1. A GERONTOLÓGIA FOGALMA, LÉNYEGE,CÉLJA 2, DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A GERONTOLÓGIA FOGALMA, LÉNYEGE,CÉLJA 2, DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 1. A GERONTOLÓGIA FOGALMA, LÉNYEGE,CÉLJA A gerontológia (gero = öregkor; gerontesz = öregek, görög eredetű szó) az öregedés és öregkor életés kórtanával foglalkozó tudomány. Alap- és alkalmazott kutatásokkal vizsgálja az életfolyamatok időben előrehaladó változásait és megfogalmazza az öregedés és öregkor jellemző törvényszerűségeit. Az embert élettani, lélektani, társadalmi és ökológiai rendszerében tanulmányozza és öregedésének fajra és személyre jellemző sajátosságait "normál" és kóros csoportosításban értelmezi. Az öregedésre vonatkozó számos ókori és középkori tapasztalati ismeretre épült, de a XX. században fejlődött ki, több tudomány együttműködésével. Így különült el rendszerében a szociális, klinikai - orvosi és elméleti - kísérletes gerontológia, az összehasonlító, elkülönítő kultúr-antropológiai gerontológia. A geriátria megelőző, gyógyító és rehabilitáló idősorvoslás; az öregkorban előforduló betegségekkel foglalkozó tudomány. Szociál gerontológia: a társadalom vizsgálja, hogy az idős ember hogyan öregszik, és a társadalmi tényezők hogyan hatnak rá. Az egészséges öregedéssel, valamint a kóros öregedésnek a társadalmi környezetben rejlő okait hivatott felderíteni, hogy megismerje az élettani öregedést veszélyeztető társadalmi tényezőket. Feladata a megelőzés. Olyan társadalmi környezet kialakulását segíti, melyben megvannak az élettani öregedésnek egészségügyi, szociális feltételei. A szociál gerontológia célja: a korai és kóros öregedés megelőzése. A szociál gerontológia szempontjából a központi személy maga az idős ember, a maga élettani vagy kóros testi, szellemi adottságaival és társadalmi elhelyezkedésével. Tárgya: az idős ember és környezete közötti kölcsönhatások. Ezeket igyekszik felkutatni, megismerni, megfigyelni. 2, DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK MAGYARORSZÁGON Magyarországon az öregedési fordulópontok 1990 és 2025 között jönnek létre abban az értelemben, hogy az idősek száma meghaladja a fiatalokét, más megfogalmazásban, az öregedési index meghaladja az 1-et. Az 1990-es évek elején a 60 évesnél idősebbek száma már több volt, mint a 0 14 éveseké. Jelenleg már a 65 évesnél idősebbek száma is magasabb. A demográfiai öregedést jelentős mértékben fokozza az alacsony gyermekszám, a növekvő élettartam és az elvándorlás; csökkenti a népesség átlagos korát a magasabb gyermekszám, a stagnáló vagy romló halandóság és a bevándorlás. A népesség öregedése a demográfiai változások alapfolyamata. Meg kell tanulnunk együtt élni vele, és a társadalmi intézkedéseknek legalább követniük kell az így kialakuló helyzeteket. Hosszú távon érvényesülő jelenségről van szó, hatásai lassan, ugyanakkor hatalmas erővel bontakoznak ki, a megfelelő válaszok pedig nagyon komplexek. Ezért nem elegendő az utólagos reagálás, a társadalmaknak előre fel kell készülniük a következmények kezelésére. Az öregedési folyamat azonban csak később lódult meg, mert a baby-boom nemzedékei még az alacsonyabb gyermekszám mellett is sok újszülöttet hoztak világra. Mindemellett országonként jelentős különbségek alakultak ki a jövőben várható elöregedés mértékében és időzítésében is. A demográfiai öregedés két időtávon okoz majd fejtörést az unióban. Először a 2010-es, as években, amikor a baby-boom idején születettek mennek nyugdíjba, hirtelen megnövelve az idős korúak létszámát. Hosszabb távon, 2050 körül pedig az utóbbi két évtized alacsony születésszámai erősítik az elöregedési folyamatot. Mindemellett a belátható jövő egészére a halandóság javulását valószínűsítik, növekszenek az időskori élettartamok, ami különösen a járadéki rendszereket érinti kedvezőtlenül. 1

2 Népesség, népmozgalom, demográfiai változások az idősek szemszögéből A 2009-es népmozgalmi adatok tekintetében Magyarországon fő él. Az élve születések száma fő volt az év 1 9 hónapjában. A halálozások száma fő. A természetes fogyás fő, ami azt jelenti, hogy folyamatosan csökken a népesség száma. A demográfiai változások vizsgálatakor szembetűnő, hogy a hazai népesség folyamatos csökkenése a lakosság idősödésével párhuzamosan zajlik. Emelkedik az időskorúak, az egyedül élők és a nem házasok népességen belüli aránya. Néhány évvel ezelőttnem sokan élték meg századik életévüket. Napjainkban velünk együtt él fő, aki 100 éves vagy ennél idősebb állampolgár, és főt meghaladó a 90 évesnél idősebbek száma is. 3.KRONOLÓGIAI, ÉLETKORI SZAKASZOK ÉS JELLEMZŐIK A WHO SZERINT Az időskor meghatározásakor kétféle életkort különböztetünk meg: a, kronológiai kor = azaz a naptári, anyakönyvi életkor b, biológiai életkor = amikor a szervezet tényleges, élettani (fiziológiás) állapotát vesszük figyelembe. Minden élő fajnak, így az embernek is van maximális élettartama. Az orvostudomány és az életkörülmények javulása jelentősen megemelte a várható élettartamot, azt az életkort, amelyet a megszülető gyermek várhatóan meg fog élni, de nem befolyásolta azt a maximális élettartamot, amit elérhetünk. Az ember maximális életkora jelenleg 115 éves korra tehető. Az emberi életet a következő életkori szakaszokra oszthajuk: 1. Gyermekkor (Infantia) 1.1 Csecsemőkor (vagy első gyermekkor): A születéstől az első fogzás kezdetéig, 7-8. hónapig. Ebből az újszülöttkor a születéstől számított első 4 hét. 1.2 Második gyermekkor: Az első fogzás kezdetétől a második fogzás kezdetéig, azaz a 6. évig. 1.3 Harmadik gyermekkor: A 6.-tól a évig, vagyis a nemi érés befejeztéig. 2. Ifjúkor (Juvenilitas): A nemi érés befejezésétől a növekedés megszűntéig. Férfiaknál a 25., nőknél a 20. életévig. 3. Felnőttkor ("az élet dele") (Maturitas): A növekedés befejeződésétől az öregedés (Senescentia) első jeleiig, vagyis a 40., illetőleg a 35. évig. (Mások megkülönböztetnek fiatal és középkorú felnőttkort is.) 4. Az öregedés első fázisa (Senectus ingrediens): 40-től illetőleg 35-től 50 iletőleg 45 éves korig. 5. Haladó öregedés (Presenium): 50-től illetőleg 45-től 65, illetőleg 60 éves korig. 6. Aggkor (Senium) 65 illetőleg 60 év felett. 2

3 1,Sikeres öregedéskor az egyén: - Alkalmazkodik a változásokhoz - Jól felhasználja képességeit 4. A SIKERES ÉS A SIKERTELEN ÖREGEDÉS KOR JELLEMZŐI - Megkísérli leküzdeni gyengeségeit, de elfogadja azokat, amelyeken nem képes változtatni - Ha elkerülhetetlen, hogy másoktól függő viszonyba kerüljön, elfogadja a függőség állapotát - Megőrzi önbecsülését - Örömet, kielégülést nyújtó tevékenységekben vesz részt - Továbbra is vannak életcéljai - Tápláló étrendet fogyaszt Képességeinek megfelelően mozog, tornázik, sportol 2, Sikertelen öregedéskor az egyén: - Nem fogadja el az öregedés tényét - Megpróbál továbbra is fiatalnak látszani - Gyengeségéből, betegségeiből előnyöket formál magának, hogy másokat manipulálhasson - Dühöt és keserűséget érez az egész világgal szemben; sértődött, amiért nem törődnek vele többet - Értéktelennek érzi magát, aki csak teher mások számára - Nem törekszik arra, hogy egészséges életmódot folytasson - Nincs semmi célja az életben - Azt eszi, amit jóízűnek talál és amit könnyű megrágni - Abbahagy minden testi aktivitással járó állapotot - Üldögélő életmódot alakít ki - Elszigetelődhet a többi embertől - Minden változást elutasít, állandóan kritizál - Nem fogad el semmit, ami új - Állandóan összehasonlítgatja a jelent a múlttal 5.A HOSPICE SZOLGÁLAT JELENTŐSÉGE ÉS ÉRDEKE A szó latin eredetű lévén - hospitium - vendégszeretet, szállást, szálláshelyet jelent. Az ókori Rómában vendéglátóhely volt, ahol a fáradt utasok megpihenhettek mielőtt tovább indultak volna. Az i.sz. IV. században egy római asszony bizonyos Fabiola, megnyitotta a házát a betegek (!, átutazó idegenek előtt. A középkorban, a keresztes hadjáratok idején ismét működtek a hospice-ok hasonló célokkal. A fáradt lovagok részére kialakított szálláshelyek mellett, elkülönített részleget hoztak létre a beteg kereszteseknek és a helybéli elhagyatott szegény haldoklóknak. Akkoriban még általános volt a betegek otthon-ápolása. Szégyen lett volna másra bízni szerettünket. Így csak azokat ápolták az "ispotályokban" akiknek nem volt senkijük. Ezekből a házakból lettek a későbbi kórházak ( hospital ) és a hospice-ok. A két hasonló, mégis különböző elnevezés kétféle beteggondozást jelent, kétféle filozófiával. Míg a kórházak a gyógyító, az életből a betegséget elűző, az egészséget, visszaállító filozófiát vallják addig a hospice-ok csak haldokló betegeket, ápolnak. Filozófiájuk azonban semmiféle eutanáziát nem fogad el. A halált az élet természetes részének tartják. Az orvosi ellátás palliativ és nem kurativ. A hospice tehát a haldokló számára az a "menedékhely" - hospitium - ahol megpihenhet a hosszú úton, miközben mind a szakszemélyzet, mind a család feléje fordul és a legteljesebb komfortot, biztonságot, szeretet igyekszik nyújtani neki 3

4 a terminális állapotban. A modern hospice-okat 1967-ben hozta létre Cicely Saunders. Ápoltjai jelenleg mintegy 90%-ban haldokló rákbetegek.( 4,6 ) A mozgalom a meghalás emberhez méltó körülményeinek megteremtésére, a haldokló speciális ellátására indult el. A HOSPICE szó szerinti fordításban menedékhelyet jelent. Valójában nem intézmény, hanem a családon belüli ápolás elgondolása, amely a halálos betegségben szenvedőt abban támogatja, hogy kielégítő minőségű élete legyen haláláig. Napjainkban a házi gondozás és az intézményi ápolás iránti igény is nagymértékben megnövekedett, részben azért, mert az idősek és a krónikus betegségben szenvedők száma jelentősen megnövekedett, ugyanakkor az egészségügyi reform során a kórházi ápolás időtartama jelentősen csökkent, néha már a betegség akut fázisában hazabocsátják a beteget. Ugyanakkor a többgenerációs családok fokozatosan megszűnnek, a legtöbb háztartásban két keresőre van szükség, emiatt kevesebb család tudja megoldani az idősek és súlyos betegségben szenvedők otthoni ápolását. Ekkor nyújt segítséget a házi beteg gondozás, illetve a hospice szolgálat. A hospice gyakran az egészségügyi intézményeken belül működő program az az alapgondolata, hogy a gyógyíthatatlan betegség utolsó hónapjaiban támaszt és gondoskodást kell adni a páciensnek, hogy a lehetőségekhez képest teljes és elviselhető életet éljen. A HOSPICE ellátást lehetőség szerint a beteg otthonában kell nyújtani. A HOSPICE ellátás magában foglalja a haldokló beteg hozzátartozóinak segítését a beteg ápolásában, továbbá lelki gondozásukat a betegség fennállása alatt és a gyász időszakában. 6. A HOSPICE SZELLEMISÉG CÉLJA,LÉNYEGE A hospice szellemiség lényege: a haldoklóval való együttélés, bevonása az adott közösség életébe, olyan környezet biztosítása, ahol a megmaradt szellemi és fizikai képességeit használni, élvezni tudja. A hospice szellemiség a meghalást az élet részének tekinti, olyan folyamatnak, amelyet sem megrövidíteni, sem mesterségesen meghosszabbítani nem szabad. Más szavakkal: a hospice ellátás célja a lehető legjobb életminőség megőrzése a halálig. A hospice ellátás alapelvei: 1. Jog a természetes halálhoz. 2. A haldokló betegek szeretetteljes testi-lelki ápolása, gondozása, szenvedéseinek és magányának oldása. 3. A "dühödt gyógyítani akarás" és az eutanázia elutasítása. 4. A fájdalom csillapítása,- fájdalommentesség- oly módon, hogy a beteg tudata tiszta maradjon. 5. A haldokló betegek életük befejező szakaszát testi-lelki erejük lehető legnagyobb birtokában, számukra optimális körülmények között töltsék (életminőség, pszichológiai támogatás, lelki gondozás). 6. Segítségnyújtás a családtagoknak a betegség ideje alatt és a gyászolás folyamán. 7. Mindehhez speciális intézmények és speciális gondozó team-ek létrehozása. A haldokló beteg chartája: 1. Jogom van, hogy élő, érző emberi lényként kezeljenek a halálomig. 2. Jogom van mindvégig megőrizni a reményt. 3. Jogom van, hogy olyan emberek gondozzanak, akik megőrzik a reményt. 4. Jogom van kifejezni érzelmeimet és benyomásaimat a halálom előtt a magam módján. 4

5 5. Jogom van részt venni a kezelésemet illető döntésekben. 6. Jogom van az orvosi és nővéri gondozásra akkor is, ha egyértelmű, hogy nem tudnak meggyógyítani. 7. Jogom van, hogy ne haljak meg egyedül. 8. Jogom van, hogy ne legyenek fájdalmaim. 9. Jogom van, hogy őszinte választ kapjak a kérdéseimre. 10.Jogom van, hogy ne vezessenek félre. 11.Jogom van segítséget kapni a családomtól ahhoz, hogy képes legyek elfogadni a halálomat és a családomnak joga van segítséget kapni ahhoz, hogy jobban elfogadhassa a halálomat. 12.Jogom van békében és méltóságban meghalni. 13.Jogom van, hogy megőrizzem az egyéniségemet és hogy ne ítéljenek el, ha a döntéseim nem egyeznek mások meggyőződésével. 14.Jogom van, hogy megbeszéljem és elmélyítsem vallási és/vagy spirituális tapasztalataimat anélkül, hogy befolyást gyakorolnának rám. 15.Jogom van elvárni, hogy kegyelettel bánjanak a testemmel a halálom után. 16.Jogom van, hogy empatikus, szakmailag kompetens, jól informált személyek gondozzanak, akik igyekeznek megérteni a szükségleteimet és akik képesek elégedettséget találni abban, hogy hatékonyan támogatnak abban, amikor szemben állok a halállal. A hospice nem egyszerű ápolási intézmény, nem utókezelő, és különösen nem "elfekvő". Itt nem a szó klasszikus értelmében vett "gyógyítás" folyik, azaz nem az élet mesterséges meghosszabbításán fáradoznak, hanem olyan otthon, ahol az emberek lelkével, emberi méltóságával is törődnek. Szeretettel, megértéssel segítik a haldoklót abban, hogy egészen haláluk pillanatáig teljes életet élhessenek. A családtagok - gyerekek is - bármikor bejöhetnek látogatóba, de lehetséges a család és a barátok aktív részvétele az ellátásban is. Igazi meleg családi környezet valósulhat meg. Az osztály berendezésében is az otthoniasságra törekszünk. A hospice-on a "házirendet" maguk a betegek alakítják ki. A betegeknek a hospice a fájdalomcsillapítás és palliatív terá-pia révén biztosítja az állapotuknak megfelelő személyes életvitel folytatását. A palliatív gondozás aktív, összetett gondozási forma azon betegek számára, akik súlyos, előrehaladott gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, illetve terminális állapotban vannak. A palliatív gondozás során elsődlegesen fontos a fájdalom és egyéb tünetek enyhíté-se, valamint a pszichológiai, szociális és spirituális problémák figyelembe vétele. A hospice ellátás formái: 7. A HOSPICE ELLÁTÁS FORMÁI 1. Bentfekvő részlegek: hospice anyaház, hospice palliatív részleg; 2. Hospice házi gondozás; 3. Átmeneti szervezeti formák: ambuláns gondozás, kórházi konzultatív csoport (mobil team), nappali kórház és gyász-csoport A magyarországi hospice mozgalom: 5

6 Az első magyar kezdeményezés dr. Polcz Alaine pszichológus, tanatológus nevéhez fű-ződik, a Magyar Hospice Alapítvány létrehozásával (1991. április 29.) március 25-én 19 szervezet határozta el egy országos egyesület megalakítását. s jött létre a Magyar Hospice Egyesület) 6

7 A hospice ellátás formái: Otthoni hospice ellátás:a beteg otthonában a családtagok bevonásával történik a beteg gondozása, a testi tünetek, a fájdalom enyhítése, a lelki támogatás. Palliatív bentfekvő részleg:speciális céllal kialakított kórházi osztály/részleg, ahol a tüneti kezelés, a fájdalomcsillapítás beállítása történik. Szükség esetén biztosítja a chronicus ellátásban kimerült családtag regenerációját is. Nappali szanatórium:a terminalis állapotú, de még mozgásképes betegek részére biztosítja a rendszeres tüneti ellenőrzést, csökkenti a beteg isolatióját, magányát. Hospice ház:magába foglalja a bentfekvő részleget és az otthonápolás koordinációs központját. Többnyire a Hospice Ház rendelkezik fájdalom csillapító ambulanciával, és oktató, továbbképző centrumként biztosítja a hospice képzési programokat. A hospice ellátást multidisciplinaris team végzi, melynek tagjai speciális képzésben részesült/gyakorlattal bíró: Orvos, Nővér, Gyógytornász, Psychologus, Lelkész, Szociális munkás, Dietetikus, Gyógyszerész, Önkéntes segítők 8. AZ AKTÍV ÉLETET ÉS AZ IDŐSEK EGÉSZSÉGGONDOZÁSÁT ELŐSEGÍTŐ NEMZERTKÖZI PROGRAMOK Egyes elemzők szerint a 70 éves és idősebbek 85%-a jár rendszeresen orvoshoz, 96%-a használ legalább egy gyógyszert. Jól megszervezett, széleskörű és jól dokumentált vizsgálatok során az EU-ban két fontos kérdésre kerestek választ: 1. milyen terjedelmű és kihatású az idősek egészségügyi szolgáltatásainak igénybevétele, 2. milyen összefüggéseket lehet igazolni a testi egészség, a lelki egészség, az egészség-attitüd és szociális kultúra meghatározó tényezői között, különös tekintettel a szolgáltatások elérhetőségére, igénybevételére és választható változataira. A magyarországi egészség- és életminőség időskori adatai felhívják a figyelmet arra, hogy az idősödés és időskor értelmezése, értékelése, esély-kockázatainak feltárása és a szükséges és igényelt ellátások kialakítása olyan rendszerszemléletet tesz szükségessé, mely az elmondottak figyelembevételével biztosítja az idősödés és időskor egyéni és közösségi egészségmegőrzését; a kockázatok korai felismerését; a kóros változások korai feltárását; személyre szabott ellátást a gyógyításban és rehabilitálásban; és végül, de nem utolsó sorban biztosítja az idősek ápolását, gondozását, gondoskodását és emberi méltóságuk megőrzését az életvégi ellátásokban. Magyarországi vonatkozásban áttörést jelentenek a következők: 1. Működik a Szociális és Családügyi Tárca mellett az 1996-ban megalakult, majd 1998-ban megújított Idősügyi Tanács ben az Európai Unió Szakorvosi Bizottsága felvette szakmai listájára a Geriátriát, majd ezt követően Magyarországon is befogadottá vált a gerontológia tudománya mellett, annak gyógyítási ágazataként a Geriátria. Bekerült az egyetemi és főiskolai, valamint egészségügyi szakiskolai oktatásba, a képző és továbbképző programokba; nem utolsó sorban ráépített szakvizsgával geriáter szakorvosi képesítés lehetőségével. (Belgyógyászatra, pszichiátriára és házi orvosi szakokra építhetően). 3. Az Idősügyi Tanács, mint 1.sz. Rétegtanács, tagja a Szociális Tanácsnak, re az Idősügyi Tanács elkészítette az idősödési és időskor életminőségét meghatározó szempontrendszer nyilatkozatát, az ún. Idősügyi Kartát, mely négy fejezetben rögzíti a legfontosabb 7

8 szempontokat: (a) részvétel a társadalmi tevékenységben, (b) az anyagi és szociális biztonság, (c) az egészségügyi és gondozási feladatok és (d) a jogbiztonság és jogvédettség. (Idősügyi jogvédők hálózata) végén az egészségügyi miniszter "Idősegészségügyi Miniszteri Biztost" nevezett ki, és megbízta az Idősegészségügy koordinálásának és az Idősegészségügyi Karta előkészítésének feladataival. Az Idősegészségügyi Karta rögzíti az Idősügyi Karta 3. pontjára vonatkozóan, de szélesebb kiterjesztéssel és részletes programmal a magyarországi idősödés és időskor egészségügyi specialitásait, fejlesztésének szempontjait, szakmai követelményeit és minőségbiztosítását, valamint az idősek egészségügyi ellátásának szociálegészségügyi feladatait és végül, de nem utolsó sorban egészségük és egészségügyi ellátásuk emberi méltóságának jogbiztonsági szempontjait. 6. Mindkét Karta tárcaközi egyeztetés után beterjesztésre kerül a Kormányhoz és az Országgyűléshez, azzal a céllal, hogy megalapozzon egy jövőbeni Idősügyi Törvényt. Az évezredvég idősügyi helyzetének jellemző megfogalmazását adta Gro Harlem Brundtland, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója az Időskorúak Nemzetközi Éve alkalmából készült WHO kiadvány előszavában, miszerint: "A világ népességének elöregedése az egyik legnagyobb olyan kihívás, amely világunk előtt áll a következő évszázadban, ugyanakkor óriási lehetőség is rejlik benne. Az időskorúak ugyanis nagyon sok mindenben lehetnek valamennyiünk szolgálatára". E gondolat jegyében született a WHO legújabb állásfoglalása, hogy az államoknak "aktív idősügyi politikát és programot" kell bevezetni és fejleszteni, azzal az attitűddel, hogy a hosszabbéletűség az emberiség haladásának diadala. Figyelmet érdemel, hogy a év az ENSZ 1982-ben elfogadott, "elöregedésről" szóló nemzetközi intézkedési tervének 20. éve, így ennek közösségi megemlékezése indokolt. 9. IDŐSKORI ÉLETMINŐSÉG- ÖREGEDÉS ÉS SZEMÉLYISÉG Az egyének a korral mindinkább különböznek egymástól, nincs úgynevezett egységes öregedési minta. Egy szervrendszer vagy funkció gyors leromlása mindig valamilyen kóros változás, nem pedig a normál öregedés következménye. A kapacitás beszűkülésével járó öregedés, azonban megnöveli a kockázatok kialakulását, ezért fontossá válik a személyes életmód és adaptáció. Az idősek azért betegek, mert kóros folyamatok alakultak ki, és nem azért mert idősek. Az idősödéssel mindinkább megjelenik az ún. "5 i": - immobilitás, - inkontinencia, - instabilitás, - intellektuális hanyatlás - iatrogenia. Több olyan tünet, mely fiatalabb korban betegségnek tekinthető, az idősebb korban csupán a normál idősödésből származó panasz, illetve jelenség. Az idősebbeknél gyakran észlelhető, hogy a kialakult tünetek mögött többféle ok is meghúzódik, ezért az értékelésnél és a diagnosztikánál takarékoskodni nem tanácsos. Az idősebbeknél a már említett jellegzetességek miatt a diagnosztikai, terápiás, rehabilitációs stratégiák szakigényes specialitást követelnek, idősegészségügyi fejlesztési konzekvenciákkal. További morbiditási jellemzők A 60 éven felüli időseink 51 %-a (1,1 millió) egy krónikus megbetegedésben szenved, 8

9 két ilyen megbetegedés érinti 10 %-ukat (200 ezer) és három vagy több krónikus megbetegedés fordul elő 3 %-os gyakorisággal (60-70 ezer ember). Az időskori életminőség vonatkozásában a következő szempontok kiemelése indokolt: 1. az egyének a korral mindinkább különböznek egymástól, nincs úgynevezett egységes öregedési minta. 2. Egy szervrendszer vagy funkció gyors leromlása mindig valamilyen kóros változás, nem pedig a normál öregedés következménye. 3. A kapacitás beszűkülésével járó öregedés, azonban megnöveli a kockázatok kialakulását, ezért fontossá válik a személyes életmód és adaptáció. 4. Az idősek azért betegek, mert kóros folyamatok alakultak ki, és nem azért mert idősek. 5. Az idősebbeknél egy új betegség kezdete általában az egyén szervezeti rendszerének legérzékenyebb, illetve legsérülékenyebb "láncszemét" érinti. Ennek felismerése meghatározza az ellátás programjait. 6. Az idősödéssel mindinkább megjelenik az ún. "5 i": immobilitás, inkontinencia, instabilitás, intellektuális hanyatlás és az iatrogenia. 7. Mivel több működés homeosztázisának egyensúlya gyakran egyidejűleg változik meg, többféle panasz megjelenésével és egyidejű kifejeződésével kell számolnunk. Ugyanakkor a változó meghatározás befolyásolása az egész rendszer zavarának javulását eredményezheti. 8. Több olyan tünet, mely fiatalabb korban betegségnek tekinthető, az idősebb korban csupán a normál idősödésből származó panasz, illetve jelenség. 9. Az idősebbeknél gyakran észlelhető, hogy a kialakult tünetek mögött többféle ok is meghúzódik, ezért az értékelésnél és a diagnosztikánál takarékoskodni nem tanácsos. 10. Az idősebbeknél a már említett jellegzetességek miatt a diagnosztikai, terápiás, rehabilitációs stratégiák szakigényes specialitást követelnek, idősegészségügyi fejlesztési konzekvenciákkal. 10.GENERÁCIÓK KÖZÖTTI SZOLIDARITÁS SZEREPE NAPJAINK TÁRSADALMI KIHÍVÁSAIBAN Minden idős ember számára természetesnek kellene lennie, hogy tartalmasan, közösségben és biztonságban teljenek a napjai. Egyre többen azonban magányosan, elszigetelten élnek, magukra utalva, minden segítség nélkül. Április 29-én ünnepeljük a nemzedékek közötti szolidaritás napját, amely az aktív időskor és a generációk közötti szolidaritás európai évének egyik kiemelkedő eseménye. A cél az, hogy elősegítse a fiatalok és az idősebb nemzedék közötti megértést, tapasztalatcserét és hosszú távon megerősítse a családi kötelékeket, amely a gyermekvállalást és az idősebb generációk aktivitását is ösztönözheti. Az Európai Unió a 2012-es évet az aktív időskor és a generációk közötti szolidaritás évének nyilvánította. Az uniós kezdeményezés célja, hogy felhívja a tagállamok kormányainak és állampolgárainak figyelmét a demográfiai és az ezzel összefüggő szociális, gazdasági és társadalmi problémákra, annak érdekében, hogy újszerű megoldási javaslatokat dolgozzanak ki, megváltoztassák az időskorról alkotott felfogásunkat és aktivizálják az idősebb generációkat a jövőben. 9

10 A társadalom elöregedése Európa és hazánk számára is égető probléma, amely egyfelől köszönhető a csökkenő születésszámnak, másfelől annak, hogy egyre többen, egyre tovább élnek. A generációk közötti ilyen eltolódás azonban súlyos kihívások elé állítja az országokat, amin többek között az is segíthet, hogyha komolyan vesszük az aktív idősödés üzenetét. A nap célja elsősorban az, hogy elősegítse a fiatalok és az idősebb nemzedék közötti megértést azzal, hogy lehetőséget biztosít a két csoport számára a személyes tapasztalatok és az ismeretek cseréjére. Ebből a célból három szervezet, a nem kormányzati szervezetek szövetsége (AGE), az Európai Idősek Platformja és az Európai Ifjúsági Fórum a különböző generációkkal együtt tevékenykedő csoportokat szerte Európában arra ösztönözi, hogy közös tevékenységeket szervezzenek 11. AZ ÖREGEDÉS ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSAI A Földön manapság korábban soha nem tapasztalt és soha el nem gondolt globális változások mennek végbe: az ún. 3 nagy robbanás, vagyis a népesség-, a hosszabbéletűség- és az információrobbanás. A több mint hatmilliárd ember között ugrásszerűen nő a 60 évesek és annál idősebbek száma és aránya is, különösen a fejlett országokban. Ezen belül a 80 évesek és idősebbek is jelentősen többen élnek, sőt az előrejelzések szerint rohamosan átrajzolódik a korösszetételi Föld-térkép, jelezve, hogy a 2l. század az öregedés és öregség százada lesz. Ez halmozott "esélykockázatot" jelent a gazdaságban és nemzedéki, illetve életminőségi következményekkel jár a társadalmak életében, ami nem utolsó sorban az öregedés és a hosszabbéletűség minőségével kapcsolatos igényeket jelenti, az "Örök Ifjúság" és a nem kívánatos, hosszú öregség elkerülésének vágyát. A 21. század népességrobbanásának tekintetében álljon itt néhány egyszerű, de annál izgalmasabb előrejelzési adat. Óvatos becslés szerint a Föld jelenlegi népessége 2050-re megduplázódik. Ez valóban "népességrobbanás", hiszen hárommillió évig tartott, míg a földlakók száma 1800-ban elérte az egymilliárdot. A második milliárdra 1930-ig, tehát 130 évig kellett várni, még harmincat 1960-ig a hárommilliárdig. A negyedik milliárdot 1975-re, mindössze 15 év alatt értük el, 1987-ben ötmilliárd, 2004-ben pedig hatmilliárd fölöttivé gyarapodott a Föld népessége. Mindez együtt jár a 60, a 65 és a 80 éves és idősebb népességi arány növekedésével, létszámuk "robbanásával", különösen a fejlettebb társadalmakban. A világ 60 év fölötti népessége elérte a félmilliárdot, ezen belül a 80 évesek és idősebbek a 10%-ot, ami millió idős embert jelent, és többnyire ők alkotják a leggyorsabban gyarapodó réteget. (54%-uk a fejlett országok lakosa.) A születéskor és 60 éves korban várható élettartam növekedése ugyanakkor megnöveli a korral gyakoribbá váló normál és kóros változások, zavarok, betegségek számát. Ennek következtében a 21. századra szükségszerűen előtérbe kerül a fenntartható egészség, a megelőzés, az egyénre szabható egészségügyi és szociális ellátás, nem utolsó sorban a hosszabb élettartam értékirányult életminőségének kihívása. A mai tudásunk szerint is meg kell tehát válaszolnunk a "hosszú öregség és/vagy örök ifjúság" kérdését. Az életszakaszok beosztását a WHO újabban a következőképpen adja meg év: az áthajlás kora, év: az idősödés kora, év: időskor, 90 fölött aggkor és 100 év felett matuzsálemi kor. Magyarországon mára minden ötödik ember betöltötte 60. életévét, vagyis a 60 felettiek aránya elérte a 20 %-ot, számszerűen ez 2 millió lakost jelent. A 100 gyermekkorura eső időskorúak száma (öregedési index) Pest megyében a legmagasabb, mintegy 145, és megyénként, régiónként 90-től 145-ig fejeződik ki. Összességében a magyar népesség öregedési indexe között van. Az EU tagországainak többségében ennél kedvezőtlenebb a helyzet, ily módon nem tartozunk a legöregebb 10

11 kormegoszlású európai országok közé. Ugyanakkor hangsúlyozható, hogy a magyar népesség egyszerre öregszik, de fogyatkozik is, reprodukciónk jelenleg 3,2-3,5 ezrelék. Miként a fejlett országokban, úgy Magyarországon is az idősödés demográfiai jellemzői között kiemelhető a "feminizáció", ami azt jelenti, hogy a korban előrehaladva a férfiak halálozása kifejezettebb, mint a nőké. A születéskor várható átlagos életkor Magyarországon jelenleg nagy nemek közötti különbséget mutat: férfiaknál 68 év, nőknél 76 év. Az EU-ban a skandináv országokban a legmagasabbak ezek az adatok: a férfiak évet, a nők évet várhatnak. Még a déli-délnyugati tagországokban is közelítenek a nő-férfi születéskor várható élettartamok egymáshoz. A világon jelenleg a születéskor várható élettartam Japánban a legmagasabb, mindkét nemnél eléri a 82-82,5 évet. Idős népességünkre kifejezett heterogenitás jellemző: életútjuk, lakóhelyük, családi viszonyaik, anyagi-gazdasági helyzetük, egészségi állapotuk, aktivitásuk, önellátásuk, rászorultságuk, igények, kapcsolataik, szerepeik szerint, és nem utolsó sorban tanultság, képzettség és képesség, továbbá kreativitás és illetékesség vonatkozásában. Arányuk területek és településtípusok szerint eltérő, az átlagosnál nagyobb a fővárosban és a kisebb községekben (az 1000-nél kevesebb lakosú településeken), ahol eléri a 25 %-ot. A nemek arányát tekintve az 1000 férfira jutó nők száma a korosodással fokozatosan emelkedik: éveseknél 1295, 85 éven felülieknél eléri a 2372-t. 12.MIÉRT NEM ÉLÜNK ADDIG AMÍG ÉLHETNÉNK Az emberi faj életkapacitása jelenleg év. Amennyiben nem érnék a szervezetet kórképző ártalmak, az ún. "természetes öregedéssel" ennyit élhetnénk. A maximális élettartam elérését örökletes tényezők, a személyiségfejlődés, az életmód és az életkörülmények is befolyásolják. Ennek két alapvető oka van. De fontos szerepe van a személyiségnek is: mintegy 40%-ban szerepet kap az életmód (táplálkozás, testi-szellemi aktivitás, valakihez, valamihez, valahová tartozás, élethosszig tanulás), az érdeklődés, az érzelmi-hangulati kiegyensúlyozottság, a bizakodó beállítódás és a spiritualitás, illetve nem utolsó sorban a vágyaink, képességeink, lehetőségeink egyensúlya, ami természetesen nagyban függ önismeretünktől és társas-társadalmi neveltetési feltételeinktől. 11

12 13.AZ IDŐSKORÚAK ÉRDEKVÉDELMÉT, ÉRDEKKÉPVISELETÉT SZOLGÁLÓ SZERVEZETEK, AZ ELLÁTOTTI JOGOK VÉDELME - Nyugdíjasok Országos Szövetsége A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) 1988-ban alakult. Kiemelten közhasznú jogállású (2008), országosan kiépült hálózatával (megyei, városi szövetségek - 33 tagszervezet) és a hozzájuk tartozó klubokkal, egyesületekkel (1400), valamint a megközelítőleg fős tagságával a legszélesebben értelmezett szociális, kulturális, sport és életmód, valamint érdekvédelmi feladatokra vállalkozó civil szervezet. Szövetségünk 1 fővárosi nyugdíjas szövetséget, 3 országos (ágazati jellegű) egyesületet, 18 megyei szövetséget a hozzájuk tartozó nyugdíjas klubokkal, és 11 megyei jogú városi szövetséget a klubokkal foglal magába. A civil hálózat elemeire az önállóság jellemző. Az információáramlásra a körlevél, az értekezlet, illetve az információk nyújtására a honlapunk és a Generációnk magazin szolgál. Szervezetünk az elmúlt években elsősorban az egészségmegőrzés, a gyógyító rehabilitáció, az idősek életviszonyai, a kulturális hagyományőrző tevékenység, természet és környezetvédelem témakörökben igyekezett közösségi programokat szervezni és érdekvédelmi tevékenységet kifejteni. Sajátos területként gondozzuk az idősek fogyasztói érdekvédelmét. Európai nyugdíjas szerveződések tagjaként nyomon követhetjük korosztályunk helyzetének nemzetközi alakulását. A tagságunkkal kialakított kapcsolatainkban jelenleg legfontosabb eszközünk az általunk is gondozott Generációnk magazin, amely információkat juttat az idősebb korosztály széles rétegeinek. Fontosnak érezzük az egyes szövetségek és saját szervezeteink vezetőinek képzését. A közép és felsővezetők oktatási csomagjainak összeállításakor figyelembe vesszük a megkezdett és folytatandó szervezeti kutatás megállapításait, az uniós partnerség követelményeit, az érdekérvényesítés követendő útjait. Az érdekvédelem anyagi-szociális kérdéseit megszakítás nélkül kilenc évig a kormány mellett működő Idősügyi Tanácsban képviseltük. Az itt kifejtett tevékenység részbeni következményei számos kormányintézkedésben érezhetők voltak. - Nyugdíjasklubok és idősek életet az éveknek országos szövetsége 2.. A Szövetség célkitűzései, feladatai: Az ENSZ "Életet az éveknek" gondolatának szellemében fogalmazzuk meg célkitűzéseinket és 12

13 feladatainkat: - Időskorúak, nyugdíjasok jogait és kötelezettségeit érintő érdekfeltáró és érdekközvetítő, érdekvédelmi, szociális, kulturális tevékenység. - Összehangolt véleménynyilvánítás minden olyan törvény, jogszabály megalkotásában, amely az időskorúak, nyugdíjasok életkörülményeit érinti. - Állásfoglalás, javaslattétel és minden olyan kezdeményezés, amely az időskorúak életkörülményeinek megőrzését szolgálja. - Célunk az emberhez méltó, nélkülözésektől mentes életet biztosító nyugdíjak adása, a nyugdíjak értékének folyamatos fenntartása. - Közreműködés a nyugdíjasok, az idős nemzedék tagjai részére aktív, társadalmi, közéleti tevékenység biztosításában, az általuk képviselt tapasztalat és szellemi tőke a köz érdekében történő felhasználása végett. - Legyen biztosítva minden arra rászoruló idős ember számára a szociális gondoskodás, azon belül a minden napi ellátás, házigondozás, ápolás. - Az idősek hathatós részvételével valósuljon meg a nemzedékek egymást becsülő, tisztelő, egymást segítő együttélése. - Szorgalmazni kívánjuk az idős lakosság és az önkormányzati, munkahelyi, társadalmi szervek közötti olyan megállapodás megkötését, melyek gazdasági, szociális és kulturális területen jobbítják a nyugdíjasok életkörülményeit. Ennek során különösen fontosnak tartjuk, hogy a községekben, városokban alakuljon mindenütt Idősek Tanácsa, az idős lakosság és az önkormányzat közötti együttműködés folyamatos biztosítására. Az önkormányzati testületekben, különösen a szociális és az egészségügyi bizottságban helyet kell adni a nyugdíjasok képviseletében résztvevő időseknek. - Folytatni kívánjuk a környezet védelmében végzett munkánkat. - Az idősek közösségi életének kereteit minden egyes településen elősegíteni kell, s a klubok tevékenységét az önkormányzati, a társadalmi és a munkahelyi szervek minden lehetséges erkölcsi és anyagi eszközzel támogassák. - A klubok, az idős lakosság képviselői legyenek aktív résztvevői a lakóhelyi, az önkormányzati, a társadalmi testületeknek. A különböző tanácskozásokon fejtsék ki véleményüket, javaslataikat, legyenek szerves részei a lakóhelyi életnek. - Kezdeményezni az államhatalmi szervek felé az idősek fórumának megtartását, az idősebb generációt érintő társadalmi kérdések megtárgyalását. - Célunk nyugdíjasok és idősek szociális gyógyüdültetésének szervezése és lebonyolítása. - A Szövetség céljai megvalósítása érdekében a Ksztv c. pontjában foglalt közhasznú tevékenységek közül az alábbiakat végzi: 13

14 a./ Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása b./ Kulturális tevékenység c./ Környezetvédelem d./ Emberi és állampolgári jogok védelme e./ Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével ELLÁTOTTAK JOGVÉDELME A Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Sztv) szerint vannak olyan jogok, amelyek minden ellátotti csoportot megilletnek, p1: az élethez, emberi méltósághoz, a testi-lelki egészséghez, tulajdon, a személyes adatok, a magántitok védelme. Ezenkívül vannak speciális helyzetben lévő ellátottak, akiknek sajátos egyéb jogai is megfogalmazásra kerültek, pl: az akadálymentes környezethez való jog, az információhoz való hozzáférés joga, vagy az önrendelkezés joga. A törvényi szabályozás ugyanakkor garancia is a szociális szolgáltatásokat igénybevevők részére, különösen a bentlakásos intézményben élők esetén. Az ellátotti jogok érvényesítése minden intézményvezető és dolgozó feladata kell, hogy legyen, hiszen az ellátott-jogi képviselő nem oldhat meg mindent a napi ügyekben. És nem is ez a feladata. Az ellátott-jogi képviselő feladatai elsősorban: az ellátotti jogokkal kapcsolatos tájékoztatás, az ellátottak, vagy hozzátartozók ellátással kapcsolatos problémáinak megoldásában való közreműködés, ellátottak panaszainak megfogalmazásában segítséget nyújt, bizonyos körben képviselheti az ellátottat, intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál, jelzéssel élhet az illetékes hatóságok felé a jogsértés megszűntetése érdekében, a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos dokumentációkat megvizsgálhatja, fogadóórát tart a 100 fő feletti ellátotti létszámú intézményekben, illetve a nappali ellátást biztosító intézményekben, a képviselői fogadóórákra bárki elmehet, panaszát, észrevételét elmondhatja. Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű szolgáltatásra, valamint az egyéni szükségletei, speciális helyzete, vagy állapota alapján az egyéni ellátásra, illetve az egyenlő bánásmódra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az intézmény vezetője köteles biztosítani, hogy az ellátott adataihoz, az egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkhoz illetéktelen személy ne jusson hozzá. A szolgáltatásban részesülőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismerésére, amelyekről az intézmény vezetője évente tájékoztatót köteles készíteni. A szociális szolgáltatások biztosítása során az intézmény valamennyi dolgozója köteles az ellátottakat megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására. A szolgáltatást igénybevevők általános jogai: 14

15 A szolgáltatást igénybevevőnek joga van szociális helyzete, egészségügyi állapota, speciális helyzete és egyéni szükségletei alapján az egyénre szabott speciális szolgáltatás igénybevételére. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. A fogyatékkal élő személyt fogyatékosságából kifolyólag semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti a szolgáltatás igénybevétele során. Jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvényi felhatalmazás alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. A szolgálatnak a szolgáltatásait olyan módon kell végeznie, hogy figyelemmel legyen a fogyatékos személyt megillető alkotmányos és emberi jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartása. A szolgáltatást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme. A panaszjog, mely a szociális szolgáltatásokat igénybe vevőket megilleti: A szociális ellátások igénybevételével kapcsolatos problémák, szolgáltatási hiányok, az ellátottakkal való bánásmód sérelmezése esetén a szolgáltatás vezetőjéhez lehet fordulni panasszal, szóban, vagy írásban. A Falugondnok 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben a Falugondnok nem intézkedik, vagy a panaszt tevő nem ért egyet az intézkedéssel, 8 napon belül a fenntartóhoz Káptalantóti önkormányzatához - fordulhat jogorvoslattal. A panasz megfogalmazásában, intézésében segítséget nyújthat az ellátott-jogi képviselő. A jogi segítségnyújtás, valamint az ellátott-jogi képviselő nevét, elérhetőségét közzé kell tenni. Az ellátott-jogi képviselő igénybevétele: Az ellátott-jogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybevevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény rendelkezéseire. Az ellátott-jogi képviselő feladatai: megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybevevőket érintő jogokról, segíti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, segít az ellátást igénybevevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál és ennek során írásbeli meghatalmazás alapján képviselheti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét, az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről 15

16 és a figyelembevételéről a szakmai munka során, intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére 6 észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, 7 amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, 8 a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja, az ellátott-jogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátott-jogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről, az ellátott-jogi képviselő munkaköre pályázat alapján tölthető be, külön jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel, az ellátott-jogi képviselő jogosult 9 a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, 10 a vonatkozó iratokba betekinteni, 11 a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni. az ellátott-jogi képviselő köteles az ellátást igénybevevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. 14. IDŐSKORI KRÍZISEK JELLEMZŐI,KRÍZISKEZELÉS MÓDSZEREI Megfogalmazások: Krízishelyzetben az egyén rendszerint nagy fezsültség alett van, és aktuálisan nagy veszélyben is lehet. Mély regresszív állapot. A lelki egészséget veszélyeztető helyzet. Krízis az, amit annak él meg a személyiség. A krízissajátos ketrec. A krízis mindig interperszonális. G.Caplan 1964-ben: A krízisállapot külső események hatására kialakult lélektanilag kritikus állapot, mivel a személy egyfelől kénytelen a veszélyeztető körülményekkel szembenézni, és ezeknek fenyegető közelsége számára aktuálisan mindennél fontosabbá válik, ugyanakkor az adott időben a veszélyeket sem elkerülni, sem pedig szokásos problémamegoldó eszközeivel, illetve energiájával megoldani nem képes. Krízis: kialakult, kritikus lélektani állapot. A modern lelki egészségvédelem sokat nyert a krízishelyzet fogalmával, mely szerint az egészséges idegrendszerű, ép lelkű ember is nap mint nap kerülhet nehéz helyzetbe. A személyiség erői védekeznek, de előfordulhat, hogy az energiák kimerülnek, és átmeneti kóros tünetek lépnek fel. A krízis felosztása többféle lehet: normatív krízis -akcidentális (járulékos) krízis -traumatizáló krízis 2. társadalmi krízis -csoport krízis -egyéni krízis 3. fejlődést elősegítő krízis -blokkoló, fejlődést gátló krízis 16

17 Normatív krízis: A személyiség fejlődése előre meghatározott lépcsőfokokon halad keresztül. Mindnyájan túlesünk az úgynevezett életkríziseken, melyek maradványait személyiségünk zugai hordozzák. Erikson nevéhez fűződik az a feltételezés, hogyha a közösség, amelyben ez egyén gyermekkorában nevelkedett kritikus változásokat élt át, akkor az egyén vagy semmiképpen nem tudja kidolgozni énazonosságát, vagy önértékelési problémával élhet együtt. Erikson szerint már a csecsemőben olyan érzemi reakciók keletkezhetnek, amelyek döntő módon befolyásolhatják az énazonosság( énidentitás) alakulását. Akcidentális krízis: Krízis halmozódás akkor keletkezik, ha a személyiség a normatív fejlődési krízis kritikus állapotában elszenved még egy lelki traumát okozó helyzetet. Pl.: 8 hónapos csecsemő, aki éppen átéli a szeparációs szorongást (félelem az anya elvesztésétől) és valóságosan is 1-2 hétig anya nélkül marad, kórházba kerül a csecsemő, vagy az anyja. Traumatikus krízis: A kialakult kritikus lélektani állapotot, a fenyegető közelséget és ezek elkerülésének, megoldásának a képtelenségét hangsúlyozza. A viszonylagos lelki egyensúlyi helyzet drasztikusan felborul, külső blokkoló traumatikus események hatására. A krízist provokáló események közül a legjelentősebbek: kapcsolati konfliktusok( anya-gyermek, házastársak) a számunkra fontos személyek vagy más érzelmileg fontos dolgok elvesztése (tárgyvesztések) A krízis ideje általában 6-8 hét, ekkor a kritikus helyzet kitölti a képernyőt, az egyén nem képes mással foglalkozni, folyton erre gondol, nagy a szenvedésnyomás. A nagy belső feszültség szorongáshoz vezethet, ami még súlyosbítja az egyébként is nehéz helyzetet. A viselkedés fellazulhat, kirobbanó indulati reakciók jelenhetnek meg. Előfordulhat az ellenkezője is: az egyén lehangolt, passzív. elviselhetetlennek, támasznélkülinek érzi magát, és helyzetét reménytelennek értékeli. A figyelem és a gondolkodás is beszűkül, elvész a mérlegelőképesség, csökken az egyén hatékonysága, a munkája kapkodó lesz, helyzetmegoldási kísérletei kudarcba fulladnak. Amikor az egyénre jellemző probléma megoldási módok csődöt mondanak, s a feszültség növekszik, a személyiség újabb erőfeszítéseket tehet korábban még nem használt megoldási kísérletek alkalmazására. Ha ezek a kísérletek sikeresek, elmúlik a krízisállapot, az egyén új tapasztalattal gazdagodva kerül ki, nő a problémamegoldó készsége. Ha kudarcot vall, mélyül a krízisállapot. Az ellátott krízis állapotának tünetei: Ha nem képes elfogadni a társa elvesztését, és nem tudja elfogadni a halál tényét, nagyon nehéz segíteni, mert elhárítja a segítés lehetőségét is. Így az idős olyan állapotba kerül, hogy érzékelhetők lesznek a krízis tünetei. (Fentiek alapján) A kóros gyászreakció jellemzői: Semmi nem érdekli, nem akar enni, nem akar beszélni egyáltalán még élni sem akar. Nem tudja a gyászt feldolgozni és ez károsan befolyásolja mindennapjait, egészségi állapotát. A gondozónak meg kell próbálni segíteni, hogy ez megváltozzon. - krónikussá válás - késleltetett gyász - gátolt gyász torzult reakciók (depresszió, szorongás, függőség, paranoid tünetképzés) Akkor válik kórossá a gyász-folyamat, ha megreked, vagy túlságosan elhúzódik. A gyászt nem lehet megspórolni, elsöpörni, minden veszteséget el kell gyászolni, mert ha nem így történik: később vissza üt!! A gyász általában felkészületlenül éri a gyászolót, és a gyászoló környezetét is. A gyászoló sokféleképpen viselkedhet, hiszen sok esetben a legszélsőségesebb érzelmeket él át, amellyel lehet, 17

18 hogy még sohasem találkozott, és lehet, hogy a környezete sem látta még ilyennek őt. A gyásznak megvannak a sajátosságai, fázisai. Ezeken a fázisokon át kell esni, nem lehet megkerülni szánt szándékkal egyik fázis sem. A házi gondozó feladatai: Türelemmel, meghallgatással, beszélgetéssel, sok-sok szeretettel egy idő után rávenni, hogy kimozduljon, hogy érdekelje, mi van körülötte. Figyelni, meghallgatni, segíteni a gyászmunkában. Ha nem tudja elfogadni a felesége halálát, akkor szakember segítségét kellene igénybe venni, amihez természetesen az ellátottnak is hozzá kell járulnia. A szakmai segítség lehetőségei: Idővel elkísérni idősek klubjába ahol tud beszélgetni, hasonlós idő emberekkel, megtudja, osztani fájdalmát másokkal. 2. Bűntudat alóli felmentés 3. Érzelmi támogatás 4. Fizikai támogatás (kiszolgálás) 5. Anyagi támogatás 15.IDŐSKORÚAK FOGLALKOZTATÁSÁNAK MÓDSZEREI Az Európai Unióban az idősek speciális problémáira vonatkozó intézkedések meghozatalát alapvetıen a tagállamok közvetlen feladatának tekintik, ezért csak néhány közösségi kezdeményezésre került mindmáig sor. (Gyulavári T. Könczei Gy. 2000, 166) Az Európai Közösség még 1982&ben ajánlást fogadott el a nyugdíjkorhatárra vonatkozóan, miszerint a nyugdíjba vonulást és ennek szabályait rugalmasabbá kell tenni. Jelenleg nincs a közösségi jogban kötelező erejű szabályozás az idős korú munkavállalókra, ezt a területet meghagyták a tagállamok önállóságának. Magyarország esetében a népesség előrejelzések alátámasztják azt a régóta ismert állítást, hogy hazánk csökkenő népesség számmal rendelkezik. A hazai időskorúak foglalkoztatására leginkább az inaktivitás jellemző, ami kedvezőtlen munkaerő piaci folyamatokat eredményez és ezen kíván segíteni a magyar foglalkoztatáspolitika és a jogszabályok. Növelni kell az időskorúak foglalkoztatását a magyar munkaerőpiacon & jelentette ki Bajnai Gordon még 2007&ben. Az időskorúak alacsony foglalkoztatása az egyik oka annak, hogy Magyarországon a foglalkoztatási adatok kedvezőtlen képet mutatnak. Míg a középkorú nők 70%-a és a középkorú férfiak 80%&a vesz részt a foglalkoztatásban, addig az 55 év feletti korosztály esetében ez az arány nagyon alacsony. Az állam nem szeretne lemondani az időskorúakról, különféle programokkal (pl. Lépj egyet előre program) vissza kívánja hozni őket a munkaerőpiacra. Különféle programok jöttek létre az időskorúak munkaerőpiaci támogatására, ilyen a Lépj egyet előre II. program, amely az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával jött létre, megvalósítója az Állami Foglalkoztatási Szolgálat. Alapvető célja az alacsony iskolai végzettségű, illetve szak képzetlen felnőttek képzése. A program időtartama szeptember 1jétől augusztus 31-ig tart. A program résztvevői lehetnek azok a felnőttek, akik: a 6. osztály befejezését igazoló bizonyítvánnyal rendelkeznek és alapfokú iskolai 18

19 végzettség megszerzésére irányuló képzésben részt akarnak venni; a 6. osztály befejezését igazoló általános iskolai végzettséggel nem rendelkeznek, és a szakképzés megkezdéséhez szükséges felzárkóztató képzésben és ezt követı szakképzésben kívánnak részt venni; alapfokú iskolai végzettséggel, de nem szakképzettséggel rendelkeznek és szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben kívánnak részt venni; érettségivel, de nem szakképzettséggel rendelkeznek és olyan képzésben kívánnak részt venni, amelyre a munkaerőpiacon kereslet mutatkozik. Esélyegyenlőség: egyenlő bánásmód a foglalkoztatásban Az esélyegyenlőségről is érdemes röviden írni, mivel ez a terület vonatkozik az időskorú egyénekre is, nemcsak a nők és férfiak közötti egyenlő esélyek megteremtésére. Az egyenlő esélyek politikája három időszakra bontható. A.1957&1975: egyenlő munkáért egyenlő bér elv érvénye sült B.1975&1980&as évek vége: egyenlő bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása C napjainkig: esélyegyenlőségi koncepció és pozitív diszkrimináció tartalma. Az egyenlő bánásmód az időskorúak esetében is fennáll. Szintén hallunk sok példát arra, hogy állásinterjúk során a kor szerinti megkülönböztetés gyakran előfordul. Ha nézünk két azonos képzettségű, közel azonos ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező egyéneket, de a kettő között legyen legalább 20 év a korkülönbség a munkáltató sok esetben a fiatalabbat fogja felvenni. Szociális védelem jelentősége Az idősebb egyének aktivitásának alakulása több, a foglalkoztatáspolitika szempontjából fontos tényekre világít rá: A demográfiai folyamatok következtében a teljes népesség nagysága várhatóan csökken, az idősek aránya pedig az alacsony születésszám, a kitolódó várható életkor miatt növekszik. Az alacsony foglalkoztatási és a magas inaktivitási hányad hátterében a 45&50 évnél idősebbek gyenge aktivitása fedezhető fel. A középkorúak közében ugrásszerűen növekszik a rokkantnyugdíjasok aránya, ami folyamatosan nő. Az öregségi és egyéb nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban részesülők közül 10% aktív marad a munkaerőpiacon 19

20 Magyarország a foglalkoztatás terén még jelentős elmaradást mutat az uniós átlaghoz képest. Kifejezetten jelentős a hátrányunk az időskorúak foglalkoztatását tekintve. Ez egy olyan munkaerőpiaci réteg, akik kedvezőtlen helyzetben vannak. Ha egy középkorú egyén elveszíti állását, elég kicsi az esély arra, hogy viszonylag hamar találjon hasonló munkakört és munkahelyet, ezért van szükség az állam beavatkozására és iránymutatására. A különféle programok (Prémiumévek Program, Lépj egyet előre és Fair Play programok) révén az időskorúak foglalkoztatásának növelés a cél. Az időskorúak a pályakezdők és az alulképzettek mellett a leginkább középpontban lévő hátrányosan kezelt munkavállalói csoport. Nem szabad ezt a csoportot magára hagyni a munkaerőpiacon, hanem támogatni kell őket a megfelelő eszközökkel. 16.AZ ÖREGEDÉS, AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÉS A SZOCIÁLIS ELYZET ÖSSZEFÜGGÉSEI, JELLEMZŐ MUTATÓI HAZÁNKBAN A szociális és gazdasági helyzet nagy hatással van az egészségi állapotra, korábbi kutatások szerint a rosszabb státusz bizonyíthatóan negatív irányban összefügg bizonyos betegségek kockázatával, a gyermekhalálozással és a várható élettartammal. A jelen kutatás arra világít rá, milyen hatással van az öregedés folyamatára. Az árulkodó telomer Az USA- és egyesült királyságbeli kutatók a DNS telomernek nevezett szakaszát vizsgálták, melyrõl azt gondolják, hogy összefüggésben van az ember biológiai korával. A vizsgálat során a kutatók összehasonlították az önkéntes résztvevõk szociális helyzetét és a DNS-ükben található telomerek átlagos hosszát. A telomerek a DNS-láncolatok ismétlõdõ szakaszai, melyek a kromoszómák végén találhatók, és a károsodástól óvják azokat. Az öregedés folyamán a telomerek egyre rövidebbekké válnak, és ezzel együtt egyre hajlamosabbá is a károsodásra illetve a pusztulásra vagyis a betegségek és a halál okozóira. E tulajdonságaik miatt a telomerek hosszát bizonyos kutatásokban a biológiai öregedés meghatározására használják. A kutatócsoport által egy korábban végzett vizsgálat szerint a rövidebb telomerhosszúság összefügg a túlsúllyal és a dohányzással, ezért a mostani kutatás során a nõi résztvevõk adatai közül figyelembe vettek olyan fontos tényezõket is, mint a testtömegindex, vagy a dohányzási és sportolási szokások. Az adatok összevetése után a kutatók azt tapasztalták, hogy a szociális helyzet és a telomerek hossza között egyértelmû összefüggés mutatható ki. Hét évnyi különbség A nõi résztvevõk (akiknek átlagéletkora egyébként 46 év volt) adatainak vizsgálata azt mutatta, hogy a legalacsonyab, munkásosztálybeli, és a legmagasabb, iskolázott osztálybeli nõk telomereinek hossza közti különbség hét biológiai évnek felelt meg vagyis a társadalmi ranglétra alsóbb részén élõ nõk hét évvel számítanak idõsebbnek, mint azonos életkorú, ám társadalmilag sokkal kedvezõbb helyzetben élõ nemtársaik. Ahhoz, hogy ellenõrizzék, mindez nem genetikai okokra vezethetõ vissza, a kutatók további vizsgálatnak vetettek alá 17, egypetéjû nõ ikerpárt, akik a kutatás idején már különbözõ 20

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Mottó 15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Az öregedés nem csupán a képességek hanyatlása, hanem új tulajdonságok keletkezésének folyamata is, amelynek van célja, értelme és tartalma,

Részletesebben

Aktív geriátriai ellátás Magyarországon kapcsolat a rehabilitációval

Aktív geriátriai ellátás Magyarországon kapcsolat a rehabilitációval Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXX. Vándorgyűlése Nyíregyháza, 2011. augusztus 25-27. Aktív geriátriai ellátás Magyarországon kapcsolat a rehabilitációval Prof. Dr.

Részletesebben

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Előadás témái A betegjogi, ellátottjogi,

Részletesebben

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat

Részletesebben

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő IDŐSKORRAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK Az idősödés, időskori szerepek értelmezése, jelentősége kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő Élettartam mennyiségi növekedése minőségi élet megteremtésének

Részletesebben

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján Hajdúszoboszló, 2010. 06. 03. Rózsavölgyi Anna Székhely: 1051 Budapest Akadémia u.3. Levelezési cím: 1122 Budapest Városmajor u. 48/b. Telefon:

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA Dr. Schmelczer Matild Betegápoló Irgalmas Rend Pécsi Háza Két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem, Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem. (Radnóti

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

Részletesebben

Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat. Az étkeztetés célja, feladata

Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat. Az étkeztetés célja, feladata Az intézmény neve: Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat Telephely: 5932 Gádoros, Fő utca 30. Étkeztetés Szakmai Programja A szakmai

Részletesebben

A MAGYAR IDŐSGONDOZÁS HELYZETE

A MAGYAR IDŐSGONDOZÁS HELYZETE Manapság alapkövetelmény: az életednek mindössze két szakasza lehet, gyermekkor és ifjúság. Utóbbi kb. hetven évig tartson! -Vavyan Fable 1 Amikor fiatal az ember, nem gondol bele, hogy egyszer majd öreg

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Idősügyi Nemzeti Stratégia

Idősügyi Nemzeti Stratégia 09-06-19 IDŐSÜGYI NEMZETI STRATÉGIA 1 Idősügyi Nemzeti Stratégia Korózs Lajos államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium 09-06-19 IDŐSÜGYI NEMZETI STRATÉGIA 2 A KOR FORRADALMA A XXI. század egyik

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

IDŐSEK KLUBJA HÁZIRENDJE

IDŐSEK KLUBJA HÁZIRENDJE Nyírmadai Szociális Ápolási-Gondozási Központ 4564 Nyírmada, Petőfi út 1. Telefon/fax: 45 /492-042 IDŐSEK KLUBJA HÁZIRENDJE Jóváhagyva: A képviselő-testület határozatával Kálmán Béla polgármester A HÁZIREND

Részletesebben

IDŐSEK KLUBJA HÁZIRENDJE

IDŐSEK KLUBJA HÁZIRENDJE GÁDOROS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GONDOZÁSI KÖZPONT, CSALÁDSEGÍTŐ ÉS VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT GÁDOROS IDŐSEK KLUBJA HÁZIRENDJE Készült: 2012. december Kedves Klubtagok! Kérem Önöket, hogy

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a Nagymágocsi Petőfi Sándor Művelődési

Részletesebben

Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban

Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban Projektcél Hospice- és palliatív kultúra meghonosítása az intézményekben Etikai dilemmák kezelése A fájdalom holisztikus megközelítése,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. Ellátotti jogok tartalma, értelmezése I. előadó: Juhász György Én magam 32 évet töltöttem intézetekben,

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

Szociális gondozó és szervező / PEFŐ

Szociális gondozó és szervező / PEFŐ 1. a) Milyen tanulságok adódnak a szegénység és a szegénypolitika történeti értelmezéséből? Meg lehet-e szüntetni szegénypolitikával a szegénységet? b) Milyen szerepe van a kulturális foglalkoztatásnak

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

16. Az időskorra vonatkozó vélekedések, jellemzők D.B. Bromley

16. Az időskorra vonatkozó vélekedések, jellemzők D.B. Bromley 16. Az időskorra vonatkozó vélekedések, jellemzők D.B. Bromley Életünknek mintegy negyedét töltjük azzal, hogy felnőttekké fejlődünk, és háromnegyedét azzal, hogy öregszünk. Az öregedés mindenkit személyesen

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET 1 Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról 1 1 Egységes szerkezetbe foglalva: 27/2011.(XII.22.)

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1 6/2011. (IV.18.) önkormányzati rendelete

Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1 6/2011. (IV.18.) önkormányzati rendelete Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1 6/2011. (IV.18.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról 6/2012.(II.29.), 6/2013 (IV.15.) 3/2014. (II.26.)

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Házirend. Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egység Magyarcsanád 2013.

Házirend. Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egység Magyarcsanád 2013. 1.f melléklet Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egység Magyarcsanád Házirend 2013. Tel.: 62/264-120; 30/637-6868; E-mail: csskpalota@gamil.com oldal 1 A házirend elkészítéséről és tartalmáról, a személyes

Részletesebben

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

Részletesebben

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1 Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1 a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

54 762 02 0010 54 01 Gerontológiai gondozó Szociális szakgondozó

54 762 02 0010 54 01 Gerontológiai gondozó Szociális szakgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kérjük, hogy a felvételhez hozza magával a következő dokumentumokat:

Kérjük, hogy a felvételhez hozza magával a következő dokumentumokat: Kérjük, hogy a felvételhez hozza magával a következő dokumentumokat: - FOT (fogyatékossági támogatás) vagy emelt családi pótlék határozat - rendszeres havi jövedelem igazolás - TAJ kártya fénymásolata

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ügyiratszám:1-2/2015. Sorszám: ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. február 12. napján tartandó ülésére Tárgy: Segítő

Részletesebben

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

A GERONTOLÓGIAI. 4. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

A GERONTOLÓGIAI. 4. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar RENDSZERSZEMLÉ szség A FENNTARTHATÓ EGÉSZS SZSÉG G RENDSZERE Minél

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja:

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja: Székkutas Község Önkormányzat egységes szerkezetbe foglalt 8/1993. (VI. 26.) ktr. számú rendelete a szociális törvény alapján biztosított Személyes gondoskodás formáiról Székkutas Község Önkormányzat képviselőtestülete

Részletesebben

4) Idősotthoni ellátás esetében a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők:

4) Idősotthoni ellátás esetében a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők: I. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet főbb rendelkezései:

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben

JÓ GYAKORLATOK AZ IDŐSELLÁTÁS TERÜLETÉN

JÓ GYAKORLATOK AZ IDŐSELLÁTÁS TERÜLETÉN Területi Együttműködést Segítő Programok Kialakítása a Szentlőrinci Járásban előadás sorozat JÓ GYAKORLATOK AZ IDŐSELLÁTÁS TERÜLETÉN Előadó: Dr. Örkényi Anna Mindjárt születésünk pillanatában szüleink

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának évi. Szakmai Beszámolója

Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának évi. Szakmai Beszámolója Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának 2014. évi Szakmai Beszámolója A Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálata

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:. A kérelmező intézmény neve: A kérelmező intézmény címe:.... település,... irányító sz.... utca, hsz., Tel.: Fax.:.. E-mail cím:. Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a nevű igénybe vevő (Előző név, ha van:.

Részletesebben

Hét Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (IV.27.) számú rendelete. a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről

Hét Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (IV.27.) számú rendelete. a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről Hét Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (IV.27.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről Hatályos 2010. január 1-től A szociális igazgatásról

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

DUNAHARASZTI TERÜLETI GONDOZÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA

DUNAHARASZTI TERÜLETI GONDOZÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA Okirat száma: 2-653453/2016 Dunaharaszti Város Önkormányzata DUNAHARASZTI TERÜLETI GONDOZÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA Okirat száma: 2-653453/2016 Alapító Okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2014

Közhasznúsági melléklet 2014 Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kőbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.

Részletesebben

HÁZIREND NAPPALI INTÉZMÉNY

HÁZIREND NAPPALI INTÉZMÉNY SZIGETHALOM ÉS KÖRNYÉKE EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY 2315 SZIGETHALOM, RÁKÓCZI FERENC U. 147. TEL.:24/404-573 HÁZIREND NAPPALI INTÉZMÉNY Idősek Klubja Szigethalom, Rákóczi u. 147. sz. Fogyatékosok Nappali

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2009 (II.27.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

KISKUNMAJSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2009 (II.27.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról KISKUNMAJSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2009 (II.27.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Kiskunmajsa Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

A GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK ÉS AZ OTTHONI SZAKÁPOLÁS KAPCSOLATA.

A GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK ÉS AZ OTTHONI SZAKÁPOLÁS KAPCSOLATA. A GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK ÉS AZ OTTHONI SZAKÁPOLÁS KAPCSOLATA. Eredmények, tapasztalatok összegezése,javaslatok a továbbfejlesztésre. MAGYARORSZÁGI OTTHONÁPOLÁSI ÉS HOSPICE EGYESÜLET AZ OTTHONÁPOLÁS

Részletesebben

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ SPECIÁLIS JOGOK DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 19. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Palliatív és hospice ellátás Szlovákiában

Palliatív és hospice ellátás Szlovákiában Pozsony-i Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola Érsekújvár-i Szent László Ápolástani Kar Palliatív és hospice ellátás Szlovákiában PhDr. Dobsonyová Andrea doc. PhDr. Jankechová Monika,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁS

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁS KUNSZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁS SZAKMAI PROGRAMJA Feladat szó kötelességet jelent. A felelősség szó szabadságot jelent. A feladatok arra késztetik az embert, hogy igazságosan

Részletesebben

Gerontológiai gondozó Szociális szakgondozó

Gerontológiai gondozó Szociális szakgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A beteg-, ellátott- és gyermekjogi képviselő feladatai és lehetőségei Dr. Kiss László Jogvédelmi, Jogi, Módszertani Főosztály

A beteg-, ellátott- és gyermekjogi képviselő feladatai és lehetőségei Dr. Kiss László Jogvédelmi, Jogi, Módszertani Főosztály A beteg-, ellátott- és gyermekjogi képviselő feladatai és lehetőségei Dr. Kiss László Jogvédelmi, Jogi, Módszertani Főosztály Budapest 2013. május 23. Jogvédelem története Elsőként betegjog 77/1999. (XII.

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló Komplex szakmai vizsga A vizsgafeladat megnevezése: A bentlakásos szociális intézményben ellátott napi ápolási-gondozási feladatok

Részletesebben

H a t á r o z a t t e r v e z e t NYÍRMADA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2012.( ) h a t á r o z a t a

H a t á r o z a t t e r v e z e t NYÍRMADA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2012.( ) h a t á r o z a t a H a t á r o z a t t e r v e z e t A Képviselő-testület NYÍRMADA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2012.( ) h a t á r o z a t a Kistérségi Szociális Központ alapító okiratának felülvizsgálata

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 KÉRELEM ÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ I. 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név:... Születési

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ 1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

Házi segítségnyújtás. Szakmai programja

Házi segítségnyújtás. Szakmai programja BERHIDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Családsegítő központ 8181 Berhida, Veszprémi u. 1-3. Házi segítségnyújtás Szakmai programja Ellátási terület: Berhida - Vilonya Berhida Város Önkormányzata a rászorultak részére

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben