Közpolitikai reformok és korlátaik

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közpolitikai reformok és korlátaik"

Átírás

1 Pro Deo State University PDSU ON LINE PUBLISHERS DEPARTMENT Pétervári Zsolt Közpolitikai reformok és korlátaik TANULMÁNY PDSU Faculty of Political Sciences and International Relations ELECTRONIC EDITION 1

2 Second edition Pro Deo State University Faculty of Political Sciences and International Relations Department of European Studies Pétervári Zsolt (First edition: Csizmadia Ervin - Pétervári Zsolt - Szentpéteri Nagy Richard: Körbezárt politika (L'Harmattan Kiadó, Budapest) Elemzések a jelenkor Magyarországáról V. fejezet) Published by the On Line Publishers Department of Pro Deo State University 7, Pulaski Street, Auburn New York United States of America Registration Number: KMFAP-PDSU 2012/ All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, stored in a retrieval system, or transmitted in any form or by any means, electronic, mechanical, photocopying, recording or otherwise, without prior permission of the publishers. 2

3 A kormány és az ellenzék gazdasági programjának értelmezésére egyaránt törekvő, elemzői szempontrendszerrel ellentétben a közpolitikai reformok értékelésénél kizárólag a kormányzati intézkedéssorozat irányát, tendenciáját értékeljük. Mindezt azért, mert a második Gyurcsány-kabinet létrejöttétől kezdve a szakpolitikai reformok végrehajtásának programjában vélte felfedezni legitimációja alapjait, míg az ellenzék vezető ereje gyökeresen szemben állva a kormány policy-típusú működésével (a korábbi évekhez hasonlóan) 2007 egészében (is) politics-alapon politizált. Vagyis koncepcionális szakpolitikai kérdésekben a tavalyi év során többé-kevésbé érdektelenséget tanúsított. A kabinetnek az államháztartási részrendszerek átalakítását célzó törekvései alapvetően pozitívnak tekinthetők, azonban a reformok mindegyikének végrehajtása során éreztette hatását a kormány csekély bizalmi tőkéjének ténye. Mindez a szakpolitikai átalakítások szempontjából különösen hosszúra nyúlt 2007-es év egészében behatárolta a közpolitikai reformok sikeres végrehajtásának lehetőségét. Az őszödi circulus vitiosus című fejezetben részletesen bemutatott problémakör, a társadalmi-bizalmi háttér szinte teljes hiányáról tanúskodik. Az alábbi fejezetben a 2007-ben zajló közpolitikai reformok mindegyikét (államigazgatás, egészségügy, közoktatás, agrárium) értékeljük, a végrehajtás gyorsasága, a részeredmények eddigi tapasztalatai, valamint a fent említett társadalmi-bizalmi háttér megléte szempontjából. A rendszerváltás óta eltelt több mint másfél évtized során regnáló kormányok mindegyikének programjában szerepelt a költségvetési reform ígérete, azonban mondvacsinált vagy nagyon is létező okokból egyikük sem valósította meg azt. Az első demokratikus választások eredményeként felálló koalíció a rendszerváltási folyamat súlya alatt, a második a pénzügyi stabilizáció égető 3

4 szükségszerűsége okán nem látott hozzá, a 98 és 2002 közötti jobbközép és az azt felváltó két (azonos pártösszetételű) balközép kabinet ellenben a társadalmi feszültségek kiéleződése miatti félelmében halogatta megkezdését. A ban hivatalba lépő második Gyurcsány-kormány a magas államháztartási hiányszint következtében a pénzügyi válság küszöbén álló nemzetgazdaság további finanszírozhatóságának érdekében megindította az államháztartási részrendszerek reformját. Az ország modernizációja szempontjából megkerülhetetlen államreform kiterjed az államigazgatás, az egészségügy és az oktatás szférájára, valamint érinti a mezőgazdaság finanszírozási rendszerének és termelési szerkezetének átalakítását is. Azonban a pénzügyi válsághelyzetben indított, távlati felzárkózási célokat szolgáló, reformfolyamat eszközeit tekintve összekeveredik a költségvetési kiigazítás rövidtávú, fiskális szükségszerűségével. Mindez rövidtávon elsősorban nem az egyes államháztartási részrendszerek magasabb színvonalú működését eredményezi, hanem a belőlük történő forráskivonás általi költségvetési stabilizációt. Az alábbi fejezetben a közpolitikai reformfolyamat megindításának történelmi érdeme és (kidolgozatlanságából fakadó) jelentős hiányosságának kettősségét próbáljuk láttatni; ennek érdekében elemezzük a kormánypártok és a vezető ellenzéki erő 2006-os választási programját, valamint az az óta született kormányzati, ellenzéki és civil szakpolitikai terveket. Emellett nagy hangsúlyt helyezünk a reformfolyamat jelenlegi nemzetközi körülményeire és hazai előzményeire egyaránt. Az államigazgatási reform koncepciója és hatásai A központi államigazgatási szervek intézményi és hatásköri átszervezése, működésük megváltoztatása 4

5 közvetlenül hat ki a törvényhozás folyamatára és annak minőségére. Hazánk EU-csatlakozását követően a közigazgatás nem változott meg az új igényeknek és elvárásoknak megfelelően sem intézményrendszerének struktúrája, sem a döntési mechanizmusa tekintetében. A második Gyurcsány-kormány koncepciója szerint az állam és közigazgatás átalakítása az egyik legszükségesebb feladat az EU-integráció előnyeinek kiaknázása szempontjából. A Gyurcsány-féle reform kiindulópontja szerint a modernizációra érett állami alrendszerek közül leginkább a közigazgatás működik (nemzetközi összehasonlításban) alacsony hatékonysággal és pazarlóan a közösségi erőforrásokkal, az intézményrendszeren belüli érdekellentétek és lobbiérdekek hátráltatják, vagy akadályozzák meg a mindenkori reformokat. Az államigazgatás átszervezésével párhuzamosan a közigazgatás átalakítását is tervbe vette a balközép koalíció, azonban az ellenzék elzárkózása miatt lemondott az önkormányzati rendszer kétharmados törvénymódosítást igénylő reformjáról. A kistérségi társulások létrejöttének (és hatáskörük bővülésének) financiális eszközökkel történő elősegítését leszámítva e téren nem zajlott le számottevő változás a kormányváltás óta, amiből következően az alábbi alfejezet kizárólag az államigazgatási struktúra kormányzati átalakításával foglalkozik. A magyar államigazgatás reformjának elodázhatatlan szükségszerűségét a rendszerváltás óta tényként kezelte a politikai elit többsége, azonban a végrehajtás hogyanjának kérdésében és aktualitásának megítélésében az elmúlt másfél évtizedben mindvégig megoszlott a parlamenti erők álláspontja. Az MSZP 2006-os választási programja az államigazgatás reformja kapcsán a háttérszervezetek számának csökkentését, a működési zavarok elhárítását, a költséges és felesleges kiszervezési gyakorlat megszüntetését sorolta fel. A várható létszámleépítésre a feladatalapú foglalkoztatás és a 5

6 teljesítményösztönző juttatási rendszer kialakításának terve utal. A program mindössze általánosságban fogalmazta meg a közszolgálat modernizációjának kérdését: gyorsabb, olcsóbb és politikamentes államigazgatást ígért a baloldali szavazóknak (MSZP, 2006: 17). Az SZDSZ a kisebb, ésszerűbb, átláthatóbb, egyszerűbb jelzőkkel felvázolt állam-koncepciójával párhuzamosan képviselte az adócsökkentés ügyét. Ezért a liberális párt programja radikálisabb és konkrétabb bürokrácialeépítési elemeket tartalmazott, mint szocialista koalíciós társáé: kisebb létszámú közigazgatás, kevesebb közigazgatási szint, az országos hatáskörű szervek számának harmadára történő csökkentése, elektronikus ügyintézés, hálózatokba szervezett intézményrendszer (SZDSZ, 2006: ). A Fidesz választási programja nem részletezte a párt államigazgatással kapcsolatos álláspontját, azonban gazdasági fejezetének középpontjában a bürokrácia leépítése állt, mint a járulékcsökkentési elképzelések fedezete. A kormányprogram, melynek gerincét az államreformról szóló fejezet alkotja, teljes egészében tartalmazza a két kormánypárt (egyébként is számos párhuzamossággal rendelkező) államigazgatási programját: a minisztériumok, a dekoncentrált szervek, az országos hatáskörű hivatalok számának jelentős csökkentése; számottevő létszámleépítés, a területi államigazgatási szervek régiós integrálása (ezen belül a közigazgatási hivatalok regionális átszervezése). A szolgáltató közigazgatás megvalósítását ígérő dokumentum mindemellett kormányzati ügyfélszolgálati központok létrehozását, és az elektronikus ügyintézés fejlesztését is tartalmazta (Kormányprogram, 2006: 8 10). Az Új Egyensúly Program államháztartásihiánycsökkentő elemei között is szerepelt a központi államigazgatás GDP-arányos költségének csökkentése, és az intézményrendszer ebből következő átalakítása. A 6

7 makrogazdasági stabilizációt szolgáló tervezet elsősorban a dekoncentrált szervek regionális összevonása révén kívánta kiküszöbölni a korábbról örökölt párhuzamosságokat, és csökkenteni a vezetői szintek számát. A konvergenciaprogram ehhez kapcsolódva a költséghatékonyság és a teljesítményelv alapján működő, kevesebb szervezettel és kisebb létszámmal tevékenykedő közigazgatás létrehozásának célját tartalmazza; a program külön kiemeli a központi közigazgatás létszámának csökkentését (Konvergenciaprogram, 2006: 6). A kormány 2007-es munkaterve előirányozta a legfontosabb adminisztratív terhek csökkentését dereguláció révén, valamint az elektronikus ügyintézés kialakításához szükséges jogszabályváltozások kidolgozását. Ezzel párhuzamosan a koalíció a közszolgálati előmeneteli rendszer megváltoztatása és a személyi állomány javítása terén is előrehaladást tervezett. Külön hangsúlyt helyeztek a szöveg írói a regionális közigazgatási hivatalok megerősítésére, valamint az állami vagyongazdálkodási rendszer átalakítására (vagyis a tulajdonosi joggyakorlók számának csökkentésére és a vagyonkezelési stratégia kidolgozására (Munkaterv, 2007: 5, 12 13). A kormányprogramnak és a munkatervnek megfelelően költséghatékonysági szempontok alapján az idei év során teljes egészében megvalósult az államigazgatás háttérfunkcióinak központosítása: egy szervezetben vonták össze a közbeszerzés, a pályáztatás, a könyvelés, az informatika, az ügyfélszolgálat, az üzemeltetés és a protokollszervezés részterületeit. Emellett szigorodtak a vezető köztisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok; befejeződött a dekoncentrált szervek regionális átszervezésének, valamint a vezetői szintek csökkentésének folyamata központi és területi szinten egyaránt. Az év folyamán a kormány lezárta az állami vagyongazdálkodási rendszer reformját is. A számos korábban megyei szervezet regionális összevonása (pl. Munkaügyi Központ, ANTSZ, 7

8 APEH, Magyar Államkincstár, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság) közül alkotmányos aggályok következtében egyedül az önkormányzatok feletti ellenőrzési jogkört (és nem a közigazgatási hivatalok átszervezését) érintő vált kétségessé. A tavaly elindított és az idén lezárult racionalizálás végeredményeként a központi államigazgatásban dolgozók létszáma 5,5%-kal csökkent, a közszféra GDP-arányos működési költségei 1,5%-kal alatta maradnak a 2006-os szintnek. Ezen belül a felsővezetői státusok száma felére süllyedt, a minisztériumok alkalmazásában álló hivatalnokoké pedig több mint 20%-kal. Továbbá a központi költségvetési szervezeteknél foglalkoztatottak létszáma idén 16 ezer fővel csökkent ben a Kormányzati Személyügyi Központ a minisztériumokban bevezette a teljesítményértékelési rendszert (TÉR), amely a kormányzati várakozások szerint a teljesítményelvű közszféra alapjait teremti meg. A kormányzat az NFT 2-nek köszönhetően döntően uniós forrásból 140 milliárd forint (továbbképzési, ügyfélszolgálati, adatbázisbővítési és informatikai) fejlesztést tervez megvalósítani a közszférában az elkövetkezendő hét évben az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Fejlesztése Operatív Program keretében (Kormányjelentés, 2007: 25 31, 34). A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) habár alapvetően vonta kétségbe az államreform ideológiai hátterét, különös tekintettel az államigazgatási reform létszám-leépítési elemeire, konstruktív módon viszonyult a változásokhoz. Idei tevékenységének fókuszában állásvesztő tagjainak átképzési, részfoglalkoztatási, elő-nyugdíjazási lehetőségei álltak. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében számos végkielégítési kedvezmény szempont kormányzati elfogadtatásával hozzájárult a reform negatív hatásainak tompításához. Emellett a szakszervezet több szociális 8

9 szempontot képes volt érvényesíteni a leépítésekkel kapcsolatos egyeztetések során (pl. az 50 év feletti munkavállalók, vagy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők esetében). A Fidesz az országgyűlési választásokat követően (korábbi bürokrácia ellenes programjának világképével radikálisan szembehelyezkedve) váratlanul a közszolgálatban dolgozók oldalára állt. A Jövőnk c. vitairat az államigazgatási reformot mindössze a fiskális megszorítások miatti kormányzati létszámcsökkentésként definiálja, annak koncepcionális jellegét és modernizációs célját negligálja. Nemzetközi összehasonlításra hivatkozva tényként állapítja meg, hogy a teljes lakossághoz viszonyítva hazánk rendelkezik a legkisebb állami szférák egyikével. A párt, decemberében kiadott, Erős Magyarország c. programjában is hitet tesz a takarékos, de erős állam modellje mellett, amin a koncepció kidolgozói olyan államot értenek, amely a vállalkozó kedvű csoportok akadályait elhárítja, és a rászorulókat támogatja. Az ellenzék szerint a rövidtávú fiskális költségvetési szemlélet és a piaci érdekek elsődlegességét valló neoliberális ideológia mentén kidolgozott reformfolyamat akadályozza a valóban szükséges (de általa soha nem definiált) változások megvalósítását. Képviselői hangsúlyozzák, hogy az EU a decentralizáció útját követeli meg a tagállamoktól és a hatékonyságot, de nem ír elő kötelező modelleket a közszolgáltatások terén. A Fidesz álláspontja szerint a menedzserszemléletű közszolgálat csak kormányzati kampány szlogen, mely mögött a magas államháztartási hiány csökkentésének érdeke húzódik meg. Az ellenzék az állami szférában dolgozók magas száma miatt az egzisztenciálisan fenyegetett, reformellenes protesztszavazók megnyerésére törekszik, melynek kapcsán könnyen támaszkodhat az államelvű posztszocialista értékrendre és modernizáció-kritikus történeti hagyományokra egyaránt. 9

10 A jelenleg zajló, másfél éve indított államigazgatási reform több korábbi reform-koncepcióra épít. Verebélyi Imre közigazgatás-fejlesztési kormánybiztosként 1996-ban kiadott egy vitaanyagot, melyben a központi közigazgatás (és hozzá erősen kapcsolódóan) a kormány átszervezésének modelljét dolgozta ki. A Medgyessy-kabinet alatt megrendelt Sárközy Tamás-féle reformjavaslat, melynek mentén a jelenlegi változások is jelentős részben haladnak, alapvetően a piacgazdaság szolgálatában álló, a piaci elvárásoknak megfelelő menedzsertípusú államigazgatást kívánt létrehozni. A gyurcsányi államigazgatási reform a korszerűnek mondott menedzsmenteszközöket állítja a koncepció középpontjába, vagyis az üzleti életből átemelt módszerekkel, valamint onnan áthozott szakemberekkel próbálja modernizálni a közszolgáltatások teljes körét, bennük az államigazgatással is. A bürokratikus szervezeti struktúrák egyszerűsítése, a felesleges párhuzamosságok és szervezeti burjánzás megszüntetése a rendszerváltás óta minden kormány programjában szerepelt. A másfél éve tartó átalakítássorozatból eddig a költséghatékonyságon túlmenően kizárólag a vezetői szintek csökkentése, a nagyarányú leépítés és néhány minisztérium összevonása valósult meg. A reformból rövidtávon a kormányzati döntési mechanizmust összezavaró, a jogszabály-előkészítés szakmai minőségét rontó, a lakossági ügyvitelt lassító átszervezés képe bontakozik ki. A közszolgálat reformjának várható pozitívumai az NFT 2 keretében megvalósuló fejlesztésekkel együtt a kormányciklus utolsó harmadánál előbb előreláthatóan nem képes a lakosság számára is érzékelhető pozitív változásokat előidézni. Az egészségügy reformál(l)ása A 2006-ban újraválasztott Gyurcsány-kormány ígéretéhez híven hozzákezdett a magyar egészségügy 10

11 gyökeres, vagyis a biztosítási és az ellátási oldalt egyaránt érintő, átalakításához. Alábbi elemzésünkben nyomon követjük az elmúlt másfél év során született egészségügyi döntések sorát, emellett nemzetközi tapasztalatok tükrében értékeljük a kabinet év végén elfogadott egészségbiztosítási koncepcióját, és elhelyezzük azt a kormányzati reformfolyamat egészében. A kormányprogram és a kabinet 2007-es munkatervének összehasonlítása után mérleget vonunk, mennyiben teljesültek (vagy módosultak) a kitűzött célok és ígéretek. Az elemzés egészében nagy hangsúlyt helyezünk az ellenzék, valamint a érdekképviseleti és civil szervezetek alternatív koncepciójára. A tavaly májusában ismételten hivatalba lépő szociálliberális kormány Új Magyarország címet viselő programja az első Gyurcsány-kabinet 100 lépés programjának konzekvens folytatásként lett meghirdetve. Az ismételten hatalomra jutó balközép pártok a következő ciklus államreformjának középpontjába (többek között) az egészségügyi rendszer átfogó megújítását állították. Ennek szellemében meghirdették a biztosítási alapon működő egészségügy szabályozási, felügyeleti, pénzügyi és működési feltételeinek 2007 végéig történő intézményi kialakítását. Ezt követően válik lehetővé a biztosítási alapon működő egészségügy létrehozása, melynek érdekében először is meg kell határozni azon minimális szolgáltatások körét, amelyekre mindenki (biztosítási jogviszony nélkül is) jogosult, illetve azokat is, amelyekre nem terjed ki a kötelező egészségbiztosítás. Emellett elkerülhetetlen a járulékfizetés nyilvántartási és ellenőrzési rendszerének átalakítása. Ennek érdekében 2008-tól a kormány az EU-konform egészségbiztosítási kártya bevezetését ígérte, aminek segítségével elektronikusan nyilvántarthatóvá és nyomon követhetővé váltak volna az alapellátásban igénybe vett szolgáltatások is. A kormány terve szerint 2008-ra az 11

12 infrastruktúra fejlesztésével olyan magas színvonalú egészségügyi intézményrendszert alakít ki, amely a kapacitásokat a szükségletekhez igazítja, arányos és egyenlő, magas színvonalú ellátást biztosít. A kormányprogram emellett tartalmazta a társadalom biztonságát szolgáló közegészségügyi, járványügyi, és élelmiszerbiztonsági tevékenységek megerősítését, valamint az Országos Mentőszolgálat fejlesztését februárjában közreadott kormányzati ütemterv (A Magyar Köztársaság kormányának munkaterve 2007) az idei évre vonatkozóan konkretizálta a Gyurcsány-kabinet e szakpolitikát érintő tervezett döntéseit. A Munkatervben a reform minden tervezett eleméhez csatolva van annak célja, felelős minisztériuma vagy kormányzati szerve és kidolgozásának (illetve végrehajtásának) határideje. Ezek közül néhányat csak cím szerint említünk: a népegészségügyi program újragondolása, kiterjesztése; egészségügyi dolgozók jogviszonyának átalakítása; ügyelet szabályozása. Az alábbiakban az egészségügyi koncepció néhány fajsúlyosabb, a reform egészének jellegére rávilágító, elemét részletezzük. Az egyik ilyen Az egészségügyi ellátások kistérségi szintű sztenderdjeinek kialakítása munkacímet viseli. Ennek célja, hogy a meglévő forrásból a meglévő kapacitások terhére jobb, hatékonyabb és hosszú távon fenntartható struktúrát kell létrehozni, amely növeli az ellátás minőségét, és minél többek számára biztosítja a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést. Kidolgozásának határideje március. A másik fontos terv Az egészségügyi szolgáltatók gazdaságosabb, hatékonyabb, átláthatóbb működésének elősegítése. Mivel ma egy egészségügyi szolgáltatónál a gazdálkodás csak bizonyos mértékig ellenőrzött, és korlátozottan kérhető számon, olyan elemekkel kell tehát bővíteni az ellenőrzést és a működést mint például könyvvizsgáló alkalmazásának kötelezővé tétele, felügyelő-bizottság működése, melyek ellenőrizhetőbbé és 12

13 átláthatóbbá teszik a rendszert. Azonban a legjelentősebb a biztosítói modellválasztás koncepciója, amely kidolgozásának határideje ugyan úgy április, mint az előbb említetté, de még tanulmányom írásának időpontjában sem lehet pontosan tudni pontos részleteit de erről majd később. Mindenestre a megfogalmazott cél szerint olyan társadalombiztosítási modell választása a feladat, amellyel a meglévő forrásokból a legjobb minőséget lehet elérni, egyben biztosítja az igazságos hozzáférést, továbbá összhangban van a nemzeti kockázatközösség elvével. Az eddigiekben közölt tervek egy része a második Gyurcsány-kormány egy éve alatt elindult a megvalósítás útján. Minderről a Beszámoló a kormány egyéves munkájáról című összefoglalás tájékoztatja a közvéleményt. A kormányzat a beszámoló szerint sok tekintetben sikert könyvelhet el: meghatározásra került a biztosítási alapján járó egészségügyi szolgáltatások köre, szélesedett a járulékfizetők köre és a járulékfizetés alapja, megkezdődött a jogosultságok ellenőrzése, januárban létrejött az Egészségbiztosítási Felügyelet. Az alapellátás pontos meghatározása azonban elmarad, a felhozott példák alapján pedig feltételezhető mivel pontos számokat az írás nem közöl, hogy például a járulékfizetők köre csupán csekély mértékben emelkedhetett. Külön elemzés foglalkozik az ellenzék vezető ereje által gyakran támadott, a Fidesz népszavazási kezdeményezésének középpontjában álló, vizitdíjjal és kórházi napidíjjal. A kormány szerint így többletpénz került az egészségügybe, a betegek is vásárlói lettek az egészségügyi szolgáltatásoknak, ha csupán méltányos és jelképessel összegről van is szó. A tanulmány szerint a vizitdíj következtében 10-20%-kal mérséklődött a Magyarországon kiemelkedően és indokolatlanul magas orvos beteg találkozások száma, és megtörtént az első lépés a hálapénz visszaszorítására. Novemberi adatok igazolják, hogy ugyanakkor a megerősíteni 13

14 kívánt háziorvosi rendelések száma is ugyan olyan mértékben esett vissza, mint a kórházi látogatásoké, azaz nem sikerült a háziorvosi és kórházi látogatások arányát az előbbi javára dönteni januárjában lépett hatályba a gyógyszergazdaságossági törvény, aminek látható eredménye, hogy április elsejétől 1200 készítmény ára csökkent átlagosan 16%- kal és 500 terméké nőtt átlagosan 6%-kal. Az adatok alapján ez a lépés a gyógyszerkasszának milliárd, a betegeknek évente 10 milliárd forint megtakarítással jár. Mind a kormányprogramban, mind az ez év februári munkatervben szerepel egy új, korszerű intézményhálózat kialakítására, az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó ígéret. Ez ténylegesen leépítés formájában valósult meg: a 173 kórház közül 6-ban teljesen megszűnt a fekvőbeteg-ellátás, 12-ben aktív ellátás helyett a jövőben csak krónikus, illetve rehabilitációs tevékenységet végeznek, és 33 olyan kórház van, amelyik továbbra is végez aktív, de a korábbinál szűkebb szakmacsoportokat. Az intézkedések következményeképpen fölgyorsulhat a már 2006 nyarán javallott magántőkebeszivárgás a szolgáltatói oldalba áprilisától folyik a kórházi ágyak számának racionalizálása: 26%-kal csökkent az aktív kórházi ágyak száma, de ezen belül 35%-kal emelkedett a krónikus, rehabilitációs és ápolási ágyak száma. Az átszervezésnek köszönhetően 20%-kal emelkedett az egy aktív kórházi ágyra jutó, 7%-kal pedig a krónikus és rehabilitációs ellátásban az egy ágyra jutó finanszírozás összege. A már tárgyalt munkaterv így fogalmaz: A kormány egyértelmű szándéka, hogy a szükséges reformokat okos párbeszédben, közös gondolkodás eredményeként alakítsa ki. E munka nélkülözhetetlen előfeltétele azonban, hogy az átalakításra szoruló, meghatározott területek vonatkozásában a kormány koncepcióalkotó, szabad problémafelvető és elveket, irányokat, célokat megszabó előkészítő megfontolásokat 14

15 dolgozhasson ki, majd ezeket bocsássa széleskörű vitára. Az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról ez a vita elmaradt. Bár Horváth Ágnes egészségügyi miniszter parlamenti expozéjában másként vélekedik: Előttünk fekszik az egészségbiztosítási rendszerről megalkotott, a koalíciós pártok szakértői által hosszas tárgyalások alatt kialakított, minden érintett szakmai és társadalmi szervezettel egyeztetett törvényjavaslat. Az elmúlt év sztrájkjainak sora figyelmezteti a kormányzó elitet arra, nem volt valódi társadalmi párbeszéd erről a kérdésről. A szakmai szervezetek egyet nem értés jelzi az is, hogy a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal egy alternatív törvénytervezetet tett le az asztalra. Az alternatív tervezet értelmében: a Nemzeti Társadalmi Egészségbiztosítási Intézetre átkeresztelt (a munkaadói, a munkavállalói és az állami oldal által együttesen ellenőrzött) OEP reformjának köszönhetően fennmaradna az egységes állami biztosítási rendszer. Mivel a tervezet alapelvei teljes mértékben egybevágnak a Fidesz elképzeléseivel, a legnagyobb ellenzéki párt benyújtotta azt a parlamentnek. Összességében megállapítható, hogy a másfél éve indított egészségügyi reform megvalósuló elemei közül a lakosság számára elsősorban a hátrányosak érzékelhetők: a kórházakra kiszabott teljesítményvolumen-korlát; az ÁNTSZ leépítése; az egyre növekvő várólisták; számos kórház és osztály bezárása illetve összevonása. Az ellátórendszer 90-óta halogatott átszervezésének és a kapacitások racionalizálásának köszönhető költségvetési-pénzügyi megtakarítás, habár számottevő, az állampolgárok többsége (az egészségügy szolgáltatási színvonalának vélhetően átmeneti csökkenése miatt) negligálja annak jelentőségét. Mindeközben az egészségügyi reform lényegi, vagyis a biztosítási oldalt érintő reformja még nem vette kezdetét. Annak ellenére, hogy az év végén (váratlanul csekély kormánypárti ellenkezés mellett) megszavazta a koalíciós többség a biztosítási pénztárakról 15

16 szóló törvényt, annak gyakorlati megvalósulása, főként a Magyar Orvosi Kamara bejelentett ellenállása miatt, bizonyossággal nem prognosztizálható. Közoktatás és versenyképesség A 2007-es esztendő az oktatási rendszer szempontjából újdonságok sorával zárult: miközben az év folyamán a közbeszédet elsősorban a tandíj-vita uralta, valamint ahhoz szorosan kapcsolódva az ellenzék vezető erejének népszavazási kezdeményezése, addig a színfalak mögött jelentős változások zajlottak le. Az előző szociálliberális kormány időszakában végleg lezárult a felsőoktatási intézmények integrációjának folyamata, valamint a Bolognai-rendszer átvétele. Mindebből következően az elmúlt másfél év oktatási szakpolitikáját az egyetemi és főiskolai szféra finanszírozásának egésze szempontjából nem számottevő Fejlesztési Részhozzájárulás bevezetését leszámítva a felsőoktatást alapvetően meghatározó kormányzati döntés idén nem született. Ezzel szemben az ország közoktatási rendszerének átszervezése (ezen belül is a szakképzés átalakítása) révén hazánk versenyképességét hosszú távra megalapozó reformfolyamatot indított el a balközép kabinet. Mint ismeretes, Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is magas az iskolák közötti színvonalbeli eltérés. A legújabb PISA-felmérés szerint a magyar iskolások két, egymástól egyértelműen elválasztható csoportra oszthatók családi hátterük, iskolájuk és teljesítményük alapján. Míg a megfelelő háttérrel rendelkező, nagyobb településen található iskolákba járó gyerekek tanulmányi teljesítménye az európai élvonalat képes megközelíteni, az alacsony státusú társadalmi csoportokhoz tartozó, hátrányos helyzetű településen tanuló fiatalok kifejezetten gyenge eredményt produkálnak. Sajnos ez 16

17 utóbbi negatív adat nem újkeletű: hazánk e téren több mint két évtizede folyamatosan romló mutatókkal rendelkezik a PISAvizsgálatok tanúsága szerint. Mivel az oktatás esélyegyenlőség-teremtő szerepe bizonyítottan kulcsfontosságú az egyén későbbi munkaerőpiaci és az ország hosszú távú gazdasági versenyképesség szempontjából. A Gyurcsány-kabinet a kormányprogram szellemében vélhetőleg ebből kiindulva látott hozzá 2007 elején az alapfokú oktatás és a szakképzés rendszerének átalakításához. A kormányprogram szerint a kistelepüléseken kívánatos az általános iskolák alsó tagozatainak megőrzése, a felső tagozatokat viszont össze kell vonni a hatékonyság növelése érdekében, emellett az esélyegyenlőség növelése végett a kormányprogram tervezte a beiskolázási körzetek átrajzolását. A program felül kívánta vizsgálni a pedagógusok bérezését, az elvégzett munka arányában nagyobb differenciálást megcélozva. A program értelmében a kormány egy szakiskolai fejlesztési programot indított el, melynek keretében az eddigi tizenhat Térségi Integrált Szakképző Központ mellé még ilyen intézmény kialakítását látott hozzá. (A ciklus végére a kormány tervei szerint a szakiskolai tanulók négyötöde már ilyen integrált iskolában tanulna.) Az ellenzék, a szakmai és civil szervezetek élesen bírálták a kormány elképzeléseit: a Fidesz a Jövőnk programban ellenezte a kisiskolák bezárását és a centralizált szakképző központok létrehozását. A májusi vitairat ugyan konkrétan nem beszél a falusi iskolák fenntartásáról, azonban tényként szögezi le: a vidéki kisiskolák bezárása a kistelepülések elsorvadásához vezet. Emellett az ellenzéki szakpolitikai támadások sarokköve a felesleges és költséges eszközbeszerzések folyamatos bírálata (pl. az iskolák digitális táblákkal való felszerelésének 40 milliárdos tétele). A nagyobbik ellenzéki párt elutasította a szakképző intézetek létrehozását is, mert szerintük a túl nagy oktatási 17

18 intézményekben a leghátrányosabb helyzetű családok gyermekei nem kapják meg a pedagógiai módszerek számukra alapvetően fontos személyre szabott alkalmazását. A költségvetés oktatásra fordított tételeinek (a Konvergencia Programban szereplő) GDP-arányos csökkentését pedig abból kiindulva nem támogatja az ellenzék, hogy a hosszabb oktatási idő ellensúlyozza a kisebb gyereklétszámot, így a forrásokat nem lehet csökkenteni. A civil társadalom nagy része is egyértelműen elutasította a közoktatás átalakítását. A legtöbbet a Védegylet tett a szakmai alternatíva képviselete terén: megszervezve az Élőlánc a kisiskolákért programot, valamint országos gyűjtést indított a kisiskolák támogatásának érdekében. A Védegylet érvelése szerint azért kell fenntartani a kistelepülési iskolákat, mert vidéken több a hátrányos helyzetű gyermek, akik elengedhetetlenül igénylik a tehetséggondozó, felzárkóztató programok helyben történő biztosítását. Emellett a többségében alacsony jövedelmű falusi családokra újabb terhet róna a települési iskola áthelyezése (az egyébként is emelkedő közlekedési költségek) okán. A Védegylet (a civil szervezetek többségével karöltve) a központosított, modernizált iskola nem pótolhatja a helyi intézményt közösségszervezési és (értelmiségi) normaadó szempontból, ezért kizárólag az önkéntes iskola-társulások létrejöttét tartja elfogadhatónak. A kényszerített társulások esetében valóban fennáll annak veszélye, hogy a kistérségi társulás központjának eleve erősebb lobbyhelyzetben lévő önkormányzata saját iskolája számára aránytalanul több forrást juttat a gyengébb pozíciójú (tehát amúgy is hátrányosabb helyzetben lévő) kistérségi iskolák és települések kárára. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kormányzati intézkedések közül elsősorban a tagjait leginkább érintő kötelező pedagógusi óraszám-emelés ellen tiltakozott. A szakszervezet szerint a kötelező óraszám 18

19 emelésére kizárólag állások megszüntetése érdekében volt szükség, a döntés mögött semmilyen egyéb koncepcionális elképzelés nem húzódik meg, valamint a reform ezen eleme automatikusan vonja maga után a pedagógusok túlterheltségének további emelkedését és az oktatás színvonalának csökkenését. A PDSZ a legnagyobb oktatási érdekképviseletként (a civil és ellenzéki véleményekkel összhangban) az iskolák erőltetett integrációjának tervezetét a kezdetektől fogva ellenezte szociális és esélyegyenlőségi szempontjait hangsúlyozva. Az oktatás hatékonyságát mérő szakértők sem voltak egyöntetűen megelégedve a kormány elképzeléseivel. Egy tavaly megjelent szakértői elemzés (Csapó Benő Fazekas Károly Kertesi Gábor Köllő János Varga Júlia: A foglalkoztatás növelése nem lehetséges a közoktatás átfogó megújítása nélkül. In Élet és Irodalom, november 17.) érvelése szerint az oktatásba és tágabb értelemben a humán tőkébe való befektetés (közgazdaságilag is számszerűsíthető módon) messze magasabb közösségi megtérülési rátát eredményez, mint az infrastrukturális beruházások. A tanulmány szerint a szegény rétegek gyenge színvonalú és igényeikhez nem alkalmazkodó képzése hosszú távon tartósítja azok kiemelkedően alacsony foglalkoztatási szintjét. Megoldást kizárólag az oktatási rendszerbe irányított nagy összegű állami beruházás jelentene. Egy, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben készült, 2005-es tanulmány (Hermann Zoltán: A falusi kisiskolák és a méretgazdaságossággal összefüggő hatékonyságveszteségek) pedig azt mutatta ki, hogy bár a kis iskolák fajlagos működési költsége nagyobb, mint a nagy intézményeké, országos szinten mégis csekély többletkiadással jár ezeknek az iskoláknak a fenntartása. Ráadásul a továbbtanulási adatok alapján a kisiskolák hasonlóan hatékonyak, mint a nagyobb vidéki oktatási intézmények; különbség a falusi és városi iskolák 19

20 között van, de a legfontosabb tényező itt a gyerekek eltérő szociális háttere. A tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a közoktatás hatékonysági problémáinak forrását alapvetően nem a falusi kis iskolák jelentik. Az ellenzéki és civil tiltakozások ellenére a kormány kitartott programja mellett, és a nyár alatt jelentősen megváltoztatta az általános iskolai oktatás, ill. a szakképzés feltételeit. Ezek szerint a nyolc osztállyal (kb. 120 gyermekkel) nem rendelkező települések általános iskoláit financiális eszközökkel társulásra ösztönzik, ami ahhoz vezet, hogy a tervek szerint modernizálandó központi iskolába fognak járni a környék gyerekei. Az alapkvótán felüli többletforrásokat a kistérségi társulások osztják el, lehetetlen helyzetbe hozva ezzel az önálló iskoláját megtartani kívánó, de elegendő gyerekkel nem rendelkező önkormányzatot. Az idei év folyamán a szakképzést is centralizálta a kormány a térségi integrált szakképző központok létrehozásával. A kormány azonban nemcsak a szakiskolákat kényszerítette társulásra, hanem a szakképzési programok irányítását regionális szintű szakképzési bizottságok kezébe helyezte. Ezen átalakítások hosszú távú hatásai egyelőre nyilván nem ismertek, egy ilyen léptékű beavatkozás hosszú távú hatásait legkorábban hat-nyolc év múlva lehet mérni. Becslések szerint kb. 800 településen nincs elegendő gyerek az önálló általános iskola fenntartásához, tehát ezek az intézmények voltak kénytelenek iskolatársulást létrehozni. Számtalan kistelepülésen bezárt az általános iskola felső tagozata, sok helyen pedig az összes gyereket más település iskolájába kellett íratni az egész helyi oktatási intézmény bezárása miatt. Sok vidéki városban és Budapesten is osztályokat, iskolákat vontak össze. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szeptember elejei, azóta nem frissített adatai szerint az általános iskolák átalakítása miatt mintegy 9000 pedagógust kellett állásából elbocsátani, és 456 oktatási 20

Közoktatás és versenyképesség

Közoktatás és versenyképesség Varga Bálint Közoktatás és versenyképesség A 2007-es esztendő az oktatási rendszer szempontjából újdonságok sorával zárul: miközben az év folyamán a közbeszédet elsősorban a tandíj-vita uralta, valamint

Részletesebben

Közpolitikai reformok és korlátaik

Közpolitikai reformok és korlátaik Pétervári Zsolt Közpolitikai reformok és korlátaik A közpolitikai reformok értékelésénél kizárólag a kormányzati intézkedéssorozat irányát, tendenciáját vizsgáljuk, mindezt azért, mert a második Gyurcsány-kabinet

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar Köztársaság kormánya Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009. áttekintése Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Válságkezelés 4 pillér A gazdasági válság kirobbanását követően

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Prof. Dr. MIHÁLYI Péter: Az egészségügyi reform fő irányai és az egészségpénztárak kapcsolata 2006. november 9. 1 Mi a baj a magyar egészségügyben?

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum 1 Az önkormányzati

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása dr. Helmle László 2012. szeptember 20. A Semmelweis Terv tézisei Az ellátórendszer összhangjának ismételt megteremtése (térségi szervezés, progresszív ellátás)

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. EGYSZERŰ ÁLLAM 2012.09.06.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. EGYSZERŰ ÁLLAM 2012.09.06. 1 VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. A vállalkozások adminisztrációs költsége Uniós összehasonlításban is magas, MOon nem csökken, inkább növekszik 2 Adminisztrációs teher az adminisztrációs költségek

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben