A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2006 A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC, 2005

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2006 A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC, 2005"

Átírás

1 F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2006 FÉRFI NŐ Magyar jogszabály F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y OECD-EU Magyar jogszabály A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC, Munkaerő-felmérés Ezer fő Ezer fő B u d a p e s t 2006

2 Írta: FÜLÖP EDIT Közreműködő szerzők: FAZEKAS Károly (VI. fejezet) HÁRS Ágnes (III. 2.5 fejezet) LAKATOS Judit (VII. fejezet) LECHNERNÉ VADÁSZ Judit (III fejezet) NAGY Katalin (I. fejezet) Lektorálta: LAKATOS JUDIT és NAGY GYULA Statisztikus: KOZMA-LUKÁCS ISTVÁNNÉ POZSONYI DÓRA ISSN: Kiadja az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Felelős kiadó: a Foglalkoztatási Hivatal Főigazgatója Készült a Foglalkoztatási Hivatal Nyomdájában Felelős vezető: Szauer Miklós

3 F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC B u d a p e s t

4

5 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 5 A FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK... 6 MUNKAERŐPIAC, I. AZ UNIÓS TAGSÁG ELSŐ ÉVÉNEK FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI FELADATAI II. A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA A munkaerőpiac vizsgálatának főbb szempontjai Nemzetközi trendek A gazdasági aktivitás Magyarországon III. FOGLALKOZTATOTTSÁG Foglalkoztatottság az EU tagállamaiban Foglalkoztatottság Magyarországon A foglalkoztatottság nemek és életkor szerint A foglalkozási szerkezet változása szektorok, ágazatok, foglalkozások és iskolai végzettség szerint Atipikus foglalkoztatási formák A foglalkoztatás szervezeti formák szerint Külföldiek Magyarországon magyarok külföldön Többszörösen hátrányos munkaerő-piaci helyzetű rétegek A munkaerő-kereslet - bejelentett foglalkoztatás IV. MUNKANÉLKÜLISÉG Munkanélküliség az EU tagországokban Munkanélküliség Magyarországon A KSH adatfelmérése szerint Regisztrált munkanélküliek A munkanélküliek ellátási rendszere Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök munkaerő-piaci hatása V. AZ INAKTÍV NÉPESSÉG, MINT PÓTLÓLAGOS MUNKAERŐFORRÁS VI. REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A FOGLALKOZTATÁSBAN, A MUNKANÉLKÜLISÉGBEN ÉS A KERESETEKBEN

6 VII. KERESETEK ÉS MUNKAJÖVEDELMEK ALAKULÁSA MÓDSZERTAN TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

7 BEVEZETŐ Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával immár tizennegyedik alkalommal kerül sor A magyar munkaerőpiac című tanulmánykötet kiadására. A tanulmánykötet célja, hogy évről évre részletesen bemutassuk a magyar munkaerő-piaci helyzet alakulását, a munkaerő-kereslet és kínálat volumenének, összetételének egymáshoz való viszonyát. A tanulmányok kitérnek a magyar foglalkoztatáspolitikai törekvések, a hozott intézkedések bemutatására, valamint a lehetőségekhez képest az intézkedések hatásainak elemzésére is. A tanulmánykötet célja elsősorban a foglalkoztatáspolitika és a munkaerő-piaci viszonyok iránt érdeklődők tájékoztatása; az eddigi tapasztalatok alapján jelentős segítséget jelent a különböző szakokon tanuló egyetemi hallgatók, főiskolások tanulmányaihoz kapcsolódó munkaerő-piaci ismeretek megszerzésében. A kiadvány egyben munkaügyi adattár is, ezért a lehetőségekhez képest ügyeltünk arra, hogy a táblázatok évről évre ismétlődjenek, összehasonlíthatók legyenek. A módszertani fejezet a munkaügyi statisztika fogalmi rendszerének megismertetésével segíti a vizsgált jelenségek és adatok közötti eligazodást. Magyarország május 1. óta az Európai Unió tagja, ezért a magyarországi helyzetet az Unióval való összehasonlításban, az egyes tagországok viszonylatában is bemutatjuk; kiemeljük az azonosságokat és az eltérő társadalmi, gazdasági körülményekből fakadó különbségeket, és ezek kapcsán a közös foglalkoztatáspolitikai törekvéseket és eltérő megközelítési módokat. Az elemzések bázisa az EU tagországok egységes elvek és módszerek szerint készült munkaerő-piaci statisztikája (forrás: EUROSTAT), valamint az EU helyzetértékelő dokumentumai. A hazai helyzet értékeléséhez mint eddig is főként a KSH és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataira támaszkodtunk, és felhasználtuk a kormányzati szinten, elsősorban a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumban (2006. június 9-től Szociális és Munkaügyi Minisztérium), valamint a Foglalkoztatási Hivatalban készült elemzéseket, a megyei munkaügyi központok gyakorlati tapasztalatait, valamint a különböző tudományos műhelyekben készült tanulmányokat. A sokféle forrásból származó információk alapján levont következtetések, megállapítások azonban a szerzők saját véleményét tükrözik. 5

8 A népesség gazdasági aktivitása FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2005-ben a ezer fő éves népesség 61,4%-a volt jelen a munkaerőpiacon, mint foglalkoztatott, vagy mint munkanélküli. Az elmúlt egy év alatt az aktivitási ráta 0,9 százalékponttal emelkedett, főként a munkanélküliek számának növekedése miatt. Az Európai Unió tagországaival összehasonlítva a foglalkoztatási szint tekintetében csak Málta és Lengyelország marad el hazánkhoz képest, és mivel a hazánkéhoz hasonló alacsony foglalkoztatási rátával rendelkező országokban magasabb a munkanélküliség, mint nálunk, Magyarország aktivitási ráta tekintetében az Unióban az utolsó előtti helyen áll. Magyarországon minden korcsoportban alacsonyabb a gazdasági aktivitás, mint az Unió egészében - különösen a korábbi 15 tagországhoz hasonlítva -, leszakadásunkat azonban alapvetően a fiatalok (15-24 évesek) és az idősek (55-64 évesek) alacsony munkaerő-piaci részvétele okozza. A magyar fiatalok csökkenő gazdasági aktivitását részben az oktatási rendszerben maradók folyamatos bővülése magyarázza. Az utóbbi években a szakképzettséggel, diplomával rendelkező pályakezdők elhelyezkedése megnehezült, a munkáltatóknak a szakképzés színvonalával, szerkezetével való elégedetlensége miatt. A foglalkoztatás lassú bővülése mellett az 54 éven felüliek gazdasági aktivitásának növekedésével a generáció-váltás korábbi üteme lelassult. A gazdaságilag inaktív, de már nem tanuló népességből 169 ezer fő a 30 éven aluliak száma, egy részük valószínűleg a fekete gazdaságban talált kereseti lehetőséget, míg más részük újabb, piacképesebb szakma elsajátítására készül, vagy annyira reménytelennek látja helyzetét, hogy ezért lemondott az álláskeresésről. A nyugdíjkorhatár emelkedése fokozta az 54 éven felüliek aktivitását, a magyar népesség azonban még jelenleg is nagyon korán, átlagosan 53,5 éves korában végleg kilép a munkaerőpiacról; de ha eltekintünk az egészségkárosodás miatt kilépőktől, a nyugdíjba vonulók átlagos életkora akkor is 58,6 év. Ezért az éveseknek már csak fele, 51%-a, míg a éveseknek már csak 15%-a van jelen a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottság 2005-ben a foglalkoztatottak száma 3 901,5 ezer fő volt, az előző évhez képest nem változott (a kismértékű emelkedés alatta van az adatfelvételek hibahatárának). A nők aránya a foglalkoztatottak között megegyezik az előző évivel: 45,8%. A éves népesség foglalkoztatási rátája 56,9%, a férfiaké 63,1%, míg a nőké 51%, tehát a férfiak és nők foglalkoztatási szintje között az eltérés (gender gap) 2002 óta 13,1 százalékpontról 12,1 százalékpontra csökkent. A férfi népességből a év közöttiek foglalkoztatottsági szintje a legmagasabb, 86,7%, de az éves 6

9 korúaknak már csak 70%-a, míg az éveseknek 56,6%-a, a éveseknek pedig már csak 21%-a foglalkoztatott. A nők foglalkoztatottsága éves korukban éri el a legmagasabb szintet, 74,2%-ot, de az éves nőknek már csak 41,7%-a, míg a éves nőknek már csak 9,6 %-a foglalkoztatott. A éves népesség foglalkoztatási szintje 8,2 százalékponttal marad el az EU volt 15 tagállamának átlagától, de megegyezik az újonnan csatlakozó tagállamok átlagával. Az Unióhoz viszonyítva a nők foglalkoztatása terén némileg jobban állunk, mint a férfiak tekintetében, de mindkét nem esetében különösen alacsony a fiatalok és az idősek foglalkoztatása. Míg az Európai Unióban a tanulási idő meghosszabbodása ellenére is a fiataloknak 36,8 %-a foglalkoztatott, a magyar fiataloknak csupán 21,8-a dolgozott. Az Unióhoz mért lemaradásunk az 55 éven felüliek foglalkoztatása esetében annak ellenére jelentős (Magyarországon az évesek foglalkoztatási rátája 33%, míg az EU15-ben 44,1%), hogy az 50 évesnél idősebb foglalkoztatottak száma folyamatosan emelkedik, különösen a nyugdíj előtti korcsoportokban. A foglalkoztatás javulása - a nyugdíjkorhatár emelkedése mellett - arra is visszavezethető, hogy a kilépők helyére lépő új korosztályoknak már magasabb a képzettségük, a munkavállalási hajlandóságuk. További lényeges eltérés az Unió munkaerőpiacához képest, hogy a hazai foglalkoztatásból egyre inkább kiszorulnak a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők ben Magyarországon az alapfokú iskolai végzettségű népességnek csak 21%-a volt foglalkoztatott, míg az EU25-ben átlagosan 47%-uk dolgozott. A foglalkoztatottság lassú bővülése, stagnálása ellenére a munkaerőpiacon jelentős mozgás, átrendeződés megy végbe a megszűnő munkahelyekről a létrejövő új, jelentős részt magasabb termelékenységű munkahelyekre, elsősorban az egyes ágazatokon belül. Az egyes ágazatok közötti átrendeződés is folytatódott 2005-ben: főként a kereskedelem, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar, valamint az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás létszámának növekedése tudta pótolni a feldolgozóiparban foglalkoztatottak létszámcsökkenését, valamint az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás létszámvesztését. A foglalkoztatottak iskolai végzettségének és foglalkozási főcsoportok szerinti összetételének változása is azt mutatja, hogy a gazdaság munkaerő-igénye továbbra is a magasabb iskolai végzettségűek és a szellemi foglalkozásúak irányába tolódik. A munkaerőpiacon jelenlévő túlkínálat, a munkanélküliség emelkedése ellenére a munkaerő-kínálat és kereslet képzettségi, területi eltérései miatt a munkapiacon jelentős munkaerőhiány is tapasztalható. A munkáltatók 17%-a jelezte, hogy tartósan munkaerő-hiánnyal küzd. A megkérdezett gazdasági szervezetek nemzetgazdasági szinten statisztikai állományi létszámuk 1%-ában határozták meg a hiányzó munkaerő mértékét. Ez összességében 30 ezer körüli tartósan betöltetlen munkahelynek felel meg. A betöltésre váró munkahelyek felére szakmunkásokat, közel harmadára szakképzett fizikai dolgozókat, minden ötödik üres munkahelyre pedig diplomásokat várnak. 7

10 2005-ben a foglalkoztatottaknak 13,1%-a dolgozott, mint önálló, és 19%-a egyéb atipikus foglalkoztatási formákban. A részmunkaidőben foglalkoztatottak számának növekedése ez évben némileg visszaesett az alakalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás ugrásszerű növekedése mellett ben 1700-zal több 4 főnél többet foglalkoztató gazdasági szervezet működött, az összes itt alkalmazottak száma azonban nem változott. A működő gazdasági szervezetek túlnyomó többsége, 89%-a, mikro- és kisvállalkozás, a középvállalkozásokkal együtt arányuk meghaladja a 98%-ot, ugyanakkor az alkalmazottak 55%-a dolgozik a 4 főnél többet foglalkoztató KKV szektorban, míg 45%-uk nagy vállalatoknál. A Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók szerkezete nem változott meg jelentősen a csatlakozás óta eltelt időszakban: a munkavállalók több mint a fele román állampolgár, több mint 10 százalék ukrán, és a harmadik a csatlakozás óta a második legnagyobb munkavállalói csoport a szlovák állampolgároké. A jelentős szlovák munkavállalás koncentrálódik a határ, különösen az észak-nyugati szlovák határ közeli megyékben, meghatározó többségük Komáromban, és döntően a határmenti régióban ingázó magyar etnikumú szlovák állampolgárokat érint. A legutóbbi (2006. évi) kutatások szerint a romák a népességnek 7%-át jelentik, a foglalkoztatottaknak azonban csak 2-2,5%-át, míg a regisztrált munkanélküliek 25-30%-át. A roma népesség gyenge munkaerő-piaci helyzete szorosan összefügg alacsony iskolázottságukkal (93%-uk legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik), valamint azzal, hogy többségében foglalkoztatás szempontjából kedvezőtlen adottságú térségekben, és főként kistelepüléseken élnek. A romák számára országosan szervezett, illetve a megyei munkaügyi központok által rendszeresen indított munkaerő-piaci programok fő részét mindig a képzések jelentik, amelyhez különböző készségjavító, tájékozódást segítő és szociális szolgáltatások is kapcsolódnak ben a munkaerő piaci általános tendenciák, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási támogatásának átalakításával kapcsolatos munkaadói várakozások, bizonytalanságok és az átalakítás előkészítéseként alkalmazott konszolidációs lépések egyaránt befolyásolták a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának helyzetét. A munkaerő piac az évek során hozzászokott, hogy a megváltozott - a közbeszédben csökkent- munkaképességű - munkavállaló foglalkoztatását támogatás segíti, a réteg foglalkoztatottsága mégis alacsony szinten mozog. Az egyszerű, betanított munka piacának a gazdaság egészében való beszűkülése e réteg foglalkoztatása számára rövid távon nem áthidalható nehézséget okoz ben jelentős megyei különbségek mellett országosan 6,2%-kal nőtt a megváltozott munkaképességű regisztrált munkanélküliek száma. A 2006 nyarán valamennyi munkaügyi központ központi épületében, és kirendeltségek többségében az egyes fogyatékos csoportok számára megfelelő kommunikációs környezetben lesz mód információt szolgáltatni. 7 regionális képző központban működik a tantermekig elérő egy, vagy többféle akadálymentesítés. Folytatódott több modell értékű, a fogyatékos emberek nyílt 8

11 munkaerőpiacra történő eljutását elősegítő civil program elterjesztése, illetve továbbfejlesztése. A munkanélküliség A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint a munkanélküliek száma 2005-ben, éves átlagban 304 ezer fő volt, ami 7,2%-os munkanélküliségi rátának felel meg. Az utóbbi két évben a nők munkanélkülisége nagyobb mértékben nőtt, mint a férfiaké, 2005-ben a férfiak munkanélküliségi rátája 7%, míg a nőké 7,5%. A munkanélküliség átlagosan 7,2%-os szintjét jelentősen meghaladja a fiatalok munkanélkülisége, amely a évesek körében 8,3%, a évesek körében 17,5%, míg a évesek körében 37,8%. A munkanélküliek között emelkedett az elbocsátottak száma, de azoknak a száma is, akik tanulás, gyermekgondozás, vagy katonai szolgálat befejezése után szerettek volna elhelyezkedni. A munkanélküliek között 40%-ról 41,5%-ra emelkedett az egy éven túl is aktívan állást keresők azaz a tartósan munkanélküliek aránya. Míg korábban évről évre rövidült az álláskeresés időszaka (2003-ban 15,8 hónap volt), 2004-ben és 2005-ben a korábbinál hosszabb ideig kellett munkát keresni -16,6, illetve 16,3 hónapig. A munkanélküliek 39%-a nem rendelkezik szakképzettséggel (ide számítva a csak gimnáziumi érettségivel rendelkezőket is), 53,6%-uk középfokú, míg 7,5%-uk felsőfokú szakképzettséggel vált munkanélkülivé ben nőtt a munkanélküliek között az érettségizett szakmunkások és a diplomások aránya. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál regisztrált munkanélküliek száma 2005-ben átlagosan 410 ezer fő volt. A regisztráltak között a évesek aránya nőtt az elmúlt egy év alatt, míg a 45 év felettiek aránya némileg csökkent. A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele rosszabb, mint a KSH által számba vett munkanélkülieké: 42%-uk csupán legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik és 47%-uk betanított vagy segédmunkás. A 2005-ben havonta átlagosan munkanélküli járadékban, illetve (november 1.-től) álláskeresési járadékban 114 ezer fő (27,8%), rendszeres szociális juttatásban pedig 133 ezer fő (32,5%) részesült. Ezen túlmenően 18 ezer fő a segélynél némileg magasabb összeget vehetett igénybe álláskeresést ösztönző juttatásként. A regisztrált munkanélküliek közel 40 %-a nem részesült pénzbeli ellátásban, mégis regisztráltatták magukat annak reményében, hogy részt vehetnek valamely újonnan induló munkaerő-piaci programban, képzésben, vagy valamilyen támogatott foglalkoztatáshoz juthatnak ben a Munkaerő-piaci Alapból nyújtott foglalkoztatási támogatások révén 80 ezer fő közhasznú foglalkoztatása volt biztosítható, 38 ezer fő tudott elhelyezkedni bértámogatással, 44 ezer fő vett részt munkaerő-piaci képzésben/átképzésben, a 9

12 pályakezdő programok segítségével 30 ezer fiatal tudott elhelyezkedni. A közmunkaprogramok havonta mintegy ezer munkanélkülinek teremtettek ideiglenes állást. A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programja keretében nyújtott foglalkoztatási támogatások révén között, mintegy 25 ezer fő vehet részt különböző programokban. A gazdaságilag inaktívak 2005-ben a éves gazdaságilag inaktívak száma 66 ezer fővel csökkent, ebből 12 ezer fővel az adott korú népesség számának csökkenése miatt, 54 ezer fő azonban részben foglalkoztatottá, részben munkanélkülivé vált. A magyar munkavállalási kornak megfelelő aktív korúakból 2005-ben több mint 2,2 millióan nem voltak jelen a munkaerőpiacon. Ebből 694 ezren öregségi vagy rokkantnyugdíjban, 279 ezren pedig gyermekgondozáshoz kapcsolódó ellátásban részesültek. 113 ezer fő pénzbeli munkanélküli-ellátást kapott, tehát regisztrált munkanélküli volt (bár nem keresett aktívan munkát). Az inaktívak közül az előbbiekben kimutatott jövedelmi forrással ezer fő nem rendelkezett. Többségük eltartott, ezen belül 745 ezer fő nappali tagozatos tanuló, 19 ezer fő pedig nem nappali tagozaton tanult. A fennmaradó 376 ezer fő nem tanuló eltartott közül 169 ezer fő 30 éven aluli, 182 ezer fő éves, míg az 54 éven felüli, de nyugdíjkorhatár alatti korosztályokba mindössze 25 ezer fő tartozik. Regionális különbségek Az ezredforduló óta eltelt években az ország keleti-nyugati területi polarizációja felerősödött. Míg Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl 60 százalék feletti foglalkoztatási rátával rendelkeznek, a többi régióban a ráta nem haladja meg az 55 százalékot. A regionális különbségek döntő része a nagyrégiókon belül a megyék, a kistérségek, illetve a települések között található. A megyék, kistérségek közötti eltéréseket vizsgálva nem csupán a különbség mértéke, de a változás tendenciája is eltér a nagyrégiók szintjén megismert összefüggésektől között az átlagos munkanélküliségi ráta csökkenésével párhuzamosan nem csökkentek, ellenkezőleg jelentősen növekedtek a regionális különbségek. A legnagyobb és legalacsonyabb ráták aránya ezekben az években 5,3-ról 8,2-re növekedett. A legutóbbi időszak adatai arra utalnak, hogy a regionális különbségek növekedése megállt, sőt 2004-ben a különbségek némileg csökkentek ben a legmagasabb és legalacsonyabb ráták aránya 8,2-ről 6,5-re csökkent. A különbség 2005-ben nem változott ben a regisztrált munkanélküliek rátája legnagyobb mértékben Zala és Baranya megyében növekedett. Budapesten és Fejér megyében a növekedés mindössze 0,1 százalék volt. 10

13 A régiókra, illetve a megyékre vonatkozó regionális bér és kereseti adatok jelentős, az utóbbi években stagnáló, vagy enyhén csökkenő mértékű területi különbségeket mutatnak. Amíg a közép-magyarországi régióban a keresetek valamivel több, mint 22 százalékkal haladják meg az országos átlagot, addig az észak-alföldi régióban a bérek közel 17 százalékkal maradnak el az országos átlagtól. Még nagyobbak az eltérések, ha azokat a megyék szintjén számoljuk. A regionális bérkülönbségek okaira vonatkozó elemzések azt mutatják, hogy területi bérkülönbségek jelentős része a munkaerő eltérő összetételével és a vállalkozások közötti termelékenységkülönbségekkel magyarázható. Az összetételhatásoktól és a vállalati termelékenységkülönbségektől megtisztított területi bérkülönbségek jelentősen csökkentek a kilencvenes évek második felében, és a legutóbbi években sem mutatható ki lényeges változás ezen a területen. Keresetek és munkajövedelmek alakulása 2005-ben a bruttó keresetek 8,8%-kal emelkedtek, az emelkedés a költségvetési szférában volt nagyobb mértékű. A legmagasabb bruttó keresetet a pénzügyi tevékenység nemzetgazdasági ágában dolgozók érték el ( Ft), míg a legalacsonyabbat a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban dolgozók ( Ft). A fizikai és szellemi munkakörben dolgozók bruttó kereseti aránya 1:2,2 volt. Az alapfokú és az egyetemi végzettséggel rendelkezők közötti kereseti távolság a vállalkozói szférában 4,3-szeres, a költségvetési területeken 2,8-szoros volt, míg az érettségizettek 60%-kal, illetve 40%-kal kerestek többet, mint a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők. A Ft-os éves átlag havi bruttó kereset Ft-os havi nettó keresetnek felelt meg. A nettó keresetek növekedési üteme 1 százalékponttal magasabb volt a bruttó kereseteknél, a fogyasztói-árindex 3,6%-os növekedése mellett így a reálkereset 6,3%-kal nőtt. A havi kereseteken felüli pénzbeni és természetbeni juttatások a munkajövedelem 4,9%-át jelentették. A munkajövedelem átlagos havi összege Ft volt, ami 671 eurónak felel meg. 11

14 MUNKAERŐPIAC 2005 I. AZ UNIÓS TAGSÁG ELSŐ ÉVÉNEK FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI FELADATAI (Nagy Katalin) 2005 Magyarország számára az uniós tagállami lét első teljes éve volt. Megelőzően az integrációs felkészülés hosszú évei után a Csatlakozási Szerződés április 16-ai aláírása és május 1-i uniós csatlakozás közötti időszak megfigyelői státusza adott lehetőséget a tagállami működés legalapvetőbb fortélyainak megfigyelésére és eltanulására. A csatlakozás utáni bő félév tagállami létet követően volt az első teljes év, melyben a régi, rutinos tagországokkal azonos alapon, azonos jogokkal és kötelezettségekkel vettünk részt az Európai Unió működésében, illetve működtetésében. Más szakpolitikákhoz képest a foglalkoztatáspolitika területén új tagállamként is különösen jó eséllyel lehetett számítani a korábbi felkészülési időszakokban megszerzett tapasztalatokra, mi több egyfajta rutinra. A közösségi foglalkoztatáspolitika ugyanis viszonylag rövid múlttal rendelkezik, életbe lépése alig előzte meg a csatlakozási tárgyalásaink megkezdődését. Az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerződéshez kötődő Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) indulásakor a csatlakozási felkészülés már magas fordulatszámmal zajlott, s ennek részeként megkülönböztetett figyelem kísérte az uniós szakpolitikák új fejleményeit. Így történt az EFS esetében is, amellyel nem csupán új szakpolitikai területre terjedt ki a közös gondolkodás és megoldás keresés gyakorlata, hanem mindez egy új közösségi eszköz révén valósult meg. Az un. nyitott koordinációs mechanizmus keretében a tagállamok közösen tűztek ki meghatározott foglalkoztatáspolitikai célokat, s ezeket nemzeti szinten, a tagállami felelősség alapján, a saját adottságaikra építve hajtották végre. A közös célokat az évente meghatározott, illetőleg aktualizált foglalkoztatási iránymutatások tartalmazták, míg ezek tagállami alkalmazásáról az évente készített Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek adtak számot től a közösségi foglalkoztatási intézkedések keretéül az Unió hosszú távú versenyképességi, modernizációs és szociális célkitűzéseit tartalmazó Lisszaboni Stratégia szolgált, melynek 2010-ig szóló céljai között a teljes foglalkoztatás azaz, a évesek 70%-os foglalkoztatási szintének elérése is kitüntetett helyet kapott. Az újonnan formálódó közösségi foglalkoztatáspolitika előzőekben vázolt fejleményei az tavaszától tagjelölti státusszal bíró Magyarország számára hamarosan konkrét feladatként is jelentkeztek. A kötelezettség alapját 1999-től, az un. Csatlakozási Partnerség programja keretében, a magyar kormány és az Európai Bizottság által aláírt együttműködési dokumentum, a Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés jelentette. Az általános cél az volt, hogy a tagjelölt ország foglalkoztatáspolitikájába beépüljenek az EFS célkitűzései, másrészt hogy kiépüljenek azok az intézmények és mechanizmusok, melyek a közösségi szintű nyitott koordinációs folyamatban való részvételhez szükségesek. A Közös Értékelés - illetőleg az abban foglaltak végrehajtásáról évente készülő Követő Jelentés - nem csupán a magyar foglalkoztatáspolitikai helyzetéről, összetevőiről, meghatározó tényezőiről adott képet, hanem rögzítette az uniós foglalkoztatási célokhoz közelítő lépéseket is. Olyannyira, hogy 2004-ben, a csatlakozás évében első ízben jelentkező tagállami kötelezettségnek, azaz a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv elkészítésének is elsősorban ezen dokumentumokban foglaltak alapján tehettünk eleget. Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés Az EFS eljárási rendjéről, alapdokumentumairól és gyakorlatáról részletesebben lásd pl.: Nagy Katalin Tóth Renáta: Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája: az Európai Foglalkoztatási Stratégia, In: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója, OFA Kht, Budapest,

15 cikkelyének (3) bekezdése értelmében a Tanács és az Európai Bizottság részére kidolgozott Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv a kormány közötti időszakra vonatkozó foglalkoztatási stratégiáját és az egyes foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokhoz kapcsolódó helyzetértékelést és intézkedéseket tartalmazta. A legfontosabb prioritásként a foglalkoztatási szint növelését, a munkavégzés minőségének és hatékonyságának javítását, a társadalmi kohézió és a társadalmi beilleszkedés erősítését célul tűző Akcióterv 2 a közösségi foglalkoztatási iránymutatásokra adott részletes magyar válaszokat is tartalmazta. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium koordinálása, irányítása mellett, a releváns minisztériumok és hivatalok közreműködésével készült, s a szociális partnerekkel széleskörűen egyeztetett Akcióterv a releváns uniós fórumokon is jó minősítést kapott. Mind a tagállamok képviselőiből álló Foglalkoztatási Bizottság keretében, mind az Európai Bizottság és Magyarország közötti bilaterális szakértői egyeztetés során elhangzott értékelések az Akciótervet megalapozott, átgondolt, a kihívásokat reálisan számba vevő, és azokra adekvát választ adó szakpolitikai dokumentumnak tartották. Összességében tehát minden adottnak tűnt, hogy a évi sikeres rajt után az uniós foglalkoztatáspolitikai feladatok terén 2005 a nyugodt építkezés, az Akcióterv középtávú céljainak kiegyensúlyozott, időarányos végrehajtása, a közösségi döntés-előkészítésben, döntéshozatalban megszerzett tapasztalatok gazdagítása, árnyalása 3 jegyében teljen. Ha voltak ilyen elképzelések, csak részben valósultak meg, különös tekintettel a közösségi döntéshozatal természetére vonatkozó tapasztalatok gazdagítására. A Lisszaboni Stratégia napirenden lévő félidős felülvizsgálata, s ezzel összefüggésben az újonnan hivatalba lépő Bizottság reform ambíciói következtében ugyanis az Európai Foglalkoztatási Stratégia, alig egy évvel a legutolsó Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv készítési ciklust követően, váratlanul ismét reflektorfénybe került, melynek következtében a korábbi eljárási rend folytatása helyett új mechanizmus bevezetésére került sor. Áttekintésükben erről a folyamatról, illetőleg a hazai vonatkozásairól nyújtunk vázlatos képet. A közösségi foglalkoztatáspolitika megerősített kontextusa: az új lisszaboni kezdet nem csupán a 10 újonnan csatlakozó ország, közte Magyarország első tagállami éve volt, de a 2004-ben újjáválasztott Európai Bizottság is első teljes évét töltötte a hivatalában. Más vonatkozású, de lényeges egybeesés, hogy 2005-re esett a 2000-ben indított, 2010-es céldátumú Lisszaboni Stratégia végrehajtásának félidei felülvizsgálata is. A lisszaboni célok értelmében a globalizálódó világ legversenyképesebb, tudásalapú gazdaságává válni akaró, s egyben szociális vívmányait nem csupán megőrizni, de továbbfejleszteni kívánó Európai Unió 2004 végére szembesült ambiciózus tervei teljesítésének elbizonytalanodásával. A félidős felülvizsgálat részeként megbízott Wim Kok, korábbi holland miniszterelnök által vezetett független szakértői munkacsoport őszén nyilvánosságra hozott jelentésének megállapítása szerint a lisszaboni célokat messze nem sikerült időarányosan teljesíteni. A kiábrándító eredmények főként a túlzó célkitűzésekre, a tagállamok és az uniós intézmények közötti gyenge koordinációra, az egymásnak gyakran 2 A Nemzeti foglalkoztatási akcióterv teljes szövege korábban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium honlapján ( jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ( honlapján található. 3 Lásd erről részletesebben Laky Teréz: A magyarországi munkaerőpiac 2005, FH-OFA, Budapest, old. 13

16 ellentmondó prioritásokra, illetve a célok megfogalmazását követően megváltozott külső körülményekre vezethetők vissza. Történt mindez olyan globális kontextusban, mikor Európa és az Egyesült Államok, illetve Ázsia között a növekedésbeli különbségek tovább nőttek, és ezzel egy időben az európai népesség csökken és elöregedik. A Kok jelentés következtetése értelmében, miközben a Lisszaboni Stratégia minden egyes elemére szükség van, a növekedés és a foglalkoztatás kettős célkitűzésére koncentrálva kell új lendületet adni a lisszaboni reformfolyamatnak. Mindezek fényében messze nem meglepő, hogy a november végén hivatalba lépő új Európai Bizottság portugál elnöke kiemelt feladatként fogalmazta meg a lisszaboni stratégia újraindítását. Az Európai Bizottság február elején nyilvánosságra hozott, a lisszaboni folyamat félidei felülvizsgálatáról készített közleménye 4 - döntően a Kok jelentés alapján - teljes mértékben visszaigazolta az azonnali, markáns közbeavatkozás szükségességét. Megállapítható volt, hogy a vártnál és a szükségesnél lényegesen kisebb előrehaladás történt; a tagállamok gazdasági növekedése 1% körüli, a foglalkoztatási arány alig 63%-os a 2010-re kitűzött 70%- hoz képest, miközben a 8 % fölötti munkanélküliségi ráta várhatóan tovább emelkedik. Az elmúlt öt év Bizottság által vegyesnek ítélt eredményei alapján a dokumentum, megerősítve a lisszaboni stratégia fő céljai iránti uniós elkötelezettséget, halaszthatatlan lépéseket sürgetett. A lisszaboni célok megvalósításának fő szempontjait újrafogalmazva a Bizottság az alábbiakat javasolta az Európai Tanácsnak: - Két fő feladatra kell összpontosítani; az erősebb és tartósabb gazdasági növekedésre, valamint a több és jobb minőségű munkahely teremtésére. - A végrehajtás biztosításához európai és nemzeti szinten az összes érintett közreműködésével megújított partnerségre van szükség, melyben kiemelt szerepe van a Bizottság és a tagállamok közötti világosabb felelősség megosztásának. - A megújult lisszaboni cselekvési programnak a évi célok újrafogalmazásával az európai térség befektetői vonzerejének növelésére, a tudás és innováció növekedési tényezőként való kezelésére, valamint több és jobb minőségű munkahely teremtésére kell koncentrálnia. A megvalósítás egyik lehetséges eszközeként a Bizottság javasolta, hogy 2005-től az eddigi különféle jelentéseket évente egyetlen lisszaboni csomag helyettesítse, amely magában foglalná a makrogazdaságról, illetőleg a foglalkoztatásról szóló iránymutatásokat (Átfogó Gazdaságpolitikai Iránymutatások, Foglalkoztatási Iránymutatások) és a strukturális reformokra vonatkozó (Cardiff) jelentést. Az Európai Tanács márciusi ülése fő vonalaiban elfogadta a Lisszaboni Stratégia felülvizsgálatára, pontosabban immár újraformálására vonatkozó Bizottsági javaslatot. A konszenzust megelőző viták 5 egyik fő kérdése az egységes, integrált lisszaboni 4 Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért. A lisszaboni stratégia új kezdete. Az Európai Bizottság közleménye az Európai Tanács tavaszi ülésszakának. COM (2005) 24. Brüsszel, A lisszaboni stratégia több tanácsi formáció (pl. a Versenyképességi Tanács, a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi Tanács, az ECOFIN, az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális Tanács) illetékességébe tartozik, melyek általános vitát folytattak a felülvizsgálati javaslatról. A tanácsüléseken túlmenően a javaslatot értelemszerűen tárgyalták a tanácsülést előkészítő munkacsoportok témánkkal összefüggésben a Foglalkoztatási Bizottság, valamint a Szociális Védelmi Bizottság -, valamint a kapcsolódó Coreper ülések. 14

17 reformprogram, avagy jelentés 6 szükségessége volt, melynek indokoltságát, ésszerűségét, illetve célszerűségét kezdetben számos tagállam kétségbe vonta 7, végül azonban mindenki elfogadta, avagy tudomásul vette. A másik kiemelt vitatéma a lisszaboni célok áramvonalasítása, avagy lecsupaszítása, nevezetesen a szociális célkitűzések hátrábbsorolása, illetőleg a foglalkoztatási célok függvényeként történő meghatározása volt. A viták eredményeként a tavaszi Tanácsülésig, majd később, a nemzeti akcióprogramok alapját jelentő integrált irányvonalak konkretizálása során a szociális vonatkozások, mint pl. a szociális védelmi rendszerek reformja, a társadalmi kohézió erősítésére irányuló politikák szerepe, stb., az eredeti Bizottsági javaslathoz képest érezhetően hangsúlyosabb helyet kaptak a lisszaboni stratégia fő célkitűzései között. Megjegyezzük, hogy a magyar álláspont is a szociálpolitikai vonatkozások erősítését szorgalmazta. 8 A márciusi csúcsértekezlet jóváhagyását követően a Bizottság azonnal lépett, s április elején nyilvánosságra hozta az integrált iránymutatásokat tartalmazó javaslatot 9, amely az októberre elkészítendő, közötti időszakra szóló tagállami reformprogramok alapját képezi. A dokumentum tartalmazta a Bizottság ajánlását az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokról és a tagállamok foglalkoztatáspolitikáinak iránymutatásairól szóló javaslatát. Az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások két fejezetet alkottak; az egyik a növekedést és a foglalkoztatást szolgáló makrogazdasági politikákat, a másik pedig az európai növekedési potenciál érdekében szükséges mikro-gazdasági reformokat foglalta magában. 10 Az iránymutatások integrált jellegét persze nem a közös dokumentum szolgálta, hanem sokkal inkább az egyes célkitűzések kölcsönös összefüggései, az intézkedések kereszthivatkozásai, s a három fő szakpolitikai témakör egymáshoz viszonyított kontextusa. A Bizottsági javaslat nagy teret szentelt az újjáalakított Lisszaboni Stratégia végrehajtásához szükséges új irányítási rendszernek is. Ennek értelmében a meghatározó lépések tagállami szinten, a őszéig kidolgozandó nemzeti reformprogramok alapján történnek, melyek végrehajtásáról évente be kell számolni. A szükséges stabilitás biztosítása érdekében az iránymutatások 3 évre szólnak (azonban indokolt esetben évente felülvizsgálhatóak és korrigálhatóak). A tagállami lépések további, immár nem csupán szabályozási támogatásaként, a strukturális és kohéziós alapokra vonatkozó felhasználási prioritások is a nemzeti reformprogramokhoz kapcsolódnak. Azaz, a közösségi fejlesztési forrásokat a továbbiakban alapvetően csupán a Lisszaboni Stratégia céljai mentén lehet igénybe venni. 6 Az ambivalens szóhasználat arra vezethető vissza, hogy az első alkalommal programként készülő dokumentum a továbbiakban a következő időszakra vonatkozó tervek mellett az előző időszakra vonatkozó végrehajtási jelentést is tartalmazza. A program elnevezése a későbbiekben, a közösségi szóhasználatban nemzeti reform program lett, azonban a hazai gyakorlat, illetőleg a magyar szóhasználat hosszan megőrizte a foglalkoztatáspolitikában korábban használt nemzeti akcióprogram elnevezést. 7 Magyarországon ez a vita kormányzaton belül, döntően szakértői szinten zajlott, az egységes jelentés vitatott kérdésként már nem került a kormány elé. 8 A magyar álláspont szerint a hangsúlyváltás azon tagállamok esetében érthető, amelyek már rendelkeznek egy versenyképességet és foglalkoztatás bővítését támogató szociális infrastruktúrával. Magyarországon, és számos új tagállamban azonban még nem ez volt a helyzet. Ezen túlmenően mind a hazai, mind az uniós tapasztalatok cáfolták a gazdasági növekedés és a szociális kohézió automatikus összefüggését, s arra utaltak, hogy kiegészítő intézkedések szükségesek növekedés eredményeinek eljuttatásához a társadalom egészéhez. 9 Integrált iránymutatások a növekedésért és a foglalkoztatásért, COM (2005) 141, Brüsszel, A makrogazdasági iránymutatások alapvetően a gazdasági stabilitás, fenntarthatóság, a hatékony erőforrás allokáció, a megfelelő strukturális összhang, a jól működő EMU, stb. érdekében szükséges javaslatokat tartalmazzák, míg a mikro-gazdasági iránymutatások a belső piaci kiteljesítését, a beruházás-vonzó képességek javítását, az infrastruktúra-fejlesztést, a kutatás-fejlesztést, az innováció előmozdítását stb. célozzák. 15

18 A Lisszaboni Stratégia integrált iránymutatásainak foglalkoztatási elemei: a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások Az integrált iránymutatások foglalkoztatási célú elemei 11 továbbra is központi koordináló szerepet játszanak az Európai Foglalkoztatási Stratégia keretében a tagállamok foglalkoztatáspolitikáinak alakításában, hozzájárulva a közös célok eléréséhez, azaz a foglalkoztatási szint emeléséhez, a termelékenység növeléséhez, és a szociális kohézió erősítéséhez. A foglalkoztatási iránymutatások, 12 a korábbi szerkezet szerint rögzítik az átfogó foglalkoztatási célokat és cselekvési prioritásokat mind az EU, mind a tagállamok számára, immár a megújított lisszaboni stratégiának megfelelően. A tagállami foglalkoztatáspolitikák átfogó célkitűzései nem változtak, továbbra is az alábbiakat kell elősegíteniük: - a teljes foglalkoztatást, - a munkavégzés minőségének és a munka termelékenységének javítását, - a szociális és a területi kohézió erősítését. - A teljes foglalkoztatás elérése, a munkanélküliség és az inaktivitás csökkentése a munkaerőkereslet és -kínálat növelésével létfontosságú a gazdasági növekedés fenntartásához és a szociális kohézió megerősítéséhez. - A munkavégzés minőségének és termelékenységének növelése a foglalkoztatás növelésére irányuló erőfeszítések részét képezik. A foglalkoztatás bővítése ugyanis nem választható el a munkahelyek vonzóbbá tételének, a munka minőségének és a munkatermelékenység növelésének a javításától, illetve a dolgozó szegények arányának csökkentésétől. A munka minősége, a termelékenység és a foglalkoztatás közötti szinergiákat teljes mértékben ki kell használni. - A szociális és a területi kohézió erősítése határozott fellépést igényel. A társadalmi befogadás erősítése, a munkaerőpiacról való kizárás megakadályozása és a fogyatékkal élők foglalkoztatási integrációjának támogatása, illetve a foglalkoztatás, a munkanélküliség és a munka termelékenysége regionális különbségeinek csökkentése érdekében további intézkedések szükségesek, különösen a hátrányos helyzetű régiókban. Az iránymutatások hangsúlyos horizontális eleme maradt a nemek közötti esélyegyenlőség elve, melynek előmozdítását minden fellépésben érvényesíteni kell. Új elemnek számított az un. életciklus-alapú megközelítés, melynek részeként különös figyelmet kell fordítani a fiatalok helyzetére, valamint a foglalkoztatáshoz való hozzáférés előmozdítására a teljes, munkával töltött életszakasz során. A végrehajtást elősegítő intézkedések a korábbiaknál hangsúlyosabb megfogalmazást kaptak. A szükséges változások elérése érdekében a tagállamoknak széleskörű partnerséget kell létrehozniuk a nemzeti parlamentek és az érdekelt felek bevonásával, ideértve a regionális és a helyi szintű szereplőket is. Az európai és a nemzeti szociális partnereknek erőteljesebb szerepet kell játszaniuk a célok elérésében. 11 A 24 integrált iránymutatásból a sorszámon szereplő 8 iránymutatás foglalkoztatási célú, míg az első 6 a makrogazdasági, a sorszám alatti további 9 iránymutatás pedig a mikro-gazdasági célokat tartalmazza. 12 Az elfogadott szöveget ld. az Európai Unió Hivatalos Lapja, számában: A Tanács 2005/600/EK számú határozata a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról. 16

19 A közötti időszakra szóló foglalkoztatási iránymutatások a fentiekben vázolt három általános célkitűzés teljesülése érdekében az alábbi 8 specifikus cél, avagy prioritás figyelembevételét követelik meg a tagállamoktól: (17) Teljes foglalkoztatást elérésére a munka minőségének és termelékenységének javítására, és a társadalmi és területi kohézió megerősítésére irányuló foglalkoztatáspolitikák végrehajtása. (18) A munka életciklus-alapú megközelítésének elősegítése. (19) Befogadó munkaerőpiac biztosítása, a munkavégzés vonzóvá, és kifizetődővé tétele az álláskeresők köztük a hátrányos helyzetűek és az inaktívak számára. (20) A munkaerő-piaci igények összehangolásának javítása. (21) A rugalmasságnak a foglalkoztatás biztonságával együtt járó elősegítése és a munkaerőpiac szegmentálódásának csökkentése, kellő figyelemmel a szociális partnerek szerepére. (22) A foglalkoztatás-barát munkaerőköltség-növekedés és bérszabályozó mechanizmusok biztosítása. (23) A humán erőforrás területén tett befektetések kiterjesztése és javítása. (24) Az oktatási és képzési rendszereknek az új munkahelyi követelményekre figyelemmel történő kiigazítása. Az irányvonalak korábbi belső tagoltsága, általánosabb prioritások szerinti csoportosítása is nagy vonalaiban változatlan maradt. Ennek megfelelően a iránymutatások alatt szereplő specifikusabb intézkedések a munkaerő-piaci integráció, re-integráció bővítését, a munkaerő utánpótlás növelését és a szociális védelmi rendszerek modernizálását célozzák, míg a 21. és. 22. iránymutatás részletes intézkedéseinek elsődleges célja a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása. A humánerőforrás beruházások fokozását a 23. és 24. irányvonal előirányzatai hivatottak biztosítani. Változatlanok maradtak a foglalkoztatási iránymutatások részeként a kezdetektől meghatározott, illetőleg az idők során fokozatosan kibővült konkrét, számszerű teljesítménymutatók és célkitűzések 13 is, melyek elérését, illetőleg közelítését célzó intézkedések ugyancsak a nemzeti reformprogramok részét képezik. A magyar Nemzeti Akcióterv foglalkoztatáspolitikai dimenziója Gazdasági kontextus és prioritások Az újjáformált Lisszaboni Stratégia lendületbe hozásához szükséges közösségi szabályozási keretek rekordidejű megalkotását követően a Stratégia fő kérdése a célok elérését biztosító hathatós eszközök nemzeti adottságoknak megfelelő kijelölése maradt. A tagállami reformprogramot tartalmazó Akcióterv elkészítése idején az alig több mint egy esztendeje EU tag Magyarország számára is a növekedés dinamizálása és a foglalkoztatás bővítése volt a 13 Az EFS évi reformja során a tagállamok által elfogadott értékek változatlan formában kerültek az új koncepció szerinti iránymutatások szövegébe. Az indikátorok között olyanok szerepelnek, mint az EFS indulásakor megfogalmazott célok, miszerint a felnőtt munkanélkülinek 1 éven belül, a fiatal munkanélkülinek pedig 6 hónapon újrakezdési lehetőséget kell kapni, a tartós munkanélküliek 25%-ának pedig aktív programban kell részesülnie. A később bekerült konkrét célok közül figyelmet érdemel a munkaerőpiacról kilépők átlagéletkorának növelése, avagy az iskolai lemorzsolódás csökkentése, az óvodai, bölcsődei férőhelyek számának bővítése, felnőtt-oktatás (egész életen át tartó tanulás) kiterjesztése, stb. 17

20 kulcsa annak, hogy mozgósíthassa azokat a belső és külső erőforrásokat, amelyek Lisszaboni Stratégi prioritásaihoz illeszkedő, s egyúttal saját felzárkózását is szolgáló gazdasági, foglalkoztatási és szociális törekvéseinek megvalósításához, valamint a kapcsolódó átfogó reformokhoz szükségesek. Miként a Nemzeti Akcióterv 14 is leszögezte; a reformprogram csak akkor lehet sikeres, ha egyidejűleg alátámasztja a felzárkózási stratégiához szükséges átfogó reformok beindítását is. A Nemzeti Akcióprogram kidolgozása a Gazdasági Minisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint további érintett tárcák közreműködésével, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal koordinálása mellett, széleskörű társadalmi egyeztetés keretében készült. Az Akcióterv szerkezete egyértelműen az integrált iránymutatásokra épül. A három fő makrogazdasági, mikro-gazdasági és foglalkoztatási fejezeten belül a helyzetkép bemutatása után a prioritások és kapcsolódó intézkedések tömör megfogalmazása következik, melyet az egyes iránymutatások szerinti specifikus tervek, intézkedések részletezése követ. Az Akcióterv mellékletei a tervezett intézkedések felsorolását a felelős minisztérium, hatóság, stb., valamint adott esetben szükséges pénzügyi forrás megnevezésével együtt tartalmazzák. Az Akcióterv fejezetei közül a gazdaságiakra történő rövid utalást követően a foglalkoztatási témájút mutatjuk be, alapvetően az iránymutatások főbb intézkedései szerint. Az Akcióterv makrogazdasági prioritásainak középpontjában a gazdasági stabilitás és pénzügyi egyensúly követelményeinek érvényesítése került. Ennek érdekében fő feladat a megkezdődött felzárkózás folyamatosságának biztosítása, valamint jelentős javulás elérése az egyensúlyi feltételek tekintetében. A foglalkoztatás növelését az adó- és járulékrendszer változtatásai mellett többek között az állami tevékenységnek a magánszektor mozgásterének bővítését eredményező átalakítása szolgálja. A mikro-gazdasági prioritások és intézkedések a versenyképesség és a tartós növekedés tényezőinek megteremtése, fejlesztése érdekében kiemelt súlyt fektetnek a vállalkozói/beruházási környezet javítására, a versenyképesség bázisának kiszélesítésére, az új technológiák elterjesztésére, a rugalmasan és gyorsan alkalmazkodni képes munkaerő képzésére, az intenzív K+F és innovációs tevékenység fejlesztésére, valamint a gazdaságot kiszolgáló korszerű fizikai infrastruktúra kialakítását szolgáló műveletekre. Az akcióprogram foglalkoztatás bővítését célzó fejezete a közötti időszakra vonatkozóan 2004-ben az EU akkori foglalkoztatási iránymutatásaival összhangban elkészült első nemzeti foglalkoztatási akciótervben vázolt intézkedésekből indult ki. Ugyanakkor a Lisszaboni stratégia félidei felülvizsgálatának részeként 2005-ben Magyarország is újrafogalmazta foglalkoztatási stratégiáját, és azt kibővítette a közötti időszakra szóló lépésekkel. A magyar foglalkoztatáspolitikai stratégia prioritása A tervezett intézkedések fő viszonyítási alapja, a munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzői a 2004-es első akciótervhez képest nem javultak: a éves népesség körében alacsony (56,8%) foglalkoztatási szint relatíve alacsony (6,1%) munkanélküliségi rátával és 14 A nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért című Nemzeti Akcióprogram többek között elérhető az SZMM honlapján ( is. 18

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. augusztus TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év december hónap Jóváhagyta: Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Telefon: (36 52)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

máj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály

máj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚLIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

máj dec jan. szept.

máj dec jan. szept. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚNIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL LEHETŐSÉGEK ÉS ELSŐ EREDMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL LEHETŐSÉGEK ÉS ELSŐ EREDMÉNYEK FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL LEHETŐSÉGEK ÉS ELSŐ EREDMÉNYEK Cseresnyés Péter Munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Tartalom

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus

Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatáspolitikai eszközök I. Aktív eszközök A foglalkoztatáspolitika

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. FEBRUÁR Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. február 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁJUS 215. május 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 9.454 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika

Foglalkoztatáspolitika A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé

Részletesebben

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A gazdasági és munkaerőpiaci helyzet 2004 -ben a magyar gazdaság folyamatait a fenntartható növekedési pályára való visszatérés

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. nov. dec jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. nov. dec jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. FEBRUÁR 215. február 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 1.49 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JANUÁR 2016. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.865 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben