Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala

Átírás

1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Jelentés a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők helyzetéről, a évi bűnmegelőzési tevékenység értékelése

2 1 I. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE SAJÁTOSSÁGAINAK, ADOTTSÁGAINAK, DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLY ADATAIRA 2 II. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI AKTIVITÁSA (A MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA ALAPJÁN) 5 II. 1. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI AKTIVITÁSA A KSH ADATAI ALAPJÁN) 5 II. 2. A MUNKAERŐ-PIAC JELLEMZŐI 2012-BEN 6 II. 3. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CÉLCSOPORTOK 7 SZAKKÉPZETLEN ÁLLÁSKERESŐK 7 TARTÓSAN NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK 7 25 ÉV ALATTI ÁLLÁSKERESŐK 8 II. 4. A PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐK HELYZETE 8 II. 5. A PÁLYAKEZDŐK RÉSZÉRE NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK 9 ELSŐ MUNKAHELY GARANCIA MUNKAERŐ-PIACI PROGRAM 9 SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ PÁLYAKEZDŐK MUNKATAPASZTALAT-SZERZÉSÉNEK TÁMOGATÁSA 10 ÖSSZEFOGLALÁS 10 III. BŰNÖZÉS ÉS A VESZÉLYEZTETTSÉG ALAKULÁSA, A BŰNCSELEKMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS STATISZTIKAI ADATOK ELEMZÉSE, A BŰNCSELEKMÉNYEK ELKÖVETÉSÉNEK OKAI 11 III. 1. BŰNELKÖVETÉS ÉS SÉRTETTÉ VÁLÁS 11 III. 2. A KISKORÚAK VESZÉLYEZTETETTSÉGE 12 III. 3. CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK 15 IV. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA ÉVI BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE 18 IV. 1. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK ALAPELLÁTÁS ÉS A VÉDELEMBE VÉTELLEL TÖRTÉNŐ CSALÁDGONDOZÁSÁNAK TAPASZTALATAI 19 IV. 2. A BŰNMEGELŐZÉSI PÁLYÁZATOK, PROGRAMOK EREDMÉNYEI, TAPASZTALATAI 25 IV. 3. A GYERMEKKORÚ ELKÖVETŐK ÉS A GYERMEKBŰNÖZÉS JELLEMZŐI 25 V. AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE A BŰNMEGELŐZÉSBEN 26 V. 1. KÖZTERÜLET FELÜGYELET 27 V. 2. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZETI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB HATÓSÁGI SZEREPLŐK 27 V. 3. POLGÁRŐRSÉG A HELYI BŰNMEGELŐZÉSBEN 28 V. 4. BŰNMEGELŐZÉSI BIZOTTSÁGOK, BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓK 28 V. 5. CIVILSZERVEZETEK 28 VI. BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYÉGET VÉGZŐ SZERVEZETEK 29 VI. 1. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG 29 VI. 2. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG TÁJÉKOZTATÓJA 32 VI. 3. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT TÁJÉKOZTATÓJA 42 VI. 4. A GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ ÉVRE VONATKOZÓ, JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉRE KITERJEDŐ BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS TAPASZTALATAI: 48 VI. 5. A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI SZAKTERÜLETE PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGE- A GYERMEK ÉS FIATALKORÚAK ÉVI BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN 51 VI. 6. A SZOLNOKI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM ÉVI TEVÉKENYSÉGE, TÁJÉKOZTATÓJA 55 VII. EREDMÉNYEK, MEGOLDÁSRA VÁRÓ PROBLÉMÁK 61 VIII. ÖSSZEGZÉS, CÉLOK, FELADATOK 63

3 2 BEVEZETÉS Jelentésünk összeállításakor most is az volt fő törekvésünk, hogy olyan szakmai anyagot állítsunk össze, amelyben kiemelt fontossággal bírnak azok a háttéranyagok, amelyeket szakmai irányítóifelügyeleti hatósági munkavégzésünk kapcsán a - bűnmegelőzés területén történő szoros együttműködésre alapozva - társhatóságoktól, bűnüldözésben-bűnmegelőzésben ezirányú feladatköröket ellátó rendészeti, igazságszolgáltatási szervektől, valamint valamennyi e területen tevékenykedő, illetve tenni akaró intézményektől, szolgáltatóktól megkaptunk és amelyeket beépítettünk - terjedelmi korlátokra is figyelemmel - szakmai anyagunkba. A Jelentés elkészítését mint minden évben- nagymértékben nehezítette, hogy nem rendelkezünk még teljes körűen a év KSH statisztikai adataival, de a települési önkormányzatok e témával kapcsolatos megkeresésünkre teljesítették alapvető adatszolgáltatási kötelezettségüket. Annyiban speciális a év statisztikája, hogy a KSH év november 30. napján lezárta az éves statisztikai beszámolókat, ezért most nem teljes évet jelenítenek meg. Jelentésünkben ez évben nem törekszünk a megszokott, számokkal grafikonokkal alapozott- megjelenítésekre, inkább általános tendenciákat jelenítünk meg, melyek az elmúlt 10 év változásait mutathatják be. A Belügyminisztérium statisztikai nyilvántartása későbbi időpontban lesz elérhető. Ezúton is megköszönjük a - bűnmegelőzésben közvetlenül érintett- intézmények, szervezetek, szervek és hatóságok vezetőinek, munkatársainak szakmai munkáját, illetve együttműködését, amelynek eredményeként elkészíthettük jelentésünket. Kormányhivatalunk (és annak jogelődje) mindig érzékenyen kezelte a gyermekeket és fiatalokat érintő kérdéseket, a bűnmegelőzési tevékenységbe nemcsak a Megyei Államigazgatási Kollégiumon keresztül kapcsolódott be, hanem az esélyegyenlőség előmozdítása, a hátrányos megkülönböztetés visszaszorítása és a társadalmi szolidaritás erősítése céljából együttműködési megállapodást kötött a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Esélyek Házával is. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében tevékenykedő szakemberek részvételével megtartandó megyei bűnmegelőzési értekezlet keretében szükségesnek tartjuk, e szakmai anyagban foglaltak részletes megvitatását annak érdekében is, hogy az értekezleten résztvevő szakemberek, illetve a téma iránt érdeklődést mutató megjelentek további észrevételeik, javaslataik megtételével hozzájárulhassanak a gyermek és fiatalkorú személyeket érintő bűnmegelőzési tevékenyég eredményesebbé tételéhez, illetve a bűnmegelőzésben résztvevő intézmények és hatóságok közötti együttműködés további erősítéséhez. I. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE SAJÁTOSSÁGAINAK, ADOTTSÁGAINAK, DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLY ADATAIRA Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország keleti felében, az Alföld közepén helyezkedik el. Területe km 2, lakónépessége évek óta csökkenő tendenciát mutatva január 1-jén fő volt. Népsűrűsége 68,6 fő/km 2, ezzel az ország ritkábban lakott megyéi közé tartozik. 20 város és 58 község alkotta 2012-ben. A népesség 48,0%-a férfi, 52,0%-a nő. A férfiak száma tíz év alatt 7,2 százalékkal, a nőké mérsékeltebben, 6,9 százalékkal fogyott. 16 ezerrel több nő él a megyében ben ezer férfira 1087 nő jutott. A feminitási arány a gyermekkorúaknál és a fiatal felnőtteknél (15 39 éveseknél) 942, a középkorúaknál (40 59 éveseknél) a megyei átlaghoz közeli (1044), az időskorúaknál (59 év felettieknél) pedig jóval afeletti (1512). A gyermekkorúaknál és a fiatal aktív korúaknál megmarad a születéskori férfi többlet, viszont a évesek között már a nők vannak többségben, a 60 éves és idősebb korosztályban pedig a nőtöbblet az életkor előrehaladtával párhuzamosan egyre jelentősebbe válik. Településtípusonként nézve a megyeszékhelyen 1139, a többi városban 1088, a községekben pedig 1054 nő jut ezer férfira. Szolnok az ország 11. legnagyobb városa, az ország keleti felének legfontosabb közlekedési csomópontja. Itt él a megye lakosságának 19,5 %-a (75 ezer fő). A 78 település január 1-től 9 járáshoz tartozik. A legelmaradottabb járások közé tartozik a Kunszentmártoni és különösen a Kunhegyesi. Jász- Nagykun-Szolnok megyében a születéskor várható átlagos élettartam férfiaknál 70 év, nőknél 77,8

4 3 év. Ez kissé meghaladja a régió átlagát, de elmarad az országos ám európai viszonylatban mégis alacsony átlagtól. Érdekes pozitív változás a férfiak átlagéletkorának növekedése, ami egy év alatt kevéssé nőtt. Lakónépesség szerint nő és férfi. Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban fő részesült, mintegy 1300 fővel kevesebben, mint a múlt évben. A megyében él az ország népességének a kb. 4 %-a az összlakosság számához viszonyítva-, kb. 2,5 %-kal kevesebben, mint tíz évvel ezelőtt. A népességfogyás országos tendencia, oka a csökkenő születésszám, illetve az ebben a megyében különösen magas halálozási arány. A relatíve magas megyei elvándorlás nem számszerűsége, hanem a lakosság minőségének megváltozása miatt említendő sajnálatosan. Az elvándorlók között a magas iskolai végzettségű, fiatal munkavállalók vannak többségben, az idevándorlók életkora magasabb, iskolai végezettsége alacsonyabb. A lakosság kb. 70 %-a városi, 30 %-a községi lakos. Tíz év alatt jelentősen nőtt a városban lakók aránya, megyénkben jelenleg 20 város van. Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete 2012-ben Br.: ,-Ft, ami mintegy br. 50 ezer forinttal marad el az országos átlagtól, lényegesen nagyobb a különbség a szomszédos Pest megye viszonylatában. A felsőfokú alap és mesterképzésben részt vevő nappali tagozatos tanulók száma 2011-ben fő volt, 2012-ben 6980 fő és ez várhatóan már ezévben tovább csökken. A pedagógusok száma 2011-ben 5897 volt 2012-ben 5752 fő 145 fővel voltak kevesebben mint egy évvel ezelőtt, 6 iskola szűnt meg. Korcsoportok megoszlása évben év 4-14 év év Férfi Nő Adat: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Informatikai Főosztály

5 4 Korcsoportok évben (férfi és nő) Férfi Nő Adat: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Informatikai Főosztály Jász-Nagykun-Szolnok megye nemzetiségi szempontból viszonylag homogén, egyedül a roma etnikai kisebbséghez tartozó lakosság aránya számottevő. A évi népszámlálás során a megyében személy, a lakosság nem egészen 5 százaléka vallotta magát roma/cigány nemzetiségűnek. Ez a szám jelentős mértékben elmarad a jelenleg becsült adatoktól, ami azt mutatja, hogy sokan még mindig nem kívánják vállalni roma/cigány származásukat. Reális számítások szerint jelenleg kb fő körül lehet a romák száma, esetükben a születések számának növekedési aránya viszont lényegesen magasabb, mint a többségi lakosság viszonylatában. A cigány népesség körében a megyei átlagnál magasabb 35 százalék a 0 14 eves gyermekkorúak aránya, és igen alacsony, alig több mint 4 százalék a 60 évesek és idősebbeké, a megyére jellemző 24 százalékkal szemben. Ez összefügg alacsony átlagéletkorukkal, magas termékenységükkel. A legnépesebb hazai nemzetiség iskolázottsági szintje rendkívül alacsony ben a 15 éves és idősebb cigány népesség mindössze hattizede végezte el legalább az általános iskola 8. évfolyamát. Közülük érettségi nélkül szakmai oklevele 1650 főnek, érettségije (annál magasabb végzettség nélkül) 480, főiskolai vagy egyetemi oklevele pedig mindössze 91 főnek volt ben a cigány nemzetiséghez tartozók 15 százalékát foglalkoztatták, ami a megyei átlag felét sem érte el. Ugyanakkor körükben a megyei átlagnál kétszer nagyobb a munkanélküliek és az eltartottak aránya. A cigányságnak a teljes népességhez viszonyított száma a megye településein igen különböző. A cigányok a megyén belül a megyeszékhelyen, Karcagon, Tiszaburán, Tiszabőn, illetve Kunmadarason fordulnak elő a legnagyobb számban, településenként fő közötti létszámban. Arányuk Tiszaburán és Tiszabőn a legmagasabb, 60 és 66 százalék. Ezek a népszámlálás adatai, ugyanakkor tudható, hogy pl. Tiszabőn ez a létszámarány lényegesen magasabb ben megyénkben 3450-en születtek, mintegy 200 fővel többen mint egy éve, ez örvendetes tény, és 5500-an hunytak el, a természetes fogyás fő, ez 150 fővel kevesebb, mint évben. Az év folyamán 1150 házasságot kötöttek és 800 válás történt, ez az elmúlt évek legjobb adata. Fontos tényező a belföldi vándorlási különbözet: fő. Tényleges fogyásunk fő volt, ezévben is egy község lakosságával vagyunk kevesebben. A megye népességének korösszetétele kedvezőtlenül változott, csökkent a gyermekkorú népesség részaránya, ezzel egyidejűleg nőtt a 60 év felettiek hányada. Folyamatosan csökkent a házasságban élők száma. A megye lélekszáma 1960 óta folyamatosan csökken. Ez idő óta számottevően nőtt az idősek és az idősebb felnőttkorúak aránya, a gyermekkorúak hányada jelentősen, a felnőttkorúak aránya pedig mérsékelten csökkent óta növekszik a nőtlenek és hajadonok aránya, a házasoké pedig csökken.

6 5 II. Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági aktivitása (a megyei munkaügyi központ tájékoztatója alapján) II. 1. Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági aktivitása a KSH adatai alapján) A éves gazdaságilag aktív népesség összetételének alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2012-ben 290,2 ezren tartoztak a éves munkavállalási korú népesség közé. Közöttük 159,4 ezren voltak gazdaságilag aktívak, ami egy év alatt 2,8 ezer fős emelkedést jelent. Az aktivitási arány 1,5 százalékponttal javult, 54,9%-ra, míg a gazdaságilag inaktívak száma 4,3%-kal csökkent. Az aktivitási ráta az országos átlagtól két százalékponttal maradt el. A KSH munkaerő-piaci felmérése alapján 141,4 ezer főt, a munkavállalási korú népesség 48,7%-át foglalkoztatták. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,2 százalékponttal javult a megyében, ami az országos növekedést is meghaladja. A KSH fogalomrendszere szerinti munkanélkülinek 18,0 ezren számítottak. Egy év alatt 4,0%-kal nőtt számuk, a munkanélküliségi ráta pedig lényegében nem változott, 11,3%-on állt. A ráta az országos átlagnál kissé gyengébb (0,4 százalékponttal). A KSH felmérése szerint a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek évben átlagosan főt alkalmaztak teljes munkaidőben. Ez a létszám 7,1%-kal magasabb a 2011 éves adatnál. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb alkalmazásban álló az ipar (36,4%), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (13,2%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (10,8%) az oktatás (9,9%), és a kereskedelem, gépjárműjavítás (8,6%) területén dolgozott. Legnagyobb létszámnövekedést az egészségügy (+37,5%), a közigazgatás (+31,1%) és az építőipar (+18,1%) területén tapasztalták. Ugyanakkor csökkent a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-9,6%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (-8,3%) és az ingatlanügyletek (-5,8%) területén foglalkoztatottak száma. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete forint volt (az országos átlagnál közel 50 ezerrel kevesebb), 7,0%-os éves növekedést követően. Az emelkedés jelentős volt az ipar területén (+17,8%), ugyanakkor csökkent az átlagkereset az információ, kommunikáció területén (-17,0%), a közigazgatásban (-13,5%) és az egészségügyben (-6,2%). A legmagasabb bruttó átlagbért ( forintot) a pénzügyi, biztosítási területen tevékenykedők kapták.

7 6 II. 2. A munkaerő-piac jellemzői 2012-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyében évben átlagosan fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban. Számuk az előző évhez képest 6,5 százalékkal (1 976 fővel) csökkent, ez az országos mérséklődésnél is nagyobb ütem. A kirendeltségek közül Karcagon stagnált, mindenhol másol csökkent a nyilvántartottak száma. A nyilvántartott álláskeresők létszámának változása Jász-Nagykun-Szolnok megyében ( ) Jászberényi, -3,7% Szolnoki, -2,9% Kunhegyesi, -13,4% Törökszentmiklósi, - 6,8% Tiszafüredi, -18,0% Karcagi, +0,6% Mezőtúri, -7,5% Kunszentmártoni, -19,0% A férfiak aránya 2012-ben alacsonyabb volt, mint a nőké fős létszámuk 47,1%-os arányt jelentett, és egy év alatt 14,3%-kal csökkent. A nő ugyanakkor 1,6%-kal volt több, mint a megelőző évben regisztrált szám, arányuk így 52,9%-ra emelkedett. Minden kirendeltségen a nők voltak többségben. Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek fős átlaglétszáma az álláskeresőkön belül 44,7%-ot jelentett, létszámuk 7,1%-kal csökkent egy év alatt. Középfokú végzettséggel an rendelkeztek, a teljes létszám 51,5%-a, előző évnél 980 fővel (6,3%-kal) alacsonyabb létszámban. Felsőfokú végzettséggel ugyanakkor en (3,8%) kerestek állást, 2011-nél 3,1%-kal kevesebben. Stagnálás Az iskolai végzettség szerinti összetételben a legjelentősebb változás a szakmunkásképzőt végzettek körében volt tapasztalható, az ő arányuk 1,3 százalékponttal csökkent, a 2011-es 27,3%-ról 26,0%-ra. Megyei átlag alatti csökkenés Megyei átlag fölötti csökkenés Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, 85,9%-a azaz fő fizikai foglalkozású volt, mely arány közel megegyezik a évessel. A fizikaiak száma fővel, 6,7%-kal csökkent. A vizsgált időszakok viszonylatában a szellemi foglalkozásúak körében 5,5%-os, 230 fős létszámcsökkenés volt tapasztalható, arányuk 13,9%-ról 14,1%-ra módosult. Az év során a nyilvántartásba került álláskeresők összesített száma elérte a 41,5 ezer főt, ami éves szinten fővel, 10,7%-kal kevesebb belépőt jelentett, mint során. Az első alkalommal nyilvántartásba kerülők fős létszáma viszont ugyanezen időtávon 20,8%-kal nőtt, 2012-ben az összes belépőn belül 9,2 százalékot képviseltek éves átlaga alapján a megyében a nyilvántartott álláskeresők 51,8%-a ( fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól, vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, mely arány 9,0 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. Az ellátottak átlagos létszáma ez idő alatt 20,3%-kal (3 734 fővel) csökkent.

8 7 A megye kirendeltségein 2012-ben összesen álláshelyet jelentettek be, ami 9,2%-kal (2 647-tel) kevesebb, mint az előző esztendőben. A bejelentett álláshelyek mintegy negyedét Szolnok térségében rögzítették. A támogatási kérelemmel érkezett igények száma egy év alatt megyei szinten 4,1%-kal csökkent, ra, míg a piaci álláshelyek száma 27,6%-os mérséklődés után ot tett ki, az összes bejelentett állás 17,2%-át. Az év során indított közfoglalkoztatási programokba 2012-ben összesen fő lépett be. Legtöbben, fő a hosszabb idejű közfoglalkoztatásba, míg országos közfoglalkoztatási programba en léptek. II. 3. Hátrányos helyzetű célcsoportok A hátrányos helyzetű célcsoportok létszámának és az álláskeresőkön belüli arányának alakulása ( ) Szakképzetlen álláskeresők A szakképzetlenek (iskolai végzettség szerinti besorolások alapján) megyei aránya az álláskeresőkön belül az évben 53,5%-ot tett ki. Létszámuk átlagosan fő volt, az előző évi adatnál 986 fővel, 6,1%-kal kevesebb. Arányuk egy év alatt lényegében nem változott. A kirendeltségek közül Kunszentmártonban és Kunhegyesen nőtt egy százalékpontnál nagyobb mértékben a szakképzetlenek aránya. A szakképesítés nélküliek közül a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 83,4%-os, míg a gimnáziumot végzetteké 16,6%-os volt. Az előbbiek létszáma 7,1%-kal, főre csökkent, míg az utóbbiak 2012-es éves átlaga 1,0%-kal volt kevesebb az előző évinél. Tartósan nyilvántartott álláskeresők 2012-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyében a tartós álláskeresők száma kis mértékben csökkent ugyan (-1,6%), arányuk azonban romlott. Az egy évnél hosszabb ideje állástalanok fős száma a teljes létszám 25,8%-át tette ki, ami 1,3 százalékponttal magasabb a 2011-es adatnál. Az egy évnél hosszabb ideje regisztrált álláskeresők aránya a Kunszentmártoni kirendeltségen volt a legmagasabb (30,1%), itt egy év alatt 4,8 százalékponttal emelkedett a tartósak aránya. A legalacsonyabb Kunhegyesen volt ez az arány, 20,2%-os, ugyanakkor egy év alatt itt emelkedett legnagyobb mértékben a tartósak aránya és létszáma.

9 8 25 év alatti álláskeresők A 25 év alatti álláskeresők átlaglétszáma egy év alatt Jász-Nagykun-Szolnok megyében az átlagtól némileg elmaradó mértékű, 3,5%-os csökkenéssel 4925 főre változott, a nyilvántartott álláskeresőkön belüli arányuk így 0,6 százalékpontos emelkedést követően 17,4% volt. A fiatalok száma a Jászberényi és a Karcagi kivételével minden kirendeltségen csökkent, legnagyobb mértékben Kunszentmárton körzetében (-21,0%). Jászberényben 2,7%-os, Karcagon 1,7%-os volt az álláskereső fiatalok létszámemelkedése éves viszonylatban. A 25 éven aluliak aránya a teljes létszámhoz viszonyítva Jászberény térségében volt a legalacsonyabb, 15,6%-os, míg a legmagasabbnak Törökszentmiklós (19,2%) és Tiszafüred (18,5%) körzetében bizonyult. II. 4. A pályakezdő álláskeresők helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2012-ben átlagosan fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban. Számuk egy év alatt jelentősen, 17,5%-kal (502 fővel) nőtt, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk pedig 2,4 százalékpontos emelkedés után 11,9%-ra változott. Ezzel az országos átlagnál 0,9 százalékponttal magasabb volt a megyei arány. A pályakezdők nemenkénti megoszlása kiegyensúlyozott volt, közel azonos arányban képviselték magukat a férfiak (1 667 fő, 49,4%) és a nők (1 707 fő, 50,6%). Az előző évhez képest ugyanakkor érezhetően eltolódott a nők felé az összetétel, miután számuk közel negyedével emelkedett, szemben a férfiak 10,8%-os létszámemelkedésével. Életkor szerint az összetétel némileg eltolódott a 20 éven felüliek irányába, akik száma jobban emelkedett, mint a 20 éven aluliaké. Az összes pályakezdő közel hattizede volt év közötti, míg a évesek aránya 37,7%-os volt, a 25 éven felülieké pedig mindössze 2,6%. A pályakezdő álláskeresők összetételét iskolai végzettség tekintetében vizsgálva megállapítható, hogy emelkedett a szakközépiskolát végzett pályakezdő álláskeresők aránya, ugyanakkor kissé csökkent a gimnáziumi végzettségűeké. Az összes létszámból 1272 fő legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, ez a teljes létszám 37,7%-a volt. Szakiskolát vagy szakmunkásképzőt 600-an végeztek (17,8%), míg gimnáziumi érettségivel 566 fő keresett állást. Szakközépiskolába vagy technikumba a pályakezdők 22,5%-a, 760 fő járt, míg felsőfokú végzettséggel 177-en szerepeltek a nyilvántartásban (5,3%). Az összes álláskeresőhöz viszonyítva elmondható, hogy a pályakezdők körében jelentősen alacsonyabb a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya, ugyanakkor közel duplája a gimnáziumot befejezőké. Szakiskolát és szakmunkásképzőt is kisebb arányban végeztek a pályakezdők, ugyanakkor szakközépiskolában és technikumban nagyobb hányaduk végzett, valamint némiképp nagyobb körükben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is. A pályakezdő álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele (2012. éves átlag)

10 9 A fiatal álláskeresők háromnegyede fizikai foglalkozású, az ő számuk 18,2%-kal nőtt. A szellemi foglalkozásúak a teljes létszám 25,1%-át tették ki, számuk 15,4%-kal emelkedett. Az állománycsoportok szerinti összetételben jelentős változás nem történt 2011-hez képest. A pályakezdők körében a definíció jellegéből adódóan jóval alacsonyabb a tartós, több mint 12 hónapja állást keresők aránya. Míg az összes állástalan esetében 25,8%-os arány volt számítható, addig a pályakezdőknél ez 16,3% volt. Ez azt jelenti, hogy 551 fő fiatal álláskereső szerepelt már több mint egy éve a munkaügyi nyilvántartásban. Számuk 2011-hez képest 11,9%-kal emelkedett, arányuk viszont kissé javult, közel egy százalékponttal. II. 5. A pályakezdők részére nyújtott támogatások Első munkahely garancia munkaerő-piaci program A program célja a 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése, ami a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását, az első munkahely megszerzésének elősegítését, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzését biztosítja. A program elősegíti a nyugdíjba vonulás miatt jelentkező szakember utánpótlás biztosítását is azzal, hogy a támogatás ideje alatt lehetőséget biztosít a nyugdíjba készülő munkavállalók aktív életpályája alatt megszerzett széles körű tapasztalat és szaktudás átadására is. A program elemei: 1. Munkaerő-piaci szolgáltatás A program sikeres megvalósítását a munkaügyi központ/kirendeltség szolgáltatások nyújtásával segíti elő. A program célcsoportjába tartozó pályakezdők elhelyezkedését a munkaügyi központ/kirendeltség az egyéni igényeken alapuló, a szükséges mértékű munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásával segíti elő. A szolgáltatások lehetnek munkaerő-piaci, és/vagy foglalkoztatási információnyújtás és munkaerő közvetítés, amelyek nyújtása a támogatott foglalkoztatást megelőző időszakban szükségszerű. 2. Bérköltség-támogatás A program keretei között bérköltség támogatás állapítható meg - a munkáltató kérelme alapján - a 25 év alatti pályakezdő álláskereső foglalkoztatását teljes, vagy legalább a napi 4 órát elérő részmunkaidőben történő foglalkoztatását vállaló munkáltató számára. A támogatás legfeljebb 6 hónapos időtartamra állapítható meg. Mértéke a munkaszerződés szerinti munkabér, valamint az azt terhelő és ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó együttes összegének 100%-a. Teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a támogatás alapjául figyelembe vehető munkabér legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 150%-a (2013-ban ez Ft/hó) lehet, részmunkaidős foglalkoztatás során ennek a részmunkaidő teljes munkaidővel arányos része alapján számított hányada vehető figyelembe. 3. Munkába járáshoz szükséges utazási költség megtérítése Azon álláskeresők esetében, akik a munkavégzést lakó/tartózkodási helyüktől eltérő településén is vállalják, a programban a bérköltség támogatás mellett lehetőség van a munkába járáshoz szükséges utazási költségek megtérítésére is. Ennek ideje megegyezik a bérköltség-támogatás idejével, mértéke a menetrend szerint közlekedő busz/vonat lakó/tartózkodási hely és a munkahely közötti viszonylatra szóló havi bérletének munkáltatót terhelő 86%-os hányada. Emellett megtéríthető az utazási költség munkavállalót terhelő 14%-os része is.

11 10 Szakképzettséggel rendelkező pályakezdők munkatapasztalat-szerzésének támogatása A támogatás célja a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők megfelelő munkatapasztalatot nyújtó munkahelyen történő foglalkoztatásának elősegítése bérköltségtámogatás nyújtásával. Megfelelő munkatapasztalatot nyújtó munkahely az, 1. amelynél a munkakör a pályakezdő álláskereső képzettségi szintjének megfelel, és 2. a pályakezdő álláskereső egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas, és 3. a munkahely és a lakóhely között naponta tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg. A támogatás annak a munkaadónak állapítható meg, aki/amely vállalja a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatását napi legalább négy órás munkaidőben, legalább 365 nap időtartamra (foglalkoztatási kötelezettség). A támogatás mértéke a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskereső bruttó munkabére és a ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adónak %-ig terjedhet. A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, de legfeljebb 365 napra lehet megállapítani. A támogatás összege a bérköltség száz százalékának megfelelő támogatása esetén havonta nem haladhatja meg a) alapszintű szakképesítéssel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér és a ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adónak összegét, b) középszintű vagy középfokú szakképesítéssel, illetve szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét, c) emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítéssel, illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. Összefoglalás Jász-Nagykun-Szolnok megyében évben átlagosan fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban. Számuk az előző évhez képest 6,5 százalékkal (1 976 fővel) csökkent, ez az országos mérséklődésnél is nagyobb ütem. Az év során a nyilvántartásba került álláskeresők összesített száma elérte a 41,5 ezer főt, ami éves szinten 4988 fővel, 10,7%-kal kevesebb belépőt jelentett, mint során. Ugyanebben az időszakban összesen álláshelyet jelentettek be, ami 9,2%-kal (2647-tel) kevesebb, mint az előző esztendőben. Az év során indított közfoglalkoztatási programokba 2012-ben összesen fő lépett be. Az álláskeresők körében az előző évhez képest nőtt a nők aránya, iskolai végzettség szerint pedig csökkent a szakmunkásképzőt végzetteké. A tartós álláskeresők aránya 1,3 százalékponttal, 25,8%-ra nőtt, de a 25 éven aluliak és az 50 éven felüliek részesedése is emelkedett. Nem változott ugyanakkor a szakképzetlen álláskeresők aránya, számuk közel az átlagnak megfelelően csökkent. Ellátást az álláskeresők valamivel több, mint fele kapott, mely arány azonban kilenc százalékponttal mérséklődött egy év alatt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2012-ben átlagosan 3374 fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban. Számuk egy év alatt jelentősen, 17,5%-kal (502 fővel) nőtt, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk pedig 2,4 százalékpontos emelkedés után 11,9%-ra változott. A kimondottan pályakezdő álláskeresőket célzó támogatások ( Első munkahely garancia program és a szakképzettséggel rendelkező pályakezdők munkatapasztalat szerzésének támogatása, illetve a január 1-je óta nem igényelhető START kártya) mellett a munkaügyi központ egyéb eszközeiben, képzéseiben, programjaiban és szolgáltatásainál is kiemelten kezeli a pályakezdő álláskeresőket.

12 11 III. BŰNÖZÉS ÉS A VESZÉLYEZTETTSÉG ALAKULÁSA, A BŰNCSELEKMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS STATISZTIKAI ADATOK ELEMZÉSE, A BŰNCSELEKMÉNYEK ELKÖVETÉSÉNEK OKAI III. 1. Bűnelkövetés és sértetté válás Az 1087/2011. (IV. 12.) Korm. határozatban Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot hozott létre a Kormány, azzal a céllal is, hogy megalkossák az új Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiát. A stratégia a múlt évben nem készült el, elmondható, hogy kormányzati szinten nem történtek új lépések a bűnmegelőzés társadalmasítása területén. A veszélyeztető tényezők kialakulása szempontjából mind az áldozati, mind az elkövetői oldalon a legfontosabb szerepet változatlanul a család képviseli. Az ott jelentkező rendellenességek, negatív folyamatok meghatározathatják a fejlődésben lévő gyermek kriminális identitását. Sok esetben azonban már a család sem elegendő a bűncselekmények áldozatává vált gyermekeknek ahhoz, hogy a kialakult helyzetet közösen feldolgozhassák. Ehhez a folyamathoz feltétlenül szükségesnek ítéljük külső személyek, elsősorban szakemberek (pld. pszichológusok, iskolai pszichológusok, gyógypedagógusok, fejlesztők, szociális munkások stb.) bevonását, mivel sohasem szabad elfeledkezni arról, hogy a fiatalok jelentős része számtalan átélt negatív élménnyel, a megalázó bánásmód, a családon belüli erőszak, a kiszolgáltatottság, tehetetlenség, az iskolai kudarcok, illetve az elhagyatottság érzésvilágával a háta mögött érkezik elénk, ez pedig jelentősen rányomja a bélyegét személyiségére, érzelemvilágára, mentális állapotára. Sajátos a fiatalkori bűnözés helyzete. A profitmotiváció itt nem elsődleges, bár a fiatalkori bűnesetek többsége is anyagi előnyszerzésre irányul, de a legfőbb szerepet mégis a normasértő életforma, deviáns szocializáció, ellenkultúrális referenciacsoportok, a családi kapcsolatok zavara, ill. személyiségzavar játssza. Ezen a területen nagyon erős a törekvés a reszocializációra és a megelőzésre. A viktimizációban meghatározó szerepe van az életkornak, életstílusnak, családi környezetnek, baráti-ismeretségi körnek, otthontól távol eltöltött időnek, óvatosság hiányának, vagyonvédelem elmulasztásának, vagyontárgyak kihívó mutogatásának, a sértett provokáló magatartásának, tudatmódosító szer általi befolyásoltságnak. A bűncselekmények áldozatai továbbra is elsősorban a fizikailag kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, nők, gyermekek, egyedül élő idősek, valamint a testi, szellemi adottságaik miatt hátrányban lévők közül kerülnek ki. Annak ellenére, hogy a rendőrség és az önkormányzatok is sokat tesznek annak érdekében, hogy a különböző célcsoportok sérelmére elkövetett bűncselekmények létrejöttét segítő okokra, körülményekre, az ellenük való védekezés módjára a figyelmet felhívja, még mindig jelentős szerepe van a bűncselekmények létrejöttében a sértett közreható magatartásának. Leggyakoribb deliktumok körébe tartozik a garázdaság és a lopás. A gyermekek áldozattá válása szempontjából ki kell emelni a családon belül elszenvedett, különböző fokú és súlyú bántalmazásokat, amelyek látenciája igen nagy. Az áldozattá válás okaként jelölhetjük meg az elkövetővel többnyire szülő, családtag szembeni kiszolgáltatottságot, az életvitelből adódó veszélyeztetettséget, védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotot, a kortársak negatív befolyásoló hatását. Vagyon elleni deliktumok tekintetében jellemző közreható áldozati magatartás, hogy nem vigyáznak értékeikre, nem egyszer hivalkodnak azokkal, így felhívják magukra a figyelmet. Gyakori az egymás sérelmére elkövetett lopás, zsarolás, könnyű testi sértés, rablás, garázdaság. Elsősorban pénzt, mobiltelefont, MP3, MP4 lejátszót, márkás ruhákat tulajdonítanak el. Az elkövetők többsége szintén kiskorú, gyakran csoportosan, fiatal felnőtt, szülő vagy más hozzátartozó közreműködésével követik el tettüket. Jellemző még, hogy a fiatalkorúak sérelmére hétvégi szórakozásuk alkalmával, a szórakozóhelyen vagy annak környékén követnek el bűncselekményt, ahol gyakran alkoholos befolyásoltság alatt válnak erőszakos deliktumok áldozatává. A számítástechnikai rendszerek terjedésével fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a gyermek- és

13 12 fiatalkorúak gyakran minden kontroll nélkül, olyan internetes oldalakat látogatnak, amelyek személyiségük fejlődését negatívan befolyásolják, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy áldozattá - elkövetővé váljanak. Az elmúlt évek tekintetében folyamatosan terjed és erősödik az iskolai erőszak, amely áldozati körként már nem csak a fiatalokat, hanem pedagógusokat, szülőket, hozzátartozókat is érint. Az agresszivitás mértéke egyre nagyobb, amelyet a pedagógusok már nem tudnak kezelni. Az áldozattá válás szempontjából megyénkben az egyik legveszélyeztetettebb korcsoport a 60 év feletti korosztály, közülük sajnos megyénkben is brutális életellenes bűncselekmények áldozataivá váltak. Az Igazságügyi Szolgálat Áldoztavédelmi Irodája együttműködik több társszervezettel, hogy az áldozatvédelem a mindennapok részévé váljon. A regisztrált bűncselekmények száma a évi ről re nőtt a múlt évben. A személyelleni bűncselekmények száma 1125 volt, a közrend elleni 4573, vagyon elleni bűncselekmények száma ről re nőtt. A szándékos testi sértések aránya csökkent, viszont a betöréses lopások száma 2184-ről 2694-re emelkedett. Pest megyét kivéve a 3. helyen vagyunk országosan e cselekményfajtában. A regisztrált bűnelkövetők száma 4400 volt, ebből fiatalkorú 564 fő. (2011-ben 634), gyermekkorú 217 fő. III. 2. A kiskorúak veszélyeztetettsége A gyermek- és fiatalkorúak veszélyeztetettsége nem csupán a család anyagi helyzetéből, hanem más különféle káros hatások, veszélyeztető tényezők családi jelenlétéből is adódhat. A korábbi veszélyeztetettség és a későbbi gyakori kriminalitás pedig egyenes irányú összefüggést mutat. Az utóbbi időben egyrészt folyamatosan növekszik a gyermek- és fiatalkorú elkövetők száma, másrészt a bűncselekmények sértettjei közül is egyre több gyermek és fiatal kerül ki. Évről-évre alig- alig változnak a veszélyeztetettségi tényezők, jól érzékelhető azonban, hogy a társadalmi, gazdasági, morális válság miatt a veszélyeztetettek száma jelentősen nem csökken. Annyi érzékelhető, hogy a polgári filozófia érvényre juttatása megállítani látszik az előző elfogadhatatlan- trendet és a csökkenés hibahatár feletti. A kizárólag anyagi okból veszélyeztetett gyerek családtól való elvételének tilalma egyértelműen kimondhatjuk nem valósul meg. Ami megvalósul, az az, hogy (ha anyagi nehézség áll a család rossz helyzetének hátterében) a családból való kiemelést kísérő határozat indoklási részében általában nem az anyagi ok szerepel, hanem annak következményei. De a lényegesebb az, hogy a nehéz helyzetben lévő gyerekért felelős önkormányzatnak szembe kell néznie avval, hogy dolga lenne a gyerek családját rossz anyagi helyzetéből kisegíteni. Természetesen a helyi önkormányzat önmagában nem tudja megszüntetni a lakáshiányból, a munkanélküliségből, a képzetlenségből adódó, alacsony jövedelemből fakadó anyagi veszélyeztetettséget. De legalább tudhatja, hogy a gyermek szempontjából szembe kellene nézni vele. A veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúak magas aránya és Jász-Nagykun-Szolnok megye számos kistérségében (településeken) érzékelhető nehéz gazdasági helyzet együttesen nagy kihívást jelent a megye gyermekvédelmi rendszere számára. Csaknem fő, a lakosság 20 %-a 18 éven aluli a megyében, összességében nálunk él a 18 év alatti népesség 4 %-a. Ők azok, akik életkoruk alapján a gyermekvédelmi rendszer potenciális alanyai. Hogy közülük hányan kerülnek valóban kapcsolatba a gyermekjóléti szolgálattal, jegyzői gyámhatósággal, a gyámhivatallal, esetleg valamelyik bentlakásos intézménnyel, a családi körülményeikkel, szüleik anyagi helyzetével-, életvitelével (nem utolsósorban a veszélyeztetéssel érintett gyermekkel szoros kapcsolatot ápoló baráti társaság összetételével stb.) egyaránt összefügg. A kiskorúak kriminalitásában sértetti és elkövetői oldalon egyaránt fontos tényező a sértett és az elkövető kapcsolatának vizsgálata. Emelkedett az iskolatársak ellen elkövetett cselekmények száma, a gyermekek körében jellemzőek még az ismerősök sérelmére elkövetett jogsértések.

14 13 A veszélyeztetettség okainak sorrendje megyénkben megegyezik az országos sorrenddel: év Főbb okok veszélyeztetett gyermekek száma (fő) Megoszlás (%) 1 anyagi 2 környezeti magatartási tankötelezettség elmulasztása 959 9,5 5. egészségi Előzetes adatok Ksh. A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma megyénkben: Év Veszélyeztetett kiskorúak száma (fő) Az összes kiskorú száma (fő) Veszélyeztetett kiskorúak aránya (%) % % ,5 % % ,5 % % % % % ,5% Előzetes adatok Ksh. Ami szembetűnő, hogy 10 év alatt több mint gyermek- és fiatallal lettünk kevesebben, ezek egészen döbbenetes adatok. Továbbgondolva ezt pl. iskolai osztályokra, pedagógusokra, iskolákra és majdani adófizetőkre még szomorúbb a kép. A folyamatos elvándorlás, amiről fentebb már beszéltünk még problémásabbá teszi a helyzetet, a lakosság minősége kedvezőtlenül alakul. A fiatal szakképzettek elvándorolnak, a helyükre érkező népesség idősebb és kvalifikálatlanabb. A Kormány nem véletlenül helyez hangsúlyt a demográfiai lehetőségek megváltoztatására, ami a nemzet léte szempontjából alapvető.

15 anyagi okok 2. környezeti okok 3. magatartási okok 4. egészségügyi 5. tankötelezettség mulasztása Veszélyeztetettségi okok Ksh. előzetes adatok Jól látható, hogy a gyermeklétszám folyamatos, egyre erősödő csökkenése mellett arányaiban alig csökken a veszélyeztetett helyzetű gyermekek aránya, ami nyilvánvalóan jelzi, hogy a gyermekvédelmi rendszernek van még feladata. A gyermekekhez kapcsolódó különböző pénzbeli és természetbeni támogatások eddig nem hozták meg a várt eredményeket: továbbra is vezető okként jelenik meg az anyagi okokból való veszélyeztetettség, mely gyakran társul a szülők elhanyagoló nevelésével, alkoholizálásával. Fontos látnunk, hogy az elmúlt évek azon változásai még ha a szakma jó részének ellenérzéseit váltották is ki, - mely szerint a pénzbeli támogatások nem érik el céljukat, ezért tárgybeli segítséget nyújtanak a rászorulóknak, eredményesnek mondhatók. Természetesen a kormányzati intézkedések együttes hatása kellett ehhez: büntethetőség, három csapás, szerencsejáték piac átalakítása, iskoláztatási támogatás felfüggesztése, esélyteremtő programok indítása stb. A veszélyeztetett gyermekek között arányaiban több szabálysértő, bűnelkövető, iskolakerülő, szökésben lévő, továbbá bűncselekmény sértettje van, mint a nem veszélyeztetett, kiegyensúlyozott családi légkörben nevelkedő gyermekek között. A bűnelkövetők körén belül 8-10 % között mozog a veszélyeztetett fiatalok aránya. A gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő kiskorúak által elkövetett bűncselekmények az összes kiskorú által elkövetett bűncselekmények 4-5 %-át teszik ki. Néhány olyan veszélyeztető tényező mely, a gyermekjóléti szolgálatok beszámolói alapján általánosságban jellemző megyénk településeire, a gondozott gyerekekre, családjaikra: munkanélkülivé vált szülő(k) alacsony jövedelmek telepi életmód magas gyermeklétszám a családban egyszülős család albérletben élő családok alkoholfüggőség alacsony iskolázottság fogyatékosság ingerszegény környezet betegség

16 15 elhanyagoltság családi konfliktusok higiénés körülmények felelőtlen szülői magatartás negatív mintakövetés jövőkép hiánya, céltalanság magatartászavarok deviancia, bűnöző életmód migráns létmód (betelepülők) Tankötelezettség NEM teljesítése ügyében eljárás a szülővel szemben évben fiatalkorú fiúk gyermekkorú fiúk mulasztó fiúk összesen fiatalkorú lányok gyermekkorú lányok Mulasztó lányok összesen Gyermekjóléti szolgálatok által közölt adatok alapján Az előző táblázatban közölt adatok is mutatják, hogy a fiatalok egy része hozzászokott az iskola nélküli élethez és ezzel minden ebből következő káros hatáshoz (csavargás, bandázás, szabálysértések, rongálások stb.). A törvényi változások itt jelentős eredményeket hozhatnak, de az önkormányzatoknak nem lehet megelégedniük a pénzbeli támogatások felfüggesztésével, hanem erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a gyermekek eljussanak az iskolába, a tanórára, és ott eredményes alanyai legyenek a nevelési-oktatási folyamatnak. III. 3. Családon belüli erőszak Magyarországon is még mindig tartja magát a nézet: az én házam az én váram, a saját otthonom falai között azt teszek, amit akarok. A családi erőszak igen gyakran manifesztálódik a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekben, ezeket azonban nem lehet a családban létező egyéb problémáktól elkülönítve vizsgálni júliusától változik a törvényi szabályozás és kapcsolati erőszak néven vezetik be a magyar jogtörténetbe.

17 16 fő 400 Családon belüli erőszak fizikai lelki szexuális 514 családon belül szülő által családon belül testvér családon belül hozzátartozó által A gyermekeket érintő erőszak elkövetői többnyire a családtagok, akik visszaélnek a gyermek bizalmával, vagy a tágabb környezet felnőtt tagjai és más gyermekkorú személyek. Sajnos, az anyák aránya az elkövetők között nagyobb. Az apák, nevelőapák bántalmazó magatartását is sok esetben az anyák indukálják. A nemzetközi és hazai adatok tükrében megállapítható, hogy a gyermekbántalmazás előfordulási gyakorisága országonként, kultúránként változó. A magyar esetek előfordulási gyakoriságát nehéz adatokkal alátámasztani. Az adatszolgáltatást nehezíti, hogy az áldozatok és az eseményről tudó családtagok, a szűkebb-tágabb környezet titokban tartja, szégyenérzetből, megbélyegzéstől való félelmükben vagy félve a büntetőjogi következményektől. Családon belüli erőszak fizikai lelki szexuális családon belül szülő által családon belül hozzátartozó által családon belül testvér A kiskorú, gyermekkorú és a fiatalkorú sértettek között is a fiúk aránya nagyobb: 60% fölötti. A sértetté válást elősegítő oksági tényezők közül kiemelkedik a kiskorúaknál az életkor, az óvatosság hiánya, a provokáló magatartás, a kiszolgáltatott függőviszony és a hanyagság, valamint a környezet közömbössége. A gyermekelkövetők száma évenként változó. Az oksági tényezők közül kiemelkedik a fegyelmezetlenség, a figyelmetlenség, az objektív okok

18 17 között első helyen a rossz baráti, alkalmatlan családi környezet jelenik meg, ezt követi az átmeneti pénzzavar; megjelenik a családi probléma, a helytelen nevelés és az iskolai konfliktusok is. Családon kívüli erőszak fizikai lelki szexuális 4 családon kívül gyermek által családon kívül felnőtt által családon kívül intézmény munkatársa által A gyermekbántalmazásról országos méretű statisztika nem áll rendelkezésre. A veszélyeztetett gyermekeket a közoktatás intézményeiben regisztrálják. A bölcsődék gyermekvédelmi feladatai között már szerepel felismerésük és segítésük. Kriminálisan veszélyeztetettek azok a fiatalok, akiket valamilyen makro- vagy mikrotársadalmi körülmény a szocializációjukban megzavart és ennek következtében beilleszkedési és magatartási zavarokkal küszködnek. Milyen tényezők játszanak szerepet a bántalmazás kialakulásában? a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat felbomlása a gyermeki dühreakciók a felnőtt inadekvát nevelői attitűdje a gyermekek közötti agresszió kezelhetetlensége eredményesnek vélt büntetésmódok a szülő személyisége, aktuális hangulat- és idegállapota. Az abúzus okai között szerepel a drog-, illetve alkoholfüggőség, a pszichopátiás személyiség. A szociológiai kutatások a bántalmazások okaként a munkanélküliség és a szegénység szerepét hangsúlyozzák, amelyek krónikus stresszként hatnak a családokra, csökkentve a szülők képességét arra, hogy alkalmazkodjanak a váratlan helyzetekhez, illetve egészséges módon megküzdjenek azzal a tapasztalattal, hogy az események pl. a gyermek magatartása nem az ő igényeik szerint alakul. Több tényező együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy a stresszhelyzetben lévő szülő abúzust kövessen el. Ilyen tényezők: a családi élet diszharmóniája, az erőszak jelenléte a család történetében, a férj dominanciája a házasságban, az alacsony iskolázottsági szint, a fizikai büntetés hasznosságának állítása, és a család izoláltsága. Ami probléma, hogy a lelki elhanyagolást a szakemberek sem veszik súlyának megfelelően figyelembe, nem figyelnek erre a nagyon fontos tényezőre, ami alapvető fontosságú a prevenció szempontjából. Igaz, hogy a családgondozók általános leterheltsége nem engedi meg ezen gyermekek gondozását, hisz a konkrét, súlyos veszélyeztetettséget is alig győzik kezelni. A Btk. módosítása kapcsán - nagyon helyesen előtérbe kerül a lelki elhanyagolás számonkérése is.

19 18 IV. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA ÉVI BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE évben a települések közül mindössze 12 nyújtott be bűnmegelőzést érintő pályázatot (múlt évben 13), amelynek oka feltételezhetően a rövid határidő és a pályázatok benyújtásához kapcsolódóan a pályázatkiírók által előzetesen feltételként szabott meglehetősen jelentős összegű önerő megléte igazolásának előírása is volt. De szerepet játszik mindebben az is, hogy az elmúlt évek folyamatos sikertelenségei a pályázni szándékozókat vélhetően alulmotiválttá tették. Ellenőrzéseinkkor minden esetben hangsúlyoztuk, hogy a veszélyhelyzetben lévő gyermekek külön figyelmet igényelnek, mind gyermekjóléti, mind nevelési szempontból. A gyermekjóléti szolgálatok és a közoktatási intézmények általában nem érzik ennek a témakörnek a súlyát. Bár sokféle szabadidős program működik, de még mindig hiányzik a célhoz kötöttség, márpedig ezeken a gyermekeken csak úgy lehet segíteni, ha külön (is) foglalkozunk velük. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitánysággal megkötött együttműködési megállapodás alapján segítjük egymás munkáját. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazságügyi Hivatallal továbbra is az áldozatvédelem és a jóvátétel tárgyában tartottunk fontos szakmai egyeztetéseket, egyébként a felmerült problémákat vezetői szinten oldottuk meg. Kapcsolattartásunk mindvégig személyes és érdemi volt. A Megyei Gyermekvédelmi Kerekasztal szakmai programjának kialakításakor figyelembe vettük a szakemberek igényeit és a civil szervezetek kéréseit is. A közös munka kapcsán elfogadták hivatalunk álláspontját a bűnmegelőzési tevékenységre vonatkozóan. Érdemi lépéseket tettünk a programok kialakításában és ennek meg is van az eredménye, mert nőtt az érdeklődés a bűnmegelőzési tevékenység iránt. A szolnoki kistérségben a megyei módszertani szolgálat támogatásával a bűnmegelőzéssel foglalkozó szakcsoport munkája említésre méltó. A gyermekjogi képviselővel a szociális és gyámhivatal hivatalvezetője többnyire negyedévente, (illetve szükség szerint) folytatott szakmai egyeztetést, míg a munkatársak az észlelt probléma megoldása érdekében azonnal kapcsolatba léptek a jogvédővel, aki ez évben is tájékoztatott bennünket a bűnmegelőzési tevékenységgel kapcsolatos észrevételeiről. Valamennyi ellenőrzési jegyzőkönyvünk szakmai megállapítását képezi a bűnmegelőzési tevékenység elemzése, illetve annak értékelése. Minden lehetséges eszközzel segítjük, hogy az érintettek megismerjék a közösségi és lokális bűnmegelőzési programokat. Hivatalunk rendszeres kapcsolatot tart a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Megelőzési Alapítvány titkárával, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetőjével, az Igazságügyi Hivatal igazgatójával és áldozatsegítéssel foglalkozó munkatársaival, hogy a szakmai információkat indokolt esetben- akár közösen is feldolgozhassuk. Terveink között szerepelt szakmai képzésekbe való bekapcsolódás is, de megyénkben mint ahogy országosan sem- nincs erre szakmai szervezet. A Szolnoki Főiskola továbbra is folytatja bűnmegelőzési képzését, ehhez - kérelemre, illetve igény szerint - segítséget nyújtunk. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgárőr Szövetséggel sikerült a szakmai kapcsolatokat tovább szélesíteni. A polgárőrök tevékenységének támogatására, illetve annak fontosságára minden szakmai ellenőrzésünk kapcsán kitértünk. Felhívtuk az önkormányzatok figyelmét a szociális térképek megalkotásnak szükségességére, mert szakmai meggyőződésünk, hogy a felmerült, illetve feltárt problémákra konkrét, helyi válaszokat kell adni, az adott segítői rendszer segítségével.

