NATURA 2000 ÉS CIVIL TERMÉSZETVÉDELEM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NATURA 2000 ÉS CIVIL TERMÉSZETVÉDELEM"

Átírás

1 NATURA 2000 ÉS CIVIL TERMÉSZETVÉDELEM veszélyeztetett fajok és élőhelyeik közös védelme a gazdálkodókkal, Zala megyei példákkal, szlovéniai kitekintéssel

2

3 KIADVÁNYUNK CÉLJA Együttműködő természetvédelem A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zalai Helyi Csoportja ezzel a kiadvánnyal elsősorban a térség gazdálkodóinak, területhasználóinak szeretne segítséget nyújtani a Natura 2000 hálózat céljainak és szükségességének megértéséhez, az érintett zalai területeken a természetkímélő gazdálkodás elterjesztéséhez. A veszélyeztetett fajok és élőhelyeik együttműködésen alapuló, közös megőrzése érdekében szeretnénk felhívni a lakosság, a gazdálkodók figyelmét néhány kiválasztott zalai Natura 2000 mintaterületre és az ott élő kiemelt madárfajokra. A társadalmi ismertség és elismertség szempontjából fontosnak tartjuk a civil természetvédelmi szervezetek szerepének, tevékenységeinek rövid bemutatását, amit a mi szervezetünk példáján keresztül próbálunk megtenni. Fő célunk a kiadvány elkészítésével, hogy a térségben élő lakosság, a gazdálkodók megismerjék és értékként kezeljék természeti örökségünket. A szomszédos Szlovéniában kialakított Natura 2000 hálózat, az ottani civil természetvédelmi tevékenységek rövid ismertetésével pedig a határokon átnyúló élőhelyek megőrzéséhez, közös tevékenységekhez, a hatékonyabb civil együttműködés kialakulásához kívánunk segítséget nyújtani. A szlovén szakemberek anyagai alapján is látható, hogy sok területen hasonló gondokkal küszködünk, így a jövőbeli megoldások során ténylegesen számíthatunk egymás tapasztalataira. AZ MME ZALAI HELYI CSOPORT CIVIL VÉDELMI PROGRAMJA Civil természetvédelmi együttműködés Natura 2000 területeken A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 29. számú Zalai Helyi Csoportja az Európai Unió évi PHARE CBC Magyar Szlovén Közös Kisprojekt Alapjából társfinanszírozott, Civil természetvédelmi együttműködés Natura 2000 területeken című projektjében célul tűzte ki, hogy mint régiós civil természetvédelmi szervezet, hatékonyan tudjon közreműködni a zalai Natura 2000 területek megőrzésében, és hosszú távon megtalálja szerepét a térség természetvédelmében. Ebben nagy segítség, ha aktív együttműködést sikerül kialakítania egy hasonló civil szervezettel Szlovéniából, lehetőleg annak határmenti részé ről. A projektben szlovén részről így a Murska Sobota-i Pomurski Ekološki Center a partner, amely szervezettel hatékony kétoldalú szakmai információcsere alakult ki a feladatok végrehajtása során. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján a két szervezet között a jövőben még több témakörben, és még szorosabb együttműködés kialakítása a cél. A projekt egyik elemeként készíti el a Helyi Csoport a Natura 2000 Civil Védelmi Programot, amely keretbe foglalja a szervezet jövőbeli működését, iránymutatást ad a tervezett tevékenységeihez. Szintén e projekt keretében készült ez a kiadvány is Natura 2000 és civil természetvédelem veszélyeztetett fajok és élőhelyeik közös védelme a gazdálkodókkal, Zala megyei példákkal, szlovéniai kitekintéssel címmel. A projekt során elkészül még a Fenékpusztai Nemzetközi Természetvédelmi, Oktató- és Madárgyűrűző Központ megvalósíthatósági tanulmánya is, ami a Helyi Csoport tevékenységei között meghatározó szerepet betöltő fenékpusztai gyűrűző bázis komplex továbbfejlesztésének lehetőségeit tárja fel, hogy ez alapján, illetve ennek segítségével pályázott további forrásokkal a szervezet még jobban tudjon támaszkodni erre a leendő működési központra. A veszélyeztetett fajok és élőhelyeik közös megőrzésére létrehozott európai uniós Natura 2000 hálózat megfelelő fenntartásához alapvető a jellemzően mezőgazdasági tájak fenntartható, természetkímélő gazdálkodása. Ezért a Zalai Helyi Csoport kiemelt hangsúllyal kezeli a térségben a természetkímélő mezőgazdálkodás elterjesztésének segítését. Hasonlóan fontosnak tartja a civil természetvédelmi tevékenység, az ezt végző szervezetek munkájának társadalmi és szakmai, ágazati ismertségének és főként elismertségének növelését. A hatékony természetvédelmi, ismeretter jesztési és tudatformálási munkához egyre fontosabb a szomszédos országok hasonló szervezeteivel való kétoldalú együttműködés kialakítása, ami szintén egyik fontos pillére a mostani programnak. 3

4 A NATURA 2000 HÁLÓZAT Veszélyeztetett fajok és élőhelyeik közös védelme Az Európai Unió felismerve a természeti környezetben bekövetkező nagyléptékű változásokat a tagországok biológiai sokfélesége, a megmaradt természetes élőhelyeinek, valamint vadon élő állatés növényfajainak védelme érdekében hozta létre az uniós védelemre érdemes területek összefüggő rendszerét NATURA 2000 néven. Az európai uniós csatlakozás részeként Magyarországon is megtörtént a Natura 2000 hálózat kialakítása, és elindult a rendszer részleteinek kidolgozása, hosszú távú működtetése. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket az 1979-ben megalkotott Madárvédelmi Irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési területeket foglalja magába. A Madárvédelmi Irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Az Élőhelyvédelmi Irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Az utóbbi irányelv írja elő az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, melynek a Madárvédelmi Irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. Az egyes országokban kijelölt Natura 2000 területeket egységes rendszerű kódokkal jelölik (ország és illetékes természetvédelmi hatóság rövidítése, az adott terület azonosító száma). Natura 2000 az Európai Unióban A területek védelmének megvalósítását az EU a tagállamokra bízza. Ez megvalósulhat jogszabályi tiltással, de emellett hatósági vagy a gazdálkodókkal kötött szerződéses megoldás is alkalmazható, ha a terület kedvező természetvédelmi helyzete ezáltal is megőrizhető. A hatósági véde lem esetében a Natura 2000 területeken meghatározott tevékenységekhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ilyen lehet például a nád- és vízinövényzet levágása, az élővilágra fokozottan veszélyes növényvédő szerek felhasználása vagy bármely vadászati, halászati és turisztikai tevékenység. A gazdálkodóval kötött szerződés esetében a tulajdonos vállalja, hogy a területen a gazdálkodást a kezelési tervben foglaltak szerint, például egy kaszáló esetében a kaszálást a keze- 4

5 lési tervben meghatározott időpontokban végzi el. A védelem szerződés útján történő érvényesítésére a többi tagországban számos sikeres példa van. Hazánkban azonban a gazdákkal való szerződéskötés feltételrendszerének kialakítása még csak most van folyamatban. Natura 2000 Magyarországon biotermékek kereskedelmével és az agrár-környezetvédelmi intézkedésekkel. A természeti értékek megőrzése és gondozása is járhat gazdasági előnyökkel, amit már Magyarországon is számos gazdálkodó példája bizonyít. Néhány Zala megyei Natura 2000 terület Hazánk csatlakozásával az EU eddigi területén található 6 biogeográfiai régió kiegészült a pannon régióval, amely legnagyobb részt Magyarország területén található. A pannon biogeográfiai régióban számos olyan faj és élőhelytípus található, amely a 15 tagú unió területén nem fordul elő. A csak hazánk területén előforduló élőhelytípusok és fajok ún. pannonikumok esetében különösen nagy a felelősségünk abban, hogy a kijelölt területek megfelelő nagyságúak legyenek az adott élőhelytípus illetve faj országos állományának vonatkozásában, hiszen fennmaradásuk az unión belül elsősorban hazánkon múlik. A hazai területek kijelölése az irányelvben elő írt kritériumok messzemenő figye lembevételével történt. A kijelölt Natura 2000 területek a különleges madárvédelmi területek és a különleges természet-megőrzési területek mintegy 1,95 millió hektárt tesznek ki, mely az ország területének 21%-a. A két területtípus átfedése közel 42%. A Natura 2000 hálózat részben a védett természeti területek már meglévő hálózatára épül (a jelölt területek 39%-a), de eddig még nem védett területek is részét képezik. Figyelembe véve hazánk egyedülálló természeti adottságait és a természeti értékeknek a legtöbb nyugat-európai országénál jobb megőrzöttségét, a hazai területkijelölés nagysága valamivel az EU átlag fölötti. A hálózat felállításának legnagyobb előnye, hogy Magyar ország természeti értékei, egy az eddiginél magasabb szintű, európai uniós jogi védelmet kapnak, ami nagymértékben támogatja a hazai természetvédelmi törekvéseket és munkákat, elősegítve páratlanul gazdag természeti értékeink hatékonyabb védelmét. Az MME Zalai Helyi Csoportja eddigi munkája és jövőbeli tervezett tevékenysége alapján meghatározott néhány zalai Natura 2000 területet, amely mintaterületeken nagyobb hangsúllyal, aktívan próbál részt venni az adott területek természeti értékeinek hatékony megőrzésében. A mintaterületek főbb Natura 2000 élőhelyei Mórichelyi-halastavak (HUBF10001) A Mórichelyi-halastavak alapvetően a madárvilága miatt került kijelölésre Natura 2000 területté, Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Natura 2000 hálózat egy kiegészítő eszköz a hazai természetvédelem számára. A hálózat területei nem he lyet te sítik a hazai védett természeti területek rendszerét, hanem kiegészítik azt. A Natura 2000 hálózat jelentős mértékben hozzá fog járulni a vidék fenntartható fejlődéséhez, a vidéki munkaerő foglalkoztatásának növelésével, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek teremtésével, a vidék turisztikai vonzerejének növelésével, 5

6 emellett találunk olyan más jellegű élőhelyeket is a területen, amelyek európai szinten is igen jelentősek. A gyepterületek általában kis kiterjedésűek, de szép állományai vannak a kékperjés lápréteknek és az üde láp- és sásréteknek. Kisebb területen megtalálhatók az eutróf magasfüvesek is. A területen a halastavak partján jelentős és értékes nádasterületek találhatók. Szévíz-Principális (HUBF20045) A területnek több mint a felét teszik ki a nedves és mezofil gyepek, amelyek általánosan jellemzőek a patakparti élőhelyekre. Kis kiterjedésben találhatók a területen eutróf magasfüvesek és kékperjés láprétek is, de legértékesebb, legnagyobb kiterjedésű védendő élőhelyek a területen a kaszálórétek és a mocsárrétek. Ez utóbbi élőhelyek esetében nagy jelentősége van a jól megtervezett hasznosításnak, mert esetenként előfordulhat, hogy túlhasznosításukkal (túllegeltetésükkel) irreverzibilis károsodásokat szenvednek (taposási kár). Kis-Balaton (HUBF30003) A terület növényzete helyzetéből adódóan patakparti jellegű, ennek megfelelően jelentős kiterjedésűek a gyepterületek. Kisebb mértékben itt is megtalálhatók az eutróf magasfüvesek és a kékperjés láprétek, de igazán szép állományai az üde sás- és lápréteknek vannak. Jelentős ökológiai értéket képeznek a kaszálórétek is, amelyek megfelelő hasznosítása elengedhetetlen azok fenntartásához. A területet az élőhelyei és jelentős természeti értéket képvise lő növényfajai miatt jelölték ki Natura 2000 területté, ezek mellett számos védett és sérülékeny állatfajnak is otthont ad a terület. Ezek hosszú távú megőrzése csak akkor képzelhető el, ha olyan rét- és legelőgazdálkodást valósítanak meg a területen, amely figyelembe veszi a területen élő természeti értékek ökológiai igényeit is. Kebele-patak mente (HUBF20048) A Natura 2000 hálózat mindkét alegységeként kijelölt terület, így szerepel a Madárvédelmi Irányelv alapján kijelölt különleges madárvédelmi területek és az Élőhelyvédelmi Irányelv különleges természetmegőrzési területek listáján is. A területen igen jelentős változások mentek végbe az utóbbi évtizedekben: a kis-balatoni élőhely-rehabilitációk teljesen átrajzolták a táj korábbi képét. Sajnos ezek a változások nem minden esetben voltak ökológiai szempontból kedvezőek. A közösségi szinten is jelentős élőhelyek főként azokon a peremterületeken találhatók meg, amelyek a vízügyi beruházások következtében megmenekültek az elárasztástól. Ilyen élőhelyek nyomokban fellehető kékperjés láprétek és a pannon homoki gyepek. A nedves és mezofil gyepek közül a mocsárrétek illetve a láp- és sásrétek találhatók nagyobb kiterjedésben a területen, ez azonban alatta marad a tájformáló nagyságrendnek. A Kis-Balaton legfontosabb élőhelyei azok a nádasok és gyékényesek, amelyek az itt található állatvilág zömének otthont nyújtanak. Sajnos ezek az élőhelyek is jelentősen károsodtak a tározók kialakítása után, így a keze lő Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a jövőben nagy hangsúlyt fektet a terület hosszú távon megfelelő kezelésére. 6

7 Alsó-Zala völgy (HUBF20037) A cigányréce állománya világszer te drasztikusan csök ken, olyannyira, hogy ma már a glo bá li san veszé lyez te tett fa jok közé tartozik. A faj bio ló giá já ról vi szony lag szerények az isme re te ink, ezért az élőhely választásának, köl tés- és táplálkozásbiológiájának, valamint a fajt veszélyeztető tényezőknek a jobb megismerését szolgáló kutatások szükségesek. A cigányrécét leginkább fenyegető veszélyek az élőhelyek megszűnése és leromlása, a vadászat, a tájidegen hal fa jok betelepítése, nem megfelelő időben végzett tógazdasági munkálatok a fészke lőhelyen, emberi za va rás. Az utóbbi időben egyre több alkalommal jelentkező illegális vadászat visszaszorítása érdekében a vadászati hatóságokkal és a vadászati érdekképviseleti szervekkel közösen kell megtenni a szükséges intézkedéseket. A projekt mintaterületei közül a faj élőhelyeként kiemelkedő jelentőségű a Mórichelyi-halastavak és a Kis-Balaton Natura 2000 területek. Fehér gólya (Ciconia ciconia) A terület tipikus példája a folyóvizeket kísérő élőhely-komplexumoknak. A területen meghatározó élőhelytípusok a kaszálórétek, amelyek számos veszélyeztetett, érzékeny növényfajnak adnak otthont. E területek szakszerű mezőgazdasági hasznosítása rendkívül fontos az élőhelyek fenntartása szempontjából. Kisebb a szerepe a néhány százalék kiterjedésű mocsárréteknek, amelyek a mélyebb fekvésű területek élőhelyei, hasonlóan mint a sás- és lápréteknek. Néhány kiemelt madárfaj A Zalai Helyi Csoport mint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi szervezete működése során előtérbe helyezi a madárvédelmi tevékenységeket, amelyen belül néhány madárfajnak kiemelt szerepe van. A területeken élő, védelmi szempontból kiemelt madárfajok helyzete Cigányréce (Aythya nyroca) A magyarországi fehérgólya-állomány néhány évtized alatt 8000 párról 5000-re csökkent. Az 1970-es évek közepe óta végzett, szervezett védelmi tevékenység eredményeként a populáció stabilizálódott. Napjainkban tovább folytatódik a táplálkozóterületek zsugorodása. A gólyák táplálkozó- és fészkelőterületeinek döntő része nem áll védelem alatt. Jelentős veszélyforrás a középfeszültségű szabad légvezeték-hálózat is, amelynek tartóoszlopain gyakran éri áramütés a madarakat. A mintaterületeken a legfontosabb veszélyeztető tényezők a következők: táplálkozóterületek csökkenése, áramütés, fészkek megsemmisülése. A legfontosabb teendők az EU integráció során a táplálkozóterületek hosszú távú megőrzésének biztosítása, a középfeszültségű vezetékek oszlopainak szigetelése, további fészektartók kihelyezése. A zalai Natura 2000 területek közül a faj élőhelyeként kiemelkedő jelentőségű a Mórichelyi-halastavak, a Kis-Balaton, a Kebele-patak mente, a Szévíz-Principális és a Zala-völgy. Fekete gólya (Ciconia nigra) Az utóbbi években végzett felmérések alapján a fekete gólya magyarországi állománya az elmúlt évtizedben emelkedni látszik. Ennek okai részben a folyamatos védelmi tevékenységre, részben az ország területén a kutatások kiterjesztésére, részben pedig egyéb tényezőkre vezethetőek vissza. A hazai populáció csak az öreg erdőkkel és a vizes élőhelyekkel együtt őrizhető meg. Az öreg erdőkre nehezedő egyre fokozódó mértékű gazdasági nyomás miatt, a korábban tapasztaltakkal ellentétben, ma már sok feketególya-pár csak néhány évig használja fészkét, a zavarás miatt évről évre újat épít. A fajt veszélyeztető legfontosabb tényezők a következők: fészkelő- és táplálkozóterület megszűnése, emberi zavarás, fészekleszakadás, ragadozók fiókapusztítása. A mintaterületeken a legfontosabb teendő a fészkelőhelyül szolgáló öreg erdők hosszú 7

8 távú megőrzése és a fészkek körüli nyugalmi zóna kialakítása. A projekt mintaterületei közül a faj élőhelyeként kiemelkedő jelentőségű a Mórichelyihalastavak, a Kebel-patak mente és a Zala-völgy Natura 2000 területek. Réti sas (Haliaeetus albicilla) A rétisas a 19. szá za d ban végzett fo lyó sza bá lyo zá sok kö vetkez té ben el ve szí tet te élő helyének je len tős ré szét. Az el múlt száz évben a megma radt öreg ártéri erdők továb bi fo gyat ko zá sá val újabb fész ke lő he lyei szűn tek meg. A hazai állomány a mélypontot az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején érte el, amikor már csak pár költött Magyarországon. A ragadozómadarakat különösen érzékenyen érintő vegyszerek használatának csökkenése eredményeként Európa-szerte emelkedni kezdett a sikeres költések száma. Az egyre több kirepült fiatal madárból újabb párok alakultak ki és telepedtek meg. A védelem hatékonyságának növekedése és a zavartalanság biztosítása lehetővé tette az újonnan települt párok sikeres költését. Az 1980 óta folytatott gyakorlati védelmi tevékenységnek köszönhetően a fészkelő párok száma 2001-re 93 párra emelkedett. A fajt érintő legfontosabb veszélyeztető ténye zők a fészkelő- és táplálkozó-területek megszűnése, az áramütés, a fészekleszakadás, a mérgezés, a lelövés, a fészek konkurencia, az emberi zavarás. A mintaterületeken a legfontosabb a fészkelő- és táplálkozóhelyek védelme, műfészek-kihelyezés, téli etetés, elektromos vezetékek szigetelése. A projekt mintaterületei közül a faj élőhelyeként kiemelkedő jelentőségű a Mórichelyi-halastavak és a Kis-Balaton Natura 2000 területek. Haris (Crex crex) A haris egyike az északi fél te ke leg sérülékenyebb madár fa ja i nak. Állománya az utó bbi évtizedekben dra sz tiku san csökkent, első sor ban az élőhelyéül szolgáló nedves kaszá lórétek fogyatko zása mi att. A fajt érintő legfonto sabb ve szé lyez tető tényezők a következők: élőhelyek megszűnése, felaprózódása, kaszálás helytelen módja, fészkelőhelyek felégetése, legeltetés elmaradása, túllegeltetés. A projekt mintaterületein a legfontosabb teendők: a kaszálás módjának, ide jének szabályozása, a szegélyzónák kialakítása, a különböző támogatások bevezetése. E feltételek teljesülése esetén fennmaradna, illetve megerősödne a jelenlegi állomány. A tervezett intézkedések csak a földtulajdonosokkal, gazdálkodókkal történő együttműködéssel valósíthatók meg. A projekt mintaterületei közül a faj élőhelyeként kiemelkedő jelentőségű a Kebelepatak mente, a Szévíz-Principális és a Zala-völgy Natura 2000 területek. Gyöngybagoly (Tyto alba) A gyöngybagoly egész Európában az emberi települések hez kötődő madárfaj. Magyar országi fészkelőállománya a hideg, havas teleken drasz ti ku san megfogyatkozik. A zord időjárás miatt hozzáférhetetlenné válnak táplálékállatai, ezért az állomány jelentős része éhen pusztul. Az ilyen évek után csak hosszabb idő alatt képes megerősödni a populáció. A mintaterületeken a legfontosabb veszélyez tető tényezők a meglévő költőhelyek megőrzése, újak kialakítása, a veszélyeztetett fészekaljak egyedi védelme, a téli pusztulás mérséklése érdekében egérvárak létesítése, a fészkelőhelykonkurencia csökkentése, az agrárpolitika kedvező irányba történő befolyásolása. Az eredményes védelem azonban csak a fészkelőhelyül szolgáló elsősorban egyházi épületek kezelőivel történő együttműködéssel valósítható meg. A projekt mintaterületei közül a faj élőhelyeként kiemelkedő jelentőségű a Kebele-patak mente, a Szévíz-Principális és a Zala-völgy Natura 2000 területek. Gyurgyalag (Merops apiaster) A gyurgyalag Európa déli részein általánosan elterjedt madárfaj, Kelet-Európában a füves puszták északi határáig található meg. Az MME Zalai Helyi Csoportjának célja a fészkelőállomány szinten tartása, illetve a fészkelőhelyek hosszú távú megőrzése. A mintaterületeken tapasztalható legfontosabb veszélyeztető tényezők a fészektelepek megsemmisülése, ragadozók (főként a róka) kártétele, a madarak lelövése és egyéb szándékos pusztítás. A cél a nagyobb telepek védetté nyilvánítása, partfalak karbantartása, ragadozók elleni védelmi, tudatformálás, kutatás, monitoring. A méhészmadárként is emlegetett gyurgyalag védelme érdekében különösen fontos az együttműködés kialakítása a méhészekkel és szervezeteikkel. A projekt mintaterületei közül a faj élőhelyeként kiemelkedő jelentőségű a Kebele-patak mente, Szévíz-Principális, a Kis-Balaton és a Zala-völgy Natura 2000 területek. 8

9 TERMÉSZETKÍMÉLŐ MEZŐGAZDÁLKODÁS A természeti értékek védelme nem zárja ki a nyereséges gazdálkodást A hazai élővilág fennmaradása szempontjából a változatos tájszerkezet nyújtja a legjobb élőhelyeket. Az egymással rendszertelenül váltakozó, kis területű művelési ágak, növénykultúrák és művelési módok adják a mozaikos táj alapját. Ilyen környezetben marad meg a legtöbb természet védelmileg értékes növény- és állatfaj, itt találja meg életfeltételeit a megcsappant mezei apróvadállomány, és ilyen tájban érzi jól magát az ember is, legyen szó akár munkáról, akár felüdülésről. Magyarországon ma még sok ilyen tájat találunk, ezeket jó lenne megőriznünk jelenlegi változatos formájukban. A magyarországi agrártáj mai arcát már jellemzően a nagyüzemi, intenzív mezőgazdálkodás alakította ki. A jelen leg is nagy méretekben folytatott iparszerű gazdálkodás előbb vagy utóbb fölös, eladhatatlan termékekhez, a már nálunk is ismert túltermeléshez vezet, ezen keresztül pedig alacsony, és ingadozó termelői árakat okoz. Ezt csak tetézi a talajok kimerülése, a vizek szennyeződése, a vegyszer és műtrágya maradványanyagok által szennyezett élelmiszerek arányának növekedése. Újra és újra súlyos károkat okoznak az árvizek és belvizek, miközben az aszályok terméspusztító hatásával is egyre inkább számolni kell. Az intenzív gazdálkodás következtében a terület tájszerkezete, tájképe megváltozik, a természeti értékek fokozatosan eltűnnek vagy végleg elvándorolnak, amire sajnos már számos hazai példa is akad. A kedvezőtlen folyamatokat látva minden gazdálkodónak el kell gondolkoznia, hogy ő hogyan tudna ebből a mókuskerékből kilépni. Jobb termőképességű, környezetvédelmi korlátozások alá nem eső területeken továbbra is az intenzív árutermelő gazdálkodás marad a földhasználat fő iránya. De a gyengébb termőképességű talajokon, gyepterületeken, ártereken a gazdálkodónak amennyiben lehetősége van szakítania kell a megszokott intenzív technológiákkal. Új lehetőségeket kell keresnie, más növényekkel, fajtákkal vagy éppen más ágazatokban, más bevételi forrásokkal kell próbálkoznia. Ilyenek lehetnek például az extenzív gyepgazdálkodás, az ártéri gazdálkodás és a biogazdálkodás, amelyek legtöbbször nem külföldi, idegen példákon alapulnak, hanem hagyományos, régi magyar gazdálkodási módszereket elevenítenek fel. Újabb módszer lehet a természetkímélő módszerekkel előállított, eredetjelzett, márkázott termékek rendszere, vagy az egyre magasabb szinten támogatott agrár-környezetvédelmi szempontú gazdálkodásra való áttérés. Talán ezek a lehetőségek kecsegtetnek a legbiztosabb jövővel, azaz hosszú távú, biztos megélhetéssel. Natura 2000 és a gazdálkodás kapcsolata Az Élőhelyvédelmi Irányelv egyértelműen kifejezi, hogy a Natura 2000 területek kijelölésével nem a gazdasági fejlődés leállítása, nem zárt rezervátumok létrehozása a cél, ahol minden tevékenység tiltott. A védelmet kizárólag azon fajok és élőhelytípusok szempontjából kell biztosítani, amelyek alapján a területet kijelölték. A hatósági védelem esetében a Natura 2000 területeken egyes meghatározott tevékenységekhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A gazdálkodás bizonyos formái a területen továbbra is folytathatók, hiszen jellemzően azok alakították ki és őrizték meg a területen mostanáig a kijelölést lehetővé tevő veszélyeztetett fajokat és élőhelyeiket. Sőt, alapvető fontosságú, hogy továbbra is gazdálkodjanak a területen, de azt a természetvédelemmel összeegyeztethetően tegyék. A gazdálkodók gyakran nincsenek tisztában a területükön található természeti értékekkel. Sokan hosszú évek óta eredményesen gazdálkodnak a földjeiken anélkül, hogy tudnának az ott élő ritka, védett növény- vagy állatfajok jelenlétéről. Félrevezető információk alapján van, aki azt gondolja, hogy ha ezeket a védett fajokat a természetvédők a földjeiken felfedezik, a területük bekerül a Natura 2000 hálózatba, akkor túl szigorú és ésszerűtlen intézkedésekkel korlátozni fogják a gazdálkodást, és oda az eddigi nyereség. Ez nem így van! 9

10 A gazdálkodó jól járhat, ha kiderül, hogy gyepterülete vagy szántója, gyümölcsöse természetvédelmi szempontból milyen értékes, és hajlandó együttműködni a természetkímélő gazdálkodás alkalmazásában. A legmagasabb agrár-környezetvédelmi támogatásokat éppen az ilyen, természeti értékekben gazdag területeken gazdálkodók kapják, ami akár jelentősen meg is haladhatja a földalapú normatív támogatás összegét (pl. Érzékeny Természeti Területek szántói)! A támogatás érdekében csak ésszerű és megvalósítható elemeket kell beilleszteni a technológiába. Például a gyepek esetében sokszor semmilyen új korlátozást nem kell bevezetni, csak az adott tájegység hagyományainak megfelelően, a természet tel harmóniában kell termelni. Az agrár-környezetvédelmi támogatások az elmúlt évek európai uniós gyakorlata alapján hosszú távúak, legalább 5 évre előre tervezhetők és folyamatosan magas bevételt biztosítanak, a normatív módon támogatott szántóföldi növények viszont bizonytalan piaccal rendelkeznek. Ehhez hasonlóak lesznek a Natura 2000 területeken általános érvényű, a Helyes Gazdálkodási Gyakorlathoz hasonló alapszin tű gazdálkodási előírások betartásáért járó normatív kifizetések, és az önként vállalt szigorúbb területkezelési előírások alkalmazásáért kifizetett magasabb összegek is. A hazai agrár-környezetgazdálkodási pályázati és kifizetési folyamat kezdeti nehézségei után várhatóan a következő években beáll a rendszer, amivel összhangban ki fog alakulni a Natura 2000 területek gazdálkodási előírásainak és önkéntes vállalásainak kifizetési rendszere is. A régebbi EU-s tagországokban általában jól működő gyakorlathoz hasonlóan a közeljövőben nálunk is elérhetővé válik, hogy a termelő az előbbi kifizetések révén a természetkímélő gazdálkodásának köszönhetően tud eredményes lenni, hosszú távon biztosan megélni és nem kell felhagynia a termeléssel vagy elhagynia a tájat. A felsorolt tények alapján biztosan állíthatjuk, hogy az erre megfelelő adottságú területeken érdemes megfontolni a Natura 2000 rendszerben meghatározott agrár-környezetvédelmi célú gazdálkodásra való áttérés előnyeit! A gyepterületek természetvédelmi jelentőségét jelzi, hogy a védett fajok mintegy harmada hozzájuk kötődik. A térség gyepeinek néhány fontosabb, még előforduló veszélyeztetett természeti értékét érdemes név szerint megemlíteni: nö vények közül pl. a kockásliliom, kornistárnics, buglyos szegfű, hússzínű ujjaskosbor és mocsári kosbor vagy a különféle bangók; a számos rovar, jó pár kétéltű és hüllő mellett néhány védett madárfajt fontos kiemelni: a fehér és fekete gólya, haris, fürj és réti fülesbagoly. A zalai tájban, a dombok közötti völgyekben futó vízfolyásokat rétek szegélyezik. Ezek többnyire kaszálórétek, de legelőként hasznosított területek is vannak közöttük. A dombokon is találhatók szárazabb fekvésű gyepterületek, legelők, szőlők közé ékelődött rétek, de a túlzott szántóföldi területhasználat miatt egyre csökkenő arányban. A gyorsuló ütemben fogyatkozó ősgyepek, és a füves területek elaprózottsága következtében a megmaradt gyepterületek fennmaradása egyre fontosabb. Az állandó emberi tevékenység során kialakult rétek, illetve a kaszálók fennmaradását kizárólag az évenkénti rendszeres kaszálás, míg a legelőkét a megfelelő számú állatállomány jelenléte biztosíthatja. Természetkímélő gyepgazdálkodás A természeti értékek jelentős része a kü lönböző típusú gyepterületeken található meg, illetve azok fennmaradása nagymértékben függ a gyepek állapotától, az ott folytatott gazdálkodási tevékenységektől. A zalai térségben hasonlóan Magyarország teljes területéhez természetvédelmi szempontból a legjelentősebb mezőgazdasági művelési ág a gyep, ezért érdemes a gyepterületeket, a gyepes élőhelyeken folytatott gazdálkodást természetvédelmi szempontból is röviden értékelni. A gyepeken előforduló veszélyeztetett természeti értékek fennmaradása érdekében azonban nem mindegy hogyan történik a megmaradt gyepek hasznosítása. A védett fa jokban gazdag területeken fenn kell tartani a hagyo mányos kezelési módokat, mert azok csak így őrizhetők meg. Az elmúlt években végbement tulajdoni változások folytán kialakult hazai állapotokban a gyepek helyzete nem megnyugtató. Sokhelyütt beszántották illetve még ma is beszántják! a gyepeket, 10

11 vagy felhagytak a művelésükkel, ami a gyepek leromlását, elgyomosodását eredményezte. Az utóbbi évtizedek meliorációi és a vízfolyások szabályozása következtében a talajvízszint jelentősen lesüllyedt, ami szintén a rétek, legelők leromlásához vezetett. Nagyon fontos a megmaradt gyepterületek megőrzése, a még meglévő természeti értékek számára kedvező állapot fenntartása vagy visszaállítása. Ezért a gazdálkodás során kerülni kell az ilyen gyepek feltörését, lecsapolását, vízelvezetését, talajlazítását, felülvetését, a műtrágyázását és a hígtrágya, valamint a növényvédő szerek használatát. A dobos fűkasza helyett lehetőleg tárcsás vagy alternáló kaszatípust kell használni, a tábla közepétől kifelé haladó, kiszorításos kaszálási módszert kell alkalmazni illetve egyes réteken minél később kell az első kaszálást elvégezni, valamint a traktorra vadriasztó láncot kell felszerelni. Legeltetésnél kerülni kell a túllegeltetést, a túl nedves, felázott talajon való legeltetést, az agresszív gyomokat pedig lehetőség szerint mechanikailag irtani kell. Civil szervezetek segítsége a természetkímélő gazdálkodáshoz A természetes élőhelyek megőrzését csak a területen élők, az ott gazdálkodók biztosíthatják azáltal, hogy tevékenységük során megóvják a terület természeti értékeit. Természetesen ennek lehetőségeit sokan nem ismerik, vagy nem tudják, hogy gazdálkodásuk vagy fejlesztéseik során hogyan vegyék figyelembe az ökológiai szempontokat. A gazdálkodók területein előforduló természeti értékek felderítéséhez a természetvédő társadalmi szervezetek minden segítséget megadnak. Ám az együttműködés igazán eredményes csak akkor lehet, ha a munkába maga a gazdálkodó is aktívan bekapcsolódik, hiszen területismerete, gazdálkodási tapasztalata nélkülözhetetlen. A védett növény- és állatfajok ismeretének hiányosságait a szakemberek segítségével meglepően hamar be lehet pótolni. Ez a közös tevékenység nem csak hasznos, de a gazdálkodónak, családtagjainak és barátainak a természet megfigyelésének, felfedezésének örömét nyújthatja. Az adott területen előforduló növény- és állatfajok, társulások pontos felmérését (természetvédelmi értékleltárát), és ezek alapján a természetkímélő gazdálkodás tervét (pl. önkéntes Agrár-környezetgazdálkodási Üzemterv, Természetvédelmi Birtokterv) a szakemberek a gazdálkodó kezdeményezésére, vele közösen, a termelési érdekeit is figyelembe véve elkészítik. Ezekkel a szakanyagokkal a gazdálkodó előtt további pályázati lehetőségek nyílhatnak meg. Ha a területen bemutató gazdaság vagy tanösvény létesül, értékes elemévé válhat a környékbeli ökoturizmusnak vagy agroturizmusnak, és a környezeti nevelésben is fontos szerepet játszhat, így kiemelkedhet a környék hasonló adottságú gazdaságai közül. Előzőek alapján a zalai gazdálkodóknak is érdeke, hogy a Natura 2000 hálózat mellett, az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság előzetes tervei alapján, az arra érdemes területeken ebben a térségben is mielőbb kialakításra és tényleges bevezetésre kerüljön az országban már sok helyen jól működő Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendsze re, amely önkéntes csatlakozási lehetőségeket nyújt a termelőnek. A változatos zalai táj még sok helyen jellemzően extenzív mezőgazdasági hasznosítású, és nagyszámú veszélyeztetett fajt illetve élőhelyet, kiemelkedő természeti értéket őrzött meg napjainkig. Ezért természetvédelmi és agrár-környezetvédelmi szempontból is mindenképp indokolt lenne mielőbb kialakítani, és ténylegesen működtetni ÉTT területeket a térségben. Ebben az állami természetvédelem mellett megfelelő partnerre találhatnak a civil természetvédelmi szervezetekben is. A Nemzeti Park Igazgatóság szakmai koordinálásával a térség agrár- és természetvédelmi szakmai illetve civil szervezetei aktívan részt vehetnek az érintett zalai területeket felölelő, leendő ÉTT előkészítésében, vagy a már elindult folyamatot jelentősen felgyorsíthatják. A témában felkészült civil szervezetek szakemberei segítenek a természetkímélő gazdálkodás gyakorlati, mezőgazdálkodási szakmai kérdéseiben is. Több hazai agrár-környezetgazdálkodási bemutató-, illetve mintagazdaság, valamint szerte az országban a civil szervezetekkel kapcsolatban álló gazdálkodók, vagy a szervezetek saját maguk fenntartotta természetkímélő gazdaságok tapasztalatait tudják ezek a szervezetek összegyűjteni. Az összegyűjtött hazai gyakorlati tapasztalatokat külföldi hasonló témájú információkkal, ottani megfigyelésekkel kiegészítve, hatékonyan és naprakészen el tudják juttatni a gazdálkodókhoz. Ennek több formája működik, például rövid, tömör, magyarázó ábrákkal és képekkel kiegészített kiadványokkal, térségi gazdálkodói fórumokon illetve azokat kiegészítő gyakorlati bemutatókon, telefonos és internetes információátadással, de legfőképp helyszíni szakmai tanácsadással juthatnak el ezek az információk az érdeklődő gazdálkodókhoz. A pénzügyi kérdések közül a legfontosabb, hogy a gazdák honnan kaphatnak támogatást természetkímélő tevékenységükhöz. Az agrár-környezetgazdálkodási témakörrel is foglalkozó szervezetek természetesen az állami támogatási, európai uniós kifizetési és pályázati információk terén is segítik a gazdálkodókat, az előzőekben említett csatornákon keresztül. 11

12 CIVIL TERMÉSZETVÉDELEM Hatékony együttműködés a természetvédőkkel A magyarországi civil szervezeteknek az ágazatokat tekintve talán a környezet- és természetvédelemben van a legkiemelkedőbb szerepük. Ezek a zöld szervezetek több évtizedes megfeszített munka árán jutottak el odáig, hogy mára általánossá illetve egyes témakörökben és térségekben meghatározóvá vált tevékenységük a hazai természeti értékek megőrzésében. A civil természetvédelmi szervezetek társadalmi bázisa, tagsága már most is jelentős és széleskörű, illetve elismertségük és támogatottságuk az évek múlásával nö vekszik, ami mellett az érintett szakmai körökben is egyre komolyabban veszik őket. Egy adott tájegység, kisebb térség helyi viszonyait jól ismerve, ott élve hatékonyan tudnak azok alakításában aktívan részt venni, így az ott folyó természetvédelemi tevékenységekben is jól meg tudják találni a szerepüket. A Natura 2000 hálózat megfelelő működtetésében a jövőben egyre növekvő mennyiségű feladat fog hárulni a felelős állami, hatósági természetvédelemre. Az illetékes hivatalos intézmények ilyen irányú feladatai az agrár-környe zetgazdálkodási rendszerek terjedésével és a Natura 2000 hazai bevezetésével jelentősen megnőttek. A még mindenkinek újszerű jogszabályok hatékony érvényesítése mellett a természetvédelmi értékek megőrzését biztosító rengeteg más tevékenységet is el kell látniuk. Ezekben a feladatokban hosszú távon meg tudja találni a megfelelő, reá szabott szerepét a civil illetve a szakmai társadalom. Ehhez elengedhetetlen az állami természetvédelmi intézményekkel közös, ténylegesen kétoldalú együttműködések mielőbbi kialakítása, amely folyamatban az egyes kérdéseket illetően tágabb lehetőségekkel rendelkező civil szervezetek kezdeményezése alapvető. Egy civil szervezetnek a társadalmi hátterétől, súlyától, anyagi és főként szakmai felkészültségétől függően lehet bekapcsolódnia egy térség természetvédelmi tevékenységeibe, azokon a területeken és témakörökben, amelyekben az előzetes és részletes egyeztetések alapján a felelős hivatalos intézményekkel kétoldalú megegyezések születtek. Tevékenységeiket elsősorban ott kell kifejteniük, ahol ezt igényli a természeti értékek megfelelő védelme és az ott élő társadalom, és úgy, hogy ténylegesen hatékonyan szolgálják az adott veszélyeztetett fajok és élőhelyeik megőrzését. Előzőekre szolgálhat jó példával a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 29. számú Zalai Helyi Csoportja, illetve az ilyen irányú fejlődését segítő Natura 2000 Civil védelmi prog ram, amelyekről a következőkben részleteket ismerhetünk meg. Egy zalai, régiós civil természetvédelmi szervezet A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 29. számú Zalai Helyi Csoportja, mint helyi szervezeti egység 1980-ban alakult, így az idén 25 éves. A helyi csoport fizető tagjainak száma én 133 fő, és összesen 1980 óta több mint 600 tagunk volt. Működési területünk elsősorban Zala megye. Az első években belépett fiatalok ma már megtalálhatók az élet minden területén, és támogatják munkánkat. Az MME 1974-ben alapított kiemelten közhasznú, független, természetvédelmi civil szervezet, jelenleg közel 5500 fős aktív tagsággal, amelynek fő célja a természet ezen belül elsősorban a madarak védelmének társadalmi és szakmai támogatása. Az MME a BirdLife International magyarországi képviselője, számos külföldi természetvédelmi szakmai illetve civil szervezet partnere. Az Egyesület céljai elérése érdekében elősegíti a természeti értékek és a ter mészetvédelem célkitűzéseinek megismerését, népszerűsítését. Növeli a természetvédelem támogatóinak körét, aktívan részt vesz az ifjúság természetvédő szemléletének kialakításában, természetvédelmi kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt végre, szaktanácsadással segíti az állami és önkormányzati szervek, valamint a gazdálkodó és társadalmi szervezetek, mező- és erdőgazdálkodók természetvédő tevékenységét, együttműködik más nemzeti és nemzetközi természetvédelmi szervezetekkel a Föld biológiai sokféleségének megőrzése érdekében. Minden évben több mint száz projektet valósít meg hazánk területén, és központi szer- 12

13 vezésű programjai is az ország minden területét érintik. Az egyesület különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy tevékenysége nagy társadalmi támogatást kapjon, ezért rendszeres és kétoldalú kapcsolatot tart fent tagjaival, önkéntes segítőket von be tevékenységébe. Előző tevékenységeiben elsősorban a széles társadalmi bázist adó helyi csoportokra támaszkodik az Egyesület, amelyek lehetővé teszik, hogy az ország szinte teljes területén hatékonyan képviselni tudják a természetvédelem érdekeit. A kapott visszajelzések alapján az elmúlt 25 évben számottevő mértékben sikerült bekapcsolódni a megye társadalmi, civil természetvédelmi életébe. A megyei gazdálkodók, földhasználók, a gazdasági élet szereplői, az önkormányzatok, hivatalok és intézmények közül egyre többen ismerik a szervezetet és tevékenységét, ám a minél több területen és témakörben való hatékonyabb munkához további ismeretségre és főképp elismertségre van szükség. A fenékpusztai működési bázisunk kiemelt jelentőségű, mivel a Zalai Helyi Csoport működteti az Actio Hungarica madárgyűrűzési rendszerben is benne lévő Fenékpusztai Madárgyűrűző Állomást, ahol a madárgyűrűzési tevékenység mellett környezeti nevelési program is folyt ben 25 csoporttal 829 óvodás és iskolás, továbbá 300 egyéni látogató kereste fel Fenékpusztát. Az állomáson kialakítottunk egy madár-repatriáló telepet is, és a gyerekek részére nádi iskolát működtetünk. Kapcsolatban vagyunk minden olyan megyei és országos, illetve néhány külföldi szervezettel, amely valamilyen szinten tevőlegesen részt vesz a természet védelmében és az ehhez kapcsolódó tudatformálásban. Fehér gólya Gólyavédelem, gólyaszámlálás és fészektartók elhelyezése az áramszolgáltatókkal közösen. Az országos felmérés keretében 2004-ben elkészült a teljes zalai adatbázis. Összesen 355 fészket találtunk, melyből csak 196 volt lakott. A párok költési sikere nagyban függ az adott év csapadékviszonyaitól, így a rendelkezésre álló táplálék mennyiségétől. Gyöngybagoly A program elsőrendű célja az épületekben (csűrök, templomok stb.) előforduló fokozottan védett gyöngybagoly állományainak felmérése és aktív védelme. Mivel a hazai gyöngybagolyállomány nagy része épületekben költ, így a költések különösen veszélyeztetettek. Az elmúlt 1 2 évtizedben töredékére csökkent az alkalmas fészkelőhelyek száma, így az állomány további csökkenésének megakadályozása érdekében alapvető feladat a megszűnt fészkelőhelyek pótlása, újak teremtése fészkelőládák kihelyezésével. A költőládák kihelyezését és a faj zalai állományfelmérését rendszeresen végrehajtjuk. Haris A haris globálisan veszélyeztetett, az állományok csökkenésének üteme és mértéke alapján, középtávon kipusztulással fenyeget, amit elsősorban a nedves gyepterületek megfogyat kozása, kezelésük elmaradása vagy nem megfelelő kaszálásuk, gyomosodása okoz. Az állományok csökkenésére hazánkban is felfigyeltek, azonban évtizedekig csak kis területekre kiterjedő felmérések, eredmények voltak, melyek átfogó értékelést nem tettek lehetővé, a jelenleg zajló, országosan átfogó felmérések már hatékonyabb védelmi munkát tesznek lehetővé. A zalai felmérés a Kis-Balaton és környékére valamint a Zala völgyére koncentrálódik, de máshonnan is várunk segítőket. Az MME Zalai Helyi Csoport tevékenységei, eredményei Zalában Fontosabb védelmi programok Gyurgyalag és partifecske Az állományok felmérését és ahol lehetséges a költőhelyek rendbetételét, ragadozók (rókák) elleni védelmét végezzük. 13

14 Hamvas rétihéja, Fekete gólya, Réti sas Az országos védelmi programok keretében rendszeresen elvégezzük az állományok megyei felmérését, figyelemmel követjük a fajok életfeltételeit befolyásoló jelentősebb változásokat. Madármentés Madármentő és repatriáló menhelyet működtetünk a megyé ben egyedüliként Fenékpusztán ben 50 madár került a mentőhelyre, ezek javarészt egerészölyvek (9) és gólyák (9) voltak, de előfordult a réti sastól a csicsörkéig 29 faj egyede, különböző sérülésekkel. Ezek közül a leggyakoribb az elektromos áramütés és az autóval való ütközés volt. Jelenleg 10 egerészölyv és 1 bütykös hattyú áll a telepen gondozás alatt. Szemléletformálás, oktatás, tájékoztatás 1980-tól folyamatosan szervezünk természetismereti, madarász táborokat. A megye több területén szervezünk, vagy segítünk egyéb természetvédelmi táborokat. Jeles napokon rendezvényeket, túrákat szervezünk. az élményeket adó, élvezetes ismeretterjesztés és szemléletformálás, a jövő természet- és környezetvédelmének leghatékonyabb eszköze lehet. Nádi iskolát működtetünk Fenékpusztán, a madártani állomásunkon, ahol szervezett iskolás csoportokat fogadunk és felkészült munkatársunk segítségével szakvezetünk. A megyei rádiókkal, újságokkal állandó, jó kapcsolatunk van, rendszeresen jelennek meg működésünkkel, ered ményeinkkel kapcsolatos híranyagok. A Madarak és Fák Napja rendezvényein is régóta és aktívan részt veszünk, segítünk a különböző megyei prog ramok szervezésében és lebonyolításában. A nemzetközi Madármegfigyelő Napok keretében rendsze resen és több megyei helyszínen várjuk programokkal az érdeklődőket, 2005 októberben is legalább négy helyszínen lesz lehetőségük a látogatóknak a szervezett madármegfigyelésre: Fenékpuszta, Zalavári töltés, Mórichelyi-halastavak, Gébárti-tó. Kutatómunka Rendszeresen tartunk előadásokat az iskolai napokon, vezetünk terepgyakorlatokat és adunk szakmai segítséget az erdei iskoláknak ben összesen 2875 főnek tartottunk ismeretterjesztő, szemléletformáló előadásokat, és sikeres környezeti nevelési tábort szerveztünk Bucsután. Harkályműhely néven előadótermet és egyben szakkönyvtárat, videotékát működtetünk Zalaegerszegen (Mindszenty József Általános Iskola és Gimnázium). Minden szerdán rendszeresen várjuk az érdeklődőket a könyvtárral és videotárral. Csoportok részére előre egyeztetett időpontban máskor is szervezünk előadást, vetítést, kertbemutatót. A Madarász Ovi és Madarász Suli célja, hogy a természet megismerésének élményét, és ezen keresztül a természetvédelmet a gyerekek életének szerves részévé tegye. Az MME Madarász Ovi és Madarász Suli programja iránt az utóbbi években rengetegen érdeklődtek. Bízunk abban, hogy 1985 óta madártani és természetvédelmi állomást működtetünk Fenékpusztán, egész éves üzemeléssel, nyitva tartással. Gyűrűző állomásként az országos és nemzetközi (AH, CES) madárgyűrűzési hálózat tagja vagyunk. Az elmúlt 20 évben összesen több mint madarat fogtunk be, és gyűrűztünk meg, 2004-ben például közel 70 fajból 8326 egyed maradt a hálóban, ami közül 6 országból származó 14 madár külföldi jelölésű volt. A különböző fajvédelmi és felmérő programok (haris, partifecske, gyurgyalag, gyöngybagoly, fehér gólya) mellett 1992 óta részt veszünk a Kis-balatoni pontszámlálás és monitoring programban, illetve három területen vízimadár szinkron felméréseket is végeztünk. Valamint aktív tagjaink közül többen részt vesznek az MME országos Mindennapi Madaraink Monitoring (MMM) programjában is. 14

15 A térségben lévő természeti területek és a zalai Natura 2000 területek kijelölését megelőző felmérésekben aktivistáink tevékenyen kivették a részüket. Védett növényfajok elterjedésének vizsgálatát, állományuk feltérképezését is rendszeresen végezzük szakembereink, aktivistáink segítségével. Határmenti együttműködés PHARE projekt Az MME Zalai Helyi Csoportja 2004 júliusától egy 1 éves, EU-s társfinanszírozású Magyar Szlovén PHARE CBC projektet valósít meg. A projekt célja az európai Natura 2000 hálózat megőrzése érdekében határon átnyúló civil természetvédelmi együttműködés kialakítása, illetve felkészülés a későbbi fejlesztési lehetőségekre, amit a szlovéniai Pomurski Ekološki Center civil környezet- és természetvédelmi szervezettel közösen valósítunk meg. A projekt három egymásra épülő célt tűzött ki maga elé: A Natura 2000 területek megőrzését segítő Civil Védelmi Program kidolgozása A projekt az európai hálózat részeként kijelölésre kerü lő Natura 2000 területek zalai és szlovéniai elemeinek, azok határon átnyúló természetes ökológiai kapcsolatainak, természeti értékeik megőrzésének civil feladatait tárja fel, ezek stratégiájának, majd intézkedéseinek kidolgozását célozza. A projekt során egyeztetni kívánjuk a természetvédelem, a területek tulajdonosainak, kezelőinek illetve az érintett lakosságnak és önkormányzatoknak az érdekeit. Az érintettek bevonása és tájékoztatása hazai és nemzetközi szinten Kiemelkedő fontosságú, hogy a lakosság, azon belül elsősorban a Natura 2000 területeken élők illetve gazdálkodók megismerjék, és megfelelő értékén kezeljék természeti örökségünket. Ezt a hivatalos természetvédelem egyelőre teljes körűen nem tudja biztosítani, de velük együttműködve jelen projekt segítheti a felvilágosítást. Fontos cél az illetékesek figyelmének felhívása a Natura 2000 területek értékeinek határokon átnyúló, hálózatszerű védelmének je lentőségére, hogy a térség az elzártság évtizedei után élni tudjon a mára előnyössé vált határmenti helyzetéből adódó lehetőségekkel. Fenékpusztai Nemzetközi Természetvédelmi, Oktató- és Madárgyűrűző Központ Az előzőekben vázolt munkák hatékonysága, és hosszú távú fenntarthatósága érdekében további fontos cél ezen feladatok koordinálása, a nemzetközi szakmai együttműködések kereteinek biztosítása. Ezzel a céllal az Egyesület jelen projekt keretében megkezdi a már 1985 óta működő fenékpusztai madártani gyűrűző bázis többfunkciós ter mészetvédelmi központtá való fejlesztését. Ennek kezdeti lépéseként elkészül egy megvalósíthatósági tanulmány, amely a bázis továbbfejlesztési lehetőségeit tárja fel. 15

16 Az MME Zalai Helyi Csoport határmenti együttműködésének lehetséges területei A fentiekben említett projektben a szlovéniai Pomurski Ekološki Center civil szervezettel való kétoldalú kapcsolat kezdeti tapasztalatai alapján a jövőben a természetvédelem számos területén lehet élő, kölcsönös együttműködést kialakítani. Néhány lehetséges témakört érdemes előzetesen felvázolni: határmenti illetve határokon átnyúló Natura 2000, és egyéb érzékeny természeti, ökológiailag kiemelt fontosságú területek állapotának, változásainak közösen történő figyelemmel követése; ezen területek természeti értékeinek egyeztetett felmérése, közös terepbejárások, alapállapot felvételezési és monitorozási feladatok egyeztetése, adatok és ered mények kölcsönös hozzáférhetővé tétele, szakértők, specialista szakemberek cseréje, kölcsönös alkalmazása; szakirodalom, szakmai könyvek és folyóira tok, kapcso lódó szakmai publikációk és hatósági rendeletek, szabályozási anyagok viszonzott hozzáférhetősége; személyes látogatások során tapasztalatcserék, mintaterületek vagy problémás esetek helyszíni bemutatásai; közös madártani kutatások és vizsgálatok végzése, pl. madárgyűrűzés, vonuláskutatás terén; közös fajvédelmi tevékenységek, azok összehangolása, tapasztalatcsere környezeti nevelés terén, alkalmazott módszerek, elért eredmények gyakorlati bemutatása, közös kiadványok készítése és terjesztése adott témakörökben; internetes információk, honlapok, linkek tematikus kapcsolódási lehetőségeinek megteremtése; segítség egymásnak a nemzeti és főként a nemzetközi (EU felé történő) civil, illetve szakmai érdekérvényesítésben, közös és összehangolt lobby-tevékenységek a határmenti térségek érdekeiért; konkrét projektek: pl. összekapcsolt határmenti helyszíneken, illetve határon átnyúló útvonalakon ökoturizmus, madarász-turizmus szervezése; vagy átvezető tanös vények kialakítása; további közös, partneri kapcsolaton alapuló pályázatok készítése. 16

17 SZLOVÉNIAI KITEKINTÉS Működő Natura 2000 hálózatokért a tapasztalatok megosztásával Az MME Zalai Helyi Csoportja természetvédelmi tevékenységét elsősorban Zala megyében végzi, ahol Szlovénia közelsége miatt fokozottan érdemes figyelemmel kísérni a szomszédos országban zajló folyamatokat. A hazai tapasz talatszerzés és főként a kétoldalú együttműködés megerősítése miatt hasznos információkkal szolgálhat a Natura 2000 rendszer szlovéniai működésének és az ottani civil szervezetek ilyen irányú természetvédelmi tevékenységeinek rövid áttekintése. Natura 2000 rendszer Szlovéniában, jelen és tervek A Natura 2000 hálózat kiépítésével kapcsolatban Szlovéniában az első konkrét teendőkre az érintett területek kijelölésével és a direktívákból származó kötelezettségek vizsgálatával párhuzamosan került sor. A Környezetvédelmi Minisztérium a Natura 2000 projektet a Környezetvédelmi Ügynökségtől (a Minisztérium keretében levő hatóság) évben vette át. A projekt célja: biztosítani az európai hálózatba történő eredményes (szakmai szempontból jó, területi szempontból optimális) bekapcsolódást, a terület meghatározása és annak bemutatása szempontjából jó és korrekt partneri kapcsolat kialakítása, átfogó, korrekt tájékoztatás a Natura 2000 hálózattal kapcsolatban országos és helyi szinten. A projekt keretében megalakult a Tárcaközi Munkacsoport, Szakmai Tanács (az egyetemek és intézetek képviselőiből), Szakmai-Műszaki Csoport (a külső kivitelezők és a természetvédelmi közszolgálatok felelősei), Kommunikációs Csoport, Helyi Kommunikációs Csoportok, Külső támogatók. A Szakmai-Műszaki Csoport kidolgozta a szakmai alapokat, ezeket a Kommunikációs Csoport segítségével eljuttatták a minisztériumokhoz, a helyi önkormányzatokhoz, valamint a nem kormányzati szervezetekhez. A kommunikációt országos szinten a Környezetvédelmi Minisztérium irányította a Földművelésügyi, Erdészeti és Élelmezésügyi Minisztérium segítségével. A kommunikáció helyi szinten 75 közigazgatási községre (önkormányzatra) terjedt ki, amelyet a Környezetvédelmi Ügynökség, ezt követően pedig a Természetvédelmi Intézet irányított a Nemzeti Parkok, az Erdészeti Intézet és a Mezőgazdasági-Erdészeti Kamara segítségével. A kommunikációban fontos szerepe volt a nem kormányzati szervezeteknek is, amelyek és évben a kommunikáció területén segítettek, az ország jelentős területrészein tevékenykedve. A szakmai javaslatok ebben a folyamatban a bemutatók és a kommunikációk optimalizálására és egyeztetésére irányultak, a Natura 2000 területek pedig belekerültek a Különleges Területvédelmi Térségekről szóló Rendeletbe. A Rendelet rendelkezései május 1-jén, az EU-csatlakozás napján léptek hatályba. Az Európai Unió természetvédelmében kulcsfontosságú a vadon élő madarak megóvásáról, a természetes élőhelyek megőrzéséről, valamint a vadon élő állat- és növényfajokról szóló direktívák, amelyek meghatározzák a Natura 2000 ökológiai hálózatot is. Minden EU-tagállam alapvető kötelessége, hogy a direktívák mellékletében felsorolt fajokat és élőhelytípusokat megfelelő állapotban megóvja és fenntartsa a saját országának területén. Szlovéniában 286 területet jelöltek ki, ebből 260-at az élőhelyekről szóló direktíva, 26-ot pedig a madarakról szóló direktíva alapján. Ezek a területek Szlovénia összterületének több mint 35%-át ölelik fel. A két direktíva alapján a magyar határhoz közel eső Goričko természetvédelmi terület túlnyo mó részét javasolták a Natura 2000 hálózatba, ez is arra utal, hogy mennyire fontos ez a térség a növényzet és állatvilág megőrzése szempontjából nemcsak hazánk, hanem egész Európa számára is. 17

18 Mezőgazdasági Környezetvédelmi Prog ram és a Natura 2000 Szlovéniában A Natura 2000 területek az EU jogszabályok értelmében jogosultak bizonyos megelőző és támogató intézkedésekre a környezet megőrzése és kedvező állapotának fenntartása érdekében. Ezek az intézkedések hagyományosan a mezőgazdaságot érintik leginkább. Számos növény- és állatfajra a Natura 2000 területeken is oly mértékben kihatott az évezredes extenzív földhasznosítás, a mezőgazdasági kultúrtáj illetve a mezőgazdasági élőhelytípus, hogy ezek nélkül nincs lehetőségük a fennmaradásra. Ezért az extenzív mezőgazdasági tevékenység nélkül nem őrizhető meg számos, Európában már veszélyeztetett faj illetve élőhelytípus. A muravidéki térségekben a rétek és legelők mellett elsősorban a gyümölcsösökről és egyes egyéb mezőgazdasági élőhelytípusokról van szó. Az uniós jogszabályok szerint megengedett állami támogatások keretében az ilyen extenzív mezőgazdasági tevékenységet a szlovén Mezőgazdasági Környezetvédelmi Program keretében támogatják. Ez a program a Vidékfejlesztési program részét képezi, amelyhez az EU a szükséges pénzeszközök 80%-át biztosítja. Az egyes intézkedések elsősorban a kaszált hagyományos gyümölcsösök és a későn kaszálandó extenzív rétek fenntartására, valamint az ökológiai gazdálkodás illetve a fenntartható füvesítés alkalmazására tartalmaznak előírásokat. Területileg is meg van határozva, hogy mely intézkedést hol lehet alkalmazni, így pl. a különleges füves élőhelyek megóvását a Muravidéken csak az ökológiai szempontból kiemelkedő jelentőségű területeken lehet megvalósítani. Néhány kiemelt intézkedés végrehajtásához az ökológiai szempontból kiemelt fontosságú térségekben további 10% ösztönzést kapnak a gazdálkodók. A gazdák fenti intézkedésekbe történő bevonásának ösztönzésében fontos szerepet lát el a tájékoztatás és a szaktanácsadás, amelyet a földművelési tanácsadó szolgálat valamint egyes természetvédelmi közintézetek valósítanak meg. E terület nagyobb sikerét segítheti a nem kormányzati szervezetek aktív tevékenysége. A Natura 2000 területek fenntartása a jövőben A természet megóvásának kedvező helyzetét a területi tervek és beavatkozások kötelező hatásvizsgálatával tarthat juk fenn illetve érhetjük el. A hatásvizsgálat elkészítése, a tervek előkészítési eljárása és az engedélyek beszerzése Szlovéniában törvényileg szabályozott. A Minisztérium szabályzata részletesen leírja a hatásvizsgálat végrehajtásának módját és a meglevő eljárásokba történő bekapcsolódást. A jövőben fontos lesz e szabályzat betartása, amelyben jelentős szerepet játszhatnak a civil természetvédelmi szervezetek is, egyrészt partnerként a hatásvizsgálatok végrehajtása során, valamint érintett közvéleményként az elfogadási eljárások során év végén várható a A biodiverzitás fenntarthatóság cselekvési terve a Natura 2000 területek irányítási programjával kormánydokumentum elfogadása, amely többek között kijelöli a Natura 2000 rendszer különleges természetvédelmi céljait és meghatározza azok elérésének módját, valamint a fenntarthatóság kedvező állapotát. Ez a kormánydokumentum az eredményes irányítás létező példáira épít, pl. az erdőgazdálkodási tervezésre vagy a tágabb természetvédelmi térséghez, egységhez történő csatlakozás módszerére. Szlovéniai NATURA 2000 hálózat területei Környezetvédelmi, Területrendezési és Energetikai Minisztérium április Méretarány: 1: A kartográfiai alapok forrása: Szlovén Köztársaság Geodéziai Igazgatósága 18

19 Szlovén civil természetvédelemi szervezetek szerepe a Natura 2000 rendszerben A Natura 2000 projektbe tartozó szlovén természetvédelmi területek többsége természeti és kulturális gyöngyszemnek nevezhető, melyek a jelen biológiai sokszínűség keretében a természet és az ember évezredes kölcsönhatásával alakultak ki. Ma már az urbanizáció fokozott hatása, az intenzív mezőgazdaság, a tájra jellegzetes hagyományos területhasznosítás megszűnése veszélyezteti ezeket a területeket. Minden sikeres természetvédelmi területfejlesztési stratégia célja a táj természeti értékeinek a megóvása. Az a stratégia lehet igazán sikeres, amely a helyi résztvevők kezdeményezésein alapul, a táj közigazgatási védelme pedig a résztvevők szempontjából logikus (nem korlátozó vagy megszorító) intézkedéseket igényel a gazdasági növekedés megvalósítására. Az országos, regionális és helyi közigazgatásnak a Natura 2000 területek fejlesztési stratégiája kidolgozásában szüksége van a civil társadalom, főként a nem kormányzati természetvédelmi szervezetek segítségére. A nem kormányzati természetvédelmi szervezetek szerepe, hogy a Natura 2000 rendszerről és előnyeiről alapinformációkat közvetítsen, így az egyes növény- és állatfajok, illetve az élőhelyek jelentőségéről, a Natura 2000-en alapuló direktívák szerint. Tartós partnerség kialakítása szükséges a természetvédelem helyi, regionális és országos szereplői között. A célcsoportokkal folytatott kommunikáció közvetlen viták, közös terepakciók, előadások, tanácskozások formájában valósuljon meg, a helyi médiák bevonásával. A civil társadalom helyi szervezettsége keretében egyszerűbb a Natura 2000 ismertségi fokának megállapítása, valamint a környezeti célok és a résztvevők harmóniájának elemzése a természetvédelmi területeken. A kidolgozott fejlesztési stratégia jó alapot nyújt a mezőgazdasági és a gazdasági fejlődéshez, főként azon tevékenységek magasabb hozzáadott értéke tekintetében, melyek a Natura 2000 területeken a jellegzetes természeti és kulturális tájat alakították az évezredek során. A különféle nem kormányzati természetvédelmi szervezetek együttműködése lényeges, hiszen a jól előkészített fejlesztési stratégiának figyelembe kell vennie az élőhelytípusokat és élőlényeket, amelyeket a különféle természetvédelmi szervezetek külön-külön szoktak vizsgálni. A nem kormányzati természetvédelmi szervezetek kapcsolata azt is jelenti, hogy a résztvevők jegyzékének elkészítése során figyelembe veszik a térségfejlesztés szempontjából fontos helyi és regionális szereplőket is. A nem kormányzati természetvédelmi szervezeteknek fontos szerepe van a fejlesztési stratégiák gyakorlatban történő érvényesítésében is. Tevékenységüket az összehangolt stratégiai irányvonalakhoz kell igazítaniuk és a cselekvési terveket minden projektre külön-külön elkészíteniük úgy, hogy a fejlesztés és a természetvédelem területét külön-külön a civil szervezetek típusától függően vizsgálják, és hogy koordináltan járuljanak hozzá az átfogó természetvédelemhez és gazdálkodáshoz a Natura 2000 területeken. A civil természetvédelmi együttműködés eredménye a Natura 2000 hálózat területein egy, a helyi kezdeményezéseken alapuló, átfogó fejlesztési stratégia kidolgozása, továbbá a gazdálkodás, irányítás, védelem, képzés és promóció cselekvési terveinek elkészítése, amelyeket a gyakorlatban meg is valósítanak. Egy példa a civil szervezetek szerepére a Kozjansko-i szikes rétek Natura 2000 terület megőrzése Szlovénia keleti részén a Natura 2000 területe valamivel kisebb kiterjedésű, mint Szlovénia nyugati részén, de az átlagos európai körülményekhez viszonyítva aránylag jelen tős méretű. A természeti örökség egyéb elemei mellett amelyek érdekében sor került a Natura 2000 kihirdetésére Szlovénia keleti részén különösen nagy a speciális szikes dombvidéki rétek jelentősége. Egyes tanulmányok alapján megállapítható, hogy pl. a Goričko és a Kozjansko térség szikes rétjei botanikailag és zoológiailag sok szempontból hasonlítanak egymáshoz, azonban főleg a mikroklímában, domborzatban, talajösszetételben, geológiai jellegzetességekben és bizonyos más kritériumokban tapasztalható különbségek miatt jelentősen el is térnek egymástól. Vitathatatlan azonban, hogy ez a terület a hagyományos extenzív mezőgazdaság reliktuma és a kultúrtáj nélkülözhetetlen eleme. Közös jelentőségük a rendívül gazdag biológiai sokféleség, egyúttal a természeti örökség kincsét képezik, és ezek megóvására tervszerű, aktív természetvédelemre van szükség. 19

20 Ezeket a réteket tápanyaghiányuk miatt sajátos szófordulattal diétás réteknek is nevezik. Ez a tápanyaghiány lehetővé teszi, hogy olyan fajok is megéljenek, amelyeknél lassú az anyagcsere és amelyeknél nem tapasztalható az erős bázikus hatással szembeni tolerancia. Itt érdemes megemlíteni a területen élő orchideákat, amelyeket az Európai Unió területén mindenhol védett illetve ve szélyeztetett növényként tartanak számon, és amelyek ezeken a félszikes réteken aránylag nagy számban megtalálhatók. Az ún. Vörös Jegyzékből az orchideák mellett még sok más növényfaj is található itt, melyeket a szikes réteken kívül máshol nem találhatunk. Ezek a rétek bizonyítottan rendkívül fontos élőhelyet jelentenek számos állatfaj részére is. Ezek a rétek főként az alábbiak miatt veszélyeztetettek: hasznosításuk hiánya következtében benövi őket a bozót, a rétek hasznosításának intenzívvé tétele a nagyobb fűhozamért, szarvasmarha és kiskérődzők, vadak nagyszámban történő legeltetése, illetve legelése, a tulajdonosok, a lakosság és a helyi politikusok alacsony szintű öntudata, a tulajdonosok túlzottan lassú bekapcsolódása az mezőgazdasági-környezetvédelmi programba, kevés pénzforrás a mezőgazdasági-környezetvédelmi program szélesebb körben történő bevezetéséhez. E rétek aktív természetvédelmét segítette egy európai uniós LIFE-projekt is, amely pénzeszközöket biztosított a gyepkezeléshez szükséges felszerelés beszerzéséhez, a terület rehabilitációjának megvalósításához, a rendszeres kaszáláshoz és a széles körű információs kampány szükségleteihez. A teljes projektterület kb. 500 hektár rétet ölel fel, amely tartós természetvédelmi irányítást igényelne, de a részletes nyilvántartás eddig csak mintegy 300 hektárra terjed ki. Ez idáig 69 szerződést kötöttek meg a rétek tulajdonosai illetve kezelői és a Nemzeti Park között. Mivel kezdettől fogva a projekt egyik fő célja a rétek biológiai sokféleségének megőrzése (bele tartoznak a madarak is), és mivel a Szlovéniai Madármegfigyelőés Vizsgáló Egyesület (DOPPS) már hosszabb ideje erőteljesen bekapcso lódott a réttulajdonosok felvilágosításának folyamatába (pl. a kaszálás megfelelő módját illetően), az Egyesület tagjait bevontuk a szakmai háttéranyagok készítésébe és a monitoring megvalósításába. Értékes és nagy jelentőségű hozzájárulásuk mindenekelőtt abban tapasztalható, hogy egyre több réttulajdonos érti meg és fogadja el azokat a lényeges intézkedéseket, amelyek szükségesek a rétek ilyen jellegű, tartós hasznosításához. A másik fontos tény, hogy a madárvédők segítségével 6 évvel ezelőtt az extenzív réteken néhány éneklő harist (Crex crex) találtunk. Ez meglepő, értékes és fontos felfedezést jelentett. A jelen projekt egyik várható eredménye az volt, hogy a harisok száma ne csökkenjen, hanem növekedjen. Az Egyesület tagjai a projekt keretében többször is végeztek kutatást, de sajnos a haris populációjára már nem találták rá. Nem tudjuk, hogy a projekt volt-e sikertelen, vagy átfogóbb hatások játszottak közre, mivel a haris populáció csökkenése Szlovénia más területén is észlelhető. A DOPPS-al, amely szervezet a BirdLife International szlovéniai képviselője, valamint a Turista Egyesülettel való együtt működés reményt ad arra, hogy az ilyen irányú tevékenységek a jövőben még több eredménnyel járnak, hisz az emberekben mindinkább tudatosul a felismerés, hogy az ökológiai szempontból megőrzött természetnek rendkívül nagy jelentősége van a természetbarát turizmus fejlesztésében is. 20

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Természetvédelem. Natura 2000

Természetvédelem. Natura 2000 Természetvédelem Natura 2000 Alapfogalmak Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai területhálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok,

Részletesebben

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék?

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? agora_szorolap.qxd 25-Jun-07 7:46 AM Page 1 Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? A vidékfejlesztésre nagyon sokan úgy tekintenek, mint egy eszközre, amely csodaszerként meg fogja oldani a falusi

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw.

Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw. Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw.hu 1. A szervezetre vonatkozó adatok: A szervezet neve: Alakulás éve:

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS Dombóvár, 2015. január 30. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200

Részletesebben

Természetvédelem és természeti gazdálkodás Kovászna megyében

Természetvédelem és természeti gazdálkodás Kovászna megyében Természetvédelem és természeti gazdálkodás Kovászna megyében Célkitűzés természeti értékek megóvása, ezekkel való harmonikus együttélés. a lakosság tájékoztatása: a természeti értékek megóvása hosszú távon

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

(1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület)

(1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület) (1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület) A korábbi nevén Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesületet alapítói 1995. márciusában hozták létre. Az

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Székesfehérvár 2014. november 27. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referense Az MNVH célja,

Részletesebben

Kistérségi. Információs Rendszer Fejlesztési Irányok. Honfi Vid KE ÁTK egyetemi tanársegéd Balaton-Park 2000. Kht ügyvezető

Kistérségi. Információs Rendszer Fejlesztési Irányok. Honfi Vid KE ÁTK egyetemi tanársegéd Balaton-Park 2000. Kht ügyvezető Kistérségi Információs Rendszer Fejlesztési Irányok Honfi Vid KE ÁTK egyetemi tanársegéd Balaton-Park 2000. Kht ügyvezető Balaton-Park 2000. Kht. A Környezetvédelmi Szolgáltató Közhasznú Társaságot, 8

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: Projektlátogatások ECOSYAL program 2. Időpont: 2014. augusztus 28. Helyszín: Szokolya, IKSZT 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott egy már

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

2007. évi beszámolója

2007. évi beszámolója Homokhátsági Mintagazdaság Kht. 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a HOMOKHÁTSÁGI MINTAGAZDASÁG KEREKEGYHÁZA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (6041 Kerekegyháza Fő u. 47/a) 2007. évi beszámolója Tartalom: 2007. évi közhasznú

Részletesebben

MADÁRBARÁT MAGYARORSZÁG

MADÁRBARÁT MAGYARORSZÁG MADÁRBARÁT MAGYARORSZÁG STRATÉGIAI TERV 2012-2016 MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (MME) Hatályos: 2012 -től. Jóváhagyta az Elnökség.döntése alapján. Budapest, 2012 Bajor Zoltán Elnök 1 TARTALOM

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Búsi Lajos Vidékfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szakterületei 1. Agrárgazdas rgazdaság 2. Vidékfejleszt

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben