ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Átírás

1 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTER Szám: /2011-NEFMI(SZ) Az évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült május 23-án. 858/KIM/2011. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről és a jövedelempótló juttatásról, valamint a Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióról dr. Pánczél Áron aron.panczel@nefmi.gov.hu Hulák Zsuzsanna zsuzsanna.hulak@nefmi.gov.hu Sáradi Lászlóné laszlone.saradi@nefmi.gov.hu dr. Lakatos Hedvig főov.-h. hedvig.lakatos@nefmi.gov.hu Asztalosné Zupcsán Erika főov. erika.zupcsan@nefmi.gov.hu Nyitrai Imre helyettes államtitkár Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

2 2 Budapest, május

3 3 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja E G Y E Z T E T É S I L A P 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. Minisztériumok intézmény egyetért nem ért egyet észrevétele maradt fenn nem adott véleményt BM HM KIM KüM NFM NGM VM 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet Idősügyi Tanács Országos Érdekegyeztető Tanács nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

4 4 S A R O K P O N T O K I. A korhatár előtti nyugellátások jövedelempótló juttatássá alakításának koncepciójáról A Széll Kálmán munkacsoport április 22-ei ülésén megtárgyalta, és döntött a korhatár előtti nyugdíjak jövedelempótló juttatássá történő átalakításának kérdéseiben, s támogatta az előterjesztő javaslatait. Az előterjesztés ennek figyelembevételével került véglegesítésre, és tartalmazza a döntés alapján elkészített normaszöveget is. Időközben a fegyveres szervekre vonatkozó szolgálati nyugdíj kérdései más fórumon kerültek megvitatásra, így annak átalakítására a jelen előterjesztés nem tér ki, azonban a kihatások számításánál utalást tesz rá. A korhatár előtti nyugellátások jövedelempótló juttatássá alakítása a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási kötelezettségét csökkenti. Megszünteti a mielőbbi nyugdíjba vonulás, s az ezzel párhuzamos munkavégzés lehetőségét. Mindkét esetben a nyugdíj igénybevétele nélküli továbbdolgozásra ösztönöz. A konstrukció a nők 40 év jogosultsági idő alapján elérhető korai nyugdíjazási lehetőségét és a bármilyen jogcímen szerzett korhatár feletti ellátások folyósítását érintetlenül hagyja. Az ellátások átalakítása A már ellátásban részesülők ellátását jövedelempótló juttatásként kell továbbfolyósítani, ha keresőtevékenységük nincs. A korhatár előtti nyugdíjra jogot szerzett személyek e jogukat később is érvényesíthetik, a következő módon: előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra 2011 decemberéig jogot szerzők e jogukat jövedelempótló juttatás iránti igényként bármikor érvényesíthetik, 2012-ben előrehozott öregségi nyugdíj helyett jövedelempótló juttatásra szerez jogot az az 1952-ben vagy korábban született férfi, valamint az 1952-ben vagy azt megelőzően született nő is, akit első félévében azon a címen mentettek már fel (a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény alapján, ahol a felmentési idő akár nyolc hónap is lehet), hogy 2012-ben válik előrehozott öregségi nyugdíjra jogosulttá (és át is alakul jövedelempótló juttatássá), előrehozott öregségi nyugdíj helyett jövedelempótló juttatásra lesznek jogosultak az ban született nők is, ha 2012-ben megszerzik a szükséges szolgálati időt, mivel őket egyébként két korhatáremelés együttes hatása sújtaná, a korkedvezményre a december 31-ig szerzett jogot jövedelempótló juttatásként időbeli korlát nélkül el kell ismerni, a bányásznyugdíjra, a művésznyugdíjra az 2011 végéig megszerzett jogot jövedelempótló juttatásként kell időbeli korlát nélkül elismerni, ezt követően újabb jogosultság nem szerezhető, polgármesterek, országgyűlési képviselők korhatár előtti nyugdíjára jogosultság augusztus 31-ét követően nem szerezhető, korengedményes nyugdíj a hatályos jogszabályok alapján is csak december 31-éig vehető igénybe, új megállapításra nem kerülhet sor, de a már megállapított nyugdíjakat jövedelempótló juttatásként tovább kell folyósítani, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató annak fedezetét már előre kifizette. A korkedvezményes nyugdíj megszüntetése évente milliárd Ft bevételkiesést jelent, mivel 2013 januárjáról megszűnik egyúttal a korkedvezmény-biztosítási járulék is. Felmerülhet annak szükségessége, hogy a jogintézmény valamilyen formában fennmaradjon. Mivel a Széll

5 5 Kálmán Terv egyértelműen előirányozza (a nők nyugdíjkedvezményén kívül) minden korhatár előtti nyugdíj megszüntetését, ez a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszerben képzelhető el. Ezt támasztja alá egyébként a korkedvezmény munkavédelemmel és munkaegészségüggyel összefüggő szabályozási indoka is. A jövedelempótló juttatás összege A korhatár előtti nyugdíjban részesülők 2012 januárjától a nyugdíjat jövedelempótló juttatásként, a korábbi nyugdíjukkal azonos összegben kapják. Azok jövedelempótló juttatását, akik a szerzett jogukat a későbbiekben érvényesítik, a megállapításkor hatályos szabályok szerint kell kiszámítani. Előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj esetén a december 31-én hatályos szabályok szerinti csökkentést is a megállapításkor hatályos szabályok szerint számított összegre kell végrehajtani. A jövedelempótló juttatás emelése A jövedelempótló juttatás a nyugellátás helyébe lép, de nem nyugdíj, ezért a Széll Kálmán Munkacsoport döntése értelmében rendszeres emelésére nem kerül sor. Az emelés elmaradása 1 százalékonként évente mintegy 2 milliárd Ft kiadás csökkenést eredményez. (A nyugdíjemelés mértékét a évi makroparaméterek határozzák meg, a évi nyugdíjemelés mértéke 3,8 % volt.) Munkavégzés jövedelempótló juttatás mellett: A jövedelempótló juttatás folyósítását indokolt bármilyen kereső tevékenységet folytatók esetében szüneteltetni. Ennek megtakarító hatása 1 1,3 millió forint /fő/év. II. Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció A Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció az új nyugdíjrendszer felépítését tartalmazza, továbbra is felosztó-kirovó elven, amely azt jelenti, hogy az adott időszakban befolyt járulékokból kell fedezni az adott időszak ellátásait. A rendszer generációk közötti elosztást valósít meg, amely a szolidaritásra is épül. Éppen ez veti fel annak az igényét, hogy a generációk közötti korrekt elszámolás megteremtésével biztosítani lehessen azt, hogy az érintettek közvetlenül ellenőrizhessék, befizetéseik és ellátásuk egyensúlyban vannak-e. Ennek technikai alapja az egyéni számla. A nyugdíj jogosultsági feltételei és megállapítása (nyugdíjmodell) többféle is lehet. Jelenleg a nettó átlagkereset és szolgálati idő számításon alapuló, azaz szolgáltatásokkal meghatározott (DB) típusú ellátás a meghatározó. Ez a rendszer azonban több diszfunkcionális elemet hordoz: a számítási szabályok nem áttekinthetők, ezért noha a rendszer többet ígér, mint amit a járulékok fedezni tudnak, mégis széles körű az elégedetlenség, az átlagon alapuló nyugdíjszámítás nem ösztönzi a minél hosszabb ideig tartó munkavállalást a munkaerő-piacon. A koncepció megoldási lehetőséget tartalmaz egy hosszú távon egyensúlyban tartható, kiszámítható rendszer kialakítására. A javaslat szerint a gyermeknevelési időt az életpálya jövedelmének átlagával kell figyelembe venni. Lényeges kérdés a 2011 végéig megszerzett jogok kezelése, amelyre lehetséges megoldás a nyilvántartott járulékok figyelembevételével az eddigi jogszerzés átszámítása.

