PÉNZÜGY ÉS GAZDÁLKODÁS

Átírás

1 Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A K É P Z É S E K PÉNZÜGY ÉS GAZDÁLKODÁS TANANYAG Budapest február

2 TARTALOMJEGYZÉK ELSZÓ... 4 I. BEVEZETÉS A SZÁMVITELBE Gazdasági vállalkozás Számvitel fogalma A számvitel területei Számbavételi területek Gazdálkodó szervezetek formái Számviteli törvény hatálya szerinti beszámolásra kötelezett szervezetek Számviteli törvény és a kiegészít kormányrendelet hatálya szerinti beszámolásra kötelezett szervezetek Számviteli törvény hatálya alá nem tartozók A szabályozás mérföldkövei Magyarországon dióhéjban A szabályozás jogi környezete A Beszámolók fajtái Éves beszámoló Egyszersített éves beszámoló Egyszersített beszámoló (mérleg és eredmény-levezetés) Összevont (konszolidált) éves beszámoló ALAPFOGALMAK ÉS ELLENRZ KÉRDÉSEK BI. BEVEZETÉS A SZÁMVITELBE II. MÉRLEGTANI ALAPFOGALMAK A vállalati vagyon A mérleg fogalma és struktúrája A mérleg A mérleg elirt struktúrában készül: A mérleg felépítése A mérlegcsoportok meghatározása A mérlegtételek értékelése (vázlatos áttekintés) ALAPFOGALMAK ÉS ELLENRZ KÉRDÉSEK BII. MÉRLEGTANI ALAPFOGALMAK III. A LELTÁROZÁS A leltárral szemben támasztott alaki követelmények Leltárértékelés A leltározás módja ALAPFOGALMAK ÉS ELLENRZ KÉRDÉSEK BIII. LELTÁROZÁS IV. MÉRLEGVÁLTOZÁSOK (GAZDASÁGI ESEMÉNYEK ALAPTÍPUSAI) Gazdasági esemény Mérlegcélok, mérlegelméletek Mérlegfajták Mérlegösszefüggések A mérlegcsoportok meghatározása ALAPFOGALMAK ÉS ELLENRZ KÉRDÉSEK BIV. MÉRLEGVÁLTOZÁSOK V. KIADÁS, KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS ALAPFOGALMAK ÉS ELLENRZ KÉRDÉSEK BV. KIADÁS, KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS VI. KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA Megjelenési forma szerint Anyagjelleg költségek Személyi jelleg költségek Bérjárulékok Személyi jelleg egyéb kifizetések Értékcsökkenési leírás Elszámolhatósági mód szerint Volumenhez való viszony szerint /69

3 ALAPFOGALMAK ÉS ELLENRZ KÉRDÉSEK BVI. KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA VII. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS ALRENDSZEREI Áttekintés Az államháztartás nagy alrendszerei A központi költségvetés szerkezeti rendje: A központi költségvetés bevételei A központi költségvetés kiadásai Az elkülönített állami pénzalapok Az önkormányzatok költségvetése (A feladatait a költségvetésébl finanszírozza. Normatív támogatás. Szabályok. A költségvetés megalkotása, elfogadása és teljesítése.) A költségvetés Gazdálkodás az államháztartásban és az ellenrzés A Kincstár A költségvetési szervek gazdálkodása A költségvetési szerv alapítása és megszüntetése Költségvetési szervek gazdálkodása Az államháztartás információs és mérlegrendszere Az államháztartás számvitele Az államháztartási pénzügyi ellenrzés Folyamatba épített, elzetes és utólagos vezeti ellenrzés Bels ellenrzés Az államháztartási bels pénzügyi ellenrzés központi harmonizációja és koordinációja Támogatások ellenrzése Az adók és más befizetések ellenrzése Az államháztartás szabályozásának kérdése A társadalombiztosítási alrendszer Az egészségügy ALAPFOGALMAK ÉS ELLENRZ KÉRDÉSEK BVII. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS ALRENDSZEREI VIII. A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS A költségvetési irányelvek összeállítása A költségvetési javaslat kidolgozása A helyi önkormányzatok költségvetési javaslata A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslata Az elemi költségvetés jóváhagyása Elirányzat-módosítás A költségvetési elirányzatok felhasználása A személyi juttatási elirányzat és a létszám tervezése, felhasználása Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés ALAPFOGALMAK ÉS ELLENRZ KÉRDÉSEK BVIII. KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS /69

4 ELSZÓ A tananyag alapveten segédeszközként, vezet fonalként szolgál. Rögtön meg kell jegyeznünk, hogy nem könny területekrl van szó. Bár mindegyik rendelkezik jelents megszilárdult szellemi tkével, de és ugyanakkor egyben cseppfolyós állapotban vannak abban az értelemben, hogy folyamatosan változnak, alakulnak. Maga a közigazgatás területe oly mértékben bonyolult rendszer, amely szinte eleve kizárja, hogy egyszer és mindenkorra lezárt álláspontok fogalmazódjanak meg a gazdálkodását, mködését illeten. Igyekeztünk úgy áttekinteni ezeket a területeket, hogy minden meghatározó szegmense benne legyen a tárgyalás menetében. Ennek ellenére, olyan nagy az anyag és maga a terület, hogy mindenképpen szelektálni kellett. Így a hangsúlyokkal kellett játszani, és egy olyan tárgyalási menetet kialakítani, amelyre felfzhet a vonatkozó tudás- és ismeretanyag. Számvitel, mérleg, költségvetés, államháztartás. Ezek lehetnek itt a kulcsszavak az anyagban való eligazodáshoz. Remélhetleg célunkat elértük. Ennek legautentikusabb jele természetesen a könyv használóinak esetleges pozitív visszajelzése lehet. Hozzá kell tennünk, hogy az nem mentesíti azonban az anyag tanulmányozóját amennyiben mélyebben akar elmerülni az anyagba a kiterjedt irodalom tanulmányozásától. Leginkább az alapok tisztázására és rendszerezésére törekedhettünk. Bízván a tananyag tényleges használhatóságába kívánunk sikeres elrehaladást tanulmányozóinak. 4/69

5 I. BEVEZETÉS A SZÁMVITELBE A számvitel a gazdaság valamennyi szerepljének akar és tud nemcsak a befektetési kockázatának csökkentése érdekében - információt szolgáltatni. A jelenlegi számviteli beszámoltatási rendszerünkben kiemelten érvényesül a tulajdonosok és a befeketetk kockázatának védelme Gazdasági vállalkozás Alapveten reáleszközök összessége, amelyet tulajdonosa saját érdekének megfelelen mködtet. A vállalat mködése során sok természetes és jogi személlyel kerül kapcsolatba, akik érdekeiktl függen eltér követelményeket támaszthatnak a társasággal szemben. Ezt a sokszálú kapcsolatrendszert felfoghatjuk úgy is, mint egy nagy koalíciót amelyben elsdleges szerepl a tulajdonosok csoportja. A tulajdonosokon kívül természetesen a koalíció tagjai mindazok a partnerek, amelyek közvetlen kapcsolatba kerülnek a vállalattal, és amelyek különféle esetenként eltér érdekeket képviselnek. A koalíció szerepli és érdekirányultsága A tulajdonosok érdeke, hogy gazdagságuk hosszú távon növekedjék (nem kizárva a rövid távú növekedést sem), ezt pedig úgy érhetik el, ha növelik vállalkozásuk értékét. A tulajdonosok eminens érdeke tehát, hogy tkéjük befektetésével biztonságos, idben és mennyiségben is megfelel bevételhez jussanak. A részvénytulajdonosok bevétele két forrásból származhat: egyrészt az adózott nyereség után kifizetett osztalékból, másrészt az eladáskor realizált árfolyamnyereségbl. Jövedelmük akkor lesz az elvárt mérték, ha a piac megfelelen értékeli a vállalat kilátásait, amely értékelésnek alapja a vállalat értékének növekedése. A részvénytársaságban a tulajdon és a vezetés elválik egymástól. A tulajdonosok számosságuknál fogva nem képesek egységes fellépésre, általában nincs is szándékukban, hogy beleszóljanak a vállalat ügyeibe, amíg azt számukra megfelel módon mködtetik. Ezért kénytelenek megbízni valaki(ke)t érdekeik képviseletével, vagyis azzal, hogy a tulajdonukban lev vállalatot számukra kedvez módon mködtessék. Az érdekképviselettel megbízott vezetk cselekedeteit számos dolog vezeti abba az irányba, hogy valóban a részvényesek érdekeit figyelembe véve döntsenek. A hitelezk abban érdekeltek mivel pénzeszközöket bocsátanak a társaság rendelkezésére ideiglenes jelleggel, meghatározott idre, kamatfizetési kötelezettség mellett, hogy a társaság kamatfizetési kötelezettségének és a hitel törlesztésének idben és a szerzdésben szabályozott nagyságrendben tegyen eleget. A társaság ezeknek a kötelezettségeknek akkor tud eleget tenni, ha olyan tevékenységet, beruházást valósít meg, amelynek pénzáramlásai fedezetet nyújtanak tartozásai kiegyenlítésére. S miben áll a vállalatvezeti érdek? Az alkalmazott vállalatvezetk jövedelme általában egyrészt fix fizetésbl, másrészt a gazdálkodási teljesítménytl függ jövedelembl tevdik össze. A vezetk fix fizetése nagyrészt attól függ, hogy a tulajdonosok mennyire elégedettek munkájukkal. A teljesítményfügg jövedelmük ezzel szemben legtöbbször közvetlenül kapcsolódik az elmúlt idszak nyereségének nagyságrendjéhez. Tekintettel arra, hogy a tulajdonosok elégedettségét is nagymértékben befolyásolja a kifizethet osztalék, leegyszersítve a kérdést azt mondhatjuk, hogy a vállalatvezetk érdeke általában az eredmény 5/69

6 nagyságához kapcsolódik. A gazdálkodási eredmény hosszú távon növeli a vállalati értéket, de rövidtávon érdekkonfliktusok léphetnek fel. A munkavállalók abban érdekeltek, hogy növekedjen a keresetük, javuljanak a munkakörülményeik és a szociális ellátottságuk, illetve munkahelyük biztos legyen. Ezeket a munkáltató számukra akkor tudja biztosítani, ha a vállalat mködése megfelel, ha folyamatosan nyereséget termelnek. Tehát a munkavállalóknak is az az érdeke, hogy minél nagyobb legyen a vállalat értéke. A piaci partnerek (a vevk és a szállítók) a vállalatot a piac olyan szegmensének tekintik, ahol beszerezhetik, illetve realizálhatják a mködésükhöz szükséges, vagy mködésükbl ered anyagi és szellemi javakat. Érdekük tehát abban áll, hogy a piacnak ez a része biztonságosan mködjön és tegye lehetvé kitzött céljaik elérését. Az állami költségvetés alapveten jövedelem-elvonás (adó) formájában kapcsolódik a vállalathoz és abban érdekelt, hogy adózáson keresztül bevételei folyamatosan növekedjenek. Ez úgy lehetséges, ha a vállalat képes növekv nyereséget termelni. A koalíciós tagok érdekérvényesítési képességei írott vagy sokszor íratlan szabályok szerint alakulnak. A társaság szervezeti formájától és nagyságától függen eltér befolyásolási és intézkedési lehetségeik lehetnek. Hogyan lehet a tulajdonosok (és a hitelezk) érdekét védeni? Többféle intézményesített, jogszabályokkal körülbástyázott megoldást találhatunk: A pénzügyi számvitel arra hivatott, hogy a szervezet valósághen informálja partnereit (tulajdonosok, jövbeni befektetk, szállítók, vevk, kormányzati szervek, stb.) vagyoni, jövedelmi és pénzügyi állapotáról, illetve az azokban bekövetkezett változásokról. A tulajdonosok tudni akarják, hogy a befektetett tkéjük nagysága, értéke, jövedelmezsége hogyan alakul és az elért jövedelem nagyságát milyen tényezk befolyásolják? A munkavállalók és érdekképviseleti szerveik arra kíváncsiak, hogyan alakult a keresetük nagysága: milyen mértékben növekedhet és biztosítva van-e a jövbeni foglalkoztatásuk? A hitelezket az érdekli, hogyan alakul a hitelek jövbeni törlesztése, eleget tud-e tenni a cég a kamatfizetési kötelezettségének? Hogyan alakul a cég likviditása, pénzügyi helyzete? A vevk és a szállítók szempontjából nem mindegy, milyen a gazdálkodó kapcsolata a piac többi szerepljével, kiegyensúlyozott-e a mködése, és biztosított-e a cég hosszú távú fennmaradása? A kormányzati képviselk (APEH 1, Önkormányzatok, VPOP 2, stb.) arról tájékozódnak, hogy mekkora a cég adóvisel képessége, illetve érdekeltek abban, hogy a cég mindenkor eleget tegyen elírt adó- és egyéb befizetési kötelezettségeinek. A vállalat vezetését szakértk kísérik figyelemmel. Többek között a hitelez bankok figyelik, hogy milyen a vezetés tevékenysége, hogyan fejldik a vállalat, de a legkomolyabb felügyeletet az igazgatóság jelenti. A tulajdonosok érdekeiknek közvetlenül a közgylésen szerezhetnek érvényt. A vezetket ösztönzési rendszerek terelik a helyes irányba. Ilyen például a vállalati részvényekre jogosító opció. A vezeti pozíciókért verseny folyik a vállalaton belül, ezért a nem megfelel vezetket kiszorítják az energikusabb menedzserek. Ezen kívül a gyenge eredményeket felmutató cégnek komoly esélye van arra, hogy egy küls cég elnyeli. A vállalat összevonások pedig általában új, friss vezetgárda felállításával járnak. 1 Adó és Pénzügyi Ellenrzési Hivatal 2 Vám- és Pénzügyrség Országos Parancsnokság 6/69

7 1.2. Számvitel fogalma A számvitel (pénzügyi számvitel) a vállalkozás mködése során bekövetkezett gazdasági események - elre meghatározott rendszerben történ o megfigyelése, o mérése, o feljegyzése, o ellenrzése, o elemzése, o közlése. A számvitel fogalma tágabb, mint a könyvvitelé, hiszen a gazdasági események feljegyzésén, rögzítésén túl magába foglalja a kalkuláció (költség- és önköltségszámítás, árkalkuláció), a beszámolás (leltározás, mérleg- és eredménykészítés, elemzés) és az információk szolgáltatásának folyamatát is A számvitel területei A számvitel két nagy ága: a pénzügyi számvitel és a vezeti számvitel (ld. késbb). A pénzügyi számvitelen belüli f területek: 1. Információszolgáltatás 2. Beszámoló rendszer a. Leltározás b. Mérleg- és eredménykészítés c. Elemzés 3. Kalkuláció a) Költség-, önköltségszámítás b) Árkalkuláció 4. Könyvvezetés (könyvvitel): - Speciális eszközei (dokumentumai): napló, számla, összesít-ellenrz kimutatások - Elméleti és módszertani ismeretek: 1. egyszeres könyvvitel: 2. ketts könyvvitel 3. számlaelméletek 5. Bizonylati rend 1.4. Számbavételi területek Tzsde 7/69

8 A gazdaságban zajló folyamatokra érzékenyen reagál. Visszatükröz olyan a cégértékre ható jelenségeket is, amelyre a számbavétel jelenlegi módszerei alkalmatlanok (pl. A menedzsment értéke), ugyanakkor olyan spekulativ hatások is beleszolnak a részvényárfolyamok alakulásába, amelyek nincsenek köszön viszonban a tényleges gazdasági folyamatokkal. Vagyonérték-becslés A vállalatnál lév vagyonhalmaz valamilyen szempont szerinti felmérése alkotja a vagyonértékelés folyamatát. A vagyonérték tulajdonképpen a vállalat eszközértéke mínusz az összes kötelezettség (hitel, jelzálog). Ezért a vagyonértékelés alapveten az eszköz értékelését jelenti, hiszen a kötelezettségek könyv szerinti értéke általában jól tükrözi a kötelezettségek tényleges értékét. Viszont a vagyonértékelés több is az eszközök értékelésénél, mivel a vagyoni helyzet értékelését is magában foglalja. Ez három dolgot tartalmaz: a vállalat piaci és marketing helyzetének értékelését, a menedzsment értékelését, az elmúlt három-öt év fejldési tendenciáinak értékelését, ahol a hangsúly a pénzügyi, illetve vagyoni helyzet rögzítésén van. Cégérték, vagy üzletértékbecslés A vagyonmérleg statikus, adott idpontban felmért adatokat, eszközállományt rögzít. Az üzletértékelés során azt akarjuk megtudni, hogy a vállalat (részleg) mint üzleti vállalkozás mennyit ér. A vállalat megvásárlása során nem az eszközhalmazt (vagyont), hanem annak tartós jövedelemtermel képességét szerezzük meg. Ezt a jövedelmet, pontosabban a jövbeni pénzáramlást kell felmérni ahhoz, hogy megállapíthassuk, mennyit ér ma a vállalat. A vagyonértékelésnél tehát bvebb és más jelleg számításokat kell végezni, ezt nevezzük üzletértékelésnek az így kapott értéket üzleti értéknek. A vállalat értéke nagyságrenddel is alacsonyabb lehet, mint a vagyonértéke. Az üzletértékelés a vállalatot dinamikájában vizsgálja (elmúlt három-öt év, jövbeni három-öt év). Pénzügy A gazdasági folyamatokat a pénzmozgásokon keresztül ragadja meg. A cég folyamatos müködésének egyik fontos feltétele a finanszirozás, amelybe beletartozik a befektetési döntések finanszirozási forrásainak megteremtése éppúgy, mint a folyamatos müködés finanszirozása. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a müködési kiadásokat a müködésbl származó bevételekbl lehessen fedezni, és ezek a bevételek a kiadások fizetési határidejekor álljanak rendelkezésre. Pénzügyi számvitel (Financial Accounting) A pénzügyi számvitel arra hivatott, hogy a cég informálja küls partnereit (tulajdonosok, befektetk, szállítók, vevk, kormányzati szervek, stb.) vagyoni, jövedelmi és pénzügyi állapotáról, illetve az azokban bekövetkezett változásokról. Vezetési számvitel (Management Accounting) A vállalkozás egészének teljesítképességét kifejez globális értékadatok és mutatók mellett - amelyek elsdlegesen kifelé biztosítják a tájékoztatást - szükség van olyan bels információs rendszerre, amely tájékoztatja a vezetket a vállalkozáson belül a termel, szolgáltató, irányító, stb. egységeinek gazdálkodásáról, az egyes termékek, szolgáltatások jövedelemtermel képességérl, az idszak során felmerül költségek jellegérl, és 8/69

9 egyéb, a gazdálkodás kézbentartásához szükséges információkról. A vezetési számvitel célja, hogy olyan bels számviteli információs rendszer mködjön, amely a vezetés igényei szerint gyjti, tagolja az elsdleges számviteli információkat, s így hozzájárul a vezeti döntések számszaki megalapozásához. A vezetési számvitel feladata, hogy legalább az alábbi területek vonatkozásában biztosítson rendszeres, megbízható információkat: a nyereség illetve veszteség mérése, részletes jelentés a vállalkozás mködésének pénzügyi kihatásairól, összehasonlítás az üzleti tervvel és a prognózisokkal (terv-tényelemzés), ezen belül különösen tartalmazza a költségelirányzatokat, és elrejelzéseket, a költségszámításokat és az eltérések elemzését. A pénzügyi számvitel információira az a jellemz, hogy egy év lezárását követen mutathatók be, amikor az események befolyásolására már nincs érdemi lehetség. A jelenlegi gyorsan változó gazdaságban a megbízható, de késedelmes információk nem használhatók olyan döntési helyzetekben, amikor a késedelem az üzlet elvesztésének kockázatával jár. A vezetési számvitelbl nyert információkra a gyors és ésszer vezeti döntések meghozatalához van szükség, ez a körülmény elfogadhatóvá teszi, hogy ezek az információk némileg pontatlanabbak legyenek a pénzügyi számvitel információinál - persze tendenciájukban legyenek igazak és maradjanak az elfogadható tréshatáron belül - ha így az adatok hozzáférési ideje lényegesen lerövidíthet. Sok esetben a végleges, ellenrzött számviteli információk nem mutatnak lényeges eltérést a vállalkozó becsléséhez képest. A jó vállalkozó (vezet) arra törekszik, hogy a döntései megalapozására szolgáló puha információk minél gyorsabban elérhetk legyenek és emellett lehetleg kis hibahatárral, jól prognosztizálják a majdani számviteli tényadatokat. Fbb eszközei: - vezetésorientált költség- és teljesítményszámítás a. a vezetést érdekl információk összegyjtése, elemzése és feldolgozása b. költségtervezés, költségfelosztás c. elirányzatok és tényadatok szembeállítása d. eltéréselemzés - gazdaságossági számítások a. fedezet-számítások b. beruházás-gazdaságossági számítások c. kockázatelemzés - pénzügyi számítások a. napi pénzügyi helyzet elrejelzése b. pénzügyi terv (3-12 hó) kidolgozása c. tkelekötési terv Kontrolling A szakszer döntések érdekében a vezetés nem támaszkodhat csak a vezetési számvitel adataira, hiszen azokból - jellegüknél fogva - csak a múlt- és jelenbeli információk érhetk el. Ki kell egészíteni ezeket olyan becslésekkel, tervadatokkal, azaz jövre vonatkozó információkkal, amelyek alapján a döntés következményei - akár több kimenetben is - szimulálhatók. A számviteli adatok és statisztikai 9/69

10 becslések együttesen a kontrolling tevékenységbe tartoznak, s mint ilyenek a jelen és jövbeli mködést segítik Gazdálkodó szervezetek formái Számviteli törvény hatálya szerinti beszámolásra kötelezett szervezetek - Jogi személyiség nélküli társaságok (pl. bt.) - Jogi személyiség társaságok (pl. kft., rt.) - Közös vállalatok - Szövetkezetek Számviteli törvény és a kiegészít kormányrendelet hatálya szerinti beszámolásra kötelezett szervezetek - Költségvetési intézmények, államháztartás szervezetei - Egyéb szervezetek o Minisztériumok, tárca nélküli minisztériumok, államhatalmi és országos hatáskör szervek, o MTA és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek o Helyi önkormányzatok, és helyi kisebbségi önkormányzatok, és költségvetési szerveik o Elkülönített pénzalapok és azok kezeli o Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a társadalombiztosítási költségvetési szervek o Vagyonkezel szervezetek, o stb. o a lakásszövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, a köztestület, az alapítvány, a nyugdíjpénztár, az egyházi szervezetek, az ügyvédi iroda, stb Számviteli törvény hatálya alá nem tartozók - Fióktelepek (külföldi székhely vállalkozás magyarországi képviselete) o Nyilvántartási kötelezettségét a társasági adóról és osztalékadóról szóló tv. írja el - Egyéni vállalkozók, polgári jogi társaságok, építközösségek o Nincs beszámolási kötelezettségük, a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartoznak tól az eva hatálya alá es gazdálkodók (a jogi személyiség társaságok körébl) kikerülnek a számviteli törvény beszámolási kötelezettsége alól 1.6. A szabályozás mérföldkövei Magyarországon dióhéjban Kereskedelmi törvény LIII. Cikkely elírja az üzleti könyvek kötelez vezetési kötelezettségét 10/69

11 Kereskedelmi törvény XXXVII. cikkely szabályozza az üzleti könyvek vezetési módját valamint a leltár és mérlegkészítési kötelezettséget és a mérlegben szerepl vagyonrészek értékének megállapítási módját évi V. tvc. és végrehajtási rendelete bevezette a hites könyvvizsgálói képesítést és meghatározta a feladatát január 1. A Forintmérleg rendelet, és a KÁLISZ (Kötelez Általános Ipari Számlakeret) bevezetése sz. tvr. a számvitelrl Célja: az eredmény megállapításának szabályszersége (a valódiság helyett), bevezetésre kerül az Egységes Népgazdasági Számlakeret Évi XVIII. TV a számvitelrl Célja: a megbízható, valós összkép szolgáltatása, amellyel elssorban a tulajdonosok, befektetk, hitelezk érdekeit védi évi C. Törvény a számvitelrl az évi törvény újrakodifikálása 1.7. A szabályozás jogi környezete Általános feltételrendszer évi CXLIV. Törvény a gazdasági társaságokról évi IL. Törvény a csdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról Szerzdéskötés feltételrendszere évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvrl Gazdasági szabálysértések és bncselekmények évi IV. Törvény a Büntet Törvénykönyvrl Adózási feltételrendszer - A társasági adóról és osztalékadóról (1996. évi LXXXI. tv.) - Az általános forgalmi adóról (1992. évi LXXIV. tv.) - A személyi jövedelemadóról (1995. évi CXVII. tv.) - Az adózás rendjérl (1990. évi XCI. tv.) Devizagazdálkodási feltételrendszer évi XCV. Törvény a devizáról Számviteli feltételrendszer: évi C. Törvény a számvitelrl - Vállalkozások: saját számviteli politika - Külön elírásokkal szabályozott intézmények, szervezetek: törvény és/vagy kormányrendelet 1.8. A Beszámolók fajtái Éves beszámoló 11/69

12 Mindenki éves beszámolót köteles készíteni, aki ketts könyvvitelt vezet, és nem tartozik a 2,3,4 alá, illetve a részvénytársaság. Az éves beszámoló részei: - Mérleg: Nyilvános, a Cégbírósághoz be kell nyújtani. - Eredménykimutatás: Nyilvános, a Cégbírósághoz be kell nyújtani. - Kiegészít jelentés: Nyilvános, a Cégbírósághoz be kell nyújtani. - Üzleti jelentés: Korlátozottan nyilvános, a cég székhelyén bárki megnézheti. Az éves beszámolót készítk ketts könyvelést vezetnek. Éves beszámolót minden vállalkozó készíthet, ha akar (a törvény felülrl nem korlátoz, csak azt írja el, hogy ki mentesülhet az éves beszámoló készítése alól. Ld.2-4-be tartozókat) Egyszersített éves beszámoló Azok a vállalkozások készíthetik, amelyek ketts könyvvitelt vezetnek és az alábbi három érték közül kett a határérték alatt van egymást követ két évben: Éves nettó árbevétel: Mérleg fösszeg: Létszám: 300 millió forint, 150 millió forint, 50 f. Az egyszersített éves beszámoló részei: - Mérleg: Nyilvános, a Cégbírósághoz be kell nyújtani. - Eredménykimutatás: Nyilvános, a Cégbírósághoz be kell nyújtani. - Kiegészít jelentés: Nyilvános, a Cégbírósághoz be kell nyújtani. Nem készíthet egyszersített éves beszámolót akkor sem, ha a fenti kritériumoknak megfelelne: - a részvénytársaság - a konszolidálásba bevont vállalkozás - a külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepe - és akinél az üzleti év eltér a naptári évtl (külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepe, pénzintézeti vállalkozások Egyszersített beszámoló (mérleg és eredmény-levezetés) - iskolai szövetkezet, - jogi személyiséggel rendelkez munkaközösség, - jogi személyiség nélküli gazdasági társaság készítheti, ha két egymást követ évben 50 millió alatt az éves nettó árbevétel (függetlenül a foglalkoztatottak létszámától és a mérleg fösszegétl) Egyszeres könyvvezetést és egyszersített beszámolót a vállalkozó legfeljebb a december 31.-ig tartó üzleti évrl lehet készíteni, és csak azok, akik a törvény hatályba lépésekor is azt készítettek. Vezethetnek ketts könyvvitelt, és kötelesek áttérni. 12/69

13 Összevont (konszolidált) éves beszámoló GAZDÁLKODÁSI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK Ha anyavállalatnak minsül egy, vagy több vállalkozáshoz fzd viszonyában, vagyis az alábbiak értelmében közvetlenül, vagy leányvállalatán keresztül meghatározó befolyást képes gyakorolni - a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik 3 (2)1a - más tulajdonosokkal kötött megállapodása alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, 3 (2)1b - tulajdonosként jogosult arra, hogy a vezet tisztségviselk és a felügyel bizottság tagjai többségét megválassza, vagy visszahívja (3 (2)1c - a tulajdonosokkal történt szerzdés (okirat) alapján dönt irányítást, ellenrzést gyakorol 3 (2)1d Kivétel: mentesithet, ha az alábbi három érték közül kett a határérték alatt van a tárgyévet megelz két évben (összevonás eltti adatok vonatkozásában): - Éves nettó árbevétel: 2,7 milliárd forint - Mérleg fösszeg: 4 milliárd forint - Létszám: 250 f De: éves beszámolót is köteles készíteni és nem készíthet egyszersített éves beszámolót. 13/69

14 Alapfogalmak és ellenrz kérdések BI. Bevezetés a számvitelbe Alapfogalmak Tulajdonosok Hitelezk Munkavállalók Piaci partnerek Állami költségvetés Pénzügyi számvitel Számvitel Számviteli területek Gazdálkodó szervezetek beszámoló Ellenrz kérdések Sorolja fel a koalíció szereplit és funkcióit! Mi a különbség a számvitel és a pénzügyi számvitel között? Mik a számvitel és a számbavétel területei? A gazdálkodó szervezetek szabályozása és annak tartalma. Vázolja a számviteli szabályozás hazai nagy lépéseit! Milyen beszámoló fajtákat ismer? Ismertesse azokat! 14/69

15 II. MÉRLEGTANI ALAPFOGALMAK 2.1. A vállalati vagyon Vagyon fogalmi meghatározása: azon vagyonelemek összessége, amelyek - egyrészt fizikailag megragadhatók, értékelhetk, így az az adott vállalkozásban gazdasági tartalommal bírnak (erforrásként mködnek), és így meghatározható az újratermelési folyamatban betöltött szerepük, megjelenési formájuk, - másrészt meghatározhatók eredetük, származásuk szerint is. ezzel a ketts megközelítéssel biztosítja a számvitel a vagyonváltozások nyomon kisérése során az automatikus ellenrzést. E=F azaz az eszközök értéke (fösszege) = források fösszege Befektetett eszköz Saját forrás Forgóeszköz Idegen forrás Eredmény A vállalkozó vagyoni helyzetét az eszközök és források nagysága, összetétele, bels arányai határozzák meg. A mérleg állapotszemlélet cégdokumentum, amely egy adott idpontra vetítve tükrözi a cég vagyoni, pénzügyi állapotát. A mérleg részint tartalmazza a vállalkozás rendelkezésére álló, leltár szerint is egyeztetett eszközállományát (más néven aktívákat 3 ), részint ezen eszközállomány finanszírozására szolgáló saját és idegen forrásokat (más néven passzívákat 4 ) 2.2. A mérleg fogalma és struktúrája A mérleg - olyan meghatározott formátumú számviteli okmány, amely o számviteli nyilvántartásokra és dokumentációkra épül (szintetika, analitika, leltározás, leltár) o aláírások o hitelesítés o letétbe helyezés 3 Ha az anyagi javakat (ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, anyag,- árukészletek, pénzeszközöket) fajtájuk, a gazdasági folyamatban betöltött szerepük szerint vizsgáljuk, ESZKÖZÖKRL (aktívákról) beszélünk. 4 Ha az anyagi javakat eredetük, származásuk szerint vizsgáljuk, FORRÁSOKRÓL (passzívákról) beszélünk. 15/69

16 - az eszközöket és a forrásokat o eszközök aktiválásának (állományba vételének) kritériumai o források passziválásának (állományba vételének) kritériumai - adott idpontra vonatkozóan, o adott idpontra vonatkozik (stock jelleg) o fordulónapra vonatkozik o de a mérlegkészítés idpontjáig megismert, tárgyévre vonatkozó hatásokat is tartalmazza (pl. értékvesztés) - összevontan, megfelelen értékelve o tételes elírások o számviteli alapelvek o választási lehetségek számviteli politikában rögzített változatai - pénzértékben tartalmazza. o belföldi cégek: ezer forintban» jelölése eft (kivétel 100MdFt feltett, mert ekkor millió forintban» jelölése MFt o vámszabadterületi társaságok és deviza-külföldiek: külföldi pénznemben az MNB árfolyamlista szerinti nagyságrendben (a könyveiket és a beszámolójukat ezek a társaságok is magyar nyelven kötelesek vezetni és összeállítani A mérleg elirt struktúrában készül 5 : - forma: egyoldalas (A típusú) vagy kétoldalas (B típusú) - értékrovatok: bázis és tárgy, valamint ellenrzés-önellenrzés rovatok - eszköz-forrás csoportosítások: o fcsoportok (A, B,... G» nagybetkkel) csoportok (I. II.... VII.» római számokkal) tételek ( » arab számokkal)) o tájékoztató adatok (a, b,... stb. Ezek lehetnek részletez és bl adatok is) A típusú, kétoldalas, (mérlegszeren összeállított) mérleg: ESZKÖZÖK FORRÁSOK A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK D SAJÁT TKE I. Immateriális javak I. Jegyzett tke II. Tárgyi eszközök II. Jegyzett, de be nem fizetett tke III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Tketartalék B FORGÓESZKÖZÖK IV. Eredménytartalék I. Készletek V. Lekötött tketartalék II. Követelések VI. Értékelési tartalék III. Értékpapírok VII. Mérleg szerinti eredmény IV. Pénzeszközök E CÉLTARTALÉKOK C AKTIV IDBELI ELHATÁROLÁSOK F KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G PASSZIV IDBELI ELHATÁROLÁSOK 5 Alábbiakban az éves beszámoló részletezettsége szerepel. Az egyszersített éves beszámoló mérlege ettl annyiban különbözik, hogy abban már mérlegtételek nem szerepelnek. 16/69

17 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN B típusú, egyoldalas, fokozatos formában összeállított mérleg: TÉTELEK MEGNEVEZÉSE A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C AKTIV IDBELI ELHATÁROLÁSOK D EGY ÉVEN BELÜLI KÖTELEZETTSÉGEK E F PASSZIV IDBELI ELHATÁROLÁSOK FORGÓESZKÖZÖK - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (B+C-D-E) G ESZKÖZÖK ÖSSZÉRTÉKE AZ EGY ÉVEN BELÜL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK LEVONÁSA UTÁN (A+/-F) H EGY ÉVNÉL HOSSZABB LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Hátrasorolt kötelezettségek I CÉLTARTALÉKOK J SAJÁT TKE I. Jegyzett tke II. Jegyzett, de be nem fizetett tke III. Tketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tketartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény A mérleg fcsoportjai és meghatározásuk: ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) A) Befektetett eszközök D) Saját tke B) Forgóeszközök E) Céltartalék C) Aktív idbeli elhatárolás F) Kötelezettségek G) Passzív idbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZÉRTÉKE 6 = FORRÁSOK ÖSSZÉRTÉKE 4 6 Ezt az egyez összeget hívjuk a mérleg fösszegének 17/69

18 A mérlegegyezség elve: Mivel a mérleg a vagyont két szempontból (miben testesül meg és honnan ered) vizsgálja, a mérlegben az összes eszköz megegyezik az összes forrással. Összes eszköz = Összes forrás Ez az egyezség a mérleg természetes alapkövetelménye. Mivel az eszközök alapveten két forrásból erednek az alapképlet felírható a következ módon is: Összes eszköz = Saját tke + Kötelezettségek Mivel a mérlegnek azt is ki kell mutatnia, hogy a vállalkozás vagyonának mekkora részét nem terheli visszafizetési kötelezettség, vagyis mennyi a nettó eszközérték, ezért az alapképletet átalakíthatjuk e célnak megfelelen: Saját vagyon = Összes eszköz - Kötelezettségek Így a saját vagyon egy maradékértékként számítható, mely az eszközöknek a kötelezettségeken felüli része. A tulajdonosok érdekeltsége tehát egy különbözeti érdekeltség a fennmaradó eszközértékre. 7 A saját vagyonba azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek a vállalkozás tulajdonosától származnak, illetve a vállalkozás mködése során elért, és a vállalkozásban visszatartott eredménybl származnak: azaz a saját vagyon éppen a saját forrással egyezik meg. Saját vagyon = Saját tke Végezetül ismerkedjünk meg egy nagyon fontos mutató, a nettó forgótke számításával. A vállalkozás mindazon eszközei, melyek legfeljebb egy évig szolgálják a gazdálkodást, forgóeszköznek minsülnek. A forgóeszközökben megtestesül tke adja a széles értelemben vett forgótkét. A forgótke ennél szkebben is értelmezhet, mégpedig az összes forgóeszköz és a folyó források különbözeteként. E kategória elnevezése: nettó forgótke, (working capital) amelyet ábrás formában is megszemlélhetünk: Nettó forgótke = Forgóeszközök - Rövidlejáratú kötelezettségek MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ESZKÖZÖK Befektetett eszközök FORRÁSOK Saját tke Hosszú lejáratú Nettó Forgóeszközök idegen tke forgótke 7 A kiemelések a Számviteli alapismeretek c tananyagból Rövid valók (Nemzetközi Bankárképz Központ, 1994) lejáratú idegen tke 18/69

19 Ismerkedjünk meg az egyes mérlegfcsoportok jelentéseivel: A. Befektetett eszközök: olyan eszközök, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. B. Forgóeszközök: azok az anyagi és egyéb eszközök, amelyek rendeltetésszer használat esetén maximum egy évig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. C. Aktív idbeli elhatárolás: az összemérés elvének érvényesítése miatt elszámolásra kerül tételek. Ide tartoznak a mérleg fordulónapja eltt felmerült olyan kiadások, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követ idszakra számolhatók el (Például a két évre kifizetett bérleti díj összegébl az arányos, következ évet terhel költség tárgyévi eszköznövekedésként). Ugyancsak ide tartoznak az olyan bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idszakot illetik. Végül, ha a kötelezettségek vállalása ellenében kapott összeg kisebb, mint a visszafizetend kötelezettség összege, akkor a különbözetet aktív idbeli elhatárolásként kell figyelembe venni. D. Saját tke: Az eszközök adózott forrása. A saját tke azt fejezi ki, hogy a tulajdonosok (alapítók) milyen összeget bocsátottak véglegesen az alapított vállalkozás rendelkezésére. Ezen összeg a vállalkozási tevékenység folytatásához szabadon, id megkötöttsége nélkül használható egészen a vállalkozás megsznéséig. A saját tkének része a tke növelésére átadott pénzösszeg, továbbá a tulajdonos (alapítók) által az adózott eredménybl a vállalkozónál hagyott összeg is. E. Céltartalékok: azok az összegek, amelyeket a vállalkozó az adózás eltti eredmény terhére képez a következ években várhatóan jelentkez kötelezettségek, költségek, ráfordítások fedezetére. F. Kötelezettségek: a vállalkozó szállítási, szolgáltatási és egyéb szerzdésekbl ered, pénzformában teljesítend elismert tartozásai. G. Passzív idbeli elhatárolás: minden olyan, az idszakot terhel ráfordítás, amely csak késbb lesz kiadás, (pl. energiaköltség, hírlap-elfizetés fordulónapot követ, de tárgyévet terhel számlája) illetve azok a bevételek, melyek a következ idszak árbevételét képezik (pl. a következ évet terhel, tárgyévben leszámlázott és a bérl által kifizetett bérleti díj) A mérleg felépítése A mérlegcsoportok meghatározása A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖKÖN BELÜL I. Az IMMATERIÁLIS JAVAK értékkel bíró, tartós, nem anyagi javak. II. A TÁRGYI ESZKÖZÖK rendeltetésszeren használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan közvetlenül, vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott ellegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. III. A BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK más (küls, idegen) vállalkozásban tartósan lekötött hitelviszonyt, vagy tulajdonviszonyt megtestesít (pénz)eszközök, amelyek elsdleges célja tartós jövedelemszerzés és/vagy befolyásolás. B) FORGÓ ESZKÖZÖKÖN BELÜL 19/69

20 I) A KÉSZLETEK olyan forgóeszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül, vagy közvetve (általában egy évnél rövidebb ideig) szolgálják, rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, eredeti megjelenési formájukat elveszítik, illetve változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat, valamint ide tartoznak az állatok is a tenyészállatok kivételével (függetlenül attól, hogy a vállalkozást mennyi ideig szolgálja). II) A KÖVETELÉSEK jogszer, teljesített és elismert fizetési igények. III) AZ ÉRTÉKPAPÍROK egyrészt más (küls) vállalkozásban rövidtávra lekötött hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt megtestesít (pénz)eszközök, amelyek elsdleges célja a rövid távú jövedelemszerzés, másrészt a visszavásárolt saját részvények és saját üzletrészek. IV) PÉNZESZKÖZÖK a forgatási célú, (tartósan le nem kötött), különféle pénznem, fizetési eszközként használható eszközök. SAJÁTTKÉN BELÜL I) A JEGYZETT TKE az a tkerész, amelyet a tulajdonosok, (tagok, vagy befektetk) a vállalkozás alapításakor, illetve tkeemeléskor idbeli korlátozás nélkül bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére azért, hogy abban tagsági jogot, tulajdonosi részesedést szerezzenek, illetve növeljék azt. II) A JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TKE (-) 8 a cég tulajdonosokkal, (alapítókkal) szembeni követeléseit tartalmazza, amelyet a tulajdonosoknak bizonyos határidn belül a jegyzett tkére még teljesíteni kell. III) A TKETARTALÉK a tulajdonosoktól, tagoktól, befektetktl ellenszolgáltatás nélkül, tehermentesen és véglegesen, általában a jegyzési érték és a névérték különbözeteként kapott eszközök, pénzeszközök értéke, illetve egyéb jogszabályok alapján tketartalékként átvett eszközök saját forrása. IV) AZ EREDMÉNYTARTALÉK elssorban a korábbi évek mérleg szerinti eredményeinek halmozott összege. V) A LEKÖTÖTT TARTALÉK a nem szabad tketartalék és eredménytartalék összegeinek elkülönített kimutatását jelenti, a saját tke felhasználási lehetségeinek korlátozása céljából. Olyan vagyonrészek saját forrása, amelyeket nem lehet sem osztalékként kivonni a vállalkozásból, sem jegyzett tke felemelésére felhasználni. VI) AZ ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK az értékhelyesbítéssel megegyez összeg saját forrás. VII) A MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY a tárgyévben realizált adózott eredménybl a tulajdonosok, befektetk által a vállalkozásban visszahagyott vagyonrész: a tárgyévi tevékenység eredményének hozzájárulása a társaság saját tkéjéhez. KÖTELEZETTSÉGEKEN BELÜL: I) A HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK között kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a rendelkezésére bocsátottak és a vonatkozó szerzdés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, - hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint - a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok eltti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása, vagy csdje esetén csak a többi hitelez kiegyenlítése után kell kiegyenlíteni, - a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövbeni eseményektl függ, de eredeti futamidejének lejárata meghaladja az öt évet, - a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat, vagy a szerzdésben kikötött felmondási id eltt nem lehetséges. 8 Mínusz értékével csökkenti a jegyzett tke értékét 20/69