép a címében szereplő szó ellenére nem csendélet, hanem szociofotó. Evvel együtt a Csendélet trágyadombon kedvencem persze, az alkotójával, a most 101 éves Tabák Lajossal együtt. Képpár Hegedûs 2 László székesfehérvári kiállításáról S. Faragó Gyöngyi: Sodrásban (2003) Csak a pontosság kedvéért jegyzem meg, más műfajokban máskor is használták már képcímként vagy annak részeként a csendélet szót, a célból, hogy a képolvasásnál egy határozott irányú asszociációs sort indítson el a szemlélőben. Nekem is van kedvencem N. Péter barátom és tanítványom drótpostán küldött kirohanásában megvádolt, hogy csak a kedvenceimet nyomom. Válaszképpen megnevezném őket, sajnálkozva közben, hogy képeik nem fértek be sorozatomba. Edward Weston ( ) Paprikájával kezdeném, amely 1930-ban készült és minden idők legkifejezőbb csendéletének vélek. Több jelentésű kép, akár egy aktalbumban is közölhetnék, olyan asszociációkat indít el szemlélése. A sort Ansel Adams ( ) halott természeti elemeket bemutató képeivel folytatnám, amelyeknél a technika és az esztétika együttfutó ívét csodálva megérthetjük, hogy a ritka magas színvonalon történt technikai kivitelezés milyen mértékben segítheti a művészi megjelenítés élményét. A német Eberhard Grame (1953 ) neve nem cseng ismerősen a hazai közvélemény előtt, Muschelherz und Finkenschlag címet viselő, csodaszép kötetével magam is csak véletlenül találkoztam. 8x10 inch méretű kamerával készült csendéletei sok rokonságot mutatnak a debreceni Seres Géza világával. Ha már a magyarokra váltottam, ki ne felejtsem Pécsi József ( ) Hal citrommal címet viselő, 1928-ban készített fényképét. F. P. Angelo ( ), Vydarény Iván ( ), Lengyel Lajos ( ), Holics Gyula ( ), Berekméri Zoltán ( ), Gink Károly ( ), Jung Zseni (1940 ) és mások bekerültek ugyan a szövegbe, ám műveiket már nem fogadták Lelovics Melinda: Lázár (2001) be a témához mérten szűkre szabott oldalak. Sajnálom is a kimaradt műveket. Ugyanúgy kiszorultak kortárs kedvenceim, a mai magyar fotográfia meghatározó személyiségeinek Gábor Enikő (1972 ), Herendi Péter (1953 ), Hajdú József (1961 ), Detvay Jenő (1956 ), Drégely Imre (1960 ), Kerekes Gábor (1950 ) képei. Különösen Hegedűs 2 László (1950 ) munkái hiányoznak, mert számomra legalábbis az ő csendéletei jelentenek olyan szellemi kalandot, időutazást, amelyek a múltat a jövővel, a festészetet a fotográfiával, a filmmel és az élettel is összekötik. A konceptuális művészet, a nyelvészet, a film területéről hozott gondolkodás olyan eszközhasználatot enged meg nála, amely messze túlmutat a csak fotográfus, a csak filmes, és a csak képzőművész skatulyákon. Egy valódi XXI. század eleji művész, aki nem vagy-vagyokban, hanem isisekben képes gondolkodni. Ugye értik, amit mondani szeretnék? (Ajánlott irodalom: Gaston Bachelard: La poétique de l espace; E. H. Gombrich: Mûvészet és illúzió, Gondolat, 1972; Töreky Ferenc: Vizuális kommunikáció, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002) 24 FOTO MOZAIK 2004 október 25

14 Fototechnika Pontról pontra portré (5.) Képkorrekciók Bere Mario Az előző négy részben áttekintettük a portréfotózás kialakulását, a modellel való kapcsolatteremtés módjait, a berendezési tárgyak elhelyezését, a kép megkomponálását és bevilágítását. Az legutolsó rész végén tehát megnyomtuk az exponálógombot vagy meghúztuk a kioldózsinórt, és elkészítettük a KÉPet. Azonban a kedves olvasó téved, amikor azt gondolja: végre készen vagyok! A munka komoly része még hátravan. A nyers kép szalonképessé tétele, korrigálása és a retusálás még csak most következik. Munkánk alapjaként kétféle módszer szolgál, a munkaeszköz azonos, a végtermék pedig sokféle lehet. A beviteli út vagy a hagyományos filmek digitalizálására szolgáló szkenneren vagy a digitális képtárolókon keresztül vezet. A munkaeszköz a (sajnos vagy szerencsére válasszon mindenki kedvére) mindenütt jelenlévő számítógép. Az elkészült képek pedig számtalan formában nyomtatással, vetítéssel, monitoron vagy tévéképernyőn láthatnak napvilágot. A hagyományos negatív vagy fordítós filmek sokak számára egyet jelentenek a fényképezéssel. Igaz, ami igaz, egy szépen fényképezett, jó minőségű diafilmmel nehéz felvenni a versenyt. Ha analóg technikára dolgozunk, az utólagos képmódosításokhoz a megfelelő képkockát digitalizálnunk kell. Egyszerűbb a dolgunk, amennyiben digitális fényképezőgépet használunk. Az adathordozóra rögzített képet a merevlemezre másoljuk, és már dolgozhatunk is vele. Aranyszabály, hogy az eredeti képen semmiféle módosítást nem szabad végezni, csak a másolatot lehet megváltoztatni! Az egyedi és megismételhetetlen felvételhez ne nyúljunk. A sorrendet felborítva beszéljünk most a végeredményről. A legegyszerűbb megoldás a monitoron, projektoron vagy dvd-n keresztül a 1. kép 2. kép A nyugati civilizációtól érintetlen területeken élő nomád törzsek tagjai nem engedik magukat lefényképezni. Hiedelmük szerint képmásukkal együtt lelkük is az utazók birtokába kerül. A portréfényképészek célja éppen ez. Egy pillantáson keresztül elrabolni a lelkeket. televízión megtekinteni a kész képet, de a kézzelfogható nagyítás azért mégis más. Otthoni fotónyomtatón is elkészíthetjük a papírképet, de a laborok többsége elfogadja a memóriakártyát vagy cd-t. A digitális állományokból a hagyományos technikával megfelelő felbontás esetén tökéletes fotóminőségű képeket nagyítanak. Grafikai cégeknél plakátanyagra, vászonra vagy öntapadó fóliára is készíttethetünk nyomatokat, szinte méretbeli korlátozás nélkül. Csak a pénztárcánk is bírja! A munka nagy részét a számítógép végzi, csak meg kell neki mondani, mit is tegyen. A példákat pc-n, Adobe Photoshop programmal készítettem. Minden operációs rendszerhez lehet nagy tudású és könnyen kezelhető képfeldolgozó szoftvert találni. A legelterjedtebb mégis a Photoshop, előnye a széles körű kompatibilitás és a könnyű kezelhetőséghez társuló sokrétűség. Komoly hátránya a borsos ára, amelyet csak kevés nem hivatásos fotós fizet ki szívesen. A digitális állomány, a pixelek halmaza, vagyis a kép nyers állapotában messze van a jótól. A digitális eszközökkel készült képek szinte mindegyike (beleértve a beszkennelt állományokat is) több-kevesebb igazítást igényel. A képen elvégezendő/hető lépések: átméretezés, vágás, tisztítás, szintezés, színbeállítás, háttérretus. A kép széleinek levágását a crop funkcióval végezhetjük el, megadva a végeredményként kívánt méretet vagy méretarányt. A digitalizált képeknél mindenképpen kell vágnunk, hiszen a filmkocka fekete széleit is beolvassa a szkenner. A digitális fotókat, amennyiben nem kell módosítani a képkivágáson, elég csak átméretezni. Lehetőleg a pixelek számát megtartva vagy szükségszerűen csökkentve a fizikai méretet és a dpi számot állítsuk a végtermékhez. Ha a kép széleiből levágunk, figyeljünk arra, hogy elegendő számú pont maradjon, különben képünk pixeles lesz, azaz a felnagyított képpontok miatt az apró építőkockák láthatóvá válnak. Miután képünket beméreteztük, jöhetnek az apró finomítások. Ezek tökéletesítéséhez idő kell. A módszereket vázlatosan ismertetem, a grafikai programok tankönyvei nyújtanak részletesebb tájékoztatást. A beszkennelt képet jobban megnézve apró pöttyöket és finom karcokat találunk. A porszemek főleg az egyszínű részeken feltűnőek. A jobb szkennerek hibajavító funkciója hatásos, de nem tökéletes. A digitális gépeknél hasonló problémát okozhat a ccd-n megtelepedő kosz. A pöttyöket legjobban a stamp eszközzel lehet eltüntetni (1. kép). A közvetlen közelből vett mintát, képdarabkát másoljuk a foltra. Homogén felületnél könnyű a dolgunk, de ahol színátmeneten vagy egyéb változó részleten van kosz, többször kell próbálkoznunk (2. kép a piros körök jelölik a mintavételek helyét). Az eszközt elmosott szélű közepes ecsettel használjuk. Ha nem akarunk teljes fedést, a másolt rész átlátszóságát is beállíthatjuk. A karcoknál ugyanezt az eljárást használhatjuk, sokszor, röviden használva a stamp eszközt. Ugyanezzel a módszerrel távolíthatunk el oda nem illő tárgyakat, véletlenül belógó dolgokat. A Mesterségek Ünnepén készült képen a vágás után két zavaró dolgot vettem észre, a fákat és a hidat. A hidat aprólékosan, egymást fedő, 50%-os rétegekkel, többnyire kis ecsettel, a fákat pedig nagy, 100%-os ecsettel, három határozott mozdulattal intéztem el. Mintát mindkét esetben a Duna közepéből vettem (természetesen képmintát, és nem vízmintát) (3. kép). A digitalizált képek vagy digitális felvételek többnyire nem tökéletesek sem fedettségükben, sem színeikben. A fekete szürkés, a fehér nem fehér és a kép kifakult érzetet kelt. A kontraszt növelésének legjobb módja a levels beállítás használata. Itt színcsatornákra bontva, de akár egyben is állíthatjuk a fekete feketeségét és a fehér fehérségét. A megjelenő hisztogram segít a kép megítélésében, egy jól beállított képen a kezdő ponttól a végpontig lágy ívben hajlik a görbe. Ha üres részek vannak a sötét vagy a világos oldalon, a csúszkák mozgatásával megváltoztathatjuk a kép sötét vagy világos részeit, a középső csúszka segítségével pedig a középtónusú részleteket (4. kép). A színek beállítása nagyon kényes feladat, sok tényezőtől függ. A két jól használható funkció a selective color és ismét a levels. A kiválasztott színekhez keverhetünk alapszíneket, vagy elvehetjük azokat. Ha láthatóan sok a sárgás árnyalat az arcon, akkor a piros csatornából vegyünk el sárga színt. A módszer gyakorlást igényel, de nagyon jól használható, segítségével a kép egyes elemeit külön is módosíthatjuk, ráadásul egy mozdulattal. A levels paneljén választhatunk a színcsatornák közül, csak mondjuk a pirosat módosítva. Mégis a legjobb, bár kevésbé közismert funkció a feketeszint, szürkeszint és fehérszint beállítása. Ez történhet a levels panelon kézzel, vagy az alul található pipettákkal (fekete, szürke, fehér) a képre kattintva. Így egyszerre végezhetünk szintezést és színkorrekciót. A kattintással megmondjuk, hogy a kép mely része legyen hófehér vagy koromfekete. A többi részt a program automatikusan beigazítja, általában egészen pontosan. A durva színhőmérséklet-hibákat is ki tudjuk ezzel a módszerrel igazítani. Sajnos nem minden esetben használható, leginkább csak akkor, ha pontosan tudjuk, hogy a képen egy teljesen fehér vagy fekete terület is van. Eredeti elképzelésemmel ellentétben a képkorrekciók témakörébe sorolom a háttérretust is, amely, bár nevében viseli a retusál szót is, mégsem az arc megváltoztatására szolgál. Például az egyszínű háttér előtt fotózott modellt tengerparti vagy sziklás környezetbe helyezhetjük. A módszer fordítva is működik, a zavaros hátteret kiválthatjuk semleges színátmenettel is. A pen eszközzel menthető és könnyen módosítható kijelölést készíthetünk, amelyet kissé elmosva a hátteret bármire cserélhetjük. Fontos, hogy vigyázzunk a világítás irányára és a méretarányokra. A kisfiú portréja zavaros, a figyelmet elterelő háttér előtt készült. A leírt módszerrel a hátteret a kissé meseszerű felhőkre cseréltem (5. kép). Ugyanígy a hátteret külön, az arctól függetlenül lehet módosítani, elsötétíteni vagy életleníteni. A módszert csak akkor használjuk, ha a kapott eredmény természetes és életszerű. Továbbra is szívesen válaszolok, ha írnak vagy képet küldenek a bere@mario.hu címre. 26 FOTO MOZAIK 2004 október kép 3. kép 4. kép

15 Kiállítás Zempléni Művészeti Napok alkalmából megvalósult kiállítás amely a Sárospataki Képtárban A volt látható kísérletet tett arra, hogy képekben ragadja meg a zene lényegét. Olyan kiállítás született, amelyben fotókon próbálják meg ábrázolni a muzsika olyan elemeit is, amelyeket általában csak a koncerten résztvevők vagy a muzsikát létrehozó zenészek élvezhetnek. Vagy talán ők sem, hiszen a külső Zene Kép Fotókiállítás a Sárospataki Képtárban szemlélő más megközelítéssel figyeli az eseményeket, a zenei alkotás folyamatát. A magyar fotóművészet legjobbjai készítették ezeket a képeket. A zenész a műre figyel, a másik muzsikusra, a fotós az, aki közelebb lép a művészhez, és nem csupán az alkotót, hanem az embert is figyeli. A klasszikus fotók éppúgy megtalálhatók a tárlaton, mint a modern mai fotóművészet sok jól ismert alkotása. Igen izgalmas felütéssel kezdenek a tárlat rendezői, néhány olyan XIX. századi, XX. század eleji fotóval, amely a zeneművészetünk nagy klasszikusait ábrázolja. A megszokott műtermi beállítások mögött valami furcsa időtlenség sejlik fel Liszt Ferenc vagy Erkel portréján. Aztán következnek a magyar fotóművészet nagy alakjai zenei tárgyú, zeneművészeket ábrázoló képei: Vámos László, Fejes László, Escher Károly, Rédner Márta munkáin mind a magyar, mind pedig a nemzetközi zenei élet XX. századi legnagyobbjai jelennek meg. Hol csupán az emberi ábrázolás igényével, hol pedig azzal a szándékkal, hogy megragadják a zenei kifejezés, az alkotás legintimebb pillanatait. E sort folytatja aztán Balla Demeter, Bánkuti András, Fejes Gábor, Siklós Péter, Mezey Béla, Szalay Zoltán. A teljesség igénye nélkül kell most lezárnunk itt a felsorolást. Különleges ízt ad a hagyományos fotóművészet formanyelvét használó művészek mellet néhány olyan alkotó, aki kísérletező kedvvel, a tradicionális eszközök és a modern alkotói látásmód, eszközkészlet közös használatával teremt új képi mezőt az Reismann Marian: Bartók és Pásztory 28 FOTO MOZAIK 2004 október

16 Infó Úttörő vállalkozásnak lehetnek tanúi azok, akik november 5-én és 6-án kilátogatnak a Marczibányi Téri Művelődési Központba. Ebben az időpontban rendezi meg ugyanis a Fényecset Fotóklub Egyesület az első magyarországi természetfotós találkozót. Bátor kezdeményezés, hiszen eddig még Magyarországon senki nem vágott bele ilyen kifejezetten a természetfotózást előtérbe helyező rendezvény megszervezésébe. Erről kérdeztük meg Zsila Sándor fotóművészt, az egyesület elnökét. Fényecset Természetfotós Napok Sokan nem hallottunk még a rendezőről, a Fényecset Fotóklub Egyesületről. A Fényecset Fotóklub Egyesület 2003-ban alakult közel 60 taggal. Több éve tartok már természetfotós tanfolyamot. Az első évfolyamon kialakult vidám hangulat, kreatív légkör a tanfolyam vége felé egyértelművé tette, hogy e kis csapat valamilyen más formában továbbra is együtt kell, hogy maradjon. A suli befejezését követően, az első kiállításunk megnyitóján átalakultunk fotóklubbá. A klub a következő évek tanfolyamának hallgatóival folyamatosan bővült és éreztük, szükséges egy hivatalos szervezet, amelynek segítségével pályázhatunk, kiállításokat szervezhetünk januárjára megérett a sok szervezés gyümölcse és átalakultunk egyesületté. Nagyon hamar belevágtatok egy ilyen nagy vállalkozásba. Honnan jött az ötlet? Eddigi pályafutásom során már több alkalommal részt vettem külföldön természetfotós találkozón, és azóta álmom egy ilyen rendezvény hazai megszervezése. A klub lelkesedése, szervezőkészsége volt az, ami alapot adott arra, hogy egy ilyen rendezvényt létrehozzunk. Sok természetfotózással foglalkozó klub, egyesület van még az országban, akik között szinte semmi kapcsolat nincs, holott sok értékes tapasztalatot meg tudnánk egymás közt osztani. Nem utolsósorban népszerűsíteni szeretnénk magát a természetfotózást is. Mit láthatnak majd az érdeklődők? Természetesen lesznek kiállítások, dia- és diaporáma-vetítések, neves fotósok tartanak előadásokat, rendezünk egy vitafórumot és technikai workshop is lesz. Maga a találkozó november 5-én pénteken 18 órakor fog kezdődni egy ünnepélyes megnyitóval. Ezt követően a Fényecset Fotóklub Egyesület tagjainak diaporáma-bemutatója következik. Utána egyből egy nagyágyúval folytatjuk, a év természetfotósával találkozhatnak a látogatók Gilicze Bálinttal, aki vetíteni fog és lehetőség lesz vele beszélgetni is. A második nap 10 órakor fog kezdődni a Nimród Fotóklub vetítésével. Ezt követően Kármán Balázs Novák László páros fog a gyorsmozgású madarak fotózásáról előadást tartani. A program több olyan fotóklub bemutatkozásával folytatódik, mint a Fotó Natura, a Fényvarázs, a Mezőföld és a NaturArt. Ezek után a hegyek szerelmese, Szendrő Szabolcs fog beszélni fotózási élményeiről és ezt követően még betekinthetünk a víz alatti fotózás szépségeibe is Kiss Gábor segítségével. A találkozót egy kerekasztal-beszélgetéssel szeretnénk zárni, ahol aktuális természetfotózási kérdésekkel foglalkozunk majd, neves fotósok közreműködésével. Egyébként a találkozó részletes programját a ftn oldalon találhatják meg az érdeklődők. Kuriózumként tervezünk egy olyan különleges kiállítást, ahol nem hagyományosan keretezett képeket lehet majd megtekintetni, hanem ún. átvilágítós képek lesznek. A képeket hátulról fogjuk megvilágítani, ami speciális előhívási technikát igényel és ezáltal különleges élményt nyújt a nézőknek. Az előbbieken túl workshopot is tart fő támogatónk, a Canon. Még egy kuriózummal találkozhatnak látogatóink. Zalka Imre vándorfotográfus tart előadást, amelynek keretében az érdeklődők megismerkedhetnek azokkal a fotográfiai technikákkal, amelyek lassan már feledésbe merülnek. Még egy fontos eseménynek is helyet ad a találkozó. A Fényecset Fotóklub Egyesület gyermek természetfotó-pályázatot hirdetett általános iskolai tanulóknak (lásd FM 77.). A rendezvényen kerül sor az eredményhirdetésre. FOTO MOZAIK 2004 október

17 Fototechnika Mindig is szerettem embereket fényképezni. A kezdeti természetfotós próbálkozások után, némi technikai fejlődéssel egybekötve az ember vált egyre több képem szereplőjévé. A felvételt szemlélve jogos lehet a kérdés: hol itt az ember. Úgy vélem, egy kép szerepe nem egyfajta sablonos dokumentarizmus, sokkal több annál. A kézzel fogható ábrázoláson kívül benne kell, hogy legyen a fotográfus egyénisége, sőt, még jobb, ha a kép nemcsak megmutat, de szabályosan mesél. A felvétel 2003 őszén készült a Magyar Állami Operaház egyik balett előadásán. Bár a legtöbb, darab közben készített fotó(m) a táncosokat ábrázolja, a művészi jelleget magukon hordozó táncfotók, a tánc nehézségét, az akaraterőt és szépséget egyszerre demonstráló portrék, a koreográfiát hangsúlyozó életképek mellett néha szimbolikus képekre is bukkanhatunk, ha nyitott szemmel járunk. Bizonyos színházakban abba a szerencsés helyzetbe kerül a fotós, hogy a kulisszák mögül is fényképezhet. Ez jó a nézőknek, és kis odafigyeléssel jó lehet a fotósnak is. Látni és érezni azt, ami a nézők számára láthatatlan egyszerre különleges és megtisztelő. A készülődő szereplők izgalma, a színpad percről percre változó képe lélekben az előadás részesévé lépteti elő a fotográfust. A szünet jó alkalom a látottak megvitatására, a hozzáértést mímelő kritikára, de nem a kulisszák mögött, Fotós szemmel csupán a lassan kiürülő nézőtéren. Az elhúzott függönyök mögött ezalatt másik sebességre kapcsol az élet. Öltözőajtók csukódnak, táncosok veszik át még egyszer a lépéseket. A terep ekkor a színpadi munkásoké. Nem tartott sokáig, míg észrevettem az éppen érkező kellékest. Zsófi, miután helyére kerültek a második felvonásban már nem használt díszletek, egy kosár rózsával érkezett. A műanyag virágok egy rövid időre a belépő melletti kisszékre kerültek. Másodpercek alatt állt össze bennem egy új kép. Nikon F100-as gépemre egy 50 mm-es alapoptika került. Mivel a szünetben az amúgy is tompább reflektorok kevéske fényét szinte teljesen elnyelte a színpad szürkéje, az éles kép érdekében még a befűzött, ISO 800-as érzékenységű film is megkívánta a legnagyobb, 1,4-es blendeértéket. A kép végül 1/8 s expozíciós idővel készült, kézből, talán az utolsó pillanatban. Merthogy Zsófi visszatért, a virágok pedig másodpercekkel később végleges helyükre kerültek. Véleményem szerint a felvétel szépségét növeli a színek hiánya. A képet a fa erezete, a tónusok sokfélesége és a minimális mélységélesség teszi mesebelivé. Általa a kellékrózsák, ahogy egy jó koreográfia is, önálló életre kelnek. Sulyok László Giselle 32 FOTO MOZAIK 2004 október

18 Digitális világ Filmet a fotólaborba, a digitális fájlokat a... Hoppá! Mit is csináljak a digitális fényképezőgépemmel rögzített képekkel? A memóriakártya ugyanis megtelt. Kattintás után A digitális fényképezőgépekkel rögzített képek valójában egyszerű adathalmazok. Számunkra azonban nagyon fontosak, ezek tartalmazzák a rögzített kép megjelenítéséhez szükséges adatokat. Ugyanakkor ezek az ún. fájlok szabadon másolhatók, sokszorozhatók vagy törölhetők, mint bármely más számítógépes állomány. A képfájlok is egy névből és egy kiterjesztésből állnak, és általában valamilyen könyvtárban (pl. 101_Canon) találhatók. A digitális gépünk memóriakártyája tehát ilyenekkel van tele. Ezeket kell valahogyan elmenteni, hogy a kártyára újabb felvételek kerülhessenek. Több lehetőség közül válogathatunk. A legegyszerűbb, hogy a digitális fényképezőgépet is a (digitális) fotólaborba visszük. Itt a memóriájában lévő képanyagot általában CD-re vagy DVD-re mentik. Ezután a memória készen áll az újabb képek fogadására. Lehetőségünk van azonban saját magunknak lementeni a képeket. A mentés helye sokféle lehet. A leggyakrabb a számítógép merevlemeze. Összekapcsolhatjuk a gépeinket egy USB vagy soros, esetleg infra porton keresztül, és átmásolhatjuk a képeket. De megtehetjük, hogy a fényképezőgép memóriakártyáját kivesszük, és egy arra alkalmas olvasó segítségével másoljuk át az adatokat a számítógépre. Én ez utóbbit jobban kedvelem. Nem fogyasztja a fényképezőgép akkumulátorát, nem kell a Az interneten találhatunk olyan kis, ún. utility programokat, amelyek segítenek az átnevezésben, de jobb híján kissé körülményesebben mi magunk is készíthetünk hasonló programot. Az én receptem: Az eredeti fájlneveket egy paranccsal kilistáztatom egy új fájlba, nevezzük ezt lista.txt-nek. A parancs: DIR>LISTA.TXT. Ez a könyvtárban lévő összes fájlnevet egymás után rögzíti. A lista.txt-t megnyitom egy Excel (vagy kompatibilis) programban (importálom, ha úgy tetszik). Itt az eredeti fájlneveket sorban egy oszlopba illesztem, majd a legelső mellé odaírom a katalógusban következő sorszámot. Ez alá egy képlet kerül, amelynek a feladata, hogy eggyel megnövelje a sorszámot: pl. B3=B2+1. Ezt utána már csak egyszerűen lemásoljuk a többi sorra gép szoftverét telepíteni, és általában gyorsabb adatmásolást jelent. Amennyiben se fotólabor, se számítógép nincs a közelben, a képfájlokat ún. mobil háttértárakra vagy azokon keresztül is elmenthetjük. A legismertebbek a kis hordozható merevlemezekkel ellátott tárolók, amelyek képesek a fényképezőgép kártyájának olvasására, illetve az adatok átmásolására. Ezeknek a merevlemezeknek a kapacitása többszöröse (akár GB) a fényképezőgép memóriakártyájának. Kis energiaigényűek és akár zsebben is elférnek. Némelyik alkalmas arra is, hogy a felvételeket kis nézőkép formájában megjelenítse. Ismertek olyan adatmásolók is, amelyek nem a merevlemezre, hanem közvetlenül CD-re írják az adatokat. Akár így, akár úgy mentjük el a digitális képállományokat, mindenféleképpen is. Ezután a következő oszlopba kerül egy képlet, a DOS parancs ismeretében, majd ezt is lemásoljuk. A képlet eredményeképpen a DOS parancsnak pl. így kell kinéznie: REN_DSC00823.NEF kis_pista0012.nef. A kapott parancssorokat kijelöljük és másoljuk. Létrehozunk egy új, üres fájlt (az Asztalon jobb egérkattintás új Szöveges dokumentum), majd megnyitjuk és az Excelből kimásolt adatokat beillesztjük. Elmentjük és átnevezzük a fájlt pl. sorszam.bat-ra. Fontos a bat kiterjesztés, az eredményezi, hogy futni fog a kis programunk! Abban a könyvtárban, ahol az eredeti fájlok találhatók, futtatjuk a bat programot, amely átnevezi a fájlokat az általunk megadott sorszámokra. Leírva kissé komplikáltnak tűnhet, de a gyakorlatban jól működik! ellenőrizni kell őket, mégpedig lehetőleg egy színhelyes, kalibrált és minél nagyobb átmérőjű monitoron. (A digitális gépek mellé valószínűleg adnak olyan programot, amely alkalmas az ellenőrzésre és esetleg az alapvető korrekciókra is.) Én több lépcsősen szoktam az ellenőrzést elvégezni. Első körben diavetítésszerűen végignézem a képeket, sok

19 Digitális világ A Nikon View 6 program alkalmas a NEF (RAW) típusú fájlok megtekintésére. kép esetén csak egy részét. Ekkor szűröm ki, melyek azok, amelyek törlésre kerülnek (életlenek, hibás a kompozíciójuk stb.). Ugyanakkor meghagyok olyanokat is, amelyeket később korrigálással esetleg ki tudok javítani. A meghagyott képeket ezután egyesével ellenőrzöm. Megnézem a teljes képet és (fontos!) 100%-os nagyításban is kielemzem. Sokszor van ugyanis, hogy a monitoron, a teljes kép (pl. 25%-os nagyításban) jónak látszik, de 100%-on már életlen vagy szemcsés. A jó és az ígéretes képek maradnak, a többi viszont a Törlés mappába kerül, amelyet egy-két hét után újból ellenőrzök, hogy nem került-e bele olyan (alkalmi hangulatingadozás során), amelynek nem ott lenne a helye. Mivel a fényképezőgépek általában ilyen beszédes nevekkel látják el a fájlokat, mint _DSC NEF, érdemes átnevezni őket, főleg ha két vagy több géppel is készítünk felvételeket. Én a legegyszerűbb módot választottam, a sorszámozást 1-től felfelé. Az átnevezés sem okoz különösebb gondot, nem egyesével szoktam elvégezni, hanem egy kis segítséget veszek igénybe még a DOS idejéből. Lám-lám a régi dolgok is jók valamire! Az eltárolásra választott képek neve mellett fontos lehet a kiterjesztés is. Vegyük figyelembe, hogy a raw formátumú képek csak segédprogrammal tekinthetők meg. Így, ha nem a szokványos gépünkön szeretnénk megtekinteni őket, bonyodalmakba ütközhetünk. Tudjuk azt is, hogy a jpeg formátum a legelterjedtebb, de ebben az esetben a képek minősége romlik. A tiff formátum is ismert és elterjedt, minőségi romlás nélküli, de nagyméretű fájlokat eredményez. Én a jpeg és a raw formátumot részesítem előnyben. A raw formátumot a nagyméretű, jó minőséget igénylő felvételek esetében használom, de ilyenkor mindig kéznél van a konverter program. A jpeg formátumot kizárólag maximális minőségben használom, ha a kép nem raw formátumban készült (helyhiány a kártyán, előfordul). A számítástechnika már kínálja a képekhez tartozó egyéb adatok, információk tárolásának lehetőségét is. A technikai adatok a képekhez elmentésre kerülnek, és egészen a szerkesztésig meg is maradnak. Ugyanakkor más adatokat pl. helyszín, esemény stb. is hozzá tudunk rendelni a képekhez. Ehhez azonban már katalogizáló programra van szükség. No nem kell megijedni. Ennek legegyszerűbb módja pl. egy szövegszerkesztő program, ahol a fájl neve után leírjuk a kép jellemzőit. Ha minden bekezdésben egy-egy fájl jellemzői lesznek, akkor kis katalógusunk jól használható információs adatbázissá válhat. Vannak kimondottan katalogizálásra készített szoftverek is, amelyek alkalmasak akár a nézőkép megjelentetésére, illetve testre szabható adatok eltárolására. Korábbi számainkban mutattunk már be ilyeneket, most csak megemlítem, hogy már egykétezer kép esetén is igen hasznos egy ilyen program. Persze az önmagában még kevés, hogy van. Fel is kell tölteni adatokkal! A nehézséget ez szokta okozni, hiszen rengeteg adatról lehet szó. Nekem a katalógusomban szereplő legidősebb kép 18 éves. Ha elkezdem nézegetni, ott végigkísérhetem a fotográfiai fejlődésem mellett akár ez életem elmúlt 18 évét is! Ezek után érthető, ha azt mondom, hogy a fájlok nagyon értékesek, olyanok, mint az analóg rendszereknél a negatív. Ha elvész a fájl, nem tudjuk pótolni. (Már vannak törekvések olyan memóriakártyák készítésére, melyek fajlagos költsége alacsony, lehetővé téve, hogy minden képet újabb és újabb kártyára készítsünk, a teli kártyákat pedig archiváljuk, de ez ma még csak álom.) Archiváljunk tehát! A digitális állományoknál azonban nincs szükség filmtartó lapokra, diatároló dobozokra. Adathordozókra van szükség! Mégpedig nagy kapacitású és jó minőségű adathordozókra. Ilyen lehet a CD vagy a DVD. Ezek aránylag olcsó és megbízható termékek. Vegyük azonban figyelembe azt is, hogy ezek sem tökéletesek. Egy CD meghibásodása esetén sok kép tűnhet el. Én az archivált fájlokról három másolatot készítek. Az első megmarad a számítógépem merevlemezén, míg a másik kettő két különböző CD-re (bár az utóbbi időben jobban szeretem a DVD-t nagyobb kapacitása miatt) kerül. A két CD verziót érdemes külön is tárolni, lehetőleg másik lakásban vagy irodában. Sosem lehet tudni... Ismerek olyan fotósokat is, akik a fényképezőgépből kijött felvételeket azonnal CD-re vagy DVDre írják, akár rossz, akár jó, és csak utána kezdenek foglalkozni vele. Így biztosabbnak látják az esetleges adatvesztés elkerülését. A képfájlokra ezek után már csak ügyelni kell. Egy teljes másolat kiadása máris megkérdőjelezheti a fotós és így a szerzői jogok birtokosának kilétét. Érdemes kissé megvágni, és csak a vágott képet kiadni, illetve nem a teljes, csak egy kisebb felbontású variációt, vagy névvel ellátott kópiát átadni másoknak felhasználás céljából. ts 36 FOTO MOZAIK 2004 október 37

20 hogy élesíteni nem tudja az életlen felvételt, csak válogat az elkészítettek között! Kissé értetlenül állok azonban az utolsó 5 a sorozatból és a 16 képes sorozatfelvétel módok előtt, de remélem, megtalálom az értelmüket. Az utolsó 5 ugyanis a sorozatban exponált képek utolsó 5 képét tartja csak meg, az előzőeket kitörli. A 16 képes sorozatfelvétel pedig 16 kisméretű képet készít, és ezt állítja össze egy nagy képpé, indexképszerűen. Sok értelmét nem látom. A képek visszanézésekor tetszett a zoom és a mozgatási funkció, amelyekkel gyorsan ellenőrizhető a kép minősége. Ami különbözik... A nagytele Nikon Coolpix 8800 A nagytele, a nagylátó és a stílusos avagy a Nikon új digitális kompaktjainak tesztje A Nikon Coolpix sorozatot valószínűleg mindenki ismeri, különösebben nem kell bemutatni. Ebbe illesztette bele a cég három új digitális fényképezőgépét a Coolpix ast, 8400-ast, 4800-ast, amelyek közt a kategória után érdeklődők megtalálhatják a számukra ideális teljesítményt. Ugyanakkor beismerhetjük azt is, hogy bár a fotózással komolyabban foglalkozók számára ezek csak kompaktok, mégis a legtöbb zsebben ott lapul egy. Mert kicsi, mert jó minőségű, és fotózni mindig van alkalom... A Nikon három új Coolpix modellje sokban hasonlít egymáshoz, de bizonyos dolgokban jelentősen eltérnek. A menükből választható funkciók, programok a es sorozatnál ugyanazok (egy-két kivétellel), míg a 4800 eltérést mutat. Ez csak 4 megapixel, igazi kompakt kategória, míg a 8400 és megapixel felbontású CCD-vel ellátott csúcsmodell, és inkább a hobbista, lelkes amatőr kategóriát célozza meg. Úgy gondolom, hogy aki ebben a kategóriában keresgéli jövőbeni fényképezőgépét, ezek közül bátran választhat. Ami ugyanaz... A keresőbe nézve az EVF-et, azaz elektronikus keresőt látjuk. Én nem nagyon szeretem, bár lehetőséget biztosít a parallaxishiba kiküszöbölésére, azt látjuk, amit az objektív. Ugyanakkor az elektronikus kereső színei, kontrasztja, felbontása ha nem is tökéletes, de az amatőr célokra amire készítői szánták alkalmas. Természetesen mindhárom gép esetében dioptriakorrekcióra is lehetőségünk van. Hátránynak tartom, hogy az exponálás után a kép megjelenik, és annak mentése alatt nem készíthetek újabb felvételt. A beépített menü egyszerű, áttekinthető és aránylag jól kezelhető (bár a 8800 és a 8400 esetében meglepődtem, hogy a harmadik szintű menü beállítása után automatikusan a főmenübe kerülök). Mindhárom fényképezőgépet ellátták különféle motívumprogramokkal. Ezek közül érdekes volt számomra a múzeum, amely sötét, de vaku használatát tiltó helyeken való fotózáshoz javasolt. Ilyenkor a BSS (Best Shot Selector), azaz a legjobb kép kiválasztó funkció automatikusan bekapcsol (egyébként menüből kapcsolható). Az exponálógombot folyamatosan lenyomva tartva a gép expozíciókat készít (max. 10 kép), majd ebből választja ki a legélesebbet. Kipróbáltuk és jól működött, kár, A sorozat legmarkánsabb tagja, kézbe véve egy masszív, de kifinomult fényképezőgépet látunk. A kezelőgombok semmi szokatlanra nem utalnak, hacsak a képstabilizátor gombját nem tekintjük annak, de erről majd bővebben. Az LCD panel kihajtható, forgatható és háttal visszacsukható, így sokrétűen használhatjuk. Bekapcsoláskor ami kb. 2-3 másodpercet vesz igénybe a zoom objektív kissé előrebújik a vázból. Az objektív ED elemet is tartalmaz, fényereje 2,8 5,2. Átfogási tartománya 10-szeres, mm ekvivalens, aminek alsó értéke az általában elfogadott, míg a 350 mm-es érték már igen jó teleobjektívnek tekinthető. A zoom két végpontja között az objektív kb. 2-3 s alatt vált, ami ebben a kategóriában elfogadhatónak számít. A bekapcsológomb és a választó-, illetve vezérlőtárcsák nagyon jól kézre állnak, jobb helyen már nem is lehetnének. Kissé gondban vagyok ugyanakkor a zoomvezérlő és az orrom viszonyával, ugyanis a bal szemem a domináns. A keresőbe nézve ezáltal az orr eltakarja a zoomolási lehetőséget, amit csak kis kompromisszum árán tudok megoldani: távolabbról nézek a keresőbe. (Számomra ez már megszokott, szinte minden kompakt gépnél ez a helyzet, de örülnék, ha változna a jövőben.) Az elektronikus keresőben érdekesen az exponálás előtt éles és jól látható a kép. Ugyanakkor az exponálás után (az egyébként számítógépen kielemzett éles kép) a keresőben meglehetősen életlennek hat. Az első kockáknál ez becsapott, utána azonban már nem foglalkoztam vele. De akkor minek a funkció? A keresőben látható információk egyébként egyértelműek és jól olvashatók. Exponáláskor egy kis késlekedés, a kereső elsötétül, majd megjelenik a felvett kép, és csak annak eltűnése után exponálhatunk újra. Ez az 38 FOTO MOZAIK 2004 október 39