Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata

Átírás

1 A mellékletek tartalom jegyzéke 1. melléklet: A krónikus stressz szerepe a magyar népesség életkilátásainak alakulásában: a közép-kelet-európai egészség paradoxon...2 A szociális, pszichológiai és életmód tényezők szerepe a keringési és daganatos megbetegedések kockázatának fokozásában - a krónikus stressz központi szerepe... 5 Keringési betegségek pszichoszociális rizikófaktorai... 6 Pszichoszociális tényezők és onkológiai megbetegedések... 7 Mentális betegségek jelentősége és következményei... 7 A megbetegedések bio-pszicho-szociális hátterére vonatkozó kutatások A kutatások leírása A kutatások során felvett legfontosabb változók Eredmények A krónikus stressz és következményei Beavatkozási lehetőségek Összefoglalás melléklet: Vélemény és javaslat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia (NFFS) céljaival összhangban levő, abban megjelenő oktatás, nevelés, szemléletformálás, kommunikáció, társadalmi részvétel tervezésére és megvalósítására...31 Bevezetés Nemzetközi háttér Észrevételek, javaslatok melléklet: A magyar földtulajdoni és földhasználati viszonyok szerkezetmozgása, különös tekintettel a fenntarthatóságra...41 A föld és a fenntarthatóság A posztszocialista birtokpolitika intézményrendszere A birtokszerkezet Az agrárgazdasági szabályozók Kitörési pontok a fenntarthatóság felé Összefoglaló Hivatkozott irodalom melléklet: Magyarország növényzeti örökségének mai állapota a MÉTA adatbázis alapján...57 A cél A MÉTA adatbázis Az elemzés módszerei A mai állapot A Közösségi Jelentőségű Natura 2000 élőhelytípusok állapota az Élőhelyvédelmi Irányelv módszertana szerint Összefoglalás Oldal:1/59

2 1. melléklet: A krónikus stressz szerepe a magyar népesség életkilátásainak alakulásában: a közép-kelet-európai egészség paradoxon Kopp Mária és Székely András Az Európai Unió országaiban a lakosság születéskor várható élettartama jóval magasabb, mint Magyarországon, annak ellenére, hogy az 1960-as években egészségi mutatóink jobbak voltak, mint több nyugat-európai országnak. Ennek egyik legfőbb oka a középkorú korcsoportokban, különösen a férfiak körében tapasztalható igen magas halálozás. A magyar középkorú népesség halálozási arányaihoz hasonló kedvezőtlen tendencia tapasztalható a Közép- Kelet-európai régió többi átalakuló országában is. Ezekben az országokban még nem ment végbe a korábbi EU tagállamokban már lejátszó epidemiológiai korszakváltás, ennek következtében a krónikus nem fertőző megbetegedések kialakulása és a halálozás is jelentősen korábbi életszakaszokban következik be. Ezt a jelenséget nevezik közép-keleteurópai egészség paradoxonnak, amely olyan természetes kísérleti szituációt jelent, amelyben egyedülálló módon lehet vizsgálni, hogy a gyors társadalmi átalakulás milyen mechanizmusok révén vezethet egészségromláshoz, melyek a protektív tényezők, hogyan függnek össze a társadalmi, pszichológiai, életmód és biológiai tényezők. Így régiónk valóságos epidemiológiai laboratóriummá vált. (Bobak és Marmot, 1996, Bobak et al, 2000, Cornia és Panicia, 2000, Kopp et al, 2000, 2002, Wilkinson, 1996) Bár a kilencvenes évek második felétől hazánkban a várható élettartam tekintetében összességében kedvező változás mutatkozik, ez a javulás elsősorban a nők, a születés körüli halálozás és a 65 évesnél idősebb népesség jobb életkilátásait jelenti. Ugyanakkor egyes okspecifikus halálozások tekintetében a negatív tendenciák folytatódnak, a daganatos halálozás és az emésztőszervi mortalitás az elmúlt két évtizedben növekedett, a keringési betegségek miatti halálozás alig csökkent. Az EU tagországaihoz képest a hazai stroke morbiditás és mortalitás kiemelkedően magas, a Oldal:2/59

3 középkorú korcsoportokban 4-6-szor magasabb, mint az EU átlag. A meghaltak több mint fele keringési betegségben, közel negyede daganatos betegségben, közel 10-10%-a külső ok miatt (baleset, öngyilkosság) illetve emésztőszervi betegség miatt hal meg évente. A vizsgálataink szempontjából kiemelkedően fontos idő előtti, 65 év alatti halálozás Magyarországon keringési betegségek miatt háromszor, daganatos betegségek esetében a férfiak között 2.1-szer, a nők esetében 1.56-szor, külső okok miatt több mint kétszer magasabb, mint az európai átlag. Bár az öngyilkossági halálozás jelentősen csökkent az utóbbi évtizedben, 65 év alatt még mindig háromszor gyakoribb a magyar férfiak és kétszer gyakoribb a magyar nők között, mint az európai átlag. Az alkoholos májcirózis miatti halálozás ma a magyar férfiak között leggyakoribb a statisztikát vezető országok közül, az elmúlt évtizedekben rendkívüli módon emelkedett, a férfiak között 65 év alatt 5.5- ször, a nők esetében 4.2-szer magasabb, mint az európai átlag (Gárdos, 2002). Mind az alkoholos eredetű halálozás, mind az erőszakos halálokok hátterében a mentális megbetegedések és zavarok szerepe alapvető. A fenti drámai mutatók alapján nyilvánvaló, hogy ha a középkorú magyar népesség rendkívül magas halálozási arányait javítani kívánjuk, a keringési, daganatos és mentális megbetegedések korai fellépésének bio-pszicho-szociális meghatározóit kell feltárnunk és ezeken alapuló megelőzési programokat kell megterveznünk. Ezek a ránk nézve igen kedvezőtlen adatok ugyanakkor minden laboratóriumi kísérletnél meggyőzőbben jelzik annak az általános tézisnek a helytállóságát, miszerint a betegség, legyen az akár testi akár mentális, tulajdonképpen a környezethez való alkalmazkodás zavara. A társadalmi környezet ilyen gyors átalakulása, próbára teszi tagjainak alkalmazkodási képességét, majd az alkalmazkodás folyamatának kimerülésekor drámai egészségromláshoz vezet. Feltételezhető, hogy az alkalmazkodási képességek és lehetőségek egyéni bio-pszicho-szociális különbségei magyarázzák a sérülékenységként illetve ellenállóképességként jelentkező egyéni különbségeket, amelyek erőteljes befolyással bírnak a megbetegedések Oldal:3/59

4 kialakulásának valószínűségére. Az ember környezethez való alkalmazkodásának legfontosabb megnyilvánulási formája az alkati-genetikai-, tapasztalati-, kulturális- és szociális hatásokat magában hordozó személyisége. A társadalmi átalakulás az egyéni különbségek szűrőjén keresztül érvényesíti hatását, ezért a sikeres alkalmazkodás személyiségtényezőinek beható ismerete és az egyéni különbségek mibenlétének feltárása elengedhetetlen e kedvezőtlen folyamatok megértése és hatásaik módosítása szempontjából. A stressz a kihívások és a személyiség jellegzetes alkalmazkodási módozatainak eredője, amely tartóssá válva először, pusztán pszichológiainak látszó diszkomfortot, hangulati és közérzeti változásokat idéz elő. Jóllehet ezeknek a jelenségeknek, akárcsak a személyiségbeli különbségeknek vélhetően agyi idegélettani ismérvek feleltethetőek meg, az orvostudomány gyakorlatában igen kevéssé érvényesülő ismeretanyagról és megközelítésről van szó. Az alkalmazkodási zavar következő lépcsőfokát jelző, ún. nem-specifikus egészségproblémák már többé-kevésbé az orvostudomány által is számon tartott fogalmak. Ezek azonban legalábbis a jelenlegi ellátás körülményei között már előrevetítik a krónikus betegségeket, és Magyarországon igen korán (a 40. életév körül) megjelennek. A magyar népességben a születéskor várható egészséges életévek száma alacsonyabb (61,8 év), a születéskor várható elvesztett egészséges életévek száma jelentősen magasabb (férfiaknál 9,3, nőknél 10,5 év), mint a legtöbb EU tagországban. Az idősebb korban javuló halálozási arányok tükrében ez azt jelenti, hogy a kissé megnövekedett élettartam megnövekedett betegségteherrel jár együtt. Az aktív népesség kedvezőtlen morbiditási és mortalitási helyzete a demográfiai következmények mellett jelentősen csökkenti a gazdasági versenyképességet, rontja a munkaerő-piac aktív résztvevőinek arányát, tehát jelentős nemzetgazdasági veszteséget is okoz. A javuló anyagi feltételek mellett romló vagy stagnáló egészségügyi mutatók arra figyelmeztetnek, hogy az átalakuló társadalmak által életre hívott pszichés-magatartásbeli folyamatok az anyagiakkal vetekedő mértékben járulnak hozzá az egészség Oldal:4/59

5 alakulásához. Éppen ezért ezek feltárása és hatásuk csökkentése vagy ellensúlyozása alapvető jelentőségű feladat az egészségfejlesztés, az egészségügyi tervezés és gyakorlat számára. A szociális, pszichológiai és életmód tényezők szerepe a keringési és daganatos megbetegedések kockázatának fokozásában - a krónikus stressz központi szerepe A környezeti kihívások önmagukban nem jelentenek feltétlenül kockázatot, sőt az újszerű helyzetekkel való megbirkózás mind a fizikai, mind a szellemi fejlődés alapja. A stressz modellek viszonylag kevéssé foglalkoznak a krónikus stressz szerepével, a kimerülés fázisával, amely igen súlyos élettani veszélyeztető tényező. (Kubzansky és Kawachi, 2000) Az átalakuló társadalmakban lejátszódó folyamatok modellezésére a krónikus stressz elmélet a legalkalmasabb (Kopp és Réthelyi, 2004, Marmot, 1996, Marmot és Wilkinson, 1999, Weidner, 2002). A krónikus stressz elmélet magában foglalja a tanult tehetetlenség modelljét (Seligman, 2000), a depresszió kialakulásának pszichoszociális és pszichiátriai modelljeit, a stressz és egészség kontroll elméletét (Steptoe, 2000) és a vitális kimerültség elméletét (Appels, 1997, Cole et al, 1999, Kopp et al,1998). Abban, hogy egy a helyzetet, változást hogyan minősítünk, a személy genetikai és pszichológiai sérülékenységének egyaránt meghatározó szerepe van. Legújabb vizsgálatok szerint a krónikus stressz a gén expresszió változtatása révén jelentős központi idegrendszeri neurokémiai változásokat eredményezhet (Haller, 2002). Rendkívül fontos az agyi struktúrák egyéni mintázatainak és az egyén megbirkózási képességeinek egyidejű vizsgálata, hiszen ezek együttesétől függ, hogy mennyire érezzük magunkat képesnek helyzetünk kontrollálására. Azok a társadalmi csoportok élik át sokkal nagyobb valószínűséggel a krónikus stressz állapotát, akiknél koragyermekkortól nem alakult ki a megbirkózási képességek széles repertoárja és így nehezen tudnak megfelelni a megváltozott kihívásoknak. Ez magyarázza, hogy az átalakuló társadalmakban, nevezetesen Magyarországon a középkorú férfiak halálozása majdnem kétszer gyakoribb az alacsony iskolázottságú rétegekben (Mackenbach et al, 1999) és Oldal:5/59

6 a mentális zavarok és tünetek lényegesen gyakoribbak az alacsonyabb társadalmi- gazdasági rétegekben. (Kopp, 2000, Kopp et al, 2001, Kristensen, Kucinskiene, 2002, Réthelyi et al, 2001) Keringési betegségek pszichoszociális rizikófaktorai Bár a krónikus stressz szerepe a környezeti hatásokra kialakuló korai egészségromlás hátterében általában alapvető jelentőségűek, mégis fontos megvizsgálni a különböző nagy népegészségügyi jelentőségű megbetegedések legfontosabb pszichoszociális háttértényezőit. A Hemingway és Marmot (1999) által összeállított áttekintő tanulmány szerint egyértelműen bizonyított a depresszió és szorongás független kardiovaszkuláris rizikófaktorok, 11 követéses vizsgálat közül valamennyi ezt mutatta. A közvetlen élettani kockázat szempontjából a depresszió szerepe a meghatározó, ugyanakkor a depresszió igen sok esetben a tartósan fennálló szorongásos állapot, szorongásos megbetegedés következménye. A további pszichoszociális tényezők, amelyeknek hatása bizonyítható, szintén elsősorban a depresszió közvetítésével fokozzák az élettani veszélyeztetettséget, ilyen tényezők a munkahelyi kontroll hiánya, a társas támogatás hiánya, és az ellenséges beállítottság. Öt hosszú távú követéses vizsgálat eredményei szerint, a vizsgálat kezdetén kardiovaszkuláris megbetegedésben nem szenvedő, ám depressziós személyek infarktus halálozási valószínűsége, súlyos depresszió esetén négyszeres, enyhe depresszió esetén kétszer magasabb volt, abban az esetben is, ha az adatokat az egyéb kockázati tényezők szerint standardizálták. (Musselman és mtsai, 1998, Glassman, Shapiro, 1998). Tehát a tényleges kockázat lényegesen magasabb, mivel a depresszió fokozza az ismert, egyéb veszélyeztetető tényezők, a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, stressz-táplálkozás gyakoriságát is. A két említett tanulmány fontos következtetése az is, hogy nem csupán a diagnosztizált depressziós megbetegedés, hanem a megfelelő klinikai skála alkalmazásával megállapított kóros mértékű depressziós tünetegyüttes is kimutatja a veszélyeztetettséget. Oldal:6/59

7 Erre a célra az áttekintő tanulmányok alapján a legmegfelelőbb a széles körben alkalmazott Beck Depresszió Skála, valamint az un. Kórházi Szorongás és Depresszió Skála (McGee és mtsai, 1999). A depresszió, a krónikus stressz a stroke veszélyeztetettségnek is független rizikófaktora. (Schurr,2002) Pszichoszociális tényezők és onkológiai megbetegedések Bár a legtöbb vizsgálat a kardiovaszkuláris megbetegedések és a depresszió összefüggéseit bizonyította, a depresszió kockázati szerepe további megbetegedések esetében is jelentős, így a daganatos megbetegedések kórlefolyásának súlyosbításában (Everson és mtsai, 1996). Az onkológia megbetegedésekkel kapcsolatban a pszichés tényezőknek háromféle hatása alapvető. - Az első csoportba tartoznak azok a pszichológiai faktorok, amelyek a veszélyeztető, önkárosító magatartásformák (dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, stressz-táplálkozás) kialakulásában meghatározó szerepet játszanak. - A második csoportba azok a pszichés tényezők tartoznak, amelyek az ép szabályozás, például a hipothalamus-hipofízis- mellékvese tengely szabályozásának megváltoztatásán keresztül befolyásolják az élettani folyamatokat, fokozzák a karcinogén aktivitást vagy a tumorsejtek növekedésére és invazivitására hatnak. - A harmadik tényező a beteg együttműködési készsége, compliance-a. A legeredményesebb gyógymódok sem fejtik ki hatásukat, ha nem sikerül megnyerni a beteg együttműködését, ennek kialakításában már nem csupán a beteg, hanem az orvos pszichológiai, kommunikációs készségei is meghatározó szerepet játszanak. - Mindhárom tényező összefügg a társadalmi-gazdasági helyzettel is, és a lemaradó rétegek rosszabb egészségi állapotában fontos szerepet játszik. Mentális betegségek jelentősége és következményei A WHO évi világjelentésének témája a lelki egészség volt. (The World Health Report 2001, Mental Health: New Understanding, New Hope, Oldal:7/59

8 WHO) Ennek oka, hogy az orvostudomány, népegészségügy mindmáig nem fordít kellő figyelmet arra, hogy az utóbbi évtizedekben a mentális megbetegedések és zavarok rendkívül gyakoriak világszerte. Ezek a betegségek a civilizált világban elsősorban a viszonylag fiatalabb népességben ma már az egészségügy központi problémájává váltak, részben közvetlen munkaképességet, életminőséget korlátozó következményeik miatt, részben pedig másodlagos, más nagy népegészségügyi jelentőségű megbetegedésekben játszott kockázati szerepük révén. Ma a világon 450 millióra becslik a mentális betegek számát, négy ember közül egy szenved élete során valamilyen mentális megbetegedésben. A mentális megbetegedések közül a munkaképesség csökkenés leggyakoribb oka a major depresszió, ez a megbetegedés ma negyedik a tíz legnagyobb társadalmi terhet jelentő betegség közül, de az előrejelzések szerint 20 éven belül a második helyre fog kerülni ebben a sorrendben. Az egész világon közel 70 millió ember és környezete szenved alkohol függőségben, millió ember kísérel meg öngyilkosságot évente a világon. Közülük egymillióan - közöttük serdülők és fiatalok -halnak meg évente öngyilkosság miatt. A WHO előrejelzések szerint a 2000 utáni évtizedben az egészségügy legsúlyosabb problémái a pszichiátriai, pszichológiai megbetegedések, ezen belül is a depresszió és következményei lesznek. A WHO és a világbank elemzése (Murray, Lopez, 1996) szerint ma a világon a éves korosztályban a depressziós megbetegedések önmagukban a legnagyobb mértékben járulnak hozzá betegségek okozta veszteségekhez, amelyet a megbetegedések és halálozás okozta évveszteséggel, az un. (Disability Adjusted Life Years) DALY -val mérhetünk. Ebben a korosztályban az évveszteség 10,3%-ért felelős az unipoláris depresszió, ez a legelső a sorrendben. A pszichológiai tényezőkkel összefüggő további arányok: 3. helyen a közlekedési balesetek 4,7%, 4. helyen az alkohollal kapcsolatos kiesés, 3,5%, 5. helyen az önsértés, öngyilkosság 3,5%, 6. helyen a bipoláris depresszió, 3,1%-kal. Összességében a éves korosztályban a Oldal:8/59

9 valamennyi megbetegedés által okozott veszteség 30%-a származik a lelki egészség zavaraiból, ez az arány ötször nagyobb, mint a szív-érrendszeri megbetegedések által okozott kiesés, és hét és félszer több, mint a daganatos betegségek következményei. A mentális és magatartási zavarokkal kapcsolatban különösképpen fontos a megelőzési szemlélet, amely figyelmet fordít a korai, tüneti kép megjelenésére a betegségek kialakulása előtt, hiszen ebben a stádiumban a magatartási, lelki zavarok még lényegesen könnyebben előzhetőek meg, a kórfolyamatok visszafordíthatóak. A lelki egészség megőrzése rendkívül komoly anyagi, gazdasági megtakarítást is jelentene a társadalom számára, hiszen ezek a problémák már az alkotóképes, fiatal korosztályban jelentkeznek. Az erre alkalmas ellátási struktúra a mai magyar egészségügyben igen szegényes. Ez a hiányosság annál is fájóbb, mivel a bio-pszicho-szociális szemlélet legismertebb megalapozói magyarok, mint Selye János, Franz Alexander, Ferenczi Sándor, Bálint Mihály. A mentális megbetegedések mind a keringési, mind a daganatos megbetegedések rizikófaktorainak igen jelentős háttértényezői. Mind a nemzetközi, mind a hazai vizsgálatok arra mutatnak, hogy az elmúlt évtizedek régiónkban tapasztalható egészségi krízisét önmagukban nem magyarázzák a hagyományos rizikófaktorok, mint a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód (Weidner, 2002, Marmot, Wilkinson, 1999), tehát a pszichoszociális tényezők önmagukban is független kockázatot jelentenek. Az alapvető kérdés azonban az, hogy mi az oka, hogy egyes rétegek számára a dohányzás, alkohol abúzus válik megbirkózási móddá, és miért nem képesek életmódot változtatni szándékuk ellenére sem. Ebből a szempontból alapvető a mentális megbetegedések, zavarok szerepe, mert a szorongás, depresszió és valamennyi önkárosító magatartásforma szorosan összefügg egymással (Weidner,2002, Kopp et al, 2002). A hatékony megelőzés alapvető feltétele a keringési és daganatos megbetegedések rizikótényezői mögött meghúzódó pszichológiai és szociális Oldal:9/59

10 tényezők feltárása. A mentális megbetegedések, elsősorban a depresszió és szorongás, mint bemutattuk, önmagukban is rizikófaktorok. Mivel az utóbbi évtizedekben a társadalmi változásokkal párhuzamosan jelentősen emelkedett a depressziós és szorongásos megbetegedések és tünetegyüttesek gyakorisága Magyarországon, különösen fontos ezeknek a változásoknak és a mögöttük meghúzódó összetevőknek a vizsgálata. Mind a kardiovaszkuláris, mind az onkológiai megbetegedések pszichoszociális rizikófaktorai csökkenthetők, ezt számos eredményes program bizonyítja mind nagy kockázatú rétegekben, mind a betegségek kialakulása után. (Ornish et al,1990, Blumenthal et al, 1997, Spiegel et al, 1989) Fazy és munkatársai (1993) bizonyították, hogy viszonylag rövid intervenció jelentős javulást eredményezett malignus melanomás betegek kórlefolyásában és életminőségében. A pszichoszociális és magatartási közösségi alapú programok nem csupán jobb életminőséget eredményeznek, hanem számos tanulmány szerint jelentősen csökkentik az egészségügyi költségeket. (Sobel, 1995, Cummings et al, 1991) A megbetegedések bio-pszicho-szociális hátterére vonatkozó kutatások Régiónk, egyedülálló társadalmi kísérleti laboratóriumként alkalmas a rendkívül gyors társadalmi változások, a krónikus stressz és a hiányos megbirkózási készségek élettani, egészségi, életminőség következményeinek elemzésére. Így nincs szükségünk költséges laboratórium felszerelésre ahhoz, hogy vizsgáljuk a pszichoszociális kockázati és protektív tényezők szerepét a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések korai szakaszában. A bizonyítottan hatékony közösségi alapú megelőzési módszerek (EU,1999) a mai magyar társadalomban csak akkor alkalmazhatóak eredményesen, ha feltárjuk az egyes társadalmi rétegek- középkorú férfiak és nők, serdülők, különböző fejlettségű régiók, szociális-gazdasági rétegek, etnikai és foglalkozási csoportok megkülönböztető veszélyeztetető jellemzőit, Oldal:10/59

11 adaptáljuk az eredményes közösségi alapú egészségfejlesztési módszereket és kialakítjuk azt az infrastruktúrát, amely ennek alkalmazására képes. A kutatások leírása A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete 1988, 1995 és 2002 években országos, reprezentatív felmérést végzett abból a célból, hogy feltárja a megbetegedések bio-pszicho-szociális háttértényezőt, és az eredmények ismeretében meghatározza azokat az irányokat, kitörési pontokat, melyek mentén javítható a magyar népesség mentális egészségi állapota. Az 1995-ös és 2002-es felmérések többlépcsős mintavétel segítségével történtek, a mintát a KSH állította össze. A felmérést kiképzett kérdezőbiztosok végezték. Kombinált kiválasztási módszert alkalmaztunk, a rétegzett mintavételt kombináltuk a többlépcsős mintavétellel. Első lépcsőben Magyarország településjegyzékéből választottuk ki a megfigyelni kívánt településeket úgy, hogy minden nél nagyobb lélekszámú település bekerült a mintába, az nél kisebb lélekszámú települések között a véletlen kiválasztás módszerét alkalmaztuk. A második lépcsőben választottuk ki a mintába került településeken belül a lakóhelyet városrész, utca, lakóház sorrendben. A kérdezőbiztos a kijelölt címen egy személy adatait vette fel. Mivel a vizsgálat nem a háztartásra, hanem a háztartáson belül egy személyre vonatkozott, újabb mintavételt hajtottunk végre nem, kor, foglalkozás szerint, előre mega ismérvek alapján. Ilyen méretű, nem kötelező felmérés esetén a visszautasítás nem kerülhető el, abból a célból, hogy a visszautasításból eredő hibát lehető legkisebbre csökkentsük, a háromlépcsős mintavétel során a kérdezőbiztosok a mega lakóházakból más, a minta kritériumainak megfelelő személyeket kérdeztek ki. A visszautasítási arány kis falvakban minimális volt, a helység méretének növekedésével arányosan emelkedett. Az elvégzett felmérések olyan eszközt adtak a kutatók kezébe, amellyel nem csak a különböző betegségek bio-pszicho-szociális hátterének Oldal:11/59

12 megvilágítására nyílt lehetőség, hanem képessé váltak az ország különböző részei közti különbségek kimutatására. A kutatások során felvett legfontosabb változók Társadalmi, gazdasági és demográfiai változók csoportja Vizsgáltuk a végzettséget, mint a társadalmi pozícióra legjobban utaló jellemzőt, a szubjektív társadalmi és gazdasági státust, a szubjektív szegénységet ( Olyan kevés a jövedelmem, hogy az élethez alapvetően szükséges cikkeket sem tudom megvásárolni, gépkocsi, személyi számítógép a családban), a családi állapotot és egyéb változókat. Munkával kapcsolatos változók csoportja Vizsgáltuk a munkahelyi kontroll mértékét ( Tudja-e befolyásolni, ami a munkacsoportjában történik? ), a munkahelyi biztonságot ( Örülök, hogy biztos munkám van. ), a munkával kapcsolatos elégedetlenséget ( Elégedetlen vagyok a munkámmal ), illetve a főnökkel kapcsolatos elégedetlenséget ( Elégedetlen vagyok a főnökömmel/főnökeimmel. ). Rákérdeztünk a hét végi és a heti munkaórák számára, valamint egy 8 fokozató skála segítségével a saját és családi jövedelemre. Társas támogatás A társas támogatottságot az észlelt támogatással kapcsolatos válaszok alapján értékeltük: Nehéz élethelyzetben mennyire számíthat az alábbiak segítségére? Külön-külön rákérdeztünk a munkatársakra, házastársra, élettársra, szülőkre, gyermekre és barátokra. Szintén megkérdeztük a személyes kapcsolatokkal összefüggő elégedettséget, illetve a családi problémák miatti aggodalmat. Rákérdeztünk arra is, hogy az egyes személyek mennyre vesznek/vennének részt civil szervezetek tevékenységében. Oldal:12/59

13 Egészségi állapot Huszonötféle megbetegedéssel kapcsolatban megkérdeztük, hogy állott-e kezelés alatt élete során az a betegséggel, kezelték-e az elmúlt és során illetve hogy volt-e munkaképtelen az elmúlt évben az a betegség miatt. Az egészségi állapot önértékelése Az egészségi állapot önértékelését a következő kérdéssel mértük fel: Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát? Erre ötféle válasz közül lehetett választani: kiváló, jó, közepes, rossz, nagyon rossz A munkaképesség önértékelésére hatfokú skálát alkalmaztunk, a nincs munkaképesség csökkenés/ munkaképtelenség különböző szintjeit hasonlítottuk össze. Pszichológiai változók A depressziós tüneteket és a depresszió súlyosságát a Beck-féle depresszió-skála rövidített változatának 9 tételével mértük. Ez a skála a depressziós tünetek súlyosságának közösségi felmérésekben alkalmazható megbízható szűrőmódszere. A skála magyar változatát korábban a teljes népességre és klinikai mintán validáltuk, a rövidített skála megbízhatóan alakítható vissza az eredeti Beck-féle depresszió pontértékekre. A Beck-skálán 25 pont a súlyos depresszió küszöbértéke. A szorongás skála hétfokú skálán méri a szorongást. Ebben az esetben a 7 pont vagy alacsonyabb / magasabb csoportosítást alkalmaztuk. Az életminőséget a WHO Életminőség-mérő kérdőívének (WHO Well-being Questionnaire) rövidített változatával mértük. A negatív érzelmi beállítódást a D-típusú személyiségteszt 8-fokú alskálájával, a D-típusú személyiségi kérdőív magyar változata segítségével mértük. Oldal:13/59

14 A személyes hatékonyságot egy 4 tételes rövidített skála (Schwarzer, 1992) segítségével mértük, az élet értelmét Richard Rahe Rövid stressz- és leküzdés-értékelő tesztjének 8-tételes alskálájával. Egészséges magatartás és életmód Az életmóddal kapcsolatban rákérdeztünk a dohányzára, az alkoholfogyasztásra, sportolásra. Egyéb változók Vallásosság, tervezett gyerekszám, szülők iskolai végzettsége. A kutatásban szereplő változók felsorolása nem teljes, ám az említett kérdések alapján látható, hogy a kérdőív segítségével a magyar népesség egészségi állapota és a háttérben meghúzódó bio-pszicho-szociális tényezők összefüggésének vizsgálatára alkalmas eszköz áll rendelkezésünkre. Eredmények Az elemzések, amint az a kutatásba bevont kérdések széles spektrumából is látható, kiterjedtek a társadalom minden rétegére, az azokra vonatkozó speciális jellemzőkre, biológiai, szociális és pszichés tényezőkre. A kutatási eredmények közül érdemes kiemelni néhányat, amelyek a leginkább érezhető, a társadalmat, a közgondolkodást leginkább érintő problémákkal kapcsolatosak, és amelyek kapcsán nagyon sürgős lenne a megfelelő döntések, intézkedések meghozatala. A krónikus stressz és következményei Amint azt korábban említettük, a hazai születéskori életkilátások jelentősen elmaradnak az EU átlagtól, közelebb állnak a tőlünk keletre eső országok mutatóihoz. Ez, bár a nőkre is jellemző, elsősorban a férfiakat, azon Oldal:14/59

15 belül is a középkorú (45-65 éves) korosztályt sújtja. Az elmúlt 80 év fejlődése egészségügy, életmód ellenére ebben a korosztályban a halálozási arányok rosszabbak még az 1930-as évek mutatóinál is, de messze meghaladják az 1960-as évek arányait. (1. ábra) 1. ábra: Középkorú férfiak halálozási aránya korcsoportonként (1000 azonos korú férfi közül) (Demográfiai Évkönyv, 2004) A kutatások arra igyekeztek fényt deríteni, mi lehet ezen jelentős probléma hátterében, mi az, ami a középkorú férfiak életesélyeit az as évek óta oly jelentős mértékben rontja, hogy az 1994 óta bekövetkezett trendforduló ellenére még mindig ennyire sokan halnak meg ebből a korosztályból? Mi az oka, hogy míg a év közötti férfiak halálozási aránya 1960-ban 12,2, 2005-ben pedig 16,2 ezrelék volt: azaz 33%-kal emelkedett, miközben a éves korú nőké 9,6 ezrelékről 7,8 ezrelékre csökkent? Számokban kifejezve 2005-ben tel több férfi hunyt el ebben a korcsoportban, mint 1960-ban (1960-ban 20,736, 2005-ben Oldal:15/59

16 pedig férfi). (Demográfiai Évkönyv 2005, KSH). A hatalmas emberi és társadalmi veszteségek ellenére ezek az adatok nem kapnak megfelelő publicitást a médiában, míg egyes divatos betegségek, mint a madárinfluenza, hónapokig szerepelnek a címlapokon, pedig hazai halálos áldozata nem is volt. Vizsgálataink eredményei szerint ennek a valóban tragikus helyzetnek a hátterében elsősorban lelki tényezők állnak, a kiszolgáltatottság, a tehetetlenség, az un. krónikus stressz lelkiállapota. A stresszhelyzetek, a kihívások nemhogy nem károsak, de nagyon nagy szükségünk van rájuk. Ha sikerül megszerelnünk a lerobbant autót az országúton, legközelebb nagyobb bátorsággal fogunk neki egy ilyen feladatnak. Ha sikerül megoldanunk egy munkahelyi, családi konfliktust, jobban merünk bízni a kapcsolat, a jó munkahelyi légkör jövőjében. Nem hiába mondta Selye János, hogy a stressz az élet sója, a stressz helyzetektől, azok sikeres megoldásától fejlődünk mind testileg, mind lelkileg. Ezért van a sportnak alapvető jelentősége a gyermekek fejlődésében, ha olyan teljesítményt kívánnak tőlük, amellyel eredményesen meg tudnak birkózni, ettől mind testileg, mind lelkileg komolyan fejlődnek. Ám abban az esetben, ha a stresszokok nem szűnnek meg, ha a stressz tartósan, éveken keresztül terheli az embert, ha nincs esélye az egyénnek, hogy a stresszt kiváltó okot megszüntesse, akkor a stressz már nem kedvező hatást fejt ki, hanem éppen ellenkezőleg, olyan káros pszichés és biológiai folyamatokat indít el, amelyek súlyos egészségkárosodáshoz vezetnek. Tudományos vizsgálatok eredményei egyértelműen igazolják, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a krónikus betegségek kialakulásában. Kutatások alapján megállapítható, hogy a mindennapi élet során a leggyakoribb stresszokok a munkával, a családdal és párkapcsolattal függenek össze. Anómia, értékvesztés Oldal:16/59

17 Andorka Rudolf élete utolsó éveiben szinte minden írásában az anómia, értékvesztés, céltalanság jelentőségét hangsúlyozta a magyar népesség testilelki bajainak hátterében. Saját országos reprezentatív vizsgálataink során az anómiát ilyen állításokkal vizsgáltuk: Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már miben higgyen, Azt ember egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni, Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban. Az elemzések kimutatták, hogy az anómia területi sajátosságai (2. ábra) nagyfokú korrelációt mutatnak a középkorú férfiak halálozásával. (3. ábra) Oldal:17/59

18 2. ábra. 3. ábra Középkorú férfiak (45-64 év) halálozása, standard halálozási arányok, átlag (a sötétebb megyékben magasabb a halálozási arány) Oldal:18/59

19 De mi is az anómia valójában? Miről is szól az értékvesztés? Az 1980-as évektől a magyar társadalomban egyre elfogaabb lett a pluszmunka, azaz a szabadidő, és így a saját élet (társas kapcsolatok, család) feláldozása a jobb élet reményében. A jobb élet azonban csupán anyagi értelemben jelentett javulást, a pénz, a vagyon lett az ember értékmérője. Az embereket nem az határozta már meg, hova tartoznak, kikkel állnak kapcsolatban, hanem hogy milyen autójuk, milyen házuk, nyaralójuk van. Ez a kényszer elsősorban a férfiakat sújtotta, mivel a magyar társadalom mind a ma napig tradicionális beállítottságú, tehát egy család anyagi helyzetét a férfi ügyességének/ügyetlenségének tulajdonítja. Ez a fajta megterhelés azonban nem csökkentette az örökölt, természetes igényt a közösségi életre, a társas kapcsolatokra, ezek azonban megszűntek, nem kis részben szándékosan felszámolva. A régi vallásos közösségek, a falvak közösségei a nyolcvanas évek végére teljesen kiüresedtek, az erőltetett városiasodás, a falvak, a mezőgazdaság ellehetetlenítése, és egyáltalán nem utolsósorban a nemzeti érzések, a nemzeti összetartozás démonizálása ami nemcsak a környező országok közt, de szinte az egész világon egyedülálló mind odavezettek, hogy a férfiak gyakorlatilag magukra maradtak. A hagyományos értékek az egész társadalom számára elvesztek, de a pénz, a vagyon a keletkező űrt nem tudta/tudja kitölteni. Az egyének bizalmatlanná váltak, idegennek kezdték érezni magukat a világban, ahelyett hogy hasznos, alkotó részeként élték volna le az életüket, határozott értékek mellett haladva. Mindezek eredményeként a mai társadalom sajnos sok különálló, egyedül élő egyénből áll, ahelyett, hogy szűk, de értékeket adó, irányt mutató, az életnek értelmet adó csoportok, társak, közösségek köré szerveződne. Az anómiás állapot következménye, hogy az egyén, akinek nincsenek határozott elvei, nem tud és nem akar hosszú távon tervezni, könnyen befolyásolható, manipulálható. Ez igaz mind ideológiai, politikai értelemben, de fogyasztói értelemben is. Könnyen belátható, hogy ennek az állapotnak a fenntartása érdeke a fogyasztói társadalom irányítóinak, mert csak a Oldal:19/59

20 határozatlan, befolyásolható embert lehet újabb és újabb, gyakran értelmetlen fogyasztásra rávenni. Ez az érdek húzódik meg annak a jelenségnek a hátterében, hogy ezek az eredmények, a már említett szomorú halálozási mutatók és a mögöttük meghúzódó okok nem kapnak kellő publicitást. Munkával kapcsolatos stresszokok Az egyre több munka mellé azonban egy idő után kifejezetten a rendszerváltozás után beléptek a munkával kapcsolatos, új, különösen fontos stresszokok. Az addig kötelező munkavállalás helyére belépett a munkanélküliség, az állás nélkül maradás veszélye. A laza, kötöttségektől gyakran mentes munkahelyek helyére az alkalmazottakat a végsőkig kifacsaró, a helyzetükkel gyakran visszaélő alkalmazók léptek, mely jelenség hazánkra különösen igaz. (4. ábra) 4. ábra: A munkaidő rugalmassága az európai országokban Rugalmas a munkaidő kezdete és vége (%) BE DK DE EL ES FR IE IT LU NL AT PT FI SE UK EU 15 BG CZ EE HU LT LV PL RO SI SK NM S Nem ért egyet Kicsit egyetért Teljesen egyetért Az ábrából látható, hazánkban érzik a leginkább rugalmatlannak az alkalmazottak a munkaidőt, mindössze 5% értett egyet azzal, hogy a munkaideje rugalmas, szemben például a hollandiai 36%-kal, és 88% teljesen Oldal:20/59