Sergiu NISTOR. Veszélyeztetett műemlékek: a veszélyben forgó műemlékek ügyének sajátos kezelése

Átírás

1 Sergiu NISTOR Veszélyeztetett műemlékek: a forgó műemlékek ügyének sajátos kezelése

2 VESZÉLYEZTETETT MŰEMLÉKEK: A VESZÉLYBEN FORGÓ MŰEMLÉKEK ÜGYÉNEK SAJÁTOS KEZELÉSE Sergiu NISTOR A tanulmány célja és célkitűzései A veszélyeztetett műemlékek feltüntetésének fontosságát nem kell bizonyítani. A történelmi műemlékvédelem elsősorban ezek lerombolását vagy megsemmisülését igyekszik megakadályozni. Megállapítani, hogy melyek azok a műemlékek, amelyek valóságos vannak, mi az a veszély és mennyire sürgősek a beavatkozások, egy olyan probléma, amely különös fontossággal bír, amikor a műemlékek állagmegóvó stratégiáiról esik szó. Szerény költségvetési feltételek mellett annak felismeráse, hogy melyik az a műemlék, amely valóságos, közvetlen és súlyos forog, meghatározhatja a helyzetet: a műemlék megmenekül vagy megsemmisül. Jelen tanulmány célja kimutatni, hogy a történelmi műemlékek körül létező veszélyek és a műemlék veszélyeztetett helyzete objektíven felismerhető, és az építészeti örökség két állapotát ki lehet és ki kell hangsúlyozni a műemlékvédelemmel foglalkozó szervek és szervezetek által összeállított állományjegyzék. Veszélyeztetett műemlékek Meglepő módon a történelmi műemlékek veszélyeztetett helyzetét akár azok természetes állapotának is lehet tekinteni. Egy épületet azért sorolnak be a történelmi műemlékek közé, hogy megakadályozzák annak megrongálódását, elpusztítását vagy megsemmisülését, és persze egy ilyen veszélyt, eredendő veszélyt akkor vesznek figyelembe, amikor azt besorolják. A műemléklisták tehát olyan veszélyeztetett ingatlanokat tartalmaznak, amelyek átalakítása veszélybe sodorná azok történelmi lényegét és kulturális értékeit. Ebből a szemszögből nézve a műemlékek beazonosításának úgy tűnik semmi értelme sincs, miután ezek listája összekeverhető a védett épületek listájával. Az általunk figyelembe vett veszélyek azok, amelyek az eredendő veszélyen kívül még más természeti vagy emberi tényezőt is magukba foglalnak, veszélybe sodorva így a műemlékeket. Egy saját érzékenység vagy hatékony védelmi intézkedések hiányának a következté, a veszélyeztetett műemlékek lehetnek többé vagy kevésbé súlyos. Ezt a különbségtételt a veszélyeztetett és fenyegetett műemlékek között a következő nemzetközi megközelítések támogatják: Az UNESCO Világörökség Egyezménye megállapítja a veszélyeztetett világörökség listáját, amely egy olyan hivatalos (a hatóságok döntése alapján létrehozott) lista, amely azokat a világörökség listáján szereplő javakat tartalmazza, amelyeket súlyos és különleges veszély fenyeget, mint: (...), és itt felsorolják azokat a veszélyeket, amelyek közös vonása közvetlen bekövetkezésük vagy akár hatásuk azonnali működésbe lendülése. i A Világörökség Egyezmény Működési Irányelveinek ii keretén belül pontos különbséget tesznek a veszélyeztetett és a fenyegetett műemlékek között. Így, az Irányelvek 82. cikke meghatározza az (i) bekezdésnél a bizonyított veszélyt iii a kulturális javakat illetően, mely szerint a javakat egy bizonyított, konkrét és közvetlen veszély fenyegeti (...), a veszélybe sodrással iv ellentét, amelyet úgy határoznak meg mint olyan súlyos veszélyekkel való szembesülés, amelyeknek romboló hatása lehet [a javak] alapvető sajátosságaira v. A veszélybe sodrás és veszélyeztetett állapot kategóriák eb a dokumentumban szinonimaként jelennek meg vi. A dokumentum bemutatja, hogy a bizonyított (nyilvánvaló) veszély hatásai aránylag könnyen észrevehetőek, számszerűsíthetőek vagy előre láthatóak, a veszélybe sodrás hatásai nehezeb észlelhetőek, mivel ezeket véletlenszerű, többszörösen meghatározott tényezők befolyásolják vagy olyanok, amelyek idői fejlődése előre nem látható vii. 2

