GYAKORLATI LÉPÉSEK AZ IRREGULÁRIS MIGRÁCIÓ CSÖKKENTÉSÉRE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GYAKORLATI LÉPÉSEK AZ IRREGULÁRIS MIGRÁCIÓ CSÖKKENTÉSÉRE"

Átírás

1 GYAKORLATI LÉPÉSEK AZ IRREGULÁRIS MIGRÁCIÓ CSÖKKENTÉSÉRE február 20.

2 TARTALOM Összefoglaló Bevezető Célok A tanulmányban használt szakkifejezések, definíciók Módszertan Az illegális migrációt érintő magyarországi politikai és jogi keretek Az illegális migrációt érintő nemzeti politika és jogalkotás A migrációt érintő főbb hazai jogforrások Idegenrendészeti szankciórendszer Idegenrendészeti hatóságok Együttműködés a társszervekkel Az illegális migránsok számának csökkentésére irányuló gyakorlati lépések Ukrán viszonylat Román viszonylat Szerb viszonylat Horvát viszonylat A migránsok Magyarországra érkezése előtt tett lépések az illegális migráció kiküszöbölésére 23 Hatékony határellenőrzés Az illegális bevándorlók határon történő azonosítása és észlelése érdekében tett gyakorlati intézkedések Melyek azok az eszközök, amelyekkel a leghatékonyabb módon megakadályozzák a migránsok beutazását a schengeni területre? Az államhatár őrizete Az illegális bevándorlás ellenőrzése érdekében tett gyakorlati intézkedések Magyarország területén Az illegális migráció elleni küzdelem eszközei Az államhatár őrizetére vonatkozó gyakorlati intézkedések Nemzetközi együttműködés a jogellenes migráció visszaszorításáért Együttműködési megállapodások A visszafogadási egyezmények alkalmazása A szerb visszafogadási Egyezmény gyakorlati alkalmazásának biztosítása Schengeni Információs Rendszer működtetése Mélységi ellenőrzések végrehajtása, illetve az ezekből származó tapasztalatok Egyéb (nem jogalkotási) együttműködési formák az nemzetek között, együttműködések az EUval és nemzetközi szervezetekkel

3 A menedékkérők menedékjogi eljáráshoz való hozzáféréséhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtása Általános jogi keret A visszaküldés tilalmának (non-refoulement) és a Genfi Egyezmény 33. cikkének érvényesülése Következtetések és ajánlások m eghallgatás az úgynevezett egyszerű megítélésű ügyekben A non-refoulement elvének és a Genfi Egyezmény 33. cikk (1) bekezdésének alkalmazása Rendőrök felügyelete A Genfi Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének egységes alkalmazása Vízumliberalizáció Monitoring mechanizmus A szerb fél által tett intézkedések Ellenőrzési módszerek Az Uniós politika és jogalkotás hatása Becslések és statisztikák az illegális migráns népesség tekintetében Konklúzió Bibliográfia Mellékletek

4 Összefoglaló Jelen tanulmány célja, hogy az előzetesen megadott specifikáció alapján bemutassa a Magyarországot érintő migrációs tendenciákat, értékelje az azokra adott válaszokat, ismertesse az idegenrendészeti-menekültügyi hatósági jogköröket és felvázolja azokat a feladatokat, amelyeket Magyarországnak, mint schengeni tagállamnak teljesíteni kell. Az bizonyos, hogy a hazai migrációs szabályozás az elmúlt 17 évben komoly fejlődésen ment keresztül mi sem bizonyítja jobban, mint ez idő alatt négy új idegenrendészeti, valamint a jogterülethez szervesen kapcsolódó két menedékjogi törvényt alkotott a Parlament és komoly kihívások előtt áll a közeljövőben is. A legális és illegális migráció kérdése komolyan foglalkoztatja nemcsak a szakmai és politikusi rétegeket, hanem az átlagos állampolgárokat is. Olyan kérdések merülnek fel, amelyekre nem mindig adhatóak adekvát válaszok. Például az elöregedő Európa igénye az új és jól képzett munkaerőre, az uniós állampolgárok és harmadik országbeli családtagjainak szabad mozgása a országok állampolgárainak és családtagjainak szabad mozgása és tartózkodása, valamint az emberi jogok és ezen belül a menekültek jogainak biztosítása. A migráció ma a világ legtermészetesebb folyamata, az a tény pedig hogy a fejlett országok nem mindig nyitottak a szegényebb bevándorlók fogadására szükségszerűen magával hozza az illegális migráció növekedését is. A migrációs jelenségekkel együtt nő az erre épülő, a migránsokat (is) kihasználó nemzetközi szervezett bűnözés: az embercsempészet, az emberkereskedelem, a prostitúció, valamint a terrorizmus. Az e tevékenységek elleni küzdelem jegyében és a migrációs teher enyhítése érdekében a nemzetközi közösség, az ENSZ, az Európai Unió mellett Magyarország is jelentős lépéseket tesz az illegális migráció felfedésére és megakadályozására. Számos nemzetközi szerződés segíti elő az országok, rendőrségek, hatóságok közötti együttműködést a különösen veszélyes embercsempészet vagy emberkereskedelem elleni küzdelemben. Az embercsempészet a célzott állam jogrendjének megsértésén kívül gyakran jár a csempészett személy életének veszélyeztetésével, valamint anyagi kizsákmányolásukkal. Az emberkereskedelem ugyanezen kockázatok mellett az emberek méltóságát, ember voltát semmibe véve őket áruként, tárgyként adja-veszi, a modernkor rabszolgáiként vagy szervbankként kezeli áldozatait. Érthető, hogy a legtöbb nemzetközi egyezmény e súlyos 4

5 bűncselekmények megakadályozását, megelőzését, az elkövetők elfogását és az áldozatok segítését szolgálja. 1. Bevezető 1.1 Célok A tanulmány célja nem lehet más, mint hogy hiteles képet nyújtson a Magyarországon, illetve tágabb értelemben, a Közép-Kelet Európában kialakult migrációs trendekről, a jogalkotók által megteremtett normák hatályosulásáról, a felelős hatóságok által kialakított eljárási rendekről, valamint az emberi jogok érvényesülésének helyzetéről. A tanulmány további célja emellett annak megvilágítása is, hogy az illegális migráció milyen problémákat és kihívásokat gerjeszt Magyarország, illetve az Európai Unió mindennapi életében. Magyarország célkitűzése az illegális migráció területén schengeni külső határállamként az illegális belépések visszaszorítása és jogellenes cselekmények mind nagyobb hatásfokú felderítése. A tanulmány az elméleti tételek és gyakorlati tapasztalatok megvizsgálásával tájékoztatást kíván adni a jogalkotók és a jogalkalmazók számára. 1.2 A tanulmányban használt szakkifejezések, definíciók családtag: Az Európai Parlament és Tanács április 29-i 2004/38/EK, az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgásához és tartózkodásához való jogáról szóló irányelv szerint: (a) házastárs; (b) élettárs, aki az Uniós állampolgárra a tagország jogszabályai szerint bejelentett élettársi kapcsolatban él, abban az esetben, amennyiben a befogadó tagállam jogszabályi rendelkezése a bejelentett élettársi kapcsolatot a házassággal azonosan kezeli és összhangban van a befogadó tagállam vonatkozó jogszabályi rendelkezéseivel; 5

6 (c) a házastárs vagy a (b) pontban meghatározott élettárs közvetlen eltartott leszármazottai; (d) a házastárs és a (b) pontban meghatározott élettárs közvetlen eltartott egyenes ági rokona. EUROSUR: European external border surveillance system (Európai Határőrizeti rendszer); melynek célja, hogy javítsa a tagállamok és a FRONTEX helyzetismeretét, reagálási képességét a külső szrazföldi és tengeri határokon az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése során; FRONTEX: Az Európai Unió tagállamai Külső Határain való Operatív Együttműködés Igazgatásáért Felelős Európai Ügynökség, független szakmai szervezet, amelynek feladata a tagállamok közötti operatív feladatok koordinációja a határrendészeti feladatok ellátása terén harmadik országbeli állampolgár: az a személy, aki az Európai Unióról, működéséről szóló Egyezmény 20.(1) cikkelye szerint nem az Unió állampolgára és nem rendelkezik a Schengeni Határellenőrzési Kódex 2.(5) cikkelyében meghatározott szabad mozgás jogával az Európai Unió területén; International Organization for Migration (IOM): Nemzetközi Migrációs Szervezet, amely 1951-ben alakult genfi központú kormányközi szervezet. Jelenleg 120 teljes jogú tagállamot, 19 megfigyelői státusszal rendelkező államot, illetve 70 nemzetközi szervezetet foglal magába. Nemzetközi kormányzati szervezetként az IOM alapelve, hogy a humánus és szervezett keretek között zajló migráció egyaránt szolgálja a migránsok és a társadalom érdekeit. Magyarország 1991-ben lett az IOM teljes jogú tagja. Schengeni Megállapodás; illetve Végrehajtási Egyezmény: A Schengeni Megállapodás június 14-én Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg és Hollandia államai között került aláírásra azzal a céllal, hogy fokozatosan megszüntetik a közös (belső) határaikon az ellenőrzést, és érvényesítik a szabad mozgás elvét minden aláíró tagország, más tagállamok és harmadik országok állampolgárai számára. A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény a szabad mozgás intézményének alkalmazásának biztosításáról gondoskodik. A Megállapodás és a Végrehajtási Egyezmény, illetve az ezeken alapuló későbbi schengeni vívmányok (ideértve az Uniós jogba történő integrálást követőn 6

7 születet, schengen-releváns uniós jogszabályokat is képezik az ún. Schengeni acquis-t ben a Schengeni Egyezményt és az acquis-t az Amszterdami Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv illesztette az Európai Unió jogába, amelynek átvétele és alkalmazása ettől kezdve kötelező az új unós tagállamok számára. Megjegyzés: a schengeni tagállamok tekintetében bonyolult változó geometria érvényesül januárjáig az alábbi EU tagországok csatlakoztak a Schengeni övezethez: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország. Mindez azt jelenti, hogy a többi EU tagország (Bulgária, Ciprus, Írország, Románia és Egyesült Királyság) nem teljes jogú és teljes körű schengeni tagország. Bulgária és Románia, bár de facto a schengeni vívmányok szinte teljes körét alkalmazzák, egyelőre várakoznak a teljes jogú tagságra. Az Egyesült Királyság, Írország azonban a schengeni vívmányok csak egy bizonyos körének alkalmazásában vesznek részt. Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc, melyek nem EU tagállamok, mégis csatlakoztak a Schengeni övezethez annak érdekében, hogy alkalmazzák és eljárjanak a schengeni acquis szerint. Dublini Rendeletek: egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet, valamint a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, szeptember 2-i 1560/2003/EK bizottsági rendelet alapján. ORFK: Országos Rendőr-főkapitányság BÁH: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal HRK: Határrendészeti Kirendeltség IVK: Integrált Vezetési Központ 7

8 1.3 Módszertan A jelentés az Európai Migrációs Hálózat magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pontjának pályázati felhívására készült. A tanulmány megírásához maga az Európai Migrációs Hálózat járult hozzá elsődlegesen, valamint felkérésére a Rendőrség és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, FRONTEX, bocsátott rendelkezésre statisztikákat, jelentéseket. 2. Az illegális migrációt érintő magyarországi politikai és jogi keretek Az illegális migráció elleni fellépés meghatározó tényezői a nemzetközi és államközi viszonyok, az Európai Unió irányelvei, határozatai, valamint a bevándorló külföldiek származási országában uralkodó politikai helyzet. Magyarország évi csatlakozása az Európai Unióhoz jelentősen befolyásolta a jogalkotás menetét. Az acquis communautaire, azaz a közösségi vívmányok, vagyis az EU jogszabályai összességének átvételére melyre az EU a csatlakozni kívánó országokat kötelezi Magyarország is kötelezettséget vállalt. A októberi Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum, tulajdonképpen egy összefoglaló dokumentum, ami tartalmazza az Európai Unió eddigi törekvéseit a migráció és menekültügy területén. A tanácsi következtetések, mint jogforrások ugyan a soft-law kategóriába esnek, a tagállamokra nézve nem bírnak kötelező erővel azonban az uniós, illetve nemzeti stratégiaalkotás, valamint az elnökségi prioritások meghatározása során megkerülhetetlen kiindulási alapot teremtenek. A Paktum deklarálja, hogy a migráció hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Magyarország schengeni külső határain 2011 év közepétől folyamatosan észlelhető az északafrikai, valamint a Görögországon keresztül Ázsiából érkező migránsok számának emelkedése. A migrációs nyomásnak különösen kitett országokat az Európai Unió különböző pénzügyi eszközökkel segíti, többek között a Szolidaritási Keretprogramon belül létrehozott Külső Határok Alap és az Európai Visszatérési Alap által nyújtott forrásokkal. A FRONTEX munkája szintén segíti ezeket a tagállamokat. A Magyarországra történő illegális bevándorlást elsősorban (1) a külső határőrizet integrált rendszerének megteremtésével és mélységi ellenőrzési rendszer működtetésével (2) a harmadik országbeli állampolgárok hazatérésének hatékony biztosításával, a bilaterális és 8

9 európai uniós visszafogadási egyezmények végrehajtásával, (3) az önkéntes hazatérés elősegítésével, és támogatott önkéntes hazatérési programok szervezésével (melyek az Európai Visszatérési Alap támogatásával valósulnak meg), a (4) származási és tranzit országokkal való együttműködés elmélyítésével, (5) valamint a kényszerintézkedések hatékony ám az emberi jogokat tiszteletben tartó alkalmazásával lehet visszaszorítani. A statisztikai adatokat áttekintve megállapítható, hogy Magyarország európai uniós és schengeni csatlakozása nem eredményezte a migránsok számának lényeges növekedését, sőt 2005 óta a hazánkba érkező a legális migránsok számát tekintve egyfajta csökkenés tapasztalható. A migránsok össznépességhez viszonyított aránya európai összehasonlításban továbbra is alacsonynak mondható (a Magyarországon által kiadott bevándorlási engedélyek száma 2009-ben , míg 2010-ben 9,63% kevesebb volt 1 ). Ha definiálni kellene Magyarország szerepét az illegális migrációt tekintve mindenképpen tranzit országnak tartanám, amely csak egy átkelési pont a nyugaton elhelyezkedő tagállamok irányába. 1 9

10 2.1 Az illegális migrációt érintő nemzeti politika és jogalkotás 2010 tavaszától az idegenrendészeti szakterületet érintően meghatározó jelentőségű jogalkotási folyamat indult el. A szükségességét az alábbi, jogforrásokban meghatározott jogharmonizációs teendők indokolták: - a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban, a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Visszatérési Irányelv); - a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló, július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletből a vízumjogorvoslat megteremtése (a továbbiakban: Vízumkódex); - a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, április 18-i 380/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Biometrikus tartózkodási engedély rendelet); - a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, július 11-i 862/2007/EK rendelet (a továbbiakban: Statisztikai rendelet). A jogharmonizációs kötelezettség teljesítése mellett az elfogadott jogszabályi módosítások az EU jognak való megfelelés mellett javítják a magyar migrációs joganyag koherenciáját, növelve ezzel a jogbiztonságot, megkönnyítik az illegális migráció, illetve a migrációs indíttatású visszaélések (menedékjoggal, családegyesítési joggal való visszaélés, érdekházasságok) elleni küzdelmet, és hozzájárulnak a Magyarország közrendjének és közbiztonságának erősítéséhez, ezzel együtt pedig elősegítik az európai uniós tagállamok biztonságának megóvását. Kijelenthetjük, hogy Magyarország átvette az acquis communautaire-t, amire az EU a tagállamait kötelezi. A 2007-ben elfogadott és hatályba lépett új jogszabályokkal (2007 évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, továbbiakban: Szmtv., 2007 évi II. törvény a harmadik országbeli 10

11 állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, továbbiakban: Harmtv.) Magyarország eleget tett az uniós jogharmonizációs kötelezettségének. A migrációt érintő főbb hazai jogforrások A jogforrások tételes felsorolása az 1. számú mellékletben található. Idegenrendészeti szankciórendszer Az idegenrendészeti hatóságok munkáját segítendő és az illegális migránsokkal szemben alkalmazható kényszerintézkedéseket illetve szankciókat az Szmtv., valamint a Harmtv. és végrehajtási rendeleteik, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Btk.), és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Kormányrendelet. A Btk. és az egyes szabálysértésekről szóló Kormányrendelet ugyan nem tesznek különbséget harmadik országbeli és szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek közt, azonban a részletszabályok közt fellelhető, hogy kikkel szemben mely szankciót lehet vagy éppen nem lehet alkalmazni. Idegenrendészeti hatóságok Az illegális migránsok elleni fellépésben részt vevő intézményi keretekben a 2002-ben létrehozott BÁH felállítása hozott nagy változást. Ezt megelőzően a Rendőrség és a Határőrség rendelkezett a legfőbb hatáskörrel ezen a területen től a BÁH és területi szervei komoly szerephez jutottak január 1-jével a Kormány döntése alapján a Határőrség integrálódott a Rendőrségbe, azonban a döntés BÁH-hal való hatásköri megosztáson nem változtatott. A beutazási és tartózkodási ügyekben a BÁH továbbra is önálló hatáskörrel rendelkezik, schengeni vízumügyekben központi vízumhatóságként jár el, részt vesz a nemzeti és a tagállami konzultációban, a nemzeti vízumkiadásban. A BÁH és a Rendőrség közötti együttműködés kereteit az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növeléséről, illetve összehangolásáról szóló 8/2010. (II.19.) IRM-SZSZM-PM-KHEM együttes utasítás szabályozza. 11

12 Az idegenrendészeti hatóságok, feladatok: 1. az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter - nemzeti letelepedési engedély kivételes méltányosságból történő megadása; - központi ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátása. 2. központi idegenrendészeti hatóság (BÁH) - fellebbezések elbírálása; - felügyeleti jogkör gyakorlása a BÁH területi szervei felett; - szakirányító feladatok ellátása; - egyes három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmek elbírálása (nemzeti vízum,); - vízum konzultációs eljárások folytatása; - határátkelőhelyen benyújtott három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum ( A, C ) iránti kérelmek elbírálása; - nemzeti kapcsolattartó pont. 3. területi idegenrendészeti hatóságok (BÁH hét Regionális Igazgatósága) - engedélyügyi (meghívólevél, tartózkodási/letelepedési engedély, vízumhosszabbítás, regisztrációs igazolás, tartózkodási kártya, állandó tartózkodási kártya engedély) kérelmek elbírálása; - vízum, kishatárforgalmi-, tartózkodási-, letelepedési-, bevándorlási engedélyek visszavonása; - a tartózkodási jog megszűnésének megállapítása; - tartózkodási engedély konzultációk kezdeményezése/folytatása; - bevándorolt/letelepedett harmadik országbeli állampolgárok, hontalanok úti okmánnyal ellátása; - idegenrendészeti hatósági intézkedések elrendelése/azok megszűntetése; - jogerős döntések végrehajtása. 4. Rendőrség (idegenrendészeti szerve) 12

13 - beléptetés, illetve a beléptetéshez szükséges feltételek fennállásának ellenőrzése; - kényszerintézkedési feladatok ellátása a határellenőrzés során, határterületen észlelt jogsértések esetén, a visszafogadási egyezmények alkalmazásával; - határátkelőhelyen benyújtott vízum iránti kérelem esetén a vízumbélyeg kiállítása, illetve a döntés közlése; - egyes idegenrendészeti hatósági intézkedések végrehajtása; - vízumok esetenkénti visszavonása, megsemmisítése. 5. a külpolitikáért felelős miniszter - a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik; - elbírálja a külön jogszabály szerint a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek családtagjainak tartózkodási jogot igazoló okmány iránti kérelmeit; - felügyeleti jogkör gyakorlása a vízumkiadásra feljogosított konzuli tisztviselők felett. 6. vízumkiadásra feljogosított konzuli tisztviselő - a külképviseleten benyújtott három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum ( A, C, valamint az Szmtv. szerint az EGT-állampolgár vagy magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja által benyújtott beutazásra jogosító vízumkérelem) iránti kérelmek elbírálása; - három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum elbírálása (szezonális munkavállalási vízum) - kishatárforgalmi engedélyek kiadása; 13

14 - bevándorolt/letelepedett harmadik országbeli állampolgárok egyszeri utazásra jogosító úti okmánnyal történő ellátása; - tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmek átvétele, továbbá egyes tartózkodási eljárási cselekmények elvégzése. Együttműködés a társszervekkel A migráció kezelése, felderítése elsősorban a Rendőrség hatáskörébe tartozik, azonban a hatékony fellépés érdekében szükséges volt egy koordinált szervezetrendszert létrehozni. Az együttműködési feladatok megszervezésére és végrehajtására, valamint a komplex ellenőrző rendszer folyamatos működtetésére úgynevezett Integrált Vezetési Központ (továbbiakban: IVK) került létrehozásra. Az IVK központi szerve a Vezetői Tanács, mely az érintett szervek (Rendőrség, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Vám,- és Pénzügyőrség, Munkaügyi, és Munkavédelmi Felügyelőség) országos szervezeti elemeinek képviselőiből áll. Az IVK operatív végrehajtó szerve az Integrált Vezetési Csoport, amelynek irányítója az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztályának a vezetője és amelybe az együttműködő szervek megyei szervezeti elemei összekötőket biztosítanak. Az Integrált Vezetési Központot az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növeléséről, illetve összehangolásáról szóló 20/2004. (BK 15.) BM-FMM-PM együttes utasítás hozta létre. A komplex ellenőrző rendszer feladata, hogy a szolgálati és a hatósági tevékenység időben, térben és módszereiben történő összehangolásával, a rendelkezésre álló erők és eszközök gazdaságos felhasználásával, az információcsere felgyorsításával, a totális ellenőrzés mellőzésével, differenciált és szelektív módon az ország egész területén biztosítsa a külföldiek jogszabályokban meghatározott hatósági ellenőrzésének végrehajtását, továbbá az illegális migráció, valamint az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények felfedését, illetve a szükséges hatósági eljárások lefolytatását március 06-án lépett hatályba az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növeléséről, illetve összehangolásáról szóló 8/2010. (II. 19.) IRM-SZMM-PM-KHEM együttes utasítás. Ez az együttműködők közé beemelte a Nemzeti Közlekedési Hatóságot is. 14

15 Az IVK hatékonyságának növelése érdekében a Duna Stratégiában levő lehetőségek kihasználásával a NAV adó és vámszerve, a BÁH valamint a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal közös ellenőrzések kerültek megszervezésre Magyarország dunai vízi határszakaszán évben lényeges szervezeti változások történtek. A Vám és Pénzügyőrség és az Adó-, és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nemzeti Adó,- és Vámhivatallá integrálódott, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, illetve a munkaügy megyei szervei pedig a Kormányhivatalok alárendeltségébe kerültek, ez azonban a közös feladatellátásban törést nem jelentett. A hatósági ügyintézésben és a rendkívüli események kezelésében Alkotmányvédelmi Hivatal is részt vesz. Azzal, hogy az okmányok valódiságát minden szerv, amely előtt harmadik országbeli külföldi állampolgár megjelenik, külön-külön megvizsgálja, valamint az új okmányok rendszerbe állításához szükséges biztonsági előírások kialakítása tekintetében egyre szorosabb munkakapcsolatot tart fenn a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal. Hatékony információcsere folyik az Információs Hivatallal és a Katonai Felderítő Hivatallal. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ sok információval szolgál a nemzetközi szervezett bűnözés és az illegális migráció összefüggéseiről, különös tekintettel az embercsempészetre és az emberkereskedelemre. Napi munkakapcsolatot szükséges fenntartani a Közigazgatási és Elektronikus Szolgáltatások Központi Hivatala szerveivel, az anyakönyvvezetőkkel, az államigazgatási hivatalokkal. A Rendőrség és a BÁH folyamatos együttműködésben áll a Külügyminisztériummal, tekintettel arra, hogy a kihelyezett konzulok sok esetben a BÁH alkalmazottai közül kerülnek ki. A menedékkérők és a Magyarországon menekültként, oltalmazottként elismert külföldiek ellátásának, támogatásának és társadalmi integrációjának elősegítése terén aktív együttműködés áll fenn a BÁH és az oktatási a szociális és munkaügyi tárcával, valamint az illetékes önkormányzatokkal. Az illegális migráció és a leplezett legális migráció megelőzésére, megakadályozására létrehozott nemzetközi bevándorlási összekötő tisztviselői (továbbiakban: ILO) hálózat hatékonyan segíti a felderítést, ezáltal megkönnyíti a tagállamok közötti folyamatos információáramlást, a gyors reagálást és együttműködést az ilyen jellegű ügyekben. A BÁH 15

16 az Európai Unió támogatásával, a Külső Határok Alap (továbbiakban: KHA) társfinanszírozásával április-májusában három ILO-tisztviselőt helyezett ki egy-egy az aktuális migrációs trendek és tapasztalatok alapján kiemelt migrációs kockázatúnak ítélt harmadik országba (Egyiptom, Nigéria és Törökország). Ezzel az Európai Unió kísérleti jelleggel egy olyan, Magyarországon előzményekkel nem rendelkező intézménynek nyitott utat, amely a világ számos fejlett országában több évtizedes hagyományokkal rendelkezik, amely bár egyes pontokon rokon vonásokat mutat a hazánkban is ismert belügyi attasé vagy migrációs szakkonzul intézményével, azoktól egyúttal jellegadó ismérveinek köszönhetően élesen el is határolódik. Jóllehet a hálózat 2011-től földrajzi elhelyezkedését tekintve részleges változáson ment keresztül (a nigériai állomáshely megszűnésével az összekötő 2011-től Vietnámban működik, illetve az isztambuli összekötőt 2011-től Ankarába helyeztük át) az összekötők fókuszponti tevékenysége változatlanul az illegális migráció elleni küzdelemre, s azon belül is mindenekelőtt az alábbi területekre összpontosult: 1) vízumrendészeti tanácsadás nyújtása a Magyarország érintett országban lévő külképviseletének konzuli részlege számára; 2) információgyűjtő és elemző tevékenység az érintett ország és a szomszédos térség migrációs tendenciáiról, jogszabályi környezetéről, valamint az illegális migrációs folyamatokat befolyásoló társadalmi, gazdasági és politikai tényezők alakulásáról; 3) információgyűjtő és elemző tevékenység a térséget jellemző okmánybiztonsági és embercsempészettel, emberkereskedelemmel összefüggő folyamatokról; - e célok szolgálatában aktív részvétel a helyi ILO hálózat munkájában, élő kapcsolat kialakítása a helyi rendészeti hatóságokkal és nemzetközi migrációs szervezetek képviselőivel; 4) a Hivatal migrációs érdekeinek szolgálata mellett tágabb nemzeti rendészeti, és tagállami érdekképviselet ellátása. 3. Az illegális migránsok számának csökkentésére irányuló gyakorlati lépések A magyar határőrizeti tevékenység nagyban függ, attól hogy mi történik a nyugat balkáni régióban, illetve Görögországban, hiszen a határrendészet feladatai nem közvetlenül a külső 16

17 határon keletkeznek. A magyar Külkapcsolati Stratégia 2 fontosnak tartja a balkáni stabilitást, hiszen a szervezett bűnözés oldaláról a legnagyobb kihívást az ebben a térségben dolgozó bűnszervezetek jelentik. A régió gyenge államai tökéletes terepet biztosítanak a hierarchikusan szervezett bűnelkövetői csoportoknak. Ezen csoportok innen szervezik az illegális migrációs tevékenységüket. A Balkán-útvonal évtizedek óta az egyik legjelentősebb illegális bevándorlók által használt útvonal. Az útvonal magába foglalja Horvátországot, Szerbiát, Bosznia és Hercegovinát, Montenegrót, Albániát, Koszovót és Macedóniát, azaz jellemzően a volt Jugoszláv Köztársaság országait. A migránsok akik a Közel-Keletről és Közép-Ázsiából érkeznek tranzit útvonalként használják és először görög-török szárazföldi határszakaszon lépik át az Európai Unió határait. Az ismert görögországi problémák miatt a migránsok tovább utaznak a Balkánon keresztül és ott ismételten elérik a nyugat-balkán és az EU közötti külső szárazföldi határt. A FRONTEX évi FRAN jelentései is alátámasztják, hogy a Magyarország és Szerbia közötti schengeni határszakaszon folyamatosan észlelhető az illegális migrációs nyomás, míg a román-szerb és a szlovén-horvát határon is tapasztalható a jelenség, azonban jelenleg kisebb mértékben ben a migrációs nyomás tovább erősödött a román-szerb szakaszon is és növekvő számokat jelentettek a szlovén-horvát közös határon. Egyre több elemzés mutatja, hogy a nyugat balkáni országok állampolgárai (szerb, koszovói, albán) is ezen az útvonalon tranzitálnak a térségben. Görögországból különösen az afgán és pakisztáni állampolgárok indulnak el viszonylag magas számban az EU külső szárazföldi határai felé. Ukrán viszonylat A korábbi években kialakult migrációs irányok és tendenciák alapvetően nem változtak. A Magyarországgal határos kárpátaljai terület Ukrajna más térségeihez, vagy a szomszédos magyar, szlovák határterülethez képest is bűnügyileg erősen fertőzött. Magas a tulajdon elleni erőszakos bűncselekmények száma, kiterjedt a vállalkozások, magánszemélyek sérelmére 2 17

18 folytatott védelmi pénzek szedése, a pénzbehajtás, a bűnözők közötti rivalizálás nem egyszer fegyveres leszámolásba torkollik. Szomszédos ország lévén Magyarország mintegy összekötő kapocs szerepét tölti be a nyugat-európai országok felé. Ezen szervezetek anyagi eszközeiket főként kábítószer-kereskedelemből, védelmi pénzek szedéséből, jövedéki áruk csempészéséből, embercsempészésből és leánykereskedelemből szerzik. Az ukrán-moldáv-román hármashatár térségében a bűnelkövetői körök kihasználják a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek rossz életkörülményeit, ennek során anyagi ellenszolgáltatásért cserébe közreműködnek azok illegális utazásának megszervezésében, végrehajtásában. A folyamatosan emelkedő szintű, tranzit jellegű migráció miatt évről-évre migránsok ezrei érkeznek Ukrajnába azzal a reménnyel, hogy eljussanak az Európai Unió valamelyik tagországába. A keleti határokon viszonylag könnyen jutnak keresztül az ázsiai és távol-keleti térségből érkező migránsok, majd a célterület megválasztása után már gyakran csak az EU keleti határain tűnnek fel. A tranzit jellegű migráció szempontjából, mivel Ukrajna területe mind a nagy távolságú, például Afganisztán, Irak, Kína térségéből érkező migrációban, mind az úgynevezett közepes távolságú migrációban érintett, a migráció távolságának nagyságával párhuzamosan a háttérben egyre szervezettebb, határokon átnyúló, nemzetközi embercsempész csoportokat, illetve együttműködést lehet feltételezni. Az Ukrajna/Kijev térség, amely több ország irányába osztja el a keletről érkező migránsokat. Lengyelország közvetlenül Németország felé, Szlovákia pedig Csehország és Ausztria felé, míg Magyarország közvetve Németország, illetve Ausztria/Olaszország irányába biztosít útvonalat es években az elfogások döntően a Barabás, Kölcse és a Beregsurány Határrendészeti Kirendeltség illetékességi területén történtek. Elsősorban a zöldhatáron gyalog történő átkísérés, illetve a határforgalmi ellenőrzési rendszer keretében a gépjárműben történő megbújás jellemző. Ennél a viszonylatnál említésre méltó, hogy jó minőségű hamis, hamisított vagy más nevére szóló okmányokat is gyakran használnak fel az ellenőrzést végző rendőrök megtévesztése céljából. 18

19 A magyar-ukrán határszakaszon az embercsempész szervezetek szinte méterre pontosan felosztották egymás között a területet, mintegy kijelölve az egyes bűnszervezetek illetékességi területét. A csempészéssel foglalkozó csoportok ezt a felosztást tiszteletben tartják. Előfordul néha olyan eset, amikor valamely személy vagy szervezet tagjai a másik szervezet illetékességi területén dolgoznak, de ezt minden esetben megtorlás követi. A csempészés folyamata óramű pontossággal tervezett. A szervezők információkat gyűjtenek a határőrizeti helyzetről, a szolgálat működéséről, a szolgálatban lévő személyekről. A határ közeli lakosság körében pihentetőket, figyelőket toboroznak és napidíjat fizetnek nekik bizonyos hírigények kielégítéséért, figyelési szolgálat ellátásáért. Ezért a határ menti falvakban az embercsempész tevékenység konspirált megfigyelése szinte lehetetlen. Az embercsempészés szinte összenőtt a jövedéki termékek csempészetével. Az ukrán határszakaszon megjelenő, onnan az ország mélységébe vezető embercsempész útvonalak az alábbiak szerint körvonalazhatók: - a kisbuszokkal történő embercsempészés tekintetében meghatározó a Záhony Határrendészeti Kirendeltség közúti átkelőhely, melyről kivezető 4-es számú főútvonal M3-as autópályáig vezető szakasza jellemző; - az ukrán viszonylatban területileg illetékes Határrendészeti Kirendeltségekről kivezető mellékutak, melyek a közeli városokban Vásárosnamény, Kisvárda, Fehérgyarmaton összpontosulnak; - az adott térségből az ország mélységébe, illetve innen történő továbbszállítás kapcsán elsődleges -a gyors haladási lehetőség révén- az M3-as autópálya, majd Budapest belterületén áthaladva, illetve az M0-ás körgyűrű használatával az M1-es autópályák. Magyarország területén átvezető migrációs főirányokat tekintve az ukrán határszakaszon a korábbi évekhez képest változás tapasztalható. Az eddigi záhonyi főirányról az illegális migráció áttevődött Kölcse, Beregsurány és Barabás Határrendészeti Kirendeltségek illetékességi területére. Román viszonylat 19

20 A hazánkat elérő másik fontos illegális migrációs csatorna Törökországból kiindulva Bulgárián, Románián keresztül húzódik Magyarország felé. Budapesten kétfelé ágazik az egyik irány Szlovénia, Dél-Ausztria, Észak-Olaszország, a másik Ausztria, Németország, Hollandia, Anglia felé folytatódik. Ebből az irányból az arab országok polgárai, iraki kurdok, törökök, a volt szovjet déli köztársaságok polgárai, például grúzok érkeznek illegálisan. A Törökországból és a Balkánról Nyugat-Európába utazók igyekeznek kihasználni a bolgárromán EU-folyosót és a szerb-magyar határszakaszt. Az Ázsiából és Kelet-Európából érkezők az ukrán-magyar határon kísérleteznek beutazással. Fontos megemlíteni, hogy az unióba irányuló gépjárműforgalom a külső határok létrejöttével koncentráltabb lett főként a román határátkelőhelyeken, ezért az embercsempészés intenzitása is megváltozott. A felhasznált hamis (hamisított), illetve személycserés úti okmányok honossága rendkívül változatos képet mutat. Az elkövetők gyakran használják az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok (magyar, litván, lengyel, szlovák) okmányait, azt feltételezve, hogy ezek nem annyira ismertek az EU korábbi tagállamainak hatóságai előtt. Az illegális migránsok körében megnövekedett a két újonnan csatlakozott ország - Románia és Bulgária - úti okmányainak alkalmazása, emellett felértékelődtek a magyar iratok és vízumok is, amelyek a schengeni határok átlépését teszik lehetővé. A román határszakaszt érintően alapvetően a moldáv és török, újabban az afgán állampolgárok csempészetével találkozunk, amelynek kapcsán kiemelt jelentőséggel bír a különböző járművekben (kamion, mikrobusz) történő megbújás, illetőleg feltehetően hamis jogalapon megszerzett vízumokkal való csoportos utaztatás. Elenyésző számban jelennek meg magyar elkövetők, ők is csak a szervezet alján, részfeladatok tekintetében. A török (elsősorban kurd nemzetiségű) állampolgárokat főként kamionokban csempészik ki Nyugat- Európába, ezen belül is Németország a legjellemzőbb célország. Törökország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jelentős migrációs útvonalon fekszik, összekötő hídként működik Európa és a Közel-Kelet, illetve Ázsia között. Kicsi a távolság az ország nyugati partjai és a görög szigetek között, mely jelentősen befolyásolja az Égeitengeren keresztül zajló illegális migrációt. A globális biztonsági kockázatot jelentő konfliktusok az ország közvetlen közelében történnek: Afganisztán; Irak; Irán; Oroszország. Törökországba Iránból, Irakból, Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból, Indiából és más 20

21 ázsiai érkeznek illegális migránsok, leginkább az ország délkeleti régióinak hegyvidékes zöldhatárain keresztül. A külföldiek többsége megpróbál továbbutazni az EU tagállamaiba. Az illegális bevándorlók zömmel az iráni-török határon érkeznek, kihasználva, hogy földrajzi fekvése miatt a terület ellenőrzése különösen nagy nehézségekbe ütközik. Törökországból a szárazföldi határokon Bulgáriába és Görögországba, a tengeri határokon pedig a görög szigetekre vagy Ciprusra próbálnak eljutni. Másodlagos migrációs útvonalat jelentenek a török repülőterek, amelyek gyakorlatilag az egész világból elérhetőek, és minden EU tagállam felé van közvetlen összeköttetésük. Főbb nemzetközi útvonalak: - E-60: (Magyarország)-Oradea (Nagyvárad)- Constanta; - E-68: (Magyarország)-Arad- Brassó; - E-81: (Magyarország)-Satu Mare (Szatmár)-Pitesti; - E-671: Szatmár-Temesvár (amelynek jellemzője, hogy a magyar-román államhatárral párhuzamosan fut, helyenként egészen közel az államhatárhoz); - E-70: Temesvár-Bulgária (Duna mellett megy végig); - E-85: Suceava-Bukarest (moldáv-román államhatárral megy párhuzamosan) Szerb viszonylat A harmadik migrációs útvonal az úgynevezett klasszikus balkáni út, amely Törökországon, Bulgárián keresztül Szerbiába vezet. Ezek a főleg albán nemzetiségű bűnözői körök nemcsak embercsempészettel, hanem a zöld határon keresztül nagy értékű gépjárművek kicsempészésével, továbbá jövedéki termékek szesz, cigaretta csempészésével is foglalkoznak. Az albán személyek illegális migrációja fokozottan aktuális tényezőként van jelen. A migránsok a Magyarország területére történő bejutása 4 csoportba sorolható az alábbiak szerint: 1. embercsempészek segítsége nélkül, önállóan történő illegális beutazás, tartózkodás; 2. embercsempészek segítségével, hamis okiratokkal elkövetett illegális határátlépés, jogszerűtlen tartózkodás, továbbutazás, 21

22 3. gépjárműben megbújva elkövetett illegális határátlépés és jogszerűtlen tartózkodás, továbbutazás; 4. embercsempészek segítségével a határátkelőhelyek közötti szakaszon. Állampolgársági kategóriák: szerb, koszovói albán, valamint - a Görögországból kiinduló, Macedónián és Szerbián keresztül érkező - főként afgán, pakisztáni, palesztin, algériai tunéziai, iraki, iráni állampolgárságú migránsok csempészete jelenik meg. Meghatározó számban jellemző a zöldhatáron történő határátlépés, majd az államhatár közeléből továbbszállítás. Amennyiben a hatóságok elfogják a migránsokat, az elszállásolásukra használt objektumok környékéről, előzetesen telefonon egyeztetett helyszíneken találkoznak a szállítóval. A szállítást végző személy közvetlenül a célországig, vagy az útvonalon megjelenő tranzit ország (Ausztria, Olaszország) ismert találkozóhelyéig szállítja a személyeket (garanciavállalás). Megjelent az afgán és az afrikai migráció, mely az előbb említett jelenségtől sokkal aggasztóbb. Nem elhanyagolható azonban a migráns személyekkel kapcsolatos közegészségügyi, a nemzetbiztonsági veszélyeztetettség sem. A migráció várható mértéke elképesztő. Több ezer, elsősorban afgán és afrikai migráns készül felhúzódni hazánk irányába a túlzsúfolt és rossz felszereltségű görög menekülttáborokból, amelyek már nem bírják a nyomást. Információk vannak a macedóniai és szerb táborok zsúfoltságáról is, melyekre egyértelműen rá fog telepedni az a néhány embercsempész szervezet, amely vállalja az ilyen külföldiek szállítását új és jól fizető piacot teremtve. A csempészek által használt útszakaszokon a szállítások elkövetési ideje jelentősen behatárolt a zöldhatáron történő átlépés, illetve a migránsok és a szállító gépjármű tevékenységének összehangoltsága, továbbá a hatósági jelenlét kiküszöbölésére tett konspiratív intézkedésektől. Horvát viszonylat A horvát határszakaszt jelenleg nem érinti a tömeges migráció problémája. Baranya megyében a 140 km-es horvát határszakaszból a 60 km-es drávai vízi határszakasszal és a maradék 80 km-es szárazföldi határszakasszal egybefüggően a délszláv háborúból maradt aknákkal teletűzdelt mezők vannak horvát területen. 22

23 Kockázati tényezők Baranya megyében: a délszláv háborút követően a vízi szállítás növekvő tendenciája miatt megnőtt a Duna őrizetének szerepe. A Duna-Rajna-Majna csatorna miatt egy, az egész kontinensen áthaladó csempészútvonal alakulhat ki, így technikai újítások szükségesek a vízi ellenőrzés növelése érdekében. A Dunai Rendészeti Koordinációs Központ célja az, hogy egy megfelelő szűrési technikát alkosson a hajók ellenőrzésére. Magyarország a Duna Stratégia keretein belül egy úgynevezett Dunai Rendészeti Koordinációs Központ létrehozását tervezi, mely alapként szolgál az együttműködő rendészeti szervek közös tevékenységéhez (munkacsoportok és képzések). Ezen kívül technikai hátteret biztosít a közös rendészeti fellépésre, nemzetközi akciók végrehajtásának irányítására is, amely tartalmazza a vízi-, határ- és idegenrendészeti, adó- és vámhatósági, katasztrófavédelmi ellenőrzések végrehajtását. A tevékenység során a dunai Folyami Információs Rendszer (River Information System RIS) szolgáltatásokra támaszkodva könnyebbé válik a Dunán közlekedő (személy, jármű és áru) forgalom nyomon követése, a nemzeti és közösségi előírások betartása mellett az ellenőrzések időtartalmának csökkentése, valamint a biztonsági követelmények teljesítésének biztosítása. A Dunán jelentkező biztonsági kockázatokra a rendészeti szervek oldaláról megfelelő válaszlépésként egy komplex, a biztonság magas fokú garanciáját biztosító szervezeti formára, illetve hozzá kapcsolódóan szoros, nemzetközi együttműködési fórumrendszerre van szükség. A horvát határszakaszon érintett lehet Somogy és Zala megye is, elsősorban Románia schengeni térséghez történő csatlakozása illetve a magyar-szerb határszakaszon végrehajtásra kerülő technikai megerősítések hatásai miatt. Az aknamentesítést követően új utak nyílhatnak meg például Szerbia-Horvátország-Magyarország felé is. 3.1 A migránsok Magyarországra érkezése előtt tett lépések az illegális migráció kiküszöbölésére A BÁH (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) bevándorlási összekötő tiszteket küldött ki harmadik országokba (Egyiptom, Törökország, Vietnam). A velük fenntartott kapcsolat folyamatos és megfelelő szakmai minőségű. Az összekötő tisztek feladata a határrendészeti tevékenységek segítése, különösen a vízumok kiadása, az előszűrés elvégzése, a harmadik országokban felfedezett, vagy valamely tagállam összekötő tisztjei által átadott hamis 23

24 okmányokról szóló információk továbbítása, illetve a fogadó államról szóló migrációs beszámolók elkészítése terén. Az összekötő tisztek emellett részt vesznek a fogadó országokba történő visszatérési műveletek végrehajtásában. A BÁH ezen kívül szakosított konzuli tisztviselőket küldött a kijevi magyar nagykövetségre, valamint a moszkvai, pekingi, kisinyovi, isztambuli, damaszkuszi és teheráni konzulátusokra. Ugyan a konzuli tisztviselők a Külügyminisztériumnak vannak alárendelve, rendszeresen beszámolnak a BÁH-nak is. Az ORFK október 1-jén egy rendőrségi összekötő tisztet helyezett ki Belgrádba, aki hatásköre szerint az illegális migráció elleni küzdelemhez járul hozzá. Munkája során annak ellenére, hogy a Külügyminisztérium személyzetének tagja a rendőrség alárendeltségébe tartozik. A rendőrségnek Wiesbadenben is tartózkodik egy összekötő tisztje, akinek feladata a német hatóságokkal való együttműködés az illegális migráció elleni küzdelem területén. A rendőrség a tervek szerint 2012 októberétől összekötő tisztként 1-14 dokumentumszakértőt küld ki Isztambulba és Kisinyovba. Hatékony határellenőrzés A 2007-ben bekövetkezett schengeni tagság nem írta át a migrációs útvonalakat azonban annak hatására több szempontból módosult a szervezett bűnözés elkövetési magatartása: - A korábban legsúlyosabban fertőzött osztrák-magyar határszakaszról a jogellenes migrációs cselekmények elkövetésének nagyobb része áttevődött a szerb-magyar határszakaszra. A szervezett bűnözői körök ezen a határszakaszon alakítottak ki pihentető és gyűjtő helyeket. - Kiemelkedő jelentőségűvé vált a magyar gyorsforgalmi utak ellenőrzése, mivel az embercsempészek leggyakrabban személy és tehergépjárművekben szállítják a migránsokat. - Megnövekedett azon migránsok száma, akik a menekültügyi kérelem benyújtásával próbálják elkerülni a kitoloncolást az eredeti vagy az őket visszafogadni köteles országba. Ezzel egyidejűleg megjelentek a menekülttáborok környékén az embercsempészetet szervező személyek. 24

25 - A román-magyar határszakaszon folyamatosan emelkedik a migrációs cselekmények száma, mivel a szerb határszakasz mellett a Romániában menekültstátuszért folyamodott külföldiek innen próbálnak továbbjutni Európa más országaiba. - Felértékelődött a harmadik országokkal (Szerbiával, Horvátországgal illetve Ukrajnával) megkötött visszafogadási egyezmények szerepe, továbbá erősödött a dublini együttműködési rendszer. Amikor a migrációról, illetve az illegális migrációról beszélünk, nem árt, ha tisztában vagyunk az adatokkal, nagyságrendekkel, trendekkel. Ezek az ismeretek azért is érdekesek lehetnek, mivel december 21-től nyolc taggal köztünk Magyarországgal is bővült a schengeni család a szárazföldi határok, illetve március 29-től a légi határok vonatkozásában is. Széles körű nemzetközi migrációs statisztikai adatok az Eurostat-ból, illetve a CIREFI-ből szerezhetők be, ezeken kívül a már négy éve működik a FRONTEX elemző részlege (FRAN) is. A kialakított új adatszolgáltatási rendszer keretében a tagállamok adataikat minden hónapban megadják az alábbiak szerint: - illegális határátlépők, - embercsempészek, - illegálisan tartózkodók, - visszairányítottak, - menekült kérelmet benyújtók, - (illegális migrációhoz kapcsolódó) okirat hamisítás adatait Ezt oly módon teszik, hogy az elkövetők számán túl olyan részletek is egyértelműen meghatározhatóak legyenek, hogy mely viszonylatban, zöldhatáron vagy átkelőhelyen, szárazföldön, tengeren, illetve légi átkelőn, esetleg mélységben történt a jogsértés felfedése és az is, hogy milyen állampolgárságú volt az elkövető. Kialakulóban van tehát egy részletes adatbázis, melyből a tagállamok is, de elsősorban a FRONTEX meghatározhatja, hogy hol, milyen kockázatok kihívások jelentkeztek és várhatók a migráció vonatkozásában. 25

26 Az alábbiakban elsősorban a magyar adatbázisokban (ORFK által készített Határhelyzetkép alapján) fellelhető adatokat elemzem-értékelem, természetesen ezen adatok kerültek továbbításra a FRONTEX részére is. A táblázatban megtalálhatóak azok a fő viszonyszámok, amelyek reálisan bemutatják az illegális migrációhoz köthető jogellenes cselekmények évi helyzetét. A statisztika alapján megállapítható hogy az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények számában 2010 évhez képest 28 százalékos emelkedés tapasztalható. 26

27 A Magyarország területét érintő illegális migráció hátterében alapvetően gazdasági okok állnak, az érintett állampolgárok egy jobb élet reményében hagyják el hazájukat és legális vagy illegális keretek közt próbálják megélhetésüket biztosítani az adott célországban. Az illegális migrációt kiváltó okok között meghatározó elemként jelen vannak még a kibocsátó országokban politikai, faji, etnikai, vallási alapon megjelenő feszültségek mint generáló tényezők, melyek jelentős mértékben befolyásolják a migráció állampolgársági összetételét. Az illegális migráció kapcsán érintett állampolgárok kiszolgáltatott helyzetét kihasználva a szervezett bűnözés jelentős térnyerése figyelhető meg a jelenséggel összefüggő bűncselekmények vonatkozásában. A kapcsolódó jogsértések körében kiemelt szerepet játszik az embercsempészés, valamint az ezzel kapcsolatos közokirat-hamisítás. Az embercsempészek a migráció vonatkozásában kibocsátó és célországok között lévő államok határainak illegális átlépéséhez hamis, hamisított okmányokat, valamint különböző közlekedési eszközökben megbújási lehetőséget biztosítva vagyoni haszonszerzés reményében nyújtanak segítséget az érintett országokba történő beutazáshoz, az országon átutazáshoz, vagy az országból való kiutazáshoz. A tranzit országokban az illegális továbbutazáshoz szükséges feltételek megteremtéséig a migránsokat olcsóbb hotelekben, panziókban, egyéb szállásokon, továbbá elhagyott 27

28 mezőgazdasági vagy katonai objektumokban, valamint tanyákon és esetenként a befogadó állomásokon pihentetik az elkövetők. Magyarország teljes jogú schengeni tagállammá válásával Szlovénia, Ausztria és Szlovákia viszonylatában a határátkelőkhöz és a zöldhatár őrizet első vonalához kapcsolódó ellenőrzés, mint állandó szolgálati tevékenység megszűnt, így az ebből eredő számottevő biztonsági deficit kompenzálását szolgáló intézkedések bevezetése vált szükségessé, kiemelten az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények vonatkozásában. A külső határon a határrendészeti tevékenység, mélységi területen és a belső határon a mélységi ellenőrzések végrehajtása során hangsúlyos szerepet kellett kapnia a bűnügyi szemléletű intézkedéseknek, valamint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények konspirált elkövetési módszereinek felismerésére irányuló képességnek. A fentiekre tekintettel az illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértésekkel szembeni hatékony és eredményes fellépés aktív bűnüldözési tevékenységgel és a bűnügyi információk által támogatott, kockázatelemzésen alapuló közrendvédelmi és határrendészeti tevékenység végrehajtásával biztosítható. Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél és infrastrukturális jellemzőinél fogva 3 befelé irányuló migrációs csatorna különböztethető meg. 28

29 1. Az első Oroszország, Ukrajna felől, az ukrán-magyar határszakaszon éri el hazánkat, és továbbhúzódik Ausztria, valamint másik ágán Szlovákia felé Németország irányába. 2. A második illegális migrációs csatorna Törökországból kiindulva Bulgárián, Románián keresztül húzódik Magyarország felé. Budapesten kétfelé ágazik az egyik irány Szlovénia, Dél-Ausztria, Észak-Olaszország, a másik Ausztria, Németország, Hollandia, Anglia felé folytatódik. Ebből az irányból az arab országok polgárai, iraki kurdok, törökök, a volt szovjet déli köztársaságok polgárai például grúzok érkeznek illegálisan. 3. A harmadik migrációs útvonal az úgynevezett klasszikus balkáni út, ami Törökországon, Bulgárián keresztül Szerbiába vezet. Magyarország területére az illegális migráció által érintett személyek elsősorban Ukrajna, Románia, Szerbia viszonylatából, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren keresztül érkeznek legális vagy illegális úton. A Magyarországot aktuálisan érintő illegális migrációs fenyegetettség elsősorban ukrán, szerb, koszovói, török, moldáv, pakisztáni, vietnámi, szomáliai, afgán, iraki, iráni, tunéziai, algériai migráns állampolgársági kategóriákat érint, ami jelentős közbiztonsági és nemzetbiztonsági kockázatot is hordoz magában. Az illegális migráció irányultságában a megélhetést, a jobb élet reményét az állampolgársági kategóriák változásával felváltotta a bűnözés megjelenése, a terrorizmus veszélyének növekedése. 29

30 3.2 Az illegális bevándorlók határon történő azonosítása és észlelése érdekében tett gyakorlati intézkedések A határvédelmi feladatokat is ellátó helyi rendőrségi szervek (a határrendészeti hivatal, a horvát határ menti területekért felelős rendőrkapitányság, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság a Liszt Ferenc Repülőtéren) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 13. cikke szerint megtagadhatják egy személy belépését az országba, illetve az 5. melléklet B részében található formanyomtatvánnyal visszaküldhetik annak az országnak a területére: - ahonnan érkezett, - amely köteles visszafogadni az adott személyt, - ahol az adott személy szokásos tartózkodási helye található, - ahova beléphet. Magyarország teljes mértékben elkötelezett a közös integrált határellenőrzési rendszer fejlesztése ügyében. Az ORFK nagy erőfeszítéseket tett, hogy javítsa a schengeni övezet külső határainak megfigyelését és őrzését. Az ORFK Stockholm Program alapján elkészült nemzeti stratégiájának értelmében Magyarország támogatja az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozását. Ennek érdekében az ORFK 2011-ben felállította az EUROSUR hazai központi irodájaként működő nemzeti koordinációs központját. A nemzeti stratégia értelmében az ORFK megnövelte 30

31 határellenőrzési és határ-megfigyelési kapacitásait, valamint a Külső Határok Alap as juttatásaiból műszaki újításokat vezetett be Magyarország külső határai mentén. A Külső Határok Program közötti éves programjai keretében az ORFK 52 határkezeléshez kapcsolódó projektet kivitelezett 2010-ben. A Külső Határok Alap anyagi támogatásával a rendőrség külső határokon szolgáló tagjai módszertani, dokumentumismereti, illetve idegen nyelvi képzéseken vettek részt. A szerbiai és ukrajnai külső határon a határellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében stabil hőkamera-rendszert építettek ki ben a Határellenőrzési Regisztrációs Rendszer (HERR), valamint a RITA (Határőrzési Információs Támogatási Rendszer) fejlesztése is befejeződött. A VIS fejlesztésével összhangban számítógépek és nyomtatók beszerzésére is sor került. Mivel az együttműködés Magyarország külső határai biztonságosabbá tételének elengedhetetlen eszköze, szerbiai határőröket is bevontak a FRONTEX magyar-szerb határon zajló közös műveleteibe. Melyek azok az eszközök, amelyekkel a leghatékonyabb módon megakadályozzák a migránsok beutazását a schengeni területre? A beutazás feltételeivel nem rendelkező személyek visszairányítása (schengeni határellenőrzési kódex 5 cikk 31

32 Megállapítható, hogy a schengeni joganyagban meghatározott belépési feltételek hiánya, valamint a tartózkodási szabályok szankcionált megszegése jelentős számban ( eset) eredményezte a belépés megtagadását a külső határokon. Mivel e jogintézmény szűk jogorvoslati keretet nyújt a belépés feltételeit nem teljesítő harmadik ország állampolgára számára, hatékony és gyors eljárásnak tekinthető az illegális migráció elleni küzdelemben (emberi jogi aspektusait az alábbi fejezetben érintem). Az új tagállamok másfajta gondolkodásmódját is jelzi a fizikai lehetőségeken túl, hogy Lengyelország, Szlovénia, Románia, Magyarország (de még talán ide sorolható Bulgária is) magasabb számban él e jogintézmény adta lehetőséggel, mint a többi tagállam. Vagyis ezen országok inkább már a belépés előtt igyekeznek megakadályozni a problémás személyek belépését és nem utólag, - rengeteg munkával és költséggel jelentkező módón - már az ország területéről eltávolítani a nemkívánatos személyeket. Az államhatár őrizete 2011-ben 6903 esetben került elfogásra olyan harmadik országbeli állampolgár, aki jogellenesen kívánta átlépni a schengeni külső határt Magyarország irányába. Ez a szám 43%- 32

33 kal meghaladja a 2010 évben felfedett tiltott határátlépések számát. Az alábbi statisztika alapján megállapítható hogy az afgán, szerb, pakisztáni és koszovói nemzetiségű állampolgárok mellett megjelentek az észak-afrikai térségből származó (tunéziai, algériai, magukat palesztinnak valló) illegális migránsok is. Ha viszonylati bontásban tekintjük a jogsértő cselekmények számát, akkor megállapítható, hogy a magyar-szerb határszakaszon következett be a tiltott határátlépések több mint 60 százaléka. Az átkelőhelyek és a zöldhatár közül egyértelműen a zöldhatár helyzete a súlyosabb, tehát nem az átkelőhelyeken jelentkezik az igazi kihívás a migráció kezelésének vonatkozásában. 33

34 3.3 Az illegális bevándorlás ellenőrzése érdekében tett gyakorlati intézkedések Magyarország területén A rendőrség az elsődleges szervezet, amely felelős az illegális bevándorlás elleni harcért. Ennek megfelelően, a rendőrség az általános nyomozó hatóság az illegális bevándorlás és a hozzá kapcsolódó bűnözés tekintetében. A Nemzeti Nyomozóiroda Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályán belül a Kiemelt Migrációs Ügyek Osztályának országos illetékessége és hatásköre van. A szervezett bűnözés ellen, megyei szinten állítottak fel ezeket a szerbiai és ukrajnai külső határokon (Bács-Kiskun, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben). Ezek az egységek titokban is nyomozhatnak. A megfelelő illetékesség és hatáskör alapján az illegális bevándorláshoz kapcsolódó bűncselekményekkel kapcsolatban a helyi szinten a városi rendőrség egységei illetve megyei szinten a nyomozó egységek is nyomozhatnak. A Rendőrség hatáskörébe tartozik a határellenőrzés és az illegálisan az országban tartózkodók felismerése. A határellenőrzést a határok mentén a Határvédelmi Igazgatóság és (a magyarhorvát határon) a helyi rendőrség végzi. Az illegálisan az országban tartózkodók felismerését általánosan a rendőrség végzi, de a mélységi ellenőrzést az országon belül speciális rendőrségi egységek végzik. A Készenléti Rendőrség Mélységi Ellenőrzési Osztálya országos illetékességgel és hatáskörrel látja el feladatait. A megyékben a Bevetési Osztályok hajtják végre a feladatokat. Az illegális migráció és a más, kapcsolódó jogellenes bűncselekmények elleni harc hatékonyságának növelése érdekében hozták létre az érintett minisztériumok a Integrált Irányítási Központ. Ez az Integrált Irányítási Központ koordinálja a Rendőrség, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a Nemzeti Közlekedési Hatóság feladatait. A külföldiek ellenőrzésének alapvető módja a váratlan ellenőrzés különböző helyeken és időben, főleg a nagyobb utak mentén, csomópontokban, és olyan más helyeken (piacok, nagyobb építési területek), ahol várható nagyobb számú külföldi megjelenése. A jelenlegi rendőrségi műveletek alapját a kockázati analízis és a meglévő vagy más hatóság által küldött információk képzik. Az Országos főkapitány rendelete [21/2008. (OT 11)] tartalmazza az illegális migráció elleni harc javasolt eljárásait. 34

35 Az illegális migráció elleni küzdelem eszközei A Visszatérési Irányelvnek történő megfelelés érdekében a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó rendészeti szabályozás rendszere teljesen átalakult és a meghatározott december 24-i átültetési határidőt betartva lépett hatályban a módosító törvénycsomag és a végrehajtási rendeletek módosítása is. Az eljáró hatóságok hatáskörei (BÁH és Rendőrség) azonban nem változtak. Alapvetően a Visszatérési Irányelvben meghatározott két lépcsős modell került bevezetésre, vagyis a kiutasításhoz kapcsolódóan az önkéntes hazatérést preferáljuk, a kitoloncolást az önkéntes hazatérési szándék hiánya határozza meg. A kiutasítás egy jellemző döntés a Visszatéri Irányelv szerint, de helyénvalónak csak az uniós szabályok tarthatók. A kiutasítási döntések száma megnövekedett nemzeti szinten és e célból kerültek alkalmazásra a tagállamok területének elhagyására vonatkozó döntések is. A Visszatérési Irányelv szabályainak megfelelően, attól pozitív irányban eltérve került az őrizet időtartama meghatározásra, valamint az őrizetbe vehető személyek köre is. 35

36 A fentieken túl az uniós elvárásnak megfelelően megteremtődött a kiutasítás végrehajtásához kapcsolódó hatékony monitoring rendszer, melynek keretében az ügyészség feladata az ellenőrző rendszer működtetése. A Visszatérési Irányelvnek történő megfelelés érdekében biztosítani kell a harmadik országbeli állampolgár kiutasításával kapcsolatos idegenrendészeti eljárásokban az ingyenes jogi segítségnyújtás és/vagy képviselet igénybevételének lehetőségét. Figyelemmel azonban arra, hogy a Visszatérési Irányelv 13. cikk (4) bekezdésében foglalt, ingyenes jogi segítségnyújtással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére a tagállamok december 24. napjáig kaptak határidőt, ezért a jogi segítségnyújtással kapcsolatos rendelkezést csak ezzel az időponttal lép hatályba. Magyarország schengeni csatlakozását követően az Szmtv. és végrehajtási rendeletének hatályba lépésével jelentősebben mutatkozik az, hogy elsősorban az afrikai, és egyes arab országok állampolgárai részéről felerősödött az a törekvés, hogy magyar állampolgár családtagjaként, mint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek legyenek jogosultak magyarországi tartózkodásra. Kiemelendő a nigériai állampolgárok azon szándéka, hogy magyar állampolgárságú házastársak találjanak maguknak, míg az ázsiai országok állampolgárai a házasságkötéssel ellentétben az élettársi kapcsolatot preferálják inkább. A legújabb tapasztalatok szerint az érdekházasságok mellett melyet továbbra is nagyrészt magyar állampolgárok kötnek nigériai, egyiptomi állampolgárokkal a magyarországi tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében egy másik kialakulóban lévő gyakorlat is megfigyelhető. Jogszerűtlenül tartózkodó ázsiaiak (elsősorban vietnami és kínai állampolgárok) ugyanis a családtagi jogállás létesítése érdekében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesznek, nem ritkán már iskoláskorú roma származású magyar állampolgár gyermekekre vonatkozóan. Ezeket az eseteket az idegenrendészeti hatóság a jog eszközeivel nem, vagy csak nagyon nehezen tudja kezelni. A családtagi jogállásnak ugyanis nem feltétele a családi együttélés, kizárólag a felügyeleti jog gyakorlása vizsgálható. A fentieken túl a vietnami állampolgárok vonatkozásában kiemelendő, hogy jellemzően kapcsolatba hozhatók kábítószerrel való visszaélést megvalósító, valamint erőszakos bűncselekményekkel is. Jellemző továbbá, hogy ezen személyi kör jogszerűtlen tartózkodása legalizálását 36

37 megalapozatlan menedékjog iránti kérelmekkel, vagy tartózkodási engedély belföldi kérelmezésével kívánja rendezni. Az államhatár őrizetére vonatkozó gyakorlati intézkedések A Magyar Köztársaság belügyminiszterének, az Osztrák Köztársaság szövetségi belügyminiszterének és a Szerb Köztársaság belügyminiszterének az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépéshez szükséges lépésekről szóló Közös Nyilatkozata alapján a következő feladatok és intézkedések kerültek meghatározásra: 1. Azért, hogy az államaik területén folyó migrációs áramlatok kapcsán jelentkező kihívásokat megfelelően kezelhessék, a miniszterek megállapodnak abban, hogy fokozni kell a határellenőrzést, az embercsempészet és emberkereskedelem elleni fellépést, a visszatérés és a visszatérő személyek visszaintegrálásának elősegítését, mindamellett egyetértenek az államaik területére belépett migránsok nemzetközi szabályok szerinti kezelésének fontosságával, különösképpen a nemzetközi védelemre szorulók esetében a menekültügyi rendszerhez való hozzáférés biztosítása és a visszaküldés tilalma elvének (non-refoulement) tiszteletben tartása esetén. 2. Az 1. bekezdésben meghatározott célok megvalósítása érdekében a miniszterek megállapodnak a határellenőrzési és migrációs igazgatás területein a gyakorlati együttműködés fokozásában. 3. A Szerbián keresztül érkező, és a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság területén elfogott illegális migránsok esetében a személyazonosság gyors és hatékony felderítését és biztonságos és szabályszerű visszatérésüket kell elősegíteni. 4. A miniszterek egyetértettek továbbá abban, hogy a magyar-szerb határszakaszt érintő illegális migrációs áramlatok felderítésébe bevonják a releváns európai uniós ügynökségeket. Ez elsősorban a FRONTEX kapacitását érinti a határon tervezett közös műveletek támogatásában és társfinanszírozásában, továbbá az EUROPOL-t a mozgó irodák bevetése, elemzői segítség és a közös nyomozócsoportok munkájának 37

38 segítése kapcsán. Ezen ügynökségek fokozzák a gyakorlati együttműködést a nemzeti hatóságokkal, a legjobb gyakorlatok megosztásához vagy szükség esetén a közös eljárások kialakításához a megfelelő eszközök biztosításával. 5. A miniszterek továbbá elkötelezettetek a nemzeti hatóságok közötti gyakorlati együttműködés erősítésében a szerb migrációs és menekültügyi hatóságok jelenlegi kapacitásának a hatékonyság biztosításához szükséges továbbfejlesztése érdekében. Ebben a kontextusban az Európai Menekültügyi Hivatal (EASO) vagy más EU tagállamok is fontos szerepet játszhatnak. 6. Mivel az együttműködés elengedhetetlen eszköz a magyar-szerb határszakasz biztonságának erősítésében, a miniszterek elkötelezik magukat az osztrák határőr szakértők közös használatának kezdeményezésére a magyar-szerb határszakaszon. E vonatkozásban a FRONTEX is kiemelt szerepet vállalhat. 7. A FRONTEX közös műveleteibe a szerb határőrök korábbi bevonásának kedvező tapasztalatai alapján, és figyelemmel a FRONTEX kapacitásának megerősítésére, a magyar fél felkéri szerb partnerét, hogy folytassa a részvételt a FRONTEX közös műveleteiben. 8. A határellenőrzés erősítése érdekében minél előbb szükséges megállapodni a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló Megállapodás szövegében. 9. A miniszterek megerősítik elkötelezettségüket az EU Duna Stratégiája keretében folytatott együttműködés fokozását illetően. Különösképpen támogatják a folyami közlekedés tekintetében a határellenőrzés erősítése érdekében a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ felállítását célzó kezdeményezést. 10. A magyar és az osztrák miniszterek egyetértenek továbbá abban, hogy fokozzák a Szerbián keresztül folyó illegális migráció elleni küzdelmet, tekintettel az EU Szakpolitikai Ciklus vonatkozó prioritásának végrehajtására. 38

39 11. A miniszterek megállapodnak továbbá az elérhető uniós pénzügyi támogatások felhasználásában a közös műveletek társfinanszírozásához a magyar-szerb határszakaszon, különös tekintettel Külső Határok Alap közösségi fellépések 3 allokációira. 12. A magyar és az osztrák miniszterek megállapodnak abban is, hogy biztosítják a szükséges támogatást Szerbiának pályázat benyújtásához az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi támogatása iránt a szerb migrációs és menekültügyi rendszer továbbfejlesztéséhez. 13. A miniszterek egyidejűleg bátorítják a magyar-szerb közös határszakasz mellett elhelyezkedő régiókat az elérhető uniós alapok jobb felhasználására a határon átnyúló együttműködés fokozása érdekében óta folyamatosan lebonyolításra kerül a magyar-szerb határszakaszon a Háromoldalú Súlyponti Akció elnevezésű fokozott ellenőrzés sorozat. Ennek keretében az illegális migráció elleni közös fellépés érdekében a magyar, osztrák és szerb rendőrök közösen hajtották végre a határellenőrzési feladataikat. A magyar határellenőrzési rendszer hatékonyságát az osztrák rendőrség mobil hőkamerás járművekkel, vendégtisztekkel és okmányszakértőkkel, a szerb rendőrség pedig összekötő tisztekkel támogatta. Mindez a tevékenység új elemmel egészült ki hogy a szerb és ukrán szakaszon a frekventált határszakaszokon stabil hőkamerák kerültek telepítésre. A fokozott ellenőrzések időszakában magyar és szerb rendőrök a hőkamera vezérlő helyiségében közösen látnak el szolgálatot és a szerb összekötő tiszt a hőkamera segítségével irányítja a szerb járőröket az illegális migránsok elfogása érdekében. Ennek eredményeként már több migráns csoport elfogását hajtotta végre a szerb rendőrség. 3 A Külső Határok Alap évi programja alatt a közösségi fellépések 4. célkitűzése (a tagállamok közötti migrációs áramlatokra vonatkozó együttműködés és információcsere támogatására a harmadik országok bevonásával az illegális migráció elleni fellépés érdekében) 39

40 Az Európia Határőrizeti Rendszer (EUROSUR) fokozatosan bevezet egy olyan mechanizmust, amely révén a határőrizetet ellátó tagállamok hatóságai együttműködhetnek, és operatív információkat oszthatnak meg egymással és a FRONTEX-szel a schengeni terület külső határellenőrzésének megerősítésére, különösen annak déli és keleti, valamint tengeri és szárazföldi határainál valamint az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem erősítésére ben az ORFK-ban létrehozásra került a magyar Nemzeti Kontakt Pont ami a folyamatos koordinálja illetve biztosítja a határrendészeti információk elemzését, továbbítását. 4. Nemzetközi együttműködés a jogellenes migráció visszaszorításáért 4.1 Együttműködési megállapodások A visszafogadási egyezmények alkalmazása Az Európai Közösség (EK) elsőként az május 1-én hatályba lépett Amszterdami szerződéssel tett szert kifejezetten visszafogadási megállapodások megkötésére felhatalmazó hatáskörre (EKSZ 63.cikk (3) bekezdés d) pont, összeolvasva az EKSZ 300.cikk (1) bekezdésével jelenleg EUMSZ 79. cikk (2) bekezdés c) pont és a 216. cikk együttes olvasata). Erre az új kompetenciára tekintettel az október i Tamperei Európai Tanács által elfogadott következtetések már felhívták az Európai Unió tanácsát arra, hogy (a) harmadik országokkal kötendő együttműködési megállapodásokban helyezzen el úgynevezett visszafogadási klauzulákat, vagy (b) önálló visszafogadási megállapodásokat dolgozzon ki harmadik országokkal vagy azok csoportjával. Az decemberi tanácsülés és 2011 vége között a Tanács már 21 ország vonatkozásában adott felhatalmazást a Bizottság részére a tárgyalások lefolytatására. Ezek: Marokkó, Sri Lanka, Oroszország, Pakisztán, Hon-Kong, Makaó, Ukrajna, Albánia, Algéria Kína, Törökország, Macedónia, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Grúzia, Zöld-foki szigetek, Belorusz, Azerbajdzsán és Örményország. A Bizottság eddig 13 országgal zárta le sikeresen a tárgyalásokat. 40

41 Ezek közül az uniós szintű visszafogadási egyezmények Hong-Konggal és Makaóval ben, Srí Lankával 2005-ben, Albániával 2006-ban, Oroszországgal 2007-ben a négy nyugatbalkáni országgal (Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia), valamint Ukrajnával és Moldovával pedig január 1-én léptek hatályba. A Pakisztánnal aláírt megállapodás december 1-jén, míg a Grúziával született megállapodás március 1- jén lépett hatályba. A közelmúltban parafálták a Zöld-foki szigetekkel a megállapodást, míg három keleti partnerrel, Azerbajdzsánnal, Örményországgal és Belarusszal pedig hamarosan indulnak a tárgyalások. Marokkóval és Törökországgal a tárgyalások elakadtak, Kínával és Algériával, pedig még formálisan el sem kezdődtek, legfeljebb informális tájékozódásokra került sor. A szerb visszafogadási Egyezmény gyakorlati alkalmazásának biztosítása Szerb viszonylatban az illegális migráció szempontjából meghatározó megemlíteni, hogy a hatályos visszafogadási egyezmény alkalmazása harmadik országbeli állampolgárok tekintetében a szerb fél hozzáállása miatt nem volt zavartalan, amely jelentős problémát okozott a 2010-es évben. A magyar fél a probléma kezelése érdekében tárgyalásokat kezdeményezett a szerb féllel és komoly előrelépést jelentett a Kormány 53/2010. (III.1.) számú rendeletével kihirdetett végrehajtási jegyzőkönyv, amely megfelelő jogi alapot nyújt az EU illetve Szerbia közötti tartózkodással nem rendelkező állampolgárok visszafogadásáról szóló egyezmény gyakorlati végrehajtására. 41

42 A lefolytatott kétoldalú tárgyalások eredményeként Szerbia a koszovói állampolgárok kivételével a harmadik országok állampolgárait és a szerbeket most már visszaveszi. A jelenleg őrizetben lévő koszovói állampolgárok vonatkozásában a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) 2011 évben 500 fő önkéntes kiutaztatását vállalta. Itt kell megjegyezni, hogy a szerb fél csak azon személyeket veszi át az egyezmény alapján, akiket a magyar rendészeti szervek közvetlenül a közös államhatáron fognak el és bizonyítékokkal támasztják alá az illegális belépés tényét. Azon migránsok, akik az ország mélységében kerülnek elfogásra, illetve menekültkérelmet terjesztenek elő, szinte lehetetlen visszaadni a szerb félnek. Ez a fő oka annak, hogy mind 2011-ben mind 2012-ben nagyon magas a fogvatartott személyek száma, ami jelentős terhet ró a magyar migrációt kezelő szervekre. Itt kell megemlíteni a 2008/115/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésével kapcsolatos magyar tapasztalatokat és az erre kialakított legjobb gyakorlatokat: Az Irányelv alapján a preferált cél az, hogy a jogellenesen tartózkodó harmadik országok állampolgárait hazájukba illetve abba az EU-n kívüli harmadik országba kerüljenek kitoloncolásra, amely őket visszafogadni köteles. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a fent hivatkozott jogszabály alapján Magyarország jelentős számban (2010 évben 77 fő, 2011 évben 57 fő) adott át Ausztriának olyan személyeket, akik főleg a szerb-magyar határszakaszon - a külső határokon kerülnek előállításra és velük szemben nem alkalmazható az EU visszafogadási egyezmény. A top állampolgársági kategóriák (szerb, török, macedón, bosnyák). A személyek - meghallgatás és a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint - a hatályban lévő osztrák-magyar visszafogadási egyezmény alapján kerülnek felajánlásra az osztrák hatóságok részére. A személyek kiutasítás és beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének mellőzésével kerülnek átadásra. Megállapítható, hogy a gyakorlat problémamentes. A kérdéssel kapcsolatban a magyar elnökség ideje alatt a Bizottság is állást foglalt az EU Tanácsának Integráció, Migráció, Kiutasítás (Kiutasítás formáció) Munkacsoportjában. A hivatkozott szabály alapján a tagországoknak a Visszatérési Irányelv rendelkezése lehetőséget biztosít az egymás közötti átadás-átvételek végrehajtására, azonban elsődlegesen a tranzit illetve származási országok irányába történő visszaküldés a preferált. Szükségképpen azért lenne ez a fő cél, mivel ezen gyakorlat elindít egy negatív visszaadási folyamatot, amely 42

43 mindenképpen többszörözi a költségeket és hosszabbítja az eljárások időtartamát. A Visszatérési Irányelv rendelkezéseinek kidolgozása során a tagállamok kérése az volt hogy, a szabályozás biztosítsa a bilaterális egyezmények alkalmazását az EU-n belül. Fenti helyzet jogszabályi rendezése érdekében a jogalkotó 2011 augusztusában beiktatta a 2007 évi II. törvény 45/B..-át, amely szerint: Az idegenrendészeti hatóság nem utasítja ki azt a jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt, akit az Európai Unió más tagállama január 13-át megelőzően kötött kétoldalú visszafogadási egyezmény vagy más megállapodás alapján visszafogad. (2) A visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadásról az idegenrendészeti hatóság végzéssel dönt, mellyel szemben a harmadik országbeli állampolgár a végzés közlésétől számított huszonnégy órán belül végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogásnak a visszaadás végrehajtására nincs halasztó hatálya. (3) A visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadásra a kitoloncolás szabályait kell alkalmazni. 2008/115/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésének törvényi kiegészítésével a szituáció letisztázódott és a szomszédos tagállamok közt zajló átadási gyakorlat még hatékonyabb lett. 43

44 Schengeni Információs Rendszer működtetése A SIS a schengeni terület biztonságos működtetésének eszköze. Célja, hogy a határokat ellenőrző, valamint más rendészeti és vámellenőrzéseket végző nemzeti hatóságok, az őket felügyelő szervek és a tagállamok igazságügyi hatóságai személyekről vagy tárgyakról információt szerezhessenek. A tagállamok a nemzeti (N-SIS) hálózatokon keresztül szolgáltatnak információt a központi (C-SIS) rendszer számára. Ezt a SIRENE ( Supplementary Information Request at the National Entry) hálózat egészíti ki. Magyarországon a Schengeni Egyezményhez való csatlakozás és a SIS alkalmazásának technikai jogi hátterét a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló évi CV. törvény rendezi. Az alábbi statisztika alapján látható, hogy a külső határokon felfedett SIS jelzések közül a SIS az SVE 96. cikk alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom a legjelentősebb. Ezen jelzést elrendelő tagállamok azon harmadik ország állampolgáraival szemben alkalmazzák, akik a beutazás illetve tartózkodás szabályait megszegték és akár idegenrendészeti akár közrendi okok miatt nem kívánatos a tartózkodásuk a schengeni zónában. 44

45 SIS nemzetiségi találatok Mélységi ellenőrzések végrehajtása, illetve az ezekből származó tapasztalatok A schengeni övezethez történő csatlakozást követően a külső határok őrizete mellett ki kellet építeni az ország teljes területét lefedő mélységi határellenőrzési rendszert. Ezen rendszer feladata, hogy a külső határokon illegálisan bejutott, valamint az ország területén illegálisan tartózkodó személyeket felderítse. 45

Országos Rendőrfőkapitányság

Országos Rendőrfőkapitányság Országos Rendőrfőkapitányság Határrendészeti Helyzetkép 215.VIII. Magyar III./ 1. Határrendészeti szakterület intézkedéseinek összetétele III./ 2. Illegális migrációhoz kapcsolódó cselekmények III./ 3.

Részletesebben

Országos Rendőrfőkapitányság

Országos Rendőrfőkapitányság Országos Rendőrfőkapitányság Határrendészeti Helyzetkép 215.VII. Magyar III./ 1. Határrendészeti szakterület intézkedéseinek összetétele III./ 2. Illegális migrációhoz kapcsolódó cselekmények III./ 3.

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

A projektmegvalósítás A támogatás forrásának megjelölése. időtartama (alap,előirányzat, nemzetközi. Megvalósít. együttműködő ó szervezet

A projektmegvalósítás A támogatás forrásának megjelölése. időtartama (alap,előirányzat, nemzetközi. Megvalósít. együttműködő ó szervezet 2. melléklet 3.3. VI. Közzétételi egység: az EU támogatásával megvalósuló fejlesztések leírása Adatszolgáltató: ORFK GF ETO Sors zám A projekt megnevezése A finanszírozás forrása A projektmegvalósítás

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 5/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: JEGYZŐKÖNYV, II. MELLÉKLET JOGI

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.27. C(2012) 1152 final A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) a vízumkérelmezők által Egyiptomban (Kairó és Alexandria) benyújtandó igazoló dokumentumok jegyzékének

Részletesebben

HORTOBÁGYI DÁNIEL FRONTEX MŰVELET A SZLOVÉN-HORVÁT SCHENGENI KÜLSŐ HATÁRON. Bevezetés

HORTOBÁGYI DÁNIEL FRONTEX MŰVELET A SZLOVÉN-HORVÁT SCHENGENI KÜLSŐ HATÁRON. Bevezetés HORTOBÁGYI DÁNIEL FRONTEX MŰVELET A SZLOVÉN-HORVÁT SCHENGENI KÜLSŐ HATÁRON Bevezetés Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (továbbiakban:

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Az igazgatóság diszlokációja

Az igazgatóság diszlokációja Az igazgatóság határszakasza hossza (méter) Vízi Szárazföldi Összesen Nógrád megye 112914 63003 175917 Pest megye 45312 11514 56826 Összesen 158315 74517 232743 2 Az igazgatóság diszlokációja K K 9 V 1

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályairól A gazdasági és közlekedési miniszter feladat-

Részletesebben

Magyar állampolgárok beutazása az európai országokba

Magyar állampolgárok beutazása az európai országokba Magyar állampolgárok beutazása az európai országokba Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2010. Magyar állampolgárok beutazása az európai országokba Utazás az Európai Gazdasági Térség tagállamaiba

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Van-e Magyarországra irányuló megélhetési bevándorlás? o Magyarország nem célpontja a bevándorlásnak. A Magyarországon élő külföldiek száma lényegében évek óta változatlan:

Részletesebben

Határigazgatás cél-eszköz mátrix

Határigazgatás cél-eszköz mátrix Célkitűzés igénye 1) Románia és Horvátország teljes jogú schengeni tagálammá válásáig az ideiglenes külső határként működő határszakaszok támogatása, illetve felkészülés a belső határrá válással jelentkező

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Közigazgatási Megállapodás

Közigazgatási Megállapodás BGBl. III - Ausgegeben am 18. August 2005 - Nr. 150 1 von 5 Közigazgatási Megállapodás az Osztrák Köztársaság Szövetségi Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az Európai Unió Tanácsa 2003. február

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

T Á J É K O Z T AT Ó

T Á J É K O Z T AT Ó T Á J É K O Z T AT Ó az ideiglenes tartózkodási engedély kérelmezéséhez 1. Jogosultak köre 2. Fogalom magyarázat 3. A kérelem benyújtása és az eljárással kapcsolatos információk 4. Formanyomtatvány 5.

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem látogatás céljából

Tartózkodási engedély kérelem látogatás céljából Tartózkodási kérelem látogatás céljából Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép beutazás

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.14.)

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.14.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.14. C(2012) 9330 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.14.) a tagállamok illetékes hatóságai által a személyek határokon történő ellenőrzése során használandó közös Határőrök

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Belföldi EMS Gyorsposta

Belföldi EMS Gyorsposta Belföldi EMS Gyorsposta Az EU területére megállapított zónadíjak ÁFA-t tartalmaznak. Az EMS küldemények EU-n kívüli szállításának díja csak a belföldi szakaszra vonatkozólag tartalmaz ÁFA-t. A táblázatban

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem kutatás céljából

Tartózkodási engedély kérelem kutatás céljából Tartózkodási kérelem kutatás céljából _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép beutazás

Részletesebben

2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelettel [Vastag betűvel szedve a 2007.

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010.

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010. Közlekedés az EU-ban Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2010. A Közlekedés Jogosítvány Az EU bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Az Európai

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 43/2007. (IV. 4.) GKM a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenőrzés részletes szabályairól A gazdasági

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 8.10.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Tim Gerber, német állampolgár által benyújtott 0656/2007. sz. petíció az Oroszországgal megkötött, a vízumok

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 2 Schengeni övezet. 4 Szlovénia, a schengeni újonc. 5 Schengen alapötlete. 6 Schengen kialakulása. 7 Schengeni biztonsági politika

TARTALOMJEGYZÉK. 2 Schengeni övezet. 4 Szlovénia, a schengeni újonc. 5 Schengen alapötlete. 6 Schengen kialakulása. 7 Schengeni biztonsági politika TARTALOMJEGYZÉK 2 Schengeni övezet 4 Szlovénia, a schengeni újonc 5 Schengen alapötlete 6 Schengen kialakulása 7 Schengeni biztonsági politika 9 Milyen dokumentumokra van szüksége az államhatár átlépéshez

Részletesebben

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot hirdet hallgatói részére a 2015/2016-os tanév őszi és tavaszi félévére egyaránt. I. Általános

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem önkéntes tevékenység folytatása céljából

Tartózkodási engedély kérelem önkéntes tevékenység folytatása céljából Tartózkodási engedély kérelem önkéntes tevékenység folytatása céljából _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem keresőtevékenység folytatása céljából

Tartózkodási engedély kérelem keresőtevékenység folytatása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem keresőtevékenység folytatása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első alkalommal

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

5. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

5. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök 18034 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 108. szám A Kormány 203/2015. (VII. 23.) Korm. rendelete a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR igazgatásrendészet

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR igazgatásrendészet Jóváhagyom: Dr. habil Balla Zoltán ny. r. alezredes egyetemi docens, főiskolai tanár Alkalmazott Rendészettudományi Tanszék vezetője FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR igazgatásrendészet 2014. március 19. 2 Szabálysértés

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. -ának (2)-(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem egyéb célból

Tartózkodási engedély kérelem egyéb célból Tartózkodási engedély kérelem egyéb célból _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép

Részletesebben

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA KÖZPONTI SZÁLLÍTÁSI ÉS NYILVÁNTARTÁSI FŐOSZTÁLY 30500-5/303//03. Ügyintéző: Juhász Ferenc bv.fhdgy. Tel/fax: /6-33. Tárgy: tájékoztatás Kovács Ildikó részére

Részletesebben

Nemzeti tartózkodási engedély kérelem

Nemzeti tartózkodási engedély kérelem Nemzeti tartózkodási engedély kérelem _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök

Részletesebben

ILLEGÁLIS ÉS LEGÁLIS MIGRÁCIÓ SZLOVÁKIÁBAN

ILLEGÁLIS ÉS LEGÁLIS MIGRÁCIÓ SZLOVÁKIÁBAN ILLEGÁLIS ÉS LEGÁLIS MIGRÁCIÓ SZLOVÁKIÁBAN Kobolka István 1 Kovacsics Ferenc 2 Sallai János 3 Az elmúlt időszak politikai eseményei felértékelték Szlovákia helyzetét a térségben. Szlovákia 1993-ban vált

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány. 1. A tantárgy kódja: RHRTB08

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány. 1. A tantárgy kódja: RHRTB08 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány 1. A tantárgy kódja: RHRTB08 TANTÁRGYI PROGRAM 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Határrendészeti igazgatás 2. 3. A tantárgy megnevezése

Részletesebben