2011. évi... törvény. A törvény hatály a

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2011. évi... törvény. A törvény hatály a"

Ida Hegedüsné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 í c,: rül. UIül a irományszám.-t-/45g évi... törvény Érkezett : 2011 S T 12. A Magyarországon január 1-je és december 31-e között lezajlott járványo s gyermekbénulást túlél ő betegek anyagi kárpótlásáró l Az Országgy űlés a Gyermekbénuláson Átesett Betegek életkörülményeinek javítása és azon emberfeletti erőfeszítések elismerése érdekében, amelyeket a Gyermekbénuláson Átesett Betegek annak érdekében fejtettek ki, hogy Magyarország hasznos, megbecsült állampolgára i lehessenek a következő törvényt alkotja : A törvény hatály a 1. E törvény alapján kárpótlásra jogosult minden olyan él ő magyar állampolgár, aki január 1-je és december 31-e között járványos gyermekbénulásban betegedett meg, és a megbetegedése idején magyarországi lakóhellyel rendelkezett. A kárpótlási igény érvényesítés e 2. (1) Az 1. szerint kárpótlásra jogosult Gyermekbénuláson Átesett Beteg január 1. é s június 30. között nyújthatja be kárpótlás iránti kérelmét a Magyar Államkincstárhoz ( a továbbiakban: MÁK). (2) Az 1. szerinti kérelemhez mellékelni kell az Orvos Szakért ői Szerv igazolását a) a betegség fennállásáról, b) a megbetegedés idejéről, c) arról, hogy a szervezetének egészét, vagy mely részeit érintette a bénulás, és erre tekintette l d) arról, hogy egészségének károsodása hány százalékban határozható meg. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott határid ő elmulasztása jogvesztéssel jár, a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye. (4) A MÁK a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény szerint jár el, azzal, hogy az ügyintézési határid ő a kérelem benyújtásától számított hatvan nap, amelyet az eljáró hatóság vezet ője egy ízben - legfeljebb harminc nappal - meghosszabbíthat. A kárpótlást kizáró oko k 3. Nem nyújthat be anyagi kárpótlás iránti kérelmet az a kárpótlásra egyébként jogosult Gyermekbénuláson Átesett Beteg, aki a járványos gyermekbénulással kapcsolatban fennálló egészségi állapotára tekintettel akár a Magyar Államtól, akár az Európai Unió más államátó l ilyen jogcímen részesült már anyagi kárpótlásban.

erőfeszítések elismerése érdekében, amelyeket a Gyermekbénuláson Átesett Betegek annak érdekében fejtettek ki, hogy Magyarország hasznos, megbecsült állampolgára i lehessenek a következő törvényt

2 A kárpótlás összege és kifizetése, valamint adómentesség e 4. (1) Az e törvény szerinti kárpótlás kötelez ő legkisebb összege (a továbbiakban: Kötelező Legkisebb Osszeg), valamennyi kárpótlásra jogosult Gyermekbénuláson Atesett Beteg esetében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított január 1-jétől érvényes bruttó személyi alapbér kötelező legkisebb összegének (a továbbiakban: Minimálbér) ötvenszeres összege. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott össze g a) 25 %-kal emelkedik, amennyiben az eljáró Orvos Szakértői Szerv % ig terjedő mértékben, b) 50 %-kal emelkedik, amennyiben az eljáró Orvos Szakért ői Szerv % ig terjedő mértékben, c) 75 %-kal emelkedik, amennyiben az eljáró Orvos Szakért ői Szerv % ig terjedő mértékben, d) 100 %-kal emelkedik, amennyiben az eljáró Orvos Szakértői Szerv % ig, terjedő mértékben határozta meg az egészségkárosodás mértékét. (3) A Kötelező Legkisebb Osszeg valamennyi kárpótlásra jogosult Gyermekbénuláson Ateset t Beteget alanyi jogon illeti meg. Az (1) illetve a (2) bekezdésben megállapított összeg a jogosult döntésétől függően egy összegben, vagy életvégig tartó járadék formájában kerü l kifizetésre. (4) A MÁK által hozott jogerős határozat alapján a kárpótlási összeg kifizetését, vagy folyósítását az els ő fokon eljárt kincstári szerv végzi. Felhatalmazó rendelkezés 5. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény alapján indítható kárpótlási eljárás és a kárpótlás folyósításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. Módosuló rendelkezése k 6. (1) Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 33. (2) bekezdése az alábbi 38. ponttal egészül ki :

munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított 2012. január 1-jétől érvényes bruttó személyi alapbér kötelező legkisebb összegének (a továbbiakban: Minimálbér) ötvenszeres összege.

3 ((2) Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokba n meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások.) 38. Gyermekbénuláson átesett betegek kárpótlására irányuló eljárás. (2) A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 6.1. pontjának c) alpontja az alábbiak szerint módosul : (6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes : 6.1. az a juttatás, amelyet a magánszemély kap) c) kártalanításként (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdek ű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést, ideértve a gyermekbénuláson átesett betegek kárpótlását is, E törvény január 1-jén lép hatályba. Hatálybalépés 7.

4 INDOKOLÁS Általános Indokolás Az utóbbi hat évtized során az egymást váltó történelmi korszakokban a különböz ő állam i intézkedések elmaradása, (pl. a Gyermekbénuláson Átesett Betegek számára nélkülözhetetle n rehabilitáció elmaradása, ill. a nem kell ő, vagy kés ői volta) alapjaiban befolyásolta a Gyermekbénuláson Atesett Betegek egészségi állapotát, hozzájárult az egészségü k visszafordíthatatlan károsodásához. A károsodás a Gyermekbénuláson Átesett Betegek egészségét, fizikai állapotát érint ő állapotromlás megelőzésének elmaradása folytán jött létre. A kár egyfel ől az érintettek leromlott (és immár végleges és visszafordíthatatlanul egyr e romló) fizikai és egészségi állapotában, elnehezült életviszonyaiban, kilátástala n élethelyzetében nyilvánul meg, másfel ől abban, hogy mivel 1977 és 2000 között a Magyar Állam jogsértő magatartása következtében nem volt a betegségcsoportra szervezett célzott rehabilitáció, nem volt megel őzhető az említett állapotromláson túl pl. a betegség utóhatásaként jelentkez ő post-polio syndroma (röviden : PPS. jellemző tünetei a következ ők: pl. 1. túlzott fáradékonyság, 2. izomgyengeség, 3. izom és ízületi fájdalom, 4. alvászavar, 5. érzéstelenítésre, hidegre és fájdalomra való fokozott érzékenység, 6. nyelési és légzés i nehézségek), amely tovább rontotta a betegek egészségi állapotát, életmin őségét. Az emberi élethez és méltósághoz való jog alkotmányos alapelv lényege éppen az, hogy a z államnak az általános ellátási kötelezettsége alapján biztosítania kell az egészséghez való jog, és az emberhez méltó megélhetéshez szükséges ellátásra való jogosultsághoz való jo g megvalósítását, pl. a konkrét esetben - azáltal, hogy speciális rehabilitációs intézmény(ek)et, stb. állít fel, és működtet. Az évi népszámláláskor a fogyatékos személyek létszámának felmérésére is sor került, és ezek az adatok ebben az id őben már ismertek voltak. Ezen adatok szerint a fogyatékos személyek száma összességében fő volt, ami a népesség 3,5%-át jelentette. Az évi népszámlálás megállapítása szerint a fogyatékos személyeknek 40%-a, azaz fő volt testi fogyatékos mozgássérült. A mozgássérültek közül pedig kb fő volt az, aki a járványos gyermekbénulásnak köszönhette állapotát. Az állam kötelezettségei - különös tekintettel arra, hogy az "emberi élet és méltóság védelme " és a "szociális biztonsághoz való jogosultság" érvényesülése alkotmányos követelmény - má s dimenzióba kerülnek akkor, ha a szokványos szociális és egészségügyi gondok között olya n esetek bukkannak fel, amelyeknél a megélhetési feltételek valamelyik elemének (pl. a megfelel ő anyagi háttér) hiánya miatt a Gyermekbénuláson Atesett Betegek emberi méltóság a is közvetlen veszélybe kerülhet. Ilyenkor a Gyermekbénuláson Átesett Betegek állapotromlásával összefüggésben bekövetkezett károsodást elismer ő államnak erkölcs i kötelessége, hogy intézkedései által, vagy elmaradt intézkedései miatt okozott károsodások elszenvedőit anyagi kárpótlásban létesítse, mivel az elszenvedett károsodások ma már nem gyógyíthatók.

a nem kell ő, vagy kés ői volta) alapjaiban befolyásolta a Gyermekbénuláson Atesett Betegek egészségi állapotát, hozzájárult az egészségü k visszafordíthatatlan károsodásához.

5 Részletes indokolás Az 1. -hoz A kárpótlás személyi hatályát azokra a jelenleg is él ő magyar állampolgárokra indokol t kiterjeszteni, akik jelenleg is magyarországi lakosok, illetve azokra, akik a megbetegedésü k idején magyarországi lakosok voltak. A2. hoz A megbetegedés időpontjának és fennállásának igazolása mellett az egészségkárosodá s mértékének bizonyítása is szükséges a kárpótlás megítéléséhez, összegének megállapításához, melyhez a szakvéleményt az illetékes Orvos Szakért ői Szerv adja meg. Az igényérvényesíté s a Ket. szabályainak szükségszer ű speciális szabályokkal módosított alkalmazásáva l történhet. A 3. -hoz Aki a betegséggel összefüggésben más módon korábban már részesült valamifél e kárpótlásban, nem tarthat igényt újabb kárpótlásra, hiszen méltánytalan és indokolatlan volna egyeseket kétszeres kárpótlásban részesíteni. A 4. -ho z A betegség következményei nagyon nehezen fejezhet ők ki pénzben; az ország teljesítőképességét is figyelembe véve méltányos kárpótlási mérték meghatározása szükséges. A törvény-tervezet 4.. (1) bek.-ben írottak szerint a Kötelez ő Legkisebb Összeg valamennyi kárpótlásra jogosult Gyermekbénuláson Átesett Beteg részére alanyi jogon jár. A 4.. (2 ) bek.-ben írott korrekció összegét a számítások megkönnyítése érdekében a Gyermekbénuláson Átesett Beteg egészsége károsodásának a mértékéhez köti szem előtt tartva, hogy az egészség-károsodás mértéke objektív módon befolyásolja, hatványozotta n rontja a Gyermekbénuláson Átesett Beteg társadalmi részvételi lehet őségeit. Az 5. -hoz A törvény szerinti eljárások január 1-jén történ ő megkezdéséig szükséges az eljárási részletszabályok kormányrendeleti szinten történő kidolgozása. A6. hoz Az igényérvényesítés annak tárgyára tekintettel illetékmentes, illetve adómentes. A7. hoz A jogszabály elegendő felkészülési időt kíván biztosítani a jogalkalmazó szervek számára a törvényben meghatározott jogintézmény bevezetésére, ezért a hatálybalépést január 1. napjára tolja el.

6 ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel ői önálló indítvány Dr. Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt Elnök Úr! Mellékelten - a Házszabály 85. (2) bekezdés d) pontja alapján benyújtjuk a Magyarországon január 1-je és december 31-e között lezajlott járványo s gyermekbénulást túlélő betegek anyagi kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat indokolását csatoljuk. Budapest, szeptember Tisztelettel : Dr. Gya-s`1 z Dr. Kiss Sándor országgyű l országgy űlési képviselő JOBBIK Magyarországért ozgalom JOBBIK Magyarországért Mozgalom

december 31-e között lezajlott járványo s gyermekbénulást túlélő betegek anyagi kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot.

Hasonló dokumentumok

2012. évi... törvény 2012 MÁJ 15. A törvény hatály a

, ivatai'a 2012. évi... törvény 2012 MÁJ 15. Magyarországon 1931. január 1-je és 1960. december 31-e között lezajlott járványo s gyermekbénulást túlélő betegek anyagi kárpótlásáró l Az Országgyűlés a Gyermekbénuláson