SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR MUNKAJOGI- ÉS AGRÁRJOGI TANSZÉK Készítette: Gáll Máté Konzulens: Dr. Rácz Zoltán PhD, egyetemi docens Miskolc

2 THESIS Labour law and the alternative dispute settlement UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF LABOUR AND AGRICULTURAL LAW By Máté Gáll Consultant: Dr. Zoltán Rácz PhD, Associate Professor Miskolc

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 3 1. Bevezető 4 2. Az alternatív vitarendezés rendszere Az alternatív vitarendezés kialakulása, intézményi rendszere Alternatív vitamegoldás előnyei, hátrányai a peres eljárással szemben 9 3. A közvetítésről általában Megjelenése, kialakulása A mediáció fajtái, módszerei a munkaügyi vitákban A közvetítői tevékenység jogszabályi háttere A munkaügyi vitarendezés régi és új szabályozásának összehasonlítása A munkaügyi viták csoportosítása az Mt.-ben A kollektív munkaügyi vitarendezési módszerek a régi és az új Mt. alapján Egyeztetés Közvetítés Döntőbíráskodás Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat A szervezet létrehozatala, célja Az MKDSZ szervezete, tevékenysége A közvetítők, döntőbírók listája, feladataik Összefoglalás 33 Irodalomjegyzék Jogszabályjegyzék

4 1. Bevezető Inkább döntőbíróhoz kell folyamodni, mert a döntőbíró a méltányosságot tartja szem előtt, ezért találták fel az arbitrárius eljárást, hogy a méltányosság érvényesülhessen a törvénnyel szemben. (Arisztotelész) Szakdolgozatom célja, hogy a munkaügyi vitarendezés alternatív módszerei alkalmazásának előnyeit bemutassam. Témaválasztásomat az indokolta, hogy jogi tanulmányaim során lehetőségem nyílt szabadon választható oktatás keretén belül megismerkedni az alternatív vitarendezési eljárásokkal elsősorban a munkajog terültén. Ennek következtében felfedeztem, hogy milyen hasznos lehet a munkajog területén az alternatív módszerek ismerete és alkalmazása. Úgy gondoltam ezek után, hogy megfelelő kutatási terület lehet szakdolgozatom témájaként, annál is inkább, mert valódi jelentőségéhez képest még nem túl elterjedt intézményről van szó. Sajnos hazánkban még rendkívül csekély a népszerűsége az alternatív módszerek alkalmazásának. Mindez társadalmi berendezkedésünknek is köszönhető, ugyanis a magyar társadalom bizalmatlan, elzárkózik a viták közös megoldásától és inkább bírósági úton érvényesítik jogaikat. Számos fórumon igyekeznek népszerűsíteni az alternatív vitarendezési formákat, mely elsősorban a munkaügyi viták megoldásában jelentene nagy előrelépést. Szakdolgozatomban is reflektálok azokra a jogszabályi megoldásokra, melyek ezt a célt kívánják elérni. Ismertetem azokat az eljárásokat a munkaügyi jogvitákban, melyek a gyorsabb, hatékonyabb vitarendezést segítik elő. Dolgozatom elején szélesebb körben az alternatív vitarendezési módszerek intézményi rendszerét, kialakulását ismertetem, összevetem a peres eljárással. Mivel az alternatív vitarendezést a munkajog szempontjából vizsgálom, kitérek a munkajogi jellemzőkre az általános fejezetek során is. Említést teszek azon jogterületekről is, ahol még a munkajogon kívül alkalmazhatóak az alternatív vitarendezési eljárások. A következő nagy fejezetben a közvetítés általános jellemzőit ismertetem, mely elengedhetetlen a munkajogi eljárások részletes, speciális szabályainak megismerése előtt. A közvetítés intézményének meghonosodási folyamatát mutatom be, annak intézményi jellemzőit, eljárási alapelveit. E fejezetben kitérek a munkaügyi mediáció 4

5 jellegzetességeire, hogyan került be a munkajogba ez az eljárási forma, milyen fajtái, módszerei léteznek. Jelentős a mediátorok szerepe a foglalkoztatás területén is. Itt kitérek a csak a munkajogban speciális foglalkoztatási és szakértői mediáció jelentőségére. Ezek olyan speciális eljárásokat jelentenek, melyben a mediátorok például a munkanélküliek számára nyújtanak segítséget munkahelykeresésben, külföldi elhelyezkedés során az adminisztráció bonyolításában, technikai megoldásokban, valamint a kollektívák szembenállása esetén beszélhetünk a szakértői mediációról. Ezt meghaladóan pedig a mediáció az általános szabályok szerint történik, mikor a mediátor feladata, hogy a feleket segítse egymás között álláspontjaik közelítésében és a mind két fél számára megfelelő megállapodás meghozatalában. Jogszabályi háttérként vázoltam a közvetítői törvény lényeges rendelkezéseit is, mely akkor alkalmazandó, ha a munkaügyi pert megelőzően a törvény közvetítést kötelezően előír, de meg kell jegyeznem, hogy a szakdolgozatomban az alternatív vitarendezésnek leginkább a kollektív érdekviták megoldásában való szerepére térek ki, melyet a Munka törvénykönyve is szabályoz. Szakdolgozatomban konkrétan a Munka törvénykövében szabályozott speciális munkajogi eljárásokat fejtem ki részletesebben. A negyedik fejezetben összehasonlítom a régi és a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, a Munka törvénykönyvéről szóló évi II. törvény és a évi I. törvény munkaügyi vitarendezési szabályait. A munkaügyi vitával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket a régi és a hatályos Mt. is tartalmazza. A hasonlóságokat és különbségeket részletesen kifejtem e fejezetben, főleg, az alternatív vitarendezéssel kapcsolatos rendelkezéseket. Szakdolgozatomban különös hangsúlyt fektetek a békéltető testületi eljárásokon belül a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (továbbiakban MKDSZ) eljárására. Ez a szervezet volt az első és mai napig az egyedüli, amit azért hoztak létre, hogy a kollektív munkaügyi viták békés elintézését szolgálja. Elsősorban munkaügyi kollektív viták rendezését látja el ez a testület, mely békéltetést, közvetítést és döntőbíráskodást végez. A Szolgálatnak nagyon fontos szerepe van az alternatív vitarendezés intézményének népszerűsítésében. Bemutatom a Szolgálat szervezetét, ezen belül a közvetítőkre és döntőbírókra vonatkozó szabályokat, tevékenységüket. Az MKDSZ az egyetlen, legnagyobb és legfontosabb szervezet, mely a munkajog területén összehangolja a közvetítéssel és döntőbíráskodással összefüggő tevékenységet. Szakdolgozatom befejezéseként összefoglalom a dolgozatom eredményeként levonható következtetéseket, valamint néhány záró gondolatot fogalmazok meg. 5

6 2. Az alternatív vitarendezés rendszere 2.1. Az alternatív vitarendezés kialakulása, intézményi rendszere A bírósági peres eljárást és a tárgyalást tekintik általában a jogviták megoldási módjának. Ezen kívül azonban léteznek olyan alternatív vitamegoldási módszerek, melyek gyakran sokkal célravezetőbbek. A jogviták békés elintézésre szolágáló intézmények jellemzően Közép- Európában alakultak ki. Az angolszász jogrendszerben inkább az állami bíróságoktól akartak függetlenedni ezért alakították ki a szabad elhatározás útján igénybe vehető jogvita-rendezési megoldásokat. 1 Az alternatív vitarendezés Magyarország jogrendszerének részét képezi. Biztosított a felek részére az a lehetőség, hogy bíróság helyett e módszer útján próbálják megoldani vitás ügyeiket. Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet kapnak e jogintézmények. A mediáció jogintézménye például a kollektív érdekviták területén jelent meg először a magyar munkajogban. Elmondható, hogy a munkajogban a békés vitarendezés fontossága elsődleges cél. A mediáció, közvetítés az évi XXII. törvényben, a Munka Törvénykönyvében (továbbiakban régi Mt.) új jogintézményként szerepelt, korábban ilyen nem létezett. A mediáció nem csak a munkajog területén, hanem más jogterületeken is alkalmazható vitarendezési módszer. Először is szélesebb körben az alternatív vitarendezés rendszerét vizsgálom, ezt követően az ezen belül található vitarendezési módszereket. Az alternatív vitamegoldási rendszer (AVR) olyan eljárások összessége, melyek alternatívát jelentenek a bírósági peres eljárással és a választott bíráskodással szemben. Az AVR azon módszerek összefoglaló elnevezése, melyek elsősorban konszenzuson alapulnak. Az alternatív jelző azt fejezi ki, hogy a felek konfliktusokat bírósági peren kívül rendezik, melyben pártatlan harmadik személy nyújthat segítséget a megoldásban. 2 Az AVR legfontosabb eszközei közé taroznak a békéltetés, a döntőbíráskodás és a közvetítés (mediáció). Az AVR keretében történő vitarendezés a jelenlegi jogi szabályozás szerint nem kötelező a felek részére mindez csupán választásukon múlik. 1 Ujlaki László, Fogalmi és terminológiai tisztázás igénye a békítés, kiegyeztetés és a közvetítés témakörében, Jogtudományi közlöny, (56. évf.) 1.sz. 15.o 2 Rúzs Molnár Krisztina, Mediáció a munkajogban, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2007, 15.o. 6

7 Ezt a lehetőséget a magyar jogrendszerben különböző szintű jogszabályok teszik lehetővé. Ilyenek elsősorban a választott bíráskodásról szóló 1994.évi LXXI. törvény, mely szerint írásban kiköthetik a felek, hogy a bírósági eljárás helyett választott bírósági eljárást választanak, melyben maguk határozzák meg a konfliktust rendező testületet. Nemzetközi ügyekben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választott bizottság jár el általában. A Sport Állandó Választott bírósága a Nemzeti Sportszövetség keretén belül működik, melyre a fent említett jogszabály törvényben meghatározott eltérésekkel irányadó. Az egészségügyi közvetítő eljárásról szóló közvetítői eljárásról szóló évi CXVI. törvény szabályozza az egészségügyi szolgáltató és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogviták peren kívüli egyezséggel történő rendezését. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet alapján a szülő és a kapcsolattartásra jogosult más személy közötti kapcsolattartással összefüggő viták rendezésre van lehetőség. A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény alapján a fogyasztók érvényesíthetik érdekeiket, melyhez a gazdasági kamarák mellett működő békéltető testületek nyújtanak segítséget. 3 A következő, a munkajog területén is rendkívül fontos, szakdolgozatomban részletesen tárgyalt eljárási formát, a közvetítői eljárást (mediáció) A közvetítői tevékenységről szóló évi LV. törvény szabályozza. A konfliktusaikat kölcsönös megegyezés alapján természetes személyek, jogi személyek, jogi személység nélküli gazdasági társaságok, egyéb szervek rendezhetik, amennyiben rendelkezési jogukat törvény nem korlátozza. Az ilyen vitarendezés a felek által kiválasztott közvetítő közreműködésével történik. Szakdolgozatomban különös hangsúlyt fektetek a békéltető testületi eljárásokon belül a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (továbbiakban MKDSZ) eljárására. Elsősorban munkaügyi kollektív viták rendezését látja el ez a testület, mely békéltetést, közvetítést és döntőbíráskodást végez. Elméletben lehetséges egyéni munkaügyi jogviták esetén is igénybe venni az MKDSZ eljárását, de a gyakorlatban ez ritkán valósul meg. Alternatív vitamegoldási módszerek tehát a fentiek alapján az egyéni és a kollektív munkajogban is létező eljárások. A munkajogban beszélhetünk egyéni és kollektív jogvitáról illetve elkülöníthetjük a jogvitát és az érdekvitát. Az elkülönítésnek 3 Alternatív vitarendezési szabályok-magyarország, ( ) 7

8 a vitamegoldási eljárásokban van jelentősége. A munkaügyi vitákban változatos eljárási rendszerek alakultak ki, ennek egyik formája az AVR. A munkajog fejlődése és a különböző típusú viták és megoldások kialakulása szempontjából fontos szerepe volt a kollektív jogviszonyok megjelenésének. Korábban a munkavállalók és munkáltatók közötti viták feloldására csak káros következmények útján kerülhetett sor, melynek súlyos társadalmi kihatásai voltak, emellett az államra is negatív hatást gyakorolt. Ezt követően az állam a felek autonómiája körébe tartozónak ismerte el ezen jogviszonyok szabályozását, mind amellett saját szabályozási jogosultságát is korlátozta. Ennek azért volt döntő jelentősége az alternatív vitarendezési módszer kialakulásában, mert elismerte, hogy a társadalom és az egész jogrend célja, hogy az érdekellentéteket ne kényszer útján oldják fel. A munkavállalónak és a munkáltatónak lehetősége nyílt egyéb megállapodás létrehozására. Ennek során a korábbihoz képest egyfajta egyensúlyi állapot jött létre, melynél rendkívül fontos szerephez jutottak a vitarendezési eljárás és a vitarendezés intézményei. A munkaügyi viták hatékony megoldása lett a cél, ennek érdekében a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletet ellátó szervezetek képviselői olyan megoldásokat és új lehetőségeket fedeztek fel, mely a viták mielőbbi békés rendezését segítette elő. A békés megoldások ezután kulcsszerepet kaptak a munkaügyi konfliktusok feloldásában. A kollektív szerződések tárgyalása során is felmerültek vitás kérdések melynek során bírósági eljárást nem lehetett igénybe venni. 4 Mindezek alapján elmondhatjuk tehát, hogy a munkaügyi vitáknak fontos társadalmi és gazdasági jelentősége szükségessé tette a kollektív érdekviták és azok eredményes és békés megoldására kialakult intézmények és eljárások kifejlesztését. A vitarendezési intézmények eredményes működését az alábbi külső és belső tényezők határozzák meg: Belső, intézményi tényezőként elsősorban az intézménynek megfelelő az adott keresletet kielégítő hatáskörrel kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy a vitarendezési intézménynek megfelelő elismertségre van szüksége és a munkáltatók és munkavállalók is ezen intézményekhez forduljanak. Következő fontos belső tényezőként a területi lefedettséget tartjuk számon. Az intézmények működése akkor hatékony, ha szervezetük az ország egész területén könnyen elérhet, hozzáférhető. A működés akkor eredményes, ha az intézmények állandó jelleggel működnek. Mindezek után csekélyebb jelentőséggel ugyan, de szintén fontos belső tényezők, hogy az eljárásokban elsősorban a békéltetés legyen a cél, ezt követően kerülhet sor 4 Rúzs Molnár Krisztina, A mediáció az alternatív vitamegoldás rendszerében, különös tekintettel munkajogi szerepére, Doktori értekezés, Szeged, 2005, 9-11.o. 8

9 döntőbíráskodásra. Fontos továbbá, hogy az intézmények a vitarendezési tevékenységen túl például a szerződések megkötésében, tanácsadásban is segítséget nyújtsanak. Az AVR intézmények eredményes működéséhez szükséges külső, társadalmi tényezők elsősorban a szociális partnerek pozitív együttműködő hozzáállása, másodsorban pedig az állam támogató, integráló magatartása. 5 A külső és a belső tényezők összhangja nagyon fontos az intézmények eredményes működésének megvalósulása érdekében. Ezen tényezőket a vitarendezésben résztvevő felek, az állami együttműködés, az intézményi keretek határozzák meg Alternatív vitamegoldás előnyei, hátrányai a peres eljárással szemben Az alternatív vitarendezésnek számos előnyét említhetjük a peres eljárásokhoz képest. Ebben a részben az alternatív vitamegoldási módszereket hasonlítom össze a peres eljárásokkal. Az alternatív vitarendezési eljárások alkalmazásával időt és pénzt lehet megtakarítani. Az idő szempontjából kedvezőbb, hogy nem kell a bíróság leterheltségétől függenie az eljárás megkezdésének, a pártatlan harmadik személy kijelölésétől számított napon belül általában lezárul. Emellett az eljárás tartama is rövidebb, mint a formális bírósági eljárás, hónapokkal, évekkel is lerövidítheti az eljárást. Az AVR eljárás költségei is lényegesebben is alacsonyabbak lehetnek, mint egy peres eljárásban, ugyanis a megfelelő technikát alkalmazva megkerülhetőek azon költségek melyeket adott esetben egy bírósági tárgyalás mindenképpen előidézne. Minél előbb létre jön a konszenzus annál alacsonyabbak a költségek. További előnyként tartjuk számon, hogy a felek döntenek arról, hogy részt kívánnak-e venni az AVR eljárásban. Egyik fél sem kötelezhető a részvételre. A felek határozzák meg, hogy melyik AVR módszert veszik igénybe. Arról is felek döntenek, hogy milyen kérdéseket tisztáznak az eljárás során. Mindezek alapján tehát az AVR rendkívüli előnye a rugalmasság a felek igényeihez történő alkalmazkodás. A felek választhatják meg a vitarendezés helyét és időpontját, válthatnak az eljárás során vitamegoldási technikát, ha az egyik nem vezet eredményre vagy más okból szükséges. Az AVR eljárás nem nyilvános, főszabályként csak az érintett felek képviselőik és érintett harmadik személy vagy testület vesz részt, a bírósági tárgyalás ezzel szemben főszabályként nyilvános. 5 Kas Kinga, Alternatív vitarendezés és foglalkoztatási konfliktusok, tipológia és a magyar modell ambivalenciája, Politikatudományi szemle, XVII/3, o 9

10 Hangsúlyos tehát a bizalmi elem, mely a feleket nyitottabbá teheti. További előnyök közé sorolható továbbá, hogy a felek kreativitásukat használva irányíthatják az eljárást. A végrehajtás is könnyebben valósulhat meg, ha a felek megállapodnak. 6 Mivel egyetlen eljárás sem lehet tökéletes, így az alternatív vitamegoldás esetén is akadnak hátrányos tényezők, melyeket figyelembe kell venni. Úgy gondolom, vannak olyan előnyként megjelenő tényezők, melyek nem biztos, hogy mindig pozitív irányba terelik az eljárást. Az eljárás szabadsága, valamint az, hogy a felek határozzák meg a konszenzus létrejöttét és a megállapodás tartalmát csak olyan felek esetében pozitívum, akik egymásra tekintettel tudják irányítani, változtatni, befolyásolni az eljárás kimenetelét. A következőkben tekintsük át, milyen hátrányok jelentkezhetnek az alternatív vitarendezés során. Az első ilyen hátrány, hogy az eljárás önkéntes, és ha a fél nem hajlandó részt venni, csak a bírósági per nyújt megoldást. Jelentős hátrány, hogy ha nem sikerül befejezni az ügyet bírósági perben zárul le, a megelőző eljárás költségei azonban hozzá adódnak, így jelentős plusz költség keletkezik. Ez esetben azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a bírósági tárgyaláson már rendelkezésre állnak az AVR keretében ismertetett álláspontok tények. A nyilvánosság kizárását az előnyöknél említettük, azonban ez nem minden esetben előnyös, mert előfordulhat, amikor a közérdek vagy valamelyik fél érdeke éppen az kívánja meg, hogy az ügy társadalmi nyilvánosságot kapjon. A törvényesség betartása egy zárt eljáráson, ahol csak a felek határozzák meg a tényezőket, esetlegesen nem mindig valósul meg. További hátrány, hogy a vitás felek közötti egyenlőtlenség miatt egyik vagy másik fél előnyösebb helyzetbe kerülhet például az anyagi helyzete miatt. Előfordulhat, hogy a kevésbé jó anyagi helyzetben lévő fél aláírja a számára kedvezőtlenebb megállapodást, hogy elkerülje a bírósági pert. A bírósági eljárásban több garancia van a felek egyenlőtlenségére. 7 Láthatjuk tehát, hogy az alternatív vitarendezési módszerek számos előnnyel bírnak, azonban hátrányai is lehetnek. A feleknek figyelembe kell venni mindezeket és az előnyök és hátrányok számbavétele után kell eldönteniük, hogy melyik vitarendezési módszert vegyék igénybe. Véleményem szerint a fent írtak alapján mindenképpen inkább előnyös lehet az alternatív úton történő vitarendezés annak ellenére, hogy eredménytelensége esetén a bírósági eljárás költségeihez hozzászámítják, mert a felek 6 Rúzs Molnár, i.m. 2007, o 7 Rúzs Molnár, i.m. 2005, o. 10

11 megpróbálják álláspontjaikat kialakítani és a bíróság számára is egy kialakult jogi helyzetet jelent, melyben hamarabb kerülhet sor a döntésre. A feleknek ki kell választaniuk az optimális megoldást. Az AVR ösztönzi a feleket, hogy egymás érdekeit is figyelembe véve alakítsák álláspontjukat. Egy ilyen eljárásban fontos lehet a felek közti jó kapcsolat megőrzése is a peres eljárással ellentétben, ahol mindenki a saját érdekét igyekszik maximálisan érvényre juttatni. Erre tekintettel is az alternatív vitarendezés megoldást találom célszerűnek. A feleknek mindenképpen együttműködést kell egymással szemben tanúsítani, ha gyors, eredményes, költséghatékony megállapodást akarnak elérni. Az eljárás mentét a saját érdekükben közösen alakíthatják, maguk határozzák meg az eljárási technikákat, nem úgy, mint a peres eljárásban, ahol szigorú eljárási szabályok szerint kell saját érdekeiket bizonyítaniuk. A fentiek alapján elmondható tehát, hogy az alternatív vitarendezési megoldások mind költségükben, mind időben és a felek számára való hasznosságukban is több előnnyel járnak, mint a peres eljárások. A felek azonban gyakrabban fordulnak bírósághoz igényeik érvényesítése érdekében, csak azért, mert nem hajlandóak egymással tárgyalni. Sokszor előfordul, hogy azt hiszik, hogy csak a peres eljárás során juthatnak igazukhoz. Ha népszerűbbek lennének a peren kívüli eljárások, a bíróságok leterheltsége is csökkenthető lenne és a felek számára is megfelelőbb megállapodások születhetnének. A társadalomnak nyitottabbnak kellene lenni ezen új eljárási formával szemben. Természetesen vannak olyan hátrányok, melyre a jelenlegi jogi szabályozás még nem alakította ki a megfelelő megoldást. Mindez azonban a felek megfelelő együttműködésével kiküszöbölhető. A hátrányok csak úgy kerülhetőek el, ha mind két fél szándéka arra irányul, hogy az eljárás alatt és azt követően is képesek legyenek egymással megfelelően együttműködni és jó kapcsolatukat végig megőrizni. Összességében megállapíthatjuk, hogy az AVR módszerek alkalmazásának pozitív vagy negatív hatása a felek hozzáállásától függ, hogy számukra inkább az előnyei vagy a hátrányai érvényesülnek-e. 11

12 3. A közvetítésről általában 3.1 Megjelenése, kialakulása A mediáció először az Egyesült Államokban jelent meg a második világháborút követően a konfliktus kezelés alternatív módszereként. Európában csak az elmúlt egy két évtizedben kezdték el alkalmazni. Magyarországon a évi LV. törvény vezette be az alkalmazását. E törvény rendelkezéseiről a későbbi fejezetek során írok. A közvetítői törvény életbelépése óta azonban nem változott meg jelentősen a társadalom konfliktuskezelő kultúrája. Mi a magyarázata, hogy hazánkban ilyen csekély a mediáció népszerűsége? Miért nem választják a felek a gyorsabb, költséghatékonyabb, békésebb eljárást? Ennek oka a mediáció természetére valamint a társadalmi okokra vezethető vissza. Elsőként vizsgáljuk meg a mediáció természetét. Amint azt már az előző fejezetben az AVR jellemzőinél tárgyaltam, a mediáció annak részeként tehát szintén egy olyan önkéntes eljárás, melyben mindkét fél szabadon, önként vesz részt. Ha valamelyik fél nem hajlandó közös megegyezésre nem kerülhet sor mediációs eljárásra, a megkezdett tárgyalásokat nem folytathatják a felek. A bírósági eljárásnál a perindítás esetén a felek részvétele kötelező. Részletesebben nem fejtegetem, mivel a tágabban értelmezett AVR témakörénél kifejtettem. A mediáció természetéből fakad az a tényező is, hogy mediációra nem kerülhet sor akkor, ha a felek közötti konfliktus még épphogy csak érzékelhetővé válik, és ekkor a felek legcélravezetőbb megoldásnak a közvetlen tárgyalást választják. Mediációra csak akkor kerülhet sor, ha a felek álláspontjai egymástól annyira eltávolodnak, hogy képtelenek vagy nem hajlandóak közös kommunikációra vagy esetleg egymás ellen fordulnak, ha felismerik, hogy közös problémájuk van, és jó kapcsolatukat szeretnék megőrizni, mediátorhoz fordulhatnak. Ilyen esetben a felek közötti vita határozottan kibontakozik és a felek rádöbbennek arra, hogy önerőből nem képesek a konfliktus megoldására. A magyar társadalomra sajnos jellemző a passzivitás, nem bízunk sem egymásban sem a másik együttműködési szándékában. A mediáció pedig alapjába együttműködésen alapul. Azt hiszik, hogy a konfliktus megoldásának egyetlen 12

13 lehetősége a bírósági per. Egyszerűbbnek tartják jogos igényük bírói úton történő kikényszerítését, mint a közös probléma megoldást. 8 A magyar társadalomnak szükséges lenne pozitív példák útján fejleszteni az egymással szembeni kommunikációs, problémamegoldó készséget. Annál is inkább, mert a bíróságok hazánkban egyre leterheltebbek, sokkal költségesebb és nehézkesebb a bírósági eljárás. A mediáció intézménye egyre elterjedtebbé, az eljárás egyre kiforrottabbá válik. A mai értelemben vett mediáció korábban nem vált el a választott bíráskodástól. A mediáció előzménye két fő okra vezethető vissza egyrészt a külföldi jogrendek példájára, másrészt a belső társadalmi igényre. A külföldi jogrend példája Magyarország számára az úgynevezett nyugati példa volt, Belgium, Franciaország, Amerika. A belső társadalmi igény a munkásmozgalmakkal jelent meg, a munkások és a munkaadók közötti békés viták rendezését célozták. A magyar munkaügyi mediáció jogtörténetének része az ötvenes években megjelent vállalati, járási közös és területi munkaügyi döntőbizottságok. A munkaügyi döntőbizottságok az állam és a társadalom egységét védelmezték. Ekkor még nem különült el az állam és a társadalom. 9 Az ipari forradalmat követően a munkásosztály kialakulásával megjelentek a szakszervezetek is, új konfliktusok keletkeztek a kormány és a szakszervezetek között. A végrehajtó hatalom a XX. század közepéig a munkáltatók és munkavállalók közötti viszonyok jogi szabályozását tartotta elsődlegesnek. Az új évtizedek gazdasági fejlődésével az életviszonyok megváltozásával egyre inkább megjelent a mediáció alkalmazása. A XIX.-XX. század fordulóján tömegesen jelentkeztek a kollektív munkaügyi érdekviták, melynek során a munkáltatók és munkavállalók között jelentkező vitákra gyors hatékony megoldást kellett találni a gazdaság fejlődése érdekében, a sztrájkok és az ipart fenyegető leállás elkerülése érdekében. A vitarendezés módszerei egyre tudatosabbá váltak és a XX. század végén értelmezték újra az alternatív vitamegoldási módszereket. Magyarországon ennek hatására jelent meg a döntőbíráskodás és a közvetítés. Magyarországon az évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről tartalmazta először kifejezetten ezt a vitarendezési módszert, melyről szakdolgozatomban külön fejezetben írok majd. 8 Sipos Tünde, Konfliktuskezelés és mediáció ma Magyarországon avagy: perkedvelő perlekedők, Könyvtári Figyelő, 2009/3, o. 9 Julesz Máté, Munkaügyi mediáció: Franciaország Magyarország, Európai Unió, Munkaügyi szemle 2012/ IV., o 13

14 A fentiek alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a mediáció elterjedésében fontos szerepe volt a munkajogi érdekviták során történő alkalmazásának. Formális jogintézményként így az utóbbi időkben jelent meg, habár ezen vitarendezési formát az ókortól használták. A közvetítés esetében mind két félnek el kell foglalni egy elfogadható álláspontot. A konfliktus lényege, hogy a felek között olyan érdekellentét áll fenn, melyhez a békéltetési eljárás nem elegendő. A mediáció aktív tevékenység a közvetítőnek a békéltetővel szemben ki kell alakítania valamiféle javaslatot a vita megoldására, arra az esetre, ha felek nem tesznek egymás számára elfogadható ajánlatot. A mediátornak kell elősegíteni a felek közötti tárgyalásokat, egymás helyzetének megértését. A tények feltárásában is aktív szerepet kell játszania. Fontos tiszteletben tartania a felek akaratát és véleményét, nem lehet mindenáron erőltetni a megegyezést. A békéltetéshez képest a közvetítésre csak felek közös kérelme alapján kerülhet sor. Ennek oka, hogy a felek számára nem kötelező a közvetítő indítványa, az eljárás során szabadon gyakorolhatják jogaikat, de a harmadik személy javaslata befolyásolja a felek hozzáállásának megítélését, mely a felekre a vita lezárásakor nyomást gyakorolhat. Mindez azért fontos, mert sok esetben a közvetítő javaslata nélkül nem is jöhetne létre egyezség. A közvetítő feladata, hogy az eljárást eredményesebbé tegye azzal, hogy a feleket ösztönzi arra, hogy álláspontjukat egyeztessék, segít ennek egymással történő megértetésében, kéri a feleket, hogy információkat szolgáltassanak egymásnak, az eljárás napirendjét meghatározza. A közvetítés kommunikációs hálózatként is működhet, melyre akkor van szükség, ha a felek közötti ellentétek a cél elérését akadályozzák. Előfordul, hogy a felek között kialakul egyfajta kompromisszumkészség, de nem akar egyik fél sem gyengébbnek látszani, engedni a másiknak. Ilyen esetben nagyon hasznos a közvetítő, aki semleges, egyik érdeket sem képviseli, ugyanakkor mindkét fél érdekét figyelembe kell vennie. Új lehetőséget kínál a felek számára a konszenzus kialakítására. 10 A közvetítésnek egy sajátos formája jött létre, mely a munkaügyi kapcsolatokban vált meghatározóvá, ez a megelőző közvetítés. A közvetítés az alternatív vitarendezési eljárások legelterjedtebb formájának tekinthető. A mediáció a munkajogi jogviták megoldásában már korábban is szerepelt. 10 Dr. Rácz Zoltán, A munkaügyi viták megoldásának rendszerei, különös tekintettel az érdekvitákra című PhD értekezés, Miskolc, 2002, o. 14

15 Mint már korábban említettük a mediáció igénybevétele főszabályként az önkéntességen alapul. Célja, hogy a felek megakadályozzák a viták kiteljesedését, lehetőség van arra, hogy a felek előzetesen megállapodnak abban, hogy a jövőben kialakuló vitáik rendezésére közvetítői eljárást vegyenek igénybe. Szűk körben az egyéni munkaügyi viták esetén a munkaszerződés megkötésekor egyidejűleg kiköthetik a felek a közvetítői eljárás alkalmazását. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az ilyen eljárásban biztosított a munkavállaló érdekeinek érvényre jutása. A mediáció alkalmazása akkor a legeredményesebb és leggyakoribb, amikor a felek egymással hosszú távú kapcsolatban állnak. ahol a felek egymásra utaltsága kölcsönös. A munkaviszony és a munkaszerződés egyaránt ilyen hosszú távú együttműködést igényel. Azért is jó a mediáció, mert előfordulhatnak olyan vitás kérdések és ellentétek, melyeket perese eljárásban a felek nem érvényesíthetnének. A munkaügyi viták köre ezért kiemelten fontos a mediáció alkalmazása tekintetében. Láthatjuk tehát, hogy a mediáció rendkívül széles körben használható, mely nem csak a kollektív munkaügyi érdekviták megoldásában eredményes, hanem az egyéni jogviták rendezésében is hatékony. A mediációt jogi értelemben permegelőző vagy perhelyettesítő eljáráskén szokás emlegetni. Évtizedek óta jelen van a munka világában is ez az eljárás, melynek során a legfontosabb alakító szerepe volt az ENSZ-nek és az ILO ajánlásainak óta az Európai Szociális Charta mediációra vonatkozó rendelkezései is irányadóvá váltak. Nálunk Magyarországon a mediációt képviselő legfontosabb intézményt a Munkaügyi és Közvetítői Szolgálatot több mint egy évtizede óta hozták létre. Emellett az érintett szakemberek létrehozták az Országos Mediációs Egyesületet, mint szakmai szervezetet. Mikor és milyen munkaügyi kérdésekben lehet vagy kell mediátorokhoz fordulni? A leggyakrabban a munkaügyi leírásokkal kapcsolatos valamint a foglalkoztatás során tapasztalható diszkrimináció, a munkaidő és a túlmunka szabályozásával kapcsolatban a munkahelyen elszenvedett zaklatás eseteiben vagy a vezetési módszerekkel való elégedetlenség esetén fordulhatnak a munkavállalók és a szakszervezetek pártatlan külső személy segítségéért. Hazánkban leggyakrabban akkor hallunk mediációs eszközök alkalmazásáról, amikor bizonyos súlyos sztrájkhelyzetek elhárítására van szükség Mihály Ildikó, Mediáció - A munkahelyeken is, Munkaügyi szemle, (51. évf) 10. sz. 9.o 15

16 Az Európai Unió Bizottsága október 22-én előterjesztett irányelve szerint fontos cél a mediáció alkalmazásának elősegítése a tagállamokban. Ennek érdekben a bíróságoknak aktívan hozzá kell járulni, hogy a peres felek vitáikat alternatív formában elintézhessék. A bíróságok mérlegelés után, amennyiben arra lehetőség van, felszólíthatják a feleket, hogy a vitát mediáció keretében rendezzék, valamint, hogy az ezzel kapcsolatos tájékoztatáson részt vegyenek. Az irányelv nem tartalmaz más eszközöket a mediáció perbeli vagy a pert megelőző igénybevétel kötelezésére A mediáció fajtái, módszerei a munkaügyi vitákban A mediátorok helyezettől függően különböző mediációs módszereket és technikákat alkalmazhatnak az eljárásban. A szakemberek megkülönböztetik a foglalkoztatási (job), a személyes (personal) és a szakértői (professional) valamint a személytelen (impersonal) mediáció a munkaügyi közvetítőszolgáltatások igénybevétele esetén. A fogalakozási mediációt általában a munkanélküliek veszik igénybe a foglalkozási mediátorok a rehabilitációs munkahelykeresés esetén az elutasított személyek érdekében egyedileg lépnek fel. Ezen kívül a munkaerő- piaci információk ismeretében segítik a hozzájuk fordulókat. A személyes mediáció azon munkanélkülieknek ajánlatos, akik már régóta állásnélküliek. Segítenek a munkahely elfoglalásához szükséges járulékos kérdésekben is, mint például a szálláskeresés, vízumkiadás, biztosításkötés. Olyankor, ha nem egyedi problémák megoldásáról van szó, hanem egész kollektívák szemben állásáról van szó, akkor beszélünk szakértői mediációról. Ilyen esetben a mediátorok csoportokban dolgoznak különböző módszerekkel. Természetesen a feladataik is más jellegűek, ezt nevezzük személytelen mediációnak. 13 Ezt meghaladóan a mediációs eljárás az általános eljárási szabályok szerint történik, melyet a korábbiakban már kifejtettem, tehát a mediátornak a feleket kell segíteniük egymás között álláspontjaik közelítésében és a mindkét fél számára megfelelő megállapodás meghozatalában. A mediátorok feladata mindezek alapján rendkívül sokféle feladatot jelent és a szakemberek részéről rátermettséget, szakmai 12 Christoph Althammer, A mediáció, mint eljárási kötelezettség, Magyar Jog, (55. évf) 3. sz o. 13 Mihály Ildikó, i.m. 10.o 16

17 képzettséget valamint konfliktus megoldó készséget igényel. A munkaviszonyokban különösen fontos a problémák gyors megoldása, ugyanis a megoldatlan problémák az egész gazdasági környezetet veszélyeztetik. A mediációs eljárásban a mediátor először felméri, hogy a felek hogy látják a problémát, figyel, rögzíti a megtárgyalandó témákat. A mediátor feladata, hogy a releváns dolgokat leszűrje. A felek álláspontjaik tisztázása utána a mediátor közreműködésével egyeztetik érdekeiket. A mediátor racionális irányba tereli a vitát. Segít a feleknek, hogy érdekeik közös elemeit megtalálják, majd ezek alapján létrejöjjön a megállapodás. Az eljárás akkor sikeres, ha a megállapodás mind két fél számára megfelelő. 14 A mediáció után mindkét fél úgy érezheti, hogy nyertes fél, míg a bírósági eljárásban egyik vagy másik felet emelik ki pernyertesként. Közvetítői tevékenységet az Igazságügyi Minisztérium névjegyzékében szereplő szakértők végezhetnek, akiknek felsőfokú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük és igazolniuk kell a közvetítői tanfolyam elvégzését. A választott bírósághoz képest pedig az az előnye, hogy a közvetítő nem vizsgálja azt, hogy a vita mely fél magatartása következtében keletkezett, felelősséget sem állapít meg, hanem a felek megegyezését próbálja elősegíteni. Az ügyvédek is támogatják a mediáció szabályozását valamint az állam is jól jár, mert a bíróságok költségvetése csökkenhet a közvetítési eljárás elterjedésével. Ha nem sikerül a feleknek a mediáció keretén belül megállapodni véglegesen és a vitát a bíróságnak kell eldöntetni a mediátorok nem vehetnek részt tanúként az eljárásban A közvetítői tevékenység jogszabályi háttere A munkaügyi jogviták rendezési módszerei közé a közvetítés intézményét az évi XXII. törvény vezette be először. Hosszú ideig kizárólag kollektív munkaügyi érdekviták rendezésére vehették igénybe, ezen jogintézményt. Korábban a feleknek csak a bírói eljárásra és a választott bíróis eljárás igénybevételére volt lehetőségük, melyek rájuk nézve kötelező döntést hoztak. 14 Répáczki Rita, Egy módszer amire égető szükség lenne: Konfliktuskezelés mediációval, beszélgetés Lovas Zsuzsával a mediáció jeles hazai képviselőjével, Munkaügyi szemle, (53. évf) 3sz. 103.o 15 Marton Szilvia, Permegelőző közvetítés: Győzzön a rosszabbik is, HVG, (24.évf) 44.sz 104.o 17

18 A 2002.évi LV. törvény szól a közvetítői tevékenységről. E törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek, személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza. 16 A törvény második szakasza alapján nem terjed ki a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választott bírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre. Nem terjed ki tehát a régi Mt. 199/A. -ában szereplő békéltetésre. A 195. szerinti közvetítésre pedig azért nem lehet alkalmazni ezt a törvényt, mert az érdekviták rendezésére szolgál és ezt a törvényt a jogviták rendezésére lehet alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény XXIII. fejezetébe tartozó munkaügyi perekben lehet közvetítésnek helye, mind az egyéni mind a kollektív jogvitákban. A törvény tárgyi hatálya az egyéni és a kollektív munkaügyi jogviták körében teszi lehetővé a közvetítés alkalmazását azonban azt érdekvitákban a régi Mt.-ben szabályozott közvetítés nem alkalmazható. A törvény 2. és 3. tartalmazza a közvetítés fogalmát és feladatát is. A közvetítés a törvény alapján lefolytatott, olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, melynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett harmadik személy bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása. 17 A közvetítő feladatát a törvény úgy határozza meg, hogy lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint kell közreműködnie a felek megállapodásának létrehozásában. A közvetítőt a felek írásban kérik fel a tevékenység ellátására. Az írásbeli kérelem tartalmát törvény szintén megállapítja. A közvetítői eljárás befejeződik, ha a felek úgy állapodnak meg, melyet írásba foglalnak, ha az egyik fél közli a közvetítővel és a másik féllel, hogy az eljárást befejezettnek tekinti, ha mindkét fél egybehangzóan kéri a közvetítőtől az eljárás befejezését, ha az eljárás megindításától számított négy hónap eltelt. Ha a felek megállapodást kötnek, azt követően is dönthetnek úgy, hogy jogaikat mégis bírósági vagy választott bírósági úton érvényesítsék. Ennek során a közvetítői eljárásban tett jogelismerő és egyéb nyilatkozatokat a bíróság nem veheti figyelembe. Ilyen esetben azonban az a fél, aki a megállapodás ellenére bírósághoz fordul, a per eredményére tekintet nélkül kötelezhető a költségek megfizetésére évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről, 1. (1) bekezdés évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről,2. 18

19 A közvetítésről szóló törvénnyel szemben néhány kritikai észrevétel is megfogalmazható. Az eljárásra nézve hiányos a törvény, ami az eljárás befejezéstét érinti. A közvetítő nem fejezheti be az eljárást. Előfordulhat, hogy az eljárás alatt kerül a közvetítő tudomására olyan tény vagy körülmény, ami után a közvetítő nem akarna részt venni az eljárásban. Erre ok lehet, ha a két fél közül az egyik rosszhiszeműen vesz részt az eljárásban. Megoldás lenne, ha a közvetítő elállhatna az eljárástól, mert az ő kezében szankciós eszközök nincsenek. Problémaként vetődik, még fel a jogvita közvetítés utáni peresíthetősége. A feleknek a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy akkor is bírósághoz forduljanak, ha a közvetítés során már létrejött a megállapodás. Ezzel az a probléma, hogy a jóhiszeműség elve nem érvényesül teljes mértékbe a felek szándék ugyanis a közvetítői eljárásban a jogvita rendezésére irányul. Ez tulajdonképpen olyan megegyezés, melyet akár új szerződéskén is értelmezhetünk, ami köti a feleket egymással szemben. Véleményem szerint is az lenne a jobb megoldás, ha ezt a megállapodás lehetne inkább bírósági úton kikényszeríteni. A következő problémaként vetődik fel a közvetítők nyilvántartása, ami az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt áll a névjegyzék vezetése. Egy politikától független, szakmai kamarát kellene létrehozni, ami maga látná el a közvetítői feladatokat a maga alkotta szabályok útján. Ez az intézmény azért is pozitív lenne, mert a közvetítők egy olyan erős, szakmai alapon szerveződő szövetséget hozhatnának létre, amely kedvezne a tevékenységnek. A törvényben kedvező még, hogy a lehetőséget ad annak, hogy nemcsak jogi végzettségű közvetítők vehetnek részt az eljárásban, hanem olyan szakértő közvetítők is, amelyek az adott területen érintettek például építkezésnél egy szakképzett mérnök folytassa le az eljárást. Ez abban az esetben rendkívül jó, ha több közvetítő vesz részt az eljárásban, mivel ekkor mindegyik közvetítő hozzá tudja adni saját szakmai ismereteit. A közvetítésről szóló törvény mindenképpen kedvező eredményeket hozott. A munkaügyi jogvitákban is alkalmazhatóvá tette a közvetítést, elismerte, hogy ezen a jogterülten is nagy jelentősége van a békés vitarendezésnek. A munkaügyi jogviták során alkalmazott közvetítői eljárás azonban sokkal speciális szabályozást indokolna. Összhangban kell állnia a Munka törvénykönyvével, megfelelő szervezeti keretet kell kialakítani. A közvetítésről szóló törvény hiányossága, hogy nem gondolt arra, hogy a munkaügyi viták során a felek egymásnak nem mellérendelt pozícióban vannak, hanem alá-fölérendelt jogviszonyban vannak Rúzs Molnár Krisztina, Közvetítés a munkaügyi jogvitákban, Munkaügyi Szemle, (49. évf) 12.sz o. 19

20 4. A munkaügyi vitarendezés régi és új szabályozásának összehasonlítása 4.1. A munkaügyi viták csoportosítása az Mt.-ben Szakdolgozatom ezen fejezetében a Munka törvénykönyvéről szóló évi II. törvény és a évi I. törvény munkaügyi vitarendezési szabályait hasonlítom össze. Az összehasonlításhoz a törvények szövegeit vetettem össze egymással, a törvények miniszteri indoklását és a törvényekhez fűzött kommentárokat is alapul véve alakítottam ki a saját szemszögemből az alábbi rendszerezést. Az alternatív vitarendezési eszközök szabályozásának összevetése előtt összehasonlító táblázatot készítettem, hogy a Munka törvénykönyve szerinti munkaügyi viták rendszerét átláthatóbbá tegyem. A munkaügyi vitával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések a hatályos és a régi Mt. szerint évi XXII. törvény (Régi Mt.) évi I. törvény (Új Mt.) Negyedik rész A munkaügyi vita I. fejezet Kollektív munkaügyi vita ( ) II. fejezet A munkaügyi jogvita ( ) Negyedik rész A munkaügyi vita XXIII. fejezet A munkajogi igény érvényesítése ( ) XXIV. Fejezet A kollektív munkaügyi vita ( ) 1. ábra A munkaügyi vitával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket a régi és a hatályos Mt. is tartalmazza. Mindkettő a negyedik részben szabályozza. A munkaügyi vita összefoglaló kifejezés. Ezen belül külön szabályozza mindkét törvény a jogvitának nem minősülő kollektív munkaügyi vitát és a kollektív és egyéni jogvitákkal összefüggő kérdéseket. A hatályos Mt. mellőzi a munkaügyi jogvita kifejezést, mivel a korábbi szabályozástól eltérően, már nem tartalmazza azt a rendelkezést, hogy a bírósági eljárást megelőzően a felek számára kötelező volt a munkaügyi döntőbizottság eljárása. Mivel ezt az előzetes eljárást megszüntette a hatályos szabályozás, értelmetlenné vált a 20

21 fogalom használata. Jelenleg tehát a munkaviszonyból származó igények érvényesítésének szabályai A munkajogi igény érvényesítése fejezetcímben találhatók. Az Mt. által szabályozott munkaügyi jogviták a munkáltató jogellenes intézkedése miatt keletkeznek, ezeket munkaügyi bíróságon lehet érvényesíteni. Törvényben meghatározott egyéb munkaügyi jogvitákat a polgári peres eljárások szabályai szerint lehet érvényesíteni, ezek azonban nem képezik vizsgálatom tárgyát, így ezekre szakdolgozatomban nem térek ki, csak a Munka törvénykönyvében szabályozott eljárásokat vizsgálom kifejezetten. A régi Mt. kötelezővé tette a felek számára a perindítást megelőzően ellentéteik feloldásának megkísérlését. Korábban döntőbizottságot kellett felállítani e célból, azonban az a munkáltatól egyre alacsonyabb létszáma miatt lehetetlenné vált, így a döntőbizottság felállításának kötelezettségét kivette a jogszabályból. 19 A hatályos Mt ában utal arra, hogy a bírósági eljárásra vonatkozó szabályok határidejét nem érinti, ha a felek a jogvita feloldása érdekében békéltetési eljárást vesznek igénybe. Tehát a hatályos Mt. is tartalmazza ezt az alternatív vitarendezési módszert. Ami számunkra sokkal jelentősebb a munkaügyi jogviták alternatív rendezése kapcsán, az a kollektív munkaügyi jogvita. A régi Mt. külön-külön részletes szabályokat tartalmazott a munkajogban alkalmazható alternatív vitarendezési eljárásokról. A régi Mt. a kollektív munkaügyi viták megoldására háromféle lehetőséget adott. Az első a felek által történő közvetlen egyeztetés, melyet a régi Mt a szabályozott. A második alternatív vitamegoldási lehetőség az egyeztetés közvetítéssel (mediáció) történő lefolytatása, melyet közvetítő (mediátor) segítségével lehet lefolytatni. A közvetítésre vonatkozó rendelkezések a ban találhatók. A harmadik módszer a döntőbíráskodás intézményének igénybevétele, mely ban találhatóak. Ezek lényegi elemeit az új Mt. is tartalmazza, de inkább átfogó szabályozást ad. A kollektív munkaügyi vitáknál tehát a jogvitának nem minősülő érdekviták feloldására a törvény az egyeztetés, közvetítés és döntőbíráskodás szabályait tartalmazza. Az alábbiakban ezen eljárásokat hasonlítom össze a régi és a hatályos szabályok szerint. 19 Az évi XXII. törvény Miniszteri indokolása, Complex jogtár 21

22 4.2. A kollektív munkaügyi vitarendezési módszerek a régi és az új Mt. alapján Egyeztetés Az egyeztetés lényege, hogy a szakszervezet vagy az üzemi tanács a kollektív munkaügyi vita során jogvitának nem minősülő kérdésben egyeztetést kezdeményez a munkáltatóval. A gyakorlatban nem jellemző, hogy a munkáltató kezdeményezi az egyeztetést, de a törvény azt sem zárja ki. Az egyeztetés általában nem kötelező. A kollektív munkaügyi vitákban rendkívül fontos a felek párbeszéde, tárgyalása. Az egyeztetés bizonyos esetekben azonban kötelező volt. Így például a szakszervezeti kifogás előterjesztése esetén a régi Mt. 23. (4) bekezdése szerint a szakszervezetnek egyeztető tárgyalást kellett kezdeményeznie mielőtt bírósághoz fordul. Ha az üzemi tanács működéséhez szükséges költségeivel kapcsolatosan vita merül fel a régi Mt. 63. szerint egyeztetésnek van helye. Akkor is kötelező a munkáltatónak az egyeztetést lefolytatni, ha azt a szakszervezet vagy az üzemi tanács kezdeményezte ugyani az Mt. alapelvei szerint köteles együtt működni. Kötelező még az régi Mt a szerint is egyeztetést kezdeményezni, ha a jelöléssel, választás lebonyolításával, vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel. Az egyeztetés eredménytelensége esetén öt napon belül fordulhattak bírósághoz. Az egyeztetés formai követelményei a törvény szerint az írásbeliség és az indoklás voltak. A szakszervezet döntötte el, hogy ha az ügy egyszerűbbnek tűnt észrevételt vagy javaslatot fogalmazott meg az ügyben és a munkáltatótól tájékoztatást kért írásban, indoklással ellátva. Ha a helyzet bonyolultabb az régi Mt a szerinti egyeztetési eljárást választhatja. A szakszervezet által választott eljárást megindító írásbeli nyilatkozatból egyértelműen ki kellett tűnni, hogy melyik módját szeretné az egyeztetésnek (tájékoztatás, észrevétel, vélemény, vagy konzultáció, érdekegyeztető tárgyalás). Az egyeztetésről jegyzőkönyvet lehetett felvenni és azt a bírósági eljárásban is fel lehetett használni, sőt az egyeztetés a fenti esetekben előfeltétele volt a bírósági eljárásnak. Az egyeztetés ebben is különbözik a közvetítéstől, mivel ahogy ott már elmondtam a közvetítői eljárásban tett nyilatkozatok a bírósági eljárásban nem kötik a feleket azokat nem lehet felhasználni az eljárás során. Az egyeztetés az írásbeli nyilatkozattal kezdődik. Az egyeztetés időtartamára a törvény nem állapít meg határidőt, az is a felek megegyezésétől függ. Ha a vita 22

23 valamilyen munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos a vita alapjául szolgáló intézkedést a munkáltató nem hajthatja végre az egyeztetés időtartama alatt, de legfeljebb hét napig. Ha hét nap alatt létrejön a megegyezés az kollektív szerződéses megállapodásnak minősül a 198. szerint. Ha nem jön létre megállapodás végrehajtható a munkáltató intézkedése vagy megállapodhatnak további felfüggesztésben. Lehetséges az is, hogy az egyeztetést konzultáció formájában folytatják le a fejelek. A jogellenes munkáltatói intézkedéssel szemben a szakszervezet kifogással is élhet és kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet. A jogellenes határozat visszavonását kérhetik a munkáltatótól vagy bírósághoz is fordulhatnak. Az egyeztetés eredménytelensége esetén az eljárást újrakezdhetik, vagy ha a munkáltató ismét jogellenes intézkedést tesz, ezzel szemben, ha a bíróság állapítja meg a jogellenességet, akkor azt kötelező betartani a munkáltatónak. Ebben az esetben, tehát láthatjuk, hogy a bírósági döntése a végrehajthatóság szempontjából nagyobb garanciát jelent. Az egyeztetésnek a sztrájkjog gyakorlása során van a legnagyobb jelentősége. A sztrájkot megelőzően a munkavállalóknak egyeztetést kell kezdeményezniük. A sztrájk általában a munkabérrel kapcsolatos érdekviták miatt alakul ki. Kötelező volt a sztrájk előtt egyeztető eljárást lefolytatni. Csak akkor kerülhetett sor sztrájkra, ha az egyeztetés eredménytelen volt. Ezt a rendelkezést a későbbiek során a régi Mt. módosításával hatályon kívül helyezték, ezt követően csak a sztrájktörvény tartalmazta. Az új Mt. a jogvitának nem minősülő kollektív érdekviták megoldására tartalmazza azt a lehetőséget, hogy a felek a konfliktusokat maguk oldják meg, melyre egyeztetőbizottságot hozhatnak létre. Üzemi megállapodásban vagy kollektív szerződésben is létrehozhatnak ilyen bizottságot. Az egyeztetőbizottságba az érintettek egyenlő számban küldhetnek tagokat, a bizottság elnöke pedig az általuk választott független személy. Ez a személy tulajdonképpen ugyan azt a feladatot látja el, mint a régi szabályok szerinti közvetítő. Az új Mt. tehát a közvetítésre nem tartalmaz külön rendelkezéseket. A bizottság a felek álláspontját igyekszik közelíteni, köztük kompromisszumos megállapodást létrehozni, döntést azonban nem hoz. A felmerült költségek fedezésére a régi és a hatályos szabályozás szerint is a munkáltató köteles. Az új Mt. az egyeztetési eljárást nem részletezi úgy, mint a régi Mt. 23

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Konzulens: dr. Bodnár Norbert Készítette: Pápai

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere SZERZŐ: Bogár Ildikó Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: GÖMÖRINÉ KONYHA OLÍVIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: NYITRAI

Részletesebben

Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben

Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben Szakdolgozat Konzulens: Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Szerző: Fekete Zsanett

Részletesebben

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi- és Büntetés- végrehajtási Jogi Tanszék Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Szerző: Károlyi László Konzulens:

Részletesebben

Kutatási beszámoló. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tevékenységének társadalmi hasznossága c. kutatás. Rézler Gyula Mediációs Intézet

Kutatási beszámoló. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tevékenységének társadalmi hasznossága c. kutatás. Rézler Gyula Mediációs Intézet Kutatási beszámoló A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tevékenységének társadalmi hasznossága c. kutatás Rézler Gyula Mediációs Intézet A kutatásban résztvevő munkatársak Balogh Eszter Dr. Bodnár

Részletesebben

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató a foglalkoztatás fontosabb szabályairól, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról, a korhatár

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

Szakdolgozat. Hegedűs Adél

Szakdolgozat. Hegedűs Adél Szakdolgozat Hegedűs Adél Miskolc 2013 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar Polgári jogi Tanszék A házasság és az élettársi kapcsolat elhatárolása, különös tekintettel a vagyonjogi kérdésekre Konzulens:

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

SZEKERES DIÁNA 1. A bírósági mediáció kapujában

SZEKERES DIÁNA 1. A bírósági mediáció kapujában SZEKERES DIÁNA 1 A bírósági mediáció kapujában A mediációról általánosságban A mediáció tényleges értelemben véve a kreatív egyezségteremtés művészete, amely az emberek között kialakult versengés, rivalizálás

Részletesebben

A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre. MINTA Kollektív Szerződés. 2001.

A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre. MINTA Kollektív Szerződés. 2001. A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre és MINTA Kollektív Szerződés 2001. július 2 Bevezetés A Munka Törvénykönyve 2001. július 1.-ei módosítása

Részletesebben

DOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013.

DOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013. DOLGOZAT Dr. Hosszú Károly 2013. 1 Egyes köznevelési intézmények fenntartóinak, irányító szervének és működtetőjének jogállása és kapcsolata az 1990. évtől 2013. december 31. napig Dr. Hosszú Károly Közoktatási

Részletesebben

MEDIÁCIÓ (KÖZVETÍTÉS)

MEDIÁCIÓ (KÖZVETÍTÉS) MEDIÁCIÓ (KÖZVETÍTÉS) KÉSZÍTETTE:ÉLES CSABÁNÉ LÁNYI MÁRIA, OROSZ IBOLYA AURÉLIA, SZATMÁRI SÁNDORNÉ DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONTJA A mediáció lényege abban áll, hogy

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros.

Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Szakdolgozat A terv címe: Költségvetési szervek (Önkormányzatok) pénzügyi tervezésének bemutatása, Budapest Főváros

Részletesebben

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról.

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról. Belügyminisztérium A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról (Tanulmány) KÉSZÍTETTE: DR. LÁSZLÓ-OROSZ ORSOLYA, DR. BOGNÁR

Részletesebben

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Tanulmány az FSZH részére Budapest, 2010. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Részletesebben

Ferencz Jácint. Doktori értekezés

Ferencz Jácint. Doktori értekezés Ferencz Jácint Az atipikus munkaviszonyok komplex megközelítése Doktori értekezés Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Társ-témavezető: Dr. Hágelmayer Istvánné, CSc.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos civil szervezet azért fordult a hivatalomhoz, mert sérelmezte, hogy

Részletesebben

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Konzulens:

Részletesebben

Városközponti Iskola KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

Városközponti Iskola KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Városközponti Iskola KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 1 A Városközponti Iskola közalkalmazottainak munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket az intézmény főigazgatója, mint munkáltató és a Pedagógus Szakszervezet (PSZ),

Részletesebben

A bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában

A bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában A bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában 1. Bevezetés Gyakorló bírósági közvetítıként ma még sokszor találkozom a kérdéssel, hogy miért feladata a bíróságnak a közvetítés

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. március 24-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. március 24-i ülésére 65/2016. E L Ő T E R J E S Z T É S Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. március 24-i ülésére Jegyzői törvényességi észrevétel: nincs Tárgy: A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: SZABÓ ZSÓFIA

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: SZABÓ ZSÓFIA SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: SZABÓ ZSÓFIA 2015 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN Készítette: Szabó

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG SZAKDOLGOZAT. Tóth Bianka Nappali tagozat Alapképzés Közszolgálati szak

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG SZAKDOLGOZAT. Tóth Bianka Nappali tagozat Alapképzés Közszolgálati szak BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG SZAKDOLGOZAT Tóth Bianka Nappali tagozat Alapképzés Közszolgálati szak 2016 BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A KÖZALKALMAZOTTI

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok TARTALOMJEGYZÉK Döntések... 7 Alkotmányjog Alapjogok 10/2011. (III. 9.) AB határozat Az egyesülési jogot közvetlenül érintő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn amiatt, hogy az Országgyűlés

Részletesebben

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi I. törvény 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban

Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár-és Munkajogi Tanszék Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban Készítette: Rőczei Nóra Ivett Munkaügyi és társadalombiztosítási

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyzői értekezlet A közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos jogi és

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

Boóc Ádám. 60 Jogeset a Kötelmi Jog Általános Részéhez

Boóc Ádám. 60 Jogeset a Kötelmi Jog Általános Részéhez Boóc Ádám 60 Jogeset a Kötelmi Jog Általános Részéhez P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e s s e l é n y i - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

Rövid összefoglalás a munkáltató kártérítési felelősségéről a régi és a hatályos munkajogi szabályok tükrében szerző: dr. Szénási-Varga Nóra

Rövid összefoglalás a munkáltató kártérítési felelősségéről a régi és a hatályos munkajogi szabályok tükrében szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Rövid összefoglalás a munkáltató kártérítési felelősségéről a régi és a hatályos munkajogi szabályok tükrében szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016.március 20. 1. Bevezető gondolatok A kártérítési

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.490/ 12/2014. A Közbeszerzési

Részletesebben

PARTNEREK DÖNTÉSHOZATALBA VALÓ. Visszajelző anyag BEVONÁSÁRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció.

PARTNEREK DÖNTÉSHOZATALBA VALÓ. Visszajelző anyag BEVONÁSÁRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció. Visszajelző anyag Visszajelző dokumentáció HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített PARTNEREK DÖNTÉSHOZATALBA VALÓ BEVONÁSÁRÓL 2009. NOVEMBER 25. 1 Visszajelző anyag Hódmezővásárhely Polgármesteri

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog Prugberger Tamás Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog $sj,.complex Wolters Ktuwer csoport TARTALOM Előszó 19 I. RÉSZ A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS EREDETE, RENDSZERE ÉS ALAPELVEI 23 I.

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező

Részletesebben

Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás

Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás 2011. január 30. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Révész Magda Molnár László Szikulai István Gyermekjóléti alapellátás

Részletesebben

A 2012. évi I. Tv és az Mth. hatása a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésére, helyi függelékeire. MÁV-TRAKCIÓ anyaga

A 2012. évi I. Tv és az Mth. hatása a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésére, helyi függelékeire. MÁV-TRAKCIÓ anyaga 1 A 2012. évi I. Tv és az Mth. hatása a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésére, helyi függelékeire. MÁV-TRAKCIÓ anyaga Ahol a KSZ. személyi alapbér fogalmat használ azon alapbért kell érteni, ahol átlagkeresetet

Részletesebben

Pénzügyi tematikus monitoring szeminárium

Pénzügyi tematikus monitoring szeminárium Pénzügyi tematikus monitoring szeminárium 2014. november 19. Összefoglaló I. Erasmus + pénzügyi menedzsment a támogatói előírások tükrében (Verses István, Tempus Közalapítvány) 1. A rendezvény célja, tárgya

Részletesebben

Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013.

Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013. Mednyánszky Miklós Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013. Mednyánszky Miklós, 2013 TERC Kft., 2013 A könyv részeit vagy egészét közölni a szerzőre és a kiadóra vonatkozó adatok feltüntetése

Részletesebben

Alternatív vitarendezés. Zsolt

Alternatív vitarendezés. Zsolt Alternatív vitarendezés Dr. NádhN dházy Zsolt DE-ÁJK 1 Konfliktushelyzet Számos értelmezésből leszűrve: a konfliktus emberek, vagy emberek csoportja közötti versengés formája. Akkor lép fel, ha két vagy

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ.3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*.4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ.3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*.4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*...4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...4 1. A törvény célja...4 2. A törvény hatálya...4

Részletesebben

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON Ha azt akarjuk, hogy az Internet tovább növekedjék, együtt kell dolgoznunk azért, hogy biztosítsuk azt, hogy a vásárlás az Interneten épp oly biztonságos legyen,

Részletesebben

TÁRSADALOMISMERET JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÁRSADALOMISMERET JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Társadalomismeret emelt szint ÉRETTSÉGI VIZSGA 0. május 5. TÁRSADALOMISMERET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM AZ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRTÉKELÉSÉNEK

Részletesebben

MKTB (MA) KÉPZÉS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2016. június. Kollektív alku, kollektív szerződés nemzetközi és hazai gyakorlata

MKTB (MA) KÉPZÉS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2016. június. Kollektív alku, kollektív szerződés nemzetközi és hazai gyakorlata Kollektív alku, kollektív szerződés nemzetközi és hazai gyakorlata 1. A kollektív tárgyalásra, a kollektív alku szereplőire vonatkozó nemzetközi normák 2. A kollektív tárgyalás alapelvei, alapvető feltételei

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. A foglalkoztatás elősegítése Magyarországon

SZAKDOLGOZAT. A foglalkoztatás elősegítése Magyarországon Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A foglalkoztatás elősegítése Magyarországon Készítette: Tóth Krisztina Konzulens: Dr. Jakab Nóra Miskolc 2015. University

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

A közösségi jog általános jogelvei

A közösségi jog általános jogelvei A közösségi jog általános jogelvei A jogelvekről általában A közösségi jog jogelveinek nagy szerepük van a Bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A közösségi jog alapelveinek kialakulására pedig a tagállamok

Részletesebben

198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról

198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról 198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általános konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én megtartotta

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

1. SZÁMÚ MELLÉKLET. EURÓPAI MODELL EDI MEGÁLLAPODÁS JOGI RENDELKEZÉSEK MAGYARÁZAT Bevezető

1. SZÁMÚ MELLÉKLET. EURÓPAI MODELL EDI MEGÁLLAPODÁS JOGI RENDELKEZÉSEK MAGYARÁZAT Bevezető 1. SZÁMÚ MELLÉKLET EURÓPAI MODELL EDI MEGÁLLAPODÁS JOGI RENDELKEZÉSEK MAGYARÁZAT Bevezető Az Európai Modell EDI Megállapodás olyan rendelkezésekkel tartalmaz az EDI felhasználók számára, amely egy adatcsere

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

KÖVETELÉSKEZELÉSI SZABÁLYZAT

KÖVETELÉSKEZELÉSI SZABÁLYZAT 2016 KÖVETELÉSKEZELÉSI SZABÁLYZAT Antal László 2 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA 1.1. A szabályzat célja: Jelen Követeléskezelési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a CONSEQUENCE EUROPE MAGYARORSZÁG

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk:

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk: Módosító javaslat Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése és a 102. (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló, 4786. számú törvényjavaslathoz

Részletesebben

A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 20. IRÁNYMUTATÁSA

A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 20. IRÁNYMUTATÁSA A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 20. IRÁNYMUTATÁSA a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatokról (egységes szerkezetben a pénzmosás és a terrorizmus

Részletesebben

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

DÉMÁSZ HÁLÓZATI ELOSZTÓ KFT. BELSŐ KIVÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA. Hatályos a Magyar Energia Hivatal jóváhagyását követően

DÉMÁSZ HÁLÓZATI ELOSZTÓ KFT. BELSŐ KIVÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA. Hatályos a Magyar Energia Hivatal jóváhagyását követően DÉMÁSZ HÁLÓZATI ELOSZTÓ KFT. BELSŐ KIVÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA Hatályos a Magyar Energia Hivatal jóváhagyását követően 2/21. oldal Tartalomjegyzék DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. belső kiválasztási szabályzata...1

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu J a v a s l a t o k a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos

Részletesebben

Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye

Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye 1 dr. Czeglédy Csaba Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye Fő jogterületem a munkajog; az ügyvédi praxisomban felmerülő jogesetekből a munkaviszony megszüntetésének gyakorlatát, a vonatkozó bírósági

Részletesebben

T/2937. számú. törvényjavaslat. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról

T/2937. számú. törvényjavaslat. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2937. számú törvényjavaslat az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról Előadó: dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

44 Európai Közszektor Díj 44. 46 Az aktív korúak ellátására jogosultak részére felajánlott munka megfelelősége 46

44 Európai Közszektor Díj 44. 46 Az aktív korúak ellátására jogosultak részére felajánlott munka megfelelősége 46 III. évfolyam 2 3 Aktuális feladatok 3 A közbeszerzési törvény legfrissebb módosításai 6 Az önkormányzatok által alapítható kitüntetésekre vonatkozó jogi szabályozás módosulása 14 A közalkalmazottak jogállásáról

Részletesebben

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés Dr. Paczolay Péter Úrnak Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Elnöke részére Budapest Tárgy: Alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítvány Tisztelt Elnök Úr! A Közszolgálati Szakszervezetek

Részletesebben

2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem

2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem 2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem < Áruismeret Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem célterületei Az áruk és szolgáltatások biztonságának megteremtése A kereskedelmi gyakorlat harmonizációja A jelenlegi

Részletesebben

Kapcsolattartási ügyelet/ kapcsolatügyelet szakmai protokoll

Kapcsolattartási ügyelet/ kapcsolatügyelet szakmai protokoll MAKAMOSZ MAGYAR KAPCSOLATÜGYELETI MEDIÁTOROK ORSZÁGOS SZAKMAI SZÖVETSÉGE Kapcsolattartási ügyelet/ kapcsolatügyelet szakmai protokoll 2007 1O75. B UDAPEST VII., Wkü-MAKAMOSZ ESSELÉNYI U. végleges 17 (ERZSÉBETVÁROSI

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

QUO VADIS, MKDSZ? AZ ALTERNATÍV VITARENDEZÉS HELYZETE A MUNKAJOG TERÜLETÉN RÁCZ ZOLTÁN *

QUO VADIS, MKDSZ? AZ ALTERNATÍV VITARENDEZÉS HELYZETE A MUNKAJOG TERÜLETÉN RÁCZ ZOLTÁN * Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXIII (2015), pp. 326 334. QUO VADIS, MKDSZ? AZ ALTERNATÍV VITARENDEZÉS HELYZETE A MUNKAJOG TERÜLETÉN RÁCZ ZOLTÁN * Az alternatív

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben