Közös jövőnk. Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról február

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közös jövőnk. Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról. 2011. február"

Átírás

1 Mélyreható társadalmi átalakuláshoz együttműködő közösségek aktív részvétele szükséges. E társadalmi finomszerkezet a közösségek összefüggő hálózata a kulcsa, legkisebb közös többszöröse egy nemzeti közös vállalkozás sikerének. Beke Pál, népművelő-közösségfejlesztő ( ) Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról február

2 Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról Készült a Hajdú-Bihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ megbízásából, a Közös jövőnk Hajdú-Bihar közösségi művelődési modell programjának keretében, a HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ szakmai műhelyében Programvezető: Jantyik Zsolt Szerkesztők: Beke Márton és Ditzendy Károly Arisztid A vitairat elkészítésében közreműködött: Beke Márton, Cs. Nagy Ágnes, Ditzendy Károly Arisztid és dr. Hoffmann István A vitairat elkészítését kritikával és javaslatokkal segítette: dr. Balipap Ferenc, Jantyik Zsolt, Péterfi Ferenc, Szalai Tünde, Vajda Árpád és Závogyán Magdolna (itt szerepelnek majd a stratégai megvitatásában résztvevő további szakemberek) Tartalmilag teljes, de nem végleges változat A Közös jövőnk Hajdú-Bihar közösségi művelődési modell program, így a jelen vitairat is a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg A vitairat tartalma a készítők véleményét tükrözi, és nem feltétlen egyezik meg a Nemzeti Kulturális Alap álláspontjával

3 Tartalomjegyzék 1. Előzmények, keretek A stratégia időszerűsége A vitaira előzményei, illeszkedései Alapfogalmak Közművelődés Közösségi művelődés Intézmények Szakember Közösségfejlesztés Helyzetelemzés A közösségi élet, a közösségi művelődés széleskörű hatásai A demokrácia megélése Globalizáció A digitális világ kihívásai A gazdasági jól-lét Társadalmi kohézió Értékeikkel, hagyományaikkal tisztában lévő polgárok Testi-lelki feltöltődésre képes egyének Intézményrendszer Intézményi ellátottság A tényleges működés feltétele: a helyiekre figyelemmel lévő szakember Fenntartók Külön(leges) figyelmet igénylő célcsoportok A stratégia alapjai A stratégia fő szakmai célja A stratégia nemzeti jövőképe A stratégia fő értékek, alapelvei Szeretet, befogadás és szolidaritás A közjó szolgálata Bizalom, nyitottság, közösség, részvétel Szubszidiaritás Vidék- és városfejlesztés összhangja Fenntarthatóság Minőség Hatásterületek, átfogó célok Kohézió, közbizalom, nyitottság, részvétel...23

4 4.2. Tudás, kreativitás és kompetencia Hagyomány, értékek, normák és modernitás Ifjúságfejlesztés Gazdaság, vállalkozási-vállalkozói kultúra Kikapcsolódás, szórakozás, rekreáció Intézmény- és szolgáltatásrendszer Célok és intézkedések Nemzeti szint Stratégiai célok Középtávú célok Rövidtávú célok Regionális és megyei szint Stratégiai célok Középtávú célok Rövidtávú célok Járási, mikrotérségi szint Stratégiai célok Középtávú célok Rövidtávú célok Települési szint Stratégiai célok Középtávú célok Rövidtávú célok A közösségi művelődés területét szabályozó fontosabb jogszabályok Közművelődés, közgyűjtemény Civil önszerveződések Közösségi művelődési relevanciájú szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások Előadó-művészeti szervezetek Sport...45

5 Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 1. Előzmények, keretek 1.1. A stratégia időszerűsége Az alábbi oldalakon a közösségi művelődés évtizedek óta magára várató, tovább már nem halogatható megújításának stratégiájára teszünk javaslatot. Tesszük ezt abbéli hitünkben, hogy e szakmának és annak művelőinek kulcsszerepe van társadalmunk működővé alakításában, alakulásában. Az elmúlt évtizedekben a népművelők és művelődésszervezők (és minden további, a társadalomfejlesztést a kultúra, a művelődés eszközével szolgáló szakember), az általuk vezetett, működtetett intézmények, a közösségfejlesztők és támogatásuk, bátorításuk mentén létrejövő és megerősödő közösségek felbecsülhetetlen mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy társadalmunk szövete többé-kevésbé egyben maradjon. Kétségtelen tény azonban, hogy e szövet foszladozik nem csupán a pénzügyi-, gazdasági-, társadalmi krízisek mentén, hanem azért, mert régi, közmegegyezésnek örvendő állítások, paradigmák repedeznek, kérdőjeleződnek-, illetve dőltek-, dőlnek meg 1. A régi, megszokott életstratégiák gyakran nem működnek már. Az elmúlt 20 év tehát nemhogy megerősítette, hanem tovább zilálta, gyengítette a helyi közösségeket. Nincs időnk tehát a nem cselekvésre. 2 A mélyreható társadalmi átalakuláshoz együttműködő közösségek aktív részvétele szükséges. E társadalmi finomszerkezet a közösségek összefüggő hálózata a kulcsa, legkisebb közös többszöröse egy nemzeti közös vállalkozás sikerének. 3 A közösségek egyrészt a kultúra bölcsői, értékeket, hagyományokat, tudást örökítenek át, másrészt az együttműködés iskolái és elsődleges gyakorlóterepei, megtartanak és megóvnak, ezáltal pedig a társadalmi integráció, a társadalmi integrálódás eszközei. A közösségek mindemellett a társadalomban való szervezkedés, a társadalmi viszonyokhoz való kritikus, azt jobbítani akaró hozzáállás szorgalmazásával a demokrácia műhelyei és a közös gondolkodás generálta innováció, az erőforrások megosztása, s egyben az egymásért érzett felelősség által a gazdasági boldogulás eszközei is. A közösségi művelődés tehát a társadalmi előrehaladás egyik biztosítéka és motorja, a polgárok bátorításának, cselekvőképességük, ítéletalkotásuk és együttműködésük fejlesztésének fontos módja és eszköze. A közösségi művelődés lehetőségeinek és feltételeink meg- 1 Pl: a piac önszabályzó képessége és a verseny tökéletessége, a teljes foglalkoztatottság lehetősége, a jóléti állam modellje, a multikulturális társadalom ideá(l)ja, az energiaforrások kimeríthetetlensége, stb. 2 Janytik Zsolt: Közös jövőnk Hajdú-Bihar közösségi művelődési modell Program szakmai koncepciója, 2011, kézirat 3 Beke Pál és szerzőtársai: A közösségi művelődés kívánatos szervezete, 2009 (A szerzőtársak felsorolását lásd később) Közös jövőnk - Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 1

6 teremtését, mindenütt elérhető és funkcionáló intézményeit ezért az állam társadalompolitikájának lényeges feladatai közé soroljuk ez indokolja az intézményrendszer és szakemberei folyamatos anyagi támogatásának garanciáját. [Beke, 2009] Boldogabb sorsú országokban helyi, megyei, regionális és központi források segítik az efféle tevékenykedést. Korántsem jótékonykodásból vagy széplelkűségből: felismerték, hogy az öntevékeny és autonóm, az együttműködésre képes ember társadalmuk és társadalmi békéjük alapja. A közösségi művelődés tevékenység- és intézményformáiból fakadó polgári öntevékenység és autonomitás tehát az állam céljai között szerepel és így a feltételek biztosítása állami feladat. Ha Magyarországon fontos a gondolkodni képes, az önmaga sorsát rendezni tudó, az együttműködésben gyakorlott, a helyi viszonyokat átlátó és vezérelni képes ember, akkor a mindannyiunk jólétéért felelős államnak sok minden más mellett segítenie és fejlesztenie kell a közösségi művelődés folyamatait is. Jobbára hasonló megfontolásból, mint szerte Európában. [Beke, 2009] 1.2. A vitaira előzményei, illeszkedései Vitairatunk alapvetései egyrészt a Közös jövőnk Hajdú-Bihar közösségi művelődési modell Program részeként 2011 novemberétől megtartott szakmai műhelyek keretében formálódtak. Másrészt hatással volt rá az, a műhelyeinkkel párhuzamosan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium keretében folyó munka, amelynek eredményeként összeállt, majd a magyar kultúra napján bemutatásra került a Magyar Közművelődés Országos Szakpolitikai Koncepciója 4. Vitairatunk tehát egyrészt önálló dokumentum, másrészt a NEFMI által jegyzett koncepció kiegészítése. Célunk kettős: legyen eszmecsere a közösségi művelődés alábbiakban tárgyalt kérdéseiről, majd a viták keretében kiérlelt álláspontokkal bővüljön, módosuljon a tárca szakpolitikai koncepciója. Javaslatainkkal és az eszmecserékkel többek között azt kívánjuk elérni, hogy - mind a szakpolitika, mind a szakmai-módszertani fejlesztő munka, mind pedig a helyi cselekvések sokasága a közösségeket és a közösségi megoldásokat helyezze a középpontba, - a közösségekre és azok szándékaira, igényeire és szükségleteire építsen és - elsődlegesen azok létrejöttét, fejlesztését célozza. A vitairat nagymértékben épít az elmúlt évek hasonló célú, tartalmú munkáira, folyamatainak eredményeire. A Közös jövőnk Hajdú-Bihar közösségi művelődési modell program szakmai koncepciója mellett meghatározó forrásanyagaink voltak - a Balipap Ferenc által jegyzett Egy nemzeti közösségi művelődési stratégia alapvonalai és készítésének vázlata 5 című dolgozat, 4 A koncepció Arató György, Ditzendy Károly Arisztid, Beke Márton, Brüll Edit, Fórizs Zoltán, Horváth Viola, Jantyik Zsolt, Kelemen László, Mák Kornél, Szentei Tamás és Pósfai Péter írásai, továbbá az összeállítás folyamatát végigkísérő Magyar Közművelődésért Programsorozat javaslatai alapján összeállította Cserép László és Dr. Németh János István 5 Megjelent 2002-ben, a Szín 7. évfolyamának 5. számában Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 2

7 - a Harsányi László és munkatársai 6 és Dr. Koncz Gábor kulturális (nemzet)stratégia kapcsán írt, a Szín 12. évfolyamának 1-2 összevont számában megjelent tanulmányaik 7, - a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Közösségfejlesztési Osztálya és a Közösségfejlesztők Egyesülete műhelyében született javaslatok, továbbá - a Beke Pál vezetésével, a Civil Fenntartású Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete keretei között összeállított A közösségi művelődés kívánatos szervezete című koncepció 8. A vitairatunk és a tárca koncepciójának egymásra építésével, továbbá a számos szakmai eredmény integrálásával Dr. Koncz Gábor szavait idézve a szinergizmust (1+1>2) akarjuk elősegíteni; azt, hogy szintézisre törekedjünk; hogy új látásunk és vállalható mondanivalónk legyen Alapfogalmak A vitairatunk által szorgalmazott eszmecsere akkor lehet sikeres, ha egy-egy fogalmat azonosképpen értelmezünk. Az alábbi meghatározások egyben kiindulópontjai is lehetnek ennek a diskurzusnak, a termékeny szakmai párbeszédnek, az álláspontjainkat kiérlelő vitáknak. Fogalom-meghatározásaink nem a hatályos jogszabályokból erednek, hanem a mindennapok gyakorlata, tapasztalata és a közösségekből kiinduló, a középpontba azokat állító szakmai meggyőződésünk alapozzák meg Közművelődés A közművelődés a társadalomfejlesztést a kultúra, a művelődés eszközével szolgáló szakemberek, a szükségleteket felismerő, a kulturális hiányok pótlását szolgáló, jellemzően egyszeri-alkalmi eseményekre, programokra építő tevékenységének az összessége Közösségi művelődés A közösségi művelődés a polgárok önfelismerésére épül és azt szolgálja. A közösségi művelődés tehát egyrészt a polgárok szabadidejében, önkéntesen, közösen végzett tevékenysége, amelynek célja elsősorban valamilyen érték elsajátítása, megvalósítása, elérése, valamilyen érdeklődés kielégítése, illetve valamilyen kulturális-művelődési érdek képviselete. A közösségi művelődés, a család után a polgárosodás, a polgárrá válás és az akként való megmaradás második társadalmi dimenziója. A közösségi művelődés másrészt minda- 6 A tanulmány elkészítésében részt vettek Agárdi Péter, Bayer József, Bojár Iván András, György Péter, Harsányi László, Inkei Péter, Pomogáts Béla, Schanda Beáta és Sükösd Miklós. Meghívott szakértők voltak: Benkőné Kiss Zsuzsa, Bába Szilvia, Hunyadi Zsuzsa, Kemenes Ernő, Koncz Erika, Koncz Gábor, Kuti Éva, Marosán György, Nagy Mihály, Serly Piroska, Szabó István, Talyigás Judit, Török András, Varsányi Gyula, Vitányi Iván 7 Harsányi László és munkatársai: Magyar kulturális stratégia. Munkaanyag 2004., Koncz Gábor: Merre van előre? Kulturális nemzetstratégia 8 A koncepció végső változata az egyesület által kiadott Saját művelődési otthonunk című kötetben jelent meg. A kötet elérhető a oldalon. A koncepció összeállításában közreműködött: Balázsi Károly dr., Beke Márton, Ditzendy Károly Arisztid, D. Frank Mariann, Gergye Rezső, Jantyik Zsolt, Lakatosné Sira Magdolna, Mészáros Zsuzsa, Monostori Éva, Pásztor Csaba, Pósfay Péter, Say István dr., Szabó István, Szekér Tamás, Ungvári Mihály és Závogyán Magdolna Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 3

8 zon tevékenységeknek az összessége, amelyek elősegítik e polgári öntevékenységet, az önfelismerés megszületését és megerősödését. A közösségi művelődés részének tekintjük az öntevékenység megannyi formája mellett például az amatőr művészeti mozgalmak aktivitásait éppen úgy, mint az önkéntes felnőttképzés rendszeres folyamatait, vagy az érték-hagyomány őrző-teremtő szabadidő-eltöltés közös alkalmait. A közösségi művelődésnek része továbbá a közművelődés is abban az esetben, ha a szakmai felismerésből eredő szervezőmunka valós helyi igényekre és szükségletekre reagál és közelebb viszi a helyi társadalmat önmaga és értékeinek, erőforrásainak meg- és felismeréséhez, az azokban rejlő lehetőségek kiaknázásának vágyához. (Fogalom-meghatározásunkból eredően bármely egyéb tevékenység legyen rá helyben kifejezett igény vagy valósuljon meg akár egy művelődési házban nem tekinthető a köz- és így a közösségi művelődés részének sem.) Intézmények Az intézmények a közösségi művelődés fontos alkotóelemei ezért is írtuk bevezetőnkben, hogy az államnak biztosítania kell az intézményrendszer és szakemberei folyamatos anyagi támogatásának garanciáját. A hangsúlynak azonban mind a működés, mind pedig annak támogatása esetén a közösségen, a művelődési folyamatokban való együttes részvételen kell lennie. Az intézmények ugyanis csupán a keretet adják. Formájuk ugyanúgy lehet művelődési ház, mint ahogyan egy parókia, vagy egy civil szervezet által működtetett tájház, de akár egy kávéház is. A bárhogyan is hívott épületeket a bennük, körülöttük működő közösségek és azok aktivitásai teszik közösségi művelődési intézménnyé avagy épp ezek hiánya kérdőjelezi, kérdőjelezheti meg ekként való működésüket. Az intézmények köréből hagyományaik és számosságuk okán kiemelkednek és kiemelendők a művelődési házak. Fontos látni: a közösségi művelődés folyamatai megvalósulhatnak máshol is, hiszen a polgárok kedve hozhatja úgy, hogy művelődni máshol szeretnének. E megengedő szemlélet azonban visszafelé nem érvényes: azaz egy művelődési házban nem valósulhat meg más, mint közösségi művelődés vagy, ha mégis, akkor csak és kizárólag jól körülhatárolt céllal és esetekben, nem a közösségi erőforrások által finanszírozva Szakember A közösségi művelődés azon folyamatainak esetében, amelyek célja a polgári öntevékenység, illetve az ahhoz kapcsolódó önfelismerés megszületésének és megerősödésének elősegítése, kulcsszerepe van a szakembernek. Munkájuk fókuszában a közösségeknek kell állniuk. Az intézmények az ő esetükben is csupán a keretet adják. 10 A közösségi művelődési szakemberek köre nem korlátozódik a népművelő, művelődésszervező, illetve ezekkel rokon és főleg nem az andragógus végzettségűekre. Közösségi munkás lehet bárki, aki vállalkozik e társadalomfejlesztő szerepre és ebbéli feladatvállalását a helyi közösség jóváhagyja, legitimálja. A képzés fontosságát nem vitatjuk. Sőt! Lásd az 9 Különösen igaz ez akkor, ha az adott intézmény részben vagy egészben intézmény állami, önkormányzati forrásból működik 10 Feltételezve persze, hogy vannak intézmények. Szakmai munka végezhető ugyanis intézmények nélkül, illetve intézményeken kívül is. Különösen igaz ez a fiatalokra és minden további, nehezen elérhető, az intézményi falak közé csak hosszas bizalomépítő folyamatok eredményeként behozható csoportra. Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 4

9 erre vonatkozó javaslatainkat. Azt azonban állítjuk, hogy nincs az a képzés, képzettség, amely pótolni, ellensúlyozni tudná az emberek, a közösségek iránti alázat, a nekik való cselekvés helyett a velük közös munkára vonatkozó szándék és képesség hiányát. Elsődlegesen tehát ezt, azaz az emberekre való figyelmet, a bizalmuk megnyerésének és megtartásának képességét tartjuk Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés 11 komplex tevékenységrendszeréből vitairatunkban a képessé tételt emeljük ki. Azt a folyamatot, amelynek révén a helyi közösségek képessé válnak saját intézményük, intézményeik irányítására, vezetésére, működtetésére. Szilárd meggyőződésünk ugyanis, hogy a művelődési házak és minden további közösségi művelődési intézmény működését a közösségek kell, hogy meghatározzák. Szerepüket, szerepvállalásukat tekintve akár fenntartóként, működtetőként, de sokkal inkább az annak vezetésében és irányításában részt vevő, projektjei, programjai, szolgáltatásai kigondolásában és megvalósításában aktívan cselekvő és az intézmény működésének minél több eleméért felelősséggel rendelkező tulajdonosaként. 2. Helyzetelemzés 2.1. A közösségi élet, a közösségi művelődés széleskörű hatásai A közösségek gyengeségét, ziláltságát nap mint nap érezzük. A párbeszéd, az együttműködés hányát is, ahogyan az egyéni, közösségi és társadalmi türelmetlenség is egyre inkább része a mindennapunknak. A társadalom szövete foszladozik, a közbizalom egyre csökken, társadalmunk egy újrarendiesedő, hasadásos társadalom képét kezdi mutatni, a közös társadalmi felelősségtudat megnyilvánulásainak is tekinthető szabálykövetés, normakövetés, rendívül gyenge. A problémák általános társadalompolitikai, gazdasági nehézségekkel, mélyülő szegénységgel, a válsággal kapcsolatos okokkal is összefüggenek. Alapvetően azonban társadalomképünk, a méltóságteli, saját akarat megnyilvánulásait lehetővé tevő élet sérüléséről van szó. 12 Összetartó, egymást erősítő folyamatokra van szükség ahhoz, hogy a gazdaság újra talpra álljon, hogy a különféle szereplők egymás iránti bizalma erősödhessen, hogy a társadalom egyes tagjai bízzanak magukban, egymásban, közösségeikben és intézményeikben. A folyamatok között a társadalom működővé tételének, a közösségek megerősítésének, a professziók között pedig a közösségi művelődésnek és a közösségfejlesztésnek az első helyen kell szerepelnie. 11 A közösségfejlesztés meghatározására ehelyütt Balipap Ferenc definícióját használjuk. A közösségfejlesztés a valamilyen praktikus nézőpontból azonos élethelyzetű (érdekű vagy értékítéletű) embercsoport szakértői támogatása, bátorítása és alkalmassá válni segítése abban, hogy helyzetük azonosságára ráébredjenek, annak lényegi okait, összefüggéseit és magukra vonatkozó hatásait feltárják, valóságos lehetőségeiket felismerjék, a maguk számára kívánatos változtatási szándékokat megfogalmazzák, elhatározzák és önmaguk közti munkamegosztással az elhatározott fejlesztési programot közösen végigvigyék. A közösségfejlesztés a polgárok társadalmi öntevékenységének, a civil autonómiák és kompetenciák kialakulásának és működésük elindításának szakértői támogatása, amely folyamatban a közösségfejlesztő olyan külső támogató, aki a tevékenységet csak animálja, szerepe a segítő külső szakemberé, amely szerepnek a folyamat előrehaladtával meg kell szűnnie. 12 Herpainé Márkus Ágnes: Társadalmi folyamatok, kézirat in: A civil szervezeteknek szolgáltató szakmai támogató rendszerek finanszírozása, összehangolt pályázati rendszere - Helyzetelemzés és javaslatok, 2010, HROD Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 5

10 A demokrácia megélése Ralf Dahrendorf elhíresült mondása szerint egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz pedig hatvan év kell. Az alig több mint 20 éves magyar demokráciának ezek alapján még közel 40 évet kellene fejlődnie, hogy a demokratikus társadalom kialakuljon, melynek alapja az aktív állampolgár (Dahrendorf meghatározásával élve - citizen, azaz közpolgár), a közösségért tenni akaró ember. Ez az idő a közösségi művelődési gyakorlat megújításával, megerősödésével és elterjedésével azonban jelentősen lerövidíthető. A tapasztalat azt mutatja, ahhoz hogy egy ember polgárrá váljon, kevésbé belső elhatározás, inkább tanulási folyamat eredménye. Ezt a folyamatot segíteni, motiválni kell: - az ifjúsági korosztály esetében ezt jelenleg egyrészt a civil szervezetek és a közösségi művelődési intézmények tekintik feladatuknak a teljes korosztályt tekintve csekély számú fiatalt elérve, de kompetenciáikat, attitűdjüket hatékonyan fejlesztve, másrészt az iskola vállalja fel a fiatalok teljes körére hatást gyakorolva, de jellemzően szerényebb fejlődést elérve; - a felnőtt lakosság esetében viszont még nehezebb a helyzet, hiszen nincs olyan intézményesült közeg, ahol nemcsak hozzájuthatnak az ismeretekhez, tisztába jöhetnek a fogalmakkal, de kellő motivációt is kapnak, hogy ezt a megszerzett tudást belsővé tegyék, és ami még fontosabb: a gyakorlatban használják. Állampolgári kompetenciák & alapismeretek Állampolgári aktivitás Demokratikus társadalom Nehéz számokkal mérni, hogy hány Dahrendorf meghatározásával élve közpolgár él Magyarországon. Az állampolgári aktivitás azonban mérhető, melynek eredményeiből következtetni tudunk demokrácia megélésének minőségére. A Közösségfejlesztők Egyesülete az Állampolgári Részvétel Hetének keretében 2005 óta készíti el Közbizalom Jelentését, mely foglalkozik a helyi aktivitás és a részvétel befolyásolásainak esélyeivel. A kutatás eredményei alapján 2011-ben a magyar lakosság közel kétharmada (60,5%) gondolta úgy, hogy egyáltalán nem vagy nem nagyon tud befolyással lenni a lakóhelyét érintő döntésekre (ez a szám 2005 óta folyamatosan növekszik, 2010-ben 54,7% volt, tehát folyamatosan romló tendenciát mutatnak a felmérések). 13 A vizsgálat az állampolgári aktivitást felmérő kérdései alapján a lakosság a részvételét valamely önkormányzati tájékoztatási csatorna figyelésében meríti ki (45,9%) ez az adat az előző évekhez képest rendkívül szerény 0,7%-os emelkedést mutat. Az aktivitást igénylő cselekedetek azonban messze elmaradnak ettől: önkormányzati képviselőt alig több mint 19,1%-uk keresett fel, országgyűlési képviselőt 8,2%-uk. Csupán 10,7%-uk vett részt tünte- 13 Mészáros Zsuzsa Péterfi Ferenc: Közbizalom jelentés, Közösségfejlesztők Egyesülete, 2010, (A letöltés időpontja: február 14.) és naprakész közlés a 2011-ben elvégzett kutatás még nem publikált adatai alapján Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 6

11 tésen vagy tiltakozó megmozduláson, interneten szervezett akciókban azonban a megkérdezettek 32%-a volt aktív. 14 Napjainkra is példaértékű Klebelsberg Kunó, hazánk egyik legnagyobb formátumú kultúrpolitikusának az I. világháború elvesztése és Trianon utáni felismerése: az országunknak csak a kultúra, a tudás, a szellem erejének segítségével vannak kitörési esélyei a válságból. Klebelsberg jelentős állami forrásokat mozgósított az intézményi ellátottság és a megfelelő színvonal érdekében. Nem felejthető el azonban, hogy a felnőttoktatással és az iskolán kívüli művelődéssel is sokat foglalkozott, melynek legfontosabb tartalmi célkitűzését a megreformált állampolgári nevelésben jelölte meg. Céljai a mai Magyarországon is ugyanígy érvényesek, vagy legalábbis azoknak kellene lenniük. Nem elég a köz- és felsőoktatás intézményrendszerének megreformálása, a lexikális ismeret mindenek fölé helyezése. Nem elég tudást közvetíteni: gondolkodásra, kreativitásra, nyitottságra kell nevelni nem csak a fiatalokat, az idősebb generációkat is. Aktív polgárokra van szüksége az országnak ahhoz, hogy a társadalom ne csak nevében, de tulajdonságaiban is demokratikus legyen Globalizáció A globalizáció ténye visszafordíthatatlan. Eredményeképpen a kulturális kínálat hihetetlenül kiszélesedik, megvalósul a világban való egyidejű jelenlét, a hálózatok átalakítják az emberek és népek közti kapcsolatrendszert, a tájékozódás szinte korlátlan (de manipulálható), a hozzáférés olcsó; ugyanakkor a kommersz minőség gáttalanul terjed és hat. A nemzeti jellegzetességek egyes területeken feloldódnak, értékek devalválódnak, másrészről viszont ismertté, sőt egyetemessé válhatnak addig elszigetelt nemzeti értékek. A kultúrák összeütközésének hatására felértékelődik a nemzeti identitás, és érzékennyé válik a kultúrának a meghatározott jelképekhez (vallási jelképek, régi állami jelképek, politikai üzenetet hordozó műalkotások) fűződő viszonya. A kultúraközvetítő rendszerben jelenleg kibontakozó változások (pl.: a közösségi művelődési intézmények állapot-változásai, az internet-elérhetőség szélesedése) egyrészt alkalmasak és felhasználhatók az esélykülönbségek csökkentésére, másrészt tudatos beavatkozások nélkül tovább atomizálják a társadalmat. Világszerte növekszik a szabadidő és felértékelődnek az életmód kultúrával összefüggő elemei. Azzal, hogy több szabadidő és több pénz jut a kulturálisnak tekintett áruk fogyasztására, a kulturális fogyasztás egyre inkább az üzlet hatása alá kerül. A kulturális kínálat áttekinthetetlen kiszélesülésével egyidejűleg tompul a választás tudatossága és az értékválasztás képessége. A nemzeti kultúra természetes adottságból tudatosan választandó eséllyé változik. Az üzleti alapú, alapvetően multikulturális és heterogén színvonalú kínálat túlereje, kifinomultsága, könnyű befogadhatósága, illetve csábításának szívó hatása alapvetően átformálja a tömegkultúrát, eligénytelenítve azt. Ezzel egyidejűleg az igényes, a klasszikus 14 A virtuális részvétel persze jóval egyszerűbb, mint a valóságos, hiszen különösebb fizikai aktivitás nélkül megvalósítható. A szembetűnő különbség azonban egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy az on-line terekkel kapcsolatos ismeretek, képzettség és képesség egyre erőteljesebben meg kell, hogy jelenjen a közösségi művelődési szakemberek és a közösségi munkások tudás- és eszköztárában. Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 7

12 kultúra egyes műfajai, értékei, elemei a popularizálódás révén, az iskolai oktatáson túl szélesebb körben is visszhangra találhatnak, adott esetben magasrendű élménnyé válhatnak. 15 A rendszerváltás óta eltelt több mint 20 év egyik legfontosabb tapasztalata, hogy nem tudunk élni választási lehetőségeinkkel. Akadálytalanul ömlik ránk a televízióból és az internetről az kulturális információ, és nincs segítség, mely eligazítana, alapot adhatna a tudatos döntéshez. Ahhoz hogy meggondolt kulturális fogyasztókból álljon a társadalom, alapvetően a választási, sőt válogatási igénynek kell megteremtődnie. A tudatos választás alapja az önismeret, a kialakított igény, hogy életünket minőségi tartalommal töltsük fel, valamint a kommunikáció. A tudatosságot nem lehet felülről kikényszeríteni, csak segíteni: megfelelő szakemberekkel, anyagi és időbeli ráfordítással A digitális világ kihívásai 2001-es "Digital Natives, Digital Immigrants" című kétrészes cikkében Marc Prensky a digitális bennszülöttek kifejezést még a diákokra, a digitális bevándorlókat pedig a tanárokra alkalmazta. A fogalmak azonban saját életre kelve, már egész generációkat lefednek, bár alapjaiban nem változtak. Digitális bennszülötteknek azt a generációt nevezzük, akik egyidősek az internettel, nemcsak megtanulták azt használni, hanem abban nőttek fel. Információikat máshonnan és máshogyan szerzik be, mint az előző generációk (a digitális bevándorlók) és máshogyan dolgozzák fel azt. Gyorsan szereznek információkat, meg tudják osztani figyelmüket, közösségi élményeik nagy részét virtuálisan élik meg. Nagy kihívást jelent a kommunikáció a két generáció között, hiszen alapvetően máshogyan szocializálódtak. A történelem során először jött el annak az ideje, hogy nem a fiatalabb generációnak kell alkalmazkodnia a felnőtt társadalom által használt eszközrendszerhez, hanem fordítva. Alapjaiban kell átformálni a klasszikus tanítási folyamatokat, hiszen ez a generáció gyorsabb, türelmetlenebb, ugyanakkor nyitottabb és önállóbb. Magyarország helyzete azért különös ebben a folyamatban, hiszen a digitális bevándorlók jóval le vannak maradva a fejlett országok bevándorlóitól a digitális világ használatában, míg a magyar fiatalok hasonló mértékben használják ezeket az eszközöket és lehetőségeket, mint a nyugati bennszülöttek. Magyarán: hazánkban nagyobb a szakadék a bennszülöttek és bevándorlók között, mint Nyugat-Európában vagy az USA-ban. A fiatalokkal foglalkozó szakembereknek (tehát nem csak a tanároknak) fel kell venniük a tempót, különben az ifjúság magára marad a digitális világban. Fontos e kérdés azért is, mert e folyamatok jelentős hatást gyakorolnak közösségi kapcsolatainkra, különösen a fiatalok esetében: a számos pozitív hatás mellett, a fiatalok kiszolgáltatottak is, kapcsolataik talmivá válnak e terekben és nem kiegészítik, hanem helyettesítik a valós találkozásokat. A közösségi művelődésnek kulcsszerepe van e negatív folyamatok megállításában. E feladatnak azonban csak akkor tud e szakma megfelelni, ha érti is, hogy mi, miért, hogyan zajlik a digitális világban, a virtuális terekben, A gazdasági jól-lét A fejlődés nem a javakkal kezdődik, hanem az emberekkel, az emberek tanultságával, szervezettségével és fegyelmével. E három nélkül minden erőforrás rejtett, kiaknázatlan, 15 Harsányi László és munkatársai: Magyar kulturális stratégia. Munkaanyag 2004 in: Szín 12. évfolyam 2-3 öszszevont szám, p.: 2-3. Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 8

13 puszta lehetőség marad. írja E. F. Schumacher, közgazdász-statisztikus ( ) A kicsi szép című könyvében. A Schumacher-i gondolat ha nem is a kívánatos mértékben terjedőben van. Ahogyan az a szemlélet is, hogy a fejlődés célja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az emberek jól-létének, életminőségének a javítása, valamint, hogy a társadalmi fejlődésnek középpontjában az embernek kell állnia. A pozitív életminőség alapja a lelki egészség, mely a WHO 2010-es meghatározása szerint a jól-lét állapota, melyben az egyén meg tud küzdeni az élet átlagos stresszeivel, produktívan és eredményesen tud dolgozni, hozzájárulni a közösség működéséhez. A pozitív életminőség, melyet nevezhetünk boldogságnak is, 3 szintből áll, melynek csúcsán az értelmes élet, vagyis az aktivitás áll. A társadalom és a gazdaság szempontjából egyaránt meghatározó fogalom a társadalmi tőke, a bizalmon és együttműködésen alapuló emberi kapcsolatok hálózata. George Akerlof, Nobel-díjas közgazdász kutatásai alapján ez a tőke jelentős közgazdasági tényező, a gazdasági hatékonyság szempontjából alapvető. A társadalmi tőke nem az egyén tulajdona, hanem a közösségé, és legfontosabb tényezője a bizalom. Az előzőekből következik, hogy az egyén és a társadalom jól-létének növekedése inkább feltétele a gazdasági fejlődésnek, mintsem következménye annak. Az 1999-ben végzett World Wide Survey felmérése alapján 6 okra vezethető vissza, hogy mely országok boldogok, vagyis az ott élők életminősége pozitív: ezen a listán 4. helyen szerepel a civil szervezetek munkájában való részvétel. 16 Értékek Bizalom Társadalmi tőke és együttműködés Gazdasági és társadalmi fejlődés Az előzőek tudatában érdemes megnézni a magyarországi állapotokat (hívószavaink az előző bekezdésben dőlt betűvel szedettek, azaz: pozitív életminőség, aktivitás, bizalom, civil szervezetek) ben a Gallup által végzett szubjektív életminőség felmérés szerint a világ 120 országa közül Zimbabwe, Haiti és Burundi után (34,6 40,3%) Magyarországon volt a legma- 16 Kopp Mária - Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot az ezredforduló után (http://www.tavlatok.hu/86/86kopp_skrabski.pdf) (A letöltés időpontja: február 14.) Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 9

14 gasabb (34%) azoknak az aránya, akik az életminőségüket rossznak minősítették és azt gondolták, hogy a következő 5 évben is ilyen marad. Ugyanakkor az International Living objektív életminőség felmérése szerint, Magyarország a világ országai között a 18. helyen áll. 17 Objektív életminőség megítélés: a világ 18. legjobb országa Szubjektív életminőség megítélés: a világ 117. országa A European Social Survey interjúkkal mérte fel, hogy egyes EU-országok polgárai menynyiben érzik úgy, hogy maguk irányítják életüket, hányan élik meg akként, hogy csak megtörténnek velük a dolgok és mennyien vannak azok, akik mindennapi aktív küzdelemként látják életüket. Magyarországon az európai átlagnak több mint duplája, 67% a szenvedők aránya, azaz akikkel csak úgy megtörténnek a dolgok, a cselekvőké, azaz azoké, akik érzik, hogy maguk irányítják életüket pedig csak 10%. Összehasonlításképp: ez utóbbi adat csak Görögországban alacsonyabb a vizsgált országokban. A cselekvők, a lázadók és a szenvedők megoszlása az egyes európai országokban Kopp Mária Martos Tamás: A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét, életminőség viszonya (http://beszamolo2010.jno.hu/cd/fuggelekek/2_kutatasok_eredmenyei/kopp_gazdasagi_novekedes.pdf) (A letöltés időpontja: február 14.) Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 10

15 A már előzőekben említett Közbizalom jelentés szerint a magyar lakosság leginkább a civil szervezetekben és a rendőrségben, majd sorrendben, az egyházakban, az igazságszolgáltatásban, az önkormányzatokban bízik meg és legkevésbé a parlamentben, illetve a politikusokban. Azonban nem csak a sorrend érdekes ebben a felmérésben, hanem az is, hogy a kérdezők által használt 4 fokú listán a legmagasabb értéket elérő civilek és rendőrök is csak 2,4 pontot értek el, vagyis a válaszadók a nem nagyon és az eléggé válaszok közé esnek. A legnagyobb jóindulattal sem lehet ezt az eredményt feltétlen bizalomnak nevezni. Hasonlóan elkeserítő képet mutat az a kutatás, mely szerint 2002-ben a magyarok csak 40%-a szerint nem érdemes senkiben sem megbízni, senkit nem érdekel, mi történik a másikkal, nincsenek közös értékek és célok re már a lakosság 70%-a gondolja ezt. Ha megnézzük az önkéntességi hajlandóságot, nem sokat javul az összkép. A Nemzeti Önkéntes Stratégia adatai alapján az uniós átlaggal összehasonlítva, a magyarok viszonylag alacsony számban vállalnak önkéntes tevékenységet (10-19%). Az elemzésekből az is kiderül, hogy mindezt nálunk rendszertelenül, alkalomhoz, és nem szervezethez kötötten történik, tehát az önkéntesség közösségformáló funkciója kevésbé tud kiteljesedni. A fejezet elején vázoltak és a Magyarországi helyzet összevetésével viszonylag egyértelmű kép rajzolódik ki: a közösségi életre, a közösségi művelődés megerősítésére óriási szükség van hazánkban. Látható, hogy a közösségi művelődés nem csak az egyénekre és a települések életére van hatással, de közvetve a gazdasági -, társadalmi fejlődésre is Társadalmi kohézió Társadalmi kohéziónak nevezzük azt az erőt, mely az önös érdekeiket követni kívánó egyéneket közösségi lénnyé teszi. Bár az ember alapvetően közösségi lény, a társadalmi kohézió kérdése mégis problémaként merül fel nem csak Magyarországon, de a világ más országaiban is. Az okok jellemzően a modern társadalmak működési zavaraira vezethetők vissza. Nincs tabula rasa, nem születünk egyenlőnek, nem részesülünk egyenlően a gazdasági, szociális, kulturális javakból. Gond ez is, a valódi tragédia azonban az, ha ezek az egyenlőtlenségek objektív tényezők vagy az egyén tanult tehetetlensége miatt leküzdhetetlenek. A társadalmi kohézió tehát nem magától értetődő, meg kell teremteni, meg kell erősíteni és fenn kell tartani. Még nehezebb a helyzetünk, ha tudjunk, hogy ma Magyarországon nem csak egyenlőtlen társadalmi csoportokról, de szigetekről is beszélnünk kell. Csermely Péter és kutatótársai a biológiai hálózatok megfigyelése után jutottak a következőkre: válság hatására a társadalom szigetekre szakad, melyek a krízis eloszlása után csak a megfelelő híd szerepét betöltő egyének hatására lesznek képesek újra egy egységet alkotni. Híd hiányában, egység nélkül azonban a válság utóhatásai leküzdhetetlenek, a fejlődés nem tud újraindulni. 19 A tanulmány a gazdasági válságra, és az abból való kilábalásra vonatkozik, úgy gondoljuk azonban, hogy érdemes időben és térben szélesebb körben értelmezni a kérdést: a társadalmi kohézió közösségképző ereje és a híd lehet a közösségi 18 Csepeli György, Prazsák Gergő: Az el nem múló feudalizmus, Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont, (A letöltés időpontja: február 14.) 19 Csermely Péter- Kovács István-Mihalik Ágoston - Nánási Tibor - Palotai Robin - Rák Ádám - Szalay Máté: Hogyan küzdik le a válságokat a biológiai hálózatok és mit tanulhatunk tőlük? in: Magyar Tudomány (http://www.matud.iif.hu/09nov/14.htm) (A letöltés időpontja: február 14.) Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 11

16 művelődés, hogy a szigetek összekapcsolódjanak és közösen szálljanak szembe a rendszerváltás okozta sokkal, a gazdasági válsággal, az elidegenedés rémképével Értékeikkel, hagyományaikkal tisztában lévő polgárok A hagyomány az egyik definíciója szerint kulturális emlékezet. A kultúrát is, tehát a hagyományt is csak közösség hozhatja létre, a kollektívum emlékezete maga a hagyomány. Ennek az emlékezetnek a legnagyobb része informális: informális értékek, normarendszerek, amelyek az emberek együttélését, együttműködését szabályozzák. A hagyomány egy társadalom, egy lokális közösség bizalmi tőkéje, egy-egy közösség önmegtartó ereje, ami nélkülözhetetlen lesz a jövőben, mert fontos szerepet tölt be közösségépítő, -formáló, kohéziós, öntudatosító hatásával. A hagyományalapú tudástársadalom mindenekelőtt arra biztosít esélyt, hogy makro és mezo, globális és lokális szinten olyan közösség jöjjön létre, amelyben összekapcsolódik az eszköz (technológia) és a (társadalmi) cél, és mikro szinten olyan emberek alkossák ezt a közösséget, akikben egyensúlyra jut hagyomány és kreatív újítás, és az így megteremtett felelősségteljes szabadságban a külső és belső törvények, azaz önmaguk és világuk megismerésével értelmet találjon a létük, megtalálják testi, lelki, szellemi otthonukat. 20 A hagyományápolás ma a közművelődés megkülönböztetett részét képezi, nem csak azért, mert nagy elődeink jól végezték munkájukat, és a népművészet igen nagy részét sikerült a kihalás előtt ledokumentálnunk, de azért is, mert hovatovább a hagyományápolás a népművészet továbbélésének egyetlen terepe és eszköze írja Kelemen László a NEFMI szakmapolitikai koncepciójához írt kéziratában. Majd így folytatja: a hagyományos paraszti társadalom és az általa a legutóbbi évtizedekig őrzött ősi kultúra eredeti közegében, a falvakban, szétesett, megsemmisült, a globalizáció napjainkban éppen a kegyelemdöfést adja neki. Jogos az aggodalom is, hogy ha nem figyelünk oda, a paraszti hagyomány lassú eltűnésével pillanatok alatt elveszíthetjük kollektív kulturális memóriánk jelentős, meghatározó részét. A hagyományőrzés szervezetrendszere habár számos nehézséggel is küszködik 21 erős szakmai hálózatot alkot, a civil és az állami szereplők Hagyományok Háza, Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság 22 egymással szoros kapcsolatban dolgoznak. Az elmúlt évtizedek munkájának eredményeként a magyar táncház módszer felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Az elért eredmények megtartása azonban csak akkor lesz lehetséges, ha a közösségi művelődés mellett a hagyományőrzési is vissza-, illetve behelyeződik jogaiba. Nem vitatva persze a művelődés semelyik ága támogatásának fontosságát, érdemes meggondolni: ha tragikus módon holnaptól Magyarországon az összes szimfonikus zenekar megszűnne, attól még a Lajtán túl Mozart vagy Bach művei továbbra is hitelesen megszólalnának. Ha azonban a hagyományápoló-mozgalmak, vagy a Hagyományok Háza tűnne el, akkor arra ébred- 20 Csörgő Zoltán: Hagyományfejlesztési projektek az információs társadalom stratégiákban ben például a NESZ tagszervezeteinek gazdálkodásra, tevékenységre vonatkozó összegzése, amelyből megállapítható, hogy az 54 tagszervezet közül mindössze 9-nél van rész-, vagy főállású munkatárs, akik ellátják a szervezet és a szakterület menedzselését. A szervezetek döntő többsége nem rendelkezik épületbeli és tárgyi eszközökkel. Pénzbeli megtakarítás nincs. Ezzel szemben ők szervezik a népi kézművességgel kapcsolatos megyei eseményeket, ők fogják össze az alkotókat, szervezik a képzésüket, a megyei találkozókat, minősítéseket, zsűrizéseket. [Kelemen, 2012] 22 Az UNESCO egyezmény magyarországi szakmai koordinálásáért felelős intézmény Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 12

17 hetnénk hirtelen, hogy senki sem éltetné, adná tovább a magyar paraszti hagyományt. Identitásunk és közösségi létünk alapjaiban kérdőjeleződne meg így, ősi, még élő közösségi kultúránkat veszítenénk el, mely részünk volt a XX. századig Testi-lelki feltöltődésre képes egyének A mai társadalmunkban egyre inkább központi kérdés a szabadidő felhasználásának milyensége ez a személyiség fejlődésnek és egyben az emberi kultúra előrehaladásának fő problematikája. Alapvető tényként fogalmazhatjuk meg a szabadidő társadalmi fontosságát, mivel a ráérő idő minősége, tartalma közvetlenül befolyásolja az egyén életét, segíti az erkölcsi értékek tudatosítását, a közösségi tudat erősítését, a másság elfogadását. A szabadidejét értékesen felhasználó egyén ezáltal hat környezetére, így az egész társadalomra. Ugyanakkor a rekreáció nem feltétlenül aktív kikapcsolódást kell, hogy jelentsen, feltéve, hogy az otthonülés tudatos választás és nem annak az eredménye, hogy nincs hova menni kikapcsolódni. Azonban 2003-ban azt láttuk, hogy a társadalom 60%-a otthonülő (sajnos ennek a csoportnak csak kis része 17%-a számít otthonülő olvasónak, 43%-uk otthonülő, kultúrán kívül eső, sivár életmódot folytató) 24. Ez az arány túl nagy ahhoz, hogy azt mondhassuk, ez tudatos döntés következménye. A közösségi művelődés rekreációs feladata tehát kettős: nem csak a megfelelő szabadidő eltöltés feltételeit kell megteremtenie, de segítenie kell az egyén választási, sőt válogatási igényének kialakulását is. A tudatos választás alapja ahogyan azt már a globalizáció kérdéskörét tárgyaló fejezetben is írtuk az önismeret, a kialakított igény, hogy életünket minő- 23 Kelemen László: Hagyományápolás, népi kultúra (a NEFMI szakmapolitikai koncepciójához írt kézirat), Adatok és ábra: Hunyadi Zsuzsanna: Kulturálódási és szabadidő eltöltési szokások, életmód csoportok, Magyar Művelődési Intézet és MTA Szociológiai Kutatóintézet Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 13

18 ségi tartalommal töltsük fel, valamint a kommunikáció. A tudatosságot nem lehet felülről kikényszeríteni, csak segíteni: megfelelő szakemberekkel, anyagi és időbeli ráfordítással Intézményrendszer Az intézményrendszer kapcsán idézzük az 1.3 Alapfogalmak fejezetben írtakat: az intézmények a közösségi művelődés fontos alkotóelemei, a hangsúlynak azonban a közösségen, a művelődési folyamatokban való együttes részvételen kell lennie. Az intézmények csupán a keretet adják, a bennük, körülöttük működő közösségek által válnak közösségi művelődési intézménnyé avagy épp ezek hiánya kérdőjelezi, kérdőjelezheti meg ekként való működésüket Intézményi ellátottság Jelenleg Magyarországon a települések 83,8%-án működik művelődési ház (vagy azzal rokonítható közösségi intézmény), illetve közösségi színtér. A további, azaz azon települések lakosainak számát, ahol nem működik intézmény közel félmillióra becsüljük. Szomorúbb tény, hogy a települések 8,6%-án annak ellenére érezték ellátatlannak magukat az ott élők, hogy az adott helyen működött művelődési ház/színtér. Kérdés persze, hogy e településeken, területeken mi lehet a teendő. Pontosabban: miképpen érhető el, miképpen szervezhető meg az intézményrendszer fenntartható fejlesztése, szélesítése. Fontos szempont ezzel kapcsolatban, hogy az emberektől általában nem kérhető számon a közösségi művelődés helyi fejlesztésének elmulasztása. Többségük nem tudhatott a lehetőségről, és a régi mintákat is elfeledtették velük. Az újabb nemzedék pedig honnan ismerte volna? 25 Maguktól a bátrabbak sem merték elkezdeni a szervezőmunkát. Kellettek valakik, akik gyutacsként beindították és bátorították a társadalomújító folyamatokat. Ezek a gyutacsok lehetnek a közösségi művelődési szakemberek, akik a közösségi életének szervezési módjában, és ennek fontosságában emlékezetét veszített társadalmat rehabilitálni, revitalizálni tudják 26. Az intézményi ellátottság kapcsán lényeges szót ejtenünk az IKSZT-típusú közösségi házakról, az azok kialakítását és működtetését célzó, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló folyamatról. Az integrált közösségi és szolgáltató terek az integrált, komplex feladatellátást szolgáló, az emberek találkozását biztosító közösségi térszerkezet keretében, egymásra épülve, egymást felerősítve teszik elérhetővé és hozzáférhetővé a lakosságot érintő közszolgáltatásokat, továbbá az üzleti és civil szféra kezdeményezéseit. A szemlélet, a modell lényege az, hogy az integrált közösségi és szolgáltató terek egyszerre - olyan épületek, amelyek térszerkezetükkel, eszközeikkel keretet biztosítanak minden ágazat, szakterület számára, hogy közszolgáltatásait hozzáférhetővé tegye a vidéki településeken és térségekben; 25 Beke Pál: Elszalasztott lehetőség : Tűnődés a közösségi művelődés elmaradt megújulásáról, 2006 in: Új ifjúsági szemle 4. évf. 2. sz. 26 Ua. Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 14

19 - szolgáltatásszervezési modell, amely hozzájárul az egyes (köz)szolgáltatások fenntarthatóságához, szakmai és finanszírozási szinergiájuk megteremtéséhez, és - mindemellett közösségi tér is, azaz ereibe befogadja a helyi közösségi indíttatású, illetve közösségi célú kezdeményezéseket, folyamatokat, az ott dolgozó szakember pedig támogatja, bátorítja azokat. A Klebelsberg Kunó nevével fémjelzett nemzeti kultúrafejlesztési program óta nem állt rendelkezésre a magyar közösségi művelődés, közösségfejlesztés megújítására ilyen hatalmas forrás. A 30 milliárd forintnyi beruházásnak és az ahhoz illeszkedő szakmai-módszertani támogatásnak komoly társadalom- és gazdaságfejlesztési hatása lehet. A program keretében több mint 600, 5000 fő alatti településen található művelődési ház, egykori iskolaépület, parókia vagy egyéb használaton kívüli ingatlan újult, illetve újul meg és vált-válik sokcélúan használható közösségi térré. Közülük több mint 300 intézmény 1500 fő alatti településen, közel 150 pedig a társadalmi-gazdasági gondokkal leginkább sújtott, leghátrányosabb helyzetű kistérségekben (LHH térségek) működik. Az IKSZT-típusú közösségi terek az infrastrukturális fejlesztési támogatás feltételeként megsokszorozva annak társadalmi-gazdasági hasznosságát számos közösségi művelődési feladatot kötelesek ellátni A tényleges működés feltétele: a helyiekre figyelemmel lévő szakember A települések kétharmadán (67,6%) egy művelődési ház/közösségi színtér van, bő tizedén (11,4%) kettő, 3,7%- án három vagy négy, ennél több pedig csupán a települések igen kis hányadán működik (0,9%). A művelődési házak/színterek száma a településnagysággal határozottan nő, azonban még az ezer fő alatti településeknél is előfordul egynél több művelődési ház/színtér. Tény, hogy minél kisebb a település, annál valószínűbb, hogy nincsen művelődési háza. Az adatok hiányosságai miatt nehéz megmondani, hogy a fenti számok mennyire tükrözik a valós képet, azaz hogy mely esetekben beszélünk tényleges működésről. Látni kell, láttatni kívánjuk azonban az érem másik oldalát is: habár egyetlen népművelőt sem akadályozott meg senki abban, hogy a helyiekre és ha lehet, akkor ne csak a képviselő testület tagjaira figyelemmel végezze munkáját, kétségtelen, hogy a kevés számú kiváló kezdeményezés mellett rendszerszerű, a házak, a szakemberek túlnyomó részét elérő, elérni képes szakmai- Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 15

20 módszertani segítő-támogató rendszer sohasem működött hazánkban. 27 A társadalmigazdasági szükségletek mellett e hiányok azok, amely halaszthatatlanná teszik a közösségi művelődés megújítását! teljes munkaidős szakember részmunkaidős szakember Rész- és teljes munkaidős közművelődési vagy közgyűjteményi szakemberek száma (2008) 28 Az, hogy arányában az aprófalvas megyékben találjuk a legkevesebb szakembert, azaz ott, ahol a legnagyobb szükség lenne az információáramoltatásra, a közszolgáltatások közvetítésére, a közösségek dinamizálására kiválóan mutatja a létszám alapú, szabadon felhasználható normatíva, mint finanszírozási modell alkalmatlanságát. Az adatfelvételek e köre tehát a finanszírozás esetében mutat irányt nekünk: a feladatfinanszírozás során a lakosságszám csupán az egyik szempont lehet, az értékeknek, az alapelveknek való megfelelés vizsgálata mellett az intézmények aktivitását, tevékenységük kimeneteit és eredményeit is figyelembe kell majd venni. Az országos átlagot nézve, a települések 37,6%-án foglalkoztattak teljes munkaidőben közművelődési vagy közgyűjteményi szakembert, 58,8%-án pedig részmunkaidőset vagy megbízási díjasat. 29 Felmerülhet a kérdés, hogy főleg a kisebb településeken van-e szükség szakemberre. A felmérések alapján a válasz egyértelmű: azokon a településeken, ahol nem dolgozik legalább részmunkaidőben szakember az összes művelődési formában jelentős lemaradás jellemző. Visszaidézzük azonban az 1.3. Alapfogalmak fejezetben írtakat: habár a szakmai képesítést, képzést magunk is rendkívül fontosnak véljük, elsődlegesnek a helyi emberekre való figyelmet tartjuk, azt a képességet, amelynek köszönhetően a közösségi művelődési szakember, illetve a közösségi munkás kivívja és megőrzi a helyiek bizalmát. Aki 27 Az is igaz persze, hogy ennek kiépítését nemegyszer épp a népművelők akadályozták meg akár aktívan, akár csak érdektelen, fásult tétlenségükkel. 28 Talata-Dudás Katalin: A közkulturális intézmények feltérképezése a 30 ezer fő alatti településeken in: SZÍN 2009/4. 29 Uo. Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 16

21 erre nem képes legyen akárhány diplomája véleményünk szerint nem tekinthető szakembernek. A vitairatunk javaslatai között szereplő képzési programok kapcsán az előbbiekből két, egymásba mutató feladat adódik: - egyrészt vissza kell állítani az önálló közösségi művelődési szakember, illetve közösségi munkás BA képzést, - másrészt a képzés központjában a közösségfejlesztés kell, hogy álljon annak mindenféle ágával, irányzatával és a mindazok műveléséhez szükséges ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel Fenntartók A legtöbb alternatív (a települési-, megyei-, kisebbségi önkormányzatokon és társulásaikon kívüli) fenntartót Csongrád, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Pest és Fejér megyében találtuk, a legkevesebbet pedig Nógrádban, Zalában, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Somogyban. Az előbbi csoportban nagyobb az átlagos településméret, míg az utóbbiban általában jóval kisebb. Ebből a felsorolásból is látszik: éppen a rossz helyzetben levő megyék azok, ahol nemigen lehet alternatív fenntartókra számítani. Kivételnek számít ez alól Baranya megye, ahol a viszonylag elterjedt intézményfenntartó társulások és a non-profit szervezetek segítik elő a jobb ellátottságot. A civil szervezetek intézményfenntartást Csongrád (19,0%, Hajdú-Bihar 16,3%, Komárom- Esztergom (16,7%) és Pest megyében (8,8%) tudnak vállalni leginkább. A for-profit szervezetek Komárom-Esztergom (8,0%) és Bács-Kiskun megyében játszanak a leggyakrabban intézményfenntartói szerepet A nonprofit fenntartású intézmények száma megyénként (2008) Talata-Dudás Katalin: A közkulturális intézmények feltérképezése a 30 ezer fő alatti településeken in: SZÍN 2009/4. Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 17

22 Az, hogy Baranya kivételével a rosszabb társadalmi-gazdasági helyzetben lévő megyékben a legcsekélyebb a civil szervezeti fenntartók száma megerősíti, igazolja a közösség- és szervezetfejlesztői munka szükségességét: ha az a cél és pedig az kell, hogy legyen hogy e területeken nőjön az intézmények száma, akkor az anyagi mellé jelentős szakmai-módszertani támogatást kell biztosítani. Gondoljunk csak az előbb írtakra: az emberektől általában nem kérhető számon a közösségi művelődés helyi fejlesztésének elmulasztása. Többségük nem tudhatott a lehetőségről, és a régi mintákat is elfeledtették velük. Az újabb nemzedék pedig honnan ismerte volna? Külön(leges) figyelmet igénylő célcsoportok Az alábbiakban bemutatjuk azokat a jól meghatározható csoportokat, akik számára olyan programok létrehozása szükséges, amelyek kifejezetten őket célozzák úgy, akkor és ott, ahogyan, amikor és ahol megfelelő nekik. Az alábbi kiragadott csoportok között egyrészt lehetséges átfedés, másrészt fontos megjegyezni: e csoportok nem mennyiségében, hanem minőségében igényelnek különleges figyelmet. Másként fogalmazva: nem nagykegyesen beengedni kell őket és hagyni, hogy naphosszat intézményeinkben legyenek, nem csupán esélyt kell adni nekik arra, hogy részesei legyen a közösségi művelődés komplex folyamatának, hanem minden szakembernek meg kell szakadnia annak érdekében, hogy megtalálja a kulcsot hozzájuk. Ha valaki nem tudja hogyan? Tanulja meg! Ha nincs ilyen tanfolyam? Szervezzen ilyet az arra hivatott intézmény! Ha nincs rá pénz? Kerítsen! Nem másért, mint azért, mert az ő társadalmigazdasági részvételükön, pontosabban annak mértékén áll vagy bukik Magyarország jövője. Fiatalok Napi tapasztalat: a közösségi művelődési intézmények számára legtöbb esetben problémát jelent, hogy miképpen csalogassák be, és ha már becsalogatták, hogyan tartsák ott a fiatalokat. Külön kérdést szokott jelenteni, ez miképpen oldható meg anélkül, hogy valami kárt tennének az épületben, mert akkor legtöbb esetben eltiltják őket. A közösségi művelődési szakemberek ahogyan sajnos számos további szakmai képviselői is ha kilátástannak látják a fiatalokkal való párbeszédet, akkor tehetetlenségükben elfelejtik, hogy az épület van az ifjúságért és nem fordítva. A közösségi művelődés és az ifjúság szempontjából meghatározó továbbá a fiatalok körében a közösségi oldalak használatának nagyfokú elterjedtsége. Az msn, a Facebook tündöklése; az online, másodlagos személyiségek kialakítása csak pár éve lett meghatározó tényező a fiatalok életében. A szakemberek többsége azonban nem mozog otthonosan a virtuális világban, idegenkedik attól ahogyan eleink a Gutenberg-galaxistól és nincsenek kidolgozott stratégiái arra vonatkozóan, hogy a digitális bennszülötteket miképpen invitálja meg a valóban valóságos világba és miképpen aktivizálja őket ott pontosabban itt. Romák A romák társadalmi-gazdasági részvételének kérdését nem lehet önmagában értelmezni. A számos szempont mellett különösen meghatározó, hogy az adott településen milyen a viszony a különböző etnikumú lakosok között. Ahol gondokkal terhelt, ott először ezek feloldására van szükség. Fontos azonban tudni, hogy ez a kérdés túlmutat a települési szinten. Sőt, túlmutat az országos ágazati stratégiák alkotásán. Ugyanúgy, ahogy a A gazdasági jól-lét című Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 18

23 fejezetben rámutattunk arra, hogy nem a GDP határozza meg az életminőséget, hanem fordítva, ennél a témánál is újfajta gondolkodásra van szükség. Fel kell ismernünk, hogy a hátrányos szociális helyzet önmagában nem veszélyeztető tényező, hanem azáltal, hogy sokkal valószínűbben jár együtt a lemaradás szubjektív élményével. A kiszolgáltatottság és a döntési lehetőségekből való részesedés megvonása ugyanolyan deprivált helyzet, mintha valaki az anyagi lehetőségeit másokéval összehasonlítva látja magát jelentős hátrányban. 31 A munka világából kiesettek (idősek, munkanélküliek, GyES-en lévő kismamák, stb.) Az előbbi oldalakon említett aktivitás ezekben a csoportokban nagy valószínűséggel a legalacsonyabb szinten van, hiszen a munka nem csak a megélhetést jelenti, hanem a társadalomhoz való csatlakozás egy fontos pontját is. Akinek nincs munkahelye, más fogódzkodót kell, hogy keressen. Objektív és szubjektív okai is lehetnek annak, ha ez nem sikerül: nincs a közelben olyan közösség, melyhez csatlakozni tudnának, avagy van, de lelki állapotuk, bezárkózottságuk tehetetlenné teszi őket. Minél hamarabb be kell tehát vonni őket a közösségi életbe, hogy megelőzzük a népbetegségnek számító depresszió kialakulását, melynek ezen csoportok (kiemelten a munkájukat elveszítők) fő veszélyezettjei. Az idősek kapcsán különös szerepe van a közösségi művelődés intézményrendszerének, hiszen ők nagy valószínűséggel már nem fognak újra munkahelyen, állásban dolgozni esetükben tehát a szociális és az egészségügyi mellett a közösségi művelődési az, amely biztosíthatja az aktív időskor lehetőségét. Megjegyezzük azonban, hogy a bevonásuk nem csak az idősek javát szolgálja: aktivizálásuk esetén településeink közösségei életének egyik erőforrásaivá válhatnak, továbbá épp ideje van már annak, hogy társadalmunk (újra) felfedezze bölcsességüket, hely- és hagyományismeretüket. 3. A stratégia alapjai 3.1. A stratégia fő szakmai célja Fő szakmai célunk a közösségi művelődés megerősítése, megújítása. Másként fogalmazva: a társadalom rehabilitálása a kultúra sajátos eszközeire építő, a közösségeket megerősítő munka által. A jelen időszakban ugyanis, azaz amikor a közösségek szétzilált állapota és a közösségi megoldásokban való gondolkodás és cselekvés képtelensége már társadalmigazdasági fejlődésünk, sőt szinten maradásunk akadálya, akkor az anyagi és a szakmai erőforrásokat a közösségekre kell koncentrálni, a közösségi művelődésnek kell prioritást adni 32. Meggyőződésünk tehát, hogy mind a szakpolitikának, mind a szakmai-módszertani fejlesztő munkának, mind pedig a helyi cselekvések sokaságának a közösségeket és a közös- 31 Kopp Mária Martos Tamás: A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét, életminőség viszonya 8.o. 32 Határozott meggyőződésük, hogy e priorizálásra legalább a rendszerváltozás óta szükség lett volna. A monolitikus berendezkedést felváltó plurális demokráciánk ugyanis az alkotóerők felszabadulása mellett társadalmi zavarodottságot, értékrendi elbizonytalanodottságot eredményezett. Az egymással rivalizáló (politikai) elitcsoportok az élő közösségek szűrője nélkül zúdították üzeneteiket az atomizált társadalomra. A merőben új, és jórészt kedvezőtlen körülmények közé csöppent egyén magára maradt feldolgozatlan problémáival, aminek következtében inkább szenvedő alanya, mint cselekvő részese lett az új idők változásainak. Hisszük, hogy a közösségi művelődés és annak sajátos professziójára a közösségfejlesztésre épülő folyamatok jóval határozottabb támogatása esetén kiküszöbölhető lett volna a lábjegyezünk elején említett társadalmi zavarodottság és értékrendi elbizonytalanodottság. Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 19

24 ségi megoldásokat kell a középpontba helyezniük, munkájuk során a közösségekre és azok szándékaira, igényeire és szükségleteire kell, hogy építsenek és elsődlegesen azok létrejöttét, fejlesztését kell célozniuk. A művelődési házak és minden egyéb közösségi művelődési intézmény működését a közösségek kell, hogy meghatározzák akár fenntartóként, működtetőként, de sokkal inkább az annak vezetésében és irányításában részt vevő, projektjei, programjai, szolgáltatásai kigondolásában és megvalósításában aktívan cselekvő és az intézmény működésének minél több eleméért felelősséggel rendelkező tulajdonosként. A prioritások áthelyezése habár kétségkívül az egyik legfontosabb, de csupán az első lépés. Vitairatunk elsősorban e munka további lépéseire tesz javaslatot A stratégia nemzeti jövőképe Minden, társadalomfejlesztéssel foglalkozó szakma számára meghatározó, hogy milyen az a közösség, amelyért dolgozik. Társadalmunk elérni kívánt állapotát egy nemzeti jövőképben foglaltuk össze. Véleményünk, javaslatunk, hitünk szerint egy ilyen társadalom kialakulásáért, kialakításáért hivatott a közösségi művelődés. A társadalom sűrű szövetű, összetartó, szolidáris, krízisek esetén az erős, befogadó és nyitott közösségek által megtartja polgárait. A társas, a közösségi, a politikai és az üzleti kapcsolatok a kölcsönös bizalmon alapulnak, társadalmi közmegegyezésnek örvendő, építő értékek hatják át azokat. Az emberek méltósággal, polgárként élik életüket, felelősséget éreznek önmaguk, továbbá szűkebb (rokoni, baráti, ismerősi) és tágabb (szomszédsági, települési, nemzeti) közösségük jelenéért, jövőjéért. Rendelkeznek mindazon információkkal és képességekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy felelősségüket kiteljesítsék, alakíthassák mind a maguk, mind pedig közösségeik sorsát. A részvételi demokrácia és a nyilvánosság intézményeinek köszönhetően az emberek széles köre vesz részt felelősen, informáltan és tudatosan az őt érintő döntések meghozatalának folyamatában. Az emberek ismerik és értik történelmüket, hagyományaikat, továbbá a társadalom értékeit és normáit, készek és képesek azok ápolására, ahogyan megújítására is. A gazdasági szereplők számára a tisztességes profitszerzés mellett a fejlődés fenntarthatóságának biztosítása és a közjó szolgálata az elsődleges cél A stratégia fő értékek, alapelvei A jövőkép mellett meghatározóak azok az alapelvek, alapértékek, amelyek mentén mindezt el akarjuk érni Szeretet, befogadás és szolidaritás A szeretet annyi, mint a javát akarni valakinek és hatékonyan tenni is azért. Az utóbbi évek gazdasági-társadalmi kataklizmáiban egyre türelmetlenebbé és intoleránsabbá váló társadalmunk megújulásának egyik feltétele, hogy minél többen a másik javát keresve járjuk be boldogulásunk és fejlődésünk útját. Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 20

25 Az állam által elosztható javak mennyiségének csökkenésekor különösen megnő a szolidaritás szerepe: ha valamiből többünk van anyagiakból, tudásból, kapcsolati és egyéb tőkékből akkor lehetőségeinkhez mérten osszuk meg azt a nélkülözőkkel. Fontos, hogy ha csak egy mód van rá javainkat ne alamizsnaként adjuk át. Szolidaritásunkat úgy és azért gyakoroljuk, hogy minél többen élhessenek polgárként hazájukban A közjó szolgálata A másik javának keresése nem csupán egyéni, hanem közösségi, nemzeti szinten is értelmezhető: ez a közjó szolgálata. Az állam és annak képviselői, tisztviselői mellett mindanynyiunk számára követendő alapelv ez. Az egyéni és a közösségi-társadalmi cselekvésnek is arra a felismerésre kell épülnie, hogy a sajátos célok eredményei a közjó fejlesztésén keresztül érhetőek el és tarthatóak fent optimálisan Bizalom, nyitottság, közösség, részvétel Minden kapcsolat és együttműködés alapja a bizalom és a nyitottság. Igaz ez a személyés szervezetközi kapcsolatokra, ahogyan az állam és annak polgárainak viszonyára is. A közösségi művelődés szakembereinek a bizalom szintjének és a nyitottság mértékének növelésére irányuló erőfeszítéseit az állam, illetve a mindenkori hatalom működésének átláthatóságával, a jó kormányzás elveinek való megfelelésével kell támogatnia. Az emberek szabad társulásaikban és a maguk által kezdeményezett kapcsolataikban válnak polgárrá. A mindennek keretét megadó közösségek ezért önmagukban is értéket képviselnek. Az emberektől akkor várható el, hogy aktív és felelős résztvevői legyenek a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló folyamatoknak, ha azok átláthatóak számukra, ha azok alakítóivá, részvényeseivé is válhatnak. A részvétel elve azonban nem csupán társadalmunkat kell, hogy áthassa, hanem az annak fejlesztésére hivatott intézmény- és szolgáltatásrendszer egészét is: úgy kell, hogy működjenek ezek, hogy azokat a polgárok és közösségeik a sajátjuknak érezzék és vegyenek részt azok működésének, működtetésének lehető legtöbb elemében Szubszidiaritás A vágyott társadalmi-gazdasági állapotok elérését szolgáló helyi szintű fejlesztési folyamatokat, azok pontos célját, tartalmát és módszertanát az adott térség, település, szomszédság adottságai és szükségletei kell, hogy meghatározzák. Az állam meg kell, hogy bízzon a helyi közösségekben, a társadalmi tanulás érdekében meghagyva a tévedés jogát is. A közjó érdekében azonban támogatnia és segítenie kell a helyi közösségeket abban, hogy tevékenységüket összehangolják egymással, továbbá a társadalmunkat, gazdaságunkat alkotó további szereplőkkel. A támogatás nem jelentheti a közösségek helyett való cselekvést. Sokkal inkább azok fejlődésének biztosítását annak érdekében, hogy mind az egyes emberek, mind pedig a közösségek és a települések - ráébredjenek helyzetük azonosságára, - feltárják annak lényegi okait, összefüggéseit és magukra vonatkozó hatásait, - felismerjék valóságos lehetőségeiket, - megfogalmazzák a maguk számára kívánatos változtatási szándékokat és Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 21

26 - elhatározzák és az önmaguk közti munkamegosztással a fejlesztési programot közösen végigvigyék Vidék- és városfejlesztés összhangja Településeink többsége község, az emberek túlnyomó része azonban városokban lakik. A vidéki térségek sok esetben távol esnek a társadalmi, gazdasági fejlődést szolgáló erőforrásoktól, erőforrásközpontoktól, az urbanizált területeken azonban koncentráltan van jelen számos negatív társadalmi, gazdasági jelenség. A vidéki és a városi térségek egymásra utaltak, fejlődésük, fejlesztésük csak összehangoltan, mindkét településtípus igényeire és szükségleteire figyelve lehetséges Fenntarthatóság Nemzeti, területi és helyi szinten is csak fenntartható fejlesztéseket szabad elindítani. Ismerni kell a már meglévő erőforrásokat, azokra építve, azokat dinamizálva kell elindítani a fejlesztéseket. A gazdasági folyamatok, eredmények alakítói, megalkotói mi magunk vagyunk és létünk elképzelhetetlen a gazdasági, gazdálkodási folyamatok nélkül. Társadalmunk és gazdaságunk fejlesztése tehát elválaszthatatlan egymástól e fejlesztések szinergiája a fenntarthatóság egyik alappillére Minőség A közfinanszírozású intézmény- és szolgáltatásrendszer tekintetében a minőség két fő összetevője az eredményesség (azaz, hogy az adott szolgáltatás valóban érje el azt a célt, amely létét igazolja) és a hatékonyság (azaz, hogy mindezek eléréséhez csak a szükséges mennyiségű erőforrások kerüljenek felhasználásra). A közösségi művelődés intézmény- és szolgáltatásrendszere esetében ez még kiegészül a közösségiség és a részvétel szempontjaival: a közösségi művelődést segítő-fejlesztő szakmák, hivatások és szakemberek, valamint az e cél szolgálatára létesített-fenntartott-működtetett intézmények funkcióikat, feladataikat, működésük és tevékenységük minden meghatározó motívumát, elemét azoktól a közösségektől kell eredeztessék, amelyek szolgálatára rendelten végzik tevékenységüket A fogalmak pontos használata érdekében fontos megemlíteni: az esetek többségében az urbánus területekhez is tartoznak falvak - jogállás szerint községek - és a rurális területekhez pedig (kis)városok. A rurális-urbánus területi lehatárolás tehát nem esik egybe a város-falu felosztással. 34 Balipap Ferenc: Egy nemzeti közösségi művelődési stratégia alapvonalai és készítésének vázlata in: Szín 7/5., 2002 Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 22

27 4. Hatásterületek, átfogó célok A nemzeti jövőképben meghatározottak elérése érdekében az alábbi területeken tartjuk különösen fontosnak a változásokat. A területek egyszersmind a közösségi művelődés kompetenciakörét is jelentik, és ekként az általunk szorgalmazott szakmai eszmecserék egyik központi témáját adják, adhatják. Életünk, valóságunk azon szegmenseinek tartjuk tehát ezeket, amelyre a közösségi művelődés intézményrendszere, az azokban, illetve amellett működő közösségek és a mindezekben dolgozó szakemberek hatással lehetnek, illetve amelyekre hatással kell lenniük. 35 Kohézió, közbizalom, nyitottság, részvétel Tudás, kreativitás és kompetencia Hagyomány, értékek, normák és modernitás Ifjúságfejlesztés Gazdaság, vállalkozásivállalkozói kultúra Kikapcsolódás, szórakozás, rekreáció 4.1. Kohézió, közbizalom, nyitottság, részvétel Vitairatunk elején is erre mutattunk rá és helyzetelemzésünkből is kitűnt: a társadalmi integráció megerősítése különlegesen szükséges. A közösségi művelődés ehhez az össztársadalmi ügyhöz alapvetően tud hozzájárulni, hiszen meghatározóan kulturális kérdésről van szó. 36 A társadalmi integrációhoz szorosan kapcsolódik a bizalom, a közbizalom kérdésköre, annak rendkívül alacsony szintjének emelése, azaz a társadalmi tőke fejlesztése. Minden területhez, de főként e kettőhöz (kohézió, bizalom) komoly és tartós társadalmi befektetésekre lenne szükség. Célként a társadalmi kohézió erősítése, a közbizalom szintjének és a nyitottság mértékének fejlesztése, az emberek társadalmi-gazdasági részvételének fokozása határozható meg. 35 A hatásterületek meghatározása kapcsán a jövőkép tartalma és a helyzetelemzés eredményei mellett jelentős mértékben támaszkodtunk B. Gelencsér Katalin A helyi közművelődés funkciói, feladatai dolgozatára (in: Tér társadalom kultúra, Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2005, Szerkesztette: Török József) és Péterfi Ferenc Kulturális közösségi művelődési funkciók a 2010-es években a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztályának ajánlásai alapján című kéziratára. 36 Az érdemi előrelépéshez alapvetően szükséges a más ágazatokkal való összefogás. Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 23

28 4.2. Tudás, kreativitás és kompetencia A közösségi kohézió fejlesztése ki kell, hogy egészüljön az egyének elsősorban közösségi keretek közt megvalósuló tudás-, kreativitás- és kompetenciafejlesztésével. A hatásterület kapcsán három tevékenységcsoport határozható meg: - az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, életminőséget és életesélyt javító, a gyerekeket és a fiatalokat is bevonó tanulási folyamatok, továbbá a felnőttoktatási lehetőségek megteremtése, szakképző tanfolyamok megszervezése, - az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, a művészetek és a tudományos ismeretek és értékek pártolása, s azok helyi adottságokhoz kapcsolódó terjesztésének és az alkotókészség fejlesztésének a felelőssége és - a kommunikációra, az együttműködésre, kooperációra, érdekartikulációra, érdekvédelemre, kezdeményezésre, az elfogadásra-toleranciára, a párbeszédre, közösségek alakítására és a közösségekben való életre, továbbá a változásra való felkészítés. Lényeges szempont, hogy mindezeket nem csupán a felnőtt, hanem az ifjúsági korosztály esetében is lényeges és a közösségi művelődési intézményrendszer által ellátandó feladatnak tartjuk. Célként, összefoglalóan az emberek ismereteinek, tudásának bővítése, tehetségük kibontásának és kiteljesítésének támogatása, egyéni és közösségi kompetenciáik, továbbá a változásokhoz való alkalmazkodó képességük fejlesztése, a közösségi szerepvállalásra való képessé válásuk segítése fogalmazható meg Hagyomány, értékek, normák és modernitás A hagyományok, az értékek, a normák megalapoznak, eligazítanak érthetőbbé (megérthetővé) és átláthatóbbá teszik életünket, mindennapjainkat. Feltéve persze, ha ismerjük és éljük azokat, továbbá akkor, ha szükség esetén amikor már inkább megkötnek, behatárolnak meg is újítjuk őket. A hatásterület kapcsán elsődleges feladatnak és célnak a hagyományok (szokások) megismerésének és megértésének, megtartásának, alkalmazásának, továbbadásának és megújításának támogatását, a művészeti, szellemi-tudományos és környezeti értékek és ismeretek terjesztését, a megértésük és befogadásuk elősegítését tartjuk Ifjúságfejlesztés A fiatalok, minden egyéb kiemelt célcsoport melletti előtérbe helyezését két szempont, szükséglet indokolja: - a jelenleg zajló (fejlesztési) folyamatoknak lehetnek erőforrásai ötleteikkel, kritikai látásmódjukkal, építő radikalizmusukkal, aktív részvételükkel, önkéntes szervezői tevékenységükkel feltéve persze, ha teret, ha feladatok, ha felelősséget kapnak, ha érzik és értik a helyüket és szerepüket, - a megkezdett társadalomfejlesztési folyamatok hosszú távú fenntarthatóságának garanciája lehet továbbá a fiatalok nagyarányú elérése hiszen ebben az esetben már fiatal felnőttkorukban rendelkezni fognak azokkal a képességekkel, attitűdökkel, ame- Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 24

29 lyek kialakításáért napjaink felnőttjeivel nagy erőfeszítéseket téve dolgoznak a közösségi művelődési szakemberek. Fontos feladat tehát, hogy a közösségért cselekvő állampolgáriság, a demokráciatanulás beleépüljön a fiatalok szocializációs folyamataiba, de még fontosabb az ifjúságban rejlő erőforrások kibontása, fejlesztése, az ahhoz való hozzájárulás, hogy a fiatalok motorjai, aktív erőforrásai legyenek a társadalmi és gazdasági fejlődésnek Gazdaság, vállalkozási-vállalkozói kultúra A napjainkban zajló és az elkövetkező évtizedeket is bizonyára meghatározó globális természeti, gazdasági és társadalmi folyamatok (éghajlatváltozás, pénzügyi-gazdasági válság, energia- és élelmiszerárak növekedése, stb.) eredményeként a települések fejlesztése kapcsán (újfent) megnő(tt) a helyi erőforrások szerepe. Látható, hogy az elkövetkező esztendőkben a növekedés helyett az erősödés, az erőforrások bővülése helyett a meglévők hatékonyabb kihasználása lesz a meghatározó. Egy-egy település fejlődése, fejlesztése akkor lesz biztonságos, fenntartható, ha annak lakosai, vezetői megfelelően támaszkodnak a helyi energiákra, erőforrásokra (természeti és épített vagyon, hagyományok, szokások, a helyi lakosok szaktudása, vállalkozások, aktív közösségek, stb.). A településeink fejlődése szempontjából kulcskérdés tehát, hogy ismerjék saját értékeiket, erőforrásaikat és legyenek tisztában azzal, hogy miképpen mobilizálhatják, hasznosíthatják azokat saját közösségük társadalmi-gazdasági fejlődése, fejlesztése érdekében. A közösségi művelődés mint a kulturális, a hagyományokban, a szokásokban rejlő, továbbá az emberi és a közösségi erőforrásokat feltárni, láthatóvá tenni, dinamizálni képes professzió számára a helyi erőforrásokra épülő, fenntartó, fenntartható gazdaság kialakulása, megerősödése, a gazdálkodási, vállalkozói kultúra fejlődése társadalmi, közösségi feltételeinek megteremtése fontos célja, szakmafejlesztési iránya kell, hogy legyen Kikapcsolódás, szórakozás, rekreáció A kulturális, művelődési alkalmak egyrészt a helyzetelemzésben írtak miatt fontosak: különösebb fejlesztési (a szakemberek részéről), fejlődési (az emberek, a közösségek szempontjából) szándék nélkül biztosítják a kikapcsolódás, a feltöltődés lehetőségét. Másrészt azonban a közösségi művelődési szakemberek számára az elérés, azaz az emberekkel való találkozás egyik legfőbb eszköze. Az ilyen jellegű programok számossága, azaz a kikapcsolódás, a szórakozás, a rekreáció feltételeinek, lehetőségei megteremtésének, bővítésének célja tehát a közösségek fejlesztése tekintetében is lényeges Intézmény- és szolgáltatásrendszer A hatásterületek mellett kiemelt fontossága van az intézmény- és szolgáltatásrendszernek és az abban dolgozó szakembereknek. Hiszen ahogyan azt vitairatunk elején már hangsúlyoztuk a jelenleg dolgozó szakemberek tudásának, szakmai-módszertani eszköztárának megújítása és a közösségi művelődési folyamatoknak keretet biztosító intézmények elérhe- Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 25

30 tőségének fejlesztése (számosságuk növelése) nélkül bizonyosan nem érhetőek el jelentős, nemzeti szintű változások. A közösségi művelődés intézményrendszerének szakmai-módszertani fejlesztése és mindenki számára való elérhetőségének biztosítása tehát ugyanolyam fontos cél, mint bármelyik egyéb, a fentiekben említett törekvés. Kohézió, közbizalom, nyitottság, részvétel A társadalmi kohézió erősítése, a közbizalom szintjének és a nyitottság mértékének fejlesztése, az emberek társadalmi-gazdasági részvételének fokozása Tudás, kreativitás és kompetencia Az emberek ismereteinek, tudásának bővítése, tehetségük kibontásának és kiteljesítésének támogatása, egyéni és közösségi kompetenciáik, továbbá a változásokhoz való alkalmazkodó képességük fejlesztése, a közösségi szerepvállalásra való képessé válásuk segítése Hagyomány, értékek, normák és modernitás A hagyományok (szokások) megismerésének és megértésének, megtartásának, alkalmazásának, továbbadásának és megújításának támogatása, a művészeti, szellemi-tudományos és környezeti értékek és ismeretek terjesztése, a megértésük és befogadásának elősegítése Kikapcsolódás, szórakozás, rekreáció A kikapcsolódás, a szórakozás, a rekreáció feltételeinek, lehetőségeinek megteremtése, bővítése Ifjúságfejlesztés Az ifjúságban rejlő erőforrások kibontása, fejlesztése, ahhoz való hozzájárulás, hogy a fiatalok motorjai, aktív erőforrásai legyenek a társadalmi és gazdasági fejlődésnek Gazdaság, vállalkozási-vállalkozói kultúra A helyi erőforrásokra épülő, fenntartó, fenntartható gazdaság kialakulása, megerősödése, a gazdálkodási, vállalkozói kultúra fejlődése társadalmi, közösségi feltételeinek megteremtése Intézmény- és szolgáltatásrendszer A közösségi művelődés intézményrendszerének szakmai-módszertani fejlesztése és mindenki számára való elérhetőségének biztosítása Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 26

31 5. Célok és intézkedések A részcélokat, teendőket egy háromdimenziós mátrix mentén gondoltuk át: - a hatásterületek (lásd az előző fejezetet), - a hatókörök, azon belül nemzeti (azaz nem csupán országos), térségi (azaz megyei és regionális) és települési szinteken, továbbá - időtávok, azaz stratégiai, tehát hosszú (20-25 éves) táv, középtáv, azaz a nemzeti fejlesztési tervhez igazodó közötti időszak és rövid táv, azaz a kormányzati ciklushoz igazodó időszak. Az így kialakított mátrix választ ad arra, hogy mely területen, mikor, melyik szinten, mit kell csinálni. Vitairatunkban azonban nem e szerkezetben tárgyaljuk a szükséges teendőket. Tesszük ezt egyrészt a könnyebb áttekinthetőség kedvéért, másrészt pedig azért, hogy elősegítsük a vitairatunkban foglaltak végrehajtási szintű felhasználását, azaz az egyes felelősségi szinteken adódó teendők ütemezését. Javaslataink összeállítása során építettünk a vitairatunk bevezetőjében említett, hasonló célú folyamatok eredményeire, különösen - a Beke Pál vezetésével, a Civil Fenntartású Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete keretei között összeállított A közösségi művelődés kívánatos szervezete című koncepcióra, - Péterfi Ferenc Kulturális közösségi művelődési funkciók a 2010-es években a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztályának ajánlásai alapján című kéziratára és - Dr. Koncz Gábor Merre van előre? Kulturális nemzetstratégia című dolgozatára. Az első dokumentum összeállításában, véglegezésében magunk is aktívan részt vettünk, így az azokban szereplő javaslatokat hivatkozás nélkül építettük be. A továbbiak esetében azonban hivatkozásokkal emeltük át, illetve építettük be a javaslatokat. Vitairatunkban foglaltakkal továbbá illeszkedünk a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által jegyzett, a Magyar Közművelődés Országos Szakpolitikai Koncepciója című dokumentumhoz is jelesül kiegészítjük az abban foglaltakat Nemzeti szint A nemzeti szint kapcsán lényeges felidéznünk a vitairatunk elején írtakat: a közösségi művelődés lehetőségeinek és feltételeink megteremtését, mindenütt elérhető és funkcionáló intézményeit az állam társadalompolitikájának lényeges feladatai közé soroljuk ez indokolja az intézményrendszer és szakemberei folyamatos anyagi támogatásának garanciáját. A közösségi művelődés települési (és térségi) intézményrendszere esetében azonban a nemzeti és a helyi szintek nem választhatóak el egymástól. Az állam ugyanis az intézmények biztosításával kapcsolatos felelősségét az önkormányzatok számára meghatározott kötelezettségeken keresztül gyakorolja, gyakorolhatja. Másként fogalmazva: az állam a működtetéshez szükséges források átadása mellett az önkormányzatok számára határozza meg kötelezettségként az intézmények létének biztosítását. Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 27

32 Az előbbiek megvalósulása azaz az állami felelősség, az annak mentén meghatározott önkormányzati kötelezettség és ahhoz kapcsolódó forrás a vitairatunkban írtak 0. előfeltétele. Az intézményrendszer esetében jelentkező közös állami-önkormányzati felelősség kapcsán két szempontot tartunk még különösen fontosnak: - az állam és az önkormányzat elsődleges feladata nem a működtetés, hanem a különböző kapacitások, erőforrások koordinációja, összehangolása, - a finanszírozási kötelezettségnek az önkormányzati művelődési házak mellett ki kell terjednie a közösségi művelődés megannyi intézményi formájára is (nem vesztve szem elől azt, hogy az intézmények csupán a kereteket adják, valójában a közösségi aktivitások a lényegesek) Stratégiai célok Stratégiai távlatokban a kulturális szakigazgatás felelőssége nem csupán a stratégiaalkotásra és az annak megfelelő, annak megvalósítását biztosító jogszabályi környezet megteremtésére és forráselosztási rendszer működtetésére terjed ki. A felelősség magában foglalja a közösségiség kormányzaton belüli való tudatos képviseletét is. Elemien fontos, hogy a közösségi művelődésnek, mint professziónak és annak intézményrendszerének létjogosultsága ne legyen megkérdőjelezhető Középtávú célok Intézményi szövetségek megerősítése, a minőségfejlesztés új alapokra helyezése A stratégiai cél elérése természetesen nem csupán a kormányzat felelőssége: a közösségi művelődés intézményrendszerében dolgozóknak e tekintetben legalább ugyanakkora ha nem nagyobb a felelősségük. A szakmafejlesztési célok megvalósíthatósága érdekében a meglévő (országos) intézményi szövetségeket leghamarabb középtávon alkalmassá kellene tenni tagjaik munkájának elemzésére, fejlesztésére, segítésére. Mindezeket olyan mértékű folyamatos állami finanszírozásban kellene részesíteni, amiből feladataikat jó színvonalon megoldhatnák. Támogatásukat az indokolná, hogy az állam egy jelenleg általa ellátott feladattól mentesülne. Meg kell teremteni az intézményi szövetségek országos együttműködését koordináló szervezeten túl ezek megyei szervezeteit, és a különféle intézményszövetségek együttműködését koordináló struktúrákat is. Mindez a jelenleg már-már a megszűnés szélére sodródott megyei szintű szakmai-módszertani támogató munka újjáélesztését jelenti alapvetően koordináló szerepkörben, oly módon, hogy a közösségi művelődés egy-egy szakterületének kiemelkedő szakembere településén dolgozik tovább, onnan nyújt szakmai-módszertani segítséget a megyéjében dolgozó kollégáinak. (A megyei szintű szerveződésekkel kapcsolatos további, ezekhez szorosan kapcsolódó javaslatainkat lásd az 5.2. Regionális és megyei szint című fejezetben.) A rövidtávon megújítandó, nemzeti intézményként működő Magyar Művelődési Intézet középtávon az intézményi szövetségek háttérbázisaként Közösségi Művelődési Fejlesztési Intézet néven működhetne tovább. Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 28

33 Országos szint Országos Szakmai Egyeztető Fórum Közösségi Művelődési Fejlesztési Intézet Megyei szint Országos Szakágazati Egyeztető Fórum Amatőrművészeti Központ Az egyes intézményi formák szövetségei A közösségi művelődés szakági szövetségei Akkreditált intézmények, amelyek egy része......kiválósága okán helyi munkája mellett megyei szinten is dolgozik. A helyi, de különösen az intézményi munka fejlődésének, fejlesztésének keretlét adhatja, ha valamennyi közösségi művelődési intézmény regisztráltatja magát, majd tagja lesz valamelyik (az intézménynagyság és/vagy -feladatkör szerint szerveződött, csírájában már ma is létező), alulról építkező szervezetnek. A regisztrációt követően a szövetségek dolgozzák ki a magukra vonatkozó intézményi akkreditációs kívánalmakat és szempontokat. Ennek elvégzését követő akkreditálás legyen elengedhetetlen feltétele a közpénzek későbbi elnyerésének. Intézményi regisztráció Belépése valamely intézményi szövetségbe Akkreditációs követelményeinek meghatározása Tagok akkreditálása A közösen kidolgozandó akkreditációs szempontrendszer, továbbá az annak való megfelelés folyamatos vizsgálata és értékelése (semmiképpen sem ellenőrzése) egyrészt a jelenlegi minőségügyi rendszer továbbfejlesztését jelentheti 37, másrészt kiválthatja szakfelügyeletet jelenlegi a változásig egyébiránt legalább jelzésértékűen szakszolgálatnak átnevezendő rendszerét. Kiterjedt népfőiskolai hálózat Az intézményi szövetségek megerősítését ki kell, hogy egészítse a felnőttképzés jelenlegi széttagolt rendszerének együttműködő hálózatba szervezése, szerveződése. A rendező elvnek azt ajánljuk, hogy a felnőttképzési intézményrendszer országos hálózatának bázisa az emberekhez és közösségeikhez közel lévő, jobbára általuk működtetett népfőiskolák rendszere legyen. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a két intézményrendszer azaz a jelenlegi 37 Abban az esetben, ha az e rendszernek való megfelelés az állami-önkormányzati támogatások lehívásának is feltétele lesz, akkor a csatlakozásnak nem lehetnek térítési díjai. Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 29

34 felnőttképzési és a közösségi művelődési metszéspontjában a népfőiskola helyezkedik el, amely - egyrészt közelebb viszi az emberekhez, érthetővé, kézzelfoghatóvá teszi számukra, a mindennapjaik gyakorlatához és szükségleteihez igazítja a felnőttképzés rendszerét, - másrészt közösségi szemléletével és értékekre épülő pedagógiai/andragógia rendszerével közvetlenül tud hozzájárulni a közösségi, társadalmi, nemzeti integrációhoz. Közösségi művelődés intézményrendszere Népfőiskola A felnőttképzés intézményrendszere Az emberek mindennapjai gyakorlatához és szükségleteihez igazított a felnőttképzési rendszer Hozzájárulás a közösségi, társadalmi, nemzeti integrációhoz Rövidtávú célok Jogszabályi keretek rendezése A közösségi művelődés jelenleg a tételes jogi szabályozásban nem jelenik meg. A vitairatunkban használt fogalom-meghatározás szerint a közösségi művelődés kereteibe vonható a tágabb értelemben vett kulturális közszolgáltatások 38 széles köre így a civil szerveződésekre, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások körében szervezett, közösségépítő jellegű ellátásokra, a felnőttképzésre, a helyi és területi értékek megőrzésére, a közgyűjteményekre és az előadó művészetre, az ifjúsággal kapcsolatos sajátos közszolgáltatásokra, továbbá a sporttal kapcsolatos fontosabb szabályok 39. A közösségi művelődés egységes szempontrendszerének érvényesítése érdekében indokolt egy olyan szabályozási modell kialakítása, amely ezen rendszerek közötti összhangot megteremti. Ez természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy e szolgáltatásokat a jelenlegi igazgatási és szabályozási környezetből kiragadva egy egységes kódexben kellene szabályozni, azonban mindenképpen szükség lenne egy közös szabályozási keret kialakítása. Ez az eredmény többféleképpen érhető el: vagy egy kerettörvénnyel vagy pedig a meglevő ágazati rendelkezések szabályozási logikájának harmonizációjával. 38 A tágabb értelemben vett kulturális szolgáltatásokkal, valamint a kulturális közszolgáltatás és igazgatás kereteivel kapcsolatos jogtudományi véleménnyel kapcsolatban ld.: Berényi Sándor Fazekas Marianna Princzinger Péter: A kulturális közigazgatás általános kérdései. A közművelődési, közgyűjteményi és sportigazgatás. In: Fazekas Marianna (szerk.): Közigazgatási jog. Különös rész. Budapest, Osiris Kiadó o. 39 A vonatkozó kérdésköröket, valamint azok főbb rendelkezéseit az anyag melléklete foglalja össze. Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 30

35 Finanszírozás rendezése A jelen kormányzati ciklusban rendezni kell még a finanszírozás kérdéskörét is. A számos finanszírozási forrás két nagy csoportba sorolható: - a működési feltételeket biztosító feladatfinanszírozás és - a fejlesztések anyagi hátterét megteremtő pályázati források. A feladatfinanszírozás esetében három szempontot tartunk fontosnak: - mértéke a lakosságszám mellett elsődlegesen az intézményben végzett tevékenységek minőségi (közösségi) és mennyiségi kritériumaitól függjön (a lakosságszám esetében a különösen alacsony és a különösen magas lélekszámoknak kell meghatározónak lenniük), másrészt - előnyben kell részesíteni az egyéb közszolgáltatások nélküli településeket, azaz azokat, ahol a közösségi művelődés intézményrendszere az utolsó, folyamatosan elérhető közszolgáltatás és - az első, bevezető jellegű éveket követően csak azon intézmények részesülhessenek a finanszírozásból, amelyek tagként regisztrálták magukat az előbb említett szakmai szövetségek valamelyikébe, továbbá sikeresen vettek részt az azok valamelyikének akkreditációs eljárásában. A pályázati források tekintetében elsősorban azok koordinációjára kell törekedni. Azaz a közösségi művelődés stratégiájának kormányzati elfogadását követően egyértelműsíteni kell, hogy mely célokért, mely forrásgazdák a felelősek. Legalább az alábbi pályázati alapokat, forráselosztási rendszereket kell az összehangolás tárgyává tenni: - Hazai források = Nemzeti Kulturális Alap = Nemzeti Együttműködési Alap - Európai Uniós források = Új Széchenyi Terv pályázatai = Kultúra 2000 = Határmenti együttműködési programok A mindenkori kormányzat számára a pályázatok rendszere adja meg a prioritások kijelölésének lehetőségét: egy-egy jól kidolgozott támogatási programmal ugyanis a működési feltételek garantálása esetén az egyes intézmények tevékenységének veszélyeztetése nélkül határozhatja meg egy-egy év (de inkább 2-3 egymást követő esztendő) szakmafejlesztési irányait. A jelenlegi források mennyiségének és egyben a kulturális intézmények látogatottságának növelés érdekében veti fel a már említett tanulmányában Dr. Koncz Gábor a kulturális csekk bevezetésének lehetőségét. A javaslat lényege, hogy az adómentesen, illetve kedvezményes adótartalommal adható, munkáltatói juttatások rendszerének mintájára és tapasztalatai alapján, a lakossági kulturális részvételi aktivitás, kulturális fogyasztás bővítése érdekében kerüljön bevezetésre a kulturális csekk. Célszerű kidolgozni továbbá annak módszereit, hogy a munkahellyel nem rendel- Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 31

36 kezők illetve a szerény anyagi helyzetű munkahelyeken dolgozók (ahol a munkáltató nem vállalja a kulturális csekk finanszírozását), továbbá az egyéni vállalkozók és őstermelők, a nyugdíjasok, gyesen lévők, tanulók a már működő alapokon (Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti együttműködési Alap) és alapítványokon keresztül miként juthatnak kulturális csekkhez. A külföldi és hazai művelődés-gazdaságtani kutatások bizonyították a lakossági kulturális fogyasztás (vásárlás) tova-gyűrűző fogyasztási, stimuláló hatását és multiplikatív jellegét. (Az üdülési és kulturális ráfordítások multiplikatív hatásáról ma is vannak hazai kutatások.) Feltételezhető tehát, hogy a kulturális csekk nem csupán növeli a kulturális fogyasztást, hanem addicionális, majd az igények változása miatt további pótlólagos keresletet támaszt a kulturális cikkek és szolgáltatások iránt. Tehát: jelentős állami bevételeket is generálhat, a megnövekedett értékesítésen keresztüli ÁFA és más adó- és járulékhatások miatt. A Magyar Művelődési Intézet fejlesztése A közösségi művelődés, a közösségfejlesztés és az ezeket a szakmákat magukban foglaló intézmények, terek, közösségek társadalom- és gazdaságfejlesztéssel összefüggő potenciálja akkor aknázható ki és ezáltal e szakmák és intézményrendszerük akkor lesznek a társadalmi megújulás motorjai, ha szakmai-módszertani fejlesztésük folyamatosan biztosított. A fejlesztés kulcsterületeit az alábbi ábrában összegezzük. Kutatás Stratégiai tervezés Innováció Képzés Dokumentálás Az intézettel kapcsolatban elsődleges feladat annak nemzeti intézményi státuszának biztosítása. A fejlesztés kapcsán a további szempontokat tartjuk még megfontolandónak: - munkáját kis menedzsmenttel és nagy kapacitáshálóval végezze, azaz az egyes szakterületek kapcsán adódó feladatok lehető legtöbbjét adja át az adott feladatot legjobban elvégezni képes egyesületnek (akár országosnak, akár helyinek) vagy intézménynek (akár megyeinek, akár helyinek) és ehhez persze rendeljen forrást is és adja át a szükséges kompetenciákat, - a jelenleginél szorosabban és eredményesebben működjön együtt a Kultúrpont Irodával és az NKA-val azaz el kell érni, hogy a szabályozás (NEFMI), a szakmai fejlesztés (MMI) és a forráselosztás (legalább: Kultúrpont, NKA) tevékenysége összhangban legyen egymással és eredményességükben támogassák egymást, - munkája teljes vertikumának tervezésébe és értékelésébe vonja be a szakmai szervezeteket, Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 32

37 - a szakmai szervezetek mellett működjön együtt a társszakterületekkel (vidékfejlesztés, ifjúságfejlesztés, szociális terület, oktatás, stb.) és azok háttérintézményeivel (NCSSZI, VKSZI, stb.) és - ápoljon aktívabb nemzetközi kapcsolatokat, nem csupán szakmai-módszertani megújulás-megújítás, hanem az EU-források mértékének exponenciális növelése érdekében is az együttműködés ugyanis nem csak itteni, hanem brüsszeli források elérését is lehetővé teszi. Szakemberképzés fejlesztése Az előzőekben említettekkel egyenértékűen fontos feladat a szakmai képzés, át- és továbbképzés rendszerének részben ki-, részben át-, részben pedig újraalakítása. Elsődleges feladatnak az önálló közösségi művelődési szakember, illetve közösségi munkás BA képzés visszaállítását tartjuk. 40 A felsőoktatásban jelenleg zajló felkészítés ugyanis nem tud megfelelni feladatának, mert a közművelődést, művelődésszervezést felváltó andragógiai oktatás a közösségi művelődés széles tevékenységrendszeréből mindösszesen felnőttképzési részére készít fel. Szükséges lenne tehát a mai kihívásoknak, szükségleteknek megfelelő oktatás bevezetésére, melynek kiemelten fontos részévé szükséges tenni a közösségfejlesztéssel kapcsolatos ismereteket is. 41 A társadalmi és szakmai szükségleteknek való megfelelés érdekében az eleddig jellemző képzési rendszerhez képest két ponton javaslunk módosítást: - egyrészt a szakma nagy gyakorlattal rendelkező mesterei irányítsák a képzést (megfelelő díjazás mellett, akár a főiskolák, egyetemek e célú forrásainak kiegészítésével), - másrészt a gyakorlati műhelymunka adja a felkészülés és továbbképzés zömét. Az igényes terepmunkát három szinten képzeljük el: az első az adott lokális környezet, ahonnan a beiskolázás történt, a második a hazai gyakorlat példatára, a harmadik pedig az európai kitekintés. E három egymással összefüggő tudás adhatja azt a korszerű ismeretanyagot, ami alkalmassá teheti a leendő szakembereket az égetően szükséges radikális megújulásra. A szakemberképzés minőségének garanciái A szakma mesterei által irányított képzések...a lokális környezetben, Gyakorlat......hazai példaértékű intézményeknél......és külföldön. 40 E javaslat szerepek a NEFMI szakpolitikai koncepciójában is 41 Péterfi Ferenc: Kulturális közösségi művelődési funkciók a 2010-es években a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztályának ajánlásai alapján, kézirat Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 33

38 Látni kell azonban, hogy az BA-MA képzések rendszere a szakmai felkészítésnekfejlesztésnek csupán az egyik eleme. Legalább ilyen lényeges, hogy legyenek az aktuális szakmai kihívásokra gyors, hatékony választ adó, rövid időtartamú, a tudásátadás mellett a kompetenciafejlesztésre is nagy hangsúlyt fektető képzések, tréningek. Nem szabad elfelejteni továbbá a járási, mikrotérségi szintnél majd említésre kerülő szakmai műhelyek, azaz a személyes találkozások, produktív összetartások fontosságát. Átfogó, kiemelt szakmafejlesztési programok indítása A közösségi művelődési stratégia programokká, projektekké alakítható elemeinek megvalósítása érdekében átfogó, kiemelt szakmafejlesztési programokat kell indítani. Vitairatunk véglegezéséhez közeledve bizonyára kirajzolódik majd több, átfogó programmá formálható szakmai feladat. Most is látható már azonban egy, elsősorban a vidékfejlesztés és közösségi művelődés együttműködésének fejlesztési irányait összefoglaló terve, a Közös jövőnk: Magyarország Program. IKSZT Állandó módszertani támogatás Működési háttér Disszemináció A modellprojektek eredményeinek terjesztése a vidékfejlesztés és a közművelődés intézményrendszeré n és szakmai hálózatain keresztül. Közös jövőnk: Magyarország Szolgáltató Faluház Program Együttműködés az IKSZT-hálózat társadalompolitika i kapacitásának hasznosítására Modellprogram Tematikus és térségi közösségi gazdaságés társadalomfejlesztési modellprojektek Harmonizáció Nemzeti Vidékstratégia Közösségi művelődési stratégia Intézményrendszerfejlesztés A program céljai, tevékenységei az alábbiak: - állandó módszertani támogatás és működési háttér biztosítása az integrált közösségi és szolgáltató terek számára - kormányzati-szakpolitikai és szakmai együttműködés kialakítása az IKSZT-hálózat társadalompolitikai kapacitásának hasznosítására (Szolgáltató Faluház Program) Közös jövőnk Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról 34

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Fejlesztés(i)-források A társadalmi

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13..

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította A 2012-13-ban zajlott átszervezési folyamat következtében

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

INTEGRÁLT KÖZÖSSÉGI ÉS SZOLGÁLTATÓ TEREK FEJLESZTÉSE

INTEGRÁLT KÖZÖSSÉGI ÉS SZOLGÁLTATÓ TEREK FEJLESZTÉSE INTEGRÁLT KÖZÖSSÉGI ÉS SZOLGÁLTATÓ TEREK FEJLESZTÉSE Az IKSZT kialakítása és működtetése Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ 1. Fejlesztési célok a közösségek megerősítése, megerősödése

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia A közösségi tervezés lehetőségei a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztésben Vázlat Ditzendy Károly Arisztid 1. Közösségi fejlesztés,

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

Többcélú közösségi terek fejlesztése. 25 szolgáltatásfejlesztési modellprogram jó gyakorlatokkal, egy kiadványsorozatban

Többcélú közösségi terek fejlesztése. 25 szolgáltatásfejlesztési modellprogram jó gyakorlatokkal, egy kiadványsorozatban Ebédszünet 18 diányira 1 Többcélú közösségi terek fejlesztése 25 szolgáltatásfejlesztési modellprogram jó gyakorlatokkal, egy kiadványsorozatban 2 Eddig Közösségi művelődés társadalomfejlesztési-, vidékfejlesztési

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) program

Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) program Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) program FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Eperjesi Tamás Igazgató Magyar Vidék Napja 2010. szeptember 24. Mit kell erősítenünk?

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete a 16/2004.(IV.30.) és az 5/2009. (III.02.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az Önkormányzat művelődési

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Irányok, források. Szekszárd, 2014. május 28. Európai Uniós források szakmai nap

Irányok, források. Szekszárd, 2014. május 28. Európai Uniós források szakmai nap Irányok, források Szekszárd, 2014. május 28. Európai Uniós források szakmai nap Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának vezetője Társadalmi helyzet & szükséglet Az

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA I. PILLÉR: FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-LEARNING KÉPZÉS II.

Részletesebben

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye

Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye Okirat száma: 2177/2/2015 Módosító okirat A Marcali Városi Kulturális Központ Marcali Város Önkormányzatának Képviselő testülete által 2014. április 24. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Új struktúrák, új kihívások

Új struktúrák, új kihívások Információs Társadalom Parlamentje Új struktúrák, új kihívások Marekné dr. Pintér Aranka 2013. június 13. Az átalakítás célja: A köznevelési rendszer minőségi oktatás és fenntarthatóság az emberi erőforrások

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Budapest, 2010. március 25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Kalocsai Katalin Oktatási Központ Alapok A humán n tőke t elemei képzettség végzett munkával

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben