INTÉZMÉNYI MENEDZSMENT A FELSŐOKTATÁSBAN 3. Szerkesztette: Hrubos Ildikó Luda Szilvia Török Imre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTÉZMÉNYI MENEDZSMENT A FELSŐOKTATÁSBAN 3. Szerkesztette: Hrubos Ildikó Luda Szilvia Török Imre"

Átírás

1 INTÉZMÉNYI MENEDZSMENT A FELSŐOKTATÁSBAN 3. Szerkesztette: Hrubos Ildikó Luda Szilvia Török Imre FGSZE 2013

2 Szerkesztette: Hrubos Ildikó, Luda Szilvia és Török Imre A szerkesztésben közreműködött: Mészöly László Copyright 2013 Angyal Ádám, Antal János, Aradi Zsolt, Bazsa György, Derényi András, Dobák Miklós, Drótos György, Fejes Balázs, Fonyó Istvánné, Gyökér Irén, Halász Gábor, Horváth Attila, Hrubos Ildikó, Író Béla, Jobbágy Ákos, Kerekes Sándor, Kollár László, Kováts Gergely, Ritoók Magda, Szabó Tibor, Szekeres Tamás, Török Imre, Vida Gábor, Wetzker Konrad ISBN Kiadja: Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesülete Felelős kiadó: Török Imre Készült a MAGNUM gondozásában, Budapesten 2013-ban Fedélterv: VIVIDESIGN Nyomdai munkák: Pauker Nyomdaipari Kft.

3 Tartalomjegyzék A KÖTET SZERZŐI... 5 Előszó NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TENDENCIÁK A FELSŐOKTATÁSBAN Halász Gábor: A felsőoktatás globális trendjei és szakpolitikai válaszok az OECD országokban és az Európai Unióban Hrubos Ildikó: A felsőoktatási intézmények misszióinak átalakulása, bővülése Kováts Gergely: Az egyetemek fejlődéstörténete és ennek tanulságai Derényi András: A magyar felsőoktatás átalakulása ( ) Török Imre: Gondolatok a felsőoktatásról Kerekes Sándor: Az egyetemek társadalmi felelősségvállalása, feladatok és lehetőségek Bazsa György: QUO VADIS magyar felsőoktatás? Antal János: Húsz éves a magán és alapítványi felsőoktatás Magyarországon KIHÍVÁSOK ÉS STRATÉGIAI VÁLASZOK Dobák Miklós - Kováts Gergely: Változásvezetés felsőoktatási intézményekben Wetzker Konrad: Stratégiai gondolkodás a felsőoktatásban Drótos György: Stratégiaalkotás a felsőoktatásban Vida Gábor: Kívül vagy Belül Gyökér Irén: Egyetemi humán politika a XXI század küszöbén Aradi Zsolt: A felsőoktatás finanszírozása és gazdálkodása Angyal Ádám: Mit tanulhat a felsőoktatás a gazdasági élettől? Fejes Balázs - Kollár László: A magyar felsőoktatás munkáltatói szemszögből HAZAI GYAKORLATI TAPASZTALATOK Jobbágy Ákos: A kreditrendszer és a kétciklusú képzés Fonyó Istvánné: Az egyetemi, főiskolai könyvtárak a változó felsőoktatásban Horváth Attila: Külföldi hallgatók a hazai felsőoktatásban. Az idegen nyelvű képzés tapasztalatai Író Béla: Teljesítményértékelés teljesítményarányos díjazás a Széchenyi István Egyetemen Ritoók Magda: Új lehetőségek és feladatok a hallgatói tanácsadás fejlesztésében Szabó Tibor: Felsőoktatási minőségdilemmák Szekeres Tamás: A Széchenyi István Egyetem küldetése és stratégiája

4

5 A KÖTET SZERZŐI ANGYAL ÁDÁM egyetemi tanár, a közgazdaságtudományok kandidátusa. A Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének tagja. 25 évig vállalati munkatárs és vezető a hajóiparban. A rendszerváltás óta egyetemi oktató és kutató (9 könyv, több tucat publikáció), valamint nemzetközi tanulmányok (Harvard Business School, HEC Paris, stb.) és előadások kötődnek nevéhez. Ezek mellett hazai üzleti vállalkozásokban tanácsadó, illetve vezető testületek tagja. Oktatási és kutatási területei a vezetéstudományhoz kötődnek. Ezen belül az általános vezetéselmélet, vállalati kormányzás, üzleti tanácsadás, üzleti etika, társadalmi felelősség kérdéseire fordít különös figyelmet. ANTAL JÁNOS alapképzettsége erősáramú villamosmérnök (BME), később gazdasági mérnöki, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán ugyancsak posztgraduális képzésben vett részt től a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány elnök-igazgatója. Az Általános Vállalkozási Főiskola 1996-ban történt indulásától főtitkárként, majd 2006-tól főigazgatóként tevékenykedik között a Felsőoktatás és Tudományos Tanács, illetve között a Nyíregyházi Főiskola gazdasági tanácsának tagja volt ben a Magyar Rektori Konferencia Magán, illetve Alapítványi Felsőoktatási Intézmények Bizottsága elnökének választották. ARADI ZSOLT okleveles közgazda. Négy évtizeden keresztül köztisztviselőként, döntően a Pénzügyminisztériumban a központi költségvetési fejezetek költségvetésével, ezen belül kiemelten a felsőoktatással, a tudományos kutatással, a kultúrával, a közigazgatással, az igazságszolgáltatással; továbbá a költségvetési szervek gazdálkodásának szabályozásával, illetményrendszereivel foglalkozott. Feladata volt a központi intézményekre kiterjedő szervezeti reformok és pénzügyi intézkedések kidolgozása, végrehajtása is. Nevéhez fűződik a költségvetési szervek pénzügyeinek megújítását célzó ún. státusz-tv. és a kapcsolódó államháztartási szabályozás megalkotásának irányítása. Két évtizedes főosztályvezetői munkásság után, a minisztérium megszűnésekor nyugdíjba ment. Félszáz tanulmány szerzője, rendszeresen végez szakértői munkát, oktat, címzetes egyetemi tanár. BAZSA GYÖRGY a Debreceni Egyetem professor emeritusa. A Természettudományi Kar Fizikai Kémiai Tanszékének oktatója közel fél évszázada, nyolc éven át ( ) a tanszék vezetője is volt. A kémiai tudományok doktora, kutatási területe a nem-lineáris reakciókinetika. Felsőoktatási vezetői tapasztalata széleskörű: volt dékánhelyettes, dékán, rektorhelyettes, rektor ( ), a Magyar Rektori Konferencia, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, majd a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt kitüntetés tulajdonosa, a kijevi Nemzeti Sevcsenko Egyetem díszdoktora. DERÉNYI ANDRÁS az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársaként (korábban létrehozásától megszűnéséig az Országos Kreditiroda vezetőjeként) felsőoktatási tanulás-szervezéssel, oktatás-menedzsmenttel, tanulástámogató eszkö- 5

6 zökkel és rendszerekkel, valamint a felsőoktatás stratégiai fejlesztésével, felsőoktatáspolitikával kapcsolatos kutató, elemző, fejlesztő tevékenységet végez. Szakértőként részt vesz nemzetközi és hazai szakmai munkacsoportok, testületek munkájában, Uniós és más fejlesztési projektekben lát el szakmai és vezetői feladatokat. Vezetői tanácsadóként is működik, továbbá vendégtanárként tanít a felsőoktatásban. DOBÁK MIKLÓS okleveles közgazda, tanszékvezető egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének igazgatója. A Budapesti Corvinus Egyetemen kívül amerikai és német egyetemeken is folytatott tanulmányokat, illetve kutatói tevékenységet. Több tudományos testületnek, illetve hazai és nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának a tagja. Oktatói munkája mellett számos Magyarországon működő nagyvállalatnál végez tanácsadási tevékenységet; az IFUA Horváth & Partners vezetési tanácsadó cég Felügyelő Bizottságának elnöke. DRÓTOS GYÖRGY egyetemi docens a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és Kontroll Tanszékének vezetője. Közel húsz éve foglalkozik a közszolgálati szervezetek, köztük a felsőoktatási intézmények vezetési és szervezési kérdéseivel. Az IFUA Horváth & Partners szakértőjeként számos hazai és külföldi felsőoktatási intézménynél dolgozott stratégiaalkotási, folyamatszervezési, controlling és informatikai témakörökben. A felsőoktatás modernizációjával és az intézményi szintű innovációk lehetőségeivel foglalkozó konferenciák és szakmai fórumok rendszeres előadója. FEJES BALÁZS az EPAM Systems (Közép-Kelet-Európa legnagyobb szoftver megoldás szállítója) globális Banki és Finanszírozási Szolgáltatásai üzletágának stratégiáját és működését felügyeli augusztusáig az EPAM műszaki igazgatójának tisztét látta el, és annak biztosításáért felelt, hogy az EPAM Systems összes offshore és nearshore szoftverfejlesztő központja az ipari szabványok vezető ereje legyen hatékonyság és minőség tekintetében. Ezt a feladatot 2004-től látta el, amikor a Fathom Technology-t, egy magyar szoftvergyártó céget, melynek társalapítója és műszaki igazgatója volt, felvásárolta az EPAM Systems. Ezt megelőzően vezető szoftvermérnök volt a Microsoft Great Plains alkalmazásában. Vezető szoftvermérnökként tevékenykedett a Scala Business Solutions alkalmazásában is. Számos kiváló programozásért járó díjat kapott, és sokat dolgozott az USA-ban és Oroszországban is. FONYÓ ISTVÁNNÉ könyvtári szakfelügyelő, könyvtári szakértő, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott könyvtári főigazgatója tól 2013-ig folytonosan a Műegyetem könyvtárában dolgozik, 20 éven át vezető beosztásban. Főigazgatóként az intézmény valamennyi tevékenységért felelősséggel tartozik. Részt vett a fejlesztési folyamatokban, úgy az épület, mint az egyes könyvtári munkafolyamatok korszerűsítésében. Magyarországon elsőként felügyelte az alkalmazott integrált könyvtári számítógépes rendszer (Aleph) verzióinak bevezetését, az átállással kapcsolatos munkálatokat. Feladatai közé tartozott a pályázatok készítése, menedzselése és a minisztériumi, alapítványi támogatások felhasználása tól önkéntes munkával szerkeszti a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás című szakfolyóiratot. GYÖKÉR IRÉN a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszékének egyetemi docense. Alapvetően két diszcip- 6

7 línát képvisel az egyetemen, az Emberierőforrás-menedzsment és a Szervezeti viselkedés témaköreit. Negyven éves oktatói pályája során többek között bevezette ezen témaköröket az oktatásba, alapító igazgatója volt az angol nyelvű MBA-nek, EEM specializációt alapított a vezetés-szervezés mesterszakon. Egy évtizedig társzerkesztője a Harvard Business Review magyar kiadásának. Kutatási területei közé tartoznak az intellektuális tőke mérése és értékelése, az emberi erőforrások ráfordításai és számvitele illetve humán erőforrás controlling, az emberi erőforrás menedzsment és szervezeti viselkedés. HALÁSZ GÁBOR egyetemi tanár, oktatáskutató, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának tanára, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. Szakterülete az oktatáspolitika, az oktatás irányítása, az oktatási rendszerek nemzetközi összehasonlító elemzése és a nemzetközi integráció oktatásügyi hatásai. Az OECD, a Világbank, az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek felkérésére több programban és országban látott el szakértői feladatokat. Tagja, és több évig elnöke volt az OECD Oktatáskutatási és Innovációs Intézete Igazgató Tanácsának. Az egyetemi oktatásban az európai integráció oktatásügyét, összehasonlító oktatáspolitikát és oktatásszociológiát tanít, részt vesz a közoktatási vezetők és a doktori hallgatók képzésében. HORVÁTH ATTILA 1964-ben végzett a BME Építőmérnöki Karán.1964-től ig a BME Vasútépítési Tanszék oktatója, illetve a Mérnöktovábbképző Intézet igazgatója volt ben műszaki doktori, 1979-ben kandidátusi fokozatot szerzett től vesz részt a magyar egyetemek idegen nyelvű képzéseinek szervezésében, irányításában. Jelenleg az amerikai McDaniel College Budapest Campus elnöke. HRUBOS ILDIKÓ szociológus a Budapesti Corvinus Egyetem (illetve jogelődjeinek) munkatársa, 1996 óta egyetemi tanára, ahol korábban különböző kari és egyetemi vezetői feladatokat látott el (dékánhelyettes, dékán, rektorhelyettes). Jelenleg a Szociológia és Társadalompolitika Intézet professor emeritája és a BCE Nemzetköz Felsőoktatási Kutatások Központjának tagja. Húsz éve foglalkozik felsőoktatáskutatással. Elsősorban a felsőoktatásban az utóbbi fél évszázadban zajló folyamatokat, a nemzetközi trendeket kutatja, kiemelt figyelemmel az európai reformokra, kezdeményezésekre. Az Educatio folyóirat és a Felsőoktatási Műhely szerkesztőbizottságának tagja, az Országos Tudományos Diákköri Tanács alelnöke. ÍRÓ BÉLA gépészmérnök, egyetemi oktatói pályafutását 1977-ben kezdte a Széchenyi István Egyetemen jogelődjénél, szakterülete a hő- és áramlástechnika től öt éven át Algériában tanított hő- és áramlástant, francia nyelven ben megvédte doktori disszertációját, és ugyanebben az évben főtitkári megbízást kapott, melyet 22 éven át töltött be. Az Egyetem humán erőforrás gazdálkodásának központi szervezéséhez és irányításához kötődő vezetői megbízása kapcsán kezdett foglalkozni a minőségbiztosítással és azon belül a közalkalmazottak teljesítményértékelésének kérdéseivel. Oktatói tevékenységét 1977 óta megszakítás nélkül folytatta, és ma is gyakorló oktató a Széchenyi István Egyetemen, docensi beosztásban. 7

8 JOBBÁGY ÁKOS 1976 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Méréstechnika és Információs Rendszerek tanszék munkatársa, 2007 óta egyetemi tanár, 2011 óta a tanszék vezetője. Oktat a villamosmérnök képzésben, az angol nyelvű (BSc és MSc szintű) képzésben és az egészségügyi mérnöki mesterképzésben óta tagja (2008 óta elnöke) az egészségügyimérnök-képzés szakbizottságának, a mesterképzés szakfelelőse között a Műegyetem oktatási igazgatója, 2012 óta oktatási rektorhelyettese között az Országos Kredittanács tagja volt óta a MAB Plénum tagja, az Egyetemi tanári és doktori kollégium elnöke. Az MRK Műszaki Tudományok Bizottságában (és annak elődszervezetében) több mint tíz éve képviseli a BME-t. KEREKES SÁNDOR 1971-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kémia-áruismeret tanári szakán. Azóta megszakítás nélkül az Egyetemen (illetve jogutódjainál, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen) dolgozik ben kinevezték egyetemi tanárnak, majd és között a Gazdálkodástudományi kar dékánjának ben létrehozta a Környezetgazdaságtani és technológiai tanszéket, majd 2000-ben megbízást kapott a Környezettudományi Intézet megalakítására. Az öt tanszéket átfogó Intézetnek 2013-ig volt igazgatója ban egyik alapítója és 2009-ig vezetője a CEMS Environmental Challange Interfaculty Groupnak ban az MTA doktora lett ben a Varsói Közgazdasági Egyetem díszdoktorává választotta között tagja, illetve elnöke volt az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, az MTA Elnöki Környezettudományi Bizottságának jelenleg is tagja ban a Kaposvári Egyetem Gazdálkodás és szervezéstudományok doktori iskolájának vezetője lett. KOLLÁR LÁSZLÓ végzettségét tekintve villamosmérnök. Az Ernst & Young-nál ill. a Polgári Banknál töltött tanulóévek után 1995-ben csatlakozik a magyar Microsofthoz. Tíz év alatt munkatársaival a nulláról a 40 fős, több milliárdos üzletté fejleszti a szolgáltatási üzletágat ben tovább lép a Microsoft kelet-európai központjába, ahol a távközlési szektorba eladott szolgáltatásokért felel. Ezzel részben átfedésben a cseh szolgáltatási üzletágat is vezeti ban a fejlesztési üzletág vezetőjeként tér haza. Feladata az új Microsoft technológiák (Azure, Windows 8) itthoni bevezetése től az Azure inkubációs csapatot vezeti a CEE és MEA régiókban ban a Morgan Stanley Technology & Data részlegéhez igazol át. KOVÁTS GERGELY tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem közgazdász szakán, valamint az Institute of Education (University of London) oktatásközgazdasági mesterszakán végezte. Doktori disszertációját, melynek témája a dékán szerepének változása volt, a Budapesti Corvinus Egyetemen védte. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének adjunktusa és az egyetem Minőségügyi Irodájának titkára, valamint a BCE-n működő Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának igazgató-helyettese. Fő érdeklődési területei közé a felsőoktatási intézmények menedzsmentje és kormányzása, a felsőoktatásfinanszírozás és a minőség-menedzsment tartozik. E témákban számos cikk és könyvfejezet szerzője. A felsőoktatás mellett a tágabb kutatási területet a szervezetelméletek és a közszférában működő szervezetek menedzsment-problémái jelentik. 8

9 RITOÓK MAGDA pályája első időszakában pályaválasztási tanácsadással foglalkozott. PhD fokozatot 1978-ban szerzett óta jelenleg is az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozik, mint habilitált egyetemi docens. Oktatási munkája mellett sok éven át az ELTE hallgatói számára létrehozott Életvezetési Diáktanácsadó vezetője volt. Közéleti tevékenysége keretében a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke ( ) és a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület ( ) elnöke volt. Tudományos kutatási területe a pályalélektan, a serdülő és ifjúkor pszichológiája, a tehetséggondozás a felsőoktatásban, a pszichológiai tanácsadás módszertana. SZABÓ TIBOR a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa és az egyetem főtitkára. Szakterülete a nonbusiness menedzsment, ezen belül a felsőoktatás-menedzsment, és a felsőoktatási szervezetek viselkedése. SZEKERES TAMÁS gépészmérnök, mérnöktanár a Széchenyi István Egyetem (illetve jogelődeinek) munkatársa, 2000 óta egyetemi tanára óta látott el különböző vezetői feladatokat. A Műszaki Tanárképző Tanszék vezetője, az intézmény főigazgató-helyettese, főigazgatója, majd az Egyetem rektora volt nyugdíjba vonulásáig. Publikációiban a szakképzés és a gazdaság kapcsolatával foglalkozott. Intézményvezetőként a felsőoktatás és a társadalom, a gazdaság közötti kapcsolat új, hatékony modelljének kialakítására törekedett. TÖRÖK IMRE okleveles közgazda, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyugalmazott gazdasági és műszaki főigazgatója, a Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesületének elnöke. VIDA GÁBOR okleveles közgazdász, az IFUA Horváth & Partners Kft. principálisa. A Folyamatmenedzsment és Szervezetalakítás Kompetenciaközpont vezetője. Számos cégnél végzett tanácsadói munkát többek között az alábbi témákban: Business Process Reengineering, ügyfélszolgálati és informatikai terület kiszervezése, informatikai fejlesztési projektek, IT stratégia kialakítása, folyamati mutatószámrendszer kialakítása. Rendszeres tréner és előadó különféle szakmai rendezvényeken. WETZKER KONRÁD Németországban született. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1975-ben diplomázott, PhD-jét a Halle-i Egyetemen, doktorátusát a Lipcsei Egyetemen szerezte. A Boston Consulting Groupnál a düsseldorfi irodában dolgozott, majd a budapesti iroda vezetőjeként számos nagyvállalat működéséről szerzett tapasztalatot és 2010 között több mint ötven nagyvállalattal dolgozott szorosan együtt stratégiai, szervezési és nemzetközi projektekben. Több országban tartott előadásokat, olyan híres egyetemeken, mint Harvard, Mannheim és Cambridge óta a Corvinus School of Management elnökeként felelős a Budapesti Corvinus Egyetem vezetőképző és MBA programjainak kidolgozásáért. Az egyetemen magyar, angol és német nyelven oktat. 9

10 Előszó A Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesülete, a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Menedzserek Országos Szövetségével együttműködve a tanévben harmadik alkalommal szervezte meg a felsőoktatási vezetők gazdasági képzését, továbbképzését. A házigazda szerepét a Corvinus School of Management vállalta. A képzésbe ezúttal is bevontunk elméleti szakembereket, akik a felsőoktatás stratégiai kérdéseivel foglalkoznak, illetve olyanokat is, akik a gyakorlatban szereztek tapasztalatokat a felsőoktatás menedzsment különböző területein. Az elmúlt évek előadásait tartalmazó kiadványok Felsőoktatás-menedzsment, Intézményi menedzsment a felsőoktatásban, Intézményi menedzsment a felsőoktatásban 2 után, jelen kiadványunk a tanév előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza. A kötet három fejezetre tagolódik. Az első fejezetben a felsőoktatás általános kérdéseivel, a fő nemzetközi és hazai tendenciákkal foglalkozó előadások találhatók. A tárgyalt témák között elméleti igényű történeti elemzés, globális kitekintés és aktuális hazai problémák körüljárása egyaránt szerepel. A második fejezet előadásai az intézményi szintre, a stratégiai gondolkodásra, a stratégiaalkotásra helyezik a hangsúly. Konkrétabban a változásvezetés, a finanszírozás, a gazdálkodási gondolkodás, a humán-politika, a munkáltatói szempontok figyelembe vétele jelenik meg a témák között. A harmadik fejezetben gyakorlati tapasztalatokról szóló beszámolók, elemzések, értékelések olvashatók az intézményi munka néhány kiemelt területéről. A tematika és a megközelítési módok sokféleségéből, a szerzők eltérő szakmai irányultságából és szerepéből adódik, hogy az írások különböző jellegűek. Van közöttük szaktanulmány, könyvrészlet, esszé és a szóbeli előadás stílusát követő munka. Azt reméljük, hogy az előadások közreadásával a kurzus hallgatóin kívül segíthetjük azon szakemberek munkáját, akik eddig nem tudtak részt venni hasonló tematikájú képzésben, illetve a kiadvány azoknak is hasznára válhat, akik a jövőben vezetői feladatokra készülnek a felsőoktatásban. Hrubos Ildikó, Luda Szilvia, Török Imre a kötet szerkesztői 10

11 NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TENDENCIÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

12

13 Halász Gábor A felsőoktatás globális trendjei és szakpolitikai válaszok az OECD országokban és az Európai Unióban 1 Bevezetés A fejlett országok, ezen belül az Európai Unió tagországai többségének felsőoktatási rendszereiben az elmúlt évtizedekben nagy horderejű változások történtek, amelyek eredményeképpen e rendszerek történetileg kialakult alapvető jellemezői jelentős mértékben átalakultak és jelenleg is átalakulóban vannak. Az egyes országokban e változásokat általában tudatos állami reformpolitikák orientálják, amelyeket az államok nemegyszer magas szinten egyeztetnek egymással. A nemzeti felsőoktatási rendszerekben zajló változásokat ennek nyomán egyre inkább meghatározzák a nemzeti rendszeren kívül, a felsőoktatás európai és globális rendszerében zajló folyamatok. A változások a felsőoktatási rendszereknek lényegében valamennyi elemét, minden funkcióját érintik, a tanulás megszervezésétől kezdve az intézményi szintű menedzsmenten, az oktatás és a kutatás finanszírozásán és a rendszerek nemzeti szintű kormányzásán keresztül a diplomák és kvalifikációk struktúrájának és tartalmának az átalakulásáig. Turbulens környezet: a változásokat kiváltó okok A változások mögött több, egymást erősítő ok található, amelyek részben a felsőoktatási rendszereken kívül, a tágabb gazdasági-társadalmi környezet átalakulásában, részben magukon a felsőoktatási rendszereken belül találhatóak. Ezek közül az egymással szorosan összefüggő, egymásra kölcsönösen is hatással lévő okok közül érdemes az alábbiakat kiemelni: - A demográfiai változások, ezen belül jelenleg különösen a születésszám tartós csökkenése és a népesség elöregedése - A felsőoktatás korábban lezajlott mennyiségi növekedése és tömegessé válása, az ebből fakadó belső strukturális feszültségek, továbbá az ezek feloldását célzó beavatkozások iránti igények - A gazdaság átalakulása, ezen belül különösen a szolgáltató szektor súlyának növekedése, az ún. tudásgazdaság kialakulása, a tudás-intenzív ágazatok súlyának növekedése, ezek növekvő szerepe egy-egy ország nemzetközi versenypozíciójában - A globalizálódás több eleme, ezen belül különösen az oktatás (ezen belül elsősorban a felsőoktatás) globális nemzetközi piacának a kialakulása, e piac új nemzetközi szabályozórendszereinek a fejlődése 1 A tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetemen azonos címmel elhangzott előadás írott változata. Az előadás és a tanulmány némileg frissített változata annak, amely két évvel korábban ugyanazon a helyen hasonló címmel hangzott el, és a mely később nyomtatás is megjelent (Halász, 2009) 13

14 - A nemzeti és nemzetközi (többek között uniós) kutatási, fejlesztési és innovációs politikák fejlődése, az innováció tartalmáról és szerepéről történő gondolkodás átalakulása, a technológiai innovációs politikák stratégiai felértékelődése, és e környezetnek a felsőoktatáson belül zajló kutatásokra gyakorolt hatásai - Az egész életen át tartó tanulás domináns oktatáspolitikai paradigmává válása és e paradigma több összetevője (pl. az oktatás és a munka világa közötti közvetítő rendszerek átalakulása, különösen a kvalifikációs rendszerek reformja) - A közigazgatás és a kormányzás reformjai, ezen belül különösen az ún. Új Közszolgálati Menedzsment (New Public Management) megközelítésének a térhódítása, az ezzel együtt járó minőség- és teljesítménymenedzsment és elszámoltathatósági eljárások terjedése - Az állami költségvetésre nehezedő folyamatos nyomás, a költségvetési lehetőségek és a robbanásszerűen növekedő igények közötti állandó feszültség, a költségvetési hiány kézbentartását szolgáló és a közszolgáltatások racionalizálását kikényszerítő restrikciós politikák - Az információ-technológia fejlődése, ezen belül különösen az oktatási szolgáltatások előállítása és értékesítése számára új feltételeket teremtő hálózati kommunikáció térhódítása - A nemzetközi integráció, ezen belül térségünkben az európai integráció fejlődése, a közösségi politikák körének és terjedelmének a bővülése, az oktatás súlyának a növekedése a közösségi politikákon belül, a nemzetfeletti szinten hozott döntések növekvő szerepe - Az emberi tanulás, ezen belül a felnőttkori tanulás természetéről való tudásunk növekedése és átalakulása, a tanulás tudományának (learning science) fejlődése és ezzel párhuzamosan a tanulás hatékony megszervezésével kapcsolatos igények átalakulása Mindezek az egymást erősítő, egymásra is ható okok rendkívüli erős és rendkívül öszszetett változás-kényszert hoznak magukkal, ami a fejlett országokban általában tudatos és koherens reformpolitikákban ölt testet, de a változásokat azok az országokat sem tudják elkerülni, ahol egyébként a nemzeti politikai keretek között csak nehezen vagy nem tud kialakulni tudatos és koherens reformpolitika. Általában elmondható az, hogy a felsőoktatási rendszerek és a rendszer egyes szereplői, így főleg az intézmények rendkívül turbulens környezetben vannak, amely lényegében kizárja a változatlanságot. A felsőoktatás valamennyi szereplője rákényszerül arra, hogy tanuljon meg együtt élni a folyamatos változásokkal. Ez különösen nagy kihívást jelent egy olyan, az egyetemes és nemzeti történelmek mélyében gyökerező intézmény számára, mint amilyen az egyetem, amely a fejlett világban ma is a régmúltba visszanyúló történeti folytonosság egyik legfontosabb hordozója. A felsőoktatással foglalkozó nemzetközi irodalom gyakran idézi például Clark Kerr The Uses of University c. nagyhatású könyvének azt a megállapítását, hogy a nyugati világban az 1520 előtt létrehozott intézmények közül körülbelül nyolcvanöt létezik ma is felismerhető formában, hasonló funkciókkal és töretlen saját történelemmel, így többek között a Katolikus Egyház, Man Sziget, Izland és Nagy- Britannia parlamentjei, több svájci kanton és hetven egyetem (Kerr 2001: 115). Per- 14

15 sze ha arra gondolunk, hogy egy intézmény ilyen hosszú időn keresztül csak akkor maradhat fenn, ha egészen különleges alkalmazkodóképességgel rendelkezik, akkor a környezeti átalakulás nyomán jelentkező változási kényszerek kevésbé jelennek meg teljesíthetetlen kihívásként. Domináns trendek és kihívások A fejlett országok felsőoktatási rendszereiben zajló folyamatokról az egyik leginkább teljes körű áttekintés ma minden bizonnyal az OECD 2008 tavaszán lezárult felsőoktatási tematikus vizsgálata nyújtja. 2 Ebben 24 ország vett részt, de az elemzések jelentős része a szervezet mindegyik a vizsgálat idején harminc tagországára kiterjedt. Magyarország ugyan nem volt benne az aktívan és közvetlenül érintett 24-es csoportban, de a vizsgálat eredményei nálunk is széles körben ismertté váltak, és a szakmai nyilvánosság intenzíven foglalkozott velük. 3 Noha az egyes országok között jelentős eltérések találhatóak, néhány átfogó fejlődési trend egyértelműen azonosítható. Az OECD említett vizsgálata az alábbi hét átfogó trendet emelte ki: 1. A felsőoktatás expanziója (2004-ben a világ összes országát tekintve a felsőoktatásban 132 millió hallgató tanult, szemben az 1991-es 68 millióval, ami 1991 és 2004 között évente átlagosan 5,1%-os létszámnövekedést jelent) 2. A kínálat diverzifikálódása (számos új intézménytípus és új oktatási formák jelentek meg, jelentősen bővült a magánoktatás és rendkívüli mértékben megnőtt a képzési programok sokfélesége) 3. A hallgatók társadalmi heterogenitásának növekedése (folyamatosan emelkedik az idősebb és felnőtt hallgatók aránya, növekedett a nők részvétele, és a rendszerbe olyan társadalmi csoportok léptek be, aki korábban nem voltak kliensei a felsőoktatásnak) 4. Finanszírozási változások (többféle finanszírozási forrás jelent meg, növekedett a nem állami finanszírozás súlya, erősödött a források hatékonyabb felhasználására törekvés, gyakoribb lett e teljesítménytől függő versenyalapú finanszírozás, sok helyen bővült a hallgatói támogatások rendszere) 5. A minőség és eredményesség előtérbe kerülése (az elszámoltathatóság, a teljesítményértékelés és a minőségbiztosítási rendszerek fejlesztése az egyik legfontosabb és legnagyobb hatású fejlődési trend lett) 6. Az irányítás átalakulása (szinte minden országban reformok zajlanak a felsőoktatási rendszer és az intézmények irányításában, átalakulnak a döntéshozatali mechanizmusok, a vezetőktől egyre inkább menedzseri képességeket várnak el) 2 A vizsgálat honlapját lásd itt: 3 Ez többek között annak köszönhető, hogy az OECD és a felsőoktatásért felelős hazai szaktárca 2008 decemberében egy nemzetközi szemináriumot szervezett az OECD vizsgálat eredményeinek a megismertetése érdekében. A szeminárium honlapját lásd itt: 15

16 7. Globális hálózatépítés, mobilitás és együttműködés (a felsőoktatás egyre inkább nemzetközivé válik, növekszik az intézmények, az oktatók, és a gazdaság szereplői közötti együttműködés, kialakult a felsőoktatás nemzetközi piaca, gyakori a kutatás határokon átnyúló finanszírozása). A fentiek mellett külön említést érdemelnek a demográfiai viszonyok alakulása nyomán újabban elindult vagy várhatóan elinduló változások. A korábban már említett demográfiai csökkenésnek a felsőoktatásra gyakorolt hatása az OECD országok egy részében már ma is jelentkezik, egy részükben pedig az elkövetkező években fog jelentkezni (lásd 1. ábra). A csökkentés sokak szerint drámai módon átalakíthatja a felsőoktatás környezetét, és az egyes intézményeket rendkívül komoly alkalmazkodási kényszer elé fogja állítani. Ennek egyik megjelenése várhatóan az idősebb, már munkában lévő hallgatói csoportok felé történő további nyitás lesz, aminek egyéb tovagyűrűző hatásai is lehetnek (pl. az oktatásszervezési megoldások és a belső munkaszervezés egészének átalakulása). 1. ábra Várható demográfiai változások a éves korcsoportban az OECD országokban ( , %) Forrás: Thematic Review of Tertiary Education, OECD Ugyancsak külön említést érdemel a 2008-as pénzügyi válság, amely az itt ismertetett vizsgálat lezárását követően robbant ki, és amelyre e vizsgálat még nem reagálhatott. A pénzügyi, és az ennek nyomán kibontakozott átfogó gazdasági válság összetett és ellentmondásos módon hatott a világ felsőoktatására: egyszerre lehetett megfigyelni negatív és pozitív hatásokat. A negatív hatások döntően a bevételek és a fizetőképes kereslet visszaesésével, a pozitív hatások pedig részben az állami gazdaságélénkítő programok főképp rövidtávú hatásaival és a tanulási kedvnek vagy hajlandóságnak válságidőszakokban általában megfigyelhető erősödésével függenek össze (OECD 2010). 16

17 A felsőoktatás környezetében, illetve magukban a rendszerekben zajló változások tehát már az elmúlt években is új kihívások sokasága elé állították az államok felsőoktatási politikáját, de e kihívások a jövőben várhatóan nem gyengülni, hanem erősödni fognak, és szinte minden pontot érintenek. Így érintik többek között a rendszerek stratégiai irányítását: azt a kérdést felvetve, vajon miképpen lehet egy időben a korábbiaknál jóval nagyobb autonómiát és felelősséget adni a felsőoktatási intézményeknek, ugyanakkor garantálni a rendszer koherenciáját és a nemzeti szintű politika prioritások érvényre juttatását. Amíg korábban az intézményi autonómia növelését általában az állami szerepvállalás csökkenésével együtt képzelték el, ma e kettő együttes előfordulása és egymást erősítő hatása figyelhető meg, azaz az államok egyszerre erősítik az intézmények autonómiáját és az állam stratégiai irányító szerepét. A kihívások természetes módon érintik a rendszerek finanszírozását is: például azt a kérdést helyezve az előtérbe, vajon miképpen lehet a finanszírozás útján is elősegíteni a stratégiai prioritások érvényesítését, és hogyan lehet növelni az intézmények bevételeit anélkül, hogy ez elviselhetetlen új terheket rakna az állami költségvetésre. A nem állami források aránya az összehasonlítható adatokkal rendelkező 20 OECD ország közül 16-ban emelkedtek 1995 és 2004 között (lásd 2. ábra). Ennek ellenére még nem általánosan elfogadott az, hogy a nem állami források növelése nélkül a felsőoktatás anyagi helyzete és ennek megfelelően a minősége számottevően nem javítható. 2. ábra A nem állami források aránya egyes OECD országok felsőoktatási rendszereinek finanszírozásában (1995 és 2004, %) A felsőoktatás minőségének a garantálása ugyancsak komoly kihívás marad, hiszen e tekintetben is össze kell egyeztetni az intézményi önállóság növelésének a célját a külső standardoknak való megfelelés követelményével, továbbá biztosítani kell azt, hogy a minőség biztosítását szolgáló intézményi mechanizmusok az alapvető célokat szolgálják, és ne torzítsák el a rendszer működését. Az eredetileg üzleti szférában kifejlődött és a közszolgáltatásokba később átvett minőségmenedzsment rendszerek 17

18 komoly mértékben befolyásolják az intézményi működés egészét: az ehhez való alkalmazkodás szinte sehol nem zajlik problémamentesen. A felsőoktatási rendszerek expanziója új megvilágításba helyezi a méltányosság és igazságosság értékeinek érvényre juttatását is. Kérdés például az, hogy miképpen lehet biztosítani a költségek megosztását az állami finanszírozás és a szolgáltatások igénybe vevői között úgy, hogy az ne vezessen az egyenlőtlenségek növekedéséhez, továbbá az is, hogy miképpen lehet megnyitni a felsőoktatás kapuit olyan újabb társadalmi csoportok előtt is, amelyek korábban távol maradtak a felsőoktatástól, anélkül, hogy ez a minőség rovására menne. E tekintetben különösen figyelemre máltó az OECD tematikus vizsgálatnak az az elemzése, amely a hallgatói hozzájárulással kapcsolatos megoldásokat nézve sorolta csoportba az egyes országokat. Ez többek között azt mutatta, hogy a volt szovjet blokk országaiban különösen igazságtalan hozzájárulási modellek alakultak ki: ezek az OECD szóhasználatával kettős mércés (dual track) modellek lényege az, hogy a hallgatói hozzájárulás mértéke magas, de ezt a hallgatók egy része viseli, miközben másik részük ingyen vagy nagyon olcsón jut hozzá a szolgáltatásokhoz (lásd 3. ábra). A hallgatói hozzájárulás alapja Mérték és forma Jelentős és egyenlő Jelentős és nem egyenlő Nem jelentős és egyenlő Egyetemes támogatási rendszer Ausztrália, Chile, Hollandia, Új-Zéland, Egyesült Királyság Finnország, Izland, Norvégia, Svédország Családi alapú támogatási rendszer Kína, Japán, Korea DUAL TRACK Csehország, Horvátország, Észtország, Lengyelország, Oroszország (+ Magyarország) Belgium, Franciaország, Görögország, Mexikó, Portugália, Spanyolország, Svájc 3. ábra A hallgatói hozzájárulás formája és szerepe egyes OECD országokban és partnerországokban Forrás: Thematic Review of Tertiary Education, OECD Újfajta kihívások jelennek meg a felsőoktatásnak a gazdasági versenyképességhez és az innovációhoz való hozzájárulásával kapcsolatban is, továbbá azzal összefüggésben, hogy milyen helyet foglaljon el a felsőoktatás a nemzeti kutatási-fejlesztési rendsze- 18

19 rekben, olyan időszakban, amikor kutatás és fejlesztés növekvő hányada a termelőszférában zajlik. Az állami innovációs politikák átalakulása és az innovációról való gondolkodás változásai az elmúlt évtizedben teljesen új megközelítésekhez vezettek, felértékelve az egyetemek regionális szerepét, illetve olyan újszerű intézményi formákhoz vezetve (pl. klaszterek), amelyek az egyetemek és az ipar közötti dinamikus interakciókat serkentik. Egészen újszerű kihívások jelennek meg a felsőoktatás és a munka világa közötti kapcsolatokban is, összefüggésben olyan folyamatokkal, mint a tudás-intenzív iparágak és a szolgáltatások szerepének növekedése vagy a munka világában és a termelési technológiák terén játszódó változások sebességének a felgyorsulása. A nemzeti képességpolitikák (skills policies) először a felsőoktatásnak a szakképzés felé nyitottabb intézményi köreiben idéztek elő erős alkalmazkodási kényszert, később elérték a hagyományosabb intézményi szférákat is (pl. a képesítési standardoknak a kvalifikációs reformok nyomán történő újrafogalmazásának a hatására). A felsőoktatás és a munka világa közötti kapcsolatok alakulására jellemző egyik meghatározó trend a klasszikus létszámtervezés háttérbe szorulása, illetve e területen a lineáris transzponálás primitív módszere helyett olyan kifinomultabb módszerek alkalmazása, mint az alternatív forgatókönyvek elemzése. Emellett kulcsfontosságúvá válik a képzési tartalmat érintő, inkábba a minőségre, mint a mennyiségre koncentráló megközelítés, amit erősítenek a kvalifikációs reformok. Fontos a diverzitás fenntartására és erősítésére való törekvés egy egységessé tette programkínálati piacon, ami olyan strukturális politikához vezet, melyben elmosódnak a határvonalak a korábban egyetemi és nem-egyetemi címkével jelzett szektorok között. E folyamat fontos eleme az egyetemek nyitása az egész életen át tartó tanulás felé, amelyet sajátos intézményi változások kísérnek (lásd a keretes írást). Az egész életen át tartó tanulás (LLL) felé nyitott egyetem jellemzői - az LLL megjelenése az intézményi stratégiában - LLL orientált szervezeti változások (pl. az LLL-ért felelős szervezeti egység vagy vezetői poszt) - nyitás az új, nem hagyományos klienscsoportok felé - LLL-barát belső emberi erőforrás menedzsment (pl. LLL aktivitás figyelembe vétele a személyes értékelésnél) - a programkínálat bővítése (pl. rövid kurzusok) - rugalmas tanulási utak támogatása. moduláris struktúrák bevezetése. kredit akkumuláció és transzfer támogatása. a nem formális és informális (tapasztalati tanulás) elismerése - Innovatív, tanuló-centrikus pedagógiai módszerek, új tanulásszervezési technikák alkalmazása (pl. projektmunka, távoktatás, e-learning) 19

20 - LLL-barát kutatási megközelítés (pl. tudás-transzfer orientált projektekben való részvétel) - a munkáltatókkal való intenzív együttműködés (mind a magán, mind a közszféra) nyitottság a képzési programok egyeztetésére a munkáltatókkal - LLL-orientált alumni politika Az eddig említett folyamatok alapvető kérdéseket vetnek fel az akadémiai személyzettel 4 kapcsolatban is. Ilyen például az, hogy vajon mennyire fenntartható azoknak az országoknak a gyakorlata, ahol a felsőoktatási személyzetet hagyományosan köztisztviselői vagy közalkalmazotti pozícióban foglalkoztatják, illetve a foglalkoztatás rugalmasabb formái mennyire tudnak tért hódítani e területen is. Sokak szerint a legnagyobb kihívások a felsőoktatás növekvő nemzetköziesedéséhez kapcsolódnak. Kérdés, vajon miképpen érvényesíthetőek az alapvető célok a felsőoktatásban akkor, amikor a növekvő mobilitásnak, a modern információs és kommunikációs technológia alkalmazásának, a képzés nemzetközi piaca kialakulásának és a kutatások nemzetköziesedésének a hatására a felsőoktatási rendszerekben zajló ezen folyamatok egyre inkább függenek olyan globális tényezőktől, amelyeket a nemzeti kormányok csak korlátozottan tudnak ellenőrzés alatt tartani. Az itt idézett OECD vizsgálat sajátos módon a munka világával való kapcsolatokon túl egyáltalán nem foglalkozott a felsőoktatásban zajló tanulás kérdéseivel. Számos olyan ország van azonban, ahol ez az elem akár az állami politika szintjén, akár egyes intézmények saját belső stratégiájában kiemelt figyelmet kapott, és ahol e területen jelentős beavatkozások figyelhetőek meg (Hénard 2010). Ezek érinthetik a tanulás eredményesebb megszervezését, az akadémiai személyzet e területhez köthető kompetenciáinak az intenzív fejlesztését, vagy éppen a hallgatók által megszerzett képességek és tudás standard eszközökkel történő értékelését (lásd a keretes írást) A tanulás eredményességét támogató intézményi és nemzeti politikák - A tanulás fejlesztését szolgáló nemzeti programok (pályázati programok, díjak) - A felsőoktatásban történő tanulás kutatása - A minőség fogalmának kibővítése - A tanulásszervezés fejlesztéséért felelős szervezeti egységek létrehozása - Az akadémiai személyzet pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése - Tanulási eredményekre épülő programtervezés - A tanulási eredmények mérése Végül igen nagy kihívást jelent az, vajon mindazok a politikák, változtatások és reformok, amelyeket a kormányok e kihívásokra válaszolva kezdeményeznek, miképpen 4 A nemzetközti szakirodalom akadémiai személyzet alatt a felsőoktatásban dolgozóknak azt a körét érti, akik kutató-fejlesztő és oktató tevékenységet folytatnak. Az akadémiai karrier fogalma a személyzet e körének életpályájára utal. 20

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

FELSŐOKTATÁS- MENEDZSMENT. Szerkesztette: Drótos György Kováts Gergely

FELSŐOKTATÁS- MENEDZSMENT. Szerkesztette: Drótos György Kováts Gergely FELSŐOKTATÁS- MENEDZSMENT Szerkesztette: Drótos György Kováts Gergely Aula, 2009 A könyv az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával jelent meg. Szerkesztette: DRÓTOS GYÖRGY és KOVÁTS GERGELY

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A kötet szerkesztői. Ábel István

A kötet szerkesztői. Ábel István A kötet szerkesztői Ábel István A Marx Károly Közgazdasági Egyetem gazdaságmatematika szakán végzet 1978- ban. A közgazdaság-tudomány kandidátusa (CSc) címet 1989-ben a vállalati viselkedés, a nyereségérdekeltség

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány ügyvezető igazgatója Több mint húsz éve foglalkozik kommunikációval hazai és nemzetközi

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200 1. Munkahelyi adatok (beosztás, mikortól): Beosztás: Időpont: Egyetemi docens

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program Erasmus Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak Sopron, 2008. május 26. Tempus Közalapítvány Az Erasmus páratlan program 1987 - Erasmus 3244 hallgató 1997 - Magyarország csatlakozik 856

Részletesebben

Alapító vezetője Dr. Czabán János professzor. 2001-től a Tanszék irányítója: Dr. Illés Mária professzor.

Alapító vezetője Dr. Czabán János professzor. 2001-től a Tanszék irányítója: Dr. Illés Mária professzor. A Gazdaságtudományi Kar története A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara 1987 szeptemberében nyitotta meg kapuit hallgatói előtt. A következő sorokban a Kar eltelt csaknem 20 évének eseményei, tényei,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Szakmai beszámoló. A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest, 2014. november 26. Országos Széchényi Könyvtár

Szakmai beszámoló. A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest, 2014. november 26. Országos Széchényi Könyvtár Az előttünk álló évek egyik kiemelt feladata a kulturális területen dolgozók társadalmi megbecsültségének és elismertségének növelése Szakmai beszámoló A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest,

Részletesebben

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM Dr. Farkas Katalin Budapest, 2008. szeptember 30. Minőség és partnerség Új Magyarország Fejlesztési Terv Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő és a TDK mozgalom Kósi Kálmán Környezetirányítási szakértő akkreditálás 2001. december (indítás 2002) A szak indítását elsősorban a gazdálkodói és

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Időtartam (-tól -ig) 2012-2013 Munkáltató neve és címe Miskolci Egyetem (Központi Igazgatás), 3515 Miskolc-Egyetemváros

Időtartam (-tól -ig) 2012-2013 Munkáltató neve és címe Miskolci Egyetem (Központi Igazgatás), 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Ö N É L E T R A J Z F O R M A N Y O M T A T V Á N Y SZEMÉLYES ADATOK Név DR. LUKÁCS JÁNOS Cím 3535 MISKOLC (MAGYARORSZÁG), ELŐHEGY U. 48/2. Telefon +36 46 565 111/14 11 Fax +36 46 561 504 E-mail janos.lukacs@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Stéger Csilla Oktatási Hivatal Konferencia a pedagógusképzés megújításáért Szombathely 2011. 03. 08. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram klaszter

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Oktatói adatlap Dr. Kengyel Ákos

Oktatói adatlap Dr. Kengyel Ákos egyetemi docens Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1988-1993 Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Európa szakirány Tudományos fokozatok: 1998, PhD

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Dr. Szlávik János

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Dr. Szlávik János SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Dr. Szlávik János Személyes adatok Születési hely, idő: Tiszanána, 1947. augusztus 2. Végzettség, tudományos fokozatok MTA doktora (2003. december 12.) Magyar Tudományos Akadémia 2003.

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft., igazgatóhelyettes

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft., igazgatóhelyettes Filep Gyuláné Dr. Nagy Éva Gazdálkodástudományi Kar Stratégia és Projektvezetés Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1983-1985 MKKE Közgazdasági Továbbképző Intézet, Szakközgazdász (Vállalati komplex

Részletesebben

A BME VIK FMD pályázatának specifikumai

A BME VIK FMD pályázatának specifikumai A BME VIK FMD pályázatának specifikumai Vajta László dékán, Henk Tamás FMD megbízott FMD átadás 2011. október 26. BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Tartalom Adottságok: 1. Profil és hallgatóság 2.

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM. Budapest, 2008. március 26.

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM. Budapest, 2008. március 26. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM Budapest, 2008. március 26. Felsőoktatás-fejlesztési célok az ÚMFTben Versenyképesség és foglalkoztathatóság Társadalmi megújulás TÁMOP A felsőoktatás minőségének

Részletesebben

Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézet, Marketing Tanszék, Kereskedelmi Kutatóközpont vezetője

Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézet, Marketing Tanszék, Kereskedelmi Kutatóközpont vezetője Agárdi Irma egyetemi docens Gazdálkodástudományi Kar Marketing Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1990-1993 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Belkereskedelem 1993-1996 Budapesti Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR A A tanulás s az, amely mővel, m a munka az, amely gazdagít. t. Keleti KárolyK (1833-1892) 1892) Amit kínálunk. Amirıl szó lesz. Az infrastruktúra

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem.

A felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem. Adatlap 1. a kérelmező intézmény neve, címe: BMF 2. a szak megnevezése: üzleti tanácsadás 3. a képzés szintje: szakirányú továbbképzés 4. a szak indításának tervezett oktatási formái: levelező tagozat

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

SZERZŐINK, SZAKLEKTORAINK

SZERZŐINK, SZAKLEKTORAINK SZERZŐINK, SZAKLEKTORAINK SZERZŐINK Chrappán Magdolna, PhD Főiskolai docens a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a Neveléstudományok Intézete Didaktika és IKT Tanszékén. 15 éve tevékenykedik

Részletesebben

2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári titkárságvezető

2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári titkárságvezető Curriculum Vitae Családnév: Szepesi Keresztnév: Balázs Született: 1974, Szekszárd, Magyarország e-mail: szepesibalazs@hetfa.hu Munkahelyek 2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak

Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak Tagozat: nappali, esti Képzési idő: 4 félév Választható szakirányok: Egészségpolitika tervezés és elemzés Egészség-gazdaságtan Összes kredit:

Részletesebben

Egyetemi HR rendszerek megújításának lehetıségei

Egyetemi HR rendszerek megújításának lehetıségei Egyetemi HR rendszerek megújításának lehetıségei Dr. Endrei Dóra orvos-igazgató Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Dr. Saághy Andrea Pécsi Tudományegyetem Gazdasági Fıigazgatóság Közgazdasági Igazgatóság

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa

az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa Dr. Belyó Pál az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa Bódiné Vajda Györgyi dr. a KSH Tájékoztatási főosztály,

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Határozatok a SZIE Gazdasági Tanács 2012. március 19-én tartott üléséről

Határozatok a SZIE Gazdasági Tanács 2012. március 19-én tartott üléséről Határozatok a SZIE Gazdasági Tanács 2012. március 19-én tartott üléséről 1. Tájékoztatás a Látogató Bizottság érkezéséről és a 2012. évi intézmény akkreditációs eljárásról Előterjesztő: Dr. Mikáczó Andrea

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális hatása a regionális fejlődésre Régiók a foglalkoztatás növeléséért EARLALL konferencia, Pest megye, 2010.

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Magyar Tudomány Ünnepe 2014

Magyar Tudomány Ünnepe 2014 Magyar Tudomány Ünnepe 2014 A foglalkoztatáspolitika jelene és jövője az EU-ban és Magyarországon tudományos konferencia az Általános Vállalkozási Főiskolán 2014. november 6. A konferencia védnöke: Vastagh

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben