SZAKDOLGOZAT Veres Judit 2008

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Veres Judit 2008"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Veres Judit 2008

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment SZAK ÚD tagozat EU kapcsolatok szakirány A MAGYARORSZÁGI VÁLLALKOZÁSOK ÜZLETI KÖRNYEZETE különös tekintettel a kis- és közép méretű vállalkozásokra Budapest, 2008 Készítette: Veres Judit

3 3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 II. A magyar kis- és középvállalatok helyzete és problémái... 7 II.1 A kis- és középvállalatok meghatározása, gazdasági jelentősége...7 II.2 A Világbank 2007-es üzleti környezet jelentése ( Doing Business 2008 Report ) és a magyar KKV-k működési feltételei...10 II.3 A Doing Business jelentés és a gazdasági átalakulás...12 II.4 Magyarország és az EU-15 üzleti környezete a Doing Business jelentés tükrében.22 II.4.1 Vállalkozás indítása...23 II.4.2 Hatósági eljárások...24 II.4.3 A munkaerő rugalmassága...26 II.4.4 Tulajdonjog bejegyzése...27 II.4.5 Hitelhez jutás...28 II.4.6 Befektetők védelme...30 II.4.7 Az adófizetés lebonyolítása...32 II.4.8 A külkereskedelem lebonyolítása...34 II.4.9 Szerződések érvényesítése...34 II.4.10 A vállalkozás megszüntetése...36 II.5 Magyarország és a környező országok helye...39 II.6 A Doing Business jelentés alapján levonható következtetések a magyarországi üzleti környezetre nézve...47 III. A magyar kis- és középvállalkozások javaslatai az üzleti környezet javítására III.1. A vállalatok körében végzett felmérések tanulságai...52 III.1.1. A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérésének tapasztalatai...52 III.1.2. Vállalkozásbarát adórendszer; a PTE Közgazdaságtudományi karának kisvállalati felmérésen alapuló tanulmánya...55 III.1.3. Kopint-Tárki Zrt. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. innovatív KKV-k körében végzett felméréseinek tapasztalatai...57 III.1.4. Egyéni vállalkozóként szerzett tapasztalataim a magyarországi üzleti környezet minőségéről...58 III.2. A Doing Business 2008 jelentés a vállalkozók körében végzett felmérések tükrében és a magyar vállalkozási környezet szükséges feltárása...61 IV. Összefoglalás Irodalomjegyzék...65 Az ábrák és táblázatok jegyzéke sz. melléklet: A WEF üzleti környezet minőségét mérő mutatójának komponensei sz. melléklet: A Doing Business 2008 jelentés adatai a vizsgált országokról sz. melléklet: A World Economic Forum adatai a vizsgált országokról sz. melléklet: Az egy főre jutó nemzeti jövedelem a vizsgált országokban...76

4 4 I. Bevezetés A magyar tudományos publikációkat 2005 óta be kell vinni egy publikációs adatbázisba, amennyiben közpénzből finanszírozták őket. Ebben az adatbázisban meg kell jelölni a publikáció tudományági besorolását is. Ennél a szakdolgozatnál természetesen nincs szó tudományos publikációról, és a munkát sem támogatták kormányzati források. A kutatás megtervezésénél azonban ugyancsak felmerült a szakterületi besorolás kérdése. Az elemzés jellege miatt itt a közgazdasági és üzleti tudományok határterületéről van szó. A tudományágat illetően egy olyan területre gondoltam, amely az üzleti és vállalkozási képzésben inkább csak tantárgyként, de nem kifejezett kutatási diszciplínaként szerepel. Ez az üzleti gazdaságtan, amely a közvélekedés szerint általában csak afféle könnyített elméleti közgazdaságtan az üzleti szférába készülő szakemberek felkészítésére. A szakdolgozat készítésekor azonban meggyőződtem arról, hogy ezen a szakterületen is lehetséges az önálló kutatómunka, s alaposabb felkészültséggel, nagyobb kutatói tapasztalattal talán a saját tudományos eredmények sem elképzelhetetlenek. Ezekkel az általános gondolatokkal ajánlom tehát üzleti gazdaságtani munkámat az érdeklődő olvasónak. A magyar vállalkozási szféra üzleti környezetének minősége hosszú ideje vitatott, mégsem teljesen megértett kérdés. Maga az üzleti környezet is, mint fogalom, többféle szempontból értelmezhető. Elsődlegesen az állami és önkormányzati szervek valamint a szabályozási környezet vállalkozásokra gyakorolt ösztönző vagy akadályozó hatása határozhatja meg. Ugyanakkor egyre inkább előtérbe kerülnek az államtól független, a magánszféra kompetenciájába tartozó jellemzők, mint például a vállalkozások által igényelt szolgáltatások elérhetősége, vagy a vállalkozások mindennapi tevékenységében megnyilvánuló szokások, normák és gyakorlati technikák. Az üzleti környezet értelmezése a külső és belső megítélés miatt is összetett, hiszen a felgyorsult globalizációs folyamatok következtében egy ország üzleti környezetének minőségét önmagában már nem tekinthetjük jónak vagy rossznak. A fizikai határok elmosódásával az árukhoz és szolgáltatásokhoz hasonlóan egy ország e tényezővel is részese a nemzetközi versenynek, tehát az üzleti környezet minősége szoros összefüggésben van az adott ország versenyképességével. Különösen igaz ez egy kis és nyitott gazdaságú ország esetében, mint Magyarország, amely a schengeni csatlakozást követően egy olyan gazdasági közösség minden szempontból teljes jogú tagjává vált, ahol az országok közötti áruk, szolgáltatások és személyek szabad

5 5 mozgása alapvetően szükségessé teszi az üzleti környezet versenyszemléletét. A magyar döntéshozók egyre fogékonyabbak a nemzetközi összehasonlítások iránt, sőt egyre erősebb az a tendencia, hogy a kormányzati intézkedések hatásait nem a gazdaságban mérhető eredményekkel, hanem a nemzetközi mutatók változásával igyekeznek igazolni. 1 A nemzetközi versenyben való helytállás és a nemzetközi rangsorok helyezései közé azonban korántsem tehetünk egyenlőségjelet, mivel az ilyen elemzések szempontjai és kritériumai a felmérés összehasonlíthatósága érdekében nem térhetnek ki az adott ország társadalmigazdasági sajátosságaira és a mutatók által jelzett intézkedések valós eredményeire. A nemzetközi szervezetek által rendszeresen publikált rangsorok és elemzések iránytűként szolgálhatnak a multinacionális nagyvállalatok számára abban a tekintetben, hogy melyik országban érdemes terjeszkedniük, telephelyet létesíteniük. Mivel pedig ezek a vállalatok a kormányok befektetésvonzó politikájának fő célpontjai, a gazdasági szabályozás kialakításakor sokszor elsőbbséget is élveznek. Magyarország gazdaságában a multinacionális vállalatok kétség kívül nagy súllyal szerepelnek, de a főképp magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalatok gazdasági jelentősége meghaladja ez előbbiekét mind a foglalkoztatás, az árbevétel és hozzáadott érték tekintetében. 2 Ezen kívül a kis- és középvállalatok érzékenyebben reagálnak az üzleti környezet változásaira egy bármilyen előjelű intézkedést követően sokkal hamarabb mutatnak fel a gazdaság számára is érzékelhető jeleket, például a foglalkoztatási létszám növelésével, vagy csökkentésével ezért az általuk fontosnak tartott szempontok figyelembevétele még inkább indokolt. Dolgozatomban egy mára igen divatossá vált nemzetközi felmérés, a Világbank Doing Business jelentését vettem alapul a magyarországi vállalkozások, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások helyzetének feltárásához, valamint a szükséges beavatkozási pontok meghatározásához. Tettem ezt több okból; egyrészt kíváncsi voltam, hogy a Doing Business jelentés szerint mitől vált annyira kedvezővé a magyarországi vállalatok működési környezete, hogy egy év alatt (2006-ról 2007-re) 21 helyet lépjünk előre a rangsorban, másrészt, hogy megvizsgáljam, a jelentés valóban használható-e az üzleti környezet minőségének átfogó elemzésére és a vállalkozások működésének sikerességéhez szükséges tényezők mérésére. Az ötletet a Doing Business 2008 jelentés publikációját követő 2007 októberében rendezett magyarországi konferencia adta, amelyen a szerzőkön túl megjelentek az üzleti 1 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (2007): Világbank Doing Business Jelentés ( :01) 2 SMEs and entrepreneurship in the EU, Statistics in focus 24/2006

6 6 világ, a közgazdász szakma és a kormányzat képviselői is. Nyilvánvalóan, a kormányzati álláspont a jelentésben szereplő rendkívüli javulást volt hivatott képviselni, amivel a többi meghívott nem tudott maradéktalanul egyetérteni, kritizálva a jelentés módszertani hátterét. A Doing Business jelentés megállapításait ezért összevetettem más felmérésekkel is, mint például a World Economic Forum Quality of the national business environment ranking 3 (2007), az IMD Versenyképességi évkönyve (2007), a Trancparency International magyarországi Ország Integritás jelentése (2007), és a GKI-Microsoft Versenyképességi évkönyve (2007). Az elemzés során végig arra törekedtem, hogy minden jelentés és rangsor egy időszakra a 2007-es évre vonatkozzon, hogy a mutatók az összehasonlítás során ne torzuljanak. 4 Több üzleti környezetről szóló jelentés és felmérés teljességgel nélkülözi az üzleti környezet minősége által leginkább érintett, és azt nagymértékben befolyásoló szektornak, a vállalkozóknak a véleményét. Én ezt a hibát nem szerettem volna elkövetni, ezért dolgozatomban kitérek több, például a GKI vagy a Pécsi Tudományegyetem által végzett vállalati felmérés eredményeire, valamint saját egyéni vállalkozóként szerzett tapasztalataimra is. Célom ezzel annak feltárása, hogy amennyiben tényleges helyzetünket szeretnénk látni az üzleti környezet minőségét illetően, és ezen a téren valós a Magyarországon működő vállalkozások által érzékelhető javulást szeretnénk elérni, nem tekinthetünk el attól, hogy az üzleti környezetet kívülről a világ szemével, és belülről a vállalkozók szemével egyaránt nézzük. 3 A nemzeti üzleti környezet minősége rangsor 4 A Doing Business jelentés kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy bár a jelentés neve Doing Business 2008, de a kiadásának időpontja szeptember, és a júniusától júniusáig terjedő időszakot fedi le.

7 7 II. A magyar kis- és középvállalatok helyzete és problémái II.1 A kis- és középvállalatok meghatározása, gazdasági jelentősége január 1. óta az uniós szabályozásnak megfelelően a kis- és középvállalati kategóriába a évi XXXIV. törvény értelmében az alábbi meghatározásoknak megfelelő vállalkozások tartoznak: (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV-kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV-kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot. 1. Táblázat: A kis és középvállalkozások kategóriái Meghatározás Foglalkoztatotti létszám Árbevétel (millió ) Középvállalat 50< >250 <50 Kisvállalkozás 10< >50 <10 Mikrovállalkozás <10 <2 Forrás: saját táblázat a évi XXXIV. törvény alapján E besorolás alapján a magyarországi vállalkozások 99,9 százaléka minősült kis és középvállalatnak a évi KSH adatok szerint. A nagyvállalatokkal szembeni számbeli fölényből még nem következne egyenesen a szektor gazdasági súlya, hiszen egy multinacionális nagyvállalat piaci ereje, bevétele, foglalkoztatotti létszáma nem mérhető egy kisebb akár egy fős vállalkozáséhoz, holott számbelileg egy-egynek felel meg mindkettő. A kis- és középvállalkozások azonban Magyarországon és az Európai Unióban is jelentős hányadát adják a foglalkoztatásnak és az árbevételnek, valamint kisebb többségét a hozzáadott értéknek. (2. táblázat)

8 8 2. Táblázat: A vállalkozások helyzetét jellemző legfontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2005-ben (%) Megnevezés kkv 250 főnél fő fő fő fő összesen nagyobb összesen Vállalkozások száma* 75,6 20,2 3,6 0,6 99,9 0,1 100,0 Alkalmazottak* 6,0 21,9 21,6 19,5 68,9 31,1 100,0 Árbevétel 7,4 14,4 19,7 18,1 59,6 40,4 100,0 Export 5,9 5,5 10,3 13,5 35,3 64,7 100,0 Hozzáadott érték 6,0 10,9 16,4 18,7 52,0 48,0 100,0 Saját tőke 8,9 11,9 14,6 15,8 51,2 48,8 100,0 Forrás: GKM A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája , p.18 A fenti ábra tanúsága szerint egyedül az exporthajlandóság az, amelyben a KKV szektor elmarad a nagyvállalati szektortól. Fontos még kiemelnünk az innovációs hajlandóság tényezőjét is, amely a KKV- szektor esetében ugyancsak jelentősebb, mint a nagyvállalatok körében. A GKI 2008-ban készült üzleti környezettel kapcsolatos tanulmánya 5 részletesebben foglalkozik az innováció témájával, s arra a megállapításra jut, hogy hasonlóan az európai országok többségéhez, Magyarországon a kis-és középvállalatok kiemelt szerepet játszanak az ún. csendes vagy rejtett tudás elterjesztésében, gyarapításában és kommercializálásában, vagyis az innovációban. Annak okát, hogy ez a statisztikákban miért nem jelenik meg, abban látják, hogy az innováció láthatóvá tétele adminisztratív terheket von maga után, ezen kívül pedig különösen a kisebb vállalatok az innováció eredményeinek egyetlen védelmét abban látják, ha eltitkolják. Tudniillik a szellemi tulajdonjog védelme nem kielégítő. A KKV szektor gazdasági jelentősége a fentieken túl gyors reakciókészségében rejlik, amellyel az üzleti környezet bármilyen csekélynek tűnő változásához viszonyul. A változás jellege nem befolyásolja ezt a készséget, legyen akár piaci eredetű egy hirtelen fellépő keresletnövekedés valamilyen termék iránt 6, vagy kormányzati eredetű például a szabályozás változása, stb. Ugyanez a reakciókészség azonban a szektornak a gyengéje is a kedvezőtlen gazdasági folyamatoknak általában ők az első áldozatai. 5 GKI Gazdaságkutató Zrt. (2008): Az üzleti környezet a szakmai szervezetek, szövetségek és a vállalkozók véleményének tükrében 6 A hirtelen fellépő keresletnövekedésre adott gyors kisvállalkozói reakcióra személyes környezetemből tudok példával szolgálni; 2008 februárjában egy őstermelő saját készítésű sajtjával jelent meg a nyíregyházi piacon. A termék ár-minőség viszonya sokkal kedvezőbb volt a kiskereskedelmi forgalomban kapható sajtokénál. A termelő minden igyekezete ellenére sem tudott lépést tartani az ugrásszerűen megnövekedett kereslettel, így 1-2 hónapon belül Nyíregyháza vonzáskörzetében sorra bukkantak fel újabb kisvállalkozók és termelők, akik kifejezetten csak erre a piaci résre szakosodtak.

9 9 Mindezeken túl a KKV szektor jobban tud alkalmazkodni a helyi igényekhez, amelyek nagyvállalati szinten a globalizáció következtében nem jelenhetnek meg a hatékonyabb működés érdekében standardizált eljárások miatt. A KKV szektor üzleti környezetének elemzésekor nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a gazdaság egy olyan szektoráról beszélünk, amelynek több szempontból nehezebb a helyzete a nagyvállalatokénál. A KKV szektor főbb problémái a kormányzat ra szóló stratégiája egyik alapjául szolgáló, a GKM által végzett 2007-ben készült reprezentatív vállalati felmérés szerint a következők 7 : 1. Szabályozási környezet: Közteherviselés Adminisztrációs terhek Gazdálkodási- és jogbiztonság 2. Finanszírozás: Pénzpiaci termékek KKV-k felhalmozása KKV-k likviditása 3. Tudás Vállalkozók és alkalmazottaik ismeretei Vállalkozói készség 4. Infrastruktúra IKT infrastruktúra Üzleti és K+F infrastruktúra Azt már a KKV-k üzleti környezetének javulásának egyik biztató jeleként tekinthetjük, hogy a kormányzat fontosnak tartotta külön a szektorra vonatkozó stratégia megalkotását. Az alapos és részletesen kidolgozott anyag azonban nem tekinthető minden szempontból hiánytalannak; a nemzetközi összehasonlító rangsorokról csak érintőlegesen tájékozódhatunk, és a vállalkozók által megfogalmazott kritikák kormányzattal szemben mint például a hatóságok együttműködésének hiánya (mind a különböző állami szervek, mind a vállalatok tekintetében), a korrupció mértéke és a politikai környezet kiszámíthatatlansága, valamint azok orvoslása is csak igen árnyaltan és óvatosan szerepel benne. 7 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (2007): A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája , p.31

10 10 II.2 A Világbank 2007-es üzleti környezet jelentése ( Doing Business 2008 Report ) és a magyar KKV-k működési feltételei A Világbank nemzeti üzleti környezet jelentése 2006 után másodízben 2007-ben tett kísérletet arra, hogy az egymástól jogi és szabályozási értelemben mindenképp elszigetelt nemzetgazdaságok üzleti feltételeit, illetve ezek összességeként felfogható úgynevezett üzleti környezetét objektív módszerekkel hasonlítsa össze egymással. Egy ilyen jellegű vállalkozási környezeti összehasonlítás természetesen korántsem csak a KKV-k számára lehet hasznos. Jó iránytűt jelenthet minden olyan nagyobb vállalkozás számára, amely külföldön telephely létesítésében gondolkodik. Azt ugyanakkor látnunk kell, hogy az ilyen és hasonló nemzetközi üzleti környezeti összehasonlítások jelentős részben a KKV-k működési feltételeit írják le, illetve szemléltetik. Az üzleti környezeti felméréseket megalapozó mintavételekben ugyanis aránylag ha nem is a valós számarányuknak megfelelő súllyal szerepelnek a KKV-k, emiatt az eredmények feltétlenül erősen tükrözik az ő szempontjaikat. Az is igaz persze, hogy a nem túlszabályozott, s igazi versenykörnyezetben működő piacgazdaságokban a KKV-k működési problémái kevésbé jelentősek, mint az EU új tagállamaiban, ahol a KKV-k tömeges működésének nincsenek hosszú és töretlen hagyományai. Gondoljunk a német Mittelstand fogalomra, ami ugyanúgy jelenti a társadalomban a középosztályt, mint a gazdaságban a versenyképes, általában családi tulajdonú és vezetés alatti kisebb középvállalatokat, amelyek akár évszázada működnek szűken meghatározott, részben saját maguk által kialakított piaci résekben. Saját tapasztalataim szerint számos ilyen cég van például a fogászati berendezések gyártásában, az autóipari beszállítók között, vagy akár a minőségi bútoriparban. Míg a KKV-nak a belföldi üzleti környezet nemzetközi összehasonlító értékelése inkább stratégiai döntéseik meghozatalához fontos, addig a nagyobb, ezeken belül pedig a multinacionális vállalatok számára a lehetséges nemzetközi telephelyek közötti rangsorolás egyik fontos segédeszköze. A 2007-es Doing Business jelentés értékelése a továbbiakban a KKV-k szempontjait veszi figyelembe, de esetenként kitér a nagyobb vállalkozások üzleti környezettel kapcsolatos érdekeire. Ennek oka, hogy az üzleti környezet alakításához időnként szükséges lobbizásra, akár politikai nyomásra a nagyobb cégek sokkal inkább képesek, mint a kicsik. Természetesen ez utóbbiak is megpróbálkozhatnak az üzleti környezetet alakító politikai döntések befolyásolásával, de erre külön-külön nincs esélyük. Csak akkor, ha az

11 11 adott országban hatékony KKV-érdekképviseleti rendszer működik. Ezt Magyarország esetében csak korlátozott mértékben mondhatjuk el, mert az igazán befolyásosnak mondható vállalkozói érdekképviseleti szervezetek (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Gyáriparosok Szövetsége vagy a nagy külföldi kamarák) elsősorban nem kis- és középvállalkozókat képviselnek. Jelentős KKV-érdekképviseleti szervezetnek inkább csak a kilencvenes évek eleje óta szinte folyamatosan csökkenő befolyású Vállalkozók Országos Szövetsége tekinthető.

12 12 II.3 A Doing Business jelentés és a gazdasági átalakulás A jelentés Kelet-Európára (beleértve a volt Szovjetunió országait) hízelgő összefoglaló következtetést fogalmaz meg 8, amely vonatkozik Magyarországra is. Később látni fogjuk, hogy 2006-hoz képest a listán Magyarország is látványosan javította helyezését. Ugyanakkor nem szabad, hogy elkerülje a figyelmünket, hogy a kelet-európai vállalkozási környezet javulására csak egy kiemelt régióval szemben utal a jelentés, s az anyagba alaposan betekintve nem is tapasztalhatjuk azt, mintha Kelet-Európa a világgazdaságban manapság sok szempontból mintának tekintett Délkelet-Ázsiát meg is előzte volna a vállalkozási környezet tekintetében. A két régió országainak átlagos helyezése lényegében egyenlő (76., illetve 77.), azaz itt inkább csak a kelet-európai vállalkozási környezet relatív javulásának dinamikáját, nem pedig egy valóban kedvező vállalkozási környezet gyors kialakulását láthatjuk. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy Délkelet-Ázsiában csak helyenként, (például Szingapúrban vagy Hongkongban) van valóban kiemelkedően jó vállalkozási környezet, különösen a KKV-k számára. Több más fontos gazdaságban (Kínában, Dél-Koreában vagy akár Tajvanon és Japánban) a Doing Business jelentés és egyéb szakirodalmi források tanúsága szerint is az üzleti környezet egyes elemei változó minőségűek. Kínában például a korrupció és a helyi (tanácsi) ügyintézés lassúsága és bonyolultsága okoz komoly gondokat, ráadásul az elmaradottabb, a tengertől távolabbi régiókban a szabályozás korszerűsítése is lassabban halad. Dél-Koreában a szabályozás több tekintetben kifejezetten nagyvállalat-barát. Ebben az országban az üzleti környezet javítását és a szabályozás liberalizálását nehezíti az is, hogy az ország mintegy hat évtizede lényegében hadiállapotban van és az állandó észak-koreai katonai fenyegetés miatt például a mobilitás, a letelepedés vagy az építkezés szabályozása különösen a határ menti övezetekben, amelyekbe a főváros, Szöul is beletartozik meglehetősen bonyolult. Ugyancsak hadiállapotban van Tajvan, ami szintén rontja az üzleti környezetet az országban, Japán esetében pedig világszerte ismert a viszonylag nehezen működő ingatlanpiac, a bürokratikus a felvételeket és az elbocsátásokat igen részletesen szabályozó munkajog és az igen aprólékos környezeti, egészségügyi, fogyasztóvédelmi szabályozás. 8 This year Eastern Europe and the former Soviet Union surpassed East Asia in the ease of doing business (p. 1). /Az idén Kelet-Európa és a korábbi Szovjetunió országai megelőzték Kelet-Ázsiát az üzleti tevékenységek megkönnyítésében/

13 13 Mindez azt jelenti, hogy a Délkelet-Ázsiához képesti pozíciójavulás kedvező hír ugyan, de nem értékelhető úgy, mintha a kelet-európai országok máris az üzleti környezet szerinti él- vagy akár csupán a felső középmezőnybe kerültek volna a világon. A fentiekből közvetve látható egyébként a Doing Business jelentés egyik fontos koncepcionális gyengéje legalábbis kelet-európai szemmel. Míg ugyanis a vállalkozók általában az üzleti környezet minőségére annak állapotára kíváncsiak, a világbanki jelentés sokkal inkább változást mér. Jó példa erre az, hogy a jelentés kifejezetten magasra helyezi Grúziát, amely nyilvánvaló módon még mindig messze van az európai üzleti környezeti követelményektől 9, bár kétségtelenül komoly fejlődést mutatott 2006-ról 2007-re. A másik, hasonlóan fontos tartalmi gond a jelentéssel, hogy az üzleti környezetet javító reformokat inkább formálisan, mint tartalmilag értékeli, s magasabbra helyezi azt az országot, amely több területen valósított meg aránylag felszínes szabályozási reformokat, mint azt, ahol kevesebb területen, de valóban mély és lényegi átalakulás történt. Példa 10 erre az Egyiptomról tett megállapítás: a 2006/2007-es üzleti évben a világ vezető reformere Egyiptom volt, amely a megvizsgált 10 terület közül 5-ben ért el javulást 11. Ebben az értelmezésben Magyarország benchmarkja a Harmadik Világ, hiszen ezekben az országokban (Egyiptom, Ghána, Kolumbia, Örményország, Kína) zajlott le szám szerint a legtöbb reform. Ugyanakkor a magyar vállalkozások üzleti környezetét ezekhez az országokhoz képest javítani nem túl ambiciózus törekvés, a valódi benchmarknak továbbra is az EU-15 országait érdemes tekinteni. Úgy tűnik, mintha a jelentés készítőinek gondolkodásában erős lenne az angolszász formális jogi szemlélet. Ez onnan is látható, hogy az üzleti környezet javulásában nagy szerepet tulajdonítanak a jogi szabályozás átalakulásának, de sokkal kevésbé annak, hogy ez az átalakulás valóban megjavította-e a vállalkozások gazdálkodási feltételeit. Ez a szemlélet tehát Kelet-Európában talán irreális mértékben tekinti szorosnak a jogalkotás és a jogalkalmazás kapcsolatát. E különbségtétel jelentőségét épp a kelet-európai, közöttük a magyar vállalkozók ismerhetik, akik számára az igazságszolgáltatás lassúsága akkor is a vállalkozási környezetet rontó tényező, ha az EU új tagállamaiban egyébként a nyugat-európai normákkal (formálisan) konform jogrendszer működik. (lásd: 1. ábra). 9 Gondoljunk csak a világsajtóban nagy teret kapott, jó okkal botrányosnak tartott grúz elnökválasztásra 2007 végén. 10 Török Ádám (2007): Doing Business vis-à-vis Competitiveness 11 Egypt is the top reformer for 2006/2007, improving in 5 of the 10 areas studied by DB Doing Business 2008, p.2

14 14 1. ábra: A jogbiztonság állapota nemzetközi összehasonlításban (1=teljesen hiányzik; 10=teljes) PT BG PL RO SK SL CZ HU EU27 GR EE IL FR US UK JP IE FI DE AT Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességi Jelentés p.72 A jelentésben általában megfigyelhető egy olyan szemlélet, amelyet saját használatra, tehát nem a szakirodalomban elterjedt terminológia szerint reformfetisizmusnak tekinthetünk. Ez annyit jelent, hogy a jelentés általában magasra értékeli a reformnak nevezett (nem mindig valóban tartalmi jellegű) intézkedéseket az üzleti környezet szabályozásában, sokkal kevésbé díjazza viszont azt, ha már létező szabályozások hatékonyságát javítják. A különbségre a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal gyakorlatából 2008-as, tehát igen friss magyar példát hozhatunk, mégpedig a fiskális szabályozás területéről. Nem biztos, hogy a vállalkozók számára a kulcsokat átalakító s így fiskális terheket újraelosztó adóreform jelentené az üzleti környezet valóban lényeges javulását. Széles körük számára sokkal többet érhetnek az olyan pusztán technikai jellegű átalakítások, amelyek nem csökkentik ugyan a formális (nominális) adóterhelést, viszont nagyban javítják az üzleti környezetet azzal, hogy csökkentik az adófajták számát és a bevallással/befizetéssel kapcsolatos, ugyancsak többletköltséget jelentő adminisztratív terheket. A reform, mint jelző használata a jelentésben egyébként is néha félrevezető a keleteurópai vagy akár az EU-beli olvasó számára. Reformlépésnek 12 tekintik például a vállalkozás-alapítás ugyancsak technikai jellegű megkönnyítését 13, vagy azt, hogy 12 Török Ádám (2007): Doing Business vis-à-vis Competitiveness 13 Easing business entry is the most popular reform Doing Business 2008 p.3

15 15 Oroszországban új vállalkozási hitelintézetet nyitottak 14. Az utóbbi esetben azonban azzal már nem foglalkozott a jelentés, hogy ez az új pénzintézet mennyire gördülékenyen és milyen költségek mellett tudja kiszolgálni a vállalkozásokat, kiváltképp a folyamatos finanszírozásra jobban rászoruló KKV-kat. Magyar vállalkozói szemmel ugyancsak zavaró lehet a jelentés azért, mert az üzleti környezet javulásában nagy szerepet tulajdonít az új intézmények megjelenésének, de működésüket már nem vizsgálja. Külön szerepel benne, s a magyar összpontszámot komolyan javította például az új budapesti földhivatali kirendeltség megnyitása, de a szerzők arra már nem figyeltek oda, hogy ezzel nem járt együtt a földhivatali ügyintézés költségeinek csökkentése és a bejegyzési bürokrácia egyszerűsítése. A jelentés szakmai színvonalára rossz fényt vetnek az olyan apró tárgyi tévedések, mint az, ahol az ingatlantulajdon változásának bejegyzési igényéről szólnak 15. A bejegyzés időigényének ről napra való csökkenése ugyanis statisztikai értelemben igen homályos bizonyíték lehet a földhivatalok korábbinál inkább vállalkozásbarát működésére. A Doing Business jelentés szeptember 26-i közzétételét követően több törvénymódosítás született, amely a magyar rangsor két leghátrányosabb komponensét, a befektetővédelmet és az adózást javíthatná. A befektetők védelmében december 1-től lépett hatályba a évi CXXXVIII. törvény. Az adózás területén is keletkeztek új törvények, amelyekben azonban az előzetesen hangoztatott adózási adminisztrációcsökkentésnek nyomát sem találhatjuk, sőt, a gyakorlatban ismét tovább növekedtek a vállalkozók amúgy is magas adminisztrációs terhei. Például az egyéni vállalkozók havi járulékbevallása sorról 89-re duzzadt, miközben a bevallási kötelezettséget késedelmesen teljesítők, vagy elmulasztók bírsága akár félmillió forintra is rúghat 17. Számos olyan törvény született és születhet még, amely elvben és a Doing Business jelentés szerint javíthatja a Magyarországon működő vállalatok üzleti környezetét, de jelentős előrelépés nem történhet addig, amíg az a filozófia van érvényben, hogy az állampolgár, a vállalkozó felelősségre vonható, de a hatóságok sohasem. A törvényi szabályozás hiányosságai miatt a jogérvényesítés nehézkes maguk az állampolgárok és a vállalkozók között is, az állammal és az állami intézményekkel szemben viszont szinte lehetetlen. Különösen a KKV-k számára, amelyeknek nincs állandóan működő jogi részlegük, hanem 14 Russia established a new credit bureau Doing Business 2008 p.3 15 time to register a title decreased from to days (http://www.doingbusiness.org/reformers/eca.aspx) 16 APEH, 2007-es nyomtatvány: 0758, 2008-as nyomtatvány: APEH portál; Szigorodó szankciók az adózásban

16 16 jóval magasabb fajlagos költségekkel kell egyedi jelleggel igénybe venniük külső jogi szakértői segítséget. Ez az egyoldalúság közvetlenül és közvetve is károsítja a gazdaságot. Számos példa van a vállalkozások közvetlen veszteségeire az egyoldalú jogi szabályozás miatt. Az egyik ilyen tipikus jelenség, amikor az APEH befizetési rendszerében az átfutás késedelmesen történik meg, és egy már korábban befizetett összegre inkasszót vetnek ki a vállalkozó számlájára. Ez esetben a vállalkozó természetesen visszakapja később az adott összeget, de arra ellentétben az adózói tartozással nem számítanak fel kamatot, arról nem is beszélve, hogy egy nagyobb összeg hirtelen eltűnése zavarokat okozhat a működésében vagy akár fontos üzletek megkötésétől is eleshet az adott vállalkozás. A túlbuzgó eljárások indokolatlanul növelik a vállalkozások adminisztrációs kiadásait, hiszen még abban az esetben is tanácsos szakembert fizetniük, ha a törvényi szabályozásból egyenesen következik, hogy a hivatal hibázott. Természetesen a tévedés feltárása ismét nem jelenti azt, hogy a hatóságok megtérítenék a vállalkozás ebből kifolyólag keletkezett többletköltségeit. Arról már nem is beszélve, hogy ha egy hatósági eljárás folyamán egy vállalat jó hírében tesznek kárt indokolatlanul, az adott vállalat még kárenyhítésre sem számíthat, nemhogy kárpótlásra. Az egyoldalú felelősség közvetett kára a gazdaságra és a vállalkozásokra nézve az, hogy még a lehetőségét is kizárja annak, hogy a hatóságok javítsák intézkedéseik hatékonyságát. Ha az állami és önkormányzati intézményeket is ugyanúgy szankcionálnák hibás, késedelmes teljesítés, vagy mulasztás esetén, s a vállalkozásokhoz és az állampolgárokhoz hasonlóan ugyanúgy terhelhetné őket akár tetemes bírság is, akkor a költségvetés védelmében ezek az intézmények is rászorulnának a hatékonyabb működésre, pontosabb teljesítésre. Így tehát megállapíthatjuk, hogy az egyoldalú felelősség kérdése is többek között olyan, az üzleti környezetet károsan befolyásoló tényező, amelyet a Doing Business jelentés nem tud feltárni. A rangsor mutatói között számos olyan indikátort találunk, amely a hatósági eljárásokra vonatkozik, de egyik sem alkalmas arra, hogy ezek hatékonyságát explicit módon mérje, mert a fent említett példákból származó többletkiadást, időkiesést sem tudja jelezni. A magyarországi hatósági eljárások hatékonysági problémáinak és az egyoldalú felelősség további vetülete, hogy a valós szabálysértések, bűncselekmények üldözése még mindig nem különül el a becsületes vállalkozók zaklatásától. A hatóságok bevétel orientáltságuk miatt nem azt vizsgálják, hogy egy vállalkozás általában véve megfelel-e a

17 17 törvényi szabályozásnak, hanem azt, hogy fel tudnak-e fedezni olyan hibát vagy tévedést, amely bírsággal sújtható. A legnagyobb hátulütője ennek az üzleti környezet szempontjából az, hogy gátolja az üzleti etika javulását, hiszen arányaiban véve a becsületesek mindig rosszabbul járnak, mint a szabályokat kijátszani próbálók, mert amellett, hogy viselik a magas adóterheket, ugyanúgy szenvedő alanyai a kiszabott büntetéseknek és bírságoknak. S itt érdemes megemlíteni azt a széles körben nem hangoztatott, de burkoltan sokszor megnyilvánuló nézetet, hogy a hatóságoknak bevételi szempontból érdemesebb a nyereséget felmutató (tehát nem bújtatott jövedelmű), vállalkozásokat ellenőrizni. Ezek esetében ugyanis sokkal nagyobb esélye van annak, hogy a kiszabott büntetést/bírságot be is tudják hajtani, mivel ezeknek a vállalkozásoknak egyrészt érdekükben áll együttműködni a hatóságokkal további működésüket biztosítása érdekében, másrészt ha esetleg mégsem hajlandók kifizetni a büntetést, mivel kimutatható jövedelmük, és/vagy létező eszközállományuk van, egy esetleges inkasszó kivetése, vagy az állomány lefoglalása kedvezőbb eredménnyel kecsegtet, mint az önmagukat veszteségesnek feltüntető vállalkozások esetében. A behajthatóság kérdésével egy újabb olyan területhez érkezünk el a Doing Business jelentést illetően, amelyet csak részlegesen tárnak fel a mutatók; a vállalati és magánfelelősség és elszámoltathatóság elkülönüléséhez. A befektetők védelme (6) index ugyan érintőlegesen foglalkozik ezzel a problémával, de kizárólag a részvényesek szempontjait figyelembe véve, holott a részvényeseken túl egy vállalatvezető hanyag, vagy öncélú tevékenykedésének számos egyéb károsultja is lehet hitelezők, ügyfelek, az állam stb., akik a magyarországi esetek (Postabank, Il Ferro, stb.) tanulsága szerint legtöbbször hiába várják kártalanításukat. Ugyanakkor a törvényi szabályozásban semmilyen előrelépést nem tapasztalhatunk ennek megoldására. A felelősséget illetően ott kezdődnek a gondok, hogy már a megállapítása sem egyszerű, mert a vállalatok az üzleti titkok védelmét gyakran használják a transzparencia elleni kifogásnak. Nem foglalkozik a Doing Business mutató a feketegazdaság méretével sem, amely viszont meghatározó eleme egy ország üzleti környezetének. Gondoljunk csak arra, hogy tisztességes társaival szemben mekkora költségelőnyt érhet el egy olyan vállalat, amely feketén foglalkoztatja, vagy minimálbérre jelenti be dolgozóit (amely mentes a személyi jövedelemadó alól) és a fennmaradó összeget zsebbe fizeti adó és járulékmentesen. A munkajövedelem adójának elkerülésén kívül a feketegazdaság arányát növeli az áfacsalás és a tőkejövedelem adójának különféle elkerülési módjai.

18 18 A Magyar Nemzeti Bank által 2007 szeptemberében kiadott tanulmány szerint a fent említett adóelkerülések miatt körülbelül a GDP egynegyedének megfelelő adóalap esik ki 18 (3. táblázat). Magyarországon a feketegazdaság megléte kétféle szempontból is negatívan befolyásolja az üzleti környezetet. Egyrészről az adóelkerülők miatt nagyobb teher hárul a fizetőkre, másrészről sokkal nehezebb számukra a piaci versenyben való helytállás azokkal szemben, akik az adóelkerülést választják. 3. Táblázat: Az adóelkerülés miatt kieső adóalap illusztratív megoszlása (a GDP százalékában) Áfakiesés alapján Jövedelemadóból Áfakiesés összesen 14 18,8 Importeltitkolás 1 1 Nem jogos visszaigénylés (pl. magánfogyasztás) 1 1 Belföldi forgalomeltitkolás = jövedelemeltitkolás + áfa 12 16,8 Jövedelemadó kiesés összesen 11 15,0 Jövedelemeltitkolás = forgalomeltitkolás áfa Magánfogyasztás kimutatása termelőfelhasználásként 1 1 Összesen 25,0 33,8 Forrás: MNB A fenti adatok szerint Magyarországon a leginkább elterjedt adóelkerülési formák a belföldi forgalomeltitkolás és a jövedelemeltitkolás. Tekintve, hogy az MNB számításai ös adatokon alapulnak, elképzelhető, hogy a jelenlegi helyzet már valamivel kedvezőbb az általuk felvázoltnál, köszönhetően a kifehérítés érdekében hozott intézkedéseknek, mint például az elvárt adó, vagy a minimum járulék alap. Amennyiben a Doing Business jelentés mérné a feketegazdaság méretét és a felszámolása érdekében történt változásokat a szabályozási környezetben, valószínűleg Magyarország ezen a téren tett reformjai előrelépést jelentenének a korábbi évek helyezéseihez képest. A vállalatok és a vállalkozások bizonyos része azonban nem csak az állammal szemben jár el etikátlanul, hanem a gazdaság többi szereplőjével szemben is. Az üzleti etika állapota ismét egy olyan jellemző, amelyet a Doing Business jelentés készítői nem vettek figyelembe az országok rangsorolásában, pedig egy vállalkozás létesítésénél aligha elhanyagolandó körülmény, hogy az adott országban működő többi vállalkozás hogyan viszonyul az íratlan jog szabályaihoz. Igaz, ez nem is mérhető könnyen, de közvetett adatokból lehetne dolgozni, mint ahogyan a GKI Microsoft Versenyképességi jelentésében is 18 Krekó Judit P. Kiss Gábor, (2007), p.27

19 19 megfigyelhetjük, s nem csak az alábbi ábrán. 19 A jelentés készítői elviekben hivatkozhatnak arra, hogy a jogrendszer amelynek hatékonyságával kapcsolatosan szintén nem túl részletes a felmérés - majd megoldja, de az egyáltalán nem mindegy, hogy egy adott országban kötött szerződések arányában hányszor kell bírósághoz fordulni a jogérvényesítés érdekében. Magyarország és az újonnan csatlakozott EU tagállamok az üzleti etikát illetően meglehetősen rosszul állnak a Világgazdasági Fórum 2007-es jelentése alapján (2. ábra). 2. ábra: A cégek etikai kultúrája RO BG HU PL SK GR CZ EE SL PT IL EU27 US FR JP IE AT UK DE FI 1=a világ legrosszabbjai között van; 7=a világ legjobbjai között van Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességi Jelentés p.71 A fenti ábra elég szomorú képet fest a magyarországi vállalatok hozzáállásáról az üzleti etika színvonalát tekintve, amelyen általánosságban a tiszta versenyre való törekvést és a társadalmi felelősségvállalást; a munkavállalói esélyegyenlőség biztosítását, valamint a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét értjük 20. Az alacsony szintű etikai normák - bár összefüggenek a korrupció mértékével, mégsem jelentenek egyet azzal, tehát e kettőt külön érdemes vizsgálni az üzleti környezetről alkotott hitelesebb kép érdekében. A korrupció definíciója a Transparency International szerint a közhatalommal való visszaélés privát haszonszerzés céljából. Szélesebb értelmezésben minden olyan esetet a korrupció megnyilvánulásának tekinthetünk, amelynek során egy döntéshozó saját céljainak érdekében a rábízott hatalommal nem felhatalmazásának megfelelően él. Számos, az üzleti környezet minőségével is foglalkozó nemzetközi jelentés fontosnak tartja a korrupciós szint vizsgálatát, többek között az IMD World Competitiveness Yearbook (Világ Versenyképességi 19 GKI-Microsoft (2007): Versenyképességi Jelentés, o. 20 GKI-Microsoft (2007): Versenyképességi Jelentés, 71. o.

20 20 Évkönyv) és a WEF; Global Competitiveness Report (Globális Versenyképességi Jelentés). A TI ezeket a felméréseket is figyelembe veszi saját rangsora kialakításánál. A Doing Business jelentés, amely az országokat nem a versenyképesség, hanem kizárólag az üzleti környezet alapján kívánja rangsorolni, valamilyen okból kifolyólag nem tartotta fontosnak eddig a korrupció vizsgálatát. A korrupció szintje viszont nagyon is meghatározza, hogy mely országban érdemes vállalkozást alapítani, vagy működtetni, mert a közigazgatás három szintjén túl (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás) áthatja az üzleti életet is. A Doing Business jelentés szerint például Grúziában (18. helyezés) csaknem háromszor olyan kedvező az üzleti környezet minősége, mint Csehországban (56. helyezés). Ha viszont egy vállalatnak arról kellene döntenie, hogy melyik országba települjön, valószínűleg nem hagyhatná figyelmen kívül azt az aprócska tényt, hogy Grúzia a Transparency International által mért korrupciós indexe - bár az elmúlt években folyamatosan javuló tendenciát mutat 21, még mindig csak 3,4 (1=erős korrupció; 10=nincs korrupció), helyezése 79. (!), míg Csehországé 5,2, az országok korrupciós rangsorában helyezése pedig Magyarország 39. helyezése a korrupciós szint 5,3-as értékelésével ugyan véletlenül megfelel a Doing Business rangsorban elfoglalt helyének, de ezzel az értékkel aligha lehetünk elégedettek. 3. ábra: A korrupció érzékelt szintje BG PL RO SK CZ GR PT HU IL SL JP EE US DE FR IE UK AT FI 1=erős korrupció; 10=nincs korrupció Forrás: saját ábra a GKI-Microsoft Versenyképességi Jelentés és a Transparency International Corruption Perception Index 2006 adatai alapján Az fenti ábrán (3. ábra) két különböző felmérés eredményeit láthatjuk a korrupció érzékelt szintjéről. A halványrózsaszín oszlopok a GKI-Microsoft 2007-es Versenyképességi ,8; ,0; ,3; ,8; ,4 CPI 22 Transparency International CPI 2007

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Egy magyar empirikus kutatás eredményei Fodor Zita 2005. október 27. Bevezetés Általános tendencia,

Részletesebben

Kiemelt ellenőrzési terület

Kiemelt ellenőrzési terület Kiemelt ellenőrzési terület Kapcsolt vállalkozások egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak egymás között (nemzeti adóalap védelme); Amennyiben ezek a jogügyletek nem szokásos piaci áron történnek adókülönbözetek

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 40 2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kis- és középvállalkozás fogalma (részletesen lásd általános csoportmentességi rendelet I. melléklet) A vállalkozástípus meghatározása az alkalmazotti

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában

A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában Selye János Egyetem A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában PhDr. Antalík Imre Ing. Šeben Zoltán, PhD. 2014. október 30. BUDAPEST Az előadás tartalma: A versenyképesség fogalmának

Részletesebben

Az innovációs járulék kötelezettség problematikája 2012-ben különös tekintettel a KKV besorolás buktató október 11.

Az innovációs járulék kötelezettség problematikája 2012-ben különös tekintettel a KKV besorolás buktató október 11. Az innovációs járulék kötelezettség problematikája 2012-ben különös tekintettel a KKV besorolás buktató A kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény legfontosabb változása

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A közpolitikai, kormányzati és közszolgálati hatékonyság nemzetközi modelljei Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

A KKV adatok és amit róluk tudni kell

A KKV adatok és amit róluk tudni kell A KKV adatok és amit róluk tudni kell A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIV. Vándorgyűlése Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Dr. Laczka Éva 1 Vázlat

Részletesebben

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül?

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül? Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül? LászlóCsaba, Szenior Partner KPMG Tanácsadó Kft. 2013. szeptember Növekedés, államadósság, hiány GDP-növekedés hatása az államadósságra

Részletesebben

Helyzetkép a magyar gazdaságról

Helyzetkép a magyar gazdaságról Helyzetkép a magyar gazdaságról Borsod-Abaúj Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara XLIII. Küldöttgyűlése 213. április 3. Palócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt. palocz@kopint-tarki.hu Az előadás témái Rövid visszatekintés,

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Versenyképességünk fokozásának tényezői

Versenyképességünk fokozásának tényezői ÁTALAKULÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ A MAGYAR GAZDASÁGBAN ÉS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSBAN 50. Közgazdász Vándorgyűlés Versenyképességünk fokozásának tényezői Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act Az Európai Unió KKV politikája Small Business Act Európai KKV hét Magyarországon Székesfehérvár, 2011. október 7. Németh István, Európai Bizottság Miért fontosak a KKV-k? Tőzsdén jegyzett Nagy Közepes

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága

Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Dr. Pulay Gyula, az ÁSZKUT fıigazgatójának elıadása a Közpolitikai kihívások az új évtizedben

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások Egy sikeres országhoz erős, kompetitív vállalkozások kellenek. Ennek

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. EGYSZERŰ ÁLLAM 2012.09.06.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. EGYSZERŰ ÁLLAM 2012.09.06. 1 VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. A vállalkozások adminisztrációs költsége Uniós összehasonlításban is magas, MOon nem csökken, inkább növekszik 2 Adminisztrációs teher az adminisztrációs költségek

Részletesebben

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 Bátorítani a vállalkozó szellemet megszűntetni a kudarctól való félelmet A Survey of Amway Europe, October 2013 A kutatás Adatfelvétel: Minta: Országok: Módszer: Intézet:

Részletesebben

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Zalaszentgrót, 2014. február 18. Vállalkozás Világos cél (kisérlet, kiegészítő vagy fő jövedelem) Milyen igényre

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Adótudatosság a versenyképesség érdekében

Adótudatosság a versenyképesség érdekében Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei

Részletesebben

Bérezési tanulmány 2010-2011

Bérezési tanulmány 2010-2011 Bérezési tanulmány 2010-2011 Bérek és versenyképesség Dirk Wölfer 2010.12.09 1 Befektetési döntések Motívumok gazdaságosság költségcsökkentés piacbıvítés helyi piac kiszolgálása vevıszolgálat kockázatok

Részletesebben

A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából

A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások alkalmazása és megfelelő igénybevétele ma már kulcstényező a gazdaság minden ágazatában, működési hatékonyság,

Részletesebben

Útmutató a transzferár szabályok megfelelő alkalmazásához

Útmutató a transzferár szabályok megfelelő alkalmazásához Útmutató a transzferár szabályok megfelelő alkalmazásához Vállalatok, melyek a transzferárazási szabályok hatálya alá esnek A szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszerek A rendelkezésre álló

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

Dr. Papanek Gábor D.Sc. Szerzői Jogi Egyesület konferenciáján,

Dr. Papanek Gábor D.Sc. Szerzői Jogi Egyesület konferenciáján, Dr. Papanek Gábor D.Sc. Innováció és szellemi tulajdonvédelem a kkv knál knál Előadás a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület konferenciáján, Bl Balatonfüred, d2009. május 12. 1 Bevezetés 1.

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 2 tagországában Eredményeket tartalmazó csomag az EU2 és Magyarország

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Minőség a számvitelben

Minőség a számvitelben Minőség a számvitelben Dr. Pál Tibor Sopron, 2010.10. 01. A minőség megközelítése Tudományos Gyakorlati üzleti szempontok A számvitel minősége az előállított információk - valóságtartalmát - teljességét

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.3.8. SWD(2016) 53 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat Az Európai Parlament

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Beruházási hajlandóság Magyarországon és a környező országokban A GE Capital kutatása április 16.

Beruházási hajlandóság Magyarországon és a környező országokban A GE Capital kutatása április 16. Beruházási hajlandóság Magyarországon és a környező országokban A GE Capital kutatása 212. április 16. A kutatásról Az alábbi kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata félévente végzett SME Capex

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2012. évben összesen 8.451 db eredményes eljárás

Részletesebben

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról 2013. február 11. Háttér A Fejér Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Beszállítók: dualitás és lehetőség Beszállítók: dualitás és lehetőség Egy vállalati felmérés eredményei MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, CEU 2015. október Lehetőség vagy dualitás? Kis, nyitott, feltörekvő gazdaságok vállalatai Nemzetközi

Részletesebben

Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok

Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok 2015 Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok TransferPricingServices Komplex transzferár szolgáltatások

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások Gazdasági helyzetértékelés 2016. évi kilátások Szeged 2016. január 15. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu jan márc júl szept nov jan márc júl szept nov jan márc júl

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Lukács András részére Levegő Munkacsoport. Budapest Pf. 1676. 1465. Tisztelt Elnök úr!

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Lukács András részére Levegő Munkacsoport. Budapest Pf. 1676. 1465. Tisztelt Elnök úr! PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Lukács András részére Levegő Munkacsoport Budapest Pf. 1676. 1465 Ikt.sz.: 23936/2003 Tisztelt Elnök úr! A kormány környezet- és természetvédelmi kötelezettség vállalásai" címmel Miniszterelnök

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

A HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal. Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök

A HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal. Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök A HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök VIII. NEMZETKÖZI TANÁCSADÓI KONFRERENCIA 2016. október

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

A versenyképesség fogalma I.

A versenyképesség fogalma I. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Versenyképesség általánosságban Versenyképesség korántsem egyenlő a gazdagsággal! Magyarország

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

KKV-k versenyjogi megfelelése

KKV-k versenyjogi megfelelése KKV-k versenyjogi megfelelése Tóth András a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke Megfelelés konferencia 2014. november 20., Budapest Áttekintés Versenyjogi megfelelés jelentősége

Részletesebben

A KORMÁNYZATI ADÓPOLITIKA ÉS AZ ADÓHATÓSÁG FELADATRENDSZERE

A KORMÁNYZATI ADÓPOLITIKA ÉS AZ ADÓHATÓSÁG FELADATRENDSZERE A KORMÁNYZATI ADÓPOLITIKA ÉS AZ ADÓHATÓSÁG FELADATRENDSZERE Izer Norbert Adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár 2016. SZEPTEMBER 30. Adócentralizáció A régióhoz képest még mindig

Részletesebben

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Mikrovállalkozások felkészítése az EU-s belépésre Készült 2004. decemberében, a Mikrovállalkozások felkészítése az EU-s belépésre című, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által finanszírozott program

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben