NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KONFERENCIA A TANÍTÓK ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MINŐSÉGESEBB OKTATÁSÁRA MEĐUNARODNA METODIČKA KONFERENCIJA U VASPITAČA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KONFERENCIA A TANÍTÓK ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MINŐSÉGESEBB OKTATÁSÁRA MEĐUNARODNA METODIČKA KONFERENCIJA U VASPITAČA"

Átírás

1 NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KONFERENCIA A TANÍTÓK ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MINŐSÉGESEBB OKTATÁSÁRA MEĐUNARODNA METODIČKA KONFERENCIJA U CILJU KVALITETNIJEG OBRAZOVANJA UČITELJA I VASPITAČA MEĐUNARODNA METODIČKA KONFERENCIJA U CILJU KVALITETNIJEG OBRAZOVANJA UČITELJA I ODGAJATELJA METHODOLOGICAL CONFERENCE FOR THE HIGH QUALITY OF TEACHER- AND KINDERGARTEN- TEACHER TRAINING ISBN SZABADKA - SUBOTICA 2012

2 TÁMOGATÓK SPONZORI ÚJVIDÉKI EGYETEM MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR, SZABADKA Аутономна Покрајина Војводина ПОКРАЈИНСКИ СЕКРЕТАРИЈАТ ЗА НАУКУ И ТЕХНОЛОШКИ РАЗВОЈ REGIONÁLIS SZAKMAI PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZŐ KÖZPONT, MAGYARKANIZSA 2

3 TARTALOM Arsić Radomir, Zrnzević Nevenka, Vidosavljević SlaĎana, Krulj-Drašković Jelena OBRAZOVANJE UĈITELJA I VASPITAĈA NA UĈITELJSKOM FAKULTETU U PRIZRENU- LEPOSAVIĆU Bakonyiné Kovács Bea TANÍTHATÓ-E HATÉKONYABBAN A MAGYAR KÖZPONTOZÁS? Bayerle Alajos TANULÁS-MÓDSZERTANI ISMERETEK AZ EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLÁN. A TANULÁS TANÍTÁSA TANTÁRGY BEVEZETÉSÉNEK OKAI, TARTALMA ÉS TAPASZTALATAI Bencéné Fekete Andrea ÓVODAI IDEGENNYELV-TANÍTÁS MÓDSZERTANA Bencéné Fekete Andrea, Bertalan Péter A HITOKTATÁS MÓDSZERTANA Bereczkiné Záluszki Anna KREATÍV MÓDSZEREK A PEDAGÓGUSJELÖLTEK IRODALMI NEVELÉSÉBEN Bunčić Veselin METODE SPORTSKOG TRENINGA Czédliné Bárkányi Éva AZ INFORMATIKA TANÍTÁSA AZ SZTE JGYPK TANÍTÓ SZAKÁN Cziberéné Nohel Gizella A TESTNEVELÉS TANÍTÁSA AZ SZTE JGYPK TANÍTÓ SZAKÁN Demény Piroska AZ ANYANYELVI NEVELÉS STRATÉGIÁI AZ ERDÉLYI TANÍTÓKÉPZÉSBEN Fűzné Kószó Mária A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY-PEDAGÓGIA TANÍTÁSÁNAK TAPASZTALATAI A SZEGEDI TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ INTÉZETBEN Herbszt Mária AZ OSZTÁLYTERMI KOMMUNIKÁCIÓ H. Molnár Emese AZ ANYANYELVI TANTÁRGY-PEDAGÓGIA TANÍTÁSA AZ SZTE JGYPK TANÍTÓ SZAKÁN. 33. Hill Katalin, Darvay Sarolta HALLGATÓI ÖNKÉNTES MUNKÁK AZ ELTE TÓK FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS PROGRAMJÁBAN Huszár Elvira A KODÁLY MÓDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE VAJDASÁGBAN Krulj-Drašković Jelena ZNAĈNAJ PRAKTIĈNE NASTAVE ZA KVALITETNIJE OBRAZOVANJE UĈITELJA I VASPITAĈA Kanizsai Mária A MESE ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

4 Kovács T. László TESTNEVELÉS, SPORT, ISKOLA ÉS CSALÁD Krisztin Német István A MATEMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET GEOMETRIA-TANÍTÁSÁNAK TAPASZTALATAI A TANÍTÓKÉPZÉSBEN Lázárné Obbágy Katalin A KÖNYVTÁROSOK ÉS A POTTER-NEMZEDÉKHEZ TARTOZÓ PEDAGÓGUSJELÖLTEK KÖZÖS ÚTJA Lelea Jon STRATEGIJE ZA KVALITETNJE OBRAZOVANJE UĈITELJA I VASPITAĈA - INOVACIJE U NASTAVI MUZIĈKE KULTURE Lepes Josip, Halasi Szabolcs A TESTNEVELÉS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN ÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA ALSÓ OSZTÁLYAIBAN Marchis Julianna A MATEMATIKA ÉS A SZÁMÍTÁSTECHNIKA HELYE AZ ÓVÓ- ÉS TANÍTÓKÉPZÉSBEN A KOLOZSVÁRI BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEMEN Námesztovszki Zsolt CYBERMOBBING A KISDIÁKOK KÖRÉBEN Pintér Krekity Valéria A KEZDŐ MATEMATIKAOKTATÁS MÓDSZERTANI KIHÍVÁSAI VAJDASÁGBAN Pšenáková Ildikó INTERAKTÍV TÁBLA - A TANÍTÓ MOTIVÁCIÓS ESZKÖZE Rodić Nedeljko EFIKASNOST NASTAVE FIZIĈKOG VASPITANJA UĈENIKA NIŢIH RAZREDA OSNOVNE ŠKOLE Pillerné Sonkodi Rita ÚJ SZELEK ÚJ MÓDSZEREK, AVAGY MÁS MÓDSZEREK A VIZUÁLIS NEVELÉSBEN Nataša Sturza Milić MOGUĆNOST PRIMENE INOVATIVNIH METODA UZ UVAŢAVANJE INTERESOVANJA STUDENATA U NASTAVI METODIKE FIZIĈKOG VASPITANJA Szalay István AZ ÁLTALÁNOS MATEMATIKA TANÍTÁS TAPASZTALATAI A TANÍTÓKÉPZÉSBEN Takács Izabella A SZEMLÉLTETÉS SZEREPE AZ ANYANYELVI NEVELÉSBEN Vidranski Tihomir, Tomac Zvonimir INDIVIDUALIZACIJA RADA U NASTAVI TJELESNE I ZDRAVSTVENE KULTURE KOD DJECE SA CEREBRALNOM PARALIZOM Vidosavljević Sladjana KAKO DO KVALITETNIJEG OBRAZOVANJA UĈITELJA Vukov Raffai Éva AZ ANYANYELVI NEVELÉS MÓDSZERTANÁNAK SZOCIOLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSE

5 Zrnzević Nevenka OBRAZOVANJE UĈITELJA I VASPITAĈA NA UĈITELJSKOM FAKULTETU U PRIZRENU LEPOSAVIĆU NA KOSOVU I METOHIJI

6 Radomir Arsić, Nevenka Zrnzević, SlaĎana Vidosavljević, Jelena Krulj-Drašković Učiteljski fakultet u Prizrenu-Leposaviću OBRAZOVANJE UĈITELJA I VASPITAĈA NA UĈITELJSKOM FAKULTETU U PRIZRENU-LEPOSAVIĆU Rezime Obrazovanje učitelja i vaspitača u Prizrenu ima dugu tradiciju, koja se danas nastavlja u Leposaviću. Dugo se smatralo da učitelji trebaju da obrazuju samo normalnu decu dok su se deca sa nekom od vrsta ometenosti obrazovali u tzv specijalnim školama po posebnim, specijalnim planovima i programima. UvoĎenjem principa inkluzije u obrazovni sistem Srbije, dolazi do velikog preokreta u sistemu obrazovanja koje se ne fokusira samo na večinsku populaciju koja se obrazuje, već se sve više daje naglasak i na obrazovanje tzv. marginalizovanih grupa ili dece sa posebnim potrebama meďu koje se smatraju pored dece sa ometenošću i romska populacija, nadarena deca, deca iz socijalno depriviranih sredina, deca iz ratom zahvačenih područja i dr. Iz tih razloga, formiranjem učiteljskih fakulteta, meďu nastavne predmete je uvrštena i Metodika rada sa učenicima blago ometenim u razvoju (kod vaspitača: Metodika rada sa decom sa posebnim potrebama) koko bi se učitelji upoznali sa preostalim mogučnostima obrazovanja ove dece. Kljuĉne reĉi: obrazovanje, uĉitelji, deca sa ometenošću, nastavni predmet Prizren, grad u juţnom delu Metohije ima veoma bogatu tradiciju obrazovanja za učiteljski poziv. Petar Kostić navodi postojanje crkveno-školskih opština već u godini ali takoďe, navodi postojanje prvih privatnih škola u Prizrenu tek u 1836 godini. Drugi autor, Stanković (2001) ponavlja ovaj podatak uz napomenu da us privatne škole postojale i pre godine jer su se tih godina pojavile i prve opštinske škole, a godine u zgradi koju je ustupio veliki dobrotvor Sima Andrijević Igumanov u Prizrenu je otvorena bogoslovska škola. Ovo je bila škola internatskog tipa koju su pohaďala 15 Ďaka iz Stare Srbije (oblast koja obuhvata Rašku oblast, Kosovo i Metohiju i Makedoniju) koja će sve do godine raditi kao bogoslovsko-učiteljska škola kada se deli na bogosloviju i na učiteljsku školu kao posebne celine. Iz Prištine se u Prizren godine premešta učiteljska škola koja se spaja sa školom u Prizrenu i kasnije se iz nje razvija petogodišnja učiteljska škola, Pedagoška akademija i Viša pedagoška škola a od školske 1993/94. godine počinje sa radom i Učiteljski fakultet. Školske 1999/2000 godine zbog proterivanja srpskog stanovništva iz Prizrena fakultet se premešta u Leposavić, gde i sada radi. Na fakultetu sada studira oko 600 studenata na dva odseka: Razredna nastava i Vaspitač u predškolskim ustanovama. Gradić Leposavić se nalazi na severu AP Kosova i Metohije i ima oko stanovnika, za fakultet je izgraďena 2003/2004. godine moderna zgrada a u neposrednoj blizini se nalazi i internat za smeštaj studenata. Kako se učitelji, kao profesija u svom radu suočavaju ne samo sa obrazovanjem redovne populacije, dece i odraslih, već se susreću i sa decom koja imaju neke ometenosti i samim tim i poteškoće u obrazovanju, još od samog formiranja učiteljskih fakulteta, u njihovom programu se nalazio i jedan poseban nastavni predmet koji se bavio ovom populacijom i koji se nazvao: Metodika rada sa učenicima blago ometenim u razvoju (kod vaspitača predškolskih ustanova je njegov naziv: Metodika rada sa decom sa posebnim potrebama) a koji je imao za cilj upoznavanje učitelja (i vaspitača) sa mogućnostima obrazovanja ove dece. Kako smo u meďuvremenu u predškolsko i osnovno obrazovanje ( i uopšte u sve obrazovanje) uveli princip inkluzije (inkluzivni način vaspitanja i obrazovanja), odnosno prihvatanja dece sa problemima (nazivamo ih i : deca sa ometenošću, deca sa posebnim potrebama, deca sa posebnim obrazovnim potrebama, itd.) počeo je sve veći upliv ove dece u redovan sistem obrazovanja, pa je ovaj predmet dobio mnogo veću ulogu u prihvatanju ove dece od strane učitelja i dece u samom sistemu obrazovanju, ali i prilagoďavanju nastavnih programa i sadrţaja njihovim sposobnostima. Nastavni predmeti Matodika rada sa učenicima blago ometenim u razvoju i Metodika rada sa decom sa posebnim potrebama, u stvari predstavljaju sadrţaje iz uvoda u defektologiju (sada: Specijalna edukacija i rehabilitacija) i predstavljaju široki spektar problema koji se pojavljuju kod dece koja imaju neku od ometenosti i to od nablaţih stadijuma pa do najteţih. U defetkologiji su sve ometenosti svrstane prema medicinskom modelu ometenosti u šest kategorija: Inteletktualna ometenost (oligofrenija); oštećenje sluha (surdologija); oštećenje vida (tiflologija); telesna invalidnost 6

7 (somatopedija); poremećaj govora i glasa (logopedija) i poremećaj u ponašanju (resocijalizacija). MeĎutim, današnji učitelj se ne sreće samo sa nabrojanim ometenostima, u njegovom radu sada dominiraju i problemi u učenju, socijalizaciji i prihvatanju dece sa ometenošću. Na sve ove izazove suvremeni učitelj treba da ima odgovore i ţelju i mogućnost da i ovu decu ravnopravno ukljući u rad u svom razredu. Ni jedno dete ne bi trebalo da trpi posledice svoje ometenosti, a najvaţnije je stvoriti takvu socijalnu klimu da sva deca u razredu, školi i široj socijalnoj sredini prihvate ovu decu kao ravnopravnu sebi. Ovako definisani nastavni sadrţaji predstavljaju veliku skup naučnih činjenica i normalno je očekivati da učitelj sam niti moţe a niti ima vremena da se svakom učeniku ponaosob posveti. Zato je zakonodavac pri prvom predlogu uvoďenja inkluzivne nastave imao na umu i uključivanje tzv. personalnog asistenta učenika sa ometenošću kako bi on pomagao učitelju u samom nastvanom procesu i kako bi radio individualno sa detetom koje ima poteškoće, posle završenih časova redovne nastave. Studentima učiteljskog fakulteta, pogotovo inima koji nemaju pedagoško ili medicinsko obrazovanje u srednjoj školi, ovi predmeti predstavljaju izraziz problem. Ovo pre svega što se u nastavnim sadrţajima predmeta nalaze mnogi pojmovi i nazivi medicinskog porekla (iz latinskog jezika) sa kojima se studenti nisu do sada sterali. Isto tako mnogi studenti nisu u stanju da pravilno odvoje vrste ometenosti i poteškoće koje oni izazivaju u učenju a koji u stvari treba da budu uvod u preostale sposobnosti deteta sa ometenošću. Diferenciranje preostalih sposbnosti za obrazovni proces i njihovo poznavanje bi trebalo da, u stvari budu ono što učitelji treba da znaju. Stručni rad sa decom sa ometenošću u svakom slučaju bi trebalo da prepuste stručnjacima koji se obrazuju na Fakultetu za specijalnu edukaciju i rehabilitaciju, a sa kojima trebaju da objedine rad sa svakim detetom pojedinačno a shodno svojim ciljevima obrazovanja koji se postavljaju. Način na koji se ovi predmeti predaju ne treba da bude čisto akademski iz prostog razloga što bobardovanje mnogobrojnim činjenicama će stvoriti odbojnost prema predmetu kod studenata. Zato se predlaţe aktivan odnos studenata u radu, sa pisanjima seminarskih radova, samostalnim predavanjim samih studenata, uključivanje nastavnih filmova koji slikoviti prikazuju mogućnosti i potrebe ove dece, kao i korišćenje očiglednih nastavnih sredstava koja se primenjuju u radu sa pojedinim vrestama ometenosti, korišćenje nastavnih metoda koje se u njihovom radu koriste kao i druge specifičnosti svake od ometenosti. Nama je nabolje čini da na predavanjima i veţbama se ne radi monološka metoda, već kroz filmove (i dugometraţne kao što je Kišni čovek, San zimske noći itd.) studenti vide tu decu i shvate njihovu potrebu za učenjem i obrazovanjem. Literatura 1. Арсић Р. (2006): Инклузија као покрет укључивања деце ометене у развоју у редовне школе, Зборник радова Учитељског факултета Призрен-Лепосавић, Лепосавић, књига 2, стр Арсић,Р., Ковачевић,Ј. (2010): Методолошки приступ инклузивном образовању у средњој школи у Србији, Зборник радова са Међународног научног скупа : Образовање и усавршавање наставника-дидактичко-методички приступ; Ужице, страна , 3. Ковачевић, Ј., Арсић,Р. (2009): Образовање деце са посебним потребама у редовној школи, Друштво учитеља Ниш, Учитељски факултет у Призрену-Лепосавић, Београд 4. Костић, П.(1934): Просветно-културни живот православних Срба у Призрену с краја XIX и почетком XX века, Скопље 5. Станковић, В.(2001): Српске школе у Призрену ; Институт за српску културу, Приштина-Лепосавић, Учитељски факултет у Призрену-Лепосавићу, 7

8 Bakonyiné Kovács Bea Eötvös József Főiskola Neveléstudományi Kar, Baja TANÍTHATÓ-E HATÉKONYABBAN A MAGYAR KÖZPONTOZÁS? A kutatás bemutatása A központozás tanítási gyakorlatának feltérképezése mellett tollbamondás segítségével empirikus adatokat gyűjtöttem évfolyamig a diákok írásjelezési szokásairól, a tanárok javítási gyakorlatáról, az oktatás hatékonyságáról. Kérdőív segítségével kikérdeztem a tollbamondásokat írató tanítókat és tanárokat arról, hogyan tanítják az írásjeleket, és hogy hatékonynak, célravezetőnek találják-e munkájukat ezen a területen. Interjúkat készítettem tapasztalt magyartanárokkal, hogy ők hogyan értékelik az anyanyelvi nevelésen belül a helyesírás és a központozás oktatását, látnak-e tendenciá(ka)t az írásjelek használatában. Kutatásomban a grammatikai szerepű központozással foglalkoztam (az emotikonokkal nem), azokkal az írásjelekkel, amelyeket a helyesírási szabályzat (AkH. 11, 239.) a fontosabbak között említ: pont, kérdőjel, felkiáltójel, vessző, kettőspont, pontosvessző, gondolatjel, zárójel, idézőjel, kötőjel, nagykötőjel. Eredmények - dióhéjban Keszler Borbála 2006-ban megjelentetett gyakorlókönyve kiváló alapul szolgálhat a gyakorlattípusok frissítéséhez (sőt a módszertani megújuláshoz is). Hangsúlyoznám, hogy csak alapként szolgálhat, mert a közoktatásban semmiképpen sem lenne szerencsés a központozás tanítására önálló gyakorlókönyvet rendszeresíteni. Koncepcionális probléma a megfelelő szintetizálás hiánya: a helyesírási ismeretek rendszerezésére fordítható idő olyan kevés, hogy abból a központozási ismeretek rendszerint kiszorulnak. Elengedhetetlen lenne pedig, mert a csak mozaikosan, azaz rögtön a grammatikai tudnivaló után oktatott helyesírási ismeret a diákok szemében lényegtelennek, mellékesnek tűnhet; és a központozási hibák súlyozásával, azzal, hogy zömüket enyhe hibának vesszük, ezt erősítjük is. Egy-két tanóra nem elég a teljes helyesírási rendszerünk áttekintésére, és ha csak ennyi áll a tanárok rendelkezésére, akkor félő, hogy a kényszerű kihagyásnak a központozási ismeretek esnek áldozatául. 8. és 12. évfolyamon érdemes lenne egy-egy önálló órát az interpunkció szabályainak rendszerező ismétlésére tervezni. Ennek az órának a tanmenetekben is szerepelnie kellene, mert a pedagógusok a tanmenetek szerint oktatnak, és örülnek, ha a benne szereplőket meg tudják valósítani, nemigen maradnak plusz órák (és ha maradnak, nincsenek illúzióim, azokat nem a központozási ismeretek szintetizálására fordítják). A helyesírási ismeretek összefoglalása a helyesírási alapelveknek nevezett négyféle írásmód köré csoportosítva szokott zajlani. Ide maximum a szószintű írásjelezési szabályok illeszthetők be, amelyeket én felmértem, a mondat-és szövegszintűek már nem. Ez is az egyik oka a szintetizálás gyakori elmaradásának. Ahol mégis megteszik az írásjelezési szabályok összefoglalását, ott az Akadémiai Helyesírási Szabályzat felosztását követik, amely az ide vonatkozó 37 regulát a következőképpen csoportosítja: 1. Toldalékok kapcsolása 2. Szavak és szórészek közötti írásjelek 3. A mondatok írásjelei: - mondatrészek közötti írásjelek - tagmondatok közötti írásjelek - mondatokat záró írásjelek 4. Szövegbe ékelődést jelző írásjelek Ebben a felsorolásban a nyelvi jelek hierarchiájához igazodtam, míg a szabályzat más sorrendben, az előfordulásuk, gyakoriságuk sorrendjében tartalmazza őket. Itt arra a kérdésre 8

9 kaphatunk választ, hogy egy adott helyzetben kell-e írásjelet használni, és ha igen, milyet. Didaktikai célokhoz ez a funkcionális szemlélet tulajdonképpen megfelelő, de van egy másik felosztás is. Keszler Borbála (2004, ) azt írja, hogy az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak, és érvényességük szerint három csoportba sorolhatók: 1. A kötelező írásjelhasználat Itt az adott funkcióhoz kötelezően egy írásjel tartozik. Ilyenek - a mondatvégi írásjelek: Esik a hó. Esik a hó! Esik a hó? (Van néhány kivétel, ahol az írásjel kitétele kötelező, de választhatunk, hogy melyiket használjuk: Szia! Szia. stb.) - az összetett mondatok tagmondatait elválasztó írásjelek: Gondolkodom, tehát vagyok. - a mellérendelő szószerkezetek tagjai közötti írásjelek: kicsi, de erős; ma én, holnap te. (Ez alól van néhány kivétel, ahol nem használunk írásjelet, pl. tejet és kenyeret.) - Ide sorolhatók a kötelezően írásjel nélküli esetek is, pl. tilos vesszőt tenni a jelzős, határozós és tárgyas szerkezetek tagjai közé, ha ezek nem hátravetések: szép könyv, csúnyán ír, könyvet olvas. 2. Az alternatív írásjelhasználat a) Fakultatív jellegű Választani lehet az írásjeles és az írásjel nélküli forma között, pl. van vagy nincs írásjel a mondat alanyi és állítmányi része között: Szépen figyeltek, és mindent megjegyeztek a tanulók. Szépen figyeltek és mindent megjegyeztek a tanulók. A neve Dóra. A neve: Dóra. b) Írásjel használata kötelező, de fajtája megválasztható, pl. a felkiáltó funkciójú kérdő mondatokat záró írásjelek: Micsoda dolog ez? Micsoda dolog ez! 3. A nem szigorúan előíró jellegű írásjelhasználat Ezek csak ajánlások, betartásuk megítélésünktől, stílusunktól, emocionálisexpresszív indíttatásunktól függ, vagyis stilisztikai, retorikai funkciójuk van. Pl. figyelemfelkeltő, tömörítő kettőspont; zárójeles felkiáltójel, zárójeles kérdőjel; gúnyos, mást jelentő idézőjel: Megkaptam kedves soraidat. Keszler Borbála felosztását részletesebben mutattam be, mert ez az akadémiai helyesírásban foglaltaknál kevésbé ismert. Ez is funkcionális szemléletű, vagyis az oktatás során ugyanúgy, sőt véleményem szerint jobban alkalmazható lenne. A kétféle tipizálás nem ellentétes egymással, hiszen mindkettő ugyanazoknak az írásjeleknek ugyanazokat a használati szabályait tárgyalja, csak a megközelítés módja, a szemlélet tér el, de az is csak részben. Mindkettő funkcionális, de míg az egyik inkább elméleti-nyelvészeti alapú, szabályozó szándékú, a másik szintén grammatikai alapokon nyugvó, de felhasználóbarátabb, sokkal inkább kiemeli az író (vagyis a nyelvhasználó) szabadságát, választási lehetőségeit. A sok megtanulhatatlannak vélt szabálytól esetleg megriadó diákság körében célszerűbb lenne ezt alkalmazni. Irodalomjegyzék A magyar helyesírás szabályai 11 (1984) Budapest: Akadémiai Kiadó Keszler Borbála (2004) Írásjeltan. Az írásjelhasználat szabályai, problémái és története. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Keszler Borbála (2006) Írásjel-használati gyakorlókönyv. Az írásjelhasználat szabályai, problémái és története. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 9

10 Bayerle Alajos Eötvös József Főiskola, Baja TANULÁS-MÓDSZERTANI ISMERETEK AZ EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLÁN. A TANULÁS TANÍTÁSA TANTÁRGY BEVEZETÉSÉNEK OKAI, TARTALMA ÉS TAPASZTALATAI. A felsőoktatás tömegessé válása a hallgatók tanulási teljesítményeinek romlásához vezetett, amelynek okai közül az első helyeken szerepel, hogy a tanulók nem tudnak hatékonyan tanulni. Honnan is tudnának, hiszen erre az iskola nem tanította meg őket, csupán indirekt módon az ott szerzett tapasztalataik és az otthon kialakult gyakorlat alapján végzik ezt a fontos tevékenységet.túlzottan sok időt és energiát használnak fel és ennek ellenére a hatékonyság és a teljesítmények messze elmaradnak a kívánatostól. Ezt magam tapasztaltam tanítási gyakorlatom során, hiszenaz elmúlt majd negyed század során tanítottam, többek között a didaktikát, a tanító szakos hallgatóknak. Kiderült az is, hogy a hallgatók tanulás-módszertani ismeretei igen csekélyek és tanulási stratégiáról, stílusról és eszközökről nem is nagyon hallottak. Ugyanakkor a Nemzeti Alaptanterv 2004-es bevezetése a tanulást illetve annak tanítását a kiemelt fejlesztési feladatok között határozta meg. Ugyanis a tanulás számos összetevője tanítható. Előírja minden tanítónak, hogy az eredményes tanulás módszereivel, technikáival ismertessék meg a tanulókat és fokozatosan vezessék be őket a tanulás tervezésének folyamatába.ennek során ismertesse meg a tanulókat a kooperatív csoportmunkával, a célszerű rögzítési módszerekkel, a gondolkodási képességek fejlesztésével, az önművelés és az élethosszig tartó tanulás eszközeivel, nem megfeledkezve az alapkészségek megfelelő szintű kiműveléséről. A tanító fontos feladata, hogy ismerje meg a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit és stílusát és az életkori sajátosságok figyelembevételével alapozza meg a tanulás tevékenységének fejlesztését. A gondot az okozta, hogy a tanítók tanulmányai során ilyen jellegű komolyabb felkészítést nem kaptak, hiszen csak a didaktika tárgyban tanultak röviden egy téma keretében a tanulásról, de azt is más aspektusból. A probléma továbbra is aktuális, hiszen a tanító szak Képzési és Kimeneteli Követelményei továbbra sem teszik kötelezővé az ilyen jellegű felkészítést az alapképzésben, azt az egyes képzőintézményekre bízza. A Nemzeti Alaptanterv 2012-ben elfogadott változatában a téma még hangsúlyosabban került elő. A Fejlesztési területek között található a tanulás tanítása. Sőt a dokumentum explicit módon jeleníti meg, hogy a tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt stb.kiemeli továbbá, hogy a tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A téma fontosságát jelzi, hogy a kulcskompetenciák fejlesztési feladatai közül az anyanyelvben, az ember és társadalomban, a művészetekben és az életvitel és gyakorlatban a tanulási képesség fejlesztése nevesítve is megfogalmazódik. Ugyancsak kiemelt helyen szerepelteti a 2012-es kerettanterv bevezető része a tanulás tanítását. Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyamán a célok, feladatok fejezetében az alábbiakat határozza meg: Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Továbbá a tanulás tanítása fejezetben a következőket határozza meg: A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. A kulcskompetenciák között is megjeleníti a hatékony, önálló tanulást és ennek kapcsán elvárja, hogy, a tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, De térjünk vissza a Nemzeti Alaptanterv első változatához, aminek alapján az EJF Pedagógiai Fakultása képzési kínálatának bővítése, fejlesztése címén benyújtott pályázata, a 10

11 HEFOP P /1.0 kedvező elbírálásban részesült és így lehetőség adódott a tanulás tanítása nevű tárgy kidolgozására és bevezetésére, igaz csak kísérleti jelleggel a kötelezően választható tantárgyak körében.a tantárgy célja voltaz egyénre szabott tanulási stratégia kialakulásának segítése, illetve másoknak a leendő tanítványoknak a hallgatók által ugyanebben való segítése. Ennek kapcsán a tárgy elméleti és gyakorlati tanácsokkal kíván szolgálni a hallgatók számára a sikeres tanulási stratégia, módszertan és tanulási stílus kialakításához. Megismerteti őket az egyénre szabott hatékony tanulási módszerekkel, tanulási technikákkal, a helyes időbeosztással, a tanulás-szervezéssel, a célszerű rögzítés és jegyzetelés módszereivel, az önművelés igényével és az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges eszközökkel és módszerekkel. A fenti célok elérése érdekében a tantárgy programja a következő tartalmak feldolgozását tartalmazza: A tanulás-tanítás újszerű szemlélete. A tanulás tervezése, céljai, tudománya és művészete. A gondolkodás tanítása és az alkotó jellegű tanítás. A tanulás motivációja, feltételei, külső és belső követelményei. A gondolkodási készségek szerepe a tanulásban. A kérdések és a kérdezés fontossága a tanulásban. Készségfejlesztő gyakorlatok (olvasási-, koncentrációs gyakorlatok, memoriterek). A tanulást segítő tanácsok. Gondolkodás kultúrája és ezzel kapcsolatos tréningek. Logikai szabályok a tanulásban. Az önművelés lehetősége, az élethosszig tartó tanulás. Felelés, vizsga, vizsgadrukk. Pihenéstan, alvás. A tartalom kialakításában alapvetőszempont volt, hogy kevés elméleti ismeret közlése mellett jelentős arányú gyakorlatokat, tréningeket tartalmazzon a tárgy.a tartalom kidolgozásához sok segítséget nyújtottak a közelmúltban megjelent tanulás-módszertani szakirodalmak, ezek közül kiemelném Oroszlány Péter munkáit,amelyek a tanulás tanítása témakört egészében átfogják és kellő gyakorlatokkal is elősegítik a tanulási képességek fejlesztését. Gondot jelentett azonban, hogy a fenti szerző módszertanát csak a tíz én felüliek számára dolgozta ki, ami főleg a gyakorlati feladatok tekintetében okozott problémát, ugyanis az alsó tagozatos módszertan ettől az életkori sajátosságok miatt jelentősen eltér.így igyekezetem a hallgatókat is bevonva ilyen jellegű gyakorlati feladatokat kidolgozni és alkalmazni a tárgy tanítása során. A tárgy tanításának többéves tapasztalata mutatja, hogy a hallgatók kedvezően fogadták és főleg a gyakorlati feladatokat kedvelték meg. Több évben a tanulmányi feladatok teljesítése után kértem a hallgatókat a tantárgy értékelő véleményezésére,amit szinte hiánytalanul megtettek. Ezeket a tapasztalatokat aztán a következő kurzuson már beépítettem a tárgy anyagába, folyton fejlesztve, feladatokkal és tréningekkel bővítve azt. Mindennek ellenére a tantárgy átkerült a fakultatív tárgyak közé és az utóbbi években már nem került sor meghirdetésére tanulásszervezési okok miatt. A jövő tekintetében több irányú feladatokat, illetve együttműködési lehetőségeket lehet körvonalazni.a legszükségesebb lenne az alsó tagozatos feladatok és tréninggyakorlatok teljeskörű,feladatbank szerű kidolgozása, annak kipróbálása és közzététele évfolyamok szerint. A másik irány a tárgy tartalmainak bővítése, fejlesztése. A harmadik pedig a tárgy tartalmainak hozzáigazítása a bevezetés alatt állónemzeti alaptantervhez és az alsó tagozatos kerettantervekhez. De mindenekelőtt szükséges lenne a tárgy bevezetése a tanító, sőt valamennyi pedagógusképző szakon annak érdekében, hogy minden leendő tanuló és hallgató korszerű és hatékony tanulási stratégiával és módszerekkel felvértezve lépjen ki az életbe és ott azokat sikeresen alkalmazza az élethosszig tartó önművelése során. 11

12 Bencéné Fekete Andrea Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar ÓVODAI IDEGENNYELV-TANÍTÁS MÓDSZERTANA A kilencvenes évek kezdetétől megnőtt az idegen nyelvet beszélő fiatalok szám. Sokan küzdenek azzal, hogy felnőttkorban elsajátítsanak egy idegen nyelvet, ezt a folyamatot meg lehet könnyíteni a gyermekkorban elkezdett játékos nyelvelsajátítással. Egyre több gyermek ismerkedik az óvodában, vagy már óvodáskor előtt idegen nyelvvel elsősorban angollal, vagy némettel. Ahhoz, hogy az óvodások megfelelő, életkori sajátosságaikat is figyelembe vevő oktatásban részesülhessenek, előbb ezt a célt megvalósítani képes pedagógusok képzése vált szükségessé. Nem elég az óvópedagógia alapvető ismereteinek és a megfelelő nyelvtudásnak a kombinálása ennél több kell ahhoz, hogy valaki egy ilyen fiatal, de igen fogékony embert a megfelelő módon taníthasson. Szükségesnek tartom, hogy az új elvárásoknak megfelelő képzésben részesítsük azokat a hallgatókat, akik óvodai nyelvtanítással szeretnének foglalkozni. A kurzus során el kell sajátítaniuk a korai idegennyelv-tanítás elméleti módszertanát, és gyakorlati ismereteit. A es tanévben elindult a Pumukli óvoda a Kaposvár Egyetem Gyakorló Óvodájában, ahol a gyerekek lehetőséget kapnak, hogy megismerkedjenek a német nyelvvel. Az óvodai nyelvtanulás célja nem tolmácsképzés, hanem idegen nyelvi fejlesztés, a nyelvtanítás iránti pozitív attitűd kialakítása, a fonológia elsajátítása, valamint annak a felismerése, hogy anyanyelvünkön kívül léteznek más nyelvek is. (Bencéné, 2011) Hetente egyszer fél órás foglalkozáson vesznek részt kis létszámú kezdő és haladó csoportban. A tematika a Gouinmódszerre, amely intenzív, dramatizáló, cselekedtető nyelvtanítási módszer. A nyelvi foglalkozás mindig szituációból indul ki, amelyet a tanár anyanyelven elmagyaráz, majd eljátszik, és közben idegen nyelven mondja is, hogy mit csinál. A gyerekeknek az idegen nyelvű szituációt kell utánozniuk és sokszor ismételniük. (Bencéné, 2010) 2010 szeptembere óta biztosítunk lehetőséget az óvodapedagógus szakon tanuló nappali és levelező tagozatos hallgatóink számára, hogy a 180 kredites BA alapszak mellett felvegyék a 30 kredites Német nyelv az óvodában specializációt. A képzés 6 félével keresztül tart, az általános nyelvi képzés mellett nagy hangsúlyt fektet a módszertani, gyakorlati képzésre. A hatodik félév gyakorlati záróvizsgával fejeződik be, amely keretében a hallgató teljes foglalkozást vezet a kezdő és a haladó csoportban. A képzésünk célja, hogy olyan óvónők kerüljenek ki intézményünkből, akik a német nyelvi ismeretek mellett ismerik a nevelés elméletét és gyakorlatát, a személyiségformálás folyamatát, az óvodás korosztály tevékenységeit, valamint a fejlesztő folyamatok tervezését. A hallgatók megismerik a német nyelvi foglalkozás didaktikai felépítését, a családdal történő együttműködés lehetőségeit; az óvodai foglalkozások differenciált vezetésének módszereit. A diploma megszerzése után a német nyelvi foglalkozást vezető óvodapedagógusok képesek alkalmazni a német nyelvi foglalkozások szervezéséhez szükséges módszertani ismereteket, a németnyelvi nevelés céljából a játékot, a mesét, a verset, a dalokat valamint a vizuális technikákat. A hallgatók a képzés során megismerik az élményszerű óvodai életmódszervezés lehetőségeit; az óvodás korosztálynál hatékonyan alkalmazható nyelvpedagógiai eljárásokat, nyelvátadási és fejlesztési stratégiákat. Az óvodában dolgozó nyelvpedagógusnak tudnia kell játszania, hiszen ez a gyermek fő tevékenysége. Az óvónőnek a játékban is partnerének kell lenni a gyermekeknek. Kovácsné (2009) szerint eredményességéhez négy területet szükséges a pedagógusnak kiemelt figyelemmel kísérni. Az óvodás gyermek kognitív, szociális, motoros, verbális képességeit és szocializációjának folyamatát. A modern pedagógia paradigmákat, a gyermeki környezet sajátosságait, valamint a játék legfőbb pszichológiai-pedagógiai kérdéseit, különös tekintettel az óvodapedagógus játékfeltétel megteremtésének és együttjátszásának pedagógiai vonatkozásait. A képzésre a bemeneti követelmény középfokú B típusú komplex német nyelvvizsga, vagy annak megfelelő német nyelvismeret, amelyről írásbeli felvételi vizsgán, illetve szóbeli elbeszélgetésen adnak számot a hallgatók. A képzés során az elméleti ismereteket közvetítő előadásokon, és a hozzájuk kapcsolódó szemináriumokon 21 kreditet kell megszerezni. A hallgatók az első két szemeszterben német nyelvtant tanulnak, ahol megszilárdítják az alapismeretek és bővítik korábbi tanulmányaik során szerzett tudásukat. A német stílusgyakorlat öt féléves tárgy, ahol megtanulják gyakorlatban alkalmazni a német nyelvi kifejezőeszközöket, az általános szókincs mellet különös figyelmet fordítanak az óvodában alkalmazott szókészletre és kifejezőeszközökre. A nyelvi alapozást követi a Kétnyelvűség elmélete és gyakorlata tárgy, amely négy szemeszteren át tartó előadás és gyakorlatsorozat. Alapismereteket nyújt a kétnyelvűség 12

13 nyelvészeti, pszicholingvisztikai és szociolingvisztikai aspektusairól. Német irodalom előadáson bevezetést nyernek a német irodalomban, majd három féléven át foglalkoznak a német gyermekirodalommal, ahol fókuszban az óvodai nyelvelsajátítás során alkalmazható versek, mondókák, dalok és rövid mesék állnak. Az elméleti képzés a hatodik félévben az Országismeret című tárggyal zárul, ahol megismerik a hallgatók a német nyelvet beszélő országok földrajzát, történelmét, politikáját, kultúráját, néphagyományait és szokásrendszerét. Kiemelt figyelmet fordítanak az oktatók azokra az ismeretekre, amelynek segítségével az óvodás gyermekeket be tudják vezetni a célnyelvi ország kultúrájába. A képzésünk során kiemelkedően fontosnak tartjuk a hallgatók szakmódszertani, illetve gyakorlati képzését. A hospitálások és a gyakorlat folyamán kilenc kredit gyűjthető össze. Az első két félévben a hallgatók hospitálnak a gyakorló óvodában a német nyelvi foglalkozásokon és hospitálási naplót készítenek német nyelven. A második félévben már az óvónénik készítenek egy szemléltetőeszközt, játékot egy dal, mondóka, vagy a kiválasztott új szókincs tanításához. A második évben elkezdenek foglalkozni a módszertani ismeretekkel, mely tárgy másodévtől négy féléven át tart és biztosítja a foglalkozások vezetéséhez szükséges elméleti háttértudást. A szemináriumokon sor kerül videók, tervezetek elemzésére, értékelésére, valamint mikrofoglalkozások tartására. A mindegyik félév zárásaként a hallgatók bemutatják az új német nyelvű dalokat, mondókákat és meséket, amelyeket a szemeszter során elsajátítottak. A második évben a Német nyelv az óvodában gyakorlat keretében a hallgatók foglalkozás részeket vezetnek. A pedagógus a hallgatóval közösen vezeti a foglalkozás kezdeti bevezető, valamint a záró, ismétlő szakaszát. Az új ismeretet, egy dalt, vagy mondókát és az ahhoz kapcsolódó szavakat a hallgató tanítja meg az óvodásoknak saját készítésű szemléltetőeszköz segítségével. A foglalkozást közös csoportos előkészítés előzi meg, majd elemzés, értékelés zárja. A harmadik évben minden hallgató egy-egy teljes foglalkozást vezet önállóan kezdő és haladó csoportok számára. A hatodik félévben pedig záróvizsga bizottság előtti foglalkozásvezetésre kerül sor, ahol megszerzik a hallgatók a képesítésüket, amely arra jogosítja őket, hogy német nyelvi foglalkozásokat vezessenek óvodáskorú gyermekek számára. A képzésünk eredményes, mert az óvodapedagógusi képesítés mellé olyan végzettséget ad, amely növeli a hallgatóink értékét a munkaerőpiacon. Ezt igazolja, hogy májusban végző hallgatóink már kaptak állást óvodákban, magán nyelviskolákban. Közös kutatás témájául javasolnám a jelenleg folyó óvodai idegennyelv-tanítási programok összehasonlítását, valamint a tapasztalatok összevetését követően a pedagógusképzésben alkalmazható módszertankönyv és feladatgyűjtemény összeállítását. Felhasznált irodalom Bencéné Fekete Andrea (2011): Foreign Language Development of Talented Children in the Kindergarten. In: The Methodology of Working with Talented Pupils. Szabadka. Bencéné Fekete Andrea (2010): Élmény és cselekvésközpontú idegennyelv-elsajátítás az óvodában. Képzés és Gyakorlat Konferenciák IV. Kaposvár, p. Kovács Judit (2009): A gyermek és az idegen nyelv. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó. 13

14 Bencéné Fekete Andrea Bertalan Péter Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar A HITOKTATÁS MÓDSZERTANA Karunkon 2010 szeptembere óta folyik hittanár-nevelőtanár mesterképzés a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola kihelyezett tagozataként. A hitéleti és hittudományi ismeretek mellett a hallgatók pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismeretek birtokába jutnak a két év folyamán. A hitoktató, a katekéta figyelmének nem csak a keresztény nevelésre, a hittani ismeretekre kell kiterjednie, hanem életkori sajátosságokhoz figyelembe vevő, gazdag módszertani eszköztárat kell birtokolnia. A tanítók és tanárok között, Isó Barbara (2011) szerint, a hitoktató van a legnehezebb helyzetben, a tanítás körülményeit figyelembe véve. Míg az iskolában oktatott tárgyak kötelezőek, addig a hittan, néhány egyházi iskolát kivéve iskolán kívüli elfoglaltság. A hitoktató egyetlen eszköze, hogy olyan légkört teremtsen a foglakozásokon, hogy a gyerekek szívesen, örömmel vegyenek részt rajt. Változatos, újszerű módszereket kell alkalmaznia, amelyek a gyermekek számára lehetővé teszik, hogy bármikor önállóan is bekapcsolódhassanak az ismeretszerzés folyamatába. A hittanórán a cél az, hogy a gyerekek ne érezzék kényszernek a tanulást. Az eredmények érdekében a hitoktatóknak is meg kell tanulniuk alkalmazniuk az alternatív módszereket. A hittanár képzésben karunkon is alkalmazzuk az aktivitásra épülő, sikerélményen alapuló alternatív módszereket. A hagyományos oktatási módszerek és munkaformák alkalmazása mellett cél a tanuló személyiségét, egyéniségét, szem előtt tartó oktatási modernizáció. A hitoktatónak kreatívnak, ötletekben gazdagnak, és flexibilisnek kell lenni ahhoz, hogy a modernizáció világában olyan módszertani eszköztárral rendelkezzen, amik a gyermekek figyelmét fel tudják kelteni, a kívánt irányba terelni. A hittanórákat didaktikailag hasonlóképpen kell felépíteni, mint az iskolai tanórákat, de emellett tartalmazniuk kell a rituálékhoz kapcsolódó mozgásos és zenés elemeket. A folytonosságot a megszokott, állandó részek biztosítják, a kezdő és a záró imádságok, valamint az énekek és az áldás. Az állandó részek nyújtanak a gyermekek számára biztonságot - az otthonosság érzetét keltik. A szokatlan részek a meglepetést biztosítják, a folyamatos megújulást, melynek segítségével a résztvevők bővítik saját ismereteiket, gondolat-, és lelkivilágukat, és fenntartják a gyermekek érdeklődését is. A tevékenység eredményességének egyik kulcstényezője a motiváció, amely a hagyományostól eltérő oktatási módszerekkel fokozható. A hitoktatásban a legeredményesebben alkalmazható módszerek a játék, a projekt pedagógia, valamint a kooperatív módszerek. Benjamin Franklin szerint A játék megolajozza a testet és a lelket. A játék örömet okoz, észrevétlenül tanít, fejleszt, egy másik világba varázsol el, megszabadít a kötöttségektől, függetlenné tesz. Péter Beáta tanulmányában (2010) arra utal, hogy a játék és a vallás között rejtett egység van, amelynek az alapját a szabadság adja. A hittan foglalkozások során a játék lehetőséget nyújt, hogy a hitismeretek interiorizálódjanak. A hittanórán alkalmazható játékoknak Béndek Katalin két nagy csoportját különböztette meg. Az elsőbe a hit tartalmához kapcsolódó tanulós játékokat sorolta, amelyeknek elsődleges célja az új ismeretek elsajátítása, illetve a már tanultak gyakorlása. A második csoportot a hittani ismeretektől független játékok alkotják, melyeknek célja a feszültség oldása, örömszerzés, illetve kapcsolat biztosítása az iskolai órák és a hittanóra között. A személyiségre gyakorolt hatás alapján megkülönböztethetünk kooperáló játékokat, amelyek nem tartalmaznak versengést; és konkurálót, ahol a játék végső célja a győzelem. (Péter, 2010) A projektmódszer a pedagógus és a diákok közös tevékenységére épül, alapja a problémamegoldás, a tapasztaláson alapuló öntevékeny ismeretszerzés. (Martinkó:2010). Az egyházi ünnepekhez tartozó bibliai történek feldolgozására kiválóan alkalmas ez a módszer, amely a résztvevők közös tevékenységén, közös munkáján és kreativitásán alapul. Az ismeretelsajátítás mellett a vizsgaszituációt is pótolhatja, és a vizsgázók számára élménnyé is teheti azt. Az első áldozás a gyermekek életében egy jelentős fordulópont, amely a fiatalok későbbi kapcsolatát a hittel döntően meghatározhatja. A próbatétel légköre is élménnyé alakítható egy projekt segítségével, amely során a vizsgázók nem csak hittani ismereteikről adnak számot, hanem személyiségük fejlődése és interperszonális kapcsolatoknak alakulása is nyomon követhető. A nevelés, a pozitív emberi kialakítása és erősítése nem csak a projektmódszer egyik célja, hanem a kooperatív technikák alkalmazásánál is érvényre jut. 14

15 A kooperatív módszer sikerének titka, hogy nem csupán egy oktatási célhoz, nevelési helyzethez, témához, tantárgyhoz alkalmazható, hanem a pedagógiai folyamatban bármikor, sokféle módon használható (Kagan:2009). A kooperatív technikák elsősorban páros vagy csoportmunkára épülnek, az optimális hallgatói létszám 4-6 fő. A résztvevők közös munkát végeznek, és egyaránt felelősek egymás tevékenységéért. A módszer alkalmazásának a tapasztaláson alapuló ismeretszerzés mellett, az intellektuális készségfejlesztésen túl, az együttműködési és szociális készségek fejlődésében van kiemelkedő jelentősége. A hitoktatásban a hitéleti ismeretek közvetítése által fontos feladatunk az interperszonális kapcsolatok fejlesztése. A módszerek kiválasztásánál elsősorban a csoportépítés, a szociális, a gondolkodási, a kommunikációs készségek fejlesztése szerepel az első helyen. A felnőttek körében a legkedveltebb technikák a gyermekek hitoktatásában is sikeresen alkalmazhatók a korosztályi sajátosságok figyelembe vételével: a kerekasztal egyetért, a beszélő korongok, előbb dicsérj, akkor adom, járj túl az eszén. A hitoktatás során, mivel a pedagógus is aktív résztvevője lehet a feladatoknak, olyan technikákat érdemes alkalmazni, amelyeket a tanár is szeret. A saját öröme kisugárzik a gyerekekre, és így ők is szívesebben fogják elvégezi a feladatokat. A mise vagy istentisztelet időtartama egy kisgyermek számára elrettentő lehet, de a hitoktatók segítségével a prédikáció is interaktívvá tehető. A szertartás első részét követően a gyermekek külön terembe vonulnak, ahol a közvetítendő ismereteket külön foglalkozás keretében kooperatív technikák alkalmazásával sajátítják el, majd azt követően visszatérnek a záró részre. Így sokkal könnyebben történik a gyermekeknél a hitéleti szokások kialakítása, a később rendszeres templomba járás megalapozása. A fentiekben csak néhány alternatív módszer került bemutatása, de a sikerélményt nyújtó módszerek száma végtelen. A hitoktató hallgatók nem csak tanultak az új eljárásokról, hanem saját maguk is megtapasztalták a módszer előnyeit és nehézségeit mind a tanulói, mind pedig az tanári oldalról. A fenti módszerek kiemelkedő jelentősége, hogy észrevétlenné teszik a tanítás-tanulás folyamatát mindkét fél számára. Az ismeretszerzés örömforrássá válik, és sikerélmény biztosít. A pozitívumok mellett azonban bizonyos nehézségeket is meg kell említeni. A pedagógustól sokkal több tanórán kívüli felkészülést igényel, mint egy hagyományos tanóra. Ahhoz, hogy a tanár eredményesen tudja alkalmazni a tevékenykedtetésre épülő eljárásokat, jó szervezőkészséggel, komplex tárgyi tudással és széles látókörrel kell rendelkeznie. Az együttműködés során, mivel nem létezik e témában megfelelő szakirodalom, olyan jegyzetet, módszertani segédeszközöket lenne szükséges készíteni, amely a hallgatók képzésében is alkalmazható lenne, valamint segítséget nyújtana a már végzett gyakorló hitoktatóknak. Felhasznált irodalom Isó, Dorottya Don Bosco módszerei a mai hitoktatásban. [2012. szeptember.4.] Kagan, Spencer, Kagan, Miguel Kooperatív tanulás. Budapest: Ökonet Kiadó. Martinkó, József A felnőttképzés általános módszertana. Kaposvár: Dávid Kiadó. Péter Beáta A játék helye a hitoktatásban. (2012.január 10.) 15

16 Bereczkiné Záluszki Anna ELTE TÓK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék KREATÍV MÓDSZEREK A PEDAGÓGUSJELÖLTEK IRODALMI NEVELÉSÉBEN A pedagógusképző intéztek klasszikus feladatai közé tartozik az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése, valamint az olvasóvá nevelés kezdeti szakaszainak feldolgozása. Korszerű, a gyakorlatban jól alkalmazható tudás csak permanensen megújuló, egymáshoz fogaskerék módjára kapcsolódó tantárgyi tartalmakkal, az információs-kommunikációs fejlődéssel összhangban lévő újszerű módszerekkel közvetíthető. Az irodalom és a médiumok egyre szorosabbá váló kapcsolata következtében a tanítási programban kiemelt helyet kell biztosítani az olvasásfejlesztés kérdéskörének, valamint az olvasás műveltségközvetítő szerepének megtartása mellett az élményalapú irodalomtanításnak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító és Óvóképző Karának tanáraként a Beszédművelés és a Gyermekirodalom és módszertana tárgyak oktatása során naponta szembesülök a hallgatók tanulási szokásainak változásával, az irodalmi élményszerzésre irányuló törekvések ingadozó intenzitásával, az órakeretek csökkenésével, ezért egyre inkább az élményközpontú irodalomértés jegyében folytatott interaktív és reflektív tanulásszervezés keretei között megvalósuló projektpedagógiai módszerekre helyezem a hangsúlyt. A kísérletezés jegyében Lázárné Obbágy Katalinnal, karunk könyvtárának munkatársával karöltve hallgatói műhelymunkát indítottunk a kortárs gyermekirodalom megismertetésére, az olvasási kedv felkeltésére, rendhagyó módszertani eljárások kidolgozására. Munkánk során az irodalomról való tudás forrásának magát az irodalmat tekintettük, előtérbe helyeztük a befogadók saját olvasatainak megteremtését, az interpretációs stratégiák vállalását, az önfeledt olvasói magatartás kialakítását. Fontosnak tartottuk, hogy a médiafogyasztásra szocializálódott új nemzedék megfelelő kódokat, orientációs támpontokat kapjon a könyvpiac kínálatához, hogy már a választás pillanatában esztétikai értéket hordozó művekkel kerülhessenek kapcsolatba. Diákjaink számára lehetővé tettük a szerzőkkel, illusztrátorokkal és a könyvkiadók képviselőivel való személyes találkozást. Hallgatóink részt vettek az Aranyvackor gyermekirodalmi konferencián, ahol megismerkedtek Lackfi Jánossal, Berg Judittal, Finy Petrával, Paulovkin Boglárkával, akik a velük készített interjúk során felvázolták alkotói pályájuk jellegzetes pontjait. Az anyaggyűjtés e rendhagyó formái olyan innovatív gondolkodási folyamatokat és szemléletmódot indítottak el hallgatóinkban, amelyek eredményeként a napi pedagógiai gyakorlatban jól alkalmazható kellékek, módszertani játékok születtek. A projekttevékenység egyik legfontosabb szempontja a különböző művészeti területek irodalmi szöveg, zene, képzőművészet kapcsolódási pontjainak előtérbe helyezése volt, így a téma többirányú megközelítésével, az interdiszciplináris vonatkozások preferálásával a hallgatók élményalapú befogadói folyamatok részeseivé váltak. A belső motiváció nyomán megszerzett tudás birtokában olyan irodalmi foglalkozások tartására vállalkoztak, ahol a modern meséké és a vizuális neveléssel párosított játékos irodalmi élményeké volt a főszerep. A sokoldalú információszerzés érdekében hátrahagyva a tantermi szemináriumok klasszikus kereteit a hallgatóinkat gyermekirodalmi fesztiválok, kiadói kerekasztalok, irodalmi emléknapok, mesemondó alkalmak aktív szereplőivé, rendezőivé tettük, ahol gyermekek körében kipróbálhatták elméleti és gyakorlati tudásukat. Az Aranyvackor, a VII. Gyermekirodalmi Fesztivál, a Millenáris Gyereknapi Kavalkád rendezvényein kommunikációs kompetenciáik fejlődtek, praxist szereztek a művészi tolmácsolás területén, útmutatót kaptak az illusztrációk esztétikai sajátosságairól, s bepillantást nyertek a könyvszerkesztők és kiadók sokrétű munkájába. A diákok fontosnak tartották az információk internetes feldolgozását és hatékony cseréjét, 1 ezért éltek az on-line felületek nyújtotta lehetőségekkel. Az általuk kreált honlapon (www.kprojekt.ininet.hu) található anyagok (felmérések, riportok, könyvismertetések, könyvajánlók, módszertani ötletek) nyersanyagként szolgálhatnak az irodalomközvetítésben érintett szakemberek és pedagógusjelöltek számára. A gyakorlatban megvalósuló individualizált, páros és kiscsoportos foglalkoztatás nyomán a projektfolyamat egésze alatt hatékonyan működött a differenciált fejlesztés és a tehetséggondozás, 1 Lázárné Obbágy Katalin Bereczki Anna: Kortárs gyermekirodalmi projekt =Fordulópont, 2011/

17 melynek eredményeként a közeljövőben szakdolgozatok születnek majd, a csoport egyik tagja pedig megjelentette megzenésített versekre épülő első gyereklemezét. 2 Nagy örömünkre az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának Hózsa Éva vezette szabadkai csapata és a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem diákjai Csizmadia Gabriella vezetésével részt vettek az idei projektbemutatónkon. Pozitív tapasztalataink tükrében megállapíthatjuk, hogy az összehangolt munka hatékonyabbá tette az irodalom és az olvasás iránti érdeklődést, a személyes kapcsolatok pedig megerősítették a tanítási-tanulási folyamat tudatos átgondolását, tervezését. A kreatív alkotómunka a projektbemutató után sem szakadt meg. Az elvégzett feladatok arra inspirálták a hallgatókat, hogy gondolkodva alkossanak, megoldásokat keressenek a felmerülő nehézségekre, és végül megítéljék saját teljesítményüket. Reményeink szerint a megszerzett ismereteiket alkalmazni tudják majd az óvodai és iskolai pedagógiai gyakorlatokon, s a későbbi munkájuk során. Karunk projektoktatási programjában szerzett tapasztalataink alapján további új utakat keresünk a pedagógusjelöltek gyermekirodalmi tájékozottságának fejlesztésében. Az élményszerzésre irányuló stratégiáink és innovatív módszereink bemutatásával gazdagítani szeretnénk a jó gyakorlatok sorát. 2 Kovácsovics Fruzsina, Elfeledett mézescsók,

18 Bunčić Veselin Visoka škola strukovnih studija za obrazovanje vaspitača i trenera, Subotica METODE SPORTSKOG TRENINGA Pod metodama sportskog treninga se podrazumeva kombinacija i reprodukcija pokreta kod veţbi. Pri tome treba skoncentrisati pažnju upravo na to, kako se pravilno reprodukuju aktivnosti, tačno kojim redom, po kojem režimu. U zavisnosti od specifičnosti metoda ponavljanja, isti po izgledu pokreti mogu davati sasvim različite efekte. Metodološki oblici korišćenja pripremnih veţbi u procesu treniranja su prilično raznovrsni. Prilikom njihove klasifikacije treba se pridrţavati ustaljenih gradacija u teoriji i metodici fizičkog vaspitanja. Izdvajićemo smetode vežbi za igru i za takmičenja. Postoji i mišljenje da u sportskoj pripremi treba izdvojiti verbalne, očigledne i praktične metode. Ipak, po mišljenju, verbalne, autogene i vizuelne metode treba smatrati faktorima koji doprinose efikasnosti izvršenja pripremnih veţbi, a ne metodama sportskog treninga. 1.Metode strogo propisanih vežbi Osnovne karakteristike ovih metoda se sastoje u stroţijem (jasnijem i potpunijem) regulisanju procesa i uslova izvoďenja veţbi: - u realizaciji strogo propisanog programa aktivnosti koji se sastoji iz njihovog odreďenog sastav i kombinacije, doslednost, način ponavljanja, merenja i povezanost veţbi jedne sa drugom; - u mogućnosti potpune optimalizacije spoljašnjih uslova koje utiču na postizanje efikasnosti veţbe (snabdevanje, opremanje, otklanjanje negativnih spoljašnjih faktora itd). - U zavisnosti od zadataka koji se ostvaruju, zakonomernosti i uslova njihove realizacije ove metode se koriste u različitim varijantama. Prema usmerenju aktivnosti one se dele: - Usmerene veţbe preteţno na usvajanje sportske tehnike; - Usmerene veţbe preteţno na razvijanje motoričkih osobina. Prilikom izučavanja novih motoričkih akcija uočavaju se sledeće metode: - rasčlanjeno-konstrukcijskih veţbi, ili parcijalno učenje pokreta uz kasnije spajanje delova u celinu (analitička metoda); - kombinovano-konstrukcijskih veţbi, ili celokupnih vežbi (akcije ili njihovi delovi se odmah uče u celini uz neznatno uprošćavanje). Paţnju onih koji treniraju konstantno skreću na racionalno vršenje odreďenih elemenata kompletnog motoričkog rada. Prilikom usavršavanja tehnike takmičarskih veţbi, u zavisnosti od toga, u kojoj meri rekonstruišu njihov sastav i parametre, razlikuju se sledeće metode: - delimično simuliranih vežbi (u kojima se takmičarska delatnost modeluje samo u elementima, fragmentalno); - celovito-približenih simuliranih, vežbi (gde se takmičarske aktivnosti, njihova kombinacija modeluje po mogućnosti u celini). Metode, usmerene preteţno na uveţbavanje pokretaĉkih sposobnosti se realizuje kao metode: - povezanog (opšteg) veţbanja (delovanje se širi na kompleks funkcionalnih svojstava ili obezbeďuje celovito usavršavanje pokretačkih osobina i njihovu realizaciju u okvirima tehničkog usavršavanja); - selektivno-usmerenog (lokalnog) vežbanja (delovanje se usmeravaprvenstveno na ta svojstva koja se odabiraju kao objekat za razvoj delovanja). Prema obeleţjima standardizacije ili prema variranju razlikuju se sledeće metode: - vežbe ponavljanja (veţbe se ponavljaju, po mogućnosti, u istim standardnim uslovima); - variabilnih (promenljivih) vežbi (tokom vršenja veţbi njihovi parametri se usmereno modifikuju po tempu, ritmu, duţini trajanja, snazi itd.). U okvirima ove metode koristi se kao progresivna varijanta (povećanje intenziteta ili povećanje duţine trajanja veţbe), kao i silazna varijanta (postepeno smanjivanje intenziteta ili snage itd.). Prema obeleţjima standardizacije ili variranja razlikuju se sledeće metode: - vežbe sa intervalima (gde se normiraju intervali za odmor; ukoliko se ponavljanje veţbe odvija pri relativno potpunoj regeneraciji, takav reţim se naziva ponovljenim ); - kompleksnih veţbi (motoričke aktivnosti se rade bez prekida). Pri ravnomernom tempu vršenja veţbi on se zove dugotrajna ravnomerna veţba. Pri radu veţbe sa menjanjem tempa ona se zove promenljiva veţba. 18

19 Takva raznolikost metoda starog regulisanog veţbanja čini ih korisnimaza realizaciju mnogih konkretnih pripremnih zadataka. 2.Metod igre PredviĎa vršenje motoričkih aktivnosti u uslovima igre. Moţe da se koristi za najrazličitije motoričkie aktivnosti, pod uslovom da se oni predaju tematskoj organizaciji (aktivnost sportista se organizuje na osnovu plana igre). Tematika igre rasporeďuje zajedničku crtu ponašanja, ali ne odreďuje čvrsto konkretne aktivnosti. Specifičnosti aktivnosti kroz igru omogućujuvisoki stepen unošenja emotivnosti u veţbe, zahteva od učesnika da ispolji inicijativu, hrabrost, istrajnost i samostalnost, veštinu da kontroliše svoje emocije, da pokaţe svoje sposobnosti u koordinaciji, brzinu, izdrţljivost, neočekivane za suparnika tehnička i taktička rešenja. Sve ovo predodreďuje efikasnost metode igre za rešavanje zadataka, koji se odnose na različite aspekte pripreme sportista. MeĎutim, realizacija zadataka kroz igru, se po pravilu, odvija u uslovima brze i često slučajne promene situacije. U vezi sa tim metod igre omogućuje modeliranje aktivnosti samo sa velikom dozom verovatnoće. Preciznost doziranja opterećenja u metodu igre je uvek bilo manje, nego u strogo propisanim veţbama. U procesu sportskog treninga korišćenje metode igre se ne ograničava rešenjem zadataka, koji su povezani sa povećanjem stepena pripremljenosti. Nije manje vaţna uloga metode igre kao sredstva za aktivan odmor, prebacivanje učesnika na drugi vid aktivnosti sa ciljem ubrzavanja i povećanja efikasnosti adaptacije i procesa oporavka, odrţavanja ranije postignutog stepena pripremljenosti. 3.Takmičarska metoda Zahteva specijalnu organizacionu takmičarsku delatnost u kojoj se organizuje neposredno rivalstvo i poreďenje učesnika. U takvim uslovima se, po pravilu, stimuliše visoki stepen učinka od uraďenih veţbi. Primena ove metode je povezana sa izuzetno visokim zahtevima prema tehničko taktičkim, fizičkim i psihičkim mogućnostima sportiste, izaziva veliki progres u radu najvaţnijih sistema organizma i samim tim stimuliše procesa adaptacije, omogućuje višestrano integrativno usavršavanje pripremljenosti.takmičarska metoda se moţekoristiti kod sportskih igara i na osnovu strogo propisanih veţbi, u odreďenoj meri pojačava njihovu efikasnost. Putem takmičarske metode se, znatno potpunije, nego putem metod igre, moţe iskazati propisan početak, jer je za njega karakteristična precizna unifikacija sastava takmičarskih aktivnosti, opšteg redosleda njihovog izvoďenja i načina procene rezultativnosti. SprovoĎenje strogo propisanih veţbi na osnovu takmičarske metode, koji se stimuliše faktorom rivalstva i mobilizacijom postignutih mogućnosti, izaziva veći napredak kod funkcionalnog stanja sportista. MeĎutim, to uslovljava i neophodnost da se posebno precizno reguliše i osmisli njegova primena u praktičnoj pripremi sportista. Takmičarska metoda imane zamenjivu ulogu u pripremi sportista, u formiranju specifične pripreme, usavršavanju sportske veštine, u vaspitanju sportskog duha, aktivno deluje na formiranje motivacionog mehanizma, neophodanje instrument kontrole. 4.Opterećenja prilikom treninga i takmičenja Dinamika adaptacije funkcionisanja organizma sportiste je uslovljena sistematskim korišćenjem optimalnog opterećenja. Pod opterećenjem se obično podrazumeva povećana, u poreďenju sa mirovanjem, veličina funkcionalne aktivnosti, koja je izazvana vežbanjem Opterećenje od fizičkih veţbi odreďuje upravo rad mišića, koji pojačava funkcionalne aktivnosti sistema organizma kod sportiste. MeĎutim, treba imatinaumu, da njena veličina zavisi od specifičnosti samih vežbi, individualnih osobina učesnika i spoljašnjih faktora. Danas postoji čitav niz klasifikovanjaopterećenja, čiji autori polaze od specifičnosti, energije i snage rada mišića, pedagoških zadataka, koji se rešavaju tokom treninga, uzajamnog delovanja rada različitog prioritetnog usmerenja i drugih kriterijuma. Prirodne sile i veštački stvoreni uslovi su pomoćni faktori, koji utiču na veličinu opterećenja od vršenja fizičkih veţbi. Uz njihovu pomoć se proširuju mogućnosti usmerenog uticaja opterećenja na organizam učesnika. 19

20 LITERATURA: Bunčić V. (2010) :Metodika fizičkog vaspitanja i sporta za decu p.u.,všssovit,subotica, Fiskalov,V.D (2010): Sport i sistem priprema sportista,udţbenik,izd.sovjetski sport, Moskva, Platonov V-N. (1997): Opšta teorija pripreme sportista u olimpijskim sportovima, izd. Olimpijska literatura,kijev. 20

NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KONFERENCIA A TANÍTÓK ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MINŐSÉGESEBB OKTATÁSÁRA MEĐUNARODNA METODIČKA KONFERENCIJA U VASPITAČA

NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KONFERENCIA A TANÍTÓK ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MINŐSÉGESEBB OKTATÁSÁRA MEĐUNARODNA METODIČKA KONFERENCIJA U VASPITAČA NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KONFERENCIA A TANÍTÓK ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MINŐSÉGESEBB OKTATÁSÁRA MEĐUNARODNA METODIČKA KONFERENCIJA U CILJU KVALITETNIJEG OBRAZOVANJA UČITELJA I VASPITAČA MEĐUNARODNA METODIČKA

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés Levelező tagozat I. félév: II. félév: III.

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 30-ig.

Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 30-ig. OKLEVELET ADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK AZ ELTE TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KARÁN a 2013/2014. tanévben 1. Pedagógus szakvizsga választható modullal 2. Angol nyelv az óvodában 3. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái I. Felépítés Nappali tagozat A német nemzetiségi szakirány

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának BA képzésű tanterve alapján

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás

814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás 814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanitóképző Kar, Szabadka. Szerző(k): Dr.Lepeš Josip,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT Történetek a kincses erdő állatairól Készült: Forrás Általános Iskola Dávod 2009. október 19-22.

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról Zsinati Határozat a hitéleti szakok nek meghatározásáról Magyarországi Református Egyház Zsinata - az Oktatásügyi Szakbizottságnak a református felsőoktatási intézmények vezetőinek egyetértésével tett

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója Pedagógiai tervezés és értékelés M1014 Kollokvium M1002L - Legalább egy referátum készítése kiadott vagy választott témában. - Egy házi dolgozat készítése 10.000 leütés terjedelemben. (Két megadott cím

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Az intézményben a szakos ellátottság teljes körű. A Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek és

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Helyesírás A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései Készítette: Kozák András köznevelési szakértő Tanulói terhelhetőségi küszöbszám Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2014/2015 II. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2014/2015 II. félév II. évfolyam PSZ-GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015 II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti idegen nyelv 2 (német) Tanszék:

Részletesebben

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák Változás és állandóság Pályázat szakmai igazgató helyettesi megbízás elnyerésére Feltételek: Legalább 10 év szakmai gyakorlat Széleskörű elméleti tájékozottság az óvodapedagógiában Tájékozottság a köznevelési

Részletesebben

Útmutató. Óvodapedagógia szak, LEVELEZŐ tagozat gyakorlati záróvizsgához

Útmutató. Óvodapedagógia szak, LEVELEZŐ tagozat gyakorlati záróvizsgához Útmutató Óvodapedagógia szak, LEVELEZŐ tagozat gyakorlati záróvizsgához A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar tanterve alapján a III. évfolyamos óvodapedagógia szakos levelezős hallgatóknak

Részletesebben

Mintatanterv Általános tanítóképzés 2014 esti tagozat

Mintatanterv Általános tanítóképzés 2014 esti tagozat Általános tanítóképzés 2014 esti tagozat TLIB1EB Bevezetés a könyvtári ismeretekbe 0+5 gy 1 K L TSOC1EB Szociológia 5+5 k 2 K T TBIB1EB Bibliaismeret 5+0 k 1 K T TVSZ1EB Vallás és szociáletika 5+0 k 1

Részletesebben

A három nap időbeosztása: 2015. május 29., péntek: 14.00-18.00 2015. május 30., szombat: 9.00-18.00 2015. május 31., vasárnap: 8.30-15.00.

A három nap időbeosztása: 2015. május 29., péntek: 14.00-18.00 2015. május 30., szombat: 9.00-18.00 2015. május 31., vasárnap: 8.30-15.00. Kedves Művészeti Tárló Közhasznú Egyesület! "Egymás terhét hordozzátok..." Gyerekek és fiatalok egyéni és csoportos fejlesztése bibliai keretű élménypedagógiai foglalkozáson keresztül A Kalandok és Álmok

Részletesebben

Probléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán

Probléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán Probléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán Kárpáti Andrea andrea.karpati@ttk.elte.hu HITELES, TAPASZTALT, INSPIRÁLÓ:

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Projektoktatás Mi így is tanulunk

Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás? Projektpedagógia? Projekt jellegű oktatás? Alapfogalmak tisztázása O Pedagógia: a nevelés gyakorlata és elmélete O Projekt: valamely komplex, összetett

Részletesebben

Tanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III. évfolyam - I. félév

Tanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III. évfolyam - I. félév Tematika az Anyanyelvi tantárgy-pedagógia III. című tantárgyhoz (A nyelvtan és a helyesírás, valamint a fogalmazás tanítása) ELTE TÓFK 2014/2015. tanév Tanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III.

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Kérdéseikkel Pálfalvi Judit ügyintézőhöz fordulhatnak. 1126 Budapest, Kiss János altb u. 40. telefon: 487-81-42 email: tovabbkepzes@tok.elte.

Kérdéseikkel Pálfalvi Judit ügyintézőhöz fordulhatnak. 1126 Budapest, Kiss János altb u. 40. telefon: 487-81-42 email: tovabbkepzes@tok.elte. Kedves Kollégánk! Tanuljunk egymástól, hogy minél jobban taníthassunk. Eötvös Loránd Intézményünk jogelődje, a Budai Állami Tanító-képezde 1869-ben kezdte meg működését. Hosszú története során mindvégig

Részletesebben

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével Jó gyakorlatunk célja módszertani képzés, szakmai konzultáció illetve bemutató órák keretében megmutatni

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Angol általános nyelvi tárgyak Angol Kezdő 1 (A1) Angol Kezdő 2 (A1) TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Kezdőknek, újrakezdőknek A tanfolyam célja az angol nyelv alapjainak megismerése korszerű tananyagokkal, beszéd

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről

Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről Képzés címe Olvasáskultúra- és szövegértés-fejlesztés Társadalmi integráció és méltányos oktatás az együttnevelés támogatásának lehetőségei Olvasáskultúra-

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzések

TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzések TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzések A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT ÁLTAL KÍNÁLT TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAKOK, RÉSZISMERETEK, SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK, VALAMINT PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola Budapest 2010 2012

Than Károly Ökoiskola Budapest 2010 2012 Than Károly Ökoiskola Budapest 2010 2012 Pedagógus képzés, továbbképzés pályázat alapvető célja A pedagógiai kultúra korszerűsítése, mely egyrészt az intézményi implementációhoz is elengedhetetlenül szükséges:

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista A lista személyes adatokat nem tartalmaz 2015/16. tanítási év Tanévkezdés: 2015. szeptember 1. A 2015/2016os tanév szeptember elsején, kedden kezdődik. A tanítási napok száma

Részletesebben

Előzetes információk a beiratkozásról (végleges információk április elején várhatóak) Kedves Szülők!

Előzetes információk a beiratkozásról (végleges információk április elején várhatóak) Kedves Szülők! Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. /: (27)532-115 E-mail: godinemeth@invitel.hu : www.godinemeth.hu OM: 032351 Előzetes információk a beiratkozásról

Részletesebben

GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás

GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás A KÉPZÉS RÖVID ISMERTETÉSE A GEOMATECH matematikai és természettudományos feladattár és képzés-támogatási portál olyan korszerű, digitális, a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben