Kutatási beszámoló december között folytattam kutatásokat Bécsben, a Collegium Hungaricum

Átírás

1 Kutatási beszámoló december között folytattam kutatásokat Bécsben, a Collegium Hungaricum 1. ösztöndíj támogatásával. Bécsi tartózkodásom legfontosabb célja, hogy egy megkezdett, nagyobb lélegzetű munkához, A késő középkori magyar főúri vallásosság téma feldolgozásához releváns szakirodalmat gyűjtsek. Annál is inkább fontos volt a külföldi szakmunkák feltérképezése, összegyűjtése, mivel Magyarországon egy-két kivételtől eltekintve eleddig nem foglalkoztak e témával. Ezzel szemben elsősorban a német, részint osztrák (illetőleg francia és angol) szerzők egyik fontos kutatási területe a késő középkori Laienfrömmigkeit vizsgálata, a megjelent munkák pedig számos releváns támpontot, módszertani segítséget nyújtanak a magyar anyag feldolgozásához is. A munkát elsősorban az Universitätsbibliothek két szakkönyvtárában (Fachbereichsbibliothek für Katolische und Evangelische Theologie és FB für Geschichtswissenscahft) végeztem. Ezen kívül az ÖStA HHStA-ban őrzött Erdődy Archívum középkori anyagával is dolgoztam. Az összegyűjtött könyvészeti anyag listája Becker, B.: Aspects of Lay Piety in Early Renaissance Florence. In: The Pursuit of Holiness in Late Medieval and Renaissance Religion. Ed. by Ch. Trinkaus with H. A. Obermann. Leiden Borgolte, Michael: Stiftungen des Mittelaters im Spannungsfeld von Herrschaft und Genossenschaft. In: Memoria in d der Gesellschaft des Mitetlaters. Hgg. v. Dieter Geuenich, Otto Gerhard Oexle. Göttingen (Veröffentlichung des Max-Plancj-Institut für Geschichte 111.) Burger Christoph: Direkte Zuwendung zu den Laien und Rückgriff auf Vermittler in spätmittelalterlicher katechetischer literatur. In: Berndt Hamm Thomas Lentes (Hrsg.): Spätmittelalterliche Frömmigkeit zwischen Ideal und Praxis. Tübingen, (Spätmittelalter und Reformation NR 15.) Delaruelle, Étienne: La pieté populaire au Moyen Age. Torino Dinzelbacher, Peter: Mittelalterliche Religiosität. In: Frömmigkeitsstile im Mittelalter. Hrsg. v. Wolfgang Haubrichs. Göttingen, (Zeitschrift für Literaturwissenschaft und Linguistik 20 (1990) Heft. 80.)

2 Duffy, Eamon: The stripping of the altars : traditional religion in England c c New Haven, Fey, Carola: Ablässe und Reliquien. Fürstliche Förderung des religiösen Lebens in Kirchen und Kapellen. In: Adel und Bauern in der Gesellschaft des Mittelalters. Internationales Kolloquium zum 65. Geburtstag von Werner Rösener. Hrsg. v. Fey, Carola und Krieb, Steffen. [Stuttgart] Finger, Heinz: Fromme Spontaneität und geistliche Ordnung. Spätmittelalterliche Volksfrömmigkeit in der Erzdiözese Köln. In: Johannes Laudage (Hrsg.): Frömmigkeitsformen im Mittelalter und Renaissance. Droste Verlag [Düsseldorf] (Studia humaniora Bd. 37.) Hamm, Berndt: Frömmigkeit als Gegenstand theologiegeschichtlicher Forschung. Methodisch-historische Überlegungen am Beispiel von Spätmittelalter und Reformation. Zeitschrift für Theologie und Kirche 74 (1977) Hamm, Berndt: Religiosität im späten Mittelalter. Spannungspole, Neuaufbrüche, Normierungen. Tübingen. (Spätmittelalter, Humanismus, Reformation; 54) Heckmann, Marie-Luise: Die christliche Wohltätigkeit im Mittelalter. In: Frömmigkeitsformen Himmel, Hölle, Fegefeuer: Das Jenseits im Mittelalter. Katalog zur Austellung des Schweizerischen Landesmuseums. Hrsg. v. dems., München Illi, Martin: Begräbnis, Verdammung und Erlösung. Das Fegefeuer im Spiegel von Bestattungsriten. In: Himmel, Hölle Jaritz, Gerhard: Seelenheil und Sachkultur. Gedanken zur Beziehung Mensch-Objekt im späten Mittelalter. In: Europäische Sachkultur des Mittelalters. Wien, (Österreichische Akademie der Wissenschaften Pilosophisch-Historische Klasse 347. Veröffentlichungen des Instituts für mittelalterliche Realienkunde Österreich Nr. 4.) Jaritz, Gerhard: Leben um zu sterben. In: Harry Kühnel (Hrsg.): Alltag im Spätmittelalter. Graz-Wien-Köln Jaritz Gerhard: Die Ordnung der Gabe. Spätmittelalterliche Seelgeräte, Alltagsbeeinflussung und die Relevanz des Details. In: Rutengänge. Studien zur geschichtlichen Landeskunde. Festgabe für Walter Brunner zum 70. Geburtstag. Hg. Brunner, Meinhard Pferschy, Gerhard Pferschy Obersteiner, Gernot P. Graz, (Forschungen zur geschichtlichen Landeskunde der Steiermark Bd. 54) Jezler, Peter: Jenseitsmodelle und Jenseitsvorsorge eine Einführung. In: Himmel, Hölle Kitzinger, Martin: Viri religiosi et literati. Kleriker am Fürstenhof im späten Mittelalter. In: Vita Religiosa im Mittelalter. Festschrift für Kaspar Elm zum 70. Geburtstag. Hrsg. von Franz J. Felten und Nikolas Jaspert. Berlin (Berliner Historischen Studien 31 = Ordensstudien 13.) Klosterberg, Brigitte: Zur Ehre Gottes und zum Wohl der Familie. Kölner Testamente von Laien und Klerikern im Spätmittelalter. Köln (Kölner Schriften zur Geschichte und Kultur 22.) Laienfrömmigkeit im späten Mittelalter. Hrsg. v. Klaus Schreiner unter Mitarbeit von Elisabeth Müller-Luckner. München, (Schriften des Historischen Kollegs Kolloquien 20.) Le Goff, Jacques: Die Geburt des Fegefeuers. Vom Wandel des Weltbildes im Mittelalter. München Le Goff, Jacques: Wucherzins und Höllenqualen. Ökonomie und Religion im Mittelalter. Stuttgart

3 Machilek, Franz: Frömmigkeitsformen des spätmittelalterlichen Adels am Beispiel Frankens. In: Laienfrömmigkeit Materielle Kultur und religiöse Stiftungen im Spätmittelalter. Wien (Österreichische Akademie der Wissenschaften Pilosophisch-Historische Klasse Sitzungen, 554. Band Veröffentlichungen des Instituts für mittelalterliche Realienkunde Österreich Nr. 12.) Moeller, Bernd: Frömmigkeit in Deutschland um In: Die Reformation und das Mittelalter. Kirchenhistorische Aufsätze. Hrsg. Johannes Schilling. Göttingen, Molitor, Hansgeorg: Frömmigkeit in Spätmittelalter und früher Neuzeit als historischmethodisches Problem. In: Festgabe für Ernst Walter Zeeden zum 60. Geburtstag. Hrsg. v. Horst Rabe, Hansgeorg Molitor, Hans-Christoph Rublack. Münster (Reformationsgeschichtliche Studien und Texte, Supplemetband 2.) Molitor, Hansgeorg: Das regulierte Verhältnis zu Gott. Frömmigkeit in der Frühen Neuzeit. In: Frömmigkeitsformen Nyhus, Paul L.: The Franciscan Observant Reform in Germany. In: Reformbemühungen und Observanzbestrebungen im spätmittelalterlichen Ordenswesen. Hrsg. Elm, Kaspar. Berlin, (Ordenstudien 6.) Oexle, Otto Gerhard: Memoria als Kultur. Hg. Otto Gerhard Oexle. Göttingen Pohl-Resl, Brigitte: Rechnen mit der Ewigkeit. Das Wiener Bürgerspital im Mittelalter. Wien- München (MIÖG, Erg.-Bd. 33.) Rosenthal, B. J. L.: The Purchase of Paradise. Gift Giving and the Aristocracy, London-Toronto Sauer, Christine: Fundatio und Memoria. Stifter und Klostergründer im Bild Göttingen, (VMPIG 109) Scheller, Benjamin: Memoria an der Zeitenwende. Die Stiftungen Jakob Fuggers des Reichen vor und während der Reformation (ca ). Berlin (Veröffentlichung der Schwäbischen Forschungsgemeinschaft R. 4. Bd. 28. Studien zur Fuggergeschichte Bd. 37. Stiftungsgeschichte Bd. 3.) Schmid, Wolfgang: Zwischen Tod und Auferstehung. Zur Selbstdarstellung städtischer Eliten des ausgehenden Mittelalters im Spiegel von Stiftbildern. In: Himmel, Hölle Schreiner, Klaus: Laienfrömmigkeit Frömmigkeit von Eliten oder Frömmigkeit des Volkes? Zur sozialen Verfaßheit laikaler Frömmigkeitspraxis im späten Mittelalter. In: Laienfrömmigkeit Schreiner, Klaus [Hrsg.]: Frömmigkeit im Mittelalter. Politisch-soziale Kontexte, visuelle Praxis, Körperliche Ausdrucksformen. München Seibold, Alexander: Sammelindulgenzen. Ablaßurkunden des Spätmittelalters und Frühneuzeit. Köln, Weimar, Wien, Swanson, Robert N.: Religion and Devotion in Europe c c Cambridge, Swanson, Robert N. [ed.]: Promissory Notes ont he Treasury of Merits. Indulgences in Late Medieval Europe. Leiden Boston Der Tod des Mächtigen. Kult und Kultur des Todes spätmittelalterlichen Herrscher. Hg. v. Lothar Kolmer. Paderborn München Wien Vauchez, André: Gottes vergessenes Volk: Laien im Mittelalter. [=Les Laïcs au moyen age dt.] Freiburg im Br., Wien Vavra, Elisabeth: Kunst als religiöse Stiftung. In: Alltag im Spätmittelalter

4 Wehrli-Johns, Martina: «Tuo daz guote und lâ daz übele» Das Fegefeuer als Sozialidee. In: Himmel, Hölle Weiss, Sabine: Kurie und Ortskirche. Die Beziehung zwischen Salzburg und dem päpstlichen Hof unter Martin V. ( ). Tübingen (BDHIR 76.) Zajic, Andreas: Zu ewiger gedächtnis aufgericht. Grabdenkmäler als Quelle für Memoria und Repräsentation von Adel und Bürgertum im Spätmittelalter und in der Frühen Neuzeit. Das Beispiel Niederösterreich. Wien-München (MIÖG Ergänzungsband 45.) Az Erdődy Levéltárban átnézett oklevelek listája ED január 8. Hédervári Lőrinc nádor oklevele a Losonciak Zaránd megyei birtokaik feletti megegyezéséről ED március 10. Hunyadi Jánosnak jelenti az aradi káptalan, miszerint György rác despota ellenében megidézte a Zaránd megyei birtokviták miatt a Losonczi fivéreket. ED április. 21. A csanádi káptalan jelentése Pálóci László országbírónak, miszerint Hunyadi János kormányzó (Regni Hungarie gubernator) parancsára (átírva a teljes oklevél) elvégezték a vizsgálatot Losonczi Albert és János az elmúlt Szt. Dorottya ünnepén Johannis de Ribuze? waywoda domini despoti de Kapolna ac Janko de Chil cum hominibus Maga de Halmagh et Michaelis filii sui cum consensu et voluntate prelibati illustris domini Georgii despoti Rascie ac Ladislaus castellani sui in castrp Vilaguswar constituti, necnon prefati Micahelis et Maga de Halmagh a nevezett panaszosok Zaránd megyei Felsewkavrathva és más birtokain hatalmaskodtak. Datum in Themeswar, márc. 1. A vizsgálatra feria III. p. f. b. Tiburcium et Valeriani mártírok ünnepén került sor; hatósági ember: Raphael de Kath; testimonium: Johannem archidiaconum Themesiensem, concanonicum nostrum ED október 25. A zágrábi püspököt a ferences rend provinciálisa felvette a rend konfraternitásába. Pergamen, díszített, festett. A virágmintás keret heraldikai bal oldalán a pápai címer, míg jobb oldalán Erdődy Simon zágrábi püspök címere. Középütt pedig Szent Ferenc, amint megkapja a stigmákat, az egész gyönyörűen festett. A szöveg felső néhány sora hiányos (szakadt). ED december. 22. Lőrinc a Szt. Anasztázia presbiter kardinálisa, Német-, Magyar-, Cseh-, Lengyelországba küldött pápai legátus oklevele a nyitrai püspökhöz és a nyitrai lektorhoz, valamint a kántorhoz. Az esztergomi egyházmegyés Jabloncai Cseh János, Ferenc az őket becsapó Dovrai Rafael esztergomi egyházmegyés laikus ellen az érseki szentszéken indított pert a pápa elé fellebbezték. Budán kelt az oklevél. ED november. 13. Hunyadi János főkapitány a Losonczi Albert és jobbágyai, valamint Balázs literátus solymosi várnagy famulusa közti pert elhalasztja. 4 gyűrűspecsét nyoma. ED július. 23. Ozorai Pipo temesi és zarándi ispán, valamint a királyi sókamara ispánja által kiadott oklevél a megyei közgyűlésen egy hatalmaskodás ügyében Losonci László bán fiainak, Dénesnek és Zsigmondnak Pankota nevű birtokáról 143 marhát hajtotak el, valamint 6 kocsi sót vittek el. ED december. 16. V. Miklós pápa Kisvárdai Péternek erdélyi plébániát adományoz. kifogástalan állapotú, szép ólombullával. ED június 14. II. Pál pápa Mátyás királyhoz intézett bullájában megerősíti Benedek zágrábi püspök kinevezését 4

5 ED július. (egyszerű újkori papír másolat) Frangepán Márton gróf pálosoknak tett kegyes adományát II. Pál pápa megerősítette. ED augusztus 12. (egyszerű újkori papír másolat) Frangepán Márton gróf kegyes adománya (testamentum) az obszerváns ferenceseknek ED december 16. Losonci Zsigmond budai prépost és testvére eladják szabolcsi birtokukat ED május 25. II. Lajos király megerősíti Bakócz Tamás végrendeletét, miszerint valamennyi várát, kastélyát, birtokát testvéreire, unokaöccseire, rokonaira hagyja. A fő kedvezményezett Erdődy Péter. ED április 14. Rafael a S. Giorgio in Velabro diakónus kardinálisa, pápai kamarás oklevele, miszerint Rómában pappá szentelték az esztergomi egyházmegyés Nachpáli Jánost, Szentgyörgy oppidum Szűz Mária oltárának akolitusát. Eredeti pergamen, a bíboros függő pecsétjének csak a szalagja van meg. A jobb oldalon Ferrarai Tamás vikárius függő, gyűrűspecsétje: körirata nem látszik (lehet nem is volt) a kerek pecsétmezőben egy kerektalpú pajzs, pecsétképe egy szárnyait kiterjesztő madár, (daru). A plican pápai kam. jegyzet: Phy. de Pontecurvo. ED január 23. Isvalies Péter kardinális, pápai legátus oklevele, melyben átírja VI. Sándor pápa augusztus 17.-én kelt oklevelét, melyben minden bűn alól felmentette Ellerbach János özvegyét, Kanizsai Katalint. Az oklevél részletesen leírja (tartalmilag átírja) a Szentszék előtt (is) zajló pereskedést. ED szeptember 6. X. Leo pápa bullája Bakócz Tamás kérésére, miszerint az esztergomi bazilika oldalához épített Szűz Mária-kápolnát pünkösdkor felkeresők számára bizonyos feltételekkel teljes búcsút engedélyez Pécs, január 1. Dr. Fedeles Tamás 5