6 6 1. Az előterjesztés célja V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése érdekében nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani. A korábban már megállapított ellátások további, más jogcímen történő folyósítását, a jogszerzés lezárását, a szerzett jogok érvényesítésének lehetőségét biztosítani kell. A korhatár előtti nyugellátások járulékfizetéssel csak részben megalapozottak, folyósításuk a Nyugdíjbiztosítási Alapot terheli, növelve annak hiányát, amelyet központi költségvetési forrásból kell finanszírozni. Az átalakítás lényege, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket, illetve minden olyan kifizetés, amely a központi költségvetésből történik, ott is jelenjen meg, ezzel egyértelművé téve az igénybe vevőnek, hogy milyen ellátást kap, és az miből kerül finanszírozásra. A korai nyugdíjak nem tartoznak a klasszikus kockázati tényezők közé, nem a társadalmi szolidaritás része. Tekintettel arra, hogy a nyugdíj maga is jövedelempótló ellátás, az új ellátásokat ezután jövedelempótló juttatásként jelöljük A nyugdíjcélú bevételek és kiadások egyensúlyának hosszú távú biztosítására új, az egyensúlyi kérdéseket szem előtt tartó nyugdíjrendszer megalkotása szükséges. Az új szemlélet célja segíteni az időskori célú megtakarítási hajlandóságot, ösztönözni a hosszabb ideig tartó munkában maradást. A korhatár előtti ellátások kivezetése a hatályos nyugdíjrendszerből, valamint az elmúlt év végén megkezdődött rendszer átalakításból adódó feladatok korrekt végrehajtása a nyugdíjrendszer újragondolását, átalakítását igényli. A javasolt nyugdíjrendszer az önszabályozó, önfinanszírozó, stabil és fenntartható rendszer kidolgozása felé mozdult el A kormány-előterjesztés szükségességének okai A Széll Kálmán Terv 3. Adósság és nyugdíj pontja tartalmazza a korhatár előtti nyugdíjak rendszerének felülvizsgálatát és megváltoztatását előíró feladatot, valamint az új nyugdíjrendszer működéséhez szükséges jogszabályok megalkotásának feladatát Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az előterjesztés több törvényben, illetve kormányrendeletben szabályozott közfeladatot érint. A korhatár előtti öregségi típusú ellátások helyett a korhatár eléréséig jövedelempótló juttatás kerül bevezetésre, amelyet csak az vehet igénybe, aki nem rendelkezik munkavégzés alapján járó jövedelemmel. Az érintett ellátások a következők: előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj, polgármesterek korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetősége, országgyűlési képviselők korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetősége, korengedményes nyugdíj. A javaslat szerint valamennyi korai nyugellátást jövedelempótló juttatásként kell tovább folyósítani, illetve a szerzett jogokat a javaslatban meghatározottak szerint a későbbiekben is el kell ismerni. Alkotmányossági szempontból a szerzett jogok elismerése miatt a következő években egyes ellátástípusok iránti igényeket még teljesíteni kell. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj és a rehabilitációs járadék rendszerének átalakításáról külön előterjesztés rendelkezik.

7 7 Az előterjesztés a jövedelempótló juttatásra vonatkozó átmeneti jellegű rendelkezések mellett csak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (Tny.) módosítását és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezését tartalmazza. Szükség van azonban pl. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.), az adózás rendjéről szóló törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosítására is. Mivel azonban ezek hosszabb előkészítést és egyeztetést igényelnek, és a Széll Kálmán Terv további elemeivel, valamint az új nyugdíjrendszerrel is összefüggésben állnak, ugyanakkor hosszú felkészülési időt nem igényelnek, javasoljuk ezek második féléves elfogadását. Annak az elvnek az érvényesítése, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése érdekében nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani, azt igényli, hogy a rokkantsági ellátások nyugellátások közül történő kivételét nemzetközi kapcsolataink szintjén is rendezzük. Magyarország EU csatlakozásától a nyugdíjrendszerek koordinációját az EU tagállamai között nem kétoldalú szociális biztonsági egyezmények, hanem uniós rendeletek rendezik (883/2004/EK, illetve a 987/2009/EK rendelet). A rendeletek alkalmazási köre a rokkantsági ellátásokat szabályozó jogszabályokra is kiterjed. Magyarország számos állammal kötött a nyugellátások megállapítását érintő kétoldalú egyezményt. Az egyezmények hatálya az egyezményt kötő államok biztosítottjaira, állampolgáraira terjed ki. Az egyezmények megkötésekor ezen egyezmények hatálya a magyar rokkantsági nyugellátásra is kiterjedt. Amennyiben ez megváltozik, a magyar fél írásban köteles értesíteni a másik szerződő felet, így a megváltozott helyzet miatt az egyezmény esetleges újratárgyalása is megkezdődhet, a kölcsönösség elvének szem előtt tartásával. Az egyezmények rögzítik, hogy amennyiben az egyezmény felmondásra kerül, az egyezmény alapján korábban megállapított ellátásokat továbbra is folyósítani szükséges. Jelenleg hatályos kétoldalú egyezményeink Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal, Montenegróval, Dél- Koreával, Kanadával, Québec-kel vannak hatályban, hasonló tartalmú kétoldalú megállapodások vannak tárgyalás, kihirdetés alatt Indiával, Mongóliával, Ausztráliával, Szerbiával, Macedóniával, Moldovával, az Orosz Föderációval A Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció elfogadása esetén új nyugdíjrendszert kell felépíteni. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszernek nincs alternatívája. A felosztó-kirovó elv azt jelenti, hogy az adott időszakban befolyt járulékokból kell fedezni az adott időszak ellátásait, így generációk közötti elosztást valósít meg, amely a szolidaritásra is épül. Éppen ez veti fel annak az igényét, hogy a generációk közötti korrekt elszámolás megteremtésével biztosítani lehessen azt, hogy az érintettek közvetlenül ellenőrizhessék, befizetéseik és ellátásuk egyensúlyban vannak-e. Ennek technikai alapja az egyéni számla. A nyugdíj jogosultsági feltételei és megállapítása (nyugdíjmodell) többféle is lehet. Jelenleg a nettó átlagkereset és szolgálati idő számításon alapuló ellátás a meghatározó ellátási modell (DB). Ez a rendszer azonban több diszfunkcionális elemet hordoz: a számítási szabályok nem áttekinthetők, ezért noha a rendszer többet ígér, mint amit a járulékok fedezni tudnak, mégis széles körű az elégedetlenség, az átlagon alapuló nyugdíjszámítás nem ösztönzi a minél hosszabb ideig tartó munkavállalást a munkaerő-piacon. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Az előterjesztésben bemutatott korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőségeket tartalmazó jogszabályokat, rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni. A hatályon kívül helyezett jogcímeken új megállapítás már nem keletkezhet. Az ellátásban részesülők számára folyósított különböző típusú korhatár előtti nyugdíjakat egységesen jövedelempótló juttatásként kell tovább folyósítani. A szabályozásban rendezni kell a szerzett jogok későbbi elismerésének módját is. A jogérvényesítés nem a nyugdíjba vonulást jelenti, hanem minden esetben a korhatár betöltéséig

8 8 jövedelempótló juttatás folyósítását. A nyugdíjak jövedelempótló juttatássá alakítása azt is jelenti, hogy az érintettek elveszítik a nyugdíjas státuszhoz kapcsolódó egyéb kedvezményeket is (pl. a közösségi közlekedésben), az esetleges megtartásuk érdekében az érintett tárcáknak külön kell intézkedniük. A jövedelempótló juttatásban részesülő személyek egészségügyi szolgáltatásra jogosultak lesznek. Ehhez a Tbj. módosítására lesz szükség. Mivel ezek az ellátások jelenleg nyugdíjnak minősülnek, a jelenlegi alkotmánybírósági gyakorlat alapján kockázatos lehet minden olyan megoldás, amely a nyugdíj átnevezésével egyidejűleg a nyugdíjjal együtt járó tulajdonvédelmi szintet is csökkenti (nincs emelés, az ellátás összege csökken stb.). Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az érintettek a korkedvezmény kivételével ott is csak az utóbbi években a kedvezményekért nem fizettek többletjárulékot. Az Alaptörvény tervezete kiemeli, hogy a társadalombiztosítási nyugdíj öregségi ellátásokra vonatkozik, egyéb szempontokat (pl. egészségre ártalmas munkavégzés, a hosszú szolgálati idő miatti elfáradás ) a szociális ellátó rendszerben kell értékelni, ahol a tulajdonvédelmi garanciák már nem érvényesülnek. Mindenképpen figyelemmel kell lenni a szerzett jogok jogállamiságból eredő általános védelmére (megfelelő felkészülési idő, a megélhetési források szerkezetének átalakítására, az alkalmazkodásra legyen elég idő). A jelenlegi alkotmánybírósági gyakorlat alapján figyelembe veendő megfontolásokat az előterjesztés 1. függeléke tartalmazza. A mielőbbi lezárás és az államadósság csökkentése érdekében tett egyes javaslatok ezek alapján alkotmányosan aggályosak lehetnek Előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj A Tny. 18/A 18/B. -a lehetővé teszi, hogy a magas szolgálati idővel rendelkezők általánosságban a férfiak esetében két, a nők esetében három évvel a korhatár betöltése előtt nyugdíjba vonuljanak. A jogszerzések elismerése érdekében, akik az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra 2011 végéig jogot szereznek, ezt a jogukat továbbra is érvényesíthetik ben előrehozott öregségi nyugdíj helyett jövedelempótló juttatásra szerez jogot az az 1952-ben vagy korábban született férfi, valamint az 1952-ben vagy azt megelőzően született nő is, akit első félévében azon a címen már felmentettek a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény alapján (ahol a felmentési idő akár nyolc hónap is lehet), hogy 2012-ben előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, ami közben átalakul jövedelempótló juttatássá. Javasoljuk, hogy az 1953-ban született nők esetében, akiket a korhatáremelés duplán érintene, legyen lehetőség az új típusú juttatás igénybevételére, ha arra 2012-ben jogot szereznek re államháztartási szinten 6,7 milliárd Ft, 2013-ra 21,8 milliárd forint kiadás csökkenés az intézkedés hatása. Alkotmányossági kockázat jelentkezik az 1952-es születésű férfiak esetében Korkedvezményes nyugdíj A Tny. 8-8/C. -a rendelkezik a korkedvezményes nyugdíjról, amely az egészségkárosodásnak kitett, taxatíve meghatározott munkakörökben töltött férfiaknál 10, nőknél 8, illetve magasnyomású munkahelyeken 6 év után 2 évvel biztosít a nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb nyugdíjba vonulási lehetőséget (minden további év után pedig 1-1 évet). A korkedvezmény igénybevételének lehetősége a tavalyi év végén került két évvel meghosszabbításra, így a jelenleg hatályos szabályozás szerint december 31-éig szerezhető korkedvezményes jogosultság a jelenlegi rendszerben. A kisebb alkotmányossági kockázat érdekében ezért javasoljuk, hogy korkedvezményre 2012 végéig jogot lehessen szerezni, és azt jövedelempótló juttatás formájában később bármikor lehessen érvényesíteni. A korkedvezményes nyugdíjra jogot szerzők után a

9 9 foglalkoztató jelenleg 13 % mértékű korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet. A korkedvezményes rendszer december 31-el történő megszüntetésével e bevétel elmaradásával is számolni kell. Felmerülhet annak szükségessége, hogy a jogintézmény valamilyen formában fennmaradjon. Mivel a Széll Kálmán Terv egyértelműen előirányozza (a nők nyugdíjkedvezményén kívül) minden korhatár előtti nyugdíj megszüntetését, ez a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszerben képzelhető el. Ezt támasztja alá egyébként a korkedvezmény munkavédelemmel és munkaegészségüggyel összefüggő szabályozási indoka is. A korkedvezményes rendszer 2012 végi megszüntetése tehát lehetőséget adna a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő munkavédelmi, foglalkoztatáspolitikai eszközök kidolgozására re költségvetési kihatás nem várható, a rendszer megszüntetésével a korkedvezmény-biztosítási járulékból származó bevétel elmaradása 2013-ra milliárd forint, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozásra kerülő konstrukciótól függően más formában részben pótolható Bányásznyugdíj, művésznyugdíj A bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet, illetve az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján meghatározott idejű bányászati, illetve előadó-művészeti tevékenység után az érintettek az életkorukra tekintet nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A bányásznyugdíj esetében többletfeltétel, hogy utolsó munkaviszonya bányavállalatnál volt vagy meghatározott pénzellátásban részesült. Javasoljuk, hogy a bányásznyugdíjra és a művésznyugdíjra (amely egyes előadóművészeket táncosokat, énekeseket, fúvószenészeket, artistákat és kevésbé indokolható módon színészeket érint) a 2011 végéig szerzett jogot időbeli korlát nélkül el kelljen ismerni, ha nincs mellette jövedelemszerző tevékenység re államháztartási szinten 0,5 0,6 milliárd Ft, 2013-ra 1 1,2 milliárd forinttal lehet ezzel az államadósság csökkentéshez hozzájárulni Polgármesterek, országgyűlési képviselők korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetősége A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény és az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló évi LVI. törvény alapján a polgármesterek, illetve az országgyűlési képviselők a tisztség meghatározott időt követő és meghatározott okból történő megszűnése esetén, a korhatár előtt bizonyos idővel nyugdíjba mehetnek. A Széll Kálmán Munkacsoport döntése alapján miszerint az Országgyűlés őszi ülésszakáig ezt a lehetőséget meg kell szüntetni azt javasoljuk, hogy e jogszabályok alapján szeptember 1-jétől új jogosultság ne legyen szerezhető, a kedvezményt biztosító jogszabályi rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni. A jogszerzők köre szűk, mert egyrészt a jogszerzésnek az is feltétele, hogy a képviselői, polgármesteri megbízatás augusztus 31-éig megszűnjön, másrészt a polgármesteri nyugdíj esetén a hatályos szabályok is csak három hónapot adnak a tisztség megszűnésétől számítva a jogérvényesítésre. Kimutatható költségvetési hatás 2012-re nincs Korengedményes nyugdíj A korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján megállapítható korengedményes nyugdíj foglalkoztatáspolitikai célú eszköz. Lényege, hogy a munkáltató nem mond fel a munkavállalónak, hanem megállapodásuk alapján előre egy összegben befizeti a Nyugdíjbiztosítási Alapba a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjáig járó nyugdíja összegét. Ennek fejében a munkavállaló korengedményes nyugdíjra lesz jogosult. A jogintézmény további intézkedést nem igényel, 2011 végével megszűnik. A szabályozásnak azonban biztosítania kell, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerinti hosszabb távú

10 10 kötelezettségek (foglalkoztató fizetési kötelezettsége, visszafoglalkoztatási tilalom) továbbra is fennmaradjanak. Költségvetési kihatása nincs. 2.2 A Széll Kálmán terv célkitűzéséhez kapcsolódó az államadósság csökkentését célzó intézkedések A jövedelempótló juttatás összege A jelenleg folyósított korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő jövedelempótló juttatás összegének kiinduló alapja mindenképpen a jelenleg folyósított nyugdíj. A szerzett jogok védelme érdekében január 1-jétől megállapításra kerülő jövedelempótló juttatásokat alapvetően a megállapításkori nyugdíjszabályok szerint kell kiszámolni. Ez az esetek többségében nem okoz gondot, hiszen többnyire korhatárkedvezményekről van szó. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra szerzett jog későbbi érvényesítése esetén a csökkentés bármilyen módon számított nyugdíj esetében végrehajtható A jövedelempótló juttatás emelése A jövedelempótló juttatás nem emelkedik. A jelenleg megkövetelt alkotmányossági feltétel ezzel az intézkedéssel nem teljesül, politikailag kockázatos, azonban az államadósság csökkenése érdekében kifejtett hatása pozitív. A jövedelempótló juttatás emelésének elmaradása 1 százalékonként mintegy 2 milliárd Ft kiadáscsökkenést eredményez, (a évi makroparaméterek által befolyásolt emelés hatása 6-7 milliárd forint lehet, ha figyelembe vesszük, hogy 2011-ben a nyugdíjemelés mértéke 3,8 % volt Munkavégzés jövedelempótló juttatás mellett A hatályos szabályozás szerint a korhatár előtti nyugdíjban részesülők a korhatár betöltéséig csak akkor kaphatják meg a nyugdíjukat, ha a nyugdíj melletti munkavégzésből származó jövedelmük a minimálbér 18-szorosát, 2011-ben ezer forintot nem haladja meg. A javaslat szerint január 1-jétől a juttatás folyósítását fel kell függeszteni, ha a jogosultnak munkavagy vállalkozási jövedelme van, vagyis biztosítással járó jogviszonyban áll. Mivel a korhatár előtti nyugdíjak és a helyükbe lépő jövedelempótló juttatások keresetpótló ellátások, elvileg is indokolt munkajövedelem szerzése esetén az ellátás folyósításának szüneteltetése. A vállalkozói körben ennek az is következménye, hogy mivel a jövedelempótló juttatás nem nyugdíj, ezért vállalkozás esetén nem alkalmazható rá a kiegészítő tevékenység szabálya, így a vállalkozásban részt vevőnek járulékot kell fizetnie, s mivel jövedelemben részesül, a juttatásának folyósítása szünetel. Ez a vállalkozások és az ellátások profiltisztítását eredményezheti. A jövedelempótló juttatásban részesülőnek bejelentési kötelezettsége keletkezik, ha jövedelem szerzése biztosított és a bejelentés elmulasztása szankciót von maga után. Javaslatunk szerint, aki a foglalkoztatását 30 napon belül nem jelenti be a nyugdíjfolyósító szervnek, vagy oda ugyan bejelenti, de egyébként a foglalkoztatása szerződés nélkül történik, az a jövedelempótló juttatását véglegesen elveszíti, és az akkor sem éled fel, ha a nyugdíjkorhatárt eléri (vagyis akkor már az újraszámolt, esetleg alacsonyabb nyugdíj helyett nem választhatja a régit). Ez a folyósító szerv és az adóhatóság kölcsönös adatközlésével kiegészítve megfelelő visszatartó erőt jelenthet a fekete-foglalkoztatással szemben. Korábbi javaslatainkban szerepelt, hogy azokat a jövedelempótló juttatásban részesülő személyeket, akik a nyugdíjkorhatárnál több mint öt évvel fiatalabbak, meg kell kísérelni visszavezetni a munkaerőpiacra. E javaslat a korhatár előtti szolgálati nyugdíjban részesülők magas

11 11 száma miatt született, azonban a fegyveresekre vonatkozóan külön előterjesztés készült, amely erre vonatkozóan tartalmaz előírást. A civilek esetében a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel nagyon kis létszámban részesülnek nyugellátásban. A bányász-, művésznyugdíjasok mellett a korkedvezményes nyugdíjban részesülők egy része, összesen mintegy 2-2,5 ezer fő lehet a nyugdíjkorhatárnál öt évvel fiatalabb. A művészek közül, aki tud, dolgozik, tehát a választott munkavégzésből származó jövedelem miatt nem lesz folyósítható számára a jövedelempótló juttatás. Jelen előterjesztésben nem javasoljuk e személyek munkaerő-piaci visszavezetésének feladatát előírni, és ennek adminisztrációs terhével a közigazgatási szervek feladatait növelni A jövedelempótló juttatásban részesülők öregségi nyugdíja A jövedelempótló juttatás az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul. Javaslatunk szerint az időközi nyugdíjemeléseket is megkapja az érintett. Mivel azonban a jövedelempótló juttatásban részesülő személy keresőtevékenységet is folytathatott, hat hónap állna a rendelkezésére, hogy kérje a nyugdíja újraszámítását az akkor hatályos szabályok szerint. Ha az újraszámított összeg magasabb, a nyugdíját megemelik Eljárási szabályok Az új jogosultságokat a kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai állapítják meg, a juttatást a NYUFIG folyósítja. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól minden korhatár előtt nyugdíjban részesülő 2011 decemberében értesítést kap arról, hogy januártól nyugdíj helyett jövedelempótló juttatásban fog részesülni. Felhívják arra is, hogy nyilatkozzon, hogy milyen jövedelemmel, vállalkozással, stb. rendelkezik, mert biztosítással járó jogviszony fennállása esetén a juttatás nem folyósítható. Fel kell hívni a nyilatkozó figyelmét a jogkövetkezményekre valótlan tartalmú nyilatkozat szolgáltatása, vagy jövedelemszerző tevékenység eltitkolása esetén. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a nyugdíjas státus elvesztésével milyen jogosítványai vesznek el (pl. utazási kedvezmény). A vállalkozó a továbbiakban nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ezért a főfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget kell teljesítenie. Ha jövedelemmel rendelkezik, a juttatása folyósítását szüneteltetni kell, vagy a vállalkozását kell megszüntetnie. Ezeket és más részletes eljárási szabályokat végrehajtási rendelet fogja tartalmazni Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció A felosztó-kirovó nyugdíjrendszernek nincs alternatívája. A felosztó-kirovó elv azt jelenti, hogy az adott időszakban befolyt járulékokból kell fedezni az adott időszak ellátásait. Generációk közötti elosztást valósítja meg, amely a szolidaritásra is épül. Éppen ez veti fel annak az igényét, hogy a generációk közötti korrekt elszámolás megteremtésével biztosítani lehessen, hogy az érintettek közvetlenül ellenőrizhessék, hogy befizetéseik és ellátásuk egyensúlya biztosítható. Ennek technikai alapja az egyéni számla. A nyugdíj jogosultsági feltételei és megállapítása (nyugdíjmodell) többféle is lehet. Jelenleg a nettó átlagkereset és szolgálati idő számításon alapuló ellátás a meghatározó ellátási modell (DB). Az egyéni számla megteremtésének igényét tényként kell rögzítenünk, hiszen a magánnyugdíj-pénztári átalakítások során a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszatérők ígéretet kaptak arra, hogy az egyéni számlavezetés részükre fennmarad. Ugyancsak ígéretet kaptak arra, hogy biztosítani fogjuk a felhalmozott befizetéseik örökölhetőségének lehetőségét. Szintén a volt magánnyugdíj-pénztári tagok számára tartalmazza a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló hatályos törvény az özvegyi járadékra való jogosultságot, amelyet a

12 12 hatályos törvényi szabályozás értelmében az egyéni számla egyenlege alapján kell megállapítani. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszeren belül nem működhet kétféle rendszer, egy a volt pénztártagoknak, egy pedig azok számára, akik nem voltak pénztártagok. A jövőbeni ellátások kalkulációjának tehát az egyéni számlás nyilvántartásra kell épülnie. A rendszer újragondolása során figyelemmel kell lennünk mind a makrogazdasági mozgástérre, mind a nyugdíjrendszer belső ellentmondásaira. Makrogazdasági megoldásra váró problémák, amelyek az elmúlt időszakban felhalmozódtak: A rendszer pénzügyileg túlelosztást valósít meg, vagyis többet ígér, mint amennyit a beszedett és a beszedhető járulékok fedezni tudnak, sok esetben éves szinten is (keresztmetszeti) és az aktív járulékfizetői szakasz és az ellátással fedezett (hosszmetszeti) szakasz esetében is. A túlelosztás ellenére az érintettek széles körben elégedetlenek a rendszerrel, alacsonynak tartják a szolgáltatást, mert nincs egy egyértelmű mérce, amihez viszonyítani lehetne, hogy mi az, ami egyénenként jár a rendszerből. A rendszer egyes elemei sem a lakosság, sem a döntéshozók számára nem áttekinthető módon kapcsolódnak egymáshoz. A rendszer nem kellően díjazza a fenntartását elősegítő tevékenységeket (későbbi nyugdíjba vonulás, gyermekvállalás), és nem bünteti, sőt néhány elemében (pl. nyugdíj melletti jövedelemszerzés lehetősége) ösztönzi a korai nyugdíjba vonulást. Széles körű az indokolatlan kedvezmények rendszere. A rendszer hosszú távú egyensúlyát nem automatizmusok, hanem ad-hoc politikai döntések biztosítják. Ez nem megfelelő mechanizmus, mert a politikai döntések szinte szükségszerűen alá vannak vetve a rövidtávú szemléletnek (vagyis rövidtávú politikai előnyökért hosszú távon fenntarthatatlan elígérkezéseket tesznek). Az embereknek illúziói vannak az állami szerepvállalás lehetőségeiről, így túl keveset takarékoskodnak. A szélesebb értelemben vett nyugdíjrendszer elemei nem illeszkednek jól egymáshoz. A magyar nyugdíjrendszer belső ellentmondásai: A jelenlegi nyugdíj-megállapítási mód elsősorban arra ösztönöz, hogy lehetőség esetén a legjobb kondíciók mellett kerüljön sor a nyugdíj igénybevételére, s később ezt akár kevesebb jövedelemmel, de ki lehet egészíteni. A hatályos társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben a 2013-tól előírt nyugdíjszámítási szabályokhoz mindenképpen hozzá kell nyúlni: a szabályok szerint 2013-tól a nyugdíj megállapítására a bruttó jövedelem alapján kerülne sor. Ha ennek nincs meg az adózási oldala, ez jelentős nyugdíjszínvonal növekedést von maga után, ami éppen ellentétes a célul tűzött folyamatokkal. Az igénylők által elért szolgálati idő a korhatáremelés miatt növekedni fog, ez a jelenlegi számítási szabályok változatlanul hagyása mellett ismét csak nyugdíjszínvonal-emelkedést okozna. A nyugdíjszámításhoz használt mérték-skála nem lineáris, magasabbra értékeli az életpálya első szakaszát. Mindezek a problémák megalapozzák, hogy egy jól átgondolt, új nyugdíjrendszer kerüljön bevezetésre. A Széll Kálmán Tervben megalapozott nyugdíjrendszer az önszabályozó, önfinanszírozó stabil és fenntartható rendszer kidolgozása felé mozdult el. A Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepciót az előterjesztés 2. függeléke tartalmazza.

13 13 A nyugdíjrendszer elemei közé a következőkben csak a saját jogú öregségi ellátásokat, valamint a hozzátartozói ellátásokat lehet figyelembe venni. A decemberben meghozott intézkedések során kikristályosodott elvek alapján kétféle nyugdíjrendszer él egymás mellett: valaki vagy teljes egészében az állami rendszer tagja (a lakosság túlnyomó többsége tartozik ide), vagy teljes egészében a saját magánnyugdíj-pénztári megtakarításaira támaszkodik (a kisebbség számára). Ebben az anyagban csak az állami rendszer reformjával foglalkozunk, de szeretnénk jelezni, hogy szabályozási feladatok a magánnyugdíjrendszerben is vannak. Az állami rendszerben széles körben érvényesítenénk a korrektség és a pontos elszámolás elvét, vagyis mindenki olyan mértékű nyugdíjjogosultságot szerezne, amilyen mértékben a rendszer fenntartásához hozzájárult. A korrektség és a pontos elszámolás eszközeként a ténylegesen befizetett, öregségi nyugdíjcélú járulékokat egyéni számlán vezetnék. A nyugdíjat a nyugdíjba vonuláskor, a tényleges életkornak megfelelő (hónapokban kifejezett) várható élettartam és a valorizált számlaegyenleg hányadosaként állapítanák meg, vagyis nyilvánvaló lenne, hogy mindenki annyi nyugdíjra számíthat összesen, amennyit a rendszerbe történő befizetéseivel megszolgált. A rendszer elemeit világosan szétválasztanánk, így elkülönülne a saját jogú öregségi nyugdíj és a hozzátartozói ellátás, a rendszerelemeknek önálló pénzügyi forrása, (járulékrész) lenne, egymástól pontosan elhatárolva. Az öregségi nyugdíj fedezetét szolgáló járulékrészt is kettébontanánk a hosszú távú ( hosszmetszeti ) és a rövidtávú ( keresztmetszeti ) egyensúlyt biztosító részre. Az egyéni számlára csak az előbbi, az aktív korban, jövedelemmel alátámasztott egyéni járulék kerülne. Javasoljuk ezen felül, hogy az egyéni jogosultságokat megalapozó járulékrészek (vagyis a hosszmetszeti egyensúlyt biztosító öregségi nyugdíjjárulék, és a hozzátartozói járulékrészek) kerüljenek az egyéni bérbe ( felbruttósítás ), s a munkáltató csak az egyéni jogosultságot nem teremtő részt (a rövidtávú egyensúlyt biztosító részt) fizesse. Ennek következtében radikálisan csökkenne a munkáltatók kimutatott közterhe, ami fontos a nemzetközi versenyképességi összehasonlításokban. (Ehhez a szükséges törvénymódosítást úgy kell megalkotni, hogy a munkavállaló nettó jövedelmi helyzete ne változzon.) A járulékátrendezés nem szükségszerű eleme a javasolt nyugdíjrendszernek. A korrektséget érvényesítené az egyéni számlaegyenleg öröklésének a lehetősége is, kizárólag a hozzátartozók számára, kötött módon, nyugdíjcélra. Az öröklés lehetőségének megteremtése egyben együtt a várható hátralévő élettartamtól függő nyugdíjjal ösztönözne a minél későbbi nyugdíjba vonulásra, hiszen ekkor sem veszne el az egyén (vagy legalábbis a családja) számára a nyugdíjba vonulásnál korábbi halál esetén a befizetés. Az özvegyeknek járó szolgáltatást nem a rendszer összes résztvevőjére, hanem csak az érintettekre terhelnénk a korrektség általános szellemében, így az öregségi özvegyi járadék helyett kétszemélyes járadékot határoznánk meg házaspárok számára. Más formában kifejezve: a rendszer az özveggyé válás problémáját a jövőben nem önálló, hozzáragasztott elemként, özvegyi járadékként, hanem a rendszer integráns részeként, kétszemélyes járadékként kezelné.

14 14 A rendszer hosszú távú stabilitását egy önszabályozó mechanizmus ( szabályozás algoritmusokkal ) biztosítja. Ez alapvetően a várható élettartam növekedésével párhuzamosan, automatikusan növekvő nyugdíjkorhatárt jelentené A gyermeknevelés társadalmilag hasznos tevékenységként való elismerését különösen a nyugdíjrendszerben kifejezésre kell juttatni, hiszen a nyugdíjrendszer a demográfiai hatásoknak a legkitettebb rendszer, a megszületett generációk járulékfizetése képes csak biztosítani az aktuális ellátásokat. A gyermekvállalásból adódó, jelenleg is létező nyugdíjhátrányokat ki kell egyenlíteni, a gyermekvállalási idő alatt kieső vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával kelljen figyelembe venni. Ez arra is ösztönözhet, hogy ne minél később, hanem minél korábban pl. egyetemi évek alatt sor kerüljön a gyermekvállalásra, hiszen ha az életpálya befolyásolja a jóváírást, akkor tényleges kiesés a gyermeknevelés időszakára nem következik be A két rendszer összehangolása érdekében az eddigi jogszerzés átszámolásra kerül. Ez a módszer egységes elven biztosítja a nyugdíj-megállapítás szabályait, felmerülhet a nyugdíjrendszer túlelosztásának, túlígérésének korlátozása, és áttekinthetőbben beleilleszthető a magánnyugdíjpénztárból áthozott vagyon is. Ezzel a módszerrel a jogszerzés nyomon követése a jelenleginél egyszerűbb, átláthatóbb, és nem lebegteti meg a nyugdíjrendszer változtatásainak visszaállíthatóságát. Ebben az esetben az 1988-tól gyűjtött egyéni járulékadatok egyeztetése szükséges lehet A koncepcióval összefüggésben felmerül még a biztosított és a foglalkoztató közötti járulékmegosztás arányának módosítása, amely ugyan nem szükségszerű, de áttekinthetőbbé tenné a rendszert. Szükséges tehát a Kormány elvi döntése ahhoz, hogy a részletes javaslatok kidolgozása során lehet-e számolni a járulékátrendezés kérdésével. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Kormányprogramnak az idősek tiszteletét és az államadósság csökkentését tartalmazó pontjaihoz kapcsolódik. 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés a Széll Kálmán Tervhez és azon belül elsősorban a rokkantsági ellátórendszer átalakításához és a közszolgálati életpályamodellhez kapcsolódik. 5. Európai uniós kapcsolódások Nem önmagában a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetésének, jövedelempótló juttatássá alakításának, hanem a nyugdíjrendszer azon elvi megközelítésének, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani, a rokkantsági ellátásoknak a nyugellátások közül történő kivétele nemzetközi kapcsolataink szintjén is rendezendő. Magyarország EU csatlakozásától a nyugdíjrendszer koordinálását az EU tagállamai között uniós rendelet szabályozza (883/2004/EK rendelet). A rendelet alkalmazási köre a rokkantsági ellátásokat szabályozó jogszabályra is kiterjed. 6. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztést az Országos Érdekegyeztető Tanács, illetve annak szakbizottságai és az Idősügyi Tanács tárgyalja meg.

15 15 7. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem Tárcaközlemény igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Az időskori nyugellátás célja, hogy akkor nyújtson ellátást, amikor az életkor előrehaladásával a keresőtevékenységből eredő jövedelemszerzés erősen korlátozottá válik. Ezzel szemben a jelenlegi korai nyugdíjazási lehetőségek, a nyugdíj melletti jövedelemszerzésre ösztönöznek, egyes esetekben az általánosnál kedvezőbb közteherviselési feltételek mellett, illetve a munkanélküliséget kezelik. A nyugdíjas státusz egyéb kedvezményekre is jogosít. A nyugdíjreform koncepció célja, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben, a mind tovább munkában maradásra, a nyugdíj alapját képező járulékfizetés teljesítésére ösztönözzön. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Soltész Miklós államtitkár 4. Részletes kommunikációs terv: A nyugdíjrendszerben, s azon kívül is számos jogszabály eredményez korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőséget. A rendszer önmaga a minél korábbi nyugdíjba vonulásra, majd a nyugdíj melletti munkavégzésre ösztönöz. Ennek hatására a nyugdíjban részesülők aránya magas a járulékfizetők arányához képest, és a nyugdíjkorhatár emelése ellenére, a tényleges nyugdíjba vonulási átlagéletkor lassan emelkedik. Mindez a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyi helyzetét rontja, s költségvetési többletforrást igényel. A változtatás célja, hogy öregségi nyugdíj az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő biztosítottaknak járjon. Az eddigi korhatár előtti ellátások a jövőben semmilyen tekintetben nem minősülnek nyugdíjnak, átalakulnak nyugdíjpótló juttatássá. A rendszer egésze a munkavállalást, a munkában maradást helyezi előtérbe. A nyugdíjrendszer reformjáról szóló koncepciónak is lényegi eleme a mind további munkában maradás ösztönzése, s a bármilyen csekély járulékfizetés elismerése. Az additív, vagyis a hosszabb életpályát többletként elismerő, gyűjtő rendszer minden befizetett járulékot többletként értékel, s nem bünteti a befizetőt, ha a nyugdíjba vonulása előtt alacsonyabb jövedelem alapján kevesebb járulékot fizet. A javaslat szerint továbbra is felosztó kirovó elvű nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében meg kell alapozni a bevételek és kiadások egyensúlyát. Budapest, május. Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter

16 16 I. A végrehajtás feltételei H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P A végrehajtáshoz szükséges a korhatár előtti nyugdíjak jogosultsági feltételeit tartalmazó jogszabályok hatályon kívül helyezése. Az érintett jogszabályok a következők: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet egyes szakaszai, amelyek a következő korhatár alatti nyugellátásokra vonatkozó szabályozást tartalmazzák: o előrehozott öregségi nyugdíj, o csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, o korkedvezményes nyugdíj; a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet; az egyes művészeti tevékenységet folytatatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet; a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvénynek a polgármesterek kedvezményes nyugdíjba vonulását tartalmazó rendelkezései; az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló évi LVI. törvénynek az országgyűlési képviselők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségét tartalmazó rendelkezései; törvényalkotás a jövedelempótló juttatás jogosultsági és folyósítási szabályairól, az igénylés eljárási rendjéről. Az előterjesztés a jövedelempótló juttatásra vonatkozó átmeneti jellegű rendelkezések mellett csak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (Tny.) módosítását és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezését tartalmazza. Szükség van azonban pl. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és hatósági szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosítására is. Mivel azonban ezek hosszabb előkészítést és egyeztetést igényelnek, és a Széll Kálmán Terv további elemeivel, valamint az új nyugdíjrendszerrel is összefüggésben állnak, ugyanakkor hosszú felkészülési időt nem igényelnek, javasoljuk ezek második féléves elfogadását. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1.1. Elsődleges, célzott hatások A korhatár előtti nyugellátások jövedelempótló juttatássá alakítása a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási kötelezettségét csökkenti. Megszünteti a mielőbbi nyugdíjba vonulás, majd a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségét, a nyugdíj igénybevétele nélküli továbbdolgozásra ösztönöz A nyugdíjrendszer elemei közé a reformkoncepció alapján csak a saját jogú öregségi ellátásokat, valamint a hozzátartozói ellátásokat lehet figyelembe venni. A decemberben a kétpilléres nyugdíjrendszerrel kapcsolatban meghozott intézkedések során kikristályosodott elvek alapján kétféle nyugdíjrendszer lesz egymás mellett: valaki vagy teljes egészében az állami rendszer tagja (a lakosság túlnyomó többsége tartozik ide), vagy teljes egészében a saját megtakarításaira támaszkodik (a kisebbség számára). Ebben az anyagban csak az állami rendszer reformjával foglalkozunk, de szabályozási feladatok a magánnyugdíjrendszerben is vannak. Az állami rendszerben széles körben érvényesítenénk a korrektség és a pontos elszámolás elvét, vagyis

17 17 mindenki olyan mértékű nyugdíjjogosultságot szerezne, amilyen mértékben a rendszer fenntartásához hozzájárult Másodlagos hatások A javaslat az ellátásokban részesülők körében bizonytalanságot okoz, a közeljövőben bármely ellátás igénybevételét tervezők körében ellenállást vált ki. A korkedvezmény, mint a szervezet fokozott elhasználódása miatt járó korai nyugdíjazási kedvezmény megszűnése az érintett körben tüntetésekhez, akár sztrájkhoz is vezethet. Elsősorban a vasúti, közúti, városi, légi közlekedésben dolgozók részéről várható munkabeszüntetéssel járó fenyegetés. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Az előterjesztés a vállalkozások pénzügyi terheit annyiban érinti, hogy ha valakinek a jövedelempótló juttatás mellett vállalkozása, vállalkozásban közvetlen munkavégzésre irányuló tevékenysége van, abban az esetben mivel nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak, adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, amely jövedelem létét feltételezi, ezáltal a jövedelempótló juttatás megszüntetését vonja maga után. b) A háztartások pénzügyi terhei Az érintettek közül a nyugdíj (juttatás) mellett munkát vállalók jövedelmét egyértelműen csökkenti, azok várakozását is rontja, akik a jövőben tervezték nyugdíjazásukat, s emellett a munkavégzést. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei 1. A jövedelemcsökkentés minden érintett ellátásban részesülő vagy arra számító számára negatív hatású. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Az előterjesztés a versenyképesség szempontjából pozitív hatású. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei A korhatár előtti nyugellátások juttatássá alakítása miatt a folyósított ellátásokat jövedelempótló juttatásként kell folyósítani. A javaslat szerint munkavégzés esetén a juttatás nem folyósítható, ez az ellátások folyósíthatóságának figyelemmel kísérése miatt folyamatos többletmunkát fog jelenteni. A nyugdíjkorhatár elérésekor a folyósítandó nyugdíj összegének megállapítása szintén többletmunkát igényel.

18 18 IV. Költségvetési hatások (szolgálati nyugdíjakkal együtt) A javaslat a Széll Kálmán Tervben szereplő strukturális átalakításokat tartalmazza, ezzel együtt kimutatható államadósság csökkentő hatása is várható. Összegét a bemutatásra kerülő előterjesztés tartalmazza. Az intézkedés-sorozatnak államháztartási kihatása van, tekintettel arra, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap nem része a központi költségvetésnek. A számítás teljes körű, utal a fegyveresekre vonatkozó, külön előterjesztésben foglalt adatokra is, amely a korábban beterjesztett anyagban szerepelt, s amely közben változhatott is. A Széll Kálmán Munkacsoport döntése alapján a jövedelempótló juttatás emelésével nem kell számolni, ennek megtakarító hatása 1 százalékonként kb. 2 milliárd forint. 200 ezer fő 1 millió forintos éves jövedelempótló juttatás esetén ez kb. 6 7 milliárd forint államadósság csökkenéshez való hozzájárulást eredményezhet összességében az alábbi táblázatban foglaltakon felül. Intézkedés Előrehozott öregségi nyugdíj kivezetése Korkedvezmény kivezetése Bányász nyugdíj megszüntetése Ellátásban részesülők száma Az ellátás egy főre jutó átlaga (Ft) Államadósság csökkentéshez hozzájárulás (Mrd Ft) 2012-ben 2013-ban Megjegyzés fő ,7 21,8 Államháztartási szempontból pozitív hatás az új megállapításokkal fokozatosan jelentkezik. Kb en dolgoznak ilyen munkakörben, de az ellátottak száma fő nincs nincs Államháztartási szempontból pozitív hatása nincs, sőt 2013-tól milliárd forint bevételkieséssel kell számolni fő ,5 1 A bányász-nyugdíj éves kiadása 5 milliárd forint, kivezetése 20 év alatt lehetséges, az államháztartási hatása pozitív az új megállapítások elmaradása jelenti.

19 19 Művész nyugdíj megszüntetése 800 fő nincs nincs A költségvetés megtéríti az NYA számára, de a pozitív hatás 10 év alatt 1 milliárd forint alatti. Polgármesterek, országgyűlési 360 fő nincs nincs 10 év alatt 0,7-0,9 milliárd forint hatással bír, előnye a profiltisztítás képviselők kedvezményes nyugdíjának megszüntetése Munkajövedelem 1 1 esetén az ellátás folyósításának szüneteltetése Szolgálati fő ,2 nyugdíj átalakítása (folyósítás megszüntetése, új járulékfizetés együttes hatása) Összesen 22 40

20 20 V. Egészségügyi hatások A korkedvezményes munkakörökben dolgozók várhatóan be fogják mutatni azokat az egészségügyi károsító hatásokat, amelyek őket a munkavégzés során elháríthatatlanul érik, s emiatt kormányzati intézkedést fognak követelni. Ezt azonban nem a nyugdíjrendszerben kell kezelni, és a 2012 végéig biztosított jogszerzéssel lehet elég idő egy új, munkavédelmi, foglalkoztatáspolitikai szempontú rendszer kidolgozására. VI. Környezeti hatások Az előterjesztésnek környezeti hatásai nincsenek.