Az epilepsziabetegség neuropszichiátriai természetét

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az epilepsziabetegség neuropszichiátriai természetét"

Átírás

1 69

2 Az epilepsziabetegség neuropszichiátriai természetét a tudományos vizsgálatok sora támasztja alá. Ha egy kb. 100 évvel ezel tti elmegyógyászati intézmény orvosi dokumentációjába betekintünk, meglep az epilepsziás kezeltek nagy száma. Az epilepsziához társuló pszichés zavarok közül a pszichotikus állapotok leírása ( nehézkóros elmezavar ) egy évszázaddal korábban még vaskos fejezetet alkotott. 15 Nemzetközi figyelmet kelt tudományos vizsgálódás folyt az ún. epilepsziás személyiségzavarokkal kapcsolatosan is, az akkori túlzó eredményeknek sajnos mára már inkább negatív utóhatásait észlelhetjük. A krónikusan zajló, esetleg komplex cerebrális noxához társuló, 20 30%-ban terápiarezisztens epilepszia esetén a pszichés zavarok jelentkezésének fokozott kockázatát a korszer vizsgálatok reprezentatív betegpopulációkon is igazolták. Tudományos evidencia nélkül is könnyen beláthatjuk, hogy az epilepszia és a szorongás társulása mindennapos jelenség, gyakoriságát az epilepszia tünetei és sajátosságai önmagukban is magyarázhatják. 2 Igazolt továbbá, hogy a hangulatzavarok epilepsziásoknál sokkal gyakrabban fordulnak el, mint egyéb krónikus neurológiai vagy más kórképekben. Epilepsziában a depresszió élethossz-prevalenciája 25 55% között van. 11 Az epilepsziás pszichózisok korábbi nagyobb számában feltehet en az akkor elérhet antiepileptikumok korlátozott rohamvéd, ugyanakkor meglév pszichopatogén hatása, a status epileptikus és a toxikus állapotok gyakoribb szöv dményei is szerepet játszottak. A fentiek miatt az epilepszia mint komplex neuropszichiátriai betegség a két szakterületre tartozó tüneteket sajátos elrendezésben képes felmutatni, illetve bizonyos jelenségek egyidej leg állnak fenn. Ezek már a betegség kórismézésében is nehéz séget jelenthetnek (pl. a pszichogén nem epilepsziás rohamok felismerése). A sikeres ellátást is jelent sen befolyásolhatják (pl. a compliance jellegzetességei). Mivel a betegség gyógyítása, illetve a fennmaradó tünetek melletti teljes érték életvitel nem minden esetben valósítható meg, az epilepsziás betegek pszichiátriai rehabilitációjának igénye gyakran fogalmazódik meg. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján m köd epilepsziaközpont számomra kiváló terepe volt a két terület összekapcsolásának. Mindennapi tapasztalataink és a téma jelent sége ösztönzött arra, hogy kísérletet tegyek az epilepsziabetegség és pszichopatológiai következményeinek elemzésére a rehabilitációs lehet ségek szemszögéb l. A funkcióképesség, fogyatékosság, egészség nemzetközi osztályozása (FNO) és az egészségügyi rehabilitáció Az Egészégügyi Világszervezet 2003-ban közzétette a betegek funkcióképességének megállapítását szolgáló alapelveit ( Ezzel a krónikus betegek rehabilitációjának irányelveit is új alapokra helyezte, egyenesen a feje tetejére állította. Ugyanis a korábbi elvek (a betegségek okozta károsodások elemzése) helyett a megmaradt egészségarány, azaz a fennálló funkcióképesség kimutatását t zi ki célul. A betegek érdekeit, az egyéni autonómia és a közösséghez való alkalmazkodási képesség harmóniájának fenntartása mellett a betegségtünetek ellenére is vállalható életmin ség meg rzését el térbe állító min sítési rendszer világszerte meleg fogadtatásra talált. Se szeri, se száma azoknak a közleményeknek, ajánlásoknak, amelyek az FNO-alapú betegellátás és rehabilitáció fontosságát hangsúlyozzák. Ha azonban közelebb lépünk az egy-egy szakterületen el forduló idült betegségekhez, számos akadályba ütközünk. Az els és legfontosabb, jelenleg áthidalhatatlannak t n probléma az FNO-alapú rehabilitáció inter-, illetve multidiszciplinaritása. Ez azt jelenti, hogy minden krónikus, ad integrum gyógyulási kimenetelre nem esélyes betegség esetén a betegeknél a jellegzetes tüneteken kívül óhatatlanul kisebb-nagyobb mértékben egyéb testi, illetve a vegetatív szabályozást érint biológiai eltérések is megjelennek. Ezeket az évek során magatartási, hangulati-érzelmi, esetleg gondolkodási (azaz pszichiátriai ellátást igényl pszichopatológiai) tünetek követik. A pszichés zavarok aránya a betegségek és az életkor el rehaladásával n, a krónikus gondozás és a rehabilitációs munka emiatt a pszichiátriai gondozás irányába tolódik el. A rehabilitáció célkit zései tehát nemcsak a betegségt l, hanem a megbetegedés tartamától, zajlási jellegzetességeit l, illetve a beteg premorbid testi és lelki alkatától és a társadalmi tolerancia szintjét l függenek. A fenti jelenségek hatékony ellátására kiképzett terápiás közösség fenntartása azonban legfeljebb néhány nemzeti központban képzelhet el, amelybe viszont a betegeknek csupán elenyész en kis csoportja juthat el. A fentiek miatt, a mai társadalmi és anyagi viszonyokat figyelembe véve, véleményem szerint, jelenleg reálisan csupán arra van mód, hogy felvillantsuk a krónikus betegek, így az epilepsziások esetében is az epilepszia alap- és a pszichiátriai kísér tüneteinek leggyakoribb együttállásait, és ezek ismeretében ajánlást tegyünk a leghatékonyabb rehabilitációs lépésekre. 70

3 Az epilepszia speciális pszichopatológiai tünetei A bevezet ben említettem, hogy az epilepsziához gyakorlatilag bármilyen pszichés zavar társulhat. A szorongás, a depresszió és bizonyos epilepsziatípusok esetén a pszichózis megjelenésének kockázata igazoltan fokozott. Vita van a szakirodalomban arról, hogy vannak-e epilepsziaspecifikus pszichopatológiai tünetek. Az ún. epilepsziás karakteropátia vitája lezajlott. A jellegzetes személyiségvonások 25 egyes nagyobb kockázatú epilepsziákban valóban gyakoribbak, de egyáltalán nem törvényszer ek. Az ún. epizodikus impulzusdiszkontroll szindróma viszonylag gyakori, feltehet en alulértékelt tünetegyüttes. Ilyenkor klinikailag az indulati fékek gyengülésér l, az önuralom csökkenésér l van szó. A betegek kisebb érzelmi hatásokra is váratlan indulattal, esetleg széls séges módon nyilvánulnak meg. A környezeti és lelki hatások kezelési módja következetlen, a páciens reakciója kiszámíthatatlan. A viselkedésben dühkitörések, esetleg regresszív minták, agreszszivitás jelenik meg. 14 Az ún. interiktális diszfóriás zavar jellegzetes tünetegyüttesét már egy évszázaddal ezel tt Kraepelin leírta. Ma már tudjuk, hogy a jellegzetesen hullámzó, de tartósan nyomott közérzettel, színes szervi panaszokkal járó klinikai kép a temporo-limbikus hálózat epilepsziája esetén jelenhet meg. 4 A rehabilitáció speciális szempontjai epilepsziás betegeknél Összefüggés a rohammal A pszichés zavarok gondozásának alapkérdése, hogy az adott tünet az epilepsziás rohammal összefüggésben (iktálisan vagy periiktálisan), illetve önállóan (interiktálisan) jelentkezik-e. Az el bbi esetben f leg a rohamgátló terápia módosítására van szükség, a szoros értelemben vett pszichiátriai rehabilitáció lehet ségei korlátozottak. Az interiktális pszichés zavarok a rohamoktól függetlenül zajlanak. Ez jelenti a két betegségcsoport tényleges komorbiditását. A pszichiátriai rehabilitációra értelemszer en ezen a területen van a legnagyobb szükség. Az alternáló pszichopatológiai tünetek a fenti komorbiditás sajátos és ma is vitatott formái. Ebben az esetben a pszichopatológiai tünetek az epilepsziás rohamokkal negatív korrelációban állnak. Az alternáló pszichózis esetén korábban úgy vélték, hogy esetleg a rohamok megszüntetésére alkalmazott túlgyógyszerelt állapot indukálja a tébolytüneteket, és ennek bizonyítékát látták a sok esetben párhuzamosan kimutatható elektroenkefalográfiás (továbbiakban EEG) kép változásában ( forszírozott normalizáció ). 28 Részben alternáló tünetnek tekinthet a pszichogén nem epilepsziás roham (továbbiakban PNE) megjelenése is (részletesebben ld. lejjebb). Marginalitás Az epilepszia lélektani hatásainak elemzése során egy különleges, kizárólag paroxizmális tünetekben szenved betegeknél észlelhet állapotot különítettek el, amelyet egyes szerz k marginalitásnak neveznek. 8 Ez a kifejezés nem vonult be a szakmába, pedig jól kifejezi az epilepszia legjelent sebb biológiai ellentmondását. Az epilepsziában szenved egyén ugyanis a teljes (látszólagos) egészséges megjelenés során bármelyik pillanatban (a roham fellépésekor) a legsúlyosabb fizikai és szellemi állapotba kerülhet Ez a kifejezés utal arra a folyamatos készenléti helyzetre is, amelyet a beteg egész életén át megél. Sok epilepsziás személy egészsége valóban a minden vagy semmi törvényét követi. Pszichogén nem epilepsziás rohamok Az epilepszia pszichopatológiai kísér jelenségei közül a legsúlyosabbak között kell említeni a PNE jelenlétét. Ilyenkor a betegnél fennálló szomatoform (szorongásos) zavar paroxizmális jelleg, és epilepsziás rohamot utánoz. A hasonlóságok és a szemtanúk hiánya miatt sokszor csak az ún. EEG-pszeudoprovokáció, illetve az EEG-monitorozás segíthet. A betegek egy részében a PNE a valódi epilepsziás rohamok mellett, másoknál a helyett alakulnak ki. Mindkét esetben súlyos differenciáldiagnosztikai és terápiás nehézségekkel kell megküzdeni. Másfélezer beteg video-eeg-monitorozása során a betegek több mint 30%-ánál rögzítettek PNE-t, további 5%-nál epilepsziás roham és PNE is jelentkezett. 13 A PNE + epilepszia az a valódi határterületi szindróma, amelyet csak speciális interdiszciplináris ellátóhelyen (pl. epilepsziacentrumban) lehet sikeresen ellátni. Az epilepsziás betegek habilitációja A habilitáció mint egészségügyi alkalmassági probléma az epilepsziás populációban különleges jelent séget kap. Részletes tárgyalása e lapszám másik közleményében történik. Meg kell azonban említeni, hogy mivel az epilepsziák jelent s része a gyermekkorban manifesztálódik, és sok esetben a betegség sok éven át, esetleg élethosszig zajlik, az egészséges 71

4 körülmények között már a pubertás környékén lezajló habilitációs folyamatok epilepszia esetén évekkel, s t évtizedekkel kés bb is megjelenhetnek. Az új antiepileptikumok használatával, de különösen a sikeres m téti kezeléseket követ en az elemi habilitációs kérdéseket kedvez bb feltételekkel újra napirendre lehet t zni. A habilitációs protokollokra éget en nagy szükség lenne, hiszen az epilepsziás populáció szociális adottságai indokolatlan mértékben alacsonyabbak az átlagos népesség adataihoz képest. 23 A habilitáció a gyermek epilepsziás populációk rehabilitációjának alapterülete, a szükséges teend k több vonatkozásban eltérnek a feln ttekéit l. (A jelen áttekintés e kérdéssel nem foglalkozik.) Az epilepsziás betegek rehabilitációjának pozitív elemei Az epilepsziában szenved és pszichés zavarral is küzd beteg eredményes rehabilitációjában a ráfordított er feszítések jobban megtérülnek, mint a csak pszichiátriai populációban. Ennek okait az 1. táblázatban soroltuk fel. A hatékony pszichiátriai rehabilitáció alapja: a beteg és lehet ség szerint a hozzátartozó id ben történ, kell mélység felvilágosítása hiteles személy részér l Az epilepsziás betegek ellátása során lépten-nyomon találkozunk azzal a nehézséggel, hogy sok esetben sem a beteg, sem környezete, sem az alapellátásban részt vev egészségügyi közösség nem rendelkezik kell információval a betegségr l. Bár az utóbbi években a világháló lehet ségei e téren némi fejl dést kínálnak. A betegséggel való megküzdéshez, a társadalmi toleranciához, illetve támogatáshoz bizonyos szakmai ismeretek elengedhetetlenek. Noha a legfontosabb (akut és krónikus) betegségek jellegzetességeinek, pl. az els segélynyújtás módjának ismerete elvileg az alapm veltség része, az egészséges populáció számára az általános iskolai képzés jelenleg elégtelen. Pedig éppen az epilepszia esetén ez különösen fontos lenne, hiszen a neuropszichiátriai betegségekkel kapcsolatos egyértelm en negatív társadalmi el ítélet (ún. epilepsziastigma 1 ) megszüntetésének egyik alapvet útja lehetne. A felvilágosítás hagyományos módja: az alapismeretek közlése hallható, látható vagy olvasható formában, illetve a médián keresztül Ezek az anyagok nyilvánvalóan az egészséges emberekhez szólnak, és alapismereteket nyújtanak. A betegek és hozzátartozóik számára kevésbé használhatók, ugyanis az epilepsziának, mint minden komplex krónikus kórképnek, számos ( benignus és malignus ) alfaja van, melyek kezelése nem egységes. Jól érthet, de mégis hamis illúziót kelt, hogy a felvilágosító anyagok többsége a valósnál pozitívabb, ritkábban negatívabb képet ad a témáról. A leggyakoribb csúsztatás, amikor valamely új m szeres diagnosztikai eljárás bemutatásakor a hallgatóban azt az érzést keltik, hogy terápiáról van szó. Egy-egy hatásos médiumprogram után a betegek özönlenek orvosaikhoz, hogy az ott elhangzott újdonságok rájuk vonatkozó esetleges esélyér l tájékozódjanak. Az egyes tudósítások széls séges eseteiben a betegnek vagy a hozzátartozónak a kezel orvosba vetett bizalma is sérülhet. A betegség aktuális zajlási stádiuma is meghatározó. A legritkább eset, amikor az egészségügyi felvilágosító anyagokban elválik a friss tünetekkel küzd új és a betegség testi és lelki terheit visel régi betegek problematikája, pedig ezek kezelése, vagy mondjuk, inkább a jó karbantartása sokszor egészen különböz tevékenységeket igényel. A pszichiátriai rehabilitáció rejtett alapeleme: az orvos-beteg kommunikáció A krónikus epilepsziás beteget kezel, csekélyebb pszichiátriai gyakorlattal rendelkez orvos kommunikációja négy alapvet típusba sorolható. Az ezek között való választást egyaránt befolyásolja a beteg személyisége és elvárása, az orvos szakmai és személyi adottságai, valamint a (rendszerint korlátozó) küls körülmények (pl. id hiány). Íme az alaptípusok: Banális orvosi beszélgetés: semmitmondó, közömbös frázisokra szorítkozó, általános és távolságtartó mondatváltások. Ez a rendelési id szorításában arra jó, hogy a kötelez mennyiség szociális interakciót letudjuk, de mélyebbre a problémában el ne merüljünk (idetartoznak: Hát hogy vagyunk?, Bizony, mostanság sokan bajlódnak ezzel a gonddal. stb.) 72

5 Pszichagógiás beszélgetés: közvetlen, direkt, céltudatos kérdéseket fogalmaz meg az orvos a beteg viselkedésének, életvitelének egyes területeire, majd konkrét tanácsokat ad. Ez a forma olykor indokolt lehet, de gyakran csak az orvos segíteni akarási igényét elégíti ki, és a beteg nem tud vele mit kezdeni, rosszabb esetben a konkrét kérdések illetlenül tolakodóak (pl. szexuális területen vagy egzisztenciális problémában, bántóak is lehetnek), a tanácsok pedig használhatatlanok. Autoriter orvosi beszélgetés: a beszélgetést egyértelm en az orvos irányítja, annak témája, mélysége, hossza általa befolyásolt, és kijelentései, megállapításai megfellebbezhetetlenek. Az ilyen orvosok esetén a betegek védettebbnek, biztonságosabbnak érezhetik a helyzetet és magukat. A kijelentések ugyanakkor lehetnek jók vagy rosszak, de semmiképpen nem a páciensre méretezettek, személyre szabottak, bár nem kizárt, hogy a hosszabb ideje tartó orvos-beteg kapcsolat esetén ezek teljesen megfelelnek a beteg igényeinek. Megért orvosi, gyógyító beszélgetés: célzottan vagy nyitottan, betegségre vagy problémára orientáltan folyhat, de a központban a beteg áll. A beszélgetés menete alapvet en a beteg viszonyulásától függ, általa befolyásolt. Az ilyen párbeszéd egyéni felismerésekre vezethet, pszichoterápiásan is hathat, vagy ilyen terápiás kapcsolatot alapozhat meg. Az epilepszia pszichopatológiai társjelenségei esetén az orvos-beteg kapcsolat formális elemei is kiemelt jelent séget kapnak. Ezért a hatékony epilepsziaellátás alapfeltétele a szabályos és tervezett kontrollvizsgálati id pont, a kezel orvos állandósága és elérhet sége sürg s esetben. (Ezek az elvárások szerepelnek a Magyar Epilepszia Liga most formálódó intézményi akkreditációs feltételei között.) Ilyen körülmények mellett a beteg bizalma megfelel en er s, és az alkalmazott kezelések során fokozott mérték placebohatással lehet számolni. Ez cseppet sem baj, mert átsegíti a pácienst a kezelési lépések zökken in (pl. gyógyszerváltáskor vagy a m téti kivizsgáláson). A rehabilitáció pszichoterápiás elemei A pszichoedukáció A betegségben érintettek számára a pszichoedukáció az egészségügyi felvilágosítás leghatékonyabb módszere. Ennek során egyéni vagy ritkábban csoportos formában szakért vezetésével beszélgetés történik a kórképr l. Ki lehet térni a betegség személyes jellegzetességeire (pl. saját rosszullét videofelvételével), a várható lefolyás sajátosságaira. A betegek (hozzátartozók) személyiségi tulajdonságaihoz lehet igazítani a felvilágosítás tudományos tartalmát és mélységét. Másképpen kell interpretálni az epilepsziás tüneteket a szorongásra hajlamos személyeknek, és másképpen azok számára, akiknél inkább a non-compliance (pl. gyógyszerszedési pontatlanság) a veszély. A betegek helyzetének megismerése alapján pontosan megbecsülhetjük, hogy mik lehetnek a közeljöv f bb életeseményei, melyekben a betegség hatásai vagy következményei szerepet játszhatnak (iskolai alkalmasság, pályaválasztás, gépjárm vezet i vagy munkaalkalmasság, házasság, családtervezés stb.) Érdemes módot adni arra, hogy a pszichoedukáció során a beteggel külön és családtagjaival együtt is találkozzunk. Ennek során benyomást szerezhetünk a családi szerkezetr l, annak alapvet feszültségeir l. Ezek a tapasztalatok kés bb a beteg gondozása során kamatoztathatók. Talán a legfontosabb annak megfigyelése, hogy a betegséggel kapcsolatosan a betegek és a hozzátartozók akaratlagos és metakommunikációja harmonikus-e. Különösen új betegeknél (és hozzátartozóiknál) ugyanis a maladaptív viselkedési formák (pl. bagatellizálás, vagy éppen fokozott aggodalmaskodás, ún. overprotektivitás stb.) és az esetleges pszichoreaktív állapotok (pl. szomatoform tünetek, szorongásos zavar, regresszív reakciók, depresszió stb.) el revetíthetik a betegség kés bbi pszichopatológiai jelenségeit. Pszichoedukáción alapuló fejlesztési programot epilepsziás betegeknél már hazánkban is sikerrel alkalmaztak. 3 Nagyobb populációk vizsgálata alapján a módszer hatékonynak tekinthet a rohamfrekvencia csökkentésében is. 17,18 Egyéb, a rehabilitációt segít általános és könnyen elvégezhet pszichoterápiás módszerek Szupportív vagy támogató pszichoterápia: Minden olyan betegség esetén, mely krónikus lefolyású, így tartós egészségügyi kontrollt és/vagy valamilyen terápiát igényel, a beteg szorosan vett betegségén túli életesemények, problémák, az azok megoldásának lehetséges módozatai a kontrollokon óhatatlanul el kerülnek. A kezel orvos által biztosított megért, figyelmes, támogató meghallgatás elfogadó légkörében a beteg könnyebben nyílik meg, és kér tanácsot életvezetési problémáiban vagy ellentmondásos viszonyulásaiban. Bár nagyon csábító a direkt tanácsadás, ezt az epilepsziások gyakori függ ségigénye és az orvosba vetett feltétlen bizalma még csak növeli, a hangsúlyt inkább a megértés, elfogadás, közös gondolkodás mozzanataira érdemes tenni. Sajátos jelenség és epilepsziások kezelésében régóta ismeretes a fokozott egészségügyi figyelem, orvosi odafordulás rohamcsökkent hatása is

6 Személyközpontú megközelítés: A pszichoterápiás viszonyulások alapváltozóit koncentráltan megjelenít technika, mely a terapeuta által m ködtetett empátia, feltétel nélküli elfogadás és kongruencia alapján biztosít olyan kapcsolatot, melyben a beteg felszabadultan tud bels érzéseir l, gondjairól, önmagához és a külvilághoz f z d viszonyulásáról beszélni. Ezen bens séges, és tartalmilag mindig a beteg által hozott anyag által vezérelt kapcsolatban gyorsan észrevehet k a bels változások, és belülr l vezérelt, a páciens által kitermelt és/vagy elfogadott megoldásokkal megel zhet k a dekompenzálódások, visszaesések. A gyógyító beszélgetés, a szupportív terápia, a személyközpontú megközelítés, valamint az életvezetési tanácsadás alapvet elvi tételeinek elsajátítása, az ehhez szükséges készségek fejlesztése a rendszeres orvosi gyakorlat mellett gyorsan elérhet. A szükséges ismeretek akár tanfolyam, akár szupervízió keretei között megszerezhet k. Nyugodtan állítható, hogy ezen eszköztárral felszerelkezve, speciális pszichoterápiás felkészültség nélkül is jelent sen javítható volna az epilepsziás betegek lelki problémáinak kezelése. Nem gyógyszeres, nem sebészi rohamgátló eljárások alkalmazása a rehabilitáció során A pszichopatológiai kísér jelenségek er ssége az adott betegre jellemz módon függ össze a rohamállapottal. A betegek többségénél a pszichés zavar, valamint a rohamok száma és er ssége pozitív korrelációt mutat. Ennek megfelel en a rehabilitációs folyamat sikerét is növelhetjük, ha közben az epilepsziás tünetek is javulnak, és fordítva. Mindent el kell tehát követni azért, hogy az epilepszia a pszichopatológiai tünetek kezelése közben is lehet leg optimális szinten stagnáljon. Napjainkra különféle pszichoterápiás programok hatékonysága igazolódott számos olyan, korábban pusztán organikusnak min sített betegség kezelésében, melynek hátterében akaratlagos befolyásolhatóság, illetve környezeti tényez is feltételezhet. 5 Ismert, hogy az urogenitális, a gasztrointesztinális, a kardiovaszkuláris és a respiratorikus rendszer eddig terápiarezisztensnek min sített egyes betegségeinek gondozása során is eredménnyel használhatók például viselkedésterápiás technikák. 29 Néhány rohamfrekvencia-csökkentésre alkalmas módszer Szupportív (támogató) pszichoterápia: A fokozott egészségügyi figyelem, orvosi odafordulás els sorban a beteg bels feszültségszintjének, szorongáskészségének csökkenése révén (pozitív értelemben vett placebohatásával) képes hatni epilepsziában is. 24 Deszenzitizáció: azokban az esetekben lehet eredményes, ha azonosíthatók az adott epilepsziás betegnél az egyéni rohamprovokáló tényez k (ingerek, ingeregyüttesek, bizonyos stresszkelt helyzetek vagy gondolatok), mint pl. a reflexepilepsziákban. A szorongáskelt helyzetek azonosítását célzó részletes viselkedéselemzést követ en a páciens el bb in senso (a rendel ben) imaginálja (gondolatban felidézi) a rohamveszélyes szituációt, majd relaxáció segítségével a terapeuta közrem ködésével oldja a szorongást mindaddig, amíg az adott szituáció védett helyzetben történ elképzelése már nem okoz szorongást. Ezután következhet a megtanult technika élesben (in vivo) történ m ködtetése, gyakorlása, illetve a további rizikószituációk sorra vétele. A szorongás csökkentése abban is segítségére lehet a betegnek, hogy biztosabban észlelje a roham kialakulásának korai fizikális vészjeleit, és ezáltal megnövekedjen az esélye arra, hogy le tudja állítani. Biofeedback technikák: Kísérletesen igazolt tény, hogy bizonyos EEG-frekvenciák (tipikusan a leginkább rohamvéd béta-tartomány) akaratlagos beállítása operáns kondicionálással állatoknak és embereknek is megtanítható. A beteg, felismerve a rohamveszélyes (egyébként lassúbb agyi elektromos tevékenységgel járó) fizikális jeleket, bizonyos man verekkel (számolási m velet, kezek ökölbe szorítása stb.) az antikonvulzív hatású gyorsabb frekvenciákat képes el idézni. Relaxációs technikák: A legtöbb irodalmi adat a különféle relaxációs módszerekr l epilepsziában történ alkalmazásáról lelhet fel. Már évtizedek óta ismert, hogy a relaxációs man verek (éber, nyugalmi állapot elérése révén) a biofeedback alkalmazása nélkül is hatékony rohamkontrollt biztosíthatnak. Noha pontosan nem ismert a relaxáció rohamgátló hatásának mechanizmusa, elképzelhet, hogy direkt biokémiai változásokon keresztül hat (értónusváltozás, vérgázok szintjének változásai, limbikus rendszerre gyakorolt indirekt hatások). 16 Az is lehetséges, hogy a relaxáló páciens a rohamrizikót jelent stimulusról figyelmét szervezetének bels történéseire irányítva csökkenti ezen stimulusokkal szembeni érzékenységét. Mivel a napi stressz szignifikáns prediktora a rohamaktivitásnak, olyan feltevés is létezik, miszerint a relaxáció a stresszredukción keresztül hatna. 7,27 Az epilepszia bizonyítékokon alapuló orvosi gondozásában a nem gyógyszeres technikák hatékonyságának igazolása valószín leg amiatt késlekedik, mert a nagyfokú felszerelés- és f leg id igényesség miatt még jelenleg is csak igen kevés kontrollált vizsgálati adat áll rendelkezésükre. Néhány klinikai vizsgálat azonban egybehangzóan igazolta pl. a progreszív relaxáció rohamfrekvencia-csökkent hatását az ún. placebokezelésekkel szemben (szupportív terápia, csendben 74

7 ülés technika stb.). Igazolták továbbá azt is, hogy a hatás a kezelést követ en tartósan fennmarad. 9,19 A betegek által alkalmazható rohamgátló technikák ( self-control ) Amennyiben az epilepsziás roham el érzettel vagy ún. aurával jár, vagy esetleg a rohamok bevezet vagy els tüneteinek id szakában tudatzavar nem jelentkezik, és a beteg cselekv képes, elvileg lehet ség van eseti rohamgátló terápiás eljárások alkalmazására. Ez természetesen a páciens aktivitását igényli. Meglep, hogy a rohamok el jelz tüneteinek jelenlétét általában alulbecsüljük. Hazai, többközpontú vizsgálattal azt találtuk, hogy gondos elemzéssel el jelz tünet a betegek több mint 50%-ánál kimutatható. 21 A rohamok gátlására a leghasználatosabb módszerek: mentális feladat végzése (pl. nehezebb számolási m velet), fizikai aktivitás (pl. a kezek er s ökölbe szorítása) vagy stimuláció (pl. algetikus öningerlés). Elvileg EEG alakfelismerésen alapuló automatikus rohamgátló célberendezés is elképzelhet. 22 A saját manipulációval történ rohamgátlás, -enyhítés lehet ségét a mindennapi betegellátásban nem aknázzuk ki (hatása többnyire véletlenül derül ki, és a betegek jönnek rá hatékonyságára). A jöv ben további vizsgálatok szükségesek az egyes módszerek standardizálására, esetleg roham- vagy szindrómaspecifikus eljárások kidolgozására, illetve a komorbid pszichés zavarokra gyakorolt hatás értékelésére. A leggyakoribb pszichiátriai társtünetek rehabilitációs szempontjai Akut és krónikus interiktális szorongás és depresszió Az epilepsziához társuló pszichopatológiai tünetek közül talán leggyakoribbak a különféle szorongásos (alkalmazkodási zavarok, fóbiák, pánikbetegség, generalizált szorongászavar stb.) és depressziós állapotok. 10 Az olykor megszégyenít tüneteket okozó (pl. temporális epilepszia motoros automatizmusai, a generalizált tónusos-klónusos roham alatti enurézis stb.) krónikus betegség elfogadása, az ismételt rohamoktól, az esetleges sérülésekt l, a betegség átörökítését l és a társuló pszichés tünetekt l való félelem valamilyen mértékben szinte biztos velejárói az epilepsziabetegségnek, ideális táptalajt biztosítva a pszichés problémák megjelenésének. A kontrollálhatatlan, kiszámíthatatlan, kellemetlen (averzív) eseményeknek tartósan kitett egyének kognitív, emocionális és motivációs deficit állapotába kerülnek. Ezt tanult tehetetlenségnek nevezték el. 26 A tanult tehetetlenség mechanizmusa a tanuláselméleti modell szerint el bb szorongásos állapot, majd hosszú távon depresszió kialakulásához vezet. Az életünk eseményeiben való bizonyos személyes kontroll létezésébe vetett hitünk alapvet a depressziós állapot kialakulásának megel zésében. Az epilepsziával él k számára kiszámíthatatlanul, általuk befolyásolhatatlanul, váratlanul jelentkez rohamaik a teljes kontrollvesztettség érzetét keltik, terápiarezisztencia esetén tehát óhatatlanul hangulatzavarhoz vezetnek legalábbis a tanult tehetetlenség modellje szerint. Könnyen kialakul az önkontrollt illet kognitív torzítás a küls leg kontrolláltság elképzelése: miszerint az egyén életének fontos eseményeire a küls körülményeknek, esetleg hatalommal rendelkez személy/ek/nek (pszichózis kockázata!), vagy pusztán a szerencsének, a végzetnek sokkal nagyobb a befolyása, mint az egyénnek önmagának. Ezzel szemben az egészséges, bels kontroll orientált személyek meggy z dése, hogy szerteágazó cselekvési lehet ségeik által önmaguk is jelent sen és hatékonyan képesek befolyásolni életük alakulását, nem csak a küls tényez k játékszerei. A még napjainkban is fennálló társadalmi stigmatizáció, a korlátozottság élménye (pályaválasztás, autóvezetés stb.), terápiarezisztencia esetén az ismétl d rohamok miatti hullámzó teljesítmény megélése további adalék az ún. negatív önkép kialakításához, az önmegvalósítási képesség elakadásához. A saját terápiás er feszítések segítik a reálisabb önkép kialakítását, illetve abban nyújthatnak jelent s segítséget, hogy az önbizalom növekedésével az egyén képessé váljon saját meglév eszközeinek és forrásainak pozitív értékelésére. A pozitív önértékelés pedig a hatékonyság érzetét adja. Ennek birtokában lehet ség nyílik a problémák kezelésére, illetve a veszélyekkel való reális megküzdésre, ezáltal a szorongás csökkentésére. 12 Beavatkozás nélkül megjelenhetnek olyan, az információfeldolgozást torzító kognitív sémák is, melyek az adott helyzetben inadekvát magatartást eredményezhetnek. Hiszen az epilepsziás betegek (f leg kontrollálhatatlan rohamok esetén) önmagukhoz való negatív viszonyulása szinte adott (kevésbé teherbíró, tehát értéktelenebb vagyok másoknál, betegségemen nem lehet segíteni, más vagyok, mint mások, nekem bizonyos dolgokat nem szabad; stb.). Könnyen társul ehhez a társakról, a világról és a jöv r l alkotott negatív kép, ami elvezet a depressziós kognitív tetrádhoz. A rehabilitáció célkit zései és eszközei: pszichoedukáció, empátiás attit d, támogató pszichoterápia, a meglév képességek fejlesztése, sikerélményhez, hasznosságtudathoz való juttatás. Amennyiben szükséges, a mindennapi tevékenységek során meglév szocializációs deficit megszüntetése (tréningek, csoportfoglalkozások). A személyes kapcsolatok er sítése. 75

8 A pozitív történések tudatosításával egyidej leg az önértékelés korrekciója. Megfelel (önálló) hely(zet) keresése és megvalósítása a családi közösségben, a környez szociális térben és a munka világában. Akut és krónikus interiktális pszichózis Az epilepsziában szenved páciensek kockázata a pszichózisra az átlagpopulációhoz képest 11-szer nagyobb. A rehabilitáció lehet ségei általánosságban és nemcsak epilepsziások esetében korlátozottak: gyakran a rehabilitációs szakember tapasztalatától és személyes ambícióitól függ, hogy egy-egy módszer alkalmasnak bizonyulhat-e a pszichotikus beteg körülményeinek javítására. Abban az esetben, amikor a páciens belátási készsége is kevésbé igénybe vehet ezen kórállapotok pszichoterápiás megközelítése er ltetettnek és eleve kudarcra ítéltnek t nik. Ilyenkor a realitás az, hogy orientációs er feszítések mellett inkább (gyógy)pedagógiai módszerek (jutalmazás) lehetnek eredményesek. Az akut, interiktális pszichózisok esetében, amikor a kiváltó ok, és az id beni lefolyás is jól körülírható (pl. alternáló pszichózis, forszírozott normalizáció), a pszichózis lezajlása után van nagy jelent sége annak, hogy a pácienssel az egyéb pszichés zavarok esetén hatékony verbális pszichoterápiás módszereket alkalmazzuk, azaz megbeszéljük a lezajlottakat. Ennek igen nagy a jelent sége a kés bbi rehabilitációs terv kialakításában és az ehhez szükséges együttm ködés elérésében. A krónikus interiktális pszichózis esetén a rehabilitáció tervezésekor a legfontosabb a család felvilágosítása és támogatása. A páciens belátására a legtöbb esetben nem lehet megfelel en alapozni. Ezen pszichózisformák igen szövevényesek, jellemz ek az akár tömeges élményzavarok, kiterjedt paranoid téveszmék, megtapadt indulatokkal, érzelmekkel, a kritikai készség súlyos deficitjével. Ugyancsak nehezítheti a rehabilitációs munkát a páciensek nagyfokú merevsége, lezártsága, könny indulati augmentációja. Mivel az epilepsziás pszichózis nem shubokban zajlik, nem várhatunk a betegség olyan szakaszára, amikor a páciens hozzáférhet bb lesz. A betegek jelent s részénél a kezelésben való együttm ködéshez nélkülözhetetlen betegségbelátás kialakítható, és az önellátást és az alapvet alkalmazkodást biztosító ún. kett s könyvelés is. A pszichózis demarkációját esetlegesen csoportos nem-verbális módszerek, mint pl. m vészetterápia, foglalkoztatásterápia, életviteli készségek tréningje 6 segíthetik az alapvet biológiai kezelés mellett. A rehabilitáció célkit zései és eszközei: szoros együttm ködés a hozzátartozókkal, pszichoedukáció, empátiás attit d, a hozzátartozók támogató pszichoterápiája, a meglév képességek fejlesztése, az együttm ködés biztosítása jutalmazásos módszerekkel. A kett s könyvelés elérése és fenntartása, valamilyen, esetleg testi vonatkozású betegségtudat fenntartása. Csoportban, mikroközösségben tartás. Hasznosságtudat biztosítása akár a legegyszer bb feladatok vagy fizikai, kézm ves, esetleg m vészi tevékenység segítségével. Az életvitel strukturáltságának kialakítása és ennek meg rzése. Neurokognitív zavar Noha a betegek jelent s része tart attól, hogy a rohamok el bb-utóbb szellemi hanyatlással, elbutulással járnak, az intellektus tényleges hanyatlása kifejezetten ritka. Els sorban jelent s agyi strukturális károsodások talaján kialakult epilepsziák, a kifejezetten súlyos, baleseti kockázattal járó és gyakori rohamokkal kísért esetekben, azaz az ún. epilepsziás encephalopathiákban lehet számítani a kognitív teljesítmény csökkenésére (dementia). További encephalopathogen noxát jelent elvileg a tartós, nagy dózisú antiepileptikus politerápia. Ennek elkerülésében a szérumszintek vizsgálata, az új generációs szerek, valamint egyre inkább a lehetséges sebészi megoldások alkalmazása lehet segítségünkre. A rehabilitáció célkit zései és eszközei: szoros együttm ködés a hozzátartozókkal, a beteg egyéni alkatának és a globális klinikai képnek megfelel célzott szocioterápiás rehabilitáció a teljes vagy részleges önellátás fenntartására, a baleseti kockázat, valamint az esetleges antiszociális jelenségek elkerülésére. A pszichopatológiai tünetekkel rendelkez epilepsziás betegek rehabilitációjának gyakorlati kérdései A rehabilitáció korszer szemlélete szerint a betegek társadalmi lehet ségeit négy összetev alakítja: 1. a beteg fizikai és mentális adottságai, 2. a beteg alapszemélyisége, 3. az epilepszia jelenségei, tünetei és 4. a pszichopatológiai tünetek. Fontos, hogy a rehabilitációs program ugyan a páciens pillanatnyi keresztmetszeti klinikai képe alapján fogalmazódik meg, de figyelembe kell venni a kórfolyamat(ok) alakulásának, kimenetelének becsült irányát és sebességét is. Minden krónikus beteg esetében a megmaradt készségek típusa és aránya az irányadó, nem az elveszített kapacitás (vö. FNO). A rehabilitáció bonyolultsága miatt sokkal testre szabottabb, mint a betegség tulajdonképpeni kezelése. Mivel minden rehabilitációs folyamat a beteg lehet legteljesebb együttm ködését igényli, a pácienssel és hozzátarto- 76

9 zóival közösen, empátiás közelítéssel kell az elképzeléseket kialakítani. A rehabilitáció optimalizált gyakorlati lépéseit a 2. táblázatban mutatom be. Az orvosi rehabilitációs véleményezés Sajnálatos, hogy noha a krónikus betegek ellátása során számos összefoglaló dokumentum, ambuláns leletek, zárójelentés, alkalmassági vélemény készül, a betegek állapotát a rehabilitáció szempontjából a legritkábban értékelik. Amennyiben pszichés zavar is fennáll, a klinikusok a hatékony rehabilitáció lehet ségét nemritkán eleve elvetik. 77

10 Optimális lenne, ha a betegellátás összes szintjén és minden aktusában a szakemberek a pszichés zavarban szenved epilepsziás egyén rehabilitációs helyzetét is röviden érintenék. Ennek dokumentálása lehet az aktuális orvosi rehabilitációs vélemény. Egységes szempontjait, a felmérés objektív lehet ségeit szakmai ajánlásban kellene rögzíteni. A pszichiátriai rehabilitáció speciális nehézségei Az epilepsziás betegek pszichiátriai rehabilitációjában mindmáig fennálló jelent s korlátokkal is kell számolni. Ezeket a 3. táblázatban tüntettem fel. A pszichiátriai rehabilitáció módszertani bonyolultsága, a részleges ellátás elégtelensége A fentebb vázolt jellegzetességek alapján könnyen belátható, hogy a pszichiátriai tünetekben szenved epilepsziás betegek rehabilitációja a leghatékonyabban az elmeellátási hálózat keretében vagy ahhoz illesztve végezhet el. Talán nem is szükséges irodalmi hivatkozásokkal alátámasztani, hogy a hozzátartozók, de a betegek sem szívesen látogatnak át erre a szakterületre. További nehézséget jelent, hogy a pszichiátria intézményrendszerében a neurológiai betegségekben szenved k iránti fogadókészség is csökkent, hiszen k ott valóban idegenek, a terápiás közösség tagjai ellátásukban kevesebb speciális tapasztalattal rendelkeznek. Annak ellenére, hogy az epilepszia komorbid pszichopatológiai jelenségeinek nagy részét kifejezetten egyszer pszichoterápiás módszerekkel is hatékonyan lehet kezelni. 20 A pszichiátriai rehabilitáció eszköztárát a 4. táblázatban mutatom be. A fejezetben leírt rehabilitációs módszertani jártasság igénye azonban nem csak az epilepsziások esetén fogalmazódik meg. Túlzás nélkül kimondható, hogy a vázolt módszerek minden krónikus testi beteg rehabilitációs programjába beilleszthet k. Közösségi ellátási módszerek A krónikus betegek komplex rehabilitációjának korlátai és nehézségei nemzetközileg ismertek. A fejlettebb országokban ezért a rehabilitáció közösségi ellátási módszerei kerültek el térbe. Ez a beteget körülvev természetes (lakó-, családi, esetleg munkahelyi) közösségekben rejl helyi, sokszor informális kapcsolatokon keresztül szervez d rehabilitációs lehet ségek kiaknázását jelenti, egyben a páciens személyének mint aktív és egyenrangú szerepl nek a beemelését is a terápiás közösségbe. Sajnos nálunk a közösségi rehabilitációs kezdeményezések száma és kapacitása messze elmarad a tényleges igényekt l. A közösségi rehabilitációs módszerek számos el nynyel rendelkeznek. Ezeket az 5. táblázatban összegzi. A közösségi ellátási formák számos nehézségét is meg kell említeni. E tanulmánynak nem célja a tárgyalt eljárások anyagi vonatkozásainak, személy- és eszközigényének, valamint rentabilitásának elemzése. Ehelyütt inkább azt emelem ki, hogy ezeknek az eljárásoknak a szakmai szabályait (protokolljait) nehezebb megalkotni. Ezért a módszerek koordinációja és a min ségbiztosítás különös jelent séget kap. A pszichiátriai rehabilitáció szakaszai és intézményi szintjei A rehabilitációs folyamat a pszichés zavar kórismézése során vagy az akut kezelések idején már a kezel intézményben (pszichiátriai osztályon, epilepsziacentrumban, gondozóban) elindul. Ez a rehabilitáció institucionális (intramurális) szaka. A kivizsgálás vagy kezelés alatt a beteget és a hozzátartozókat már meg kell ismertetni a távozás után várható helyzettel, a feladatokkal, illetve a további lehet ségekkel. Mind az epilepszia, mind a társtünetek kimenetelére vonatkozóan is becslést kell tenni. Ez segíti el a beteg továbblépését a következ, közösségi (extramurális) szakaszba. Ekkor válik nélkülözhetetlenné az a szo- 78

11 ciális háló, amely bizony jelenleg meglehet sen szakadozott. Az érdekvédelmi szervezetek, a laikus gondozás szervez dései klubokkal, tréningekkel, csoportfoglalkozásokkal, non-profit társulásokkal, kulturális és szabadid s kohéziós erejükkel világszerte kimagasló eredményeket mutatnak fel ebben a tekintetben. A szervez dés nálunk is elindult (ld. a jelen számban másutt), de még sok feladat van hátra. Jelenleg úgy t nik fel, a hazai szervezetek az egészségügyi intézmények árnyékában, a kelleténél szorosabb hivatalos vagy személyes kapcsolati integrációban tudnak csak megfelel en dolgozni. A rehabilitáció utolsó, harmadik fázisát fenntartó (vagy rehabilitált) szaknak nevezhetjük. Ilyenkor az epilepszia-, illetve pszichiátriai gondozóra és az alapellátásra hárul a feladat, hogy a betegek állapotát a rehabilitáció szemszögéb l kövessék. A folyamat sikerének feltétele a betegek hozzátartozóival fenntartott folyamatos személyes kapcsolat. Az intézményrendszert felsorolásszer en a 6. táblázat tartalmazza. Mi lehet az oka annak, hogy a rehabilitációs megközelítés az orvos beteg munkakapcsolat egyik oldaláról sem kap kell hangsúlyt? A pszichiátriai ellátást is igényl epilepsziás egyéneknél a rehabilitációs és pszichoterápiás módszerek alkalmazásának fentebb részletezett korlátozott voltában több tényez játszhat szerepet. A legfontosabbakat a 7. táblázatban sorolom fel. Megbeszélés Az epilepsziás betegek pszichiátriai rehabilitációja életszer en a pszichopatológiai tünetek megjelenése után a szakellátásba vonást követ en, a kezelés segítségével elérhet legjobb biológiai állapot mellett a betegek személyes autonómiájának és életmin ségének visszaállítását, ennek lehetetlensége esetén az elérhet legmagasabb szintjét el segít tevékenységek összességét foglalja magában. A rehabilitáció szempontjából az epilepszia típusos neuropszichiátriai betegségnek számít, amelynek zajlásában fokozatosan pszichopatológiai tünetek, esetleg pszichiátriai problémák kerülnek el térbe. (Egyébként ez a folyamat egyáltalán nem epilepsziaspecifikus: többé-kevésbé az összes krónikus testi és lelki betegségben szenved emberre érvényes.) A rehabilitáció inter- és multidiszciplináris természete miatt az egyre differenciáltabb egészségügyi ellátási hálózat képtelen a korszer FNO-szemlélet rehabilitációs programok megvalósítására. A pszichiátriai betegek rehabilitációs irányelvei sok szempontból közel állnak az optimális ellátási követelményekhez, de mind a betegek, mind a hozzátartozók idegenkednek a kapcsolódástól, s t az epilepszia jellegzetességei miatt a fogadókészség is sokszor korlátozott. Az epilepszia pszichiátriai komorbiditása kifejezetten magas, a betegek rehabilitációja többnyire megoldatlan. A pszichés zavarokban szenved beteg rehabilitációjának tervezése egészségügyi szervezési kérdéseket és szakmai irányelvek kialakítását egyaránt igényli. A célok és módszerek az életkori és egyéb csoportok szerint is jelent sen eltérhetnek (pediátriai, illetve geriátriai célcsoport, agykárosodottak stb.). További nehézséget jelent, hogy több szakmai testület 79

12 egyetértésével kell az ajánlásokat kialakítani. Jelenleg a szakma sem szervezési, hálózati ajánlással, akkreditációs feltételrendszerrel, sem rehabilitációs ellátási irányelvekkel nem rendelkezik. Pedig az epilepsziások pszichiátriai rehabilitációjának szakmai megoldása kiváló modellje lehet számos alapvet en testi jelleg krónikus betegség ellátási irányelvei meghatározásának. 80

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 Tel/fax: 92/371-025 E-mail: iskola@zalalovo.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete 2013.

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Az alábbiakban kifejtem hozzászólásomat a biztosítási kárrendezési gyakorlat lehetséges ügyfélszempontú javításáról közzétett konzultációs anyagukhoz.

Az alábbiakban kifejtem hozzászólásomat a biztosítási kárrendezési gyakorlat lehetséges ügyfélszempontú javításáról közzétett konzultációs anyagukhoz. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete B u d a p e s t Tisztelt Felügyelet! Az alábbiakban kifejtem hozzászólásomat a biztosítási kárrendezési gyakorlat lehetséges ügyfélszempontú javításáról közzétett

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Viselkedés-diagnosztika. Tanuláslélektani alapelvek

Viselkedés-diagnosztika. Tanuláslélektani alapelvek Viselkedés-diagnosztika Dr. Unoka Zsolt Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Tanuláslélektani alapelvek Klasszikus kondicionálás Instrumentális tanulás/operáns kondicionálás Modelltanulás/Obszervációs

Részletesebben

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA

Részletesebben

Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?

Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,

Részletesebben

A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája

A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája Riskó Ágnes Klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus Országos Onkológiai Intézet, A kemoterápia Az onkopszichológia meghatározása Új tudományág

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

I R Á N Y E LV E K. 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében

I R Á N Y E LV E K. 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében I R Á N Y E LV E K 1. Általános elvek A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Familiáris mediterrán láz

Familiáris mediterrán láz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Familiáris mediterrán láz Verzió 2016 1. MI AZ FMF 1.1 Mi ez? A familiáris mediterrán láz (Familial Mediterranean Fever, FMF) egy genetikailag öröklődő betegség.

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program

a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program Intézmény fenntartója: Semmelweis Egyetem Székhely: 1085 Budapest, Üllői út 26. Pedagógiai

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Kérdések és válaszok az influenzáról

Kérdések és válaszok az influenzáról Kérdések és válaszok az influenzáról Forrás: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapja http://www.ecdc.europa.eu/en/healthtopics/seasonal_influenza/basic_facts/pages/qa_seasonal_influenza.aspx

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes 1. Bevezetı A rendszeres

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6. HA JÓ a kezdet

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6. HA JÓ a kezdet Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6 HA JÓ a kezdet Pedagógiai program 2016 Készítette: a Pécsi Baptista Gyülekezet Szakmai Csoportja

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2012. május 01 2014. december 31. közötti idıszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2012. május 01 2014. december 31. közötti idıszakra vonatkozólag) 1 Jóváhagyott változat! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2012. május 01 2014. december 31. közötti idıszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk Sági Zoltán Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk A világgal való elsődleges tárgykapcsolatunknak - a szülő-gyermek kapcsolatnak - alapvető szerepe van személyiségünk

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA KAPOSFŐ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA KAPOSFŐ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA KAPOSFŐ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 1 A CME-IMIP modell adaptációját készítette: Általános Iskola Kaposfő Az alkalmazotti közösség elfogadó határozatának

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6

Részletesebben

Életkor- specifikus. Székely Judit. Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy. gyászati Klinika

Életkor- specifikus. Székely Judit. Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy. gyászati Klinika Életkor- specifikus szorongásos sos kórkk rképek Székely Judit Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy gyászati Klinika Az anxietás pszichopatológi giája Biológiai tényezık: Genetikus hajlam szorongásra

Részletesebben

A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK KOMMUNIKÁCIÓS IRÁNYELVEI. Kommunikáció a kliensekkel, hozzátartozókkal, a környezettel

A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK KOMMUNIKÁCIÓS IRÁNYELVEI. Kommunikáció a kliensekkel, hozzátartozókkal, a környezettel A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK KOMMUNIKÁCIÓS IRÁNYELVEI Kommunikáció a kliensekkel, hozzátartozókkal, a környezettel Összeállította: Dr. Bisztricsány Andrea és Dr. Kálmán Zsófia Szerkesztette: Dr. Horváth Attila

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

A tudás alapú társadalom iskolája

A tudás alapú társadalom iskolája Ollé János A tudás alapú társadalom iskolája A társadalom iskolája Az oktatásban csak nehezen lehet találni olyan életkori szakaszt, képzési területet, ahol ne lenne állandó kérdés a külvilághoz, környezethez

Részletesebben

Helyi Nevelési Programja

Helyi Nevelési Programja Miskolci Diósgyőri Óvoda, a Miskolci Diósgyőri Óvoda Bulgárföldi Tagóvodája, a Miskolci Diósgyőri Óvoda Stadion Sport Tagóvodája valamint a Miskolci Diósgyőri Óvoda Lorántffy Zsuzsanna Tagóvodája Helyi

Részletesebben

SZENT IMRE EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ Plasztikai Sebészeti Profil. Betegfelvilágosító tájékoztató beleegyezı nyilatkozat

SZENT IMRE EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ Plasztikai Sebészeti Profil. Betegfelvilágosító tájékoztató beleegyezı nyilatkozat Betegfelvilágosító tájékoztató beleegyezı nyilatkozat A veseelégtelenség miatt beültetett peritoneális (hasi) dializáló katéter (Tenckhoff) Tisztelt Betegünk! Köszönjük, hogy Intézetünket tisztelte meg

Részletesebben

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió

Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió Nemes Éva 2016. 10. 21. Kapcsolataink üzenete Szupervíziós Vándorkonferencia, Keszthely Változó világ Változó környezet, kiszámíthatatlan jövő Most zajlik.

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

o ê ê ê ê ê ê êl ê ê ê ê ê ê ê ê

o ê ê ê ê ê ê êl ê ê ê ê ê ê ê ê A geriátria szakirodalma széles körben tárgyalja a pszichiátriai betegségeket, azok diagnosztikai lehet ségeit, farmako- és pszichoterápiáját. A gerontológia az orvosi területek mellett foglalkozik a pszichés,

Részletesebben

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Pedagógiai program 2015 TARTALOM 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Fogyatékosságtani ismeretek A tantárgy sikeres elsajátításával a résztvevő ismerje meg a fogyatékosok

Részletesebben

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.

Részletesebben

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Beszámoló a 2012-es évről 1 I. Az intézmény szakmai működése: 1. Szervezeti felépítés (lsd. melléklet) 2. Feladat mutatók Ellátás

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Jogszabályi háttér:

Tartalomjegyzék. Jogszabályi háttér: Tartalomjegyzék 1. Célok, funkció 2. Célcsoport, megvalósulási kritériumok 3. Alapelvek 4. Garanciális elemek - jogok és kötelezettségek 5. Szervezeti felépítés 6. Személyi feltételek, munkarend 7. A szolgáltatás

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 5 1.1. Bevezető... 5 1.2. Küldetés... 5 1.3. A társadalmi

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások 5. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ étkeztetés szociális alapszolgáltatások SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel

Részletesebben

KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55.

KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. Kapocs EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT KORAI FEJLESZTŐ és GONDOZÓ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Részletesebben

Az id skorú emberek halálozásának és megbetegedésének

Az id skorú emberek halálozásának és megbetegedésének Az id skorú emberek halálozásának és megbetegedésének világszerte egyik vezet oka az elesés, 11,18,20 mely a leggyakoribb baleset az otthoni környezetben, az ápolási otthonokban és a kórházi ellátás során.

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

KÖVETELMÉNYRENDSZER. A tárgy tematikája (lehetőleg heti bontásban, sorszámozva):

KÖVETELMÉNYRENDSZER. A tárgy tematikája (lehetőleg heti bontásban, sorszámozva): Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Általános Orvostudományi Kar Tantárgy neve: Pszichoterápia az orvosi gyakorlatban KÖVETELMÉNYRENDSZER Tantárgy típusa: kötelező/kötelezően választható/szabadon

Részletesebben

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről Az MSZMP Politikai Bizottsága 1961-ben megtárgyalta a Magyarországon élő

Részletesebben

Az epilepszia nem csak egészségi/orvosi probléma,

Az epilepszia nem csak egészségi/orvosi probléma, Az epilepszia nem csak egészségi/orvosi probléma, hanem az els rohamtól kezdve érzelmi-alkalmazkodási-társas nehézséget jelent pszichológiai probléma is. Emiatt alapvet en fontos a zavarokat kivéd, csökkent

Részletesebben

Szociális és családtámogatások joga

Szociális és családtámogatások joga AGRÁR ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Szociális és családtámogatások joga Záróvizsga tételvázlatok Szerkesztette, és összeállította: dr. Mélypataki Gábor 2015. március 1-jével hatályos anyaggal Tételvázlatok a Szociális

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál A skizofrénia A skizofrénia A skizofrénia kifejezést szinte mindenki hallotta már valahol. Az emberek zöme azonban mégsem tudja biztosan, mi is ez, mi az oka, és hogyan gyógyítható. Mit jelent a skizofrénia

Részletesebben

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK

Részletesebben

Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6

Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény neve: Szabályzat típusa: Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai program Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény OM-azonosítója: 032044 Intézmény fenntartója: Rétság Város Önkormányzata

Részletesebben

XII./2.1.2. Krízisszupporció

XII./2.1.2. Krízisszupporció XIII./2. fejezet: A lélektani segítségnyújtás a pszichoterápiás beavatkozás lehetőségei Bevezetés Sorolja fel az akut segítő beavatkozás elemeit! A mindennapi gyakorlatban az akut szomatikus ellátást végző

Részletesebben

Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához

Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához A lakásszövetkezetek törvényes működésének elengedhetetlen feltétele a tisztségviselők szabályszerű választása. Az alábbiakban áttekintjük

Részletesebben

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,

Részletesebben

Az epilepszia mint krónikus betegség

Az epilepszia mint krónikus betegség Az epilepszia mint krónikus betegség Az epilepszia az egyik leggyakrabban el forduló krónikus betegség gyermekkorban. Az epilepsziát heterogén állapotnak tartják, mivel eltér okokra vezethet vissza, és

Részletesebben

Melléklet. Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása

Melléklet. Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása Melléklet Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása A

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

AZ EGYÉNRE SZÓLÓ FIGYELEM MINDEN GYEREKNEK JÁR!

AZ EGYÉNRE SZÓLÓ FIGYELEM MINDEN GYEREKNEK JÁR! Fejezetek az Ember aki óvodás című kiadványunkból (4. rész) AZ EGYÉNRE SZÓLÓ FIGYELEM MINDEN GYEREKNEK JÁR! Nem véletlen, hogy az előzőekben csak a nagyon kirívó, gyerekeket és felnőtteket is nagyon zavaró,

Részletesebben

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE Budapest 2012 2 Írta: Harmat Anna Somogyi Gyula Lektorálta

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 TARTALOM I. BEVEZETŐ... 4 II. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015.

Pedagógiai Program 2015. Pedagógiai Program Kozmzutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2015. 1 Nevelési

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE Pszichológus: Bujdosó Balázs Déri Barna Krekó Kata Művészetterapeuta: Giczi Andrea Horváth Judit Takács Marianna

Részletesebben

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás Területi Szakértői Csoport Bentlakásos Idősellátás 2010. november 30. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Dr. Egervári Ágnes Czibere Károly Panker Mihály Sztenderdek az idősek

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben