Összefoglaló jelentés, az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer hatékonyságmérésének eredményéről, első kutatási beszámoló

Átírás

1 Összefoglaló jelentés, az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer hatékonyságmérésének eredményéről, első kutatási beszámoló június 27. Készítette: Kogon Zsófia, Nándorfi Krisztina A kutatásban részt vettek: Ivánku Zsuzsa Kogon Zsófia Nemesnyik Balázs Rácz Anikó A kutatás anyagát képezi a kutatási terv, illetve négy felmért szervezet egyéni diagnózisa

2 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló... 2 II. Bevezetés... 4 III. Szervezet és működés általános feltételei... 6 IV. A foglalkoztatás mennyiségi és minőségi jellemzője... 7 V. Gazdálkodási tényezők... 8 V.1. A Forgalom, a működés egyenlegének valamint a költségek/kiadások összetételének bemutatása... 8 V.2. Fenntarthatóság elemzése V.3. A szervezetek likviditásáról V.4. Az eladósodottság vizsgálata V.5. Összefoglalás a két fejlesztendő szervezet állapotáról VI. Tárgyi technikai feltételek VII. Ellátottak VIII. Szakemberek kompetencia szintje IX. Üzleti potenciál X. Társadalmi környezet XI. 1. számú Melléklet Táblázatok jegyzéke XII. 2. számú Melléklet Ábrák jegyzéke

3 I. Vezetői összefoglaló Az Aktív Műhely Foglakoztatást Fejlesztő eszközrendszer módszertani keretet biztosít a rehabilitációs foglalkoztatási formák fejlesztésére. Célunk elérni, hogy a rehabilitációs foglalkoztatás esetében a foglalkoztató szervezeteknek legyen lehetősége fejlesztési és beruházási forrásra pályázni. A fejlesztési források célzott és eredményes felhasználását javasoljuk, hogy egy szakmai koordináló szervezet- az Aktív Műhely partnerség irányítsa, nekünk megvannak a szakpolitikai és módszertani eszközeink arra, hogy a fejlesztési forrásokat kifejezetten a szervezet egyéni igényeinek és hiányterületeinek megfelelően a lehető legköltséghatékonyabban használjuk fel Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az eredményes működés, és a hatékony forrás felhasználás kritériumaként határozzuk meg a nyílt munkaerőpiaci kilépés arányát, illetve a vállalkozási tevékenységekből származó bevételek növekedését. Azonban a szervezetek jelen állapotukban képtelenek betölteni és teljesíteni ezeket a fontos kimeneti indikátorokat. A foglalkoztatók jelenlegi helyzetét egy kutatás keretében mértük fel a kutatás eredményi alátámasztják szakmapolitikai törekvéseinket. 1. A szervezetek nyitottak a piaci működés elindítására, de nem rendelkeznek pénzügyi tartalékkal, likviditásuk, és fenntarthatósági rátájuk rendkívül alacsony. A foglalkoztatási tevékenységet illetően nem képesek fejlesztésre forrást szánni, vagy beruházni. 2. A szakemberek kompetencia szintjét illetően, a vállalkozási piaci ismeretek, illetve a nyílt munkaerőpiaci kivezetéshez szükséges ismeretek jóval a szükséges szint alatt vannak, így feltétlen szükséges lenne a szakemberek célzott továbbképzése. 3. A fogyatékos személyek képességét a Lantegi méréssel vizsgáltuk. A mérés eredményeképp megállapítható, hogy a felmért fogyatékos személyek képességeik alapján 62,7 - ban képesek lennének kilépni a nyílt munkaerőpiacra. A jelenlegi kilépési ráta 1-2,5 között mozog. A kilépéshez feltétlenül szükséges a munkára felkészítő képzés, szakképzés biztosítása, illetve a munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés. 4. A támogató környezet jelenleg egyértelműen elutasítja a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás lehetőségét, ez pedig jelentősen befolyásolja a kilépési esélyeket. Kiemelten fontos terület a támogató környezet számára komplex megközelítésben nyújtott szolgáltatások jelentősége. 5. A társadalom előítéletére és a munkáltatók ellenállására nem tért ki jelen kutatás, azonban a kutatás során felvett interjúk alapján megállapítható, hogy a munkáltatók és a társadalom nem nyitott a fogyatékos emberek fogadására. Ezen társadalmi kampányokkal, minőségi értékes termékek gyártásával, és eladásával, illetve a fogyatékos munkavállalók közvetlenül a szolgáltatás iparba kapcsolásával tudunk javítani. 2

4 közötti időszakban egy modellkísérleti programot indítottunk, melyben a teljes Aktív Műhely fejlesztési folyamatot kipróbáljuk, optimalizáljuk a működését és mérjük az eredményeket. A program eredményeképpen pontosan a fent említett problémákra reagálunk, így a várható eredmények a következők: 1. A szerveztek pénzügyi helyzete megerősödik, a bevétlek diverzifikálódásának köszönhetően, javul a fenntarthatóság és a likviditás. 2. A szakemberek tudása javul, és az említett hiányterületek megszűnnek, kiegyensúlyozott információval fognak rendelkezni a munkahelyfeltárás, nyílt munkaerőpiacra való kihelyezés, és a vállalkozási ismeretek területén. 3. A fogyatékos személyek jelenlegi 2,5 -os kilépési rátája javul, várhatóan átlagosan 26,5-os lesz a program végén. 4. A támogató környezet hozzáállása javul, segíteni, támogatni tudják majd a fogyatékos embereket a nyílt munkaerőpiacra való kilépésben. 5. A társadalom elfogadó képessége, nyitottsága nő a termékeladásnak, és a közvetlen szolgáltatásnak (turisztikai szolgáltatás) köszönhetően. A következőkben bemutatjuk a kutatás részletes összefoglalóját. 3

5 II. Bevezetés A Kézenfogva Alapítvány 2006-óta fejleszti kísérleti innovatív foglalkoztatási modelljét az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszert. Az eszközrendszert az Esőemberekért Egyesülettel, és a Szimbiózis Alapítvánnyal közös szakmai konzorcium irányítja ben arra vállalkoztunk, hogy egy kutatás keretében megvizsgáljuk ennek az eszközrendszernek a hatékonyságát. Empirikus bizonyítékot keresünk a fejlesztéshez. Szakmai tapasztaltunk és hosszú, lassan két évtizedeses gyakorlati munkánk alapján szakmai meggyőződésünk, hogy a fogyatékos emberek védett, és szociális foglalkoztatása jelen jogszabályi és finanszírozási körülmények között fenntarthatatlan, és eredménytelen. Szakmai tudásunk, és gyakorlati munkánk eredményeként mára már számos szervezet sajátította el az Aktív Műhely szellemét, és végez magas szakmai színvonalú munka mellett piaci igényeket kielégítő foglalkoztatást. Ehhez az eredményhez több éves fejlesztő munkára volt szükség. Az Aktív Műhely kutatás célja, hogy bebizonyítsa, és tényekkel alátámassza, hogy a foglalkoztató szervezetek célzott, tudatos, tervezett és eredmény orientált fejlesztése nélkül nem valósulhat meg a fogyatékos emberek foglakoztatási rehabilitációja. A kutatás során négy különböző szervezetet vizsgálunk, két éves idősávban. A négy szervezet közül kettő két éven keresztül a TÁMOP pályázatnak köszönhetően fejlesztési forráshoz jut, a másik kettő szervezet nem jut ekkora volumenű fejlesztési forráshoz. A kutatás során ténylegesen az alábbi célcsoportot értük el: 1. Táblázat: A vizsgált szervezetek összesített adatai (fő) Ellátottak Szakemberek Hozzátartozók Kérdőívet kitöltött: Ebből foglalkoztatott: Szervezet értékelői kérdőívet kitöltött: Lantegivel felmért: Lantegivel felmért pszichiátriai beteg: Kompetencia kérdőívet kitöltött: A kutatás során kvalitatív és kvantitatív eszközökkel is dolgoztunk. A szervezeteknél felvettük az Aktív Műhely diagnózist, s ezt kiegészítettük egy a támogató környezet hozzáállását vizsgáló kérdőívvel. A kutatás eredményeként mind a négy szervezetről átfogó diagnózis készült, melynek teljes anyagát közzé tesszük a honlapon, ahol az Aktív Műhelyről minden egyéb szakmai anyagot megtalál a kedves olvasó. 4

6 A kutatás rövid összefoglalójaként az alábbiakban bemutatjuk, hogy 2011-ben milyen helyzetben vannak a kiválasztott szervezetek. 5

7 III. Szervezet és működés általános feltételei A szervezet és működés általános feltételeit egy strukturált interjú során térképeztük fel, minden szervezet vezetőjével, illetve felvettük az Aktív Műhely szervezeti kérdőívet, melyen a szervezet adatai találhatók, továbbá a szervezeti kultúrát egy strukturált kérdőívvel mértük fel. A szervezet és működés általános jellemzője, hogy a szervezetek szakmai elkötelezettsége nagyon magas, a szervezeten belül alacsony a fluktuáció, és erős a szervezeti összetartozás, és lojalitás. A szervezetek szakmai céljai jól megfogalmazottak, rendelkeznek írott stratégiával, és tudatosan tervezik a jövőt. A munkakörülményeket illetően jellemzően alacsony bérszint, és a pénzügyi motivációs eszközök hiánya jellemzi a szektort. A vizsgált szervezetek munkakörülményeket illetően jellemzően újonnan épült vagy felújított épületben zajlik. A vizsgált szervezetek mindegyikében prioritást kap a foglalkoztatási tevékenység, illetve szándékában és a vágyak között megjelenik a piaci szemlélet is. A szervezeteknek jellemzően célja a gazdaságba való bekapcsolódás és piaci termelés, de nem rendelkeznek kialakult árpolitikával, értékesítési rendszerrel, termékportfolióval. A szervezetek számára kulcsfontosságú a foglalkoztatás mellett az általános célú fejlesztés, művészetterápia, mozgásterápia, vagy más alternatív eszköz. A szervezetek legnagyobb hiányként azt jelölték meg, hogy nincs megfelelő humán bázisuk a piaci tevékenység megerősítésére. 6

8 IV. A foglalkoztatás mennyiségi és minőségi jellemzője A kutatás során megvizsgáltuk, hogy a szervezetekben az ellátottak milyen foglalkoztatási formákban dolgoznak, a foglalkoztatásnak milyen tárgyi körülményei vannak. A vizsgált szervezetek közül mindegyik intézményi jogviszonyhoz kötött szociális foglalkoztatást valósít meg. A felmérés során, a személyes interjúkból kiderült, hogy a munka rehabilitáció és a fejlesztő felkészítő foglalkoztatás között nincs tartalmi különbség. A két foglalkoztatási forma inkább adminisztrációs különbség, tartalmi szakmai jelentősége teljesen elhanyagolható. A foglalkoztatási formák esetében megvizsgáltuk, hogy a foglalkoztatás mennyiben hasonlít a nyílt munkaerőpiacra, van-e lehetőség felnőtt képzésre vagy szakképzésre, illetve, hogy milyen a kilépési arány a nyílt munkaerőpiacra. A foglalkoztatási formák illetve a foglalkoztatási tevékenységek profilja jellemzően azonos volt a szervezeteknél. A tevékenységek között mindegyik szervezetnél szerepel a kreatív művészeti tevékenység, jellemzően valamilyen ajándéktárgy elkészítése, szőnyegszövés, kerámiakészítés, és a kosárfonás. Továbbá jellemzőek a kert és parkgondozási tevékenységek is. A foglalkoztatási formák munkakörülménye jellemzően eltér a nyílt munka-erőpiaci tevékenységtől. A vizsgált szervezetek esetében egyik szervezet esetében sincs lehetőség akkreditált felnőtt képzésre vagy szakképzésre. Az általános célú fejlesztő képzések és terápiák alkalmazása azonban mindegyik szervezet esetében jelen van. A felnőtt képzés és szakképzés nélkül a többségi társadalom esetében is radikálisan csökken a munkaerő piaci elhelyezkedés esélye, ugyan így van ez a fogyatékos emberek esetén is. A vizsgált szervezetek esetében a nyílt munkaerőpiacra való kilépési arány évi 1-2 fő. Ez pedig, mint az interjúkból kiderült inkább esetleges, véletlenszerű mintsem irányított tervezett folyamat. A vizsgált szervezetek esetében a foglalkoztatási rehabilitáció híd, illetve lépcső funkciója egyáltalán nem működik, az ellátottak nem képesek tovább lépni és fejlődni, képzéshez, szakképzéshez jutni. 7

9 V. Gazdálkodási tényezők V.1. A Forgalom, a működés egyenlegének valamint a költségek/kiadások összetételének bemutatása A négy szervezet közül összforgalom szempontjából a legnagyobb és második legkisebb szervezet vesz részt a fejlesztési folyamatban. Kiadási oldalról szemlélve a szervezeteket a legkisebb és legnagyobb működési költség szinttel dolgozó szervezetek kerülnek fejlesztésre. A szervezetek nem tipikusak a magyarországi képet figyelembe véve. A KSH besorolása szerint a vizsgált négy szervezet az Ft bevétel kategória feletti csoportba sorolandó. (Alábbi ábra jobb szélső bevétel kategória, sötétkék vonallal jelölve a szervezetek számát). 1. ábra Forrás; Statisztikai tükör, III. évfolyam 192. szám, december 19., A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2008-ban, letöltés dátuma 2011/június/17. A működés egyenlege szempontjából az AM programból kimaradó szervezetek kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. Mind két szervezet pozitív működési egyenleggel zárta a működés utolsó évét évet. Ezzel szemben a fejlesztésben résztvevő szervezetek egyike, negatív egyenleggel zárta az évét. Míg a másik szervezet 19-os pozitív egyenleggel, profittal zárt. 2. Táblázat: A működés egyenlege ezer Ft. A. szervezet - nem AM B. szervezet - AM C. szervezet - AM D. szervezet - nem AM 2010 előzetes előzetes 2010 Összes forgalom Kiadások/ráfordítások Működési egyenleg

10 A C. szervezet negatív egyenlege hitelfelvételből ered. A hitel, folyó kiadások finanszírozására szolgál. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a normatív finanszírozás visszavonása, csökkentése a szervezet fennmaradását veszélyezteti. Alternatív bevételek nélkül a szervezet csődje nem elkerülhető. 3. Táblázat: A működés egyenlege () A. szervezet - nem AM B. szervezet - AM C. szervezet - AM D. szervezet - nem AM 2010 előzetes előzetes 2010 Működés egyenlege az összes bevétel -ban Bevétel alakulása az előző évhez képest Költségek/ráfordítások alakulása az előző évhez képest A B. szervezetnek rendkívüli nagyságú negatív egyenlege volt a normatíva csökkenése, időszakos leállítása miatt. 2. ábra Működési egyenleg az összes bevétel -ában - B. szervezet 15,0 12,0 10,0 5,0 0,0-5,0 3, ,0-15,0-20,0-25,0-22,8 Működési egyenleg az összes bevétel -ában A működési egyenlegek trendjeinek tekintetében a C. szervezete áll a leggyengébben, mind az utolsó évet tekintve, mind pedig a folyamatosan csökkenő trend tekintetében. 9

11 3. ábra Működési egyenleg az összes bevétel -ában - C. szervezet 8,0 6,0 4,0 6,3 4,7 2,0 0,0-2,0-4, előzetes -3,3 Működési egyenleg az összes bevétel -ában Bár a másik fejlesztendő szervezetnél, a B. szervezet esetén is, folyamatosan csökkenő egyenleg mutatkozik az elmúlt három évben. A D. és az A. szervezet a szervezetei egyenlegüket folyamatosan képesek voltak a pozitív tartományban tartani, illetve növekvő egyenleget produkálni ugyanebben a működési időtartamban. Érdemes megjegyezni, hogy az előző évhez mérten, a két fejlesztendő szervezet nagyobb visszaesést mutat működési bevételeiben, mint az AM keretei között nem fejlesztendő szervezetek. A D. és az A. szervezetek bár alacsonyabb bevételi szintet értek el 2009-ről évre, mégis alig csökkent a forgalmuk. A másik két szervezet ellenben bevételeinek majd harmadát veszítette el. A és évi bevételek összetételének alakulását a négy szervezetnél a következő ábrák mutatják be: ábra A bevételek összetételének alakulása (2008) A. szervezet B. szervezet C. szervezet D. szervezet ÁHT eredetű források Egyéb bevételek 10

12 5. ábra A bevételek összetételének alakulása (2010) A. szervezet B. szervezet C. szervezet D. szervezet ÁHT eredetű források Egyéb bevételek A kék szín az Államháztartás (ÁHT) valamely intézményétől eredő, normatív vagy pályázati jellegű bevételeket jelöli. A piros szín az összes többi bevételt jelzi. Amint az ábrákon látható az A. és D. szervezet megőrizte, sőt növelni tudta a periódus során ÁHT-ből származó bevételeik összegét. Ezzel szemben a fejlesztendő szervezetek visszaesést mutatnak. Egyöntetűen jellemző azonban, hogy mind a négy szervezet erősen függ az ÁHTtől. A KSH kimutatása alapján, a vizsgált négy szervezet a Klasszikus civil szervezetek közé sorolandó. A 4. ábra a civil szervezetek Magyarországon jellemző bevétel összetételét mutatja. Ez alapján megállapítható, hogy a vizsgált négy szervezet semmiképp sem tipikus. Az ÁHT szervezetektől való függés jóval alacsonyabb, jellemzően 35 körül van. Míg a fenti szervezeteknél ez átlagosan ban évre a függés némileg csökken, 89 az ÁHT forrásoktól való függése a szervezeteknek. Kiemelendő, hogy a D. és az A. szervezet nem csökken, hanem stagnál illetve növeli függését. Míg a két fejlesztendő szervezet 4, illetve 9-kal csökkenti függését az Állam Háztartástól. 11

13 6. ábra Forrás; KSH Statisztika tükör, IV. évfolyam 138. szám, december 23., A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2009-ben, letöltve 2011/június/17.-én Ezt részletezi azon bevétel típusok elemzése, melyek az AM modell sikerének szempontjából kiemelkedőek. Az egyéb bevételek további vizsgálata következik; Az elemzés célja megmutatni, hogy bár csökkenő összes bevételi tendenciát produkáltak a fejlesztendő szervezetek, a vállalkozási és közhasznú tevékenységük során létrehozott forgalmuk növekvő volt. Tehát, ha kis mértékben is, de megindult egy új bevételi láb megerősödése, mely mindenképpen előremutató a szervezetek kiegyensúlyozottabb működtetése, fenn tarthatósága, szempontjából. (S mely az AM modell fejlesztésének egyik cél kitűzése egyben). Tehát átlagosan a szervezetek függése az ÁHT-től kis mértékben esett 3 ponttal. Azonban az átlag csökkenése két szervezet elmozdulásából ered; a B. és a C. szervezete határozottan növelte egyéb bevételeit. A legnagyobb abszolút értékbeli növekedést, a B szervezet érte el a közhasznú tevékenységének bevételei jelentős mértékben nőttek 1m Ft-ról 5m Ftra a periódus alatt. 12

14 A következő ábrák a és évek egyéb bevételeinek alakulását hasonlítják össze: 7. ábra Egyéb bevételek (2008) 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 A. szervezet B. szervezet C. szervezet D. szervezet Közhasznú tevékenység bevételei Vállalkozási bevétel 8. ábra Egyéb bevételek (2010) 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 A. szervezet B. szervezet C. szervezet D. szervezet Közhasznú tevékenység bevételei Vállalkozási bevétel Kék színnel a közhasznúsági tevékenységből származó bevételeket, pirossal a vállalkozói tevékenységből származó bevételeket jelöli az ábra. A két kategória azonos tevékenységet takar, a forgalmazás adózási oldalának kezelése miatt kerülhetnek a bevételek eltérő nyilvántartásba. 13

15 Az A. szervezetben például a vállalkozói jövedelmek nagymértékű emelkedése abból ered, hogy a szervezet a fruit of care, AM modell keretében létrehozott, értékesítési brand-en keresztül kezdte el forgalmazni termékeit. A tevékenységének bevételi nyilvántartását vállalkozói kategóriába kellett a szervezetnek sorolni a számviteli előírások betartása végett, bár a tevékenység nem változott. Azaz bevételei a közhasznú foglalkoztatás során jöttek létre, és közhasznú tevékenységének finanszírozására is fordítja majd vissza a szervezet. A B. szervezetnél 2010-ben szakmai szolgáltatások nyújtása jelentett plusz bevételt. A két kategóriát azért vizsgálja az elemzés egységesen, mert jellegük hasonló. Azaz saját tevékenység alapján létrehozott bevételi értéket teremtenek a szervezeteknek, melyek nem célzott, kötött felhasználásúak, nem visszatérítendőek. A szervezetek maguk döntik el, hogy és mikor használják fel jövedelmüket. Természetesen, amennyiben azt közhasznú tevékenységük támogatására használják fel. Az össz. bevételhez mérten alacsony arányban vannak képviselve ezek a bevételek, de összegük és növekvő jelenlétük mindenképpen jelentős különbséggel bírnak a szervezetek növekvő önállósága tekintetében. A kiadások összetételének vizsgálata során elsődlegesen a személyi és dologi kiadások arányának alakulását fejti ki az elemzés. 9. ábra Kiadások összetétele (2008) A. szervezet D. szervezet B. szervezet Személyi jellegű költségek/ráfordítások Dologi költségek/ráfordítások/ nyújtott támogatások C. szervezet A évben mind a négy szervezetre jellemző, mint a szolgáltató szervezetekre általában, hogy a személyi jellegű kiadásaik magasabbak a dologi jellegű kiadásaiknál. A legmagasabb a C. szervezet, melynek oka az, hogy ebben a szervezetben a legmagasabb az ellátottak száma 205 fő. A legkisebb szervezet ebből a szempontból a D, melynek csupán 38 ellátottja van, s ennek megfelelően legkisebb bértömeget fizeti ki. 14

16 A évben az ellátottak számának alakulása némileg elválik a bértömeg alakulásától. 4. Táblázat: Az ellátottak száma a bértömeg függvényében A. szervezet B. szervezet C. szervezet D. szervezet Személyi jellegű kiadások alakulása ezer Ft-ban Összes ellátott száma Összes foglalkoztatott száma Egy alkalmazottra jutó ellátott száma Megjegyzés; A személyi jellegű kiadások tartalmazzák a foglalkoztatottak és alkalmazottak bér tömegét is. 10. ábra Kiadások összetétele (2010) A. szervezet Személyi jellegű költségek/ráfordítások D. szervezet 0 B. szervezet Dologi költségek/ráfordítások/ nyújtott támogatások C. szervezet A két fejlesztendő szervezet azonos ellátott-alkalmazott aránnyal dolgozik. A projektvezető tájékoztatása alapján a szervezetek a jogszabályi előírásoknak megfelelő arányokat biztosítják a működtetés során. Tehát fel kell tételeznünk, hogy: - a D. szervezet és az A. szervezet alternatív forrással rendelkeznek, mellyel javítani képesek az ellátott-alkalmazottak arányát. Ezt azonban nem igazolja a bevétel összetétele, mely 84 feletti és növekvő ÁHT finanszírozást jelez. - esetleg, dologi költségek között kerül nyilvántartásra személyi típusú kiadás mert vállalkozói viszonyban foglalkoztat még a D. és az A. szervezet. A dologi költségek mértéke ezt nem igazolja. - illetve az ellátottak fogyatékosság súlyossága szerint eltérő, és ehhez igazított a támogatás mértéke. Azaz, a D. és az A. szervezetben egy alkalmazottra kevesebb sérült ember jut, mert magasabb a fogyatékosság súlyossága a szervezet ellátottjai között. - végül, természetesen előfordulhat, hogy önkéntesekkel dolgozik az A. és a D. szervezet. 15

17 A évben a következőképpen alakult a helyzet. Az A. szervezete magasabb személyi jellegű kiadásokkal bír, mint a B., pedig az majdnem kétszer több ellátottal rendelkezik. 152-kal több személyt lát el, 10-kal alacsonyabb bér tömegért. A különbség még szembeszökőbb, mikor az egy alkalmazottra jutó ellátottak számát hasonlítjuk össze. Az A. szervezetben egy alkalmazottra 5 ellátott jut, míg a B. szervezetnél 10. (A legalacsonyabb ez az arány egyébként a D. szervezeténél.). 5. Táblázat: Bruttó bérek alakulása ezer Ft A. szervezet B. szervezet C. szervezet D. szervezet Átlag Egy főre jutó havi bruttó bérjellegű juttatások összege Egy főre jutó havi bruttó bér az adott megyében A makro adatokkal összehasonlítva, mind a négy szervezet közül három magasabb bérezést követ, mint a megyékben általában. Az átlagos bruttó bér jövedelem és egyéb juttatások összege a megyékben jelentett átlag másfélszeresét teszik ki. 143e Ft helyett 189e Ft-ot. Tehát a szervezetekben átlagnál magasabb keresethez juthatnak az alkalmazottak. Egyedül a B. szervezet jutalmazza alkalmazottjait a megyei átlagbérek szintje alatt. A szervezetben feszültség forrása lehet, hogy a munka rehabilitációban részt vevő foglalkoztatottak és az alkalmazott szakembere bére szintje gyakorlatilag azonos. Ezen kívül az átlagok elrejtik a szervezeti hierarchia és szakmai végzettség, valamint szolgálatban eltöltött idő miatti bér nagyság szórását. E miatt valószínűsíthető, hogy a foglalkoztatottakkal dolgozó szakemberek bér szintje erősen megközelíti a többi szervezetben is a rehabilitációban lévők bér szintjét. (Érdemes ennek feltárása a diagnózis során.) E mellett az A. és D. szervezetek, messze felülmúlják az ellátott-alkalmazott arányban a fejlesztendő szervezeteket. Ennek oka nem tisztázott, mindenesetre valószínűsíthető, hogy a munkahelyi stressz szintje náluk alacsonyabb ugyanannyi juttatásért dolgoznak, de kevesebb ellátottért felelnek. V.2. Fenntarthatóság elemzése A évben mind a négy szervezet rendelkezett némi tartalékkal - arra az esetre, ha bevételei megszűnnének minimális időszakra fenn tudták volna tartani tevékenységük tárgy évi szintjét. A következő ábra hónapban kifejezve mutatja, hogy álltak a szervezetek 2008-ban. 16

18 11. ábra A rendelkezésre álló tartalék hónapban kifejezve (2008) D. szervezet C. szervezet B. szervezet A. szervezet - 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 A leggyengébb a D. és a C. szervezet. A C. szervezet aggasztóan kis, nagyjából kétheti tartalékkal rendelkezett. A másik két szervezet megközelítette, illetve meghaladta kissé a két hónapi tartalék mértékét. Két év múlva a szervezetek tartalékai a D. szervezet kivételével csökkentek az A. szervezetről nem állt rendelkezésre adat az elemzés idején. A C. szervezet rendkívül rossz állapotot jelez. Az utolsó évi negatív működési egyenleggel a szervezet teljesen felélte tartalékait. A negatív egyenleg oka a normatív támogatás csökkenése, melyet a szervezet hitel felvételből finanszíroz jelenleg azaz működés folyó kiadásainak fedezetére vett fel hitelt a szervezet az elmúlt gazdasági évben. 12. ábra A rendelkezésre álló tartalék hónapban kifejezve (2010) D. szervezet C. szervezet B. szervezet A. szervezet (0,5) - 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 17

19 V.3. A szervezetek likviditásáról A likviditási gyors ráták alakulása a periódus elején 2008-ban és végén 2010-ben a következőképpen alakultak. A likviditási gyors ráta a szervezetek rövidlejáratú kötelezettségeit vizsgálja a forgóeszközök arányában. Az arányszám egy vagy annál nagyobb értéke erős likviditást jelez. A leglikvidebb szervezet az A. szervezet, de ennek eredete nem tisztázott ahogy azt az eredmény kimutatás, rendkívül magas pozitív működési egyenleg elemzésénél jeleztem. A leggyengébben a két fejlesztendő szervezet áll B. és C. A D. szervezet likviditása valamivel 1 felett áll kissé emelkedő a periódus alatt. A B. szervezet gyenge, de javuló likviditást mutat. Míg a C. szervezet gyakorlatilag il-likvid. (Az A. szervezet évi értékei nem voltak elérhetőek az elemzés idején). 13. ábra Likviditási helyzet 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 - (1,00) A. szervezet B. szervezet C. szervezet D. szervezet Likviditási gyors ráta 2008 Likviditási gyors ráta 2010 V.4. Az eladósodottság vizsgálata A kötelezettségek és eszközök állománya arányának vizsgálata a 2008 és évek során. A vizsgált periódus elején egyértelműen a D. szervezetnek van a legmagasabb eladósodottsági mutatója 1.11 értékkel az egyhez közelítő és azt meghaladó arányszám magas vagy teljes eladósodottságot jelent, azaz a szervezet külső erőforrásból biztosítja a finanszírozását. 18

20 14. ábra A kötelezettségek és eszközök állománya (2008) A. szervezet 1,50 1,00 0,50 D. szervezet - B. szervezet C. szervezet Az A. és B. szervezet egyaránt 0,31-es értéket vette fel. Erős a saját erőből történő finanszírozás aránya. A C. szervezet gyakorlatilag fele-fele arányban biztosítja fenn maradását saját és külső források bevonásával. 15. ábra A kötelezettségek és eszközök állománya (2010) A. szervezet 1,50 1,00 0,50 D. szervezet - B. szervezet C. szervezet A évre, a C. szervezet 1,53-as értékkel a leginkább eladósodott szervezetté válik. A D. kis mértékben javítja helyzetét, csupán 89-ban finanszíroz külső forrásból. A B. szervezet gyakorlatilag megtartotta kissé javította eladósodottsági mutatóját a periódus alatt. (A negyedik szervezet adatai nem elérhetőek az elemzés elkészítésekor). 19

21 V.5. Összefoglalás a két fejlesztendő szervezet állapotáról 6. Táblázat: B és C szervezet összefoglaló adatai B. szervezet C. szervezet Összes bevétel Összes bevétel a nonprofit szervezetekhez képest ÁHT-től való függés 93-ról 84-ra csökkent a forrás aránya az összes bevételhez képest növekedett a periódus 87 - csökkent a periódus alatt. alatt. 1 A KSH adatai alapján a szervezetek mérete kiemelkedő az átlagos szektoron belül. 99-ról 94-ra - csökkent az ÁHT források aránya az összes bevételhez képest. Bevételek megoszlása a nonprofit szektor mutatóihoz képest Magasabb ÁHT függés az hasonló szervezetekhez képest 35 helyett 90 körüli függés. Egyéb bevétel nagysága 3-ról 14-ra nőtt a 1-ról 6-ra nőtt a vállalkozási és vállalkozási és közhasznú közhasznú tevékenységek tevékenység bevételeinek bevételeinek nagysága. nagysága. Kiadások összetétele 5,5m Ft növekedés a személyi 24m Ft csökkenés a személyi jellegű jellegű kiadásokban. (8,5 kiadásokban. (19 ponttal csökkent ponttal csökkent az össz az össz kiadásokhoz képesti aránya). kiadásokhoz képesti aránya). A A szervezet kevesebbet költ szervezet arányában kevesebbet arányában emberi erőforrásokra. költ emberi erőforrásokra. Személyi jellegű juttatások makro adatokhoz képest Fenn tarthatóság A szervezet bér szintje alacsonyabb, mint a megyei átlag és azonos nagyságrendileg az ellátott foglalkoztatottakéval. Az átlagos bérszint magasabb a megyében fizetett szintnél. Az átlag azonban kisimítja a bérkülönbségeket és esetleges további feszültségeket. Romlott 2 hónap helyett egy Romlott egy hétről nulla alá hónapra elegendő tartalékai csökkent a tartalék mértéke. (Fél vannak a szervezetnek. Oka hónap hátralékban van, felhalmozási jellegű saját tőke kötelezettségeivel). Oka normatív felhasználás ingatlan támogatás csökkenése finanszírozás beruházás. módja hitel. Likviditás Javult - 0,12-ról 0.31-re nőtt. Romlott 0,42-ről negatívba fordult. Eladósodottság; eszközök mínusz Javult a mutató értéke - 0,4-ről Romlott a mutató értéke - 0,48-ről kötelezettségek (nettő eszköz 0,18-ra csökkent. A szervezet 1,53-ra nőtt. A szervezet az eszköz állomány) 18-ban használ külső állományának másfélszeresének finanszírozási forrást. Ellátott-alkalmazott arány mértékével adósodott el. Nettó eszközállomány negatív folyó kiadásokat hitelből finanszírozza a szervezet. Azonos, 1 alkalmazottra közel 10 ellátott jut. Amennyiben a súlyossági összetétel azonos, valószínűsíthető, hogy azonos leterheltséggel dolgoznak a szervezet alkalmazottjai. (Természetesen nagyjából azonos szervezeti tevékenység szerkezet mellett). 1 A Kft. számi együtt az Alapítvány bevételeivel. Mivel a Kft. bevételei kizárólag az Alapítvány által létrehozott termékek értékesítéséből származnak. Felül vizsgálat akkor szükséges, ha más tevékenység is megjelenik a Kftben 20

22 VI. Tárgyi technikai feltételek A tárgyi technikai feltételek kapcsán azt vizsgáltuk, hogy a foglalkoztatási tevékenység megvalósításához rendelkeznek-e a szervezetek elegendő tárgyi feltételekkel. A szervezetek jellemzően rendelkeznek a megfelelő feltételekkel, a műhelyek jól felszereltek, és az ott dolgozó emberek viszonylag jó munkakörülmények között tudnak dolgozni. A tárgyi technikai feltételek kapcsán vizsgáltuk az akadálymentesítés és az akadálymentes munkakörnyezet feltételeit is. A szervezetek közül mindegyik rendelkezik a megfelelő akadálymentesítési feltételekkel az ellátottak számára, az akadálymentesítés feltételei a közösségi szükségleteken túl az egyéni igényekhez is igazodnak. A tárgyi feltételek közül legnagyobb problémát az alapanyag beszerzése jelent. Ahhoz, hogy a piaci igényekhez igazodó, magas színvonalú és minőségű terméket tudjanak előállítani, szükség lenne a magas színvonalú alapanyagokra (kerámia termékek, textil termékek, stb.) A szervezeteknél általában az árpolitikát csak az alapanyag beszerzési ára határozza meg, mivel ennek a beszerzésére nincs máshonnan forrásuk. Ugyanakkor ez a fajta működés nem segíti elő a piaci szemlélet erősödését. A tárgyi feltételek kapcsán vizsgáltuk, hogy volt e lehetőség nagyobb beruházásra a szervezetek esetében. Nagyobb összegű beruházás nélkül nem fejleszthető a foglalkoztatási tevékenység. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy nagyobb összegű beruházásra csak pályázat (4 szervezet) vagy magán adományozó (1 szervezet) vagy pedig önkormányzati segítséggel (1 szervezet) van lehetőség. A kiszámíthatatlan finanszírozási struktúra nem kedvez ezen szektor fenntarthatóságának. 21