A GYÖNGYHÁZ Önkéntes Nyugdíjpénztár IGAZGATÓTANÁCSÁNAK ÜGYRENDJE 2011.

Átírás

1 4. sz. melléklet A GYÖNGYHÁZ Önkéntes Nyugdíjpénztár IGAZGATÓTANÁCSÁNAK ÜGYRENDJE 2011.

2 Tartalomjegyzék A GYÖNGYHÁZ Önkéntes Kölcsönös Biztosító Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának ügyrendje oldal I. Az Igazgatótanács feladata és hatásköre 3. II. Az Igazgatótanács tagjai 7. III. Az Igazgatótanács elnöke 8. IV. Az Igazgatótanács tagjainak jogai és kötelezettségei 9. V. Az Igazgatótanács mûködése 10. VI. Az igazgatótanácsi tagság megszûnése 13. VII. Hatálybalépés 14. Záró rendelkezések 15. Igazgatótanács ügyrendje 2

3 A GYÖNGYHÁZ Önkéntes Kölcsönös Biztosító Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának ügyrendje A GYÖNGYHÁZ Önkéntes Kölcsönös Biztosító Nyugdíjpénztár (a továbbiakban: Pénztár) Igazgatótanácsa (a továbbiakban: Igazgatótanács) az Alapszabálynak megfelelôen a Pénztár eredményes mûködésének biztosítása érdekében alkotta meg ügyrendjét. I. Az Igazgatótanács feladata és hatásköre 1. Az Igazgatótanács a Pénztár ügyvezetô szerve, amely irányítói, ellenôrzési és képviseleti feladatokat lát el. Az Igazgatótanács meghatározza saját mőködési rendjét, irányítja a Pénztár gazdálkodását, üzleti tevékenységét, és gondoskodik az eredményes mûködéshez szükséges szervezeti, személyi és tárgyi feltételek megteremtésérôl. A mindenkori hatályos jogszabályok, a Pénztár Alapszabálya és a közgyûlési határozatok keretei között jogosult határozatot hozni minden olyan kérdésben, amelyben a Közgyûlés (Küldöttközgyûlés) nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel. (Megjegyzés: Az Alapszabály rendelkezik küldöttközgyûlés tartásáról. A továbbiakban az ügyrend, ahol közgyûlési hatásköröket érint, az értelemszerûen jelenti a küldöttközgyûlés hatáskörét is, az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban. Jelen ügyrend olyan szervezeti modellre épül, amelyben az Igazgatótanács mellett külön ügyvezetô igazgató is mûködik.) 2. E hatáskörén belül az Igazgatótanács: 2.1. A Közgyûléssel kapcsolatosan: a) összehívja az éves rendes Közgyûléseket, b) gondoskodik a Közgyûlés napirendjének elôkészítésérôl, c) rendkívüli Közgyûlést hívhat össze, d) gondoskodik a Közgyûlés határozatainak végrehajtásáról A Pénztár mûködésével kapcsolatosan: a) kialakítja a Pénztár üzletpolitikáját, b) kialakítja és irányítja a Pénztár munkaszervezetét, Igazgatótanács ügyrendje 3

4 c) meghatározza a munkaszervezet létszámát, bérkeretét, mûködésének szabályait, d) szakértôi bizottságot mûködtethet, e) dönt ügyvezetô alkalmazásának szükségességérôl. Az ügyvezetô alapvetô feladatait, jogait és kötelességeit a Pénztár Alapszabálya tartalmazza. Az Igazgatótanács az Alapszabályban foglaltak figyelembevételével meghatározza az ügyvezetô részletes feladatait, jogait és kötelességeit, f) gyakorolja az ügyvezetô feletti munkáltatói jogokat, ellenôrzi az ügyvezetô munkáját, az ügyvezetôtôl írásbeli jelentést, beszámolót kérhet, elbírálhatja az ügyvezetô tevékenységével kapcsolatos beadványokat, panaszokat, g) tagjain keresztül képviseli a Pénztárat harmadik személyekkel szemben bíróságok és más hatóságok elôtt A Pénztár gazdálkodásával kapcsolatosan: a) elkészíti és a Közgyûlés elé terjeszti a Pénztár következô évi éves és hosszútávú pénzügyi tervét. b) elkészíti és a Közgyûlés elé terjeszti a Pénztár mérlegét és éves beszámolóját, a vagyonkimutatást, és átadja az Ellenôrzô Bizottság részére az ügyvezetésrôl, a Pénztár vagyoni helyzetérôl és üzletpolitikájáról szóló, könyvszakértô által hitelesített éves jelentést, és azt az Ellenôrzô Bizottság évi jelentésével együtt a Közgyûlés elé terjeszti, c) javaslatot tesz a Közgyûlésnek a Pénztár eredményének felhasználására vagy az egyes alapokban mutatkozó hiány rendezésére. Ennek keretében javaslatot tehet Közgyûlésnek az egyes tartalékok közötti pénzügyi átcsoportosításra, (Megjegyzés: Az egyes alapok közötti pénzügyi átcsoportosításra csak a Közgyûlés rendelkezik jogkörrel, erre azonban a Pénztár gazdálkodási egyensúlyának felborulása esetén az Igazgatótanácsnak kell javaslatot tenni.) Az Igazgatótanács saját hatáskörben dönthet úgy, hogy a fedezeti tartalék javára más tartalékok befektetési hozamát is jóváírja. d) a Közgyûlés jóváhagyó határozatát követôen a Számviteli törvény és a 223/2000. kormányrendeletnek megfelelõen a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolót a a törvény vagy kormányrendelet által elıírt médiában közzéteszi, Igazgatótanács ügyrendje 4

5 e) gondoskodik a Pénztár könyveinek szabályszerû vezetésérôl, ennek keretében kijelöli a könyvek vezetéséért felelôs személyt, biztosítja a vonatkozó belsô szabályok megalkotását és betartásuk ellenôrzését, f) dönt a befektetett pénztári eszközök letétkezelésének önálló letétkezelô szervezetre bízásáról, meghatározhatja a pénztári letétkezelôvel kötendô szerzôdés elemeit, g) dönt a befektetési üzletmenet pénztári vagyonkezelôhöz történô kihelyezésérôl vagy a befektetési ügymenet vitelének tanácsadói rendszerben való mûködtetésérôl h) rendszeresen ellenôrzi a pénztári vagyonkezelô tevékenységét, ennek során a vagyonkezelôtôl a pénztár beszámolási kötelezettségéhez igazodóan írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérhet. Az ellenôrzés során az Igazgatótanács: ha) meghatározott idôközönként beszámoltatja a vagyonkezelôt az éves pénzügyi tervben rögzített, befektetésre vonatkozó üzletmenet tárgyévre vonatkozó céljainak idôarányos teljesítésérôl, hb) a befektetési tevékenységrôl folyamatos adatszolgáltatást kérhet, hc) szükség esetén helyszíni ellenôrzést tarthat, melynek keretében kérheti egyes vagyontárgyak, okiratok, értékpapírok bemutatását, hd) üléseire rendszeresen vagy esetenként a vagyonkezelô szervezet képviselôjét meghívhatja. (Megjegyzés: A Pénztár befektetési tevékenységének irányítása és ellenôrzése az Igazgatótanács feladatkörének szerves részét képezi, ez azonban más és más módon valósul meg, ha a befektetési tevékenységet a Pénztár saját munkaszervezete végzi, vagy befektetési tanácsadó céget vesz igénybe, vagy a befektetési üzletmenetet pénztári vagyonkezelôhöz helyezik ki. Minden esetben - a Pénztár éves és hosszú távú tervével összhangban - egyértelmûen meg kell határozni a Pénztár befektetési tevékenységével kapcsolatos céljait, meg kell határozni a munkaszervezettel, vagy a befektetési tanácsadóval, vagy a vagyonkezelôvel kapcsolatos eredményelvárásokat (pl. átlagos hozamelvárás) és a feladatait ellenôrizhetô módon szerzôdésben kell rögzíteni. A szerzôdésben elô kell írni a befektetési tanácsadó, illetve vagyonkezelô számára a pénztári befektetések biztonsági követelményeivel kapcsolatos szabályokat; a szerzôdô fél számára a 281/2001. (XII.26.) Korm. rendeletben elôírt befektetési szabályok betartását kötelezôen elô kell írni, s betartását számon kell kérni. Igazgatótanács ügyrendje 5

6 A Pénztár munkaszervezete esetében a feladatokat értelemszerûen nem szerzôdésben, hanem a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban vagy munkaköri leírásban kell rögzíteni.) i) megtárgyalja és jóváhagyja a negyedévenként készítendô jelentéseket, j) elıterjeszti a Küldöttközgyőlésnek bejegyzett könyvvizsgáló megválasztását, illetve megbízását. k) jóváhagyja a Pénztár számlarendjét, az analitikus és kiegészítô nyilvántartások körére, tartalmára, formájára, vezetésének módjára vonatkozó pénztári szabályzatot. l) dönthet úgy, hogy a Pénztár gazdálkodásának nyilvántartását e tevékenységgel foglalkozó szervezethez (szolgáltatóhoz) kihelyezi, beleértve a tagnyilvántartást, a könyvelést, a jelentéskészítést, valamint a biztosításmatematikai tevékenységet. m) rendszeresen ellenôrzi az l) pontban foglalt feladattal megbízott szervezet tevékenységét, ennek során a pénztár nyilvántartási kötelezettségéhez igazodóan írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérhet. Az ellenôrzés során az Igazgatótanács: ma) meghatározott idôközönként beszámoltatja a szolgáltatót az éves pénzügyi tervben rögzített, a gazdálkodás nyilvántartása tárgyévre vonatkozó céljainak idôarányos teljesítésérôl, mb) a nyilvántartási tevékenységrôl folyamatos adatszolgáltatást kérhet, mc) szükség esetén helyszíni ellenôrzést tarthat, melynek keretében kérheti egyes regisztrációk bemutatását, md) üléseire rendszeresen vagy esetenként a szolgáltató szervezet képviselôjét meghívhatja, me) kihelyezési szerzõdése esetén pontosan meg kell határozni a nyilvántartásoknak a körét, vezetésének módját, rendszserességét, az ezzel összefüggõ üzleti titokkal kapcsolatos sajátos titoktartási rendelkezéseket, azt, hogy a Pénztár és más szervek számára milyen rendszerességgel, milyen tartalmú, feldolgozottságú fokú adatfeldolgozásokat, - szolgáltatásokat köteles teljesíteni. n) dönt a Pénztár részére nyújtott támogatás elfogadásáról, intézkedik a támogató által meghatározott célra fordításáról, az Öpt. rendelkezéseinek keretei között, o) dönt a Pénztár hitelfelvételérôl. Igazgatótanács ügyrendje 6

7 2.4. Egyéb kérdésekkel kapcsolatosan: a) megköti, szükség esetén módosítja vagy felmondja a munkáltatói taggal a szerzôdést, b) dönt a Pénztárhoz benyújtott tagfelvételi kérelmekkel kapcsolatos vitás ügyekben, c) dönt az Igazgatótanács és az Ellenôrzô Bizottság tagjainak tagi kölcsönkérelmével kapcsolatos ügyekben, d) ellátja a jogszabályok által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. 3. Az Igazgatótanács határozata meghozatala elôtt köteles kikérni az Ellenôrzô Bizottság véleményét a 2.3. pont a), b), e), f), g), h), k) és l) pontokban meghatározott kérdésekben. II. Az Igazgatótanács tagjai 4. Az Igazgatótanács tagjainak száma 7 fô. Az Igazgatótanács tagja a 18. életévét betöltött, büntetlen elôéletû pénztártag lehet. Az Igazgatótanács tagjait a Közgyûlés legfeljebb 5 éves idôtartamra választja meg. Ha az igazgatótanácsi tagság ennél rövidebb idô alatt szûnik meg, az újonnan választott tag megbizatása az Igazgatótanács korábbi megbízásának lejártáig tart. 5. Az Igazgatótanács tagja köteles az Igazgatótanács elnökének bejelenteni, ha igazgatótanácsi tagsági viszonyát érintô összeférhetetlenségi ok állt elô. 6. Az Igazgatótanács tagjai munkájukért a Közgyûlés által évente megállapított díjazásban részesülnek. A díjazás mértékére vonatkozó javaslatot az Igazgatótanács elnöke terjeszti a Közgyûlés elé. Az Igazgatótanács tagjainak a Pénztár érdekében, az Igazgatótanács mûködésével kapcsolatban kifejtett tevékenységük során felmerült költségeit a Pénztár megtéríti. Az Igazgatótanács mûködésével összefüggô személyi és dologi kiadásokat a jogszabályok keretei között, a belsô ügyviteli elôírások szerint az Igazgatótanács elnökének - akadályoztatása esetén az általa megbízott igazgatótanácsi tagnak - igazolása alapján a pénztár ügyvezetõ igazgatója utalványozza. 7. Az Igazgatótanács tagjai e tevékenységi körükben az ilyen tisztséget betöltô személyektôl általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni, tevékenységüket a tagok és a Pénztár érdekeinek messzemenô figyelembevételével, a jogszabályok, Igazgatótanács ügyrendje 7

8 az Alapszabály és a Közgyûlés határozatainak megfelelôen kötelesek végezni. A kötelezettségeik megszegésével a Pénztárnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelôsek. Az Igazgatótanács tagjainak ez a felelôssége egyetemleges. Nem terheli felelôsség az Igazgatótanácsnak azt a tagját, aki a) a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását az Ellenôrzô Bizottságnak vagy a Közgyûlésnek írásban is bejelentette, b) az ülésen nem volt jelen, és az ülés jegyzôkönyvének kézhezvételétôl számított 8 napon belül az Igazgatótanács elnökének írásban bejelentette a tiltakozását, 8. Az Igazgatótanács tagja e tisztségéhez tartozó tevékenysége körében munkáltatója utasítását nem fogadhatja el. 9. Az Igazgatótanács tagja a Pénztár üzleti ügyeirôl szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megôrizni, és az Igazgatótanácsi tagság révén birtokába jutott információt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elônyt szerezzen, illetve, hogy a Pénztárnak vagy a Pénztár tagjának kárt okozzon. Az Igazgatótanács tagja nem jogosult arra, hogy a Pénztár tevékenységére vonatkozó bármely, nem nyilvánosságra szánt adatot harmadik személy vagy szervezet részére hozzáférhetôvé tegyen. A fenti kötelezettségek megszegése az Igazgatótanács tagjának visszahívását vonhatja maga után. III. Az Igazgatótanács elnöke 10. Az Igazgatótanács elnöke a) irányítja az Igazgatótanács mûködését, ennek keretében: aa) összehívja az Igazgatótanács üléseit, az Igazgatótanács által megállapított éves munkatervvel összhangban megállapítja az egyes ülések napirendjét, ab) gondoskodik a napirenden szereplô kérdések tárgyalásának megfelelô elôkészítésérôl, ac) vezeti az ülést, elrendeli a szavazást, megállapítja annak eredményét, ad) gondoskodik a jegyzôkönyv vezetésérôl, Igazgatótanács ügyrendje 8

9 ae) af) figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását, felel azért, hogy a végrehajtásról szóló beszámoló az Igazgatótanács elé kerüljön, gondoskodik az ülések technikai feltételeinek biztosításáról. b) megnyitja és vezeti a Közgyûlést a Közgyûlés elnökének megválasztásáig, c) köteles gondoskodni az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatával kapcsolatosan a bejegyzett könyvvizsgáló megbízásáról a mérleg fordulónapját megelôzô 30. napig, d) aláírja a pénztári beszámolót és a negyedéves jelentést. (223/2000. (XII.19.) Kormányrendelet). e) Jóváhagyja a külföldi kiemelt közszereplıvel történı üzleti kapcsolat vagy tagsági jogviszony létesítését, valamint az ilyen személytıl származó ügyleti megbízás teljesítését. 11. Az Igazgatótanács elnökének csak felsıfokú végzettséggel rendelkezı személy választható meg. Az elnök távolléte, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács tagja az Igazgatótanács mûködése tekintetében, vagy az elnök személyét érintô kérdésekben az elnök helyett jár el. Ha az Igazgatótanács elnökének pénztári tagsági viszonya megszûnik, akkor az Igazgatótanács köteles soron kívül ülést tartani az elnök jelölésére és a Közgyûlés összehívására. A megszûnés idôpontjától az elnöki feladatokat az Igazgatótanács erre felhatalmazott tagja látja el. IV. Az Igazgatótanács tagjainak jogai és kötelezettségei 12. Az Igazgatótanács minden tagjának joga és kötelessége, hogy a) a Közgyûléstôl kapott megbizatásából és tisztségébôl adódóan az Igazgatótanácsnak, mint testületnek a munkájában részt vegyen, és ott személyes tevékenységével aktívan mozdítsa elô a Pénztár hosszútávú eredményes mûködését, b) részt vegyen az Igazgatótanács ülésein és javaslatokat, észrevételt tegyen az Igazgatótanács ülésének napirendjén szereplô kérdésekhez, ha valamely elôterjesztéssel vagy annak egy részével nem ért egyet és ellenvéleményét a vita után is fenntartja, kérje észrevétele, ellenvéleménye felvételét az ülés jegyzôkönyvébe, c) szükség esetén javaslatot tegyen az Igazgatótanács ülésének összehívására, d) az ügyrend elôírásainak megfelelôen elôterjesztést tegyen az Igazgatótanács ülésének napirendjére a Pénztárat érintô bármely kérdésben, Igazgatótanács ügyrendje 9

10 e) bíróságok és más hatóságok elôtt, továbbá harmadik személyekkel szemben képviselje a Pénztárat az Igazgatótanács által részére adott megbízásnak megfelelôen, f) az Igazgatótanácsnak vagy az Igazgatótanács elnökének felkérése alapján tárgyalásokon, értekezleteken, rendezvényeken vegyen részt és képviselje ott az Igazgatótanácsot, érvényesítse az Igazgatótanács állásfoglalásait, és e tevékenységérôl az Igazgatótanácsnak beszámoljon. V. Az Igazgatótanács mûködése 13. Az Igazgatótanács feladat- és hatáskörét testületként az ülésen gyakorolja. Az Igazgatótanács egyetlen tagjának sem áll jogában egyedi ügyben utasítást adni, vagy általánosan kötelezô szabályt alkotni az Igazgatótanács hatáskörébe tartozó kérdésekben. 14. Az Igazgatótanács megbízza tagjait az egyes részfeladatok folyamatos ellátásával. Ennek megfelelôen a felosztható részfeladatok: a) a Közgyûlés elôkészítése, a Pénztár képviselete, b) a Pénztár gazdálkodási nyilvántartásának folyamatos figyelemmel kísérése, c) a Pénztár befektetéseinek folyamatos figyelemmel kísérése, d) az Igazgatótanács ellenôrzési feladatai érvényesülésének szervezése, e) a Pénztár kapcsolatrendszereinek összehangolása. 15. Az Igazgatótanács az év utolsó negyedévében elkészíti a következô évre vonatkozó éves munkatervet. A munkatervben nem szereplô elôterjesztés vagy jelentés az ügyrend elôírásainak betartásával bármikor benyújtható. 16. Az Igazgatótanács éves munkatervének megfelelôen, és az Igazgatótanács tagjainak javaslata alapján azokban a kérdésekben, amelyekben határozatot kell hozni, az ügyvezetô elôterjesztéseket készít az Igazgatótanács részére. Az elôterjesztésben röviden be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat. Ennek megfelelôen az elôterjesztés a megtárgyalandó kérdés leírását, annak közgazdasági, üzletpolitikai, jogi indokolását, várható hatásait, következményeit, alkalmazhatóságát tartalmazza. Az elôterjesztésnek pontosan megfogalmazott döntési javaslatot kell tartalmaznia, amely kizárja a többféle értelmezés lehetôségét és a végrehajtás szempontjából ellenôrizhetô határozati javaslatot kell tartalmaznia, rögzítve a végrehajtásért felelôsek nevét és a Igazgatótanács ügyrendje 10

11 végrehajtás határidejét is. Az elôterjesztés terjedelme legfeljebb három gépelt oldal lehet. Az elôterjesztést egyeztetni kell a Pénztár ügykör szerint illetékes szervezeti egységeivel és az érdekelt külsô szervekkel. Az elôterjesztésben fel kell tüntetni az elôterjesztô nevét, valamint azoknak a szervezeti egységeknek, szerveknek a nevét, amelyekkel egyeztették, illetve megtárgyalták. A vitás kérdéseknél szóban ismertetni kell a fennálló véleménykülönbségeket, a tárgyra vonatkozó föbb megállapítások és javaslatok összefoglalását. 17. Az Igazgatótanács testületi döntés alapján a Pénztár költségére szakértôt alkalmazhat. 18. Az igazgatótanács az alapszabályban meghatározott idıközönként, de legalább három havonként ülést tart. Ülést kell tartania ezen idıszakon belül akkor is, ha azt közgyőlési határozat vagy a Felügyelet elıírta, illetve ha az ellenırzı bizottság, az igazgatótanács tagjainak egyharmada vagy az ügyvezetı kéri. Amennyiben az igazgatótanács, az ellenırzı bizottság tagjainak egyharmada vagy az ügyvezetı kérése ellenére az igazgatótanácsi ülés nem kerül összehívásra, abban az esetben a kezdeményezık jogosultak az igazgatótanácsi ülés összehívására. Az igazgatótanácsi ülés összehívása elmaradásának tényét a kezdeményezık kötelesek bejelenteni a Felügyeletre. 19. Az Igazgatótanács rendes üléseit az elnök hívja össze a hely és az idôpont megjelölésével, továbbá az írásos napirendi javaslat megküldésével. Az Igazgatótanácsi ülésre a meghívókat, s azzal együtt a napirendben szereplô írásos elôterjesztéseket az ülést legalább nyolc nappal megelôzôen kell a tagok és a meghívottak részére megküldeni. Rendkívüli Igazgatótanácsi ülést nyolc naposnál rövidebb idôközzel, rövid úton, telefonon, telefaxon is össze lehet hívni. A meghívás tényét ezen esetben igazolni kell. A rövid úton eljuttatott meghívó alapján ülés akkor tartható, ha azzal minden igazgatótanácsi tag egyetért. Halaszthatatlanul sürgôs ügyekben az elôterjesztések az Igazgatótanács elnökének engedélyével az ülés helyszínén is szétoszthatók. 20. Az Igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek a) az Ellenôrzô Bizottság elnöke vagy képviselôje és a Pénztár könyvvizsgálója, b) a Pénztár ügyvezetôje, c) a Pénztár érdemi ügyintézôje, aki a napirendhez kapcsolódó elôterjesztést készítette, az Igazgatótanács elnökének meghívása alapján, Igazgatótanács ügyrendje 11

12 d) akinek részvételét az Igazgatótanács elnöke vagy alelnöke valamely napirenden levô kérdéssel összefüggésben szükségesnek tartja. 21. Az Igazgatótanács tagjai az Igazgatótanács ülésén kötelesek részt venni. E kötelezettség alól az Igazgatótanács elnöke adhat esetenként felmentést. 22. Az Igazgatótanács ülése határozatképes, ha azon a tagoknak legalább fele jelen van. Az Igazgatótanács ülésein az Igazgatótanács tagját meghatalmazott nem képviselheti. Az Igazgatótanács ülésein az Igazgatótanács minden jelenlévô tagjának egy szavazata van. Abban az esetben, ha az Igazgatótanács ülése határozatképtelen, az ülést legkorábban a következô napra, de legkésôbb 8 napon belüli idôpontra ismét össze kell hívni. 23. Az Igazgatótanács döntéseit a 2.2. a), c), 2.3. f), g),o), és 2.4. c) pontokban történô határozathozataltól eltekintve egyszerû szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlôség esetén az elnök szavazata dönt. A 2.2. a), c), 2.3. f), g), o), és 2.4. c) pontokban meghatározott kérdések tekintetében határozat csak az Igazgatótanács jelenlévô tagjainak legalább háromnegyedes többségével hozható. A szavazás kézfeltartás útján történik, ha csak az Igazgatótanács a szavazás más módját nem állapítja meg. Az Igazgatótanács döntését az Igazgatótanács elnöke mondja ki. 24. Az Igazgatótanács ülése a benyújtott elôterjesztések, jelentések megtárgyalásából, döntések meghozatalából, szóbeli konzultációból és bejelentésekbôl áll. Az írásban benyújtott elôterjesztések tárgyalása a megfelelôen elôkészített és jóváhagyott napirend szerint történik. 25. Az Igazgatótanács ülésérôl jegyzôkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: a) az ülés helyét, idejét, azt, hogy az összehívása szabályszerû volt-e, b) résztvevôk nevét, a határozatképesség megállapítását, c) az ülés napirendjét, az elôterjesztések címét, d) az egyes napirendi pontokhoz elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és véleményeket a hozzászólók nevével, e) a határozathozatalra terjesztett kérdéseket, a szavazás eredményét oly módon, hogy véleménykülönbség esetén megállapítható legyen, hogy ki szavazott a javaslat mellett, és ki szavazott a javaslat ellen, továbbá a meghozott döntés ismertetését, valamint név szerinti megjelöléssel a szavazás után is fenntartott véleményeltéréseket. Igazgatótanács ügyrendje 12

13 A határozati javaslat ellen történô szavazás és a szavazattól való tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell. A jegyzôkönyvhöz csatolni kell az elôterjesztések, valamint az írásos beszámoló egy példányát. 26. Bármely tag kérésére szó szerinti jegyzôkönyvet is kell készíteni. 27. A jegyzôkönyvet - amelynek elkészítésérôl az ügyvezetô gondoskodik, és az ülést vezetô Igazgatótanácsi elnök, illetve az egyik tag hitelesít - meg kell küldeni az ülést követô 10 munkanapon belül valamennyi Igazgatótanácsi tagnak és az Ellenôrzô Bizottság elnökének, továbbá az ügyvezetônek. 28. Az igazgatótanács ülés megtartása nélkül távbeszélın, telefaxon, telexen, elektronikus levélben ( ) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagok legalább a fele szavazatát teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalja, és az alapszabályban meghatározott idıtartamon, de legfeljebb 8 napon belül megküldi a pénztár székhelyére. 29. A Pénztár nevében kötelezettséget vállalni, a javára jogot szerezni az Igazgatótanács hatáskörébe tartozó kérdésekben az Igazgatótanács jogosult. Az Igazgatótanács döntései alapján a pénztár képviseletére az igazgatótanács elnöke önállóan, az igazgatóság két tagja, vagy az igazgatóság egy tagja és az ügyvezetı együttesen jogosult. 30. Az Igazgatótanács - felelôsségének érintetlenül hagyása mellett - a hatáskörének gyakorlását, a képviseleti jogkört átruházhatja az ügyvezetôre. Nem ruházhatók át a Közgyûlés által az Igazgatótanácsra átruházott feladatkörök. VI. Az Igazgatótanácsi tagság megszûnése 31. Megszûnik az igazgatótanácsi tag tagsági megbizatása: a) a megbizatás idôtartamának lejártával, b) visszahívással, c) elhalálozással, d) lemondással, e) a pénztártagsági viszony megszûnésével, Igazgatótanács ügyrendje 13

14 f) jogszabályban vagy a Pénztár belsô szabályzatában szabályozott kizáró ok bekövetkezésével. 32. Az igazgatótanácsi tag visszahívását kell kezdeményezni, ha a megbizatás ellátására méltatlanná vagy tartósan alkalmatalanná vált. A visszahívásra az Igazgatótanács elnöke tesz javaslatot a Közgyûlésnek. Az Igazgatótanács elnöke visszahívását az Ellenõrzõ Bizottság kezdeményezheti. VII. Hatálybalépés 31. Jelen ügyrend jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell. Igazgatótanács ügyrendje 14

15 ZÁRADÉK Az Igazgatótanács ügyrendjét a 9/98. sz. határozatával fogadta el. Határozati javaslat: 9/98. sz. határozat az igazgatótanácsi tagok közötti munkamegosztásról: Az Igazgatótanács a két ülése közötti munkamegosztásra a következıket határozza el: Az ügyrend 14.c) pontjában foglalt feladatokat Jakab Irén látja el. Dunaújváros, az Igazgatótanács elnöke Jelen szabályzat egységes szerkezetben tartalmazza az január 01-jei hatályba lépéssel elfogadott eredeti, és a március 29-i küldöttközgyőlés által elfogadott, a március 29-i küldöttközgyőlés által elfogadott, a április 16-i küldöttközgyőlés által elfogadott, a i küldöttközgyőlés által elfogadott, a i küldöttközgyőlés által elfogadott, a i küldöttközgyőlés által elfogadott, a i küldöttközgyőlés által elfogadott, továbbá a január 01-jével hatálybalépı 2011/11. számú igzagatótanácsi határozattal elfogadott módosító rendelkezéseket. Dunaújváros, Balogh László s.k. Igazgatótanács elnöke Igazgatótanács ügyrendje 15