20 19 A Kormányhivatal konszolidációs terve miatt azonban a megszokott kistérségi szintű találkozók elmaradtak, a személyes kapcsolatok lazulása nem segíti a hatékony együttműködést, ismerve, hogy a bűnmegelőzési terület eredményességét csak annak társadalmasításával lehet fokozni. IV. 1. Gyermekjóléti szolgálatok alapellátás és a védelembe vétellel történő családgondozásának tapasztalatai Megyénkben a gyermekjóléti szolgálatoknál történő alapellátásban évben: intézkedés volt (hangsúlyozva, hogy a decemberi adatok nem szerepelnek), évben ez a szám önmagáért beszél Az alapellátás olyan, a család belátásán alapuló segítség elfogadását jelenti, amely a gyermek érdekeinek védelmében a családot célozza. A gyermeknek, szülőnek, családnak joga van a segítséget nem elfogadni. A gyermek azonban életkorából adódóan és a családtól való függése miatt kiszolgáltatott helyzetben van, ezért a gyermeknek különleges védelmet kell nyújtani. E védelem különlegesen fontos eszköze a gyermekjóléti szolgáltatás. Gyermekvédelmi gondoskodás (gyjsz. adatai) 3331 Alapellátásban részesült Védelembe vétel 1655 Ami kiolvasató a táblázatból, hogy tavaly óta nem csökkent, inkább emelkedett az alapellátottak száma, a védelembe vettek száma, pedig a tavalyi extrém (600 fő) növekedés után (1709 fő), mintegy 200 fővel csökkent. Nagyobb ijedtségre azért nincs ok, mert a tankötelezettség elmulasztása miatt kezdeményezett eljárások miatt emelkedett a múlt évben olyan mértékben. Ez jelzi a rendszer tisztulását, de nem ad képet arról, hogy a nótórius mulasztókkal mit tud kezdeni a rendszer, a 16 éves tankötelezettségi kor kérdésköre még vitatott. Első lépés természetesen, hogy bevigyük őket az iskolákba, majd ott, kinek-kinek szükséglete szerint ellássuk őket. Csak a szakszerűség mentén dőlhet el, hogy az önkéntes együttműködés-e a megfelelő. A gyermekjóléti szolgálatoknál dolgozó szociális munkások egyik legfontosabb feladata, hogy folyamatosan megértessék a gyermekekkel és szüleikkel, családtagjaikkal, hogy a problémamegoldás fontos része a velük egyetértésben megvalósuló közös munka. Fontos, hogy a család érezze, ez az együttműködés az érdeküket szolgálja. Ez nem jelenthet kényszert számukra, hanem hasznos információkat közöl, lehetőségeket rejt, így a segítő folyamat során problémamegoldó készségük erősödik, alkalmassá válnak problémáik kezelésére.

21 20 Esetmegbeszélés bűnelkövetők ügyében (gyjsz adatai) gyermekkorú bűnelkövető ügyében fiatalkorú bűnelkövető ügyében családon belüli erőszak ügyében egyéb esetekben Az esetek nagy része nem a gyermek és családja önkéntes jelentkezésével indul, hanem a jelzőrendszer valamely tagja (közel 70 százaléka iskola) hívja fel a figyelmet a család problémájára. Ilyenkor a család azt érzékeli, hogy valaki, - egy kívülálló - beavatkozik az életébe, és felhívja a figyelmét arra, hogy gyermekét nem megfelelően neveli, vagy gyermekével gond van. Ez mindenképpen valamiféle elmarasztalást, negatív élményt jelent a szülő számára. Ebből a helyzetből kiindulva kell bizalmon alapuló segítő kapcsolatot kialakítani. A családnak, gyermeknek fel kell ismernie, hogy élethelyzete milyen problémákat rejt, és melyen kell változtatni. A segítő feladata a gondozási folyamat tervezése, vezetése, ugyanakkor a kontroll gyakorlása is. A családgondozó a gyermek érdekét szem előtt tartva vesz részt a segítő folyamatban, mindvégig az önkéntességet erősíti. A gyermekvédelmi rendszer kritikus pontja minden fél számára az alapellátásból a szakellátásba való váltás, amely komoly terhet jelent a gyermek és a család számára, de mindkét intézményrendszerre is, hiszen eltérő fókusszal, de szorosan és szakmailag tartalmasan kell együttműködniük. Az általunk megismert vélemények azt jelzik, hogy ez sem problémamentes, a legtöbb helyen a formális személyes kapcsolattartás és a szintén formális adminisztratív keretek működtetésén túl, érdemi együttműködés nem történik. Mindez erősen veszélyezteti a törvény azon alapvető célját, hogy az alapellátás megszilárdításával csökkenthető az állami gondoskodásban töltött idő és növelhető a sikeresen családba visszagondozható gyermekek száma. A gyermekjóléti szolgálatok által kezelt problémák regisztrált száma november 30-án volt, ami arányaiban hasonló, mint az elmúlt évben. Ebből sajnos magasan vezetnek az anyagi (megélhetési, lakhatási, stb.) gondok: Szintén elfogadhatatlanul magas (8137) a gyermeknevelési problémák száma. A családon belüli bántalmazás aránya (516) egyelőre nem tekinthető kiugróan magasnak, de tudjuk, óriási a látencia és minden szám mögött gyermeki sorsok, tragédiák húzódnak meg. A családi konfliktusok (3339) miatt sokan fordultak a szolgálatokhoz. A családoknál más és más tényezők hatnak, de általában sok idő telik el, míg a probléma a segítő szolgálathoz megérkezik. Addig számtalan konfliktust kell a gyermeknek elszenvednie. A távoltartás intézményének működése nem változtatta meg az arányokat. Továbbra is jelentős és a múlt évhez képest nőtt a szülői elhanyagolás (2660), és a család életvitele miatti problémák (5593) száma. Ez rejti a legnagyobb gondokat. Kialakult és folyamatosan termeli, sokszorozza magát egy olyan jellemzően munkanélküli - réteg, akik sem magukkal, sem gyermekeikkel nem törődnek kellőképpen. Jelen pillanatban nehezen képzelhető el, hogy ez a réteg csatlakozni fog az adófizetők táborához. A társadalmi felzárkóztatási program nyilván segítség lehet az ő számukra, de világosan kell látni, hogy a mélyszegénységben élők nagy része cigány állampolgár, és a kulturális különbségek

22 21 közelítése nélkül semmilyen integrációs program (elmúlt 20 év) nem lehet eredményes. A jelenlegi program a tanulásra és a munkára épít, ezért ha következetesen (szigorúan) véghezvisszük, nagy reményünk van végre a sikerre. A marginalizálódott csoportok nagy eséllyel indítják a bűnözési karriert az ismert kisebb szabálysértésektől a csoportosan elkövetett bűncselekmények felé. A határozott állami szerepvállalásnak (nem csak büntetés) itt kell először jelentkeznie a családok életében! A gyermekjóléti szolgálatok munkatársai rendszeres kapcsolatot tartottak a gyermekvédelem területén dolgozó munkatársakkal, így a jelzőrendszer működése legtöbbször elégséges volt, a probléma időben került látókörükbe, melynek megoldását általában nem a kiskorúak védelembe vétele jelentette. Az elkövetett szabálysértések jelentős része még nem jelzi a bűnözői karrier kiépítésének állomását, jellemző, hogy a fiatalok nincsenek igazán tisztába tettük törvényi következményeivel. Itt már be kellene lépnie a jóvátétel intézményének. Alig változott az esetmegbeszélések száma a gyermekkorú és a fiatalkorú szabálysértők ügyében is. Mindez azt üzenheti, jobban figyeljünk ezekre az esetekre és próbáljunk meg hasznosítható tapasztalatokat szerezni. Esetmegbeszélés szabálysértők ügyében (gyjsz. adatai) gyermekkorú szabálysértő ügyében fiatalkorú szabálysértő ügyében Legjobb terápia az értelmes, sikeres szabadidő eltöltés lehet, ahol közösségeket lehet építeni, így felkészítve a fiatalokat részben a felnőtt életre, illetve ezzel szorosan összefüggő felelősségteljes gondolkodásra, illetve látásmódra. Tény azonban, hogy még mindig akad olyan település, ahol semmilyen szabadidős, illetve prevenciós programot nem említettek a válaszadók. Folyamatosan hangsúlyozzuk és kiemelten fontos feladatnak tekintjük annak szorgalmazását, hogy célzottan a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett, illetve a bűnelkövető fiatalok számára szervezett olyan programok is megvalósuljanak, melyek számottevően hozzájárulnak a környezeti ártalmak hatásainak enyhítéséhez. Abban az esetben, ha a hatóságok és szolgáltatók részéről túl későn érkezik a segítség és a veszélyeztető körülmények halmozottan jelentkeznek, az esetek nagy részében a védelembe vétel sem hatékony. A tapasztalatok szerint elsősorban a sok problémával küzdő, halmozottan hátrányos helyzetű családokkal kapcsolatban alakulnak ki elhúzódó, esetenként évekig fennálló gondozási folyamatok. Ezen családok esetében a családgondozás ellenére is folyamatosan újabb gondok jelentkeznek, melyek megoldásához a gyermekjóléti szolgálat eszközrendszere és esetenként a védelembe vételben rejlő lehetőségek már nem elégségesek.

23 22 Nyilvántartott védelembe vettek Környezet 50 óra hiányzás Szülő Gyermeknek felróható magatartás Bűncselekményt követett el Szabálysértés Bántalmazták Egyéb Összesen Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi A védelembe vétel főbb okai megyénkben (KSH) Veszélyeztetett gyermekek száma (fő) Megoszlás (%) 1. Környezeti ok Szülőnek felróható ok Gyermeknek felróható ok Gyermek által elkövetett bűncselekmény Gyermekkorú bántalmazási okból óra hiányzás ,6 7. Egyéb Összesen: 1522 A védelembe vétel 763 családot érintett. Mint fentebb már kifejtettük a tankötelezettség elmulasztása miatt indult eljárások jelentősen terhelték a rendszert úgy, hogy semmilyen humánerőforrásbeli erősítés támogatás nem történt, ami több helyen a kríziskezelésen kívülre taszította a családgondozók munkáját. Van olyan családgondozó (sajnos több), aki 80 körüli családot gondoz. A családgondozó és a család mozgásterét az adott településen nagymértékben korlátozhatja a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások hiánya, így pld. családterápia, pszichológus, a gyermek értelmi és egészségi állapotának megfelelő iskolai elhelyezés, helyettes szülő, házi gyermekfelügyelet, megfelelő lakhatás, munkahely. Nagyon komoly problémákat vet fel a pszichológus szakemberek szinte teljes hiányának kérdése a gyermekjóléti alapellátás rendszerében. A szakemberek annak érdekében dolgoznak a védelembe vétel eszközeivel, hogy a gyermek a vérszerinti családjában maradhasson, és ne kerüljön sor a családból történő kiemelésére. Ehhez a gyermek és családja segítséget kap a gyermekjóléti szolgálattól, illetve a családot segítő szakemberektől. Az eljárás hangsúlyozott célja, hogy a védelembe vétel belátható időn belül megszűnhessen, és a család a saját megoldásaival, eszközeivel élhesse tovább életét. Igyekezzen elkerülni a gyermekre nézve veszélyeztető magatartást, biztosítsa számára az életkorának megfelelő gondoskodást és nevelést. Lényeges, hogy mindenki értse: a gyermekjóléti szolgálat és annak családgondozója nagyon fontos, de nem egyetlen eleme a védelembe vételi eljárásnak, és az ahhoz kötődő segítő tevékenységnek. Az észlelő- és jelzőrendszer kiépítése és aktív működtetése mely nem merül ki az alkalmankénti konzultációkban -, a jegyzői gyámhatósággal történő hatékony kommunikáció, a szakmai team építő jellegű, rendszeres megbeszélései, a szakirodalom tanulmányozása és az önképzés, a kiégést megelőző programokon való részvétel mind-mind lényeges részét képezi a munkának.

24 23 A települések gyermekjóléti szolgálatai által szervezett gyermekvédelmi tanácskozáson való részvételünk, illetve a szakmai ellenőrzések során tapasztaltak alapján megállapítottuk, hogy a törvényben meghatározott észlelő- és jelzőrendszer tagjai között sok esetben továbbra sincs érdemi együttműködés, ennek ellenére a gyermekjóléti szolgálatok áldozatkész munkája eredményeként mégis működik a rendszer. Előfordult, hogy a meghívás, előzetes egyeztetés ellenére nem jött el minden érintett szakember. Különösen abban az esetben okozott ez problémát, amikor a jelzést adó szervezet maradt távol. Mindez egyrészt megnehezítette a probléma egyértelmű feltérképezését, másrészt a további kapcsolattartásra is negatívan hatott, mivel a közös megbeszélés hiányában eltérő volt az egyes szakemberek (családgondozó, jelzőrendszeri tagok, hatóság) kliensekhez való hozzáállása, melynek következtében csökkent a közös munka hatékonysága. Mindez a problémamegoldás elhúzódását eredményezte, illetve eredményezi. Védelembe vétel okai Környezet Szülő Bűncselekményt követett el 50 óra hiányzás Gyermeknek felróható magatartás Szabálysértés A prevenciós munka másik igen fontos eleme a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a gyermekvédelemben érintett szervezetek, intézmények programjainak összehangolása. A gyermekjóléti szolgálatnak kezdeményeznie kell, hogy a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények szervezzenek ilyen programokat és ezekről nyilvántartást kell vezetnie. Tapasztalataink szerint a szabadidős programok legnagyobb részét a közoktatási intézmények szervezik, ám ezek nagy része csak hétköznapokon, délután 16 óráig biztosít a gyermekek számára hasznos elfoglaltságot. Az esti és a hétvégi, főként a nyári időszakban nagyon sok a csellengő fiatal és sokan töltik szabadidejüket a szórakozóhelyeken. A jelzőrendszer működése természetszerűleg minden településen különböző, de az összkép alapján általános képet próbálunk megmutatni a leginkább jellemző dolgokról. Az egészségügyi intézmények közül a védőnőkkel és a házi gyermekorvosokkal állnak leggyakrabban kapcsolatban a gyermekjóléti szakemberek. A közös családlátogatásokon túl egyéb prevenciós programokban (pl. Biztos Kezdet program) dolgoznak közösen. Több

25 24 esetben a védőnő telefonon jelezte a problémát, de írásbeli jelzést nem kívánt tenni, arra hivatkozva, hogy sérül a segítő kapcsolat a szakember és az ellátott között. A védelembevételi eljárások iskolai mulasztása körüli változások jól szimbolizálják a kormány intézkedése mögötti - szakmailag mélyen megalapozott - filozófiát, miszerint az oktatás,- nevelés,- tanulás nemcsak jog, de kötelezettség is, melyben a szülőnek alapvető feladata és felelőssége is van. Érdekes kérdéskör a szabálysértést elkövetett kiskorúak gondozásának köre. Megyénkben már évek óta kb. fele-fele arányban vannak azok, akiket már alapellátásban és védelemben gondozott a gyermekjóléti szolgálat, tehát már képben voltunk. Ez az arány nagyban eltér az országostól, ami nem éri el a húsz százalékot sem. Ezen adataink mutatják, hogy már a családban vagyunk, de még nem tudunk kellő hatékonysággal munkálkodni a helyes út elfogadtatásában. Szabálysértést elkövető kiskorúak gondozása szabálysértéskor gyermekkorú szabálysértéskor fiatalkorú Nem volt gondozva alalpellátsban volt védelmben volt Gyermekjóléti szolgálatok adatai A bűncselekményt elkövetett kiskorúak már jellemzően nincsenek az alapellátási körben, nem vesszük időben észre a problémát, itt a legtöbb a tenni valónk, itt szükséges leginkább erősítenünk az észlelő- és jelzőrendszerünket. Minden eset más, de vannak olyan közös jellemzők, melyeket jobban figyelembe kell vennünk. A járási rend alapot szolgáltat a széleskörű együttműködések újraalakítására. Bűncselekményt elkövetett kiskorúak gondozása Bűncselekmény elkövetésekor gyermekkorú Bűncselekmény elkövetésekor fiatalkorú Nem volt gondozva alalpellátsban volt védelmben volt Gyermekjóléti szolgálatok adatai 2012.

26 25 Bűnelkövetők 2012-ben a BM. nyilvántartása alapján év év A megyében összesen a évben 868 kiskorú elkövetőt, évben 786 főt tartottak nyilván. Az arányok a korábbiakhoz képest sem változtak, viszont végre csökkenés volt a múlt évben. IV. 2. A bűnmegelőzési pályázatok, programok eredményei, tapasztalatai A Belügyminisztérium évi pályázatai kapcsán megjegyezzük, hogy a helyi önkormányzatoknak kellő önerő hiányában nem volt esélyük eredményesen pályázni, ugyanakkor jelentősebb összeget újra csak a megyei rendőr-főkapitányság nyert, a pályázat programjának részmunkálataiban hivatalunk is együttműködött a kijelölt főkapitánysági munkatárssal. A karcagi kistérségben évben is a kábítószer ellenes programok bemutatásán volt a hangsúly. A civilek szerepvállalása a kistérségben örvendetesen nő, ez reménykeltő lehet a jövőre nézve. A gyermekjóléti szolgálatok - immár szokásos kiváló - munkája segíti az együttműködő intézményeket. A jászsági kistérségben nem történtek az elmúlt évekhez hasonló fejlesztések, a polgárőrök képzése és erősítése volt a fő cél. A Jászságban továbbra is kiemelt hangsúlyt kap a sportprogramok integrálása és az egyéb szabadidős tevékenységek felhasználása a veszélyeztetett helyzetű gyermekek érdekében. A tiszafüredi kistérségben az elmúlt három évben kialakultak szerint a rendőrséggel szorosan együttműködve alakítják, szervezik bűnmegelőzési programjaikat. Tiszafüreden működik a Ne tedd program, melynek hatásai gyorsan érzékelhetővé váltak. A szolnoki kistérség a bűnmegelőzési tevékenységét újraszervezte és a biztonságos szórakozóhely kialakítása volt a központi cél. A kunszentmártoni kistérségben továbbra is a DADA-program oktatására helyeznek nagy hangsúlyt, ami itt 30 osztályban kb. 600 gyermeket érint, amely programokról színvonalas szórólapokon, kiadványokon tájékoztatják az érintetteket. IV. 3. A gyermekkorú elkövetők és a gyermekbűnözés jellemzői A gyermekkorú elkövetőket vizsgálva általánosítható tapasztalatokat szereztünk az elmúlt években. A nemek szerinti összetétel szerint % a fiúk, míg % a lányok aránya. Ez nagyjából megegyezik a többi korosztályéval. Életkoruk szerint a évesek alkották az elkövetők %-át. (Ezen belül említésre érdemes, hogy a 13 éves elkövetők aránya majd

27 26 40% volt.) Ugyanakkor igencsak meglepő, hogy a tíz évesek, vagy annál is fiatalabbak (alsó tagozatos általános iskolások) közül is sok százan, volt év, hogy csaknem ezren követtek el bűncselekményt. Családi környezetüket illetően a hiedelmekkel ellentétben a gyermekkorú elkövetők háromnegyed részét a szülők közösen nevelik, azaz legalábbis papíron ép családdal állunk szemben, és meglepően kis aránnyal (12-13%-kal) szerepelnek az elvált szülők által neveltek. A nevelőotthonokban, intézetekben (gyermekvédő, nevelő- és más intézetekben) élő gyermekkorú elkövetők aránya pedig csak mintegy 5,8 7,8 % volt. Az előzőekben már jó néhány olyan sajátosságra fény derült, ami a gyermekkorú elkövetőket jellemzi. Eszerint a 14. életévét még be nem töltött bűnelkövető jellemzően fiú, a szülőkkel közös háztartásban él és tipikusan vagyon elleni bűncselekményeket követ el. A bűncselekmény elkövetésének módját vizsgálva azonban megállapíthatjuk, hogy erősen szignifikáns a csoportos elkövetés. A gyermekkorúak a leggyakrabban 71-80%-ban csoportosan követnek el bűncselekményeket Egyedül csupán 20-29%-uk követi el a Btk-ba ütköző jogsértő magatartást. A felnőttkorúak esetében ezek az arányok pontosan fordítottan alakulnak. Ott az egyéni elkövetés a tipikus. Jellemzően a gyermekkorúak együtt, illetve fiatalkorúval bűnöznek, ám felnőttkorúval együtt szinte elenyésző (3,3-6,1%). Ez is rámutat arra, hogy a mintakövetés, a sajátos csapatszellem a kalandvágy, a kortársaknak való megfelelés komoly szerepet játszik a gyermekbűnözésben. A bűnözés általános visszaszorítására irányuló törekvések egyik, ha nem a legfontosabb eleme a gyermekkorúak (és a fiatalkorúak) bűnözésének csökkentése, a 14 év alatti populációnak a bűnelkövetéssel, a bűncselekmények megítélésével kapcsolatos attitűdjének társadalmilag kívánt irányba történő alakítása. Megdöbbentő számadat: a 14 és 18 éves kor közötti fiatalkorúak ellen indított büntetőügyekben a vádlottak ötöde bűnismétlőként kerül a bíróság elé, tehát 14. születésnapja óta legalább egyszer már ült a vádlottak padján. A regisztrált gyermekkorú elkövetőkkel kapcsolatos arányok az oktatási rendszer adottságainak további kihasználásával még inkább (pozitív irányban) csökkenthetők. Reményeink szerint az iskoláztatási támogatással összefüggésbe hozható intézkedések is elősegítik a kívánt változást. Az Európa Tanács felmérése szerint a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözése az alábbi társadalmi, gazdasági folyamatokkal áll összefüggésben: - a gyermekszegénység és a jövedelemkülönbségek növekedése, - a válások számának emelkedése, - a különböző pszichoaktív anyagok (alkohol és kábítószer) egyre fiatalabb korban és egyre többek általi kipróbálása, - a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek szűkülése, emelkedő munkanélküliség a fiatal felnőttek körében, különösen a szakképzetlen, illetve alacsony szakképzettségű fiatal férfiak között, - a társadalmi és gazdasági problémák és az ezekkel összefüggő bűnözés és erőszak koncentrálódása bizonyos területeken, gyakran a szegények lakta belső városnegyedekben vagy a városszéli lakótelepeken, - a pszicho-szociális zavarok növekvő kockázata a fiatalok, különösen a fiatal férfiak körében. V. AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE A BŰNMEGELŐZÉSBEN Az önkormányzatok kulcspozíciója az elérhetőségükből, közvetítő szerepükből, széles hatáskörükből fakad. Ide tartoznak a szociális, gyermekvédelmi, szabálysértési ügyek, melyek leginkább hatással vannak a településen élő gyermekek helyzetére.

28 27 Egyre erősebb az igény a közösségi rendőrségi szolgálatra, melyet nem válthat ki az egyre inkább jól működő polgárőrség sem. Jogos tehát az elvárás a helyi közbiztonság megteremtésének igényére, mivel a közvélekedés szerint a mai rendőrségi rendszer nem képes teljes körűen ellátni közbiztonságot fenntartó feladatát. A kistelepüléseken ha van - a körzeti megbízott a helyi lakosság szerint keveset tartózkodik szolgálati helyén. A településeken kívüli lopások száma már riasztó méreteket öltött, veszélyeztetve nem csak az ott élők megélhetését, hanem a köznyugalmat is. Az önkormányzatok szerepe, mint azt mindig is jeleztük, meghatározó, erre figyelemmel a következő három fő tevékenységi formára hívjuk fel a figyelmet, melyek alkalmazása még sikeresebbé teheti a helyi közbiztonságot működtető, azért felelős önkormányzati szerveket. Megyénkben 51 településen tárgyalták a helyi bűnmegelőzés helyzetét, 24 önkormányzat rendelkezik bűnmegelőzési programmal és 12-ben működik bűnmegelőzéssel is foglalkozó bizottság. Alapvető fontosságú és hivatalunk együttműködő munkáját is minősíti, hogy 40 településen van a bűnmegelőzési tevékenységnek (sajtó, média) nyilvánossága. 56 önkormányzat anyagilag is támogatja a helyi rendőrséget és 26 szervez felzárkóztató programokat az erkölcsi veszélyzónában lévő gyermekeknek. 6 önkormányzat hozott létre bűnmegelőzési célú alapítványt. V. 1. Közterület felügyelet Megyénk 18 településén működik közterület felügyelet (város, -település őrség) A felügyeletek alapvető feladata a polgárok köz- és biztonságérzetét befolyásoló közterületi rend, tisztaság, kultúrált környezet biztosítása mellett egyre szélesebb az a skála, amely a felügyeletek bűnmegelőzési jellegű tevékenységének erősödését jelzi. Ilyenek különösen: közreműködés a közrend, közbiztonság fenntartásában, együttműködés a közrend, közbiztonsági feladatok ellátásában részt vevő rendvédelmi és rendészeti szervekkel, a közlekedés rendjének ellenőrzése, önkormányzati vagyon védelme, őrzése, magántulajdon védelme, közreműködés az önkormányzati és egyéb települési rendezvények biztosításában, bűnmegelőzési célú járőrszolgálat információk adása a bűnüldöző szervek részére, jogosulatlan kereskedők, házalók kiszűrése, stb. Jelenlétük visszatartó erővel bír a bűnözésre, megakadályozhatják az áldozattá válást, összességében hatékony bűnmegelőző hatást fejthetnek ki. Az önkormányzatok ezt felismerve egyre hatékonyabb működést várnak el bűnmegelőzési tekintetben is a közterületfelügyeletektől. Maguk is keresik e tevékenység szélesítésének lehetőségeit. Tevékenységük országos szintű továbbgondolásával még jelentősebb lehet a szerepük a bűnmegelőzés, a közbiztonság területén. V. 2. Az önkormányzati rendészeti tevékenységhez kapcsolódó egyéb hatósági szereplők A települések egy részén működnek mezőőrök, halőrök és természetvédelmi őrök. Feladatkörük elsősorban a vagyonvédelem területét (termények védelme, falopások, orvhalászat megakadályozása), öleli fel, de egyre szélesebb körben kapcsolódnak be a környezetet károsító jelenségekkel szembeni fellépésbe is (természetrongálás, engedély nélküli hulladéklerakás megakadályozása, stb.). Jelentős feladatuk a lakosság, a rendvédelmi szervek és az önkormányzatok, valamint a bűnmegelőzésben részt vevő más szervek informálása, a bűncselekmények megakadályozása érdekében a hatóságok tájékoztatása. Tevékenységük ma már egyre gyakrabban a fentieken is túlterjedő, emberi kapcsolataikra is alapozva egyre jelentősebb a szerepük a külterületeken, a tanyákon élő emberek segítésében, védelmében. Jelenlétükkel, ellenőrző tevékenységükkel nagymértékben hozzájárulnak a

29 28 bűnelkövetések megakadályozásához és a lakosság közbiztonsággal kapcsolatos közérzetének javításához. Megyénkben 9 helyről jelezték, hogy van a polgárőrséghez hasonló civil szervezet, 15 településen van mezőőr és 10-ben halőr is, 5 településen van természetvédelmi őr. V. 3. Polgárőrség a helyi bűnmegelőzésben Megyénk 78 településen kb polgárőr tevékenykedik, alapvető feladatuk a bűnmegelőzés helyi gyakorlati megvalósításában való részvétel. A bűnmegelőzés érdekében figyelő járőr és mozgóőri szolgálatot szerveznek. Hatékonyan közreműködnek a "Szomszédok egymásért" mozgalom szervezésében. Együttműködnek és kapcsolatot tartanak a rendőrséggel és az önkormányzatokkal. Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr mozgalom fejlesztésének érdekében célul tűzte ki a települési önkormányzatok és a polgárőr egyesületek közötti viszony új alapokra helyezését. Ennek a feladatrendszernek a részeként mondta ki programjában, hogy a helyi önkormányzatoknak nagyobb szerepet kell kapniuk a közbiztonsági feladatokban. Ezen a területen az önkormányzatok által a bűnmegelőzés szempontjából alkalmasnak tekintett polgári önszerveződések fontos szerepet kell, hogy kapjanak. A polgárőrségek második legfontosabb együttműködő partnerétől, a rendőrségtől kapható segítséget és támogatást is alapvetően határozza meg az önkormányzatokhoz való viszony. A polgárőr egyesületek szakszerű működéséhez nyújtandó rendőrségi segítség is nagymértékben függ a települési önkormányzat igényeitől. Mindezekből látható, hogy a jövőben a polgárőrség megítélése, elfogadottsága szempontjából mindinkább meghatározó lesz az önkormányzatok állásfoglalása. V. 4. Bűnmegelőzési bizottságok, bűnmegelőzési koncepciók Megyénkben a múlt évben mindenhol pozitív elmozdulás volt tapasztalható, így a bűnmegelőzési cselekvési programmal, stratégiával rendelkező önkormányzatok aránya 30 % körül van, amivel az országos átlag (12%) felett vagyunk. Bűnmegelőzési célú önkormányzati társulásban részt vevő önkormányzatok aránya a települések számához viszonyítva 20 % körül van. Fontos adat a közterület-felügyeletet működtető önkormányzatok aránya, mert ez a társadalmasíthatóságnak egy releváns mutatója, megyénkben 20 % körül van. (Az országos átlag ez esetben 8 %.) 31 önkormányzat jelezte felénk, hogy szakmai támogatást igényel bűnmegelőzési stratégiája kidolgozásához. V. 5. Civilszervezetek Hivatalunk mindig is alapvetőnek tartotta a civil szervezetekkel való kapcsolattartást, együttműködést. A pályázati lehetőségek szinte teljes beszűkülésével a múlt évben nem volt érdemi pályázati- együttműködés. A szabadidős tevékenységek szervezése is nehézségbe ütközött a NCA átalakítása és kifizetési hiátusai miatt. A civil szervezetek helyzete a mai társadalmi gazdasági helyzetben nagyon nehéz. Összetett problémákkal kell megküzdeniük, de legnehezebb számukra a forrásteremtés. Az új törvény lehetőségeket kínál, de nem oldhatja meg a problémákat. Társadalmi szintre kell emelni, mely most az önkéntes tevékenység kapcsán elérhető. A társadalom nevelése, érzékenyítése által lehet csak korszakos eredményeket elérni. Sajnos alig változott a helyzet, a civil szférát erősíteni szükséges, reményeink szerint a strukturális változások lezárulta után Hivatalunk újfent kezdeményező szerepet vállalhat.

30 29 A Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó civil szervezetek száma, kistérség és tevékenységkategóriák szerint, (KSH) Kistérség Intézményes gyermekés ifjúságvédelem, támogatás Bölcsődei ellátás, támogatás Többcélú és egyéb gyermek- és ifjúságvédelem Összesen Jászberényi Karcagi 5 5 Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi 2 2 Törökszentmiklósi Összesen VI. BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYÉGET VÉGZŐ SZERVEZETEK VI. 1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség évben az ismertté vált bűncselekmények száma országosan volt, ami 4,7 %-kal több az előző évinél. Megyénkben ennél valamivel nagyobb, 7,2 %-os volt az emelkedés, összesen bűncselekményt regisztráltak. A bűncselekményszám növekedés mellett örvendetes azonban, hogy az elkövetők száma jelentősen csökkent. Ez azt jelenti, hogy kevesebb elkövető több bűncselekményt valósított meg. Országosan 11,2 %-kal megyénkben közel 20 %-kal (19,9 %) csökken az elkövetők száma, azaz 5490-ről 4440 főre apadt a regisztrált bűnelkövetők száma. Ebből a 4400-ból 565 fiatalkorú és 217 gyermekkorú elkövető volt. A bűnelkövető fiatalkorúak száma évhez képest csökkent 11,1 %-kal, míg a gyermekkorúak száma sajnos továbbra is emelkedő tendenciát mutat a megyében. 5 %-kal nőtt a számuk a tavalyi évhez képest, annak ellenére, hogy országos viszonylatban az elmúlt 10 év legalacsonyabb értékét mutatta a évi gyermekkorú elkövetők száma (országosan összesen 2604 gyermekkorú elkövetőt regisztráltak, mely csökkenő tendenciát mutatott) Jász-Nagykun-Szolnok megye a gyermekkorú elkövetők tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megye után a harmadik az országban (az összes gyermekkorú elkövető 8,33 %-a a megyénkben követte el a bűncselekményt). Elgondolkodtató, hogy olyan nagy megyéket, mint Pest megye, vagy Hajdú-Bihar megye, előztük meg, sőt a fővárosban is kevesebb gyermekkorút regisztráltak, mint nálunk. A bűnmegelőzés erőit ezért a jövőben a gyermekkorúak irányában szükséges koncentrálni. A fiatalkorú bűnelkövetők száma csökkent évhez képest, azonban megállapítható, hogy az ország összes fiatalkorú bűnelkövetőjének 5,61 %-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében követte el a bűncselekményét, mely az országos rangsor 6. helyét jelöli. A Jász-Nagykun-Szolnok megye bűnelkövetői struktúráját tekintve a regisztrált bűnelkövetők közel 13 %-át (12,8 %) a fiatalkorúak, a gyermekkorúakkal együtt pedig 17,7 %-át teszik ki. A megye összbűnözésére vonatkozóan az alábbi megállapítások tehetők. A bűncselekményekkel okozott kár 5,7 %-kal csökkent. A vagyon elleni bűncselekmények száma évben 11,1 %-kal, re növekedett. Sajnálatosan a lakásfeltörések 17,2 %-kal, a gépjárműfeltörések száma pedig 26,9 %-kal nőtt. 6 %- kal emelkedett a rablások száma a megyénkben, azonban csökken a sikkasztások és csalások száma (az előbbié 36,5 %-kal, utóbbié 32,1 %-kal). A személy elleni bűncselekmények száma is mérséklődött 10,1 %-kal.

31 30 Örvendetes hogy az emberölések száma 66,7 %-kal csökkent, míg a testi sértéseknél 10 %-os csökkenést lehetett megfigyelni. A személyi szabadság megsértése 38,5 %-kal, míg a magánlaksértések száma 32,7 %-kal csökkent. A közlekedési bűncselekmények száma is csökkenést mutat (10,4 %), mint ahogy az ittas állapotban elkövetett járművezetés is 17,4 %-kal. Ugrásszerűen, 43,3 %-kal nőtt viszont a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények száma. A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma tovább mérséklődött évben is (11,1 %-kal). A közrend elleni bűncselekmények száma továbbra is emelkedő tendenciájú, bár nem olyan nagymértékű a növekedés, mint egy évvel ezelőtt (2011. évben 27 %-kal, évben 8,2 %-kal). A gyermek és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan, melyeket Jász- Nagykun-Szolnok megyében követtek el, az egyes bűncselekményekre lebontva nem rendelkezünk adattal, csupán országos adatok alapján lehet levonni a szükséges konzekvenciákat. Az elmúlt 5 éves időszakban a fiatalkorú bűnözők a legnagyobb arányban vagyon elleni bűncselekményeket követnek el, mely azonban csökkenő tendenciát mutat, évben országosan 51,12 % volt. A vagyon elleni bűncselekmények mellett a közrend elleni bűncselekményt elkövető fiatalkorúak képezik a nagyobb arányt, 30,65 %-ot, mely azonban növekvő tendenciájú (2008-ban még csak 23,67 % volt). A fiatalkorú bűnelkövetők nemek szerinti megoszlása az elmúlt években lényegileg egyenletes, a fiúk aránya továbbra is jóval nagyobb, mint a lányoké (a fiúk 2012-ben 82,41 % arányú volt). Életkorukat tekintve a 17 évesek száma a legnagyobb, évben 31,21 % volt. A legjellemzőbb továbbra is az, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők olyan családból kerültek ki, ahol mindkét szülő részt vesz a nevelésben (62,29 %). Az oksági tényezők közül a leggyakoribb az alkohol, mely a cselekmények 5,94 %-ában játszott szerepet, míg a kábítószer hatása alatti elkövetés 3,31 % volt. A fiatalkorúak legnagyobb arányban idegenek sérelmére követik el a bűncselekményeket, évben 39,6 %-ban. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség fiatalkorúakra vonatkozó ügyforgalmi adatait az alábbiakban lehet összefoglalni: évben az előző évinél 13 %-kal kevesebb vádjavaslattal éltek a nyomozó hatóságok, összesen 943 volt. 325 ügyben 610 fiatalkorú gyanúsítottal szemben került sor vádemelésre, mely 31 fővel több mint egy éve volt. A megyében a fiatalkorúak ügyeiben az ügyészség váderedményessége 100 % volt, vagyis a megvádolt fiatalkorúak bűnösségét a bíróságok megállapították. A büntetőeljárások gyorsítását célzó eljárások közül 2011 évhez képest csökkent a bíróság elé állítások (16), és a tárgyalás mellőzésére irányuló indítványok száma is (49). Eredményesen alkalmazta az ügyészség a vádemelés elhalasztásának intézményét. 199 fiatalkorúval szemben halasztották el pártfogó felügyelet mellett a vádemelést, majd 153 gyanúsítottal szemben az eredményes pártfogolásnak köszönhetően meg lehetett szüntetni a nyomozást. Csupán 41 fiatallal szemben kellett utóbb vádat emelni.

32 31 Igen jól együttműködött az ügyészség a pártfogókkal, akik munkáját is dicsérik a fenti számok. 144 esetben szüntette meg az ügyész a nyomozást, a vádjavaslattal megküldött ügyek közül, míg a nyomozó hatóság 6 ügyben indítványozott az ügyésznél nyomozás megszüntetést, melyből 4 esetben került sor a megszüntetésre. Az előzetes letartóztatások száma évben jelentősen csökkent, a nyomozó hatóságok 35 fiatalkorúval szemben kezdeményezték a legsúlyosabb kényszerintézkedést a 2011 évi 75-tel szemben. A bíróságok 140 ügyben 161 fiatalkorú vádlottat ítéltek el, mely 51,22 %-os csökkenés (2011-ben 330 volt). A bíróságok továbbra is szem előtt tartották a törvényben megfogalmazott büntetési célokat, mely szerint a fiatalkorúakkal szemben nevelésük érdekében elsősorban intézkedést kell alkalmazni. 85 vádlottat próbára bocsátottak, 9 terheltet javítóintézeti nevelésre utaltak. 8 vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés alkalmaztak, míg 35 fiatalkorú vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés volt a bírói szankció. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a fiatalkorúakkal foglalkozó ügyészek saját tapasztalatai a fiatalés gyermekkorú elkövetők által elkövetett bűncselekmények vonatkozásában évben az alábbiak voltak. A vagyon elleni bűncselekmények közül is leggyakrabban lopást követtek el, melyre továbbra is jellemző, hogy azt nem egyedül, hanem többen valósítják meg. Gyakran kisebb, vagy szabálysértési értékre követik el a cselekményt, azonban mindezt sorozatban. Jellemzően besurranással, vagy dolog elleni erőszakkal mennek be lopási célzattal lakóházakba, de a lakatlan ingatlanok is célpontjai a fiatalkorú elkövetőknek. Még mindig gyakori a fémlopás, és továbbra is közkedvelt az elkövetők körében a mobiltelefonok eltulajdonítása. Nem szokatlan, hogy a bűncselekményt gyermekkorú és ez által nem büntethető személy felhasználásával követik el. A kiemelt figyelem ellenére az iskolákban és a nevelőotthonokban az erőszak továbbra is tapasztalható. Általában hosszabb időn át gyengébb társukkal szemben alkalmaznak erőszakot, fenyegetést vagyoni haszon érdekében, mely haszon értéke viszonylag csekélynek mondható (néhány forint, uzsonna, kisebb ajándéktárgyak, stb.). Sajnos a törvényi szigorítások ellenére továbbra is előfordul, hogy pedagógus, nevelő elleni erőszakot valósítanak meg. A közrend elleni bűncselekmények közül a garázdaság elkövetése a jellemző a fiatalkorúakra, melynek helye ugyancsak legtöbbször az iskola, de nem kímélik az elkövetők a köztereket, utcákat sem. Továbbra is érintettek a fiatalkorúak a kábítószerrel, de jellemzően mint fogyasztók, és így ennek jogi következménye, hogy a vádemelés elhalasztásával elterelésen vesznek részt. Az ifjúság kíváncsi lévén továbbra is keres magának olyan új anyagokat, amelyek nem esnek ugyan a kábítószer tilalom alá, de mégis kábító hatású. Az elkövetők nagyobb hányadát a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok teszik ki. Sokszor abban szocializálódnak, hogy szüleik, nagyobb testvérük már követett el bűncselekményt, és így igen korán tapasztalatot szereznek a büntetőeljárásokkal kapcsolatban. Az ilyen családoknál megfigyelhető, hogy a gyermekvédelmi intézkedések már nem vezetnek eredményre, és őket ki kell emelni a családi környezetből. Az igazságügyi szervek és a gyámhivatalok együttműködése során probléma nem merült fel.

33 32 VI. 2. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatója Tekintettel arra a körülményre, hogy a rendőrség statisztikai adatszolgáltatásában a korábbi évekhez képest komoly változások következtek be, ezért a kért statisztikai adatokat nem tudták minden tekintetben kigyűjteni, mivel az olyan mértékű többletmunkával járt volna, amelyet nem állt módjukban elvégeztetni. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság ifjúságvédelmi tevékenysége során az alábbi részterületek tapasztalataira kívánt kitérni: - Gyermek- és ifjúságvédelem; - Kiskorúak által és sérelmére elkövetett bűncselekmények; - Szökés, csavargás; - Családon belüli erőszak; I. Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység gerincét a hivatásos rendőrök által, alapfokú és középfokú oktatási intézményekben, osztályfőnöki órákon végzett oktató-nevelő munka adja. Célja a fiatalok elkövetővé, áldozattá válásának elkerülésére való felkészítés, melynek többnyire hosszú távú hatásai vannak a kriminalitásra évben is tovább folytatták Az iskola rendőre elnevezésű programot, amely nagymértékben segítette a rendőrség által a gyermekek védelmére irányuló átfogó bűn- és baleset-megelőzési tevékenységet. A program célja - miszerint minden általános iskolának legyen egy iskolarendőre, aki közvetlen kapcsolatban van az iskola vezetésével és a diákokkal - megvalósult, mivel Jász- Nagykun-Szolnok megye 78 településéből 71 településen összesen 96 iskolarendőr 114 iskolában végzi tevékenységét. A leterheltség miatt egy-egy rendőrhöz 1-3 iskola is tartozik. Megyénkben a D.A.D.A. program bevezetése óta igen nagy népszerűségnek örvend az iskolák körében. A program során alkalmazott módszereik: az életkornak megfelelő ismeretközlés, interaktív beszélgetés, élethelyzetek elemzése, szituációs helyzet gyakorlatok a dráma pedagógia eszközeivel, pozitív értékek bemutatásával eredményessé tették foglalkozásaikat. A tematikák feldolgozásánál olyan megoldási módokat közvetítettek, melyeket a tanulók konfliktus helyzeteikben, személyiségükbe beépítve készség szinten alkalmazhatnak. A program színvonala, tematikája, az előadók felkészültsége az intézmények és a szülők elégedettségét is kiváltotta. A D.A.D.A. órák általában az osztályfőnöki órák keretén belül valósultak meg. Az oktatók részéről fontosnak tartják a rugalmas munkaszervezést, a személyes kapcsolatot és az iskolai életbe való bekapcsolódást. A 2011/12-es tanévben 10 fő oktató, megyeszerte 15 település 21 intézményének 96 osztályában tartott foglalkozásokat összesen 1892 tanuló számára szeptember közötti időintervallumban szervezték meg a 6 megyét (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász,Nagykun-Szolnok) érintő, a D.A.D.A. és ELLEN-SZER programban résztvevő, oktatók szakmai továbbképzését. A továbbképzés keretében a résztevők különböző gyakorlatban alkalmazható technikákkal ismerkedtek, az együttműködő kommunikáció, a vitarendezés, a bátorító nevelés területéről. A program elemei között, helyett kapott az új drogok új kihívások témakör feldolgozása is. Továbbá a helyi sajátosságok figyelembevételével, kollégáik igény szerint tartanak előadásokat, szerveznek foglakozásokat, egyéb prevenciós programokat, készítenek hírleveleket és szóróanyagokat, melyek célja a figyelemfelhívás, az áldozattá, illetve elkövető válás megelőzése, a fiatalság felelősségérzetének felkeltése, kialakítása. II. Kiskorú bűnelkövetők és áldozatok 1 A vagyon elleni bűncselekményeket elsősorban a marginalizálódott családokban élő fiatalok követik el. A marginalizálódás okai között szerepelhet a szülők alacsony iskolázottsága, vagy 1 I. számú melléklet

34 33 munkanélkülisége, ami miatt a család gyakran a létminimum alatt él. E családok gyermekei sajnos számos esetben maguk is családfenntartók. A problémát tetézheti a szülők alkoholbetegsége. Figyelem és odafigyelés hiányában a kiskorú a szabadidejét gyakran az utcán kóborolva, kortárscsoportba verődve tölti el. Az elkövetést motiválhatja egy jó heccnek ígérkező kaland, a konkrét anyagi haszonszerzés és az, hogy amit otthon nem kaphatnak meg a szülőktől, megszerzik szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése árán is. Több bűnelkövető fiatalra jellemző az alacsony iskolázottsági szint, az iskolakerülés. A kiskorúak főként vagyon elleni bűncselekményeket követnek el. Az általuk megvalósított deliktumok több mint fele e bűncselekményi főcsoportba tartozik. A bűncselekmények elkövetési tárgya túlnyomórészt mobiltelefon, kerékpár, média lejátszó, illetve készpénz. A vagyon elleni bűncselekményeknél egyre gyakrabban jelenik meg az erőszak (mind a dolog, mind pedig a személy elleni körben). A vagyon elleni bűncselekmények minősített eseteinél általában társas vagy csoportos elkövetés, gyakran felnőtt személy jelenléte a jellemző. Az elkövetési tárgy legtöbbször műszaki cikk, színesfém, haszonállat, készpénz. A korábbi évekhez hasonlóan tehát a kiskorúak leginkább a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőivé váltak, melyek túlnyomó többsége a kis kárértékkel járó lopás. A 18 év alattiak által elkövetett bűncselekmények oksági tényezői között szubjektív oldalon az anyagi haszonszerzés és a kaland keresése, míg objektív oldalon a deviáns és prekriminalizált helyzet együtt szerepel. Figyelmet érdemel esetükben a közrend elleni bűncselekmények magasabb aránya, melyek túlnyomó része garázdaság. A személy elleni deliktumok többsége testi sértés, ezen belül is könnyű testi sértés. Jász-Nagykun-Szolnok megyében továbbra is főként a fiúk veszélyeztetettsége dominál, hiszen jelentősen nagyobb arányban válnak áldozattá, mint a lányok. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a lányok által elkövetett erőszakos cselekmények aránya emelkedik, és helyenként brutalitásban megelőzik a fiúkat. Míg a fiatalkorúak sérelmére első sorban vagyon elleni bűncselekményeket követtek el, addig a 14 éven aluli korosztályt első sorban a kiskorú veszélyeztetése deliktumok fenyegették. E bűncselekményfajta számszerű emelkedésének oka mindenképpen összefügg a rendőrségnek a családon belüli erőszak kezelésével kapcsolatos tevékenységével, illetve a jelzőrendszer működésének fokozatos javulásával. A fiatalkorúak gyakran válnak vagyon elleni bűncselekmény áldozatává, melyek között első helyen a lopás áll. Mindkét korcsoporton belül magas a testi sértés és a garázdaság áldozatainak száma. Ezek között magasabb számban fordulnak elő a kiskorúaknak az egymás sérelmére elkövetett cselekményei. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a szülő feljelentést tesz a gyermeke sérelmére iskolán belül történt bántalmazás miatt. Emellett az is igaz, hogy a kiskorúak a gyermekkorúak is mind gyakrabban lesznek garázdaság elkövetői és áldozatai is. A szülők jelentős része engedi meg gyermeke számára, hogy egyedül vagy hasonló korú barátaikkal éjszakába nyúlóan szórakozzon nyilvános helyen. A fiatalkorú bűnelkövetők esetében relatíve magas az alkohol és kábítószer érintettség aránya. A bűncselekménnyel kapcsolatos oksági tényezők között ez a kettő áll az első helyen. III. Szökés, csavargás 2 A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy megyénkben az elmúlt években kivételével folyamatosan emelkedett a kiskorú eltűnése miatt indult közigazgatási hatósági eljárások száma, jelenleg pedig stagnálás tapasztalható. Az eljárások magas számát jelentősen befolyásolják az intézetekben élő kiskorúak ismétlődő szökései, az eltűnések mintegy 90%-a ebből adódik. Az intézetből eltűnt személyek többségében a szülőkhöz, családjukhoz, illetve nevelő szülőkhöz szöknek vissza, ezek a címek általában ismertek, ellenőrzésük folyamatos a körözési tevékenység idején. 2 II. számú melléklet

35 34 A családból eltűnt fiatalkorúak esetében már sokkal jobban kiszélesedik a kutatási lehetőség, sok esetben barátokhoz, rokonokhoz szöknek, sokan a szerelmi kapcsolataiknál találhatók meg vagy egyszerűen csavarognak. Az eseteket vizsgálva megfigyelhető, hogy az intézeti neveltek esetében a szülők, ill. nevelő szülők elfelejtik jelenteni gyermekük hazaérkezését a rendőrségre. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a kiskorúak többsége 1 hónapon belül önként visszatér, vagy a rendőrség visszaszállítja a gondozási helyére. A három hónapon túli eltűnések aránya nem éri el az 1-2 %-ot, és a legtöbb 3 hónapon túli eltűnés esetében is sikerül megállapítani a kiskorú feltehető tartózkodási helyét, illetve a feltalálása többnyire más, objektív körülmény miatt nem lehetséges, pl. a kiskorút, rejtegetik, vagy külföldön tartózkodik. Az eljárások tapasztalataiból megállapítható, hogy a fiatalkorú személyek eltűnésének fő oka a kalandkeresés, kitörési vágy illetve szerelmi kapcsolat. A 14 éven felüli lányok esetében a partner kapcsolatuk nagymértékben generálja a szökést, hiszen minél többet kívánnak együtt lenni a szerelmükkel. Az eltűnések okaként jelentkeznek még a családi problémák, illetve azok helytelen kezelése valamint az iskolai nehézségek. Kiskorú eltűnése miatt folytatott közigazgatási eljárás során a körözési előadó - amennyiben családból szökött a gyermek - minden esetben vizsgálja, hogy a családon belüli erőszak nem játszott-e közre az eltűnésében. Ezen ügyek vizsgálata során kiemelt figyelmet fordítanak minden esetben mindazoknak a körülményeknek a felderítésére, melyek az eltűnt kiskorú testi, értelmi, érzelmi fejlődését veszélyeztetik. Amennyiben ilyen adat, körülmény merül fel az eljárás során, minden esetben jelzéssel élnek a gyermekjóléti szolgálat illetve a gyámhivatal felé. Az eltűnések, szökések alatt kiskorúak által vagy sérelmére leggyakrabban elkövetett bűncselekményekre főleg az a jellemző, hogy azokat csoportosan követik el, intézeti neveltek esetében a csoport tagjai általában ugyanazon lakásotthonból kerülnek ki. Többnyire vagyon elleni bűncselekményeket követtek el, lopás vétség, lopás bűntett, rablás, csoportos rablás, rongálás vétség, de akad testi sértés, garázdaság, csoportos garázdaság és visszaélés kábítószerrel bűncselekmény is. A kiskorú áldozatok közül az egyik legveszélyeztetettebb csoport az intézetben élőké, akik közül sokan a rendszeres szökéseik miatt válnak potenciális áldozattá vagy egy részük bűnelkövetővé. A csavargó kiskorúak maguk is kiszolgáltatott helyzetben lévén gyakran válnak bűncselekmények áldozatává, melyeket sok esetben titkolni igyekeznek. A kiskorúak eltűnésével kapcsolatos feladatok végrehajtása jelentős terhelést jelent a megye rendőri szervei számára, amelyek költségkihatása sem elhanyagolható. A legnagyobb problémát a feltalált kiskorúak őrzése, és szállítása okozza, mely jelentős rendőri erőt von el a közterületekről. IV. Családon belüli erőszak 3 A családon belüli erőszak továbbra is a rendőri munka középpontjában áll, annál is inkább igaz ez, mivel a gazdasági válság és a megélhetési nehézségek csak hatványozták a problémákat. Az esetek vizsgálatából megállapítható, hogy többségében elszegényedett, halmozottan hátrányos helyzetű családoknál követnek el egymás sérelmére erőszakos cselekményeket. A felek szembenállása, folyamatban lévő válóperre, vagyonmegosztási perre, gyermek-elhelyezési vitára, lakáshasználat megosztottságból adódó konfliktusokra vezethető vissza. Az anyagi problémák miatt egyre több a veszekedés, fellazulnak a kapcsolatok, az együtt élők lassanként elhidegülnek egymástól. Legtöbbször egyik félnek sincs hová költöznie, ezért kényszerűségből továbbra is egy háztartásban élnek, amelyből konfliktusok alakulnak ki és ez az egész család életére kihat. Ezen családokban egy, de inkább több gyermek is él, akik általában jelen vannak a cselekmény elkövetésekor. A gyermekbántalmazások leggyakoribb formája ugyan a verés, de valójában a szeretet megvonása, az érzelmi elhanyagolás vezet a kiskorú veszélyeztetéséhez. Az indulati cselekmények mellett megfigyelhető az eltartásra szoruló gyermekkorú családtagok elhanyagolása, a meglévő jövedelem saját célra fordítása. A szülők sokszor a probléma elől az alkoholba 3 III. számú melléklet

36 35 menekülnek, a gyermekek nem sajátítják el az alapvető coping mechanizmusokat, nem tudják megfelelően kezelni a stresszt, agresszívek lesznek. A családon belüli erőszak elkövetésénél a sértetti oldalt vizsgálva megállapítható, hogy az áldozatok túlnyomó többsége nő és a férfi áldozatok száma bár az utóbbi időben növekvő tendenciát mutat lényegesen kevesebb. Az áldozatok életkora a gyermekkortól egészen időskorig jellemző. A családon belüli erőszak elsődleges elkövetői a férfiak, éves kor között. A férfi elkövetők magas számának vizsgálatakor figyelembe kell venni azt, hogy a tartás elmulasztása bűncselekményt szinte csak férfiak követik el, mely nyilvánvalóan a válások során alkalmazott gyermek elhelyezési gyakorlatból is következik. A legnagyobb számban előforduló deliktum a zaklatás, míg az erőszakos cselekmények között évek óta leggyakoribb a garázdaság és a testi sértés. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma minden évben elhanyagolható, ugyanakkor mindig magas a tartás elmulasztása és a kiskorú veszélyeztetése miatt indult eljárások száma. A tapasztaltok továbbra is arra engednek következtetni, hogy még mindig magas a látencia, a családon belül történt jogsértések nagy számban nem látnak napvilágot. A rendőrség dolgozói szakmaközi találkozókon (jelzőrendszeri értekezlet, esetmegbeszélés, esetkonferencia) rendszeresen részt vesznek és az adott ügynek megfelelően, személyre szabottan megtervezik a veszélyeztetett kiskorú számára a legmegfelelőbb intézkedést. A rendőrségi eljárások során a kiskorúak veszélyeztetettsége mindig vizsgálatra kerül. Amennyiben ilyen adat, vagy körülmény merül fel az eljárás során, minden esetben jelzéssel élnek a gyermekjóléti szolgálat illetve gyámhivatal felé az erre a célra rendszeresített adatlapon. A kiskorú sérelmére lekövetett nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény esetén illetve kiskorú bántalmazásánál kriminálpszichológus kerül bevonásra azért, hogy vizsgálja a kiskorú vallomásának valóságtartalmát. Ugyanis gyakran előfordul, hogy a kiskorúak kiszínezik a történetet, elferdítik a valóságot. A Szolnoki Rendőrkapitányság épületében kialakításra került az első gyermekkihallgató szoba, melynek igénybevételére ugyan a többi kapitányságnak is lehetősége nyílik, ez azonban akár a traumatizált áldozatok 85 km-es utaztatásával is járhat. A főkapitányságunkra érkezett adatlapok tanúsága szerint évben, összesen 121 alkalommal éltünk jelzéssel a gyermekjóléti szolgálatok felé, 127 személy tekintetében. A vizsgált időszakban kettő alkalommal történt intézkedés kiskorú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére, a Szolnoki, valamint a Kunszentmártoni Rendőrkapitányság vezetőjének intézkedése nyomán. IV./1. Távoltartás 4 A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. tv. és annak rendőrségi feladatai végrehajtására kiadott 37/2009. (OT. 22.) ORFK Utasítás (továbbiakban: Utasítás) teljesítésének alakulásával kapcsolatban elmondható, hogy a jogszabály hatályba lépése óta folyamatosan csökken a családon belüli erőszakkal kapcsolatos bejelentések száma. Ennek egyik oka mindenképpen a szigorúbb, és azonnali rendőri fellépés. A helyi szervek értékeléseiből kiderül, hogy a kapitányságokra érezhetően kevesebb ilyen jellegű bejelentés érkezik. A hozzátartozók közötti erőszak áldozatává leggyakrabban a 26 és 45, valamint a 46 és 60 év közötti nők válnak, de nem elhanyagolható a gyermekkorú áldozatok száma sem. A fiatalkorúak alacsony száma esetében viszont nagyobb látencia feltételezhető. 4 IV. számú melléklet

37 36 Minden életkori csoporton belül magasabb a női bántalmazottak aránya. Ami mindenképpen említést érdemel, hogy 2012-ben 34 férfi bántalmazottat regisztráltunk, mely az összes bántalmazott 17 %-nak felel meg. Ez főképpen a fiúgyermekek sérelmére elkövetett bántalmazások magasabb számával magyarázható. Továbbra is a fennálló életközösségen belül házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő nők veszélyeztetettsége a legmagasabb. A házasságban elkövetett bántalmazások száma (65) magasabb, mint az élettársi kapcsolat esetében. Ezt követik a gyermekek sérelmére elkövetett bántalmazások. A bántalmazók oldalát nézve is a 26 és 45 év közöttiek dominálnak, és a nők 6 %-kos aránya elhanyagolhatónak mondható, valamelyest csökkent az előző évi 7,4 %-hoz képest. Az mindenképpen pozitívum, hogy a kiskorúak között nem fordult elő adataink szerint hozzátartozók közötti erőszak, bár a látencia itt is jelentős lehet. Ami mindenképpen említést érdemel, hogy szinte elenyésző számban fordul elő, hogy a bántalmazottak közvetlenül a bírósághoz fordulnának. A bíróság által önállóan elrendelt megelőző távoltartás esetszáma 2012-ben mindössze 6 volt, ez az összes eset 5,4 %-a. Kissé meglepő, hogy a határozatokkal szemben jogorvoslattal 2012-ben nem éltek az ügyfelek. I. számú melléklet 1. diagram A regisztrált elkövetők korcsoport szerinti megoszlása Jász-Nagykun-Szolnok megyében I-XII. (forrás: ENYÜBS) 60 éves és idősebb 156 ; 3% 1-13 éves (gyermekkorú) 217 ; 4% éves (fiatalkorú) 584 ; 12% éves (felnőtt) 2831 ; 59% éves (fiatal felnőtt) 1040 ; 22%

38 37 2. diagram Kimutatás a jellemzően kiskorúak által megvalósított bűncselekmények elkövetőinek életkor szerinti megoszlásáról JNSZ megyében I-XII. (forrás:enyübs) rongálás 8 18 rablás betöréses lopás lopás visszaélés kábítószerrel gyk fk garázdaság közfeladatot ellátó személy elleni erőszak zaklatás testi sértés diagram A regisztrált sértettek korcsoport szerinti megoszlása Jász-Nagykun-Szolnok megyében I-XII. (forrás: ENYÜBS) 60 éves és idősebb 156 ; 3% 1-13 éves (gyermekkorú) 217 ; 4% éves (fiatalkorú) 584 ; 12% éves (fiatal felnőtt) 1040 ; 22% éves (felnőtt) 2831 ; 59%

39 38 4. diagram Kimutatás a jellemzően kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények sértettjeinek életkor szerinti megoszlásáról JNSZ megyében I-XII. (forrás:enyübs) zsarolás 45 rablás 7 6 csalás 8 betöréses lopás 16 lopás garázdaság nemi erkölcs elleni bűncselekmények 15 tartás elmulasztása kiskorú veszélyeztetése zaklatás 12 kényszerítés gyk fk testi sértés emberölés II. számú melléklet 1. diagram Kiskorúak eltűnése miatt indult közigazgatási hatósági eljárások Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen intézetben élő kiskorúak szökései év év év év év év

40 39 III. számú melléklet 1. diagram Családon belüli személy elleni erőszakos bűncselekmények év (Forrás: ENYÜBS) Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Pest Jász-Nagykun-Szolnok Bács-Kiskun Győr-Moson-Sopron Csongrád Komárom-Esztergom Veszprém Somogy Békés Fejér Tolna Heves Baranya Nógrád Vas Zala

41 40 2. diagram Családon belüli személy elleni erőszakos bűncselekmények Összesen JÁSZBERÉNYI RK. KUNSZENTMÁRTONI RK. SZOLNOKI RK. TISZAFÜREDI RK. KARCAGI RK. MEZŐTÚRI RK. TÖRÖKSZENTMIKLÓSI RK. 3. diagram

42 41 IV. számú melléklet 1. diagram 2. diagram

43 42 VI. 3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat tájékoztatója Pártfogó Felügyelői Szolgálat A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a hatályos ügyrendüknek megfelelően Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályra és Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályra tagozódik, önálló szervezeti egységek formájában. A év elején végrehajtott létszámleépítést követően a felnőtt osztály létszáma: 9 fő, a fiatalkorú osztály: 10 fő mindkét osztály vezetését osztályvezető látja el vezetői munkakörben, de mindkét osztályvezető pártfogó felügyelői feladatokat is ellát. Az ügykezelői létszám megszűnése miatt minden, az adott ügyre vonatkozó feladat a kijelölt pártfogó felügyelő munkaköri feladatát képezi. Megállapítható, hogy a feladatok köre folyamatosan bővült, a létszámban történő csökkenés miatt az egy főre jutó leterheltség folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A megye egyes területein ingadozó, előre nem kiszámítható az érkező ügyek száma, így az egyenletes ügyelosztással az ilyen mértékű változásokra azonnal reagálni nagy nehézséget jelent, többszöri átszervezést, az állandóság hiányát vonja maga után. Példaként említik a május hónapban megékezett Megyei Főügyészségi megkeresést, amelyben egy ügy vonatkozásában 89 terhelt kapcsán kértek pártfogó felügyelői véleményt, illetve 190 terhelt esetében alkalmazták a vádemelés elhalasztását elrendelve a pártfogó felügyeletüket. Megyénkben a pártfogó felügyelők munkavégzésének helye állandó, a fogadónapok megtartásának helye alapvetően a működési területhez igazodik. A évben a szolnoki központi iroda (székhely) mellett Tiszaföldváron és Jászberényben működött területi iroda, informatikai rendszerhasználati lehetőséggel, hozva azt a munkajogi lehetőséget, hogy a munkavégzés helyét heti egy napra vonatkozóan módosítani tudjuk. A többi településen a területi sajátosságok és az ügyelosztás figyelembe vételével a kollégák Rendőrkapitányságokon, Családsegítő Szolgálatoknál, Polgármesteri Hivataloknál tartanak fogadónapokat, illetve Mezőtúron és Tiszafüreden adódott lehetőségünk a Bíróságon fogadónap tartására. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja, hogy a pártfogó felügyelő a büntetőeljárás és a végrehajtás folyamatában kellő súllyal legyen jelen, és közvetítő szerepet lásson el az elkövető, valamint az áldozat és a társadalom között, ezáltal csökkentve a bűnismétlés veszélyét és fokozva az elkövető társadalmi reintegrációjának esélyét. A pártfogó felügyelő a jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtása, és a büntetőpolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében gondoskodik az irodai típusú és a területi munkavégzés egyensúlyáról. Szakmai szempontból aggályosnak tartják, hogy a pártfogó felügyelet végrehajtásában valamely társszerv, illetve tipikusan az elrendelő helyén valósul meg a terhelt jelentkezési kötelezettsége. Álláspontjuk szerint a Pártfogó Felügyelői Szolgálat szakmai önállóságához szükséges lenne, hogy az önállóság elhelyezésben is megjelenjen. A mindennapi tevékenység végzése kapcsán fontos megemlíteni, hogy a pártfogó felügyelők tömegközlekedéssel történő munkavégzése nem elégíti ki az igényeket teljes mértékben, tekintettel arra, hogy némely településre csak naponta egyszer van buszjárat, körülményes az átszállás. A menetrend hiányossága negatívan befolyásolja a soron kívüli szakértői munkák elvégzését, illetve a pártfogó felügyelet, közérdekű munka-büntetés végrehajtásának ellenőrzését. Ezekben az esetekben a pártfogó felügyelők előzetes engedély alapján, soron kívül használhatják saját gépkocsijukat, az egyénre szabott felhasználható km-kereteket betartva. A évre vonatkozóan szükséges az engedélyezett keret mértékének az emelése. A pártfogoltak, terheltek felkeresését megnehezíti a kiépítetlen úthálózat, megyénk szétszórt település szerkezete, illetve az a körülmény, hogy rossz időjárás esetén, a periférián lakó ügyfelek lakóhelyét csak gyalogosan lehet megközelíteni. Jelentős veszélyforrásnak értékelhető, hogy több településen elszaporodtak a kóbor kutyák, alkalmanként a kutyariasztó sem nyújt biztonságos megoldást velük szemben. További tényezőként jelenik meg a felügyelet alá vont személyek rászorultsági, jövedelmi helyzete, melynek következtében nem képesek eleget tenni a jelentkezési kötelezettségnek.

44 Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya Környezettanulmányok A korábbi évhez hasonlóan a fiatalkorú bűnelkövetők ellen indult büntetőeljárás vonatkozásában kért szakértői vélemények túlnyomóan a nyomozó hatóságoktól érkeztek ben 704 db érkezett, ebből 70 db bíróság elé állítás kapcsán, egyéb esetben: 607 db. Ügyész által elrendelt: 10 db, Bíróság által elrendelt:4 db, Büntetés-végrehajtási intézetek megkeresése alapján:13 db A legtöbb fiatalkorú pártfogolt esetében tapasztalható a drámaian növekvő arányú halmozottan hátrányos társadalmi helyzet megléte, mely szoros összefüggésben van a bűnelkövetéssel. 65%- ban megállapítható a diszfunkcionálisan működő családi háttér, a hiányos szocializáció. A tágabb környezeti hatások közül a bűnelkövetés hátterében fokozódó gyakorisággal meghúzódnak a megoldatlan iskolai konfliktusok, kudarcok, melyek kezeletlen indulatokat gerjesztenek. A fiatalok életkori sajátosságaikból, és alkalmanként sérült személyiségszerkezetükből adódóan könnyen befolyásolhatóak, jövőképük kialakulatlan. Az okok feltárásánál gyakran találkozunk a cselekmények hátterében agresszióval, konfliktus kezelési képesség alacsony szintjével, illetve a probléma megoldási technikák hiányos voltával. A bűnelkövetés szubjektív okai között vezető helyet foglal el a negatív hatású kortárscsoporthoz való erős kötődés, valamint a kalandvágy és kíváncsiság érvényesülése, mely kompenzációs hatású az alacsony önértékelés mellett. A Rendőrséggel kialakult jó munkakapcsolat eredményeként értékelhető, hogy már a kihallgatások során a nyomozók tájékoztatták a családot arról, hogy a kihallgatást követően a pártfogó felügyelő felkeresi őket környezettanulmány készítése céljából. A tájékoztatást követően a családtagok nyitottabbak voltak a kapcsolatfelvételre, nagyobb együttműködést mutattak a helyszíni szemle alkalmával. Az interjúk során a pártfogó felügyelők a bűnmegelőzési érdekek fokozott érvényesítése érdekében feltárták az esetleges családon belüli erőszakra utaló információkat, továbbá adatokat szereztek be a terhelt és családja munkaerő-piaci megjelenésével kapcsolatosan, ill. a szükséges intézkedéseket e vonatkozásokban is megtették. A megkeresések többsége tartalmazta a szükséges információkat. Elvétve fordult elő, hogy a gyanú szerinti bűncselekmény minősítése, a bűncselekmény rövid leírása, a terhelt telefonszáma, ill. az oktatási intézmény elérhetősége nem, vagy pontatlanul lett megadva. Ezekben az estekben az ügy előadójával való konzultációt követően, sikerült a környezettanulmányokat a határidők betartásával elkészíteni. Az iskolai jellemzések az esetek többségében határidőben megérkeztek hivatalunkhoz, kivételt képeznek a soron kívüli (15 napos), ill. a tanítási szünetek időszakára eső környezettanulmányok. A jellemzések többségében jól használható információkat tartalmaznak. Ez betudható annak, hogy az évek során egyre több oktatási intézmény pedagógusa készített már hivatalunk számára pedagógiai jellemzést. Környezettanulmány készítésekor tapasztalt problémák miatt, mint például kiskorú veszélyeztetése, munkatársaink gyermekvédelmi intézkedést kezdeményeztek a gyermekjóléti szolgálaton keresztül, ill. közvetlenül a gyámhatóságra. Kiemelten veszélyeztető körülmények: édesapa halála, szülői gondoskodás (a szülő gyermeke alapvető igényeit élelmezése, gyógykezeltetése, lakhatása - nem elégítette ki), korlátozás hiánya, iskolakerülés, negatív befolyásoló hatással bíró kortárs csoportok jelenléte, szülői elhanyagolás, iszákos életmód, ill. a fiatal részéről történő szülői ház engedély nélküli elhagyása. Az elmúlt évben az volt tapasztalható, hogy a helyi gyermekjóléti szolgálatok már kapcsolatban álltak a terheltekkel és családjaikkal, ennek következtében a családgondozók információt tudtak szolgáltatni. Az ügyészségek, bíróságok visszajelzései szerint, a Szolgálat által készített környezettanulmányok szakmai tartalma alapján jól hasznosíthatóak a büntetőeljárás során. Az említett tényt alátámasztja, hogy pártfogó felügyelő bírósági, ügyészségi meghallgatására nem került sor az elmúlt év során.

45 44 Pártfogó felügyelői vélemény A pártfogó felügyelői vélemény készítésének célja, hogy a terhelt személyét, életkörülményeit, a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okokat olyan szemszögből vizsgálja és tárja fel, amely egyébként az eljárás adataiból nem, vagy nem kellő részletességgel derül ki. A véleményeket (fentebb jelzett arányokban) a pártfogó felügyelők az ügyészség és a bíróság megkeresései alapján készítették el, melyben bemutatásra kerültek az elkövetői magatartás személyes vonatkozásai, az elkövető cselekményhez való viszonya, a személyiségében és körülményekben megjelenő kockázatok, melyek újabb bűnelkövetéshez vezethetnek. A pártfogó felügyelet végrehajtási tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkatársak által javasolt magatartási szabályok betarthatóak voltak, betartásuk ellenőrizhető, a terhelt magatartásában pozitív változást eredményeztek. A korábbi évhez hasonlóan a fiatalkorú bűnelkövetők esetében kért szakértői vélemények túlnyomóan ügyész által elrendeltek. A vizsgált időszak alatt 209 db megkeresés érkezett. Megosztásukat tekintve ügyész által elrendelt vádemelés elhalasztása miatt 180 db, büntetés vagy intézkedés alkalmazásának indítványozása előtt 27 db, bíróság által elrendelt: 2 db, büntetésvégrehajtási bíró tárgyidőszakban nem élt megkereséssel. Az összesen érkezetteknek 86 %- a ügyész által elrendelt vádemelés elhalasztása miatti megkeresés, magatartási szabály meghatározása okán. A magas szám oka valószínűsíthetően a sértetti szempontok érvényesülésének erősítése a speciális, egyedi magatartási szabály alkalmazásával. Az elkészült pártfogó felügyelői vélemények ügyészségi, bírósági visszajelzés szerint- - hatékony segítséget nyújtottak az elrendelő munkájában. Pártfogó felügyelet év végén fiatalkorú bűnelkövetők pártfogó felügyelet végrehajtása 531 db ügy esetén valósult meg ben 346 új ügy lett érkeztetve. Ebből a vizsgált időszakban 440 fejeződött be, és az időszak 437 db maradt folyamatban. Fiatalkorú bűnelkövetést előidéző okok komplex jellege közismert. A legkülönbözőbb társadalmi folyamatok és egyéni tényezők kölcsönhatása vezethet a kriminális magatartás kialakulásához. Az összetettség és sokféleség még inkább igaz a kiforratlan személyiségű fiatalok esetében. A veszélyeztető tényezők kialakulása szempontjából változatlanul a legfontosabb szerepet a család képviseli. Az ott jelentkező rendellenességek, negatív folyamatok meghatározhatják a cseperedő gyermek kriminális identitását. A törvények tisztelete, a társadalmi normák követésének rendje, a pozitív és negatív értékek elválasztása mankóként szolgálnak az egyén hétköznapokban történő eligazodásához. Az Európa Tanács felmérése szerint a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözése az alábbi társadalmi, gazdasági folyamatokkal áll összefüggésben, Jövedelemkülönbségek növekedése, a válások számának emelkedése, a különböző pszichoaktív anyagok (alkohol és kábítószer) egyre fiatalabb korban és egyre többek általi kipróbálása, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek szűkülése, emelkedő munkanélküliség. A fiatal felnőttek körében, különösen a szakképzetlen, illetve alacsony szakképzettségű fiatal férfiak között, a társadalmi-gazdasági problémák, az ezekkel összefüggő bűnözés és erőszak koncentrálódása bizonyos területeken, gyakran a szegények lakta belső városnegyedekben vagy a városszéli lakótelepeken, a pszicho-szociális zavarok növekvő kockázata a fiatalok, különösen a fiatal férfiak körében. Tudható, hogy a kriminális veszélyek fokozottabbak a gyermekeknél, erős a korosztályos ráhatás, sok a kiszámíthatatlan tényező. A csoporthatás fontos része a fiatal életének, ezért a barátválasztás kiemelt jelentőségű. Ha nem kapnak elég figyelmet a családban, gondjaikat másokkal osztják meg, máshol keresik a megoldásokat. Mindezek beindítói lehetnek annak a folyamatnak, amelynek révén a gyermek bűncselekmény elkövetőjévé válhat. Fiatalkorú bűnelkövetők elkövetési formái Megállapítható, hogy a társas elkövetési megoszlásokat vizsgálva legjellemzőbb a társas illetve csoportos elkövetés formák. Ezen belül a szintén fiatalkorúakkal és a felnőtt korúakkal közös bűncselekmény elkövetése mutatja a legmagasabb százalékot. Kevés számmal, de megjelenik a

46 45 vegyes életkorúakkal és a gyermekkorúakkal közös elkövetések. A fiatalkorúak közel 42 %- a egyedül követi el a normaszegést. Kriminológiai jellemző még a gyermekkorúak illetve idősek, rokkantak, nők sérelmére elkövetett, agresszív jellegű cselekmények, sajnálatosan az élet elleni cselekményeknél a különös kegyetlenség is megjelenik. A nemek megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy 2012 év elején 480 fő fiatalkorú pártfogolt közül 415 fő fiú, 65 fő lány elkövető volt. Ezen mutató év végére némileg változott, 417 fő elkövetőből 330 fő fiú é 87 fő lány volt. Több évre visszamenőleg a nemek közötti megoszlás jelentősen eltérést nem mutat. A nevelésbe vettek vonatkozásában 2012 év végén 17 fő nevelésbe vett fiatalkorú állt pártfogó felügyelet alatt.

47 46 Büntetés és intézkedés alkalmazása fiatalkorú elkövető esetén: A speciális prevenció alapvető eszköze a fiatalkorúak vonatkozásában a nevelés. Ennek nem csak a büntetés kiszabása során, az adott szankció kiválasztásakor kell előtérbe kerülnie, hanem az egész büntetőeljárást át kell hatnia. Ezt több nemzetközi egyezmény is rögzíti, mint például a Gyermekek jogairól szóló évi ENSZ egyezmény - amelyet hazánk is ratifikált és az évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki -, vagy az ENSZ-nek a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerére vonatkozó minimumszabályai, az 1985-ös ún. "Pekingi szabályok". További speciális rendelkezésként rögzíti a törvény a szankciók közötti kötelező alkalmazási sorrendet. Ez egyrészt azt jelenti, hogy büntetést fiatalkorúval szemben csak abban az esetben lehet kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető, másrészt, hogy szabadságelvonással járó intézkedés vagy büntetés elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a fentiekben részletezett célok más módon nem érhetők el december 31. napján folyamatban maradt ügyek arányaiban a következő eloszlást mutatják: Ügycsoport Fk. (ügy) % vádemelés elhalasztása próbára bocsátás felfüggesztett szabadságvesztés feltételes szabadságra bocsátás javítóintézetből ideiglenes elbocsátás Összesen: A fiatalkorúakkal szembeni megközelítésből adódóan a velük szemben alkalmazandó szankció kapcsán a törvény speciális alaptételként jelöli meg, hogy annak elsősorban nem a megtorlás vagy a generális prevenció a célja, hanem az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék. A fent leírtakat alátámasztja, hogy 2012 évben az előző évhez képest közel 12 %-kal emelkedett a vádemelés elhalasztása ugyanakkor a próbára bocsátás intézkedések száma. A javítóintézetből ideiglenesen elbocsátás nevelő célzatú elrendelés vonatkozásában is 6 % ügyszámbeli növekedés egyezhető le. Az eltereléses ügyeket vizsgálva évben a tavalyi vizsgálathoz képest alacsony számban 7 ügy érkezett és 17 ügyet fejeztünk be, melyek többségében eredményesek voltak. Év végén 7 ügy maradt folyamatban. Ügytípusok kapcsán a tavalyi évhez képest viszonylagos stagnálás figyelhető meg a felfüggesztett szabadságvesztés, a feltételes szabadságra bocsátás büntetési nemek elrendelések esetében. Valószínűsíthetően ennek oka, a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények súlya, esetlegesen a pártfogoltak bűnözői előélete, a bűnismétlés emelkedő tendenciája. A közérdekű munka-büntetés A közérdekű munka-büntetés elrendelésének számadataiban emelkedő tendencia volt tapasztalható, ami részben összefügg a bűncselekmények számaiban történő emelkedéssel, valamint a büntető törvénykönyvben megjelenő változásnak. A helyreállító, resztoratív igazságszolgáltatás egyik elemeként, hatékonyan érvényesülhet a közösség munkavégzéssel történő kiengesztelése. Bűnmegelőzési szempontból is jóval hatékonyabbnak bizonyul, mint a börtönbüntetés, ami az elítélt szegregálását, közösségből való kiemelését jelenti. A büntetés végrehajtása költséghatékonyabb, a börtönférőhelyek zsúfoltságának csökkentésére alkalmas alternatív szankció. Az elítéltek foglalkoztatását vállaló letöltő helyek felderítése jogszabályi szabályozás hiányában - elsősorban a pártfogó felügyelők személyes kapcsolatain múlik. A közérdekű munka végrehajtásában közreműködő munkahelyek együttműködési szándéka egyre kedvezőtlenebb képet mutat megyénkben. Olyan munkahelyek zárkóztak el a foglalkoztatástól,

48 47 akik korábban pl. a megyeszékhelyen a legnagyobb számban vállalták az elítéltek foglalkoztatását. Ezt a kedvezőtlen tendenciát erősítette, hogy a szabálysértési bírság átváltoztatása folytán kiszabott közérdekű munkát az önkormányzatoknak kötelezettsége végrehajtani, addig a büntetés tárgyában nincs ilyen kötelezettség megállapítva. Szintén kedvezőtlen hatás, hogy a közhasznú foglalkoztatás keretein belül megvalósuló munkalehetőségen kívül nem mutatkozik igény munkaerő hasznosításra. Gyakran hivatkoznak a munkáltatók a munka-egészségügyi vizsgálatok elvégzéséhez szükséges anyagi erőforrások hiányára, valamint munkavédelmi eszközök, ruházat beszerzésének képtelenségére. A Be (1) bekezdése szerint a közérdekű munkát tárgyalás mellőzésével a bírósági titkár is alkalmazhatja, ami növeli annak esélyét, hogy az elítéltek körében olyan esetekben is alkalmazzák ezt a büntetést, amikor az elítélt egészségi, mentális állapotuk, személyi körülményeik miatt munkavégzésre nem alkalmasak. Mindez csak későbbi eljárás során derül ki. Tárgyalás mellőzésével 110 ügy érkezett a vizsgált időszakban. A foglalkoztatást vállaló munkáltatókra általában jellemző, hogy megfelelő figyelmet fordítanak az elítéltek foglalkoztatására, hozzáállásuk, erőfeszítéseik a napi problémák megoldásában elismerésre méltóak. A közérdekű munka büntetés letöltésének elősegítése érdekében minden érintett fél együttműködő magatartást tanúsított. A fiatalkorú elkövetők esetében megjegyzendő, hogy nehezebb a végrehajtás a tanulói jogviszonnyal rendelkező érintettek esetén. Jellemző, hogy az oktatási intézmény szüneteiben tudják ledolgozni a kiszabott büntetést. Továbbá a közérdekű munka-büntetéssel kapcsolatban a munkáltatók oldaláról felmerülő problémák: nem szívesen alkalmaznak elítélteket (több esetben már rendelkeznek rossz tapasztalatokkal az elítéltek vonatkozásában), nehéz meggyőzni a büntetés céljáról, annak hasznáról, nehezen tudják vállalni a vele járó dokumentációt. Az elítéltek oldaláról felmerülő problémák: a munkakezdéskor szembesül azzal, hogy valójában milyen munkát kell végezni, így már nem akarja vállalni a munkavégzést, alacsony a munkamoráljuk, nehéz hatékony munkavégzésre motiválni őket. A közérdekű munka-büntetés végrehajtására irányuló tevékenységük során elsődleges céljuk a már meglévő, eredményesen működő munkakapcsolatok fenntartása, valamint új partnerek bevonása a foglalkoztatásba. Ennek érdekében folyamatosan személyes tárgyalásokkal és különböző információs fórumok szervezésével - igyekeznek megfelelő felvilágosítást, tájékoztatást adni a munkáltatóknak év első felében a már korábban is meglévő munkáltatók vállalták az elítélt személyek foglalkoztatását. Átlagban munkáltatóval tartottak munkakapcsolatot az év folyamán. Tapasztalataink szerint egyre több probléma adódik az elítéltek fegyelmével és magatartásával. A felhívásban megjelölt időpontban megjelenési kötelezettségüknek jellemzően két-három értesítést és személyes felkeresést követően tesznek eleget. Nem ritka a rendőrségi elővezetés sem. A meghallgatáson történt alapos kioktatás ellenére a tartózkodási hely megváltoztatását általában nem jelentik be. A büntetés végrehajtási bírói végzésben megjelölt időpontban kevés kivétellel nem jelentkeznek munkavégzésre, ezért figyelmeztető felhívást kell küldeni. A munkavégzés során különböző okokra hivatkozva, vagy bejelentés nélkül hiányoznak. Többszöri figyelmeztetés és utánajárás hatására folytatják a munkavégzést, a távollétük okát sok esetben nem igazolják. A munkavezetőknek több odafigyelést igényel a foglalkoztatásuk, néhány esetben már anyagi kárt is okoztak év végén 37 db közérdekű munkabüntetés végrehajtása maradt folyamatban évben az érkező ítéletek száma: 25, amelyből 20 ügy fejeződött be. Megosztását tekintve a befejezettek közül a közérdekű munkát végrehajtották: 15 elítéltnél, 2 esetben szabadságvesztésre változtatták át, 2 főnél területi illetékesség változás kapcsán áttétele került sor, 1 esetben végrehajthatósága megszűnt, elévült. Az időszak végén 42 ügy maradt folyamatban.

49 48 VI. 4. A Gyermekjogi képviselő évre vonatkozó, Jász-Nagykun-Szolnok megyére kiterjedő bűnmegelőzési tevékenységgel kapcsolatos tapasztalatai: A gyermekjogi képviselői tevékenységét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal biztosította, majd az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ november 01-től új szervezeti keretek között biztosítja. A jogképviselő feladatellátása változatlan maradt, tehát a gyakorlat szerint kapcsolatban áll a gyermekvédelmi alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás intézményeivel, illetve kisebb mértékben a nevelést oktatást biztosító köznevelési intézményekkel. A fentiek és a kiterjedt terepen végzett tevékenység okán több terület sajátosságait ismerheti meg a jogképviselő, illetve találkozhat egyedi kirívó, vagy tipikus esetekkel bűnmegelőzést érintően. Általános és elsődleges tapasztalatként megfogalmazható, miszerint a társadalom toleranciája a mássággal szemben egyre alacsonyabb. Ez mindenre értelmezhető, a gyermek magatartására, családi állapotára, jólétére vagy elhanyagolására, akár bűnelkövetésére. Azt látható, hogy a lakossági bejelentések megtörténnek egy egy esetben, de a szolgáltatók, hatóság körében elvesznek az információk. A legtipikusabb az, amikor feljegyzés formájában az iratanyagba, majd a súlyosabb történés esetén álláspont megerősítésként kerülnek előtérbe. Összegezve: előzmény van, be lehet jósolni a problémák jellegét és következményeit. Prevenció Az életkori sajátosságokból adódóan a gyermekek szívesen vesznek részt játékos feladatmegoldásokban, a frontális oktatási helyzettől eltérő ismeret elsajátításban. Általában beszélnek a hallottakról, el tudnak határolni jó-rossz cselekedeteket. Szerencsés lenne, ha a preventív célzatú találkozások rendszeresek lehetnének, több célhoz kötött ismeretátadás valósulna meg. Így nem csak felszínes tudást szereznének, hanem szembe állítható lehetne a mindennapi élet tapasztalásával. Az alap-, és a szakellátásban megvalósuló programok hatásáról pozitívan tud nyilatkozni, de mindkettő esetén elmondható, hogy hiányzik a folyamatjelleg. Bűnmegjelenés Területenként eltérő, tipikusan megjelenő bűnelkövetési formákkal találkoznak. Vannak kiskorúak, akik a család megélhetésének biztosítása érdekében bűnöznek, de vannak, akik fokozott szükségleteik vagy szenvedélyük kielégítése érdekében választják a bűncselekmények