3 Az Európa Tanács úgy járul hozzá a történelmi műemlékeket fenyegető veszélyek meghatározásához, hogy egy külön ajánlást ad ki az építészeti örökség védelméről a természeti katasztrófák esetén viii, amely a veszély, sebezhetőség és kockázat fogalmakat használja és határozza meg azon természeti jelenségekkel kapcsolatban, amelyek az építészeti örökséget érintik. Így, a veszély az a természeti jelenség, amely egy bizonyos valószínűséggel, egy bizonyos periódusban, károkat vagy veszteséget okoz az örökség, a sebezhetőség a romlásnak és veszteségnek azon foka, amelyet egy természeti jelenség idéz elő egy épület vagy egy épületegyüttes, a kockázat pedig a valószínűség és sebezhetőség terméke, amelyet úgy határoznak meg, mint az építészeti örökség egy bizonyos természeti jelenség révén előidézett előre látható károk vagy veszteségek mutatója ix. A fent említettekből a következőket lehet levonni: A veszélyeztetett műemlékek elemzésébe foglalt kategóriák a következőek: Kockázat, Sebezhetőség, Fenyegetettség és Veszély, a következő tulajdonságokkal: 1. táblázat: Kockázat, sebezhetőség, fenyegetettség és veszély Kockázat A történelmi műemlékre kiható romlások, változások, károk vagy pusztítások bekövetkeztének lehetősége, valószínűsége A kockázat eseté előre láthatóak a kockázati tényezők (veszélyek). A kockázat a természeti, szociálpolitikai kontextusba és a természeti vagy emberi folyamatokhoz tartozik. Pl.: egy katasztrofális következményekkel járó árvíz bekövetkeztének a kockázata Sebezhetőség A műemlék sajátosságai, amelyek sebezhetővé teszik egyes veszélyekkel szem, abban az értelem, hogy megerősödnek azok romboló hatásai. A sajátosságok felismerhetőek és beavatkozásokkal megelőzhető. Pl. : az építmények földrengéssel szemi sérülékenysége Fenyegetettség Természeti vagy ember okozta jelenség romboló hatása az örökségre Pl. : földcsuszamlások, megfelelő védelmi rendelkezések hiánya Veszély A történeti műemléket érintő romlások, változások, károk vagy pusztulások, a veszélyek előidézésének és erősségének függvényé. A veszély konkrét, súlyos és közvetlen. A veszélyek hatása felbecsülhető, ha ismertek a fenyegető tényezők és a sérülékenység. Pl.: a templom összeomlásának veszélye Ocnele Mari-ban A műemlékeket fenyegető jelenkori veszélyek; az ICOMOS szemléletének áttekintése Az UNESCO Világörökség Egyezmény felállított egy a veszélyeket összefoglaló listát, amely alapján a Világörökségi Listán szereplő javak bekerülhetnek a Veszélyeztetett Világörökség Listájára x : a vagyontárgy megsemmisülési veszélye a felgyorsult pusztulás következté, nagykiterjedésű köz- vagy magánmunkálatok, gyors városiasítási és turisztikai fejlesztések, a földterület használatában vagy tulajdonjogában bekövetkezett változások okozta pusztulás folytán, ismeretlen okokból bekövetkezett nagyobb elváltozások eredményeként, a vagyontárgy bármilyen ok miatti elhagyása következté, fegyveres konfliktus kitörése vagy ilyennek veszélye miatt, vízözön vagy más elemi csapás eredményeként, tűzvész, földrengés, földcsuszamlás, vulkáni kitörések, vízszint megváltozása, árvizek, tengerár nyomán. xi A Világörökség Egyezmény Működési Irányelvei részletezik a (természeti és kulturális) javak kategóriáit fenyegető veszélyek hatásait: a javakat bizonyított, konkrét és közvetlen veszélyek fenyegetik ( ), mint például: a) Az anyagok súlyos romlása; b) A szerkezet vagy/és a díszek súlyos megrongálódása; c) Az építészeti és városrendezési összefüggések súlyos romlása; d) A városi vagy vidéki térség, vagy a természeti környezet súlyos megváltoztatása; 3

4 e) A történelmi hitelesség elvesztése; f) A kulturális jelentőség súlyos megmásítása. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, az Építészeti Örökség Európai Kartájában megállapítja, hogy az építészeti örökséget a tudatlanság, az elavulás, az állapotromlás minden formája és az érdektelenség veszélyezteti. A várostervezés romboló hatású is lehet ( ), a rosszul alkalmazott kortárs technológiák és rosszul átgondolt átépítések rongálhatják a régi szerkezeteket. ( ) a föld és ingatlan spekuláció ( ) a leggondosabban előkészített terveket is képes felborítani. xii Az egyes, az eltűnés veszélyével fenyegetett szakmák és kézműves tevékenységek érdeké folytatandó akciókról szóló ajánlás xiii elfogadásával, a Miniszteri Bizottság kiegészíti ezt a listát azon hagyományos szakképzettség elvesztésének veszélyével, amelynek segítségével a történelmi műemlékeket a hitelesség tisztelet tartásával lehet restaurálni. xiv Az R(93)9 sz. ajánlás szerint az Európa Tanács a következőket tartja természeti veszélyeknek: földrengések, vulkáni tevékenységek, tsunami, árvizek, földcsuszamlások, hólavinák, viharok, tűzvészek és robbanások xv. A kulturális örökség tisztességtelen ügyletekkel szemi védelméről szóló R(96)6 sz. ajánlás szerint a természeti veszélyekhez számíthatóak még azok az emberi tevékenységek is, amelyek nem tartják tisztelet az örökségvédelmi jogszabályokat xvi, valamint az R(97)2 sz. ajánlás értelmé azok a tényezők, amelyek szennyezést okoznak. Az ICOMOS már 3 éve jelentést készít a műemlékekről és műemléki együttesekről. Az ICOMOS szerint veszélyt jelent a karbantartás hiányossága, a humán és pénzügyi erőforrások hiánya, a szociális és gazdasági változások, különösképpen az állami felelősségek változása és a tisztázatlan tulajdonjogi kérdések, az állagmegóvást illető előírások, örökségvédelmi törvények hiánya vagy elégtelensége, valamint a turizmust érintő problémák összessége. A szervezet szerint a kulturális örökséget fenyegető legfőbb veszélyek az ember által előidézettek voltak, éspedig: 1. A globalizáció hatásai 2. A kultúrtájak átalakulása a mezőgazdasági tevékenységek gyökeres megváltoztatása miatt 3. A pénzügyi és szociális tőke vándorlása a helyi közösségektől a gazdaságilag vonzóbb területekre 4. A katonai tevékenységek és politikai változások 5. A tulajdonjoggal és az örökségvédelemhez fűződő felelősségekkel kapcsolatos tisztátalanság 6. A prioritások átcsoportosítása a kultúráról a gazdasági átmeneti időszakban 7. A kényszerített migráció és kulturális áttelepítések xvii. Veszélyeztetett műemlékek nyilvántartása, esettanulmányok (Anglia, Málta, Olaszország xviii ) A veszélyeztetett műemlékek létezésének tudatosítása és az igény, hogy olyan stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek a műemlékek eme kategóriájára összpontosítanak, aránylag újkeletű dolog. A két világháború okozta hatalmas pusztítások hatására született meg a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló évi Hágai Egyezmény. Habár ez az első olyan nemzetközi dokumentum, amely a tagállamok elkötelezik magukat, hogy felállítanak egy műemléklistát, ahová aszerint kerülnek be az épületek, hogy mennyire fontosak a civilizáció számára, tulajdonképpen ez nem egy a veszélyeztetett műemlékeket felsorakoztató lista. A köz- vagy magánmunkálatok által veszélyeztetett kulturális javak védelméről szóló ajánlásban, 1968-ban, az UNESCO először említi meg a [közmunkálatok miatt] kulturális javak külön nyilvántartását xix. Ahogy már láttuk, a Világörökség Egyezmény újra tárgyalja egy a veszélyeztetett műemlékeket felsorakoztató lista összeálltását. A műemlékek nyilvántartásának három esettanulmányát (Anglia, Málta és Olaszország) a következők jellemzik: Anglia A építményeket felsorakoztató English Heritage jegyzék magába foglalja az összes listán szereplő építészeti szerkezetet (I és II* kat.) vagy nyilvántartott műemléket, amely romlott, sérülékeny vagy veszélyeztetett állapotban van. 4

5 1999 az az év, amelyhez viszonyítják +/- a veszély alakulását. Angliában listán szereplő I. és II. kategóriájú építmény van, ebből a Jegyzék 1545 építmény szerepel, amelyek száma 1,3%-os növekedést mutat 1999 óta. A Jegyzék szereplő épületek jellegzetességei: 50%-a képes betölteni olyan rendeltetést, amely megfelelő karbantartást biztosít, 12,5%-a anyagi támogatás nélkül restaurálható, 22%-a a leginkább veszélyeztetett, A kategóriába tartozik, az esetek 20%-ában a tulajdonos a problémák okozója vagy azok részleges oka A nyilvántartás alapján megalapították az E.H. ösztöndíjat a épületek számára (98 épület, 5,7 millió angol font érték), egy olyan finanszírozási keretet, amely a listán szereplő veszélyeztetett épületek kb. 25%-át fedezi. A kormány eme döntéséhez kapcsolódnak még különböző civil szervezetek kezdemenyezései is, mint például: SAVE Britain s Heritage, a II. kategóriájú, épületek internetes jegyzéke. H.S. Scottish Civic Trust's Building at Risk Bulletin xx. A Jegyzékbe való felvétel az építmények állapota és használata alapján történik, így: 2. táblázat Állapot Használat Veszély Nagyon rossz bármi Veszély Rossz Elhagyott rész foglalt Veszély Elfogadható Elhagyott rész foglalt, üresedő Veszély Elfogadható Gondozási és karbantartási terv nélkül Sérülékenység Állapot: Nagyon rossz (szerkezeti megrongálódások vagy szerkezeti instabilitás jelei mutatkoznak, a héjazat sok helyen hiányos, így az épület belseje súlyosan megrongálódott, az épület nagy részé tűz vagy más természeti katasztrófák pusztítottak), Rossz (sérült falazat és/vagy beomlott tető és/vagy hibás vízelvezetési rendszer, amelyet gyakran biológiai károsodások, valamint a szerkezeti elemek nagy részének megrongálódása követ, beleértve a külső falazatot is, vagy az épület nagy részé tűz vagy más természeti katasztrófák pusztítottak), Elfogadható (szerkezetileg ép konstrukció, kisebb javításokat igényel és megfelelő a karbantartása) Jó (szerkezetileg ép konstrukció, nincsenek vízszigetelési problémák és nem szorul javításokra) Használat A figyelembe vett használati módok a következőek: Lakatlan, elhagyott, Rész lakott, foglalt, Lakott épületek. Prioritások A Jegyzékbe történő felvétel a gyors rongálódás alapján folyik (legtöbbször nem is a legrosszabb állapotban épületek kerülnek be hamarabb), így: 5

6 3. táblázat A B C D E F 1. Gyors rongálódás fenyegető veszélye; nincsen meghatározott beavatkozási megoldás 2. Gyors rongálódás azonnali veszélye; van meghatározott beavatkozási megoldás, de nincs gyakorlatba ültetve 3. Lassú rongálódás; nincsenek meghatározott megoldások 4. Lassú rongálódás; van meghatározott beavatkozási megoldás, de nincs gyakorlatba ültetve 5. Javítás alatt vagy elfogadható vagy jó állapotban, beazonosított használó nélkül vagy éppen üresedés előtt álló, új használó/lakó nélküli épület (korszerűen használható épületek számára) 6. Folyamatban javítási munkálatok, beazonosított használóval/lakóval; szükségtelen funkciójú épületek, újonnan megállapított funkcióval, amelyet még nem alkalmaznak Málta A Máltai ICOMOS elkészített egy kísérleti tanulmányt, amely feltérképezte az ország építészeti és régészeti örökségét, a veszélyetetettségi foknak megfelelően, a következő kritériumok figyelembevételével (4. táblázat): 4. táblázat Veszélyszint Megnevezés Jellemzők 1. szint Veszélymentes (1) 2. szint Sérülékeny (2) fenyegetettség konkrét hatások nélkül 3. szint Veszély (3) aktív veszélyek konkrét hatásokkal 4. szint Nagy veszély (4) súlyos rongálódás jelei visszafordítható helyzet 5. szint Rendkívüli veszély (5) jelentős megrongálódás, a helyzet nem visszafordítható A veszélyek közé a Máltai ICOMOS a következő kategóriákat sorolta: 1. Hiányos karbantartás 2. Veszélyek a társadalmi viselkedésből kifolyólag 3. Elégtelen állagmegóvás 4. Veszélyek a fejlesztési programok részéről 5. A kulturális jelentőség elvesztése. Olaszország Az Állami Restaurálási Központ közjárására az olasz kulturális örökség veszélyeztetettségi térképének az elkészítése a veszélyek kockázati tényezőkre és sérülékenységekre történő felosztásából indul ki. Az első kategóriánál az olasz program a természeti és ember által előidézett tényezőket veszi figyelembe, míg a másodiknál felsorolja a történelmi műemlékeket, az épületek fizikai állapotának és állagmegóvásának a figyelmbevételével. 1. Természeti veszélyeztető tényezők: Statikai-szerkezeti veszélyek (földrengések, földcsuszamlások, vulkanikus tevékenységek stb.) Környezeti veszélyek (szennyezés, éghajlat, lebegőanyagok stb.) 2. Ember által előidézett veszélyek Rablások, garázdaság, turisztikai nyomás stb. 6

7 Egy számítógépes modellezéssel a forgó örökség térképe a veszélyek és sérülékenységek összetételének az eredményeképpen jelenik meg xxi. Veszély műemlékek Romániában: természeti veszélyek Romániában a történelmi műemlékeket veszélyeztető természeti tényezőket négy osztályba soroljuk: földrengések, földcsuszamlások, árvizek, viharos szelek. Ebből 3 kategória adatokkal alátámasztott és az Országos Területrendezési Terv keretén belül, az V. alfejezet, Természeti tényezők által veszélyeztetett területek című melléklet alapját képezi xxii. A természeti tényezők által veszélyeztetett területek behatárolásához figyelembe vett veszélyek a következőek: földrengések, földcsuszamlások és árvizek. Ha egymásra helyezzük a természeti tényezők által veszélyeztetett területek helyzetét és a nemzeti jelentőségű védett területek kialakítását sürgető célkitűzéseket (az Országos Területrendezési Terv elfogadásáról szóló es számú Törvény III. mellékletének, III. alfejezete, Védett területek), az alábbi táblázatban bemutatott helyzetet kapjuk (5. táblázat): 5. táblázat Természeti tényezők által veszélyeztetett területen található különleges jelentőségű építészeti örökségek Földrengés miatt Árvíz miatt Földcsuszaml ás miatt Árvíz és földcsuszamlá s miatt Árvíz és földrengés miatt Földrengés és földcsuszamlá s miatt Összetett z z z z % az z z Veszély épületek 496 Épületek összessége 666 7

8 földrengés veszélye árvíz veszélye földcsuszamlás veszélye árvíz és földcsuszamlás veszélye földrengés és árvíz veszélye földrengés és földcsuszamlás veszélye összetett veszély 1. ábra: A nemzeti jelentőségű építészeti örökségi helyszínek veszélyeztető tényezők szerinti elosztása Megfigyelhetjük, hogy a 666 különleges jelentőségű épületből 496 természeti tényezők által veszélyeztetett területen található, ami arra a következtetésre juttat minket, hogy a történeti műemlékek szerint meghatározott nemzeti jelentőségű beépített védett területek nagy része ezen veszélyeztetett területek részeit képezik. Sok nemzeti jelentőségű örökségi helyszín 2 vagy 3 veszélyeztető tényező hatása alatt is áll (207 a 666-ból, azaz 31 nyilvántartott épületek összességéből). Veszély forgó műemlékek Romániában: ember által előidézett veszélyek Ahogy már korábban is láthattuk, az ember által előidézett veszélyek képezik a legfőbb veszélyforrásokat a történelmi műemlékeket illetően. A Romániai ICOMOS két Heritage at Risk jelentése 2001 és 2002-, a veszélyek pódiumára helyezi a következőket: A es jelentést dr. Eugenia Greceanu építész, az esettanulmányokat pedig Irina Iamandescu építész állította össze: 1. a műemlékek elhanyagolása a helyi önkormányzatok által, 2. túlzott bürokrácia és 3. a felelősségek tisztázatlansága, 4. vandalizmus és rablás, 5. a hagyományos környezetet átalakító új épületek ellenőrizetlen megjelenése. A es jelentést dr. Sergiu Nistor építész állította össze egy 23 szakember által kitöltött kérdőív alapján, az esettanulmányokat Daniela Enescu építész készítette: 1. A hatóságok tudatlansága és érdektelensége, a politikai akarat hiánya, az örökség helytelen kezelése a hatóságok által, 2. A kiképzés hiánya, a törvények megszegése, 3. A nyilvántartás és az építészeti örökség helyszíni beazonosításának a pontatlansága, 4. Szakszerűtlen beavatkozások, 5. A tulajdonosok támogatásához szükséges pénzalapok hiánya, amelyhez még csatlakoznak a szegénység és a gazdasági válság hatásai, amelyek sokszor pontosan az örökségi helyszínek gazdag területeken csoportosulnak. Így a 666 nemzeti jelentőségű örökségi helyszínből 19 hátrányos helyzetű térség található (6. táblázat). 8

9 6. táblázat: Hátrányos helyzetű térség található nemzeti jelentőségű építészeti örökségi helyszínek Vajdahunyad vára Vajdahunyad Hunyad Verespatak történeti központja Verespatak község Fehér Szent Arkangyalok temploma Hidalmás község, Bányika falu Szilágy Szent Miklós temploma Broşteni község, Broşteni falu Suceava Szent György temploma Nagylupsa község, Nagylupsa falu Fehér Szent Miklós temploma Zalatna városa Fehér Szent Miklós temploma Vajdahunyad Hunyad Szent Miklós temploma Ribice község, Ribice falu Hunyad Mennybevitel temploma Pusztakalán városa, Pusztakalán falu Hunyad Az aranybányák római kori maradványai Verespatak község, Verespatak falu Fehér Adamul Vechi bánya Kőrösbánya község, Karács falu Hunyad Régi kohó Gyalár község, Govasdia falu Hunyad Bárzai bánya, római lépcsők római kori Brad megyei jogú város, Ruda-Brad falu Hunyad maradványok Kohó Pusztakalán városa Hunyad XVIII. és XIX. századi házak Verespatak község, Verespatak falu Fehér Maria Veruleac bekerített gazdasági udvara Breaza község, Breaza de Sus falu Suceava Dák erődítmény; sírhalom (a Várhegyen") Kudzsir városa Fehér Géto-dák vár Zimnicea városa Teleorman Sírhalom és sík temetkezési hely; bronzkori nekropolisz; középkori település és sírhely (a Halottas Mezőn") Zimnicea városa Teleorman Ez a táblázat azonban a természeti, gazdasági és ember által előidézett veszélyek összetett hatásainak csak egy szerény illusztrációja, hiszen az állagmegóváshoz szükséges pénzalapok és a közpénzek közötti eltérés miatt a műemlékvédelem területén hátrányos helyzetű országnak számítunk. A Romániában található forgó műemlékeket felsorakoztató lista felállításának a metodológiája Ahogy már bemutattam az előbbiek, a történeti műemlékek nyilvántartásának fontossága egy védelmi stratégia kialakításának az alapjául szolgálhat. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy egy ilyen lista hasznossága kapcsolatban áll a beavatkozási prioritások megállapításával. Így a veszélyeztetett műemlékként nyilvántartott, gyorsbeavatkozást igénylő műemlékek listájának hitelesnek kell lennie, más szóval minél objektíveb fejezze ki úgy a veszélyt, amely a műemléket fenyegeti, mint pedig a veszély várható közelségét. A korábban bemutatott természeti és ember okozta veszélyek elemzéséből kiderül, hogy Romániában a történelmi műemlékek többségét földrengések fenyegetik, amely még egy vagy több más természeti vagy ember által előidézett tényezővel párosul. Kiderül még az is, hogy a műemlékek eseté aránylag kevés intézkedés is már hatékony a földrengések veszélyének a csökkentésé, hiszen a fő veszély hatásainak csökkentésére főleg megelőző intézkedések ajánlottak. Gyakorlati síkon, a forgó műemlékek különleges kezelése egy olyan programot kellene magába foglalnia, amely praktikus, azonnali intézkedésekkel folyamatosan csökkenti a földrengések hatását a már más veszély miatt megrongálódott műemlékek eseté. Ebből a szempontból, az ezen a területen nyert európai tapasztalatok alapján, a következő metodológiai részleteket kell figyelembe venni: a veszélyeztetett műemlékek jegyzéke egy objektív munkaeszköz és nem a személyes yomások tárháza, még ha azok dicséretre méltóak is, 9

10 a veszélyeztetett műemlékek jegyzéke először is arra törekszik, hogy a legjobban ossza el a pénzügyi, költségvetési, műszaki és illetékes erőforrásokat, valamint hogy figyelmeztesse, támogassa és ne büntesse a gondnokokat, adminisztrátorokat, hiszen egy használó/lakó megléte a védelem tartósságának alapvető feltétele; a veszélyeztetett műemlékek jegyzéke azokat a szerkezeteket jelöli meg, amelyeket valamilyen veszély fenyeget, és nem azokat, amelyek már vannak, az 1. táblázat meghatározásainak értelmé, így a veszélyeztetett műemlékek jegyzéke egy vonatkoztatási pont lehet a gyorsbeavatkozások beütemezésénél, amelyek elsőbbsége meghatározható és célpontja ismeretes. Az olasz veszélyeztetettségi térkép példája és a brit tapasztalat megmutatja, hogy a módszert tekintve el lehet indulni vagy a veszély és sérülékenység összetételének felmérése alapján meghatározott forgó műemlékek (olasz példa), vagy bizonyos állapotmutatók alkalmazásával, az örökségállomány átfésülésének útján (brit eset). A két példa lényegé az analitikus versus empirikuskísérleti megközelítés különbözik, de a rendelkezésre álló humán és műszaki erőforráshoz illő képlet mindkettő: egy tudományos területi hálózat (Olaszország) vagy a civil szervezetek erőteljes bevonása (Anglia). Mivel Románia sem a forgó örökség problémájával foglalkozó civil szervezetek területén, sem a területi védelmi infrastruktúrák műszaki biztosításának szempontjából nem áll jól, egy a civil szervezetek, egyetemek és szakemberek együttműködését előmozdító, minimális informatikai segítséggel alátámasztott program, amelyet a Megyei Kulturális Örökség Igazgatóságok biztosítanának, kezdetnek már egy jó megoldás lenne xxiii. 10

11 Irodalom Recueuil de textes fondamentaux du Conseil de l'europe dans le domaine du patrimoine culturel, Consiliul Europei, Strasbourg, 1998 Heritage at Risk ICOMOS World Report On Monuments and Sites in Danger, K.G.Saur, Munchen Az Országos Területrendezési Terv elfogadásáról szóló március 6-án hatályba lépett, 5. számú Törvény III. alfejezete, védett területek, a április 12-én kiadott 152. számú Hivatalos Közlöny jelent meg Az Országos Területrendezési Terv elfogadásáról szóló október 22-én hatályba lépett, 575. számú Törvény V. alfejezete, Természeti tényezők által veszélyeztetett területek, a november 14-én kiadott 726. számú Hivatalos Közlöny I. részé jelent meg. 11

12 Jegyzetek i A Világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO egyezmény, 11. cikk, 4. bekezdés. ii A Világörökség Bizottság kiadott WHC 99-2-es számú dokumentuma. iii Peril prouve, az eredeti francia kifejezés. iv Mise en peril, az eredeti francia kifejezés. v Az Irányelvek 82. cikke, (ii) bekezdés. vi Lásd az Irányelvek 85. cikkének szövegét, amely a (c) bekezdésnél alkalmanként használja a kockázat szót (a szerző megjegyzése). vii 85 (c) cikk, 2. bekezdés: néha lehetetlen előre látni mindazon következményeket, amelyeket egyes veszélyek, mint például a fegyveres összeütközés jelenthet a kulturális vagy természeti javak eseté. viii Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának nov.23-án elfogadott R(93)9-es ajánlása (a szerző megjegyzése). ix Az R(93)9-es számú ajánlás melléklete, I. fejezet, 3-5. cikkek (a szerző megjegyzése). x Párizs, 1972, A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO egyezmény, 11. cikk, 4. bekezdés. xi G. De Angelis professzor összefoglalásképpen Kalauz a műemlékek és megrongálódásuk okainak módszeres tanulmányozásához című munkájában különbséget tesz az ember által előidézett, illetve természeti veszélyek, valamint azok azonnali és hosszú távú hatásai között. A hosszú távú romboló hatásokat általában karbantartási és javítási munkálatokkal vissza lehet szorítani, míg a természeti katasztrófák vagy fegyveres összeütközések szinte azonnali hatásait csak megelőző stratégiával lehet csökkenteni. xii Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, az Építészeti Örökség Európai Kartája, 6. Cikk xiii R(81)13, július 1. xiv Figyelembe véve azt a tényt, hogy a divat változásai és a technológiák fejlődése (...) előidézheti bizonyos hagyományos mesterségek eltűnését, amelyek egyes igen jól képzett technikák és képességek utolsó letéteményesei, és amelyek hozzájárultak az európai országok művészeti és kulturális örökségének kialakításához (...), Előszó, R (81) 13, Recueuil de textes fondamentaux du Conseil de l'europe dans le domaine du patrimoine culturel, Consiliul Europei, Strasbourg, 1998, 169. old. (a szerző megjegyzése) xv R(93)9 számú Ajánlás melléklete, I. fejezet, 3. cikk. xvi R(96)6 számú Ajánlás melléklete, I. fejezet, 2. cikk (a szerző megjegyzése). xvii Heritage at Risk ICOMOS World Report On Monuments and Sites in Danger, K.G.Saur, Munchen xviii Egy negyedik példa a Horvátországi háborús pusztítások jegyzéke lenne, de nem szolgálja jelen tanulmány célját (a szerző megjegyzése). xix Az Ajánlás 4. cikke. xx 1331 épület, nagy részük kúria vagy templom, a legtöbb Glasgow és környékén található (a szerző megjegyzése). xxi xxii az Országos Területrendezési Terv elfogadásáról szóló október 22-én hatályba lépett, 575. számú Törvény V. alfejezete, Természeti tényezők által veszélyeztetett területek, a november 14-én kiadott 726. számú Hivatalos Közlöny I. részé jelent meg. xxiii Doina Nicolae építész tesz javaslatot Informatikai rendszerek a kulturális örökségvédelem című doktorátusi dolgozatában a minimális szükséges számítástechnikai felszereléssel kapcsolatban, amelyet egy régió (több megye) számára tenne elérhetővé egy Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatóság, UAUIM,