Krónikus betegség-gondozási programok Európában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Krónikus betegség-gondozási programok Európában"

Átírás

1 Krónikus betegség-gondozási programok Európában Dózsa Csaba, Med-Econ Kft. Az idôsödés demográfiai változásával együtt az európai társadalmakban egyre nagyobb kihívást jelentenek a krónikus betegségek, a krónikus betegségekben szenvedô egyre népesebb populáció növekvô igényeknek is megfelelô ellátása. Jelen tanulmány az Initiative for Sustainable Healthcare Financing in Europe tanulmánykötetben megjelenô Chronic Disease Management címû februárban közzé tett tanulmány (továbbiakban: tanulmány) felhasználásával készült, amelynek szerzôi Reinhard Busse és szerzôtársai. A tanulmány a demográfiai helyzetbôl kiindulva mutatja be a beavatkozási stratégiák széles tárházát, kiemelve a koordináción és integráción alapuló krónikus betegség-gondozási programokat és újszerû finanszírozási technikákat. Végül a tanulmány szerzôi megvizsgálják, hogy vajon jelent-e már meg megfelelô számú tanulmány és evidencia a programok hatásosságáról és hatékonyságáról. Demographic changes related to ageing bring about the issue of how to provide appropriate care to the growing number of people suffering from chronic diseases. This study is based on the Initiative for Sustainable Health Care Financing in Europe (the study in the following), published in February 2009 in Chronic Disease Management by Reinhard Busse et al. The study describes a wide range of intervention strategies, paying special attention to chronic care programmes that are based on coordination and integration, as well as to modern financial techniques. The authors of the study also examine whether there have been enough studies providing evidence for the effectiveness and efficiency of such programmes. 1. táblázat Halálozás és betegségteher az Európai Régióban A vizsgált országok összességében nem meglepô módon a kardiovaszkuláris betegségek okozta betegségterhek és halálozás állnak az élen. A betegségek jellemzôinél fogva a DALY-s és a halálozás rangsora más: a második legsúlyosabb haláloki tényezô a daganatos betegségek, 3. a légzôszervi betegségek, 4. az emésztôrendszer betegségei. A DALY funkcióvesztéssel megélt életévek területén következnek a neuropszichiátriai problémák, ezt követik a daganatos megbetegedések, majd szoros versenyben az emésztôrendszer, a légzôrendszer, érzékszervi betegségek, valamint a mozgásszervi problémák. BEVEZETÉS A Reinhard Busse és szerzôcsapata által idén februárban közzétett: a Chronic Disease Management (CDM) címû tanulmányban a szerzôk részletesen megvizsgálták a várható élettartam alakulását, a kiemelt krónikus betegségekben szenvedôk számának és arányának alakulását az Európai Régióban [1]. Külön foglalkoznak a diabétesz, a stroke, a COPD és a depresszió betegségek közvetlen halálozásával, valamint a betegségek okozta terhekkel (burden of disease), amelyet a DALY (Disability Adjusted Life Years) felhasználásával mutatnak ki (1. táblázat). A tanulmányban található grafikonokban a 100 ezer fôre jutó DALY szerepel. Ebbôl a szempontból fontos megvizsgálni, hogy a magyar lakosság hol helyezkedik el az európai országok rangsorában (2. táblázat). 2. táblázat Betegségterhek Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Forrás: R Busse: CDM in Europe, 2009 február, NL Hollandia, FR Franciaország, DN Dánia, ITL Olaszország, IRL Írország, PL Lengyelország, SK Szlovákia, SP Spanyolország, A Ausztria, SF Finnország. A fenti táblázatból jól látható, hogy Magyarország a kiemelten vizsgált krónikus betegségek tekintetében szeren- 26 IME VIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM JÚLIUS AUGUSZTUS

2 csére nem áll az elsô helyen (szemben a kockázati tényezôkkel, mint az alkoholfogyasztás és dohányzás, valamint a halálozásban a daganatos betegségek). Ugyanakkor az a szomorú tény, hogy szinte minden krónikus betegség esetében az erôs középmezônyben vagyunk, és ezek együttes hatása már igen súlyos helyzetet tár fel. A stroke halálozás duplája a legjobb értéket felmutató Svájchoz képest, a diabéteszben szenvedôk aránya a hivatalos statisztikáink szerint is 80-85%-kal rosszabb, mint a legjobb értékkel bíró Írország vagy Ausztria adatai. A KRÓNIKUS BETEGSÉGEK GAZDASÁGI TERHEI HATÁSAI A MUNKAERÔPIACRA A tanulmány erôssége, hogy külön kiemelten foglalkozik a vizsgált krónikus betegségek gazdasági terheivel. Közel 30 tanulmányt, publikációt vettek számba, amelyekben a krónikus betegségekben, vagy azok kockázati tényezôiben, függôségben szenvedô betegek gazdasági aktivitását, munkaerô-piaci esélyeit, és jövedelmi helyzetét vizsgálták. Itt is kiragadhatunk néhány jellemzô tanulmányt és azok eredményeit. A vizsgált témakörök a krónikus betegségekben, vagy szenvedélybetegségekben szenvedôknél: a munkanélküliségi ráta, a korhatár alatti rokkantosítás alakulása, hiányzás, ledolgozott munkaóra, munkanap, táppénzes arányszám alakulása, és végül a jövedelem, kereset alakulása a vizsgált csoportokban. A 3. táblázatban a tanulmányban felvonultatott széleskörû szakirodalmi áttekintésbôl idézünk néhányat. A tanulmány következô fejezete a várható trendekkel, elôrejelzésekkel foglalkozik. Ezen a területen igen kevés tanulmány, elemzés áll rendelkezésre. Ezek alapján a fôbb megállapítások az alábbiak. Összességében elmondható, hogy az Európai Unió országaiban a következô évtizedekben fôként a várható élettartam megnövekedése következtében a krónikus betegségek terhe (halálozás, rokkantság) tovább növekszik. Ezen belül azonban átrendezôdés várható az egyes betegségcsoportok között. Leginkább a mentális betegségek okozta terhek növekedésére lehet számítani, miután a gyors halált okozó betegségek (infarktus, stroke) elleni terápiák hatékonysága növekedett a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben. A WHO elôrejezése szerint a stroke kevesebb halálozást és DALYs-t okoz 2030-ig. (WHO 2006). Ezzel szemben Carandang számításai szerint várhatóan tovább nô a stroke esetek és a stroke utáni túlélôk száma [2]. A diabétesz okozta közvetlen halálozás az elôrejelzések szerint tovább nô 2030-ig váratóan 33%-kal (WHO 2006), valamint a diabétesszel élôk száma különösen a gyermekek között, fôleg a gyermek és felnôttkori túlsúlyosság következtében. A COPD halálozás várható növekedése 25% 2030-ig, de a betegségteher várhatóan csökken (a DALYs 18-20%-kal) 2030-ig (WHO 2006, Pomerleau, 2008) [3]. Depresszív tünetek és betegségek okozta halálozás várhatóan csökken, de a betegségteher (DALYs) növekedni fog 1-2%-kal (WHO 2006, Pomerleau, 2008) [3]. A demencia arányának és számának növekedése a legdrasztikusabb: 2040-ig hatásos megelôzés és kezelés nélkül a 60 év felettiek között akár meg is duplázódhat (7,7 millió 15,9 millió fôre) (Ferri et al., 2005) [4]. STRATÉGIÁK A KRÓNIKUS BETEGSÉGEK LEKÜZDÉSÉRE ÉS KEZELÉSÉRE A tanulmány központi fejezetei a népegészségi problémák alapos feltárását követôen a szóba jövô stratégiák számbavételével és rendszerezésével foglalkoznak. A tanulmányban megvizsgált stratégiai irányok az alábbiak: prevenció és korai felismerés, új szolgáltatások és minôsítések, krónikus betegség-gondozási programok és az integrált ellátási modellek (1. ábra). A tanulmány III. része a 3. táblázat A krónikus betegségek és kockázati tényezôk gazdasági terhei és hatásai a munkaerô kínálatra Forrás: R Busse: CDM in Europe, 2009., old ELÔREJELZÉSEK 1. ábra ManagingChronicDiseaseinEurope tanulmány felépítése IME VIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM JÚLIUS AUGUSZTUS 27

3 stratégiák mentén megvizsgálja a CDM programok dimenzióit, amelyek az új gyógyszeres terápiák, pénzügyi ösztönzôk, koordinációs és kooperációs modellek, pénzügyi ösztönzô rendszerek, valamint az információs és kommunikációs technológiák nyújtotta lehetôségek, az értékelési kultúra változása. Ez utóbbiban kerül sor a CDM programok költséghatékonyságára vonatkozó legfrissebb tudományos bizonyítékok számbavételére. A krónikus betegségek elleni küzdelem bemutatásánál a tanulmány természetesen kitér a primer prevenciós eszközökre is, valamint a kockázati tényezôk, különösen a túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás visszaszorítása érdekében széleskörûen alkalmazott politikákra (Busse et al., 30. old.): Pricing policies árpolitikák: fogyasztási adók, minimum árak Information and communication reklám, marketing korlátozás, követelmények a címkézésekkel kapcsolatban Packaging minimum csomagolási elôírások Consumption dohányzás korlátozása, tiltása köztereken, közösségi helyiségekben, munkahelyen, éttermekben Smoking cessation dohányzás leszoktatás, életviteli támogatás, tanácsadás Túlsúlyosságnál a primer prevenció, testmozgás és diéta, életmódváltás. KOORDINÁCIÓS ÉS INTEGRÁCIÓS MEGOLDÁSOK A CDM programok lényege az ellátórendszer egyes szintjei közötti koordináció erôsítése. Ennek kifejlett formája elvezet minket a szervezeti integrációhoz is. A krónikus betegek ellátásának-gondozásának szisztematikus koordinált módját többféleképpen nevezhetjük: Disease management (DM) beteg-gondozás (-kezelés, - ellátás) Disease Management Program (DMP s) beteg-gondozási programok Chronic Disease Management (Program) (CDM/CDMP s) krónikus betegségek gondozása, gondozási programjai A krónikus betegek gondozása komplexitást és magas szintû együttmûködést igényel, szemben a korábbi egyszeri baleseti, sérüléses ellátásokkal, fertôzésekkel, gyors lefolyású lázakkal, amelyek ellátása manapság a korszerû mûtétes, terápiás eszközökkel és gyógyszerekkel már gyorsan és hatékonyan megoldható. A krónikus betegek nagy számának hatékony ellátása tehát egy új kihívást jelent szerte Európában, igényli a folyamatos ellátást, a betegellátás és betegutak menedzselését a rendszer különbözô szintjei között. A tanulmány szerzôi egy átfogó ábrában mutatják be, hogy az elmúlt évek szervezeti megoldásai hogyan helyezkednek el az integráltság foka szerint, hogyan rendezhetôk sorba a létezô programok és szervezeti megoldások, az egymástól mereven elkülönülô és a teljesen integrált szervezetek (lásd 2. ábra, Busse et al., 10. ábra, 51. old). 2. ábra Integrált szervezeti formák a koordináció mértékének a tükrében Európában az egyes ellátási szintek közötti diszharmónia szinte általánosnak tekinthetô. Az egészségpolitikusoknak és a finanszírozás szakembereinek folyamatos erôfeszítése, hogy olyan ösztönzôket hozzon létre, amelyek segítenek kialakítani az egyes ellátások közötti összhangot, szoros együttmûködést. Az elmúlt években az egyes országokban bevezetett finanszírozási típusok fôbb modelljeit a 4. táblázat foglalja össze. (Busse et al., 13. táblázat, 48. old.) 4. táblázat Pénzügyi ösztönzôk a krónikus betegségek komplex gondozási programjainak kialakítása érdekében Európában UK Egyesült Királyság, DK Dánia, GER Németország, FR Franciaország A CDM lényege tehát az egyes rendszert alkotó ellátási és tevékenységi elemek szisztematikus koordinációja és irányítása. A programok kiemelt elemei a bizonyítékokon alapuló irányelvek és protokollok kidolgozása és érvényesítése a napi gyógyítási gyakorlatban, a betegutak kialakításában. A krónikus betegségek gyakran több diszciplína szakembereinek együttes és koordinált munkáját igénylik, hogy átfogó ellátást (ún. comprehensive care) tudjanak biztosítani. Ennek megfelelôen kell kialakítani a multidiszciplináris teameket, amelyek munkája sok esetben már elvezet az integrált ellátási formák kialakításához, hiszen gyakran több ellátási szintet képviselnek (alapellátás, otthoni szakápolás, járóbeteg- és fekvôbeteg-szakellátás, lásd 3 ábra). Az integráción vagy koordináción alapuló programok számos strukturális problémával szembesülnek a modern egészségügyi rendszerekben is (Busse, 11. ábra, 52. old): Versenyzô mûködési struktúrák, vezetési megközelítés és érdekeltség Egymástól szeparált és egymással versenyzô szolgáltatók, akiknek nincs érdekeltsége az együttmûködésre Rivalizálás a szakmai csoportok között A kompetenciák, az elszámolhatóság és a felelôsség világos elkülönítésének hiánya. Pénzügyi ösztönzôk és újszerû szervezeti megoldások kellenek tehát a komplex problémák kezelésére. 28 IME VIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM JÚLIUS AUGUSZTUS

4 3. ábra A krónikus beteg-gondozási programok lényegi elemei A CDM PROGRAMOK HATÉKONYSÁGA ÉS KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGA BIZONYÍTÉKOK HIÁNYA? A tanulmány III. részében a szerzôk számbaveszik, hogy a szakirodalomban hányan és hányszor elemezték a CDM programok hatékonyságát és költséghatékonyságát. Ez a forrás ugyanakkor nagyon gyér, ami nem a szerzôk hibája, hanem valóban még nagyon kevés szisztematikus kontrollcsoportos, vagy követéses vizsgálatra került sor az elmúlt években ezeknek a programoknak a hatékonyságelemzésére, valódi hatásainak felmérésére. A tanulmányokat és egyedi hatékonyságvizsgálatokat Mattke [5] a kiemelt betegségcsoportonként veszi számba, mint a szívelégtelenség, koszorúér-betegség, a diabétesz, az asztma, COPD. Mindegyik esetében megvizsgálja a következô elemeket: A gyógyító ellátásban figyelembe vettek-e bizonyítékokon alapuló irányelvet? Változott-e a betegek viselkedése, változtak-e a köztes klinikai értékek? Változott-e az ellátórendszer igénybevétele? Hogyan változott a finanszírozás és végül a végsô outcome, eredményesség? Az egyes betegségcsoportok kezelése a CDM programok segítségével igen kevés helyen eredményezett egyértelmû javulást az elôbb felsorolt tényezôk tekintetében. Többnyire a nem megfelelô számú és minôségû bizonyíték, vagy a különbséget nem mutató eredmények kerültek feltárásra. Ezek alapján a tanulmány szerzôi (is) joggal jelentik ki, hogy jelenleg (még) nem áll rendelkezésre megfelelô számú és minôségû bizonyíték a CDM programok hatékonyságának megítélésére, az egészség-gazdaságtan módszereivel még nem igazolt ezeknek a programoknak a költséghatékonysága. HAZAI ELÔZMÉNYEK ÉS AJÁNLÁSOK Magyarországon számos próbálkozás történt az elmúlt évtizedekben, hogy javuljon az ellátórendszer szintjei közötti integráció. A javaslatok és az intézkedések köszönhetôen kormányváltásoknak, és a még gyakoribb személyi és egészségpolitikai irányváltásoknak összességükben kioltották egymás potenciális hatását és ennek eredményeképpen jelenleg még nem beszélhetünk átfogó egészségpolitikai programról, amely szisztematikusan igyekezne biztosítani a krónikus betegeknek az ellátórendszer teljes ívét átölelô komplex ellátását. A probléma megoldásában az OEP rendszerében használt közel 20 féle kassza és ennek mentén szeparálódott ellátórendszer elkülönülô finanszírozási technikája a 90-es évek közepétôl okozta és okozza a legfôbb problémát, hiszen olyan érdekeltségi rendszert alakít ki, amelyben az egyes szereplôk a legkevésbé érzik szükségét az ellátás összehangolásának. A gondozási rendszer az elmúlt 20 évben szinte semmit sem változott, legalábbis a tb finanszírozás tekintetében. Például a mai napig nem sikerült kialakítani a cukorbetegek országosan átfogó gondozását. A hazai egészségügy még várat magára a COPD-s betegek gondozásának átfogó megoldásával, a korábbi tbc-re specializálódott tüdôgondozók hálózatának megújításával és szakorvosi utánpótlásával. Szintén nem lehetünk elégedettek a magas vérnyomás, szívelégtelenség, asztma gondozásával, amelyek fô alanya a háziorvosi gárda lenne. A háziorvosok munkájának minôségi javítása és ösztönzése volt az egyik kiemelt célja az irányított betegellátás modellkísérletének is júliusától. A program számos jó megoldást hozott, helyi protokollok kialakításával, monitorozással, indikátorokkal, a háziorvosok ösztönzésének kialakításával. Az OEP szintjén is elkezdték kidolgozni és bevezetni a krónikus betegek ellátását és gondozását mérô komplex indikátorrendszert ben, amely azonban már nem került alkalmazásra. Az IBR végeredményben áldozata lett a szakmapolitikai csatározásoknak (ez a program még csak nem is a kormányváltás és kormánypártok-ellenzék közötti ütközésben semmisült meg). A következô átfogó (szak)politikai programcsomag a versenyzô több-biztosítós modell bevezetése volt, amelynek az egyik kiemelt része lett volna az ellátásszervezés [8]. Közel két esztendôn át zajlottak a kimerítô elméleti viták az egy- vagy a többféle több-biztosítós modellek várható elônyeirôl és hátrányairól [8, 9]. Ezen közben évente több ezerrel emelkedett a súlyos helyzetben lévô krónikus betegek száma, jelentôs részük felderítetlen állapotban úgy, hogy a valós komplex koordinált ellátásuk érdekében szinte semmilyen konkrét egészségpolitikai intézkedés nem történt. Sôt, a biztosítói modellvita két évre teljesen háttérbe szorította a ban elkészített és elindított ún. Nemzeti szakmai programokat (Szív-érrendszeri betegségek megelôzésének és gyógyításának programja, a Nemzeti Rákellenes Program, a kezdôdô diabétesz program) [9], hiszen sem erôforrást nem biztosítottak, sem konkrét intézkedést nem hoztak ezek megvalósítása érdekében. Természetesen a gyógyításban számos változás történt és követendô szigetszerû megoldások is vannak a hazai egészségügyben. (Például a diabétesz centrum kialakítása a Bajcsy-Zsilinszky kórházban, COPD gondozási programok indítása a Korányi és Törökbálinti tüdôgyógyintézetekben, gyógyszerterápiás és gondozási programok a magas vérnyomásban és szívelégtelenségben szenvedô betegek számára az ország számos pontján). Sajnos ez nem ele- IME VIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM JÚLIUS AUGUSZTUS 29

5 gendô az országos szinten jelentkezô problémák és esélyegyenlôségbeli különbségek megoldásához. Szintén pozitív mozgatórugónak lehet tekinteni egy-egy új generációs gyógyszeres terápia betörését és elterjedését a hazai gyógyítási gyakorlatba. A közfinanszírozásban az elmúlt 4-6 évben talán ezen a területen történt a legtöbb változás. Hiszen számos új termék befogadása (gyorsított ütemben 2004-tôl kezdve az EU csatlakozást követôen), a gyártói lobbi nyomás a magas szintû támogatási mértékek elérése érdekében (inzulinok és szívgyógyszerek 100%-os támogatása stb.), és ennek nyomán a gyógyszerkasszában jelentkezô több tízmilliárd forintos többletkifizetések, legalább részlegesen, de kikényszerítették az egészségpolitika és a gyakorlati szabályozás válaszát. Ennek kiváló példája az OEP Gyógyszerügyi Fôosztálya által 2008-ban meghirdetett diabétesz gyógyszerterápiás protokollok kidolgozása és fokozatos érvényesítése (OEP honlap, 2008). Ezek a pozitív jelentségek ugyanakkor önmagukban még nem képesek megoldani a szisztematikus betegutak kérdését, a folyamatos ellátási utak menedzselését, a rendszer szintjei közötti esetmenedzseri megoldások elterjedését, és alapvetôen az ellátórendszer strukturális és ösztönzô rendszerének olyan szerves átalakítását, amelyek adekvát megoldást tudnának nyújtani a krónikus betegek komplex ellátási igényére. A tanulmány és a hazai elôzmények vizsgálata alapján az alábbi szakmapolitikai ajánlásokat adhatjuk: Krónikus betegség-gondozási stratégiák kidolgozása visszatérés a nemzeti programokhoz, támogatásuk és kibôvítésük (szív-érrendszeri program, diabétesz); Az ellátórendszer strukturális igazítása és a finanszírozási rendszer ösztönzôk átalakítása a CDM programok támogatása érdekében: szervesen együttmûködô alapellátás, otthoni szakápolás, járóbeteg-szakellátás magas szintû ICT támogatással, folyamatos betegellátás hatékony esetmenedzseri és ellátás-szervezési megoldások támogatása irányába; Prioritások alapján: fôbb betegségcsoportokban mintaprogramok indítása; Képzések, kompetencia szintek illesztése a programhoz; A programok céljainak és indikátorainak pontos meghatározása indulás elôtt, majd szigorú monitorozás és visszacsatolás; Kutatási, elemzési háttér megteremtése (átfogó kutatások, elemzések: részben az egészség-monitoring keretében). KÖVETKEZTETÉSEK A Reinhard Busse és szerzôtársai által idén tavaszra a krónikus betegség-gondozási programokról készített összeállítás teljesen átfogó képet nyújt számunkra az Európát jellemzô problémákról és megoldási, kitörési stratégiákról. Ezek alapján a hazai szakembereknek és egészségpolitikusoknak javasolt folyamatosan követniük a külföldi ellátási, szervezeti és egyedi finanszírozási programok példáját. A megalapozott döntésekhez mind itthon, mind külföldön természetesen további jól megalapozott minta-programokra van szükség, pontosan meghatározva a bemeneteket, a mérési pontokat, klinikai és outcome értékeket, amelyeket elvárunk a rendszertôl, valamint a monitorozás és követés módját és idôtávját. Ezek alapján lehet elvárni, hogy a döntéshozók további forrásokat allokáljanak az átfogó CDM programok számára. Végezetül személyes megjegyzésként teszem hozzá, hogy elég nagy szégyene a hazai egészségpolitikának, hogy gyógyszergyári vagy más gyártói lobbik híján magától szinte semmilyen átfogó megoldást eddig nem tudott kidolgozni és érvényesíteni a közfinanszírozott egészségügyi rendszerben a fenti problémák kezelése érdekében. Azonban megoldás csak akkor várható, ha rendszerben gondolkodva állunk neki a problémák feldolgozásának. IRODALOMJEGYZÉK [1] R Busse, M Blümel, D Scheller-Kreisen, A Zentner: Managing Chronic Disease in Europe. The Initiative for Sustainable Health care Financing in Europe, 2nd report, 2009 február. [2] R. Carandang, S. Seshadri, A Beiser: Trends in incidence, life time risk, severity, and 30-day mortality of stroke over the past 50 years. 2006, JAMA, 296: [3] J. Pomerleu, C Knai, E. Nolte: The burden of chronic disease in Europe. Szerk.: E Nolte, M Mckee: Caring for people with chronic conditions: a health system perspective, Maidenhead, Open University Press, [4] C Ferri et al.: Global prevalence of demencia: a Delphi consensus study. Lancet : [5] Mattke et al. Am J Manag Care. 2007; 13: p [6] Boema, W (2006) Coordination and integration in European primary care. In Saltman. R, Rico and W Boema: Primary care int he drivers s seat? Organizational reform in European primary care, p [7] MD Murray et al. (2003): Health systems performance assessment: debates, methods and empiricism. Geneva, World Health Organization. [8] Sinkó Eszter: Az egészségbiztosítási rendszer átalakításának menete. Magyarország Politikai Évkönyve 2007-rôl, old. [9] Dózsa Csaba: es évek az egészségügyben: reformtervek és programok kavalkádja. Magyarország Politikai Évkönyve 2007-rôl, old. Dózsa Csaba bemutatása lapunk VII. évfolyamának 8. számában olvasható. 30 IME VIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM JÚLIUS AUGUSZTUS

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az gyógyszeripar által fejlesztett inzulin készülékek az éves egészségügyi költségek csökkenését és a terápiahűség javulását eredményezték* -53% +11%

Az gyógyszeripar által fejlesztett inzulin készülékek az éves egészségügyi költségek csökkenését és a terápiahűség javulását eredményezték* -53% +11% Terápiahűség javulása Teljes éves egészségügyi költség A gyógyszeripar folyamatosan dolgozik olyan új gyógyászati segédeszközök kifejlesztésén, melyek megfelelnek a betegek elvárásainak, javítják a terápiahűséget

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? VI. Egészséginformációs Fórum Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? KEREKASZTAL Bodrogi József Csaba Iván Sinkó Eszter Skultéty László Vitrai József CÉLKITŰZÉSEK Cél: a hallgatóság módszertani

Részletesebben

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Dr. Hankó Balázs (Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerügyi Szervezési Intézet) Egészségügyi ellátórendszerünk

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztály A minőség egészségügyi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért Kedvezményezett neve: Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi íoktatókórház A projekt címe: Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért A pályázat azonosító száma: TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0016

Részletesebben

Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései. Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője

Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései. Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései Dr Kissné Dr Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője Semmelweis terv, kormányzati intézkedések, stratégiák Struktúraváltás, Térségi Ellátásszervezési

Részletesebben

Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak

Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak Tagozat: nappali, esti Képzési idő: 4 félév Választható szakirányok: Egészségpolitika tervezés és elemzés Egészség-gazdaságtan Összes kredit:

Részletesebben

Egy javasolt krónikus betegellátási modell. Tóth Tamás Alkalmazott Logikai Laboratórium

Egy javasolt krónikus betegellátási modell. Tóth Tamás Alkalmazott Logikai Laboratórium Egy javasolt krónikus betegellátási modell Tóth Tamás Alkalmazott Logikai Laboratórium Alkalmazott Logikai Laboratórium Alapítás éve:1986 Nemzetközi K+F tevékenység Orvos-informatikai rendszerek Beszéd-

Részletesebben

Egészségügyi Világszervezet. A magyar mentális egészségügyi ellátás értékelése 2014 március

Egészségügyi Világszervezet. A magyar mentális egészségügyi ellátás értékelése 2014 március Egészségügyi Világszervezet A magyar mentális egészségügyi ellátás értékelése 2014 március A 60 oldalas angol nyelvű jelentés következő 3 oldalon olvasható összefoglalóját készítette a a Szakmai Kollégium

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen MOTTÓ Kevesebb időbe telik valamit jól csinálni, mint megmagyarázni, hogy miért nem

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Egészség, demográfiai változások és jólét

Egészség, demográfiai változások és jólét NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HIVATAL Egészség, demográfiai változások és jólét A Horizon 2020 2016-2017-es munkaprogramjainak bemutatása az élettudományok területén Fókuszterületek 2014

Részletesebben

Szy Ildikó DEMIN 2014.

Szy Ildikó DEMIN 2014. Szy Ildikó DEMIN 2014. Az azonos bánásmód és a szolidaritás elvének megfelelően a ritka betegségek multidiszciplináris megközelítésű diagnosztikájának és kezelésének fejlesztése, a racionalizált beteg

Részletesebben

Cukorbetegség a munkahelyen. Az egészségfejlesztés és betegtámogatás szempontjai a hazai és nemzetközi szakmai ajánlások alapján

Cukorbetegség a munkahelyen. Az egészségfejlesztés és betegtámogatás szempontjai a hazai és nemzetközi szakmai ajánlások alapján Cukorbetegség a munkahelyen. Az egészségfejlesztés és betegtámogatás szempontjai a hazai és nemzetközi szakmai ajánlások alapján dr. Koós Tamás OEFI szakmai munkacsoport vezető 2013. február 28. "Egészséges

Részletesebben

COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA. Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó

COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA. Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó 1964 US Surgeon General Report on Smoking and Health Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease WHO helyzetelemzés

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei

A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei Dr. Kőrösi László (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) 1. Bevezetés, célok A háziorvosi és házi gyermekorvosi

Részletesebben

Dr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet. Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei. Debrecen, 2010

Dr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet. Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei. Debrecen, 2010 Dr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei Debrecen, 2010 Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 80 78 76 Hungary Hungary,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME)

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem XV. DEMIN 2015. május 27. Egy kis visszatekintés Boján, Réthelyi, Szócska, Belicza, Zombor Könyvek (Gulácsi L., Gődény

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

pusú diabetes Nagy Attila Csaba, Sándor János, Ádány Róza Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar

pusú diabetes Nagy Attila Csaba, Sándor János, Ádány Róza Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar A 2-es 2 típust pusú diabetes szövődm dményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban Nagy Attila Csaba, Sándor János, Ádány Róza Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Prevalencia a Háziorvosi Morbiditási

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 8. elıadás Szolgáltatások értékelése az egészségügyben Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN

Részletesebben

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében Dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője Háttér TÁMOP 6.2.5/A jelű pályázat több éves előkészítés

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet)

Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet) Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet) Háttér Hazánkban a születéskor várható élettartam bár 6,05 évvel (férfiak), illetve

Részletesebben

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13.

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13. TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK SZOCIÁLIS VÉDELMI V RENDSZEREK MST, Balatonfüred 2006. október 12-13. 13. ÁLTALÁNOS MEGKÖZEL ZELÍTÉS A szociális védelem v meghatároz rozása Társadalmi szüks kségletek Nemzetközi

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Segéd-egészségőrök szerepe az alapellátás-fejlesztési Modellprogramban

Segéd-egészségőrök szerepe az alapellátás-fejlesztési Modellprogramban Segéd-egészségőrök szerepe az alapellátás-fejlesztési Modellprogramban Dr. Kósa Karolina Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar DEMIN XVI. konferencia 2016. május 27. Praxisközösség felépítése és tevékenységei

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Egészségértés: Híd a jobb egészséghez

Egészségértés: Híd a jobb egészséghez Egészségértés: Híd a jobb egészséghez Mi az egészségértés? Az egészségértés (Health Literacy) az emberek alapvető egészségügyi információkhoz való hozzáférési, feldolgozási és megértési képessége. Ez a

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

Rehabilitációs kapacitások változása az elmúlt 10 évben

Rehabilitációs kapacitások változása az elmúlt 10 évben Rehabilitációs kapacitások változása az elmúlt 10 évben Kontra Andrea ESZSZK Rehabilitációs centrum, egészségpolitikai szakértő XII. FESZ kongresszus Gyógyászati segédeszközök szerepe a tartós ápolásban

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0013 Létszámbővítés az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a Kaposi Mór Oktató Kórházban Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 7400

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

PHR Egészségjelentések szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt hatásának felmérésre című Európai Uniós projekt előzetes eredményei

PHR Egészségjelentések szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt hatásának felmérésre című Európai Uniós projekt előzetes eredményei PIA-PHR PHR Egészségjelentések szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt hatásának felmérésre című Európai Uniós projekt előzetes eredményei Kaposvári Csilla TÁRKI HÁTTÉR Előzmény EU Népegészségügyi Akcióprogram

Részletesebben

Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18.

Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18. Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök 2013. október 18. Az egészségpolitikai döntéshozatal alapjai és dilemmái Miért vagyunk itt? Mi közünk van az egészségpolitikához? Probléma-alapú

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladatai az Európai Unióban. Dr. Kudász Ferenc NMH Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladatai az Európai Unióban. Dr. Kudász Ferenc NMH Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladatai az Európai Unióban Dr. Kudász Ferenc NMH Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Főosztály ILO - C161 1985 Occupational Health Services Convention Convention

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás A A kaposvári kistérs rség egészs szségfejlesztése TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 2013.

Részletesebben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI

Részletesebben

GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS A HÁZIORVOS SZEMÉVEL DR. VAJER PÉTER

GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS A HÁZIORVOS SZEMÉVEL DR. VAJER PÉTER GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS A HÁZIORVOS SZEMÉVEL DR. VAJER PÉTER Forrás: WHO The world health report 2008 PREVENCIÓ SZINTJEI PRIMORDIÁLIS PRIMER ERŐSEN VESZÉLYEZTETTEK (HIGH RISK) NÉPESSÉGI MEGELŐZÉS SZEKUNDER

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Válasz az Éghajlatváltozás hatásaira az. integrált városfejlesztésen keresztül

Válasz az Éghajlatváltozás hatásaira az. integrált városfejlesztésen keresztül Válasz az Éghajlatváltozás hatásaira az integrált városfejlesztésen keresztül Climate Change Response through integrated urban management Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni

Részletesebben

INTERPROFESSZIONÁLIS IDŐSGONDOZÁS. dr Egervári Ágnes

INTERPROFESSZIONÁLIS IDŐSGONDOZÁS. dr Egervári Ágnes INTERPROFESSZIONÁLIS IDŐSGONDOZÁS dr Egervári Ágnes témák Mire megvénülünk.háttér: számok A feladat - geriátria és LTC Ki? Hogyan? Miből? Interprofesszionalitás Kik a team tagjai? Hogyan mérhető a minőség?

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR. Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR. Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez *az új eljárás nem igényli az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

Az OEP és az. kapcsolata.

Az OEP és az. kapcsolata. Az OEP és az Önkéntes Egészségpénztárak kapcsolata. VII. Pénztárkonferencia 2004. November 4-5. dr. Kameniczky István Az OEP szemlélete WHO definíciója: Az egészség a teljes fizikai, szellemi szociális

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre 1 Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben Holló Imre hollo@eib.org VIII. Egészség-gazdaságtani gazdaságtani szimpózium Budapest, november 18. 2

Részletesebben

Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás

Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Szervezési és Szolgáltató Holding Nonprofit Zrt.) Az Egészségügyi

Részletesebben

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,

Részletesebben

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Alkoholstratégia Magyarországonmúlt és jelen Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Az alkoholpolitika múltja 1945 óta azonosítható szakaszok Tagadás, másra koncentráló időszak 1956 után cselekvő

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg

MEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg Corvinus Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtani Konferenciák 2011/6 Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont Magyar

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Magyar Nemzeti Szívalapítvány Hungarian National Heart Foundation

Magyar Nemzeti Szívalapítvány Hungarian National Heart Foundation Magyar Nemzeti Szívalapítvány Hungarian National Heart Foundation Alapította a Magyar Kardiológusok Társasága Adószám: Számlaszám/Bank account: Internet 18049471-2-42 11732002-20346146 www.mnsza.hu; nagya@kmk.hu

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei Dr. Simon Attila Állami Szívk vkórház, Balatonfüred c. egyetemi docens, PTE 2001 Az ICF célja Tudományos adatbázis létrehozása

Részletesebben

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben