Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez

Átírás

1 A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtárának kiadványai 7. Szerkeszti: Szabóné Szávay Judit Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez Documents to the History of the Hungarian Veterinary Education Dokumente zur Geschichte der Veterinärmedizinischen Ausbildung in Ungarn V/ Budapest

2 A kiadvány megjelenését támogatta: Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Kollégiuma Szerkesztette és a bevezetést írta: Cserey Lászlóné dr. Szakértő: Dr. Lami Gyula Lektorálta: Zsidi Vilmos Technikai szerkesztő: Cserey Lászlóné dr. HU-ISBN HU-ISSN Felelős kiadó: Szabóné Szávay Judit Nyomtatás: Jász Nyomda és Kiadó Kft Budapest, Budaörsi út 1289 hrsz. Készült 150 példányban 2

3 TARTALOM Bevezetés 5 Felhasznált irodalom 10 Források jegyzéke 11 Forrásközlés 17 Függelék 203 Rövidítések 205 Névmutató 207 3

4 Jelennek írunk és tán a jövőnek (Arany János: Vojtina Ars poetikája) 4

5 Bevezetés Sajátos nézőpontból, az Állatorvos-tudományi Könyvtár levéltárának iratain keresztül enged bepillantást a magyar történelem közötti nehéz korszakába, a felsőoktatási és tudományos életbe a Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez legújabb, V/2. kötete. Azon kedves olvasóink számára, akiknek nem volt alkalmuk megismerkedni a sorozat előző részeivel, megismételjük, hogy a legkorábbi levéltári iratok szövegét közlő első kiadvány (Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I Szerk. Bakonyi Ferencné, Gábor Iván. Bp.) 1987-ben, a 200. tanév megnyitására jelent meg. Nagy érdeklődés kísérte a Könyvtár feltáró munkáját, így születtek meg az ig, az ig és az ig terjedő időszak kötetei 1999-ig. A második világháborút közvetlenül követő évekről, az un. agráregyetemi korszakról az V/1. sorszámmal jelölt kiadvány számolt be, amely 2002-ben jelent meg. A legújabb, V/2. válogatás tartalmában és szerkezetében szerves folytatása az előzőnek, bár az itt megjelenő anyag önmagában is érdekfeszítő olvasmány, amely a szakmabeliek, valamint a kor kutatói figyelmére is számot tart. A levéltár egyik legterjedelmesebb részének tekinthető korszak 37 dobozából azonban egy üres, nevezetesen éppen az 1956-os iratok kötege hiányzik. Ez nem lehet véletlen, hiszen más felsőoktatási intézményekben is hasonló eredménnyel járt a levéltárak rendezése. Az egyetlen, tartalmában nem jelentős iratot újabb adománnyal kaptuk, közlése a hiány szembetűnő voltát kívánja erősíteni [317]. A válogatás elvi alapját továbbra is az intézmény és a tudományterület fejlődése, valamint a felsőoktatás irányításának alakulása határozta meg. Kiemelt jelentőséget tulajdonítottunk a Főiskolán 1956-ban történtek hiteles bemutatásának, nemkülönben azok külső megítélésének és az elszenvedett retorzióknak. A zömében 1957-ben keletkezett jelentések, beszámolók segítséget nyújtanak a részletek megismeréséhez. Óva intenénk azonban minden érdeklődőt, vagy érintettet attól, hogy saját sorsának alakulására vonatkozóan keressen kimerítő pontos választ a kiadványban. A Dokumentumok... válogatás, amely tartalmi szempontból a tipikus, vagy éppen a különleges iratokat sorakoztatja fel. Személyes igényt csak a segédletek felhasználásával végezhető egyéni levéltári kutatás tud kielégíteni. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy az ötvenes évek frazeológiájának mindennapi használata, egy irat aláírása kötelezettség volt, amely a legtöbb esetben távolról sem jelentette a tartalommal való belső azonosulást. Bízunk abban, hogy értő szemek és fülek a sorok között is megtalálják a tényleges információt. Ellenkező esetben nagy tiszteletnek örvendő volt vezetőinket (pl. Mócsy, Sályi professzorokat) az akkori helyzetet nem, vagy alig ismerő kollégáink netán érzelmi, indulati töltésből fakadóan méltánytalanul itélhetnék meg. 1 A kötetben foglaltak hitelességét hangsúlyozandó, ismét nem hagytunk ki néhány olyan iratot, amely egyedi sajátosságával figyelmet érdemelhet, vagy kedvességével mosolyt fakaszthat [266, 400, 452.]. Az V/1-2. kötet bevezetőjének és a forráscímeknek a fordítását együttesen adjuk közre. 1 Dr. Lami Gyula professzor, szakértő megjegyzése 5

6 Az Állatorvos-tudományi Főiskola Az állatorvosi oktatás máig egyetlen alma mater -e 1952 őszén önálló, új típusú, egyetemi jellegű főiskolává alakult a Földművelésügyi Minisztérium közvetlen főhatósága alatt. A tanári kart továbbra is egyetemi tanárok, docensek, adjunktusok és tanársegédek alkották, akik az intézmény nagy múltjához és nemes hagyományaihoz híven haladó szellemű, jól képzett, néphez hű állatorvosok kiképzésén 2 munkálkodtak. (Benedek, ) Az új intézményi keret kialakulása a politikai élet bizonyos mértékű változásának idejére esett. A MDP Központi vezetőségének júniusi ülése után kezdődő fordulatok a felsőoktatás irányításában és jogi szabályozásában is új szakaszt nyitottak. Nagy Imre első kormányában az Oktatási Minisztérium reformtörekvései nyomán amelyeket a pártirányítás lazulása tett lehetővé - az egyetemek és főiskolák vezetőinek hatáskörét néhány intézményi és tevékenységi körben szélesítették. Véleményezési jogot kaptak például a korábban fegyelmi úton elbocsátott hallgatók visszavételi kérelméhez [288, 290.]. Az orosz nyelvi lektorátusok idegen nyelvi lektorátusokká szervezése és felügyelete is helyi feladattá válhatott [278, 283, 288, 413], az egyes intézmények saját hatáskörben bonyolíthatták le beruházásaikat. A tanulmányi osztályok helyi vezetéstől való függetlenségének, túlkapásainak bírálata is elhangzott egyes értekezleteken. Megkezdődött az oktatási intézmények szervezetének és működésének átfogó szabályozása [281, 298.], amely szintén a túlzottan centralizált döntési mechanizmus ellen hatott. A mezőgazdasági, ezen belül az állat-egészségügyi szakterület utolsó tíz évét taglaló egyik közlemény három, jellegében elkülöníthető szakaszból ugyancsak az 1953 júniusa utáni időszak irányelveit tekinti újnak. Bár a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló decemberi párt- és kormányhatározat nem foglalkozott külön az állategészségügy kérdésével, de a kiemelt szempontok értelmezése nem maradt el (Bamberger, 1954). A Földművelésügyi Minisztérium számára A tudományos kutatás legfelsőbb irányítása tárgyában kiadott MT. rendelet nagyobb hatáskört biztosított, emellett megmaradt a szakoktatás fölött gyakorolt közvetlen felügyeleti jogköre is. Így az állategészségügy irányításával együtt a Főiskola munkáját teljes egészében az FM határozta meg. Módszereit a legjobb indulat mellett sem lehetett nagyvonalúnak nevezni. Miközben a tanári kar kézikönyv gyanánt is használható tankönyvek sorát alkotta, és országos jelentőségű kutatási témákon dolgozott [244, 292.], az oktatás módszerei tekintetében az FM továbbra is a szovjet mintára kialakított kisiskolás eljárások alkalmazását várta el [253, 276.]. A felvehető hallgatók keretszámát időről időre emelte, utasításai nyomán a szociális háttér a felvételi és a tanulmányi eredménnyel azonos szempontot képviselt [252, 284, 291.]. Ezekben az években folyamatosan érkeztek a politikai okokból elbocsátottak részéről visszavételi kérelmek, születtek vélemények, elutasítások, de szép számmal engedélyek is a tanulmányok folytatására [258, 259, 260, 261, 262, 263, 264, 267, 277, 280, 290.]. Ugyanakkor egyre újabb kizárásokat kényszerített ki a politikai akarat [268]. Míg a Dokumentumok... V/1. kötetében 1949-ben 9, később elszórtan 1-1, majd 1951-ben 65 hallgató kizárásáról találtunk bizonyítékot (és minden átfogó, 2 i. m p. 6

7 jelenkor-történettel foglalkozó munka csak ezt említi), addig ez újabb válogatás egyik jelentése 1955-ben 120 visszavételi kérelem tárgyalásáról adott hírt [307.]. A tantervi reform keretében az ötéves, tehát egyetemi mértékű oktatási idő alatt 1953-tól megalakították a növénytani tanszéket és önállósult a biokémia. A házállatok nem megfelelő tartási körülményeire visszavezethető betegségeinek a megelőzése hívta életre az állathigiénia, mint kezdetben fakultatív tantárgy megjelenését [246, 406, 463]. Fakultatív részvételi lehetőséggel előadások hangzottak el a halkórtan, később a méhek betegségei témakörből. A továbbképzés többszíntű, zömében főiskolai szervezése [269, 296, 366, 458.] vitathatalanul fejlődést hozott az állategészségügy területén. Nagy szerepet kapott a tudományos eredmények népszerűsítése címén végzett termelőszövetkezeti patronázsmunka [250, 408], amelyet az oktatóknak a felduzzasztott létszámú és vegyes felkészültségű hallgatók oktatása mellett, sokszor nehéz körülmények között kellett ellátni. Céljául a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását (szarvasmarha- és sertésbrucellózis, gümőkór, sertéspestis, sertésorbánc, juhrühösség, baromfipestis és baromfitifusz elleni küzdelmet), a termeléssel való közvetlen kapcsolat tartását jelölte meg a pártirányítás. Itt kell megjegyeznünk, hogy a mindezen munkatöbblet ellenére is eredményes kutatómunka publikálásának módját sajátos ajánlás szabályozta [245]. A dialektikus materializmus mellé felsorakozott a magyar párttörténet a társadalomtudományi ismeretek szélesebbkörű (sic!) oktatása okán [257], majd a marxizmus-leninizmus önálló tanszék által oktatott, egyik legfontosabb államvizsga tárgy lett. A végzős hallgatóknak ugyanis 1954-től államvizsgát kellett letenni [253, 275] októberében az egyetemi ifjúság mind türelmetlenebbül követelte a felsőoktatás területén szükséges változtatások gyorsabb megvalósítását. Az OM a forrongó egyetemi hangulat hatására október 17-én a hallgatók megnyugtatása, a jogos követelések teljesítése érdekében javaslatot készített a felsőoktatás néhány alapvető kérdésének rendezésére, amelyet az MDP Politikai Bizottságának tagjai másnap röpszavazással elfogadtak 3, ez azonban már nem állíthatta meg a tüntetések bekövetkeztét. Október 23- a után a felsőoktatási intézmények többségében forradalmi bizottságok alakultak, amelyeknek egy része személyi és szervezeti kérdésekben is döntést gyakorolt, másik részének tevékenysége főként a rend és a nyugalom fenntartására irányult (Ladányi, 1991). Ez utóbbiak közé tartozott az Állatorvos-tudományi Főiskola is. Az események elvi indíttatását, menetét, majd az 1957-től foganatosított ellenintézkedéseket minden egyéb kommentár helyett (néha a sorok között) híven tolmácsolja az 1957 februárjában kelt 321. számú FM irattól kezdődően a 357. számú iratig született 26 dokumentum, amelyet csak kevés kivétellel tarkít más téma beékelődése. Az érzékelhető óvatosságnak és józanságnak köszönhető a nagyobb veszteségek elkerülése azzal együtt, hogy Tatay Zoltán hallgató halála és a fegyelmi vizsgálatokon meghurcolt, elbocsátott oktatók hiánya a Főiskola történetében örökre nagy veszteség marad. Nézzük meg, hogyan írt 1956 utolsó hónapjairól néhány később megjelent összefoglaló munka: Az ellenforradalmi események ellenséges jelszavai nagymértékben megzavarták az egyetemi ifjúságot. A politikai konszolidáció létrehozása érdekében azonnal meg kellett kezdeni az új alapokra helyezett politikai nevelőmunkát. Ebben a munkában nagy 3 i.m. 37. p. 7

8 segítséget nyújtott a Főiskola MSZMP- és KISZ-szervezete. A KISZ-tagok a legöntudatosabb hallgatók közül kerültek ki, akik igyekeztek Főiskolánk hallgatóságát átfogni, és politikai tisztánlátásukat kialakítani. 4 (Évkönyv, 1957/58) Az 1956/57-es tanév októberében a Főiskola sem maradt mentes attól a nyugtalanságtól, zűrzavartól és ellenforradalmi propagandától, amely az országban megnyilvánult, bár a dolgozók és hallgatók higgadt viselkedése megmentette az intézményt a nagyobb rendzavarásoktól.... A politikai konszolidáció során a főhatóság fegyelmi vizsgálatot indított, és ennek alapján felmentette és elbocsátotta állásából Urbányi László igazgatót,..., Kómár Gyula tanszékvezetőt és három további oktatót. A nyugalom csakhamar helyreállt... 2.(200 éves a magyar állatorvosi felsőokt. 1987) Az egyetemi életben a politikai konszolidáció lassabban következett be, mint a társadalmi élet más területein. Az 1956-os eseményekben, különösen annak első szakaszában az egyetemi oktatók egy része is aktív szerepet játszott. Az Állatorvostudományi Főiskolán november 2-án került sor a forradalmi bizottság megválasztására, politikai irányvonalát a főiskolai MSZMP-szervezet megalakulásáig zavartalanul vitte és nagyrészt meg is valósította. 5 (Hajnóczkyné, 1989) Az u.n. konszolidáció véghezvitelét az MSZMP Politikai Bizottságának az egyetemek káderhelyzetével kapcsolatban hozott határozata szabta meg: az egyetemek és főiskolák csak akkor lesznek a szocializmus építésének szilárd bázisai, ha a professzorok és oktatók zöme a szocializmus építésének önzetlen híve. E cél elérése érdekében megfelelő képzettségű kommunista vagy politikailag szilárd pártonkívüli szakembereket kell bevinni azokra a területekre, ahol erre szükség van 6. Valójában tényleges konszolidáció helyett a személyi kultusz formai tradicióit elhagyva, közben egyre erősödve tért vissza a párt irányító szerepe. A /1959. évi MM bizalmasan kezelendő, felvételi vizsgákat szabályozó körlevele világosan fogalmazott, amikor pluszpontszámokkal és felvételi kivételekkel pozitív diszkriminációt hajtatott végre a párt hívei vagy potenciális támogatói javára. Ennek szellemében készültek el a személyi minősítések [380, 402.] is. A személyzetről kitöltendő űrlapok III. pontjában 1-8-ig sorszámmal jelölték a származást (munkástól osztályidegenig), alkalmazásoknál 1-9-ig az eredeti foglalkozást (munkástól tanulóig). A cél jól érzékelhető az 1958/59. évi főiskolai évkönyv bevezető tanulmányából. (Pozsonyi, 1960) A felsőoktatási politika a kivizsgálások és retorziók mellett 1957-től kénytelen volt lényeges engedményeket is tenni. Így hatálytalanították az egyetemi doktorátus megszüntetését kimondó 1951/26. sz. tvr.-et, és visszaadták a doktorrá avatás jogát. Törvénytervezet készült, amelyben szerepelt többek között a Tudományos és Felsőoktatási Tanács létrehozása is a kutatási és oktatási feladatok elvi irányításának összehangolására. Ezt végül még 1957-ben meg is alakították. Jellemző, hogy a teljes tervezet a tárcavéleményezési eljárás során éppen az FM politikai aggályai miatt nem kerülhetett a kormány elé. Végül az évi III. törvény határozta meg a felsőoktatási intézmények típusait, de az oktatás egységes irányításának terve a szaktárcák (FM, EüM) ellenállásán megbukott. Az FM az agrár-felsőoktatás vezetőinek 4 i. m. 14. p. 5 i. m.106. p. 6 i. m.107. p. 8

9 kinevezését saját hatáskörébe vonta, a fegyelmi eljárásokat csak az általa kijelölt bizottságok folytathatták le, és politikai irányvonalának megfelelően tovább keményített a felvételek szabályozásán is. A Főiskola a tudományos élet területén komoly eredményeket mondhatott magáénak. Kutatási tevékenysége bővült, a tudományos diákköri munka sikereket hozott, létrejött a helminológiai és az izotóplaboratórium, nemzetközi kapcsolatai minden korlátozás ellenére egyre szélesebbé váltak [384, 388, 397]. Hosszú küzdelem után, a tanári kar vitathatatlan érvei nyomására az állatorvosok hasonlóan az orvosokhoz és a jogászokhoz, automatikusan megkapták a doktori címet. [336, 340, 343, 362, 363, 365, 428.] A Főiskolának is gondoskodnia kellett szakterülete tudományos utánpótlásáról [457], amelyre az aspirantúra intézménye adott lehetőséget. Végül minden tartalmi és formai elem rendelkezésre állt ahhoz a kéréshez, hogy az egyetemi rangú főiskola megkapja az egyetemi címet, amelyet végül kitartó küzdelem eredményeként fennállásának 175. évfordulójára az Elnöki Tanács évi 22. sz. rendelete szentesített [359, 429, 454, 465.] 19..-ában: Az Erdőmérnöki Főiskola mit Erdészeti és Faipari Egyetem; az Állatorvos-tudományi Főiskola mint Állatorvos-tudományi Egyetem;... a mezőgazdasági akadémiák mint agrártudományi főiskolák működnek tovább. A tárcafelügyelettel megbízott miniszterek és a felsőoktatásért felelős művelődésügyi miniszter hatáskörét a 35/ sz. kormányrendelet rendezte. Nagy és lelkesítő tradícióink vannak. Ezekhez a tradíciókhoz hűek maradunk a jövőben is, de mindig alkalmazkodunk oktató- és kutatómunkánkban az élet által felvetett új követelményekhez, mert hiszen e nélkül nincs haladás és fejlődés 7. írta Sályi Gyula főiskolai igazgató, majd egyetemi rektor az állatorvosi oktatás jubileumi megemlékezései elé. (Sályi, 1962) A szerkesztésről Az V/2. kötet az előző rész szerves folytatása, tehát a következő, 244. számú irattal folytatódik, amely január 1-jei dátummal szerepel a levéltárban. Az egyes fejcímek alatt *-al jelölve válaszleveleket találunk, amelyekkel együtt 267 dokumentumot tartalmaz a kiadvány. Ezek főként a Főiskola mint iratképző szerv egyedi iratai, valamint jegyzőkönyveinek lényeges részletei, de a továbbiakban is leírtuk azokat a leveleket, utasításokat, amelyek a Földművelésügyi Minisztériumtól, valamint az Oktatásügyi, majd Művelődésügyi Minisztériumtól érkeztek, és a politika oktatásra gyakorolt hatását tükrözték. A kiadvány összeállításának módját meghatározta, hogy egy szerkesztési hagyományokkal rendelkező sorozat legújabb tagjának második kötete, tehát felépítése az előzményektől alig, az V/1. kötettől egyáltalán nem tér el. Az egyes iratokat folyamatos sorszám jelöli, amelyet a keletkezés helye és időpontjának megjelölése követ. A rendezés alapja a keletkezés dátuma volt, amelytől legfeljebb egy két helyen az oldalak kitöltése okán változtattunk. Az iktatószám, 1956-tól csoportszámmal szerepel, tehát a tartalomra is utal. Igen sok iraton nem található meg az iktatás nyoma. A szövegek 7 i. m p. 9

10 fogalmazása hű maradt az eredi iratokhoz, azonban formájukat (pl. bekezdések) terjedelmi korlátok miatt nem, vagy alig hagyhattuk meg. A kézírásos megjegyzéseket dőlt betűkkel jelöltük. A dokumentumok leírása a számítógépes szerkesztés miatt a mai helyesírás szerint történt, kivételt képeznek azok a helyesírási hibájukkal kirívó levelek, amelyeket kiemelve szöveghűen másoltunk le. A forrásokat Függelék követi, amelyben a korábbi módon táblázatos formában kiegészítő adatokat sorakoztattunk fel. A kötetet rövidítések jegyzéke és névmutató egészíti ki. Most, amikor az állatorvosi oktatás a Szent-István Egyetemen belül, így ismét az agráriumhoz közel eső helyen kapott kari státuszt, különösen fontos, hogy önálló korszakáról, a nehéz helyzetekben való helytállásáról, kiváló kutatóiról és oktatóiról hű képet kapjanak a tudományág és a felsőoktatás fejlődése iránt érdeklődők. Köszönettel tartozom a Szent-István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar dékánjának, dr. Solti Lászlónak, valamint volt munkatársaimnak, hogy támogatásukkal hozzájárulhattam e kép megőrzéséhez. Felhasznált irodalom: Cserey Lászlóné Bamberger Károly: A magyar állategészségügy tíz éve. Magyar Állatorvosok Lapja, évf. 3. sz p. Benedek Gábor: Az állatorvos-képzésről. Magyar Állatorvosok Lapja, évf. 8. sz p. Hajnóczkyné Miklósi Éva: Állatorvos-képzésünk helyzete 1944 és között. III. A szocializmus alapjai lerakásának időszaka ( ). Magyar Állatorvosok Lapja, évf. 2. sz p. 200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. Szerk: Holló Ferenc. Bp. Mezőgazdasági Kiadó, p. Ladányi Andor: A felsőoktatás irányításának történeti alakulása. Bp. Oktatáskutató Intézet, p. Pozsonyi Tivadar: A kommunista szakember-képzés néhány kérdése főiskolánkon. A Budapesti Állatorvos-tudományi Főiskola 1958/59. tanévi évkönyve. Bp p Pozsonyi Tivadar: Szocialista mezőgazdaságunk épít az állatorvosok sokoldalú munkájára. Magyar Állatorvosok Lapja, évf. 11. sz p. Sályi Gyula: Az állatorvos-tudományi Főiskola 175 éves jubileuma elé. Magyar Állatorvosok Lapja, évf. 10. sz p. Várnagy László: Az álletegészségügy fejlődésének főbb állomásai az évben. Magyar Állatorvosok Lapja, évf. 1. sz p. Az Állatorvos-tudományi Főiskola évkönyvei 1957/58, 1958/59, 1959/60, 1960/61, 1961/62. Bp. 10

11 FORRÁSOK JEGYZÉKE 244. Budapest, január 1. Tudományos munka és kutatási feladatok Budapest, január 30. A tudományos publikálás szabályai Budapest, február 10. Állathigiéne tantantárgy meghirdetése Budapest, március 4. Jelentés a tudományos diákköri munkáról Budapest, március 12. Az Állatorvos-tudományi Főiskolán oktatott tárgyak Budapest, március 17. A Földművelésügyi Minisztérium átirata kultúrális klubok létesítéséről Budapest, március 21. Jelentés a főiskolai oktatók propagandamunkájáról Budapest, április 1. A Kórbonctan épületének bővítése Budapest, április 27. A felvehető hallgatók keretszáma Budapest, május 5. Az Állatorvos-tudományi Főiskola első negyedévi jelentéséből Budapest, május 5. A Főiskola igazgatója katonai tanszék felállítását javasolja Budapest, május 16. Jelentés a Főiskola kulturális munkájáról Budapest, június 16. Csiszár Vilmos könyve megírásához halasztást, az igazgatói teendői alól felmentést kér Budapest, június 30. Az Állatorvos-tudományi Főiskola tantervének jóváhagyása Budapest, július 8. Eljárás egyetemi és főiskolai hallgatók fegyelmi ügyében Budapest, július 13. Visszavételi kérelem elutasítása Budapest, július 16. Állásfoglalás visszavételi döntések meghozatalához Budapest, július 21. X származású jelentkezők felvételét javasolja a Főiskola Budapest, augusztus 19. Hallgató kérelme tanulmányainak folytatására Budapest, augusztus 22. Felvételi kérelem elutasítása Mosonszolnok, augusztus 30. Felvételi ügy Budapest, szeptember 9. Az ideológiai oktatás megszervezése Budapest, szeptember 14. Kopogtató kalapácsok beszerzése Budapest, szeptember 17. Állatorvostan-hallgató visszavétele Budapest, október 16. Hallgató kizárása a Főiskoláról Budapest, október 27. Miniszteri utasítás a szakember-továbbképzésről Budapest, január 12. A halak betegségei tantárgy oktatása Budapest, február 8. Női hallgatók létszámának megállapítása Budapest, február 16. Részvétnyilvánítás dr. Fettick Ottó halála alkalmából Budapest, február 11. Állatorvos-tudományi Kongresszus rendezéséről Budapest, február 17. Jelentés a hallgatók tankönyv-és jegyzetellátásáról Budapest, február 26. Az államvizsgarendszer értékelése Budapest, március 4. Rossz tanulmányi eredményű hallgatók helyzetének kivizsgálása Budapest, március 15. Szigorló állatorvos visszavételi kérelme Budapest, április 9. Idegen nyelvek fakultatív oktatása Budapest, április 10. Közlemény szövege a Szabad Nép számára Kossuth díjas professzorainkról Ibafa, április 28. Visszavételi kérelem okán kapott vélemény Budapest, április 30. A Főiskola szervezeti szabályzatának felterjesztése Budapest, május 11. Külföldi könyvek, és műszerek vásárlásához kér engedélyt a Főiskola 44 11

12 283. Budapest, május 18. Az orosz nyelvi lektorátusok irányítása egyetemi hatáskörbe kerül Budapest, május 28. Szakérettségis tanfolyam hallgatóinak felvételéről Budapest, június 21. Csukás Zoltánt az akadémia levelező tagjává választották Budapest, június 21. Kotlán Sándor a Munka érdemrendje kitüntetést kapta Budapest, június 22. Az 1948/49-ben kizárt, ill. [újra] felvételt nem nyert hallgatók felvételének szabályozása Budapest, július 6. Orosz lektorátusok átszervezése idegen nyelvi lektorátussá Budapest, július 23. A Földművelésügyi Minisztérium egyes feladatokat átenged a felsőoktatási intézményeknek Budapest, augusztus 2. Visszavételi ügy Budapest, szeptember 3. Az 1954/55. tanévi első évfolyam ötszázalékos tartalékkeretének betöltéséről Budapest, október 25. Kutatási terv felterjesztése Budapest, november 4. November 7-i előkészületek, biztonsági ügyelet szervezése Budapest, november 18. Mócsy János levele a Főiskola fejlesztése érdekében Budapest, november 30. Az államvizsgák rendje a Főiskolán Budapest, január 31. Észrevételek a továbbképzésről írt minisztériumi utasítástervezetéhez Budapest, február 10. Hallgatói pályadíjak keret megállapításáról Budapest, március 7. Szervezeti és vizsgaszabályzat jóváhagyása Budapest, március 24. Mezőgazdasági vonatkozású tárgyak összevonása Budapest, március 26. Javaslat kormánykitüntetésre Budapest, május 10. Középiskolai tanárok küldése az egyetemi felvételi vizsgákra Budapest, június 3. Igazgatóhelyettesi kinevezések Budapest, június 20. Kiküldetés engedélyezése a lipcsei egyetem jubileumi ünnepségeire Budapest, július 6. A Nagykőrösi Agrár-szakérettségi Tanfolyam állatorvosi osztályának vizsgáiról Budapest, július 8. Ötödéves hallgató kizárása származása miatt Budapest, július 26. A hannoveri Állatorvosi Főiskola adatszolgáltatást kér Budapest, július 30. Év végi jelentés Budapest, augusztus 16. Az 1955/56. tanév előkészítése Budapest, szeptember 5. Mócsy János levele a folyóiratok beszerzése ügyében Komárom, szeptember 14. Egyetemi hallgató ügye Budapest, szeptember 17. Hallgató felvétele körül kialakult vita rendezése Budapest, november Szent-Iványi Tamás berlini meghívásának elutasítása Budapest, október 29. Mócsy János levele Erdei Ferenc földművelésügyi miniszterhez Budapest, november 29. A tervszerű káderutánpótlás biztosítása Budapest, december 15. Kemény Armand kongresszusi kiküldetéséről Budapest, december 16. Kiküldetési keret kérése Budapest, december 1. Dr. Gyarmati Ernő lemondása Budapest, január 12. Állategészségügyi kormányprogram Budapest, január 18. Doktori címek adományozása Budapest, január 24-én. Katonai tanszék megszüntetése Budapest, február 2. Tájékoztató az oktatás megindítása alkalmából Budapest, február 20. Hallgatói felvételek és visszavételek szünetelése Budapest, március 7. Adatszolgáltatás Budapest, március 9. Forradalmi bizottságok jegyzőkönyveinek bekérése 74 12

13 325. Budapest, március 12. Oktatók őrizetbe vételéről Budapest, március 15. Anyagi segítség az egyik elhunyt professzor lányának Budapest, április 1. Guoth János szabadlábra helyezése Budapest, április 9. Külföldi állampolgárok belépésének engedélyéről Budapest, április 12. Bizottságok létrehozása az 1956-os események kivizsgálására Budapest, május 2. Helyzetjelentés az Állatorvos-tudományi Főiskoláról Budapest, május 10. Kizárt hallgatók visszavételének szabályozása Budapest, május 10. Tájékoztatás a Főiskolán folyó vizsgálatról Budapest, május 21. A hallgatók ügyeit vizsgáló bizottság összefoglalása [Budapest, május] Zárójelentés Budapest, [május 21.] Értékelő jelentés Budapest, május 28. Állatorvosok doktori címe Budapest, június 18. J 94 Jelentés a marxizmus-leninizmus oktatásáról Budapest, június 18. Az igazgató új jelentést kér az októberi eseményekről Budapest, június 27. Fegyelmi eljárás Urbányi László, Kómár Gyula, valamint Guoth János ellen Budapest, június 27. Az állatorvosok megkapják a doktori cím használatának jogát Budapest, július 5. A Főiskola új javaslata az izotóp-laboratórium létesítésére Budapest, július 7. Urbányi László ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat Budapest, július 20. A doktori cím automatikus elnyeréséről Budapest, július 22. Személyek kitiltására szólítja fel az intézményt a Földművelésügyi Minisztérium Budapest, július 23. Felterjesztés kitüntetésre Budapest, augusztus 12. Kitüntetések megvonása Budapest, augusztus 30. Határozat fegyelmi elbocsátásról Budapest, augusztus 30. Munkaviszony megszüntetése Budapest, augusztus 31. Jegyzőkönyv az október 23-a óta visszavett hallgatók vizsgálatáról Budapest, szeptember 4. Javaslat a méhbetegségek tantárgy oktatására Inota, évi szeptember 10. A Főiskola igazgatóját politikai részrehajlással vádolják Budapest, szeptember 10. Vizsgálóbizottság elnökének megbízása Budapest, szeptember 21. A Közalkalmazottak Szakszervezete Állatorvos Szakosztálya határozati javaslata Budapest, szeptember 26. Oktatók elbocsátása Budapest, október 25. Feljegyzés a hallgatók elbocsátását bíráló csúcsbizottság üléséről Budapest, október 26. Munkaviszony megszüntetése Budapest, október 31. Kimutatás ellenforradalmi cselekmények miatt elbocsátott oktatókról és hallgatókról Budapest, október 31. Hallgatók visszavételi ügyének felülvizsgálatáról Budapest, november 12. Felterjesztés az Állatorvos-tudományi Főiskola egyetemmé válása ügyében Budapest, november 12. Javaslat utca elnevezésére Marek Józsefről Budapest, november 28. Munkaterv az 1957/58. tanév második félévére Budapest, január 4. Doktori cím használatának kiterjesztése a kandidátusokra Budapest, január 7. Az Állatorvos-tudományi Főiskola doktori szabályzata Budapest, január 29. Adatszolgáltatás nemzetközi tudományos célokra Budapest, január 30. Állatorvos doktori cím használatának kierjesztése Budapest, február 6. Tudományos fokozatok és egyéb képzési követelmények

14 367. Budapest, március 14. Hallgatók visszavételi kérelmének elbírálása Debrecen, 1958, március 18. Információ dr. Kómár Gyula tevékenységéről Budapest, március 22. Jegyzőkönyv a Fiatal Állatorvosok Napjáról Budapest, április 3. Biztonsági intézkedések április 4-ére Budapest, április 10. Állatorvosok tartalékos tiszti képzése Budapest, április 16. Vizsgaszabályzat módosításának ügyintézése Budapest, április 30. Külföldi oklevelek honosítása Budapest, május 5. Mezőgazdasági Felsőoktatási Intézmények Tanácsáról Budapest, május 5. A Főiskola adminisztrációjának vezetője tájékoztatja a Földművelésügyi Minisztériumot egyes személyekről Budapest, június 13. A röntgenológia helyzete a Főiskolán Budapest, június 19. A Főiskola kutatási tevékenységéről Budapest, június 24. Felvételi keretszámok 1958/59-re Budapest, július 17. Párt- és állami ösztöndíjasok felvételi bizottsága Budapest, július 31. Káderjelentés Budapest, augusztus 12. Felvételi bizottság jelentése Budapest, augusztus 5. Az Amszterdami Történettudományi Szenátusi Bizottság tájékoztatása Budapest, szeptember 2. Fellebbezések felülvizsgálata Budapest, október 6. Külföldi utazások előkészítése Budapest, október 7. A Földművelésügyi Minisztérium irányelvei a következő tanévre Budapest, október 29. A Földművelésügyi Minisztérium elrendeli az intézményi tanácsülések ügyrendjének elkészítését Budapest, november 12. Adatok az Állatorvos-tudományi Főiskola dolgozóiról Budapest, november 17. Manninger Rezsőt külföldi levelező taggá választották Budapest, november 25. Tyúktrágya felhasználása takarmány kiegészítésre Budapest, november 23. A Főiskola tízéves fejlesztési terve Budapest, december 1. Jegyzőkönyv a tanév harmadik tanácsülésről Budapest, december 12. A továbbképzés eredményei és tapasztalatai Budapest, január 14. Az Állatorvos-tudományi Főiskola feladata, szervezeti felépítése Budapest, január 15. Információ kérése egyetemi dolgozó szüleinek vagyoni helyzetéről Budapest, január 29. Megkeresés iskolai fegyelmező intézkedés végett Budapest, február 2. Mócsy János nyugdíjaztatását kéri Budapest, február 21. Magyar szakirodalmi dolgozat kérése Budapest, július 21. Adatszolgáltatás engedélyezési eljárása Budapest, február 24. Jegyzőkönyv a Főiskola ötödik tanácsüléséről Budapest, március 20. Jegyzőkönyv a Főiskola hatodik tanácsüléséről Budapest, március 23. Meghívó a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulója tiszteletére rendezett tudományos ülésszakra Budapest, április 11. Minősítések értékelő jelentése Budapest, április 20. Kotlán Sándor akadémikus kiküldetése Budapest, április 24. Jegyzőkönyv a Főiskola Tanácsának hetedik üléséről Budapest, május 5. Kotlán Sándor és Mócsy János kongresszusi részvételéről Budapest, május 6. Állathigiénia oktatása Budapest, május 11. Javaslat a tanterv módosítására Somogyszentpál, június 21. Termelőszövetkezet patronálása Budapest, július 8. Beiskolázási létszám az 1959/60. tanévre

15 410. Budapest, július 23. Felterjesztés kitüntetésekre Budapest, augusztus 26. Statisztikai kimutatás az oktatókról Budapest, szeptember 2. Szép Iván áthelyezése Budapest, szeptember 16. Nyelvoktatás szervezéséről Budapest, szeptember 19. Információk dr. Guoth Jánosról Budapest, október 30. Izotópkutatással megbízott személyek Budapest, november 5. Helmintológiai laboratórium létesítése Budapest, december 10. Jelentés a hallgatók életkörülményeiről Budapest, december 15. Jelentés rendkívüli tanácsülésről [Budapest, január 5.] Az Állatorvos-tudományi Főiskola oktatási reformterve Budapest, február 9. Györe Sándor kikérése Budapest, április 12. Helmintológiai laboratórium létszáma és költségvetése Budapest, március 8. Hallgató visszavételi ügye Budapest, március 15. Felújítási, beruházási hitelkeret kérése Budapest, július 8. Beiskolázási létszámok az 1960/61 és 1961/62. tanévekre Budapest, november 21. A tananyag és az oktatási módszerek korszerűsítése Budapest, december 23. Visszavételi kérelem elutasítása Budapest, december 30. Világnézeti Nevelési Bizottság ellenőrző szerepéről Budapest, január 9. Doktori oklevelek szövegének változtatása Budapest, január 27. Jegyzőkönyv a Főiskolai Tanács ötödik üléséről Budapest, február 10. Manninger Rezsőt egyiptomi kongresszusi részvétele Budapest, február 15. A Kulturbizottság megalakulása Budapest, február 16. Szent-Iványi Tamás szakmai és politikai jellemzése Budapest, február 18. Az Állatorvos-tudományi Főiskola Híradója Budapest, február 24. Jegyzőkönyv a Főiskolai Tanács hatodik üléséről Budapest, március 10. Kimutatás a tudományos személyzet társadalmi elfoglaltságáról Budapest, március 13. Gyakorlatban hasznosítható kutatási eredmények Budapest, március 24. Jegyzőkönyv a Főiskolai Tanács hetedik üléséről Budapest, április 28. Jegyzőkönyv a Főiskolai Tanács nyolcadik üléséről Budapest, május 5. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár felülvizsgálata a könyvtárban Budapest, augusztus 15. Felvételi fellebbezések Budapest, szeptember 29. Jegyzőkönyv a tanév első rendes tanácsüléséről Budapest, október 7. Intézetek létesítésének javaslata Budapest, október 20. Csek János dr. elhalálozása Budapest, október 23. A spanyol polgárháború évfordulójának megünneplése Budapest, október 26. Állati csontok kérése szemléltető oktatáshoz Budapest, október 27. Jegyzőkönyv az Állatorvos-tudományi Főiskola Tanácsának második tanácsüléséről Budapest, október 31. Az állatorvosok képzésének célja Budapest, november 18. A jubileumi ünnepségek engedélyezése Budapest, november 24. Jegyzőkönyv a Főiskola Tanácsának harmadik tanácsüléséről Budapest, december 18. Tangazdaság kijelölése Budapest, január 25. Izotóplaboratórium a Belgyógyászati tanszéken Budapest, január 31. Pacsirta vagy pipiske Budapest, február 2. Jegyzőkönyv a Főiskola Tanácsának ötödik üléséről Budapest, február 5. Felterjesztés az egyetemmé nyilvánítás ügyében Budapest, február 13. Visszavételi kérelem

16 456. Budapest, március 30. Jegyzőkönyv a Főiskola Tanácsának hetedik üléséről Budapest, április 10. Szakszervezeti jelentés az állatorvosok elhelyezkedési lehetőségeiről Budapest, április 24. A tudományos minősítés továbbfejlesztéséről Budapest, június 29. Jegyzőkönyv a Főiskola kilencedik tanácsüléséről Budapest, július 30. Tájékoztató a felvettek származásáról Budapest, augusztus 6. Angol kutatók fogadásának engedélyezése Budapest, szeptember 3. Jubileumi oklevelek kiadása Budapest, szeptember 7. Jegyzőkönyv a Főiskola első üléséről Budapest, szeptember 26. Köszönet egy muzeális értékű kéziratért Budapest, szeptember 27. Köszönetnyilvánítás Budapest, október 12. Jegyzőkönyv az Egyetem Tanácsának második rendkívüli üléséről Budapest, november 9. Visszavétel engedélyezése Budapest, november 19. Holló Ferenc dr. a Magyar Állatorvosok Lapja főszerkesztője

17 FORRÁSKÖZLÉS 17

18 18

19 244. Budapest, január 1. Tudományos munka és kutatási feladatok Iktatószám nélkül Hivatkozással a II. B /1952. számú, az agrár-felsőoktatás területén folyó tudományos munkáról szóló utasítás 4. b. pontjára, az Állatorvos-tudományi Főiskola évi kutatási tervmunkái közül az egyes tudományos fórumok elé [az] alábbiakat javasolom: A Magyar Tudományos Akadémia szakosztályi ülése elé: Manninger R.: A szarvasmarha gümőkór területén oltási kísérletek a Gränb-féle vakcinával. Kotlán S.: Coccidiumtanulmányok pathogenetikai és therápiás vonatkozással. Csukás Z.: Hosszú élettartamú, tartósan termelékeny, zsíros tejű, termékeny és egyenletesen tejelő tehéncsaládok kitenyésztése, vagy az utód ellenőrzése szarvasmarha-tenyésztésben, a szerző kutatásai szerint. A Földművelésügyi Minisztérium Tudományos Tanácsa elé: Mócsy J.: Juhrühösség ellen használt gyógyszerek tökéletesítése. Csukás Z.: B-gyapjas juhfajta előállítása. Sályi Gy.: Baromfipestis oltási bénulásokra vonatkozó vizsgálat eredményei. Szent-Iványi T.: Vércsoport vizsgálatok sertéseken. Állatorvos-tudományi Főiskola Tanácsa elé: Csukás Z.: Szintetikus DS készítmények hatása a baromfiak fejlődésére és takarmány-értékesítő képességére. Kemény A.: Vízháztartás szabályozása malacokban. Palyusik M.: Malacok hurutos tüdőgyulladása. Kemenes F: Az un. havivakság oktana. Kobulej T.: Sacoptes tanulmányok Paál S: Tyúkok kotlásának megszüntetése a tojáshozam emelése. Kisebb jelentőségű témák a tanszékvezető sorolása szerint az egyes tanszékek tudományos értekezletei elé kerülnek. [ld. még 292, 436. sz. irat] 245. Budapest, január 30. A tudományos publikálás szabályai /1953. A hazai kutatómunka eredményeinek nyilvánosságra hozatalára a tudományos könyveken kívül az egyes szakmák folyóiratai hivatottak. A külföld felé való publikálást az Akadémia idegen nyelvű akták kiadásával igyekszik biztosítani. Ez nagyrészt feleslegessé teszi a külföldi folyóiratokban való publikálást. Az Acták kellő tudományos színvonalának biztosítására szükséges, hogy mindazok az értekezések, melyek méltóak külföldön a magyar tudományt képviselni, e folyóiratban jelenjenek meg. A külföldi folyóiratokban való közlés tekintetében eddig nem érvényesültek egységesen a helyes tudománypolitikai szempontok. Egyes osztályok tagjai helyesen értelmezve az Acták feladatát alig, vagy egyáltalában nem közöltek külföldön, más osztályok keretében viszont indokolatlanul sok közlemény ment ki külföldre az Acták megkerülésével. [ ] A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával végzett kutatások eredményeinek publikálását a következőképpen javasoljuk szabályozni: 19

20 1/ Minden fontosabb tudományos eredményt publikálni kell a megfelelő magyar nyelvű szakfolyóiratokban, /lehetőleg idegen nyelvű összefoglalással/ feltéve, hogy a kutatás, illetve annak eredménye nem bizalmas természetű. Bizalmas természetű kutatásoknál meg kell vizsgálni, nincsenek-e annak az éberség sérelme nélkül nyilvánosságra hozható részei. [ ] 2/ Azokat a munkákat, melyeknek idegen nyelven való publikálása is kívánatos, a megfelelő Actaban kell közölni. [ ] Az Acták külföldi terjesztésének megjavításával az Akadémia fokozni fogja e folyóiratok publicitását. 3/ Az Acták részére beküldött kéziratokat az eddig érvényben volt szabályok szerint kell lektoráltatni. Az eddigieken túlmenően azonban meg kell kívánni az Actákhoz beküldött cikkek szerzőitől, hogy közöljék a szerkesztővel, melyik magyar nyelvű folyóirathoz küldték be munkájukat közlésre. [ ] 4/ A külföldi folyóiratok részére csak kivételesen, az osztályvezetőség engedélye alapján küldhetők ki kéziratok. A külföldre küldendő cikkeknél a minőségre nagy súlyt kell helyezni. [ ] Az engedélykérelem elbírálása a következő szempontok szerint történjék: A/ szovjet és a népi demokratikus folyóiratok szerkesztőségeihez való kiküldést minden esetben engedélyezni kell; B/ Egyéb külföldi folyóiratokban való közlés céljából kézirat kiküldése a következő esetekben engedélyezhető: a/ Ha az értekezés egy korábban megindult sorozat folytatása: ebben az esetben azonban az értekezést úgy kell megírni, hogy az a sorozat befejezése legyen, s az esetleges folytatás új sorozatként a megfelelő Actában jelenjék meg. b/ Ha a szerzőt külföldi folyóiratban megtámadták, vagy korábbi eredményét plagizálták és az értekezés az ezzel kapcsolatos tudományos választ tartalmazza. c/ Ha olyan egészen szűk szakmáról van szó, mely egyik Actába sem illeszthető be, s melynek magyar folyóirata sincsen. d/ Ha nagyobb jelentőségű tudományos eredményre vonatkozó előzetes közleményről van szó, mely nem hosszabb két gépelt oldalnál. C/ Külföldi folyóiratok részére való kiküldés kivételesen is csak akkor engedélyezhető, ha szerző igazolja, hogy az értekezést /esetleg bővebb alakban/ a megfelelő magyar nyelvű folyóirat szerkesztőségéhez közlésre beküldte. 5/ Az osztályvezetőségek február 10-ig értesítsék mindazokat a kutatókat, akiket az Akadémia munkájukban támogat, hogy munkájuk nyilvánosságra hozható eredményeit az 1. bekezdés értelmében magyar nyelven mindenesetre közölni kell [ ]. 6/ Azoktól, akik az osztályvezetőség engedélye nélkül külföldi folyóiratokban publikálják eredményeiket, az Akadémia megvonja a személyi és tárgyi támogatást. 7/ Az Akadémia támogatását élvező tudósok könyveinek külföldi kiadónál való megjelentetésére is érvényesek értelemszerűen fentiek azzal a különbséggel, hogy a külföldi kiadónál való megjelenésére vonatkozó engedélyt az osztályvezetőség, valamint a KFB 8 Javaslata alapján az Akadémia Elnöksége adhatja meg. Ugyancsak az Elnökség dönt egyes könyveknek az Akadémiai Kiadónál idegen nyelven való kiadása tárgyában. Erdey-Gruz Tibor. 8 Központi Fejlesztési Bizottság 20