SZAKDOLGOZAT LAZA BÁLINT 2009.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT LAZA BÁLINT 2009."

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT LAZA BÁLINT 2009.

2 Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet Információáramlás a komplex hálózatok archetípusában, az Interneten LAZA BÁLINT Kommunikáció- és médiatudomány Szervezeti kommunikáció szakirány Balázs László

3 Tartalomjegyzék Bevezetés Elméleti háttér A komplex hálózatokról általában A komplex hálózatok törvényei lépés távolság Kis világok Középpontok A hatványtörvény A népszerűségi kapcsolódás Az alkalmasság A közösségi web Félreértelmezett web2? A digitális és az emberi kapcsolati háló összekapcsolódásának vizsgálata A kérdőív felépítése A vizsgálat célja és a hipotézis A kutatás eredményei Összefoglalás...26

4 BEVEZETÉS A komplex hálózatok kutatása fiatal tudomány. Az első publikációk az ezredforduló környékén jelentek meg a témában az erdélyi származású Barabási Albert-László és kutatócsoportja tollából. Ezen tudományág jelentősége abban áll, hogy nagyon mély, általános jellegű törvényekre bukkanhatunk és bukkantak a kutatók a hálózatok tanulmányozása során, hiszen, mint kiderült a komplex hálózatok mindenhol ott vannak: ez a szervezőelv figyelhető meg az interneten, a repülési útvonalakban, az elektromos hálózatban (Barabási, 2003.), és még rengeteg más helyen, például a legújabb kutatások szerint az úgynevezett mentális lexikonban is, amely az agyban eltárolt szavak, kifejezések összessége. 1 Közös jellemzőjük, hogy néhány (eddig felfedezett) egyszerű törvény alapján szerveződnek, melyek tehát ugyanúgy jelen vannak az interneten, mint a sejtben. Az információáramlás szintén fontos témakör: nem vitatható, hogy napjainkban az információ birtoklása mekkora hatalom, de azt is tudjuk, hogy a történelem egyik legfontosabb alakító tényezője is az információ áromlásának könnyedsége, vagy éppen nehézsége volt. (Diamond 2000) Azért választottam ezen témát, mert mint a fentiekből is kitűnik, aki a komplex hálózatok vizsgálatára adja a fejét, az rengeteg irányba indulhat el. Ráadásul a terület még friss, viszonylag kevés publikáció, könyv jelent meg a témában szerintem, főleg a jelentőségéhez képest. Mindemellett, annak ellenére, hogy ezen hálózattípus felfedezése az interneten történt, a publikációk számát vizsgálva azt tapasztaltam, hogy kevés foglalkozik közölük magával a világhálóval, és ezen művek viszonylag régiek: az utolsó konkrétan internettel foglalkozó tanulmány 2002-ben jelent meg. 2 Ezen hálózat pedig azóta rengeteget változott a rajta található, keletkező tartalom szempontjából: 2000 környékén gyakorlatilag egy statikus rendszerről beszélhettünk, pár kiemelkedő oldallal, viszonylag kevés felhasználóval. Mára viszont teljesen átalakult: sokan szeretnek ezen átalakulás kapcsán web2.0-ról beszélni, számomra azonban nem az a lényeg, hogy hogy hívjuk ezt a jelenséget, hanem, hogy változás igenis megtörtént. Az internet közösségivé vállt. Napjainkban milliárdok generálnak szinte felbecsülhetetlen mennyiségű tartalmat, 1 Kovács László szóbeli közlése alapján (Hálózatok Irányzatok a mai magyar nyelvben, kultúrában és társadalomban címmel meghirdetett konferencia, Szombathely, november 30 december 1.) Bővebb információ a kutatásról megtalálható a weboldalon (2010. április :49) 2 Legalábbis a Barabási Albert-László szakmai honlapján található publikációs lista alapján április :24

5 több fajta módon. Úgy érzem, ennek ellenére elhanyagolt területről beszélhetünk: az információáramlást az interneten senki, vagy csak nagyon kevesek, és nem általánosított módon vizsgálták. Jól mutatja ezt, hogy a komplex hálózatokkal foglalkozó publikációk mára már nem szólnak az internetről. A kutatók valószínűleg úgy gondolták, hogy ezen közeg kiindulási alapnak jó volt, de most már ideje, hogy figyelmünk a valódi összetett hálózatokra terelődjön. Furcsa ez a tény, hiszen a mai napig talán az internet a legnagyobb, és legjobban vizsgálható komplex hálózat, amelyet ismerünk. Nem beszélve arról, hogy a hatványtörvények által meghatározott világban fontos a történetiség is, (Buchanan, 2004) márpedig igaz mára mind hardver, mind szoftverszinten elszabadult, követetlenné vált az internet pontos fejlődése, azért a korai szakaszról nagyon pontos források állnak rendelkezésünkre. 3 Bizonyos szintig gyakorlatilag az első két számítógép üzembehelyezésétől kezdve követhetjük az internet fejlődését. Nagy léptékben pedig továbbra is kiváló vizsgálódási terület: egyszerűen technikailag lehetséges, hogy bizonyos mértékig kövessük, vizsgáljuk a hálózat felépítését. Több szervezet foglalkozik például térképek készítésével 4, melyek az internet jelenlegi felépítését próbálják modellezni, főleg a kapcsolatok sávszélessége alapján. Nincsenek azonban térképek arról, hogyan helyezkedik el az információ az interneten. Egy ilyen térkép elkészítése valószínűleg hatalmas erőfeszítéseket igényelne, úgyhogy ha erre nem is, de arra vállalkozom szakdolgozatomban, hogy meghatározom, hogy milyen szervezőelv alapján helyezkedik el és áramlik az információ. Hipotézisem az, hogy az interneten fellelhető információ nagy léptékben komplex hálózatot alkot, valamint két komplex hálózat összekapcsolódott: a szociális háló rákerült az internetre: kapcsolataink az offline világból egyenesen az online világba vándoroltak. Ennek következtében az elérési út a gráfok éle megrövidült: barátainkat, ismerőseinket ma már nem kell személyesen felkeresnünk, ha el akarjuk érni őket, meg akarunk osztani velük valamit: elég egy , egy státuszüzenet, sok esetben egyetlen kattintás, hiszen napjainkban minden internetkapcsolattal rendelkező számítógépen ott figyelnek az úgynevezett 3 Az ARPAnet fejlődése pontosan nyomon követhető, jól dokumentált: április :42 4 Számos projekt, weboldal foglalkozik az internet vizuális megjelenésével, melyek mind komplexhálózati struktúrát jelenítenek meg. A TeleGreography például évente frissíti az internet adatforgalmi térképét. ( április :33) Emellett több projekt az interneten található információt próbálja képileg feldolgozni, például a weboldalak felépítését vizualizálja a

6 azonnali üzenetküldő programok, önként is dalolva visszük fel ismertségi hálónkat a közösségi oldalakra, miközben régen a szociológusok fél kezüket adták volna egy ilyen széleskörű és pontos ismeretségi térképért. Megint csak érdekes momentum, hogy annak ellenére, hogy ezen szociális háló már rendelkezésünkre áll, mégsem túl sokat volt vizsgálva, hiszen ezen vizsgálatok személyi jogi kérdéseket is felvetnek. Emlékezetes például az emberek mozgását modellező kutatás, melyhez titokban megfigyelték a mobiltelefonjaikat. 5 A hipotézisemben szereplő két feltevést kétféle képen kívánom vizsgálni: először is, az interneten felelhető információ viszonylag jól vizsgálható: a felhasználók, újságírók, robotok kategorizálják a tartalmakat, címkéznek, hivatkoznak forrásokra. A keresők használatával pedig részben követhető az információ útja. A felhasználók magukról, maguktól osztanak meg tartalmat, így könnyű vizsgálni egy-egy ember (internetes identitás?) szerepét. A tartalommegosztási szokások, és típusok vizsgálatára kiváló teret nyújt a Twitter nevű mikroblog szolgáltatás, egy konkrét esettanulmány készítésével bepillantást nyújtanék a jelenleg általam ismert leggyorsabb információáramlásra képes felület felépítésébe, működésébe. A másik általam alkalmazott módszer pedig kérdőívezés. A felhasználókat kérdezem tartalommegosztási szokásaikról, valamint arról, hogy kapcsolataik hogyan alakulnak az online-offline egymásra hatásának következtében. Érintőlegesen vizsgálom, hogy a barátságok hogy alakulnak az online világban, melyek azok a kapcsolatok, amelyek mind az online, mind az offline világban jelen vannak. Érdekes lehet, hogy vajon az interneten is inkább a gyenge személyközi kapcsolatok fontosak (mint például a valós életben az álláskeresésnél), vagy pedig itt az erős kötődéseket tudjuk jobban hasznosítani. 5 Az informatikus szakma kényes a személyiségi jogok tekintetében, így ezen kutatás sem a megfelelő visszhangot váltotta ki, sokkal tovább foglalkoztak a jogi részével a dolognak, mint magával a kutatással. Forrás: (2010. április :30)

7 1. ELMÉLETI HÁTTÉR A komplex hálózatok alapfogalmainak ismertetése után felvázolom az egész kapcsolatát a világhálóval. A komplex hálózatok elmélete hatalmas terjedelmű munka, csak azon elméleti részekkel foglalkozom, amelyek szükségesek a konkrét kutatásom megértéséhez is. Ezt követően egyes információtípusok részletes vizsgálata következik, a teljesség igénye nélkül, hiszen az meghaladná ezen szakdolgozat formai és tartalmi kereteit ez már átvezet minket a gyakorlati részbe. Az elméleti részben felvázolom még a komplex hálózatok irányából szemlélt személyiségtípusokat, és azt, hogy ezen típusok hogyan járulnak hozzá az információáramláshoz. Ez különösen hangsúlyos rész az általam vizsgált témakörben, hiszen minden valószínűség szerint azok a meghatározó személyiségtípusok akik az emberi kapcsolatok során meghatározó szerepet játszanak az információáramlásban, valószínűleg az interneten is jelen vannak a két hálózat összekapcsolódása következtében, sőt, esetlegesen több típus is létrejöhetett. Szintén külön vizsgálnám azokat az eszközöket amelyek segítségével tartalmat oszthatunk meg az interneten. Főleg az azonnali üzenetküldőkre és a közösségi oldalakra gondolok itt, olyan szolgáltatásokra koncentrálva, melyek itthon is népszerűek. Véleményem szerint fontos ez a kitétel, mert kérdőívem csak így lehet összhangban a kutatással, hiszen a válaszokat főleg magyar internetfelhasználóktól kaptam A komplex hálózatokról általában A hálózatkutatás, mint annyi minden a mai tudományban, matematikai alapokon kezdődött. Előfutárának a Gráfelméletet tekintjük, melynek alapjait Leonard Euler svájci matematikus fektette le, amikor megoldást keresett az ábra 1: A königsbergi hidak elhelyezkedése

8 úgynevezett Königsbergi-hidak 6 problémára, mely a következőről szól: Átsétálhatunk-e a két hídon úgy, hogy közben egyiken sem megyünk át kétszer? (Barabási 2003: 16). Az utak ebben az analógiában egy gráf pontjait összekötő élek. A gráfelméletet töretlenül fejlődött tovább olyan nagy nevű matematikusoknak köszönhetően, mint Cauchy, Hamilton, Cayley, Kirchoff és Pólya (Barabási 2003). A komplex hálózatok szempontjából a nagy áttörésre azonban egészen a huszadik századig kellett várni. A két kiváló magyar matematikus, Erdős Pál és Rényi Alfréd publikációikban ekkor alapozták meg a hálózatokban való gondolkodást. A két matematikus nem követte az addigi matematikai főirányt, és nem a gráffajták minél szélesebb körű leírását tekintette a gráfelmélet továbbfejlesztéséhez a megfelelő útnak. Ehelyett inkább általános érvényű törvényeket kerestek, melyekkel minden összetett gráf 7 jól jellemezhető. Mindegy, hogy pontosan mit jelölnek a pontok és a közöttük lévő kapcsolatok, a matematika számára ugyanazt az állatot alkotják: egy gráfot, vagy más néven hálózatot. (Barabási 2003: 22) Erdős Pál és Rényi Alfréd véletlen gráf modellje szerint a gráfokban véletlenszerűség uralkodik. Tehát, ha elképzelünk egy időben fejlődő gráfot, melyhez egyre több kapcsolódik, egyre több éllel, akkor a pontokhoz az élek mindig véletlenszerűen fognak kapcsolódni, véletlenszerűen fognak kapcsolatok létrejönni tetszőleges élek között. Tehát a pontok nagysága (a szerint, hogy egy-egy pontból hány él indul ki) nagyjából mindig átlagosan azonos lesz. Ezzel el is érkeztünk a komplex-hálózatok előszobájához. Barabási Albert-László és kutatócsoportja az internet felépítését kutatva rájött, hogy az Erdős-Rényi modell nem ad kielégítő magyarázatot arra a struktúrára, amelyre az internetet kutatva leltek (R. Albert - H. Jeong - A.-L. Barabási 1999). Sőt, nem hogy nem szolgál magyarázattal, hanem a modell szerint kizárt, hogy egy hálózat úgy épüljön fel hiszen a kapcsolatoknál az átlagok dominálnak, nem fordulhat elő szélsőség, ahogy azt az elektronikus világháló teszi. Ezért új modellt kellett alkotniuk, melyet azóta skálafüggetlen hálózati modellként ismerünk. A matematikai hálózatok megismerése után az ezredforduló környékén a figyelem középpontjába a valódi 6 Idézi Barabási Albert-László a Behálózva (2003) című művében: Euler, L. Solutio problematis ad geometriam situs pertinentis. Comment. Acad. Sci. U. Petrop. 8, , Reprinted in Opera Omnia Series Prima, Vol. 7. pp. 1-10, Összetettségen itt természetesen nem a matematikai definíciót értjük, mely akkor nevez egy gráfot összetettnek, ha annak van reflexív éle, hanem egyszerűen bonyolult gráfokra kell itt gondolnunk.

9 hálózatok kerültek: nem csak az internetre gondolhatunk itt, az embereket már régebb óta foglalkoztatta például a szociális hálózatunk felépülése részben innen indul a komplex hálózatok törvényeinek felfedezése is A komplex hálózatok törvényei lépés távolság Anekdotaként talán már mindannyian hallottunk az úgynevezett hatlépésnyi távolságról. (Watts 2004) A hiedelem szerint bármely két embert maximum 6 emberrel való kézfogás választ el egymástól, függetlenül attól, hogy hírességről beszélünk-e, vagy pedig egy magyarországi könyvelő és egy alaszkai halász távolságáról. Barabási könyvében ennek a törvényszerűségnek legkorábbi felfedezését Karinthy Frigyesnek tulajdonítja, aki a Láncszemek című novella szerzője. 'Annak bizonyításául, hogy a Földgolyó lakossága sokkal közelebb van egymáshoz, mindenféle tekintetben, mint ahogy valaha is volt, próbát ajánlott fel a társaság egyik tagja. Tessék akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek Ő fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen ismeretség alapon ', írja Karinthy a Láncszemekben. Valóban, Karinthy képzeletbeli személye azonnal összekapcsolja magát egy Nobel-díjassal. Megjegyzi, hogy a díjazottnak ismernie kellett Gusztáv svéd királyt, aki a Nobel-díjakat átadja, aki viszont lelkes teniszjátékos, és időnként azzal a teniszbajnokkal játszik, aki Karinthy szereplőjének jó barátja. Miután észreveszi, hogy a híres emberekhez könnyű kapcsolatot találni, Karinthy szereplője nehezebb feladatot tűz ki magának, és megpróbál kapcsolatot találni egy Ford gyári munkás és saját maga között. 'A munkás jól ismeri Fordot, Ford jóban van a Hearst-lapok vezérigazgatójával, a Hearst-lapok vezérigazgatójával tavaly alaposan összeismerkedett Pásztor Árpád úr, aki nem csak ismerősöm, de tudtommal kitűnő barátom csak egy szavamba kerül, csak egy szavamba kerül, hogy sürgönyözzön a vezérigazgatónak, hogy szóljon Fordnak, hogy szóljon a műhelyfőnöknek, hogy az a szögecselő munkás sürgősen szögecseljen össze nekem egy autót, éppen szükségem lenne rá' 8 (Barabási 2003). 8 Barabási a Minden másképp van (1929. Budapest, Athenaeum Irodai és Nyomdai Rt.) című Karinthy kötetből idéz.

10 A fenti példák már valószínűsítik, hogy az emberi szociális háló nem véletlenszerűen kapcsolódó pontokból áll. A szociális háló felépítését először Stanley Milgram harvardi professzor vizsgálta. Milgram kiválasztott 160 embert egy amerikai városból, majd küldött nekik egy levelet egy bróker nevével és címével, aki egy másik amerikai állam egy városában élt. A kísérlet alanyainak az volt a feladatuk, hogy a kapott borítékokra írják rá a nevüket, és küldjek el egy olyan ismerősüknek benne a bróker adataival, aki valószínűleg ismeri, legalábbis ismer olyat, aki ismerheti a brókert. Ha például az omahai címzettnek van egy unokatestvére Boston környékén, eljuttathatja hozzá a borítékot, hiszen még ha az unokatestvér nem is ismeri személyesen a címzettet, tőle két-három közbeeső lépéssel valószínűleg előbb eljut a levél a brókerhez. Az ötlet az volt, hogy amikor a levél végül eljut a brókerhez, Milgram birtokában lesz a listának, hogy kinek a kezén ment át a küldemény, és megállapíthatja, milyen közeli kapcsolatban vannak a tőlük nagy távolságra lakó személlyel az ország másik részén élő, véletlenszerűen kiválasztott személyek (Gladwell 2007). A kísérlet eredménye az lett, hogy a kiválasztott személyek átlagosan 5-6 lépés távolságra voltak a brókertől, mely eredmény kísértetiesen egybecseng Karinthy sejtésével. Felmerül a kérdés, hogy mi az oka ennek a jelenségnek? A válasz a komplex hálózatok egyik törvénye Kis világok Előző törvény már elég meghatározó ahhoz, hogy elgondolkozzunk azon, hogy talán az Erdős-Rényi-féle véletlen világegyetem modell nem tökéletesen modellezi a bennünket körülvevő hálózatokat, hiszen ott a pontok véletlenszerűen helyezkednek el, így a hat lépés szabálya nem lenne fellelhető a valódi hálózatokban. Sőt: ezen modell nem engedi meg a csoportképződést sem, általánosabb nyelven az úgynevezett kis világok kialakulását, márpedig, mint a vizsgálatok igazolták, a komplex hálózatok magukban hordozzák ezt a tulajdonságot.

11 A matematikusoknak még sikerült ideig-óráig megmenteniük a véletlen világegyetem modellt, mert találtak egy kompromisszumos megoldást: az élek ugyan továbbra is véletlenszerűen kapcsolják össze a hálózat pontjait, azonban léteznek olyan élek, amelyek egymástól nagyon távoli pontokat kötnek össze. Ahogy az a 2. ábrán megfigyelhető ha a hálózatunkat egy körnek tekintjük-, ha véletlenszerűen kiválasztott pontokból nagy távolságra lévő pontokba indulnak élek, akkor azok sokkal közelebb kerülnek egymáshoz, elérésükhöz nem kell végigmennünk a körön, hanem a közvetlen összekötő élet választjuk. Így azok a pontok is közelebb kerülnek egymáshoz, amelyeket nem köt össze közvetlenül él, hiszen van olyan pont a közelükben, amely viszont rendelkezik ilyen éllel. (Watts 2004) Középpontok Barabási és kutatócsoportja végül az internet topológiájának feltérképezése közeben olyan dologra bukkant, amely végleg beütötte az utolsó szöget a véletlenszerű világegyetem koporsójába: a világhálót feltérképező robotuk nem várt eredménnyel tért vissza. Amennyiben a World Wide Web felépítése megfelelt volna a várakozásoknak, és az Erdős-Rényi által alkotott modellnek, a robot azt az eredményt hozta volna, hogy a weben a honlapok egyenletesen oszlanak el, körülbelül ugyanannyi kimenő és bejövő hivatkozással rendelkezik mindegyik. Ehhez képest a kapott eredmény az, hogy van rengeteg honlap, mely csak kevés linkkel rendelkezik, és van néhány nagyon kevés, mely kiugróan magas számot produkál. Ezek a honlapok az úgynevezett összekötők. Miattuk kicsi az internet: egy-egy ilyen honlapnak az internet egy jelentős hányadával van valamilyen kapcsolata. Az egész felfedezés jelentősége abban áll, hogy Barabásiék rájöttek: a csomópontok létezése túlmutat a világhálón: egy újabb általános, komplex hálózatok jellemző törvényre bukkantak 9. (Barabási 2003) ábra 2: Kis világok reprezentációja egy körön (Moore Newman 2000) 9 Ilyen csomópontra először a hollywoodi színészek hálózatát vizsgálva bukkantak, amikor három diák

12 Ami a dolgozatom szemszögéből a legjelentősebb: ezen összekötőket Malcolm Gladwell felfedezte az emberi szociális háló vizsgálata során. Sőt, ennél többre bukkant: A társadalmi járványokban különböző szerephez jutó emberek szép számmal vannak körülöttünk, mégis gyakran van, hogy nem ismerjük fel, milyen szerepet játszanak az életünkben. Szerepük szerint lehetnek Összekötők (Connectors), Sokattudók (Mavens) és Ügynökök (Salesmen). (Gladwell 2007: 36) Mindhárom személyiségtípus kiemelkedő szerepet játszik a komplex hálózaton belüli információáramoltatásban, ezért ezek jelenlétét feltételezem az interneten is A hatványtörvény Itt és mindenütt ezzel a címmel jelent meg magyar kiadásban Mark Buchanan érdekes könyve, mely olyan érdekfeszítő kérdésekre keresi a választ, mint hogy mi okozza a földrengéseket, a hatalmas erdőtüzeket, vagy a homokhalmok leomlását, és főleg, hogy miért nem tudunk ezekről a mai napig szinte semmit. Legalábbis egyiket sem tudjuk pontosan előrejelezni, megjósolni. Azt sem tudtuk, miért van ez így, egészen a hatványtörvények felfedezéséig, melyek, mint kiderült, jelen vannak itt és mindenütt. (Buchanan 2004) ábra 3: Egy tipikus haranggörbe (Albert Barabási 2002: 57) (Craig Fass, Brian Turtle és Mike Ginelly) egy amerikai TV-showban be akarta bizonyítani, hogy Kevin Bacon maga az Isten. Bemutatták, hogy Bacon pár lépéssel összeköthető bármely másik hollywoodi színésszel az alapján, hogy játszottak-e egy filmben. (Watts 2004)

13 ábra 4: Két tipikus hatványfüggvény (Albert Barabási 2002: 51) Ha Ön nem fizikus, vagy matematikus, akkor valószínűleg még soha nem hallott a hatványfüggvényekről. Ez azért is előfordulhat, mert a természetben a legtöbb mennyiség haranggörbe segítségével jellemezhető írja Barabási a Behálózva című könyvében. (Barabási 2003) Pedig, mint kiderült, a hatványtörvények életünk rengeteg területén jelen vannak: nemcsak a weben, de a molekuláris kémiában, az elektromos hálózatban, és még egy féreg felépítésében is. (Albert Barabási 2002) A véletlen hálózatok leíró haranggörbe és a hatványfüggvény között az a legfontosabb különbség mint ahogy az a 3. illetve a 4. ábrát összehasonlítva látszik, hogy a haranggörbe farka exponenciálisan csökken, így nem engedi meg az olyan kiugró értékek létezését, amelyeket a komplex hálózatok vizsgálata során felfedeztünk, más szóval, ha ezen hálózatokat ez az eloszlás jellemezné, nem létezhetnének a csomópontok. A hatványfüggvény szerinti eloszlásnak nincs tipikus csúcsa, mint ahogy azt a haranggörbénél látjuk. A hatványtörvény szerinti eloszlás tehát arra kényszerít bennünket, hogy teljesen lemondjunk a skála, vagy a jellemző pont fogalmáról. A folytonos hierarchiában nincs egyetlen olyan pont sem, amit kiválaszthatnánk és kijelenthetnénk, hogy arra az összes pont eléggé hasonlít. (Barabási 2003: 80) Ennek alapján nevezzük Barabási után a hatványfüggvény-eloszlással jellemezhető hálózatokat skálafüggetlen hálózatoknak.

14 A kutatók rájöttek, hogy a hatványfüggvények mindenhol jelen vannak, ahol a rendetlenségből a rendezettség felé tart valami, és fordítva. A fizikusok ezt a jelenséget fázisátalakulásnak nevezik. Ez történik például akkor, amikor a víz jéggé fagy, vagy ha a héliumot közel abszolút nulla fokra hűtjük és szuper-folyadékká válik, vagy amikor a mágnesezett vasdarab felhevítve elveszíti mágnesességét. (Buchanan 2004) Barabási így ír erről: A fázisátalakulások határozottan és világosan jelezték számunkra, hogy a rendezetlenségből a rendezettség felé vezető utat az önszerveződés hatalmas erői jelölik ki, és az út során lépten-nyomon hatványfüggvényekkel találkozunk. Megtudtuk, hogy a hatványfüggvények nem csupán a rendszerek egy újabb jellemzési lehetőségét jelentik, hanem a komplex rendszerek önszerveződésének nyilvánvaló jelei. (Barabási 2003: 87) A népszerűségi kapcsolódás A hatványfüggvények felfedezése után a kutatók számára már teljesen biztos volt: a véletlenszerű világegyetem modelljén túlléptünk. Viszont ez még mindig nem jelentette teljes bizonyossággal azt, hogy a komplex hálózatok működését általános törvények irányítják, hiszen a véletlen univerzum és a kis világok között kompromisszumot teremtett a Watts-Strogatz-modell. A komplex hálózatokat vizsgáló kutatók azonban rájöttek, hogy ideje elfelejteni a statikus modelleket. A komplex hálózatok nem érthetjük meg, ha egyszerű, mozdulatlan pontok és élek halmazaként tekintünk rájuk. A szemléletváltás áttörést hozott: a hálózatok dinamikus vizsgálata során a kutatok rátaláltak a népszerűségi kapcsolódás elvére. Barabási kutatócsoportja rájött mitől alakulnak ki a középpontok, összekötők a komplex hálózatokban: Az az egyszerű jelenség, hogy a gazdag egyre gazdagabb lesz, amely jelen van a legtöbb hálózatban, megmagyarázza a világhálón és Hollywoodban észrevett hatványfüggvényeket. (Barabási 2003: 91) Habár ezen kijelentés közel sem volt nyilvánvaló a hálózatok sokaságát szemlélve, annyi egyértelmű volt: a világháló melyről matematikai úton is bebizonyították, akkorra, hogy középpontokkal rendelkezik egyre növekszik, minden szinten. Először is, egyre többekhez jut el, egyre többen használják nap mint nap. Ennek következtében egyre több tartalom videó, kép, egyszerű szöveg található rajta. Az egyre erőteljesebb használat pedig egyre nagyobb hadvérigennyél bír, így az internetet fizikailag jelentő eszközök szerverek, switchek, routerek (útvonalválasztók), a hálózatba kötött munkaállomások, személyi-

15 számítógépek száma is egyre növekszik. Barbásiék pedig rájöttek, hogy az internet ugyanazok a jellemzők írják le, mint a többi komplexnek feltételezett hálózatot. (Barabási 2003) Azonban később arra is rájöttek, hogy ez a feltétel a növekedés önmagában nem elegendő arra, hogy megmagyarázza a felfedezett hatványfüggvényeket. Ehhez bizony kell a népszerűségi kapcsolódás is. Az, hogy a gazdag egyre gazdagabb legyen, hogy a már sokak által ismert weboldalt keressük fel mi is, hogy az amúgy gyorsan fejlődő területekre fektessünk be. Ez a két tényező együtt pedig már elegendő volt egy működő modell felállításához: megszületett az úgynevezett skálafüggetlen-hálózatok modellje Az alkalmasság Hamar kiderült, hogy a skálafüggetlen-hálózati-modell még mindig nem alkalmas arra, hogy a minket körülvevő valódi, összetett hálózatokat pontosan modellezze: ezen modell feltételezte, hogy a korán érkező nyer, a későn jövő veszít. Vagyis, azoknak a pontoknak, amelyek korán érkeztek volt esélyük arra, hogy középpontokká váljanak. Az alkalmassági-modell túlmutat ezen: a pontokhoz alkalmassági értéket rendel. Így bizonyos pontoknak egyszerűen nagyobb a lehetőségük arra, hogy középponttá váljanak függetlenül attól, hogy korai, vagy késői érkezők-e. Még nagyobb meglepetés érte a kutatókat, amikor rájöttek, hogy a komplex hálózatok ezen tulajdonsága meggyőző hasonlóságot mutat a kvantumfizikával, közelebbről a Bose-Einstein kondenzációval. Eszerint egyes hálózatokban végbemegy egy olyan folyamat, hogy a győztes mindent visz egy csomópont válik kiemelkedővé, és a többiek messze vannak tőle. Ilyen például az operációs rendszerek piaca, ahol gyakorlatilag a Microsoft Windows nevű operációsrendszer-sorozata az egyeduralkodó. (Barabási 2003) Vagy ilyen volt pár évvel ezelőttig hogy a világhálónál maradjunk, a böngészők piaca, ahol szintén a Microsoft terméke, az Internet Explorer sorozat volt egyeduralkodó Még ha nem is olyan hosszú ideig tartott a termék egyeduralma. Talán a böngészők piaca arra utal, hogy ezen egyeduralom megbontható április :03

16 2. A KÖZÖSSÉGI WEB 2.1. Félreértelmezett web2? Manapság sokat halljuk, az internet új korszakba lépett, nagy változásnak, hovatovább forradalomnak vagyunk szem-, és fültanúi. Bár a webkettőnek mint olyannak nincs egységesen elfogadott, konzisztens definíciója, a legtöbb elemző, szakember és publicista egyetért néhány alapelvben, amelyek az internetet igazán webkettessé teszik. Ezek közül az első számú, legtöbb ember által elfogadott elv a következő: a felhasználók ellentétben a web korábbi szakaszával tartalmakat (blogot, képeket, videót, stb.) oszthatnak meg. Korábban csak a szolgáltatóknak volt lehetősége erre. Tehát az eddig olvasónak, látogatónak tekintett végfelhasználók elkezdtek tartalmat előállítani. A másik általánosan elfogadott tézis, hogy a web közösségivé vállt. A felhasználók nem csak előállítanak tartalmat, hanem azokat megosztják egymással, célzottan, vagy akár bárkivel. A saját véleményem az, hogy legalább részben, de ezek a kritériumok hibásak. A webkettő definíciójának megalkotói nem számoltak (nem számolhattak?) egy új nézőpont megjelenésével: bár a komplex hálózati látásmód első szikrái már az ezredforduló környékén megjelentek, a széleskörű elterjedés inkább csak az évtized második felére tehető. Az internet megváltozása nem azzal függ össze, hogy a felhasználók tartalmat generálnak: ez a webkettő előtt is így volt, a saját tartalom már akkor megjelent, még ha a fajtája más is volt: a személyes honlapok egyidősek az internettel, hiszen az gyakorlatilag akkor született, amikor a világméretű elsősorban katonai és kutatási célokat szolgáló ARPANET-et szétválasztották a katonai célokat szolgáló MILnetre 11 és a polgári lakosság számára használandó internetre. Tehát a felhasználók önálló tartalomgyártása már akkor megjelent, a különbség a láthatóságban, elérésben, megosztásban van. A felhasználók száma rendkívüli mértékben megnőtt az interneten a 2000-es évforduló óta. Ezt mutatja az alábbi táblázat. 11 Lévén a MILnet honvédelmi célokat szolgált nem sok információt találhatunk róla a neten. A Wikipédia is elég szűkszavúan ír róla. Később a MILNET nevet váltott, és protokollokat, így született meg a NIPRENET. (2010. április :56) (2010. április :56)

17 Régiók NÉPESÉG ÉS INTERNETHASZNÁLAT A VILÁGON 12 Népesség ( 2009) Internet használók (2000. dec. 31.) Utolsó adatok A haszn álók arány a Növeked és között Használó k %-a a táblázatból Afrika 991,002,342 4,514,400 86,217, % Ázsia 3,808,070, ,304,0 00 Európa 803,850, ,096,0 93 Közel- Kelet Észak- Amerika Latin- Amerika Óceánia/A usztrália ÖSSZES EN 764,435, ,773, % 53.0 % 202,687,005 3,284,800 58,309, % 340,831, ,096, ,662,468 18,068, ,561, ,922, % 31.9 % 34,700,201 7,620,480 21,110, % 6,767,805, ,985,4 92 1,802,330, % 1,809.8 % 4.8 % % 42.4 % % 23.6 % 1,675.1 % 3.2 % % 14.4 % % 10.4 % % 1.2 % % % táblázat 1: Internthazsnálat a világon eredeti angol nyelvű forrás: (2010. április :33 ) 2.2. A digitális és az emberi kapcsolati háló összekapcsolódásának vizsgálata A kérdőív felépítése A vizsgálathoz a kérdőívezés módszerét alkalmaztam. A kérdőívet digitális formában, online lehetett kitölteni. A kérdőív célcsoportját azok a jellemzően felsőoktatásban tanuló 18 és 30 év közötti férfiak és nők adták, akik rendelkeznek számítógéppel, gyors internetkapcsolattal és aktívan használják a közösségi hálózatok és üzenetküldő programokat. Kutatásom nem reprezentatív. Kérdőívemre 101 kitöltés érkezett az általam vizsgálandó év közötti korosztályból, mely nem reprezentálja a magyar társadalmat, sem a magyar társadalomnak e korosztály szerinti szeletét. A mintavétel sem lehetett véletlenszerű, hiszen az információ, hogy kitölthető, az én kapcsolati 12 Mind a népességi, mind az internethasználati adatok decemberi állapotokat tükröznek.

18 hálózatomon elindulva terjedt, mások kapcsolatain keresztül idegenekhez. A kérdőív különösen az internethasználókra, az eredményeik alapján pedig főleg a nagyon aktív számítógép-, és internethasználókra koncentrál, akik számszerűleg is sok időt töltenek el gép, illetve internet előtt. Mintavételem tehát nem valószínűségi eljárás, egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó (más néven kényelmességi) mintavétel. A kérdőív tartalmazott feltételes választási lehetőségeket,.így bizonyos kérdésekre csak azoknak kellett, és csak azok tudtak válaszolni, akik egy előző kérdésre igennel vagy nemmel válaszoltak. Ezt a funkciót a kérdőív automatikusan kezelte, így elkerülhető volt, hogy olyanok írjanak be nem valós, vagy torz adatokat, akik valójában nem is tudják megválaszolni az adott kérdést, hiszen ahhoz egy másik kérdésre máshogy kellett volna válaszolniuk. Konkrétan a kérdőívemben ilyen volt például az a kérdéscsoport (és a hozzá hasonlók), hogy Tagja Ön a Facebooknak?. Amennyiben a kitöltő ezen kérdésre nem válaszolt, úgy a kérdőív automatikusan a következő kérdéscsoportra ugrott, és az illetőnek nem hogy nem kellett kitöltenie az irreleváns kérdéseket (például Hány ismerőse van Facebookon?, Milyen nyelven használja a Facebookot?), hanem azok meg sem jelentek neki, lehetőséget sem adva így a torzításra A vizsgálat célja és a hipotézis Kérdőíves vizsgálatom több céllal készült. Először is szeretném vele alátámasztani vagy megcáfolni az egyik fő hipotézisemet, miszerint összekapcsolódott a valós életbeli kapcsolati háló az internettel egész pontosan, a felhasználók önként viszik fel kapcsolati hálózatukat (és egyéb más személyes, érzékeny adatukat, bár ezt kevesen mérlegelik a döntés pillanatában) a közösségi oldalakra kapcsolódva a világ jelenlegi trendjéhez. Hiszen a lehetőség már régóta adott lett volna erre, a közösségi oldalak jóval elindulásuk után ugrottak csak meg felhasználók, látogatók, tagok szintjén. 13 Tehát a két hálózat kölcsönhatása következtében meg kell jelennie az elméleti részben kifejtett csomópontoknak, kis világoknak, és a népszerűségi kapcsolódásnak minimálisan. Az alábbiak ismeretében belátható, hogy ma már könnyedén lehetséges ezen két hálózat vizsgálata, hiszen az interneten rendelkezésünkre állnak a megfelelő adatok, melyek könnyen alátámaszthatóak, cáfolhatóak kérdőíves kutatással. 13 Szvetelszky Zsuzsanna szóbeli közlése (Hálózatok Irányzatok a mai magyar nyelvben, kultúrában és társadalomban címmel meghirdetett konferencia, Szombathely, november 30 december 1.

19 Vizsgáltam ezen kívül azt is, hogy a felhasználók osztanak-e meg tartalmakat egymással online környezetben (hiszen hipotézisem ezt feltételezi), és ha igen, miket, és milyen gyakran A kutatás eredményei A kérdőívet eredetileg körülbelül 150 fő töltötte ki. Az alkalmazott eljárás elengedhetetlenné tette az utólagos szelektálást, hogy a kiválasztott, számomra megfelelő ismérv szerint legyen elegendő kérdőívem. A szelektálás után az általam vizsgálni kívánt korcsoportból (18-tól 30 éves korig) maradt 101 kitöltés. A kérdőívet kitöltők között a nem szerinti megoszlás a következőképpen alakult: 51 férfi és 50 nő, tehát megközelítőleg 50% 50% az arány. Ez azt sejteti, hogy manapság egy újfajta digitális emancipáció megy végbe: míg a számítástechnikát, az informatikát (és összességében a reáltudományokat, különösen a számítástudományokat) alapvetően férfias dolognak tartották és tartják sokan még ma is, egyre több nő fordul az informatika felé. Alátámasztja ezt a saját személyes tapasztalatom is: a reáltudományok területén folytatott tanulmányaim során ha nem is olyan arányban, mint mondjuk a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi karán, de egy másik egyetem Informatikai karán is viszonylag sok női hallgatóval találkoztam. Ezen kívül persze megkülönböztethetünk a számítástechnikában szerzett ábra 6: A kérdőívet kitöltők település szerinti megoszlása ábra 5: Mi az Ön neme? kérdésre adott válaszok kördiagramja jártasság alapján bizonyos felhasználói szinteket. Az alapvető számítógép használati képesség pedig mára olyan alapvető követelmény, mint a jogosítvány vagy a nyelvvizsga. Gondoljunk csak

20 bele, jó pár éve létezik Magyarországon is az úgynevezett ECDL (Europian Computer Driving Licence), mely olyan mint egy nyelvvizsga, csak a számítógép használatról ad papírt. Ennek megléte rengeteg munkahelyen alapvető követelmény, mely egyaránt vonatkozik nőkre és férfiakra, így a nők is kénytelenek voltak ebbe az irányba orientálódni. Ráadásul a tipikusan számítógépes irodai munkák többségét valószínűleg nők végzik. Az életkort bekérő ellenőrző kérdés után a következő azt mérte fel, hogy a válaszadó milyen településtípust tart a lakhelyének. A válaszok meglehetősen kiegyensúlyozott képet mutatnak: a válaszadók közül 32-en jelölték meg a fővárost lakhelyként, 23 fő várost, míg 24 megyeszékhelyt választott. Ez összesen 79, és csak a maradék 22 ember lakik falun. Ezen eredmény betudható annak, hogy egyrészt Magyarországon sajnos a városok és falvak között internetes ellátottság terén még jelentős különbség van. 14 Ezen kívül a magyar társadalom mobilitása viszonylag alacsony, így falvakról, egyéb kistelepülésekről sokkal kevesebben kerülnek felsőoktatási intézményekbe. (Békesi 2003) Mivel a kérdőívem vizsgálati korcsoportja közötti személyekből tevődik össze, valószínűleg a felsőoktatásban tanulók jelentős számban vannak jelent a kitöltők ábra 7: Milyen gyakran ül gép elé? között, ezért a fent említett gyenge társadalmi mobilitásnak jelentős szerepe lehet a lakhely szerinti válasz kiválasztás diagramon látható arányainak kialakításában. A kérdőív következő kérdése így hangzott: Mikor ül Ön a számítógép elé?. A válaszok arányának figyelembevételével azt hiszem, kijelenthető, hogy valójában információs társadalomban élünk: a válaszadók jelentős többsége (88 válaszadó) a Minden nap válaszlehetőséget jelölte meg, és a maradék válaszok is mind a Hetente többször válaszlehetőségre érkeztek. Annak ellenére, hogy tudomásom szerint olyanok is kitöltötték a kérdőívet, akik tudomásom szerint nem 14 A magyar gerinchálózat alapvetően a városokra koncentrálódik, és technikai okokból a szolgáltatóknak egyszerűen nem éri meg a középpontoktól távoli településekre elvinni az internetet. Nem változtat ezen a helyzeten a mobil szélessáv megjelenése sem, hiszen az a technológia még nem elég fejlett, így a középpontoktól távoli helyek szintén nem tudnak olyan gyorsan kapcsolódni a hálóhoz, mint a városokban lakók. Jól látszik ez például a Pannon lefedettségi térképén. (2010. április :37)

21 rendelkeznek otthon számítógéppel, sem hordozható eszközzel (Laptop, Okostelefon) a Hetente egyszer és a Ritkábban válaszlehetőségeket senki sem választotta. Ez egyrészről betudható annak, hogy manapság már nem csak otthonról lehetséges az internet-elérés, hanem ez a lehetőség megvan mind a munkahelyeken, mind a közoktatási intézményekben. Másrészről pedig mutatja, hogy az internethasználat milyen szinten a hétköznapjaink részévé vált: a világhálóra való kapcsolódás nélkül már nem csak egy szórakozási lehetőséget vesztünk. Szükségünk van az internetre a munkánk során, sőt tapasztalataim alapján egy felsőoktatási intézmény egy szakának elvégzése manapság szinte lehetetlen internetkapcsolattal rendelkező számítógép nélkül, hiszen az oktatók rengeteg anyagot csak az interneten tesznek közzé, és a diákoknak is digitális formában kell eljuttatniuk a tanárhoz dolgozataikat, házi feladataikat. A következő kérdés arra kereste a választ, amennyiben a válaszadók gép elé ülnek, mennyi időt töltenek előtte. Itt már azért nagyobb a szóródás, mint az előző válasznál, bár figyelembe véve, hogy a válaszadók nagy része minden nap gép elé ül, az ott töltök ábra 8: Televíziózásra fordított idő (ATV, perc) napi átlaga demográfiai csoportok órák közötti eltérés legyen akármekkora is, a legkisebb válaszlehetőség megjelölése

22 esetén is nagyon magas az internet illetve, számítógép előtt töltő idő az általam vizsgált korcsoportban. A válaszadók közül 28-an ülnek öt óránál többet (!) gép előtt, ez rendkívül magas szám, hogyha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon az átlagos tévénézéssel töltött idő megközelítőleg 200 perc az általam vizsgált korcsoportban naponta, 15 mint ahogy az az AGB Bielsen és az ORTT januári felmérésén is látszik. 16 Kérdőívem további részében a közösségi oldalak és azonnali üzenetküldők ismertségével, azok használatának mértékével és a használat módjával foglalkoztam. A prekoncepcióm a kérdőívemre adott válaszok alapján igaznak bizonyult: Magyarországon a legismertebb, legelterjedtebb azonnali üzenetküldő program (IM, azaz Instant Messenger) a Microsoft Corporation által fejlesztett és terjesztett MSN (MicroSoft Network) Messenger. Ez több okra vezethető vissza: először is a fent említett szoftvercég Bose-Einstein kondenzációt hajtott végre az operációs rendszerek ábra 10: Használja Ön az MSN Messengert? ábra 9: Ismeri Ön az MSN Messenger programot? piacán, mint ahogy azt már említettem. Hogy kapcsolódik ez az MSN-hez? A szoftvercég (sokat vitatott) üzletpolitikája az, hogy bizonyos termékeket együtt terjeszt az operációs rendszerével. Az MSN Messenger egyik ezek közül. Így, mivel a világhoz hasonlóan a magyar felhasználók 15 Megjegyzendő, hogy úgy tűnik, egyelőre például az online videónézegetés nem a tévénézéstől veszi el az időt. (2010. április :25) 16 A kutatókálat nélkül, vizsgált csatornák: MTV1, MTV2, RTL KLUB, TV2, AXN, Cartoon Network, Cool TV, Discovery Channel, Duna TV, F+, Hallmark, Halózat TV, HBO, Magyar ATV, Jetix, Minimax/A+, MTV Europe, National Geographic Channel, Spektrum, Sport Klub, Sport1, Sport2, Viasat3, Viva TV, Other Hungarian, Other

23 zöme Windows használó, így ezzel a programmal találkoznak. Egy másik ok, hogy mire Magyarországon elterjedté vált az internethasználat, addigra a Microsoft már lenyomta versenytársait ezen a piacon, így fordulhat az elő, hogy például az IWIW-es regisztrációnál megadandó ICQ (I Seek You) üzenetküldőre vonatkozó kérdésnél a felhasználók zöme azt válaszolja, hogy Mi az?. Ráadásul ezek a korai üzenetküldők nem rendelkeztek magyar (sem semmilyen) nemzetközi interfésszel, így eléggé ezen körülmény szintén nehezítette azok elterjedését hazánkban. Manapság viszont megfigyelhető egy új trend: a közösségi oldalak bár az itthon egyelőre legelterjedtebb IWIW ez alól kivételt jelent rendelkeznek saját, web alapú chattel. Szintén web alapokon támad a GTalk, mellyel még bővebben foglalkozom a kérdőívemben. Összegezve tehát, hiába egyeduralkodó az asztali (desktop) üzenetküldő programok terén a Microsoft, ahogy a böngészők terén is nem várt konkurenciát kapott, ezen a területen is érhetik még meglepetések, figyelembe véve a közösségi oldalakon töltött idő jelentős növekedését. Figyelmeztető jel az is és a webes messengerek terjedését jelzi, hogy habár majdnem minden válaszadó ismerte a programot, csak háromnegyedük használja. Ez lehet amiatt is, hogy sokan nem saját gépükről interneteznek, ahol pedig az asztali programok futtatása erősen korlátozott lehet. Ilyen esetben pedig a webalapú programok előnyt élvezhetnek, hiszen általában ezek használatához semmiféle egyéb szoftverre nincs szükség egy standard (és modern) böngészőn kívül. Esetlegesen akkor, és akkor is csak kiegészítőkre, pluginokra, ha egyéb funkciókat kívánunk használni, mint például a GTalk esetében a videó, illetve audiohívás. Következő kérdésem arra irányult, hogy csomópontokat (Barabási 2003), összekötőket (Gladwell 2007) találjak. A mintámban a legkevesebb partnerszám 1 lett, míg a legnagyobb 480 ez elég jelentős különbség. Az átlagos partnerszám 97,75. A válaszadók 70%-nak ennyi, vagy kevesebb partnere van. Ez 52 személyt jelent (az erre a kérdésre választ adó 75-ből). Csak 13 embernek van 100 és 200 közötti partnere, és 6- nak 200 és 300 között. Összesen 2 embernek van közötti ismerőse és szintén kettőnek 400 és 500 közötti. A kiemelkedően sok partnerrel rendelkezők (200 és 500 között) gyakorlatilag megfigyelhető a 80/20-as szabály. A következő kérdésem a tartalommegosztási szokásokat vizsgálta. Itt lehetőség volt több válasz megjelölésére, és egyéb lehetőségekkel is ki lehetett egészíteni a válaszokat.

24 Terveztem a miértek vizsgálatát is ezen kérdéskörnél, azonban számos ember szóbeli kikérdezése után arra jutottam, hogy Gladwellnek volt igaza, és döntéseink nagyon jelentős részét befolyásolja a tudatalatti. (Gladwell 2005) A kérdezettek egyszerűen nem tudják elmondani, felsorolni, mik azok az okok, amiért például egy videót jónak ítélnek, és továbbküldik számos ismerősüknek. A kérdésre adott válaszok alapján a legtöbben képeket osztanak meg ezen az üzenetküldőn keresztül. Valószínűleg ez jórészt annak köszönhető azon kívül, hogy a digitális fényképezőgépek mára elérhető áron vannak, és mindenkinek van otthon, hogy a legújabb verzió kifejezetten ennek a funkciónak a lekezelésére tartalmaz egy fejlesztést: amennyiben képet húzunk a programba, az megjelenik mind nekünk, mint a partnernek, akkora méretben, amekkorában az ablakot megnyitottuk. Így lapozhatunk több kép között, és el is menthetjük őket könnyedén. Ezen kérdés csoport után áttértem a Skype vizsgálatára. A Skype nem csupán egy azonnali üzenetküldő (bár a MSN Messenger sem csupán ennyit tud, de annak ez a fő funkciója): ábra 11: Skype ismertsége ezen program fő profilja az internetes telefonálás és üzenetküldés. A program nem csak szoftveren belüli telefonálásra képes (úgynevezett Skype-to-Skype hívás), mint az MSN, hanem telefonálhatunk vele egyenlegünk feltöltése után, pénzért vezetékes, illetve mobilhálózatba is. Ez az a plusz dolog, ami a Skypeot sikeresen behozta az azonnali üzenetküldők piacára, későn jövőként. Mindamellett, hogy a Skype fő profilja a fentebb említett telefonálás, elrendezését tekintve nagy hangsúlyt fektetnek az üzenetküldő, tartalommegosztó részre is, melyre most vizsgálatom irányult. Egyrészt, hiába, hogy mind a Skype mind az MSN közvetlen kapcsolatot teremt a gépek között fájlküldés esetén, egyszerű tapasztalat, hogy a Skype gyorsabb. Ez sok felhasználót késztet arra, hogy ezen programot használja fájlmegosztásra. Nem beszélve arról, hogy a Skype valamivel többet nyújt ezen területen, mint az MSN (igaz, képkezeléshez nem tartalmaz olyan extrát, mint az): képes a fájlküldés csoportosítására, ezáltal képesek vagyunk csoportos fogadásra is. Amennyiben az MSN-be belehúzunk több fájlt, akkor azok

25 csoportosítatlanul, egyesével, hatalmas helyet elfoglalva a képernyőből jelennek meg mind a fogadó, mind a küldő oldalán. A Skype ellenben a többszörös fájlküldéseket összecsukja, és opcionálisan lenyitható. Így kevésbé zavaró, ezen tényező szintén sokakat a Skype használatára ösztönözhet. Érdekes, hogy a Sype-ot mindenki ismerte a válaszadók közül, míg az MSN-t, bár csak eggyel mard le, de nem. Ez minimálisan a használaton is meglátszik, a Skype-ot valamivel kevesebben használják, mint az MSN-t. A megosztási szokások kicsit máshogy alakulnak mint az MSN esetében. Ugyan itt is a képmegosztás a vezető tevékenység, de már közel sem olyan kiugró, mint az MSN esetében. A zenék és cikkek megosztási aránya körülbelül azonos (~30%), és a videók is elég nagy arányt képviselnek (20%). Látszik az is, hogy sokan csak az eredeti funkcióját ismerik, használják a Skype-nak. 40% pedig a felsoroltakon kívül mást is megoszt Skypeon. Egy biztos: ábra 12: Skype megosztási szokások mind a Skype-ot, mind az MSN-t vizsgálva látszik, hogy a tartalommegosztás mára már fontos szerepet játszik. A Skype partnerek számát vizsgálva megállapítható, hogy habár nem sokkal kevesebben használják a Skype-ot, jóval kevesebb partneri kapcsolatot ápolunk ott, mint az MSN-en. Az átlagos kapcsolat itt 27,63 darab. Átlag alatti kapcsolatszámmal rendelkezik 50 felhasználó, átlag felettivel 22, ebből kiugróan magas, azaz 100 feletti kapcsolattal 4 Skype használó bír. A kérdőív következő része szintén egy azonnali üzenetküldő programmal foglalkozott: a Google keresőcég Gmail nevű webes levelezőszoftverébe beépített Gtalkkal. Ennek a szoftvernek több különlegessége is van, melyek mindegyike megítélésem szerint jelentősen jövőbemutató. A koncepció ezen programnál az, hogy az emberek elsősorban elektronikus levélküldésre használják az internetet, így aköré a szolgáltatás köré érdemes építeni mindent, hogy a felhasználónak egy helyen meglegyenek a legfontosabb dolgai. Ezért a Google integrálta az azonnali

26 üzenetküldést a Gmail webes felületébe. Megjegyzendő, hogy a cég kiadott asztali változatot is az üzenetküldőből, azonban a fejlesztési ütemből látszik, hogy a webes klienst fontosabbnak tartják: az újdonságok (láthatatlanság, fájlküldés) mindig először ebben a kliensben jelennek meg, és csak később kerülnek bele az asztali változatba. Komplex hálózati szempontból a szoftver legfontosabb különlegessége az, hogy automatikusan alakítja ki a címlistát: azok, akikkel gyakran levelezünk, automatikusan felkerülnek a csevegőpartnereink közé. Így kapcsolati hálónk gyakorlatilag magától rákerül a programra. Természetesen lehetőség van a partnerek utólagos letiltására, sőt az egész funkció kikapcsolására is. A GTalk új a piacon, ez jól látszik a kérdőívemből is. Ismertsége alulmúlja az előző két vizsgált programot sőt, megkockáztatom, hogy amennyiben nem került volna ábra 13: A GTalk ismertsége oda a válaszlehetőségek elé az a kis segítség, hogy a GTalk és a GMailben található üzenetküldő valójában egy és ugyanaz, még alacsonyabb eredményt kaptunk volna, mert ezt a terméket a Google nem márkázza annyira különválasztva. Program használata ábra 14: A GTalk használata pedig a legalacsonyabb értéket kapta a vizsgált üzenetküldők közül. Ez köszönhető annak is, hogy késői belépőről beszélünk, de annak is, hogy az embereknek nincs szüksége több nagyjából azonos funkciójú szoftverre, még akkor sem, ha más típusú partnerhálózatot alakítanának ki rajta. Ennek ellenére a gyakorlat azt mutatja, hogy a szoftver hasznos, tapasztalataim alapján főleg olyanok használják, akiknél a céges környezet rettentően lekorlátozott: nincs lehetőség mindenféle alkalmazások futtatására, így szükségük van egy mindenhol elérhető webalapú üzenetküldőre. A megosztási szokások is máshogy alakulnak, mint a másik két

27 vizsgálati alany esetén. Jóval kevesebben osztanak meg Videókat, képeket, zenéket és cikkeket, és jelentős azok aránya is akik semmit sem. A GTalk szolgáltatásai közé csak most kerül bevezetésre a fájlküldés opció ez nagyban befolyásolhatja a felhasználók megosztási szokásait, hiszen nincs lehetőség fizikai fájlküldésre, ábra 15: Megosztási szokások GTalkon csak arra, hogy a weben tárolt tartalmakat link formájában megosszák egymással. Számomra meglepő volt, hogy videómegosztásra is ilyen kevesen használják a programot. Ezek szerint nem ismert azon funkció, hogy a Youtuberól 17 belinkelt videókat a program automatikusan felismeri, és kis ablakban megjelenítve a beszélgetés fölött azonnal lejátszhatóvá válik, tehát a videók megtekintéséhez nem kell elnavigálnunk az adott beszélgetésről, mely ismerve a felhasználói szokásokat mindent minél gyorsabban és egyszerűbben, jelentős kényelmi szolgáltatás. Kérdőívem második felét a közösségi oldalak felmérése adta. Magyarországon. A kapcsolati hálót nyilvántartó oldalak ismertsége és használata egyaránt megugrott a kétezres évek második felében, mind itthon, mind külföldön. Külön kutatást érdemelne az okok feltárása egy azonban biztos: mindegyik közösségi oldal törekedett egyrészről a könnyen kezelhető interfész kialakítására, másrészről a tartalommegosztás minél jobban történő integrálására, bár ez Magyarország vezető közösségi oldala, az IWIW viszonylag késve tette meg. Talán ennek is köszönhető, hogy a Facebook, a világ vezető kapcsolati oldala hatalmas térnyerést hajtott végre itthon, viszonylag rövid idő alatt. Sokat segített még ezen a térnyerésen, hogy a Facebook közösségi élménnyé tette a fordítást is, így már akkor sokan csatlakoztak az oldalhoz, amikor még csak kis számú magyar közösség volt jelen ezen a hálózaton, és a lokális tartalommegosztás nem sok 17 Mind a megosztott tartalmak száma, mind a látogatottság alapján a Youtube a legnagyobb videómegosztó portál az interneten. A szolgáltatást mára felvásárolta a Google, mely a GMail és a GTalk fejlesztője is.

28 embert mozgatott meg tehát a korán csatlakozok viszonylag sok irreleváns tartalmat kaptak. Nézzük meg, mit tud hozni riválisával szemben a legnagyobb magyar oldal (mely ahogy a neve is sugallja, azért rendelkezik angol kezelőfelülettel), az International Who Is Who. A kérdőívet kitöltők 100 százaléka ismeri a magyar közösségi oldalt, ami nem túl meglepő, hiszen a portálon gyakorlatilag a teljes internethasználó magyar lakosság rajta van, sőt, az IWIW-et böngészve látszik, hogy ábra 16: Az IWIW ismertsége egyre gyakoribb, hogy már a frissen megszületett babákat is felrakják szüleik az oldalra. Az IWIW használata érdekes módon jóval alacsonyabb, mint ismertsége. Ilyen kis korrelációt talán csak a Skype esetében láthattunk. Miközben a kérdőívet kitöltők közül mindenki ismerte az IWIW-et, addig arra a ábra 17: Tagja Ön az IWIW-nek? kérdésre, hogy Tagja Ön az IWIW-nek? 92-en választok igennel, és 9-en nemmel, ami majdnem 10 százalék. Ez már jelentős tábor, ami jól mutatja, hogy a közösségi oldalaknak, a webketteségnek bizony bőven akadnak ellenzői. Az ellentábor számos érvet hoz fel ezen oldalak és szolgáltatások használata ellen, de amelyben mindenki egyetért, hogy ezen oldalak adatkezelése minimum aggályos. Ezen kérdéssel a kérdőív végén foglalkozom bővebben, ahol konkrétan is rákérdeztem erre a problémára a felhasználóknál. Az IWIW-nél már nem látható az a hatványfüggvény az ismerősök számánál, amit MSN-en tapasztaltunk. Azonban, ennek lehet az is az oka, hogy IWIW-en még az is bejelöl minket, akik az utcán látunk. Tehát az oldal nem a valós kapcsolati hálózatot tükrözi, ráadásul az IWIW-en a Kit ismerhetek? funkció még ösztönöz is a gyakorlatilag nem létező kapcsolatok létesítésére míg MSN-re csak olyanokat veszünk fel (főleg), akikkel valóban kommunikálunk, tartjuk a kapcsolatot.

29 A megosztási szokások vizsgálata az IWIW esetében azt az eredményt adta, hogy a portál beépített funkcionalitását használják ki leginkább a felhasználók: képeket osztanak meg magukról. Ezen kívül kiemelkedő még a megosztott cikkek száma, ez egy nem túl régi újításnak, az üzenőfalnak köszönhető: itt ugyanis a megosztott cikkek úgy működnek, hogy elég egy URL-t bemásolnunk, ezután a szoftver magától kiírja a cikk címét és megjeleníti a lead képet (ha van, több-kevesebb sikerrel). Jelentős még azok száma, akik nem használják az IWIW-et közösségi felületként, hanem csak egy kvázi telefonkönyvként: eltárolják ott ismerőseik kapcsolati hálóját, adataikat, de megosztásra nem használják a portált. Amit a kapcsolati hálóban nem találtunk a kiemelkedő csomópontokat, az a megosztási szokásoknál tetten érhető. Úgy tűnik, ezen a portálon is léteznek a Gladwell által felfedezett ügynökök: a kérdőívem tanúsága szerint mindösszesen 1 ember volt a válaszadók között, aki rendszeresen (naponta többször) ír az IWIW üzenőfalára, a többiek nagy része csak hetente, sőt annál alapján alatta van az IWIWábra 18: Ismeri Ön a Facebook nevű közösségi oldalt? ritkábban. A következő vizsgálandó portál a világméretű közösségi oldal, a Facebook volt a kérdőívemben. Ennek ismertsége a magyar felhasználók körében a kérdőívet kitöltők mintája

30 ének, azonban a különbség nem szignifikáns: 101 kitöltőből kilencvenheten ismerik a Facebookot, és csak hárman vannak azok, akik nem. Ennél jóval alacsonyabb a nemzetközi közösségi oldalt használók száma: 73 ember használja, és 28 nem. Valószínűleg egyébként ez csak átmeneti időszak, a Facebook kései érkező a lokális magyar ábra 19: A Facebookot ismerők aránya piacon, és a felhasználóknak már régóta adott volt az IWIW, ha ilyen szolgáltatást kerestek. Azonban a Facebook kiforrottsága, nemzetközisége, és jóval gazdagabb alkalmazás és funkciókínálata, valamint a lokális piac meghódítására tett lépések valószínűleg azt az eredményt hozzák majd, hogy a Facebook ismertségben és használatban is beéri majd magyar párját, sőt valószínűleg át is veszi majd a helyét, az IWIW vesztét okozva ezzel. Az ismerősök számát vizsgálva hasonló eredményt kapunk, mint az IWIW esetében. Megítélésem szerint az okok is ugyanarra vezethetőek vissza: ezen portálok még ha a Facebook egyelőre talán kicsit jobban is mint az IWIW, de teljesen mégsem a valós szociális kapcsolati hálózatot tartalmazzák. Az emberek szeretnek több embert ismerni, mint amennyit valójában, legalábbis szignifikáns részük, ahogy ez majd a kérdőívem későbbi részéből kiderül. Az azonban látszik, hogy a Facebookot jóval többen használják arra, amire a portál magát pozicionálja: tartalommegosztásra. A Facebook az IWIW-vel ellentétben jóval több egy online telefonkönyvnél: a ábra 20: Facebookos megosztási arányok felhasználók nagy része videót, képeket, cikkeket, és zenét is megoszt a portálon. Ellentétben az IWIW-nél feltett

31 ugyanilyen tartalmú kérdésre, ahol a Semmit volt a legnagyobb eredményt elért választ, itt a kitöltők legkisebb hányada választotta ezt az opciót a válaszadás során. Az, hogy a Facebook ezen oldaláról mindenképpen előzi az IWIW-et több okra vezethető vissza: egyrészről az oldaluk sokkal innovatívabb ezen a területen, mint az IWIW. Másrészről az IWIW sokkal később integrálta a szolgáltatásai közé a megosztási funkciót, és a kettő össze is függ: ehhez kapcsolódóan ott sokkal kevesebb lehetőségünk van, sokkal elmaradottabb az egész szolgáltatás ezáltal, amit a felhasználók kegyetlenül megtorolnak. A Facebookon a megosztás valóban közösségi, az egész ténylegesen egy élményt ad, ami további megosztásra sarkall. Gondoljuk csak például a Like (magyarul Tetszik) funkcióra, amivel a felhasználók által megosztott tartalmaknál nyilváníthatjuk ki tetszésünket mára gyakorlatilag a szó használata az élőbeszédbe is beépült ezen jelentésében, szlengként. A Facebook üzenőfalát is jelentősen többen használják, mint az IWIW hasonló funkcióját: több mint 20% jelölt válaszlehetőségeket a naponta hetente többször intervallumból. ábra 21: Státuszüzenetek Facebookon A kiugró csomópontok viszont itt is megfigyelhetőek: csak 2% válaszolt úgy, hogy naponta többször küld úgynevezett státuszfrissítéseket, míg 6% úgy, hogy naponta legalább egyszer ami az IWIW-hez képest még mindig magasabb, viszont a Facebookos össz. arányhoz viszonyítva ez is kiugró, Ügynököt sejtető eredmény. Érdekes még, hogy a Facebookot viszonylag sokan, 21% böngészi angol nyelven. Ez a magyar viszonylatban magas idegen nyelvű arány betudható annak, hogy mint már ábra 22: A Facebook használat nyelve korábban írtam a Facebook a fordítást is közösségi élménnyé kívánta tenni, így bárki fordíthatott az oldalon, és a fordítások helyessége is mennyiségi elv, demokratikus szavazás alapján dőlt el. Ezt azt

32 eredményezi, hogy összességében a Facebook fordítása a legalapvetőbb (internetes) fordítói elveknek sem felel meg, a fordítás sok tekintetben rendkívül inkonzisztens. Ezen okból valószínűleg mintegy menekülésként, sokan használják az oldalt inkább angolul. Vizsgálatom tárgyát a továbbiakban a Twitter nevű szolgáltatás képezte, mely érdekes kombinációja a közösségi oldalaknak és az azonnali üzenetküldőknek: rövid szöveges üzeneteket oszthatunk meg a világgal, melynek hossza maximum 160 karakter, mindezt a kapcsolati hálónkra építve, olyan módon, hogy ismerőseink, barátaink, rajongóink követhetnek minket, és mi is követhetjük őket. Akiket követünk, azok üzenetei megjelennek a mi főoldalunkon. A követőkből csoportokat ahogy a Twitteren hívják: listákat képezhetünk. A folyamot szegmentálhatjuk téma alapján is: az üzeneteinkbe írhatunk úgynevezett hashtageket 18 amelyek megjelölik az adott ábra 23: A Twitter ismertsége üzenet témáját. Ezekre is kereshetünk, ezeket is követhetjük. A Twitter ismertsége hazánkban az elmúlt hónapokban ugrott meg jelentősen, elérve azt a szintet, hogy már az átlagfelhasználó aki csak böngészésre használja az internetet is értesüljön róla. A kérdőívemet kitöltők közül 77-en ismerték a szolgáltatást. A kérdőívemet kitöltők közül legkevesebben a Twitternek tagjai a vizsgált szolgáltatások közül. Ez nem túl meglepő, tekintve, ábra 24: Twitter tagság hogy a Twitter interfésze angol nyelvű, valamint hogy használata, megértése annak ellenére, hogy véleményem szerint mondjuk egy Facebook-szintű közösségi oldal sokkal komplexebb tud lenni magasabb számítástechnikai jártasságot igényel. Ezen kívül a Twitterhez kell egy sor 18 A hashtag egy szó, vagy bármilyen karakterlánc szóköz és speciális karakterek nélkül, a lényeg, hogy #-el kell kezdődnie. Például: #voks10.

33 előismeret: kit, mit kövessünk. Enélkül nem áll elő a Twitter-élmény, nem jutunk releváns tartalomhoz, csak sok mindenhez ami nem is érdekel minket. Megkérdeztem a Twittert használókat, hogy hány embert követnek Twitteren. Ezen kérdésre érkezett válaszok alapján egyértelmű csomópontra leltem: egyet leszámítva össze válaszadó 100 alatti embert követ (a legtöbben 0 és 20 között) míg egy válaszadó kiugróan magas értékkel rendelkezik: 406 embert követ. A Hány követője van Twitteren? kérdésre adott válaszoknál ugyanezt tapasztaltam, ott is egy csomópontot találtam, 440 követővel. A státuszfrissítések vizsgálata során szintén hasonlót tapasztaltam: összesen hárman ábra 25: Twitter státuszfrissítések küldenek a kitöltők közül naponta frissítéseket, míg a többiek ritkábban mint hetente. Érdekes, hogy a kérdőívre adott válaszok alapján nagyjából ugyanannyian Twitelnek angol nyelven, mint magyarul. Valószínűleg köszönhető ez az angol felületnek, és annak, hogy a kevés számú magyar felhasználó miatt jobban bekapcsolódhatnak a híráramba azok, akik az angol nyelvet választják. Rákérdeztem még arra, hogy hányan követték Twitteren a 2010-es országgyűlési választások első fordulóját. Emlékezetes, hogy urnazárási problémák miatt nem oldották fel ábra 26: A választásokat követők száma a kampánycsendet 19 órakor, mindössze 15 percre, amely pont elég volt az adatok kiszivárgásához: a friss eredmények a Twitteren terjedtek leginkább, így ott folyamatosan lehetett tájékozódni. Ezen esemény számított talán a legkövetettebb eseménynek a magyar Twitter történetében: azonban a válaszadók közül még ezt is kevesen kísérték figyelemmel. Kérdőívem befejező részében összehasonlításokat kértem a felhasználóktól online életükre és nem digitális kapcsolataikra vonatkozólag.

34 Érdekes, hogy önbevallás alapján a felhasználóknak jóval kevesebb ismerősük van a való életben 19 (165-ös átlag), mint mondjuk az IWIW-en (380-as átlag). A következő kérdésem arra vonatkozott, hogy a kérdőívet kitöltők saját megítélésük szerint több emberrel tartják-e a kapcsolatot online mint offline. Erre elég ambivalens eredmény született: ábra 27: Online - Offline kapcsolattartási arány gyakorlatilag százalék válaszolt igennel és nemmel. ábra 28: "Saját megítélése szerint, több ismerőse van Ez a közösségi oldalak magas kapcsolatai számát tekintve számomra azt jelenti, hogy ezen digitális kapcsolatok nagy része halott kapcsolat, gyakorlatilag a bejelölésen a közösségi oldalakon, mint a való életben?" kívül semmi egyéb aktivitás nem történik a két fél részéről. A legfurcsább eredményt azonban annak szubjektív megítélése hozta, hogy az emberek mit gondolnak arról, több ismerősük van-e a közösségi ábra 29: Magánszféra oldalakon, mint a való életben. A kitöltők 47% gondolja úgy, hogy több ismerőse van, míg 53% azt, hogy kevesebb, ami a pár bekezdéssel korábban ismertetett összehasonlítás tükrében igencsak meglepő, tekintve, hogy a megadott adatok alapján körülbelül mindenkinek több ismerőse van a közösségi portálokon, mint a való életben. Úgy tűnik, ezt nem szeretjük beismerni, még magunknak sem. Érdekes eredményt hozott az a kérdés is, amely azzal foglalkozott, hogy az embereket zavarja-e magánszférájuk szűkülése: 43 válaszadót igen, míg 56-ot (a szűk 19 Az ismerőst itt úgy definiáltam, hogy az számít annak, akivel rendszeresen tartják a kapcsolatot.

35 többséget) nem. Különbség van ezen eredmény és a közösségi oldalakat nem használók száma között, tehát egy jelentős réteg úgy használja a közösségi oldalakat, hogy közben zavarja, hogy amit ott csinál, azt mások is láthatják. Utolsó két kérdésemben vizsgáltam még az emberek preferenciáit a tájékozódás és a szórakozás-keresés tekintetében. A válaszokból látszik, hogy bőven megváltoztak a szokások a évvel ezelőtti ábra 30: Hol tájékozódik? állapotokhoz képest. A kitöltők közül összesen 15% tájékozódik a hagyományos médiumokból, míg 60% a hírportálokat választja. Azok száma akik a barátokat, ismerősöket jelölték meg fő tájékozódási forrásként (11%) lassan beéri azokét, akik a hagyományos médiumokból tájékozódnak. Ez egy figyelmeztető jel a marketingesek számára, az új generációhoz valószínűleg már másképpen kell szólni, a hagyományos tévéreklámok már a múlt. A szórakozást keresők legnagyobb része (51%) még mindig a barátokat, ismerősöket választja, véleményem szerint nem igaz tehát az a tézis, hogy az internet elidegenítő, szegregáló hatású: a maradék ábra 31: Hol keres szórakozást? aki most az egyéb válaszlehetőségeket jelölte (Hagyományos médiumok, Közösségi oldalak, Hírportálok) valószínűleg a Sehol lehetőséget gyarapítaná (mely most elenyésző 5%), amennyiben nem lennének a fenti lehetőségek.

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

Internetes keresés. Menedzsment modul. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar SdiLA menedzsment-képzés.

Internetes keresés. Menedzsment modul. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar SdiLA menedzsment-képzés. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar Menedzsment modul Internetes keresés Készítette: Fábián József okl.építőmérnök 2000. április 17. Bevezetés Az Internet egy nemzetközi

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. január; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2014

Nagy Webáruház Felmérés 2014 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2014 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 586 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. június; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

10 állítás a gyerekek internethasználatáról

10 állítás a gyerekek internethasználatáról Ságvári Bence Helyünk a világban 10 állítás a gyerekek internethasználatáról 0 Pillantás Európára alacsony használat, alacsony kockázat alacsony használat, közepes kockázat magas használat, közepes kockázat

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚLIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚLIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚLIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. július; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

Jelentés a KTK évi nyílt napi rendezvényén. kitöltött kérdőívek alapján

Jelentés a KTK évi nyílt napi rendezvényén. kitöltött kérdőívek alapján Jelentés a KTK 2016. évi nyílt napi rendezvényén kitöltött kérdőívek alapján A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2016. január hónapban több aktuális esemény mellett- a leendő hallgatóira is fókuszált. Ennek

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2013. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2013. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2013. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2013. december; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv?

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? Készítették: Névery Tibor és Széll Ildikó PPKE I. évf. kiadói szerkesztő hallgatók, közösen 1 BEVEZETŐ Az elektronikus könyv valamilyen

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. AUGUSZTUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. AUGUSZTUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. AUGUSZTUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. augusztus; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. január; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. április; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. december; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. február; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

Kezdő lépések. Céges email. Tartalom

Kezdő lépések. Céges email. Tartalom Kezdő lépések Céges email Tartalom 1. Bevezetés...2 2. A szolgáltatás elérése és alapbeállításai...3 3. Ismerkedés a levelezővel...6 4. A levelező beállításai...8 5. Naptár... 10 6. Névjegyek... 11 7.

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel A jövő üzleti telefon rendszere A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés Összhang az IT-vel É rdemes elolvasni! Ajánlatkérés Kérem, töltse ki az űrlapot,

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. NOVEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. NOVEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. NOVEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. november; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Hálózati elemzések az üzleti életben. Kovács Gyula Sixtep Kft.

Hálózati elemzések az üzleti életben. Kovács Gyula Sixtep Kft. Hálózati elemzések az üzleti életben Kovács Gyula Sixtep Kft. Hálózat kutatás rövid ismertetése Königsbergi hidak problémája Háttér: A probléma története, hogy a poroszországi Königsberg (most Kalinyingrád,

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. szeptember; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

A legrészletesebb számadatok az elektronikus médiumok 2009. évi reklámbevételeiről

A legrészletesebb számadatok az elektronikus médiumok 2009. évi reklámbevételeiről SAJTÓKÖZLEMÉNY 2010. március 11. Kapcsolat: Orbán Zsuzsa, Ernst & Young Ujszászi Diána, MEME mobil: 30 / 372 4581, email: zsuzsa.orban@hu.ey.com mobil: 20 / 432 1294, email: titkar@memeinfo.hu A legrészletesebb

Részletesebben

Nézettségi trendek: 2009-2010

Nézettségi trendek: 2009-2010 Nézettségi trendek: 2009-2010 2010-ben a korábbi évekhez hasonlóan továbbra sem csökkent a vállalkozó kedv a hazai tv piacon, így a kínálat tovább bővülhetett és színesedhetett a tévénézők legnagyobb örömére.

Részletesebben

AZ ONLINE NYELVTANULÁS, AVAGY HOGYAN HASZNÁLJUK KI MAXIMÁLISAN AZ INTERNET ADTA LEHETŐSÉGEKET

AZ ONLINE NYELVTANULÁS, AVAGY HOGYAN HASZNÁLJUK KI MAXIMÁLISAN AZ INTERNET ADTA LEHETŐSÉGEKET AZ ONLINE NYELVTANULÁS, AVAGY HOGYAN HASZNÁLJUK KI MAXIMÁLISAN AZ INTERNET ADTA LEHETŐSÉGEKET Mi az az ONLINE nyelvtanulás? Az ONLINE nyelvtanulás nem más, mint amikor a tanárral (és esetleg a tanulótársakkal)

Részletesebben

Szociális hálók mobilon Avagy mi rejlik a hívószó mögött? Dr. Forstner Bertalan. bertalan.forstner@aut.bme.hu

Szociális hálók mobilon Avagy mi rejlik a hívószó mögött? Dr. Forstner Bertalan. bertalan.forstner@aut.bme.hu Szociális hálók mobilon Avagy mi rejlik a hívószó mögött? Dr. Forstner Bertalan Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bertalan.forstner@aut.bme.hu BME-AAIT 2008 NJSZT Dr. Forstner Bertalan 1 Témáink

Részletesebben

Közösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell?

Közösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell? Közösségi marketing 2015-ben Facebook kommunikáció miért kell? Hidasi Judit Író (Húsz éve ír és szerkeszt, öt regényt írt közben) Kommunikátor (PR és Közösségi Marketing szakértő Uzine Communications)

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből

Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből Hallgatói és oktatói igények összevetése NETWORKSHOP KONFERENCIA 2013. március 26-28. Kvaszingerné Prantner Csilla Eszterházy Károly Főiskola csilla@ektf.hu

Részletesebben

Kedves Könyvtárlátogató!

Kedves Könyvtárlátogató! Kedves Könyvtárlátogató! Az Önök településén a Balassi Bálint Megyei Könyvtár által működtetett Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer biztosítja a könyvtári szolgáltatásokat. Ezzel a kérdőívvel arról szeretnénk

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2016. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2016. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2016. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2016. április; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS A jövő üzleti telefon rendszere 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés és jelenlét Összhang az IT-vel Olvassa el! Ajánlatkérő

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával?

Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával? Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával? Használd ezt a nagyszerű és ingyenes szolgáltatást olyan célokra, amelyek pénzt és időt takarítanak meg Neked, ügyfeleidnek és barátaidnak!

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Social media Facebook

Social media Facebook Social media Facebook A social media hazánkban is kezd nagyon széles ívben elterjedni. Manapság egyik legnépszerűbb közösségi portál a facebook. Magyarországon már 1,3 millió felhasználója van, akiknek

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JÚLIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JÚLIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. JÚLIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. július; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

Hozzávalók keresése és csatolása

Hozzávalók keresése és csatolása Hozzávalók keresése és csatolása VUE támogatja digitális tartalmak hozzáadását saját gépről, WEB-ről, távoli rendszerekből, mint az FTP oldalak, digitális forrásokból és Google szerverekről. A tartalmak

Részletesebben

TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7

TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7 TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7 1. FELADAT 1. Továbbküldés esetén milyen előtaggal egészül ki az e-mail tárgysora? Jelölje a helyes választ (válaszokat)! [1 pont] a) From: b) Fw: c) To: d) Vá: 2. Melyik

Részletesebben

Puskás Béla: Hálózatelméleti alapok

Puskás Béla: Hálózatelméleti alapok Puskás Béla: Hálózatelméleti alapok "Egyébként kedves játék alakult ki a vitából. Annak bizonyításául, hogy a Földgolyó lakossága sokkal közelebb van egymáshoz, mindenféle tekintetben, mint ahogy valaha

Részletesebben

Elérés és nézett idı: a nézettség változásának dimenziói

Elérés és nézett idı: a nézettség változásának dimenziói Tanulmányok az AGB Nielsen nézettségi adatainak értelmezésérıl Elérés és nézett idı: a nézettség változásának dimenziói 2006 egyszerre volt a fejlıdés és a megtorpanás éve a hazai televíziós médiapiacon.

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. szeptember; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8)

Részletesebben

A Szélmalom Kábeltévé Zrt. kiskundorozsmai fejállomására csatlakozó előfizetők által megrendelhető szolgáltatások

A Szélmalom Kábeltévé Zrt. kiskundorozsmai fejállomására csatlakozó előfizetők által megrendelhető szolgáltatások A Szélmalom Kábeltévé Zrt. kiskundorozsmai KTV Mini** m1, Információs csatorna, Duna II Autonómia, Cartoon Network/TCM, VIVA, Duna Televízió, RTL Klub, m2, TV2, ATV, HírTV, Danubius rádió, Petőfi rádió,

Részletesebben

Az első lépés a csúcshódításhoz

Az első lépés a csúcshódításhoz Az első lépés a csúcshódításhoz Akinek nincs célja, arra van kárhoztatva, hogy annak dolgozzon, akinek van. kattints az alábbi lehetőségekre a navigáláshoz: [Szupernő Program honlap] [Tartalomjegyzék]

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A válaszadás önkéntes!

A válaszadás önkéntes! sorszám válaszoló személy sorszáma A -G. A HÁZTARTÁS KÉRDŐÍV ALAPJÁN JELÖLD! A. Van a kérdezettnek saját használatú mobiltelefonja? (HT tábla) 1 van nincs D - RE B. Van céges tulajdonú mobiltelefonja (is)?

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. AUGUSZTUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. AUGUSZTUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. AUGUSZTUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. augusztus; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ 1 Mobil eszközök növekedési trendje 2 A mobil eszközök előnyei Támogatják a mobilitást, könnyű velük utazni, terepen munkát végezni Széles applikáció

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

Honlapkoncepció. Miskolc város hivatalos honlapjához

Honlapkoncepció. Miskolc város hivatalos honlapjához Honlapkoncepció Miskolc város hivatalos honlapjához Ennek a dokumentumnak a célja, hogy rögzítse azokat az alapelveket, amelyek egyrészt irányt szabnak, másrészt kereteket adnak az új városi honlap részletes

Részletesebben

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

MarketingMánia - A kisvállalkozók marketingasszisztense www.marketingmania.hu

MarketingMánia - A kisvállalkozók marketingasszisztense www.marketingmania.hu Érdemes még hírlevelet írni? Kérdőíves felmérés Nemrég készítettem egy kérdőívet, mert érdekelt, hogy mennyire megalapozott az az állítás, hogy a hírlevél halott, és nem érdemes már foglalkozni vele. A

Részletesebben

Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1

Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1 Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1 /17 Tartalomjegyzék A térinformatikáról általánosságban Célok Felhasznált eszközök Fejlesztés lépései Adatbázis Grafikus

Részletesebben

EURÓPA AZ ERICSSON MOBILITÁSI JELENTÉSE (FÜGGELÉK) 2014. június

EURÓPA AZ ERICSSON MOBILITÁSI JELENTÉSE (FÜGGELÉK) 2014. június EURÓP Z ERICSSON MOILITÁSI JELENTÉSE (FÜGGELÉK) 214. június PICI ÖSSZEFOGLLÓ Európán belül igen változó az IKT ágazat érettségi szintje. nagyon fejlett piacok pl. Svédország mellett megtalálhatók a fejlődési

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,

Részletesebben

Kiss Krisztina: Közösségi tartalomszolgáltatás a Pécsi Tudományegyetem Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtárában

Kiss Krisztina: Közösségi tartalomszolgáltatás a Pécsi Tudományegyetem Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtárában Kiss Krisztina: Közösségi tartalomszolgáltatás a Pécsi Tudományegyetem Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtárában Az előadás röviden áttekinti a közösségi média elemeit, jellemzőit,

Részletesebben

A reklámadó hatása az online » # The power of being understood :-)

A reklámadó hatása az online » # The power of being understood :-) The power of being understood in t f :-) www..com SEO CSS? i 01110001 00101000101001 0111000110110100110 00011010100111011111000 @ SEARCH» # 011100101101 AUDIT ADÓ TANÁCSADÁS A reklámadó hatása az online

Részletesebben

REKLÁMTORTA 2014 A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei

REKLÁMTORTA 2014 A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei 2015. február 19. Reklámtorta 2014 A Reklámtorta 2014 felmérés az elmúlt évek gyakorlatát követve készült. A piac méretének megállapításához az adatokat

Részletesebben

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN AZ MSZÉSZ XXXVIII. KÖZGYŰLÉSE HOTEL EGER PARK 2012.11.21. Gál Péter Tanácsadó BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. TÉMÁK NEMZETKÖZI ÉS MAGYAR MOBILPENETRÁCIÓ,

Részletesebben

Kezdő lépések Outlook Web Access

Kezdő lépések Outlook Web Access Kezdő lépések Outlook Web Access A Central Europe On-Demand Zrt. által, a Telenor Magyarország Zrt. ügyfelei részére nyújtott szolgáltatások rövid kezelési útmutatója Tartalom Bevezetés... 3 Rendszerkövetelmények...

Részletesebben

Informatika 9. évf. Webböngésző. Internet és kommunikáció II.

Informatika 9. évf. Webböngésző. Internet és kommunikáció II. Informatika 9. évf. Internet és kommunikáció II. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Webböngésző Cookie: süti. A felhasználóról szóló információ, amit egy webszerver helyez el a felhasználó számítógépén.

Részletesebben

Cookie-k használatának irányelve

Cookie-k használatának irányelve Cookie-k használatának irányelve Mi a cookie? A cookie (süti) a számítógépünk böngészőjében bizonyos weboldalak felkeresése során keletkező kicsi adatfájl. A cookie nem tartalmaz vagy gyűjt önálló információkat,

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT. Érvényes: 2015. január 1-étől

KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT. Érvényes: 2015. január 1-étől KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT Érvényes: 2015. január 1-étől Dióhéjban A 2013 végén indított Konferenciajegy.hu weboldal szolgáltatásait már több tucat, rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozás

Részletesebben

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata a network napló módszer alkalmazásával Doktori értekezés tézisei

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006

Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006 A Network-Elemzés - és felhasználása általános iskolai osztályok társas szerkezetének és a szerveződésért felelős személyes tulajdonságok feltárására Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

Médiaajánlat - www.greenfo.hu

Médiaajánlat - www.greenfo.hu Médiaajánlat - www.greenfo.hu Érvényes: 2011. október 14-től visszavonásig Honlapunkra elsősorban környezetkímélő termékek és szolgáltatások, illetve környezetvédelemmel, természetvédelemmel és energiatakarékossággal

Részletesebben

A keresés mindent visz? Avagy a keresés szerepe a mindennapokban

A keresés mindent visz? Avagy a keresés szerepe a mindennapokban Keresőmarketing Nap 2007 A keresés mindent visz? Avagy a keresés szerepe a mindennapokban Darvas Péter Szonda Ipsos Ipsos csoport és a keresőmarketing SEM Felhasználó Online kutatások, panel rekrutáció

Részletesebben