A Nemzeti Választási Bizottság 911/2018. számú határozata

Átírás

1 A Nemzeti Választási Bizottság 911/2018. számú határozata A Nemzeti Választási Bizottság a Demokratikus Koalíció (1132 Budapest, Victor Hugo utca ) által benyújtott fellebbezés tárgyában 13 igen és 5 nem szavazattal meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság a Zala Megye 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 44/2018. (IV.14.) számú határozatát helybenhagyja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb április 22-én óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg. Indokolás [Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és a fellebbezés tartalma] I. [1] A Zala Megye 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 44/2018. (IV.14.) számú határozatában a választókerület szavazatszámláló bizottságai jegyzőkönyvének áttekintése alapján megállapította, hogy a választókerületben a választás érvényes és eredményes volt, a legtöbb érvényes szavazatot Manninger Jenő, a FIDESZ-KDNP jelöltje szerezte meg, így a megválasztott képviselő Manninger Jenő lett. [A fellebbezés tartalma]

2 [2] Beadványozó a határozat ellen április 17-én 14 óra 26 perckor fellebbezést nyújtott be a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. (1) bekezdése és a 241. (2) bekezdése alapján. Kérte a sérelmezett határozat megváltoztatását és az egyéni választókerületben a Ve (2) bekezdésének c) pontja alapján a szavazás megismételtetését. Jogszabálysértésként a Ve. 2. (1) bekezdés a), c), f) pontja szerinti alapelveket, a 14. (1) bekezdését, a 19. (1) bekezdését, a 103. (2) bekezdés b) pontját, a 203. (1)-(2) bekezdéseit, a át és a 269. (4) bekezdését jelölte meg. [3] Hivatkozott az NVB 753/2018. számú határozatára, amelyben rögzítésre került, hogy a választások hivatalos honlapja a szavazás napján és azt követően csökkentett üzemmódban működött, és a túlterheltség miatti leállás megakadályozás érdekében eltérő felületen, kevesebb szolgáltatást nyújtott. Előadta, hogy emiatt a szavazás napján volt olyan időszak, amikor nem lehetett mozgóurna iránti kérelmet elektronikus úton benyújtani, holott ezt a Ve. 91. (1) bekezdése lehetővé teszi. Mindez pedig ellehetetlenítette a választókerületben a mozgóurna online igénylését. [4] Előadta, hogy Budapest több kerületében a Ve a alapján, a Ve a szerinti átjelentkezők számára kijelölt szavazókörök nem voltak alkalmasak a nagyszámú átjelentkezéssel szavazó választópolgár fogadására, ami miatt a szavazás napján a szavazás óra után is még órákig folytatódott. Emiatt pedig a Nemzeti Választási Iroda úgy döntött, hogy amíg nem fejeződik be mindenhol a szavazás, nem lehet nyilvánosságra hozni az eredményeket. Megítélése szerint ennek nem volt törvényes alapja, mert a Ve a csak az exit-poll eredmények nyilvánosságra hozatalát tiltja, az eredmény közlését nem. Emiatt sérült a Ve. 2. (1) bekezdés f) pontja. Előadta továbbá, hogy ezzel egyidejűleg azonban a választási irodák nem tudták teljesíteni a Ve (2) bekezdésében foglalt kötelezettségüket. [5] Előadta továbbá, hogy egyes külképviseleteken nem volt annyi szavazófülke kialakítva, amely lehetővé tette volna a folyamatos szavazást, amely szintén akadályozta a választópolgárokat az alkotmányos jogaik gyakorlásában. [6] Idézte a Ve (1) bekezdését és megállapította, hogy egyes választókerületekben előfordult, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai nem lehettek jelen a szavazóköri jegyzőkönyvek adattartalmának az informatikai rendszerben való rögzítése során. Megítélése szerint ez az eljárás sérti a Ve. 14. (1) bekezdését, ami a választási bizottságok jogállást rögzíti, valamint a 19. (1) bekezdését, ami kimondja, hogy a választási bizottság tagjainak azonosak a jogai. [7] Végezetül előadta, hogy a választókerület bizonyos szavazókörében kirívó eltérés volt tapasztalható a Demokratikus Koalíció egyéni jelöltjére és pártlistájára leadott érvényes szavazatok száma és a párt jelöltjének egyéni választókerületi szintű támogatottsága között. Ennek példájaként a választókerület 001. számú szavazókörét említette, ahol a DK egyéni jelöltjére és listájára egyetlen szavazat sem érkezett, holott a párt egyéni jelöltjének támogatottsága választókerületi szinten 2

3 elérte a 8,23 %-ot. Megítélése szerint fennáll a gyanú, hogy a szavazatok számolása során nem a Ve a szerint jártak el. [8] Megítélése szerint a fellebbezésben rögzített jogsértések olyan súlyúak, olyan mértékben befolyásolták a választás eredményét, hogy a törvényes állapot helyreállítása csak a szavazás megismételtetésével orvosolható. [A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai] [9] A fellebbezés nem megalapozott. II. [10] A fellebbezés az OEVB egyéni választókerületi választási eredményt megállapító döntését támadja. A választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, annak egyes, az általánostól eltérő szabályait a Ve a rögzíti. [11] A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II /2014/2. számú végzésében. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Ve. tehát pontosan meghatározza azt, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben milyen indokokra lehet hivatkozni. [12] Beadványozó fellebbezésében az alábbi okok miatt támadja az egyéni választókerületi választás eredményét: 1.a választás napján volt olyan időszak, amikor nem lehetett online módon mozgóurna iránti igényt benyújtani; 2. egyes fővárosi kerületekben az átjelentkezéssel szavazók szavazókörében a szavazás óra után is órákon át folytatódott, 3. az NVI az átjelentkezéssel szavazók szavazásának lezárásáig nem hozta nyilvánosságra az eredményeket, emiatt a választási irodák sem tudták a Ve (2) bekezdése alapján nyilvánosságra hozni a nem hiteles eredményre vonatkozó tájékoztató adatokat, 4. egyes külképviseleteken nem volt annyi szavazófülke, amely lehetővé tette volna a folyamatos szavazást, 5. egyes szavazatszámláló bizottsági tagok nem lehettek jelen a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmának az informatikai rendszerbe való rögzítésekor, 3

4 6. a választókerület 001. számú szavazókörében kirívó eltérés volt tapasztalható a Demokratikus Koalíció egyéni jelöltjére és pártlistájára leadott érvényes szavazatok száma és a párt jelöltjének egyéni választókerületi szintű támogatottsága között. [13] Az 1-5. pontban írtakat elsődlegesen nem az eredmény elleni jogorvoslatban lehetett volna kifogásolni, mivel azok mindegyike a szavazás napján történt esemény. Az itt írtak kifogásolására leginkább a szavazás napját követő 3. napon óráig benyújtott kifogásban lehetett volna hivatkozni. Mindez nem jelenti azt, hogy ezeknek az eseményeknek ne lehetne hatása a választás eredményére, ebben az esetben azonban pontosan meg kell jelölni, ki kell fejteni a fellebbezésben az arra vonatkozó jogi okfejtést, hogy azok hogyan eredményezték a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltát, vagy hogyan eredményezte a szavazóköri eredmények jogsértő összesítését és ezáltal a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértését. A vélelmezett jogsértések és a szavazóköri eredményt megállapító döntés meghozatala, valamint a szavazóköri eredmények összesítése közötti ok-okozati kapcsolat feltárása nélkül a fellebbezés nem eredményezheti a választási eredmény felülvizsgálatát. [14] A mozgóurnás szavazás számos módon kapcsolódik a szavazóköri eredményhez, annak törvénysértő voltát eredményezheti, ha pl. a mozgóurnában nem helyeztek el ellenőrző lapot, amely a Ve (2) bekezdése alapján valamennyi szavazat érvénytelenségét eredményezi, azonban azt mégis összekeverik az urnákban lévő szavazatokkal. A mozgóurnás szavazással összefüggésben ilyen, vagy ehhez hasonló, a szavazóköri eredményt megállapító döntés jogszerűségére egyáltalán kiható jogsértést azonban nem tartalmaz a fellebbezés. [15] Beadványozó másik érve, hogy egyes szavazókörök nem voltak alkalmasak a nagyszámú átjelentkezők fogadására. Az, hogy a Ve a szerinti kijelölt szavazókör névjegyzékébe kell felvenni az átjelentkezéssel szavazó választópolgárokat, a Ve (4) bekezdésének előírása, nem pedig a választási szervek egyedi mérlegelésén alapuló döntés. Ebben az esetben az elsődleges szabály az, hogy valamennyi óráig szavazni kívánó választópolgárnak biztosítani kell a szavazás gyakorlásának jogát, ezt rögzíti a Ve a is, amikor kimondja, hogy a órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. Beadványozó nem jelölte meg a szavazókört sem, amely megítélése szerint nem volt alkalmas az átjelentkezők fogadására, illetve a fellebbezés mellőzi annak kifejtését is, hogy mi az ok-okozati összefüggés a óra után zajló szavazás és a fellebbezéssel érintett, Zala Megye 2. számú választókerületben lévő bármelyik szavazóköri eredmény törvénysértő jellege, vagy Zala Megye 2. számú választókerületben megállapított szavazóköri eredmények összesítésének állított jogsértő jellege között. 4

5 [16] Beadványozó következő érve, hogy az NVI azt követően hozta nyilvánosságra a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, hogy a szavazás valamennyi szavazóhelyiségben lezárásra került. A szavazás befejezésének és a szavazás lezárásának időpontja nem azonos jogi fogalmak. A Nemzeti Választási Bizottság többek között a Ve át és a 203. (2) bekezdésének szabályát is értelmezte a szavazás befejezésének és lezárásának időpontjáról szóló 8/2014. számú iránymutatásban. Míg a Ve a a szavazás befejezése kifejezést használja, addig a 203. (2) bekezdésében a szavazás lezárása szó szerepel, tehát két különböző jogi fogalom. A szavazás befejezése a szavazásra rendelkezésre álló időtartam leteltének időpontja (helyi idő szerint óra, illetve azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a közép-európai idő szerint óra), míg a szavazás lezárása az az időpont, amikor a szavazatszámláló bizottság, illetve a külképviseleti választási iroda ténylegesen lezárja a szavazást. Ez az időpont a szavazás befejezésének időpontjától akkor térhet el, ha a szavazás befejezésekor még sorban álló választópolgárok szavazása miatt a szavazás lezárására annál későbbi időpontban kerül sor. [17] Mindezek alapján, ahogyan az iránymutatás is rögzíti, az exit poll közvéleménykutatás eredménye a szavazás befejezését követően, azaz közép-európai idő szerint óra után hozható nyilvánosságra, ezzel szemben a választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat csak azt követően hozhatják nyilvánosságra, hogy a szavazás valamennyi szavazóhelyiségben lezárásra került. [18] Beadványozó állításával ellentétben tehát az NVI és a választókerületi választási irodák is éppen a Ve (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jártak el, amikor a nem hiteles tájékoztató adatok nyilvánosságra hozatalát csak a szavazás lezárása után közölték. A választási irodák jogszerű magatartása pedig nyilvánvalóan nem eredményezhette a választás eredményének jogsértő voltát. A tájékoztató adatok - a törvényben előírt időpontban való - közzététele és a szavazatszámlálás, valamint az azon alapuló választókerületi eredmény-megállapítás jogszerűsége közötti összefüggésre a beadvány nem tartalmaz adatot, vagy indokolást, de ez egyébként sem mutatható ki, hiszen a szavazókörben nem a közzétett tájékoztató adatokból, hanem a leadott és megszámlált szavazatokból állapítják meg a szavazóköri, illetve a választókerületben ezek összesítéséből a választókerületi eredményt. [19] Ahogyan a nem hiteles adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban, úgy az egyes külképviseleteken a folyamatos szavazáshoz nem elegendő szavazófülke, illetve a SZSZB tagoknak a szavazóköri jegyzőkönyvek rögzítésénél való jelen nem léte kapcsán sem fejti ki Beadványozó a konkrét oksági kapcsolatot az SZSZB szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő volta, illetve a szavazóköri eredmények jogsértő összesítése között. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzendő, hogy a szavazóköri eredmény informatikai rendszerben való 5

6 rögzítése alapján az adatok megjelennek a választások hivatalos oldalán. Ezen túl a választások hivatalos oldalán közzétételre kerültek a szavazóköri jegyzőkönyvek szkennelt formában is. A Ve (4) bekezdése alapján a jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási bizottság elnöke - kérésükre, a szavazóhelyiségben haladéktalanul és ingyenesen - átadja a választási bizottság megbízott tagjainak, amit bélyegzőlenyomattal és aláírásával hitelesíti. Beadványozó konkrétum Zala Megye 2. számú OEVK-n belüli szavazókör sorszámának megjelölése, illetve az érintett SZSZB tag megnevezése nélkül említi azt, hogy előfordult olyan eset ahol az SZSZB tagja nem lehetett jelen az adatok rögzítésénél. Ebben az esetben sem jelöli meg, hogy ez milyen módon hatott ki a korábban megállapított szavazóköri eredmény törvényességére, vagy a szavazatösszesítésre. Ezzel kapcsolatban indokolt megjegyezni, hogy a szavazóköri jegyzőkönyvek szkennelt formájának is a nyilvánosságra hozatalán, valamint az SZSZB tagoknak átadott másolatán túl az informatikai rendszerben rögzített és a jegyzőkönyvekben foglalt adatok egyezősége két alkalommal is ellenőrzésre kerül. [20] Az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 17. b) pontja szerint az OEVI az IM rendelet 11. -ában a HVI számára megállapított, valamint a Ve.-ben foglalt feladatain túl a szavazóköri jegyzőkönyvek első példányainak adattartalmát összeveti az informatikai rendszerben tárolt adatokkal, eltérés esetén gondoskodik az informatikai rendszerben tárolt adatok javításáról; az ellenőrzés megtörténtének tényét rögzíti az informatikai rendszerben; ha a jegyzőkönyv formailag vagy tartalmilag hibás, a HVI vezetője útján azonnal tájékoztatja az SZSZB-t a jegyzőkönyv javítása érdekében, [21] Az OEVI ellenőrzésén túl az IM rendelet az NVI feladatául is szabja a szavazóköri jegyzőkönyvek és az informatikai rendszerben tárolt adatok összevetését, a 23. (1) bekezdés d) pontja szerint az NVI - a Ve.-ben foglalt feladatain túl - a szavazóköri jegyzőkönyvek első példányainak adattartalmát összeveti az informatikai rendszerben tárolt adatokkal, szükség esetén a HVI útján gondoskodik az adatok informatikai rendszerben történő javításáról. [22] Az informatikai rendszerben tárolt adatok mellett a szavazóköri jegyzőkönyvek szkennelt változatának a választások hivatalos oldalán való közzététele, a jegyzőkönyvi másolatok átadása az SZSZB delegált tagjai részére, valamint az IM rendelet 17. b) és a 23. d) pontjában előírt, a szavazóköri jegyzőkönyvek és az informatikai rendszerben tárolt adatok többszintű, az OEVI és az NVI által végzett ellenőrzése az adatok helytállóságával kapcsolatos olyan fokú garanciális elemek, amivel szemben az általánosságban hivatkozott, a Ve. 14. (1) bekezdésének és 19. (1) bekezdésének sérelme nem foghat helyt. 6

7 [23] Végezetül Beadványozó arra hivatkozott, hogy a választókerület bizonyos szavazókörében kirívó eltérés volt tapasztalható a Demokratikus Koalíció egyéni jelöltjére és pártlistájára leadott érvényes szavazatok száma és a párt jelöltjének egyéni választókerületi szintű támogatottsága között, ami miatt fennáll a gyanú, hogy a szavazatok számlálása során nem a Ve szerint jártak el. [24] Beadványozó egyrészt a listás szavazatok tekintetében is vélelmezi a jogsértést, miközben az egyéni választókerületi választás eredményét vitatja, másrészt maga is csak vélelmezi, de nem állítja a jogsértés tényét. [25] Beadványozó által hivatkozott jogsérelem ebben az esetben is az absztrakció olyan szintjén marad, amely semmilyen módon nem alapozza meg a választókerületi eredmény vizsgálatát. Amint a Kúria megállapította: a választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. (Kvk.II /2014/6.) [26] A Bizottság a fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése nem tartalmaz egyik megjelölt ok tekintetében sem olyan konkrét jogsértést és olyan konkrét tényállítást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve (2) bekezdés a) vagy b) pontjával. A Bizottság hivatkozva a Kúria Kvk.II /2014/2. számú döntésére, amelyben szintén egyéni választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat alapján történt az eljárás, rögzíti, hogy az általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés(ek) alapján nincs mód a kérelem szerinti döntés meghozatalára. Az elszigetelt, egyedi és más jellegű jogsértések esetleges igazolása sem vezethet oda, hogy az adott országgyűlési egyéni választókerületi választási eredmény megállapításának törvényességét kétségbe lehessen vonni közelebbről meg nem határozott jogsértésekre utalással. A végzés rögzítette azt is, hogy: Kúria álláspontja szerint az adott esetben a fellebbezőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terhelte, feltételezésekre a jogorvoslati kérelem nem alapulhat. [27] Beadványozó által kérelmezett, a Ve (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása (azaz a választási eljárás egészének vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése) alapvetően a kifogás alapján indult eljárásokban lehetséges, a választási eredményt megállapító OEVB döntést azonban ilyen, a kifogás elbírálását jelentő eljárás nem előzi meg. Ezt a fajta jogkövetkezményt a választási eredmény elleni jogorvoslat esetén maga a Ve. konkretizálja, amikor a szavazatok újraszámolásáról rendelkezik, hiszen ez a mozzanat maga a választási eljárás egy kiemelkedően fontos, és az eredménymegállapítás alapjául szolgáló részének - a szavazatok megszámolásának - a megismétlése. 7

8 [28] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. [A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések] III. [29] A határozat a Ve ain, án, 231. (5) bekezdés a) pontján, án, án, az 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 17. b) és 23. d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve (1) bekezdésén, a 223. (1) bekezdésén, a 224. (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 37. (1) bekezdésén, valamint a 62. (1) bekezdés s) pontján alapul. Budapest, április 19. Prof. Dr. Patyi András a Nemzeti Választási Bizottság elnöke 8